A Kaszpi-tenger olaja: megváltó vagy mellékszereplő?

Az energiagazdálkodás alapjai

BME OMIKK

ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 4. sz. 2006. p. 13–20.


A Kaszpi-tenger olaja: megváltó vagy mellékszereplő? A Kaszpi-tengeri olaj jövőbeni kiaknázása eredményeként e térség kétségtelenül ki tud vinni új olajat a világpiacra, az itt kitermelni tervezett mennyiségek azonban csak korlátozott mértékben lesznek képesek befolyásolni az árakat – a nyugati politikusok várakozásai ellenére. Ezt támasztja alá a kereslet alakulásának tartósan érvényesülő növekvő irányzata, nemkülönben a más hagyományos olajvidékeken megfigyelhető termeléscsökkenés is. Összeállításunk e sommás kijelentések részleteit világítja meg.

Tárgyszavak: Kaszpi-tenger; olajkészlet; BTC olajvezeték; kőolaj.

Mennyi az annyi?

Az utóbbi évtizedben tanúi lehettünk a Kaszpitenger és térsége olaj- és gázkészleteinek birtoklása és kiaknázása körül első ízben a XIX.

A legfontosabb kérdés az, hogy mennyi fekete

században kibontakozott stratégiai játszma

aranyat rejt a föld mélye a térségben. Noha

újraéledésének. Mennyi ebben a túlzó reklám,

Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán

és milyen mennyiségekre lehet végső soron

főként szénhidrogén-készleteinek köszönhető-

számítani a globális olajpiacokon – e kérdésre

en szerepel a nyugati politikaformálók figyel-

próbálja meg összeállításunk megadni a vá-

mének homlokterében, jelenlegi bizonyított

laszt.

tartalékaikat illetően nagy a bizonytalanság. Kaszpi-tengerrel határos Irán is, ám készletei

13


kicsinyek a többi játékoshoz képest, más

jól illusztrálja, ha elhelyezzük a többi, már

okokból áll a nemzetközi figyelem előterében,

ismert olajtermelő régió bizonyított készletek

főként az iszlám ott uralmon levő szélsőséges

szerinti rangsorában. Az alsó küszöbértéket

fundamentalista irányzata és nukleáris törek-

véve alapul a Kaszpi-medence körülbelül egy

vései miatt. Miközben Oroszországban és Irán-

szinten lehet az Északi-tengerrel vagy Katar-

ban a globális színtéren már szilárd pozíciókkal

ral, a felső szerint pedig az USA-val. Nem

rendelkező termelők működnek, a többi három

véletlen, hogy a hordónként 60 dolláros re-

ország csábító termelési potenciálja miatt felér-

kordszinthez közelítő olajár és a gyorsan nö-

tékelődött a geopolitika köreiben és a globális

vekvő kereslet mellett ma különösen nagy az

kőolajpiacokon egyaránt. Az utóbbi években

érdeklődés a Kaszpi-tenger új lelőhelyekről

ennek tulajdoníthatóan kibontakozott „nagy

kitermelt olaja iránt.

játszma” részesei a nagy nemzetközi olajtársa1. táblázat Becslések a Kaszpi-tengerrel határos országok bizonyított olajkészleteiről

ságok (IOC), a tengermelléki államok és nemzeti olajtársaságaik (NOC), nemkülönben az USA és néhány európai ország kormányai is. A

Ország

Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása óta ömlik a külföldi tőke a Kaszpi-régióba,

Azerbajdzsán Irán* Kazahsztán Oroszország* Türkmenisztán

különösen Azerbajdzsánba és Kazahsztánba – abban a reményben, hogy mindez rövidesen

Bizonyított készletek (milliárd hordó) alacsony

magas

7 0,1 9 0,3 0,546

12,5 0,1 17,6 0,3 1,7

16,946

32,2

megtérül, amikor dőlni kezd az új globális szál-

Összesen

lító által exportált olaj a piacra.

* Csak a Kaszpi-tengeri medencében található készletei.

Az már ma is ismeretes, hogy az olajkiterme-

A globális kereslet/kínálat és az egyensúlyi olajár

lés tekintetében nem „új Közel-Keletről” van szó, mint ahogy azt a 90-es évek elején remélték és sugalmazták. A készletekre vonatkozó becslések erősen eltérőek ugyan, de abban

A régió megítélésében fontos tényező az olaj

általában egyetértés van, hogy a bizonyított (a

világpiacának helyzete és az olaj árának alaku-

jelenlegi eljárásokkal gazdaságosan kitermel-

lása is. Amikor 2004 októberében az olajárak

hető) olajkészletek mennyisége 16–32 milliárd

újabb csúcsok felé indultak, ezt a kereskedők

hordó lehet1 (1. táblázat). A térség jelentőségét

és az olajtársaságok is a Mexikói-öbölben vé-

1

gigsöpört hurrikán okozta fennakadásokkal,

1 hordó = 159 liter

14


valamint a Norvégiában és Nigériában a kulcs-

Noha a nemzetközi és a nemzeti olajtársaságok

fontosságú szállítóknál felmerült problémákkal

között fokozódó piaci verseny a tartalékok fö-

magyarázták. Amikor viszont 2005 első ne-

lötti ellenőrzés megszerzésének fontosságát

gyedében az árak még ennél is jóval maga-

sugallja, az IOC-k ennek ellenére – még a je-

sabbra szöktek, már nem tudtak ilyen magya-

lenlegi magas árak mellett is – inkább visszavá-

rázatokkal szolgálni. Miközben olyan óriáscé-

sárlási jogokat és kivásárlási lehetőségeket pró-

gek, mint a BP és az ExxonMobil továbbra is

bálnak szerezni maguknak – ahelyett, hogy ezt

kitartanak amellett, hogy a mostani áremelke-

a pénzt új készletek feltárására fordítanák. Ez

dés csupán a piac természetes árapály-jelensé-

nemcsak arra utal, hogy a politikailag instabil

gének tulajdonítható, egyre nagyobb teret nyer

országokban nő a befektetési kockázat, hanem

az a – tényekkel is alátámasztott – vélemény,

arra is, hogy tulajdonképpen nincs is olyan sok

hogy új, magasabb egyensúlyi olajár van ki-

olaj, ami arra vár, hogy megtalálják. Az USA

alakulóban a piacon.

második legnagyobb olajtársasága, a Chevron által 18 milliárd USD-ért felvásárolt Unocal

Ez utóbbira utal például az is, hogy az OPEC

esete is azt mutatja, hogy a cég a mai magas

már akkor kilépett az általa kívánatosnak tar-

olajárakat már a közeljövő „normál” áraként

tott 22–28 dolláros hordónkénti ársávból, mie-

kezeli. Ez az Unocal bizonyított tartalékainak

lőtt ezt hivatalosan is bejelentette volna. Az a

felvásárlására irányuló ügyletről hozott döntés

tény, hogy az olajkartell akkor sem nyitotta

ugyan arról tanúskodik, hogy a Chevronnak

jobban meg a csapokat, amikor az olajár meg-

frissítenie kell termelési hátterét, de emellett

haladta az 50 USD/hordót, nemcsak annak

arról is, hogy a társaság jóval olcsóbbnak és

tanúbizonysága, hogy számára ez az árszint

sikeresebbnek tartja ezt a kivásárlást, mintha

elfogadható, hanem arra is utal, hogy nem ren-

hasonló összeget új kutatásokra fordítana.

delkezik akkora tartalékkapacitással, hogy e kiugróan magas árak mellett is mérsékelni

Minden jel arra utal, hogy a kínai olajkereslet

tudná az áremelkedést. Alapjában véve nem

továbbra is bővülni fog, az USA kormánya

volt olyan termelési fennakadás vagy más

pedig a jövőben is inkább a kínálati oldalra

egyedi

50

koncentrál, mint például az olajkutatás az

USD/hordós árszint áttörését, ami szintén azt

alaszkai Sarkvidéki Nemzeti Vadvédelmi Re-

támasztja alá, hogy új olajár-paradigma van

zervátum területén. A fogyasztás, vagyis a

kialakulóban a piacon. És ezt a nézetet tá-

kereslet terén tehát nem várható csökkenés, ez

masztja alá az olajtársaságok tevékenysége is.

gyorsabban fog nőni a kitermelésnél, alapot

esemény,

ami

indokolná

az

15


teremtve az olajárak folyamatos emelkedésé-

összefüggő leplezetlen politikai küzdelem ké-

hez. Az olajtermelő országok már meg is

pezi. Az USA kormánya például vezető szere-

emelték nemzeti költségvetéseikben a tervezett

pet játszott abban, hogy arra késztesse az IOC-

olajbevételeket, és éves beruházási programja-

ket és a nemzeti kormányokat, hogy olyan

ikban az IOC-k is már a magasabb olajárakat

olajvezetékeket építsenek, amelyek nemcsak

veszik figyelembe.

az Iráni Iszlám Köztársaságot fosztják meg az olajtranzitból származó bevételektől, hanem

A további áremelkedés megállításához ezért a

elkerülik Oroszország területét is. Az Azerbaj-

kínálat további növelésére van szükség. Az

dzsán függetlensége melletti nemzetközi kiál-

olajpiac kiegyensúlyozásához a fogyasztóknak

lás igyekezett megszilárdítani az ország újon-

– tekintettel az északi-tengeri lelőhelyeken

nan megszerzett szabadságát egy, az orosz

várható termeléscsökkenésre és az USA-ban

területeket nem érintő olajvezetékkel.

tapasztalható ingadozásokra – az új és kockázatosabb ismert lelőhelyekre kell összpontosí-

Így tehát több mint tíz évvel az Azerbajdzsán,

taniuk a figyelmet. Új termelési centrumok

Kazahsztán és Türkmenisztán fölött gyakorolt

Nyugat-Afrikában és a Kaszpi-tenger meden-

orosz uralom megszűnése után, az exportált

céjében vannak kialakulóban, de nő a Közel-

azerbajdzsáni olaj egy része már Grúzián ke-

Kelet és Oroszország jelentősége is. Ahhoz

resztül jut el a világ piacaira. Ezen a téren

azonban, hogy a Kaszpi-régió valóban hatás-

azonban jelentős növekedést az évtizedes stra-

sal tudjon lenni a globális olajpiacra, el kell

tégia- és politikaformálást, tervezőmunkát

hárítani két akadályt: létre kell hozni az olajat

majd a kivitelezést követően a 2005 második

a fogyasztókhoz eljuttatni képes infrastruktú-

felében beindult új, Baku-Tbiliszi-Ceyhan

rát, és a tengermelléki országoknak meg kell

(BTC) csővezeték hoz majd. Ez a vezeték lesz

tudni állapodniuk a Kaszpi-tenger jogi státu-

Azerbajdzsán fő olajkiviteli csatornája, ame-

száról.

lyen az Azeri-Csirag-Gunesli lelőhely-együttesről kitermelt olajat az Azerbajdzsáni Nemzetközi Olajtársaság (AIOC) fogja külföldre

A csővezeték, mint a politika eszköze

szállítani. Várhatóan Kazahsztán is bekapcsolódik e szállításokba, és a Kaszpi-tengert át-

Az említett „Nagy Játszma” egyik kulcsfon-

szelő tartályhajókról szintén a BTC-re átfejtve

tosságú elemét a Kaszpi-régió olajának expor-

juttatja el vevőihez olaját. A csővezetékről

tálásához szükséges csővezetékek építésével

további részleteket mutat be a következő pont. 16


Kazahsztán vezetése okosan folytatja ezt a

bővítik a meglévők valamelyikének kapacitá-

játszmát, és a többi szereplőt nyugtatgatva,

sát). A versengés ezért most bizonyos mérték-

nyitva tartja az export opcióit és arra törekszik,

ben a vasúti szállításra kezd összpontosulni,

hogy olajkivitelének útvonalait diverzifikálja.

mivel ez a szállítási mód nemcsak az azeri és a

Noha a közép-ázsiai köztársaság legutóbb fo-

kazah olajexport szempontjából fontos, hanem

kozta is Oroszország felé fennálló függőségét

Türkmenisztán esetében a fő szállítási útvona-

a Kaszpi Csővezeték Konzorcium (Caspian

lat is jelenti. Mindehhez járul még az is, hogy

Pipeline Consortium, CPC) által működtetett,

a Kaszpi-tengeri olaj nagyobb mennyiségű

1580 km hosszú Tengiz-Novorosszijszk veze-

külföldre áramlását megelőzve üzembe állhat

téken lebonyolított exportszállításain keresztül,

még egy sor, „a Boszporuszt elkerülő” kisebb

egyidejűleg csővezeték építésébe kezdett Kína

helyi csővezeték is. A fekete-tengeri Szupsza

irányába is. A most épülő Kazahsztán-Kína

és Novorosszijszk olaj-termináljaiból növekvő

távvezeték 2006-ban működésbe is áll. Orosz-

mennyiségekben tartályhajókon nyugatra szál-

ország természetesen ellenezte ennek a napi

lított olaj miatt Törökország fokozódó aggoda-

565 000 hordó kapacitású vezetéknek a meg-

lommal kíséri figyelemmel a Boszporuszi-

építését, és meggátolta, hogy a létesítmény

szoros hajóforgalma okozta környezetterhelést,

teljesítménye mielőbb elérhesse 1,34 millió

és szigorítja a szűk szorosban hatályos környe-

hordós tervezett csúcskapacitását. Kazahsztán

zetvédelmi szabályokat. Ezért a tengerparti

egy újabb export csővezeték építését fontolgat-

olajexportáló országok lépéseket tesznek arra,

ja, és nem zárja ki az összeköttetést Irán felé

hogy európai piacokra irányuló olajszállításai-

sem Türkmenisztánon, vagy a Kaszpi-tengeren

kat saját területükön át bonyolítsák le. Több

keresztül. Kazahsztán már most is lebonyolít

ilyen útvonalat is vizsgálnak, az ukrajnai

viszonylag kis volumenű swap-ügyleteket

Ogyessza-Brodi csővezeték pedig már most is

Iránnal, de ezek növelésére is van lehetőség.

rendelkezésre áll, de 2008-ig időközönként megfordított irányban is üzemel.

A CPC már a piacon van, a BTC rövidesen eléri teljes kapacitását, és épül a Kazahsztán-

Az új BTC csővezeték

Kína távvezeték is, ami egyben a Kaszpi régió csővezetékeinek birtoklásáért folytatott harc közelgő végét is jelenti (noha a kazah olajter-

Sok időbe tellett, de végre a Baku-Tbiliszi-

melés növekményének elszállításához talán

Ceyhan (BTC) kőolajvezeték megkezdi mű-

megépül még egy vezeték – feltéve, hogy nem

ködését, és ez máris politikai izgalmat keltett 17


a régióban. 2005 májusában a BTC megkezd-

egységet

a

két

szakadár

köztársasággal,

te a fejállomás feltöltését a Baku melletti

Abháziával és Dél-Oszétiával. Bush felajánlot-

Szangacsalban. Összesen 10 millió hordó kő-

ta közreműködését néhány közvetítő telefon-

olaj szükséges a Szangacsaltól induló, Grúzián

beszélgetés erejéig a vita megoldásában.

áthaladó, és a törökországi Ceyhanban a Föld-

Oroszország az önállósulni vágyó köztársasá-

közi-tenger partján végződő vezeték teljes

gokat támogatja, így növeli a feszültséget

feltöltéséhez. Az 1770 km hosszú vezetéken

Moszkva és Tbiliszi között. A két ország kö-

napi 1 millió hordó kőolaj exportálható bizton-

zött további feszültség van 2500 orosz katoná-

ságosan a Kaszpi-tenger partjáról. A vezeték

nak a volt szovjet területen való állomásoztatá-

teljes hosszában a föld alatt húzódik, az épít-

sa miatt is. Ez tipikus politikai ravaszkodás,

kezés után az érintett területeket helyreállítot-

amit Moszkva azért alkalmaz, hogy fenntartsa

ták. A hálózat kielégíti a törökök és a termé-

a feszültséget a térségben. Többek között ez is

szetvédők kívánalmait, de mások a térségben

késztette Washingtont az ún. Kaszpi-tengeri

nem ilyen elégedettek.

Őrprogram (Caspian guard program) kidolgozására. A hírek szerint a program része lesz

A projekt, amely a Kaszpi-tengeri kőolaj glo-

egy modern radarállomás Bakuban, amely

bális kereskedelembe juttatását szolgálja, a

megfigyeli a régió légi és tengeri forgalmát. A

kezdetben számba vett ez irányú lehetőségek

projekt fő célja a 3,6 milliárd USD értékű BTC

közül az egyik legdrágább volt. Az ügy fontos-

olajvezeték védelme a terroristák támadásai

ságát az átadási ünnepségen megjelent illuszt-

ellen. A radarállomás hatóköre mindazonáltal

ris politikai és gazdasági vezetők magas rangja

kiterjed Oroszország dél-urali iparvidékére is,

is jelzi: az azeri, grúz és török államelnökök

ez pedig minden bizonnyal kiváltja Moszkva

mellett az USA energiaügyi minisztere és a BP

ingerültségét.

vezérigazgatója is jelen volt. Nem képviseltette magát viszont magas szinten Oroszország,

Eldöntetlen tengerjogi helyzet

amely egyértelműen ellenérdekelt az új létesítménnyel kapcsolatban. Az átadás időpontja körül George W. Bush amerikai elnök is a

A térség fejlődésének másik nagy akadálya a

térségbe, mégpedig Grúziába látogatott. Ezzel

Kaszpi-tenger jogi helyzetének rendezetlensé-

megtámogatta M. Szaakasvili grúz elnök tö-

ge. Miközben a Kaszpi régió műszakilag egyre

rekvését arra, hogy békésen helyreállítsa az

közelebb kerül ahhoz, hogy megoldja növekvő

18


olajtermelése

exportálásának

lésére képes új olajkitermelő központnak

lebonyolítási

tekintik;

gondjait, a tengermelléki országoknak a tenger jogi státuszával kapcsolatos, régóta húzódó

• bár a csővezetékek birtoklásáért folytatott

vitájában nem sikerült előrelépni. A vita lé-

harc jószerével lezárult, az olajkivitelhez

nyege az egyes országok felségvizeinek határa,

szükséges

illetve egymásnak ellentmondó igényeik ezen

Kaszpi-térség jogi státusza körül folyó viták

a téren. Ez nemcsak az öt tengermelléki ország

komoly akadályt képeznek az olajkiterme-

kapcsolatainak javítása szempontjából képez

lés felfuttatása útjában;

infrastruktúra

hiánya

és

a

komoly akadályt, hanem a tenger természeti

• a tengermelléki vizein található kiterjedt

erőforrásainak fejlesztését illetően is. Azerbaj-

kasagani olajmezőt birtokló Kazahsztán a

dzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és

Kaszpi-térségi olajüzlethez fűződő remé-

Türkmenisztán ugyan magas beosztású tisztvi-

nyek, valamint az ennek kapcsán elszenve-

selőikből alakított munkacsoportokban próbál-

dett kudarcok szimbólumának is tekinthető,

ja kezelni a nézeteltéréseket, megfelelő jogi

amióta kezd keményebb irányvonalat érvé-

kereteket kialakítani a tengeri ügyek rendezé-

nyesíteni az ország kiterjedt természeti kin-

séhez, de a multilaterális megoldás felé ma

cseinek kitermelését megszerezni akaró

még csak igen korlátozott előrehaladás tapasz-

IOC-kel szemben; • Azerbajdzsán, a Kaszpi-térség egykori csil-

talható.

laga olajkitermelése növekedésének fenntartásához mindinkább egyetlen nagyszabá-

Összefoglalás

sú projekt megvalósítására van ráutalva, ami azt sejteti, hogy nem lesz hosszú életű az itt várható olaj-boom;

A főbb következtetéseket a következő néhány

• Türkmenisztán, Oroszország és Irán vi-

állításban lehet összefoglalni: • a bizonytalanságoktól terhes, de csábító

szonylag szerényebb előrehaladást mutat-

kőolajkitermelési potenciállal rendelkező

hatnak fel a Kaszpi-tengernél lévő olajme-

Kaszpi-medence továbbra is központi he-

zőik fejlesztésében. Fejletlen beruházási vi-

lyet foglal el a nemzetközi olajtársaságok

szonyai miatt Türkmenisztán olajiparának

beruházási tevékenységében, mivel a nyu-

csak korlátozott mértékű fejlődésére szá-

gati politikaformálók ezt a régiót még min-

míthat, Oroszország Kaszpi-tengeri olaj-

dig a rohamosan emelkedő olajárak mérsék-

készletei feltárásának és kiaknázásának

19


még csak a kezdeti szakaszánál tart, Irán

a más hagyományos olajvidékeken megfigyel-

pedig foglya a térség szénhidrogénkészletei

hető termeléscsökkenés is.

felosztása idején követett hibás politikájának.

Összeállította: Dr. Balog Károly, Schultz György

A Kaszpi-tengeri olaj jövőbeni kiaknázása eredményeként e térség kétségtelenül ki tud vinni új olajat a globális piacra, az itt kiter-

Irodalom

melni tervezett mennyiségek azonban csak [1] Neff, A.: Caspian oil not likely to fill market void or

korlátozott mértékben lesznek képesek befo-

depress prices. = Oil & Gas Journal, 103. k. 21. sz. 2005.

lyásolni az árakat – a nyugati politikusok

jún. 6. p. 39–42.

imént említett várakozásai ellenére. Ezt támasztja alá a kereslet alakulásának tartósan

[2] Watkins, E.: Bearing up in Baku. = Oil & Gas Journal, 103. k. 19. sz. 2005. máj. 16. p. 32–33.

érvényesülő növekvő irányzata, nemkülönben

Röviden… Irán cáfolja, hogy euró-alapú olajtőzsdét szándékozik elindítani Az iráni olajminiszter szóvivője cáfolta azokat a világsajtóban megszellőztetett híreszteléseket, hogy országa euró-alapú olajtőzsdét indított el. „Nincs információnk arról, hogy olajtőzsde nyílt volna a dél-iráni Kish szigeti szabadkereskedelmi övezetben” – mondta. Állítása szerint a minisztériumnak tudomása lenne róla, ha a tőzsde beindult volna. Magának a tőzsdének a tervét ugyanakkor nem cáfolta, csak a beindítás dátumát nem erősítette meg. Számos hírforrás tudni vélte azt is, hogy a tervezett új olajtőzsde elszámolási devizája az euró lesz. Erről a szóvivő egyáltalán nem nyilatkozott. Olajjal euróban kereskedni dollár helyett – ez az első ránézésre egyszerű pénzügytechnikai különbség földindulásszerű változásokat indíthat el a világgazdaságban. Eddig ez egy esetben történt meg: 2000-től kezdve Irak euróért árulta olaját. Számos elemző megengedte magának azt a következtetést, hogy Irak későbbi lerohanása az USA-vezette koalíció által sokkal inkább erre vezethető vissza, mint a nem megtalált tömegpusztító fegyverek okozta fenyegetésre. Sőt ezen logika mentén a következő célpont Irán lehet, ha valóban elindítja euró-alapú tőzsdéjét – az ország által képviselt nukleáris fenyegetés már ma is gyakran szerepel az USA külpolitikusainak kedvenc témái között. (RIA Novosti, 2006.03.20 = http://en.rian.ru/world/20060320/44575239.html)

20

A Kaszpi-tenger olaja: megváltó vagy mellékszereplő?

Recommend Documents