A HELICOBACTER PYLORI FERTŐZÉS KEZELÉSE JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN Doktori tézisek
Dr. Buzás György Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Klinikai tudományok (Gastroenterológia) Doktori Iskola
Témavezető: Dr. Herszényi László, egyetemi docens Hivatalos bírálók: Dr. Rácz István, egyetemi tanár, osztályvezető főorvos Dr. Székely György, osztályvezető főorvos Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Fehér János, egyetemi tanár Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Banai János, egyetemi tanár Dr. Herszényi László, egyetemi docens
Budapest, 2007
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Célkitűzések 3. A H. pylori első, második és harmadik kezelése 4. Metaanalízisek a H. pylori fertőzés eradikációjának kiértékelésében 5. Az életminőség kiértékelése funkcionális dyspepsiában 6. Az értekezés összefoglalása 7. Az értekezéshez kapcsolt saját közlemények jegyzéke 8. Köszönetnyílvánítás 1. Bevezetés A Helicobacter pylori (Hp) felfedezése a 20. század második felében az egyik legjelentősebb paradigmaváltáshoz vezetett az ún. savhöz kötött betegségek megközelítésében és kezelésében. Az ausztrál felfedezők méltatása itt felesleges: 2005-ben megkapták az orvosi Nobel díjat, az orvostörténeti áttekintés világszerte és itthon is megtörtént. Értekezésünkben a Hp fertőzés kezelésének hazai lehetőségeit értékeltük ki három témakörbe csoportosítva, abban a reményben, hogy megközelítőleg teljes képet tudjunk adni a saját és a magyarországi eradikációs kezelés eredményességéről. 2. Célkitűzések Az értekezés célkitűzései az alábbiak: 1. A Hp első, második és harmadik kezelése járóbeteg szakellátásban: prospektív, kontrollált, egy központban készült tanulmányok eredményei; 2. A magyarországi és európai eradikációs kezelés meta-analízise az 1993-2002 és 1997-2004 közötti időszakban kongreszusi összefoglalók alapján: European Helicobacter Pylori Study Group (EHPSG), United European Digestive Week (UEGW), Digestive Disease Week (DDW), World Congress of Gastroenterology (WCOG) 3. Az életminőség (ÉM) kiértékelése funkcionális dyspepsiában (FD) 3. A Helicobacter pylori első, második és harmadik kezelése járóbeteg szakellátásban 3.1. Beteganyag és módszer 1995-1999 között 3 prospektív, kontrollált tanulmányban 6 csoportban 321 beteget kezeltünk az 1990-es évek ajánlásai, majd 1996 után a Európai Helicobacter Pylori Munkacsoport I-II. maastrichti konszenzusa és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság által javasolt terápiás módszereket a Hp fertőzés első kezelésében, 1998-2001-ben a két második, 2001-2003-ban az első két terápiára rezistens esetekben két harmadik kezelési sémát alkalmaztunk nyombélfekélyes betegekben. A duodenalis ulcust az első kezelés előtt endoscopos vizsgálattal, a Hp fertőzést módosított Giemsa festéssel és ureáz gyorsteszttel mutattuk ki kezelés előtt és 6 héttel a kezelés után; 1997 után a kontroll vizsgálatot 13C-kilégzési teszttel végeztük, az európai protokoll szerint. 3.2. Statisztika A csoportok közötti szignifikanciát chi-square teszttel értékeltük ki és meghatároztuk a 95%-os konfidencia tartományt. Az eradikációs arány és a 13C-urea δ‰ értéke közötti összefüggést regressziós analízissel határoztuk meg. A feldolgozást a szakkönyvekben javasolt módszerekkel végeztük.
1
2
3.3. Eredmények A kezelési csoportok eredményeit az 1. táblázatban és az 1. ábrán tüntetjük fel. 1. táblázat. A H. pylori fertőzés első, második és harmadik kezelése Kezelés Első kezelés OAM OAC PAC RBCC
Betegszám
Kezelési idő (nap)
Kontroll vizsgálat
Eradikáció ITT
Eradikáció PP
p
48 52
7 7
Szövettan Ureáz teszt
51,2 72,3
63,5 80,2
ITT:0,02 PP:0,03
48 51
7 14
u.a.
80,8 80,3
88,3 85,4
ITT: 0,65 PP:0,67
LCM 60 7 u.a. 78,3 92,1 ITT:0,86 13 RBCMC 61 7 C-urea 78,7 90,2 PP:0,93 Második kezelés PAC 66 7 u.a. 65,2 69,0 ITT 0,68 RBCMC 68 7 u.a. 60,3 65,0 PP:0,57 Harmadik kezelés PATN 21 7 u.a. 61,9 65,0 ITT:0,58 PATBS 20 7 u.a. 55,0 70,6 PP:0,03 Rövidítések: A=amoxicillin, BS=bizmut szubszalicilát, C=clarithromycin, M=metronidazol, NF=nitrofurantoin, O=omeprazol, P=pantoprazol, RBC=ranitidin bizmut citrát, T=tetracyclin , ITT=kezelési szándék, PP=protokoll szerinti kiértékelés. 1.
ábra. Az első, második és harmadik eradikációs kezelések összesített eredményei
A 13C-urea kilégzési teszt eredményeinek sorozatos kiértékelése kimutatta, hogy sikertelen eradikációs kísérlet után a DOB ‰ értékek szignifikánsan növekednek (2. táblázat). A teszt kezelés előtti értékei és az eradikációs arány között fordított összefüggés van (2. ábra)
2
3 2. táblázat. A kilégzési teszt eredménye első, második és harmadik eradikációs kezelés után sikeres és sikertelen esetekben (átlag, 95% KT) Eredmény 1. kezelés 1. kezelés 2. kezelés 2. kezelés 3. kezelés 3. kezelés p előtt után előtt után előtt után Sikeres 1,3 12,4 1,8 16,2 1,3 0,031 Kezelés 0,5-2,3 9,7-15,7 0,9-2,5 13,4-19,6 0,8-1,8 Sikertelen 13,2 13,2 19,2 19,32 25,83 0,032 Kezelés 7,3-19,1 7.319,1 13,4-25,0 16,2-22,4 19,8-31,8 0,043 1) 2) 3) Jegyzetek: második kezelés vs. harmadik kezelés előtt; első vs. második kezelés után; második vs. harmadik kezelés után 2. ábra. A kezelés előtti kilégzési teszt értéke (δ ‰) és az eradikációs arány összefüggése Eradikációs arány % Második kezelés r= -0.23
80 60 40
Harmadik kezelés r= -0.15
20
DOB‰ 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
3.4. Megbeszélés. Az egy hetes PPI+2 antibiotikum sémák eredményei megfelelnek a konszenzusok elvárásainak. Az OAM kombináció beteganyagunkban gyengébbnek bizonyult, így adása nem javasolt. A második kezelések eredményessége 15-20%-al alacsonyabb, mint ugyanazon kombinációk elsődleges adásával elért arányok. A harmadik kezelésként adott négyes kombinációk 55-60%-ban eredményesek: ez további 5-10%-os csökkenést jelent, bár a három egymást követő kezelés összesített eradikáció aránya 98%. A 13C- kilégzési tesztnek prediktív értéke van, mivel a kezelés előtt magas delta érték előre jelzi az eredményt. 15-20‰ feletti érték esetében alacsony eradikációs arányra számíthatunk, így megfontolandó a kezelés hosszabb időtartama, az összetevők adagjának emelése, négyes kezelés vagy alternatív sémák használata. 4. Metaanalízisek a Helicobacter pylori fertőzés eradikációjának kiértékelésében. 4.1. Módszer. Az 1993-2002 között végzett magyarországi eradikációs dolgozatokat és az 19972004 közötti az EHPSG, UEGW, AGA és WCOG kongreszusokon közölt, európai országokból származó absztraktokat elemeztük. A MGT Nagygyűlésein, a magyar lektorált folyóiratokban és a külföldi kongresszusokon közölt dolgozatokból az azonos kezelésben részesült betegekből homogén csoportokat képeztünk és az adatokat összesítettük ("pooled estimation"), a csoportok közötti különbségeket varianciaanalízissel kiértékeltük. Az összefoglalók minőségét validált értékelési módszerrel határoztuk meg. Az európai dolgozatoknál az első kezelések összehasonlító tanulmányaiból kiszámítottuk az esélyhányadosokat és metaanalízist végeztünk.
3
4
4.2. Eredmények. Az eredményeket kivonatosan a 2. táblázatban szemléltetjük. 2. táblázat. A magyarországi (1993-2002) és európai (1997-2002) eredmények összehasonlítása a H. pylori fertőzés eradikációjában Kezelési módszer PPI+2AB RBC+2AB H2 blokkoló+2AB PPI+1AB PPI+2AB+Bi PPI+C+A PPI+C+N PPI+A+N Összesen
Magyarország Betegszám Eradikáció% 2665 82,9 (72,1-93,7) 289 83,6(74,1-92,4) 344 86,3 (72,7-99,8) 126 78,1 (62,3-91,6) 533 69,6 (49,3-89,8)2 1891 81,5 (71,6-92,5) 1190 82,8 (72,5-92,7) 656 69,4 (60,1-78,7)2 3939 80.3 (75,5-85,0)
Európa Betegszám 20998 26423 928 1004 1456 10710 6823 2547 25644
Eradikáció% 80.4 (78.9-81.8) 79.9 (75,7-84,0) 68,0 (59,0-78,1)1 47,1 (31,9-62,4)1,2 81,1 (76,6-85,6)1 79,6 (77,8-81,4) 84,2 (81,7-86,4) 72,5 (66,6-78,5) 82,4 (76,2-88,6)
Rövidítések: PPI=protonpumpa gátlók, AB=antibiotikum, Bi=bizmut, A=amoxicillin, C=clarithromycin, N=nitroimidazol Jegyzetek: 1) p<0,05 hazai vs európai arányok; 2) p<0,05 Magyarországon PPI+2AB vs PPI+2AB+Bi, PPI+C+A vs PPI+A+N; Európában p<0,05 PPI+2AB vs PPI+1 AB, PPI+A+N vs PPI+A+C.
4.3. Megbeszélés. A hazai eredmények a legtöbb terápiás csoportban megfelelnek az európai átlagnak és az ITT alapon elvárt 80% körüli aránynak és egyeztethetőek a legnagyobb metaanalízisek adataival. Az egyes hazai és európai eredmények közötti különbségek oka az eltérő áttekintési időszak (1993-2002 vs 1997-2004), a nyílt és kontrollált tanulmányok közötti tervezési különbség. Az eredmények post hoc igazolják a maastrichti és hazai konszenzust, miszerint a PPI+2AB vagy RBC+2AB összetételű kombinációk elsőként választandók. A PPI-k között különbség nincs. Az antibiotikumok közül C+A vagy C+N hatásosabb, mint az A+N kombináció. 5. Az életminőség kiértékelése funkcionális dyspepsiában A FD a felső emésztőszervi traktus leggyakoribb betegsége. A RKT-on és metaaanalíziseken kívül az ÉM felmérés fontos eszköze a betegségek természetes lefolyásának és a terápiás hatások mérésének. 5.1. Beteganyag és módszer. Az ÉM felmérésére a francia Mapi Research Institute által kidolgozott Functional Digestive Disorders Quality of Life Questionaire (FDDQoL) magyarra fordított és validált kérdőívet használtuk. A validálásban 14 egészséges és 22 FD-s beteg vett részt. Az ÉM felmérést 123 egészséges, 101 H. pylori pozitív és 98 negatív FD-s betegnél végeztük el. A beteget a Róma kritériumoknak megfelelően válogattuk be. A fertőzött betegek eradikációs kezelést (2x40 mg pantoprazol, 2x1 gr A, 2x500 mg C 7 napig), a negatív betegek egy hónapig 2x10 mg cisapridot kaptak. Az eradikációt kilégzési teszttel ellenőriztük. Az ÉM felmérést kezelés előtt, 6 héttel és egy évvel az eradikációs illetve prokinetikus kezelés után végeztük el. Az adatokat az irodalomból ismert speciális statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. 5.2. Eredmények. Az alapfelmérésben a H. pylori pozitív és negatív betegek ÉM-e szignifikánsan rosszabb mint az egészséges egyéneké. A FD tüneti alcsoportjainál az ÉM nem különbözik szignifikánsan. A kérdőív 8 dimenziójának kiértékelése kimutatta, hogy az ÉM romlása a napi tevékenységek, étkezés, alvás, szorognás, a tünetekkel való együttélés és a stressre
4
5
való reagálás módosulása miatt következik be (3. ábra). Az eradikációs kezelés 76,4% volt sikeres ITT és 82,6%ban PP feldolgozás szerint. Sikeres eradikáció után az ÉM szignifikánsan javult 6 hét (p=0,0001) és egy év (p=0,05) múltával. A hat hetes prokinetikus kezelés az ÉM javulásához vezetett (p=0,0001), a követés egy éve alatt további mérsékelt javulás lépett fel (p=0,06) (4. ábra). 3. ábra. Az életminőség egészséges kontroll csoportban, H. pylori pozitív és negatív funkcionális dyspepsiában. Standardizált és lineárisan transzformált adatok box- and whisker ábrázolása. KT: konfidenciatartomány
**
*
85
*p=0.0001 **p=0.22
75
65
Min-Max 25%-75% Median
55
45
35
25
kontroll 95% KT: 75-78
HP negatív
HP pozitív
58-62
54-58
4. ábra. Az életminőség H. pylori pozitív funkcionális dyspepsiában kezelés előtt, 6 héttel és 1 évvel az eradikációs kezelés után, illetve H. pylori negatív esetekben kezelés előtt, 6 hetes cisaprid kezelés és 1 éves követés után S L T 1 0 0 9 0 8 0
*
*
*
* *
* *
*
* p = 0 .0 0 0 1 * * p = 0 .0 5
7 0 6 0 5 0
M in -M ax 2 5 % -7 5 % M ed ian
4 0 3 0 2 0 1 0
K ezeléselő tt
6h ét
1év
H pp o zitívd y sp ep sia
K ezeléselő tt
6h ét
1év
H pn eg atívdy sp ep sia
5.3. Megbeszélés. Az FDDQoL kérdőív hasznos módszer az ÉM kiértékelésében, mivel a) megkülönbözteti az egészséges és FD-ben szenvedő betegeket, b) alkalmas a terápiás hatások észlelésére. Az ÉM csökkenése célzott kezeléssel mind H. pylori pozitív, mind negatív esetekben rövid és hosszú (1 éves) távon helyreállítható. Bár az eradikációs kezelés hatásossága az irodalomban vitatott, eredményeink alapján kivizsgált FD-ben a kezelés indokolt, mivel csökkenti a betegek panaszait, javítja az ÉM-et, megelőzheti a későbbiekben kialakuló peptikus fekélyt vagy gyomorrákot és csökkenti a fertőzés lakossági rezervoirját. A prokinetikus kezelés hasonlóan hatásos volt, de az eredményeket beárnyékolja, hogy a cisapridot kardiális mellékhatások sok
5
6
miatt kivonták a forgalomból. A FD benignus, de hosszan tartó betegség, így 3-5 év múlva az ÉM ismételt kiértékelése indokolt e kezelések hatásosságának végleges felmérésére. 6. Az értekezés összefoglalása Az EHPSG és MGT által javasolt eradikációs sémák sikeresen alkalmazhatók a nyombélfekély és funkcionális dyspepsiás betegek kezelésében: a PPI alapú hármas kombinációkkal elért eredmények megfelelnek az elvárt, ITT alapon 80% körüli eradikációs aránynak. A magyarországi és európai tanulmányok metaanalízise kimutatta a hármas kombinációk eredményességét az eradikációban, ezáltal post hoc igazolta a metaanalízisek, a maastrichti és a hazai javaslatok helyességét. A kettős kombinációk, H2 blokkolók eredményessége az eradikációban vitatható. A második és harmadik kezelés eredményei 15-20%-al alacsonyabbak, mint az első kezelésé, így az ismételt sikertelen kezelések után számítani kell a polirezistens törzsek kialakulására. A 13C-urea kilégzési tesztnek prediktív értéke van a kezelési módszer kiválasztásában. Az eradikációs, illetve a prokinetikus kezelés FD-ban 6 hetes és egy éves távon az ÉM javulásához vezetett. Az elmúlt 20 évben a H. pylori fertőzés kezelésében jelentős haladás történt: ennek ellenére a persistens fertőzések kezelése nem teljesen megoldott, amint azt a legutóbbi nemzetközi és hazai állásfoglalás hangsúlyozza. 7. Az értekezés témájával kapcsolatos saját közlemények jegyzéke I. Könyvek, könyvfejezetek 1. Buzás, Gy.M.: Helicobacter pylori. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1998. 2. Buzás, Gy.M.: A gasztroenterológia története. Medicina Könyvkiadó, Rt., Budapest, 2007 (közlés alatt) 3. Buzás, Gy.M.:: Az életminőség kutatásának lehetőségei funkcionális diszpepsziában, in: Életminőség és vizsgálata a gasztroenterológiában. szerk. Újszászy M., Udvardy, M., Kupcsulik P., MGT-MTA Miskolci Bizottsága -Mediszter, Budapest, 2001, 177-189. II. Folyóirat közlemények: 1. Buzás, Gy.M., Puscas, I.C., Nagy, O., Puscas,I.: Infectia cu Campylobacter pylori, ulcerul peptic si inhibitorii anhidrazei carbonice,. Clujul Medical, 56, 1990, 26-30. 2. Buzás, Gy.M.: Helicobacter pylori: tudnivalók, tennivalók. Praxis, 4, 1995, 48-57. 3. Buzás, Gy.M.: A protonpumpa gátló kezelés. Orvosképzés, 6, 1995, 338-349. 4. Buzás, Gy.M. : Újabb irányzatok a Helicobacter pylori fertőzés kezelésében. Praxis, 6,1997, 43-47. 5. Buzás, Gy.M.: A felső gastrointestinum károsodása és a Helicobacter pylori fertőzés krónikus alkoholistáknál. Orv.Hetil., 138, 1997, 2877-2882. 6. Buzás, Gy.M., Székely, E.: A Helicobacter pylori fertőzés eradikációja peptikus fekélybetegekben. Orv.Hetil., 140, 1999, 121-125. 7. Buzás,. Gy.M.: A Helicobacter pylori fertőzés és az ischémiás szívbetegség. Cardiologia Hungarica, 22, 1999, 3235. 8. Buzás, Gy.M., Székely, E., Illyés, Gy., Széles, E.: Lansoprazol vagy ranitidin bizmut citrát tartalmú hármas kezelés a Helicobacter pylori fertőzés eradikációjában nyombélfekélyes betegekben. Orv. Hetil., 141, 2000, 1711-1715. 9. Buzás, Gy.M., Illyés, Gy., Győrffy, H., Jeney, Cs., Hernold,L., Tóth, B.: A Controloc gyorsteszt és a polimeráz láncreakció értékelése a Helicobacter pylori fertőzés eradikáció előtti diagnózisában. Magyar Belorv.Arch., 53, 200, 156-160. 10. Buzás, Gy.M.: A kilégzési tesztek és a Helicobacter pylori fertőzés. Praxis, 10, 2001, 29-36. 11. Buzás, Gy.M., Illyés, Gy., Székely, E., Széles, I.: Six regimens for the eradication of Helicobacter pylori infection in duodenal ulcer patients. J.Physiol. (Paris), 95, 2001, 437-441, IF: 0.862 12. Buzás, Gy.M., Székely, E.: A diabetes mellitus, Helicobacter pylori és a peptikus fekély kapcsolata. Diabetologia Hungarica, 12, 2002, 12-17. 13. Buzás, Gy.M., Győrffy, H., Csörget, T.: Barrett nyelőcső és a colon adenoma kapcsolata. Orv. Hetil., 143, 2002, 1423-1426.
6
7 14. Buzás, Gy.M.: A Helicobacter pylori fertőzés tényeken alapuló kezelése. Praxis, 11, 2002, 77-85. 15. Buzás, Gy.M.: Életminőség funkcionális diszpepsziában. Mentálhygiene és Pszichoszomatika, 13,2003, 155-167. 16. Buzás, Gy.M.: A Helicobacter pylori fertőzés eradikációs kezelése Magyarországon, 1993-2002:metaanalízis. Orv.Hetil., 144, 2004, 1235-43. 17. Buzás, Gy.M., Józan, J.: A Helicobacter pylori fertőzés eradikációs kezelése Európában. Orv. Hetil. 145, 2004, 2035-2043. 18. Buzás, Gy.M.: Az életminőség felmérése funkcionális dyspepsiában. Egy kérdőív validálása és gyakorlati alkalmazása. Orv.Hetil., 145, 2004, 335-347. 19. Buzás, Gy.M.: A Helicobacter pylori eradicatio és a prokinetikus kezelés hatása az életminőségre funkcionális dyspepsiában. Orv. Hetil., 145, 2004, 2141-2147. 20. Buzás, Gy.M., Győrffy, H., Széles, I., Szentmihályi,A.: Second-line and third-line trial for Helicobacter pylori infection in duodenal ulcers: a prospective,. crossover, controlled study. Curr.Ther.Res., 65, 2004, 13-26. IF: 0.38. 21. Buzás, Gy.M.: A Helicobacter pylori felfedezésének története. Orvostörténeti Közlemények, 55, 2004, 45-56. 22. Buzás, Gy.M.: Carbonic anhydrase, acetazolamide and Helicobacter pylori. (Letter to the Editor). Helicobacter, 10, 2005, 444. (IF: 3,1). 23. Buzás GyM, Józan J.: First-line eradication of Helicobacter pylori infection in Europe: a metaanalysis based on congress abstracts, 1997-2004. World J Gastroenterol 22, 2006, 5133-5141 (IF:0.99). 24. Buzás, Gy.M.: Quality of life in functional dyspepsia: effect of Helicobacter pylori eradication with pantoprazole, amoxicillin and clarithromycin or cisapride. A parallel group, prospective, controlled study. Curr Ther Res 68, 2006, (IF: 0.34) 25. Buzás, GyM, Józan J.: Systematic review and meta-analysis: nitrofurans for the eradication of Helicobacter pylori infection. J Gastroenterol. Hepatol. (közlésre beküldve) 26. Buzás, Gy.M., Lotz, G.: A clarithromycin rezisztencia epidemiológiája a Helicobacter pylori fertőzés kezelésében Magyarországon. Orv. Hetil. (közlésre beküldve) III. Idézhető abstractok 1. Buzás, Gy., Konyár, É, Napholz, J., Weisinger,A.: Helicobacter pylori (Hp) status in a suburban population: endoscopic, pathologic and bacteriologic correlations. MGT 37. Nagygyűlése, Balatonaliga, 1995, Abstract No. 88/34. 2. Buzás, Gy.M., Konyár, É., Hídvégi, J.: Helicobacter pylori infection and blood groups. MGT 39. Nagygyűlése, Balatonaliga, 1997, Abstract No. 96/25. 3. Buzás, Gy., Illyés, Gy., Józan, J., Hamar,J.: Gastric mucosal apoptosis in Helicobacter pylori infection.11. EHPSG, Gut, 41, 1997, Suppl.1., A18. 4. Buzás, Gy., Székely, E.: Helicobacter pylori infection in patients with previous myocardial infarction. 2nd International Symposium on Extraintestinal Manifestations of Helicobacter pylori Infection., Roma. Gastroenterol.Int., 11. 1998, 113- 114. 5. Buzás, Gy.M., Székely, E., Illyés, Gy., Széles E.: One week triple regimens using lansoprazole or ranitidine bismuth citrate for Helicobacter pylori eradication. MGT 41. Nagygyűlés, Balatonaliga, 1999, 100/23; Zschr.Gastroenterol., 37, 1999, A018; UEGW Roma, 1999, Gut, 43, 1999, Suppl.1, A38. 6. Buzás, Gy.M., Székely, E.: Clarithromycin-amoxicillin-pantoprazol/ranitidin bizmuth citrát kezelés a Helicobacter pylori fertőzés eradikációjában. Magyar Belgyógyász Társaság Nagygyűlése. Magyar Belorv. Arch., 1998, Suppl.2., 28. 7. Buzás, Gy.M., Székely, E., Illyés, Gy., Széles,E.: Three regimens for the eradication of Helicobacter pylori. Román Gasztroenterológiai Társaság 8. Nemzetközi Kongresszusa, Temesvár, Rom J. Gastroenterol., 8, 1999, Suppl., A37. 8. Buzás, Gy.M., Győrffy, H., Illyés, Gy., Széles, I.: Performance of Controloc rapid urease test in the pre-treatment diagnosis of Helicobacter pylori Infection, Gut, 44, 2000, Suppl.1., A126. 9. Buzás, Gy,.M., Illyés, Gy., Győrffy, H., Széles,I.: Primary and secondary treatment of Helicobacter pylori infection in duodenal ulcer patients, World Congress of Gastroenterology, Bangkok, J. Gastroenterol.Hepatol. , 17, 2002, Suppl.A27. 10. Buzás, Gy.M., Illyés, Gy., Győrffy, H., Széles, I.: Secondary tretament of Helicobacter pylori infection in duodenal ulcer tretament. MGT Nagygyűlés, Balatonaliga, 2002, A12. 11. Buzás, Gy.M.: Life quality (LQ) in functional dyspepsia (FD): effect of prokinetic treatment or Helicobacter pylori (Hp) eradication: short-term results. MGT 45. Nagygyűlés, Balatonaliga, 2003, 82/19.
7
8 12. Buzás, Gy.M.: Quality of life in functional dyspepsia: effect of Helicobacter pylori, UEGW Madrid, Gut, 52, 2003, Suppl.VI., A137 13. Buzás., Gy.M.: Eradication of Helicobacter pylori infection in Hungary, 1993-2002: a meta-analysis. UEGW Madrid, Gut, 52, 2003, S uppl.VI., A203. 14. Buzás, Gy.M., Józan,J.: Eradication of Helicobacter pylori infection in Europe: Meta-analysis of the results presented at the EHPSG/UEGW meetings, 1997-2002. MGT 46. Nagygyűlés, Balatonaliga, 2004, 89/24. és Zschr.Gastroenterol., 42, 2004, Abstract No.15/405 és EHPSG, Wien, Helicobacter, 9, 2004, Abstract 575/11.23. 15. Buzás, Gy.M.: Predictive value of the 13C-urea breath test in the choice of second- and third-line eradication of Helicobacter pylori infection. World Congress of Gastroenterology, Montreal, 2005. Canad. J. Gastroenterol., 19, 2005, Suppl.B., 48/PP5. 16. Buzás, Gy.M. A thirty-year war against Helicobacter pylori: a personal reflection. MGT 48. Nagygyűlés, Szeged, 2005, Zschr.Gastroenterol., 44, 2006, 415, A12. IV. Egyéb előadások 1. Buzás, Gy.M., Konyár, É., Hídvégi, J., Weisinger, A.: Clarithromycin-tinidazol-omeprazol és amoxicillinmetronidazol-omeprazol kezelés a Helicobacter pylori fertőzés eradikációjában peptikius fekélybetegeknél. MGT Endoszkópos Szekció Közgyűlése, Pécs, 1997. 2. Buzás, Gy.M., Székely,E.: Az endoszkópos és szövettani vizsgálat viszonya a krónikus gastritis megítélésében. MGT Endoszkópos Szekció Közgyűlése, Kecskemét, 1999.10.9. 8. Köszönetnyílvánítás Munkámhoz nyújtott támogatásért hálás köszönetemet szeretném kifejezni az alábbiaknak: -
-
-
Dr. Tulassay Zsolt akadémikus professzor úr a magyar Helicobacter pylori kutatás keretében végig figyelemmel kísérte tevékenységemet, a doktori képzés során mint a doktori iskola vezetője, mindig készséggel nyújtott segítséget és adott tanácsot; Dr. Herszényi László egyetemi tanár úr mint témavezető irányította munkámat a rá jellemző nyitottsággal, dinamizmussal és segítőkészséggel. Dr. Hamar János professzor úr (Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Kísérleti Osztály) végigkövette kalandozásaimat a kísérleti és klinikai kutatások területén, a doktori iskola elvégzéséhez minden tanácsot és támogatást megadott; Dr. Rácz István professzor úr (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr) a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Helicobacter pylori Munkacsoportjának vezetője, az évek során mindvégig segítette és méltatta kutatómunkámat; Dr. Kovács József főigazgató főorvos úrnak és Mocsáry Pál gazdasági igazgató úrnak (Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat) köszönöm, hogy a Gasztroenterológiai szakrendelésen olyan feltételeket biztosítottak, amelyek mellett mind a szakellátás, mind a tudományos munka elvégezhető anélkül, hogy egymás rovására mennének; Józan Jolán kutató asszisztensnő (Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Kísérleti Osztály) statisztikai és szövegszerkesztői munkája pótolhatatlan volt: nélküle sem az értekezés, sem az annak alapját képző kutatások és közlemények nem jöhettek volna létre; Dr. Tuzáné Ritter Erzsébet és Palikné Gallai Henriett endoszkópos asszisztensnőknek köszönettel tartozom nemcsak a vizsgálatokban nyújtott segítségükért, hanem azért is, hogy a tudományos munkával kapcsolatos rigolyáimat elviselték; Dr. Győrffy Hajnalka, Dr. Székely Eszter és Dr. Illyés György (Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet) kollégákat a szövettani anyag feldolgozásáért illeti köszönet; Dr. Széles Ilona főorvosnőnek (II. ker.Egészségügyi Szolgálat, Központi Laboratórium) köszönettel tartozom a kilégzési tesztek elvégzéséért; Köszöttel tartozom Dr. Kovács Ágota osztályvezető főorvosnőnek, Dr. Bánhidi Levente igazgató főorvos úrnak (Fővárosi Önkormányzat Balassa János Kórház és Ren delőintézet), és Dr. Bakonya Mária igazgató főorvosnőnek (Egyesített Rendelőintézet, Szigetszentmiklós) – volt és jelen munkahelyeim vezetőinek – hogy munkámat mindvégig támogatták. Douglas Arnott úrnak köszönettel tartozom az angol közlemények nyelvi javításáért;
8
9 -
S. Kirilli Zsuzsa (ELTE Összehasonlító Anatómia tanszék) folyamatos ösztönzése, bíztatása fontos volt a munka haladásában: a köszönet kevés érte; Hálás köszönettel tartozom feleségemnek, Adriennek, aki az évek során a nyugodt, kiegyensúlyozott környezetet biztosította; Végül, köszönetemet fejezem ki mindazoknak a betegeknek, akik a tanulmányokban részt vettek.
9
