A kardszárnyú delfin 2010.
1
Bevezetés Első látásra a delfin jobban hasonlít a halhoz, mint az emberhez. Pedig éppúgy, mint mi mindannyian, a delfin is emlős, melegvérű lény, amely újszülöttjeit anyatejjel táplálja. A delfin pedig csak a tengeri emlősök legfejlettebb csoportjának, a ceteknek egyike. De a tenger még számos más, nem rokon emlőscsoportnak is az otthona: így például a fókának és a dugongnak. Őseik évmilliókkal ezelőtt hagyták el a szárazföldet, hogy a tengerekben éljenek, és fokozatosan alkalmazkodtak új környezetükhöz, simák és áramvonalasak lettek. A halakkal ellentétben, amelyek az oxigént a vízből nyerik, a tengeri emlősöknek újra és újra a felszínre kell jönniük levegőt venni. Mégis a legtöbb tengeri emlős gyors úszó és kiváló vadász. A tengeri emlősök rejtelmes világának egyik legnépesebb csoportját, a ceteket egy fajukon, a kardszárnyú delfinen keresztül szeretném bemutatni, amely egy csodálatos élőlénye a vizeknek. Rendszertani elhelyezkedés A kardszárnyú delfin a ma elfogadott rendszertani besorolás szerint az emlősök (Mammalia) osztályába, a cetek (Cetacea) rendjén és a fogascetek (Odontoceti) alrendjén belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozik. Korábban szokás volt a gömbölyűfejű delfinekkel, a kis kardszárnyú delfinnel és még néhány rokon fajjal együtt egy önálló családba, a gömbölyűfejűdelfin-félék (Globicephalidae) közé sorolni. Egyes újabb genetikai kutatások szerint nem egy, hanem több fajt alkotnak. Elnevezései A kardszárnyú delfin másik elnevezése orca (magyar: orka), de szokták gyilkos bálnának is hívni. Ez utóbbi elnevezését azért kapta, mert ez az egyetlen cetféle, amely más melegvérű állatot is elejt, még akár a legyengült kékbálnát is megtámadja, viszont az embereket a tévhittel ellentétben nem bántja. A kardszárnyú delfin elnevezés a hím kard alakú hátuszonyára utal. Legritkábban használt megnevezése a spekkhoggar, amely ragadozó életmódjára utal, és melynek jelentése szalonnatépő. Megjelenés A kardszárnyú delfinek egész teste fekete, kivéve a szemek felett és a farokuszony alatt. Az itt elhelyezkedő foltok veszélyek, valamint az állat oldalán szürkésfehér rajzolatok is találhatók, melyek egyedenként némileg eltérőek.
2
Az orkát elég nehéz észrevenni a víz alatt, mivel a koromfekete és a fehér feloldja a test valódi körvonalát. A farokúszók jelentősen erősebbek, mint rokonainál. Ezek segítségével akár 50 km/óra sebességgel is tudnak haladni. Ez ragadozó életmódjuk miatt nagyon nagy szerepet játszik. A nőstény hossza 5-6,5 méter, míg a hím ennél nagyobb; 6,5-8 méter. A nagyságuktól és az uszonyaik hosszától eltekintve a két nem teljesen egyformán néz ki. A hím elhegyesedő hátuszonya két méter hosszú is lehet, ellenben a nőstény hátuszonya rövid és hátrahajló. Előfordulás Minden óceánban, az arktiszi és az antarktiszi zajló jégig előfordul. A legtöbb példány az Antarktiszt körülvevő tengerekben él. Sekély öblökben, folyók torkolatvidékén is gyakran vadászik. Átlagosan 100 kilométert tesz meg naponta.
Életmód A kardszárnyú delfin szorosan összetartó, 5-20 tagú családokban él. Egy kisebb csoportot legalább egy felnőtt hím, néhány felnőtt nőstény és több fiatal állat alkot. A nagyobb csapatokba két-három hím tartozik. A nőstények feltehetőleg egész életükben ugyanabban a csoportban maradnak, míg a hímek állandóan az egyik csapatból a másikba vándorolnak. Ha a csoport túlságosan megnő, néhány hím kiválik, és új csoportot hoz létre. A kardszárnyú delfin 300 méter mélyre is le tud merülni, a legtöbb időt azonban közvetlenül a víz felszíne alatt tölti. Úszás közben 30 másodperces merüléseket végez, de olykor akár négy percig is víz alatt marad. A kardszárnyú delfin idejének legnagyobb részét vadászattal tölti, ugyanakkor nagyon játékos természetű. Gyakran csoportosan vadászik a víz felszínén, egy kicsit kiugrik a vízből, azután hangos csobbanással újra beleesik. Ez valószínűleg a kommunikációt szolgálja. Szerintem nagyon érdekes, hogy a kardszárnyú delfin csobbanása akár kilométerekre is elhallatszhat. Táplálék és vadászat A kardszárnyú delfin ügyes és intelligens vadász. Különböző taktikákkal kapja el a zsákmányát. Vadászsikereinek titka azonban leginkább a csoport jó együttműködésében rejlik. A csoport tagjai megosztják egymással a zsákmányt. A kardszárnyú delfin jobban érzi magát a part menti vizekben, mint a nyílt tengeren. Amikor zsákmányt keres, hangokat bocsát
3
ki, amelyek a közelben lévő halrajokról visszaverődnek. Ezt visszhang navigációnak nevezik. Ha a csoport felkutatta a halakat, a parthoz hajtja őket, ahonnan már nincs menekvés. Ugyanígy vadásznak a kardszárnyú delfinek a fókákra is. A nyílt tengerben gyakran látni, hogy a kardszárnyú delfin teljesen kiugrik a vízből- ilyenkor zsákmány után kutatva átvizsgálja a terepet. Amikor nagy ceteket támadnak meg és gyűrnek le, olyankor az egész csoport együttműködik. A kardszárnyú delfin tökéletesen alkalmazkodott ragadozó életmódjához. Sokkal gyorsabb, mint a többi cetféle, képes elérni az 50 km/óra sebességet is; normális sebessége viszont mindössze 15 km/óra. A kardszárnyú delfin állkapcsai is jelentősen erősebb rokonaiénál, azonban az állat nem tudja őket szélesre nyitni. 44 hatalmas, borotvaéles, hátrafelé hajló fogból álló fogsora van, melynek segítségével nagy darabokat tud kiharapni áldozatából. Ezek a fogak az óriási állkapcsok összecsukódásakor tökéletesen zárnak. Szaporodás A kardszárnyú delfin hímjét könnyen fel lehet ismerni a vízből akár két méterre kinyúló hátuszonyáról. A nőstény kisebb termetű, és rövidebb, hátrahajló uszonya van. A hím nyolc és tíz éves kora között válik ivaréretté, a nőstény általában két évvel korábban. A kardszárnyú delfinek párzási szokásairól viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk. Tizenhat-tizenhét hónap elteltével egyetlenegy borjú jön a világra. Születésekor két méter hosszú, tehát eléri anyja testhosszának egyharmadát. Anyja körülbelül egy évig szoptatja, de a fiatal állat azután is még évekig szorosan mellette marad. A nőstény csak három-négy év múlva képes újra szaporodni. A borjú már születésekor jól úszik, mégis csak ritkán távolodik el anyjától, amely a szabadban és a fogságban is ugyanúgy gondozza kicsinyét. A faj védelme A kardszárnyú delfin nagyon elterjedt, pillanatnyilag nem fenyegeti veszély. A halászok néha irtják; azt állítják, hogy fosztogatja a halállományt. Az utóbbi időben egyre inkább élve fogják el a delfináriumok számára. Magas fokú intelligenciája miatt nagyon kedvelt állat. Jól idomítható, és szívesen ad elő mutatványokat. Viszont az újabb kutatások szerint (melyek azt támasztják alá, hogy a kardszárnyú delfinek nem csak egy fajhoz tartoznak) néhány meghatározott csoportjuk veszélyeztetett. A fajok pontos megkülönböztetése segíthetné a ritkább fajok megőrzésére és védelmére irányuló erőfeszítéseket. Manapság a tengeri világ legnagyobb ellensége a tengerek szennyezése.
4
A kardszárnyú delfin nem egy faj? A tudósok már eddig is sejtették, hogy bár igen hasonlítanak egymásra, a kardszárnyú delfinek nem egy, hanem több fajt alkotnak valójában. Ez azért feltételezték, mert a hatalmas testű állatokon a fekete és fehér, illetve szürke és fehér mintázat eltérő, sőt táplálkozásuk is különböző. Amerikai tudósok 2010-ben 130 fajtól vettek szövetmintát a Föld különböző pontjain. Tanulmányukat a Genome Research című szakfolyóirat egyik számában tették közzé. „Phillip Morin kutatásvezető, az Egyesült Államok Nemzeti Óceán és Atmoszféra Hivatalához (NOAA) tartozó halászati kutatóközpont (La Jolla, Kalifornia) munkatársa elmondta, hogy az egyik újonnan elkülönített faj fókákkal táplálkozik az Antarktiszon, míg egy másik halat eszik. Morin kutatócsoportja az orkák mitokondriális DNS-ét határozta meg, amely a teljes genetikai állománynak csak kis részét tartalmazza. A mitokondriális DNS - igen kevés kivétellel - csak az anyai vonalon öröklődik az utódra. Vizsgálata csak az új, sokkal nagyobb pontosságot biztosító genom-meghatározó technikák révén nyújt elegendő információt ahhoz, hogy fajokat különíthessenek el a belőle nyert információkra alapozva. A 139 állattól származó minta mitokondriális DNS-szekvenciájának leírása azt mutatja, hogy az Antarktiszon két különböző faj él, valamint elkülönítettek egy, a Csendes-óceán északi részén élő "átmeneti", emlősevő gyilkos bálnát is. A kutatók úgy vélik, hogy további genetikai vizsgálatok minden bizonnyal még több fajt és alfajt különíthetnek el a kardszárnyú delfineken belül.” Részlet: http://index.hu/tudomany/2010/04/23/a_kardszarnyu_delfin_nem_egy_faj/
Befejezés A tengerek mindnyájunk közös forrását jelentik, akár élelemforrásról, akár természeti értékekről legyen szó. A társadalom egyre jobban érdeklődik a bálnák iránt, de ez csak a kezdeti lépés. A jó szándékot valódi beavatkozásnak és elkötelezettségnek kell követnie!
5
Forrásjegyzék
http://www.bhm.hu/%C9rdekess%E9gek/oceanok_vadaszai.php http://www.hotdog.hu/magazin/magazin.hot?m_id=20775&h_id=0 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kardsz%C3%A1rny%C3%BA_delfin http://index.hu/tudomany/2010/04/23/a_kardszarnyu_delfin_nem_egy_faj/ http://www.mommo.hu/media/Kardszarnyu_delfinek http://www.google.hu/search?hl=hu&cp=5&gs_id=j&xhr=t&q=kardsz%C3%A1rny%C3%B A+delfin&gs_sm=&gs_upl=&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.,cf.osb&biw=1024&bih=489&wrapid=t ljp1323793992796010&um=1&ie=UTF8&tbm=isch&source=og&sa=N&tab=wi&ei=S37nTrLOCszY4QSig5HtCA http://kepguru.hu/hatterkepek/cimke/kardszarnyu-delfin Vassili Papastavrou- Cetek (Vida Antal fordítása) Roger Few- Vadállatok Michael Chinery- Az állatvilág nagy képes enciklopédiája (Gyenge László fordítása)
6
Tartalomjegyzék Bevezetés ....................................................... 2. oldal Rendszertani elhelyezkedés ........................ 2. oldal Elnevezései .................................................... 2. oldal Megjelenés .................................................... 2.-3. oldal Előfordulás ................................................... 3. oldal Életmód ......................................................... 3. oldal Táplálék és vadászat .................................... 3.-4. oldal Szaporodás .................................................... 4. oldal A faj védelme ................................................ 4.oldal A kardszárnyú delfin nem egy faj? ............ 5. oldal Részlet..................................... 5.oldal Befejezés ........................................................ 5. oldal Forrásjegyzék ............................................... 6. oldal
7