A HOMEOPÁTIÁS GYÓGYÍTÁS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 1820-1990 K Ó C Z I Á N MÁRIA - KÖLNÉI LÍVIA
1. A z új g y ó g y m ó d elterjedése M a g y a r o r s z á g o n - 1820-as évek A homeopátia hamar lelkes h í v e k r e talált M a g y a r o r s z á g o n is, amely a Habsburg Birodalom részeként közvetlen kulturális kapcsolatokat tartott fenn a n é m e t nyelvterülettel. A z értel miségiek, k ö z t ü k az orvosok gyakran utaztak németországi t a n u l m á n y u t a k r a , így szinte születésekor találkozhattak az új gyógyítási elvvel. A „ h o m ö o p a t h i á " - t „hasonszem'észeí'nek fordították, s ezt az e l n e v e z é s t egészen a 19. század végéig h a s z n á l t á k . Az első homeopata n e m z e d é k tekintélyes tagja volt Bakody József, Forgó György?, Attomyr József Almási Balogh Pál. Ehhez az első generációhoz tartozott, de a h o m e o p á t i á val csak k é s ő b b , az 1830-as években ismerkedett meg Kovách Pál, Argenti Döme, Moskowitz Mór, Vezekényi Horner István, Ivanovich András, Hausmann Ferenc. A 19. sz. első évtizedeiben m é g l e h e t ő s é g ü k nyílt személyesen is találkozni Hahnemannal. Attomyr Józsefről, Kovách Pálról, Moskowitz Mórról és Almási Balogh Pálról biztosan tudjuk, hogy Hahnemann s z e m é l y e s hatására váltak elkötelezett h o m e o p a t á v á . A l m á s i Balogh Pál így írt 1825-ben a t a l á l k o z á s u k r ó l : , , K í v á n c s i a n függöttek szemeim a híres öregnek képén és ajkán, midőn az általa felfedezett új gyógyítás módját fejtegette, s az orvosi tudományban eleitől fogva kétkedő lelkem (...) éledett, midőn egyszer valahára a tiszta tapasztalásnak szerény tanításait hallá. (...) Hahnemannal első együttlétem alatt, állhatatos elhatározást eszközölt jövendőbeli orvosi pályámnak. " (Némethoni napló, 1825. Kézirat) A homeopátia eszméinek M a g y a r o r s z á g r a á r a m l á s á t segítették az itt állomásozó o s z t r á k katonaorvosok is. Közülük t ö b b e n Bécsben ismerték meg az új g y ó g y m ó d o t és felkeltették az érdeklődést t ö b b magyar orvosban. A hazai orvosok személyes d ö n t é s é b e n segített az is, amikor magukon vagy családtagjaikon tapasztalták a homeopátiás szerek j ó hatását. Ez a folyamat figyelhető meg pl. Vezekényi Horner István, a gyöngyösi k ó r h á z későbbi igazga tója h o m e o p a t á v á válásának történetében. Mások az új gyógyító m ó d s z e r híre és az itthon hozzáférhető szakirodalom h a t á s á r a döntöttek úgy, hogy kipróbálják a gyakorlatban. Ezek a személyes d ö n t é s e k egész életükre kihatottak. Nem csupán orvosi m ű k ö d é s ü k e t változtatták meg ezzel, hiszen a laikusok k ö r é b e n hamar szimpátia ébredt a,,szelíd g y ó g y m ó d " iránt, szakmai körökben azonban hitetlenkedéssel és elutasítással találkoztak.
2. Tiltás és térhódítás - 1830-as évek Hahnemann tanainak terjedése az orvostársadalmon belül nagy vitát váltott ki. A politikai hatalom első reakciójaként 1819-ben, császári rendelettel a Habsburg Birodalom e g é s z területén betiltották a h o m e o p á t i a alkalmazását. Ennek ellenére é p p e n az arisztokrácia kö rében vált először népszerűvé az új g y ó g y m ó d . Magyarország legbefolyásosabb főurai alkalmaztak homeopata orvosokat, p l . a Batthyány, Brunszvik, Esterházy, Festetics, Kár olyi, Széchenyi, Viczay, Wesselényi, Zichy család tagjai. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy a h a t ó s á g o k nem tartatták be szigorúan a tiltó törvényt, nem k o b o z t á k el a h o m e o p á t i ás patikákat, így a h o m e o p a t á k n a k lehetőségük nyílt bizonyítani m ó d s z e r ü k hatásosságát. A z 1820-30-as években a vidéki n a g y v á r o s o k b a n több m a g á n a l a p í t á s ú h o m e o p á t i á s egészségügyi i n t é z m é n y nyílt. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy m i n d az orvosok, m i n d a betegek körében egyre nagyobb igény mutatkozott a homeopátia iránt. A z első létesítmény a nagyváradi homeopátiás lelkibeteg-gondozó volt, amely az 1820-as évek elejétől m ű k ö dött Sztaroveszky doktor vezetésével. A z 183 l-es o r s z á g o s kolerajárvány idején a h o m e o p a t á k olyan j ó e r e d m é n y e k e t értek el a gyógyításban, amelyek már s z é l e s e b b társadalmi körben felhívták rájuk a figyelmet. A hivatalos e g é s z s é g ü g y i szervezetek is kénytelenek voltak tudomásul venni a sikereket. Ezt tükrözi pl. az a Lenhossék Mihály országos főorvos felügyelete alatt kiadott brosúra, ami a kolera megelőzéséről és gyógyításáról ad útmutatást. Ez az irat Forgó György homeopata orvos k ö z r e m ű k ö d é s é v e l , a h o m e o p á t i á s m ó d s z e r e k figyelembevételével készült, és a kö vetkező é v e k b e n többször is megjelentették. A j á r v á n y tetőfokán F o r g ó György, aki Pest v á r m e g y e főorvosa volt, javasolta az egészségügyi vezetésnek a hahnemanni m ó d s z e r be vezetését a kolera elleni k ü z d e l e m b e n . Javaslatát nem vették figyelembe, ahogy A l m á s i Balogh Pál b e a d v á n y á t sem. Pedig Balogh m é g Hahnemannak azokat a leveleit is m e l l é kelte, amelyekben a kolera g y ó g y í t á s á r a a kámfort, a megelőzésre pedig a ruhák fertőtlenítő kifőzését ajánlotta. A z elutasítás miatt a homeopata orvosok c s u p á n pácienseik k ö r é b e n József gyógyíthatták a kolerát. M ű k ö d é s ü k e t mégis látványos siker k o r o n á z t a : Bakody Győrben 223 kolerás betegéből 2 1 5 - ö t , Baudis Antal, a Viczay grófok családi orvosa 1 132ből 989-et, Mayer főorvos Pesten 165-ből 160 beteget gyógyított meg. Korabeli nyilván tartás szerint rajtuk kívül a t ö b b i magyarországi és bécsi homeopata összesen 1263-ból 1188 személyt gyógyított k i a kolerából. ( A z adatokat CH. Rosenberg összegzi Fortschritte und Leistungen der Homöopathie... ^Leipzig, 1843. c. m u n k á j á b a n . ) A sikerek azonban felkeltették a szakmai tekintélyféltést, és kiélezték a h a g y o m á n y o s orvosok (,,allopaták") és h o m e o p a t á k közötti ellentéteket. N é h á n y orvos kétségbe vonta a homeopaták g y ó g y e r e d m é n y e i n e k hitelességét, amivel arra késztették őket, hogy m ó d s z e reiket publikálják, és adataikat hitelesíttessék a települések lelkészeivel vagy a m e g g y ó gyítottak sajátkezű aláírásával. A z adatokból kiderült, hogy kb. 92 %-os sikerrel g y ó g y í tották kolerás betegeiket, szemben a h a g y o m á n y o s orvosi m ó d s z e r e k kétharmados halálo zási arányával. 1833-ban Kőszegen homeopátiás kórházat alapított Blesz városi orvos, részben saját anyagi erőforrásaiból, részben m á s privát a d o m á n y o k b ó l . Az anyagi háttér folyamatos biztosítására egyesületet és a l a p í t v á n y t hoztak létre. Az egyemeletes épület földszintjén négy szoba szolgált a j á r ó b e t e g e k ellátására, egy a lelkibetegek számára, egy a fertőző
betegek elkülönítésére. Az emeleten két t i z e n k é t á g y a s teremben ápolták a bentlakó betege ket és két s z o b á t tartottak fenn a fizetőbetegeknek. A kórház vezetője hosszú időn keresztül Blesz volt. A z 1848-as forradalom előtti évtizedekre általában jellemző, hogy a h o m e o p á t i a e l l e n e s tanulmányok, újságcikkek, pamfletek sok érzelmi és ezzel szemben kevés t u d o m á n y o s elemet tartalmaztak, így a két orvosi tábornak nem volt alkalma szakmai vitát kezdeni egymással. 1830-ban megjelent az Organon negyedik kiadásának magyar fordítása ( B u g á t Pál és Horváth J ó z s e f munkája), és m é g ugyanebben az esztendőben napvilágot látott a legismertebb h o m e o p á t i a e l l e n e s gúnyirat Kováls Mihály orvos tollából Antiorganon azaz Orgonarosta c í m m e l . Amint m á r a címe is mutatja, nem szakmai cáfolat, hanem k i t ű n ő stílus- és t é m a p a r ó d i á j a az Organonmk. Érdemes idézni a bevezetőjéből, mert v i s s z a t ü k r ö zi a korabeli orvosok többségének vélekedését az ,,eltévelyedett" orvosi irányzatokról: „Mióta az orvostudományra adtam maga mat, azóta három szakadás támadt a' nyavalya tudományban (pathologiában) és a' gyógyítástudományban (therapiában). Ezen tévelygések közt első a' Browneság (Braunianismus), a' második a' Mesmerség (Mesmerismus), vagy az élőállati mágnesesség (animalis magnetismus); harmadik a' most divatjában lévő hasonló-nyavalyásság (homoeopathia) ".
volt
És m é g egy idézet, ugyancsak a b e v e z e t ő ből, amely a homeopátia széleskörű t e r j e d é s é ről á r u l k o d i k az 1820-as évek végén: tavaly az Országban keresztül két utat tévén, tapasz taltam, és itt, az Ország közepén lakván, mind untalan hallom: hogy a' homoeopathiát a' mi Országunkban is sok, még köz hivatalbeli orvo sok is gyakorolják, és terjesztik ". 1837-ben Ivanovich András, támadásokra reagálva, Hasonszenves gyógyrendszer című munkájában t u d o m á n y o s igénnyel foglalta össze a h o m e o p á t i a téziseit, elméletét. A nagy hivatali hatalommal rendelkező o r v o sok közül Lenhossék M i h á l y országos f ő o r v o s Almást Balogh Pál (1794-1867) volt az, aki az egészségüggyel foglalkozó iro dalom c e n z o r a k é n t támogatta homeopátiaellenes í r á s o k megjelenését. Akadt azonban n é hány szimpatizáns é s t á m o g a t ó szakmai körökben is, p l . Bugát Pál, az orvosi kar dékánja, Stáhly Ignác főorvos, H offner József, az állatorvostan egyetemi tanára. 1837-ben helytartótanácsi rendelettel visszavonták a tizennyolc évvel előbbi tiltást, é s engedélyezték a h o m e o p á t i a alkalmazását. Ezzel elhárult az akadály a hivatalos é r d e k é r v é nyesítés útjából. A homeopata orvosok társadalmi státusza megszilárdult. Míg 1833-ban Pesten négy homeopata orvos m ű k ö d ö t t , 1843-ra s z á m u k tízre nőtt (nyolcan Pesten, ketten
Budán praktizáltak). Két patika foglalkozott Pesten homeopátiás szerek értékesítésével. Ekkoriban o r s z á g s z e r t e kb. n y o l c v a n ö t tekintélyes homeopata orvos gyógyított. 1838-ban m e g n y í l t Gyöngyösön a harmadik homeopátiás egészségügyi intézmény, ame lyet V e z e k é n y i Homer István doktor alapított és vezetett. A kórház alapításának k ö r ü l m é nyei jól d o k u m e n t á l t a k : a báró Orczy család egyik tagjának p é n z a d o m á n y a tette l e h e t ő v é , hogy b e r e n d e z z é k a kórházat egy egyemeletes épületben, ahol két nagy, tizenkét á g y a s kórtermet alakítottak k i . A z intézmény n é p s z e r ű v é válása szükségessé tette a bővítést, ami re lehetőséget biztosított az egyre több helyről é r k e z ő anyagi t á m o g a t á s . A két nagy bel gyógyászati k ó r t e r e m mellé m é g két termet építettek a sebészeti esetek számára, egy két szobás részleget a pszichiátriai betegeknek és egy termet a szülészetnek. 1872-re a k ó r h á z százhúsz fekvőbeteget tudott ellátni. Vezekényi H o m e r István - rövid megszakítással - k é s ő öregkoráig a k ó r h á z élén állt és orvosi t e v é k e n y s é g e t folytatott e g é s z e n 1891-ben b e k ö v e t kezett haláláig.
3. Társadalmi
mozgalmak a homeopátia
érdekéhen
- 1840-es évek
Az 1840-es é v e k elején m e g e r ő s ö d ö t t a t á r s a d a l m i összefogás a homeopátia é r d e k é b e n . Somogy v á r m e g y e közgyűlése 1842-ben k é r v é n y t nyújtott be a helytartótanácshoz, hogy ,,a honi pénztár költségeinek kiméllése tekintetéből" hasonszenvi g y ó g y m ó d d a l k e z e l t e t h e s s é k a rabokat a b ö r t ö n k ó r h á z b a n , mivel az az allopatikus gyógyításnál sokkal olcsóbb. A szak mai tiltakozások ellenére Somogy v á r m e g y é b e n határozatot hoztak arról, hogy fokozatosan minden k ó r h á z b a n bevezetik a hasonszenvi orvoslást. A folyamat nem teljesedett k i az orvosi tiltakozások és a hamarosan b e k ö v e t k e z ő forradalom és szabadságharc miatt. Ha sonló igények fogalmazódtak meg a Bereg v á r m e g y e i gyűléseken is, reményt keltve a ho meopátia m a g y a r o r s z á g i térnyerésére. A h o m e o p á t i a népszerű volt a művészek, i r o d a l m á r o k körében is. Vörösmarty Mihály epigrammát írt Hahnemann halálára, Tompa Mihály, Madách, a későbbiekben Munkácsy Mihály is h o m e o p a t á v a l gyógyíttatta magát. Kevesen tudják, hogy Garay János k ö l t ő , egy ben homeopata orvos is volt. 1843-ban jelent meg Carl Heinrich Rosenbergnek, a Batthyány család M a g y a r o r s z á g o n tevékenykedő háziorvosának orvostörténeti jelentőségű munkája német nyelven: Fortschritte und Leistungen der Homöopathie in und ausser Ungarn (A homeopátia fejlő dése és eredményei Magyarországon és azon kívül). Létrejöttét a homeopátiát ért t á m a d á sok inspirálták, tehát vitairatként keletkezett, de történeti m u n k á v á bővült. Áttekinti a ho meopátia m a g y a r o r s z á g i és külföldi fejlődését, kiegészítve a gyógyrendszer elméleti fejte getéseivel. 1845-ben a c e n z ú r a állítólag lefoglaltatta és betiltotta a könyvet, de n é h á n y példánya ennek ellenére fennmaradt. Miskolcon 1844-ben kísérleti jelleggel a börtönkórházat homeopátiás gyógyintézménnyé alakították Stern Lipót orvos vezetésével. (Tudjuk, hogy egy időben a váci börtönben is h o m e o p á t i á s á n gyógyították a beteg rabok egy részét.) M ű k ö d é s e eredményes volt, így a páciensek körét a város s z e g é n y e i r e is kiterjesztették. Ez a látványos fejlődés azonban min dössze egy és negyed évig tartott. A szakmai tiltakozások hatására 1845-ben a h o m e o p á t i á s működést m e g s z ü n t e t t é k . Stem Lipót a későbbi évtizedekben is Miskolcon praktizált.
Ugyanebben az évben - saját gyógyszerkísérletei következtében - meghalt a hasonszenvi orvoslás egyik legnagyobb tekintélye, Bakody József. Az 1840-es évek közepén felmerült az igény, hogy a h o m e o p á t i a kapjon társadalmi sú lyának megfelelő teret a felsőoktatásban. 1844-ben országgyűlési indítványt fogalmaztak a hasonszenvészet egyetemi oktatásáért, tanszék alapításáért. A felső táblán elfogadták az indítványt. Ez ígéretet jelentett h o m e o p á t i á s tanszék alapítására a pesti egyetem orvosi karán, konkrét határidő nélkül. Ivanovich az egyetemi vezetéshez folyamodott, hogy a ho meopátia tanáraként oktathasson. Kérelmét elutasították. A z ü g y é b e n felszólaló főorvosok véleményéből kitűnik, hogy az ellenzők mellett szimpatizánsai is akadtak az új g y ó g y m ó d nak az egyetemen. Valószínűleg ennek köszönhető az a pozitív ajánlás, amelyet 1848-ban az orvosi kar adott a m i n i s z t é r i u m n a k a h o m e o p á t i a egyetemi oktatásával és a majdani közkórházban kialakítandó h o m e o p á t i á s osztállyal kapcsolatban. A társadalmi igényekkel s z e m b e s ü l v e a homeopata orvosok felismerték, hogy érdekeiket hathatósabban képviselhetik, ha egyesületbe tömörülnek. Attomyr József az 1840-es évek elején már k e z d e m é n y e z t e e g y e s ü l e t létrehozását, de néhány homeopata v o n a k o d á s a ezt meghiúsította. Rosenberg sejteti, hogy a homeopata orvosok t á r s a s á g á n belül volt n é m i ellentét, ami p l . abban nyilvánult meg, hogy Almási Balogh Pál és Müller Sámuel vona kodtak belépni az egyesületbe, nem tartották m é g alkalmasnak az időt a nyilvánosság elé lépésre. Velük szemben az ellentétes pólust A t t o m y r és Rosenberg képviselték. 1845-re azonban az orvosok egy csoportja (Attomyr, Bakody, Hausmann, Ivanovich, Mayer, Rosenberg) elérkezettnek látta az időt az egyesület alapításra, ezért áprilisban, a magyar újságokban felhívást tett közzé: minden homeopata orvost és h o m e o p á t i á t kedvelő laikust hívtak augusztus 10-ére Pestre, k ö z ö s tanácskozásra. A z egyesületi szabályzattal kapcsola tos javaslataikat írásban Bakody Józsefhez kellett eljuttatniuk. N e m áll rendelkezésünkre t ö b b adat arról, vajon milyen szervezettségi fokig jutott el az e g y e s ü l e t a következő két évben. Bakody J ó z s e f 1845 végén meghalt, és az 1848-as forradalmat m e g e l ő z ő politikai helyzet sem kedvezett a polgári t ö m ö r ü l é s e k n e k .
4. A 19. század első felének
nagy homeopata
orvosegyéniségei
A z eddigi összefoglalásból is kitűnik, hogy a h o m e o p á t i á s mozgalom alakulását - a gátló vagy segítő külső társadalmi h a t á s o k o n kívül - azoknak a nagy o r v o s - e g y é n i s é g e k n e k a tettei alakították leginkább, akik nem csupán gyakorolták ezt az új g y ó g y í t ó módszert, ha nem kiálltak annak társadalmi elismertetéséért is. É r d e m e s m e g e m l í t e n ü n k a 19. század első felének n é h á n y k i e m e l k e d ő homeopata egyéniségét. A z első, úttörő n e m z e d é k b ő l nagy tekintélye volt Forgó G y ö r g y n e k (1787-1835). 1820ban, már gyakorló orvosként tért át a homeopátiára. Elősegítette az Organon magyar fordí tásának létrejöttét, és véleményét a hivatalos orvosi szervek is figyelembe vették a kolera j á r v á n y elleni v é d e k e z é s kapcsán. Kortársa, Bakody József ( 1795-1845) élete nagy részét Győrben töltötte, itt érte el legna gyobb orvosi sikereit az 1831-32-es kolerajárvány betegeinek gyógyításával. Ö n m a g á t kétszer gyógyította ki h o m e o p á t i á s módszerrel a kolerából. Nem c s u p á n Hahnemann út mutatásait követte, hanem a betegeket egyéniségükre szabott szerekkel is kezelte.
G y ó g y e r e d m é n y e i t folyóiratban publikálta, majd amikor a szakma képviselői kétségbe vonták igazságát, adatait hitelesíttette. Ebből született Rechtfertigung des Dr Josef von Bakody zu Raab c. munkája, amely Lipcsében jelent meg 1832-ben. T o v á b b r a is hamisítás sal vádolták, sőt emiatt b ö r t ö n b e is került, de meggyógyított páciensei tanúvallomásai n y o m á n k i m o n d t á k a vádak alaptalanságát. A polgárok körében hihetetlenül nagy n é p s z e rűségnek örvendett, és homeopata kollégái külföldről és belföldről e g y a r á n t hozzá fordultak tanácsért. 1836-ban Pestre költözött, ami hozzájárult a homeopátiás szerveződések megin dulásához, de 1845-ben váratlanul meghalt egy kinin-ópium gyógyszerkísérlet k ö z b e n . A korra j e l l e m z ő , vibráló szellemű romantikus egyéniség volt. Almási Balogh Pál (1794-1867) fáradhatatlan orvosi és kulturális szervező munkájával érdemelte k i a fiatalabb homeopata n e m z e d é k e k és a kortársak feltétlen tiszteletét. Valódi reformkori polihisztor volt, aki sokoldalú műveltségét a nemzeti felemelkedés é r d e k é b e n használta fel. 1825-ben, fiatal o r v o s k é n t németországi körútra indult, ekkor ismerte meg Hahnemannt, és ez m e g h a t á r o z t a pályafutásának alakulását. Homeopata orvosként ő vált a legismertebbé és a legnagyobb szaktekintéllyé, h o z z á fordult t a n á c s é r t a legtöbb közéleti személyiség, Széchenyi István és Kossuth Lajos is páciensi k ö r é h e z tartozott. ( N é p s z e r ű ségben csak Argenti Döme érte őt később utol.) Alapító tagja volt szinte valamennyi jelen tős reformkori intézménynek, t u d o m á n y o s mozgalomnak. A folyóiratokban és akadémiai é v k ö n y v e k b e n s z á m o s t u d o m á n y o s értekezése jelent meg. 1856-ban ismét hosszabb külföl di utat tett az A k a d é m i a t e k i n t é l y e s tagjaként, párizsi, londoni, brüsszeli t u d o m á n y o s társa ságokkal és intézetekkel vette föl a kapcsolatot, hogy ezzel is az A k a d é m i a javát, i l l . a hazai t u d o m á n y o s fejlődést szolgálja. Tekintélyéből következett, hogy a Magyar Hasonszenvi Orvosegyletnek ő lett az első e l n ö k e . Kovách Pál (1808-1886) végigélte a h o m e o p á t i a 19. századi fejlődésének j e l e n t ő s e b b eseményeit. 1833-ban doktori értekezését a kor szokásától eltérően magyarul írta A nevendék nőnem címmel. Külföldi útja során ismerkedett meg s z e m é l y e s e n Hahnemannal és lett elkötelezett híve. G y ő r b e n élt és dolgozott. N e v é n e k ismertségét nem csupán orvosi praxisa növelte, hanem s z í n m ű - és novellaíróként, a kultúra t á m o g a t ó j a k é n t is o r s z á g o s hírnévre tett szert. Attomyr Józsefet (1807-1856) kortársai nyughatatlan, energikus e m b e r k é n t j e l l e m e z t é k . Életének fordulatos e s e m é n y e i , gyakran változó színterei alátámasztják ezt a j e l l e m z é s t . A bécsi Josephinumban és M ü n c h e n b e n végezte orvosi tanulmányait. Köthenben s z e m é l y e sen is találkozott Hahnemannal. 1830-ban, M ü n c h e n b e n részese volt egy homeopátiás be mutatónak, amellyel a m ó d s z e r hatásosságát igazolta orvoskollégái előtt. 1832-től a C s á k y nemesi család h á z i o r v o s a k é n t tevékenykedett, leginkább Pozsonyban vagy Bécsben lakott, de többször j á r t Csáky Károly kíséretében a Szepességben is, ahol egyszer a kolera miatt felizgatott n é p az életüket veszélyeztette. A z 1830-as évek végén h á r o m évet a luccai her ceg szolgálatában töltött Itáliában, ahol orvosi teendői mellett a herceg ásványgyűjteményét rendezte. 1839-ben Pestre k ö l t ö z ö t t m a g á n o r v o s k é n t , majd 1844-től - viszonylag korai haláláig - Pozsonyban élt. S z ó k i m o n d ó , indulatos ember volt, aki a homeopátia ü g y é n e k védelmezőjeként is gyakran ö s s z e t ű z é s e k b e keveredett. T ö b b gyógyászati m u n k á t írt, és nevéhez fűződik a Hasonszenvi Orvosegylet szervezése az 1840-es években. Vezekényi Horner István (1808-1891) a magyarországi h o m e o p á t i á s mozgalom szerény, sokat d o l g o z ó orvosa, akinek alakja éppen ezért vált kulcsfigurává. 1835-ben került orvos-
ként G y ö n g y ö s r e . Ő maga és fia is súlyos betegséget kapott, amiből a helyi homeopata orvos, Bagnár gyógyította ki őket. Ez győzte meg H o r n é r t arról, hogy é r d e m e s foglalkoznia a homeopátiával. 1838-ban h o m e o p á t i á s városi kórházat alapított, ami a hasonló magyaror szági i n t é z m é n y e k közül a legtovább, t ö b b mint ötven évig működött. 1849-ben rövid ideig a pesti Litdovika homeopata orvosa volt, de a Bach-korszak idején visszatért G y ö n g y ö s r e , és újra átvette a k ó r h á z vezetését. O volt az első M a g y a r o r s z á g o n , aki h o m e o p á t i á s szakla pot indított: 1864. júliusától másfél éven át szerkesztette a Hasonszenvi Közlönyt, majd átadta a stafétát a m e g a l a k u l ó egylet új folyóiratának. G y ö n g y ö s v á r o s á n a k közismert p o l gára volt, leányiskolát és óvodát is alapított. Megírta Gyöngyös városának történeti, sta tisztikai és geographiai leírásá-X. Ivanovich András m á r g y a k o r l ó orvos volt, amikor 1828-ban hosszú, súlyos b e t e g s é g b e esett. R e m é n y t e l e n n e k tünt a gyógyulása, ezért döntött úgy, hogy m e g p r ó b á l k o z i k a homeo pátiával. Almási Balogh P á l h o z fordult, aki hat hét alatt meggyógyította. A g y ó g y m ó d sikerét ö n m a g á n tapasztalva elkezdte azt t a n u l m á nyozni, és jelentős homeopata orvossá vált. Fontosnak tartotta a h o m e o p á t i á s intézmények megteremtését, ezért 13 tézisből álló prog ramtervezetet készített a mozgalom s z á m á r a . Ennek s z e l l e m é b e n a pesti egyetem v e z e t é s é hez folyamodott homeopata orvostanári kine vezésért, sikertelenül. 1847 és 1856 között Szerbiában, majd Horvátországban t e v é k e n y kedett, u t á n a Pesten, Pécsett, majd B u d á n telepedett le. A n é m e t anyanyelvű Rosenberg Károlyról (Carl Heinrich Rosenberg) kevés életrajzi adatot ismerünk. Altalános orvosi, sebészi és szülészi oklevelet szerzett. A Batthyány család háziorvosaként volt ismert. M u n k a a d ó j a gyak ran ajánlotta barátaihoz is. Tagja volt t ö b b Argenti Döme (1809-1893) német és francia homeopata egyesületnek. A forradalom előtt részt vett a magyar egyesület szervezésében is. 1843-ban megjelentette összefoglaló müvét (Fortschritte und Leistungen...), amely egyedülálló forrása a 19. századi magyarországi homeopátiával kap csolatos kutatásoknak. 1849 után nincs nyoma m a g y a r o r s z á g i tartózkodásának, ami a sza badságharc alatti szerepvállalásából következhet.
5. Új orvosok és új viták - 1850-60-as évek A z 1848-49-es forradalom és szabadságharc, és az utána következő politikai m e g t o r l á s több mint tizenöt évre megtorpantotta a homeopátia magyarországi szerveződésének folyamatát. A homeopata orvosok s z e m é l y e s sorsában is m é l y nyomokat hagytak az 1848-49-es ese mények. A legtöbben fenyegetettségben, vagyoni bizonytalanságban élték át a Bachkorszakot. Almási Balogh Pált például m é l y e n megviselte felesége börtönbe z á r á s a és a magyar értelmiség hallgatásra kényszerítése, majd később, 1860-ban barátjának és pácien sének, S z é c h e n y i n e k az elvesztése. Kovách Pál rövid ideig börtönben volt, de b e f o l y á s o sabb páciensei közbenjárására szabadon engedték. N é h á n y a n külföldre kényszerültek. A kassai Róth Mátyás például Londonban futott be fényes orvosi karriert. A k é n y s z e r ű emig ráció vagy a hazai visszavonult életforma n é h á n y esetben j a v á r a vált a h o m e o p á t i a ügyé nek. A z 1860-as években ugyanis, a társadalmi mozgalmak újraindulása után, s z í n r e lépett az új n e m z e d é k , amelynek a képzésében a t ö r t é n e l e m alakulása is szerepet játszott. Bakody József fia, Bakody Tivadar például részt vett a harcokban G ö r g e y tábornok mellett, így a fegyverletétel utáni években nem jöhetett haza. Bécsben majd Lembergben ( L v o v , Ilyvó) tanult, itt vált homeopata orvossá. 1861-ben tért vissza M a g y a r o r s z á g r a . Szontagh Ábrahám is Bécsbe ment a s z a b a d s á g h a r c leverése után, itt szerzett orvosi diplomát, és 1861-ben költözött Pestre. Szentkirályi Móric, aki a harcok idején politikai szerepet vállalt, k é n y s z e r ű visszavonultsága idején kezdett el o r v o s t u d o m á n n y a l és homeopátiával foglalkozni. K é sőbb képviselőként és Pest főpolgármestereként is sokat tett a homeopátia hivatalos elis mertetéséért. A gyöngyösi homeopátiás kórház sem vészelte át simán a szabadságharcot és az utána következő zavaros időszakot. A z első felelős magyar kormány ú g y döntött, hogy 1849-től hasonszenvi módszerrel gyógyíttatja az újonnan alapított katonai nevelőintézet, a Ludoviceum diákjait. M e g h í v t á k a főorvosi posztra Vezekényi Horner Istvánt, aki az állást elfogadta és Pestre költözött. A gyöngyösi kórházi főorvosi állását meghirdették, a válasz tás azonban a h o m e o p á t i a és allopátia hívei közötti nyílt ellenségeskedéssé vált. V é g ü l egy allopata orvost választottak, így a kórház a h a g y o m á n y o s orvoslás módszerére tért át. A z allopata orvos négy és fél é v m ú l v a lemondott tisztségéről, a kórházi n a g y g y ű l é s pedig visszahívta Hornért az i n t é z m é n y élére, akinek közben az ö n k é n y u r a l m i átszervezések miatt megszűnt az állása a Ludoviceumban. 1856-ban előnyös változás következett be a kórház státuszában: városi kórházzá, majd egy évvel k é s ő b b h o m e o p á t i á s nyilvános k ö z k ó r h á z z á alakult át, az ápolónői t e e n d ő k e t pedig ettől kezdve irgalmasrendi apácák látták el. 1869-70 folyamán ismét lehetőség nyílt a kórházépület bővítésére, korszerűsítésére. A s z a b a d s á g h a r c idején, Esztergomban sebesülteket gyógyított Lőrintzy Rezső, a Csillag utcai „kór és s z e g é n y h á z " orvosa. Ö lett Esztergom legtekintélyesebb homeopata doktora. A z i n t é z m é n y , ahol dolgozott, városi k ó r h á z rangjára emelkedett. Emellett L ő r i n t z y ma gánpraxist is folytatott. 1862-ben m a g á n s z a n a t ó r i u m o t nyitott, ahol a kor legdivatosabb alternatív g y ó g y í t ó m ó d s z e r e i v e l : h o m e o p á t i á v a l , magnetizmussal és K n e i p p - k ú r á v a l ke zelte betegeit. A h o m e o p a t á k m ű k ö d é s é r ő l a Bach-korszak alatt kevés dokumentum maradt. Közvetett bizonyíték a h o m e o p á t i a gyakorlására az 1 850-es évekből az a tiltakozás, amelyet kilenc megye gyógyszerészei intéztek a m i n i s z t é r i u m h o z azzal a céllal, hogy a h o m e o p a t á k ne
szolgáltathassanak k i szabadon g y ó g y s z e r e k e t . A tiltakozást az váltotta k i , hogy m é g a s z a b a d s á g h a r c előtt, 1846-ban életbe lépett az a rendelet, amely szerint az orvosi diplomá val r e n d e l k e z ő h o m e o p a t á k megkapták a szabad gyógyszerkiszolgáltatás j o g á t . A patikák tulajdonosai attól tartottak, hogy j ö v e d e l m ü k jelentősen c s ö k k e n , ha a betegek nem pati kákban vásárolják az orvosságot, hanem közvetlenül az orvostól. Argenti D ö m e k é s ő b b így emlékezett ezekre a tiltakozásokra: „A valódi homoeopatha soha nem követel egy fillért sem orvosságaért, sohasem használ orvosságot oly adagban, hogy azzal valakinek teteme sen árthatna tévedés esetében is: sőt azt állítják a gyógyszerész urak, hogy a hasonszenvi adag annyi, mint semmi; miért sürgetik tehát e semmi fölötti őrködést?'. Ugyan miért nem kívánják már azt is, hogy a hydropathák gyógyszertárból vegyék akószámra a vizet?" (Argenti D ö m e : Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan... Pest, 1862. 30.p.) Közvetett bizonyítéknak tekinthető m é g a homeopaták m ű k ö d é s é r e Koppy Sándor latin nyelvű vitairata (Disserlatio de homoeopathia.), amely 1858-ban jelent meg Pesten. A m ű b e n megtalálhatóak az új gyógyító m ó d s z e r cáfolatának leggyakoribb fordulatai: - Ha igaz lenne a h o m e o p a t á k állítása g y ó g y s z e r e i k hatásosságáról, a kocsmáros n é h á n y csepp bort keverne egy hordó vízbe, egy h ó n a p i g rázná, végül a vízből bor kellene, hogy legyen. A gyógyítási elv elhibázott, hiszen a homeopata hagyja, hogy teljesen legyengüljön a beteg. - Hiányzik a betegség helyének a m e g h a t á r o z á s a . Koppy felsorol elrettentő haláleseteket, s z e m é l y e s k e d ő hangú kritikákat a nevesebb homeopatákról: p l . Attomyr J ó z s e f azért lett homeopata, mert a h a g y o m á n y o s orvoslást nem volt képes megtanulni öt év alatt. T ö b b t u d o m á n y o s elemet tartalmaznak Szohner József homeopátia-ellenes könyvei, amelyek 1860-ban és 1862-ben jelentek meg. Szohner célja a felvilágosítás volt, hogy „némelly fiatal orvos idejében tudomást vehessen ezen gyógymódról, miszerint a megkezdett jó ösvényről el ne tántorittathassék azon csáberő által, mit számos finom műveltségűnek is ezen különcz gyógyrendszerhez való ragaszkodása ennek kölcsönöz." (Szohner József: Cáfolata Argenti tr. Különféle betegségek... c. magyar m ü v é n e k . Baja, 1862. - idézet az előszóból.) 1863-ban Garay János a pesti egyetem orvostanári karához fordult homeopata magánta nári j o g elnyerése végett. Kérelmét elutasították, de dolgozatát könyv formájában megje lentette Értekezés a homeopathikus gyógy- és gyógyszertanról és adagokról c í m m e l . Ez a mű a h o m e o p á t i a elméletének áttekintése egy müveit, széleslátókörű orvos nézőpontjából, aki nagyon bízott abban, hogy az új t u d o m á n y o s felfedezések (főleg Bunsen és K i r c k h o f f kísérletei) majd bizonyítják a h o m e o p á t i á s hatóanyagok fizikai meglétét és hatásosságát. Ugyanebben a kötetben szerepel másik t a n u l m á n y a is, az Értekezés a sisakvirágról (Aconit). Se ellenző, se pártoló nézetet nem képvisel Fekete Lajos 1864-ben megjelent orvostörté neti összefoglalásának homeopátiával foglalkozó fejezete. A m ó d s z e r hazai és külföldi elterjedésének korrekt ismertetésére törekszik. A z 1864 és 1867 közötti időszakban sajtóvita bontakozott k i a homeopátia körül. Oláh Gyula doktor bíráló cikksorozatot publikált a Gyógyászat c. szakfolyóiratban (1864. 4 1 44.sz.), erre válaszolva tette közzé Balogh Tihamér Párhuzam a homoeopathia és allopathia között c. értekezését. Ez arra sarkallta Oláh Gyulát, hogy ellentétes nézeteit könyv formában is megjelentesse 1867-ben, A hasonszenvészet értéke c í m m e l . K ö z b e n a Pesti Napló és az Új Korszak c. folyóiratok k e d v e z ő kritikát írtak a „Párhuzam..."-ról.
A hasonszenvi o r v o s l á s ügyének új fellendülését jelezte a Hasonszenvi Közlöny megje lenése 1864. j ú l i u s l-jén. A h o m e o p á t i a első magyar folyóiratának tulajdonosa és szer kesztője Vezekényi Horner István volt, aki ekkor m á r huszonhatodik é v e állt a gyöngyösi k ó r h á z élén. Egyre több n e h é z s é g e t okozott a vidéki és fővárosi orvosok kapcsolattartása, a gyógyítás során szerzett tapasztalatok m e g o s z t á s a és a szakmai é r d e k e k érvényesítése. A homeopata orvosokban újra felmerült az igény egyesület létrehozására, amely összefogná, segítené munkájukat és h a t h a t ó s a n képviselné érdekeiket az o r s z á g o s fórumokon. Elkerülhetetlenné vált bizonyos m é r t é k ű központosítás is, hiszen az 1860-as években Pesten t ö b b homeopata telepedett le, s z á m u k így a fővárosban tizennyolcra nőtt.
6. A homeopátia
nagy korszaka Magyarországon: 6.I. Megalakul
1865-1876
a Magyar
Hasonszenvi
Orvosegy/eí 1863-ban öt homeopata orvos k e z d e m é n y e z t e újra egyesület alapítását: Bakody Tivadar, Garay J á n o s , Hausmann Ferenc, Szentkirályi Móric, Szontagh Á b r a h á m . Ok hívták össze kollégáikat 1863. április 10-ére, Hahnemann születésnapjára, egy baráti összejövetelre, ahol megbeszélték az egyesülettel kapcsolatos további teendőket. Végül 1865. december 28án tizenöt orvos megalakította a Magyar Ha sonszenvi Orvosegyleíet a Tudományos Aka démia egyik termében. E l n ö k e Almási Balogh Pál, alelnöke Argenti D ö m e , első titkára Szontagh Á b r a h á m lett. Rendes tagjai k ö z é csak orvosi diplomával r e n d e l k e z ő homeopatákat vettek fel, „...miután a hasonszenvi or vosnak mindazt tudnia kell, amit az allopatha orvos tud" (Részlet a Szerkesztői üzenetből, a Hasonszenvi Lapok 1866. j a n u á r i számában.) A rendes tagok létszáma 1874 végére, amikor a századik szakgyülést tartották, negyvenegyre Bakody Tivadar (1825-1911) bővült - k ö z ü l ü k huszonegyen Budapesten vagy környékén laktak. Rajtuk kívül m é g levelező (külföldi) és pártoló tagjai is voltak az egyletnek. Balogh 1867-es halálát követően Argenti Döme lett az új elnök. A z egylet utolsó e l n ö k e Bakody Tivadar volt, titkára pedig Almási Balogh Tihamér, A l m á s i Balogh Pál fia. A Hasonszenvi Közlöny m e g s z ű n t , átadta a helyét az egylet új, Pesten megjelenő home opátiás folyóiratának, a Hasonszenvi Lapoknak. Első s z á m a , amely 1866 januárjában jelent meg, beszámolt az egylet alakuló üléséről.
6.2. Új homeopátiás
kórházak
Pesten
A h o m e o p á t i a ügyének m á s i k nagy előrelépéseként 1866-ban megnyílt az első hasonszenvi kórház Pesten: a Bethesda („a k ö n y ö r ü l e t e s s é g hajléka"), amelyet a pesti n é m e t református gyülekezet tartott fenn. Létrehozója és főorvosa Bakody Tivadar, aki a h o m e o p á t i a törté netének l e g m e g h a t á r o z ó b b egyéniségévé vált a 19. század utolsó h a r m a d á b a n . Maga vásá rolta meg és ajánlotta fel a gyülekezetnek azt a házat, amelyben a gyógyítás megindulha tott, sőt, ő maga k e z d e m é n y e z t e egy p á r h u z a m o s allopata osztály létrehozását, hogy azokat a betegeket is kezelhessék, akik nem a h o m e o p á t i á t választják. Á p o l ó n ő k é n t n é m e t diako nisszák dolgoztak a k ó r h á z b a n . N é p s z e r ű s é g e miatt hamar kicsinek bizonyult a tizennyolc ágyas k ó r h á z . P é n z a d o m á n y o k lehetővé tették, hogy nagyobb épületbe k ö l t ö z z e n e k . Itt már ötven-hatvan beteget tudtak elhelyezni. A z intézmény m ű k ö d é s é n e k híre nagy érdeklődést és elismerést váltott ki külföldön is, t ö b b országból érkeztek a d o m á n y o k s z á m á r a . Város rendezés (az Andrássy út építése) miatt az új épületet később a főváros m e g v á s á r o l t a , ezért 1872-ben a Bethesda Kórház a Hermina úti Bartl-villába költözött. Itt már gyermekek szá mára is kialakítottak egy n é g y á g y a s különszobát. 1886-ban Bakody lemondott a kórház vezetéséről elfoglaltságai miatt, helyébe Baitdis József lépett. A z egylet egyik fontos célkitűzése - ingyenes járóbeteg-rendelő létesítése Pesten - 1867ben valósult meg Szontagh Ábrahám és Wurda Sándor vezetésével. T e r é z v á r o s b a n , a Kis kereszt ( m á s n é v e n K i s m e z ő ) utcában bérelt az egylet egy kétszobás, k o n y h á s földszinti lakást, amely „csak százlépésnyire" volt a nagy forgalmú Király utcától. A berendezés költségeit a pesti h o m e o p a t á k adták ö s s z e , a folyó kiadásokat az egylet fedezte. Százötvenháromféle g y ó g y s z e r állt az orvosok rendelkezésére a rendelőben. Hetente három napon, reggel 7-8 vagy 8-9 óra között rendeltek. Wurda halála után helyét Brück Simon vette át. Almási Balogh Tihamér, Almási Balogh Pál fia, 1870-ig Aradon élt és gyógyított, majd Pestre költözött, így a fővárosi h o m e o p á t i á s mozgalomnak m é g hathatósabb segítőjévé vált. T ö b b feladat mellett ekkor vette át a Hasonszenvi Lapok szerkesztését. 1870-ben megnyílt a második m a g á n a l a p í t á s ú h o m e o p á t i á s kórház Pesten, az Elisabelhinum. A kórház alapítója Zichy Józsefié grófnő, szül. Metternich Melanie volt. A fővédnökséget Erzsébet királyné vállalta, róla kapta a nevét az intézmény. A ferencvárosi Fő utca ( k é s ő b b Knézich u.) 15. sz. alatti egyemeletes épületben hat szoba, tizenkét ágy volt kezdetben. Az udvari helyiségekben kapott helyet a fürdőszoba, m o s ó k o n y h a , fáskam ra, boncterem, halottas kamra, kápolna. A z udvarhoz kút és kert is tartozott. A kormánytól és m a g á n s z e m é l y e k t ő l kapott a d o m á n y o k lehetővé tették a s z o m s z é d telek és a rajta álló épület megvásárlását. 1884-től gyógyíthatatlan betegek s z á m á r a is berendeztek egy részle get. A k ó r h á z főorvosa Hausmann Ferenc, majd halála után fia, Hausmann Lóránt lett. Az 1880-as é v e k elején tőle vette át a tisztséget Sulkovszky József A z ápolónői feladatokat irgalmasrendi apácák látták el.
6.3. Tanszékek
az
egyetemen
A Magyar Hasonszenvi Orvosegylet legnagyobb társadalmi küzdelmét a h o m e o p á t i a egye temi szintű oktatásáért vívta. Rengeteg szellemi energiát fektettek abba, hogy kérvényeket írjanak az orvosi h a t ó s á g o k h o z és beindítsák azt a politikai erőt, amely képviselte ügyüket a parlamentben. Már 1867-68-ban b e a d v á n y o k k a l fordultak az oktatásügyi miniszterhez és a belügyminiszterhez a h o m e o p á t i a orvosi egyenjogúsítása érdekében. A z egész országra kiterjedő támogatást, t a n s z é k felállítását, szakmai képviseletet, o r s z á g o s kórházat, gyógyszerkiszolgáltatási j o g u k megerősítését várták. A z országos e g é s z s é g ü g y i tanács v á l a s z k é n t közzétette ellenérveit Homoeopathia és orvosi tudomány c í m m e l , amely tételes elutasítása az egylet b e a d v á n y a i n a k . Orvosi egyenjogúsításuk igényét például azzal utasítja el a brosúra szerzője, hogy egy intézményen belül „az egyik eljárásnak kizáratása a másik valamint kikerülhetetlen" A által kölcsönös, homeopátiás m ó d s z e r cáfolatára a vitairatok ban alkalmazott érvrendszert használja a kiad vány. Ennek ellenére 1870-től az e s e m é n y e k felgyorsultak: tanszék iránti kérvényük az országgyűlés elé került. A képviselőházi tá mogatások és tiltakozások hűen tükrözték a homeopátia megítélésével kapcsolatos társa dalmi megosztottságot. Végül tanszék és k ó r ház felállításáról szóló indítványukat az or szággyűlés j e l e n t ő s többséggel elfogadta. Ezután f o l y a m o d v á n y o k sorát nyújtották be hivatalokhoz, hogy igényeiket különböző indokolják. Ennek során fogalmazódott meg, hogy két t a n s z é k r e van s z ü k s é g ü k : az egyik a gyógyszertant (a gyógyszerek hatásának vizs gálatát), a m á s i k a gyógytant (a terápia gya korlatát) o k t a t n á - ez u t ó b b i h o z elengedhetet lenül s z ü k s é g e s egy hasonszenvi tankórház. A z önálló h o m e o p á t i á s k ö z k ó r h á z igényét az egyletnek v é g ü l fel kellett adnia, elfogadták a Szent Rókus Kórházban s z á m u k r a kialakítandó homeopátiás osztályt. Almási Balogh Tihamér
(1838-1907)
A h o m e o p á t i a magyarországi m o z g a l m á n a k l e g k i e m e l k e d ő b b állomása az 187l-es eszten d ő volt. Ekkor alakult meg a pesti egyetem orvosi karán az első, majd 1873-ban a második homeopátiás tanszék. Hausmannt és Bakodyt egyetemi tanárrá nevezték k i . A z egyik tan s z é k - Hausmann Ferenc vezetésével - a t u d o m á n y o s kutatásokra szakosodott, Hausmann h a l á l a után, 1876-ban m e g s z ű n t . A m á s i k tanszéknek, amelyet Bakody Tivadar vezetett, a h o m e o p á t i á s terápia gyakorlata volt a profilja. A két t a n s z é k összesen h a r m i n c h á r o m é v e n keresztül állt fenn.
Almási Balogh T i h a m é r becslése szerint 1872-ben az országban negyven és ötven között lehetett a homeopata orvosok s z á m a . Huszonheten voltak a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet tagjai. Balogh szerint az ország több régiójában nem m ű k ö d t e k homeopata orvosok, így p l . Erdélyben sem, holott az egész ottani n e m e s s é g t á m o g a t t a a homeopátia ügyét, és a polgárok körében is nagy igény mutatkozott. Balogh r e m é n y k e d e t t , hogy a tan székek beindítása segít megoldani az orvosutánpótlás problémáját. 1874-ben, a főváros k ö z k ó r h á z á b a n , a Szent Rókus Kórházban m e g n y í l t a hasonszenvi osztály, négy k ó r t e r e m m e l , hetven á g g y a l . Az osztályos főorvos Bakody Tivadar lett. (Ez az osztály 1885-ben átkerült az újonnan létrehozott Új Kórházba, amely k é s ő b b a Szent István Kórház nevet kapta.) Ugyancsak 1874-ben, december 11-én tartotta az egylet 100. szakgyülését. 1876 augusztusában Budapest otthont adott egy n e m z e t k ö z i h o m e o p á t i á s rendezvény nek: a Németországi Hasonszenvi Központi Egylet itt tartotta 44. évi k o n g r e s s z u s á t Bakody elnökletével.
7. Laikusok a homeopátiás
mozgalomban
A h o m e o p á t i á s gyógyítást a kezdetektől nagy érdeklődés kísérte M a g y a r o r s z á g o n a középés főnemesség, valamint az értelmiségiek részéről. Ezt a nagy érdeklődést tükrözi a laikus egyesület, a Magyar Hasonszenvi Ügypártolók Társulata megalakulása 1876. december 26án. A laikus társulat a homeopátia ü g y é n e k támogatását tűzte ki célul. E l n ö k e Péchy Emá nuel gróf, titkára Dudits Miklós orvos lett, aki a következő évben elindított egy új, n a g y k ö z ö n s é g n e k szánt folyóiratot Egészségi és Hasonszenvi Közlöny. A Magyar Hasonszenvi Ügypár tolók Társulatának lapja c í m m e l . A homeopata orvosok hálásak voltak a laikusok bizalmáért, támogatásáért, ugyanakkor elítélték a homeopátia jóhírének ártó önjelölt gyógyítók kétes gyakorlatát. Igyekeztek tenni azért, hogy képezzék a laikusokat és megszüntessék a tévtanokat. Szinte valamennyi meg jelentetett k ö n y v ü k e t - Argenti kifejezéseivel élve - „kezdő háziorvosok és értelmes nemorvosok használatára" írták. ( A szakmával m é l y e b b e n foglalkozó, t u d o m á n y o s a b b orvosi dolgozataikat inkább a h o m e o p á t i á s folyóiratokban tették közzé.) Ezek a közérthető útmutatók nagyban hozzájárultak a h o m e o p á t i a népszerűsítéséhez, k ü l ö n ö s e n a vidéki ér telmiségiek (lelkészek, tanítók) k ö r é b e n . A főurak mellett ők alkották a h o m e o p á t i a ügyé nek m á s i k lelkes t á m o g a t ó csoportját. 1847-ben megjelent Argenti D ö m e : Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása c. munkája, amely laikusoknak és k e z d ő orvosoknak íródott. A következő évtizedekben ez a mü bizonyult a legnépszerűbb h o m e o p á t i á s könyvnek: átdolgozott és bővített formáiban összesen nyolc magyar és két n é m e t n y e l v ű kiadást ért meg, kb. tízezer p é l d á n y b a n fogyott el. Argenti m ű v e nem az egyedüli laikusoknak szóló k ö n y v . Ebbe a műfajba sorolható m é g Ivanovich András, A hasonszenvi házi és úti orvos, vagyis a tanácsadó kisebb és sürgetőbb bajokban című, 1837-ben megjelent m u n k á j a ; Lovász Imre 1838-as k ö n y v e : Mit tartsunk a Homoeopathiáról? Dr Kraus, Most, Caspari és Hufeland német munkáik után (főkép) a nemorvosok számára.
A k ö z ö n s é g igényelte az állatorvosi témájú homeopátiás k ö n y v e k e t is. 1857-ben Aradon jelent meg magyarul Fr. August Günther Hasonszenvi állatorvos-a, Náray Imre ügyvéd fordításában és kiadásában. 1862-ben Clothar Müller m ü v é n e k magyar fordítása, a Hason szenvi házi s családi orvos került az olvasók kezébe, amely az állatorvoslás t é m a k ö r é v e l is foglalkozott. Böhm Károly Közhasznú hasonszenvi állatorvosi könyve 1864-ben, Hübner György Hasonszenvi házi állatorvos-a 1865-ben jelent meg. Argenti D ö m e 1863-ban m é g egy népszerű, laikusoknak s z ó l ó könyvet írt Hasonszenvi útitárs rögtön támadt betegségek elhárítására címmel. A z ö könyveinek nagy népszerűsé ge, többszöri megjelenése a magyarázata, hogy a 19. sz. m á s o d i k felében kevés új, laiku soknak szóló h o m e o p á t i á s k é z i k ö n y v e t írtak. 1869-ben g y e r m e k g y ó g y á s z a t i m ü v e t jelen tetett meg A gyermekkor és annak betegségei címmel Schleicher Aladár, aki Aradon prakti zált, majd Pestre költözött, végül a század v é g é n Tirolba települt. A z 1870-es években Dudits Miklós fejtette ki a legszélesebb körű irodalmi m u n k á s s á g o t . 1874-ben jelent meg ö s s z e f o g l a l ó műve, A hasonszenvi gyógyászatnak alkalmazása a köz életben nemorvosok használatára. A m á r említett Egészségi és Hasonszenvi Közlönyön kívül m é g három ízben p r ó b á l k o z o t t laikusoknak szóló e g é s z s é g ü g y i folyóirat indításával. Almási Balogh Tihamér k é z i k ö n y v e , az Első segedelem hirtelen előforduló betegségekés baleseteknél a homöopathák eljárása szerint 1889-ben, majd másodszor 1904-ben jelent meg. A n a g y k ö z ö n s é g n e k írt m u n k á k b a n érződik a m e g b e c s ü l é s a hasonszenvi módszerrel gyógyító laikusok iránt. Schleicher Aladár A gyermekkor és annak betegségei c. könyvében például külön fejezetet szentel az anyáknak, mint laikus g y ó g y í t ó k n a k . „Nagy és fontos az anya feladata, s kell hogy ő azt tisztán felfogja és tudja...- írta könyve bevezetőjében Schleicher. - A beteg ápolása minden esetre már az orvos megérkezte előtt veszi kezdetét. " A z a n y á n a k „választani kell az allopathikus és hasonszenvi gyógymód közt, és lelkiismerete szigorú számadásra fogja őt vonni e tekintetben. En tehát az anyák iránti kötelességemnek tartom pontosan előadni azon alapokat, melyeknél fogva én nekik a hasonszenvi gyógymó dot ajánlom (...) s a hasonszenvi gyógyszerek alkalmazását, mint első segélyt, javaslom. " ( I . m. 6., 7. és 9.0.) Schleicher hívta fel a figyelmet arra is, hogy „a hasonszenvi gyógymód épen a gyermek bajokban képes felmutatni az ő legszebb és leggyorsabb sikereit. " (12.o.)
8. Homeopátiás
patikák
A h a g y o m á n y o s orvosok é s g y ó g y s z e r é s z e k körében t ö b b s z ö r is heves ellenkezést váltott k i a homeopata orvosok gyógyszerkiszolgáltatási engedélye. Ez azt az 1846 óta érvényben lévő kivételes jogot jelentette, hogy csak az ősanyagokat és ősoldatokat kötelesek gyógy szertárból rendelni, az e z e k b ő l készített gyógyszereket maguk is odaadhatják betegeiknek. Ez a látszólagos kivételezés valójában a h o m e o p á t i a g y a k o r l á s á n a k létfeltétele volt, hiszen a h o m e o p á t i á s szerek m i n d a kis adagok tekintetében, mind az elkészítésük sajátosságai szempontjából lényegesen k ü l ö n b ö z t e k a megszokott g y ó g y s z e r e k t ő l , így a g y ó g y s z e r é s z e k legtöbbje nem tudott megfelelni a követelményeknek. A 19. század m á s o d i k felében az orvos- és g y ó g y s z e r é s z e g y l e t e k többször is eredménytelenül tiltakoztak a homeopaták öndiszpenzációs joga ellen. A h a s o n s z e n v é s z e t terjedésével egyre több g y ó g y s z e r t á r látott
üzleti lehetőséget h o m e o p á t i á s szerek forgalmazásában. Országszerte egyre t ö b b patikában alakult hasonszenvi részleg, és létrejött n é h á n y kizárólag h o m e o p á t i á s gyógyszertár. Ezek közül Jármay Gusztáv alapította Pesten az elsőt és legismertebbet 1858-ban, az Oroszlán nevet viselő h a g y o m á n y o s patikája mellett. Gyógyszertárát 1886-ban fia, Jármay Gyula vette át és modernizálta. A z 1890-es években j e l e n t ő s szerepet játszott a h o m e o p á t i a szem pontjából Hazslinszky Károly, aki a budapesti Szent László patikájában különálló hason szenvi részleget rendezett be. O támogatta anyagilag két éven keresztül Bakody folyóiratá nak, A Homeopátia Szakközi önyé-nek a megjelenését. A magyar államalapítás ezeréves évfordulója tiszteletére rendezett kiállításon Hazslinszky is bemutatta készítményeit, ame lyek nagy elismerést váltottak k i . Azt szerette volna elérni, hogy a külföldről importált, gyárilag előállított, és ezért m e g b í z h a t a t l a n a b b n a k tartott hasonszenvi szereket kiszorítsa a piacról sajátkészítésű, j ó m i n ő s é g ű és olcsó gyógyszereivel. 1897-ben hasonszenvi gyógy szertárát J á r m a y Gyula vásárolta meg, és ettől kezdve ő biztosította a s z a k k ö z l ö n y anyagi hátterét is. Egy 1896-os híradás szerint létezett egy húsz fővárosi patikatulajdonosból álló grémium, amelynek tagjai hasonszenvi részleggel rendelkeztek, és szereiket külföldről szerezték be. M a g y a r o r s z á g o n ugyanebben az időben tíznél t ö b b , csak h o m e o p á t i á s szere ket forgalmazó patika m ű k ö d ö t t . Ilyen hiányos gyógyszerellátottság mellett a h o m e o p a t á k nak - k ü l ö n ö s e n vidéken - t o v á b b r a is nagy s z ü k s é g ü k volt arra, hogy saját maguk készít hessék és a d h a s s á k gyógyszereiket. A h o m e o p á t i á s gyógyítás elterjedése a laikusok körében felkeltette az igényt h á z i - és útipatikák összeállítására. Valamennyi h o m e o p á t i á s gyógyszertár árusított h á z i - és útipatikákat, amelyeket a legnépszerűbb, laikusoknak szóló k ö n y v e k ú t m u t a t á s a i h o z iga zodva állítottak össze, így volt p l . Argenti-féle, Müller-féle, Balogh-féle házipatika. K i v i t e l ükben a v e v ő k pénztárcájához igazodtak: lehetett kapni fa-, bőr- vagy v á s z o n s z e k r é n y k é ben, álló vagy fekvő üvegekkel, zsebtárca alakban is.
9. Homeopata orvosok a
közéletben
A homeopátia elismertetéséért végzett munkájuk mellett a homeopata orvosok k ö z ü l többen vállaltak j e l e n t ő s közéleti szerepet. A z ismertetett rövid életrajzokból is kiderül, hogy n é hányan k ö z ü l ü k szűkebb-tágabb környezetük társadalmi életének m e g h a t á r o z ó s z e m é l y i s é geivé váltak. A reformkorban és az ö n k é n y u r a l m i időszakot követő fellendülés i d ő s z a k á b a n is áthatotta a h o m e o p a t á k a t a nemzetjobbító, civil szerveződéseket segítő szándék. T ö b b e n közülük kulturális szervezetekben is t e v é k e n y k e d t e k (Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság), b e k a p c s o l ó d t a k a társadalmi vitákba (Balogh T i h a m é r : A halálos büntetés el törlése. Arad, 1869.), szépírói tevékenységet folytattak (pl. Almási Balogh Pál és T i h a m é r , Bakody Tivadar, Kovách Pál). T ö b b polgári egyesületet lehetne említeni, amely a homeo pátia szellemi h o l d u d v a r á b a n alakult. A z egyik legjellemzőbbet, a Nemzeti Tornaegyletet emeljük k i . Bakody Tivadar Lembergben töltött tanulóévei alatt ismerte meg és maga is gyakorolta a „ s v é d tornászatot" (a mai gimnasztika és gyógytorna egyik e l ő z m é n y e ) . Ha zatérve szerette volna meghonosítani, általánosan ismertté tenni ezt a módszert. 1861-ben az Orvosi Hetilap 15. s z á m á b a n Bakody tárcacikket tett k ö z z é Országos testgyakorlat címmel, amelyben így foglalta össze elképzeléseit: „Ha a testgyakorlat az iskolai tervbe
fölvétetik(...) a legjótékonyabb eredmények következnek be a fiatal ivadék kiképzésében, viseletében és jellemében." 1863-ban kérvényt nyújtott be a királyi helytartótanácshoz tornaegylet alapításának e n g e d é l y e z é s é r e . K e z d e m é n y e z é s é h e z ekkor m á r Szontagh Á b r a h á m és mások is csatlakoztak. M i v e l nemzeti m o z g a l o m r ó l volt szó, a hivatalok t ö b b s z ö r elutasították a kérést, végül 1866-ban alakulhatott meg a Nemzeti Tornaegylet, amelynek első elnöke Szentkirályi Móric, a politikus és homeopata orvos lett. 1869-ben megjelent Szontagh Ábrahám Tornazsebkönyv-e, amely az általa megalkotott új, magyar v e z é n y s z a vakat is tartalmazta. (Szontagh a maga alkotta szavakat átvizsgáltatta írókkal, tanárokkal k é s ő b b már akadémiai nyelvészek is k ö z r e m ű k ö d t e k a szóalkotásban. A z új magyar ve z é n y s z a v a k k a l oktatták a tornatanítókat a tanfolyamokon.) A z ismertebb homeopata orvosoknak a d o m á n y o z o t t rangok és címek - a szakmai m e l l ő z ö t t s é g ellenére - t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l é s t tükröztek. Ez valószínűleg közéleti szerepválla l á s u k n a k és főúri t á m o g a t o t t s á g u k n a k köszönhető. Pl. n e m e s s é g e t és nemesi előnevet ka pott Balogh Pál, Hornet István, Moskowitz Mór. Magas kitüntetésekben részesült Argenti Döme, Bakody Tivadar, Kain Dávid, stb. A Magyar Hasonszenvi Orvosegylet m ű k ö d é s é n e k egyik sajátossága volt, hogy egyet értésben és e g y e n r a n g ú k é n t t e v é k e n y k e d t e k benne a zsidó és nemzsidó orvosok. A z egylet re j e l l e m z ő szellemi s o k s z í n ű s é g és tolerancia meghaladta a korabeli civil társadalom szín vonalát ezen a téren. A h o m e o p á t i a szakmai-társadalmi perifériára szorított ügye fontosabb volt, mint a s z á r m a z á s i , vallási és e g y é b különbségek, összefogásra ö s z t ö n ö z t e a mozgalom képviselőit. A z írásos dokumentumokban több j e l utal arra, hogy az egyéni kitüntetéseket Lapok és címeket a h o m e o p á t i a közös ü g y é n e k elismeréseként értékelték. A Hasonszenvi 1867. évi .7. s z á m á b a n például b ü s z k é n adták hírül, hogy Moskowitz Mór doktor nemesi c í m e t és „ Z e m p l é n i " előnevet kapott az uralkodótól. ,,Ezen kitüntetés értékét még neveli azon körülmény, hogy (...) tudtunkkal az első izraelita, ki nemesi rangra emeltetik. "
10. Homeopátiás
folyóiratok:
a szellemi önkifejezés
eszközei
A homeopátia hívei m i n d v é g i g k e m é n y szellemi harcot vívtak az új g y ó g y m ó d elfogadtatá sáért. Ennek során m e g t e r e m t e t t é k saját sajtóorgánumaikat. A z első folyóirat, a m á r említett Hasonszenvi Közlöny (1864-66) V e z e k é n y i Homer Ist ván, gyöngyösi i g a z g a t ó főorvos lapja volt. Szinte teljesen egyedül írta a cikkeket és tanul m á n y o k a t , amelyekben m e g n y i l v á n u l t széles látóköre, sok tapasztalata, lelkesedése a hiva tása iránt - ugyanakkor bizonyos fokú elszigeteltsége is a kollégáitól, ami a kapcsolattartás nehézségeivel m a g y a r á z h a t ó . A Magyar Hasonszenvi Orvosegylet m e g a l a k u l á s a után Horner m á r nem adott ki t ö b b számot, átadva ezzel a helyet az egylet új, Pesten szerkesztett folyóiratának, a Hasonszenvi Lapok-mk (1866-75). A lap első kiadója és szerkesztője Szontagh Á b r a h á m volt. Tőle vette át 1869-70-ben Argenti D ö m e , majd 1870-73 között Balogh Tihamér, fennállásának utolsó két évében pedig Bakody Tivadar szerkesztette a folyóiratot. 1871-ben rendszeres rovatot indítottak az állatorvoslás számára. A folyóiratok indítása terén Dudits Miklós volt a legaktívabb homeopata orvos. 0 szer kesztette az Egészségi és Hasonszenvi Közlönyt, a laikus társulat lapját, amelynek 1877 és
1879 között három s z á m a látott napvilágot. Közben m é g két, rövidéletű folyóirat szerkesz tésével is megpróbálkozott: az Életmentés és Egészség 1875-ben egy számot, az Élet. Nép szerű egészségtani, életbuvárlati és társadalmi közlöny c. folyóirata 1879-ben szintén egy számot ért meg. 1881-ben ismét új folyóirat indításával kísérletezett, de az Erőművi Gyógy kezelés és Egészségi Útmutatóból is csak egy szám látott napvilágot. A N y í r e g y h á z á n 1 8741875-ben megjelenő Természet-Gyógyász. Az ésszerű élet- és gyógymód közlönye c. folyó irat - amelyet Ungerleider Jónás szerkesztett - ugyancsak közölt cikkeket a homeopátia témaköréből. 1895-ben t u d o m á n y o s a b b igényű havilap látott napvilágot, A Homeopátia Szakközlönye, amely 1899-ben szűnt meg. ( A z utolsó é v b e n A Biológiai Gyógyítástan Szakközlönye cím mel jelent meg.) Ez utóbbi szellemiségét Bakody, Balogh és Szontagh h a t á r o z t á k meg. A z első évfolyam számaiban t ö b b cikket szenteltek az akkoriban diadalútjára induló szérumte rápiával (a diftéria elleni oltással) kapcsolatos nézeteiknek. Felhívták a figyelmet a „ g y ó g y s a v ó " alkalmazásának veszélyeire. Bizonyították, hogy m í g Bókay János egyetemi tanár kísérletei során a halálozási arány h u s z o n n é g y százalék volt, ezzel szemben a diftéria h o m e o p á t i á s kezelése, amit ők m á r t ö b b mint húsz éve alkalmaztak, legfeljebb nyolc szá zalékos halálozással járt. Beszámoltak arról, hogy néhány évvel azelőtt, egy nagyobb diftériajárvány idején az egylet kérvényt nyújtott be a belügyminiszterhez, e n g e d é l y e z z e a hom e o p a t á k n a k m ó d s z e r ü k prioritásának bizonyítását a szokásos g y ó g y m ó d d a l (ecsetelés, égetés, lepedék leválasztása) szemben. A k é r e l m e t elutasították. A Homeopátia Szakközlönye tematikájának másik jellegzetessége, hogy Bakody elméleti m u n k á s s á g á n a k középpontjába került a „biológiai orvoslás", mint a h o m e o p á t i a továbbfej lesztett változata. Ezt a megváltozott t u d o m á n y o s irányvonalat jelzi a folyóirat címének m e g v á l t o z t a t á s a is: A Biológiai Gyógyítástan Szakközlönye. Bakody m e g p r ó b á l t a a század vég t u d o m á n y o s fejlődéséhez igazítani a homeopátiát, egyszersmind elmosni a határvona lakat allopátia és h o m e o p á t i a között egy új, szintézis útján létrejövő gyógyítási módszer érdekében. Törekvései nagyobb visszhangra találtak a külföldi orvosok k ö r é b e n , mint ide haza.
//. Nagy homeopata orvosok a 19. század második
felében
A h o m e o p á t i a történetére a 19. század m á s o d i k felében öt o r v o s e g y é n i s é g gyakorolt döntő befolyást. Argenti Döme (1809-1893) görög kereskedőcsalád fia, élete nagy részét V á c o t t töltötte. A város díszpolgárává választották. É l e t k o r a szerint az első n e m z e d é k h e z tartozott, de m u n k á s s á g a inkább a s z á z a d második felére esett. 1836-ban lett orvos, és Hahnemann írá sainak hatására vált h o m e o p a t á v á . A „ h a s o n s z e n v é s z e t " ügyét 1847-ben megjelent, később bővített és nyolc kiadást megért összefoglaló müvével, valamint megbízható orvosi tevé k e n y s é g é v e l szolgálta, amely a legtekintélyesebb homeopaták sorába emelte. Betöltötte az egylet e l n ö k i és a Hasonszenvi Lapok főszerkesztői posztját is. Bakody Tivadar (1825-1911) Bakody J ó z s e f fia, a h o m e o p á t i á s mozgalom legerőtelje sebb e g y é n i s é g e volt. Apja korai halála után először bölcsészetet tanult. Részt vett a sza b a d s á g h a r c b a n , ezért külföldre kényszerült. Bécsben szerzett orvosi d i p l o m á t és
Lembergben telepedett le, ahol apósa, G.A. Schreter k é p e z t e h o m e o p a t á v á . 1861-ben viszszatelepült M a g y a r o r s z á g r a , ahol apja orvosi hagyatékát is újraértékelte. A Magyar Hason szenvi Orvosegylet létrejöttében és irányításában nagy szerepet vállalt. A z 1866-ban meg alakított Bethesda Kórház az ö k e z d e m é n y e z é s é r e és anyagi segítségével j ö t t létre. Ennek 1886-ig ő volt első főorvosa. 1873-tól 1904-ig egyetemi tanárként oktatta a homeopátiát. 1874-1900 között a Szí. Rókus Kórház (majd Szt. István Kórház) h o m e o p á t i á s osztályának főorvosi tisztét töltötte be. A Hasonszenvi Lapokat 1873 és 1875 között, A Homeopátia Szakközlönyét 1895 és 1899 között szerkesztette. Ö volt az egylet utolsó e l n ö k e . Energikus, uralkodni vágyó t e r m é s z e t e egyszerre volt hajtómotorja és gátja a h o m e o p á t i a ügyének. K o l l é g á i tisztelték, ugyanakkor nehezen viselték e l l e n t m o n d á s t nem tűrő egyéniségét. A z 1870-es évek elején p l . nyílt nézeteltérése támadt Péczely Ignáccal, az íriszdiagnosztika felfedezőjével. S z e m é l y e s ellenségeskedésük megrendítette a Hasonszenvi Orvosegylet viszonylagos szellemi egységét is. Munkatársai k é s ő b b azt is a szemére vetették, hogy tekintélyféltésből nem igyekezett betöltetni a Hausmann halálával m e g ü r e s e d e t t tanszékve zetői állást, ehelyett beolvasztotta azt saját tanszékébe - így a homeopátia egy fontos hídfő állását veszítette el az egyetemen. A német a n y a n y e l v ű Hausmann Ferenc (1811-1876) Horatitzban, egy német-cseh határmenti faluban született. T ö b b európai egyetemen tanult, h o m e o p á t i á s tanulmányait B é c s b e n folytatta. 1841-ben dr. Lederer, ismert bécsi homeopata mellett dolgozott, ő aján lotta Károlyi G y ö r g y g r ó f háziorvosának, így költözött Pestre. 1844-től Batthyány Lajos h á z i o r v o s a volt, emellett kiterjedt praxissal rendelkezett, közkedvelt orvos hírében állt. Nagy szerepet j á t s z o t t az egylet létrehozásában, 1870-től az Elisabethinum igazgató főor vosa volt, közben 1871-76 között az egyik egyetemi t a n s z é k élén állt. A magyarországi homeopata orvosok k ö z ü l ő adott legnagyobb teret a laboratóriumi kutatásoknak. Allatboncolás során megsebezte magát, v é r m é r g e z é s b e n halt meg. Szontagh Ábrahám (1830-1902) n é m e t eredetű, de r é g ó t a M a g y a r o r s z á g o n élő nemesi családból származott. 1856-ban, B é c s b e n szerzett orvosi diplomát, majd szülészmesteri és sebészdoktori oklevelet is. Pozsonyban kezdte orvosi pályafutását, ahol t ö b b ismert család mellett fölvállalta a s z e g é n y e k g y ó g y í t á s á t is. 1861-től Pesten élt, a Hasonszenvi Orvosegylet titkára, a h o m e o p á t i a ü g y é n e k szerény és fáradhatatlan képviselője lett. 1874től m á s o d m a g á v a l vezette a pesti ingyenes h o m e o p á t i á s rendelőt. A Tornaegylet alapító tagja, a tátravidéki n y a r a l ó h e l y e k népszerűsítője volt. Almási Balogh Tihamér (1838-1907), Almási Balogh Pál fia. Először az írói pálya von zotta, majd Pesten e l v é g e z t e az orvosi egyetemet. Apja nyomdokain haladva vált homeo patává. Aradon városi, majd megyei főorvosként praktizált. 1870-ben költözött Pestre. Elméleti és gyakorlati m u n k á s s á g a r é v é n a homeopátiás mozgalom egyik legtevékenyebb tagja volt. A z öt v e z é r e g y é n i s é g mellett é r d e m e s m é g m e g e m l í t e n ü n k Péczely Ignácot (1826-1907 után) különleges t u d o m á n y o s életútja miatt. 1862-ben Egervárott (Vas megye) laikus hom e o p a t a k é n t kezdte pályafutását. V a d á s z a t során, egy megsebesített bagoly szemében vette észre az irisz elváltozásait, amelyek k é s ő b b további kutatásokra ösztönözték. Embereken is megfigyelte, hogy s é r ü l é s e k és b e t e g s é g e k hatására a szivárványhártyán m a r a d a n d ó elvál t o z á s o k keletkeznek. Eire alapozva dolgozta ki íriszdiagnosztikái rendszerét. Közben a
pesti és bécsi egyetemen orvosi képesítést szerzett. 1869-ben Pesten telepedett le. Az 1870es é v e k elején kapcsolatba lépett a Hasonszenvi Orvosegylettel, a homeopata orvosok azon ban kételkedéssel fogadták Íriszdiagnosztikái elképzeléseit, és ez nyílt s z a k í t á s h o z vezetett Péczely és az egylet között. A k ö v e t k e z ő évtizedekben Pesten j ó l m e n ő m a g á n p r a x i s t ala kított k i , nagy hírnévre tett szert. Magyar és külföldi tanítványainak t o v á b b a d t a kutatási eredményeit, így ő lett az Íriszdiagnosztika felfedezője és európai elterjesztője.
12. „...kialvófélben
van az egész ügy— " - 1880-1920
A z új gyógytan m a g y a r o r s z á g i történetében az 1870-es évek végétől a lassú hanyatlás jelei mutatkoztak: a felsőfokú képzés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a két tanszéken kevés hallgató tanult, részben a hivatalos orvostársadalom rosszallásától tartva, részben érdektelenség miatt. A homeopátiás t a n s z é k e k előadásai fakultatívak, ó r a r e n d e n kívüliek voltak, és kötelező vizsgát sem kellett tenni a tananyagból. A z orvostanhallgatók a kötelező t á r g y a k mellett nem szívesen jártak t o v á b b i előadásokra, a végzett orvosok pedig - ösztön díjak híján - szintén kevesen vettek részt a homeopátiás képzésen. Bakodynak volt néhány külföldi hallgatója, akik Európa-szerte elismerően nyilatkoztak a magyar tanszékről, ez azonban nem segített a homeopátia itthoni ügyén. 1897-ben m é g egy utolsó, sikeresnek m o n d h a t ó e s e m é n y zárta a h o m e o p á t i a 19. századi történetét: Királyhelmecen (Sátoraljaújhely közelében, ma Szlovákia) hasonszenvi magán kórház létesült Mailáth Antal gróf, laikus homeopata végrendeletének megfelelően. A 19. század utolsó két évtizedében a h o m e o p a t á k sorai megritkultak. A z 1880-as évek ben meghalt Moskowitz Mór, Kovách Pál, Szentkirályi Móric, Hausmann Lóránd (Hausmann Ferenc fia) és Bakody Árpád (Bakody Tivadar fia) - e két utóbbi fiatal orvos a h o m e o p á t i a következő korszakának m e g h a t á r o z ó egyénisége lehetett volna. A kilencvenes é v e k b e n Vezekényi Horner István és Argenti Döme hunyt el a legismertebbek közül. Utá nuk m á r nem jöttek fiatal, kiemelkedő személyiségek egészen a 20. század m á s o d i k évtize déig. A laikus n a g y k ö z ö n s é g h o m e o p á t i á b a vetett bizalma és támogatása az 1880-as évekig m é g j e l e n t ő s volt. A z emberek érdeklődése a homeopátiás g y ó g y m ó d iránt a század végére csökkent, amikor az a k a d é m i k u s orvoslás t ö b b , látványos t u d o m á n y o s e r e d m é n y t hozott, a h o m e o p á t i a terén viszont nem következett be nagy előrelépés. A 19. század h o m e o p a t á i m e g t e r e m t e t t é k orvoslásuk tárgyi feltételeit és i n t é z m é n y e s ke reteit. A budapesti orvosi egyetemen két tanszéken lehetett homeopátiát hallgatni. A home opata orvosok betegköre rendkívül kiterjedt, társadalmi hovatartozástól független volt. (Bakody Tivadar p l . honorárium nélkül is gyógyított a Bethesdában, de emellett főúri s z á r m a z á s ú betegei is voltak.) A fővárosban és vidéken m ű k ö d t e k olyan homeopata kórhá zak, amelyekben j á r ó b e t e g e k e t is gondoztak. Számos gyógyszertárban h o z z á lehetett jutni m e g b í z h a t ó homeopátiás szerekhez, emellett az orvosoknak jogukban állt a g y ó g y s z e r e k e t egyenesen a betegeiknek átadni (öndiszpenzáció). A homeopata orvoslásnak j e l e n t ő s iro dalma volt. A z új század első két évtizedében azonban mindez csaknem teljesen elsorvadt.
Ú g y tűnik, a kiharcolt és sok m u n k á v a l kiépített i n t é z m é n y r e n d s z e r fenntartása megha ladta a magyarországi h o m e o p a t á k erejét, kevesen voltak, ráadásul az ellenséges szakmai k ö r n y e z e t n a g y m é r t é k b e n hátráltatta munkájukat. A magyarországi h o m e o p á t i a 20. századi története a pusztulás és az újjászületés ritmusa szerint rendeződött. Bakody Tivadar 1904-es nyugdíjba vonulásával a budapesti orvosi egyetem t a n s z é k e előbb gyakorlatilag, majd 1906-ban hivatalosan is megszűnt. A Szent házban a Bakody által vezetett osztály lassan áttért az allopátiás gyógyításra. egy 1899-es cikkében kifogásolta, hogy ebben a kórházban segédorvosai az ő i l l . titokban tüneti szereket is alkalmaztak, így negatívan befolyásolták a g y ó g y f o l y a m a t o k a t (A Biológiai Gyógyítástan Szakközlönye. Betetőzés. 1899.).
homeopátiás István Kór Bakody már távollétében, homeopátiás
1909-ben a pesti n é m e t református leányegyház presbitériuma úgy döntött, hogy a Bethesda Kórházat eladja az id. Bieberauer Richárd vezette Fiiadéi fia Magyar Diakonissza Szövetségnek. Valójában a Szövetség m á r 1905 óta m ű k ö d t e t t e a kórházat. Ez önmagában nem jelentette a h o m e o p á t i á s orvosi gyakorlat háttérbe szorulását, az viszont igen, hogy a s z á z a d elején már nem volt utánpótlása a régi nagy homeopata n e m z e d é k n e k . Szontagh Á b r a h á m 1902-ben halt meg, Sulkovszky József, az Elisabethinum igazgató főorvosa 1906ban, Almási Balogh T i h a m é r 1907-ben, Bakody Tivadar pedig 1911-ben. A l m á s i Balogh T i h a m é r írja 1904-ben kéziratos visszaemlékezéseiben: Bakodyn kívül „ ...én és Sulkovszky) képviseljük a fővárosban a homeopátiát. Van ugyan még néhány úgynevezett homeopata, de azok alig számítanak. Szóval: kialvófélben van az egész ügy... ".' A magyar nyelvű h o m e o p á t i á s irodalom is igen k i s s z á m ú a múlt század első felében. A s z á z a d közepéig c s u p á n n é h á n y könyv jelent meg, majd a nyolcvanas é v e k i g egyetlen egy sem. Egy rövid kísérlettől eltekintve [Homeoíherapia. 1935.) a Simile ( A Magyar Homeo pata Orvosi Egyesület szaklapja) 1994-es megjelenéséig semmilyen szakfolyóirat nem jelent meg. A magyar h o m e o p a t á k elsősorban a közismert német nyelvű h o m e o p á t i á s fo lyóiratokban publikáltak (pl. Allgemeine Homöopathische Zeitung, Deutsche Zeitschrift für Homöopathie). A tízes években a h o m e o p á t i a hivatalos orvosi k ö r ö k b e n népszerűtlen volt, komolyta lannak tartották, ú g y g o n d o l t á k , hogy egyenértékű a kuruzslással. A Gyógyászat c. lap 1913-ban hoz egy hírt egy francia papról, akit „ h o m e o p a t h i k u s k u r u z s l á s " miatt elítélt a rennes-i törvényszék {Gyógyászat. 1913. 22.sz. 409.). N é z z ü k meg, m i az, ami mégis megmaradt és biztosította a folytonosságot! A z orvosi címtárak t a n ú s á g a szerint homeopata o r v o s k é n t rendelt a század első évtize deiben Farkas Geyza (oklevél: Bp. 1884.), aki Bakody tanítványa volt, valamint Hoßiauser István (oklevél: Bp. 1895.), aki 1818-ig az Elisabethinum élén állt, és Hegedűs Pál (okle vél: Bp. 1856.). Érdekesség, hogy az 1897-ben alapított királyhelmeci h o m e o p á t i á s k ó r h á z 1909-es ada tok szerint m é g m ű k ö d ö t t . Öt k ó r t e r m é b e n huszonhat felnőtt és nyolc gyermek számára volt hely. 1907-ben s z á z n y o l c v a n h é t beteget ápoltak itt. K é t orvost alkalmaztak, akik közül az egyik homeopata volt. N e v é t sajnos nem ismerjük.
Köszönjük dr. Sleingaszner Olgának és Balogh Emesének, hogy a kéziratot rendelkezésünkre bocsátották.
13. A homeopátia
újjászületik.
Schimert Gusztáv
tevékenysége
- 1920-3O-as évek
Schimerí Gusztáv é l e t m ű v e k i e m e l k e d ő és m i n d m á i g feldolgozatlan a 20. századi homeo pátia történetében. A z ő személyes elkötelezettsége, küldetéstudata teremtette meg a lehető ségét annak, hogy a múlt század első felében fennmaradjon, sőt fejlődjön a homeopátia az országban. A t o v á b b i a k b a n a h o m e o p á t i a történetéről csak életrajzával p á r h u z a m o s a n szól hatunk. Ennek taglalásakor legfontosabb forrásaink k ö z é tartozik Schimert Gusztáv alap v e t ő cikke: Was lehrt uns die Geschichte der Homöopathie in Ungarn? (Deutsche Zeitschrift für Homöopathie. Berlin, 1925. 11. November), valamint felesége, Antal Margit kéziratos visszaemlékezései." Schimert Gusztáv Erdélyszerdahelyen szü letett 1877-ben, német a n y a n y e l v ű erdélyi szász családban. Az apja patikus volt, ő azon ban nem ezt a pályát k í v á n t a folytatni. Ka maszként egyedül indult Budapestre, itt érett ségizett 1896-ban. 1898-1907 között n é m e t nyelvterületen készült az orvosi hivatásra (Berlin, Bécs, Freiburg, Graz, Greifsvvald, Tübingen). 1907-ben Berlinben államvizsgá zott. Egyetemi éveitől j e l l e m z i az átszellemült vallásosság, ami elválasztotta őt a történelmi egyházaktól, s arra ö s z t ö n ö z t e , hogy szabad egyházi közösségek tagja, i l l . szervezője le gyen. 1907-től foglalkozott h o m e o p á t i á v a l . Buda pestre akart jönni mint k é p z e t t orvos és az evangélium hirdetője. 1908-ban honosíttatta diplomáját. Ez év szeptemberétől asszisztensi állást vállalt a Bethesdában. Kapcsolatot kere sett Bakody Tivadarral, akit nagyra becsült, különleges tehetségnek tartott. Úgy gondolta, hogy Bakody tragédiája a t u d o m á n y o s m u n k á ban való e l m a g á n y o s o d á s volt, és túl sok ener Schimert Gusztáv (187-1955) giáját emésztette fel az i n t é z m é n y e s jelenlét (tanszék, k ó r h á z a k ) erőn felüli fenntartása is. Schimert m e g p r ó b á l t a felkelteni n é h á n y kollégája figyelmét a h o m e o p á t i a iránt, s ez si került is neki. H á r o m orvost készített fel a homeopátiás orvoslásra. Egy svájci kollégát, valamint egy fiatal magyar p á l y a k e z d ő t . Csak a harmadikat említi névvel is, Schilling Ár pád sebészt (oklevél: Kolozsvár 1905). A két fiatal orvos jórészt Budapesten tartózkodott 1909-1912 között. Kapcsolatuk kezdete erre az időszakra tehető. Schilling N a g y v á r a d o n gyakorolta hivatását, így a trianoni b é k e s z e r z ő d é s következtében elszakadt M a g y a r o r s z á g tól, de megmaradt h o m e o p a t á n a k .
2
Köszönettel tartozunk dr. Szentágothai Klárának, amiért a kéziratot rendelkezésünkre bocsátotta.
Schimert családjával 1912-14 között Stuttgartban élt, ahol Richard Haehl (homeopata orvos, Hahnemann egyik életrajzírója) helyett praktizált a doktor betegsége miatt. Schimert Gusztáv o r v o s k é n t vett részt az első világháborúban. 1914-15-ben Erdélyben, Nagyszebenben szolgált, a k ó r h á z idegosztályának vezetője volt - a belgyógyászat mellett ez volt a másik szakterülete. 1916-ban az albániai Szkutariba helyezték, ahol egy malária k ó r h á z b a n dolgozott. A m a l á r i á s betegeken kívül kiütéses tífuszos és kolerás betegeket is gyógyított. O maga is megbetegedett tífuszban. Betegsége idején áthelyezték Budapestre, ahol át kellett vennie az Elisabethinum vezetését, hogy az i n t é z m é n y t katonai kórházzá alakítsa. T ö b b hónapos b e t e g e s k e d é s és lábadozás után 1918 n o v e m b e r é t ő l látta el felada tát. A z Elisabethinumot rossz állapotban találta, ahol főleg elfekvő betegeket gondoztak. Azonban igazgató főorvosként, szakorvos kollégái és az alapító leszármazottainak adomá nyai segítségével sikerült megteremteni a gyógyítás elfogadható feltételeit. A frontról ha zatérő n a g y s z á m ú sebesült ellátása hatalmas munka volt, u g y a n ú g y , mint más k ó r h á z a k b a n . Ennek ellenére egy r é s z l e g b e n sikeresen alkalmazták a h o m e o p á t i a módszerét. Igen j ó e r e d m é n y e k e t értek el p l . a háborús vesegyulladások g y ó g y í t á s a terén Terebinthina, Phosphorus, Cuprum arsenicosum, Apis segítségével. Ez m u n k a t á r s a i t is lelkesítette. A T a n á c s k ö z t á r s a s á g alatt azonban a kórház új, kommunista v e z e t é s e olyan változtatásokat végzett az épületen, hogy annak m a g á n i n t é z m é n y k é n t való m ű k ö d t e t é s e lehetetlenné vált. A z Elisabethinum 1922-ben így a Hangya Szövetség és az Országos Központi Hitelszövet kezet b é r l e m é n y e lett. A z Elisabethinum elnevezése a t o v á b b i a k b a n Szövetkezetek Erzsébet Kórháza lett, egé szen 1954-ig. Ettől kezdve m ű k ö d i k az épületben a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavé delmi Központ. Érdekesség, hogy a Hangya Szövetség vezetője, dr. Balogh Elemér, a homeopata Almási Balogh doktorok leszármazottja, aki azonban nem orvos, hanem közgazdász volt. Nem véletlen az sem, hogy A l m á s i Balogh Pálról a kórház egyik főorvosa, Fialovszky Béla írt életrajzot, amely a Hangya-újság kiadványaként jelent meg 1933-ban. A kórházban a hajdani alapító rendelkezése alapján 1922 után is működött egy 10-12 ágyas h o m e o p á t i á s osztály, amelyet Schimert Gusztáv vezetett. Végkielégítést kapott, mi vel igazgató főorvosnak nem őt, hanem Thaly Lászlót n e v e z t é k k i . (Újabb érdekesség: Thaly 1904-től a Bethesdában dolgozott, a belgyógyászatot vezette, tehát a h o m e o p á t i á s orvoslás nem volt ismeretlen számára.) Schimert ezen kívül tüdőbetegek számára járóbeteg-rendelést tartott a k ó r h á z b a n 1944-ig. Tagja volt a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének (alapítási éve: 1912, elnöke: b á r ó Korányi Sándor). Ö s s z e s s é g é b e n e l m o n d h a t ó tehát, hogy a régi homeopátiás kórházban a g y ó g y í t á s ezen módját 1944-ig bizonyíthatóan gyakorolták. Mielőtt t o v á b b m e g y ü n k , egy rövid kitérőt kell tennünk. Schimert a m a g y a r o r s z á g i ho meopátiát taglaló cikkében nem tesz említést Hoflmuser Istvánról (1866-1927), aki - csalá di visszaemlékezés alapján és a v o n a t k o z ó orvosi címtárak szerint is - a múlt század első két évtizedében állt az Elisabethinum élén. Hofhauser s z e m é l y e s tragédiaként élte meg, hogy 1918 végén végkielégítéssel eltávolították a kórház éléről, s helyébe Schimertet ne vezték k i . Hofhauser doktor ezután csupán magánpraxisából tartotta el hatgyermekes csa ládját - igen szerényen. A Baross utcai lakásában rendelt, voltak vidéki, sőt bécsi betegei is. Haláláig a ferencvárosi Ranolder Intézet (leányközépiskola, tanítóképző internátus, egyik
épületében ma a Leövey Klára G i m n á z i u m m ű k ö d i k ) , és a lazarista út, misszióspapok társasága) házi orvosa volt.
rend (Xl.ker., M é n e s i
Schimert G u s z t á v n a k a h ú s z a s években már kiterjedt m a g á n p r a x i s a volt. Ennek gyakor lásában azonban nagy p r o b l é m á t okozott, hogy ebben az időben - kereslet hiányában - nem volt m e g b í z h a t ó h o m e o p á t i á s g y ó g y s z e r t á r Budapesten. Schimert ezért feleségét tanította meg a gyógyszerkészítésre. A z östinktúrákat N é m e t o r s z á g b ó l hozatták. Schimert idővel több patikussal is igen j ó viszonyt alakított k i , s ezáltal újra m e g k e z d ő d ö t t a h o m e o p á t i á s gyógyszerkészítés. Schimert a l e g m e g b í z h a t ó b b n a k dr. Nagy Béla és felesége g y ó g y s z e r t á rát tartotta, a Belvárosi Gyógyszert árat (Szervita tér 5.). A hamincas években a k ö v e t k e z ő gyógyszertárakban m ű k ö d ö t t h o m e o p á t i á s részleg: Angyal Gyógyszertár, I X . Üllői út 39., dr. Wéber és Kasztner „Szent Család" Gyógyszertára, V I I I . Práter u. 45., Mészöly Mátyás „Damjanich" Gyógyszertára, V I I I : Damjanich u. 39., Statisztika Gyógyszertár, Margit krt. 54. „Zoltán" Patika és a „Turul" Patika. Két külföldi h o m e o p á t i á s gyógyszergyártó c é g „Zoltán" képviseltette m a g á t M a g y a r o r s z á g o n : a Dr. Schwabe lipcsei cég, amelynek a Patika forgalmazta a készítményeit, és a Dr. Madam & Co. drezdai vállalat, amelynek budapesti főképviselete az Erőd u. 1-3. szám alatt volt. A cég budapesti leányvállalata 1935-ben kilenc olyan létesítménnyel rendelkezett, ahol az általuk gyártott gyógyszereket lehetett kapni. Magyar képviselőjük Szilágyi Imre, a „Turul" Patika gyógyszerésze volt. Szilágyi Imrét két, gyógyíthatatlan betegnek tartott gyermeke felgyógyulása győzte meg a homeopátiás szerek hatásosságáról. A z 1920-30-as évek fordulóján láthatólag fellángoltak a viták a h o m e o p á t i a körül. ( K o rányi Sándor professzor például következetesen elutasította a h o m e o p á t i á t . Ld. Orvosi He/ / / V I 9 3 0 . 17.SZ.)
Schimert G u s z t á v könyve, az Allopathia- Homöopathia. Homöotherapia a modern tu dományos kutatás meg'ilágitásában kétszer jelent meg a Nóvák Kiadónál Budapesten, egyszer évszám nélkül, majd 1930-as évszámmal. Schimert doktornak ezzel a m ü v é v e l is az volt a célja, hogy bizonyítsa a homeopátia létjogosultságát a modern, t u d o m á n y o s me galapozottságú orvoslásban. O maga soha nem utasította el szélsőségesen az allopátia al kalmazását. Allopátiás szereket is használt, pl. tbc-s betegeinél, ha ú g y látta, hogy j ó hatást fejtenek k i . M i n d e n k é p p e n fontosnak találta azonban, hogy az orvos j ó z a n u l mérlegelje a beteg hosszú távú érdekeit. „Ismételten ki kellett emelni, hogy az allopathikus szerek tudo mánytalan, sematikus, kritika nélküli kizsákmányolása és a velük való visszaélés — hiszen a lázellenes, fájdalomcsillapító, altató és hashajtó szerek oly könnyen hozzáférhetők - mind a nép egészségét, mind az orvos méltóságát és felelősségét veszélyezteti."(\.m.\8.) Schimertnek j e l l e m z ő címmel jelent meg egy cikke 1934 márciusában a Magyar Orvos c. lapban: A homeopathia védelmében. Ebben újra részletesen, átláthatóan összefoglalja a gyógymód alapelveit, tudományos megalapozottságát, gyakorlati e r e d m é n y e i t és lehetőségeit. A z 1930-as évek első felében, a Tolnai Kiadónál évszám nélkül megjelenő Orvos a csa ládban (I-V.köt., szerk. Kovács György) c. kiadvány mint lehetséges alternatív gyógymódról emlékezik meg a homeopátiáról: „Manapság már igazán alig lehet mondani, hogy a termé szetes gyógymód és a hivatalos orvostudomány tanai között olyan ellentét áll fenn, mint ré gebben. /.../ A homöopathiával (hasonszenvi gyógymóddal) szemben fennálló ellenállás is valószínűleg lassankint el fog enyészni. Ezért szükségesnek látszik, hogy ennek a gyógykeze lésnek alapvető vonásairól is röviden beszámoljunk. " (i.m. II.köt. Bevezetés. 8-9.0.)
14. Kongresszus
Budapesten,
1935-ben
Schimert t e v é k e n y s é g é n e k csúcspontja a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga Budapesten megtartott 10. kongresszusa volt. A z e s e m é n y n e k a Gellért Szálló és a Lloyd-palota adott otthont. A kongresszusra h u s z o n k é t országból közel százötven homeopata érkezett, közöt tük p l . Schilling Árpád is, R o m á n i a képviselőjeként. A kongresszus legfontosabb hazai támogatója Balogh Elemér volt, A l m á s i Balogh T i h a m é r fia, a Hangya Szövetség elnöke. A kongresszusra való k é s z ü l ő d é s részeként jelent meg a Homeotherapia c. kongresszusi folyóirat, 1935 j ú n i u s á b a n az első, majd augusztusban a második, s egyben utolsó s z á m . A z első számban ismertették a kongresszus várható programját, a részvételi feltételeket. A z eseménytől a Budapest iránti idegenforgalmi é r d e k l ő d é s növekedését is várták. A program ban szorgalmazták a főváros mint egyedülálló fürdőváros bemutatását is. (Budapest balneológiai j e l e n t ő s é g é n e k k i e m e l é s e általános törekvése volt a kor orvosi sajtójának.) A kongresszus 1935. augusztus 19-25. között zajlott le. É r d e m e s m e g i s m e r n ü n k a prog ramot. Első nap az érkezők elhelyezkedtek a szállodában, lehetőségük volt e g y m á s s a l is merkedni. A z augusztus 20-ra e s ő második napon különböző időtöltések közül válogathat tak. M e g n é z h e t t é k a Szent Jobb körmenetet, autókörutat tehettek a Lukács és a Palatínus Fürdőbe. Este megnézhették a Városi Színházban (ma Erkel S z í n h á z ) a korban népszerű Gyöngyösbokréta előadását ( a m a t ő r n é p m ű v é s z e k eredeti h a g y o m á n y o k r a építő tánc-, ének- és j á t é k b e m u t a t ó i ) . Ezután sétahajózás és vacsora következett. A tulajdonképpeni t u d o m á n y o s program a harmadiktól az ö t ö d i k napig zajlott le. A z ötödik napot bankett zárta. A hatodik napon az elmaradt előadások hangzottak el, s a részt vevők megtekinthették Budapestet, jelentkezhettek egy balatoni kirándulásra. A t u d o m á nyos előadások négy csoportban zajlottak. A z első csoport a h o m e o p á t i a történetével fog lalkozott. A z elhangzott négy e l ő a d á s b ó l kettő magyar vonatkozású volt. A berlini dr. Rabe Hausmann Ferencről beszélt, a budapesti Margittai Sándor pedig - aki orvos és bölcsész doktor volt e g y s z e m é l y b e n - Bakody Tivadarról tartott előadást. Margittai b e l g y ó g y á s z volt, a diplomáját 1930-ban szerezte Budapesten, feltehetőleg Schimert egyik fiatal tanítvá nya volt. A második csoport a h o m e o p á t i a elméletét és klinikai gyakorlatát térképezte fel. A harmadik csoportban az e l m é l e t és a gyakorlat speciális kérdéseivel foglalkoztak. Itt adott elő Macskássy Ferenc is (oklevél: Budapest 1923.), aki egyben a kongresszus egyik szervezője, titkára volt. O is egyike a Schimertet körülvevő, h o m e o p á t i a iránt é r d e k l ő d ő fiatal orvosoknak. A negyedik csoportban az orvoslás segédtudományaira t á m a s z k o d v a gyógyszertani és gyógyszerészeti p r o b l é m á k a t vetettek fel. Itt adott elő az a n a t ó m u s Kiss Ferenc professzor (a későbbiekben Schimert G u s z t á v egyik fia, Szentágothai János munka- és szerzőtársa) a szimpatikus idegrendszer morfológiájának újabb kutatásairól. Kiss professzor nem volt homeopata, de szimpatizált a h o m e o p á t i á v a l . A z előadásához fűzött néhány m o n d a t á b a n Schimert p é l d a s z e r ű n e k nevezi magatartását, hiszen a legmodernebb t u d o m á n y o s e r e d m é nyeket alkalmazza a kutatásaiban, és mindezt összeegyeztethetőnek tartja a h o m e o p á t i á v a l . Kiss Ferenc és Schimert G u s z t á v egyébként hittestvérek is voltak, közösen vezettek egy protestáns szabadegyházat.
Kiss professzor e l ő a d á s a után szintén magyar orvos következett, Nádosi Ferenc (okle vél: Bp. 1934.), aki a kongresszus egyik titkára is volt, s az idegrendszerre ható g y ó g y s z e rek - sok esetben m é r g e k - hatásáról beszélt homeopátiás szempontok alapján. Schimert 1936-ban kiadta a kongresszus anyagát németül: Liga Homeopathica. Internationalis Sitzungberichte des 10. Kongresses der...in Budapest 19-25. August 1935. Radebeul/Dresden, Madaus 1936. Mindezek alapján az a b e n y o m á s u n k , hogy a kongresszus tényleges és egyben szimboli kus betetőzése volt Schimert m u n k á s s á g á n a k . Nagy n e m z e t k ö z i ismertség és elismertség kellett ahhoz, hogy a homeopátia legfontosabb, legmagasabb szintű e s e m é n y e m e g r e n d e z é si j o g á t M a g y a r o r s z á g kapja meg. T e r m é s z e t e s e n előnyt jelentett a n a g y s z e r ű múlt, aminek e m l é k é t Schimert m e g p r ó b á l t a fenntartani, népszerűsíteni külföldön is. A z ö személyes útmutatásával írta Melitta Schmiedeberg nagy terjedelmű, német nyelvű ö s s z e g z ő tanulmá Zeitung, 1930 J nyát a homeopátia magyarországi történetéről (Allgemeine Homöopatische Schimert hitt abban, hogy az őt k ö r ü l v e v ő fiatal orvosok, a megbízható h o m e o p á t i á s sze reket készítő és árusító patikák, a betegek részéről m e g n y i l v á n u l ó nagy érdeklődés - ma g á n p r a x i s a annyira nagy volt, hogy segítség nélkül a harmincas é v e k b e n m á r nem tudta ellátni -, a Szövetkezetek Erzsébet Kórházában való t e v é k e n y s é g e , a h o m e o p á t i á v a l foglal k o z ó kiadványok, cikkek megjelenése ú j , felívelő korszakot nyit a m a g y a r o r s z á g i homeo pátia történetében.
15. A Schimert
család és a homeopátia
ügye az 1930-40-es
években
A hivatalos m a g y a r o r s z á g i orvosi k ö r ö k b e n a homeopátia megítélése a Nemzetközi Homeo pátiás Orvosi Liga 1935-ös budapesti kongresszusát követően sem változott lényegesen. A legismertebb orvosi lapok, mint pl. a Gyógyászat vagy az Orvosi Hetilap, nem tudósítottak a rendezvényről. A homeopátiát h a l l g a t á s vette körül. Schimert G u s z t á v 1936-ban m é g megjelentetett egy n é m e t nyelvű k ö n y v e t : Neue Möglichkeiten zur Deutung der SimileRegel ( A simile-elv értelmezésének új lehetőségei). Leipzig, Schwabe, 1936. Ezután írt orvosi tárgyú műve eddig nem került e l ő . Ezzel szemben t ö b b biblia-magyarázó írása jelent meg önálló kiadványként. Ebben az i d ő b e n a Schimert és Kiss Ferenc által vezetett protes táns s z a b a d e g y h á z n a k az Üllői úton volt a központja, t ö b b fiatal orvos, medikus is csatla kozott hozzájuk. Schimert a harmincas években fiait is bevonta m a g á n p r a x i s á b a . Neki és Antal Margit nak' hat fiúgyermeke született, közülük Marcus, a harmadik (szül. 1913) 1921-ben meghalt. Öt fiút neveltek fel. A fiúk apjuk mellett tanultak bele a szakmába, mindannyian orvosok lettek: „Apám is orvos volt: nagyszebeni szász családból származott. Egyes dolgokban sajátos felfogású, de kivételesen jó belgyógyász volt, akitől — nagyapáim jóval születésem előtt elhunyván - az orvosi magatartásról és személyiségről kora gyermekkoromtól kezdve 3
1
Antal Margit regi orvosi családból származott, Lumniczer Sándornak (1821-1892, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő orvosának, az éteres érzéstelenítés és az antiszepszis magyarországi első alkalmazójának) unokája volt.
kaptam első, de maradandó impresszióimat" G u s z t á v másodszülött fia 1981-ben (Gyógyító
4
- nyilatkozta Szentágothai J á n o s , Schimert tudósok. Minerva. Budapest, 1982. 226.0.)
A Schimert-fiúk eleinte a l a b o r m u n k á b a n és az injektálásban segítettek, majd akinek már e l e g e n d ő szaktudása volt, apja helyett rendelt a szokásos esti rendelési időben. Mindannyi an megismerkedtek tehát a h o m e o p á t i á v a l . Közülük ketten foglalkoztak b e h a t ó b b a n ezzel a g y ó g y m ó d d a l . A l e g i d ő s e b b , Gusztáv, 1935 végétől N é m e t o r s z á g b a n tanult, s ott is telepe dett le. Belgyógyász és k a r d i o l ó g u s szakvizsgát tett, egy m ü n c h e n i kardiológiai intézet vezetője volt, ahol a h o m e o p á t i á s módszert is gyakorolta. A negyedik fiú, Amd f i 9151999) belgyógyász, r ö n t g e n o l ó g u s és emellett homeopata volt. 1956-ban vándorolt k i , Phi ladelphiában telepedett le. A z ötödik fiú, Paul belgyógyász-kardiológus C h i c a g ó b a n . A hatodik, Georg szívsebész, Buffalóban telepedett le a m á s o d i k világháború után. Schimert Gusztáv m a g á n r e n d e l ő j e - a Kristóf téren - a negyvenes években is mindig zsúfolt volt. Családi a n e k d o t a k é n t maradt fenn, hogy egy alkalommal a szűk liftben egy szerre hárman igyekeztek Schimert rendelésére: a nyilas párt egyik vezetője, a nemrégiben leváltott miniszterelnök és a zsidó főrabbi. 1944-ben, az ostrom közeledtével, félve attól, hogy n é m e t anyanyelvük miatt úgyis a kitelepítendők közé fognak tartozni, a család Budapesten t a r t ó z k o d ó tagjai az o r s z á g elha gyása mellett döntöttek. Ú t k ö z b e n Schimert lelkileg megtört és átesett egy nagyobb beteg ségen is. N e h é z k ö r ü l m é n y e k között, h ó n a p o k alatt jutottak el egy Stuttgart melletti kis településre, Plieningenbe. Itt az élet lassan visszatért a rendes kerékvágásba. A doktor praktizálni kezdett. 1947-ben egy kisebb agyvérzése volt, de felépült. Ekkor feleségével beköltöztek Stuttgartba. Praxisa 1948-ig növekedett. Ebben az évben bél- és g y o m o r v é r z é s e volt. Ezután a hanyatlás évei következtek. Felesége v é l e m é n y e szerint - a fiatalon átélt kiütéses tífusz k ö v e t k e z m é n y e k é n t - Schimert szervezetét fokozatosan m e g t á m a d t a a kóli baktérium. Utolsó éveiben ellátásra szorult, 1955 augusztusában hunyt el g y o m o r v é r z é s b e n . A m á s o d i k világháború után a Schimert fiúk közül János és A r n d maradt M a g y a r o r s z á gon. Szentágothai J á n o s n a g y s z e r ű pályája mindannyiunk s z á m á r a ismeretes. Kevésbé köztudott azonban, hogy m a g á n é l e t é b e n , családja, gyermekei körében ő maga is alkalmazta a homeopátiát. Schimert A r n d átvette apja praxisát, 1956-ig gyakorolta a h o m e o p á t i á t Ma gyarországon.
16. A homeopátia
elitélése
Magyarországo
a második
világháború
után
A m á s o d i k világháború után, Tildy Zoltán köztársasági elnökségének idején az ország szellemi életére a n y i t o t t s á g v o l t j e l l e m z ő . N e m véletlen, hogy homeopátiával kapcsolatos írások is megjelentek. Alexis Carrel Nobel-díjas író szerkesztette az Orvosok, kuruzslók, eretnekek c. kiadványt ( R é v a i , Budapest, 1947.) Ebben francia orvosok írásai jelentek meg a medicina időszerű kérdéseiről. A m ű negyedik fejezetét Leon Vannier homeopata orvos írta Hagyomány és homeopátia címmel ( i . m . 59-1 lO.o.), amelyben összefoglalja a homeo pátia kialakulásának történetét, Hippokratésztöl Paracelsuson át Hahnemannig. írásában a
4
Szentágothai János (1912-1994) akadémikus, agykutató.
h o m e o p á t i a és allopátia egymásra utaltsága mellett érvel. Ismerteti a h o m e o p á t i a klinikai gyakorlatát és j ö v ő b e l i lehetőségeit. A F ö l d m ü v e l é s ü g y i Minisztérium 1948-ban adta k i Augustin-Jávorka-Giovannini-Rom: Magyar gyógynövények c. m o n u m e n t á l i s munkáját. Ennek X I I I . fejezetében Botfalvy József homeopata orvos írt rövid ismertetést Hazai gyógynövényeink alkalmazása a homöopatha gyóg'módban c í m m e l (i.m. 442-446. o.). A z ún. fordulat é v e (1948) azonban a homeopátia megítélésében is változásokat hozott. 1949. május 23-án hangzott el a h é v í z i orvoshéten Simonovits István előadása Idealista elméletek a biológiában és orvostadományban címmel (megjelent. Népegészségügy. 1949, 30, 14-15, 591-603. o.). Simonovits a Népjóléti Minisztérium ( k é s ő b b Egészségügyi M i nisztérium) E g é s z s é g ü g y i Főcsoportjának helyettes vezetője, az orvosszakszervezet titkára volt, maga is orvos. Egyike azoknak, akik az e g é s z s é g ü g y b e n elvégezték a szocialista át alakításokat, vagyis véghezvitték az államosítást, megalkották az e r ő s e n központosított, bürokratizált magyar egészségügyi rendszert. Simonovits 1954-1957-ig miniszterhelyettes, majd 1957-1963-ig a miniszter első helyettese volt. 1949-es előadásának alaptétele a követ k e z ő : „Az ország gazdasági és politikai átalakulása megadta a lehetőségét annak, hog' e g é s z s é g ü g y ü n k területén is hozzákezdjünk a kapitalista mull maradványainak felszámolá sához...'''' (i.m. 591.), majd a végkövetkeztetése: „A kérdés, amiről itt szó van: 'idealizmus vagy materializmus', tudomány vagy áltudomány, ha/adás vag' reakció." (i.m.592.). Simonovitsnak a beteg ember iránti e l v i jóindulata vitathatatlan: „A polgári orvostudomány a fejlődés összes eredményeit biológiai eredményekként igyekszik beállítani. /.../ Ez az elmélet termeli ki végső fokon a gyógyító orvosnak azt a típusát, aki csak a beteg szervet, esetleg a beteg embert látja, de nem látja meg az ágyat, /.../ a szobát, a munkahelyet, az életviszonyokat, amelyek közt a beteg él... " (i.m.595.). Fél évszázad távlatából már tudjuk, hogy az utóbbi e l v á r á s utópiának bizonyult. Ma az emberek többsége é p p e n azért fordul a p á r h u z a m o s o r v o s t u d o m á n y h o z , hogy legalább egész emberként tekintsenek rá bajában, betegségében. Simonovits István fenti érvelésének é r t e l m é b e n elítélendő idealista tanoknak tekinti többek között a neodarwinizmust, az átöröklés tanát, a higiénizmust, a pszichoszomatikát, a mentálhigiéné és az intuíció elméletét, valamint természetesen a ho m e o p á t i á t is. Simonovits a h o m e o p á t i a gyors fejlődését a harmincas évek N é m e t o r s z á g á b a n a fasiz mus hatalomra j u t á s á v a l hozza kapcsolatba. Ennek m e g é r t é s é h e z egy rövid kitérőt kell tennünk. N é m e t o r s z á g a h o m e o p á t i a szülőhazája. Hahnemann h a g y o m á n y a m i n d i g ott volt a leg erőteljesebb, hatása a 20. századra sem halványult el. í g y érthető, hogy Hitler és közvetlen környezete is - k ü l ö n ö s e n helyettese, Rudolf Hess - szimpatizált a t e r m é s z e t g y ó g y á s z a t t a l és a homeopátiával. N e m véletlen, hogy a homeopátia és általában a t e r m é s z e t e s g y ó g y m ó d o k a szokásosnál nagyobb teret kaptak a német o r v o s t u d o m á n y b a n , e g é s z s é g ü g y b e n . A Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga 12. kongresszusa Berlinben volt 1937-ben. Minde mellett az ún. „új n é m e t gyógyászat" programja keretében - amely a t e r m é s z e t g y ó g y á s z a t o t és általában a nem a k a d é m i k u s orvoslást pártolta - a harmincas években N é m e t o r s z á g b a n n é h á n y szakterület ( p l . sebészet) kivételével diplomával nem rendelkező orvosok gyógyító tevékenységét is engedélyezték. Ez természetesen visszatetszést keltett a magyar orvosok ban is ( L d . Kuruzslók Eldoradója a mai Németországban. In.: Magyar Orvos. 1934. 1.
szám, 14. ). Tudnunk kell azt is, hogy mindez a német o r v o s t á r s a d a l m o n belül is nagy el lenállásba ütközött. Az ún. „új német g y ó g y á s z a t " programja 1937-ben kudarcba fulladt, szervezetüket feloszlatták, 1939-től a laikus gyógyítók képzését megtiltották, ellenben az orvosi egyetemeken kötelező t á r g y lett pl. a h o m e o p á t i a is. Simonovits hévízi e l ő a d á s á b a n kiemelte, hogy Korányi S á n d o r professzor m á r 1936-ban elítélte a homeopátiát, mint - v é l e m é n y e szerint - a fasiszta ideológia által támogatott g y ó g y m ó d o t ( i m . 601. o.). K o r á n y i n a k a h o m e o p á t i á h o z való v i s z o n y á t egy m á s i k oldaláról világítja meg az, hogy - Antal Margit visszaemlékezései szerint - K o r á n y i és Schimert kö zött komoly személyes ö s s z e ü t k ö z é s e k voltak. Korányi tisztában volt a h o m e o p á t i a ered ményeivel, de az alapelveket nem akarta elfogadni. Szerette volna Schimertet r á v e n n i arra, hogy a „ h o m e o p á t i a " - m e g n e v e z é s használata nélkül oktasson, felhasználva a h o m e o p á t i a g y ó g y s z e r k i n c s é t és e r e d m é n y e i t , de Schimert erre nem volt hajlandó. Simonovits 1949-es b e s z é d e évtizedekre árnyékot vetett a homeopátia m a g y a r o r s z á g i megítélésére. Végül az 1950:25. törvényerejű rendelet intézkedett A közforgalmú gyógyszertárak ál lami tulajdonba vételéről. Ennek értelmében a homeopátiás gyógyszerkészletet zárolni kellett, és be kellett szolgáltatni a Gyógyszertári Központ Zrínyi utcai telephelyére. Képzés, orvosok és gyógyszerek híján a homeopátia pusztulásra volt ítélve, a században m á r má sodszor. Schimert Gusztáv több mint harminc éves tevékenysége nem volt elegendő ahhoz, hogy kialakuljon egy erős homeopata orvoscsoport M a g y a r o r s z á g o n . Érdekes kérdés, hogy miért éppen nálunk maradt ennyire gyökértelen a h o m e o p á t i a a 20. század első felében, holott a betegek részéről lett volna é r d e k l ő d é s e g y ó g y m ó d iránt. Tudjuk azt is, hogy p l . a Szovjet unióban virágzott a h o m e o p á t i a a múlt század folyamán. S z ó sem volt betiltásáról vagy lehetetlenné tételéről. M a g y a r o r s z á g o n az e g é s z s é g ü g y ún. szocialista á t s z e r v e z é s e k o r talán azért lehettek annyira sikeresek a kivitelezők, mert a magyar o r v o s t á r s a d a l o m b a n nem voltak nagy számban sem t e r m é s z e t g y ó g y á s z o k , sem h o m e o p a t á k .
17. A „búvópatak".
A homeopátia
képviselői
1950 és1990
között
1950 és 1990 között m é g i s m e g t e r e m t ő d ö t t a folytonosság a magyarországi homeopátia történetében. Ez néhány, a tiltással és a lehetetlen k ö r ü l m é n y e k k e l nem t ö r ő d ő orvos tevé k e n y s é g é n e k volt k ö s z ö n h e t ő . M á r szóltunk róla, hogy Schimert Arnd 1956-ig h o m e o p a t a k é n t praktizált Budapesten. Botfalvy Józsej neve is t e l m e r ü l t már. B e l g y ó g y á s z volt, a harmincas években németországi tanulmányútja során m é l y e d t el a h o m e o p á t i á b a n . Éveket töltött a stuttgarti Robert Bosch Klinikán, ahol alapvetően h o m e o p á t i á s orvoslással foglalkoztak. Botfalvy 1939-ben tért vissza Magyarországra, ahol ettől kezdve m a g á n o r v o s k é n t haláláig (1962) gyakorolta ezt a g y ó g y m ó d o t . Gyógyszereit elsősorban Svájcból szerezte be, magánúton. Betegei főleg idősebb fővárosiak és v i d é k i e k voltak. Patay István 1951-ben kereste fel először Botfalvy doktort, hogy a h o m e o p á t i a iránt ér deklődjön nála. A két orvos j ó munkakapcsolatba került, Patay István i d ő s e b b kollégája tanítványa lett. Botfalvy J ó z s e f halála után Patay doktor t ö b b nyugat-németországi kurzu-
son is részt vett, s törekedett arra, hogy körzeti orvosként p r a x i s á b a n alkalmazza a homeo pátiát. A Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga tagja lett - e g y e t l e n k é n t M a g y a r o r s z á g r ó l . 5
Breznay Géza (szül. 1907) belgyógyász szintén homeopátiával foglalkozott a hatvanas években. S z e m é l y e s közléseiből tudjuk, hogy 1964-ig a hévízi rheumatológián volt osz tályvezető főorvos, majd e z u t á n j ó eredménnyel alkalmazta a h o m e o p á t i á t m a g á n p r a x i s á ban. Főleg komplex szereket használt. Ezeket nem hivatalos úton hozatta NyugatN é m e t o r s z á g b ó l , i l l . Svájcból. Breznay doktor Dor esi Mátyás (Matthias Dor esi) bécsi rendelőjében is szerzett tapasztalatokat. Tamás Gyula gyermekgyógyászról tudjuk még, hogy praxisában alkalmazta a homeopátiát. Elmondhatjuk tehát, hogy 1950 és 1990 között a homeopátia, m i n t oly sok m á s szellemi, t u d o m á n y o s , művészeti irányzat, a magánélet keretein belül, zárt ajtók mögött létezett. A kádári konszolidáció éveiben, 1963 után a h a t ó s á g o k már nem kutatták olyan b u z g ó n a polgárok magánéletét, mint annak előtte. De a nyilvánosság előtt beszélni, hivatalosan megnyilatkozni - alkalmasint a homeopátiáról - továbbra is csak elítélően lehetett. Persze nem vitathatjuk, hogy a magyar orvostársadalom döntő t ö b b s é g é n e k őszinte v é l e m é n y é t fogalmazta meg Benedek István A gyógyítás gyógyítása c. k ö n y v é b e n : „...hihetetlen mér tékben elterjedt a paramedicina, vagyis a kuruzslás, különösen Nyugat-Németországban. /.../ Csillagjóslás, tenyérjóslás, írisz-diagnosztika (erre különösen büszkék lehetünk, mert magyar ember találta fel: Péczely Ignác), homeopátia, antropozófta, varázsinga és Christian Science - van itt minden, a közönség kedvére válogathat, s ha semmi sem segít, végül orvoshoz is mehet" (Gondolat K ö n y v k i a d ó , 1978, 143.0.) A z 1980-as évek m á s o d i k felében kibontakozó politikai v á l t o z á s o k azonban k e d v e z ő e n befolyásolták a nem a k a d é m i k u s orvoslás helyzetét, megítélését. Dr. Zajta Erik g y ó g y s z e rész 1990 elején k e z d e m é n y e z t e az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti Főosztá Tudományos Tanács (£777) vizsgálja meg a h o m e o p á t i a lyánál, hogy az Egészségügyi ügyét. A z £ 7 Y e l n ö l s é g e 1990 áprilisában közölte a Minisztériummal szakvéleményét: „...a homeopata gyógymód magyarországi alkalmazásának tiltása nem indokolt." így a h o m e o p á t i a g y a k o r l á s a újra lehetségessé vált hivatalosan is. Ennek k ö s z ö n h e t ő e n 1991-ben megalakult a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület. Ezzel egy új, m o z g a l m a s s á gában, e r e d m é n y e s s é g é b e n csak a 19. század k ö z e p é h e z h a s o n l í t h a t ó fejezet k e z d ő d ö t t a magyarországi h o m e o p á t i a történetében. A 20. században a h o m e o p á t i a már megjelent az orvostörténet-írás témái között is. Győry Tibor (1869-1938) az orvostörténet egyetemi tanára, az 1920-as években államtitkár, foglalkozott először a h o m e o p á t i a orvostörténeti szempontú ismertetésével. E l m a r a s z t a l ó kritikájának n y o m v o n a l á n haladt valamennyi j e l e n t ő s későbbi orvostörténész is (Gortvay György, Magyary-Kossa Gyula, Mayer Ferenc Kolos, stb.). A kisebb publikációk között előfordulnak semleges állásfoglalásúak is, k ü l ö n ö s e n az Almási Balogh Pállal kapcsolatos irodalomban (Fialovszky Béla, Korbuly György, Ferencz Gábor, Nagy Károly stb.), a kór háztörténet-írásban (Zsindely Sándor, Dezséri Bachó Károly stb.), vagy Zajta Erik g y ó g y szerésztörténeti vonatkozású t a n u l m á n y a i b a n .
5
Ld. Kóczián Mária, Kölnéi Lívia: Beszélgetés
dr. Patay Istvánnal.
In.: Simile. VII.évf., 2.sz., 2000. Nyár, 4-8.0.
A m a g y a r o r s z á g i homeopátia történetének - ezen belül különösen a 20. századi történe tének - mindeddig nem létezett részletes összefoglalása. Ö r ö m ü n k r e szolgált, hogy ezt a hiánypótló m u n k á t elvégezhettük.
20. A magyarországi
homeopátia
története
évszámokban
1810-1820-as évek: a h o m e o p á t i a elterjed M a g y a r o r s z á g o n , az első homeopata orvos nemzedék indulása: Almási Balogh Pál, Bakody József, Forgó G y ö r g y , Kovách Pál 1819: a Habsburg Birodalom területén betiltják az alkalmazását 1825: Almási Balogh Pál s z e m é l y e s e n találkozik Hahnemannal 1830-as évek: az első n e m z e d é k h e z csatlakozik Hausmann Ferenc, Vezekényi Horner István 1830: megjelenik az Organon magyar fordítása 1831 : o r s z á g o s kolerajárvány 1833: a kőszegi homeopátiás k ó r h á z alapítása 1837: visszavonják a h o m e o p á t i á t tiltó rendeletet 1838 :a g y ö n g y ö s i h o m e o p á t i á s kórház alapítása 1844: a miskolci b ö r t ö n k ó r h á z b a n csaknem másfél évig h o m e o p á t i á s á n gyógyítanak; országgyűlési indítványt fogadnak el homeopátiás egyetemi tanszék alapításáról 1845: kísérlet egyesület alapítására; Bakody J ó z s e f halála 1846: a hasonszenvi orvosok gyógyszer-kiszolgáltatási jogot kapnak 1847: megjelenik Argenti D ö m e : Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása
c.
könyve (nyolc magyar és két n é m e t nyelvű kiadás, kb. tízezer p é l d á n y ) 1860-as évek: a második o r v o s n e m z e d é k színrelépése: Almási Balogh Tihamér, Bakody Tivadar, Hausmann Lóránt, Szontagh Ábrahám 1862: Esztergomban h o m e o p á t i á s m a g á n s z a n a t ó r i u m nyílik 1864: a Hasonszenvi Közlöny megjelenése ( m e g s z ű n t 1866-ban) 1865 dec. 28.: megalakul a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet 1866: Hasonszenvi
Lapok m e g j e l e n é s e ( m e g s z ű n t 1875-ben); a Bethesda
Kórház
alapítása 1867: ingyenes homeopátiás j á r ó b e t e g - r e n d e l ő Pesten 1870: az Elisabethinum nevű h o m e o p á t i á s k ó r h á z megnyitása Pesten 1871 : az első homeopátiás t a n s z é k megalakulása a pesti orvosi egyetemen 1873: a m á s o d i k tanszék m e g a l a k u l á s a 1874: a Szent Rókus Kórházban hasonszenvi osztály nyílik 1876: Hausmann Ferenc halála - a két tanszéket összevonják Bakody Tivadar v e z e t é s é vel; a Magyar Hasonszenvi Ügypártolók Társulata megalakulása 1877: az Egészségi
és Hasonszenvi
1895: A Homeopátia Szakközlönye Szakközlönye. Megszűnt 1899-ben.)
Közlöny
megjelenése ( m e g s z ű n t 1879-ben)
megjelenik (későbbi címe: A Biológiai
1897: Királyhelmecen h o m e o p á t i á s m a g á n k ó r h á z nyílik 1904: Bakody Tivadar visszavonul
Gyógyítástan
1906: Budapesten az egyetem orvosi karán hivatalosan is megszüntetik a h o m e o p á t i á s tanszéket 1908: Schimert G u s z t á v Budapestre j ö n 1911 : Bakody Tivadar halála 1918-1944: Schimert Gusztáv az Elisabethinumban (később Szövetkezetek Erzsébet Kórháza) h o m e o p á t i á s osztályt vezet 1935: a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga 10. Kongresszusa Budapesten 1944-1955: Schimert Gusztáv Stuttgartban 1950 az 1950: 25. törvényerejű rendelet intézkedik a közforgalmú gyógyszertárak álla mosításáról 1950-1990: Schimert Arnd, Botfalvy József, Patay István, Breznay G é z a t e v é k e n y s é gükkel megteremtik a h o m e o p á t i a gyakorlásának folytonosságát M a g y a r o r s z á g o n 1991 : megalakul a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület MÁRIA KÓCZIÁN, M . A . historian LÍVIA K Ö L N É I , M . A . museologist H - l 154 Budapest Népfelkelő u.54. HUNGARY
SUMMARY This article tells the story o f homeopathy in Hungary. After Hahnemann's discovery the theory found enthusiastic followers even in Hungary. The first generation o f homeopthaic physicians (Pál A l m á s i Balogh, József Bakody, G y ö r g y Forgó and others) established a successful practice, although the doctrine had been banned in the Habsburg Empire from 1819 onwards. Thanks to he activity o f the so-called second generation (Ferenc Hausmann, István Vezekényi Horner) Hahnemann's main work, the Organon was traslated into Hungarian (1830) and the first homeopathic hospitals were founded in K ő s z e g (1833) and in G y ö n g y ö s (1838). In 1837 the order banning homeopathical practice was removed, and in 1844 the Hungarian Parliament decided to establish a homeopathic department at the University o f Pest. I n 1847 D ö m e Argenti published his extraordinarily successful homeopathic book Homeopathic Treatment of Various Illnesses". In the 1860ies a new generation o f physicians (Tihamér Almási Balogh, Lóránt Hausmann, Á b r a h á m Szontagh and others) published the first Hungarian homeopathic periodicals the Hasonszenvi Közlöny and the Hasonszenvi Lapok and, at the same time, they founded the Society o f Hungarian Homeopathic Physicians (1865), too. In 1870 the first homeopathic hospital, the Elisabethinum, opened its gates, and at the University o f Pest two different homeopathic departments began to operate. A t the end o f the century however, homeopathy entered into a period o f decline, due to the resistance o f the conventional physicians and the successes
o f conventional medicine. Between the t w o Wo r l d Wars only Gusztáv Schimert and his circle sustained the theory and practice in Hungary, so successfuly that in 1935 the Intematonal League o f Homeopathy hold its congress in Budapest. After the Second World War Schimert emigrated, and homeopathy was informally banned in Hungary (although the practice itself survived in secrecy). The Society o f Hungarian Homeopathical Physicians was re-established only in 1991.
IRODALOM /. Összefoglaló
művek
Antall József: A h o m e o p á t i a tegnap és ma. In: Természettudományi Közlöny, 1964. 1 l.sz. november Rosenberg, Carl Heinrich: Fortschritte und Leistungen der Homöopathie in und ausser Ungarn. Leipzig, 1843. Schimert Gusztáv: Was lehrt uns die Geschichte der
H o m ö o p a t h i e in Ungarn ? In:
Deutsche Zeitschrift für Homöopathie, Berlin 1925. Heft 11. 483-492, 547-559.p. Schmideberg, Melitta: Geschichte der h o m ö o p a t i s c h e n Bewegung in Lmgarn. In: Allgem. Horn. Ztg. 1930. 87-134, 210-250.p. Szumowski, Ulászló: Az orvostudomány Tischner, Rudolf: Geschichte 1998)
II. A homeopátia
történetét
története.
der Homöopathie
Bp., 1939. 1-4. Leipzig, 1932-1939. (Wien/New York,
érintő, felhasznált
irodalom
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. K e r k á p o l y M . E m i l . Bp., 1930. [Schimert Gusztáv] A v á c z i csodadoktor. [Anekdotikus m e g e m l é k e z é s Argentiröl]. In: Magyar Hírlap 301.sz. 1893.X.31. és Váczi K ö z l ö n y 45.sz. 1893. X I . 5. A l m á s i Balogh Pál: Hahnemann. Emlékbeszéd. Buda, 1844. A n t a l l József: Homeopathy and education in Hungary. Comm. de Hist. Artis Med. 53, 99-115.
1969. 5 1 -
A n t a l l József - Kapronczay K á r o l y : B u g á t Pál. In: Orvosi Hetilap 1973. 14. 1689. Antall József - Kapronczay Károly: S á m u e l Hahnemann. In: Orvosi Hetilap 1973. 1945-1947. Assmann, Erich: Gustav Schimert zum G e d ä c h t n i s . In: DHM
16.
1956/2. 143-144.
Az Országos Orvosi Kamara hivatalos orvosi cím és közegészségügyi adattára az 1942. évre. Szerk. dr. B a k á c s György. Az új orvosi tudomány és annak alkalmazása a csillagjeg'ű hasonszenvi szerekkel... Genf, 1913. Hasonszenvi G y ó g y i n t é z e t 10. kiad. Bakody Tivadar: A hasonszem'észét jogigényei
a tudomány
és az emberiség
Pest, 1868. Balogh T i h a m é r : Párhuzam
a homoeopathia
és allopathia
közt. Pest, 1865.
érdekében.
Baradlai János - B á r s o n y Elemér: A magyarországi 1935.
gyógyszerészet
Bernstein: Mosaik. Correspondes der Homöopathen Pannoniens. Bp., 1882. B é r a r d : Villany os-hasonszenvigyógymód.
története...]-]].
Bp.,
Leipzig, 1837.
Borsa Gedeon: Argenti D ö m e (1809-1893). In: Comm. de Hist. Artis Med. 1964. 30.sz. 137-150. Brody, Judit: A n émigré physician: Dr David (Didier) Roth, homeopath, art collector, and inventor o f calculating machines. In: Journal of Medical Biography 2000. nov. 8.évf. 215-219. Bródy Judit: Rövid b e s z á m o l ó dr. Róth M á t y á s életéről és m u n k á s s á g á r ó l . In: Comm. de Hist. Artis Med. 166-169. 1999. 163-170. Budapest lexikon. A k a d é m i a i Kiadó, Budapest, 1993. Második, bővített, átdolgozott kiadás. F ő s z e r k . B e r z a László Bugyi Balázs- Henne, H . : Zur Geschichte der H o m ö o p a t h i e in Ungarn. In: Homöopatische Zeitung 1976/6. 228-237.p.
Allgemeine
Csia S á n d o r : Schimert Gusztáv, a homeopathia és az igazság. Országos Orvos-Szövetség 1929. 9. szám. 134-138.p. Dezséri B a c h ó L á s z l ó : A gyöngyösi alapítványi közkórház története (1858-1938). Gyön gyös, 1938. Dudits M i k l ó s : T u d o m á n y o s mozgalmak a h o m ö o p a t h i a mezején. I n : Egészségi szenvi Közlöny 1 sz. 53., Bp., 1878. I V . 1 5 . 53. E n g l a n d e r n é Brüll Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán. Bp., 1930. Farkasfalvy Imre: Dr. Argenti D ö m e e m l é k e z e t e 1910. In: Váci pályák, VME ünnepi közgyűlésein elhangzott beszédek. Vác, 1940. Fekete Lajos: A gyógytan
története
Ferencz Gábor: Almási
Balogh
rövid kivonatban. Pál.
(Kézirat,
és
Hason
váci babérok.
A
Pest, 1864. Semmelweis Orvostörténeti
Múzeum,
K ö n y v t á r és Levéltár, 1968.) Ferencz G á b o r : Újabb dokumentumok A l m á s i Balogh Pálnak, Kossuth Lajos és Széchenyi István orvosának m ű k ö d é s é r ő l . In.: Comm. de Hist. Artis Med. 45. (1968) 99-111. Fialovszky Béla: Almási Balogh Pál dr. élet- és jellemrajza. Bp., 1933. Flerkó Béla: Szentágothai János. Bp., A k a d é m i a i Kiadó én. Forró Katalin: Dr. Argenti D ö m e e m l é k e z e t e . In: Gyógyszerészet 1994. szept. 728-730. Gortvay G y ö r g y : Az újabbkor! magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Bp., 1953. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái.
Bp., 1939.
Györy Tibor szerk.: Budapest orvosi mutatója. Budapest, 1909. G y ő r y Tibor: A hasonszenvészeti tanszék felállítása a budapesti egyetemen. In: részeti Közlöny 1934. (folytatásokban) 238-240, 262-263. G y ő r y Tibor: Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. Bp., 1936. Hollán Henrik: A Rókus Kórház története. Bp., 1967.
Gyógysze
Homeopathia és orvosi tudomány. A z orsz. egészségügyi tanács, a M . K. Egyetem orvos tanári karának és Dumas vegytanár, a ffanczia senatus tagjának v é l e m é n y e s jelentései. Pest, 1870. Kapronczay Károly: Hausmann Ferenc. In: Orvosi
Hetilap 1976. 26.sz.
Karasszon Dénes: A h o m e o p á t i a kritikája. In: Magyar Állatorvosok 108
Lapja
1993. febr. 107-
K a r c s ú Antal Arzén: Vácz város története. Vác, 1888. I X . köt. 281-288. [Argenti életrajza személyes ismerős tollából.] Koppy, Alexander: Dissertatio de homoeopathia. Pest, 1858. Korányi Sándor: A h o m e o p a t h i á r ó l . Orvosi Hetilap, 1930. 17. sz. K o r b u l y György: A l m á s i Balogh Pál „ N é m e t h o n i napló"-ja 1825-ből. In: A Gyógyászat Tudományos Közleményei. Bp., 1838. K ó c z i á n Mária, Kölnéi Lívia: Beszélgetés dr. Patay Istvánnal. In: Simile V I I . évf. 2.sz. 48.p. (2000. nyár) L o v á s z Imre: Mit tartsunk
a Homoeopathiáróll
Pest, 1838.
Lőrintzy Rezső: Az Esztergom sz. kir. városi kórház viszonyainak ismertetése. 1861. Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete Hivatalos Címtára. 1947. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. M o l n á r Béla: Kassa orvosi
története.
Esztergom,
Bp., 1929. 2.köt. 131-133. [Péczelyről]
Kassa, 1944. [Kain Dávidról és a Róth családról]
Nagy Károly: Dr. Almási Balogh Pál életútja 1794-1867. Nagybarca - Ózd, 1992. Oláh Gyula: A hasonszenvészet értéke. Felelet dr. Balogh Tihamér „Párhuzam homoeopathia és allopathia közt" P é c z e l y Ignác: A szivárvány-hártyáról P é c z e l y Ignác: Felfedezések
a
című művére. Pozsony, 1867. (Iris). Bp., 1873.
a természet-
s orvosi
tudomány
terén.
Az idült
betegségek.
(Útmutatás a szemekbőli kórisme tanulmányozásához) Bp. 1880. Péczely Ignácz. In: Sarkady István „ H a j n a l " albuma. Bp. 1873. Schultheisz Emil: Der erste Lehrstuhl für H o m ö o p a t h i e in Europa. In. Deutsche Homöopatische Monatsschrift 10. (1959) 277-279. Simonovits István: Idealista elméletek a biológiában és o r v o s t u d o m á n y b a n . Népegészség ügy, 1949., 30, 14-15, 591-603. Sitzungsberichte des X. Kongress der Liga Homoeopathica Internationalis in Budapest 1925. August 1935. Hrsg.: Dr. Gustav Schimert. Radebeul/Drezda, 1936. Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története. [Eszter gom, 1995.] Szinnyei József: Magyar
írók élete és munkái.
Bp., 1891.
Szohner József: Az allopathia és a homoeopathia közti viszony, vagy a hasonszenv vázlata levelekben közfelvilágítás érdekében. Baja, 1860. Szohner József: Cáfolata Argenti tr. „A különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása" című magyar művének. Baja, 1862. Szontagh Á b r a h á m : A nemzeti tornaegylet keletkezésének története. Bp., 1888. Szontagh Á b r a h á m : Hogyan lettem h o m e o p a t á v á ? In: A Homeopátia Szakközlönye
III.évf.
j ú n i . és júli. Szontagh Á b r a h á m : Válasz Cseh Károly úrnak „A homöopathia" c. cikkére. Bp., 1875. T a k á t s Sándor: Emlékezzünk eleinkről. Bp, é.n. [Rosenbergről: 423.p.] Thirring Gusztáv szerk.: Budapest közegészségügyi és közmivelődési viszonyai. Bp., 1894. Tischner, Rudolf: Gustav Schimert zum fünfundsiebzigsten Geburtstag. In: AHZ 1952/7-8. 141-143.
Vannier, Leon: H a g y o m á n y és homeopátia. In.: Alexis Carrel: Orvosok, kek. Bp., Révai, 1947., 59-110. Vay Sándor: Dr. Argenti D ö m e . In: Pesti Hírlap
kuruzslók,
eretne
10939.sz. 1909. IX.28. 35-36.
Várady K á r o l y : A homeopátia. In: Gyógyszerészet 27'. 1983. 249-257. Zajta Erik: Gondolatok a h o m e o p á t i á r ó l . In: Magyar Állatorvosok Lapja
1994/5. 277-282.
Zajta Erik: G y ó g y n ö v é n y és népgyógyászat. Homeopátia, egy különleges t e r m é s z e t e s g y ó g y m ó d . In: Gyógyszerészet 35. 1991. 121-132. Zajta Erik: R ö v i d visszatekintés a hazai h o m e o p á t i á s gyógyszerkészítés múltjába. In: Gyógyszerészet 1994. szept. 727-728. Zsindely S á n d o r : A Bethesda Diakonissza
///. Válogatott
magyar homeopátiás
Argenti D ö m e : Hasonszenvi
Kórház
75 éves. Bp., 1941.
szakirodalom
útitárs rögtön támadt
betegségek
elhárítására.
Pest, 1863.
Argenti D ö m e : Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása. Pest, 1847. (címe az 5. kia dástól: Hasonszenvi g y ó g y m ó d . A 3., 4. és 7. kiadás kiegészült Hahnemann életrajzával. A 8. - utolsó - kiadás megjelenési éve: 1895.) Attomyr József: Briefe über Homöopathie. Leipzig, 1834. Bakody József: Homöopatische 1832.
hei/ung der Cholera
zu Raab in Ungarn.
Stein am Anger,
Bakody József: Rechtfertigung des Dr. Josef von Bakody in Raab. Leipzig, 1832. Bakody Tivadar: A tüdőhólyagcsák hámja feletti vita. Pest, 1865. Bakody Tivadar: Leipzig, 1876.
Die
Naturwissenschaftliche
Bakody Tivadar: Reform der medizinischen Bakody Tivadar: Retorsion. Berlin, 1882. Balogh T i h a m é r : A sajátlagos bírálata. Bp., 1876.
roncsoló
Methode
Therapie.
toroklob
der
homöopatischen
Schule.
Berlin, 1882.
(diphteritis)
Balogh T i h a m é r : A roncsoló toroklob. Néhány felvilágosító Balogh T i h a m é r : Első segedelem hirtelen előforduló homöopathák eljárása szerint. Bp., 1889. és 1904.
ellen alkalmazott
módszerek
szó a szülékhez. Bp., 1877. betegségekés baleseteknél
a
Botfalvy József: Hazai g y ó g y n ö v é n y e i n k a l k a l m a z á s a a h o m ö o p a t h a g y ó g y m ó d b a n . In. A u g u s t i n - J á v o r k a - G i o v a n n i n i - R o m : Magyar gyógynövények. Kiad. a Magyar F ö l d m ü velésügyi Minisztérium, Bp., 1948. I -11. I . köt. 442-446. Dudits Miklós: A hasonszenvi nálatára. Bp., 1874.
gyógyászatnak
alkalmazása
a közéletben
nemorvosok
hasz
Garay János: Értekezés a homeopathikus gyógy- és gyógyszertanról és adagokról. Érteke zés a sisakvirágról (Aconitj. Pest, 1863. Homeotherapia. Felelős szerk. dr. Schimert G u s z t á v , Bp., Urbányi, 1935. Horváth Katalin dr.-Bóna László: Homeopátiás gyógyművészség. HOMART-Bp.,1999. Ivanovics A n d r á s : Hasonszenves gyógyrendszer. P é c s , 1837. Günther, F. August: Hasonszenvi állatorvos. Ford. N á r a y Imre. Arad, 1857. Hausmann Ferenc: Über die Ursachen und Bedingungen der Krankheit. Leipzig, 1866.
H ü b n e r György: Hasonszenvi
házi állatorvos.
Pest, 1865.
Liga Homeopathica Internationalis Sitzungberichte des 10. Kongresses . . . i n Budapest 1925. August. Herausgeber Gustav Schimert. Radebeul/Dresden, Madaus 1935. Müller, Clothar: Hasonszenvi
házi s családi
Schimert Gusztáv: Allopalhia-Homöopathia. megvilágításában. Bp., N ó v á k , [1930.] .
orvos. Ford.: Böhm Károly. Pest, 1863. Homóolherapia
a modem tudományos
Schimert Gusztáv: A homeopathia védelmében. In. Magyar Orvos. Schimert, Gustav: Neue Möglihckeiten 1936.
zur Deutung
kutatás
1934. márc. 36-38.p.
der Simile-Regel.
Schleicher Aladár: A gyermekkor és annak betegségei. Jászberény, 1869. Zajta Erik: A h o m e o p á t i a gyógyszerészeti vonatkozásai. In: Gyógyszerészet 583-590.p.
Leipzig, Schwabe
35. 1991. nov.