A HOMEOPÁTIÁS GYÓGYÍTÁS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

A HOMEOPÁTIÁS GYÓGYÍTÁS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 1820-1990 K Ó C Z I Á N MÁRIA - KÖLNÉI LÍVIA

1. A z új g y ó g y m ó d elterjedése M a g y a r o r s z á g o n - 1820-as évek A homeopátia hamar lelkes h í v e k r e talált M a g y a r o r s z á g o n is, amely a Habsburg Birodalom részeként közvetlen kulturális kapcsolatokat tartott fenn a n é m e t nyelvterülettel. A z értel­ miségiek, k ö z t ü k az orvosok gyakran utaztak németországi t a n u l m á n y u t a k r a , így szinte születésekor találkozhattak az új gyógyítási elvvel. A „ h o m ö o p a t h i á " - t „hasonszem'észeí'nek fordították, s ezt az e l n e v e z é s t egészen a 19. század végéig h a s z n á l t á k . Az első homeopata n e m z e d é k tekintélyes tagja volt Bakody József, Forgó György?, Attomyr József Almási Balogh Pál. Ehhez az első generációhoz tartozott, de a h o m e o p á t i á ­ val csak k é s ő b b , az 1830-as években ismerkedett meg Kovách Pál, Argenti Döme, Moskowitz Mór, Vezekényi Horner István, Ivanovich András, Hausmann Ferenc. A 19. sz. első évtizedeiben m é g l e h e t ő s é g ü k nyílt személyesen is találkozni Hahnemannal. Attomyr Józsefről, Kovách Pálról, Moskowitz Mórról és Almási Balogh Pálról biztosan tudjuk, hogy Hahnemann s z e m é l y e s hatására váltak elkötelezett h o m e o p a t á v á . A l m á s i Balogh Pál így írt 1825-ben a t a l á l k o z á s u k r ó l : , , K í v á n c s i a n függöttek szemeim a híres öregnek képén és ajkán, midőn az általa felfedezett új gyógyítás módját fejtegette, s az orvosi tudományban eleitől fogva kétkedő lelkem (...) éledett, midőn egyszer valahára a tiszta tapasztalásnak szerény tanításait hallá. (...) Hahnemannal első együttlétem alatt, állhatatos elhatározást eszközölt jövendőbeli orvosi pályámnak. " (Némethoni napló, 1825. Kézirat) A homeopátia eszméinek M a g y a r o r s z á g r a á r a m l á s á t segítették az itt állomásozó o s z t r á k katonaorvosok is. Közülük t ö b b e n Bécsben ismerték meg az új g y ó g y m ó d o t és felkeltették az érdeklődést t ö b b magyar orvosban. A hazai orvosok személyes d ö n t é s é b e n segített az is, amikor magukon vagy családtagjaikon tapasztalták a homeopátiás szerek j ó hatását. Ez a folyamat figyelhető meg pl. Vezekényi Horner István, a gyöngyösi k ó r h á z későbbi igazga­ tója h o m e o p a t á v á válásának történetében. Mások az új gyógyító m ó d s z e r híre és az itthon hozzáférhető szakirodalom h a t á s á r a döntöttek úgy, hogy kipróbálják a gyakorlatban. Ezek a személyes d ö n t é s e k egész életükre kihatottak. Nem csupán orvosi m ű k ö d é s ü k e t változtatták meg ezzel, hiszen a laikusok k ö r é b e n hamar szimpátia ébredt a,,szelíd g y ó g y m ó d " iránt, szakmai körökben azonban hitetlenkedéssel és elutasítással találkoztak.

2. Tiltás és térhódítás - 1830-as évek Hahnemann tanainak terjedése az orvostársadalmon belül nagy vitát váltott ki. A politikai hatalom első reakciójaként 1819-ben, császári rendelettel a Habsburg Birodalom e g é s z területén betiltották a h o m e o p á t i a alkalmazását. Ennek ellenére é p p e n az arisztokrácia kö­ rében vált először népszerűvé az új g y ó g y m ó d . Magyarország legbefolyásosabb főurai alkalmaztak homeopata orvosokat, p l . a Batthyány, Brunszvik, Esterházy, Festetics, Kár­ olyi, Széchenyi, Viczay, Wesselényi, Zichy család tagjai. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy a h a t ó s á g o k nem tartatták be szigorúan a tiltó törvényt, nem k o b o z t á k el a h o m e o p á t i ­ ás patikákat, így a h o m e o p a t á k n a k lehetőségük nyílt bizonyítani m ó d s z e r ü k hatásosságát. A z 1820-30-as években a vidéki n a g y v á r o s o k b a n több m a g á n a l a p í t á s ú h o m e o p á t i á s egészségügyi i n t é z m é n y nyílt. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy m i n d az orvosok, m i n d a betegek körében egyre nagyobb igény mutatkozott a homeopátia iránt. A z első létesítmény a nagyváradi homeopátiás lelkibeteg-gondozó volt, amely az 1820-as évek elejétől m ű k ö ­ dött Sztaroveszky doktor vezetésével. A z 183 l-es o r s z á g o s kolerajárvány idején a h o m e o p a t á k olyan j ó e r e d m é n y e k e t értek el a gyógyításban, amelyek már s z é l e s e b b társadalmi körben felhívták rájuk a figyelmet. A hivatalos e g é s z s é g ü g y i szervezetek is kénytelenek voltak tudomásul venni a sikereket. Ezt tükrözi pl. az a Lenhossék Mihály országos főorvos felügyelete alatt kiadott brosúra, ami a kolera megelőzéséről és gyógyításáról ad útmutatást. Ez az irat Forgó György homeopata orvos k ö z r e m ű k ö d é s é v e l , a h o m e o p á t i á s m ó d s z e r e k figyelembevételével készült, és a kö­ vetkező é v e k b e n többször is megjelentették. A j á r v á n y tetőfokán F o r g ó György, aki Pest v á r m e g y e főorvosa volt, javasolta az egészségügyi vezetésnek a hahnemanni m ó d s z e r be­ vezetését a kolera elleni k ü z d e l e m b e n . Javaslatát nem vették figyelembe, ahogy A l m á s i Balogh Pál b e a d v á n y á t sem. Pedig Balogh m é g Hahnemannak azokat a leveleit is m e l l é ­ kelte, amelyekben a kolera g y ó g y í t á s á r a a kámfort, a megelőzésre pedig a ruhák fertőtlenítő kifőzését ajánlotta. A z elutasítás miatt a homeopata orvosok c s u p á n pácienseik k ö r é b e n József gyógyíthatták a kolerát. M ű k ö d é s ü k e t mégis látványos siker k o r o n á z t a : Bakody Győrben 223 kolerás betegéből 2 1 5 - ö t , Baudis Antal, a Viczay grófok családi orvosa 1 132ből 989-et, Mayer főorvos Pesten 165-ből 160 beteget gyógyított meg. Korabeli nyilván­ tartás szerint rajtuk kívül a t ö b b i magyarországi és bécsi homeopata összesen 1263-ból 1188 személyt gyógyított k i a kolerából. ( A z adatokat CH. Rosenberg összegzi Fortschritte und Leistungen der Homöopathie... ^Leipzig, 1843. c. m u n k á j á b a n . ) A sikerek azonban felkeltették a szakmai tekintélyféltést, és kiélezték a h a g y o m á n y o s orvosok (,,allopaták") és h o m e o p a t á k közötti ellentéteket. N é h á n y orvos kétségbe vonta a homeopaták g y ó g y e r e d m é n y e i n e k hitelességét, amivel arra késztették őket, hogy m ó d s z e ­ reiket publikálják, és adataikat hitelesíttessék a települések lelkészeivel vagy a m e g g y ó ­ gyítottak sajátkezű aláírásával. A z adatokból kiderült, hogy kb. 92 %-os sikerrel g y ó g y í ­ tották kolerás betegeiket, szemben a h a g y o m á n y o s orvosi m ó d s z e r e k kétharmados halálo­ zási arányával. 1833-ban Kőszegen homeopátiás kórházat alapított Blesz városi orvos, részben saját anyagi erőforrásaiból, részben m á s privát a d o m á n y o k b ó l . Az anyagi háttér folyamatos biztosítására egyesületet és a l a p í t v á n y t hoztak létre. Az egyemeletes épület földszintjén négy szoba szolgált a j á r ó b e t e g e k ellátására, egy a lelkibetegek számára, egy a fertőző

betegek elkülönítésére. Az emeleten két t i z e n k é t á g y a s teremben ápolták a bentlakó betege­ ket és két s z o b á t tartottak fenn a fizetőbetegeknek. A kórház vezetője hosszú időn keresztül Blesz volt. A z 1848-as forradalom előtti évtizedekre általában jellemző, hogy a h o m e o p á t i a e l l e n e s tanulmányok, újságcikkek, pamfletek sok érzelmi és ezzel szemben kevés t u d o m á n y o s elemet tartalmaztak, így a két orvosi tábornak nem volt alkalma szakmai vitát kezdeni egymással. 1830-ban megjelent az Organon negyedik kiadásának magyar fordítása ( B u g á t Pál és Horváth J ó z s e f munkája), és m é g ugyanebben az esztendőben napvilágot látott a legismertebb h o m e o p á t i a e l l e n e s gúnyirat Kováls Mihály orvos tollából Antiorganon azaz Orgonarosta c í m m e l . Amint m á r a címe is mutatja, nem szakmai cáfolat, hanem k i t ű n ő stílus- és t é m a p a r ó d i á j a az Organonmk. Érdemes idézni a bevezetőjéből, mert v i s s z a t ü k r ö ­ zi a korabeli orvosok többségének vélekedését az ,,eltévelyedett" orvosi irányzatokról: „Mióta az orvostudományra adtam maga­ mat, azóta három szakadás támadt a' nyavalya­ tudományban (pathologiában) és a' gyógyítástudományban (therapiában). Ezen tévelygések közt első a' Browneság (Braunianismus), a' második a' Mesmerség (Mesmerismus), vagy az élőállati mágnesesség (animalis magnetismus); harmadik a' most divatjában lévő hasonló-nyavalyásság (homoeopathia) ".

volt

És m é g egy idézet, ugyancsak a b e v e z e t ő ­ ből, amely a homeopátia széleskörű t e r j e d é s é ­ ről á r u l k o d i k az 1820-as évek végén: tavaly az Országban keresztül két utat tévén, tapasz­ taltam, és itt, az Ország közepén lakván, mind untalan hallom: hogy a' homoeopathiát a' mi Országunkban is sok, még köz hivatalbeli orvo­ sok is gyakorolják, és terjesztik ". 1837-ben Ivanovich András, támadásokra reagálva, Hasonszenves gyógyrendszer című munkájában t u d o m á n y o s igénnyel foglalta össze a h o m e o p á t i a téziseit, elméletét. A nagy hivatali hatalommal rendelkező o r v o ­ sok közül Lenhossék M i h á l y országos f ő o r v o s Almást Balogh Pál (1794-1867) volt az, aki az egészségüggyel foglalkozó iro­ dalom c e n z o r a k é n t támogatta homeopátiaellenes í r á s o k megjelenését. Akadt azonban n é ­ hány szimpatizáns é s t á m o g a t ó szakmai körökben is, p l . Bugát Pál, az orvosi kar dékánja, Stáhly Ignác főorvos, H offner József, az állatorvostan egyetemi tanára. 1837-ben helytartótanácsi rendelettel visszavonták a tizennyolc évvel előbbi tiltást, é s engedélyezték a h o m e o p á t i a alkalmazását. Ezzel elhárult az akadály a hivatalos é r d e k é r v é ­ nyesítés útjából. A homeopata orvosok társadalmi státusza megszilárdult. Míg 1833-ban Pesten négy homeopata orvos m ű k ö d ö t t , 1843-ra s z á m u k tízre nőtt (nyolcan Pesten, ketten

Budán praktizáltak). Két patika foglalkozott Pesten homeopátiás szerek értékesítésével. Ekkoriban o r s z á g s z e r t e kb. n y o l c v a n ö t tekintélyes homeopata orvos gyógyított. 1838-ban m e g n y í l t Gyöngyösön a harmadik homeopátiás egészségügyi intézmény, ame­ lyet V e z e k é n y i Homer István doktor alapított és vezetett. A kórház alapításának k ö r ü l m é ­ nyei jól d o k u m e n t á l t a k : a báró Orczy család egyik tagjának p é n z a d o m á n y a tette l e h e t ő v é , hogy b e r e n d e z z é k a kórházat egy egyemeletes épületben, ahol két nagy, tizenkét á g y a s kórtermet alakítottak k i . A z intézmény n é p s z e r ű v é válása szükségessé tette a bővítést, ami­ re lehetőséget biztosított az egyre több helyről é r k e z ő anyagi t á m o g a t á s . A két nagy bel­ gyógyászati k ó r t e r e m mellé m é g két termet építettek a sebészeti esetek számára, egy két­ szobás részleget a pszichiátriai betegeknek és egy termet a szülészetnek. 1872-re a k ó r h á z százhúsz fekvőbeteget tudott ellátni. Vezekényi H o m e r István - rövid megszakítással - k é s ő öregkoráig a k ó r h á z élén állt és orvosi t e v é k e n y s é g e t folytatott e g é s z e n 1891-ben b e k ö v e t ­ kezett haláláig.

3. Társadalmi

mozgalmak a homeopátia

érdekéhen

- 1840-es évek

Az 1840-es é v e k elején m e g e r ő s ö d ö t t a t á r s a d a l m i összefogás a homeopátia é r d e k é b e n . Somogy v á r m e g y e közgyűlése 1842-ben k é r v é n y t nyújtott be a helytartótanácshoz, hogy ,,a honi pénztár költségeinek kiméllése tekintetéből" hasonszenvi g y ó g y m ó d d a l k e z e l t e t h e s s é k a rabokat a b ö r t ö n k ó r h á z b a n , mivel az az allopatikus gyógyításnál sokkal olcsóbb. A szak­ mai tiltakozások ellenére Somogy v á r m e g y é b e n határozatot hoztak arról, hogy fokozatosan minden k ó r h á z b a n bevezetik a hasonszenvi orvoslást. A folyamat nem teljesedett k i az orvosi tiltakozások és a hamarosan b e k ö v e t k e z ő forradalom és szabadságharc miatt. Ha­ sonló igények fogalmazódtak meg a Bereg v á r m e g y e i gyűléseken is, reményt keltve a ho­ meopátia m a g y a r o r s z á g i térnyerésére. A h o m e o p á t i a népszerű volt a művészek, i r o d a l m á r o k körében is. Vörösmarty Mihály epigrammát írt Hahnemann halálára, Tompa Mihály, Madách, a későbbiekben Munkácsy Mihály is h o m e o p a t á v a l gyógyíttatta magát. Kevesen tudják, hogy Garay János k ö l t ő , egy­ ben homeopata orvos is volt. 1843-ban jelent meg Carl Heinrich Rosenbergnek, a Batthyány család M a g y a r o r s z á g o n tevékenykedő háziorvosának orvostörténeti jelentőségű munkája német nyelven: Fortschritte und Leistungen der Homöopathie in und ausser Ungarn (A homeopátia fejlő­ dése és eredményei Magyarországon és azon kívül). Létrejöttét a homeopátiát ért t á m a d á ­ sok inspirálták, tehát vitairatként keletkezett, de történeti m u n k á v á bővült. Áttekinti a ho­ meopátia m a g y a r o r s z á g i és külföldi fejlődését, kiegészítve a gyógyrendszer elméleti fejte­ getéseivel. 1845-ben a c e n z ú r a állítólag lefoglaltatta és betiltotta a könyvet, de n é h á n y példánya ennek ellenére fennmaradt. Miskolcon 1844-ben kísérleti jelleggel a börtönkórházat homeopátiás gyógyintézménnyé alakították Stern Lipót orvos vezetésével. (Tudjuk, hogy egy időben a váci börtönben is h o m e o p á t i á s á n gyógyították a beteg rabok egy részét.) M ű k ö d é s e eredményes volt, így a páciensek körét a város s z e g é n y e i r e is kiterjesztették. Ez a látványos fejlődés azonban min­ dössze egy és negyed évig tartott. A szakmai tiltakozások hatására 1845-ben a h o m e o p á t i á s működést m e g s z ü n t e t t é k . Stem Lipót a későbbi évtizedekben is Miskolcon praktizált.

Ugyanebben az évben - saját gyógyszerkísérletei következtében - meghalt a hasonszenvi orvoslás egyik legnagyobb tekintélye, Bakody József. Az 1840-es évek közepén felmerült az igény, hogy a h o m e o p á t i a kapjon társadalmi sú­ lyának megfelelő teret a felsőoktatásban. 1844-ben országgyűlési indítványt fogalmaztak a hasonszenvészet egyetemi oktatásáért, tanszék alapításáért. A felső táblán elfogadták az indítványt. Ez ígéretet jelentett h o m e o p á t i á s tanszék alapítására a pesti egyetem orvosi karán, konkrét határidő nélkül. Ivanovich az egyetemi vezetéshez folyamodott, hogy a ho­ meopátia tanáraként oktathasson. Kérelmét elutasították. A z ü g y é b e n felszólaló főorvosok véleményéből kitűnik, hogy az ellenzők mellett szimpatizánsai is akadtak az új g y ó g y m ó d ­ nak az egyetemen. Valószínűleg ennek köszönhető az a pozitív ajánlás, amelyet 1848-ban az orvosi kar adott a m i n i s z t é r i u m n a k a h o m e o p á t i a egyetemi oktatásával és a majdani közkórházban kialakítandó h o m e o p á t i á s osztállyal kapcsolatban. A társadalmi igényekkel s z e m b e s ü l v e a homeopata orvosok felismerték, hogy érdekeiket hathatósabban képviselhetik, ha egyesületbe tömörülnek. Attomyr József az 1840-es évek elején már k e z d e m é n y e z t e e g y e s ü l e t létrehozását, de néhány homeopata v o n a k o d á s a ezt meghiúsította. Rosenberg sejteti, hogy a homeopata orvosok t á r s a s á g á n belül volt n é m i ellentét, ami p l . abban nyilvánult meg, hogy Almási Balogh Pál és Müller Sámuel vona­ kodtak belépni az egyesületbe, nem tartották m é g alkalmasnak az időt a nyilvánosság elé lépésre. Velük szemben az ellentétes pólust A t t o m y r és Rosenberg képviselték. 1845-re azonban az orvosok egy csoportja (Attomyr, Bakody, Hausmann, Ivanovich, Mayer, Rosenberg) elérkezettnek látta az időt az egyesület alapításra, ezért áprilisban, a magyar újságokban felhívást tett közzé: minden homeopata orvost és h o m e o p á t i á t kedvelő laikust hívtak augusztus 10-ére Pestre, k ö z ö s tanácskozásra. A z egyesületi szabályzattal kapcsola­ tos javaslataikat írásban Bakody Józsefhez kellett eljuttatniuk. N e m áll rendelkezésünkre t ö b b adat arról, vajon milyen szervezettségi fokig jutott el az e g y e s ü l e t a következő két évben. Bakody J ó z s e f 1845 végén meghalt, és az 1848-as forradalmat m e g e l ő z ő politikai helyzet sem kedvezett a polgári t ö m ö r ü l é s e k n e k .

4. A 19. század első felének

nagy homeopata

orvosegyéniségei

A z eddigi összefoglalásból is kitűnik, hogy a h o m e o p á t i á s mozgalom alakulását - a gátló vagy segítő külső társadalmi h a t á s o k o n kívül - azoknak a nagy o r v o s - e g y é n i s é g e k n e k a tettei alakították leginkább, akik nem csupán gyakorolták ezt az új g y ó g y í t ó módszert, ha­ nem kiálltak annak társadalmi elismertetéséért is. É r d e m e s m e g e m l í t e n ü n k a 19. század első felének n é h á n y k i e m e l k e d ő homeopata egyéniségét. A z első, úttörő n e m z e d é k b ő l nagy tekintélye volt Forgó G y ö r g y n e k (1787-1835). 1820ban, már gyakorló orvosként tért át a homeopátiára. Elősegítette az Organon magyar fordí­ tásának létrejöttét, és véleményét a hivatalos orvosi szervek is figyelembe vették a kolera­ j á r v á n y elleni v é d e k e z é s kapcsán. Kortársa, Bakody József ( 1795-1845) élete nagy részét Győrben töltötte, itt érte el legna­ gyobb orvosi sikereit az 1831-32-es kolerajárvány betegeinek gyógyításával. Ö n m a g á t kétszer gyógyította ki h o m e o p á t i á s módszerrel a kolerából. Nem c s u p á n Hahnemann út­ mutatásait követte, hanem a betegeket egyéniségükre szabott szerekkel is kezelte.

G y ó g y e r e d m é n y e i t folyóiratban publikálta, majd amikor a szakma képviselői kétségbe vonták igazságát, adatait hitelesíttette. Ebből született Rechtfertigung des Dr Josef von Bakody zu Raab c. munkája, amely Lipcsében jelent meg 1832-ben. T o v á b b r a is hamisítás­ sal vádolták, sőt emiatt b ö r t ö n b e is került, de meggyógyított páciensei tanúvallomásai n y o m á n k i m o n d t á k a vádak alaptalanságát. A polgárok körében hihetetlenül nagy n é p s z e ­ rűségnek örvendett, és homeopata kollégái külföldről és belföldről e g y a r á n t hozzá fordultak tanácsért. 1836-ban Pestre költözött, ami hozzájárult a homeopátiás szerveződések megin­ dulásához, de 1845-ben váratlanul meghalt egy kinin-ópium gyógyszerkísérlet k ö z b e n . A korra j e l l e m z ő , vibráló szellemű romantikus egyéniség volt. Almási Balogh Pál (1794-1867) fáradhatatlan orvosi és kulturális szervező munkájával érdemelte k i a fiatalabb homeopata n e m z e d é k e k és a kortársak feltétlen tiszteletét. Valódi reformkori polihisztor volt, aki sokoldalú műveltségét a nemzeti felemelkedés é r d e k é b e n használta fel. 1825-ben, fiatal o r v o s k é n t németországi körútra indult, ekkor ismerte meg Hahnemannt, és ez m e g h a t á r o z t a pályafutásának alakulását. Homeopata orvosként ő vált a legismertebbé és a legnagyobb szaktekintéllyé, h o z z á fordult t a n á c s é r t a legtöbb közéleti személyiség, Széchenyi István és Kossuth Lajos is páciensi k ö r é h e z tartozott. ( N é p s z e r ű ­ ségben csak Argenti Döme érte őt később utol.) Alapító tagja volt szinte valamennyi jelen­ tős reformkori intézménynek, t u d o m á n y o s mozgalomnak. A folyóiratokban és akadémiai é v k ö n y v e k b e n s z á m o s t u d o m á n y o s értekezése jelent meg. 1856-ban ismét hosszabb külföl­ di utat tett az A k a d é m i a t e k i n t é l y e s tagjaként, párizsi, londoni, brüsszeli t u d o m á n y o s társa­ ságokkal és intézetekkel vette föl a kapcsolatot, hogy ezzel is az A k a d é m i a javát, i l l . a hazai t u d o m á n y o s fejlődést szolgálja. Tekintélyéből következett, hogy a Magyar Hasonszenvi Orvosegyletnek ő lett az első e l n ö k e . Kovách Pál (1808-1886) végigélte a h o m e o p á t i a 19. századi fejlődésének j e l e n t ő s e b b eseményeit. 1833-ban doktori értekezését a kor szokásától eltérően magyarul írta A nevendék nőnem címmel. Külföldi útja során ismerkedett meg s z e m é l y e s e n Hahnemannal és lett elkötelezett híve. G y ő r b e n élt és dolgozott. N e v é n e k ismertségét nem csupán orvosi praxisa növelte, hanem s z í n m ű - és novellaíróként, a kultúra t á m o g a t ó j a k é n t is o r s z á g o s hírnévre tett szert. Attomyr Józsefet (1807-1856) kortársai nyughatatlan, energikus e m b e r k é n t j e l l e m e z t é k . Életének fordulatos e s e m é n y e i , gyakran változó színterei alátámasztják ezt a j e l l e m z é s t . A bécsi Josephinumban és M ü n c h e n b e n végezte orvosi tanulmányait. Köthenben s z e m é l y e ­ sen is találkozott Hahnemannal. 1830-ban, M ü n c h e n b e n részese volt egy homeopátiás be­ mutatónak, amellyel a m ó d s z e r hatásosságát igazolta orvoskollégái előtt. 1832-től a C s á k y nemesi család h á z i o r v o s a k é n t tevékenykedett, leginkább Pozsonyban vagy Bécsben lakott, de többször j á r t Csáky Károly kíséretében a Szepességben is, ahol egyszer a kolera miatt felizgatott n é p az életüket veszélyeztette. A z 1830-as évek végén h á r o m évet a luccai her­ ceg szolgálatában töltött Itáliában, ahol orvosi teendői mellett a herceg ásványgyűjteményét rendezte. 1839-ben Pestre k ö l t ö z ö t t m a g á n o r v o s k é n t , majd 1844-től - viszonylag korai haláláig - Pozsonyban élt. S z ó k i m o n d ó , indulatos ember volt, aki a homeopátia ü g y é n e k védelmezőjeként is gyakran ö s s z e t ű z é s e k b e keveredett. T ö b b gyógyászati m u n k á t írt, és nevéhez fűződik a Hasonszenvi Orvosegylet szervezése az 1840-es években. Vezekényi Horner István (1808-1891) a magyarországi h o m e o p á t i á s mozgalom szerény, sokat d o l g o z ó orvosa, akinek alakja éppen ezért vált kulcsfigurává. 1835-ben került orvos-

ként G y ö n g y ö s r e . Ő maga és fia is súlyos betegséget kapott, amiből a helyi homeopata orvos, Bagnár gyógyította ki őket. Ez győzte meg H o r n é r t arról, hogy é r d e m e s foglalkoznia a homeopátiával. 1838-ban h o m e o p á t i á s városi kórházat alapított, ami a hasonló magyaror­ szági i n t é z m é n y e k közül a legtovább, t ö b b mint ötven évig működött. 1849-ben rövid ideig a pesti Litdovika homeopata orvosa volt, de a Bach-korszak idején visszatért G y ö n g y ö s r e , és újra átvette a k ó r h á z vezetését. O volt az első M a g y a r o r s z á g o n , aki h o m e o p á t i á s szakla­ pot indított: 1864. júliusától másfél éven át szerkesztette a Hasonszenvi Közlönyt, majd átadta a stafétát a m e g a l a k u l ó egylet új folyóiratának. G y ö n g y ö s v á r o s á n a k közismert p o l ­ gára volt, leányiskolát és óvodát is alapított. Megírta Gyöngyös városának történeti, sta­ tisztikai és geographiai leírásá-X. Ivanovich András m á r g y a k o r l ó orvos volt, amikor 1828-ban hosszú, súlyos b e t e g s é g b e esett. R e m é n y t e l e n n e k tünt a gyógyulása, ezért döntött úgy, hogy m e g p r ó b á l k o z i k a homeo­ pátiával. Almási Balogh P á l h o z fordult, aki hat hét alatt meggyógyította. A g y ó g y m ó d sikerét ö n m a g á n tapasztalva elkezdte azt t a n u l m á ­ nyozni, és jelentős homeopata orvossá vált. Fontosnak tartotta a h o m e o p á t i á s intézmények megteremtését, ezért 13 tézisből álló prog­ ramtervezetet készített a mozgalom s z á m á r a . Ennek s z e l l e m é b e n a pesti egyetem v e z e t é s é ­ hez folyamodott homeopata orvostanári kine­ vezésért, sikertelenül. 1847 és 1856 között Szerbiában, majd Horvátországban t e v é k e n y ­ kedett, u t á n a Pesten, Pécsett, majd B u d á n telepedett le. A n é m e t anyanyelvű Rosenberg Károlyról (Carl Heinrich Rosenberg) kevés életrajzi adatot ismerünk. Altalános orvosi, sebészi és szülészi oklevelet szerzett. A Batthyány család háziorvosaként volt ismert. M u n k a a d ó j a gyak­ ran ajánlotta barátaihoz is. Tagja volt t ö b b Argenti Döme (1809-1893) német és francia homeopata egyesületnek. A forradalom előtt részt vett a magyar egyesület szervezésében is. 1843-ban megjelentette összefoglaló müvét (Fortschritte und Leistungen...), amely egyedülálló forrása a 19. századi magyarországi homeopátiával kap­ csolatos kutatásoknak. 1849 után nincs nyoma m a g y a r o r s z á g i tartózkodásának, ami a sza­ badságharc alatti szerepvállalásából következhet.

5. Új orvosok és új viták - 1850-60-as évek A z 1848-49-es forradalom és szabadságharc, és az utána következő politikai m e g t o r l á s több mint tizenöt évre megtorpantotta a homeopátia magyarországi szerveződésének folyamatát. A homeopata orvosok s z e m é l y e s sorsában is m é l y nyomokat hagytak az 1848-49-es ese­ mények. A legtöbben fenyegetettségben, vagyoni bizonytalanságban élték át a Bachkorszakot. Almási Balogh Pált például m é l y e n megviselte felesége börtönbe z á r á s a és a magyar értelmiség hallgatásra kényszerítése, majd később, 1860-ban barátjának és pácien­ sének, S z é c h e n y i n e k az elvesztése. Kovách Pál rövid ideig börtönben volt, de b e f o l y á s o ­ sabb páciensei közbenjárására szabadon engedték. N é h á n y a n külföldre kényszerültek. A kassai Róth Mátyás például Londonban futott be fényes orvosi karriert. A k é n y s z e r ű emig­ ráció vagy a hazai visszavonult életforma n é h á n y esetben j a v á r a vált a h o m e o p á t i a ügyé­ nek. A z 1860-as években ugyanis, a társadalmi mozgalmak újraindulása után, s z í n r e lépett az új n e m z e d é k , amelynek a képzésében a t ö r t é n e l e m alakulása is szerepet játszott. Bakody József fia, Bakody Tivadar például részt vett a harcokban G ö r g e y tábornok mellett, így a fegyverletétel utáni években nem jöhetett haza. Bécsben majd Lembergben ( L v o v , Ilyvó) tanult, itt vált homeopata orvossá. 1861-ben tért vissza M a g y a r o r s z á g r a . Szontagh Ábrahám is Bécsbe ment a s z a b a d s á g h a r c leverése után, itt szerzett orvosi diplomát, és 1861-ben költözött Pestre. Szentkirályi Móric, aki a harcok idején politikai szerepet vállalt, k é n y s z e r ű visszavonultsága idején kezdett el o r v o s t u d o m á n n y a l és homeopátiával foglalkozni. K é ­ sőbb képviselőként és Pest főpolgármestereként is sokat tett a homeopátia hivatalos elis­ mertetéséért. A gyöngyösi homeopátiás kórház sem vészelte át simán a szabadságharcot és az utána következő zavaros időszakot. A z első felelős magyar kormány ú g y döntött, hogy 1849-től hasonszenvi módszerrel gyógyíttatja az újonnan alapított katonai nevelőintézet, a Ludoviceum diákjait. M e g h í v t á k a főorvosi posztra Vezekényi Horner Istvánt, aki az állást elfogadta és Pestre költözött. A gyöngyösi kórházi főorvosi állását meghirdették, a válasz­ tás azonban a h o m e o p á t i a és allopátia hívei közötti nyílt ellenségeskedéssé vált. V é g ü l egy allopata orvost választottak, így a kórház a h a g y o m á n y o s orvoslás módszerére tért át. A z allopata orvos négy és fél é v m ú l v a lemondott tisztségéről, a kórházi n a g y g y ű l é s pedig visszahívta Hornért az i n t é z m é n y élére, akinek közben az ö n k é n y u r a l m i átszervezések miatt megszűnt az állása a Ludoviceumban. 1856-ban előnyös változás következett be a kórház státuszában: városi kórházzá, majd egy évvel k é s ő b b h o m e o p á t i á s nyilvános k ö z k ó r h á z z á alakult át, az ápolónői t e e n d ő k e t pedig ettől kezdve irgalmasrendi apácák látták el. 1869-70 folyamán ismét lehetőség nyílt a kórházépület bővítésére, korszerűsítésére. A s z a b a d s á g h a r c idején, Esztergomban sebesülteket gyógyított Lőrintzy Rezső, a Csillag utcai „kór és s z e g é n y h á z " orvosa. Ö lett Esztergom legtekintélyesebb homeopata doktora. A z i n t é z m é n y , ahol dolgozott, városi k ó r h á z rangjára emelkedett. Emellett L ő r i n t z y ma­ gánpraxist is folytatott. 1862-ben m a g á n s z a n a t ó r i u m o t nyitott, ahol a kor legdivatosabb alternatív g y ó g y í t ó m ó d s z e r e i v e l : h o m e o p á t i á v a l , magnetizmussal és K n e i p p - k ú r á v a l ke­ zelte betegeit. A h o m e o p a t á k m ű k ö d é s é r ő l a Bach-korszak alatt kevés dokumentum maradt. Közvetett bizonyíték a h o m e o p á t i a gyakorlására az 1 850-es évekből az a tiltakozás, amelyet kilenc megye gyógyszerészei intéztek a m i n i s z t é r i u m h o z azzal a céllal, hogy a h o m e o p a t á k ne

szolgáltathassanak k i szabadon g y ó g y s z e r e k e t . A tiltakozást az váltotta k i , hogy m é g a s z a b a d s á g h a r c előtt, 1846-ban életbe lépett az a rendelet, amely szerint az orvosi diplomá­ val r e n d e l k e z ő h o m e o p a t á k megkapták a szabad gyógyszerkiszolgáltatás j o g á t . A patikák tulajdonosai attól tartottak, hogy j ö v e d e l m ü k jelentősen c s ö k k e n , ha a betegek nem pati­ kákban vásárolják az orvosságot, hanem közvetlenül az orvostól. Argenti D ö m e k é s ő b b így emlékezett ezekre a tiltakozásokra: „A valódi homoeopatha soha nem követel egy fillért sem orvosságaért, sohasem használ orvosságot oly adagban, hogy azzal valakinek teteme­ sen árthatna tévedés esetében is: sőt azt állítják a gyógyszerész urak, hogy a hasonszenvi adag annyi, mint semmi; miért sürgetik tehát e semmi fölötti őrködést?'. Ugyan miért nem kívánják már azt is, hogy a hydropathák gyógyszertárból vegyék akószámra a vizet?" (Argenti D ö m e : Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan... Pest, 1862. 30.p.) Közvetett bizonyítéknak tekinthető m é g a homeopaták m ű k ö d é s é r e Koppy Sándor latin nyelvű vitairata (Disserlatio de homoeopathia.), amely 1858-ban jelent meg Pesten. A m ű b e n megtalálhatóak az új gyógyító m ó d s z e r cáfolatának leggyakoribb fordulatai: - Ha igaz lenne a h o m e o p a t á k állítása g y ó g y s z e r e i k hatásosságáról, a kocsmáros n é h á n y csepp bort keverne egy hordó vízbe, egy h ó n a p i g rázná, végül a vízből bor kellene, hogy legyen. A gyógyítási elv elhibázott, hiszen a homeopata hagyja, hogy teljesen legyengüljön a beteg. - Hiányzik a betegség helyének a m e g h a t á r o z á s a . Koppy felsorol elrettentő haláleseteket, s z e m é l y e s k e d ő hangú kritikákat a nevesebb homeopatákról: p l . Attomyr J ó z s e f azért lett homeopata, mert a h a g y o m á n y o s orvoslást nem volt képes megtanulni öt év alatt. T ö b b t u d o m á n y o s elemet tartalmaznak Szohner József homeopátia-ellenes könyvei, amelyek 1860-ban és 1862-ben jelentek meg. Szohner célja a felvilágosítás volt, hogy „némelly fiatal orvos idejében tudomást vehessen ezen gyógymódról, miszerint a megkezdett jó ösvényről el ne tántorittathassék azon csáberő által, mit számos finom műveltségűnek is ezen különcz gyógyrendszerhez való ragaszkodása ennek kölcsönöz." (Szohner József: Cáfolata Argenti tr. Különféle betegségek... c. magyar m ü v é n e k . Baja, 1862. - idézet az előszóból.) 1863-ban Garay János a pesti egyetem orvostanári karához fordult homeopata magánta­ nári j o g elnyerése végett. Kérelmét elutasították, de dolgozatát könyv formájában megje­ lentette Értekezés a homeopathikus gyógy- és gyógyszertanról és adagokról c í m m e l . Ez a mű a h o m e o p á t i a elméletének áttekintése egy müveit, széleslátókörű orvos nézőpontjából, aki nagyon bízott abban, hogy az új t u d o m á n y o s felfedezések (főleg Bunsen és K i r c k h o f f kísérletei) majd bizonyítják a h o m e o p á t i á s hatóanyagok fizikai meglétét és hatásosságát. Ugyanebben a kötetben szerepel másik t a n u l m á n y a is, az Értekezés a sisakvirágról (Aconit). Se ellenző, se pártoló nézetet nem képvisel Fekete Lajos 1864-ben megjelent orvostörté­ neti összefoglalásának homeopátiával foglalkozó fejezete. A m ó d s z e r hazai és külföldi elterjedésének korrekt ismertetésére törekszik. A z 1864 és 1867 közötti időszakban sajtóvita bontakozott k i a homeopátia körül. Oláh Gyula doktor bíráló cikksorozatot publikált a Gyógyászat c. szakfolyóiratban (1864. 4 1 44.sz.), erre válaszolva tette közzé Balogh Tihamér Párhuzam a homoeopathia és allopathia között c. értekezését. Ez arra sarkallta Oláh Gyulát, hogy ellentétes nézeteit könyv formában is megjelentesse 1867-ben, A hasonszenvészet értéke c í m m e l . K ö z b e n a Pesti Napló és az Új Korszak c. folyóiratok k e d v e z ő kritikát írtak a „Párhuzam..."-ról.

A hasonszenvi o r v o s l á s ügyének új fellendülését jelezte a Hasonszenvi Közlöny megje­ lenése 1864. j ú l i u s l-jén. A h o m e o p á t i a első magyar folyóiratának tulajdonosa és szer­ kesztője Vezekényi Horner István volt, aki ekkor m á r huszonhatodik é v e állt a gyöngyösi k ó r h á z élén. Egyre több n e h é z s é g e t okozott a vidéki és fővárosi orvosok kapcsolattartása, a gyógyítás során szerzett tapasztalatok m e g o s z t á s a és a szakmai é r d e k e k érvényesítése. A homeopata orvosokban újra felmerült az igény egyesület létrehozására, amely összefogná, segítené munkájukat és h a t h a t ó s a n képviselné érdekeiket az o r s z á g o s fórumokon. Elkerülhetetlenné vált bizonyos m é r t é k ű központosítás is, hiszen az 1860-as években Pesten t ö b b homeopata telepedett le, s z á m u k így a fővárosban tizennyolcra nőtt.

6. A homeopátia

nagy korszaka Magyarországon: 6.I. Megalakul

1865-1876

a Magyar

Hasonszenvi

Orvosegy/eí 1863-ban öt homeopata orvos k e z d e m é n y e z t e újra egyesület alapítását: Bakody Tivadar, Garay J á n o s , Hausmann Ferenc, Szentkirályi Móric, Szontagh Á b r a h á m . Ok hívták össze kollégáikat 1863. április 10-ére, Hahnemann születésnapjára, egy baráti összejövetelre, ahol megbeszélték az egyesülettel kapcsolatos további teendőket. Végül 1865. december 28án tizenöt orvos megalakította a Magyar Ha­ sonszenvi Orvosegyleíet a Tudományos Aka­ démia egyik termében. E l n ö k e Almási Balogh Pál, alelnöke Argenti D ö m e , első titkára Szontagh Á b r a h á m lett. Rendes tagjai k ö z é csak orvosi diplomával r e n d e l k e z ő homeopatákat vettek fel, „...miután a hasonszenvi or­ vosnak mindazt tudnia kell, amit az allopatha orvos tud" (Részlet a Szerkesztői üzenetből, a Hasonszenvi Lapok 1866. j a n u á r i számában.) A rendes tagok létszáma 1874 végére, amikor a századik szakgyülést tartották, negyvenegyre Bakody Tivadar (1825-1911) bővült - k ö z ü l ü k huszonegyen Budapesten vagy környékén laktak. Rajtuk kívül m é g levelező (külföldi) és pártoló tagjai is voltak az egyletnek. Balogh 1867-es halálát követően Argenti Döme lett az új elnök. A z egylet utolsó e l n ö k e Bakody Tivadar volt, titkára pedig Almási Balogh Tihamér, A l m á s i Balogh Pál fia. A Hasonszenvi Közlöny m e g s z ű n t , átadta a helyét az egylet új, Pesten megjelenő home­ opátiás folyóiratának, a Hasonszenvi Lapoknak. Első s z á m a , amely 1866 januárjában jelent meg, beszámolt az egylet alakuló üléséről.

6.2. Új homeopátiás

kórházak

Pesten

A h o m e o p á t i a ügyének m á s i k nagy előrelépéseként 1866-ban megnyílt az első hasonszenvi kórház Pesten: a Bethesda („a k ö n y ö r ü l e t e s s é g hajléka"), amelyet a pesti n é m e t református gyülekezet tartott fenn. Létrehozója és főorvosa Bakody Tivadar, aki a h o m e o p á t i a törté­ netének l e g m e g h a t á r o z ó b b egyéniségévé vált a 19. század utolsó h a r m a d á b a n . Maga vásá­ rolta meg és ajánlotta fel a gyülekezetnek azt a házat, amelyben a gyógyítás megindulha­ tott, sőt, ő maga k e z d e m é n y e z t e egy p á r h u z a m o s allopata osztály létrehozását, hogy azokat a betegeket is kezelhessék, akik nem a h o m e o p á t i á t választják. Á p o l ó n ő k é n t n é m e t diako­ nisszák dolgoztak a k ó r h á z b a n . N é p s z e r ű s é g e miatt hamar kicsinek bizonyult a tizennyolc ágyas k ó r h á z . P é n z a d o m á n y o k lehetővé tették, hogy nagyobb épületbe k ö l t ö z z e n e k . Itt már ötven-hatvan beteget tudtak elhelyezni. A z intézmény m ű k ö d é s é n e k híre nagy érdeklődést és elismerést váltott ki külföldön is, t ö b b országból érkeztek a d o m á n y o k s z á m á r a . Város­ rendezés (az Andrássy út építése) miatt az új épületet később a főváros m e g v á s á r o l t a , ezért 1872-ben a Bethesda Kórház a Hermina úti Bartl-villába költözött. Itt már gyermekek szá­ mára is kialakítottak egy n é g y á g y a s különszobát. 1886-ban Bakody lemondott a kórház vezetéséről elfoglaltságai miatt, helyébe Baitdis József lépett. A z egylet egyik fontos célkitűzése - ingyenes járóbeteg-rendelő létesítése Pesten - 1867ben valósult meg Szontagh Ábrahám és Wurda Sándor vezetésével. T e r é z v á r o s b a n , a Kis­ kereszt ( m á s n é v e n K i s m e z ő ) utcában bérelt az egylet egy kétszobás, k o n y h á s földszinti lakást, amely „csak százlépésnyire" volt a nagy forgalmú Király utcától. A berendezés költségeit a pesti h o m e o p a t á k adták ö s s z e , a folyó kiadásokat az egylet fedezte. Százötvenháromféle g y ó g y s z e r állt az orvosok rendelkezésére a rendelőben. Hetente három napon, reggel 7-8 vagy 8-9 óra között rendeltek. Wurda halála után helyét Brück Simon vette át. Almási Balogh Tihamér, Almási Balogh Pál fia, 1870-ig Aradon élt és gyógyított, majd Pestre költözött, így a fővárosi h o m e o p á t i á s mozgalomnak m é g hathatósabb segítőjévé vált. T ö b b feladat mellett ekkor vette át a Hasonszenvi Lapok szerkesztését. 1870-ben megnyílt a második m a g á n a l a p í t á s ú h o m e o p á t i á s kórház Pesten, az Elisabelhinum. A kórház alapítója Zichy Józsefié grófnő, szül. Metternich Melanie volt. A fővédnökséget Erzsébet királyné vállalta, róla kapta a nevét az intézmény. A ferencvárosi Fő utca ( k é s ő b b Knézich u.) 15. sz. alatti egyemeletes épületben hat szoba, tizenkét ágy volt kezdetben. Az udvari helyiségekben kapott helyet a fürdőszoba, m o s ó k o n y h a , fáskam­ ra, boncterem, halottas kamra, kápolna. A z udvarhoz kút és kert is tartozott. A kormánytól és m a g á n s z e m é l y e k t ő l kapott a d o m á n y o k lehetővé tették a s z o m s z é d telek és a rajta álló épület megvásárlását. 1884-től gyógyíthatatlan betegek s z á m á r a is berendeztek egy részle­ get. A k ó r h á z főorvosa Hausmann Ferenc, majd halála után fia, Hausmann Lóránt lett. Az 1880-as é v e k elején tőle vette át a tisztséget Sulkovszky József A z ápolónői feladatokat irgalmasrendi apácák látták el.

6.3. Tanszékek

az

egyetemen

A Magyar Hasonszenvi Orvosegylet legnagyobb társadalmi küzdelmét a h o m e o p á t i a egye­ temi szintű oktatásáért vívta. Rengeteg szellemi energiát fektettek abba, hogy kérvényeket írjanak az orvosi h a t ó s á g o k h o z és beindítsák azt a politikai erőt, amely képviselte ügyüket a parlamentben. Már 1867-68-ban b e a d v á n y o k k a l fordultak az oktatásügyi miniszterhez és a belügyminiszterhez a h o m e o p á t i a orvosi egyenjogúsítása érdekében. A z egész országra kiterjedő támogatást, t a n s z é k felállítását, szakmai képviseletet, o r s z á g o s kórházat, gyógyszerkiszolgáltatási j o g u k megerősítését várták. A z országos e g é s z s é g ü g y i tanács v á l a s z k é n t közzétette ellenérveit Homoeopathia és orvosi tudomány c í m m e l , amely tételes elutasítása az egylet b e a d v á n y a i n a k . Orvosi egyenjogúsításuk igényét például azzal utasítja el a brosúra szerzője, hogy egy intézményen belül „az egyik eljárásnak kizáratása a másik valamint kikerülhetetlen" A által kölcsönös, homeopátiás m ó d s z e r cáfolatára a vitairatok­ ban alkalmazott érvrendszert használja a kiad­ vány. Ennek ellenére 1870-től az e s e m é n y e k felgyorsultak: tanszék iránti kérvényük az országgyűlés elé került. A képviselőházi tá­ mogatások és tiltakozások hűen tükrözték a homeopátia megítélésével kapcsolatos társa­ dalmi megosztottságot. Végül tanszék és k ó r ­ ház felállításáról szóló indítványukat az or­ szággyűlés j e l e n t ő s többséggel elfogadta. Ezután f o l y a m o d v á n y o k sorát nyújtották be hivatalokhoz, hogy igényeiket különböző indokolják. Ennek során fogalmazódott meg, hogy két t a n s z é k r e van s z ü k s é g ü k : az egyik a gyógyszertant (a gyógyszerek hatásának vizs­ gálatát), a m á s i k a gyógytant (a terápia gya­ korlatát) o k t a t n á - ez u t ó b b i h o z elengedhetet­ lenül s z ü k s é g e s egy hasonszenvi tankórház. A z önálló h o m e o p á t i á s k ö z k ó r h á z igényét az egyletnek v é g ü l fel kellett adnia, elfogadták a Szent Rókus Kórházban s z á m u k r a kialakítandó homeopátiás osztályt. Almási Balogh Tihamér

(1838-1907)

A h o m e o p á t i a magyarországi m o z g a l m á n a k l e g k i e m e l k e d ő b b állomása az 187l-es eszten­ d ő volt. Ekkor alakult meg a pesti egyetem orvosi karán az első, majd 1873-ban a második homeopátiás tanszék. Hausmannt és Bakodyt egyetemi tanárrá nevezték k i . A z egyik tan­ s z é k - Hausmann Ferenc vezetésével - a t u d o m á n y o s kutatásokra szakosodott, Hausmann h a l á l a után, 1876-ban m e g s z ű n t . A m á s i k tanszéknek, amelyet Bakody Tivadar vezetett, a h o m e o p á t i á s terápia gyakorlata volt a profilja. A két t a n s z é k összesen h a r m i n c h á r o m é v e n keresztül állt fenn.

Almási Balogh T i h a m é r becslése szerint 1872-ben az országban negyven és ötven között lehetett a homeopata orvosok s z á m a . Huszonheten voltak a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet tagjai. Balogh szerint az ország több régiójában nem m ű k ö d t e k homeopata orvosok, így p l . Erdélyben sem, holott az egész ottani n e m e s s é g t á m o g a t t a a homeopátia ügyét, és a polgárok körében is nagy igény mutatkozott. Balogh r e m é n y k e d e t t , hogy a tan­ székek beindítása segít megoldani az orvosutánpótlás problémáját. 1874-ben, a főváros k ö z k ó r h á z á b a n , a Szent Rókus Kórházban m e g n y í l t a hasonszenvi osztály, négy k ó r t e r e m m e l , hetven á g g y a l . Az osztályos főorvos Bakody Tivadar lett. (Ez az osztály 1885-ben átkerült az újonnan létrehozott Új Kórházba, amely k é s ő b b a Szent István Kórház nevet kapta.) Ugyancsak 1874-ben, december 11-én tartotta az egylet 100. szakgyülését. 1876 augusztusában Budapest otthont adott egy n e m z e t k ö z i h o m e o p á t i á s rendezvény­ nek: a Németországi Hasonszenvi Központi Egylet itt tartotta 44. évi k o n g r e s s z u s á t Bakody elnökletével.

7. Laikusok a homeopátiás

mozgalomban

A h o m e o p á t i á s gyógyítást a kezdetektől nagy érdeklődés kísérte M a g y a r o r s z á g o n a középés főnemesség, valamint az értelmiségiek részéről. Ezt a nagy érdeklődést tükrözi a laikus egyesület, a Magyar Hasonszenvi Ügypártolók Társulata megalakulása 1876. december 26án. A laikus társulat a homeopátia ü g y é n e k támogatását tűzte ki célul. E l n ö k e Péchy Emá­ nuel gróf, titkára Dudits Miklós orvos lett, aki a következő évben elindított egy új, n a g y k ö ­ z ö n s é g n e k szánt folyóiratot Egészségi és Hasonszenvi Közlöny. A Magyar Hasonszenvi Ügypár tolók Társulatának lapja c í m m e l . A homeopata orvosok hálásak voltak a laikusok bizalmáért, támogatásáért, ugyanakkor elítélték a homeopátia jóhírének ártó önjelölt gyógyítók kétes gyakorlatát. Igyekeztek tenni azért, hogy képezzék a laikusokat és megszüntessék a tévtanokat. Szinte valamennyi meg­ jelentetett k ö n y v ü k e t - Argenti kifejezéseivel élve - „kezdő háziorvosok és értelmes nemorvosok használatára" írták. ( A szakmával m é l y e b b e n foglalkozó, t u d o m á n y o s a b b orvosi dolgozataikat inkább a h o m e o p á t i á s folyóiratokban tették közzé.) Ezek a közérthető útmutatók nagyban hozzájárultak a h o m e o p á t i a népszerűsítéséhez, k ü l ö n ö s e n a vidéki ér­ telmiségiek (lelkészek, tanítók) k ö r é b e n . A főurak mellett ők alkották a h o m e o p á t i a ügyé­ nek m á s i k lelkes t á m o g a t ó csoportját. 1847-ben megjelent Argenti D ö m e : Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása c. munkája, amely laikusoknak és k e z d ő orvosoknak íródott. A következő évtizedekben ez a mü bizonyult a legnépszerűbb h o m e o p á t i á s könyvnek: átdolgozott és bővített formáiban összesen nyolc magyar és két n é m e t n y e l v ű kiadást ért meg, kb. tízezer p é l d á n y b a n fogyott el. Argenti m ű v e nem az egyedüli laikusoknak szóló k ö n y v . Ebbe a műfajba sorolható m é g Ivanovich András, A hasonszenvi házi és úti orvos, vagyis a tanácsadó kisebb és sürgetőbb bajokban című, 1837-ben megjelent m u n k á j a ; Lovász Imre 1838-as k ö n y v e : Mit tartsunk a Homoeopathiáról? Dr Kraus, Most, Caspari és Hufeland német munkáik után (főkép) a nemorvosok számára.

A k ö z ö n s é g igényelte az állatorvosi témájú homeopátiás k ö n y v e k e t is. 1857-ben Aradon jelent meg magyarul Fr. August Günther Hasonszenvi állatorvos-a, Náray Imre ügyvéd fordításában és kiadásában. 1862-ben Clothar Müller m ü v é n e k magyar fordítása, a Hason­ szenvi házi s családi orvos került az olvasók kezébe, amely az állatorvoslás t é m a k ö r é v e l is foglalkozott. Böhm Károly Közhasznú hasonszenvi állatorvosi könyve 1864-ben, Hübner György Hasonszenvi házi állatorvos-a 1865-ben jelent meg. Argenti D ö m e 1863-ban m é g egy népszerű, laikusoknak s z ó l ó könyvet írt Hasonszenvi útitárs rögtön támadt betegségek elhárítására címmel. A z ö könyveinek nagy népszerűsé­ ge, többszöri megjelenése a magyarázata, hogy a 19. sz. m á s o d i k felében kevés új, laiku­ soknak szóló h o m e o p á t i á s k é z i k ö n y v e t írtak. 1869-ben g y e r m e k g y ó g y á s z a t i m ü v e t jelen­ tetett meg A gyermekkor és annak betegségei címmel Schleicher Aladár, aki Aradon prakti­ zált, majd Pestre költözött, végül a század v é g é n Tirolba települt. A z 1870-es években Dudits Miklós fejtette ki a legszélesebb körű irodalmi m u n k á s s á g o t . 1874-ben jelent meg ö s s z e f o g l a l ó műve, A hasonszenvi gyógyászatnak alkalmazása a köz­ életben nemorvosok használatára. A m á r említett Egészségi és Hasonszenvi Közlönyön kívül m é g három ízben p r ó b á l k o z o t t laikusoknak szóló e g é s z s é g ü g y i folyóirat indításával. Almási Balogh Tihamér k é z i k ö n y v e , az Első segedelem hirtelen előforduló betegségekés baleseteknél a homöopathák eljárása szerint 1889-ben, majd másodszor 1904-ben jelent meg. A n a g y k ö z ö n s é g n e k írt m u n k á k b a n érződik a m e g b e c s ü l é s a hasonszenvi módszerrel gyógyító laikusok iránt. Schleicher Aladár A gyermekkor és annak betegségei c. könyvében például külön fejezetet szentel az anyáknak, mint laikus g y ó g y í t ó k n a k . „Nagy és fontos az anya feladata, s kell hogy ő azt tisztán felfogja és tudja...- írta könyve bevezetőjében Schleicher. - A beteg ápolása minden esetre már az orvos megérkezte előtt veszi kezdetét. " A z a n y á n a k „választani kell az allopathikus és hasonszenvi gyógymód közt, és lelkiismerete szigorú számadásra fogja őt vonni e tekintetben. En tehát az anyák iránti kötelességemnek tartom pontosan előadni azon alapokat, melyeknél fogva én nekik a hasonszenvi gyógymó­ dot ajánlom (...) s a hasonszenvi gyógyszerek alkalmazását, mint első segélyt, javaslom. " ( I . m. 6., 7. és 9.0.) Schleicher hívta fel a figyelmet arra is, hogy „a hasonszenvi gyógymód épen a gyermek bajokban képes felmutatni az ő legszebb és leggyorsabb sikereit. " (12.o.)

8. Homeopátiás

patikák

A h a g y o m á n y o s orvosok é s g y ó g y s z e r é s z e k körében t ö b b s z ö r is heves ellenkezést váltott k i a homeopata orvosok gyógyszerkiszolgáltatási engedélye. Ez azt az 1846 óta érvényben lévő kivételes jogot jelentette, hogy csak az ősanyagokat és ősoldatokat kötelesek gyógy­ szertárból rendelni, az e z e k b ő l készített gyógyszereket maguk is odaadhatják betegeiknek. Ez a látszólagos kivételezés valójában a h o m e o p á t i a g y a k o r l á s á n a k létfeltétele volt, hiszen a h o m e o p á t i á s szerek m i n d a kis adagok tekintetében, mind az elkészítésük sajátosságai szempontjából lényegesen k ü l ö n b ö z t e k a megszokott g y ó g y s z e r e k t ő l , így a g y ó g y s z e r é s z e k legtöbbje nem tudott megfelelni a követelményeknek. A 19. század m á s o d i k felében az orvos- és g y ó g y s z e r é s z e g y l e t e k többször is eredménytelenül tiltakoztak a homeopaták öndiszpenzációs joga ellen. A h a s o n s z e n v é s z e t terjedésével egyre több g y ó g y s z e r t á r látott

üzleti lehetőséget h o m e o p á t i á s szerek forgalmazásában. Országszerte egyre t ö b b patikában alakult hasonszenvi részleg, és létrejött n é h á n y kizárólag h o m e o p á t i á s gyógyszertár. Ezek közül Jármay Gusztáv alapította Pesten az elsőt és legismertebbet 1858-ban, az Oroszlán nevet viselő h a g y o m á n y o s patikája mellett. Gyógyszertárát 1886-ban fia, Jármay Gyula vette át és modernizálta. A z 1890-es években j e l e n t ő s szerepet játszott a h o m e o p á t i a szem­ pontjából Hazslinszky Károly, aki a budapesti Szent László patikájában különálló hason­ szenvi részleget rendezett be. O támogatta anyagilag két éven keresztül Bakody folyóiratá­ nak, A Homeopátia Szakközi önyé-nek a megjelenését. A magyar államalapítás ezeréves évfordulója tiszteletére rendezett kiállításon Hazslinszky is bemutatta készítményeit, ame­ lyek nagy elismerést váltottak k i . Azt szerette volna elérni, hogy a külföldről importált, gyárilag előállított, és ezért m e g b í z h a t a t l a n a b b n a k tartott hasonszenvi szereket kiszorítsa a piacról sajátkészítésű, j ó m i n ő s é g ű és olcsó gyógyszereivel. 1897-ben hasonszenvi gyógy­ szertárát J á r m a y Gyula vásárolta meg, és ettől kezdve ő biztosította a s z a k k ö z l ö n y anyagi hátterét is. Egy 1896-os híradás szerint létezett egy húsz fővárosi patikatulajdonosból álló grémium, amelynek tagjai hasonszenvi részleggel rendelkeztek, és szereiket külföldről szerezték be. M a g y a r o r s z á g o n ugyanebben az időben tíznél t ö b b , csak h o m e o p á t i á s szere­ ket forgalmazó patika m ű k ö d ö t t . Ilyen hiányos gyógyszerellátottság mellett a h o m e o p a t á k nak - k ü l ö n ö s e n vidéken - t o v á b b r a is nagy s z ü k s é g ü k volt arra, hogy saját maguk készít­ hessék és a d h a s s á k gyógyszereiket. A h o m e o p á t i á s gyógyítás elterjedése a laikusok körében felkeltette az igényt h á z i - és útipatikák összeállítására. Valamennyi h o m e o p á t i á s gyógyszertár árusított h á z i - és útipatikákat, amelyeket a legnépszerűbb, laikusoknak szóló k ö n y v e k ú t m u t a t á s a i h o z iga­ zodva állítottak össze, így volt p l . Argenti-féle, Müller-féle, Balogh-féle házipatika. K i v i t e l ­ ükben a v e v ő k pénztárcájához igazodtak: lehetett kapni fa-, bőr- vagy v á s z o n s z e k r é n y k é ­ ben, álló vagy fekvő üvegekkel, zsebtárca alakban is.

9. Homeopata orvosok a

közéletben

A homeopátia elismertetéséért végzett munkájuk mellett a homeopata orvosok k ö z ü l többen vállaltak j e l e n t ő s közéleti szerepet. A z ismertetett rövid életrajzokból is kiderül, hogy n é ­ hányan k ö z ü l ü k szűkebb-tágabb környezetük társadalmi életének m e g h a t á r o z ó s z e m é l y i s é ­ geivé váltak. A reformkorban és az ö n k é n y u r a l m i időszakot követő fellendülés i d ő s z a k á b a n is áthatotta a h o m e o p a t á k a t a nemzetjobbító, civil szerveződéseket segítő szándék. T ö b b e n közülük kulturális szervezetekben is t e v é k e n y k e d t e k (Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság), b e k a p c s o l ó d t a k a társadalmi vitákba (Balogh T i h a m é r : A halálos büntetés el­ törlése. Arad, 1869.), szépírói tevékenységet folytattak (pl. Almási Balogh Pál és T i h a m é r , Bakody Tivadar, Kovách Pál). T ö b b polgári egyesületet lehetne említeni, amely a homeo­ pátia szellemi h o l d u d v a r á b a n alakult. A z egyik legjellemzőbbet, a Nemzeti Tornaegyletet emeljük k i . Bakody Tivadar Lembergben töltött tanulóévei alatt ismerte meg és maga is gyakorolta a „ s v é d tornászatot" (a mai gimnasztika és gyógytorna egyik e l ő z m é n y e ) . Ha­ zatérve szerette volna meghonosítani, általánosan ismertté tenni ezt a módszert. 1861-ben az Orvosi Hetilap 15. s z á m á b a n Bakody tárcacikket tett k ö z z é Országos testgyakorlat címmel, amelyben így foglalta össze elképzeléseit: „Ha a testgyakorlat az iskolai tervbe

fölvétetik(...) a legjótékonyabb eredmények következnek be a fiatal ivadék kiképzésében, viseletében és jellemében." 1863-ban kérvényt nyújtott be a királyi helytartótanácshoz tornaegylet alapításának e n g e d é l y e z é s é r e . K e z d e m é n y e z é s é h e z ekkor m á r Szontagh Á b r a ­ h á m és mások is csatlakoztak. M i v e l nemzeti m o z g a l o m r ó l volt szó, a hivatalok t ö b b s z ö r elutasították a kérést, végül 1866-ban alakulhatott meg a Nemzeti Tornaegylet, amelynek első elnöke Szentkirályi Móric, a politikus és homeopata orvos lett. 1869-ben megjelent Szontagh Ábrahám Tornazsebkönyv-e, amely az általa megalkotott új, magyar v e z é n y s z a ­ vakat is tartalmazta. (Szontagh a maga alkotta szavakat átvizsgáltatta írókkal, tanárokkal k é s ő b b már akadémiai nyelvészek is k ö z r e m ű k ö d t e k a szóalkotásban. A z új magyar ve­ z é n y s z a v a k k a l oktatták a tornatanítókat a tanfolyamokon.) A z ismertebb homeopata orvosoknak a d o m á n y o z o t t rangok és címek - a szakmai m e l l ő ­ z ö t t s é g ellenére - t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l é s t tükröztek. Ez valószínűleg közéleti szerepválla­ l á s u k n a k és főúri t á m o g a t o t t s á g u k n a k köszönhető. Pl. n e m e s s é g e t és nemesi előnevet ka­ pott Balogh Pál, Hornet István, Moskowitz Mór. Magas kitüntetésekben részesült Argenti Döme, Bakody Tivadar, Kain Dávid, stb. A Magyar Hasonszenvi Orvosegylet m ű k ö d é s é n e k egyik sajátossága volt, hogy egyet­ értésben és e g y e n r a n g ú k é n t t e v é k e n y k e d t e k benne a zsidó és nemzsidó orvosok. A z egylet­ re j e l l e m z ő szellemi s o k s z í n ű s é g és tolerancia meghaladta a korabeli civil társadalom szín­ vonalát ezen a téren. A h o m e o p á t i a szakmai-társadalmi perifériára szorított ügye fontosabb volt, mint a s z á r m a z á s i , vallási és e g y é b különbségek, összefogásra ö s z t ö n ö z t e a mozgalom képviselőit. A z írásos dokumentumokban több j e l utal arra, hogy az egyéni kitüntetéseket Lapok és címeket a h o m e o p á t i a közös ü g y é n e k elismeréseként értékelték. A Hasonszenvi 1867. évi .7. s z á m á b a n például b ü s z k é n adták hírül, hogy Moskowitz Mór doktor nemesi c í m e t és „ Z e m p l é n i " előnevet kapott az uralkodótól. ,,Ezen kitüntetés értékét még neveli azon körülmény, hogy (...) tudtunkkal az első izraelita, ki nemesi rangra emeltetik. "

10. Homeopátiás

folyóiratok:

a szellemi önkifejezés

eszközei

A homeopátia hívei m i n d v é g i g k e m é n y szellemi harcot vívtak az új g y ó g y m ó d elfogadtatá­ sáért. Ennek során m e g t e r e m t e t t é k saját sajtóorgánumaikat. A z első folyóirat, a m á r említett Hasonszenvi Közlöny (1864-66) V e z e k é n y i Homer Ist­ ván, gyöngyösi i g a z g a t ó főorvos lapja volt. Szinte teljesen egyedül írta a cikkeket és tanul­ m á n y o k a t , amelyekben m e g n y i l v á n u l t széles látóköre, sok tapasztalata, lelkesedése a hiva­ tása iránt - ugyanakkor bizonyos fokú elszigeteltsége is a kollégáitól, ami a kapcsolattartás nehézségeivel m a g y a r á z h a t ó . A Magyar Hasonszenvi Orvosegylet m e g a l a k u l á s a után Horner m á r nem adott ki t ö b b számot, átadva ezzel a helyet az egylet új, Pesten szerkesztett folyóiratának, a Hasonszenvi Lapok-mk (1866-75). A lap első kiadója és szerkesztője Szontagh Á b r a h á m volt. Tőle vette át 1869-70-ben Argenti D ö m e , majd 1870-73 között Balogh Tihamér, fennállásának utolsó két évében pedig Bakody Tivadar szerkesztette a folyóiratot. 1871-ben rendszeres rovatot indítottak az állatorvoslás számára. A folyóiratok indítása terén Dudits Miklós volt a legaktívabb homeopata orvos. 0 szer­ kesztette az Egészségi és Hasonszenvi Közlönyt, a laikus társulat lapját, amelynek 1877 és

1879 között három s z á m a látott napvilágot. Közben m é g két, rövidéletű folyóirat szerkesz­ tésével is megpróbálkozott: az Életmentés és Egészség 1875-ben egy számot, az Élet. Nép­ szerű egészségtani, életbuvárlati és társadalmi közlöny c. folyóirata 1879-ben szintén egy számot ért meg. 1881-ben ismét új folyóirat indításával kísérletezett, de az Erőművi Gyógy­ kezelés és Egészségi Útmutatóból is csak egy szám látott napvilágot. A N y í r e g y h á z á n 1 8741875-ben megjelenő Természet-Gyógyász. Az ésszerű élet- és gyógymód közlönye c. folyó­ irat - amelyet Ungerleider Jónás szerkesztett - ugyancsak közölt cikkeket a homeopátia témaköréből. 1895-ben t u d o m á n y o s a b b igényű havilap látott napvilágot, A Homeopátia Szakközlönye, amely 1899-ben szűnt meg. ( A z utolsó é v b e n A Biológiai Gyógyítástan Szakközlönye cím­ mel jelent meg.) Ez utóbbi szellemiségét Bakody, Balogh és Szontagh h a t á r o z t á k meg. A z első évfolyam számaiban t ö b b cikket szenteltek az akkoriban diadalútjára induló szérumte­ rápiával (a diftéria elleni oltással) kapcsolatos nézeteiknek. Felhívták a figyelmet a „ g y ó g y s a v ó " alkalmazásának veszélyeire. Bizonyították, hogy m í g Bókay János egyetemi tanár kísérletei során a halálozási arány h u s z o n n é g y százalék volt, ezzel szemben a diftéria h o m e o p á t i á s kezelése, amit ők m á r t ö b b mint húsz éve alkalmaztak, legfeljebb nyolc szá­ zalékos halálozással járt. Beszámoltak arról, hogy néhány évvel azelőtt, egy nagyobb diftériajárvány idején az egylet kérvényt nyújtott be a belügyminiszterhez, e n g e d é l y e z z e a hom e o p a t á k n a k m ó d s z e r ü k prioritásának bizonyítását a szokásos g y ó g y m ó d d a l (ecsetelés, égetés, lepedék leválasztása) szemben. A k é r e l m e t elutasították. A Homeopátia Szakközlönye tematikájának másik jellegzetessége, hogy Bakody elméleti m u n k á s s á g á n a k középpontjába került a „biológiai orvoslás", mint a h o m e o p á t i a továbbfej­ lesztett változata. Ezt a megváltozott t u d o m á n y o s irányvonalat jelzi a folyóirat címének m e g v á l t o z t a t á s a is: A Biológiai Gyógyítástan Szakközlönye. Bakody m e g p r ó b á l t a a század­ vég t u d o m á n y o s fejlődéséhez igazítani a homeopátiát, egyszersmind elmosni a határvona­ lakat allopátia és h o m e o p á t i a között egy új, szintézis útján létrejövő gyógyítási módszer érdekében. Törekvései nagyobb visszhangra találtak a külföldi orvosok k ö r é b e n , mint ide­ haza.

//. Nagy homeopata orvosok a 19. század második

felében

A h o m e o p á t i a történetére a 19. század m á s o d i k felében öt o r v o s e g y é n i s é g gyakorolt döntő befolyást. Argenti Döme (1809-1893) görög kereskedőcsalád fia, élete nagy részét V á c o t t töltötte. A város díszpolgárává választották. É l e t k o r a szerint az első n e m z e d é k h e z tartozott, de m u n k á s s á g a inkább a s z á z a d második felére esett. 1836-ban lett orvos, és Hahnemann írá­ sainak hatására vált h o m e o p a t á v á . A „ h a s o n s z e n v é s z e t " ügyét 1847-ben megjelent, később bővített és nyolc kiadást megért összefoglaló müvével, valamint megbízható orvosi tevé­ k e n y s é g é v e l szolgálta, amely a legtekintélyesebb homeopaták sorába emelte. Betöltötte az egylet e l n ö k i és a Hasonszenvi Lapok főszerkesztői posztját is. Bakody Tivadar (1825-1911) Bakody J ó z s e f fia, a h o m e o p á t i á s mozgalom legerőtelje­ sebb e g y é n i s é g e volt. Apja korai halála után először bölcsészetet tanult. Részt vett a sza­ b a d s á g h a r c b a n , ezért külföldre kényszerült. Bécsben szerzett orvosi d i p l o m á t és

Lembergben telepedett le, ahol apósa, G.A. Schreter k é p e z t e h o m e o p a t á v á . 1861-ben viszszatelepült M a g y a r o r s z á g r a , ahol apja orvosi hagyatékát is újraértékelte. A Magyar Hason­ szenvi Orvosegylet létrejöttében és irányításában nagy szerepet vállalt. A z 1866-ban meg­ alakított Bethesda Kórház az ö k e z d e m é n y e z é s é r e és anyagi segítségével j ö t t létre. Ennek 1886-ig ő volt első főorvosa. 1873-tól 1904-ig egyetemi tanárként oktatta a homeopátiát. 1874-1900 között a Szí. Rókus Kórház (majd Szt. István Kórház) h o m e o p á t i á s osztályának főorvosi tisztét töltötte be. A Hasonszenvi Lapokat 1873 és 1875 között, A Homeopátia Szakközlönyét 1895 és 1899 között szerkesztette. Ö volt az egylet utolsó e l n ö k e . Energikus, uralkodni vágyó t e r m é s z e t e egyszerre volt hajtómotorja és gátja a h o m e o p á t i a ügyének. K o l l é g á i tisztelték, ugyanakkor nehezen viselték e l l e n t m o n d á s t nem tűrő egyéniségét. A z 1870-es évek elején p l . nyílt nézeteltérése támadt Péczely Ignáccal, az íriszdiagnosztika felfedezőjével. S z e m é l y e s ellenségeskedésük megrendítette a Hasonszenvi Orvosegylet viszonylagos szellemi egységét is. Munkatársai k é s ő b b azt is a szemére vetették, hogy tekintélyféltésből nem igyekezett betöltetni a Hausmann halálával m e g ü r e s e d e t t tanszékve­ zetői állást, ehelyett beolvasztotta azt saját tanszékébe - így a homeopátia egy fontos hídfő­ állását veszítette el az egyetemen. A német a n y a n y e l v ű Hausmann Ferenc (1811-1876) Horatitzban, egy német-cseh határmenti faluban született. T ö b b európai egyetemen tanult, h o m e o p á t i á s tanulmányait B é c s b e n folytatta. 1841-ben dr. Lederer, ismert bécsi homeopata mellett dolgozott, ő aján­ lotta Károlyi G y ö r g y g r ó f háziorvosának, így költözött Pestre. 1844-től Batthyány Lajos h á z i o r v o s a volt, emellett kiterjedt praxissal rendelkezett, közkedvelt orvos hírében állt. Nagy szerepet j á t s z o t t az egylet létrehozásában, 1870-től az Elisabethinum igazgató főor­ vosa volt, közben 1871-76 között az egyik egyetemi t a n s z é k élén állt. A magyarországi homeopata orvosok k ö z ü l ő adott legnagyobb teret a laboratóriumi kutatásoknak. Allatboncolás során megsebezte magát, v é r m é r g e z é s b e n halt meg. Szontagh Ábrahám (1830-1902) n é m e t eredetű, de r é g ó t a M a g y a r o r s z á g o n élő nemesi családból származott. 1856-ban, B é c s b e n szerzett orvosi diplomát, majd szülészmesteri és sebészdoktori oklevelet is. Pozsonyban kezdte orvosi pályafutását, ahol t ö b b ismert család mellett fölvállalta a s z e g é n y e k g y ó g y í t á s á t is. 1861-től Pesten élt, a Hasonszenvi Orvosegylet titkára, a h o m e o p á t i a ü g y é n e k szerény és fáradhatatlan képviselője lett. 1874től m á s o d m a g á v a l vezette a pesti ingyenes h o m e o p á t i á s rendelőt. A Tornaegylet alapító tagja, a tátravidéki n y a r a l ó h e l y e k népszerűsítője volt. Almási Balogh Tihamér (1838-1907), Almási Balogh Pál fia. Először az írói pálya von­ zotta, majd Pesten e l v é g e z t e az orvosi egyetemet. Apja nyomdokain haladva vált homeo­ patává. Aradon városi, majd megyei főorvosként praktizált. 1870-ben költözött Pestre. Elméleti és gyakorlati m u n k á s s á g a r é v é n a homeopátiás mozgalom egyik legtevékenyebb tagja volt. A z öt v e z é r e g y é n i s é g mellett é r d e m e s m é g m e g e m l í t e n ü n k Péczely Ignácot (1826-1907 után) különleges t u d o m á n y o s életútja miatt. 1862-ben Egervárott (Vas megye) laikus hom e o p a t a k é n t kezdte pályafutását. V a d á s z a t során, egy megsebesített bagoly szemében vette észre az irisz elváltozásait, amelyek k é s ő b b további kutatásokra ösztönözték. Embereken is megfigyelte, hogy s é r ü l é s e k és b e t e g s é g e k hatására a szivárványhártyán m a r a d a n d ó elvál­ t o z á s o k keletkeznek. Eire alapozva dolgozta ki íriszdiagnosztikái rendszerét. Közben a

pesti és bécsi egyetemen orvosi képesítést szerzett. 1869-ben Pesten telepedett le. Az 1870es é v e k elején kapcsolatba lépett a Hasonszenvi Orvosegylettel, a homeopata orvosok azon­ ban kételkedéssel fogadták Íriszdiagnosztikái elképzeléseit, és ez nyílt s z a k í t á s h o z vezetett Péczely és az egylet között. A k ö v e t k e z ő évtizedekben Pesten j ó l m e n ő m a g á n p r a x i s t ala­ kított k i , nagy hírnévre tett szert. Magyar és külföldi tanítványainak t o v á b b a d t a kutatási eredményeit, így ő lett az Íriszdiagnosztika felfedezője és európai elterjesztője.

12. „...kialvófélben

van az egész ügy— " - 1880-1920

A z új gyógytan m a g y a r o r s z á g i történetében az 1870-es évek végétől a lassú hanyatlás jelei mutatkoztak: a felsőfokú képzés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a két tanszéken kevés hallgató tanult, részben a hivatalos orvostársadalom rosszallásától tartva, részben érdektelenség miatt. A homeopátiás t a n s z é k e k előadásai fakultatívak, ó r a r e n d e n kívüliek voltak, és kötelező vizsgát sem kellett tenni a tananyagból. A z orvostanhallgatók a kötelező t á r g y a k mellett nem szívesen jártak t o v á b b i előadásokra, a végzett orvosok pedig - ösztön­ díjak híján - szintén kevesen vettek részt a homeopátiás képzésen. Bakodynak volt néhány külföldi hallgatója, akik Európa-szerte elismerően nyilatkoztak a magyar tanszékről, ez azonban nem segített a homeopátia itthoni ügyén. 1897-ben m é g egy utolsó, sikeresnek m o n d h a t ó e s e m é n y zárta a h o m e o p á t i a 19. századi történetét: Királyhelmecen (Sátoraljaújhely közelében, ma Szlovákia) hasonszenvi magán­ kórház létesült Mailáth Antal gróf, laikus homeopata végrendeletének megfelelően. A 19. század utolsó két évtizedében a h o m e o p a t á k sorai megritkultak. A z 1880-as évek­ ben meghalt Moskowitz Mór, Kovách Pál, Szentkirályi Móric, Hausmann Lóránd (Hausmann Ferenc fia) és Bakody Árpád (Bakody Tivadar fia) - e két utóbbi fiatal orvos a h o m e o p á t i a következő korszakának m e g h a t á r o z ó egyénisége lehetett volna. A kilencvenes é v e k b e n Vezekényi Horner István és Argenti Döme hunyt el a legismertebbek közül. Utá­ nuk m á r nem jöttek fiatal, kiemelkedő személyiségek egészen a 20. század m á s o d i k évtize­ déig. A laikus n a g y k ö z ö n s é g h o m e o p á t i á b a vetett bizalma és támogatása az 1880-as évekig m é g j e l e n t ő s volt. A z emberek érdeklődése a homeopátiás g y ó g y m ó d iránt a század végére csökkent, amikor az a k a d é m i k u s orvoslás t ö b b , látványos t u d o m á n y o s e r e d m é n y t hozott, a h o m e o p á t i a terén viszont nem következett be nagy előrelépés. A 19. század h o m e o p a t á i m e g t e r e m t e t t é k orvoslásuk tárgyi feltételeit és i n t é z m é n y e s ke­ reteit. A budapesti orvosi egyetemen két tanszéken lehetett homeopátiát hallgatni. A home­ opata orvosok betegköre rendkívül kiterjedt, társadalmi hovatartozástól független volt. (Bakody Tivadar p l . honorárium nélkül is gyógyított a Bethesdában, de emellett főúri s z á r m a z á s ú betegei is voltak.) A fővárosban és vidéken m ű k ö d t e k olyan homeopata kórhá­ zak, amelyekben j á r ó b e t e g e k e t is gondoztak. Számos gyógyszertárban h o z z á lehetett jutni m e g b í z h a t ó homeopátiás szerekhez, emellett az orvosoknak jogukban állt a g y ó g y s z e r e k e t egyenesen a betegeiknek átadni (öndiszpenzáció). A homeopata orvoslásnak j e l e n t ő s iro­ dalma volt. A z új század első két évtizedében azonban mindez csaknem teljesen elsorvadt.

Ú g y tűnik, a kiharcolt és sok m u n k á v a l kiépített i n t é z m é n y r e n d s z e r fenntartása megha­ ladta a magyarországi h o m e o p a t á k erejét, kevesen voltak, ráadásul az ellenséges szakmai k ö r n y e z e t n a g y m é r t é k b e n hátráltatta munkájukat. A magyarországi h o m e o p á t i a 20. századi története a pusztulás és az újjászületés ritmusa szerint rendeződött. Bakody Tivadar 1904-es nyugdíjba vonulásával a budapesti orvosi egyetem t a n s z é k e előbb gyakorlatilag, majd 1906-ban hivatalosan is megszűnt. A Szent házban a Bakody által vezetett osztály lassan áttért az allopátiás gyógyításra. egy 1899-es cikkében kifogásolta, hogy ebben a kórházban segédorvosai az ő i l l . titokban tüneti szereket is alkalmaztak, így negatívan befolyásolták a g y ó g y f o l y a m a t o k a t (A Biológiai Gyógyítástan Szakközlönye. Betetőzés. 1899.).

homeopátiás István Kór­ Bakody már távollétében, homeopátiás

1909-ben a pesti n é m e t református leányegyház presbitériuma úgy döntött, hogy a Bethesda Kórházat eladja az id. Bieberauer Richárd vezette Fiiadéi fia Magyar Diakonissza Szövetségnek. Valójában a Szövetség m á r 1905 óta m ű k ö d t e t t e a kórházat. Ez önmagában nem jelentette a h o m e o p á t i á s orvosi gyakorlat háttérbe szorulását, az viszont igen, hogy a s z á z a d elején már nem volt utánpótlása a régi nagy homeopata n e m z e d é k n e k . Szontagh Á b r a h á m 1902-ben halt meg, Sulkovszky József, az Elisabethinum igazgató főorvosa 1906ban, Almási Balogh T i h a m é r 1907-ben, Bakody Tivadar pedig 1911-ben. A l m á s i Balogh T i h a m é r írja 1904-ben kéziratos visszaemlékezéseiben: Bakodyn kívül „ ...én és Sulkovszky) képviseljük a fővárosban a homeopátiát. Van ugyan még néhány úgynevezett homeopata, de azok alig számítanak. Szóval: kialvófélben van az egész ügy... ".' A magyar nyelvű h o m e o p á t i á s irodalom is igen k i s s z á m ú a múlt század első felében. A s z á z a d közepéig c s u p á n n é h á n y könyv jelent meg, majd a nyolcvanas é v e k i g egyetlen egy sem. Egy rövid kísérlettől eltekintve [Homeoíherapia. 1935.) a Simile ( A Magyar Homeo­ pata Orvosi Egyesület szaklapja) 1994-es megjelenéséig semmilyen szakfolyóirat nem jelent meg. A magyar h o m e o p a t á k elsősorban a közismert német nyelvű h o m e o p á t i á s fo­ lyóiratokban publikáltak (pl. Allgemeine Homöopathische Zeitung, Deutsche Zeitschrift für Homöopathie). A tízes években a h o m e o p á t i a hivatalos orvosi k ö r ö k b e n népszerűtlen volt, komolyta­ lannak tartották, ú g y g o n d o l t á k , hogy egyenértékű a kuruzslással. A Gyógyászat c. lap 1913-ban hoz egy hírt egy francia papról, akit „ h o m e o p a t h i k u s k u r u z s l á s " miatt elítélt a rennes-i törvényszék {Gyógyászat. 1913. 22.sz. 409.). N é z z ü k meg, m i az, ami mégis megmaradt és biztosította a folytonosságot! A z orvosi címtárak t a n ú s á g a szerint homeopata o r v o s k é n t rendelt a század első évtize­ deiben Farkas Geyza (oklevél: Bp. 1884.), aki Bakody tanítványa volt, valamint Hoßiauser István (oklevél: Bp. 1895.), aki 1818-ig az Elisabethinum élén állt, és Hegedűs Pál (okle­ vél: Bp. 1856.). Érdekesség, hogy az 1897-ben alapított királyhelmeci h o m e o p á t i á s k ó r h á z 1909-es ada­ tok szerint m é g m ű k ö d ö t t . Öt k ó r t e r m é b e n huszonhat felnőtt és nyolc gyermek számára volt hely. 1907-ben s z á z n y o l c v a n h é t beteget ápoltak itt. K é t orvost alkalmaztak, akik közül az egyik homeopata volt. N e v é t sajnos nem ismerjük.

Köszönjük dr. Sleingaszner Olgának és Balogh Emesének, hogy a kéziratot rendelkezésünkre bocsátották.

13. A homeopátia

újjászületik.

Schimert Gusztáv

tevékenysége

- 1920-3O-as évek

Schimerí Gusztáv é l e t m ű v e k i e m e l k e d ő és m i n d m á i g feldolgozatlan a 20. századi homeo­ pátia történetében. A z ő személyes elkötelezettsége, küldetéstudata teremtette meg a lehető­ ségét annak, hogy a múlt század első felében fennmaradjon, sőt fejlődjön a homeopátia az országban. A t o v á b b i a k b a n a h o m e o p á t i a történetéről csak életrajzával p á r h u z a m o s a n szól­ hatunk. Ennek taglalásakor legfontosabb forrásaink k ö z é tartozik Schimert Gusztáv alap­ v e t ő cikke: Was lehrt uns die Geschichte der Homöopathie in Ungarn? (Deutsche Zeitschrift für Homöopathie. Berlin, 1925. 11. November), valamint felesége, Antal Margit kéziratos visszaemlékezései." Schimert Gusztáv Erdélyszerdahelyen szü­ letett 1877-ben, német a n y a n y e l v ű erdélyi szász családban. Az apja patikus volt, ő azon­ ban nem ezt a pályát k í v á n t a folytatni. Ka­ maszként egyedül indult Budapestre, itt érett­ ségizett 1896-ban. 1898-1907 között n é m e t nyelvterületen készült az orvosi hivatásra (Berlin, Bécs, Freiburg, Graz, Greifsvvald, Tübingen). 1907-ben Berlinben államvizsgá­ zott. Egyetemi éveitől j e l l e m z i az átszellemült vallásosság, ami elválasztotta őt a történelmi egyházaktól, s arra ö s z t ö n ö z t e , hogy szabad­ egyházi közösségek tagja, i l l . szervezője le­ gyen. 1907-től foglalkozott h o m e o p á t i á v a l . Buda­ pestre akart jönni mint k é p z e t t orvos és az evangélium hirdetője. 1908-ban honosíttatta diplomáját. Ez év szeptemberétől asszisztensi állást vállalt a Bethesdában. Kapcsolatot kere­ sett Bakody Tivadarral, akit nagyra becsült, különleges tehetségnek tartott. Úgy gondolta, hogy Bakody tragédiája a t u d o m á n y o s m u n k á ­ ban való e l m a g á n y o s o d á s volt, és túl sok ener­ Schimert Gusztáv (187-1955) giáját emésztette fel az i n t é z m é n y e s jelenlét (tanszék, k ó r h á z a k ) erőn felüli fenntartása is. Schimert m e g p r ó b á l t a felkelteni n é h á n y kollégája figyelmét a h o m e o p á t i a iránt, s ez si­ került is neki. H á r o m orvost készített fel a homeopátiás orvoslásra. Egy svájci kollégát, valamint egy fiatal magyar p á l y a k e z d ő t . Csak a harmadikat említi névvel is, Schilling Ár­ pád sebészt (oklevél: Kolozsvár 1905). A két fiatal orvos jórészt Budapesten tartózkodott 1909-1912 között. Kapcsolatuk kezdete erre az időszakra tehető. Schilling N a g y v á r a d o n gyakorolta hivatását, így a trianoni b é k e s z e r z ő d é s következtében elszakadt M a g y a r o r s z á g ­ tól, de megmaradt h o m e o p a t á n a k .

2

Köszönettel tartozunk dr. Szentágothai Klárának, amiért a kéziratot rendelkezésünkre bocsátotta.

Schimert családjával 1912-14 között Stuttgartban élt, ahol Richard Haehl (homeopata orvos, Hahnemann egyik életrajzírója) helyett praktizált a doktor betegsége miatt. Schimert Gusztáv o r v o s k é n t vett részt az első világháborúban. 1914-15-ben Erdélyben, Nagyszebenben szolgált, a k ó r h á z idegosztályának vezetője volt - a belgyógyászat mellett ez volt a másik szakterülete. 1916-ban az albániai Szkutariba helyezték, ahol egy malária k ó r h á z b a n dolgozott. A m a l á r i á s betegeken kívül kiütéses tífuszos és kolerás betegeket is gyógyított. O maga is megbetegedett tífuszban. Betegsége idején áthelyezték Budapestre, ahol át kellett vennie az Elisabethinum vezetését, hogy az i n t é z m é n y t katonai kórházzá alakítsa. T ö b b hónapos b e t e g e s k e d é s és lábadozás után 1918 n o v e m b e r é t ő l látta el felada­ tát. A z Elisabethinumot rossz állapotban találta, ahol főleg elfekvő betegeket gondoztak. Azonban igazgató főorvosként, szakorvos kollégái és az alapító leszármazottainak adomá­ nyai segítségével sikerült megteremteni a gyógyítás elfogadható feltételeit. A frontról ha­ zatérő n a g y s z á m ú sebesült ellátása hatalmas munka volt, u g y a n ú g y , mint más k ó r h á z a k b a n . Ennek ellenére egy r é s z l e g b e n sikeresen alkalmazták a h o m e o p á t i a módszerét. Igen j ó e r e d m é n y e k e t értek el p l . a háborús vesegyulladások g y ó g y í t á s a terén Terebinthina, Phosphorus, Cuprum arsenicosum, Apis segítségével. Ez m u n k a t á r s a i t is lelkesítette. A T a n á c s k ö z t á r s a s á g alatt azonban a kórház új, kommunista v e z e t é s e olyan változtatásokat végzett az épületen, hogy annak m a g á n i n t é z m é n y k é n t való m ű k ö d t e t é s e lehetetlenné vált. A z Elisabethinum 1922-ben így a Hangya Szövetség és az Országos Központi Hitelszövet­ kezet b é r l e m é n y e lett. A z Elisabethinum elnevezése a t o v á b b i a k b a n Szövetkezetek Erzsébet Kórháza lett, egé­ szen 1954-ig. Ettől kezdve m ű k ö d i k az épületben a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavé­ delmi Központ. Érdekesség, hogy a Hangya Szövetség vezetője, dr. Balogh Elemér, a homeopata Almási Balogh doktorok leszármazottja, aki azonban nem orvos, hanem közgazdász volt. Nem véletlen az sem, hogy A l m á s i Balogh Pálról a kórház egyik főorvosa, Fialovszky Béla írt életrajzot, amely a Hangya-újság kiadványaként jelent meg 1933-ban. A kórházban a hajdani alapító rendelkezése alapján 1922 után is működött egy 10-12 ágyas h o m e o p á t i á s osztály, amelyet Schimert Gusztáv vezetett. Végkielégítést kapott, mi­ vel igazgató főorvosnak nem őt, hanem Thaly Lászlót n e v e z t é k k i . (Újabb érdekesség: Thaly 1904-től a Bethesdában dolgozott, a belgyógyászatot vezette, tehát a h o m e o p á t i á s orvoslás nem volt ismeretlen számára.) Schimert ezen kívül tüdőbetegek számára járóbeteg-rendelést tartott a k ó r h á z b a n 1944-ig. Tagja volt a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének (alapítási éve: 1912, elnöke: b á r ó Korányi Sándor). Ö s s z e s s é g é b e n e l m o n d h a t ó tehát, hogy a régi homeopátiás kórházban a g y ó g y í t á s ezen módját 1944-ig bizonyíthatóan gyakorolták. Mielőtt t o v á b b m e g y ü n k , egy rövid kitérőt kell tennünk. Schimert a m a g y a r o r s z á g i ho­ meopátiát taglaló cikkében nem tesz említést Hoflmuser Istvánról (1866-1927), aki - csalá­ di visszaemlékezés alapján és a v o n a t k o z ó orvosi címtárak szerint is - a múlt század első két évtizedében állt az Elisabethinum élén. Hofhauser s z e m é l y e s tragédiaként élte meg, hogy 1918 végén végkielégítéssel eltávolították a kórház éléről, s helyébe Schimertet ne­ vezték k i . Hofhauser doktor ezután csupán magánpraxisából tartotta el hatgyermekes csa­ ládját - igen szerényen. A Baross utcai lakásában rendelt, voltak vidéki, sőt bécsi betegei is. Haláláig a ferencvárosi Ranolder Intézet (leányközépiskola, tanítóképző internátus, egyik

épületében ma a Leövey Klára G i m n á z i u m m ű k ö d i k ) , és a lazarista út, misszióspapok társasága) házi orvosa volt.

rend (Xl.ker., M é n e s i

Schimert G u s z t á v n a k a h ú s z a s években már kiterjedt m a g á n p r a x i s a volt. Ennek gyakor­ lásában azonban nagy p r o b l é m á t okozott, hogy ebben az időben - kereslet hiányában - nem volt m e g b í z h a t ó h o m e o p á t i á s g y ó g y s z e r t á r Budapesten. Schimert ezért feleségét tanította meg a gyógyszerkészítésre. A z östinktúrákat N é m e t o r s z á g b ó l hozatták. Schimert idővel több patikussal is igen j ó viszonyt alakított k i , s ezáltal újra m e g k e z d ő d ö t t a h o m e o p á t i á s gyógyszerkészítés. Schimert a l e g m e g b í z h a t ó b b n a k dr. Nagy Béla és felesége g y ó g y s z e r t á ­ rát tartotta, a Belvárosi Gyógyszert árat (Szervita tér 5.). A hamincas években a k ö v e t k e z ő gyógyszertárakban m ű k ö d ö t t h o m e o p á t i á s részleg: Angyal Gyógyszertár, I X . Üllői út 39., dr. Wéber és Kasztner „Szent Család" Gyógyszertára, V I I I . Práter u. 45., Mészöly Mátyás „Damjanich" Gyógyszertára, V I I I : Damjanich u. 39., Statisztika Gyógyszertár, Margit krt. 54. „Zoltán" Patika és a „Turul" Patika. Két külföldi h o m e o p á t i á s gyógyszergyártó c é g „Zoltán" képviseltette m a g á t M a g y a r o r s z á g o n : a Dr. Schwabe lipcsei cég, amelynek a Patika forgalmazta a készítményeit, és a Dr. Madam & Co. drezdai vállalat, amelynek budapesti főképviselete az Erőd u. 1-3. szám alatt volt. A cég budapesti leányvállalata 1935-ben kilenc olyan létesítménnyel rendelkezett, ahol az általuk gyártott gyógyszereket lehetett kapni. Magyar képviselőjük Szilágyi Imre, a „Turul" Patika gyógyszerésze volt. Szilágyi Imrét két, gyógyíthatatlan betegnek tartott gyermeke felgyógyulása győzte meg a homeopátiás szerek hatásosságáról. A z 1920-30-as évek fordulóján láthatólag fellángoltak a viták a h o m e o p á t i a körül. ( K o ­ rányi Sándor professzor például következetesen elutasította a h o m e o p á t i á t . Ld. Orvosi He/ / / V I 9 3 0 . 17.SZ.)

Schimert G u s z t á v könyve, az Allopathia- Homöopathia. Homöotherapia a modern tu­ dományos kutatás meg'ilágitásában kétszer jelent meg a Nóvák Kiadónál Budapesten, egyszer évszám nélkül, majd 1930-as évszámmal. Schimert doktornak ezzel a m ü v é v e l is az volt a célja, hogy bizonyítsa a homeopátia létjogosultságát a modern, t u d o m á n y o s me­ galapozottságú orvoslásban. O maga soha nem utasította el szélsőségesen az allopátia al­ kalmazását. Allopátiás szereket is használt, pl. tbc-s betegeinél, ha ú g y látta, hogy j ó hatást fejtenek k i . M i n d e n k é p p e n fontosnak találta azonban, hogy az orvos j ó z a n u l mérlegelje a beteg hosszú távú érdekeit. „Ismételten ki kellett emelni, hogy az allopathikus szerek tudo­ mánytalan, sematikus, kritika nélküli kizsákmányolása és a velük való visszaélés — hiszen a lázellenes, fájdalomcsillapító, altató és hashajtó szerek oly könnyen hozzáférhetők - mind a nép egészségét, mind az orvos méltóságát és felelősségét veszélyezteti."(\.m.\8.) Schimertnek j e l l e m z ő címmel jelent meg egy cikke 1934 márciusában a Magyar Orvos c. lapban: A homeopathia védelmében. Ebben újra részletesen, átláthatóan összefoglalja a gyógymód alapelveit, tudományos megalapozottságát, gyakorlati e r e d m é n y e i t és lehetőségeit. A z 1930-as évek első felében, a Tolnai Kiadónál évszám nélkül megjelenő Orvos a csa­ ládban (I-V.köt., szerk. Kovács György) c. kiadvány mint lehetséges alternatív gyógymódról emlékezik meg a homeopátiáról: „Manapság már igazán alig lehet mondani, hogy a termé­ szetes gyógymód és a hivatalos orvostudomány tanai között olyan ellentét áll fenn, mint ré­ gebben. /.../ A homöopathiával (hasonszenvi gyógymóddal) szemben fennálló ellenállás is valószínűleg lassankint el fog enyészni. Ezért szükségesnek látszik, hogy ennek a gyógykeze­ lésnek alapvető vonásairól is röviden beszámoljunk. " (i.m. II.köt. Bevezetés. 8-9.0.)

14. Kongresszus

Budapesten,

1935-ben

Schimert t e v é k e n y s é g é n e k csúcspontja a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga Budapesten megtartott 10. kongresszusa volt. A z e s e m é n y n e k a Gellért Szálló és a Lloyd-palota adott otthont. A kongresszusra h u s z o n k é t országból közel százötven homeopata érkezett, közöt­ tük p l . Schilling Árpád is, R o m á n i a képviselőjeként. A kongresszus legfontosabb hazai támogatója Balogh Elemér volt, A l m á s i Balogh T i h a m é r fia, a Hangya Szövetség elnöke. A kongresszusra való k é s z ü l ő d é s részeként jelent meg a Homeotherapia c. kongresszusi folyóirat, 1935 j ú n i u s á b a n az első, majd augusztusban a második, s egyben utolsó s z á m . A z első számban ismertették a kongresszus várható programját, a részvételi feltételeket. A z eseménytől a Budapest iránti idegenforgalmi é r d e k l ő d é s növekedését is várták. A program­ ban szorgalmazták a főváros mint egyedülálló fürdőváros bemutatását is. (Budapest balneológiai j e l e n t ő s é g é n e k k i e m e l é s e általános törekvése volt a kor orvosi sajtójának.) A kongresszus 1935. augusztus 19-25. között zajlott le. É r d e m e s m e g i s m e r n ü n k a prog­ ramot. Első nap az érkezők elhelyezkedtek a szállodában, lehetőségük volt e g y m á s s a l is­ merkedni. A z augusztus 20-ra e s ő második napon különböző időtöltések közül válogathat­ tak. M e g n é z h e t t é k a Szent Jobb körmenetet, autókörutat tehettek a Lukács és a Palatínus Fürdőbe. Este megnézhették a Városi Színházban (ma Erkel S z í n h á z ) a korban népszerű Gyöngyösbokréta előadását ( a m a t ő r n é p m ű v é s z e k eredeti h a g y o m á n y o k r a építő tánc-, ének- és j á t é k b e m u t a t ó i ) . Ezután sétahajózás és vacsora következett. A tulajdonképpeni t u d o m á n y o s program a harmadiktól az ö t ö d i k napig zajlott le. A z ötödik napot bankett zárta. A hatodik napon az elmaradt előadások hangzottak el, s a részt­ vevők megtekinthették Budapestet, jelentkezhettek egy balatoni kirándulásra. A t u d o m á ­ nyos előadások négy csoportban zajlottak. A z első csoport a h o m e o p á t i a történetével fog­ lalkozott. A z elhangzott négy e l ő a d á s b ó l kettő magyar vonatkozású volt. A berlini dr. Rabe Hausmann Ferencről beszélt, a budapesti Margittai Sándor pedig - aki orvos és bölcsész­ doktor volt e g y s z e m é l y b e n - Bakody Tivadarról tartott előadást. Margittai b e l g y ó g y á s z volt, a diplomáját 1930-ban szerezte Budapesten, feltehetőleg Schimert egyik fiatal tanítvá­ nya volt. A második csoport a h o m e o p á t i a elméletét és klinikai gyakorlatát térképezte fel. A harmadik csoportban az e l m é l e t és a gyakorlat speciális kérdéseivel foglalkoztak. Itt adott elő Macskássy Ferenc is (oklevél: Budapest 1923.), aki egyben a kongresszus egyik szervezője, titkára volt. O is egyike a Schimertet körülvevő, h o m e o p á t i a iránt é r d e k l ő d ő fiatal orvosoknak. A negyedik csoportban az orvoslás segédtudományaira t á m a s z k o d v a gyógyszertani és gyógyszerészeti p r o b l é m á k a t vetettek fel. Itt adott elő az a n a t ó m u s Kiss Ferenc professzor (a későbbiekben Schimert G u s z t á v egyik fia, Szentágothai János munka- és szerzőtársa) a szimpatikus idegrendszer morfológiájának újabb kutatásairól. Kiss professzor nem volt homeopata, de szimpatizált a h o m e o p á t i á v a l . A z előadásához fűzött néhány m o n d a t á b a n Schimert p é l d a s z e r ű n e k nevezi magatartását, hiszen a legmodernebb t u d o m á n y o s e r e d m é ­ nyeket alkalmazza a kutatásaiban, és mindezt összeegyeztethetőnek tartja a h o m e o p á t i á v a l . Kiss Ferenc és Schimert G u s z t á v egyébként hittestvérek is voltak, közösen vezettek egy protestáns szabadegyházat.

Kiss professzor e l ő a d á s a után szintén magyar orvos következett, Nádosi Ferenc (okle­ vél: Bp. 1934.), aki a kongresszus egyik titkára is volt, s az idegrendszerre ható g y ó g y s z e ­ rek - sok esetben m é r g e k - hatásáról beszélt homeopátiás szempontok alapján. Schimert 1936-ban kiadta a kongresszus anyagát németül: Liga Homeopathica. Internationalis Sitzungberichte des 10. Kongresses der...in Budapest 19-25. August 1935. Radebeul/Dresden, Madaus 1936. Mindezek alapján az a b e n y o m á s u n k , hogy a kongresszus tényleges és egyben szimboli­ kus betetőzése volt Schimert m u n k á s s á g á n a k . Nagy n e m z e t k ö z i ismertség és elismertség kellett ahhoz, hogy a homeopátia legfontosabb, legmagasabb szintű e s e m é n y e m e g r e n d e z é si j o g á t M a g y a r o r s z á g kapja meg. T e r m é s z e t e s e n előnyt jelentett a n a g y s z e r ű múlt, aminek e m l é k é t Schimert m e g p r ó b á l t a fenntartani, népszerűsíteni külföldön is. A z ö személyes útmutatásával írta Melitta Schmiedeberg nagy terjedelmű, német nyelvű ö s s z e g z ő tanulmá­ Zeitung, 1930 J nyát a homeopátia magyarországi történetéről (Allgemeine Homöopatische Schimert hitt abban, hogy az őt k ö r ü l v e v ő fiatal orvosok, a megbízható h o m e o p á t i á s sze­ reket készítő és árusító patikák, a betegek részéről m e g n y i l v á n u l ó nagy érdeklődés - ma­ g á n p r a x i s a annyira nagy volt, hogy segítség nélkül a harmincas é v e k b e n m á r nem tudta ellátni -, a Szövetkezetek Erzsébet Kórházában való t e v é k e n y s é g e , a h o m e o p á t i á v a l foglal­ k o z ó kiadványok, cikkek megjelenése ú j , felívelő korszakot nyit a m a g y a r o r s z á g i homeo­ pátia történetében.

15. A Schimert

család és a homeopátia

ügye az 1930-40-es

években

A hivatalos m a g y a r o r s z á g i orvosi k ö r ö k b e n a homeopátia megítélése a Nemzetközi Homeo­ pátiás Orvosi Liga 1935-ös budapesti kongresszusát követően sem változott lényegesen. A legismertebb orvosi lapok, mint pl. a Gyógyászat vagy az Orvosi Hetilap, nem tudósítottak a rendezvényről. A homeopátiát h a l l g a t á s vette körül. Schimert G u s z t á v 1936-ban m é g megjelentetett egy n é m e t nyelvű k ö n y v e t : Neue Möglichkeiten zur Deutung der SimileRegel ( A simile-elv értelmezésének új lehetőségei). Leipzig, Schwabe, 1936. Ezután írt orvosi tárgyú műve eddig nem került e l ő . Ezzel szemben t ö b b biblia-magyarázó írása jelent meg önálló kiadványként. Ebben az i d ő b e n a Schimert és Kiss Ferenc által vezetett protes­ táns s z a b a d e g y h á z n a k az Üllői úton volt a központja, t ö b b fiatal orvos, medikus is csatla­ kozott hozzájuk. Schimert a harmincas években fiait is bevonta m a g á n p r a x i s á b a . Neki és Antal Margit­ nak' hat fiúgyermeke született, közülük Marcus, a harmadik (szül. 1913) 1921-ben meghalt. Öt fiút neveltek fel. A fiúk apjuk mellett tanultak bele a szakmába, mindannyian orvosok lettek: „Apám is orvos volt: nagyszebeni szász családból származott. Egyes dolgokban sajátos felfogású, de kivételesen jó belgyógyász volt, akitől — nagyapáim jóval születésem előtt elhunyván - az orvosi magatartásról és személyiségről kora gyermekkoromtól kezdve 3

1

Antal Margit regi orvosi családból származott, Lumniczer Sándornak (1821-1892, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő orvosának, az éteres érzéstelenítés és az antiszepszis magyarországi első alkalmazójának) unokája volt.

kaptam első, de maradandó impresszióimat" G u s z t á v másodszülött fia 1981-ben (Gyógyító

4

- nyilatkozta Szentágothai J á n o s , Schimert tudósok. Minerva. Budapest, 1982. 226.0.)

A Schimert-fiúk eleinte a l a b o r m u n k á b a n és az injektálásban segítettek, majd akinek már e l e g e n d ő szaktudása volt, apja helyett rendelt a szokásos esti rendelési időben. Mindannyi­ an megismerkedtek tehát a h o m e o p á t i á v a l . Közülük ketten foglalkoztak b e h a t ó b b a n ezzel a g y ó g y m ó d d a l . A l e g i d ő s e b b , Gusztáv, 1935 végétől N é m e t o r s z á g b a n tanult, s ott is telepe­ dett le. Belgyógyász és k a r d i o l ó g u s szakvizsgát tett, egy m ü n c h e n i kardiológiai intézet vezetője volt, ahol a h o m e o p á t i á s módszert is gyakorolta. A negyedik fiú, Amd f i 9151999) belgyógyász, r ö n t g e n o l ó g u s és emellett homeopata volt. 1956-ban vándorolt k i , Phi­ ladelphiában telepedett le. A z ötödik fiú, Paul belgyógyász-kardiológus C h i c a g ó b a n . A hatodik, Georg szívsebész, Buffalóban telepedett le a m á s o d i k világháború után. Schimert Gusztáv m a g á n r e n d e l ő j e - a Kristóf téren - a negyvenes években is mindig zsúfolt volt. Családi a n e k d o t a k é n t maradt fenn, hogy egy alkalommal a szűk liftben egy­ szerre hárman igyekeztek Schimert rendelésére: a nyilas párt egyik vezetője, a nemrégiben leváltott miniszterelnök és a zsidó főrabbi. 1944-ben, az ostrom közeledtével, félve attól, hogy n é m e t anyanyelvük miatt úgyis a kitelepítendők közé fognak tartozni, a család Budapesten t a r t ó z k o d ó tagjai az o r s z á g elha­ gyása mellett döntöttek. Ú t k ö z b e n Schimert lelkileg megtört és átesett egy nagyobb beteg­ ségen is. N e h é z k ö r ü l m é n y e k között, h ó n a p o k alatt jutottak el egy Stuttgart melletti kis településre, Plieningenbe. Itt az élet lassan visszatért a rendes kerékvágásba. A doktor praktizálni kezdett. 1947-ben egy kisebb agyvérzése volt, de felépült. Ekkor feleségével beköltöztek Stuttgartba. Praxisa 1948-ig növekedett. Ebben az évben bél- és g y o m o r v é r z é s e volt. Ezután a hanyatlás évei következtek. Felesége v é l e m é n y e szerint - a fiatalon átélt kiütéses tífusz k ö v e t k e z m é n y e k é n t - Schimert szervezetét fokozatosan m e g t á m a d t a a kóli baktérium. Utolsó éveiben ellátásra szorult, 1955 augusztusában hunyt el g y o m o r v é r z é s b e n . A m á s o d i k világháború után a Schimert fiúk közül János és A r n d maradt M a g y a r o r s z á ­ gon. Szentágothai J á n o s n a g y s z e r ű pályája mindannyiunk s z á m á r a ismeretes. Kevésbé köztudott azonban, hogy m a g á n é l e t é b e n , családja, gyermekei körében ő maga is alkalmazta a homeopátiát. Schimert A r n d átvette apja praxisát, 1956-ig gyakorolta a h o m e o p á t i á t Ma­ gyarországon.

16. A homeopátia

elitélése

Magyarországo

a második

világháború

után

A m á s o d i k világháború után, Tildy Zoltán köztársasági elnökségének idején az ország szellemi életére a n y i t o t t s á g v o l t j e l l e m z ő . N e m véletlen, hogy homeopátiával kapcsolatos írások is megjelentek. Alexis Carrel Nobel-díjas író szerkesztette az Orvosok, kuruzslók, eretnekek c. kiadványt ( R é v a i , Budapest, 1947.) Ebben francia orvosok írásai jelentek meg a medicina időszerű kérdéseiről. A m ű negyedik fejezetét Leon Vannier homeopata orvos írta Hagyomány és homeopátia címmel ( i . m . 59-1 lO.o.), amelyben összefoglalja a homeo­ pátia kialakulásának történetét, Hippokratésztöl Paracelsuson át Hahnemannig. írásában a

4

Szentágothai János (1912-1994) akadémikus, agykutató.

h o m e o p á t i a és allopátia egymásra utaltsága mellett érvel. Ismerteti a h o m e o p á t i a klinikai gyakorlatát és j ö v ő b e l i lehetőségeit. A F ö l d m ü v e l é s ü g y i Minisztérium 1948-ban adta k i Augustin-Jávorka-Giovannini-Rom: Magyar gyógynövények c. m o n u m e n t á l i s munkáját. Ennek X I I I . fejezetében Botfalvy József homeopata orvos írt rövid ismertetést Hazai gyógynövényeink alkalmazása a homöopatha gyóg'módban c í m m e l (i.m. 442-446. o.). A z ún. fordulat é v e (1948) azonban a homeopátia megítélésében is változásokat hozott. 1949. május 23-án hangzott el a h é v í z i orvoshéten Simonovits István előadása Idealista elméletek a biológiában és orvostadományban címmel (megjelent. Népegészségügy. 1949, 30, 14-15, 591-603. o.). Simonovits a Népjóléti Minisztérium ( k é s ő b b Egészségügyi M i ­ nisztérium) E g é s z s é g ü g y i Főcsoportjának helyettes vezetője, az orvosszakszervezet titkára volt, maga is orvos. Egyike azoknak, akik az e g é s z s é g ü g y b e n elvégezték a szocialista át­ alakításokat, vagyis véghezvitték az államosítást, megalkották az e r ő s e n központosított, bürokratizált magyar egészségügyi rendszert. Simonovits 1954-1957-ig miniszterhelyettes, majd 1957-1963-ig a miniszter első helyettese volt. 1949-es előadásának alaptétele a követ­ k e z ő : „Az ország gazdasági és politikai átalakulása megadta a lehetőségét annak, hog' e g é s z s é g ü g y ü n k területén is hozzákezdjünk a kapitalista mull maradványainak felszámolá­ sához...'''' (i.m. 591.), majd a végkövetkeztetése: „A kérdés, amiről itt szó van: 'idealizmus vagy materializmus', tudomány vagy áltudomány, ha/adás vag' reakció." (i.m.592.). Simonovitsnak a beteg ember iránti e l v i jóindulata vitathatatlan: „A polgári orvostudomány a fejlődés összes eredményeit biológiai eredményekként igyekszik beállítani. /.../ Ez az elmélet termeli ki végső fokon a gyógyító orvosnak azt a típusát, aki csak a beteg szervet, esetleg a beteg embert látja, de nem látja meg az ágyat, /.../ a szobát, a munkahelyet, az életviszonyokat, amelyek közt a beteg él... " (i.m.595.). Fél évszázad távlatából már tudjuk, hogy az utóbbi e l v á r á s utópiának bizonyult. Ma az emberek többsége é p p e n azért fordul a p á r h u z a m o s o r v o s t u d o m á n y h o z , hogy legalább egész emberként tekintsenek rá bajában, betegségében. Simonovits István fenti érvelésének é r t e l m é b e n elítélendő idealista tanoknak tekinti többek között a neodarwinizmust, az átöröklés tanát, a higiénizmust, a pszichoszomatikát, a mentálhigiéné és az intuíció elméletét, valamint természetesen a ho­ m e o p á t i á t is. Simonovits a h o m e o p á t i a gyors fejlődését a harmincas évek N é m e t o r s z á g á b a n a fasiz­ mus hatalomra j u t á s á v a l hozza kapcsolatba. Ennek m e g é r t é s é h e z egy rövid kitérőt kell tennünk. N é m e t o r s z á g a h o m e o p á t i a szülőhazája. Hahnemann h a g y o m á n y a m i n d i g ott volt a leg­ erőteljesebb, hatása a 20. századra sem halványult el. í g y érthető, hogy Hitler és közvetlen környezete is - k ü l ö n ö s e n helyettese, Rudolf Hess - szimpatizált a t e r m é s z e t g y ó g y á s z a t t a l és a homeopátiával. N e m véletlen, hogy a homeopátia és általában a t e r m é s z e t e s g y ó g y ­ m ó d o k a szokásosnál nagyobb teret kaptak a német o r v o s t u d o m á n y b a n , e g é s z s é g ü g y b e n . A Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga 12. kongresszusa Berlinben volt 1937-ben. Minde­ mellett az ún. „új n é m e t gyógyászat" programja keretében - amely a t e r m é s z e t g y ó g y á s z a t o t és általában a nem a k a d é m i k u s orvoslást pártolta - a harmincas években N é m e t o r s z á g b a n n é h á n y szakterület ( p l . sebészet) kivételével diplomával nem rendelkező orvosok gyógyító tevékenységét is engedélyezték. Ez természetesen visszatetszést keltett a magyar orvosok­ ban is ( L d . Kuruzslók Eldoradója a mai Németországban. In.: Magyar Orvos. 1934. 1.

szám, 14. ). Tudnunk kell azt is, hogy mindez a német o r v o s t á r s a d a l m o n belül is nagy el­ lenállásba ütközött. Az ún. „új német g y ó g y á s z a t " programja 1937-ben kudarcba fulladt, szervezetüket feloszlatták, 1939-től a laikus gyógyítók képzését megtiltották, ellenben az orvosi egyetemeken kötelező t á r g y lett pl. a h o m e o p á t i a is. Simonovits hévízi e l ő a d á s á b a n kiemelte, hogy Korányi S á n d o r professzor m á r 1936-ban elítélte a homeopátiát, mint - v é l e m é n y e szerint - a fasiszta ideológia által támogatott g y ó g y m ó d o t ( i m . 601. o.). K o r á n y i n a k a h o m e o p á t i á h o z való v i s z o n y á t egy m á s i k oldaláról világítja meg az, hogy - Antal Margit visszaemlékezései szerint - K o r á n y i és Schimert kö­ zött komoly személyes ö s s z e ü t k ö z é s e k voltak. Korányi tisztában volt a h o m e o p á t i a ered­ ményeivel, de az alapelveket nem akarta elfogadni. Szerette volna Schimertet r á v e n n i arra, hogy a „ h o m e o p á t i a " - m e g n e v e z é s használata nélkül oktasson, felhasználva a h o m e o p á t i a g y ó g y s z e r k i n c s é t és e r e d m é n y e i t , de Schimert erre nem volt hajlandó. Simonovits 1949-es b e s z é d e évtizedekre árnyékot vetett a homeopátia m a g y a r o r s z á g i megítélésére. Végül az 1950:25. törvényerejű rendelet intézkedett A közforgalmú gyógyszertárak ál­ lami tulajdonba vételéről. Ennek értelmében a homeopátiás gyógyszerkészletet zárolni kellett, és be kellett szolgáltatni a Gyógyszertári Központ Zrínyi utcai telephelyére. Képzés, orvosok és gyógyszerek híján a homeopátia pusztulásra volt ítélve, a században m á r má­ sodszor. Schimert Gusztáv több mint harminc éves tevékenysége nem volt elegendő ahhoz, hogy kialakuljon egy erős homeopata orvoscsoport M a g y a r o r s z á g o n . Érdekes kérdés, hogy miért éppen nálunk maradt ennyire gyökértelen a h o m e o p á t i a a 20. század első felében, holott a betegek részéről lett volna é r d e k l ő d é s e g y ó g y m ó d iránt. Tudjuk azt is, hogy p l . a Szovjet­ unióban virágzott a h o m e o p á t i a a múlt század folyamán. S z ó sem volt betiltásáról vagy lehetetlenné tételéről. M a g y a r o r s z á g o n az e g é s z s é g ü g y ún. szocialista á t s z e r v e z é s e k o r talán azért lehettek annyira sikeresek a kivitelezők, mert a magyar o r v o s t á r s a d a l o m b a n nem voltak nagy számban sem t e r m é s z e t g y ó g y á s z o k , sem h o m e o p a t á k .

17. A „búvópatak".

A homeopátia

képviselői

1950 és1990

között

1950 és 1990 között m é g i s m e g t e r e m t ő d ö t t a folytonosság a magyarországi homeopátia történetében. Ez néhány, a tiltással és a lehetetlen k ö r ü l m é n y e k k e l nem t ö r ő d ő orvos tevé­ k e n y s é g é n e k volt k ö s z ö n h e t ő . M á r szóltunk róla, hogy Schimert Arnd 1956-ig h o m e o p a t a k é n t praktizált Budapesten. Botfalvy Józsej neve is t e l m e r ü l t már. B e l g y ó g y á s z volt, a harmincas években németországi tanulmányútja során m é l y e d t el a h o m e o p á t i á b a n . Éveket töltött a stuttgarti Robert Bosch Klinikán, ahol alapvetően h o m e o p á t i á s orvoslással foglalkoztak. Botfalvy 1939-ben tért vissza Magyarországra, ahol ettől kezdve m a g á n o r v o s k é n t haláláig (1962) gyakorolta ezt a g y ó g y m ó d o t . Gyógyszereit elsősorban Svájcból szerezte be, magánúton. Betegei főleg idősebb fővárosiak és v i d é k i e k voltak. Patay István 1951-ben kereste fel először Botfalvy doktort, hogy a h o m e o p á t i a iránt ér­ deklődjön nála. A két orvos j ó munkakapcsolatba került, Patay István i d ő s e b b kollégája tanítványa lett. Botfalvy J ó z s e f halála után Patay doktor t ö b b nyugat-németországi kurzu-

son is részt vett, s törekedett arra, hogy körzeti orvosként p r a x i s á b a n alkalmazza a homeo­ pátiát. A Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga tagja lett - e g y e t l e n k é n t M a g y a r o r s z á g r ó l . 5

Breznay Géza (szül. 1907) belgyógyász szintén homeopátiával foglalkozott a hatvanas években. S z e m é l y e s közléseiből tudjuk, hogy 1964-ig a hévízi rheumatológián volt osz­ tályvezető főorvos, majd e z u t á n j ó eredménnyel alkalmazta a h o m e o p á t i á t m a g á n p r a x i s á ­ ban. Főleg komplex szereket használt. Ezeket nem hivatalos úton hozatta NyugatN é m e t o r s z á g b ó l , i l l . Svájcból. Breznay doktor Dor esi Mátyás (Matthias Dor esi) bécsi rendelőjében is szerzett tapasztalatokat. Tamás Gyula gyermekgyógyászról tudjuk még, hogy praxisában alkalmazta a homeopátiát. Elmondhatjuk tehát, hogy 1950 és 1990 között a homeopátia, m i n t oly sok m á s szellemi, t u d o m á n y o s , művészeti irányzat, a magánélet keretein belül, zárt ajtók mögött létezett. A kádári konszolidáció éveiben, 1963 után a h a t ó s á g o k már nem kutatták olyan b u z g ó n a polgárok magánéletét, mint annak előtte. De a nyilvánosság előtt beszélni, hivatalosan megnyilatkozni - alkalmasint a homeopátiáról - továbbra is csak elítélően lehetett. Persze nem vitathatjuk, hogy a magyar orvostársadalom döntő t ö b b s é g é n e k őszinte v é l e m é n y é t fogalmazta meg Benedek István A gyógyítás gyógyítása c. k ö n y v é b e n : „...hihetetlen mér­ tékben elterjedt a paramedicina, vagyis a kuruzslás, különösen Nyugat-Németországban. /.../ Csillagjóslás, tenyérjóslás, írisz-diagnosztika (erre különösen büszkék lehetünk, mert magyar ember találta fel: Péczely Ignác), homeopátia, antropozófta, varázsinga és Christian Science - van itt minden, a közönség kedvére válogathat, s ha semmi sem segít, végül orvoshoz is mehet" (Gondolat K ö n y v k i a d ó , 1978, 143.0.) A z 1980-as évek m á s o d i k felében kibontakozó politikai v á l t o z á s o k azonban k e d v e z ő e n befolyásolták a nem a k a d é m i k u s orvoslás helyzetét, megítélését. Dr. Zajta Erik g y ó g y s z e ­ rész 1990 elején k e z d e m é n y e z t e az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti Főosztá­ Tudományos Tanács (£777) vizsgálja meg a h o m e o p á t i a lyánál, hogy az Egészségügyi ügyét. A z £ 7 Y e l n ö l s é g e 1990 áprilisában közölte a Minisztériummal szakvéleményét: „...a homeopata gyógymód magyarországi alkalmazásának tiltása nem indokolt." így a h o m e o p á t i a g y a k o r l á s a újra lehetségessé vált hivatalosan is. Ennek k ö s z ö n h e t ő e n 1991-ben megalakult a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület. Ezzel egy új, m o z g a l m a s s á ­ gában, e r e d m é n y e s s é g é b e n csak a 19. század k ö z e p é h e z h a s o n l í t h a t ó fejezet k e z d ő d ö t t a magyarországi h o m e o p á t i a történetében. A 20. században a h o m e o p á t i a már megjelent az orvostörténet-írás témái között is. Győry Tibor (1869-1938) az orvostörténet egyetemi tanára, az 1920-as években államtitkár, foglalkozott először a h o m e o p á t i a orvostörténeti szempontú ismertetésével. E l m a r a s z t a l ó kritikájának n y o m v o n a l á n haladt valamennyi j e l e n t ő s későbbi orvostörténész is (Gortvay György, Magyary-Kossa Gyula, Mayer Ferenc Kolos, stb.). A kisebb publikációk között előfordulnak semleges állásfoglalásúak is, k ü l ö n ö s e n az Almási Balogh Pállal kapcsolatos irodalomban (Fialovszky Béla, Korbuly György, Ferencz Gábor, Nagy Károly stb.), a kór­ háztörténet-írásban (Zsindely Sándor, Dezséri Bachó Károly stb.), vagy Zajta Erik g y ó g y ­ szerésztörténeti vonatkozású t a n u l m á n y a i b a n .

5

Ld. Kóczián Mária, Kölnéi Lívia: Beszélgetés

dr. Patay Istvánnal.

In.: Simile. VII.évf., 2.sz., 2000. Nyár, 4-8.0.

A m a g y a r o r s z á g i homeopátia történetének - ezen belül különösen a 20. századi történe­ tének - mindeddig nem létezett részletes összefoglalása. Ö r ö m ü n k r e szolgált, hogy ezt a hiánypótló m u n k á t elvégezhettük.

20. A magyarországi

homeopátia

története

évszámokban

1810-1820-as évek: a h o m e o p á t i a elterjed M a g y a r o r s z á g o n , az első homeopata orvos­ nemzedék indulása: Almási Balogh Pál, Bakody József, Forgó G y ö r g y , Kovách Pál 1819: a Habsburg Birodalom területén betiltják az alkalmazását 1825: Almási Balogh Pál s z e m é l y e s e n találkozik Hahnemannal 1830-as évek: az első n e m z e d é k h e z csatlakozik Hausmann Ferenc, Vezekényi Horner István 1830: megjelenik az Organon magyar fordítása 1831 : o r s z á g o s kolerajárvány 1833: a kőszegi homeopátiás k ó r h á z alapítása 1837: visszavonják a h o m e o p á t i á t tiltó rendeletet 1838 :a g y ö n g y ö s i h o m e o p á t i á s kórház alapítása 1844: a miskolci b ö r t ö n k ó r h á z b a n csaknem másfél évig h o m e o p á t i á s á n gyógyítanak; országgyűlési indítványt fogadnak el homeopátiás egyetemi tanszék alapításáról 1845: kísérlet egyesület alapítására; Bakody J ó z s e f halála 1846: a hasonszenvi orvosok gyógyszer-kiszolgáltatási jogot kapnak 1847: megjelenik Argenti D ö m e : Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása

c.

könyve (nyolc magyar és két n é m e t nyelvű kiadás, kb. tízezer p é l d á n y ) 1860-as évek: a második o r v o s n e m z e d é k színrelépése: Almási Balogh Tihamér, Bakody Tivadar, Hausmann Lóránt, Szontagh Ábrahám 1862: Esztergomban h o m e o p á t i á s m a g á n s z a n a t ó r i u m nyílik 1864: a Hasonszenvi Közlöny megjelenése ( m e g s z ű n t 1866-ban) 1865 dec. 28.: megalakul a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet 1866: Hasonszenvi

Lapok m e g j e l e n é s e ( m e g s z ű n t 1875-ben); a Bethesda

Kórház

alapítása 1867: ingyenes homeopátiás j á r ó b e t e g - r e n d e l ő Pesten 1870: az Elisabethinum nevű h o m e o p á t i á s k ó r h á z megnyitása Pesten 1871 : az első homeopátiás t a n s z é k megalakulása a pesti orvosi egyetemen 1873: a m á s o d i k tanszék m e g a l a k u l á s a 1874: a Szent Rókus Kórházban hasonszenvi osztály nyílik 1876: Hausmann Ferenc halála - a két tanszéket összevonják Bakody Tivadar v e z e t é s é ­ vel; a Magyar Hasonszenvi Ügypártolók Társulata megalakulása 1877: az Egészségi

és Hasonszenvi

1895: A Homeopátia Szakközlönye Szakközlönye. Megszűnt 1899-ben.)

Közlöny

megjelenése ( m e g s z ű n t 1879-ben)

megjelenik (későbbi címe: A Biológiai

1897: Királyhelmecen h o m e o p á t i á s m a g á n k ó r h á z nyílik 1904: Bakody Tivadar visszavonul

Gyógyítástan

1906: Budapesten az egyetem orvosi karán hivatalosan is megszüntetik a h o m e o p á t i á s tanszéket 1908: Schimert G u s z t á v Budapestre j ö n 1911 : Bakody Tivadar halála 1918-1944: Schimert Gusztáv az Elisabethinumban (később Szövetkezetek Erzsébet Kórháza) h o m e o p á t i á s osztályt vezet 1935: a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga 10. Kongresszusa Budapesten 1944-1955: Schimert Gusztáv Stuttgartban 1950 az 1950: 25. törvényerejű rendelet intézkedik a közforgalmú gyógyszertárak álla­ mosításáról 1950-1990: Schimert Arnd, Botfalvy József, Patay István, Breznay G é z a t e v é k e n y s é ­ gükkel megteremtik a h o m e o p á t i a gyakorlásának folytonosságát M a g y a r o r s z á g o n 1991 : megalakul a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület MÁRIA KÓCZIÁN, M . A . historian LÍVIA K Ö L N É I , M . A . museologist H - l 154 Budapest Népfelkelő u.54. HUNGARY

SUMMARY This article tells the story o f homeopathy in Hungary. After Hahnemann's discovery the theory found enthusiastic followers even in Hungary. The first generation o f homeopthaic physicians (Pál A l m á s i Balogh, József Bakody, G y ö r g y Forgó and others) established a successful practice, although the doctrine had been banned in the Habsburg Empire from 1819 onwards. Thanks to he activity o f the so-called second generation (Ferenc Hausmann, István Vezekényi Horner) Hahnemann's main work, the Organon was traslated into Hungarian (1830) and the first homeopathic hospitals were founded in K ő s z e g (1833) and in G y ö n g y ö s (1838). In 1837 the order banning homeopathical practice was removed, and in 1844 the Hungarian Parliament decided to establish a homeopathic department at the University o f Pest. I n 1847 D ö m e Argenti published his extraordinarily successful homeopathic book Homeopathic Treatment of Various Illnesses". In the 1860ies a new generation o f physicians (Tihamér Almási Balogh, Lóránt Hausmann, Á b r a h á m Szontagh and others) published the first Hungarian homeopathic periodicals the Hasonszenvi Közlöny and the Hasonszenvi Lapok and, at the same time, they founded the Society o f Hungarian Homeopathic Physicians (1865), too. In 1870 the first homeopathic hospital, the Elisabethinum, opened its gates, and at the University o f Pest two different homeopathic departments began to operate. A t the end o f the century however, homeopathy entered into a period o f decline, due to the resistance o f the conventional physicians and the successes

o f conventional medicine. Between the t w o Wo r l d Wars only Gusztáv Schimert and his circle sustained the theory and practice in Hungary, so successfuly that in 1935 the Intematonal League o f Homeopathy hold its congress in Budapest. After the Second World War Schimert emigrated, and homeopathy was informally banned in Hungary (although the practice itself survived in secrecy). The Society o f Hungarian Homeopathical Physicians was re-established only in 1991.

IRODALOM /. Összefoglaló

művek

Antall József: A h o m e o p á t i a tegnap és ma. In: Természettudományi Közlöny, 1964. 1 l.sz. november Rosenberg, Carl Heinrich: Fortschritte und Leistungen der Homöopathie in und ausser Ungarn. Leipzig, 1843. Schimert Gusztáv: Was lehrt uns die Geschichte der

H o m ö o p a t h i e in Ungarn ? In:

Deutsche Zeitschrift für Homöopathie, Berlin 1925. Heft 11. 483-492, 547-559.p. Schmideberg, Melitta: Geschichte der h o m ö o p a t i s c h e n Bewegung in Lmgarn. In: Allgem. Horn. Ztg. 1930. 87-134, 210-250.p. Szumowski, Ulászló: Az orvostudomány Tischner, Rudolf: Geschichte 1998)

II. A homeopátia

történetét

története.

der Homöopathie

Bp., 1939. 1-4. Leipzig, 1932-1939. (Wien/New York,

érintő, felhasznált

irodalom

A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. K e r k á p o l y M . E m i l . Bp., 1930. [Schimert Gusztáv] A v á c z i csodadoktor. [Anekdotikus m e g e m l é k e z é s Argentiröl]. In: Magyar Hírlap 301.sz. 1893.X.31. és Váczi K ö z l ö n y 45.sz. 1893. X I . 5. A l m á s i Balogh Pál: Hahnemann. Emlékbeszéd. Buda, 1844. A n t a l l József: Homeopathy and education in Hungary. Comm. de Hist. Artis Med. 53, 99-115.

1969. 5 1 -

A n t a l l József - Kapronczay K á r o l y : B u g á t Pál. In: Orvosi Hetilap 1973. 14. 1689. Antall József - Kapronczay Károly: S á m u e l Hahnemann. In: Orvosi Hetilap 1973. 1945-1947. Assmann, Erich: Gustav Schimert zum G e d ä c h t n i s . In: DHM

16.

1956/2. 143-144.

Az Országos Orvosi Kamara hivatalos orvosi cím és közegészségügyi adattára az 1942. évre. Szerk. dr. B a k á c s György. Az új orvosi tudomány és annak alkalmazása a csillagjeg'ű hasonszenvi szerekkel... Genf, 1913. Hasonszenvi G y ó g y i n t é z e t 10. kiad. Bakody Tivadar: A hasonszem'észét jogigényei

a tudomány

és az emberiség

Pest, 1868. Balogh T i h a m é r : Párhuzam

a homoeopathia

és allopathia

közt. Pest, 1865.

érdekében.

Baradlai János - B á r s o n y Elemér: A magyarországi 1935.

gyógyszerészet

Bernstein: Mosaik. Correspondes der Homöopathen Pannoniens. Bp., 1882. B é r a r d : Villany os-hasonszenvigyógymód.

története...]-]].

Bp.,

Leipzig, 1837.

Borsa Gedeon: Argenti D ö m e (1809-1893). In: Comm. de Hist. Artis Med. 1964. 30.sz. 137-150. Brody, Judit: A n émigré physician: Dr David (Didier) Roth, homeopath, art collector, and inventor o f calculating machines. In: Journal of Medical Biography 2000. nov. 8.évf. 215-219. Bródy Judit: Rövid b e s z á m o l ó dr. Róth M á t y á s életéről és m u n k á s s á g á r ó l . In: Comm. de Hist. Artis Med. 166-169. 1999. 163-170. Budapest lexikon. A k a d é m i a i Kiadó, Budapest, 1993. Második, bővített, átdolgozott kiadás. F ő s z e r k . B e r z a László Bugyi Balázs- Henne, H . : Zur Geschichte der H o m ö o p a t h i e in Ungarn. In: Homöopatische Zeitung 1976/6. 228-237.p.

Allgemeine

Csia S á n d o r : Schimert Gusztáv, a homeopathia és az igazság. Országos Orvos-Szövetség 1929. 9. szám. 134-138.p. Dezséri B a c h ó L á s z l ó : A gyöngyösi alapítványi közkórház története (1858-1938). Gyön­ gyös, 1938. Dudits M i k l ó s : T u d o m á n y o s mozgalmak a h o m ö o p a t h i a mezején. I n : Egészségi szenvi Közlöny 1 sz. 53., Bp., 1878. I V . 1 5 . 53. E n g l a n d e r n é Brüll Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán. Bp., 1930. Farkasfalvy Imre: Dr. Argenti D ö m e e m l é k e z e t e 1910. In: Váci pályák, VME ünnepi közgyűlésein elhangzott beszédek. Vác, 1940. Fekete Lajos: A gyógytan

története

Ferencz Gábor: Almási

Balogh

rövid kivonatban. Pál.

(Kézirat,

és

Hason­

váci babérok.

A

Pest, 1864. Semmelweis Orvostörténeti

Múzeum,

K ö n y v t á r és Levéltár, 1968.) Ferencz G á b o r : Újabb dokumentumok A l m á s i Balogh Pálnak, Kossuth Lajos és Széchenyi István orvosának m ű k ö d é s é r ő l . In.: Comm. de Hist. Artis Med. 45. (1968) 99-111. Fialovszky Béla: Almási Balogh Pál dr. élet- és jellemrajza. Bp., 1933. Flerkó Béla: Szentágothai János. Bp., A k a d é m i a i Kiadó én. Forró Katalin: Dr. Argenti D ö m e e m l é k e z e t e . In: Gyógyszerészet 1994. szept. 728-730. Gortvay G y ö r g y : Az újabbkor! magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Bp., 1953. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái.

Bp., 1939.

Györy Tibor szerk.: Budapest orvosi mutatója. Budapest, 1909. G y ő r y Tibor: A hasonszenvészeti tanszék felállítása a budapesti egyetemen. In: részeti Közlöny 1934. (folytatásokban) 238-240, 262-263. G y ő r y Tibor: Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. Bp., 1936. Hollán Henrik: A Rókus Kórház története. Bp., 1967.

Gyógysze­

Homeopathia és orvosi tudomány. A z orsz. egészségügyi tanács, a M . K. Egyetem orvos­ tanári karának és Dumas vegytanár, a ffanczia senatus tagjának v é l e m é n y e s jelentései. Pest, 1870. Kapronczay Károly: Hausmann Ferenc. In: Orvosi

Hetilap 1976. 26.sz.

Karasszon Dénes: A h o m e o p á t i a kritikája. In: Magyar Állatorvosok 108

Lapja

1993. febr. 107-

K a r c s ú Antal Arzén: Vácz város története. Vác, 1888. I X . köt. 281-288. [Argenti életrajza személyes ismerős tollából.] Koppy, Alexander: Dissertatio de homoeopathia. Pest, 1858. Korányi Sándor: A h o m e o p a t h i á r ó l . Orvosi Hetilap, 1930. 17. sz. K o r b u l y György: A l m á s i Balogh Pál „ N é m e t h o n i napló"-ja 1825-ből. In: A Gyógyászat Tudományos Közleményei. Bp., 1838. K ó c z i á n Mária, Kölnéi Lívia: Beszélgetés dr. Patay Istvánnal. In: Simile V I I . évf. 2.sz. 48.p. (2000. nyár) L o v á s z Imre: Mit tartsunk

a Homoeopathiáróll

Pest, 1838.

Lőrintzy Rezső: Az Esztergom sz. kir. városi kórház viszonyainak ismertetése. 1861. Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete Hivatalos Címtára. 1947. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. M o l n á r Béla: Kassa orvosi

története.

Esztergom,

Bp., 1929. 2.köt. 131-133. [Péczelyről]

Kassa, 1944. [Kain Dávidról és a Róth családról]

Nagy Károly: Dr. Almási Balogh Pál életútja 1794-1867. Nagybarca - Ózd, 1992. Oláh Gyula: A hasonszenvészet értéke. Felelet dr. Balogh Tihamér „Párhuzam homoeopathia és allopathia közt" P é c z e l y Ignác: A szivárvány-hártyáról P é c z e l y Ignác: Felfedezések

a

című művére. Pozsony, 1867. (Iris). Bp., 1873.

a természet-

s orvosi

tudomány

terén.

Az idült

betegségek.

(Útmutatás a szemekbőli kórisme tanulmányozásához) Bp. 1880. Péczely Ignácz. In: Sarkady István „ H a j n a l " albuma. Bp. 1873. Schultheisz Emil: Der erste Lehrstuhl für H o m ö o p a t h i e in Europa. In. Deutsche Homöopatische Monatsschrift 10. (1959) 277-279. Simonovits István: Idealista elméletek a biológiában és o r v o s t u d o m á n y b a n . Népegészség­ ügy, 1949., 30, 14-15, 591-603. Sitzungsberichte des X. Kongress der Liga Homoeopathica Internationalis in Budapest 1925. August 1935. Hrsg.: Dr. Gustav Schimert. Radebeul/Drezda, 1936. Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története. [Eszter­ gom, 1995.] Szinnyei József: Magyar

írók élete és munkái.

Bp., 1891.

Szohner József: Az allopathia és a homoeopathia közti viszony, vagy a hasonszenv vázlata levelekben közfelvilágítás érdekében. Baja, 1860. Szohner József: Cáfolata Argenti tr. „A különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása" című magyar művének. Baja, 1862. Szontagh Á b r a h á m : A nemzeti tornaegylet keletkezésének története. Bp., 1888. Szontagh Á b r a h á m : Hogyan lettem h o m e o p a t á v á ? In: A Homeopátia Szakközlönye

III.évf.

j ú n i . és júli. Szontagh Á b r a h á m : Válasz Cseh Károly úrnak „A homöopathia" c. cikkére. Bp., 1875. T a k á t s Sándor: Emlékezzünk eleinkről. Bp, é.n. [Rosenbergről: 423.p.] Thirring Gusztáv szerk.: Budapest közegészségügyi és közmivelődési viszonyai. Bp., 1894. Tischner, Rudolf: Gustav Schimert zum fünfundsiebzigsten Geburtstag. In: AHZ 1952/7-8. 141-143.

Vannier, Leon: H a g y o m á n y és homeopátia. In.: Alexis Carrel: Orvosok, kek. Bp., Révai, 1947., 59-110. Vay Sándor: Dr. Argenti D ö m e . In: Pesti Hírlap

kuruzslók,

eretne­

10939.sz. 1909. IX.28. 35-36.

Várady K á r o l y : A homeopátia. In: Gyógyszerészet 27'. 1983. 249-257. Zajta Erik: Gondolatok a h o m e o p á t i á r ó l . In: Magyar Állatorvosok Lapja

1994/5. 277-282.

Zajta Erik: G y ó g y n ö v é n y és népgyógyászat. Homeopátia, egy különleges t e r m é s z e t e s g y ó g y m ó d . In: Gyógyszerészet 35. 1991. 121-132. Zajta Erik: R ö v i d visszatekintés a hazai h o m e o p á t i á s gyógyszerkészítés múltjába. In: Gyógyszerészet 1994. szept. 727-728. Zsindely S á n d o r : A Bethesda Diakonissza

///. Válogatott

magyar homeopátiás

Argenti D ö m e : Hasonszenvi

Kórház

75 éves. Bp., 1941.

szakirodalom

útitárs rögtön támadt

betegségek

elhárítására.

Pest, 1863.

Argenti D ö m e : Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása. Pest, 1847. (címe az 5. kia­ dástól: Hasonszenvi g y ó g y m ó d . A 3., 4. és 7. kiadás kiegészült Hahnemann életrajzával. A 8. - utolsó - kiadás megjelenési éve: 1895.) Attomyr József: Briefe über Homöopathie. Leipzig, 1834. Bakody József: Homöopatische 1832.

hei/ung der Cholera

zu Raab in Ungarn.

Stein am Anger,

Bakody József: Rechtfertigung des Dr. Josef von Bakody in Raab. Leipzig, 1832. Bakody Tivadar: A tüdőhólyagcsák hámja feletti vita. Pest, 1865. Bakody Tivadar: Leipzig, 1876.

Die

Naturwissenschaftliche

Bakody Tivadar: Reform der medizinischen Bakody Tivadar: Retorsion. Berlin, 1882. Balogh T i h a m é r : A sajátlagos bírálata. Bp., 1876.

roncsoló

Methode

Therapie.

toroklob

der

homöopatischen

Schule.

Berlin, 1882.

(diphteritis)

Balogh T i h a m é r : A roncsoló toroklob. Néhány felvilágosító Balogh T i h a m é r : Első segedelem hirtelen előforduló homöopathák eljárása szerint. Bp., 1889. és 1904.

ellen alkalmazott

módszerek

szó a szülékhez. Bp., 1877. betegségekés baleseteknél

a

Botfalvy József: Hazai g y ó g y n ö v é n y e i n k a l k a l m a z á s a a h o m ö o p a t h a g y ó g y m ó d b a n . In. A u g u s t i n - J á v o r k a - G i o v a n n i n i - R o m : Magyar gyógynövények. Kiad. a Magyar F ö l d m ü ­ velésügyi Minisztérium, Bp., 1948. I -11. I . köt. 442-446. Dudits Miklós: A hasonszenvi nálatára. Bp., 1874.

gyógyászatnak

alkalmazása

a közéletben

nemorvosok

hasz­

Garay János: Értekezés a homeopathikus gyógy- és gyógyszertanról és adagokról. Érteke­ zés a sisakvirágról (Aconitj. Pest, 1863. Homeotherapia. Felelős szerk. dr. Schimert G u s z t á v , Bp., Urbányi, 1935. Horváth Katalin dr.-Bóna László: Homeopátiás gyógyművészség. HOMART-Bp.,1999. Ivanovics A n d r á s : Hasonszenves gyógyrendszer. P é c s , 1837. Günther, F. August: Hasonszenvi állatorvos. Ford. N á r a y Imre. Arad, 1857. Hausmann Ferenc: Über die Ursachen und Bedingungen der Krankheit. Leipzig, 1866.

H ü b n e r György: Hasonszenvi

házi állatorvos.

Pest, 1865.

Liga Homeopathica Internationalis Sitzungberichte des 10. Kongresses . . . i n Budapest 1925. August. Herausgeber Gustav Schimert. Radebeul/Dresden, Madaus 1935. Müller, Clothar: Hasonszenvi

házi s családi

Schimert Gusztáv: Allopalhia-Homöopathia. megvilágításában. Bp., N ó v á k , [1930.] .

orvos. Ford.: Böhm Károly. Pest, 1863. Homóolherapia

a modem tudományos

Schimert Gusztáv: A homeopathia védelmében. In. Magyar Orvos. Schimert, Gustav: Neue Möglihckeiten 1936.

zur Deutung

kutatás

1934. márc. 36-38.p.

der Simile-Regel.

Schleicher Aladár: A gyermekkor és annak betegségei. Jászberény, 1869. Zajta Erik: A h o m e o p á t i a gyógyszerészeti vonatkozásai. In: Gyógyszerészet 583-590.p.

Leipzig, Schwabe

35. 1991. nov.