.... .~9 . •
Gyöngyös, 1934. Június.
XIX. '"folyam
A GAZDASÁGI SZAKTANITOK ORSZÁGOS EGYESOLETÉNEK HIVATALOS K0ZL0NYE El6ftzet6sl d lJ: Eg6sz 6Yre 8·- peng6. Az el6tfzet6sl- 6s hlrdet6sl diJ•k • Gnd•..gl Sz•kt•nltok Orsz6gos EgyesOlet• f6p6nzt6r6n•k, T 6 r k e y 6 r e •z 84.138. sz. csekksz6ml6n k01dend6k.
~ELELÓS SZERKESZTÓ:
VITÉZ
OYUTAY ISTVÁN
Megjelenik egy 6Yben 11-szer. Szerkeszt6s6g: Gy6ngy6s. (G•zd•s6gl N6plskol•.) Kl•dohlnt•l : T 6 r ke y e. Az egyesOlet t•gJ•I • l•pot '•gdiJuk tej6ben k•pJ6k.
A lap kiad616ért felel: Netz Ferenc eln&k, Lajosmizse. KladótÚiajdonos: A Gazd. Szakt. Orsz. EgyesQiete, Lajosmlz 1 e.
~rlk. a
gyUJDHics.
A nemzeti erő virágából ismét gyümölcs érlelődött. A nemzeti őserő életfája ez éven is megtermette gyümölcsét, amely a gondos ker• tészek keze alatt széppé, egészségessé és nemessé fE'jlödött. De szép is a magyar életfá• nak érő gyümölcse ! Benn~ van az az őserő, amelyet sok nemzet irigyel a magyartól. Ismét egy tanév befejezése előtt állunk. Megint 100 és l 00 serdülő ifjú és hajadon hagyja el az iskola padjait s lép ki az élet porondjára. Orömmel veti le az iskola bék• lyóit, de mégis visszaemlékezik .. arra, még öreg ember korában is. Büszkén emlegeti, hogy - hej az én diákkoromban . . . Már most, ha az iskola kellő útralóval láija el növendékeit, akkor az életbe kilépő ta• nitvány az élet minden mostohaságával meg tud küzdeni ; h~ azonban az útravaló kevés volt, megtorpan az utas és az élet árja út• veszfőbe ragadja. Az önálló gazdasági · népiskolák az élet iskolái. Ezek az iskolák azok, amelyek a kisgazdák tömegképzését megoldani hivatottak. A gyakorlati élet iskolái, ahonnan a növen• dékek gazdai és gazdaasszonyi készséget visznek magukkal haza. Ezek az ö mintaiskolái, mert nem rnutatnak olyat, amit otthon utá• nozniok nem lehetne. Nem vetköztelik ki kisgazdai mívoltukból, de megmutatják a helyes irányt és a megfelelő mértéket, amely az ö
é!etüket egyensúlyban tartja. Minden iskola az ö igazgatójának képére és hasonlatosságára van teremtve. Minél kép• zettebb, gyakorlatibb és talpraesettebb az igazgató, annál különb az iskolája. Ezért kell öröm• mel üdvözölnünk Kultuszminiszter Urunk azon elhatározását, hogy egyes gazdasági népiskolák tanulmányi eredményeinek, beléletének és iskolánkívüli tevékenységének tanulmányozál sára, továbbá az évzáró vizsgák szinvonalá• nak emelésére - korábbi rendeleteivel felál• litott - vizsgabiztosí intézmény fenntartását ha• tározta el. Meg lehetünk győződve arról, hogy e~en intézkedés magában foglalja egyuttal azt a bizalmat, amelyet kultuszkormányunk isko• láink eredményes múködésébe helyez. Magas kormányunk minden iskolánk müködését ismeri, a vizsgabiztosí intézménnyel azonban módot kiván nyújtani az egyes iskolák vezetöinek egyrészt arra, hogy módjuk és alkal• n1uk legyen az egyes iskolák tanulmányozá• sával a saját iskolájuknál megvalósítani mind• azt, ami praktikus, új és gyakorlati; m4srészt más vidékek gazdálkodását, életkörülmé• nyeit és e megcsonkított haza egyes tájait megismerni. Hálával tartozunk ezért az intézkedéséért magas kultuszkormányunknak és kérjük ennek további fenntartását, hogy a hazai viszonyok kellő tanulmányozásával megoldhassuk az egy• séges és tökéletes kisgazdakérdés problémáját.
2
MEZÖGAZDASÁGI N~POKTATÁS
l 934. junius hó.
EgyesUietl élet. A.z iskolafelügyeleti rendszer reformja és a gazdasági tanárképzésnek esetleg az uj gazda• sági egyetem hatáskörébe utalása és az ezen változások következtében várható uj helyzet élénken foglalkoztatta a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesületének választmányát, mely határozatilag utasította az elnökséget, hogy az egyesületnek idevonatkozó óhajait terjessze a vallás.- és közoktatásügyi miniszter úr elé. En• nek megfelelően az elnökség felterjesztésben kérte, hogy az önálló gazdasági népiskolák szakfelügyelete intézményesen kapcsolódjon be az uj iskolafelügyelet központi szervezetébe, mig a továbbképző gazdasági népiskolák szak• felügyeleti teendőire egy•egy hosszabb gya• korlattal biró önálló gazdasági népiskolai igaZ~ gató beosztását kérte az egyes körzeti iskola• felügyeleti szervekbe. A..z uj gazdasági egyetemen véglegesen megoldhatónak véli a választmány a gazda• sági szaktanító• és szaktanítónő képzést. A.z erre vonatkozólag tett felterjesztés indokolása rámutat arra, hogy az alsófoku szakoktatást végző tanerőknek is teljes értékü tudományos felkészültséggel kell bírni, mert működésük tere nem korlátozható pusztán az iskolára, hanem a felnőttek oktatásában, környezetük mező.a gazdasági életének irányításában is vezető sze• repre hivatottak. Hogy a tökéletesebb szak• képzettség mily üdvösen érezteti hatását a né• pies szakoktatásban is, annak gyakorlati iga• zolását látjuk azon ifjabb kartársainknál, akik a gazdasági akadémia elvégzése után jöttek a szaktanítói pályára és általánosságban hozzá tudtak idomulni gazdasági népoktatói felada• tukhoz. Még jobb eredményt remélünk a fő· iskolai kiképzésnek oly rendszerétől, mely a hallgatókat tanulmányaik egész tartama alatt a szakoktatói pályára való készülés céltudatos.sá~ával töltené el és szaktanulmányaikkal pár• huzamosan végezvén pedagógiai tanulmányo•
kat is: a lehető legjobb szakoktatókká neve• Iődhetnének.
Szerény véleményünk szerint ez a rend• szer azért is előnyös volna, mert az alsófoku szakoktatásban kiválónak bizonyuló tanerők, - az alaki képesítés birtokában, - pályájuk folyamán előbbre juthatnának a közép• és felső., fok u .szakoktatásba. Ez a lehetőség egyrészt fokozná ambiciójukat, másrészt későbbi közép• vagy felsőfoku szaktanári működésük folya• mán is előnyösen éreztetné hatását az a kö• rülmény, hogy korábban szoros kapcsolatokat szereztek a széles néprétegek gazdálkodási vi• szonyaival. Különösen a tanító= és tanítónő• képző intézetek szaktan~.. 1inál volna ez igen kivánatos követelmény. Elgondolásunk szerint az önálló gazda• sági népiskolák szaktanítóinak magasabb ké· pesítése nem veszélyeztetné szükségképpen ezen iskolák népoktatási jellegét, hanem csu• pán elősegítené, hogy képzettebb szakoktatóik segitségével tökéletesebb népiskolákká fejlőd• jenek és hatóerejük a falusi mezőgazdasági életre fokozottabban érvényesüljön. E beszámoJómban meg kell emlékeznem lapunk áprilisi számában közölt memorandu• mom azon részéről, mely a szaktanítóképzés pedagógiai kivánalmairól szólt és sajnálatos félreértésre adott alkalmat. Ki kell jelentenem, hogy távolról sem volt szándékom szemé• lyekre vonatkoztatni, vagy éppen a kartársak egy csoportjára általánosítani azt a nézetemet, hogy a gazdasági akadémiákról nem kapha• tunk jó, kész szaktanitókat. Sajnos, a sok kérdést felölelő memorandum terjedelme nem engedte továbbfűzni és precizirozni a gondola• tot úgy, amint meggyőződéssel hiszem, hogy ez azért van, mert az akadémia nincs beren• dezkedve a szaktanítóképzésre, tehát az onnan kikerülö ifjúságnak később, a pályán való mű• ködése során kell ·- fáradságos önmiveléssel
l ~34. junius
hó
MEZÖGAZDASÁGINEPOKTATÁS
és önneveléssei - szaktanitóvá lenni. Nem kétlem, hogy ez jó igyekezettel a legtöbb esetben sikerül, de erre az eshetőségre nem építhető fel a szaktanítóképzés rendszere. Ez ép úgy teljesen személytelen kérdés, mint
Az
ahogy a régebbi rendszer alatt képesített kar• társak sem tulajdonithatnak személyi élt an• nak, ha a magasabb fokú gazdasági szakkép• zés szükségességéről beszélünk. Netz Ferenc, elnök.
altna~noly
Az almatermésünk legnagyobb ellensége és a gyümölcsös félelmetes vámszedője az almamoly, va• Iamint kártétele ellen már sokat irtunk és még több fáradság és költséggel igyekeztek megküzdeni. A fér• ges, hibás alma igen csekély értékü, a férgesedés előidézője az almarnoly elleni küzdelemnek pedig ut• jai végtelennek látszanak. E tekintetben szerelnénk egy új gondolatot és eszmét adni, mellyel a kérdés megoldásának lehető• sége sokat javulhatna. Jelenleg az alma férgesedésének legbiztosabb óvszere a szakszerü permetezés és a gyümölcs zacskózása. Mindkét eljárás arra irányul, hogy a már ki• kelt féreg a gyümölcsbe ne juthasson, avagy, hogy a molylepke még a petéjét se rakhassa le az almára. Nem volna•e célszerű az eljárást magának a pillének elpusztítására összpontosítani, illetve a véde• kezést az almarnoly pille irtására terelni, tudva azt, hogy minden második pille nőstény és 200-250 petét hord, melyek majdnem ugyanannyi alma fér• gesedésének lesznek okozói. A helyes kiindulás te• hát a pille pusztítása, nem pedig a 200-250 almára szétszórt peték és férgek kiirtása lehet. A hidegebb éghajla tu Erdély és Felvidék alma• termése alig férges, mert a rövidebb és esősebb nyár már a pillék fejlödésének, rajzásának és pete• rakásának sem kedvez. Az 1933. évi esös nyár ugyancsak igazolhatja a pillék életkörülményeinek megnehezülését, ezzel a kevesebb férges almát. Bárhogyan legyen is, de tényként áll elö, hogy az almarnoly pillék irtására az eddiginél nagyobb gondot kellene forditanunk s ennek sikeres pusztitá• sára jobban kellene berendezkedni, mert ha a moly• ból már pete, avagy féreg lesz, a siker költséges és kockázatos, sok esetben pedig el is marad. Ezen felfogás igazolására szolgálhat, hogy Né• metországban már a multban kisérletet tettek az almarnoly pillék összefogására. Rajzási időben az
pille Irtása.
almafákra a darázsfogóhoz hasonlólag, befőttes üve• geket raktak és csalétekül az üvegbe aszaltalma levét öntötték. Az eljárással jelentékeny mennyiségü pil• lét fogtak össze, így hozzájárultak a férgesedés ke• vesbítéséhez. Egy barálom a fáknak és a gyümölcsnek lelkes híve, zsindely darabokat mártott karboli• neumba és azokból 8-IO.et akasztott fel dróthorog segélyével az almafák koronájába azért, hogy a kar• bolineum szag elüzze a molyokat. Eljárása egyénileg sikeresnek látszott, mert az akkori, még kezdetleges permetezési módok mellett sikerült neki alföldünk ho• mokján sok szép, féregmentes almát termelni. Egy igen ügyes és értelmes kisgazda gyümölcstermelóról hallottam, hogy almafáira oly zsákokat feszít ki, me• lyekbe valamely gyapju szörme maradékot tesz, s az almarnoly és egyéb pillék reggelre állitólag l OOO számra gyülnek össze a zsákokban elhelyezett gyapjura, melyet vizbe mártva, a molyokat tömegesen irtha~a. A szőlömoly pilléket ne~ egy vincellér és szőlötulajdonos alkalmas lámpák kihelyezésével sike• resen gyériti. E néhány idevetett példa is igazolha~a. hogy az almarnoly pillék irtása és távoltartása már többe• kel foglalkoztatott és bizonyára foglalkoztat is. Hihe• tetlen, sőt részben nevetségesnek is látszó eljárások és módszereket látunk tehát, melyek mindegyike a kérdést a lényegnél, magának a pillének a pusztítá• sánál eszközli. Valamely kártevönek, igy az almarnoly nak gyé• rítése és irtása csak úgy lehet sikeres és eredményes, ha azt minden alakjában, vagyis pete, féreg, báb és pille változatában eszközöljük, s minden változatában való védekezési módot kimélyi~ük és tökéletesí~ük. A pille irtása még igen kezdetleges állapotban van, ezért a védekezés ezen módját fejleszteni kivánatos. Általánosan az almarnoly pille pusztításának fontosságát eddig kevésbbé is hangoztaHuk. E téren csak azon ismert védekezés vált némileg elterjedtté, hogy gyümölcskamránknak ablakára fülhálót tegyünk,
MEZÖGAZDASÁGIN~POKTATAS hogy ezáltal a behozott férgektől kifejlődő pillék tava• szi kirepülését megakadályozzuk. Ha kifejlődött a férges alma uiján a pille, kirepül az még az ajtón is. Igy ezen védekezési, illetve lrtási mód csak csekély jelentőségü.
Még az almarnoly telelő férgének és bábjának irtását is a fák talajának őszi felásása, kérgének gon• dos tisztítása, szalma felrakása, sőt a szénkénegezés alkalmazásával általában eléggé hangoztatják, de a pilleirtás fontosságára valahogy nem terelődött még a közfigyelem. · Igen nagy szolgálatot tenne a Gazdasági Nép• oktatás olvasóinak és a közügynek is, ha ezen kér... _ désre a figyelmet felhivná. Mindenesetre akadnának lelkes gyümölcstermelők, kik az almarnoly pille törne• ges összefogásának gondolatával és a sikeres megol• dás tényével foglalkoznának. Akadnának kisérletezők, kik a lámpa, esetleg valamely csalétek alkalmazásával számottevő sikert érnének el és beszámolóik közre• adásával jelentékeny módon előbbrevinnék a védeke• zés ezen elhanyagolt módját. Kivánatos volna az is, hogy az almarnoly pille megjelenési, rajzási, petera• kási idejéről, valamint életkörülményeiről · is menttől több megfigyelés tétessék, mert ezek !lgyancsak je• lentékenyen hozzajárulnának az ilynemü védekezési módok helyes kialakulásához. A gazdag Amerika megtehette, hogy egyetlen rovarkártevő, a kukoricamoly életkörülményei és kár• tételének tüzetes megismerése végett külön szakem• bereket utaztatott Hazánkba." Mi ilyesmire anyagilag nem vagyunk képesek. De igenis képesek és készek vagyunk arra, hogy pontos megfigyelésekkel és kí· sérietekkel segitségére legyünk a hivatásos köröknek és közhasznu tevékenységüket adatainkkal támogassuk. Amerika repülőgépről is permeteztet, nálunk még a háti permetezés sem mondható az alma férgesedése tekintetében általánosnak. Hátha a pille irtása terén csavaros magyar ésszel megelőzzük még Amerikát is l
Pályázati hirdetmény. A Gazdasági Szaktanfiók Országoa Egyeslllete. pályázatot hirdet a hajduazoboazlái Rádli iidülcSház jlvedt,lm,bcSI fedezendcS ketteS darab, egyenlcet 50 (Otven) pengcS laazegG, egyszeri jutalomra olyan azalctanftó-gyermelc r'•z,re, aki az 1933-34. tan,vben, lclz,p- vagy feSiskolai tanulmányai során figyelemre m"tá eredm,nyt el. A bizonyitvánnyal felszereJt lc'relmelcet folyeS 'vi aug. hcS 1-ig lehet az elnllca'Bn" benyújtani. Lajosmizse, 1934. május hcS 25-,n. Mm FERENC eln61c.
'rt
1934. junius
ho.
A jövedelmezőség a háziipari tanfolyamok keretén belül. Írta : Oberhammer Géza. Amint minden gazdasági ágnál elv, hogy a lehe.. tőség szerint a minőség rovása nélkül az önköltségi árat csökkentsük, úgy vonatkozik az a gyakorlati élet számos más megnyilvánulására is. Mindez teljes mértékben vonatkozik a gazdasági népiskola egyik népszer(í és propaganda erővel biró tanfolyamára is: a háziipari tanfolyamra. Minden iskola kellő körűltekintéssel el tudja érni azt, hogy ezen tanfolyam mindegyik ágához szükséges nyersanyagot önköltségi áron előállítsa. Két okból előnyös : egyrészt a tanfolyamra előirányzott költségnél megtakarítást érünk el, amely által a tanfolyamot még inkább differenciálhatjuk, másrészt pedig az értékesítésnél a tiszta nyereséget még inkább fokozhatjuk. Továbbá példát lát a gyerek arra nézve is, hogy igen is min• dennél van mód és lehetőség arra, hogy bármilyen nehéz gazdasági viszonyok között versenyképes árút állítsunk elő. A gyöngyösi gazdasági népiskolánál a háziipari tanfolyamok közül a kosárfonáshoz nem állt rendel• kezésre gazdaságilag előállított nyersanyag. A jöve• delmezőség teljes kiaknázása, a szükséges nyersanyag árának lecsökkentése, a minőség javítása végett kísér• letképpen, megpróbálkoztunk fűzfatelep létesítésével. Az az ellenvetés, hogy a talaj nem vizenyős, még nem dönti el a fűzfatelep létesítésének kisérleti ered• ményét. Ahol húzódoznak a kísérletezés gondolatától, ott csak stagnálás következhetik be, amely sajnos eléggé feltalálható. Aki a mai nehéz gazdasági viszonyok között prosperáini akar, annak igen is meg kell ra• gadni minden olyan eszközt, amely az iskola létjogosult• ságát még inkább igazolja, amellett jövedelmét fokozza. A fűzfatelepítésnél legfontosabb az, hogy ősszel a mély szántást, ásást a talaj megkapja. Ezáltal elérjük azt, hogy a fűzfadugvány megeredésének biztosítá• sára a talaj porhanyó, a nyerstápanyag feltárva és az altalajnedvesség konzerválva lesz. Majd ezután tavasszal az okszerű talajelőmunkálatokat kell elvégezni és a fűzfadugványokat kellőképpen előkészíteni a dugványo• záshoz. Természetesen jelen esetben csakis olyan fajta jöhetett számításba, amelyiket a szárazság legkevésbbé visel meg. Most már csak egyet kell szemmel tartdni : ez pedig a gyom l Amint felveti a talajt, azonnal ki• kapálni! .mert bármily lelkiismeretesen végezzük is el a telepltessel kapcsolatban a teendőinket, a gyom naiD:?n hamar tönkre teheti -a munkánk gyümölcsét. ~ _fuz~a legnagyobb ellensége a gyom ! Magának a k1serleh telepnek a nagyságát az előirányzott nyers• anyag f~lhasználás mennyisége szabja meg. ~~~d.en okszerü kisérletezés magában hordja a rentabdilas és a haladás csiráját! Amikor a gazda• sági népiskola tovább is ezen az uton halad, fokozot~abb mértékben mutat kisgazdaságok részére egy ~!vitathatatlanul értékes mintagazdaságot és egy minta• uzemtervet l
1934. junius hó.
MEZűGAZDASAGINtPOKTATAS
5
ÚJ tantervek., úJ Irányok. lrta: (Folytatás.)
r. Egészségtan is igen fontos tárgy.
Nemzetünk és hazánk jövendő léte érdekében az iskola itt is sokat tehet s igy ezen tárgy anyagának a valóságos életre nagy kihatása van. Mert régi igaz megállapitás az, hogy csak ép testben lakik ép lélek. Karoljuk fel ezért tanításunkban az emberi test egész védelmét a csecsemő kortól az aggkorig. E téren népünk érdekében még sok feladat vár iskoláinkra. 8. A számtan és mértan tanítási anyaga főleg a reális életet szolgálja és minden tanítandó tárgyunk körébe szorosan nemcsak bekapcsolható, de legtöbb esetben nélkülözhetetlen is. Sok gyakorlatot kiván, minden élethivatás szoros része. Mivel tehát egész tanításunkon átvonúl, azért sohasem lesz tanítási anya• gának megválasztása. Fontos dolog azonban minden tanítási tárgynál, de a számtan és mérés tanításánál hatványozottan az, hogy oktatásunk mindenkor terv• szerü és célirányos legyen. Igen fontos úgy a gazda• sági, mint bármely más reális foglalkozási ágnál, hogy a számoló iront helyesen és elég gyorsan használjuk, de amellett a papiros és ceruza nélkül is kellő szá• molási készséggel rendelkezzünk. A számolás és méréstan tanitása azonban csak akkor lesz állandóan eredményes, ha a száraz anya• giasság részbeni kiküszöbölésével e tárgyba több ér• dekességet és érdeklődési felkeltő részletet is állítunk, melyek tanulóink figyeimét lebilincselik, fokozzák és igy nem válnak unalmasakká. E tárgy egyébként a különböző téren való használhatósága folytán oly sok• oldalú, hogy Ü:l}'es tanítási használata, minden fárad• ságot bőven kárpótol. Végül ne hanyagoljuk el ezen iskolákban a
Skedély nevelését sem. Ezért a tanításkor az idő rövid• sége miatt külön tárgyként fel nem vehető énekkel kezdjük az iskolai ima után és azzal is végezzük tanításunkat. Erre a készséget tanulóink már az elemi iskolából hozzák magukkal, mely tovább is fejlesztendő. Kirándulások, sok esetben gyakorlati munkák is adja• nak alkalmat a szép és lelket nemesítő magyar dal további müvelésére. Ez a közismereli tárgyak azon bő kerete, melyen belül az iskolák növendékeik elöképzettségének, értelmi fejlettségének és a helyi viszonyoknak megfelelően állapithaiják meg azok tanítási anyagát. Ily módon véltem az irányt megjelölni, hogy miként szolgálhaiják a közismereli tárgyak a jelzett iskolákban az ered• ményes oktatásukkal a magyar nép nevelését is. Ennél nem kevésbbé fontos, ugyanily alapon a gazdasági tárgykör oktatása sem, főleg az ezen célra felszereli önálló gazdasági iskolákban, melyekben a gazdasági tárgykörrel nemcsak oktatni, de példaadóan nevelni is lehet. Tehát a közismereti• és gazdasági tárgyak oktatásának szoros kapcsolata tökéletes nevelő mun• kára fog vezetni. Tudom, hogy az itt lefektetett módszeres, peda• gógiai eljárások fokozott intenzív munkát kívánnak, de azok idővel munkánk megkönnyebbítéséhez és értékes eredményekre fognak vezetni. Hiszem, hogy folytatásként iskoláink tanerői a gazdasági tárgykör elméleti és gyakorlati oktatásának helyes módjáról is fognak nyilatkozni és hasznosan az ügy javára eszmét cserélni. lgy lesznek alkotandó tanterveink jövő eredményes munkánknak biztos vezetöi.
Gyümölcsosztályozás Olaszországban. lrta: Molnár Ferenc.
ll. RÉSZ.
ALMA.* Legtöbb almafa termése két részben jön az osztályozás alá, aminek magyarázata a különleges utánérlelési eljárás. Mindenki tapasztalta már azt, hogy a fa koro• Az alma osztályozásáról Irt részt a földmlvelésügyi minisz.o térium kiadásában megjelenö Kertészet és Növényvédelem c. szak• lap egyik nyári számában fogja közölni. (Molnár.)
nájának külsö, főleg felső és déli részén a gyümölcsök hamarabb színesednek, érnek, mint az árnyékos helyen levők. Ennek alapján a Ieszedés is különbözö időben történik. Első alkalommal ezeket a szerencsésebb hely• zetűeket szedjük le úgy, hogy a balkézzel az ágat fcgjuk, a jobbal a gyümölcsöt, nem az ág hosszában, hanem jobbra vagy balra hajtva szakitjuk le s tesszük a kitámasztós létra fokára kampóval felakasztott, zsákkal
MEZŰGA.ZDA.SÁGIN~POKTA.TÁS
6
.......
....,. •,
-~ ~-
l
•
..
. :.
..
'l··
... T.••
bélelt, kerek kosárba, majd óvatosan a fa alá teritett szalmára. A 10 cm. vastagságú szalmaréteget úgy kell elhelyezni, hogy azt közvetlen napfény sohase érje, azaz mindíg a lombsátor árnyékának járásában maradjon. A 16-18 cm. vastag almaréteg így marad éjjel•nappal, anélkül, hogy forgatnánk. Három•négy nap mulva a felűllevők olyan szépen megszínesednek, hogy az egész egy vérpiros szőnyeghez hasonlít. Ekkor a felsőket a négy sarkán párkánnyal ellátott (87x41 x 15 cm.•es) szintén kibélelt ládába felszedjük, melyeket emeletesen úgy rakunk egymásra - ott a gyümöl• csösben szánkán összehordva, mert az nem ráz, hogy a felsőt üresen lefelé fordítjuk, nehogy esetleg az esővíz megálljon 'benne. Célunk az, hogy a nap• fénytől elzárva, de a szellőzési biztosítva a megpiro• rosodott alma a szabadban tovább érjen. Másik három•négy nap mulva ismét felszedjük a megszínesedetteket és ládába az előbbiek mellé rak• juk. Így l 0-15 nap· alatt - melegebb időjárás mellett hamarabb, hűvösebbnél még később - az összes szalmán levők gyönyörű színt nyernek s a ládában 5-1 O napig állva pompás illatott vesznek fel. Ezek után indúl útnak az alma az osztályozó telepre. Mire az első szedési így utánérleltük, további• tottuk, akkorára a fán maradtak is leszedbetök lesznek, melyekkel az előbbi eljárást ismételjük meg a felsza• badulf szalmán. Ha közben a gyümölcs egy•egy esőt kapott az nem baj, mert még szebb színű lesz, ha különben meleg idő jár, sőt ha az időjárás túlságosan száraz, harmatnélküli éjszakák vannak, akkor tanácsos estén• ként tiszta vízzel meg is permetezni. Az ilyen után• érlelésre azonban csak azok a fajták alkalmasak, melyek természetüknél fogva piros színeződésüek (aranypár• men, jonathán), míg a zöldek (kanadai renett, fehér kálvill) a fáról egyenesen az osztályozás alá kerűl. Ezzel az eljárással elérhető az, hogy a gyümölcs kiegyenlítettebb lesz, mert az első Ieszedés után a fán ma• radt apróbbak jobban tudnak fejlődni, mivel kevesebben vannak, viszont a mosolygósan megszínesedett, illatos, zamatos gyümölcs osztályozási eredménye jobb lesz. Eltérően a többi gyümölcsfajtól, almánál az érést megelőző utolsó hónapban lehullókat is feldol• gozzuk. Eljárás az, hogy ezeket a földön hagyjuk utánérni két•három hétig, majd összegyűjtve, mint az előbb láttuk ládákban utánérleljük. A első felszedés után az érést megelőző egy•két héten, valamint a szakaszos Ieszedés alatt hullókat legutóljára szedjük fd és ezt is utánérlelve továbbítjuk az osztályozó telepre.
Tehát a telepre kétféle gyümölcsöt szállítunk: szedettet és hullottat. . " • . • • • "ll. f' . 1 szedett először mmoseg• osztalyozas ala H MO . k' , felhasználás szempontjából. Így lesz : plac epes es lekvárnak való. , Piacra kerülő az olyan gyümölcs, amely a .szal• l1't 's és a piac követelményeit bírja, míg a rowlasnak a ' o)'t' indúlt vagy erre hajló, a hibás rész el ta~ l asa u t'~n közvetlenűl, a lekvárgyárba jut vagy ha 1gy n~m ~r~ tékesílhető a kevésbbé hibásakat helyben et~ezes1 célokra, az erősebben romlottakat pedig takarmanyo• zásra használják fel. Tulajdonképeni osztályozásról ezután lehet szó. A továbbítandó piacképes gyümölcsöt öt osz• tályba válogatjuk - tekintet nélkül a nagyságára tisztán a minőséget véve alapul. Első osztály a teljesen ép, kifogástalan formáju és színíí gyümölcs. :E:p az, amelyiken a legkisebb betegségnek még a nyoma sem látható. Ez az elnevezés megkívánja azt, hogy a héjon hajszálnyi repedés, vagy szépség• hiba se legyen. Nem ép, azaz nem első osztályu az, melyen a szár helyén, mélyen a köldökrészben a legkisebb sérülést szenvedte, jóllehet teljesen beforrtaazt. Kifogástalan forma követelése kizárja azt, hogy a fajtára jellemző alaktól való legcsekélyebb mértékben eltérő ide jusson, sőt csak azt tesszük ebbe az osz• tályba, melyek annak tökéletes megtestesülői . A színre ugyanez áll. Ez az osztály az, ahol még az elnézés gondo• latának sincs helye. Minden oldalról körűlnézzük, megtörölgetjük s kifogástalanságából lelkiismereti kér• dést csinálunk. Legyen az az első osztályú gyümölcs olyan, hogy annál szebbet festeni sem lehessen. Második osztályba sorozzuk az első osztályból nagyon kis hibamiatt kiszorúlt gyümölcsöt. Jelenték• telen szépséghiba itt már elnézhető pl. héjjforradás vagy erőtlenebb színeződés, sőt még egy gombostűfej nagyságú lyuk is, ha az teljesen száraz, pararéteggel bevont. Harmadik osztályba jön az erősebb szépség• hibában szenvedő, egy•két helyen lyukas, kissé ütődött, de amellett sértetlen börü gyümölcs. Negyedik osztályba tesszük a tenyészidő alatt kétzhárom helyen féregrágott, de elparásodott lyukú, erősebben ütődött, azonban az előbb említelt lyuktól eltekintve épbörü. Otödik osztályba szorúl a többi, tehát három• négy helyen lyukas, formátlan, csúnya, de egészséges, azaz amelyen romlásnak, nedvező sebhelynek nyoma sincs rajta, különben lekvárnak megy. (Folyt. köv.)
L
·•
1934. junius hó.
i
;:'
71!!
·'d dlfttil ?. :••
··~:...E:.:..._.
__
-
1934.
junius
ho.
MEZÖGAZDASÁGINEPOKTATÁS
'l
A fásltás ne~nzetgazdaságl Jelentösége. Írta : eberhárdi Palkó Olivér. (Folyfafás.J Sokszor a rosszakarat, a nemtörő• dés, nagy anyagi kárt okozhat. F eiülről kellene meg• vizsgálni ujra ezeket a községi előljárósági jelentése• ket, egytől•egyig. Hazafiasabb cselekedet nem lehet más, mint a fásítás. Ez érzékelhető anyagiakban óri• ási tőkét biztosító hazafiasság. Vét bárki is, aki a fá• silás ellen egy pár lépést is mer tenni. Sok községi tulajdont képező föld nem hoz annyi hasznot, mint egy jóval kisebb kis faiskola, vagy erdőcske. Ma az iskolaügyek az egyházak, községek szemében, nehéz, súlyos teherként, szükégtelen rosszként nehezednek reájuk. Dc nem lesz ez mindig így. Ennek dacára sem szabadna a faiskolák beszüntetését javasolni. Biztos tőke a fa. Aki ezt nem tudja, vagy nem akarja megérteni, legalább ne legyen ellensége a fásításnak. Inkább hallgasson s összetett kézzel nézze, hogyan nőnek, fejlődnek a fák és várja meg kellő türelem= mel, míg azokból effektív haszon lesz. A búzatermés, a cukorrépa termés inkább problematikus, mint a fa• nevelés, amely pozitiv és 100 ofo•ban biztos garancia a tőke biztosítására. Ma minden magyar, nemzetgaz• dász. A magyar keserves sors azzá tette. Az azon• ban elvitathatatlan és nagy érdeme a sajtónak, hogy a legolcsóbb ujságokban is, erre neveli a magyarja• inkat, akik legújabban majdnem mind, mindcnnap olvasnak ujságot. Külföldet járó pedagógusainktól nem egyszer hallottam, hogy pl. a francia földmííves gon• dolkozása, lelki nívója és az európai helyzet iránti ér• deklődése, tudata, jóval alant áll a :mi inagyar föld• míveseink értelmi fokánál. A mi magyarjaink mindent tudnak Franciaországról, de a francia paraszt, azt scm tudja, létezik•e valahol Magyarország, és, hogy míly gyalázat történt vele Trianonban. Dacára a mi ma• gyarjaink ezen világnézetének, hazánk kínos bajain nem akarnak segíteni önmaguk. Pedig a segílés a fásítással 10 év alatt teljesen bebizonyosodott aktiv és pozitiv eredmény és segítség lenne. Kézzelfogható eredmény volna. Fásításra az akácon kívül igen jó növekedésüek a kocsányos tölgy, a mezei szil, a magas kőris, a tamariska, feketefenyő, erdei fenyő. Bokrok közül a húsos som, fagyal, líceum, füzek. A légsilányabb szi• kes talajban pl. a vadkörte igen jól fejlődik. Jól be• vált a kanadai•nyár a nedves területeken. Ha l kat. holdon csak 1500 drb. (de lehet több is} akáccse• metét nevelünk, 10 év alatt ez már maga oly szép
tőkét
biztosít, ami 5 P=vel számítva 1 évre 750 jelent. De ad a fa galyai is, ad lombtrágyát is évenként, aminél jobb trágya nincs, csak a fekál Irá .. gya. Az erdő trágyás talaja irtás után IC évig is jó talaj. Adót az erdősített terület után nem kell fizetni. Erre legtöbb törpe birtokos ezt feleli: Igen kérem, de nekem csak 2·3 hold földem van, ami kell a búza és kukorica vetésre. Ha erdősítenék, miből élnék? Ebben igaza van, de az útak szélére a földjén ültet• het fákat. Ez is haszon. Azonban a kisgazdának már lehetne erdősíteni. Kis területen is jó és jövedelmező lenne, ha kötelező volna az erdősítés, fásítás, más képe lenne Csonka= Magyarországnak. Minden falu akáclombos falu lenne, s minden falu udvarán mint Erdélyben, - Dunántúlon, - Felvidéken, rakásban állana a fa, a rőzse és pénzelhetnének a fából és minden szerszám=fa szükséglete is meglenne. Nemzetgazdasági szempontból ez óriási magyar tőkét és jólétet teremtene. Isteni szerencse, hogy olyan miniszterelnökünk és minisztereink vannak és olyan a kormányzatunk, akik a munka, az építés emberei, harcosai. Ha meg• mozdulna minden gazdasági iskola a fásítás és erdő• sítés érdekében, egy hathatósabb törvény megszüle• tése pedig a tettekkel kapcsolatos végrehajtást dik• tálná, Csonka ..Magyarország igazán akácvirágos lom• bos ország, mennyország lenne, ahol boldogság élni ! Nincs még veszve semmi! Csak akarni kell ! Pótolni lehet a nagy veszteséget fában. Ha nem bírja a magyar talaj a 8-10-12 q.•ás búzatermelést, Irá• gyázni sem akar a népünk, legalább fásítsunk, erdő• sítsünk. Ma is van kb. egy millió holdnyi szikes, terméketlen területünk, pusztaságunk, amely nagy tő• kévé fejlődne befásítás által és talaja, első osztályú talajjá válna .. Mit jelentene ez a terület 20 év mulva befásítva? Hortobágyon pl. 13.000 hold erdő 10, 20, 30, vagy 50 -100 év mulva I De addig is, értéke• síthető galyai adna. A gazdasági felújulásunkhoz olyan mérhctetlen kincset jelent az erdősítés, hogy azt felbecsülni hamarjában nem is lehet, még abban az esetben sem, ha fatúltermelés állana elő, s a fa olcsóbb lenne. Az alkotó magyar karakter, az erős akarat és a központi ellenőrző irányítás, feltétlenül megteremtik a sokszor hangoztatott, de valójában is megszületendő boldog és gazdag Nagy•Magyarorszá• got. Boldog nemzet lenne újra a magyar, Hollandia
P.•ŐI
• : • .. ; ..
~ f
.,
...
..•.
~
-~-
~
MEZÖGAZDASAGINf:POKTATAS
......
~·
.
..
.
'··
.
.~ --~
...
-·.
....
-",
~.:...,;_'
~-. :
.
.~; ~
• 'l
-~
.
.. v_.
#: . .• .. L~;:-
·.
·,
.·
...
,-: ' ..
... .
·:
..... ·.,
·.·_
is azóta boldogul, mióta átfordította termelési ágát az állattenyésztésre. Magyarország az állattenyésztés terén és vadállományának növelésével <~z erdősítés keretében, csak nyerne, gazdagabb lenne. Lecsapódás, talaj ned• vesség biztosítva volna, ami a legelőkre, vetésre jó növekedést biztosítana, terméshozamának átlaga emel• kedne. Ennek eléréséhez, közös és jólfelfogott magyar érdekü, hazafias programm szükséges, amely a leg• megbízhatóbb, a legprecízebb, jól befektetett tőke, amely kamatos kamatot hozna meg, és teljes bizo• nyossággal meghozza a kívánt, sőt, várakozáson felüli nagy nemzetgazdasági eredményt, sikert, boldogságot. A magyar rög televénye, a magyar faj esze, szíve, lelke. Van hite, csak rá kell vezetni, példa kell és rászoktatás, második természetté nevelés kell. Van rögszeretete, rátermettsége a föld hasznossá tételére Ne féltsük fajunkat l Segítsük példák nyújtásával és adásával. A. magyar nyakasság és egyoldalúság leküz• désére, biztató a ritka eréllyel megáldott miniszterel• nökünk egész lénye, kinek acélos magyar agya, szíve és karja, megtalálja bizonnyal azt az utat, amellyel a kötelező fásítás gyakorlatilag keresztülvihető. Szinte honmentő tény, a haza befásítása l Nagy pártfogót nyernénk a vasakaratú miniszterelnökünkben. Álljunk összetartó egységbe, kíséreljük meg, hátha nemcsak itt papíron, hanem valóságban is keresztül tudnánk vinni a kötelező fásítást. Induljon ki ez a nagy nemzetgazdasági probléma a nemzet napszámo• sainak jól felfogott magyar akaratából, meggyőződé• séből. Indilsunk a kötelező fásítási törvényhozataira mozgalmat l V an talaj, van anyag, van munkaerő elég. Éltető táplálékot a fákhoz ad majd a magyarok jóságos Istene l Szebbet, nemesebbet, hasznosabbat, hazafiasabbat momentán nem is tudnánk valóraváltani. • A. földjavítás elve is egycsapásra megoldódna. A. csapadék megteremtése, a por, szelek felfogatása, a szárító szelek megfékezése, a talaj állandó nedveS' sége, a jó termésre biztató kilátások ténye is meg• valósulna. Ezek mind oly messze kiható nemzetgaz• dasági előnyök és biztató tények, melyeket elérni mással, mint a fásítás által, nem lehetne. A munka is nyer érvényesülést, találna biztos kenyérre. Gazda• sági talpraállásunknak, szinte adódó talpköveként kínálkozik a fásítás, erdősítés felbecsülhetetlen nem• zetgazdasági jelentősége. Nemzeti öntudattal rendelkező józan gondolkodású magyar ember ennél ölőnyösebb pozitív és efektív vagyont ma nem állíthat elő. Az országépítés lehetőségeinek alapföltételei már meevannak és kínálkozik a fásítás, erdősítés lehetősége,
1934. junius
hó
amely nemzeti kincsünk megteremtésére bizonyság már kisterületen valóraváltva is. A. magyar rög, a magyar nemzet életalapja. Legyenek ez az életalap a fásítás, erdősítésre alapítva. Indítsuk meg a kötelező fásítással a magyar létünkért a jobb, szebb, boldogabb idők első és kezdő lépését. Legyenek a kötelező fásítás• nak a mozgató rúgói, harcosai a nemzet napszámosai, a tanító, a gazdasági szaktanító. Minden üdvös és hazátmentő gondolat, közjó, az iskolából induljon ki. Bismark mondása teljesüljön be, hogy a tanítók men ... tik és teremtik meg a megújhódott nemzetet l Legyen a tanító a magyar agrárkoltúra nemes és bátor har• cosa. Erőssé, életképessé tegyük hazánkat. A terhekkel megbírkozó faj és állam tud alkotni, új utakat lelni a nemzet szebb, boldogabb jövőjének mcgteremtésé• hez. A kötelező fásítás megteremtésével pedig ezt a célt munkáljuk és ezt el is érjük, ha idejében résen vagyunk és a megteremtésén közös erővel, vállvetve harcolunk. Ha e célt elhanyagoljuk nincs reményünk, - dacára agrárállam jellegével biró - országunknak boldogulására. Ne legyen a fásítás üdvös voltától eltérő véle• mény egy sem, s ebben is az egységesség képes eredményt elérni. Sürgős nemzeti érdekünk a kötelező fásítás ! Fákkal beörökített ország után, jogosan léP' hetünk be az integer Magyarország szent és kristály• tiszta templomába s dönghet Kelet kapuja is, a haza biztos alapon áll s jönni fog a magyarok Istenének méltán megérdemelt áldása, a Kárpátokkal koszorúzott, szép, nagy és boldog Nagy• Magyarország! Készítsük elő erre az alkalomra a magyar rög gyönyörű és tündöklő bokrétáját, az Isten kalapját, a magyar rög befásított lombos kertjét, erdejét s majd az akáclombos és nyárfás Csonka•Magyarország lesz nászajándéka a F eliámadásunk sze nt és nagy ünnepén, szívünkre ölelt ezeréves boldog és csodás Nagy•Magyarorszá• gunknak l
Ne hevertesd és ne dobd el régi könyveidet, szemJéltető képeidet, nem használt taneszközeidet, a multat visszatük• röző - egyesületi életünkre vagy intézmé• nyünkre vonatkozó bármely tárgyadat, mert ezeknek mind jó hasznát veheti a G. Sz. O. E. könyv• és gyüjteménytára. Címe: Székesfehérvár, önálló gazdasági népiskola.
1934.
)unius hó.
MEZÖGAZDASAGINEPOKTATÁS
Rendszabályok. a. hatvani önálló gazd. népiskolában. Közli : László Béla Dénes. l. A növendékek rendes iskolába járnak, enné\.. kiknek mindenki engedelmeskedni tartozik. - Az fogva iskolai fegyelem alatt állnak. Az iskola igazgató.. iskolában a tanítást zavarni, beszélgetéssel, rendetlen= sága által megállapított szabályokat kötelesek betartani. kedéssel szigorúan tilos. 10. A kályhaajtók kinyitása tilos. Csak az 2. Az iskola tanórarendjében megállapított na= pokon kötelesek tisztán és rendesen öltözködve mq:~~ iskolaszolga végezheti a fűtési, esetleg az időközbeni jelenni. A test tisztaságára és ruházatuk tisztaságára kályháratétel engedhető meg a kijelölt tanulóval. 11. Az ajtók nyitvatartása, csapkodása szigo.. nagy gondot fordítani. 3. A tanítási napokon 3/48 órára szabad csak rúan tilos. 12. Az ablakok nyitvalartása, parancs nélküli az iskolába eljönni, korábban az osztályokba nem felnyitása, az alJlakokba való ülés, vagy kikönyö.. bocsáttatnak be. 4. Bejövetelkor a tanuló a folyos6 ..ajtó előtt kölés tilos. 13. A falakon elhelyezell térképek, szemléltető• elhelyezett farácson a lábát lesúrolja, s a bent elhe.. képek rongálása, bepiszkítása, vagy azoknak befirká.. lyezett lábtörlőben letörölni tartozik. 5. Az osztályokban elhelyezett padokban helyet !ása szigorúan tilos. - Ezeknek hosszú éveken át foglalnak s az első csengetés után az osztályokból szolgálni kell az utánnatok következőknek a további tanítását. kijönni már nem szabad. 14. Az iskola igazgatósága legnagyobb fárad .. 6. Minden óra után t 0 perc sz ü nel van. Ez alatt a folyosón tartózkodni, lármázni, ugrálni vagy sággal, sok költséggel igyekezett nektek kellemes és fotbalozni, egymást lökdösni szigorúan tilos. A t O szép iskolát nyújtani s ezért elvárja az idejáró növen• dékektől, hogy minden tekintetben igyekeznek az perces időt az udvaron kell eltölteni. Becsengetéskor a növendékek párba állva azon= iskolájukat megbecsülni, szeretni, gondozni és védel.. nal az osztályukba bevonulnak és helyüket elfoglalják. mezni. Aki nem így cselekszik, az nem méltó tanulója 7. Az iskola tisztaságára minden növendék az iskolának. 15. A növendék-ck tartoznak gazd. szaktanító.. egyformán tartozik vigyázni. A padok rongálása, fara .. juknak engedelmeskedni, az ő parancsaikat megtenni gása vagy bármi módon való bepiszkítása szigorúan tilos! és mindenkor, mindenben az ő utasításaik szerint Az iskolába hozott élelmiszerek, gyümölcshéjak, eljárni, hogy a pontosságot, a kötelességtudást már és magvak széldobálása szigorúan tilos. Az osztály.itt az iskolában begyakorolják, hogy az életben is termek, munkaterem padlójának besározása, papír és eszerint élhessenek. más szemé! eldobása tilos. Erre a célra rendelkezésre 16. Hazudni, káromkodni, ocsmány - ifJúhoz állanak a szemetes ládák, - vagy az udvarban el.. nem illő - kiszólásokat használni, egymást bánta\.. helyezett szemétdomb, ahová núnden eldobandó sze.. mazni, sértegeini vagy egymás holmiját ellopni, el• metet kivinni, vagy elhelyezni minden növendék tulajdonítani szigorúan tilos. tartozik. Elsősorhan megszégyenítő rá és családjára, 8. A falak bepiszkítása, firkálása akár az épü.. hogyha ezeknek a hibáknak valamelyikét elköveti. letben bent vagy kint, szigorúan tilos. Aki a falat Az iskolában a keresztény testvéri együttélés leveri, firkálja, vagy bemocskolja, annak szülőjével és együttérzés erényeit kívánjuk megvalósítani. Erre fogjuk az okozott kárt megtéríttetni. A jó ízlés és a tisztaság szereleiének fő jelképe pedig minden növendék tartozik ügyelni az egymás a tiszta tanterem, épület, udvar és árnyékszék. Ha szeretete= és megbecsülésével. 17. Minden növendék vasár.. és ünnepna• az tiszta, akkor ezek az erények dicséretére válnak pokon tartozik a kijelölt időben az iskolában meg• az ifjúságnak. Különösen az árnyékszékek falára raj .. jelenni és közös együttesben a felügyelő szaktanítójával zoli és írt dolgok ízléstelenek, ettől mindenki tarlóz ... a templomba menni és szent misét hallgatni. kodjék. - Az iskolában, a tanteremben, folyosón, A templomi mulasztások szigorúan vétetnek s az udvaron fütyülni, sipoini szigorúan tilos. nünt az iskolai mulasztások büntettetnek. 9. Az iskolai rendre felügyelők lesznek kijelölve,
10
MEZÖGAZDASÁGIN~POKTATÁS
18. A közös kivonulások alkalmával a csendre és rendre minden tanuló tartozik vigyázni. 19. A gyakorló•területen a növendékek minden munkában résztvesznek. A munkák végzésében a növendékek a kapott utasítások szerint tartoznak el• járni s a rájuk bízottakat elvégezni. 20. A növények, fák rongálása, bármi módon való pusztítása szigorúan tilos. 21. A munkák végzésénél használt szerszámok elhagyása, eltörése vagy erőszakos rongálása szigorúan tilos. A kárt okozók a kárt tartoznak azonnal meg• téríteni. 22. A telepről engedély nélkül semmit elvinni nem szabad. 23. Az iskola növendékei megjelenésükben, fellépésükben igyekezzenek a jó modor, az alázatosságot megmutatni. Az irodába belépés előtt kopogni tartoznak. 24. Az iskolában pletykálkodni, vagy bárkinek családi vonatkozású dolgait behozni, keresztény em= berhez nem illő. Ezt a bűnt kerüljétek, mert ez a legfőbb oka és melegágya a gyűlölködésnek. Gúny• nevek adása és csúfolódás szigorúan tilos. Az iskola egy családot képez a növendékek és szaktanítójukkal. Ezt a békés családi otthont sze• retni kell s ezt megsérteni bárminemű célzattal szigo• rúan tilos. 25. Az iskolai mulasztásokat csak úgy tudjuk megakadályozni, ha a növendékek pontosan járnak iskolába. - Az iskolába beiratkozott tanuJók ne a büntetéstől való félelem miatt járjanak az iskolába, hanem jól felfogott saját érdekükben, hogy tanuljanak és magukat a jövő hívatásukban kiképezzék. Ma minden foglalkozás megkívánja a megfe• lelő képesítést és tudást. Aki nem tanul, nem készül a jövő életre, az csak a legalacsonyabb munkára használható, ez pe.dig nehéz és testet•lelket ölő munka lesz. A mulasztások csak betegséggel, vagy fontos családi okokkal igazolhalók. Minden tanuló mulasztását igazolni tartozik. Ha valaki mulasztani kénytelen, az mulasztását azon• nal, valamelyik hozzátartozójával jelentesse be, hogy az illető miért mulaszt, hogy mulasztásának okáról az osztály szaktanítója is tudjon, hogy őt mulasztónak ne mutassa ki, illetve büntetésre ne írja ki. A mu• laszlási kimutalások szeptember, október hónapokban hetenkint készülnek, novembertől 2 hetenkint, tehát a mulasztásokat lehetőleg a mulasztási kimutalások elkészülte előtt 2 nappal igazolják. Családi és más
t 934. junius
ho.
ügyekben, ha szükséges mulasztaniok, az osztály vezetőjétől kell kikérni az engedélyt az iskolából való
elmaradásra. De kérelem nélkül ne maradjon senki otthon, szokjátok meg a rendet. Ha az igazolások pontosan történnek, akkor a tantestület munkáját megkönnyítitek. 26. Az igazolatlan mulasztókkal és iskolakerü• lőkkel szemben semmiféle méltányosságot nem teszünk. 27. A gazdasági népiskolába járó növendékeket a komoly munkára kívánjuk nevelni, ezért minden növendék tartsa magát az elmondottakhoz. Igyekezzék jó magaviseletével, becsületes, erkölcsös életével oda• hatni, hogy iskolánk jó hírneve, tekintélye emelkedjék s az innen kikerülö ifjúság községünknek, hazánknak jó honpolgára és honleánya legyen, családjának büsz= kesége maradjon s később is hálával emlékezzék meg mindig a munka iskolájáról, a gazdasági népiskoláról.
Felhívjuk a gazdasági szaktanítóság figyeimét a test.. nevelési főiskola igazgatósága általlapunkhoz közlésrc megküldött alábbi hirdetményre. A tanfolyamon gazd. szaktanítók és szaktanítónők is résztvehetnek.
Szünidei testnevelési tanfolyam tanítók és tanítónők részére. A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr en• gedélyével a Testnevelési Főiskola folyó évi június hó 25•től július 15·ig elemi iskolai tanitók és tanítónők részére tanfolyamot rendez, amelyen az iskolai testnevelés köréből a modern gimnasztikai módszcre• ket, ritmikus tornát, szabadtéri athlétikai sportokat, a sportszerű és iskolai játékokat, néptáncokat ismertetjük. A résztvevők az elméleti előadásokat közösen hallgatják, míg a gyakorlati tanítás nemenként külön csoportokban történik. A tanfolyam díja, - a tanfolyamon való részt• vételt igazoló bizonyítvánnyal együtt - 25 P, amely a tanfolyam megkezdésekor fizetendő. A résztvevők a tanfolyam tartama alatt a fő• iskola interná.tusában 50 P lefizetésc ellenében ked• vezményes elszállásolást és ellátást (naponta három .. szori étkezést) élvezhetnek. A tanfolyamon résztvenni óhajtók legkésőbb folyó évi junius hó 1·ig írásban jelentkezzenek a Főiskola lgazgatóságánál, (Budapest, I. Győri•út 13. sz., annak feltűntetésével, hogy lakás és ellátási kedvez• ményre igényt tartanak e? Budapest, 1934. április hó.
1934. junius hó.
MEZÖGAZDASÁGIN~POKTATÁS
tl
TÁJÉKOZTATÓ a bélyegllle:tékek. lerovására. A szerződési nyugta és számla illetékek lero• vását tárgyalja és kötelezően elrendeli: l. Az 1881. évi XXVI. t. c. 29. §•a alapján kiadott bélyeg és illetékszabályzat 2. Az 1895. évi 77.635 P. M. r. (a vízdíj illetékmentessége.) 3. Az 1924. évi 119. sz. Közig. Bir. határozat (a villany és gázfogyasztás illetéke). 4. Az 1927. évi 68.200 P. M. r. (Budapesti Közlöny 1927. évi 110. sz. érv. 1927. Vll6la fo• kozatos illetékek helyett Ofozos illetékek.) 5. Az 1927. évi 68.100 P. M. r. (Budapesti Közlöny 1927'. évi 110. sz. érv. 1927'. V/16. a számla illetékek). 6. Az 1928. évi 149.709. Szkfőv. pü. ig. (az illetékek szabályszerű és mikénti lerovása). 7. Az 1929. évi XXVII. t. c. 6. §•a (az okirati illetékek alóli mentesség és kedvezmény). 8. Az 1929. évi 89.146. P. M., illetve 1931. évi 640..2•131. VKM•r. (Hiv. Közl. 1931. évi ll. sz. közszállításokkal kapcsolatos illetékek mikénti lerovása). · 9. Az 1931. évi 83.000. P. M. és 3600. M. E. r. IV. rész 83. §. l. pont, (Budapesti Köz), 1931. évi 143. sz. érv. 1931. VII.Il.la forgalmiad~ váltság alá eső egyes áruk szerződés illeték alóli mentessége). 10. Az 1931. évi 5100. M. E. r. (Budapesti Közlöny 1931. évi 229. sz. érv. 1931. X./19. a 0lg.os szerződés és illeték felemelése). l t. Az 1932. évi 2030. M. E. (Budapesti Közlöny 1932. évi 80. sz. és 1932. évi 64.7'00. P. M. r.) Budapesti Közlöny 1932. évi 98. sz. érv. 1932. V l l. (a szerződés és nyugtailleték összeg után 20°l!l'OS pótlék), Az alábbi szövegben zárójelbe tett számok az illető törvénycikkre és rendeletekre való hivatkozást jelentik. l. A 2 P•őt meg nem haladó összegről, vagy értékről kiállított nyugták és átvételi clismervények illetékmentesek. (4.) 2. A 2 P•őt meghaladó összeg után 0"5%. (4.) 3. A szerződéses munkavállalás eselén 0'5% szerz. illeték és 0"5% nyugta illeték, összesen l Ofo rovandó le. (4.) 4. Szerződéses szállítás és ingó adás•vétel eselén
3% szerz. illeték és o·50fo nyugta illeték = 3"5%. (4.) 5. A 30fo•os szerződési illeték és 0"5°l!l'OS nyugtf illeték akkor rovandó le, ha a szállítást ; a szállításra vonatkozó szerződési tárgyalás (ajánlatok, beszerzés, alku) előzte meg, vagy ha a vétel, meg• rendelés tárgya valamely folyamatos ismételt szükség• Jeti cikk, amelyre nézve mindkét részről felismerhető - habár csak hallgatólag is, - az állandó vásárlói viszony, tehát a kézivásárlás fogalmát meghaladó rend• szeres szállítás és vásárlás. (6:, 8.) 6. Csupán a 0'50fo•os nyugta illetéket akkor kell leróni, ha oly egyszeri kézivétel történt, amely a kereskedő elárusító helyén való megjelenéssel, az árukészletből való kiválasztással ott helyben, vagy eselleg távbeszéléssei kezdődött és fejeződött be, akár ármegegyezés, akár ismert általános árjegyzéki ár mellett. (6., 8.) T. Ha a 3°l ozos szerződési illeték megfelelő összeg után lerovatott, az ugyancsak 3°lo•os általános forgalmi adó lerovása ily esetben nem kötelező. Ha azonban a forgalmi adó 3°lo=nál több, a 3% szerz. illetékés forgalmi adó Ofo különbözet felszámitandó{6.,8). 8. A 3% szerz. illeték alól mentesek a forgalmi adó váltság alá tartozó áruk és pedig a tüzelő anya• gok, búzaliszt, búzadara, búzalisztből készült kenyér, morzsa, csőtészta, tarhonya, búzakeményítő, cukrok, sütemények, kakaó, csokoládé, gyufák, pörkölt, őrölt• kávé, tea, bors, gyömbér, fahéj, anizs, szekfűszeg, szerecsendió, vanilia, babérlevél, üveg• és anyagipari termékek (ha platina, arany, vagy ezüst szereléssel nincsennek ellátva) továbbá textil, bőr és kaucsuk ipari termékek. (9.) 9. Közpénztárak által megtérítendő villany és gázfogyasztási díjak nyugtáján csak 0·50fo•os bélyeg• illeték lerovása kötelező. (3.) l O. Vízdíjak nyugtái illetékmentesek. (2.) ll. Lapelőfizetési díjakról kiállított jegyek {vét• bizonyítványok) ha nyugtatványok formájában vannak kiállítva, bélyegmentesek. (1.) 12. Házbérnyugtán, ha a szerződési illeték a kiszabás útján készpénzben nem rovatott le : 0"5% szerz. és 0'5°lo nyugta illeték = l 0 lo, ellenben, ha szerződés nincs, csak 0·50fo nyugtailleték rovandó le. (4.) 13. A szolgálati, vagyis oly szerző!ési teljesít.. mény esetén, midőn csakis munka végeztetik mindcn anyagszolgáltatás nélkül (pl. pöcegödör tisztítás, kémény•
12
MEZÖGAZDASÁGINtPOKTATÁS
seprés, favágás, mosás, fuvarozás, kerti munka stb.) és ha a fizetés, bér egy hónapra eső összege az 500 (Otszáz) P•őt nem haladja meg, csupán 0"5%, ellenben ha havi 500 P, vagy annál több járandóság, 1% az esetben 0'5% szerződési, 0'5% nyugtailleték rovandó le. (5.) 14. Az elsoroJt százalékos illetékek után 20fl./o•os rendkivüli pótlékot is kell leróni. (ll.) Ezen rendkívüli pótlék alapja tehát az illeték összege. Ha ebben az illetékösszegben (a pótlék alap• jában) kerek tízes filléreken felűl egyes fillérek is vannak, az utóbbiakat a pótlék kiszámítása szempont• jából el kell hagyni, hogy a pótlék összegében tört fillérek ne adódjanak. A pótlék összegét, habár abban egyes fillérek is vannak, kikerekíteni nem kell. (ll.) A 0"5°/o nyugtailletéken felűl a· '200fo•os pótlé• kot minden olyan esetben le kell róni, amelyben a kifizetés 1932. VI. 30. után történik, ellenben a 3°/o-os szerződési illeték után csak akkor kell leróni, ha a szerződést is 1932. VI. 30. után kötötték. (ll.) 15. A bélyegköltséget mindig az okmány kiáJií.. tója, illetve a pénz felvételre jogosult tartozik fedezni. A. kifizetések alkalmával a szerződési és nyugta illeték a meghatározott % szerint lerovandó és pedig 50 P·ig kötelezően bélyegjegyekben, az ezt meghaladó illeték pedig kiszabás útján készpénzben. A járandóságból való lerovásnak csak akkor van helye, ha a kifizetés postatakarékpénztár útján történik. (l O.) Külföldön kelt okmányok, számlák és nyugták mielőtt kifizettet• nének, magyar bélyegjegyekkellátandók el, az okmány• kiállító, azaz pénzfelvevő költségére. ( 1.) 16. Amennyiben az okmány kiállítója a bélyeg• illetéket leróni vonakodnék, ez a körülmény a leletezés megejthetése végett az illető okmányra rávezetendő. ( 1.) 17. A bélyegjegyek a nyugta, számla, jegyzék, kimutatás és hasonló irat első lapján oly módon ragasztandók fel, hogy a szöveg első sora a bélyeg• jegy alsó, szines rés'zén keresztűl irassék, mert külön• ben az átirás szabálytalan. Ha csak a cég bélyegző• jével van átütve, kelet, eimmel, névaláirással átirva, avagy azok csak az irat szövegén kivüli részén van• nak felragasztva nem létezőknek tekintendők. (l. és 6.)
=
18. Előleg•nyugták, továbbá a vállalkozók kere• seti kimutatása alapján kiállitott résznyugták, - ameny• nyiben az illeték szabályzat 102. télele alatt a fel• sorolt bélyegmentes vétbizonyitványok közt nincsenek felvéve, - már a kiálliláskor szintén illeték kötelesek. A nyugtán viszont csak a végjárandóság után eső illeték rovandó le, vagyis a már előbb felvett összegek után újabb nyugta illeték lerovása természetesen nem
1934. junius hó.
követelhető. (t., 6.)
19. Ha a számlához külön bélyegzett nyugta nem csatoltatott, hanem ez csak .,Fizetve" záradékkal láttatott el, akkor a számlabélyegilletéken kivűl a nyugtatványokra megszabott illeték is lerovandó. A nyugtát helyettesitő .,Fizetve" záradéknak a számlák, vagy jegyzékekre vezetése tehát nem elegendő. (6.) 20. Általában szükséges az okmányokon, a) a követelés világos megjelölése, b) a szállilás időpontja, tárgy, áru mennyisége, minősége, áregysége és a végkövetelés összegének számmal és betűvel való pontos feltűntetése. c) kellő bélyegilleték lerovása, annak szabály• szerű felragasztása és átirása. d) a kifizetés megtörténtének elismerése. e) a keltezés, végül a pénzfelvételre jogosúlt félnek névaláirása. ( 1.) 21. A szállitási bevásárlási könyv darabonkint 50 f. bélyegzendő és a megfelelő bélyegjegy a köny• vecske első lapjára ragasztandó fel, valamint az első tétel a bélyegjegye n keresztűl irandó. ( 1., 10.) 22. A bélyegkötelezettség pontos teljesitésének ellenőrzése szempontjából megbizó levéllel ellátott pénz• ügyi tisztviselő bélyegellenőrzési szemléket tart, amely alkalommal igazolni kell, hogy a bélyeg és illetékre vonatkozó határozmányok megtartatnak•e. Vonakodás eselén a megbizott tisztviselő helyhatósági személy jelenlétében foganatosifja a vizsgálatot. ( 1.) 23. A 0/o-os illeték alapján az 1-4 pontok esetében husszal maradvány nélkül osztható összegre kell kikere kifeni, oly módon, hogy a l O P•nél kisebb maradványösszeg figyelmen kivül marad, a 10 P vagy annál nagyobb maradvány összeg pedig teljes 20 P•nek vétetik. (4.)
Minden egyesülel csak lagjainak erkölcsi és anyagi támogafásával tarthalja fenn magát. Erkölcsi támogafás kell az egyesülel kitűzölt céljának eléréséhez, annak megvalósílásához. Anyagi támogafás a tiszti• kar munkájához és a lap elöál/ításához. T ámogassuk egyesületi életünkel a tisztikar munkájának és a lap előállításának megsegílésével. Fizesse meg minden egyesületi lag az évi lagdíjat minden évben pontosan, merl hátraiékol tör/eszigeini sokkal keservesebb, minl adósságunkal aprópénzzel idejében rendezni.
MEZÖGAZDASÁGIN~POKTATÁS
1934. junius hó.
24. A. 20 P•t meg nem haladó értékalapot maradvány nélkül osztható számra kell kikere• kiteni oly módon, hogy az l P•nél kisebb marad• ványösszeg figyelmen kívül marad, az l P vagy ennél nagyobb maradványösszeg pedig 2 P.rnek számít. (4.) 25. Az egyes eseteknek az ismertetE'tf szem• pontból való minősítése elsősorban a megrendelő vagy vásárlónak a lelkiismeretességére és felelősségére tartozik. (4.) ·Ezek szerint:
110
P•től
570
"
590
"
609" 99 "
"
600 "
610 "
629 "99 "
"
620 "
130
"
150
"
170 190
"
230
"
az érték főösszege s nem a követelés egyenlege után (5). 02 05 10 20 50 75
fill. " " " !'
" "
250 " 270 " 290 " 310 "
b) Szerz&tési nyugta illeték. 0' 5 O/o á
Ossz eg
3"5"/o o!s
p
l
p
l
0-2 pengőíg 2 POt f•től 4 P 99 f•ig ugym. 4 P utén - '02 - '14 -'02 5 pengőtől 6 " 99 " " 6 " - '03 -'21 - · - -'04 T 8 " 99 " " 8 " -'04 -'28 " - · - -'04 9 10 " 99 " " 10 " -'05 -'35 - · - -'06 ll 12" 99 " " 12 " -'06 -'42
"
13 15 17 19 30 50
70 90
330 "
2\'PI• p611. 2(1'/o póll.
"
14 " 99 "
"
t4
"
"
t6" 99 "
"
16
"
"
18 " 99 "
"
J8
"
"
29 " 99 "
"
20
"
"
49"99"
"40"
"
69 " 99 "
" 60
"
"
89 " 99 "
" 80
"
109 "99 "
" 100
"
350 370 " 390
"
410
"
430 "
-·--·os -·or -·49 -·--·os
450
"
470
,.
-·os -'56 -·--·to - '09 -'63 - · - -·12 -·to -·ro -'02 --'14 -'20 1'40 -·04 -·28 -'30 2 10 -'06 -'42 -'40 2'80 -·os -'56 -'50 3'50 -·to -·7o
490 "
510
"
530
"
550 "
3",./0 á
2fJl/1 p611. 2fJl/o p
129P99f•igugym. 120Putén -'60 -'12 t4o -·ro 149 "99 " " " -'14 160 " -·so 169"99" " -·16 180 " -·90 189" 99 " " -·ts 200 " t·209 "99 " -'20 220 " 1'10 229 " 99 " " -'22 240 " 1'20 249" 99 " " -'21 260 " 1"30 269" 99 " " -·26 280 " 1'40 289" 99 " " -·28 300 " 1'50 309 " 99 " " -·30 320 " 1"60 329" 99 " " -·32 340 " 1'7'0 349 " 99 " " -·34 ., 360 " t·8o 369 "99 " -'36 380 " 1'90 389 " 99 " " -·38 400 " 2'409 " 9\J " " -'40 420 " 2"10 429 " 99 " " -·42 440 " 2'20 449 "99 " " -'44 460 " 2'30 469" 99 " " -·46 480 " 2'40 489 " 99 " " -·48 500 " 2"50 509 "99 " " -·50 520 " 2'60 529 "99 " " -·52 540 " 2"70 649 "99 " " -'54 560 " 2'80 569 " 99 " " -'56 580 " 2'90 589 "99 "
a) Számla illdék 200 P·ig - P 200'01 P•től 500 " 500'01 " 1000 1000'01 " 2000 2000'01 5000 " " 5000'01 " 7500 " 7'500'01 10000 l " l 0000 pengő n felül 2 "
0'5"/0 á
Ossz eg
kettővel
ívenként
i3
"
-·58
3.-·60 3'10 -·62
4'20 -·84 4·90 -·98 5'60 1'12 6'30 1·26 7'1'40 7"7'0 1'54 8'40 1'68 9'10 1'82 9'80 1'96 10'50 2'10 11'20 2"24 11"90 2'38 12·60 2'52 13'30 2'66 14'2"80 14'70 2'94 15'40 3'08 16'10 3'22 16'80 3'36 17'50 3"50 18•20 3"64 18'90 3"78 19"60 3'92 20"30 4'06 21·4'20 21'70 4'34
MEZÖGAZDASÁGIN~POKTATÁS
12
seprés, favágás, mosás, fuvarozás, kerti munka stb.) és ha a fizetés, bér egy hónapra eső összege az 500 (Otszáz) P•őt nem haladja meg, csupán 0·50fo, ellenben ha havi 500 P, vagy annál több járandóság, az esetben 0'5% szerződési, 0'5% nyugtailleték = l Ofo rovandó le. (5.) 14. Az elsoroJt százalékos illetékek után 20!1-/o•os rendkívüli pótlékot is kell leróni. (1 t.) Ezen rendkívüli pótlék alapja tehát az illeték összege. Ha ebben az illetékösszegben (a pótlék alap• jában) kerek tízes filléreken felűl egyes fillérek is vannak, az utóbbiakal a pótlék kiszámítása szemponl• jából el kell hagyni, hogy a pótlék összegében törl fillérek ne adódjanak. A pótlék összegét, habár abban egyes fillérek is vannak, kikerekíteni nem kell. (11.) A 0'5°/o nyugtailletéken felűl a 200fo•os pótlé• kol minden olyan esetben le kell róni, amelyben a kifizelés 1932. VI. 30. után történik, ellenben a 30fo•os szerződési illeték után csak akkor kell leróni, ha a szerződést is 1932. VI. 30. után kötötték. (ll.} 15. A bélyegköltséget mindig az okmány kiállí• tója, illetve a pénz felvételre jogosult tartozik fedezni. A. kifizetések alkalmával a szerződési és nyugta illeték a meghatározolt 0/o szerinllerovandó és pedig 50 P.•ig kötelezően bélyegjegyekben, az ezt meghaladó illeték pedig kiszabás útján készpénzben. A járandóságból való lerovásnak csak akkor van helye, ha a kifizetés postatakarékpénztár útján történik. (l O.) Külföldön kelt okmányok, számlák és nyuglák mielőtl kifizellel• nének, magyar bélyegjegyekkellátandók el, az okmány• kiállító, azaz pénzfelvevő költségére. ( 1.) 16. Amennyiben az okmány kiállítója a bélyeg• illetéket leróni vonakodnék, ez a körülmény a leletezés megejthetése végell az illető okmányra rávezetendő. ( 1.) 17. A bélyegjegyek a nyugta, számla, jegyzék, kimulatás és hasonló irat első lapján oly módon ragaszlandók fel, hogy a szöveg első sora a bélyeg• jegy alsó, szines részén keresztűl irassék, merl külön• ben az átírás szabálytalan. Ha csak a cég bélyegző• jével van átütve, kelet, eimmel, névaláírással átírva, avagy azok csak az irat szövegén kivüli részén van• nak felragasztva nem létezőknek tekintendők. (l. és 6.) 18. Előleg•nyugták, lovábbá a vállalkozók kere• sefi kimutalása alapján kiállitolt résznyugták, - ameny• nyiben az illeték szabályzal l 02. télele alatt a fel• sorolt bélyegmentes vétbizonyítványok közt nincsenek felvéve, - már a kiálliláskor szintén illeték kötelesek. A nyugtán viszont csak a végjárandóság után eső illeték rovandó le, vagyis a már előbb felvett összegek után újabb nyugta illeték lerovása természelesen nem
.
.
. ..
1934. junius hö.
követelhető. (1., 6.)
19. Ha a számlához külön bélyegzell nyugta nem csatoltatott, hanem ez csak "Fizetve" záradékkal láttatott el, akkor a számlabélyegillctéken kivűl a nyugtatványokra megszabott illeték is lerovandó. A nyugtát helyellesitő "Fizetve" záradéknak a számlák, vagy jegyzékekre vezetése tehát nem elegendő. (6.) 20. Általában szükséges az okmányokon, a} a követelés világos megjelölése, b} a szállilás időpontja, tárgy, áru mennyisége, minősége, áregysége és a végkövetelés összegének számmal és betűvel való pontos feltűnletése. c) kellő bélyegillelék lerovása, annak szabály• szerü felragasztása és átírása. d} a kifizelés megtörténtének elismerése. e) a keltezés, végül a pénzfelvételre jogosúlt félnek név aláírása. ( 1.} 21. A szállitási bevásárlási könyv darabonkint 50 f. bélyegzendő és a megfelelő bélyegjegy a köny• vecskc első lapjára ragasztandó fel, valamint az első tétel a bélyegjegye n keresztül írandó. ( 1., 10.) 22. A bélyegkötelezettség pontos teljesitésének ellenőrzése szempontjából megbízó levéllel ellátolt pénz, ügyi tisztviselő bélyegellenőrzési szemléket tari, amely alkalommal igazolni kell, hogy a bélyeg és illetékre vonatkozó határozmányok meglarlalnak.oe. Vonakodás eselén a megbizolt tisztviselő helyhatósági személy jelenlétében foganatosifja a vizsgálatot. ( 1.) 23. A %•os illeték alapján az 1-4 pontok esetében husszal maradvány nélkül osztható összegre kell kikerekiteni, oly módon, hogy a 10 P•nél kisebb maradványösszeg figyelmen kivül marad, a 10 P vagy annál nagyobb maradvány összeg pedig teljes 20 P•nck vétetik. (4.)
Minden egyesiilet csak fagjainak erkölcsi és anyagi támogafásával farihalja fenn magát. Erkölcsi fáme.o gafás kell az egyesülel kifűzöli céljának eléréséhez, annak megvalósífásához. Anyagi támogafás a tiszti• kar munkájához és a lap előállífásához. Támogassuk egyesületi életünkel a tisztikar munkájának és a lap előállításának megsegífésével. Fizesse meg minden egyesüleli fag az évi fagdíjai minden évben pontosan, merf hátraiékol förleszfgefni sokkal keservesebb, minf adósságunkal aprópénzzel idejében rendezni.
'IF ,r ai. i 4I
iC u~, .. ... '·
.
-·_ '
MEZÖGAZDASÁGIN~POKTATAS
1934. junius hó.
24. A 20 P•t meg nem haladó értékalapot maradvány nélkül osztható számra kell kikere.. kiteni oly módon, hogy az l P .. nél kisebb marad• ványösszeg figyelmen kívül marad, az l P vagy ennél nagyobb maradványösszeg pedig 2 P•nek számít. (4.) 25. Az egyes eseteknek az ismertetett szem• pontból való minősítése elsősorban a megrendelő vagy vásárlónak a lelkiismeretességére és felelősségére tartozik. (4.) ·Ezek szerint: az érték főösszege s nem a követelés egyenlege után (5). 200'01 P·től
ívenként
5oo·ot 1000'01 .. 2000'01 .. 5000'01 " 7'500'01 .. l 0000 pengőn
200 P·ig - P 500 1000 .. 2000 5000 .. .. 7'500 " 10000 l .. felül 2 ..
02 05 10 20 50
fill. " .. .. ..
TS "
.
b) Szerz&fési nyugta illdék. O'' O/o á
Ossz eg
3",./o á
21"1'/• p611. 2rl'/o p611. p l p l
0-2 penJlŐÍg -- -2 P Ol f•től 4 P 99 f•ig ugym. 4 P után - ·02 - '14 -'02 5 pengőtől 6" 99 " " 6 " -·03 -·21 - · - -·04 8 .. 99 .. .. 8 .. -'04 -'28 T - · - -'04 10 .. 99 .. .. to .. -·os -·3s 9 - · - -'06 12 .. 99 .. .. 12 .. -'06 -'42 ll
P•től
17'0 .. 190
..
209"99"
~10
..
229 .. 99 ..
230
..
249"99"
250 ..
269"99"
. . .
27'0
..
289"99 ..
.
290 ..
309"99"
310
..
329"99"
330
..
349 .. 99 ..
350
..
369 .. 99 ..
130
..
150
..
. .
.
. .. . .. . .. . .. . ..
389"99"
390
..
409"9U"
.
410
..
429 .. 99 ..
.
430 ..
449 .. 99 ..
450
..
469 .. 99 ..
470
•.
489"99"
490 ..
509 .. 99 ..
510
..
529"99"
530
..
649"99"
. . ..
550 ..
569 .. 99 ..
.
570
589"99"
t 4 .. 99 ..
..
14
..
.
16 .. 99 ..
..
t6
..
17
.
18 .. 99 ..
..
18
..
19
29 .. 99 ..
..
20
..
49 .. 99 ..
..
40
..
50
. . .
69 .. 99 ..
..
60
..
70
.
89 .. 99 .. 109 .. 99 ..
80
..
.. 100
..
..
-·--·os -·or -·49
- · - -·os -·os -·s6 -·--·to -·09 -'63 - · - -·12 -·to -·ro -'02 --'14 -'20 )'40 -·04 -·28 -'30 210 -'06 -'42 -'40 2'80 -·os -'56 -·so 3·50 -·to -·7o
l
129 P 99 f•ig ugym. 120Pután -'60 -'12 t40 .. -·ro 149 .. 99 .. -'14 16o .. -·so 169"99" -'16 180 .. -·90 189 .. 99 .. ..
ll O
..
15
90
p
37'0
13
30
o-' "'·p611. á 20"/o 3"'"'·p611.á 20"/o
Ossz eg
kettővel
a) Számla illdék
13
590
.. ..
609"99"
610 ..
629 .. 99 ..
. . .
p
f
4'20 -·84 4·90 -·98 5'60
1'12 6'30 -·ts 1·26
200
..
220 .. 240 .. 260 .. 280 ..
300 .. 320
..
340 .. 36o .. 380 .. 400 .. 420 .. 440 .. 460 .. 480 .. 500
..
520
..
540 .. 560 ..
580
..
··-'20 1'10 -'22 1'20 -'21 1'30 -·26 1'40 -·28 t·so -·30 1'60 -·32 1'7'0 -'34
t·so -·36 1'90 -·38 2'-'40 2'10 -·42 2•20 -·44 2'30 -·46 2'40 -·48 2'50
-·50
2'60 -'52 2'70 -'54 2'80 -'56 2'90
-·ss 600 ..
3.-·60
620 ..
3'10 -·62
7')•40
7''7'0 1'54 8'40 1'68 9'10 1'82 9'80 1'96 10·50 2'10 11'20 2'24 11'90 2'38 12·60 2'52 13'30 2'66 14'2'80
14'70 2'94 15'40
a·os
16'10 3'22 16'80 3'36 17'50 3'50 1S·20 3'64 18'90 3'7S 19'60 3'92 20'30 4·06 21·4'20 21'70 4'34
14
MEZÖGAZDASÁGINEPOKTATÁS
o.,.,.
á 3",.io o!s ZOO/o p611. 200/o p611.
Ossz eg
p
630 650
670 690 no 730 750
770 790
P•től
. .. . .. .. .. . .
649 P 99 f•ig ugym. 640 után 669,.99 ..
.
689,.99,.
,. 680
709 .. 99 ..
..
700
729 .. 99 ..
..
720
749 .. 93 ..
.
740
769 .. 99 ..
.
760
789 .. 99 ..
809"99"
. ..
660
780 800
. .. . . .. .. . ..
Ha 500 P•nél több, például 2.000 P•nél 8zükséges az illetéket megtudni, akkor vesszük 500 P után • . . .
f
3'20 -·64 3'30 -·66 3'40 -·68 3'50
p
f
22'40 4'48 23'10 4"62 23'80 4'76 24'50 4'90 25'20 5'04 25'90 5'18 26'60 5'32 27'30
-'70 3'60 -'72 3'70 -74 3'80 -·76 3'90 -'78 5"46 4'- 28·-·so 5'60
2'50 17'50
-·so
3'50 2000 P után 4 sz er to·- 7o·2·- 14'-
*
•
*
Fenti tájékoztató és táblázatok kiegészítéseül az iskolák viszonyaira még az alábbi magyarázat is szolg.il : 26. Cselédség, takarítónő, szakmányosok, mun• kások, napszámosok járandóságaira bélyegilleték nem rovandó le. 27. Egyéb munkadíjakra (pl. mesteremberek) továbbá a 13. pontban felsorolt esetekben 0'6% a bélyegilleték. 28. V .isáron, piacon, avagy termelőtől vett ter• mények, takarmányok, magvak, kisebb eszközök, állatok kifizetését igazoló nyuglákra ugyancsak 0·60fo bélyeg• illeték rovandó le. 29. Bejegyzett kereskedői cégek által szállítolt anyagok, eszközök, gépek termények, takarmányok, állatok, irodai szerek, nyomtatványok, könyvek stb. után az illeték 4'2%, a forgalmiadó és az egyfázisu illelékekre vonatkozó 7. és 8. pontok figyelembe vételével. 30. Mcsteremberek nyugtái, ha nemcsak munka• dijat, de valamely anyag (pl. vas, fa, feslék stb.) árának kifizetéséről is szólnak, ugyancsak 4 '2% illeték alá esnek.
l 934. junius
hó.
AHAJDUSZOBOSZLÖI HÉVVÍZFURDÖ. A "Rádli Laj"s Udülöház" igénybevétele. A hajduszoboszlói 73 és 78°•os gázog.gyógy• ezévi fürdőidénye május hó 1•én megkezdődött és október }5.. ig tart. Országos Egye• sületünk "Rádli Lajos Udülőháza" ugyanezen időben rendelkezésére áll ugy az egyesüleli tagok, mint az egyéb vendégeknek. Miulán egyesületi tagjaink az üdülőházal eddig igen csekély számban vellék igénybe, a választmány - a múlt évi közgyűlés jóvá• hagyásával - a tagok részére lényegesen leszállítolla a szobabéreket. Egyágyas szoha napi bére tagoknak l P, idegeneknek 1'50 P, a kétágyas szoba ára tagoknak 1'50 P, míg idegeneknek 2·20 P. Ehhez járul még az ágynemü mosási díja - a szoba igényber vétele idejére - ágyankint a tagoknak 80 f, nem• tagoknak l P. Mivel mindezideig az iskoláktól beigéri, ágyan• ként egy párna és 2 felhuzalból álló, felszerelési küldeményből csak Pataky Sándor kisújszállási igaz• gató kartársunk küldeménye érkezell be, felkérjük a fürdőre készülőket, hogy fejpárnál (kapric) vigyenek magukkal. vizes
hőforrások
Akik szobát óhajtanak lefoglalni, igénylésüket hetekkel előbb jelentsék be üdülőházunk gondnokának: Ricdelmayer János igazgatónak. A bejelentésben közölni kell, hogy mitől•meddig és hány ágyas szobát kíván igénybevenni az illető. Levelezéshez válasz• bélyeg mellékelendő. A bejelentéssei egyidejüleg, illetve a gondnok válaszának kézhezvétele után (sza• bátyaink értelmében) előleg is küldendő. Előre be nem jelenlelt igénylés! csak abban az esetben vehet figyelembe a gondnok, ha üres szoba áll még rendel• kezésre. Ez azonban a főidényben alig remélhető. Az üdüiő férőhelyei: 3 kétágyas, 2 egyágyas szoba és egy pótágy (összesen tehát 9 ágy). A kosztolás eddig az üdülőben történt. Az egyesületi tagok kívánságára ezéven a gondnokság ettől eltekint s ki•ki ott étkezik, ahol akar. Az üdülő konyháját az üdülő tagok főzési célokra igénybe• vehetik, de konyhafelszerelése az üdülőháznak még nincs. A fürdőjegy díjszabás! lapunk más helyén közöl• jük. Kellemes nyaralás! kívánunk l
l 934. junius hó.
MEZÖGAZDASÁGINÉPOKTATÁS
HÍREK Jubileum. A felsőmezőgazdasági iskola meg• szervezésének l O éves jubileumát üti, mely alkalom• mal őszinte szereleltel és meleg munkatársi rokon• érzéssel üdvözöljük ünneplő intézményünket Ezelőtt 10 évvel, 1924. év június havában adta ki gróf Klebelsberg Kunó dr. a felsömezőgaz• dasági iskola szervezeti szabályzatát, mely a kereske• delmi iskola mintájára megalkotta a gazdaifJak számára is az érettségi és önkéntesi jogot adó új középiskolát. A megnehezült idők ezen gazdasági iskolák szaporí• tásának nem kedveztek, mint ahogyan minden kultúr• intézményünk fejlesztésének és szaporításának is a pénztelenség gátat emeli. A meglevő felsömezögazda• sági iskolák ezret jóval meghaladó érettségizett gazda... ifJút bocsátottak ki már a magyar mezögazdaság korszerűbb elöbbrevitelére. A remélhető jobb jövő a felsőmezőgazdasági iskolák szervezését és felállítását is lehetövé teszi, így a jubiláló intézmény számbeli erősödése elé bizalommal nézhetünk. Az iskolák igazgatói és tanárai, meghívott elő• kelő vendégek jelenlétében, a mezögazdasági kiállí• tással kapcsolatosan, Budapesten tartották meg jubiláló összejövetel üket. Névntagyarosítás. Belügyminiszter úr enge• délyével Nikkel János Szeged•felsötanyai gazd. népisk. igazgató nevét Torontálira, Moncsák Etelka makói kartársnönk pedig Antalóczira változtatta. Hír szerint a státuszban több névmagyarosítás is várható. Státuszunk kimutatása. Lapunk, mint a multban is tette, idöről•idöre leközli a gazdasági szaktanítók{nök) státuszának névsorát, hogy ezáltal a szolgálati beosz• tás részleteiről olvasóinak tájékoztatást nyújtson. Ezt tettük május hó l•én is, mikor az 1933. évi státusz helyzetét ismertettük. A kimutatás összeállítása óta azonban több változás és előlépés történt, így tájé• koztató kimutatásunk egyes tagoknál örvendetes módo• sítást kíván. Ezen módosításokat és a legújabb hely• zetnek megfelelő rangsort a júliusi várható előléplelések után fogjuk teljes egészében lapunkban leközölni. Eljegyzés. Kovács Ilona tiszaföldvári gazdasági szaktanítónő kartársnőnket eljegyezte Kövesdy Zoltán fegyverneki földbirtokos. Gratulálunk ! Fürdöjegy•díjszabás Hajduszoboszlón : Idény• jegy 25 P, szabadfürdöjegy 80f {tisztv. 60 f), füzet• jegy {12 db) 8 P, (tisztv. 6 P}, hetijegy 6 P (tisztv. 4.50 P), pakoló és pihenőjegy 50 f, kádfürdő•jegy 1.20 P (tisztv. 90 f).
15
TUDNIVALÚK Évzáróvizsgák ideje. V. K. M. úr 30660/1934. sz, rendeletével (megjelent a keb. Hivatalos Közlöny 1934. évi május l.- l. 9. sz.) a f. tanév befejezését a feliigyelele alatt álló összes iskolákra nézve f. év június hó 24•ben állapílotía meg. Oly önálló gazd. népiskoláknál és továbbképző népiskoláknál, hol kivételesen és szabályszerűen engedélyezett tanév• rövidítés nincs, az évzáróvizsgák és ünnepélyek tehát f. évi június hó 24=ig megtartandók. Az 1934/35. tanévre a pótbeiratkozások szeptember hó 9•ig esz• közlendök, míg az új tanévben a tanítás - rendelet szerint - szeptember hó lO•én kezdendö meg. Fizetési e1öleg és családi•pótlék kérése. E tárgyban kiadott rendelkezéseket nem eléggé ismerik és be sem tartják, ezzel egyesek munkatorlódást okoznak, a kiutalásokat pedig késleltetik. V. K. M. úr ezért 1693/1933. sz. ein. rendeletével (megjelent a keb. Hivatalos Közlöny 2934. évi május 1.-I. 9. sz.) újból felhívja valamennyi iskola és hivatal vezetőjét a szabályszerű eljárás pontos betartására. Részletes rendeletében előírja a fizetési előleg és családi pótlék kérésénél igénybeveendő levelezőlapok használatát és felterjesztésüknek módját, intézkedik az áthelyezéseknél az illetmények kiutalása ügyében, részletezi az új állomáshely igazgatójának ebbeli kötelezettségét, végül a nyugdíjazással kapcsolatban is rendelkezik. A fizetési előlegek ügyében Szakfelügyelőség is adott ki rendelkezést, ezért különösen az igazgatók figyeimét hívjuk fel a követendő eljárások pontos betartására. Félévi jelentés. Ismételten felhívjuk a figyelmet a félévi jelentések új nyomtatványürlapjára, melyet már a júliusi jelentés során használni kell, nehogy a régi ürlap módosítása az iskolák ügykezelésében zavar• és munkatöbbletet okozzon. Az új nyomtatvány használata egyszerűsíti az ügykezelést, mert a tanerők és tanuJók vallási viszonyait, az eladásra szánt tenyész• baromfiak számát, az épületek és használatukban beállott, valamint előzőleg engedélyezett változásokat nem kell ezentul külön jelenteni, mert ezek adataira az új félévi nyomtatvány ürlapon alkalmas rovatok állanak rendelkezésre. Továbbképzö iskolák államsegélye. V. K. M. úr 73100/1933. sz. rendeletével (megjelent a ke b. Hivatalos Közlöny 1934. évi április 15•i számában) újból szabályozta a gazdasági irányú továbbképző népiskolák tanítói(nöi) óradíjaira vonatkozó állam• segélyek iránti kérelmek beterjesztésének határidejét. Mig a multban ilynemű kérvényeket november hó 30..ig, addig az 1934/35. tanévtől kezdve február.hó 1•ig kell az arra rászoruló községeknek a kir. tan• felügyelőséghez beterjeszteni.
16
MEZÖGAZDASÁGIN~POKTATÁS
SZERKESZTÖIUZENETEK Helyreigazítás. Lapunk májusi számában "STÁ• TUSUNK" cím alatti közleményünk 7. bekezdésében Belle Lajos neve után "gazd. szakt." helyett "i:zazgató" veendő. Ezen hiba elnézés folytán csúszott közlemé• nyünkbe. (Szerk.) Nyugdíjas : Az nem tekinthető reklámnak és igy nem is kifogásolható, ha az iskolák adatait, elért eredményeit, működési sikerüket, avagy kitüntetéseiket lapunkban közreadjuk. Sőt ellenkezőleg, szükségesnek tarijuk, hogy ezekről mi is megemlékezzünk, részint oktatás, részint buzdítás és lelkesítés, különösen pedig a nyilvánosság előtt való beszámolás szempontjábóL Utóvégre azért van lapunk, hogy iskoláinknál előfor• duló és kiemelkedő eseményekről tájékoztatást adjon, azok érdekeit védje, nem pedig azért, hogy politikai, avagy összeférhetetlenségi eseményeket és személyeskedéseket tárgyaljunk. Hogy az On által említett lap ilynemű híreket nem közöl, talán azért van, mert nincs neki miről megemlékeznie. lskolalátogató. Ezentúl szabályszerűen össze• állított utiszámlán kell - mint ahogyan a megbízatási rendelet is előírja, - kiszállásairól elszámolni. Ilyen utazásinapló nyomtatványt M. 807'. rakt. sz. alatt az egyetemi nyomdától rendelhet. 7600/1930. M. E. rendelet alapján csak 6 óráig terjedő utazásnál napidíj fel nem számítható. 6-8 óráig tartó utazás eselén 1/t, 8-18 óráig terjedőnél 1/2, 18-24 óráig tartó távollétnél egész napidij igényelhető. Egy napot, vagyis 24 órát meghaladó kiszállás eselén 24-36 óráig l 1/2, 36-48 óráig már 2 napidíj felszámításának van helye. A. X. fizetési osztályban levőknek ll. P, a IX. f. osztályban 12. P, a VIII. f. osztályban
A lap az összekötö kapocs az egyesület tagjai között. Ez tükrözi vissza összetartozásukat és együttér• zésüket a legszebben, de egyúttal ez is növeli bennük e lelki kapcsolatot. Támogassuk egye• sülcti életünk szócsövét úgy szellemi, mint anyagi erőnkkel. Nívós lapot csak sok toll írhat. Lapot kiadni csak pénzzel lehet.
1934. junius hó.
14. P és a VII. f. osztályban 16. P napidíj jár. (7100/1930. M. E. r.) Kocsit csak 5 km.•nél na• gyobb távolságra {oda•vissza) vehet igénybe, kilomé• terenkint 54 fillér felszámításával. Utiszámláját a \áto• gatási jegyzőkönyvek és jelentések alapján a kir. tan• felügyelő láttamozza és terjeszti fel. A. esekken kapott előleg összege természetcsen az elszámolásnál lcvo• násba kerűl. Ideges. Minden státusznál, így nálunk is lesz... nek clbocsájtások, illetve végelbánás alá vonások, mcrt ezt megkívánja a közérdek és az ifjúság clhc... lyczésc. Az erre vonatkozó rendelkezések a hivatalos lapokban már közöltettek és törvényes foganosításuk a hármasbizottságok utján rövidcsen be is következik. Ha nyugodt a lelkiismerete a kötelességteljesítés terén, lccsillapodhatnak idegei is, mert nem érheti ez esetben komoly baleset. Kritikus. Nem érczzük magunkat hibásaknak, mcrt tudósítást nem kaptunk az eseményről. Mi az összes iskolákat és azok tanerőit, sőt kedves olvasó• inkat is lapunk tudósítóinak és munkat.írs<~inak tekint• jük, lapunk szellemi támogatására többször is kértük, így őszintén sajnáljuk, hogy nem akadt a tantestület• ben senki scm, aki néhány sorban beszámolt volna az iskolai eseményről és a sikerült tanfolyamróL Reméljük a jövőben figyelmescbbek lesznek úgy ők, mint a többiek is, s így alkalmunk lesz nekünk is mindcn esetben beszámolót írni a történtekről.
Amikor eszünkbe jut Rádli Lajos, fclcjthctctlcn cmlékíí sz,Jk... fclügyclőnk, gondoljunk az ő nevéről cl• nevezett üdülőházunkra is. Az ő eszmékben és eredményekben gazdag, munkás élc... Iéhez legyen méltó üdülőháza is. Küldjön minden iskola, egyesületünknek minden tehetséges tagja egy•két felszerelési tárgyal annak miclőbbi rendbchozat,Jiához. A nya• ralók pedig hagyják ott üdülésük emlékéül felszerelést.
a magukkal vitt wcek•end
ABLAKA JÁNOS 6~ l<'Eill:NC KONYVNYUMDAJA, UYONUYÖS, I<'Ö'l'ÉB 8.