A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI
Összeállította: Darvas Ágnes – Kecskés Éva – Simon Mihály
MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.
1
„A hatékony állami fellépés elengedhetetlen feltétele az egységes adminisztratív irányítás, és a koherens gyermekpolitika.” (Iván Orsolya, 2007.)
Bevezetés
„Magyarországon a gyermeki jogok törvénybefoglalása, jogi szabályozása alapvetı kérdésekben lezártnak tekinthetı. A jogharmonizációs feladatokon és a körülmények változására reagáló törvénymódosításokon túl a Program készítése során eddig nem merült föl új törvény megalkotásának szükségessége. A törvények és más jogszabályok megvalósítása azonban rendkívül hiányos, késedelmes, gyakran inkább formális, mint lényegi. A legfontosabb feladat e jogok érvényesítésének, érvényesülésének elımozdítása. A jogérvényesítés eszköze – a szükséges források biztosításán túl – a jogok biztosítására kötelezettek folyamatos ellenırzése, továbbá a jogok alanyainak (gyermekek és családjuk) nyújtott segítség a jogérvényesítésben. A jogszabályokban foglaltak érvényesítése az alapvetı feltétele annak, hogy mőködıképes és hatékony legyen a gyermekek érdekeinek és szükségleteinek megfelelı korszerő ellátórendszer. A Program során megvalósuló intézkedéseknek elı kell segíteniük, hogy - érvényt szerezzenek a hazai jogszabályokban megfogalmazódó, a gyermeki jogokat védı szabályozásnak (pl. Gyvt. 11. § (1): „A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.”); - megelızhetıek legyenek a gyermek sérelmére elkövetett cselekmények (ENSZ Egyezmény 19, 20, 36); - biztosított legyen a gyermekek szociális biztonsághoz való alapvetı joga és a megfelelı szintő megélhetés (ENSZ Egyezmény 26, 27); - csökkenjenek az egyenlıtlenségek a képességek kibontakoztatásának lehetıségeiben és feltételeiben (ENSZ Egyezmény 3, 6, 18, 24, 26, 27, 28, 29, 31, 36); - növekedjen a gyermekek részvétele az ıket érintı kérdésekben, döntésekben (ENSZ Egyezmény 12, 13); - biztosított legyen a megfelelı színvonalú egészségügyi – oktatási – szociális – gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés (ENSZ Egyezmény 2, 23, 24, 26, 27, 28, 29, 30, 31).” (Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Rövid Program, 2006. március) Azokban az ügyekben, amelyekben a gyerekek jogainak és jólétének mindennapi gyakorlatát, azok esetleges anomáliáit vizsgáljuk, két fı komponens köré győjthetı tapasztalatokról számolhatunk be: 1. a jogszabályok, rendeletek egyértelmőségének hiányából fakadó problémák, az értelmezésben rejlı „lehetıségek” kihasználása, 2. az elégtelen információ, a tájékoztatás hiánya. Mindkét esetben végsı soron szemléleti problémákra vezethetıek vissza az alábbi, kifogásolható gyakorlatok, jelenségek. Ha tágabb kontextusban vizsgáljuk a gyerekek és családjaik egyenlı esélyeinek kérdéskörét, nem tekinthetünk el a társadalomban zajló folyamatoktól. A forráshiányos önkormányzatok
2
minden létezı eszközt igyekeznek megragadni, hogy költségvetésüket valahogyan egyensúlyban tartsák. Alábbi példáink között szerepelnek olyan intézkedések, amelyek egyrészt a nagyobb állami normatívát célozzák, másrészt abból a kalapból csípnek el egy-egy kisebb részt, amely a legkiszolgáltatottabbak mindennapjait hivatott elviselhetıbbé tenni: elsısorban a szociális szolgáltatások körérıl van szó, de a közoktatás területén is léptennyomon tetten érhetı mindkét jelenség. Holott „A gyermek mindenek felett álló érdeke hivatkozási alapot teremt/het arra az esetre, ha a jogszabályok valamit nem, vagy nem teljesen szabályoznak, vagyis ha konkrét jogszabályi helyre nem lehet hivatkozni. Az elv tartalmát a lehetı legszélesebben kell értelmezni. Mindazon szervekre, személyekre irányadó, akik bármilyen módon, formában döntésre, intézkedésre jogosultak a közoktatás-szolgáltatás szervezése, a gyermek ügyeinek intézése során.”1 Az egyenlı bánásmód követelményének alapelvként történı rögzítésének különös jelentısége van többek között az egyenlı hozzáférés biztosításának lehetıségében is.
I. A legsürgısebb beavatkozást igénylı problémák
1. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémái
Általánosan igaz, hogy a különbözı szolgáltatások mőködtetésének és egyéb normáinak meghatározásánál egységes rendszer mőködik, amely nem tudja figyelembe venni az ország jelentıs területi és települési egyenlıtlenségeit, a problémák – munkanélküliség, kisgyerekkori ellátások iránti igény stb. – egy-egy régióban, megyében megfigyelhetı, az országos átlagot jelentısen meghaladó gyakoriságát. Ennek következtében sokszor éppen azokon a településeken, ahol a problémák halmozódnak, a védınık és a gyerekjóléti szolgáltatás munkatársai túlterheltek, nincs a gyerekek számára napközbeni ellátás, nem megoldott a korai fejlesztés, és általában korlátozott a szakszolgáltatásokhoz (logopédus, fejlesztı pedagógus stb.) való hozzáférés. Eddigi tapasztalataink alapján, a Nemzeti Stratégia alapelveivel összhangban a települési lejtı alján elhelyezkedı 47 leghátrányosabb helyzető kistérségben javasoljuk a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát. Ennek keretében a védınık által ellátandó gyerekek számának csökkentését, a gyerekjóléti és családsegítı szolgáltatásokban dolgozók létszámának nem a lakosságszámhoz, hanem az ellátandó családok számához igazodó megállapítását, valamint a pedagógiai szakszolgálatok munkatársainak és az utazó szakemberek létszámának növelését és a korai fejlesztésbe történı bevonását javasoljuk. A napközbeni ellátásokra vonatkozóan fontosnak tartjuk annak jogszabályban történı rögzítését, hogy az érintett korosztály hány százaléka számára kell az önkormányzatoknak férıhelyet biztosítani. A jelenlegi szabályozás következtében ugyanis ez az alapellátás csupán az ország településeinek egyhetedében érhetı el, ott is csupán a gyerekes családok kisebb része tudja azokat igénybe venni. 2005-ös adatok alapján és azóta jelentıs bölcsıdei-fejlesztés nem történt, a gyerekes családok 45%-a lakik olyan településen, ahol a bölcsıdei szolgáltatás nem hozzáférhetı, a szegény gyerekes családok 54%-a. 1
Dr. Szüdi János: A gyermek mindenek felett álló érdeke. Élet és irodalom, 2005. 10. 27.
3
2. Minıségi szolgáltatások – zsúfoltság, csoportlétszámok, szakmai tartalom
A napközbeni gyerekellátásoknak nem csupán „gyerekmegörzı” funkciója van. Mind a bölcsıdei, mind a családi napközik, mind pedig az óvodai ellátás esetében a szolgáltatás minısége meghatározó jelentıségő. A bölcsıdei férıhelyek szükségletekhez nem igazodó száma miatt 110-140%-os kihasználtsággal, zsúfoltan mőködnek. Az óvodára vonatkozó hatályos szabályozás alapján a kívánatos csoportlétszám 20 fı, a maximális 25, meghatározott esetekben ez 20%-kal, majd további 10%-kal emelhetı. A közoktatási irányítás szempontjai, a finanszírozás jellege, valamint az a tény, hogy az önkormányzatok megközelítıleg 20-50%-át viselik az óvoda mőködési költségeinek, mind-mind a csoportlétszámok emelése irányába hatnak. Így sokszor elıfordul, hogy a kívánatos 20 fıs csoport helyett a legrosszabb esetben akár 33 kisgyerek is kerülhet egy csoportba. Eközben tudjuk, hogy ehhez sokszor az infrastrukturális feltételek sem adottak. A végeredmény az, hogy rossz minıségő lakásokban élı gyerekek, zsúfolt óvodai termekben töltik napjaikat. A minıségi foglalkozás alapfeltétele, hogy az óvónı reagálni tudjon a gyerekek egyéni szükségleteire, személyre szabott fejlesztéseket tudjon megvalósítani. Ez, ilyen csoportlétszámok mellett megoldhatatlan még akkor is, ha különben minden szakmai és tárgyi feltétel adott lenne. A nem túl nagy számban mőködı családi napközik esetében nem biztosított a szakmai munka minıségének folyamatos értékelése, a rendszeres szakmai-módszertani támogatás.
3. A hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető gyerekekre irányuló nyilvántartás Jelenleg objektíven nem mérhetı a halmozottan hátrányos helyzetőek létszáma, olyan mértékő ellentmondások vannak a jegyzıi és az intézményi adatok között, hogy becslések sem értelmezhetıek. Így a jelenlegi jogszabályok alapján egy olyan csoportot kellene meghatározni és elınyben részesíteni a 3 éves kortól történı óvodai felvétel és a beiskolázások során, amelyet csak nagy pontatlansággal tudnak megbecsülni a települési önkormányzatok és a közoktatási intézmények az önkéntességen alapuló nyilatkozatok és egyéb dokumentumok figyelembevételével. A tapasztalatok alapján a jegyzıhöz delegált nyilvántartási kötelezettség csak akkor mőködik, ha a védını (aki egy ún. környezeti kód alapján általában az anya iskolai végzettségét is tudja), a szociális iroda és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, valamint a közoktatási intézmények dolgozói is aktívan részt vesznek a nyilatkozatok fontosságának megértetésében. Visszatérı probléma, hogy a szociális, az egészségügyi és az oktatási területen dolgozók nem ismerik az aktuális jogszabályokat, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető definíció jelentését, és a két meghatározás közötti különbséget. A közoktatásban érintett helyi szereplık sem mindig a mélyszegénység újratermelıdése dimenziójában értelmezik a halmozottan hátrányos helyzet definíciót, gyakran egyenlıségjelet tesznek ezen gyerekek és a romák között. Hiába vannak, sajnos a romák felülreprezentálva a halmozottan hátrányos helyzetőek között, a szelekciós mechanizmusok megértését nem segíti elı, ha etnikai szempontból közelítik meg a pedagógusok és az önkormányzatok ezt a kérdést. A magyar adatvédelmi törvények egyre abszurdabbak, illetve okafogyottabbak. Ma már lehet vállalni a cigány/roma azonosságot, az adatok (természetesen nem egyénekre, hanem csoportokra vonatkozóan) nyilvánosak lehetnének. Az adatvédelmi biztos a munkahelyi esélyegyenlıségi tervekre vonatkozó állásfoglalásában kitér erre a problémára. „Az
4
esélyegyenlıségi terv készítéséhez kötıdı jogszabályi környezet szőkszavúan ad iránymutatást a terv elkészítéséhez nélkülözhetetlen adatok kezelésére nézve. Az Mt. 70/A. § (3) bekezdése alapján az esélyegyenlıségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak az Avtv. rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlıségi terv által érintett idıszak utolsó napjáig kezelhetıek. Az Mt. tehát rögzíti az Avtv. kötelezı hatályát a végrehajtás során, valamint behatárolja az adatkezelés idejét.” Ennek a kérdésnek a rendezése nélkül a közoktatás területére irányuló kormányzati intézkedések hatásvizsgálatainak ellehetetlenülése, rengeteg pluszmunka és adathiány várható.
A javaslatok a következı törvényeket és rendeleteket érintik:
Törvény, jogszabály, rendelet megnevezése 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról
Módosítandó megnevezése 35. § (1)
rész
87. § (1) h)
3. számú melléklet II. rész 7. pontja
+ végrehajtási utasítások
1997 évi XXXI. törvény (Gyvt.)
94 § 41. § (3)
+ végrehajtási utasítások
1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 49/2004 ESZCSM rendelet a területi védınıi ellátásról
24. § (1) pontjához kapcsolódóan
Módosítás célja A korai fejlesztés igénybe vételének lehetısége bölcsıdén, óvodán kívül, amennyiben ott ez nem biztosított A korai fejlesztés biztosítása utazó szakemberek segítségével. A 47 lhh kistérségben a nyári napközik mőködtetésének biztosítása Az óvodai csoportlétszámok közelítése az ideális 20 fıs létszámhoz A szakember-ellátottság meghatározásának a kistérség szociális problémáinak megfelelı differenciálása a 47 LHH kistérségben A napközbeni ellátásokhoz (bölcsıde) való hozzáférés javítása A 47 lhh kistérségben a nyári napközik mőködtetésének biztosítása A szakember-ellátottság meghatározásának a kistérség jellemzıinek megfelelı differenciálása a 47 LHH kistérségben a GYET mellett vállalható munkaformák egyértelmősítése
A családi napközik szakmai munkájának elısegítése 2. § (2)
A védınıi helyettesítés szabályainak garanciális lefektetése
5.§
A védınık által ellátandó várandósok és 0-6 éves gyerekek számának a település társadalmi-szociális jellemzıinek megfelelı differenciálása a 47 lhh kistérségben
5
II. Szolgáltatások, gyerekintézmények, napközbeni ellátások
1. A védınıi hálózat
„A 0-6 éves korú gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében, valamint a családban történı nevelkedés elısegítése terén különleges szerepe van a területi védınınek. A védınıi szolgálat a jelzırendszer kiemelten fontos résztvevıje. (Gyvt. 17.§ (1) bek.) A szolgálat, mint a jelzırendszer része, köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztetı ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által elıidézett súlyos veszélyeztetı magatartása esetén. (Gyvt. 17.§ (2) bek.) E tevékenysége körében a védınıi szolgálat köteles együttmőködni a jelzırendszer többi résztvevıjével, a résztvevık kölcsönösen kötelesek tájékoztatni egymást. A Gyvt. e kötelezı együttmőködéshez formát is teremt. Elıírja, hogy a gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszélések állandó meghívottja a bölcsıde, az óvoda munkatársa, az iskola gyermek– és ifjúságvédelmi felelıse, a családsegítı szolgálat és a nevelési tanácsadó munkatársa mellett a védını is. A védını a családgondozás keretében segítséget nyújt a helyes életvitelhez, a harmonikus, szeretı családi környezet kialakításához a gondozott családban elıforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelızése, felismerése érdekében. A védınıi tevékenység különös jelentısége abban áll, hogy a 0-6 éves korú gyermekekre egy másik intézménynek sincs olyan rálátása, mint a védınınek. A védını helye a jelzırendszerben azért hangsúlyozandó, mert amennyiben a jelzırendszer védınıi szintje nem mőködik megfelelıen, a segítség már csak késın érkezhet. A védınıi látogatások gyakorisága rendeleti szinten szabályozott. Várandósság idején legalább öt alkalommal látogat a védını. Újszülött gyermek családját az elsı 6 hétben legalább hetente felkeresi. A gyermek 6 hetes és egy éves kora között havonta végez családlátogatást. 1-3 éves kor között a gondozás évente legalább hat alkalom, 3-6 éves korú gyermekek esetén pedig évente minimum négy alkalom (ha a gyermek nem jár közösségbe). Ha a gyermek közösségbe jár, a látogatások száma évente kettı. A családlátogatás gyakorisága minden életkori szakaszban növelhetı abban az esetben, ha a család fokozott gondozást igényel. A rendeletben meghatározott látogatási gyakoriság nem teszi lehetıvé a védını számára, hogy azt a kiterjedt és mással nem pótolható feladatkört betöltse, melyre a jogalkotó ıt eredendıen szánta. A „fokozott gondozást igénylık” formula beépítésével a jogalkotó látszólag biztosítja az arra rászorultaknak a különleges figyelmet, és a többlet segítséget, de a meghatározás formája az egyértelmő számonkérést nem teszi lehetıvé. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a védınık milyen munkateher mellett végzik feladatukat, egyértelmővé válik, hogy a védınık alapvetı feladatukat sem képesek maradéktalanul teljesíteni ilyen feltételek mellett. Egy védınıi körzetben a védını által ellátható várandós anyák, a 0-6 éves korú gondozottak, és az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermekek száma összesen 250 fı lehet. Önmagában ez a szám ellehetetleníti a védınıi munkát. A jogszabály ezen túlmenıen még a gondozotti létszám 25%-os túllépésére is lehetıséget biztosít abban az esetben, ha a település szerkezet a védınıi ellátás más módon való biztosítását nem teszi lehetıvé. (49/2004. ESZCSM 5.§ (5) bek.)
6
A jogi környezet elemzése során a védını kiemelt szerepe a 0-6 éves korú gyermekek gondozásban a feladat oldaláról egyértelmően meghatározott. A jogalkotó a védınıt a terület alapvetı információ-hordozójává teszi. Ezt kötelezettségeként rögzíti. Eszköz oldalról azonban a védını már jogszabályi szinten ellehetetlenül (feladatkör kiterjedtsége, gondozottak száma, látogatás gyakorisága stb.), és ebben az összefüggésben az önkormányzat aktuális gazdasági, intézményi, és szándék helyzetét még nem is vizsgáltuk, ami a védınık lehetıségét a megelızésben tovább ronthatja jelzı szerepét kiüresítve.” (Iván Orsolya: Szempontok a hátrányos helyzet vizsgálatához a kisgyermekkor szolgáltatások jogi környezetében, SULINOVA Korai képességgondozás fejlesztése pilot-projekt, 2007.) Tudjuk azonban, hogy éppen a legkedvezıtlenebb helyzető családok és gyerekek szorulnak ki az ellátásból, illetve szorulnak be a legkevésbé igényes és eredményes ellátásokba. Tapasztalataink szerint azonban azokon a néhány száz fıs, maximum 2000-es kis településeken, amelyek egyébként is hátrányos helyzetőek szolgáltatások és munkahelyek szempontjából, jelentıs védını hiány van. A Szécsényi Kistérségben például egy védını lát el hat falut, vállalkozóként. Mindegyik településen jelentıs a roma lakosság száma, s így éppen azokra a családokra – nagyon fiatalon gyermekeket szülı anyák, második generációs munkanélküliek, rossz minıségő szocpol házakban élık, alacsony iskolázottságúak – jut kevesebb odafigyelés, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne.
Javaslatunk: Szükséges a 49/2004.(V.21.) ESzCsM rendelet a területi védınıi ellátásról módosítása és a helyettesítés szabályainak garanciális jellegő lefektetése. A jogszabály jelenleg egyetlen feltételt támaszt a helyettesítésre vonatkozóan, a képesítéshez kapcsolódóan. A hosszabb idıszakra vonatkozó helyettesítéshez kapcsolódó feladatszervezés szakmai kritériumait a jogszabály nem tartalmazza és a gyakorlatban a rendelet 5. §-ában szabályozott korlátozások nem érvényesülnek.
2. A korai fejlesztés
A közoktatási törvény 30. §-a foglalkozik a különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkozáshoz való joggal, valamint a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekkel, illetve a képzési kötelezettséggel. A közoktatási törvény 30. § (1) kimondja: „A testi, érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek életkorától, állapotától függıen - a szakértıi bizottságok véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani."2 2
„A korai fejlesztés és gondozás 8. § (1) A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetıleg - legfeljebb három-öt gyermekbıl álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. (2) A korai fejlesztés és gondozás keretében a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek
7
„A korai fejlesztés megvalósítható otthoni ellátás, bölcsıdei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, korai fejlesztı központban biztosított fejlesztés és konduktív pedagógiai ellátás keretében. A szakértıi bizottságnak kell megtalálnia azt a formát, amely igazodik a gyermek adottságaihoz, lehetıségeihez valamint az ellátás megszervezésének lakóhelyi feltételeihez. A korai fejlesztésben való részvétel biztosítása a szülı számára nem kötelezettség, hanem jog. Ezt is figyelembe véve a pedagógiai szakszolgálatokon belül a korai fejlesztés az a terület, ahol kiemelkedı fontosságú a gyermekorvos, a szakorvos, a védını, az illetékes szakértıi és rehabilitációs bizottságok illetve a korai fejlesztést biztosító intézményhálózat közötti jó munkakapcsolat, a gyakorlati együttmőködés, a gyermekkel és a szülıkkel való közös törıdés. A harmadik életévet betöltött gyermek - legfeljebb öt éves korig - akkor részesül a korai fejlesztésben és gondozásban, ha óvodába nem jár. Abban az esetben ugyanis, ha a gyermek már óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás, mint ellátási forma megszőnik, helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló - óvodai nevelés lép. Ekkor az óvodai nevelés egészül ki mindazokkal a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokkal, melyeket addig a korai fejlesztés biztosított.” (A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás. www.okm.hu) A korai fejlesztéshez való hozzájutás tapasztalataink szerint sokszor nem megoldott. A gondok már a szükséges vizsgálatokon való részvételnél és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás alapfeltételét jelentı szakvélemény elkészülésénél kezdıdnek. Fejlıdésében elmaradt, 2 éves kislány - nagy nehézségek árán, hónapokat várva jutott el az Áthelyezı Bizottsághoz. A gyerekjóléti szakember, a védını, a háziorvos egy emberként a szülıt okolta a késlekedésért, holott az átszállásos utazás költségei miatt volt képtelen az édesanya jelentkezni a megadott idıpontokban. Végül a falubusz igénybevételével és a gyerekjóléti kolléga segítségével, ha késedelmesen is, de megszületett a szakvélemény. Az alapján, azóta a gyerek fejlesztése megoldottnak tekinthetı, bár az anya „eposzi jelzıje” (hogy lusta)- nehezen kopik. Amennyiben folyamatosan fejlesztésre kell vinni kicsi gyerekeket a rossz tömegközlekedéssel rendelkezı falvakból a nagyobb városokba, régióközpontokba, hasonló helyzetek alakulnak ki, elsısorban információ és tájékoztatás hiány miatt.3 Nem minden kistérség tudja megoldani a szakellátásokat utazó gyógypedagógusokkal, így ezek a rászoruló gyerekek gyakorlatilag ellátás nélkül maradnak. A korai fejlesztés utazó szakemberek segítségével való biztosítása a közoktatási törvény hatályos szövege alapján nem megoldott.4 Jobb esetben óvodás, illetve - nulla-három éves kora között legalább heti két órát, - három-öt éves kora között legalább heti négy órát, b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek - nulla-három éves kora között legalább heti négy órát, - három-öt éves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani. (3) Ha a korai fejlesztés és gondozás otthoni ellátás keretében valósul meg, a (2) bekezdésben meghatározott idıkeretet - a szülı egyetértésével és a gondozásba történı bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.” (többször módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról) 3 Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 120. § (2) bekezdése alapján: Meg kell téríteni a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését és oktatását végzı, valamint a fejlesztı felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérıjének 4 87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követıen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató tevékenységrıl, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülıkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról,
8
kisiskolás korukban intézményi keretek között történik fejlesztés – leginkább logopédiai -, de a prevenció hiánya és a korai, idıben történı fejlesztés elmaradása szinte behozhatatlan hátrányokat eredményez. A korai fejlesztéshez való hozzájutásban további nehézséget okoz, hogy amennyiben a gyermek óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló, a fejlesztést biztosító - óvodai nevelés lép a közoktatási törvény szövege alapján. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az óvoda nem minden esetben rendelkezik az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Szabad intézményválasztás nincs, hiszen azt a gyerekintézményt, amely a továbbiakban köteles a gyerek fejlesztését végezni, a szakszolgálat jelöli ki (vagy a jegyzı). Kis településeken ez csak az egyetlen óvoda vagy bölcsıde (utóbbi szinte biztosan hiányzik) lehet, mert másik intézmény nincs. A szülı – sokszor például munkavállalás miatt – szeretné igénybe venni az óvodai szolgáltatást, de – amennyiben a fejlesztés ott nem megoldott – továbbra is igényt tartana a korai fejlesztés más szervezeti keretek között biztosított formájára. Erre a jelenlegi szabályozás alapján nincs lehetıség.5
Javaslataink: a) Amennyiben a család számára elérhetı óvodában nem biztosított a korai fejlesztés, legyen lehetıség a gyerek óvodába lépése után is a Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásának igénybe vételére (1993. évi LXXIX. Tv. 35. § (1) pontjának módosítása). b) A korai fejlesztés biztosítása utazó szakemberek segítségével. (1993. évi LXXIX. Tv. 87. § (1) h) pontjának módosítása).
3. Napközbeni ellátások, bölcsıde, családi napközi, óvoda
3. 1 Bölcsıde A bölcsıde, a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet intézménye a Gyvt., valamint a 15/1998. NM rendelet keretében szabályozott. A bölcsıde, fıszabályként a családban nevelkedı gyermek 20 hetes korától 3. életévének betöltéséig látja el a gyermek szakszerő gondozását és nevelését. Amennyiben a gyermek 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsıde orvosa nem javasolja, a 4. évének betöltését követı augusztus 31-ig nevelhetı és gondozható bölcsıdében. (Gyvt. 42.§, 15/1998. NM 36.§)
e) azoknak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztı felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekrıl, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezésérıl, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenységrıl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mőködtetésérıl. 5 35. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának idıpontjától kezdıdıen a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
9
A fogyatékos gyermekekre eltérı szabály vonatkozik. İk, amennyiben szakvélemény alapján a bölcsıdében korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelésben és gondozásban részesülnek, legfeljebb 6 éves korukig részesülhetnek korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztı felkészítésben. (Gyvt. 42.§ (2) bek.) Bár nagy szükség lenne jóval több bölcsıdére, de e napközbeni ellátási formának mind a létesítése, mind a fenntartása olyan nagy költségekkel jár az önkormányzatok számára, hogy a közeljövıben nem várható a bölcsıdei férıhelyek ugrásszerő növekedése. Annak ellenére sem, hogy 10 ezer vagy magasabb számú lakosság esetén kötelezı bölcsıdét mőködtetni az adott településen. Az azonban, hogy a népességen belül milyen arányban, hány gyerek él, s a születések számát tekintve milyen tendencia figyelhetı meg, nem jelenik meg a szabályozásban, holott ez jelentené azt, hogy a valódi szükségletek alakítják a megfelelı intézmény létrehozását és mőködtetését.
3. 2 Családi napközi A családi napközi állami normatívája valamelyest oldotta a 0-3 éves gyerekek napközbeni ellátásának nehézségeit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy éppen a hátrányos helyzető kistelepülések óvodás kor alatti gyerekeinek napközbeni ellátásában - ahol bölcsıde biztosan nem létesül, és nem volt régebben sem, valamint a fentiekben szereplı korai fejlesztés biztosítása is infrastrukturális nehézségekbe ütközik -, nem hozott átütı megoldást a családi napközi normatív finanszírozása. A Szécsény kistérségi tapasztalatok szerint sem a 03 évesek, sem az annál idısebb, legfeljebb 14 éves korú gyerekek körében. A nagyobb városokban inkább létrejövı családi napközik pedig igen széles skálán mozognak a szülıi térítési díjak nagyságát tekintve: nem ritka, a havi 50-70 ezer Ft-os befizetési összeg egy gyerek után, ami a rosszabb helyzető családokat ab ovo kizárja az ellátás igénybevételébıl. Mindemellett a családi napközi indításának szakmai követelményei minimálisak, módszertani támogatásuk és szakmai munkájuk minıségének rendszeres monitorozása nem megoldott. (Gyvt. 43.§.) Ez nem csupán az állami finanszírozás miatt aggályos, hanem azért is, mert a napközbeni ellátásnak nem pusztán a gyermekmegırzés a feladata, hanem a gyerekek megfelelı fejlesztése is.
3. 3 Napközi, nyári napközi Tapasztalataink szerint a gyerekek napközbeni ellátása - a törvényi szabályozás ellenére6 nyáron még kevésbé megoldott, mint a tanév során. 6 41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerıpiaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások idıtartama lehetıleg a szülı munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlıdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy idıskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı - a gyermekek életkorának megfelelıen - különösen bölcsıdében, hetes bölcsıdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. (4) A gyermekek napközbeni ellátásának minısül az iskolai napközis ellátásban nem részesülı, különösen a csellengı vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a mőködtetı rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a
10
„Nálunk nincs nyáron napközi ellátás az iskolában, a kultúrház indít kézmőves foglalkozást gyermek felügyelettel (ami heti 6000.- Ft ) sıt hiányoltam azt az étkezési lehetıséget, hogy aki rendelkezik a szegénységi bizonyítvánnyal, az sem kapott a tanítási szünetben napi egyszeri meleg ételt.” (www.gyerekesely.hu –fórum) „Egy szülı: Intézmények, ahol a gyermek napközben tartózkodik. A tanuláson kívül nagyon kevés programot biztosít. Persze ez mögött nem az érdektelenség áll. Amikor az igazgatónıt kinevezték 6 évvel ezelıtt, lapon érdeklıdött, hogy van-e szükség programokra. Számtalan lehetıséget felsorolt, ebbıl maradt meg a néptánc. Egy vállalkozó a flashdance szakkört vezeti, természetesen semmi nincs ingyen. Van viszont kosárlabda kézilabda és futball, sportolási lehetıség.”(Közép-Magyarországi Kistérség)
Javaslataink: a) Az 1997 évi XXXI. törvény (Gyvt.) 94 §-ának módosításával az érintett korosztály meghatározott része számára biztosított ellátás elıírása. b) A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet módosítása: javasolt a rendeletnek a családi napközire vonatkozó szabályozásának (46.§ -50.§) módosítása, a bölcsıdére vonatkozó szakmai ellenırzésére és felügyeletére vonatkozó szabályozás (45.§) analóg alkalmazása a családi napközire vonatkozóan. c) Az 1997 évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (3) pontjának módosításával a nyári idıszakban, a 1993. évi LXXIX. Törvény hatálya alá tartozó óvodai és iskolai napközi keretében ösztönözni/betartatni a gyerekek napközbeni ellátásának megszervezését – elsı lépésben – a 47 LHH kistérségben.
3. 4 Óvoda A gyerekek napközbeni ellátási formái között kitüntetett helyet kap az óvoda. A Közoktatási törvény (1993. LXXIX. tv. Kt.) 24.§ kimondja, az óvoda a gyermek hároméves korától nevelı intézmény, egyúttal a gyermek hároméves korától ellátja - a Gyvt-ben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. Az óvodára, mint a közoktatás részét képezı intézményre és egyúttal, mint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményre – jellegébıl adódóan – irányadók a Gyvt gyermekek napközbeni ellátására vonatkozó szabályai, valamint irányadók a Kt., a 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról és a 11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl.
gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fıvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles mőködtetni. (4) A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot mőködtetni.
11
Az óvoda funkciója: óvó-védı, szociális, valamint nevelı-személyiségfejlesztı funkció, vagyis, „Pedagógiai és jogi értelemben az óvodai nevelés nem az iskolai nevelés és oktatás elıkészítı szakasza, hanem a személyiségfejlesztés eszköze.”7 Bár a közoktatási törvényben már szerepel, a leghátrányosabb körülmények között, szegénységben élı gyerekek megfelelı idıben történı (3 évesen) óvodába íratása és folyamatos járása sem mindig megoldott. Több ok miatt fordulhat ez elı. Például helyhiány az óvodában (dacára a hhh-s gyerek elsıbbségének), de ez valóban egyre ritkább. Inkább az intézmény és a szülık közötti nem megfelelı kapcsolat az oka, hogy a gyerek ténylegesen nem jár óvodába, hiába van hivatalosan létszámban, így az esetleg szükséges fejlesztéstıl is elesik. -
-
„És ha már itt tartunk a számoknál, mit mondtál, hány gyerek van kint?(aki nem fér be helyhiány miatt) Hároméves? Nem, összesen. Durván, most ne vegyél elı statisztikát, ezt majd összeszedjük. Nagyságrendileg. Durván 30. Durván 30 óvodás van kint. Akkor ebbıl 3 éves lehet....? Most írtuk össze éppen a védınénivel, na jó, akik majd lesznek 3 évesek. Most összesen 34 kisgyereket írtunk össze. Akik 3 évesek illetve lesznek majd nyárra, illetve ıszre és télire. És akkor a 4-5-6? A 4-5, akik most jelentkeztek, az 12. Tehát akkor az már, ha azt vesszük, 32+12= 44. De ugye már a nagyobbak bent lesznek most szeptembertıl.” (Interjú óvodavezetıvel) 8
Vajon ebben az óvodában miként tudnak megfelelni annak a rendelkezésnek9, miszerint 2008. szeptember 1-tıl minden hhh-s gyereknek 3 éves korától legyen lehetısége folyamatosan óvodába járni; mert óvodabıvítésre különbözı okok miatt nincs lehetıségük? „Egy fiatal anyukával találkoztam az orvosi rendelıben, akik alig egy hete költöztek Sre. Négy és fél éves a kicsi lánya. Érdeklıdtem, oviba jár-e a kicsi. Sajnos, az anyuka még nem talált munkát és addig ezt a gyermeket nem veszik fel az oviba”. (Pest megye) Hivatalos dokumentumok alapján az óvodai kívánatos csoportlétszám 20 fı, a maximális 25, meghatározott esetekben ez 20%-kal, majd további 10%-kal emelhetı. A közoktatási irányítás szempontjai, a finanszírozás jellege, valamint az a tény, hogy az önkormányzatok megközelítıleg 20-50%-át viselik az óvoda mőködési költségeinek, mind-mind a csoportlétszámok emelése irányában hatnak.10 7
Dr. Szüdi János: A gyermekek mindenek felett álló érdeke . Élet és Irodalom, 2005.10.27. Sulinova pilot A Közoktatási Törvény 23.§-a rendelkezik (6) Az e (Kt) törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történı biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzető tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítıjének. Az intézkedési terv megléte az elıfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bıvítéssel - 2008. szeptember 1-jétıl köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggı szülıi igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. 10 Az OKÉV csak a Kt. 3. számú melléklet I. részében meghatározott maximális csoport/osztálylétszám túllépését engedélyezheti; az alapító okiratban, mőködési engedélyben meghatározott felvehetı legmagasabb tanulólétszám túllépését nem. 8 9
12
Így fordulhat elı, hogy a 20 fıs csoportból legrosszabb esetben 33-as létszám lesz. Eközben tudjuk, hogy ehhez sokszor az infrastrukturális feltételek sem adottak, rossz minıségő lakásokban élı gyerekek, zsúfolt óvodai termekben töltik napjaikat. A minıségi foglalkozás alapfeltétele, hogy az óvónı reagálni tudjon a gyerekek egyéni szükségleteire, személyre szabott fejlesztéseket tudjon megvalósítani. Ez, ilyen csoportlétszámok mellett megoldhatatlan még akkor is, ha különben minden szakmai és tárgyi feltétel adott lenne. Ezt a helyzetet tovább színesíti, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülıje GyET-en11 van, csak napi öt órában maradhatnak az óvodában. A gyakori férıhely hiány alvás-idıben szorít a legjobban (sokszor elıfordul, hogy több gyereket vesznek fel, mint ahány férıhely van, pl. 50 fıs óvodába 60 gyerek jár), s még inkább azt a rossz gyakorlatot eredményezi, hogy ebéd után ezeket a kicsiket el kell, hogy vigyék az intézménybıl. Az egyik nógrádi faluban, nem is tudták pontosan megmondani az anyukák, hogy miért kell uzsonnával a kezükben gyereküknek délben távozniuk. Volt, aki azt mondta azért mert ı, a mama, gyesen van, volt, aki azt mondta, hogy azért mert nincs hely az ágyaknak, s volt, aki az „anyaságit” emlegette. Kétségbeejtı az ismeret hiány, de a frusztráció, a megkülönböztetés érzése a családoké; mégis a legnagyobb baj a gyerekek felemás intézeti léte. Szinte mindig a hh-s és a hhh-s gyerekek azok, akik ezeknek a helyzeteknek a vesztesei. A kivételek felsorolásában „rejlı” lehetıséget - tehát nem is méltányosság gyakorlásáról lenne szó – a közoktatási intézményt fenntartó jogalkalmazók nem veszik figyelembe. Erre több jelzésünk és tapasztalatunk volt országosan. Dacára a rendeletmódosításnak, a GYET-es anyák gyerekeinek helyzete továbbra sem oldódott meg. Remélhetıleg a Parlament ıszi ülésszakán megszavazzák a GYET-hez kapcsolódó, a még mindig sokszor félreértelmezett szabályozást egyértelmővé tévı törvénymódosítást. A helyi hatóságok ugyanis nem tudják/akarják helyesen értelmezni a jelenleg is hatályos kivételeket. A Kt. 3. számú melléklet II. rész 7. pontja alapján a fenntartó a maximális létszám maximum 20%-kal való túllépését engedélyezheti az alábbi feltételek esetén: 1. nevelési/tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport mőködik, iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály indul; 2. nevelési/tanítási év során, ha ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt, függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, új gyermek/tanuló átvétele miatt indokolt 1. Ha a fenntartó engedélyezte a létszám túllépését a fent felsorolt esetekben 20%-kal, az OKÉV ezt további 10%-kal növelheti. 2. Ha a fenntartó nem engedélyezhette, mivel a feltételei nem állnak fenn, az OKÉV a Kt. 3. sz. mellékletben elıírt maximális létszám 20%-os átlépését engedélyezheti. A Kt. 3. számú melléklete szerinti maximális létszámok, és az engedélyezhetı létszámhatárok: átlaglétszám:20 fı, maximális: 25, + 20%: 30 fı, + 10%: 33fı. Az eljárást meghatározó jogszabályok: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ; - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ; - A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény , - Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet , - A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet , - A képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 11 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 16. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstvhr.) 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (3) A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a) a gyermeket - ide nem értve az iskolában tanuló gyermeket - napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy az intézményi elhelyezés a napi 5 órás idıtartamot - a kötelezı vagy ajánlott fejlesztı foglalkozáson való részvétel esetét kivéve - nem haladja meg; b) a közoktatási intézményben tanuló gyermek ba) a napközbeni ellátás keretében nyújtott étkezést igénybe veszi, illetve bb) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti kötelezı, illetve nem kötelezı (választható) fejlesztésre, felzárkóztatásra, habilitációra, rehabilitációra, illetve tehetséggondozásra irányuló foglalkozáson - beleértve a diákköri és iskolai sportköri foglalkozást - vesz részt; c) a gyermek iskolaotthonos nevelést-oktatást vesz igénybe; d) a gyermek a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján veszi igénybe az ellátást.
13
A GYET-en lévı szülık munkaerıpiacra való visszatérése is problémás. „Harmadik gyermekem miután betöltötte a 3 évet, vissza kellett adnom a vállalkozói igazolványt ahhoz, hogy a GyET-et tudjam igényelni. Tehát már ez az a pont amikor egy fıállású anya keze meg van kötve. Önfoglalkoztatás szóba sem jöhet, valamint nem is volt munkahelyem, ahová visszavártak volna.”(öt gyermekes Gyet-es anya) A szabályozás (Cst. 24. §) elméletileg egyértelmő, a gyakorlati alkalmazása azonban - a fenti példa alapján is látható -, mint a GYET intézményével kapcsolatban sok egyéb, a jogalkalmazó szándékától függ. A támogatásra való jogosultság megszőnése után a szülı, a hibásan értelmezett gyakorlat miatt, „friss” munkavállalóként kell, hogy a munkaerı piacra kilépjen. Cst. 24. § (1) A gyermeknevelési támogatásban részesülı személy, keresı tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó idıtartamban folytathat, vagy idıkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.12 Tehát keresı tevékenységet folytathat a GYET-en lévı szülı – négy órában vagy otthon idıkorlát nélkül. Az egyéni vállalkozói tevékenység pedig keresı tevékenységnek minısül és ez a szabály több éve így szól. Javaslataink: a) A Kt. 3. számú melléklet II. rész 7. pontjának módosításával a megfelelı óvodai csoport-létszámok kialakítását lehetıvé tévı szabályozás. b) Cst. 24. § (1) pontjához kapcsolódóan a GYET mellett vállalható munkaformák egyértelmősítése.
4. Szociális ellátások (segélyezés stb.)
A szociális ellátások szabályozása – kis túlzással – folyamatosan változik. Ennek az is következménye, hogy az önkormányzatok a helyi szociális rendeletükben nem minden esetben tartják be a törvényi kötelezettségeiket (lásd. Monok), vagy csupán részlegesen szabályozzák azokat a közszolgáltatásokat, amelyekrıl kötelezı gondoskodniuk. Az 1990. évi 65. törvénnyel (Ötv.) létrejött egy, az önkormányzatok nagyfokú autonómiáját biztosító szétaprózódott önkormányzati rendszer. Az Ötv. lefekteti, hogy a települési önkormányzatok feladata a közszolgáltatások körében különösen az óvodáról, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. E feladatai teljesítésénél az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (Ötv. 8.§) A törvény azonban a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes 12 (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó idıtartamban folytatott keresıtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülı személyt a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidıben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidıben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. (3) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezi el. d) keresı tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerzıdéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetıleg társas vállalkozás tagjaként folytatott - személyes közremőködést igénylı - tevékenység;
14
közszolgáltatásokról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók.13 Több helyen tapasztaltuk, hogy a lakásfenntartási támogatás vagy teljesen hiányzik a helyi szociális rendeletbıl – különösen a kisebb, 2000 lelkes települések esetében –, vagy a kérelem beadásához olyan paramétereket határoznak meg, amelyek éppen a leginkább rászorulókat zárja ki az ellátási formából. Az MTI KTI GYEP egy különösen kirívó esetben a Közigazgatási Hivatalhoz fordult. Ezt megelızıen az illetı önkormányzat jegyzıjét is tájékoztattuk a jogszabálysértésrıl, s a Közigazgatási Hivatal válasza már a helyi rendelet módosításáról tájékoztatott, amely módosítás kiküszöbölte az általunk kifogásolt elemeket. Mindez azt mutatja, hogy a települések képviselı testületének autonómiája rossz joggyakorlatot is szülhet.14 Javaslatunk: A települési önkormányzatok helyi szociális és gyermekjólét/védelmi rendeleteinek a teljes körő felülvizsgálata.
13 Iván Orsolya: Szempontok a hátrányos helyzet vizsgálatára a kisgyerekkori szolgáltatások jogi környezetében. SULINOVA Korai képességgondozás fejlesztése pilot-projekt, 2007 14 Részlet, a Közig. Hivataltól kért törvényességi vizsgálatról: „A mellékletben csatolom a helyi rendelet lakásfenntartási támogatást szabályozó részletét. Néhányat a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvénnyel kapcsolatos szabályozási hibából. - a rendelet nem határoz meg jövedelmi határokat, nem határozza meg a lakásfenntartás havi költsége és a háztartás havi összjövedelme közötti arányt; - a rendelet minimális lakásnagyságot állapít meg, de nem derül ki a szabályozásból, hogy ez kizáró vagy jogosító feltétel (vagyis, hogy ezalatt vagy efölött jogosult vagy nem jogosult valaki a támogatásra), ráadásul az Szt. 38. § (9) bek. ea) pontja négyzetméterre jutó havi költséget említ és nem minimális lakásnagyságot; - a rendelet szerinti minimális lakásnagyság és a támogatás mértékének szorzataként a 38. § (9) bek. c) pontja szerinti feltétel szinte egyik kategóriánál sem érvényesül; - a költségek felsorolása nincs összhangban a 38. § (10) bekezdésében felsoroltakkal. Az egész helyi szabályozás ütközik a törvényi szabályozás logikájával és felrúgja a törvény által engedett szabályozási önállóságot, teret. Kérem, szíveskedjenek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. § (3) b) szerinti ellenırzést lefolytatni és álláspontjuk szerinti intézkedéseket megtenni. Melléklet: Lakásfenntartási támogatás 11.§. (1) A Képviselıtestület az Ötv. §. (3) bek.-ben biztosított jogkörében a lakásfenntartási támogatásnak megállapítására az Szt. 38.§. (1).bek.ben biztosított hatáskörének gyakorlását a Népjóléti és Rehabilitációs Bizottságra ruházza át . (2) A lakásfenntartási támogatás megállapítására I. fokon az (1) bek.-ben foglaltak alapján a Bizottság jogosult . (3) II. fokon a Képviselıtestület jár el . 12.§. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a 1.sz. mellékletben meghatározott tartalmú nyilatkozatot kell becsatolni 13.§. (1) A lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit a képviselıtestület az alábbiakban határozza meg : a./ A minimális lakásnagyság ... községben : Egy fıs háztartás esetén : 32 m2 Kettı fıs háztartás esetén : 35 m2 Három fıs háztartás esetén : 44 m2 Négy fıs háztartás esetén : 50 m2 Öt fıs háztartás esetén : 60 m2 Hat fıs háztartás esetén : 76 m2 Hét fıs háztartás esetén : 88 m2 Nyolc vagy annál több fıs háztartás esetén : 100 m2 b./ A Képviselıtestület 1 m2 lakásterületre 30 Ft/hó lakásfenntartási költséget nyújt lakbér , albérleti díj , főtés, szippantás költségeire és lakás-karbantartási költségek címén . A tényleges lakásfenntartási kiadások és lakásfenntartási támogatás különbözetét az igénylı köteles megfizetni . c./ Lakáscélú pénzintézeti kölcsön fennállásakor ez az összeg 80.-Ft-ra emelkedik és a törlesztı részlet teljes kifizetéséig tart. Ha a jogosult nem gázfőtést alkalmaz , akkor annak beköttetéséig ill. 80.-Ft / m2 lakásfelületre jutó összeg (október hó 15-tıl április hó 15-ig tartó idıszakban ) 25.-Ft-tal emelkedik . 14.§. A Képviselıtestület az Szt. 10.§. (1) bek.-ben biztosított jogkörében a lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez becsatolandó nyilatkozatok tartalmát az alábbiakban határozza meg, mely kérelmet a rendelet 2.sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. a./ Jövedelemnyilatkozatok. b./ Személyi adatok. c./ Jövedelmi adatok.”
15
4.1 Gyerekjóléti szolgáltatás, családsegítés E témakörben a szemléleti problémák dominálnak, hiszen a Gyvt. a Szt. és a Kt. a fenti észrevételeket leszámítva megfelelı keretet ad a szociális szakemberek tevékenységéhez. Munkánk során azonban számos anomáliával, a gyerekjóléti szolgáltatás hiányosságával találkozunk, nem egy esetben, az alapellátás illetve a szakellátás dolgozói egymásra mutogatásával, amelynek mindig a rászoruló gyerek (és annak családja) a vesztese. Találkoztunk olyan esettel, amikor a gyerekjóléti szakember állást foglalt egy nagymama és veje közötti gyerek elhelyezési vitában, az utóbbi (az apa) javára. A gyerekek édesanyja balesetben meghalt, baleseti kártérítést is kaptak a gyerekek és a vej (apa). A három kamaszodó lány egyébként is nagy veszteségében nem elsısorban a gyerekek lehetı legoptimálisabb ellátására törekedett, hanem – azt általa csupán pénz problémának vélt helyzetben (árvasági ellátás) – asszisztált az apa és a nagymama mára visszafordíthatatlan torzsalkodásában. A gyerekek személyisége megsínylette az értük versengı rokonok konfliktusait. Ma már csak az érdekli ıket, hogy kitıl tudnak több személyes javat kicsikarni. A családgondozó nem segített az anya halála kapcsán kialakult nehéz helyzetben lévı rokonok konfliktusában, pedig mediációs képesítése is van. Hagyta, hogy a gyámügy nagyon gyorsan polgári peres útra terelje az ügyet, visszafordíthatatlan rossz viszonyt és nem kevés anyagi terhet eredményezve az érdekeltek minden oldalán. A történet fintora, hogy a Bíróság a nagymamának ítélte a gyerekek felügyeleti jogát. Közép-magyarországi nagyközség családsegítıs szakembere azzal fenyegetızik, hogy „elveszik a családtól az öt gyereket”, mert képtelenek voltak az apa keresetébıl és az anya Gyet-ébıl a rezsit, és a hiteleiket fizetni (utóbbiakat gáz és villanytartozásra, valamint számítógép vásárlására vették fel). Amikor a gázszolgáltató novemberben kikapcsolta a gázt, 3 q fát (kb. egy hétre elég) és egy vaskályhát szereztek a családnak természetbeni juttatásként, mert bár az önkormányzat pénzösszegrıl döntött, a családsegítı így látta jónak. A házuk azonban gázfőtésre tervezett szocpolos épület, ahol nincs olyan kémény, amely fafőtésés kályhához megfelelı lenne. A szakember legmarkánsabb javaslata a háztartáskönyv vezetése volt, valamint kifogásolta a rendetlenséget. Szintén nem roma ügyfelekrıl van szó, de úgy tőnik némelyik szakembert „viszi a lendület”, s ahol sok gyerek nevelkedik, elsı számú szempont a rend. Súlyos szemléletbeli problémákkal találkozunk sajnos a szociális szférában is, amelynek sok esetben mulasztások, csak papíron gondozott családok az árulkodó jelei.
4.2 Szakszolgálatok „Szeptemberben lányommal a Nevelési Tanácsadóban jártunk, ahol a Meixner (Pipitér) teszt kitöltése megtörtént, két hónap elteltével kaptam meg a fél eredményt, mivel a pszichológus még betegsége miatt nem adott idıpontot. Erre még várni kell. De úgy gondolták, hogy elküldik a részleges vizsgálati eredményt, ahol csak annyit írtak, hogy játékos memória-fejlesztı program szükséges. Így, gondolta az iskola igazgatónıje, hogy ez alapján nem szükséges a gyermek fejlesztıprogramja az iskolában, státuszban lévı fejlesztıpedagógussal. Tudni azt kell, hogy a Nevelési Tanácsadóhoz 17 község tartozik, ahol egy-egy logopédus, fejlesztı pedagógus és egy pszichológus igyekszik a gyerekekrıl szakvéleményt kiadni. Leterheltek. Amikor közölte velem a gyermek tanárnıje, hogy nem kell segítség a gyerekemnek, jeleztem ezt
16
a Nevelési Tanácsadónak. İ igyekezett megnyugtatni engem, és ígérte, a jövı héten megpróbálja elérni a fejlesztı pedagógust, mivel a jellemzésbıl kimaradt a diszgráfia, diszlexia szó. És hát ık csak javaslatot tehetnek, ami nem kötelezi az iskolát semmire.” – írja egy kétségbeesett anyuka a www.gyerekesely.hu honlap fórumában. Ezzel szemben a szabályozás15 egyértelmősíti, hogy - fejlesztı foglalkozás a szakvélemény alapján folyhat - a szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó) ellenırizheti a szakvéleményben foglaltak végrehajtását - a közoktatási intézmény vezetıje felelıs a fejlesztı foglalkozások megszervezésért. Mit lehet errıl az „apró”, mindenhol elıforduló esetrıl mondani: már a kezdet nehézkes, hiszen nem minden szülı ennyire kitartó és tudatos. A fejlesztıpedagógus nehézségei, eszközhiánya; az iskola hozzáállása a rendeletek „betőszerinti” betartása; a Nevelési Tanácsadó – ugyan leterheltségébıl adódó – lassúsága és nem szakszerő mőködése. Ha a kistérség elıre leszerzıdött kvótája elfogy - amit egy másik kistérségi székhelyő Nevelési Tanácsadóval kötött -, nincs szolgáltatás. Ez akár szeptemberben is megtörténhet. Gyaníthatóan másutt is elıfordul, ahol szolgáltatásokat vásárolnak.
Javaslataink: a) A már létezı módszertani intézetek funkciója mellett, a szakmai ellenırzés megerısítése annak érdekében, hogy a gyerekjóléti szolgáltatás az alapfeladatait megfelelı színvonalon lássa el. Módszertani eszközként ajánlható a folyamatosan alakuló és bıvülı kistérségi szociális szolgáltatások – fenntartó által kért/kezdeményezett – szakmai átvilágítása, annak módszertani tanácsadással és utánkövetéssel való támogatása. b) Elsı lépésben a 47 leghátrányosabb helyzető kistérségben a szociális szakemberek számának differenciálása az ellátott terület szükségleteinek, sajátosságainak megfelelıen, nem csupán a lakók, illetve a 0-18 éves korosztály száma szerint. c) A pedagógiai szakszolgálatok ellátó kapacitásának növelése a 47 LHH kistérségben.
15 (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztı foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlıdésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülı, továbbá a szülı egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelı és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztı foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenırzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértıi és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott idıkeret terhére kell az iskolai fejlesztı foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje felelıs a fejlesztı foglalkozások - e bekezdésben elıírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.
17
5. És egy több uniós pályázatot és, oktatási normatívát is érintı probléma: a HH és a HHH fogalom használatának visszásságai Fontosnak tartjuk annak a problémának felvetését, ami a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyerekek „beazonosításával”, nyilvántartásával kapcsolatos. A jelenlegi gyakorlat – a jegyzı szerepe, az ellátásokból az óvodai-iskolai részvételt megelızı kimaradás stb. – nem teszi lehetıvé a megnyugtató és teljes körő nyilvántartást és sok esetben „eszközként használódik” a normatívákért, illetve a normatívákra való jogosultsági feltételek biztosításáért folyó küzdelemben. Az integrációs normatíva igényléséhez a hhh-s gyerekek létszámával tudnak „játszani” a közoktatási intézmények fenntartói. A hhh-s adatszolgáltatás önkéntes a szülık részérıl, így ha meghaladná a 25%-os arányt a hhh-snak minısülı gyerekek száma – ami az integrációs normatíva igénylésének egyik fı feltétele -, akkor nem biztos, hogy a jegyzı, a teljes körő tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz. A hh-s és hhh-s gyerekek nyilvántartása is aggályos.(?) Konkrétabban: ha a közoktatási intézmény adott csoportjaiban (lásd. alább a rendeletet)16 a hhh-s gyerekek aránya 25 % felett van, akkor nem igényelheti az integrációs normatívát, csak 16 9/D. § (1) Az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt intézmény a tanuló szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlıdésének elısegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. (2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló igényéhez igazodva - oldja meg az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítı programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai tevékenységet. (3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. (4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási és kulturális miniszter által - a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján - kiadott program alkalmazásával történik. (5) A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetőnek minısül. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók számának megállapításánál figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényő halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszámát is. (6) Az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzető, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetőnek minısül. Az így felvehetı tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. (7) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevı tanuló - egyéni fejlesztési terv alapján történı - haladását, fejlıdését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfınök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülıjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselıjét. (8) A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény - a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének i) pontja alapján mőködı - az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttmőködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával látja el. A szakmai támogatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 85. § (4) bekezdésében szereplı önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlıségi programjának elkészítésére is. (9) Nem indítható képesség-kibontakoztató felkészítés, ha az általános iskolában évfolyamonként több osztály mőködik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérı az osztályok között, amennyiben ez az eltérés bármely két osztály között meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni. Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt mőködik, az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzető tanulói arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok halmozottan hátrányos helyzető tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani. (10) Képesség-kibontakoztató felkészítés az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában indítható. 39/E. § (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzető tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanulók elkülönítését jelenti, ha a) az iskolában, tagiskolában a halmozottan hátrányos helyzető tanulók osztályon, osztálybontás esetén, csoporton belüli aránya az intézmény bármely osztályában, csoportjában meghaladja az ötven százalékot, b) az iskolában, tagiskolában évfolyamonként több osztály mőködik, és évfolyamonként a halmozottan hátrányos helyzető tanulók osztályokon belüli aránya közötti eltérés bármely két osztály esetében meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni, c) a településen több iskola mőködik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolán belüli aránya és a település összes iskolájában a halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszámának a település összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított aránya közötti eltérés több mint huszonöt százalék. (2) Nem jelenti a tanulók elkülönítését, ha az iskolában legfeljebb két olyan osztály van, ahol a halmozottan hátrányos helyzető tanulók osztályon belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a hetven százalékot. (3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által mőködtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján, vagy a közoktatási törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerinti
18
a képesség-kibontakoztató pedagógiai tevékenységre járó támogatást; utóbbi azonban jóval kisebb összegő az elızınél. Könnyen belátható, hogy a forrás-hiányos intézményfenntartót ez „számolásra és feledékenységre” késztetheti, hiszen a hhh tényét a szülı önkéntes nyilatkozata17 alapozza meg, amelyrıl nem minden esetben kap információt. A hhh minısítés egyébként sem a legszerencsésebb forma a gyerekek esélyeinek növelésére. Nem járunk messze a valóságtól, ha azt gondoljuk, hogy a köztudatban – sok esetben – a hhhs gyerek, a cigánygyerek szinonimája, dacára, a rendeletalkotó jó szándékának, s újabb eszköz a stigmatizációra és kirekesztésre. Ezen túl, a hhh meghatározásából hiányzik az átmeneti nevelésbe vétel, (csak a tartós szerepel) holott az átmeneti nevelésben részesülık száma jóval több, mint a tartós, és annak idıtartama sem elhanyagolható. A szabályozás csak a tartós nevelésbe vételt nevesíti.
Javaslataink: a) A HH és a HHH fogalom használatának átgondolása. b) A HH és a HHH minısítés – önkéntességen alapuló – rendszerének átgondolása, stigmatizáló hatásának kiküszöbölése. c) A HHH-s gyerekek körének kibıvítése az átmeneti nevelésben élıkkel.
egyoldalú nyilatkozattal közremőködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve a közoktatási törvény 81. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által mőködtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı tanulókra kell vonatkoztatni. (4) Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt mőködik, az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzető tanulói arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok halmozottan hátrányos helyzető tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani. (5) Az integrációs felkészítést - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - az általános iskola valamennyi osztályában meg kell szervezni. (6) Amennyiben az általános iskola nem tud eleget tenni az (5) bekezdésben foglalt követelményeknek, a 2008/2009. tanévtıl integrációs felkészítést indíthat az elsı évfolyamán, ezt követıen felmenı rendszerben. A többi évfolyamon képesség-kibontakoztató felkészítés szervezhetı. A 2008/2009. tanévtıl integrációs felkészítés indítható a szakiskola és a középiskola kilencedik évfolyamán, s ezt követıen felmenı rendszerben. 17 „A szülınek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy gyermeke halmozottan hátrányos helyzető gyermeknek tekinthetı-e. Ezen rendelet (20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet ) 7. számú mellékletében található nyilatkozat kitöltése önkéntes. A települési önkormányzat jegyzıje e nyilatkozat alapján megállapítja a halmozottan hátrányos helyzetet, illetve a gyermeket megilletı kedvezményeket, juttatásokat. A jegyzınek a szülık nyilatkozatai alapján összesítenie kell, hogy az önkormányzat illetékességi területén hány halmozottan hátrányos helyzető gyermek él. Ezen adatokat a közoktatási információs rendszer részére is meg kell küldeni minden év június 15-éig.” www.magyarorszag.hu
19
