Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program MTA Programiroda 2006. február
A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A gyermekek szegénysége elfogadhatatlan. Minden negyedik-ötödik gyermek nélkülözésekkel, fejlődését nehezítő körülmények között él. Minden ötödik gyermeket az fenyeget, hogy szakképzettség hiányában nem tud elfogadható színvonalú megélhetést nyújtó munkalehetőséghez jutni. Kevés gyerek születik – óvnunk kell őket. Ha több gondot és erőforrást fordítunk rájuk, nem csak az ő helyzetük javul. Ez az ország távlati érdeke is. Ezért készül – a kormányfő kérésére – egy Generációs Program a következő 25 év teendőiről, és ezen belül egy – minél hamarabb elindítandó – 3 éves Rövid Program. A szegénységet csökkentő lépések közül súlyponti kérdés: - a gyermeket nevelő családok helyzetének könnyítése, foglalkoztatásuk segítése; - a gyermeknevelést szolgáló intézmények és szolgáltatások mennyiségének, elérhetőségének, minőségének jelentős javítása különös tekintettel a kisgyermekek egészséges, harmonikus fejlődésére; - az, hogy elsőbbséget biztosítsunk a leginkább veszélyeztetett csoportoknak, a legszegényebb településeken élő családoknak, a legrosszabb helyzetű iskoláknak és az ott tanuló gyerekeknek, a sok szempontból veszélyeztetett, szakképzettséget nehezen szerző serdülőknek. A gyermekszegénység csökkentésére vonatkozó programnak kiemelt fontosságúnak kell lennie az ország életében. Súlyponti kérdéssé kell válnia a 2. Nemzeti Fejlesztési Tervben, hogy jelentős európai forrásokat lehessen e célra felhasználni. Minden kormányzati döntésnél mérlegelendő, hogy az adott intézkedés nincs-e ellentétben a gyermekek érdekeivel és jogaival. A program készítése 2005 novemberében indult. 2006 január végéig több száz szakember és civil segített a jelenlegi változat elkészítésében: pedagógus, orvos, szociális munkás, jogász, gyermekvédő, kutató, közigazgatási szakember, gyerekekért és szegényekért dolgozó civil szervezet, gyerekek kisebb nagyobb csoportjai. Köszönjük munkájukat, és várjuk a további segítséget. 2006 februártól az anyag az interneten megtalálható, letölthető, vitatható – a rövid összefoglalást kérésre kinyomtatva elküldjük.
1
Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program MTA Programiroda 2006. február
A program törekvései (A Rövid Program fő céljai)
1. CSÖKKENJEN A SZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ GYEREKEK SZÁMA ÉS ENYHÜLJÖN SZEGÉNYSÉGÜK A program alapvető célkitűzése az, hogy már három év alatt érzékelhetően csökkentse a szegénységben élő gyermekek számát és arányát, és hogy jelentősen javítsa a mély szegénységben élő, végzetesen kirekesztett gyermekek életkörülményeit. A hosszú távú program a szegénység kiterjedtségének és mélységének további csökkentése mellett át kell, hogy alakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a kirekesztést. E központi célok közelítése sok változást igényel.
2.
MINÉL KORÁBBAN SEGÍTSÜNK A CSALÁDOKNAK
A tudomány mára bebizonyította, hogy minél korábban kezdjük körültekintően és komplex segítséggel fejleszteni a gyermekek képességeit, annál eredményesebb a segítség. Ezért javasoljuk: a most meghonosodó Biztos Kezdet program kiszélesítését, amely a gyermek születésének pillanatától együttműködik a családdal a csecsemő és kisgyermek jobb testi és szellemi fejlődése érdekében; az óvodai férőhelyek számának olyan bővítését, hogy három éven belül minden 5 éves gyerek járhasson óvodába, ne lehessen a szülő kérését visszautasítani; olyan feltételek megteremtését, hogy a mainál több gyerek járhasson 4 éves korától óvodába a rossz helyzetű településeken is; hogy védőnő, szociális munkás, pedagógus segítse a család erőfeszítéseit, hogy a gyerek rendszeresen tudjon óvodába és iskolába járni.
3. NE LEGYEN ÉHES GYEREK, LEGYEN JOBB, ELÉRHETŐBB ÉS OLCSÓBB A BÖLCSÖDEI- ÓVODAIISKOLAI ÉTKEZÉS A gyermekek harmada-negyede (sokszor a szülő időhiánya miatt) reggeli nélkül megy iskolába. A gyermekintézmények többségében nem megfelelőek az étkezés feltételei, nem ízletes, tápértékekben szegény az étel. A szegényebb
2
Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program MTA Programiroda 2006. február
családok gyermekei számára fontos hét végi és nyári étkeztetés csak töredékesen biztosított. A jobbítás érdekében javasoljuk: hogy az általános iskolákban legyen reggel tej és zsömle, ne kelljen éhgyomorra kezdeni a napot; az ingyenes étkeztetés köre szélesedjen. A Rövid Program során jusson ehhez hozzá az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben élő összes bölcsődés, óvódás és 1- 4. osztályban tanuló általános iskolás gyermek, valamint azon iskolák összes tanulója, amelyekben a gyermekek legalább fele rendszeres gyermeknevelési kedvezményre jogosult; hogy legyen hét végi és nyári étkeztetés az ország leghátrányosabb helyzetű településein, továbbá minden településen a rendszeres gyermeknevelési kedvezményre jogosult gyermekek számára; hogy a gyermekétkeztetés minősége és körülményei fokozatosan javuljanak.
4. JUSSON MINDEN GYEREK JOBB KÉPESSÉGFEJLESZTÉSHEZ, LEGALÁBB ELSŐ SZAKKÉPZETTSÉGHEZ. Ennek érdekében javasoljuk: hogy az alsó tagozatosok helyben járhassanak iskolába mindazokon a településeken, ahol legalább 40 alsó tagozatos gyermek él; az iskolai szegregáció csökkentését. Az esélyegyenlőséget szolgáló adminisztratív intézkedések mellett kiemelten kell fejleszteni a hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban oktató, rossz helyzetben lévő általános iskolák infrastruktúráját; olyan ösztönző rendszer kialakítását, amely elősegíti, hogy a sok rossz helyzetű tanulót oktató iskolákban jól képzett pedagógusok dolgozzanak; a középiskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében többféle szolgáltatással, a diákok tanulási pályájának követésével meg kell előzni a lemorzsolódást, vonzóbbá kell tenni a szakiskolai képzést, illetve alternatív megoldásokkal, például Tanodákkal kell segíteni a diákokat; mindazon ösztöndíj programok továbbfejlesztését, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint hatékonyan segítik az iskolai továbbhaladást. (Útravaló programok, Arany János program stb.)
3
Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program MTA Programiroda 2006. február
5. LEGYEN BIZTONSÁGOS ÉS KISZÁMÍTHATÓ A CSALÁDI PÓTLÉK RENDSZERE, KIEMELTEN SEGÍTSE A NEHÉZ HELYZETŰ CSOPORTOKAT Ennek érdekében: meg kell őrizni a családi pótlék vásárlóerejét, és biztosítani kell szintjének emelkedését. Törvény rögzítse a családi pótlék legalább évente egyszeri emelésének, bérekhez illetve árakhoz igazításának kötelezettségét. a három és többgyermekes családok, valamint a gyermeküket egyedül nevelők családi pótlékát az átlagosnál jobban kell emelni.
6. LEGYEN BIZTONSÁGOS A LAKHATÁS, A LAKÁS MEGTARTÁSA, LEGYENEK ELÉRHETŐ LAKÁSOK A KEVÉSBÉ TEHETŐSEK SZÁMÁRA Ennek érdekében: erősíteni kell a lakáshoz való jogot, szorgalmazni e jog alkotmányossá tételét. meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek megelőzik a családok kilakoltatását, a nehezen megszerzett lakás elvesztését. erőteljesen támogatni kell a – szociális és piaci - bérlakások számának növelését, összekötve a korrekt lakbér-szabályozással és a rászorulók lakbérfizetésének támogatásával. több forrást kell biztosítani a szegény és roma telepek színvonalának jelentős javítására, a szegregáció gyengítésére. áthidaló megoldásként jobb körülményeket kell teremteni a hajlék vagy fedél nélküli családok számára: növelni kell az átmeneti otthonok számát, javítani az ott nyújtott szolgáltatásokat.
LEGYEN OLCSÓBB AZ ÓVODA, AZ ISKOLA, A GYERMEKEKET SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYEK MEGKÖZELÍTÉSE
7.
Ennek érdekében javasoljuk: több és jobb iskolabusz, falubusz működtetését, különösen a kisebb településeken. a gyermekek és családok utazási költségeinek csökkentését, első lépésben a három és több gyermekesek, valamint a fogyatékos gyermeket nevelők számára.
4
Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program MTA Programiroda 2006. február
8. LEGYENEK
JOBBAK LEHETŐSÉGEI
A
SZÜLŐK
MUNKAVÁLLALÁSI
Ennek érdekében – a jelenlegi munkaerőpiaci programokon túl – javasoljuk: helyi szükségletek kielégítéséhez – például kis településen a gyerekek étkeztetéséhez – kapjanak több támogatást a „szociális gazdaság” intézményei, azok a helyi csoportok, amelyek helyi szükségletek kielégítésére szerveződnek; ugyanilyen módon (piaci megoldások mellett non-profit szerveződésekkel) bővüljenek a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények, pl. családi napközik; több jogot és lehetőséget kell biztosítani részmunkára, távmunkára – amely a fiatal szülők számára új lehetőségeket teremtene.
9. LEGYENEK ERŐSEBBEK A GYERMEKEK JOGAI Javasoljuk létrehozni a Gyermekombudsman, a Gyermeki Jogok Országgyűlési Biztosának intézményét. A Gyermekombudsman hatékonyan képviselhetné a nemzetközi egyezményekben is rögzített gyermeki jogokat, erősítené a gyermekek érdekeinek védelmét, és mindezzel javítaná a gyermekek helyzetét.
Észrevételeiket várjuk! E-mail:
[email protected] Weboldalak – 2006 február 10-től: www.gyerekszegenyseg.hu www.gyermekszegenyseg.net
A program készítőinek nevében: Ferge Zsuzsa akadémikus
5