A GEOLOGIA FEJLŐDÉSE ÖTVEN ÉV ÓTA

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

406

A GEOLOGIA FEJLŐDÉSE ÖTVEN ÉV ÓTA. 1 8 2 2 ---- 1 8 7 2 .

E. v o n D e c h e n előadása a ném et természetvizsgálók és orvosok lipcsei nagy gyűlésén 1872 augusztus 14-én. A em e

ném et

te rm é sz e tv iz sg á ló k

tu d o m á n y o s

té n e k

van

v á n d o rg y ű lé se k

s z é n t e l v e .'

A z

ez id ő b e li tö r té n e té rő l n ü n k e t.

A z

m ányok

e g y ik

m u ta tá sá ra ,

ága

m in t

fo g la lk o z ik ; ez

—

á ta lá n o s b ó l

tö rté n e ti

e g y ik

e le m e ib e n

év

ez

e lő tti

e rre

le g é lé n k e b b e n

a

—

sp e c iá lisra

a lk a lm a s

á ll

o ly

m ég

a

a

m e g fe le lő

sz ilá rd a

ben

te rm é sz e ttu d o

fe jlő d é s

k érg én ek

nem ünk

e m lé k e z e

e m lé k e z te te tt á t,

k ö z e li v is z o n y b a n

sa já t

n a g y g y ű lé se

te rm é sz e ttu d o m á n y o k

té rv e

a n n y ira

fö ld ü n k

a

id e i

a la p ítá s a

beszéd

m e ly

sem

o rv o so k

50

e ln ö k i

a

sem

az, a

és

k i

tö m e g e iv e l

tö b b iv e l;

sőt

t ö r t é n e t é n e k k e z d e t é v e l is

ö ssz e fü z ő d ik . D e ism e ) zel

e

h e ly ü tt

m in t

100

az

év e lő tt

a k a d é m iá n az

itte n i

g o z a ta

1 7 8 0 -b an

„a

az

csakham ar

á s v á n y ta n

le lk e s íté ss e l el tu d ta A

ism e rn i m e ly

a

h a to tt,

1 8 1 9 -b en

a

o k a i,

s

itt

k e le tk e z e tt.

á sv á n y ta n b a n , te tte

az

a lk a lm a z á sa , v e te tté k

m eg

hangosan

ta n ítv á n y a in a k a d ta

ta rto tt

m e ly ly e l

n y ert

úgy

de hogy

egész

d e

m eg, s

S z e rz ő je

ezeknek

összefü g g ése,

e lő a d á s o k a t;

Ez

s

ő

d o l a

annak

á s v á n y ta n i s a

az

á lta la

g e o g n o sia

te rű m u n k á s s á g á n a k k ö z e p e tte m á r

át

1 8 2 2 -ig

je le n t

fo g la lt.

m ó d sz e ré t k ö v e tte ,

nek

m ódszer

re n d sz e re it n e m

D ’A u b u i s s o n

m u n k á já b a ;

az

kö

bányász-

h á lá ja

ki

n y ilv á n u ló k isé rte .

e lis K u ta

ö n á lló m u n k á b a

e lő a d á sa i

ta n ítv á n y a it

á lta l, s az

ifjú

ösz-

k ü lö n ö se n tu d o m á n y

tö lte n i.

g e o ló g iá n a k

m agában

je le irő l"

k o rtá rs a in a k

éven

(fö ld

o rszág b an

fre ib e rg i

g e o g n o s ia i

„ b á n y á sz -a k a d é m iá t"

le g tá g a b b

40

a

ez

e lső b e f o ly á s o s á s v á n y ta n i

ism e rte tő

e lsz é le d t

csak

irá n t

s

in d íto tt m e g

sírjá b a

e re d m é n y e it,

azon

v o lt,

ered m én y ek

e lh ú n y t;

sz e fo g la lv a ; ő

le g e lő s z ö r

n y ert

te ré n

ága,

W e r n e r

ezen

s m in d e n fe lé

tá sa in a k

a

k ü lö n

U gyan

W e r n e r

18 1 7 -b en m erése

k ü lső

h a la d á st

k ö z p o n tjá v á .

a la p já t.

ta rto tt

k ö v ü le te k

egy

m eg.

ta n ítv á n y a

lé n y e g e s

k im ű v e lé s e

is e m lé k e z te th e tü n k , h o g y a g e o g n o s ia

tu d o m á n y o k

a la p ítta to tt

e g y e te m

m ódszer

tu d á s

arra

exact

a

a

te rje d e lm é t

V o i s i n

le g jo b b a n m e g

g e o lo g ia i

le h e t

k é z ik ö n y v é b ő l,

m in d e n a z o n id ő ig b iz to sa n is m e rt té n y t

W ern ern ek

buzgó

k é ső b b i k u ta tá s o k abban

a

k ih ű lt és

k im e rítő e n

ta n ítv á n y a

b a z a lt

és

a

m űködő

e lő

m ég

vannak

v o lt, a z

e r e d m é n y e it is tra c h y t

adva.

e ru p tív

ő

fö lv e tte e re d e té

v u lk á n o k k a l

v a ló


A GEOLOGIA FEJLŐDÉSE ÖTVEN ÉV ÓTA. M ég

csak

1831

m e to rsz á g b a n ) m iu tá n

az

ó ta

je le n n e k

A n g liá b a n

ü le d é k e s

és

az

e ru p tív

(se d im e n tá r)

fo n to ssá g ú m u n k á ja ,

k ő z e te k rő l

v o lt

L y

m e ly b e n

sz erz ő

ly a m a to k a t, a r é te g e k

v is s z a v e z e tn i.

ö z ö n v iz e k

fö lté te le z é s e ,

nagy ta l

részén

el

a

v o lta k

ez

„a

fö ld

fe lü le té n

m e ly e k

o ly

le g k iv á lt k é p e z té k .

is

b e o s z tá s, van.

e le m e i "-b e n

fe jte tt n é z e te k

E

B

a

te te m e s

a

n é z e te K iv á ló

a la p e lv e it"

szám os

fo ly ta tá s a ,

a

és

le g a lá b b á l

g y a k o ro lta k ,

m e

és

m in t

k ia d á s a

fo

C u v i e r

ta n ú lm á n y o k

a

te h á t

je le n k o rh o z so rre n d jé n e k

tö k é le te sítv e ,

e lé g g é

e lte rje d é sé t

vagy

k u ta tá s o k

á lta l

végbem ent

k a ta s tro p h á k

m e ly e k

k o rán ak ,

tá rg y a z ó

is m ű k ö d ő o k o k r a

fö ld ö n ,

h a rm a d k o ri,

e y r i c h

nagyobb

e lfo g a d tá k .

b e fo ly á st

A

A zok

m unkának

v a ló

so rre n d je

je le n le g

s

(N é

e g y id e jű le g ;

u 1 1 o n -fé le

rég eb b en

egész

te te m e s

id ő b e n

lo g ia

az

b iz o n y ú lta k .

ré te g e k

h a s z n á la tb a n

H

á ta la k u lá s o k " ,

te rje d v e ,

le g k ö z e le b b i m e g fe le lő

a

g e lo lo g ia

„nagy

v o ln a

ta rth a tla n o k n a k

fő tá rg y á t

ek

A

fe n n ta rto tt a la p e lv e k re

rő b en

m iu tá n

n á lu n k

ism é t

rak ó d m án y o k

és

le ra k ó d á sá t, a m é g

ig y e k e z e tt

ta n k ö n y v e k

lé n y e g ü k b e n á ta lá b a n

1-n

e l

új

F ra n c z ia o rsz á g b a n

tö k é le te s sé g g e l m e g á lla p ítta to tt ket

m eg

407

m ai n a p ig

és an n ak a

b iz o n y ítjá k

A n g o l o rszág b an

az és

„a

geo

abban

k i

É szak -A m e

rik á b a n . Ig en

nagy

zése, m e ly e k

fo n to ssá g ú v á

csak

v á lt

azon

te rje d e lm e s

fe rd k m é s z h é ja ib ó l á l la n a k , s a m e l y e k e t gyobb

b u z g a lo m m a l

fen ék

le g m é ly e b b

n y o m o z o tt.

ré s z e irő l

g eri rak ó d m án y o k

te le p e k

fe lfe d e

d ia to m e á k g ó r c s ö v i k o v a h é j a i b ó l é s a f o r a m in i -

a

M ió ta

m e ríte tt

képződése

E h r e n b e r g

ehhez

isz a p

v iz s g á lá sa ,

fe lő li n é z e te k e t

a

h o z z á já ru lt

a

a z ó ta

lé n y e g e se n

le g n a te n g e r a

te n

m e g ig a z í

to ttá k . A z m eg

ü le d é k e s ra k ó d m á n y o k s o rre n d jé n e k ism e re te m in d n a g y o b b

nagyobb

k ö rre

érd ek et

m u ta tk o z ó

nagy

szakadásoknak de

le g k iv á lt

E zen

m in é l

a

m ás

le sz n e k

b ak ra

szonyok

e d d ig

é rté k é t

képesek

p e d ig

a la p o s a n

M ár k o z o tt,

m ár

o sz tá ly a i e

nézve

a

sz é le se b b

e lté ré s

m e lle tt

az e g y e s tá ja k o n é sz re v e h e tő m e g le v ő k k e l

is

m in d e n

tö k é le te s

té n y e k b ő l

e lm é le ti

ö ssz e fü g g é sé t,

k in c s

van

b á rm ily

ré te g -ö s s z le te k je le n tő s é g ű e k ,

v isz á lk o d á s

m e g s z ű n ik ,

a

össze

v á lto z á sa i

(c o m p le x e k ) sp e c iá lisa b

m ih e ly e s t

a

v i

v iz sg á lv a .

g e o lo g ia i van

A

á lló

n é z e te k

c s e k é ly

m eg ' le sz n e k

szükség

o ly

az

c s ö k k e n te n i. m e lle tt

A n g o lo rsz á g

hogy

ig a z o ltá k h e ly b e li

sz e rv e s m a ra d v á n y o k h o z v a ló v á lto z a tla n v isz o n y u k a t.

m e ly e k n e k

nagyobb

v id é k e k e n

jo b b a n

b iz o n y o s

m e g e g y e z é sö k e t,

ism e re tb e n

g y ű jtv e , sem

n y e rt,

te rje sz k e d e tt m e g fig y e lé se k

té rk é p é n e k

ö sszefü g g ő ,

az

k id o lg o z á sá n á l

egyes

ré te g e k e t

m u ta t lé p é s rő l


408

A GEOLOGIA FEJLŐDÉSE ÖTVEN ÉV ÓTA.

lé p é s re

nyom ozó

k ü lö n

m e g fig y e lé s e k re ; a m e n n y ib e n

v iz s g á la to k

h a m is

m e lle tt

ered m én y ek

1

L e o p o

d

F ra n c z ia o rsz á g é

re n d je egész

a

B u c h - tó i ,

m íg

E l i e

d e

ugyan

ezen

ezen

te rü le te k e n

W e r n e r

m e g le h e tő s

azonban

a

M u r c h i s o n

g e o lo g ia i

té rk é p e

le g u ja b b k o ri

és

és

a

A

r.

-tó i,

ré te g e k

k é p z ő d m é n y e k tő l

m eg

m in d a d d ig

F

C o t t a

D u f r é n o y - t ó l :

h e g y sé g e k ig ,

p o n to ssá g g a l

W á le s b e n

k ü lö n -

N é m e to rsz á g

b iz o n y íth a ttá k .

á tm e n e ti

so ro z a tb a n

és

egészen

B e a u m o n t -

a

egyes

s v é g té re

N a u m a n n -

té n y e k e t

-fé le

az

té v e d é se k

É sz a k n y u g o ti-N é m e to rsz á g é

S zászo rszág é

csak

vonásokban h e ly é t

és

m u ta tk o z n a k .

v o n

H o f f m a n n - t ó l ,

sz in té n

k é te ly e k

a

so r

kezdve

le g á ta lá n o s a b b

v o lt á lla p ítv a .

n em le h e te tt

Ez

u tó b b i

m e g á lla p íta n i,

sz é n ré te g -c s o p o rt

és

a

k ristá ly o s

p a lá k k ö z t e g y — r é te g s o r o z a ta é s b iz o n y o s k ö v ü le te k á lta l je lle m z e tt — ré te g -c so p o rto t o sz tá ly t te te tt ben

—

m eg.

a

m u ta to tt silu r

és

V iz s g á la ta in a k

b o c s á to tta

ta tta

nem

devon,

k ö zre

N é m e t-

A m e rik á b a n

és

ré te g rő l

(a n a ló g ) vagy

ezen

silu r

annak

képződm ényeket

R a jn a

és

az

és

abban

tá k .

ta lá lt

k ö v ü le tta rta lm ú

ta rto tt

m eg; a

ig e n H ú ro n az

u m o n t

cam ber

— v á lta k o z v a

ez

o ly

m e ly n e k

m e ly b e n

a

devon

közzé.

és

N o rv é g iá b a n

k u ta tá s a in a k F é r d .

ered m é

R o m é r a

tö k é le te s b íté

m arad v án y o k

ezen

ism e

ezen

—

a

te rü le te in m ások

á lta l sz er szám ú

so ro z a t le g ré g ib b

azonban R o g e r s ,

v iz s g á la ta i m u ta tta k

á lta l

p e d ig

tö m e g e k é t

a la k ja

v iz s g á lá sa

ta g

id ő tá jt m e g le h e tő s h o m á ly b a n h a g y

a silu r

L o re n c z -k é p le t

m arad v án y o k n ak : eozoonnak rad v án y án ak ,

a

sz e rv e z e te k

k é p z ő d m én y e k b en ta lá lt k ev és

k ö v ü le te k

L o g a n é s

E bben

je le n k o rig a

te v é k e n y s é g é t fo ly

N é m e to rsz á g b a n ,

h a ta lm a s ré te g -ö s sz le te k e t

le g ré g ib b .

a

lé te z ik ,

m ás - m ás

s

és

E zen

re jlik , h o g y a le g

s z e n te lte ;

B e lg iu m b a n

m e g k ö v e s ü lt A

k im u

a c s e h o rs z á g i s ilu r le g ré s z le te s e b b á tk u ta tá s a

— rak ó d m án y t

a lsó

so ra

c s o p o rtra

te tte

S y s te m * és

O ro szo rszág -

ré te g e k tő l

m e g v iz sg á lta

É s z a k -A m e rik a te rje d e lm e s

egyéb

„ S ilu r ia n k ö v ü le te t,

M u r c h i s o n

(1 8 6 7 -ig )

nagyobb k ü lö n b ö z

k é p z ő d m é n y e k e t.

egy

B e lg iu m b a n , U ra iig

fö lis m e rh e tő

H i t c h c o c k ,

fe lső

D

é rd e m e t.

nehezen

já n a k

az

B a r r a n d e

z e tt n a g y

szám os

ta n ú lm á n y o z á s á ra

„ S i l u r i a “-bdLn v id é k é n ,

re te k e t.

a lo sz tá ly t

m e g ism e ré s é b e n

c so p o rtró l

v isz o n y o k

O ro szo rszág b an a

tö b b

ta rto z ó

rak ó d m án y o k

vást

n y e it

ig e n

so rb a

m a ra d v á n y a i v a n n a k e lte m e tv e .

és

s

e re d m é n y e it a

le irt

egy

fo n to ssá g a

ré te g re

—

F ra n c z ia o rsz á g b a n , S k a n d in a v ia -,

e ls ő , l e g r é g i b b k é p z ő d é s ü h aso n szerü

összes

(1 8 3 0 );

e lő fo rd u ló ,

m e g fig y e lé se k

k i, s a m e ly b e n ő m é g h á r o m

cam ber

k i,

b o rítv a — a

a

le g m é ly e b b

fe d e z te k

te k in te tte k , épen

a

a

fö l,

m e ly e k

m ég

közöl a

c a m b e r n e k íe le l és

v a ló sz ín ű le g

m ik e t

le g ré g ib b

m e g m a ra d t.

H a l l ,

silu r a la tt

D e

fo ra m in ife r

e ls ő á lla t m a hogy

v á jjo n


A GEOLOGIA FEJLŐDÉSE ÖTVEN ÉV ÓTA. am a

tö m e g e k

sz erv e s

le g k itű n ő b b m á ig

is

és

e lté rn e k

m arad v án y o k m eg

g y éren E zen

o ly

em e

é g e tő e n és

egy d e

á lla m i l a a

a

é rh e tő

b iro d a lm i

v o lt,

fü z e tb e n n á z ta .

2 5 3 — 262

1 .) .

m in é l

s

m e ly

sz é le se b b A z

a lk a t

ro p p an t

—

b é c si b iro d a lm i

M ünchenből át

vannak

tá ro s

v id é k e k k e l

u tó b b ia k ra A z

a

1

le tt is

lé n y e g e s e n

le h e tő nyek

búvár

v á lt

az

v íz s z in te s geken ló d á s

m ódon

fig y e lm e t

v a ló

m e g je le n é se

E s c h e r

k o ro

v iz sg á ló d á so k a t

v e z e té se

avagy

fo ly v á st

so ro z a ta

á lla t-

a la tt,

A

az

és

épp

ú ja b b

fe jlő d te k

k i.

M a y e r

egyes k i,

és

az

szám os

k é p le te k és

hogy

úgy

az

so rb an

k ö z ti

hogy a

fö ld e rítsé k .

fü g g ő le g e s

ú ja b b

ha

s z o lg á lta to tt in d íta to t,

fo rd íta n i,

k e llő le g

a

m ég

h a la d ó v iz s g á ló d á so k fo ly

hogy

v a la

csak

hanem

v iz s g á lá sa a ré te g e k b e n

C u v i e r

e ltű n é se ,

m in t

nem

erre

M ás egyes

és

tű z

a

m ás

ré te g e k

k ü lö n b ö z ő

fe la d a to k a t

a

képződm é

ré te

v iz s g á

e lé . E z e n v isz o n y o k k ü lö n ö s e n a p a la e o n to lo g o k a t b u z d íto ttá k

hogy

s

és n ö v é n y ta n ra , m in t m a

e g y e n lítte tte k

k e ll

v isz o n y a it

k ite rje d é sé b e n ,

k e re sz tü l,

3 5 -ik

sik e r

e lé , a sv e ic z i g e o lo g o k e g y e

A g a s s i z ,

fö l le h e te tt ism e rn i,

le g n a g y o b b

fa jo k n a k

és

d o lg o z a ta i k ö v e tté k .

k ü lö n b ö z ő

egym áshoz

H a i a

„á lla m i g e o lo g ja i“

m e g b ő v ü lt n é z e te k

E rre m ár

szakaszok

(V . ö.

ö ssz e h a so n líth a tó ,

a z u tá n

m in d in k á b b

A u sz triá b a n

R e ic h s a n s ta lt)

a u e r.

sa já t

m arad v án y o k n ak

fo n to ssá

kezdem ényezését

é le s

fö lá llítá s á t e lő b b a la tt,

a ré sz le te s

ré te g e k

a g e o ló g iá ra nézve.

tá n

közös

a la k u la ta és a b o n y o lo d o tt h e g y

tö k é le te s e n

növényi

o ly

a

ő

buzgó

á lta l,

ered m ény n y el c sa tla k o z o tt: — any-

hogy

s

m ás

hogy

fe lsz ín

g ára az

e re jé t

A n g o lo rsz á g b a n

re n d k ív ü li

á lla m n a k

g ö rd íte tte k

fe ltű n ő

k u ta tv a ,

és

épp

H

to -

in té z e t ta g ja in a k k ö z re m ű k ö d é sé v e l, — k ik h e z m é g

nézve

á lla ti

csakham ar

v iz sg á ló k

( G e o lo g i s c h e

in té z k e d é s e k e t

á lta l, S t u d e r

G ü m b e

n y ira

m é re tű

m e g fig y e lé se k

e g y e s ü lé se

S u rvey)

p e d ig

azok

te g y é k .

bár

a k a d á ly o k a t

sü lt m u n k á lk o d á s a

ó ta

irá n y ú i,

k ö rü ek k é

A lp e se k ,

v e tt

u tó b b i in té z e t e lső ig a z g a tó ja

m in d e n

oda

csakhogy

nagyobb

v e z e té se

in té z e tn e k

m ég

fo g la lt

m eg.

egyes

erő

( G e o lo g i c a l

Ezen

tö re k v é sü k

a

c z é lb a

szám os

e lh ú n y ta

É sz a k -A m e rik á b a n

vannak,

a

a

a lá v e tv e ,

hogy

M u r c h i s o n

e lő ,

a r r a n é z v e ca n é z e te i

H u ro n b an

k ö rü lm é n y m e g ism e ré s e

in té z e t

ennek

a

ism e rh e tő k

so k sz o ro sítá sa

g e o lo g ia i

k e le tk e z é s é t id é z te d i n g e r

E

hogy

nyom án

czél csak

m a jd

lá tsz ik ,

nehezen

—

p a la e o n to lo g o k

m e g m u ta ttá k ,

e l.

g e o lo g ia i

e re d e tü e k -e ?

n in c se n e k

és

szükséges

B e c h e ,

p e d ig

e lő

ú tm u ta tá sa

hogy

v e z é rle t a la tt

Ú gy

k é te ly n e k

fo rd ú ln a k

té rk é p e k

tú lh a la d ja

s z e rv e tle n

e g y m á s tó l.

v iz s g á ló d á so k

p o g ra p h ia i nek

vagy

le g is m e re tg a z d a g a b b

4°9

m in d e z e k re

D a rw in n a k

a

fa jo k

k e le tk e z é sé rő l

v a ló

arra ,

n é z e te it


410

A GEOLOGIA FEJLŐDÉSE ÖT VEN ÉV ÓTA.

alkalmazzák, a m ely tan igen alkalmasnak látszott arra, hogy mind e viszonyokra új világot derítsen. A fajok lassú átváltozásáról való elmélet bizonyára igen nagy mértékben alkalmas új vizsgálódásokra buzdítani, a m egfigyeléseket élesbíteni és behatóbbakká tenni; de már ma bajosan lehet m eghatározni: vájjon a geologiai tapasztalá sok inkább mellettük szólanak-e v a g y ellenök? Habár sok geolog elismeri is az őslénytani tények teljes összhangzását a Darwin el méletével, más részről ellenkező vélem ények is merültek föl. B a r r a n d e, a silurfauna legalaposabb ismerője, arra figyelmeztet, hogy az alsó-silur képletben a trilobitek neméből, számos és igen kifej lett héjancz egész váratlanúl fordul elő, a mely körülmény ezen képlet minden ismeretes területén ismétlődik. Barrande e szerveze tek 252 faját ismeri, m íg azokat az alsóbb rendű puhányokból csak 78, a még alsóbb állatosztályokból (bryozoák, cystideák, spongiák) pedig csak 19 faj kiséri. A puhányok között ismét a magasabb rendű karlábúak (brachiopoda) 55 faja a túlnyomó. A primordialfaunának ezen kifejlődése nem áll összhangzásban a Darwin-féle nézetekkel, a m elyek szerint egészen más csoportosulásokat kellett volna várnunk. Azon bizonyító ok, melyet gyakran felhoznak a Darwinismus ellen szóló tények gyöngítésére, h ogy tudniillik a szer vezetek maradványai helyenként elpusztulnak és hogy a rólok való ismeretek hiányosak: ez esetben érvényességre nem tarthat számot. (E vélem énynyel szemben v. ö. a 34-ik füzet 222 és 223 lapján el mondottakat.) A nagy kőzet-vándor-tömbök elterjedése a Sveicz alsóbb ré szein és a Jurának az A lpokkal átellenben fekvő lejtőin, m elyek kőzettani alkotásuk szerint legm agasabb csúcsukig a magas Alpesekhez tartoznak, már korán felébresztette a figyelmet, m ég pedig annál inkább, minthogy azok jelen helyzetüket m ég csak igen új geologiai korszakban foglalták el. B e n e t z , C h a r p e n t i e r , A g a s s i z , D e s o r kimu tatták, h ogy ezen kőzet-tömbök csak glecserek által juthattak je lenlegi lelhelyökre, s h ogy a glecsereknek azon időben nagyobb terjedelemmel kellett bimiok, mint jelenben. A glecserek egyéb nyomai a sziklarepedésekben karczolatok és kerek domborúlásokon azt is megmutatták, hogy régente Angolországnak és Skócziának is voltak glecserei. A glecsereknek Skandináviában fölismert teteme sebb elterjedéwSe igen közeli viszonyban áll a vándor-tömbök elter jedésével, a mi egész azon helyig tart, a hol most állunk. Az északnémet síkságnak vándor-tömbjei a keleti partoktól a dán félszi geten keresztül, az Ural tövében a jeges tengerig, a mi halomvonu lataink tövéig, az óriás h eg y ség ig és a K árpátokig egészen közép



4 II

Oroszország magaslatain keresztül K iew től délre mutatkoznak. E tömbök szerte vándorlásának korában az érintett nagy földterületet okvetlen tengernek kellett borítania; mert ú gy látszik, hogy e g y e dül az úszó jégdarabok és jégh egyek szolgálhattak eszközül ezen szállítás véghezvitelére; a mint m ég ma is úsznak évenként szikla törmelékekkel megrakott jégh egyek a Baffin öbölből az atlanti tengerbe, m elynek fenekére a törmeléket egész az alsóbb szélességi fokokig elszórják. K ét következtetés igen fontos s egyszersmind épp oly mellőzhetlen; e g y a mai kort m egelőző alacsony mérsékletű időszak — úgynevezett jégkor — és a száraz föld jelentékeny fölszínváltozásai — az északnémetországi síkság fölem eltetése — geologiailag igen újkori időben 5 — mert a vándortömbök itt a felületen vagy a le g fiatalabb rakódmányokban feküsznek. H ogy emberi csontok és mükészítmények kihalt állatfajok csontjaival együtt fordúlnak elő, azt legelőször T o u r n a l és C h r i s t y (1828) e g y Bize melletti barlangban vették észre; azon ban e dolgot épp oly kevésbe vették, mint S c h m e r l i n g -n ek számos belgium i barlangban tett kutatásait (1833- és 1834-ben). N é m ely barlangban emberi koponyákat és csontokat, kőfegyvereket és eszközöket azonban mindenikben talált, barlangi medvék és hyénák, őskori elefántok és orrszarvúak maradványaival együtt ugyan azon földrétegben. B o u c h e r d e P e r t h e s A bbeville mellett (1847 óta) gyűjtött tüzkőfegyvereket, m elyek elefántok és rhinocerosok maradványaival együtt 20 lábnyi m élységben fövenynyel és görélyekkel voltak fedve. Ezen lelhelyet (1858 és 1859-ben) sok geolog m eglátogatta, íg y F a l c o n e r , P r e s t w i c h , L y e l l , H e b e r t é s D e s n o y e r s , és m eggyőződtek arról, hogy a ki halt állatok csontjai az emberi műkészítményekkel egy időben temettettek el. Ezzel m eg volt állapítva , h ogy az ember tanúja volt azon igen jelentékeny változásoknak, m elyek a föld felszínét a völ g y ek fekvését s a vízfolyások alkotását érték. N agy jelentőségű lehet már magában az is, ha emberi készít mények, átalában m ég élő, de többé már nem azon vidéken tartóz kodó állatok maradványaival együtt fordulnak elő, a mint ezt F r a a s a Schussenried melletti turfaláp felásatása alkalmával m eg mutatta, hol az ember egykor m ég iramszarvasra vadászott. Habár ezen lelemények nagyobb fontosságúak is az anthropologiára nézve, m égis csak a geológiára marad, h ogy felderítse azon körülménye ket, m elyek közt az embernek és működésének maradványai betemetődtek, és hogy kipuhatolja azon változásokat, m elyek a betemettetés ideje óta, beállottak.


412


A chronologiai mértéket; m ely a kövülettartalmú üledékeknél mindig szélesebb kiterjedést és a mellett pontosabb beosztást nyert, át kellett vinni az eruptiv-kőzetekre i s ; mert ezekből is a tömegek oly sorozata áll rendelkezésre, m ely magában foglalja azon egész időközt, m ely a jelenkortól a föld képződésének legsötétebb és leg régibb korszakáig terjed. A m ég most is működő vulkánok a lá vákban nem csak az olvadt töm egekből szemünk előtt megmerevülő kőzeteket és a kilökött szilárd fövenyszerü anyagtöm egeket szolgál tatják, hanem egyszersmind a velők egyidejűleg kitörő gázok és gőzök lehető legpontosabb vizsgálatára, és azok képződés-módjának megismerésére is módot nyújtanak. Ezen valódi vulkanikus, igen különböző kőzettani alkotású kőzetekben foglaltatnak azon első ta gok, m elyek valamennyi tömör silikát-kőzeten keresztül a hyperit-, diorit-, syenit- és gránithoz vezetnek. A pontosabb vizsgálatok ezen kőzetek m egegyező összetételét és hasonszerü képződés-módját mind inkább igazolták. A vegyelem zést a legnagyobb buzgalommal és kitartással al kalmazták az eruptív kőzetekre; e tekintetben elég e g y pillantást vetnünk R o t h kőzetelemzéseire és adataira, mikkel a plutói kő zetek petrographiáját gyarapította („G esteinanalysen*, 1861 ; és „jBeitrage zűr Petrographie dér plutonischen G e s t e i n e 1869.), h ogy a fentebb mondottakról meggyőződjünk. S habár ezen a téren némely tökéletesbítés m ég kívánatosnak mutatkozik, de mindamellett bizo nyos, hogy mióta a kőzetcsiszolatok vizsgálására a górcsövet és a N icol-féle sarkító készüléket alkalmazzák: a vegyelem zésnek új uta kat kell követni, hogy a kőzetekről való ismeretet szélesebb körűvé tegye. A vegytannak mindig marad m ég tágabb tere arra, h ogy az összetevő ásványok eredetét és csoportosulását magyarázza. A vé konyra csiszolt kőzetlemezeknek R o s e é s R a t h által kezdemé nyezett s V o g e l s a n g és Z i r k e l által buzgón folytatott górcsövi vizsgálatai a kőzetek összetételére és parány-szerkezetére (Mikrostruktura) váratlan világot derítének. A legújabb lávákban és az eruptív kőzeteknek egész sorában, m elyeknek eredetét köz vetlenül megfigyelni nem lehet, a legparányibb részecskék elrende ződése tökéletesen m egegyező. A bazalt, m elynek eredete fölött egykor oly élénk vita folyt, Z i r k e l alapos vizsgálatai szerint igen különböző kőzettani alko tású az összetevő ásványok szerint. A parányszerkezet mindeniknél ugyanaz, a legkisebb felismerhető elegyrészek bizonyos alaktalan (amorph) üveges, félüveges vagy nem üvegszerü állományban feküsznek, m íg a fölismerhető elegyrészek ismét ezen állományból fog



413

lalnak magukban zárványokat. A folyós szöveg a paránykövekben is épp oly tisztán ki van fejlődve, mint a valódi lávafolyamok obsidiánjában vagy a m esterséges üvegekben. íg y a vizsgálódásnak ezen új neme egyidejűleg e g y igen elterjedt kőzetnem különnemüségét mutatta meg, és a települési viszonyokból következtetett ere detét is megállapította. Az eruptív kőzetek tárgyalásánál nem maradhatnak említés nélkül G. B i s c h o f dolgozatai, m elyeket chemiai és physikai geológiájában (Lehrbuch dér ekem. und ph ys. Geologie.) ismertetett meg. Bischof igen számos vegytani kísérletet tett, hogy bizonyos geologiai folyamatokat földerítsen. Módszere nem csak sok új tény nek felfedezésére vezetett, hanem eredménydús indítatot adott arra is, h ogy a kőzeteknek az éleny- és szénsavtartalmú víz behatása folytán, felületükön és földalatti elterjedésében szenvedett vegyváltozásai vétessenek vizsgálat alá s h o g y az ezen behatások folytán származó újképződmények pontosabban nyomoztassanak. Bebizonyí totta sok ásványnak nedves úton való képződését, de az által az eruptív kőzeteknek tüzeredetéről való nézeteket nem igen vál toztatta m eg, minthogy a természetben fennálló viszonyokat elha nyagolta. Az üledékes és az eruptív kőzetek közt állanak a kristályos palák. R étegzetök és ásványi állományuk váltakozásánál fogva az üledékekhez, összetételük szerint pedig az eruptív kőzetekhez tar toznak. Sok esetben a silur aljzatát s a Húron- és Lorencz-csoportot képezik ; a legrégibb képződményekhez tartoznak, m elyek a hozzáférhető földkéregben ismeretesek, vagy pedig sok újabbkori képződménynyel is összeköttetésbe lépnek. A származtató ma gyarázás nehézségei m integy a gneiszben látszanak összpontosulni, m ely az Ércz-hegységnek főtömegét képezi. Ebben a szürke gneiszt, m ely a kristályos palákhoz csatlakozik, megkülönböztetik a vörös gneisztől, m ely az eruptív gránitokkal tart össze. Mióta B o u é — H u 11 o n eszmemenetét követve, — ezen kőzeteket átalakultaknak, képződésök folyamatát pedig metamorphismusnak nevezte (1820), és L y e 1 1 müveiben e nevezetet elfogadta, ezen elnevezéseket gyakran igen különböző értelemben használták. Minthogy ezen nem ből e g y hasonszerü kőzet sem képződik szemünk láttára, alig van m ég eszmekapcsolat, m elyet keletkezésük m egm agyarázására fel ne használtak volna, a mint ezt a „pyrogén-, hidatopyrogén- és hydatogén-metamórphismus" elnevezések már magukban véve is mutat ják. Sok vizsgáló, kik igen bonyolodott rétegszerkezetü magas h eg y ségéket —* minők az A lpok és Pyrenaeek — vizsgáltak, s kiknek


4*4

A GEOLOGIA FEJLŐDÉSE ŐTVEN ÉV ÓTA.

türelmetlensége a tények magyarázatának kifejtésével hasztalanúl fáradozott, az iméntiekhez fordúlt, mint igen kényelmes és ruganyos hypothesishez. F el se tűnhet tehát, hogy ezen kőzetek közvetlen lerakodásának vagy a lerakodás után igen hamar elkövetkezett ki fejlődésnek feltételezése is szóba került. A kristályos paták átalános magatartásának m egfigyelését tehát, még itt is tovább k ell majd folytatni, hogy a levezetendő következtetéseket kellő alapra lehes sen fektetni. A mikroskopikus vizsgálatok, m elyek az eruptív kőze teknél már jelentékeny eredményekre vezettek, talán itt is új utat fognak mutatni. A z úgynevezett Kontakt-metamorphismus jelensé gei oly folyamatokra vezethetők vissza, m elyek a m ég most is működő vulkánokon figyeltetnek m eg és a kristályos palákkal köz vetlen viszonyban nem állanak. Ha szemlélődésünk eddigelé csak azon ásvány-testekre irányúit, m elyek a földkéreg képződésének kezdete óta bolygónk állományá hoz tartoznak, nem fejezhetjük be áttekintésünket, anélkül hogy azon ásványi tömegeket fel ne említsük, m elyek történelmi korban és az emberek szemei előtt a világtérből hullottak földünkre. Habár a színkép-elemzés megismertetett is bennünket számos anyaggal, m elyek nem csupán a mi Naprendszerünkben honosak, hanem m ég a legtávolabbi világtestekben is előfordulnak, mindazáltal e vendég ásványok m ég mindig méltók figyelmünkre, m inthogy azokat kézzel megfoghatjuk, mindenféle szerekkel vizsgálhatjuk, s alkotásukat földi ásványainkkal és kőzeteinkkel összehasonlíthatjuk. Mióta C h l a d n i a meteoritek vizsgálását megkezdte, S c h r e i b e r , B e r z e l i u s , Reichenbach, Shepard, Daubrée, H aidinger és R o s e ezen a téren is sokat tettek. A meteoritek csak olyan elem eket tartalmaznak, melyek egyébként a földön is ismeretesek és tömegekben előfordúlnak. A meteoritekben eddig 19 elemet, tehát az ezideig ismertek nek m integy f/3-át találták. Ezek részint vastöm egek, részint kőze tek. A vas vagy pusztán nickellel, v a g y nickellel és phosphorral van v e g y ü lv e ; ily vegyek a földön egyébként nem ismeretesek, a minthogy a termés-vas is — csak ritkaságként fordúl elő a földön, m íg más vegyületekben azon ásványokhoz tartozik, melyek a leg jobban el vannak terjedve. A kőnemű meteoritekben azon ásvány részek fordúlnak elő, m elyek a valódi vulkanikus kőzetek legközön ségesebbjeihez tartoznak. Ném ely vegyü let azonban a földön nem ismeretes, jóllehet oly összetételű, h ogy ha találtatnék is, nem lenne valami feltűnő, mint a triolith (egyszerű kénvas) és a shepardit (másfélszer kovasavas megnesia). A meteorvasak m egfigyelt esései



415

a meteorkövekéihez aránylag igen ritkák. R ejtélyes eredetűek ezideig m ég a Disco-szigetén, (Grönlandban) feltalált 25, '10 és 4% tonna súlyú vastömegek, melyek nemrégiben a stockholmi múzeum ban helyeztettek el. (L. a következő czikket.) Ha a geologia eddigi menetét és. elért czélját legátalánosabb vonásaiban összefoglaljuk, kitűnik, h ogy előhaladását a következők föltételezik: az egész föld szilárd felületének összehasonlitó földtani vizsgálása, nem csupán a mai művelt országokban, m elyek ben az már jelenleg is folyamatban v a n ; a kövült állat- és növénymaradványok gyűjtése és különösen azoknak úgy egym ással, mint a hozzájok ha sonló élő alakokkal való egybehasonlítása; a kőzetfajok chemiai és mikroskopikus vizsgálásának folytatása, főleg a kettő egym ással kapcsolatban; s végre azon ásványok képződésére vonatkozó kísér letek, m elyek az eruptív kőzeteket alkotják. Különösen arra kell emlékeztetnünk, hogy a távoli vidékeken tett kutatások, mint például a Spitzbergákról az északi harmadkori flóra maradványainak H e e r. által eszközölt feldolgozása, a legér dekesebb átalános következtetésekre vezettek, s hogy ez mindenütt ú gy volt, hol ismeretgazdag vizsgálók távoli vidékeken megfordul tak : D a r w i n a déli tenger korál-szigetein, H o c h s t e t t e r Üj-Seelandban, R i c h t h o f e n China legbelsőbb részeiben. Az államkormányoktól, vagy nagy egyesületektől kiinduló geologiai ország-vizsgálások merőben nélkülözhetlenek, és m égis ezeknek is szükségük van az egész országban elszéledt egyes m egfigyelők tá mogatására. E g y ország sem haladt ebben annyira mint A nglia, hol a „Geological fie ld clubs“ tagjai lakhelyük környékét, mint valami vadász-területet, át- m eg átbarangolják, hogy a kőzet-kibukkanásokat felkeressék, új kibukkanásokat figyeljenek m eg és kövületeket gyűjt senek. A kilátások kedvezők ; az ifjabb nemzedék, m ely 50 év múlva e helyen az első német vándor-gyűlés emlékezetére ismét egybe fog gyülekezni, reméljük, m ég sokkal nagyobb előhaladást fog ki mutatni az ásványokról szóló tudományban, mint a mennyit én fel adatomhoz képest elsorolhattam. K özli: L. I.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

A GEOLOGIA FEJLŐDÉSE ÖTVEN ÉV ÓTA

Recommend Documents