k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 461
A HEGYVIDÉKI, ERDÉLYRÉSZI (SZÉKELYFÖLDI) ÉS FELVIDÉKI MINISZTERI KIRENDELTSÉGEK 1910. ÉS 1911. ÉVI MÛKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE
A szövegközlés alapja: A hegyvidéki, erdélyrészi (székelyföldi) és felvidéki ministeri kirendeltségek 1910. és 1911. évi mûködésének ismertetése. A m. kir. földmivelésügyi miniszter megbizásából összeállíttatott: a hegyvidéki, erdélyrészi (székelyföldi) és felvidéki kirendeltségek jelentései alapján. Pallas Részvénytársaság nyomdája, Budapest, 1912. (A m. kir. földmivelésügyi ministerium kiadványai, 1912. 11. szám) Megjegyzés a szövegközléshez: A könyv eredeti szerkezetét megtartva, az egyes (al)fejezetekben csak a bevezetõösszefoglaló általános, továbbá az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltségre vonatkozó szövegrészeket közlöm, a kimaradt részeket [...]-val jelöltem.
461
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 462
TA RTA L O M Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463 I. Földbirtokügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464 II. Legelõügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 III. A gazdasági ismeretek és a helyes gazdálkodási módok terjesztése 467 IV. Gyümölcs- (szõlõ)termelés és -értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 V. Állattenyésztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 475 VI. Kereseti alkalmak szaporítását célzó intézkedések . . . . . . . . . . . . . . 477 VII. Gazdatársadalmi szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480 VIII. Vízi ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 IX. Vegyes intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488
462
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 463
ELÕSZÓ A m. kir. földmívelésügyi minisztérium hegyvidéki, erdélyrészi (székelyföldi) és felvidéki kirendeltségeinek 1910. és 1911. évi munkásságáról számol be e füzet, a hasonló tárgyú, korábbi jelentésekkel szemben azzal a változtatással, hogy az eddigi kirendeltségek szerinti beosztás helyett tárgy szerint van benne az anyag csoportosítva. A fokozatos fejlõdés következtében ugyanis a kirendeltségek mûködése mind tágabb körre terjedt ki, s ezáltal munkásságuknak megszûnt azon különleges jellege, amely azokat szervezésük idejében jellemezte, s amely indokolttá tette eddig a jelentések említett beosztását, miért is most, amikor a kirendeltségek mind jobban a gazdasági igazgatás rendes hivatali szerveivé fejlõdnek s ugyanazon eszközökkel azonos célok elérésére dolgoznak, semmi oka sincs többé annak, hogy egy olyan beosztás tartassék fenn, amely a jelentés könnyû áttekintését csak megnehezítené.
BEVEZETÉS A miniszteri kirendeltségek mûködési területe 1910-ben 19, 1911-ben pedig 21 vármegyét ölelt fel, amelyek hovatartozásuk szerint a következõképpen oszlottak meg: 1. A Munkács székhellyel bíró hegyvidéki miniszteri kirendeltség körzetébe tartoztak: Bereg, Ung, Máramaros, Ugocsa, Sáros, Zemplén és Szatmár vármegyék. Ezek közül Szatmár vármegyében a kirendeltség mûködése csak 1911-ben kezdõdött. 2. A Marosvásárhely székhellyel szervezett erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség mûködési köre: Maros-Torda, Udvarhely, Háromszék, Csík, Torda-Aranyos, Kisküküllõ, Brassó, Alsó-Fehér, Kolozs és Szilágy vármegyékre terjedt ki. 3. A felvidéki miniszteri kirendeltség Zsolna székhellyel Árva, Trencsén, Liptó és Zólyom vármegyéket ölelte fel. Ezek közül azonban Zólyom vármegyére csak 1911-ben lett ezen kirendeltség hatásköre kiterjesztve. A miniszteri kirendeltségek szervezésével azt célozta a földmívelésügyi kormány, hogy az ország azon vidékein, ahol megfelelõ hivatali szervezetek hiánya miatt s részben egyéb okok következtében is a gazdasági elmaradottság s ennek folytán az elszegényedés legfõképpen mutatkozott, ezen kirendeltségek útján kifejtett intenzívebb munkássággal pótolja e hiányt s mozdítsa elõ ez országrészek gazdasági fejlõdését. 463
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 464
Mindhárom kirendeltség tehát azonos célt: a mûködési körébe vont területeken gazdálkodással foglalkozó lakosság anyagi helyzetének javítását szolgálja. A feladat eszerint azonos, és azonosak az eszközök is, amelyeket a kirendeltségek evégbõl felhasználnak, mivel a kirendeltségek is csak azon eszközökkel dolgozhatnak, mint amelyek a földmívelésügyi kormány rendelkezésére állanak, csupán a közös feladat megoldására szolgáló módok tekintetében van különbség annyiban, amennyiben a gazdasági viszonyok különbözõsége folytán s az illetõ vidékeken élõ lakosság értelmi fokában, vérmérsékletében és hajlamaiban tapasztalható eltérés következtében más módokon igyekezik mindegyik kirendeltség az azonos célt megközelíteni. Ezért a miniszteri kirendeltségek mûködésének elbírálásánál nem az egyszerû összehasonlítás, hanem annak figyelembevétele kell hogy zsinórmértékül szolgáljon, hogy mindegyik kirendeltség azt törekszik a saját mûködési körében kidomborítani, ami az ottani viszonyok között legcélravezetõbbnek, legsikeresebbnek mutatkozik. Az 1911. év folyamán e kirendeltségek és a területükön székelõ gazdasági felügyelõségek szorosabb hivatali kapcsolatba hozattak egymással olyan formán, hogy 1911. évi július hó 1-je óta a kirendeltségek körzetébe tartozó azon vármegyékben, amelyekben a gazdasági felügyelõség már szervezve volt, ezek bízattak meg az illetõ kirendeltség ügyeinek, az úgynevezett helyi megbízotti teendõknek ellátásával, a többi vármegyékben viszont a kirendeltségek vármegyei szervei: a vármegyei helyi megbízottak nyertek az illetõ vármegyében a gazdasági felügyelõség ügyeinek ellátására megbízatást.
I. Földbirtokügyek [...] Az erdélyrészi (székelyföldi) miniszteri kirendeltség a lakosságnak birtokvételeinél több ízben kezére járt úgy 1910, mint 1911-ben is, s fõképpen a községek legelõvásárlásainak elõmozdításával szolgálta e célt, amirõl alább lesz szó. Ezenkívül tekintettel arra, hogy e kirendeltség mûködési területe nagy része tagosítatlan, az erdélyrészi kirendeltség élénk tevékenységet fejtett ki a tagosítás, úgyszintén a szabad gazdálkodás meghonosítása érdekében olyan helyeken, ahol az nyilvánvalóan eredményesnek ígérkezik. Ma még lassan halad úgy a tagosítás, mint lassan terjed a szabad gazdálkodás, de rendre élüket vesztvén az ezek ellen mutatkozó elõíté-
464
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 465
letek, remélni lehet, hogy mégiscsak átalakulnak a birtokállapotok, s lehetõvé lesz itt is a célirányosabb gazdálkodás alapfeltétele. Részt vett továbbá a kirendeltség egyes birtokosságok és községek folyamatban lévõ birtokrendezési ügyeiben, ahol tehette, irányította és segítette a közérdekû parcellázásokat és egyesek birtokszerzéseit és támogatta az erdélyi részekben most folyó telekkönyv-rendezéseket. [...]
II. Legelõügyek A miniszteri kirendeltségek mûködési körébe vont terület nagyobbrészt hegyes vidék, amely az állattenyésztésre sokkal alkalmasabb, mint gabonatermelésre. Ezért helyez mindhárom kirendeltség oly nagy súlyt a közlegelõk és rétek mint a kiterjedt állattenyésztés legfõbb tényezõinek jó karba hozatalára, s ott, ahol megfelelõ legelõje a lakosságnak nincs, legeltetés céljaira alkalmas területeknek megszerzésére. Az 1902-ben megindult erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség a közlegelõk feljavításával kezdte meg annak idején mûködését, s ezen munkásság most is annak körzetében folyik legnagyobb arányokban, a legeltetés ügye azonban úgy a legelõ- és rétjavítást, mint a legelõszerzések közvetítését tekintve, erõsen foglalkoztatja a másik két kirendeltséget is, amelyek éppen úgy, mint az erdélyrészi, megfelelõ szakközegekkel rendelkeznek a legelõügyek intézésére. [...] Az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség 1910-ben már 126 községben folytatott rendszeres legelõjavítási munkálatokat, s 93 216 korona legelõjavítási segély engedélyezését eszközölte ki ezen munkálatokra. 1911ben is hasonló arányokban folyt e munkásság. Ebben az évben 147 községben 81 375 k. holdra kiterjedõleg végzett a kirendeltség javítási munkákat. E legelõjavítások keretében kövektõl, bokroktól, a legeltetést akadályozó hulladékoktól való megtisztítást végeztetett 7202 kat. holdon, talajegyengetést, vízmosáskötést 2785 kat. holdon, trágyázást 1155 kat. holdon, fogasolást, gyephasogatást stb. 3424 kat. holdon, részleges vagy teljes fûmagvetést 3443 kat. holdon, s mindezeken felül 84 kõ és cement csordaitatót létesített oly községi legelõkön, melyeken a rendszeres legeltetés eddig az állandó nagy vízhiány miatt akadályokkal járt. A legelõk javítása terén 1911-ben is követte a miniszteri kirendeltség a viszonyok által kijelölt irányt, vagyis arra törekedett, hogy a felbok465
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 466
rosult, köves legelõk kitisztíttassanak, a vízmosások megköttessenek, itatókkal legyenek felszerelve a legelõk, felújíttassék a hiányos gyepezet, rendszeres trágyázás emelje a hozamot. A rétfelújítások ügyét 1911-ben karolta fel rendszeresen az erdélyrészi kirendeltség. Kényszerítette erre egyrészt a természetes rétek rendkívül elhanyagolt állapota, másrészt pedig az a körülmény, hogy a kisebb gazdák elõtt még a nagyobb birtokokon sem állott példa és bizonyság arra nézve, mint lehet a sovány, elmohásodott rétek helyén bõ szénatermõ réteket létesíteni? A szükséges útmutatások mellett segítõleg is felkarolta az ügyet a miniszteri kirendeltség, amennyiben ama gazdáknak, akik régi rétjük földjét megfelelõen elõkészítették, az elsõ rétfelújítási kísérletre ingyen adta az elvetendõ magot. Mint az erdélyrészi kirendeltség körzetében általában minden kezdeményezésben, úgy itt is az ottani községi gazdakörök voltak az úttörõk. 1911-ben, tehát a kezdeményezés elsõ évében 69 gazdakör 83 tagjának 74 kat. hold földjén történt, rétfelújítási kísérletezés pedig Szilágy vármegye egész területét s egyes kisebb vidékeket kivéve, ahol az eredményt a rendkívüli szárazság semmisítette meg, kellõ vagy legalább is biztató sikerrel. Biztató sikerrel a miniszteri kirendeltségre nézve, hogy folytassa e nagy jelentõségû kezdeményezést, és biztató sikerrel az egyes gazdákra nézve, hogy a látott módon magok igyekezzenek rétjüket felújítani. Õsszel már tekintélyes számú gazda jelentkezett, éspedig – ami a dolog értékének megítélésénél örvendetes jelenség – nem mind azért, hogy rétfelújításukhoz az elsõ kísérleteknek megfelelõ segélyt kapjanak. Remélni lehet tehát, hogy a rétfelújítás eddig itt ismeretlen fogalma egyebekhez hasonlóan rövidesen itt is meghonosul, amivel nagyon sokat nyer közvetlenül az állattenyésztés és közvetve az egész mezõgazdaság. Olyan községekben, ahol nincs legelõ, igyekezett a kirendeltség érvényesíteni az 1908. évi XLIII. tc. rendelkezéseit, s a községek legelõszerzésének megkönnyítésére igénybe venni az eme törvényben biztosított kedvezményeket. 6 község legelõvételi ügyét intézte 1910-ben a kirendeltség. E 6 község 5199 k. hold legelõt vásárolt összesen 2 044 376 korona, tehát 392 korona holdankinti áron. 1910-ben ezek közül 11 község részesült összesen 20 600 korona 50 évig tartó törlesztési segélyben, 2 község pedig egyszer s mindenkori segélyként 5000 koronát kapott. 1911-ben újabb 8 község szerzett összesen 1408 kat. hold közlegelõt, egy esetben 4000 korona egyszer s mindenkori, 7 esetben pedig összesen 15 990 korona évi segéllyel összesen 659 802 korona értékben. A
466
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 467
miniszteri kirendeltség közbenjöttével eddig 24 község szerzett közlegelõt az erdélyrészi részeken. [...]
III. A gazdasági ismeretek és a helyes gazdálkodási módok terjesztése E kettõs cél szolgálatában állanak a népies gazdasági elõadások és tanfolyamok, mintagazdaságok, gazdasági gépek és eszközök terjesztése, vetõmagkiosztás s a kirendeltségek körzetében létezõ földmívesiskolák mellett a speciális oktatási célt szolgáló alsófokú gazdasági iskolák. A gazdasági elõadások nem csupán a szoros értelemben vett gazdasági kérdéseket ölelik fel, hanem a falusi népet közvetlenül érintõ közigazgatási és jogi tudnivalók népies modorban tartott ismertetésére is kiterjeszkednek. Az elõadások anyagát a kirendeltségek állapítják meg s kéziratban adják az elõadóknak, kik leginkább a gazdálkodás és népjólét kérdései iránt elõszeretettel viseltetõ lelkészek, jegyzõk és tanítók sorából s az intelligens gazdák közül kerülnek ki. Az elõadások mindenütt az illetõ vidék nyelvén folynak. [...] Az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség, amely a kisgazdaközönségnek falusi gazdakörökbe való tömörítése által tett legtöbbet a földmíves lakosság társadalmi szervezése tekintetében, a téli gazdasági elõadásokat ezen falusi gazdakörökben rendezi, s azok tárgysorozatába nem csupán a szorosabb értelemben vett gazdasági, valamint egyszerûbb jogi és közigazgatási tudnivalókat veszi fel, hanem kiterjeszkedik azok során az általános szociális vonatkozású kérdések ismertetésére is, sõt újabban ezen elõadások útján indította meg ezen kirendeltség a küzdelmet a pusztító alkoholizmussal szemben azzal, hogy az elõadások folyamán reámutat az alkoholfogyasztás veszedelmeire, s igyekszik az alkoholellenes egyesületek alakulásának propagandát csinálni. Legújabban nõk számára is rendez elõadásokat, s ezek a nõket érintõ gazdasági s fõleg háztartási kérdéseken felül a közegészség és gyermeknevelés alapismereteit ölelik fel. Ilyen elõadást a kirendeltség 1910-ben összesen 353-at rendezett. Ezek közül Maros-Torda vármegye 55 községében 75, Kisküküllõ vármegye 38 községében 82, Kolozs vármegye 20 községében 20, Csík vármegye 27 községében 72, Háromszék vármegye 42 községében 84 és végül Udvarhely vármegye 20 községében 20 elõadás tartatott. 467
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 468
Az 1911. évi gazdasági elõadásokra vonatkozó adatokat az alábbi kimutatás tünteti fel: Vármegye Maros-Torda Udvarhely Háromszék Csík Kisküküllõ Torda-Aranyos Kolozs Alsó-Fehér Szilágy Összesen
Községek száma
Elõadások száma
Résztvevõk száma
41 43 48 35 25 26 21 26 23 288
64 58 108 73 50 38 49 40 45 525
3 367 3 500 12 202 5 482 2 157 2 300 2 446 1 930 3 165 36 549
Ezen elméleti gazdaköri elõadásoknak gyakorlati kiegészítõjeképpen megtartotta a kirendeltség 1910. és 1911-ben is azon határbejárásokat, amelyek abból állanak, hogy a falusi gazdák a kirendeltség valamelyik tisztviselõjének vezetése mellett tavasszal és nyáron kint a mezõn meghányják-vetik látható példák nyomán azokat a kérdéseket, amelyek a téli gazdasági elõadások keretében ismertetve lettek. Ugyancsak gyakorlati oktatási célt szolgálnak azon tanulmányi kirándulások is, amelyeket az erdélyrészi kirendeltség ugyancsak már több év óta rendez olyan formán, hogy a községi gazdakörök vezetõit és értelmesebb tagjait egyik tisztviselõjének felügyelete alatt a fejlettebb gazdálkodási viszonyok megismertetése végett tanulmányútra viszi valamelyik közel fekvõ földmívesiskolába, avagy a modernül gazdálkodó és fejlett állattenyésztést ûzõ szászokhoz. Ilyen tanulmányi kirándulásokon 1910-ben 392 kisgazda vett részt Csík, Torda-Aranyos, Kisküküllõ, Udvarhely, Háromszék, Szolnok-Doboka és Szilágy vármegyébõl. 1911-ben 6 volt a tanulmányi utak és 372 a résztvevõk száma. Ez évben azt az újítást vezette be a kirendeltség, hogy nem csupán nyáron rendezett ilyen tanulmányutakat, hanem azok egy részét télen tartotta meg azért, hogy az erdélyrészi gazdák a téli istállózás és helyes takarmányozás módozatait megismerjék. Az erdélyrészi kirendeltség területén az 1911. év végén összesen 9 mintagazdaság volt. Ezek közül 1910-ben Udvarhely vármegye Székelykeresztúr községében alakult egy 20 k. holdas népies mintagazdaság azzal a céllal, hogy a székelykeresztúri tanítóképzõ növendékei egy megfelelõ parasztgazdaság teljes berendezését és kezelését gazdasági tanáruk vezetése mellett megismerjék. 1911-ben Maros-Torda vármegye 468
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 469
Jedd községében alakult egy 54 k. holdas mintagazdaság, amelynek tulajdonosa a tordai Szabó József-féle iskola egy végzett növendéke. A kirendeltségnek ezen mintagazdaság felállításával, amely a hozzá közel esõ tordai iskola felügyelete és irányítása alatt áll, az volt a célja, hogy a tordai iskola végzett növendéke öröklött birtokán megvalósíthassa az iskolában elsajátítottakat, s ezzel gyakorlati példát nyújtson az iskola mindenkori növendékeinek – akik ezen mintagazdaságot tanulmányaik alatt gyakran megszemlélik – arra, hogy az iskolában tanultak miként értékesíthetõk az életben? Az erdélyrészi miniszteri kirendeltség a nélkülözhetetlen gazdasági gépeknek a kisgazdák körében való meghonosítására úgy 1910, mint 1911-ben sok igyekezetet és sok anyagi segélyt áldozott. A jobb gazdálkodási módok folytonos tanítása és magyarázata mind több gazdakörben kelti fel a törekvést, hogy azok eszközeihez hozzá is jussanak, meg kellett tehát ragadnia a miniszteri kirendeltségnek az alkalmat, hogy ezt a törekvést támogassa, különösen, mivel legtöbb helyen a gazdakörök részérõl is dicséretes áldozatkészség mutatkozott beszerezni a legszükségesebb gazdasági gépeket. Ezen kirendeltség a gazdasági gépeknek terjesztését kétféle módon szolgálja. Egyrészt állami tulajdonként szerez be a kisgazda közönség körében kevésbé ismert gazdasági gépeket s azokat ingyen használatra adja ki a gazdaköröknek, hogy megismertesse ily módon azokat és megkedveltesse azok használatát, másrészt pedig támogatja a gazdaköröket abban, hogy a szükséges gépeket saját tulajdonukul beszerezhessék. 1910-ben vásárolt: 116 gazdakör 305 drb gazdasági gépet 48 422 korona értékben, amely beszerzéseknél a gazdakörök e vételár 30%-ának megfelelõ 11 185 korona segélyben részesültek. Saját számlára vásárolt a kirendeltség 26 888 korona értékben 215 darabot, amely gépek 127 gazdakörnél vannak használatban. Ezekkel együtt 1903 óta összesen 1424 drb gazdasági gépet vásárolt a kirendeltség 159 416 korona értékben s kiadta azokat 424 gazdakörnek, ezekhez pedig vásárolt 350 gazdakör közös használatra 1027 darab gépet 164 805 korona értékben, amely vásárlásokat a kirendeltség 43 642 korona államsegéllyel könnyítette meg. 1911-ben a gazdakörök közös használatú gazdasági gépkészlete 615 darabbal szaporodott, amibõl 105 darabot a miniszteri kirendeltség szerzett be s adott ki ingyenes használatra megismerésre olyan helyeken, ahol azok használata még ismeretlen, 510 darabot pedig a gazdakörök szereztek be 47 599 K 30 f értékben, amihez, mivel a közösség céljaira valók, 14 227 K 77 f hozzájárulási segély adatott. 469
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 470
Rendre terjednek ilyenformán a jobb rendszerû ekék, meghonosul és terjed a vetõgép, rétborona, kapálógépek és a gazdakör tulajdonaként uzsoradíj nélkül hozzáférhetõ mindenütt a trieur. Talán nem lesz felesleges megemlíteni, hogy újabban hídmérleget is igyekeznek beszerezni az egyes gazdakörök, belátván annak a szükségét és célszerûségét, hogy ha eladás elõtt súlyra is lemérhetik állataikat, azok értékesítésénél jobban kihasználhatják a folyó árakat. Fõként a vásártartó községek igyekezete ez, s a miniszteri kirendeltség mindenkor készségesen támogatta azt. A gazdakörök által vásárolt gazdasági eszközök és gépek többnyire kisebb gazdának való könnyû vasekék, rétboronák, vetõgépek, rosták, trieurök, szecskavágók, darálók és újabban nagyobb számban kukoricaszártépõk, mely utóbbiaknak különösen nagy fontossága van Erdélynek sok kukoricát termelõ részein. Az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség gépkiosztási akciójának eredményes voltát különben semmi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy egyetlen kereskedelmi vállalat, a Marosvásárhelyt székelõ Székely Gazdák Szövetkezete 1908. és 1909. évek folyamán egymaga közel egymillió korona értékû gazdasági gépet adott el, ami azt jelenti, hogy a gazdaközönség méltányolni tudja a gazdasági gépeket s meg is vásárolja azokat. Segélyben részesült 1910-ben a gazdaköröknek ama törekvése is, hogy közös használatra beszerzett gazdasági gépeik elhelyezésérõl gondoskodjanak. 1909-ben kezdettek a gazdakörök ily célra rendes gépszíneket építeni. Ez évben 42 létesült 9850 korona államsegéllyel, amihez járult 1910-ben 40 gazdakör ugyanannyi gazdasági gépszíne úgy, hogy az 1910. év végén 82 község gazdakörének már rendes gazdasági gépraktára volt. 1910-ben e gépszínek megépítésére összesen 9250 korona segély adatott. 1911-ben a gazdaköri gépeinek száma 23-mal szaporodott s ezzel azok száma 105-re emelkedett. A 23 új gazdaköri gépszín építését a kirendeltség összesen 4700 korona segéllyel támogatta. Felkarolta az erdélyrészi kirendeltség a gazdaságban annyira fontos trágyakezelés helyes irányba való terelését is oly formán, hogy aki a hallott tanítások nyomán rendes trágyatelepet akart létesíteni, ehhez pénzbeli segélyben részesült. 1909-ben már 71 ilyen állami segéllyel létesült trágyatelep volt és szolgált mintául a kirendeltség területén, ezek száma 1910-ben 79-re emelkedett, amikre összesen 12 308 korona segély adatott. 1911-ben 34 új mintatrágyatelep létesült, éspedig 8 Maros-Torda, 7 Udvarhely, 6 Kolozs, 4 Torda-Aranyos, 5 Alsó-Fehér és 4 Szilágy vármegyében. Az azokra fordított államsegély összesen 4753 koronát tett ki. 470
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 471
A mûtrágyák beszerzését is támogatta a kirendeltség olyan esetekben, amikor a gazdakör szerezte be azt tagjainak közös megrendeléseként. Az e célra nyert segélybõl a szállítási költségeket fedezik a gazdakörök, de hogy mennyit szereztek be az 1910. és 1911. év folyamán, erre nincsenek adatok, mert a beszerzést maga bonyolítja le minden gazdakör. De több jel nyilvánvalóan arra vall, hogy az istállótrágya helyesebb kezelése mellett a mûtrágyák használata is mind nagyobb szerephez jut a kisgazdaságokban is egyes vidékeken. Erre való tekintettel a kirendeltség mûtrágyázási kísérleteket is folytatott, éspedig 1911-ben 47 községben. Amely kísérleteket annál is inkább meg kellett kezdeni, mivel az erdélyi részeken még sohasem folytak a mûtrágyák mikénti alkalmazásának célszerûségét feltáró kísérletek részletesen. A vetõmagkiosztás terén az erdélyrészi kirendeltséget is ugyanazon szempont vezérli, mint a hegyvidéki kirendeltséget. Az t. i., hogy annak útján a kisgazdaközönség ne csupán a vetõmagfelfrissítés hasznos és ennek folytán szükséges voltáról meggyõzõdhessék, hanem megismerkedjék a mesterséges takarmánytermeléssel. A vetõmagkiosztás foganatosítása tekintetében azonban már különbség mutatkozik e két kirendeltség eljárása tekintetében, amennyiben az erdélyrészi kirendeltség, mint általában minden akcióját, úgy a vetõmagkiosztást is az ottani gazdakörök útján bonyolítja le. Az 1910. évi vetõmagkiosztás keretében a kirendeltség csupán takarmányfélék magvát osztotta ki. A jó minõség biztosítása érdekében maga a kirendeltség szerzett be 91 222 kor. értékû lóhere-, lucerna-, baltacim-, bükköny-, répa- és fûmagot, s kiadta azt az egyes gazdaköröknek a tagok között való eladásra akként, hogy a vételárból nem egészen 30%-nak megfelelõ 23 254 koronát elengedett. Ilyen segély melletti takarmányvetõmagbeszerzést 244 gazdakör 4281 tagja tett az 1910. év folyamán. A beszerzett vetõmagból volt 21 606 kgr lóhere-, 10 698 kgr lucerna-, 5326 kgr baltacim-, 98 933 kgr bükköny-, 2894 kgr répa- és 677 kgr fûmag. E támogatás 1911-ben is legfõként a takarmánymagvak beszerzésénél alkalmaztatott. Lóhere-, lucerna-, bükköny-, baltacin-, répavetõmag volt a túlnyomó, amit a gazdakörök tagjai a miniszteri kirendeltség útján beszereztek. A takarmánymagvak beszerzésénél immár több év óta tervszerûen alkalmazott eme könnyítés eredménye az, hogy mind nagyobb teret hódít a mesterséges takarmányok termelése. A legkisebb gazda is igyekszik valamelyes lucernatáblát beállítani. A fekete ugar helyét lóhere és bükköny foglalja el. Kapcsolatban a rétfelújításokkal, legelõjavításokkal, mindez az állattenyésztés terjeszkedésének útját könnyíti. Az 1911. évi vetõmagkiosztás adatait a túloldali kimutatás tünteti fel. 471
Vármegye
Maros-Torda Csík Kolozs Udvarhely Szilágy Háromszék Kisküküllõ Torda-Aranyos Alsó-Fehér Összesen
426,00
Vetõmag mennyisége kilogrammokban
258,00
f
Vetõmag beszerzési ára K
Amit a gazdák fizettek K
f
f
Ami segély volt
K
4 466 51
2 515,00
15 252 66
6 443,5
19 719 17
11 510,00
–
813
–
55
230,50 52 350,00
1 828 98
228,00
5 158 58 221,00
142,00
6 297 64
417,00
18 934 81 1 339,00
8 126 62
1 173,00
24 093 39
2 649,00
–
795,00
58 497,00
5 689 59
800,00
821
–
17 205 43
–
396
20
28
–
22 895 02
4 490 07 250,00
–
376 97
3 257 02
1 935 29
200,00
2 418,00
11
–
1 275 60
2 725 30
11 749 52
9 345 16
1 652 57 12 070 46
29 928 31
15 006 54 –
800,00 132 453 33
102 525 02
–
6 641 24
3 000,00
2 600,00
– – – 4 190,50 52 350,00
–
15 822 96 1 105,00
–
31,00
194,00
8 576 53
5 000,00
440,00
20 313 03
2 479,00
2 166,00
157,00 945,00
–
7 645,00
19 703,00
4 485,00
266,00
2 320,50 2 184,00
4 781,00
–
345
69 1340 40 000,00
196,00
3 967,00
6
32 16
Lucerna
164 184,00 29 176,50 15 312,50
Árpa –
52 1184
3 118,00
13 759,00
Répa 231,00
Baltacim
2 784,00
Bükköny 9 157,00
Gazda 426
106
Zab
617
Lóhere
Gazdakör 289 6048
472
Page 472 20:45 2010.09.02. k nyv_harmadik.qxp
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 473
Háromszék
Csík
Kisküküllõ
Kolozs
Torda-Aranyos
Alsó-Fehér
Összesen
A népkönyvtárak száma
Udvarhely
Vármegye
Maros-Torda
A népkönyvtárak szervezését az erdélyrészi kirendeltség a falusi gazdakörökkel kötötte össze, mert ott látja leginkább megközelíthetõknek a népkönyvtárakat. Emellett 1910-ben is igyekezett azok számát szaporítani. Ez évben 78 új népkönyvtár engedélyeztetett a kirendeltség mûködési körébe vont vármegyék területén, 1911-ben pedig 40, úgyhogy e vidékek községeinek, illetõleg gazdaköreinek az 1911. év végén
103
70
52
36
28
10
18
5
315
összesen 362 népkönyvtár volt a birtokában. E népkönyvtárak következõleg oszlanak meg vármegyék szerint: Azt a törekvést, ami az erdélyrészi kirendeltséget a gazdasági ismeretek népszerûsítése és terjesztése körül vezeti, a maga körében hathatósan egészíti ki az általa létesített Szabó József-féle tordai kisebb magyar gazdasági iskola. Ez intézetben 1910-ben 24, 1911-ben pedig 23 erdélyi magyar ifjú tanult, kiknek fele I. éves, fele pedig (illetõleg 1911-ben 11) II. éves növendék volt, mivel ezen iskolában a tanítási idõ 2 év. A szeptember hóban tartott évzáró vizsgán 12 ifjú tett tanúságot arról, hogy az iskola kitûzött céljainak valóban megfelel. Az iskolából kikerültek közül 11 ifjú idegen gazdaságokba alkalmazásba ment, 1 pedig a saját gazdaságán gazdálkodik. Ennek birtoka egyúttal mintagazdasággá alakíttatott s megfelelõen felszereltetett, hogy a saját javára és mások tanulságára meg is valósíthassa az iskolában elsajátított helyesebb gazdálkodási elveket. A növendékek a gyakorlati tanítás közben végzett munkájuk ellenértékéül ellátást és munkadíjat nyernek az intézetben. Egy növendék ellátása a vállalkozóval kötött szerzõdés szerint havi 32 koronába kerül, a munkadíj pedig havonta szorgalom szerint 6–10 korona között váltakozik. Az élelmezési költség volt az 1910/1911. tanévben 9216 K, a kifizetett munkadíj 2400 K. További összes személyi és dologi kiadások 8720 K. Az iskola összes kiadása ezek szerint az 1910/1911. tanévben 20336 K.
473
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 474
Mivel az iskola célja önálló kisgazdákat és gazdasági alkalmazottakat nevelni, a tanítás ennek megfelelõen teljesen gyakorlati, s a különféle gazdasági munkák közben végeztetik. A szorosan vett mezõgazdaság mellett tárgyai még az oktatásnak a kisgazdáknak szükséges közigazgatási és jogismeret és az élet mindama gyakorlati fogásainak megismerése, amit egy értelmes gazdának tudnia kell. Az iskola mint intézmény eleven kapcsolatot tart fenn a vidék gazdasági életével, amennyiben közérdekû kísérleteket végez, azok eredményét bemutatja és közreadja. A növendékek is részt vesznek a környékbeli falvak gazdasági és társadalmi életében, hogy otthon majd ne csak jó gazdák, de falujoknak egyebekben is vezetõi lehessenek. [...]
IV. Gyümölcs- (szõlõ)termelés és értékesítés Mindhárom kirendeltség munkaprogramjában benne van a gyümölcstermelés felkarolása, mert azok a vidékek, amelyeken a kirendeltségek mûködnek, úgy talaj, mint éghajlati szempontból túlnyomó részben alkalmasak ennek a legtöbb helyütt még nem eléggé méltatott gazdasági ágnak felkarolására. Ezért is ott, ahol sikerült a kisgazdák érdeklõdését ez iránt felkelteni, s elõadások és példák útján meggyõzni az érdekelteket arról, hogy okszerû gyümölcstermeléssel szép mellékkeresetre tehetnek szert, támogatták a kirendeltségek a gazdaközönséget ebbeli munkájukban. [...] A Királyhágón túli részekben a gyümölcstermeléssel egyenlõ, sõt egyes vidékeken nagyobb jelentõsége van a szõlõgazdaságnak. Ezért helyez e kirendeltség oly nagy súlyt a szõlõmívelés elõmozdítására, illetõleg az elpusztult szõlõk felújítására. 1910-ben fõként arra irányult a kirendeltség figyelme, hogy a nagyobb birtokosok nyomát követve, a kisgazdák is betelepíthessék szõlõiket. Ennek a könnyítésére 1910-ben 195 300 darab szõlõoltványt és 1 308 000 darab alanyvesszõt adatott el kisgazdáknak 50% mérsékléssel a rendes árral szemben, ezt kiegészítõleg 10 községben megfelelõ állami segéllyel községi oltványtelepet létesített, ahol az egyes gazdák kellõ vezetés és kitanítás mellett maguk készítik az oltványokat. A szõlõgazdaságban szükséges eszközök, fõként pedig a permetezõk beszerzésének megkönnyítése is nagy segítsége volt az itteni szõ474
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 475
lõmívelésnek, mert a gazdakörök e téren ugyancsak igénybe vették a részükre adható segélyeket. Az újonnan ültetett oltványszõlõkkel való körülményesebb bánást különben lényegesen könnyítette az is, hogy az illetékes szõlõszeti és borászati felügyelõ mellett 2 szõlõszeti munkavezetõ a gazdaközönségnek állandóan rendelkezésére állott, s ahol szükséges volt, bemutatta és tanította a leghelyesebb szõlõkezelési módokat. 1911-ben 8 új szõlõoltványtelep létesült, valamennyi községi gazdakörök kebelében. E telepek összesen 117 700 drb szõlõoltványt termeltek 5172 K 39 f készkiadás ellenében. Foglalkoztatja a kirendeltséget a kertgazdaság és veteménytermelés is, aminek városokhoz közel fekvõ helyeken van tere. 1910 óta munkálkodik ilyen irányban e kirendeltség olyképpen, hogy az egyes községi iskolák mellett létesít házi kerteket oly helyeken, ahol a tanítónak fogékonysága van a kertészkedésre, s e fogékonyságát képes a keze alatt álló gyermekseregbe beoltani. 1911-ben 1600 K-t fordított az erdélyrészi kirendeltség ily célra, s 11 községben létesített iskolakertet. A gyümölcstermelést e kirendeltség is fõként gyümölcsfaoltványok kiosztásával szolgálja. Az oltványok a kirendeltség mûködési területén levõ állami faiskolákból kerülnek, s az iskolák azokat többnyire közvetlenül küldik meg a kérelmezõknek, amelyek túlnyomóan községi gazdakörök. [...]
V. Állattenyésztés A kirendeltségek mûködési körébe vont területek már földrajzi fekvésüknél fogva is olyanok, hogy azon vidékeken az állattenyésztésnek van a különbözõ gazdasági ágak között a legnagyobb jelentõsége. Számolnak e ténnyel a kirendeltségek is, s a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekeznek a gondjaikra bízott vidékek állattenyésztési érdekeit úgy közvetlen intézkedésekkel, mint a külön fejezetekben tárgyalt legelõ- és rétjavítások, valamint legelõszerzések útján elõbbre vinni. [...] Az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség is, mint a hegyvidéki, az állattenyésztés érdekeit részint közvetett, részint közvetlen intézkedésekkel szolgálta. Közvetett segítség volt a takarmánytermelés terjedésére fordított áldozat, úgyszintén a közlegelõk szerzésének könnyítésére, meglevõ 475
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 476
legelõk feljavítására s közös borjú- és csikólegelõk berendezésére fordított többrendbeli segély, amik külön fejezetben vannak ismertetve. A közvetlen intézkedések fõként arra irányultak, hogy rendeztessék a községi apaállattartás ügye, éspedig anélkül, hogy új költség terhelné ebbõl az állattulajdonosokat vagy a községeket, ellenkezõleg, hogy mérsékeltessenek az apaállattartás sokszor túl magas terhei. E végbõl szorgalmazta és segélyezte a kirendeltség az erdélyi részekben annyira fontos szarvasmarha-tenyésztés érdekében a községi bikaistállók építését és a községi apaállatok házi kezelésben való tartását, elejét veendõ a rossz és drága bérkezelésnek. 1910-ben ekként 19 község épített külön istállót az apaállatoknak, amely építkezésekre ez évben 33 713 korona összegû segély fordíttatott. 1911-ben 16 községben épült megfelelõ bikaistálló összesen 83 000 K költséggel, amelyhez a kirendeltség javaslatára a földmívelésügyi miniszter 26 500 K segélyt nyújtott. A községi bikatartás terheit könnyítendõ, a kirendeltség 1910-ben 174 községi bika tartására adott összesen 17 370 korona pénzbeli segélyt, 1911-ben pedig 140 községnek 200 bika tartására 17 870 K segélyt. Az elõbbi években a községi bikák beszerzésének megkönnyítésére is jelentékeny összeg fordíttatott. E segélyek engedélyezését azonban 1910-ben és 1911-ben már jórészt mellõzni vagy legalábbis mérsékelni lehetett, mert hiszen most már általános intézkedéssel annyira megkönnyíti a földmívelésügyi minisztérium a gazdasági felügyelõségek útján a községi bikabeszerzéseket, hogy legtöbbször mellõzni lehetett a rendkívüli segítõ beavatkozást. 1910-ben eszerint csak 24 község 49 bikájának beszerzésénél adatott 4700 K összegû segély, 1911-ben pedig 17 község részesült 22 bika beszerzésénél összesen 4696 korona segélyben. A lótenyésztés szolgálatába a kirendeltség 1910-ben 23 fedezõmént állított, kiadván e méneket ingyenes használatra olyan községeknek, amelyek a fedeztetési állomásoktól messze esvén, nem használhatják az ottani méneket. Az így kiadott fedezõmének használata különben fõként Erdély hegyes vidékein, elsõsorban pedig a Székelyföldön honos apró hegyi lovak javítását célozta, és fajta és nagyság tekintetében is megfeleltek ennek a feladatnak, amennyiben csak kisebb testalkatú arabs és lipizai mének kerültek úgy 1910, mint 1911-ben is kiadására. A sertéstenyésztés érdekében 1910-ben aránylag keveset tehetett a kirendeltség, mert nem lehetett elegendõ számú tenyészkocát beszerezni, ami a népies tenyésztés tenyészanyagának szaporítására ki lett volna az egyes gazdáknak adható. Úgyhogy 1910-ben csak 54 drb tenyészkoca helyeztetett ki a köztenyésztésbe 5940 korona értékben. Gondoskodás történt azonban, hogy a jövõ évre lefoglaltassék és bizto476
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 477
síttassék az elegendõ számú tenyészanyag, mert az akkori magas sertésárak mellett a sertéstenyésztés valóban jól fizet, s alig állhat a kirendeltség elõtt sürgõsebb feladat, minthogy a lehetõségig igyekezzék a kisgazdaságok sertésállományát felszaporítani. Ezen gondoskodás következtében 1911-ben 1043 drb tenyészkocát vásárolt a kirendeltség kiosztás céljából 107 709 K értékben, s ezt a mennyiséget 79 község 884 kisgazdája között 64 552 K 60 fillérért osztotta ki. Az árkedvezmény eszerint 43 156 K 40 f-t tett ki, amely a beszerzési ár 30%-ának felel meg. A baromfitenyészlés érdekeit a már elõzõleg Székelyudvarhelyt, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyt létesült 4 baromfitelep szolgálta azáltal, hogy részben cserében, részben olcsó áron a köztenyésztésbe engedte át az ott nevelt nemes baromfiivadékokat. A házinyúltenyésztést is ilyen módon igyekezett a kirendeltség meghonosítani, amennyiben 1911-ben is kiadta egyeseknek a marosvásárhelyi nyúltelepen nevelt hús- és prémnyúltörzseket. Ez évben nyúltenyésztésre 65 egyén vállalkozott, s a tenyésztés megalapítására mindenik egy-egy pár nyulat kapott. 1911-ben 131 nyúltenyésztõnek adott a kirendeltség saját tenyészetének szaporulatából 1-1 törzsnyulat. A marosvásárhelyi telep nyúlállománya ezen évben 26 törzsre rúgott. Az erdélyi részek méhtenyésztése érdekében tartja fenn a kirendeltség a marosvásárhelyi méhtelepet, ahol az évenként rendezett tanfolyamokról kaptárakat s méhcsaládokat kaptak a tanfolyamok résztvevõi. 1911-ben 4 volt a méhészeti tanfolyamok száma, a résztvevõké pedig 74. Ezek között volt 13 lelkész, 22 tanító és 39 gazda. [...]
VI. Kereseti alkalmak szaporítását célzó intézkedések A hegyvidéki nép körében általánosan tapasztalható nagy szegénységnek egyik fõoka a kereseti alkalmak elégtelenségében, helyesebben abban rejlik, hogy az ottani konzervatív hajlamú lakosság nincs annak tudatában, hogy mostohább természeti viszonyai közepette jobb megélhetést csak úgy biztosíthat magának, ha a szûk határok között és primitív módon ûzött gazdálkodás mellett oly foglalkozási ágat is felkarol és fokozza ezzel keresetét, amely a mezõgazdasági munka idején is végezhetõ. Ez indította a hegyvidéki kirendeltséget arra, hogy erõs propagandát indítson a háziiparnak, amely kereseti ág ily mellékfoglalkozásul annál alkalmasabb, mivel az iránt – amint azt a tapasztalat beigazolta 477
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 478
– a hegyvidéki népnek érzéke van, s az különösebb szakértelmet és költséges befektetést nem igényel. A háziipari foglalkozás ezen utóbbi tulajdonságai s annak jövedelmezõsége indították azután a másik két kirendeltséget is, különösen a felvidékit, amelynél a viszonyok a hegyvidékihez leginkább hasonlók, arra, hogy a háziipart a saját körzetükben felkarolják. [...] Az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltségre az ottani viszonyok nem rónak oly nagy és terhes feladatot a kereseti alkalmak szaporítását célzó munkásság körül, mint aminõ a hegyvidékit terheli. Az ottani nép fejlettebb értelmi foka, amely gyakran nem is tûri az ügyeibe való s kicsinyesnek látszó beavatkozást vagy hivatali gyámkodást, a mindenkor megfelelõ kereseti alkalmat nyújtó s ily célból a székelység részérõl elég sûrûn látogatott Románia közelsége, a már régebb idõ óta ûzött háziipar fejlettsége mind oly tényezõk, amelyek fennforgása következtében az erdélyrészi miniszteri kirendeltségnek az ottani földmíves nép javára irányuló tevékenysége e feladat közt kevésbé kell hogy felölelje. E kirendeltség mûködési körében különösen a fonó, szövõ háziipar és a varrottaskészítés virágzik. A háziipari termékek részben az Országos Háziipari Szövetség, részben pedig az Emke útján értékesülnek. A kirendeltség a háziipar terjedése érdekében mindkét évben háziipari tanfolyamokat rendezett oly helyeken, ahol az iránt a lakosság kedvet mutat. Az 1911. évben rendezett ily tanfolyamokról a túloldali kimutatás nyújt képet. Közvetítette e kirendeltség 1910-ben 1192, 1911-ben pedig 927 munkásnak elszerzõdtetését. Az elõzõ évi munkások közül 115 nõi munkást a komáromi selyemgyárba, 94-et a mezõhegyesi ménesbirtokra és 41-et magánosokhoz, ugyancsak gazdasági munkák végzésére. A 942 férfi munkás közül 628 Mezõhegyesre, 314 magángazdaságokba szegõdött el. 1911-ben 212 nõi munkás szerzõdtetését közvetítette az erdélyrészi kirendeltség. Közülök 97 a komáromi selyemgyárban, 86 Mezõhegyesen a gazdaságban, 29 pedig magángazdaságokban dolgozott. A 715 férfi munkás közül 633 Mezõhegyesen, 82 magángazdaságokban talált foglalkozást. [...]
478
II. 5. II. 11. I. 9. I. 14. I. 11. I. 19. XI. 1. XI. 10. I. 6. XI. 2. XI. 4. I. 8. I. 14. II. 26. I. 23. I. 9. I. 8. I. 1. II. 17. III. 3. I. 7.
Csík “ “ Kolozs “ “ Kisküküllõ “ “ Torda-Aranyos Háromszék Udvarhely “ “ “ Szilágy “ “ Maros-Torda “ “
Sorszám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Kászonújfalu Csíkcsomortán Csíkdánfalva Válaszút Nagysármás Nagypetri Kerelõszentpál Maroscsapó Királyfalva Mezõkapus Keresztvár Székelyudvarhely Homoródszentpál Felsõsófalva Korond Szõdemeter Sármaság Érmindszent Mezõbánd Mezõmadaras “
kezdete
Község
Vármegye III. 19. II. 22. II. 24. III. 16. II. 20. II. 28. III. 15. XII. 24. II. 6. XII. 24. IV. 1. II. 11. II. 16. III. 16. II. 24. II. 24. II. 9. II. 22. III. 2. III. 17. III. 22.
vége
A tanfolyam
fafaragó " " kosárfonó nõiruhaszabás fafaragó nõiruhaszabás kosárfonó nõiruhaszabás üvegvédõ gyékénybõl kosárfonó kaptárkészítõ fafaragó " " " " kosárfonó gombkészítõ " kosárfonó összesen
Milyen munkát ölelt fel 87 58 60 274 157 54 70 380 68 35 000 500 152 76 33 40 133 181 201 2 800 2 400 418 43 142
Készült munkák darabszáma 250 180 195 614 516 229 150 210 147 455 680 823 442 403 488 280 350 290 56 48 520 7326
Értéke 23 28 26 22 35 16 17 18 17 25 66 35 15 17 15 20 18 20 25 16 18 492
Résztvevõk száma
k nyv_harmadik.qxp 2010.09.02. 20:45 Page 479
479
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 480
VII. Gazdatársadalmi szervezetek A gazdatársadalmi szervezetek alakítását célzó rendszeres munkásságot az erdélyrészi kirendeltség indította meg s folytatja most is a legtöbb tervszerûséggel. Ezen kirendeltség azt az eljárást követi, hogy elsõsorban községi gazdaköröket alakít, s szervezi ezekben a falusi kisgazda-társadalmat, hogy ezekbõl fejlõdjenek azután, illetõleg váljanak ki ott, ahol arra a viszonyok megérnek, a különbözõ rendeltetésû szövetkezetek, újabban különösen a községi tej- és állatbiztosító szövetkezetek. Ezzel szemben a hegyvidéki kirendeltség az adott helyzetben azzal volt kénytelen mûködését e téren megkezdeni, hogy egy terjedelmes hitelszövetkezeti és áruraktári hálózatot létesített a körzetében sok helyütt pusztító pénz- és áruuzsora ellensúlyozása céljából, s ezen hálózat fenntartása és fokozatos fejlesztése ma is egyik legfontosabb teendõje e kirendeltségnek. A felvidéki kirendeltség a fõsúlyt az erdélyrészihez hasonlóan a gazdakörök szervezésére fordítja, nem hanyagolja el azonban a szövetkezetek ügyét sem. Ez utóbbiak között fõképpen a tejszövetkezetek s újabban itt is az állatbiztosító szövetkezetek azok, amelyek ezen kirendeltséget leginkább foglalkoztatják. [...] Az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség 1910-ben további 62 falusi gazdakört szervezett. Ez újabb alakításokkal a falusi gazdakörök száma a kirendeltség körébe vont vármegyék területén 522-re emelkedett, átlag 51, összesen 26 761 taggal. 1911-ben, amint fokozatosan több és több községben sikerült a gazdasági haladás iránti fogékonyságot felkelteni, aszerint folytatódott a falusi gazdakörök szervezése. Ezen évben 35 új falusi gazdakör alakult, amikkel együtt ez év végén 555 községnek volt gazdaköre, amelyek vármegyék szerint a következõképpen oszlanak meg: Vármegye Maros-Torda Udvarhely Csík Háromszék Kisküküllõ Torda-Aranyos Alsó-Fehér Kolozs Szilágy Összesen
480
Gazdakörök száma
Gazdakörök tagjai átlagosan összesen
130 121 36 91 38 27 23 57 29
48 51 92 50 38 56 42 43 51
6 251 6 190 3 291 4 571 1 456 1 540 960 2 464 1 476
552
52
28 199
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 481
Valamennyi gazdakör az országos gazdaszövetséghez csatlakozik, fenntartja és ápolja azzal az összeköttetést, amely kapcsolat révén az erdélyi részeken is hathatósan és jótékonyan érvényesülnek a Királyhágón túli vidékek falusi életét átalakító gazdasági mozgalmak és eszmeáramlatok. 1911-ben már nem a számszerû szaporodás, nem a további szervezés, hanem a valóságos munka jellemzi a Királyhágón túli részek gazdatársadalmi életét. Lehetetlen volna e munkásság összes részleteit felsorolni, ami úgyszólván a gazdasági élet összes vonatkozásaira kiterjedett, szolgáljanak mégis tájékozásul a következõ adatok: 1. saját helyiséget szerzett és rendezett be 40 gazdakör; 2. rendszeres gazdasági elõadásokat rendezett 322 gazdakör; 3. tanulmányi kiránduláson részt vettek 127 gazdakör tagjai; 4. háziipari tanfolyam volt 7 gazdakörben; 5. 23 gazdakör gazdasági gépraktárat létesített, amivel a gazdaköri gépraktárak száma 105-re emelkedett; 6. közös használatú gazdasági gépet beszerzett 149 gazdakör 510 darabot 47 599 K 30 f értékben; 7. szõlõoltványtelepet létesített és tartott fenn 1911-ben 8 gazdakör, amelyekben 117 700 darab szõlõoltványt termeltek a gazdakörök tagjai; 8. kísérleti zöldségtermelés volt 11 gazdakör telepén; 9. rétjavítást 69 gazdakör kezdeményezett; 10. 63 gazdakör mûtrágyázással kísérletezett; 11. 21 pedig állati betegségek ellen közös erõvel védõojtásokat végeztetett. E számadatok a gazdakörök munkásságának csak elenyészõ, illetõleg ama megnyilvánulásai, amelyekben azok a kirendeltség támogatását igénybe vették, amelyekrõl tehát a kirendeltség a kért közbenjárás folytán tudomást szerzett. Évrõl évre ugyanis mind több és több gyakorlati gazdasági célt karolnak fel a gazdakörök, s mind nagyobb arányokat ölt az a munkásság, amelyet e gazdakörök önerejükre, a közösség erejére támaszkodva, hivatali segítség nélkül végeznek. S itt kell rámutatni arra, hogy e jelentésben foglalt s az erdélyrészi kirendeltség mûködésére vonatkozó statisztikai adatok nem teljesek, mert csupán azon eredményeket tartalmazzák, amelyeknél a kirendeltség is közbejárt, ellenben nem foglalja magában, mert kellõ adatok hiányában nem is lehet felsorolni azt a széles körû tevékenységet, amelyet az erdélyrészi községi gazdakörök mint a miniszteri kirendeltség segítõ munkatársai az elmúlt 2 évben a kirendeltség tudtán kívül, de annak útmutatásai alapján kifejtettek. Ezekbõl az eredményekbõl lehet egyúttal 481
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 482
következtetni az erdélyrészi kirendeltség mûködésének egész irányára, amely azt a célt követi, hogy a kisgazdákat társadalmilag szervezve, azokban a közösség érzetét s a tettvágyat felkeltve, õket a hasznos tennivalókra és azok mikéntjére megtanítva, fokozatosan mind több téren feleslegessé tegye azt a hivatali gyámkodást, amely a helyesen szervezett és következetesen folytatott társadalmi munka hiányában, tehát kényszerû okok következtében az élet oly sok vonatkozásaiban tapasztalható. 1911-ben összesen 23 665 K 37 f-re rúgott azon összeg, amelyet a kirendeltség a gazdakörök támogatására fordított. Kapott ebbõl berendezési célokra 40 községi gazdakör összesen 8306 K-t, 13 gazdakör mûtrágya beszerzése körül részesült összesen 1500 K 31 f támogatásban, 21 gazdakör sertésorbánc elleni védojtóanyagra kapott 1035 K 34 f-t. Végül 84 gazdakör vegyes természetû segélyezésére 12 223 K 72 f-t fordított az erdélyrészi kirendeltség. Hitelszövetkezetek alakítása körül aránylag kevés szerepe volt a kirendeltségnek az elmúlt két évben, mert azt lehet mondani, hogy a legtöbb olyan községben, ahol megvoltak az arra alkalmas vezetõ emberek, a hitelszövetkezet már az elmúlt évben során megalakult. Az 1911. év végén 287 hitelszövetkezet volt a kirendeltség körében vont vármegyékben, amelyeknek azonban 986 községre terjed ki mûködésük. Most már az Országos Központi Hitelszövetkezet is inkább a meglevõ hitelszövetkezeteket igyekszik erõsíteni és ezek körébe vonni a hitelszövetkezettel még nem rendelkezõ egyes községeket, s a kirendeltség is új alakítások helyett inkább azon igyekezett, hogy az egyenes kölcsönnyújtás mellett minél több egyéb gazdasági feladatot bonyolítson le a hitelszövetkezet, amire szervezeténél és rendeltetésénél fogva hivatva van. Igy nevezetesen az állattenyésztés fejlesztésérõl szóló 1908. évi XLIII. tc. ama rendelkezése ró a hitelszövetkezetekre igen nagy fontosságú feladatot, amely szerint a tenyészállatok beszerzésére felveendõ kölcsön kamatterhe állami hozzájárulás révén lényeges könynyítésben részesül. Legtermészetesebben a községi hitelszövetkezetek adhatnak ilyen kölcsönöket, és a kirendeltség nem is tévesztette szem elõl, hogy az egyes községekben az állatállománynak ez állami hozzájárulással megkönnyített kölcsönök révén való kiegészítését szorgalmazza. Sajnos azonban az állatok rendkívül magas ára még e kedvezõ körülmény mellett is rendkívül megnehezítette a tenyészanyagbeszerzéseket, s 1910-ben még csak szórványos esetekben érvényesülhetett az említett törvény jó hatása és a hitelszövetkezeteknek ezzel kapcsolatos szerepe.
482
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 483
A kirendeltség mûködési körébe font vármegyék területén lévõ hitelszövetkezetek 1911. év végén mutatkozó állapotáról szolgáljon tájékozásul a túloldali összeállítás. A fogyasztási szövetkezetek szervezése körül azt tartja a kirendeltség szem elõtt, hogy csak ott van azokra szükség, következésképp ott van helye a támogatásnak, ahol a megfelelõ bevásárlási helyektõl való távolság, a magánkereskedés hiánya, annak elégtelensége vagy meg nem felelõ volta a fogyasztási szövetkezetet szükségessé tette. Az 1911. év végén 162 községi fogyasztási szövetkezet mûködött a kirendeltség körzetében 45 033 darab és 487 630 K értékû üzletrésszel. Az eladott áruk értéke 4 979 175 K 27 f-t képviselt. E szövetkezetek valamennyien a „Hangya” szövetkezet felügyelete és irányítása alatt állanak s az árukat is attól kapják. Az áruellátás pontossága és gyorsasága érdekében a „Hangya” Nagyenyeden egy központi raktárt tart fenn. A tejszövetkezeteket illetõleg az erdélyrészi kirendeltség nem annyira azok szaporítására, mint inkább arra helyezi a súlyt, hogy a meglevõk megerõsödjenek s az azokban termelt tej minél elõnyösebben értékesüljön. A Királyhágón túli részekben ugyanis túlnyomó a kevésbé tejelõ, de igázásra annál alkalmasabb magyar fajta szarvasmarha tenyésztése, s ezenfelül a lakosság azt a dicséretre méltó gyakorlatot követi, hogy a borjúkat felneveli. A kirendeltség tehát csak oly helyeken karolja fel a tejszövetkezeteket, illetõleg támogatja az érdekelteket szövetkezet alakítását célzó törekvéseikben, ahol nagyobb tejfölösleg van, amelynek elõnyösebb értékesítése ez úton inkább várható. 1910-ben 45 volt a mûködõ tejszövetkezetek száma, közülök 4 ez évben alakult. Azoknak vármegyék szerinti megoszlásáról s az elért eredményekrõl a következõ kimutatás ad képet. Tejszövetkezetek száma
Tagok száma
Üzletrészek száma
Értékesített tej literekben
23
2345
3250
1 807 936
258 696
Udvarhely
8
972
1164
346 567
51 327
Kolozs
9
610
904
454 033
74 539
Háromszék
3
297
416
60 283
49 595
Vármegye Maros-Torda
Az azért fizetett összeg K-ban
Torda-Aranyos
2
119
259
116 469
18 843
Összesen
45
4343
5993
2 785 288
453 000
483
2 402 4 014 6 779 10 183 9 040 13 018 3 014 4 683 16 047 25 617 7 783 11 162 10 965 15 280 6 076 9 932 8 761 10 609 70 867 104 498
200 700 146 900 492 075 401 300 689 180 478 150 255 300 181 500 1 353 790 984 600 1 609 560 458 900 763 440 536 700 488 100 336 200 530 550 394 900 5 382 695 3 919 150
Tartalékalap
107 51 94 45 188 138 159 82 122 986
Takarékbetét
8 24 30 18 56 45 48 21 37 287
Befizetett üzletrész
Alsó-Fehér Csík Háromszék Kisküküllõ Kolozs Maros-Torda Szilágy Torda-Aranyos Udvarhely Összesen
Üzletrészek értéke
Vármegye
Üzletrészek száma
Page 484
Tagok száma
20:45
Mûködésük hány községre terjed
2010.09.02.
Szövetkezetek száma
k nyv_harmadik.qxp
190 000 38 650 1 063 300 84 300 1 529 900 171 500 180 100 98 000 2 312 800 200 400 599 000 152 500 792 000 118 500 387 100 143 000 1 239 300 138 100 8 294 200 1 144 950
1911-ben 8 új tejszövetkezet alakult a kirendeltség mûködési területén, mivel azonban a korábban létesültek közül 4 idõközben megszûnt, a tényleges szaporulat ez évben is 4 szövetkezet. E szövetkezetek vármegyék szerint a túloldali kimutatás szerint oszlanak meg. A kirendeltség állandó felügyelet alatt tartja e szövetkezetekben a tej feldolgozását és az értékesítést, ami nem is maradt hatástalanul, mert ennek tudható be, hogy a tej 1911-ben átlagosan literenkint és netto 13,80 fillérért értékesült. A községi állatbiztosításnak szövetkezeti alapon való szervezését az erdélyrészi kirendeltség kezdeményezte 1908-ban. E munkásságának nem remélt örvendetes eredményeit mutatja az, hogy 1911-ben már 173 községi állatbiztosító szövetkezet mûködött, valamennyi a magyar kölcsönös állathiztosító társaság mint szövetkezet kötelékében. A gyors fejlõdés illusztrálására az 1909. évi adatokkal szemben – amikor 55 községi állatbiztosító szövetkezet mûködött s 1 150 632 K értékben 6293 drb állat volt biztosítva – álljanak itt az 1910. és 1911. évekre vonatkozó részletes eredmények. Az 1910. évi állapot a következõ: Vármegye Maros-Torda Udvarhely Háromszék Csík Kisküküllõ Kolozs Összesen
484
Szövetkezetek száma 53 6 12 2 11 7 91
Tagok száma 2 991 140 523 54 584 415 4 707
Biztosított állatok értéke száma K 8 421 2 045 238 344 59 910 1 800 390 212 167 24 228 1 317 316 247 1 271 305 505 13 340 3 141 340
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 485
Az 1911. évi eredményekrõl ad számot az alábbi kimutatás: Vármegye Maros-Torda Udvarhely Háromszék Csík Kisküküllõ Kolozs Brassó Torda-Aranyos Alsó-Fehér Szolnok-Doboka Összesen
Szövetkezetek száma 71 9 24 8 15 14 1 4 1 26 173
Tagok száma 3 930 270 839 201 673 608 57 128 45 950 7 701
Biztosított állatok értéke száma K 9 660 2 259 220 387 65 930 2 415 522 972 196 55 342 1 302 362 691 1 654 424 575 82 11 708 314 82 668 154 33 704 643 150 900 16 807 4 239 710
1910. év rendkívül kedvezõ volt az állatbiztosító szövetkezetekre nézve abban a tekintetben, hogy aránylag kevés esetben kellett elhullás okért kártalanítást nyújtani, mert a biztosított 13 340 drb állat közül összesen csak 65 hullott el az egész év folyamán, ami az egésznek kerekszámban csak ½%-a. Ezt azonban fõként annak lehet tulajdonítani, hogy éppen a kölcsönösségnél fogva, amely szerint a károsodás következményeit a községi állatbiztosító szövetkezet minden egyes tagja aránylagosan viseli, ellenõrzik és vigyázzák egymást a szövetkezetnek egy-egy községben lévõ tagjai, gyógykezeltetik vagy szükség esetén kellõ idõben értékesítik az elkárosodástól félthetõ állatot. Elhullások szempontjából rendkívül kedvezõ volt az 1911-iki esztendõ is, amennyiben csak 217 állat hullott el, vagyis a biztosított állatállománynak l,16%-a. Biztosítva volt ez évben 16 114 drb szarvasmarha, 551 drb sertés és 142 drb ló, mind összesen 4 239 710 K értékben. A miniszteri kirendeltségnek a szervezésnél való kezdeményezése és a megalakult szövetkezetek felügyelete, valamint a m. kir. földmívelésügyi minisztérium anyagi segélye mellett jelentõs szerepe van a községi állatbiztosító szövetkezetek sorsában a magyar kölcsönös állatbiztosító társaságnak, amely társaság, mint e községi szövetkezetek központi szövetkezete, viszontbiztosítás révén kötelékében tartja, egyúttal felügyeli és ellenõrzi azokat. E célra külön felügyelõsége van Marosvásárhelyen, az erdélyrészi miniszteri kirendeltség központja székhelyén. Az erdélyrészi kirendeltségnek a gazdatársadalmi szervezkedés érdekében folytatott agitációjának eredményeként tekintendõk azon állandó, közös otthonok is, amelyekben e községi gazdaszervezetek 485
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 486
elhelyezést és biztos hajlékot nyernek, s amelyek helytelenül Népház néven ismeretesek, holott azokat az esetek túlnyomó többségében nem a község, tehát a falu népének egyeteme, hanem valamelyik szövetkezeti intézmény létesíti, avagy azok valamennyien egymással karöltve, helyesen „szövetkezeti ház”-nak nevezendõk azok. A kirendeltség mindenütt, ahol már megalakult és mûködik a gazdakör s a szövetkezetek egy-két válfaja, hozzásegíti azokat ily szövetkezeti házhoz, ahol azután együtt van a gazdakör összejöveteli helyisége, a tejszövetkezet üzleti helyisége, jégverme és berendezései, a fogyasztási szövetkezet boltja és raktára, az összes többi szövetkezetek irodája, úgyszintén a gazdaköri gépraktár a szövetkezeti ház udvarán. 1910-ig 17, 1910-ben 9 ilyen szövetkezeti ház létesült. 1911-ben pedig 44-re emelkedett azok száma. Ez utóbbi esztendõben 27 helyütt kaptak az érdekeltek ily célra összesen 70 200 K segélyt s a sajátjukból 170 082 K-t használtak fel a szövetkezeti házak építésére, amelyek azonban valamennyien nem készültek még el 1911-ben. [...]
VIII. Vízi ügyek Úgy a közegészségügy szempontjából, valamint az állattenyésztés fejlesztése érdekében – tehát gazdasági szempontokból – nem különben tûzrendészeti tekintetekbõl is elsõrendû fontossága van a községek elegendõ és egészséges ivóvízzel való ellátásának. A lakosság ezen elsõrendû életszükségletérõl való gondoskodás a kirendeltségeket már évek óta foglalkoztatja s a rendelkezésükre álló hitel keretei közt iparkodtak is az évrõl évre egyre jobban fokozodó vízellátási igényeket a lehetõséghez képest kielégíteni. [...] Az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség volt az elsõ, amely a községeknek ivóvízzel való ellátását felkarolta, s ennek a munkálkodásnak sikeres bevezetése folytán, amely 1907-ben indult meg, a másik két kirendeltség területén is felkarolta a vízellátás és vízszabályozás kérdését. Minthogy azonban az erdélyrészi kirendeltség mûködési területén a terepviszonyok jobbára olyanok, hogy a vízellátás kérdése csak a költségesebb befektetést és több idõt igénylõ vízvezetékek építésével oldható meg: ennélfogva természetes, hogy itt a vízhiányban szenvedõ községek vízzel való ellátása lassúbb tempóban halad.
486
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 487
Különös gondot fordít a kirendeltség az általa feljavított közlegelõkön csordaitatók létesítésére. Nagyobb számmal többnyire cementbõl házilag készültek az ilyen forrásfoglalási munkálatok és a megfelelõ cement itatóvályuk. Az 1909. év végéig 25 községben lett a vízhiány megszüntetve, éspedig 22 községben élõforrásra alapított vízvezetékkel, 3 községben pedig mélyített kutakkal. Ezekre a vízellátási munkálatokra a kirendeltség összesen 162 344 kor. államsegélyt eszközölt ki. 1910. évben a kirendeltség 11 községben épített vízvezetéket, illetve részben e munkálatokat elõkészítette, 5 községben pedig mélyített kutak építésével oldotta meg a vízhiányt. E munkálatok községei összesen 42 700 K államsegélyt igényeltek. 1911. évben 8 községben készült vízvezeték és 6 községben közkút a kirendeltség közremûködése mellett; összesen 72 090 K 30 f államsegéllyel. A lefolyt 1911. év végéig Maros-Torda, Torda-Aranyos, Háromszék, Kisküküllõ, Kolozs, Szilágy és Udvarhely vármegyéknek összesen 38 községében lett megoldva a vízellátás kérdése, s e célból összesen 236 032 K 47 f államsegély használtatott fel. A vonatkozó részletes adatokat az alábbi kimutatás tünteti föl:
Sorszám
Kimutatás az erdélyrészi (székelyföldi) min. kirendeltség által megépített és részben építés alatt álló községi vízellátási berendezésekrõl.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
A község neve
Kiutalt államsegély K
f
Vízellátási berendezés
Jegyzet
Kézdivásárhely (Háromszék) 4 992 34 vízvezeték (Erzsébet intézet.) Felvinc (Tordaaranyos) 1 234 13 ” Megépítve 1907-ben Mezõbánd (Marostorda) 8 000 ” ” 1907-ben Márkod (Marostorda) 528 kút ” 1908-ban Homoródszentmárton (Udvarhely) 10 600 ” ” 1908-ban Székelyszentmiklós (Udvarhely) 4 600 ” ” 1907-ben Feldoboly (Háromszék) 2 900 ” ” 1907-ben Bereck (Háromszék) 7 500 ” ” 1908-ban Kálnok (Háromszék) 11 000 ” ” 1908-ban Bükszád (Háromszék) 13 050 ” ” 1908-ban Homoródbene (Udvarhely) 15 900 ” ” 1909-ben Mezõmadaras (Marostorda) 11 900 ” ” 1909-ben Nyárádszentanna (Marostorda) 1 500 sülyesztett kút ” 1910-ben Szászdányán (Kisküküllõ) 1 700 ” ” 1910-ben Magyarsáros (Kisküküllõ) 4 600 ” ” 1910-ben Átvitel: 100 004 47
487
2010.09.02.
Sorszám
k nyv_harmadik.qxp
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38
20:45
Page 488
Kiutalt államsegély
A község neve
K Áthozat: Albis (Háromszék) Szabéd (Marostorda) Harangláb (Kisküküllõ) Bethlenszentmiklós (Kisküküllõ) Csóka (Marostorda) Sz.-Kakasd (Marostorda Székelyszentkirály (Udvarhely) Oroszhegy (Udvarhely) Sükõ (Udvarhely) Atyha (Udvarhely) Selye (Marostorda) Somosd (Marostorda) Nagyadorján (Marostorda) Firtosváralja (Udvarhely) Bonchida (Kolozs) Bázna (Felsõbajom) (Kisküküllõ) Magyarpéterlaka (Marostorda) Magyarbikal (Kolozs) Türe (Kolozs) Uzdiszentpéter (Kolozs) Máron (Szilágy) Diosad (Szilágy) Szilágyszeg (Szilágy) Összesen:
f
Vízellátási berendezés
Jegyzet
100 004 47 8 650 vízvezeték Megépítve 5 900 ” ” 5 000 ” ” 4 780 ” ” 3 850 ” ” 1 400 sülyesztett kút ” 4 860 vízvezeték ” 9 580 ” ” 8 320 ” ” 10 000 ” ” 15 000 ” ” 5 700 ” ” 1 200 ” ” 10 100 ” ” 1 600 sülyesztett kút ” 12 200 vízvezelék ” 2 500 sülyesztett kút ” 14 500 vízvezeték ” 2 000 ” ” 2 038 ” ” 1 150 sülyesztett kút építés alatt 4 200 ” ” 1 500 ” ”
1908-ban 1909-ben 1909-ben 1909-ben 1909-ben 1911-ben 1909-ben 1909-ben 1909-ben 1909-ben 1910.ben 1910-ben 1910-ben 1910-ben 1911-ben 1911-ben 1911-ben 1911-ben 1911-ben 1911-ben 1911-ben 1911-ben 1911-ben
236 032 47
[...]
IX. Vegyes intézkedések Az elõzõ fejezetekben elmondottak a kirendeltségek mûködésének azon megnyilvánulásai, amelyek ezen hivatali szervezeteket a magyar földmívelésügyi kormánynak az egész országra szóló programja alapján foglalkoztatták. A jelen fejezet azon munkásságról kíván képet nyújtani, amely folyománya a kirendeltségek azon hivatásának, hogy a mûködési területükön élõ s gazdálkodással foglalkozó lakosság anyagi jólétét s szellemi haladását kötelesek tõlük telhetõleg és minden rendelkezésükre álló eszközzel szolgálni s ezen vidékeknek gazdaságilag elmaradt népét az anyagi és szellemi haladás útjára segíteni. Ezen hivatás magyarázza meg azt, hogy a kirendeltségek útján kifejtett kormányzati tevékenység eleinte „segélyezési akció” névvel jelöltetett, s 488
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 489
még most is, amikor a kirendeltségek a fokozatos fejlõdés következtében lassankint a m. kir. földmívelésügyi minisztérium rendes hivatali szerveivé fejlõdtek, elég nagy szerepe van azoknál annak a munkásságnak, amely a különleges helyi viszonyok szülte okok következtében, fõképpen a szellemi elmaradottság és elemi bajok káros következményeinek megszüntetése érdekében, tehát a segélyezés jegyében folyik. Oly széles körû e feladat, következésképpen a kirendeltségeknek azt szolgáló tevékenysége is, hogy lehetetlen mindarról beszámolni, ami ily célzattal történt. Csupán fõbb vonásokban lehet vázolni a kirendeltségeknek azon munkáját, amely az elmúlt két esztendõben ezen hivatás jegyében folyt. Meg kell emlékezni elsõsorban az ingyenes jogi segélynyújtás intézményérõl, továbbá azon rendkívüli segélyezésekrõl, amelyek nagyobb elemi csapások (árvíz, jégverés és tûzkár) eseteiben a pillanatnyi ínség enyhítése érdekében történtek. [...] Az ingyenes jogi segélynyújtás az erdélyrészi kirendeltségnél 1910-ben csupán annak hivatali központjában, 1911-ben pedig Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen volt szervezve a hegyvidékihez hasonló módon. A tanácsot, útbaigazítást vagy felvilágosítást jogi természetû ügyekben erre felkért ügyvédek, közigazgatási stb. ügyekben pedig a kirendeltség referensei nyújtják. 1910-ben 678 egyén vette igénybe e kedvezményt, 1911-ben 394-en éltek vele, éspedig 314 Marosvásárhelyen, a központban és 80-an Székelyudvarhelyen. A rendkívüli segélynyújtás e kirendeltségnél a gazdakörök útján történik. A kirendeltségnek felhatalmazása van ugyanis arra, hogy a községi gazdaköröket 300 K-ig terjedhetõ segéllyel támogathassa mûködésükben. Kisebb csapások esetén tehát módjában van a kirendeltségnek ezt a támogatást nyújtani a károk enyhítésére. Ezt meghaladó tehát nagyobb segélyezések természetszerûleg elõzetes miniszteri engedélyt igényelnek. Ilyen nagyobb összegû segélyek voltak 1910-ben: 1. Topánfalva és vidékén 10 község 1062 kisgazdájának kedvezményes áron kiadott 50 404 kg kukorica részben vetõmagul, részben élelmezési célra; 2. Felsõsófalva tûzkárosultjainak 6428 K 52 f értékben ingyen segélyként adott különféle termények és gazdasági felszerelési tárgyak; 3. Maros-Torda és Udvarhely vármegye jégkárosultjainak 4500 korona értékben adott vetõmagvak;
489
k nyv_harmadik.qxp
2010.09.02.
20:45
Page 490
4. Szásznyires község jégkárosultjainak 2859 K 70 fillér ármérsékléssel adott vetõmagvak; 1911-ben: 1. Mezõpanit község tûzkárosultjainak adott gazdasági felszerelések 600 K értékben; 2. Nagypetri község tûzkárosultjainak adott gazdasági felszerelési tárgyak és vetõmagvak 800 K értékben; 3. Kolozs vármegyei árvízkárosultaknak terményekben adott 176 K 20 f értékû segély; 4. Magyarfenesi tûzkárosultaknak 260 K értékû és 5. Sármaság község tûzkárosultjainak 800 K értékû gazdasági felszerelési tárgyak alakjában adott segélyek. Morális szempontból, de közvetve a közegészségügyi s gazdasági érdekeket tekintve is nagy jelentõsége van az erdélyrészi kirendeltség azon akciójának, amely az alkoholizmus ellenében folyik. E kirendeltség elsõrendû feladatának tekinti állandóan, hogy kivegye részét az alkoholizmus elleni küzdelemben. Megragadott minden alkalmat, ahol és amiben ekörül valamit tehetett. A gazdakörökben folyt tanítások ismertetésénél már említve volt, hogy ezekben mindig utalás történik az alkoholizmus veszedelmeire, de részt vett a kirendeltség a marosvásárhelyi alkoholellenes szövetség munkájában is, amely szövetség egész Erdélyben társadalmi úton igyekszik az alkoholizmust csökkenteni, s anyagilag is támogatta e szövetséget oly módon, hogy részére 1910-ben és 1911-ben 2000-2000 K segélyt eszközölt ki. Az elõbbihez hasonló az a munkásság is, amelyet az erdélyrészi kirendeltség a tûzkár elleni biztosítások terjesztése érdekében újabban megindított. Az erdélyi részeken ugyanis igen kevéssé van elterjedve a tûzkár elleni biztosítás, aminek következtében egyes tûzeseteknél családok, nagyobb tüzeknél pedig egész községek existentiája rendül meg a szenvedett károk folyományaként, és nyomában jár az eladósodás. Ezért szorgalmazza a kirendeltség a biztosításokat, ami a falusi gazdakörök révén történik, amelyek a biztosítótársaságokkal közeli kapcsolatba hozatván, eredményesen munkálkodnak a biztosítások terén. A kirendeltség ezen agitációjának eredménye a biztosításoknak bár lassú, de máris észrevehetõ terjedése. [...]
490
