Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általános feltételei Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők,[58] ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 36. sorban lévő adót ne haladja meg. Az adókedvezmények többségének érvényesíthetősége az Ön összes, 2010. évi jövedelmének nagyságától (28. sor „d” oszlop) is függ. A szja-törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, amelynek akkor van jelentősége, ha Ön több jogcímen is jogosult adókedvezmény igénybevételére, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben igénybe venni. Ilyen eset lehet, ha Ön nem rendelkezik annyi adóval, mely fedezetet nyújtana a kedvezmények igénybevételére. Figyelem! Abban az esetben, ha Ön több jogcímen is érvényesíthet kedvezmény(eke) t, de azt részben veheti igénybe, csak az(oka)t a kedvezmény(eke)t jelölje, és olyan összegben amelyet az adója terhére érvényesíteni tud! A kedvezmények igénybe vételére, a törvény által meghatározott, következő sorrendben[59] kerülhet sor: 1. 2. 3. 4. 5.
lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, személyi kedvezmény, őstermelői kedvezmény, családi kedvezmény, egyéb.
A 2010. évtől az alábbi jogcímeken, az összevont adóalap adója terhére igénybe vehető kedvezmények megszűntek, nem érvényesíthetők: • A közteherjegy értékének (alkalmi foglalkoztatás) kedvezménye; • A háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke utáni kedvezmény; • A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye; • A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezmény; • A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye; • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés kedvezménye; • Képzési költségként (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) befizetett összeg kedvezménye; • Közcélú adomány, tartós adományozás kedvezménye; • Élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának kedvezménye; • Üzleti hitel kamatának kedvezménye. III. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése 37 – 39. sorok: A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg halasztott kedvezménye
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Azonban, a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben, a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező előírásait változatlan tartalommal lehet alkalmazni azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az szja-törvény szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj. Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, részére az adókedvezmény továbbra is jár a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint, függetlenül attól, hogy 2007. január 1-ig megkezdődött-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény az előzőek szerint. Amennyiben a fentieknek megfelel és a 2010. évben lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összegről a hitelintézet igazolásával rendelkezik, a szja-törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásait vegye figyelembe az adókedvezmény halasztott érvényesítésekor. Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként – akár 40%, akár 30%-os mértékű kedvezményre jogosult – nem haladhatja meg a 120 000 forintot. A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására nincs lehetőség. Fontos! A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os, illetve 40%-os kedvezmény igénybevételénél a 2010. évi adóalap-kiegészítést nem kell beszámítani a 3 400 000, illetve a 4 400 000 forintos jövedelemhatárba! A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme (1053-A lap 28. sor „a” oszlopa) a 3 400 000, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben a 4 400 000 forintot nem haladja meg. Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor az Önt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 000 forintot csökkentenie kell a 3 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával. Nem vonatkozik az időbeli korlát Önre, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van. Ha Ön lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának,
lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megvásárlására 1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján 2010-ben a tőke törlesztésére – ideértve az előtörlesztést is –, a kamat, a kezelési költségek és a hitelfolyósítási díj megfizetésére fordított, a hitelintézet által kiállított igazoláson feltüntetett összeg után adókedvezményt érvényesíthet akkor, ha egyébként a törvényben meghatározott feltételek az Ön esetében fennállnak. A lakás bővítésére felvett hitel törlesztése csak akkor jogosít kedvezményre, ha a bővítés eredményeként a lakás alapterületének növelésével a lakószobák száma legalább egy lakószobával nő. Ezen a címen adókedvezményt a lakástakarék pénztártól felvett hitelre csak akkor lehet igénybe venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként vagy adóstársaként vehető igénybe. Amennyiben Ön ugyanazon ingatlanhoz egy szerződésbe foglaltan több hitelt (pl. új lakáshoz kamattámogatásos és üzleti kamatozású) vett fel, akkor ezen hitelek törlesztése a kedvezmény alapjául szolgálhat akkor, ha az egyéb feltételek fennállnak. Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel érvényesíthető. A felújításra, korszerűsítésre felvett hitel adókedvezményre nem jogosít. A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet Ön a munkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni. Ha a munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után Ön legalább a törvényben meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor Ön a hitel ily módon törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre. A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között. 40% az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha • az Ön által felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 000 000 forintot nem haladja, vagy nem haladta meg. A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez történjen. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be.
30% az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön által felvett lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen nem haladja, illetőleg haladta meg a 10 000 000 forintot, valamint a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. A kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából lakáscélú felhasználásnak tekintendő: a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy az szja-törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti – az előzőekben nem említett – lakáscélú felhasználás. Amennyiben az Ön házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint Önnnek a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelem-határ az Ön esetében 4 400 000 forint. A 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 000 forintot csökkenteni kell a 4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 5 000 000 forintnál. Ha Ön új lakása szerzéséhez kamattámogatásos hitelt kapott, akkor az annak törlesztésére fordított összeget a 37. sor „a” oszlopába, az összeg 40%-át pedig a 37. sor „b” oszlopába írja be. A 37. sor „b” oszlopába legfeljebb 120 000 forintot írhat, azaz, ha a számított összeg magasabb 120 000 forintnál, e sor „b” oszlopában csak 120 000 forintot tüntessen fel. Abban az esetben, ha az Ön által felvett lakáscélú hitel Önt a 30%-os kedvezményre jogosítja, akkor törlesztésére fordított összeget a 38. sor „a” oszlopába, az összeg 30%-át, a 38. sor „b” oszlopába írja be, amely legfeljebb 120 000 forint lehet. Abban az esetben, ha Ön egy szerződés alapján az új lakásához a kamattámogatásos hitel mellett piaci kamatozású hitelt is felvett, akkor a már említett korlátokon belül úgy a 40, mint a 30%-os kedvezményt is érvényesítheti, feltéve, hogy a felvett, kétféle hitel együttes összege a 10 000 000 forintot nem haladja meg. Ne felejtse el e sorok „b” oszlopaiban feltüntetett kedvezmény együttesen sem haladhatja meg a 120 000 forintot. A 39. sor „c” oszlopa szolgál az Önt megillető lakáscélú adókedvezmény együttes összegének a feltüntetésére. A „c” oszlop kitöltésekor az Önre vonatkozó jövedelemkorlátot is vegye figyelembe. A „c” oszlopba írt összeg nem lehet több 120 000 forintnál. Figyelem! A lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét az átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben lehet érvényesítenie. 40. sor: A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás alapján havi 3 675 forinttal (az adóév első
napján érvényes havi minimálbér 5%-ával) lehet csökkenteni az adót mindazokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Ebbe a sorba a „d” oszlopba tehát annyiszor 3 675 forintot – legfeljebb 44 100 forintot – lehet beírni, ahány hónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, csak megőrizni. Akinek az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell új igazolást kérnie. A kedvezmény igénybevételének jövedelemkorlátja nincs! A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból. Az adózás szempontjából súlyosan fogyatékosnak a 2010. január 1-től kiadott igazolások esetében az a személy tekinthető, akinek a betegsége, egészségkárosodása a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. Rendeletben, illetve a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendeletben szerepel. 41. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 forint Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát (továbbiakban: regisztrált magánszemély).[60] Közös őstermelői igazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a címen adókedvezményt, aki rendelkezik ezzel a regisztrációval. Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően, az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás benyújtásának évében kell agrár de minimis támogatásként figyelembe venni. Amennyiben Ön az őstermelői igazolványa alapján mezőgazdasági őstermelő – a kistermelő is őstermelő – vagy őstermelői tevékenységet folytató családi gazdaság tagja, vagy csak regisztrált magánszemély és jövedelmének kiszámítására tételes költségelszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ában határozta meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, és az őstermelői tevékenység utáni adó a 100 000 forintot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet. Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe, ha a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül más forrásból is van összevonandó jövedelme. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját (36. sor) a 14. sorban szereplő jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. A mezőgazdasági őstermelői kedvezmény igénybevételére vonatkozó jövedelemhatár
7 620 000 forint. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot. Az Önt megillető kedvezmény teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha az éves összes jövedelme nem haladja meg a 7 620 000 forintot. Abban az esetben, ha az éves összes jövedelme a 7 620 000 forintot meghaladja, úgy a kiszámított kedvezmény összegének, de legfeljebb a 100 000 forintnak a 7 620 000 forint feletti rész 15%-át meghaladó része érvényesíthető. 42. sor: A családi kedvezmény eltartottak után Amennyiben Ön családi kedvezmény címén kívánja az összevont adóalap utáni adóját csökkenteni, akkor annak összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie. A családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége az eltartotti létszámtól és a jövedelemnagyságtól is függ. Családi kedvezményt csak akkor lehet igénybe venni, ha az eltartotti létszám legalább 3 fő, a kedvezményt pedig csökkenteni kell akkor, ha az Ön összes, 2010. évi jövedelme az eltartotti létszámhoz rendelt jövedelemkorlátot meghaladja. Ha Ön családi kedvezményt érvényesít és az Ön összes, 2010. évi jövedelme a következőkben felsoroltak szerinti jövedelemkorlátot meghaladja, akkor Ön a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adott jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 15%-át. A családi kedvezmény érvényesíthetősége az eltartotti létszámtól és a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély összes, 2010. évi adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmének (28. sor „d” oszlop) nagyságától függ. A jövedelem-korlátot és a hozzá tartozó eltartotti létszámot a törvény a következők szerint határozza meg: • 7 620 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, • 8 255 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt, • 8 890 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt, • 9 525 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt, • 10 160 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt. Tekintettel az előzőekben ismertetett korlátokra, bevallása elkészítésekor ezekre is legyen tekintettel, vagyis a jövedelemnagyságtól függően számítsa ki az Önt megillető kedvezményt. A kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forint feltéve, hogy az eltartottak létszáma az adott hónapban legalább a három főt eléri. Mielőtt kiszámítaná a családi kedvezmény összegét, olvassa el a következőket!
Amennyiben az Ön összes, 2010. évi jövedelme meghaladja az eltartotti létszámhoz kapcsolódó jövedelemhatárt, akkor az Önt megillető családi kedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó rész 15%-át meghaladó részt érvényesítheti. Az Ön által érvényesíteni nem tudott kedvezményt házastársa, illetőleg élettársa veheti igénybe. Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme is meghaladja az eltartotti létszámhoz tartozó jövedelemhatárt, akkor a jogosult által érvényesíteni nem tudott kedvezményt is csökkenteni kell az értékhatárt meghaladó rész 15%-ával. Amennyiben az eltartottak száma és a jövedelem nagysága alapján érvényesíthet családi kedvezményt, úgy a 1053-03-as lapot is töltse ki! Amennyiben a családi kedvezményt születendő gyermekére (is) érvényesíti, akkor ebben az esetben a 03-as lapon a várandósság tényéről kell nyilatkozatot tennie. A családi kedvezményt a kedvezményezett eltartott után a jogosult magánszemély érvényesítheti. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jogosult az őt megillető családi kedvezményt a vele együtt élő házastársával, élettársával megossza. A megosztás feltétele, hogy a 03-as lapon erről közösen nyilatkozzanak és egymás nevét, adóazonosító jelét adóbevallásukon feltüntessék. Élettársak esetén a megosztás feltétele még, hogy a 03-as lapon nyilatkozzanak arról, hogy a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát egyikük sem veszi igénybe. Kedvezményezett eltartott • az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak; • aki rokkantsági járadékban részesül; • a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig; • a családi pótlékra saját jogon jogosult. Amennyiben a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot, illetve EGTállam hasonló joga alapján más, hasonló ellátást folyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állóra tekintettel kapja, illetőleg az, aki a családi pótlékot szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett személyre tekintettel kapja.
Magzat esetében jogosultnak az anyát, vagy az anyával közös háztartásban élő házastársát [61] kell tekinteni. Saját jogon családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében jogosultnak a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike minősül. A kedvezmény összegének a megállapítása során az eltartottak létszámába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot nem folyósítanak.
A családi kedvezmény szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amely hónapra a családi pótlékot, a rokkantsági járadékot folyósítják. Magzat esetében jogosultsági hónapnak azt a hónapot kell tekinteni, amely hónapban az orvosi igazolás alapján a várandósság (a várandósság kezdetétől számított 91. napot követően) legalább egy napig fennáll. (Az orvosi igazolást nem kell az adóbevallással beküldeni, csak az elévülésig meg kell őrizni.) A gyermek megszületésének hónapját figyelmen kívül kell hagyni akkor, ha ebben a hónapban a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Amennyiben az adóbevallás benyújtását követően történik a magzat, ikermagzat felismerése, akkor a jogosult a családi kedvezményt önellenőrzés útján érvényesítheti. A családi pótlékra nem saját jogon jogosultak, valamint a magzat esetében az év végi bevallásban bármelyik jogosult érvényesítheti a kedvezményt függetlenül attól, hogy év közben az adóelőleg megállapítása során melyiküknél vették azt figyelembe. A törvény lehetőséget ad az együtt élő házastársaknak, a közös gyermekeket nevelő élettársaknak arra, hogy év végén döntsék el, a családi kedvezményt melyikük érvényesíti figyelemmel arra is, hogy a többi kedvezményi jogcímeken is érvényesíthető kedvezményekkel is élni tudjanak. A saját jogon családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő esetében az év végi bevallásban is azt kell jogosultnak tekinteni, akinél azt az adóelőleg megállapításakor figyelembe vették. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az előzőek szerinti kedvezményezett eltartottak utáni kedvezményt a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával megossza. Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs által érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény összege az adóbevallás benyújtásáig, illetőleg a munkáltatói adómegállapítás időpontjáig nem ismert, a maradék összeg érvényesítése csak önellenőrzéssel történhet meg. Élettársak esetében, ha csak egyikük jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, akkor az év végén a jogosultnak nem minősülő élettárs csak a jogosult által érvényesíteni nem tudott részt vonhatja le az összevont adóalap utáni adójából.
43. sor: Egyéb kedvezmény Ebben a sorban tüntetheti fel az 5. sorban szerepeltetett személyes közreműködői díjkiegészítés összegének, és/vagy 11. sorban szerepeltetett vállalkozói kivét- kiegészítés összegének a kedvezményét. Az „a” oszlopba ne felejtse el a kedvezmény alapját beírni! 45. sor: Tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztott kedvezmény[62] A tandíjként (képzési költségként), felnőttképzés költségeként befizetett összegek halasztott kedvezményeinek érvényesítéséhez vegye elő a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolásait. A kedvezmény halasztott érvényesítésének feltétele, hogy az erről szóló igazoláson a kedvezmény halasztása bejegyzés szerepeljen. A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését, illetve a
felnőttképzés első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban érvényesíthető. A tandíjba beleértendő a költségtérítés, egyéb térítés is, felnőttképzési díjba beleértendő a vizsgadíj is, a pótvizsga díját azonban figyelmen kívül kell hagyni, az a kedvezmény alapját nem képezheti. A tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény érvényesítésének egyik feltétele, hogy az Ön összes, 2010. évi adóalap-kiegészítés nélküli jövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot, másik feltétele, hogy a kedvezmények együttes összege az őstermelői adókedvezménnyel sem haladhatja meg a 100 000 forintot. Fontos! A kedvezmény igénybevételénél a 2010. évi adóalap-kiegészítést nem kell beszámítani a 3 400 000 forintos jövedelemhatárba! Abban az esetben, ha az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme (28. sor „a” oszlop) a 3 400 000 forintot meghaladja, az összevont adókedvezmény mértéke a 100 000 forintból a 3 400 000 forintot meghaladó jövedelemrész 20%-át meghaladó rész, de az őstermelői adókedvezménnyel együtt is legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme (28. sor „a” oszlop) több 3 400 000 forintnál, akkor mielőtt az adókedvezményeket kitöltené, célszerű meghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésre áll. A 28. sor „a” oszlop alapján a 3 400 000 forint feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000 forintból levonva meghatározható mekkora lesz az a kedvezmény összeg, amely egyáltalán érvényesíthető. Abban az esetben pl., ha az Ön összes, 2010. évi jövedelme 3 600 000 forint, akkor a már említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a meghatározásához ki kell számítani a 200 000 forint 20%-át, ami 40 000 forint, ezt le kell vonni a 100 000 forintból, így a magánszemély rendelkezésére álló keret 60 000 forint lesz. Az adókedvezmény beírásakor erre a korlátra is célszerű figyelemmel lenni. Amennyiben Ön a 2010. évben halasztott kedvezményt kíván igénybe venni, akkor az „a” oszlopba írja be a halasztott kedvezmény alapját, a „c” oszlopba pedig annak a 30%-át. A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályos előírásokat is vegye figyelembe! Figyelem! A tandíj, felnőttképzés címén a halasztott kedvezményt az átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adóval szemben lehet érvényesíteni. 46. sor: Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen
Ebbe a sorba a 39 – 45. sorok összegezett, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények összegét kell feltüntetnie. 47. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
Ebben a sorban a 2010. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezményekkel csökkentett összegét kell feltüntetnie, mely a 36. sor összegéből a 46. sorban szereplő összeg levonása után fennmaradó adóösszeg. Amennyiben a 46. sorba a 36. sorban szereplő adóval azonos összeget írt be, akkor a 47. sorba nullát kell írnia.