FÜZES TAKARÉK SZÖVETKEZETI HITELINTÉZET 3390 FÜZESABONY, RÁKÓCZI U. 55. 36/542-180 CÉGJEGYZÉKSZÁM: 10-02-020072 STATISZTIKAI SZÁMJEL: 10081846 6419 122 10
A FÜZES TAKARÉK SZÖVETKEZETI HITELINTÉZET 2013. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓJA
Füzesabony, 2014. május 30.
2
KSH:10081846-6419-122-10 Cg.:10-02-020072 Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és a.
b.
2012.év
2013.év
c.
d.
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
01
1.Pénzeszközök
02 03 04 05
372 039
430 721
2.Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú 2/A. Állampapírok értékelési különbözete
4 456 462 742 740 3 713 722 0
7 386 687 3 046 073 4 340 614 0
06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
3.Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - elszámolóházzal szemben 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete
3 833 886 70 712 3 763 174 3 763 174
1 894 961 17 313 1 877 648 1 877 648
0
0
24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
4. Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben
6 235 094 6 235 094 1 959 058
5 750 294 5 750 294 1 759 469
4 276 036
3 990 825
0
0
1 400 000
0
3
34 35 36 37
-egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv.
42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53
bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni követelés be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú ab) befektetési célú b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. - visszavásárolt saját kibocsátású bb) befektetési célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete
54 55 56 57 58 59 60 61
6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú bb) befektetési célú 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete
62 63 64 65 66 67
7. Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete
68 69 70 71 72
8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés
3 000 3 000
2 700 2 700
73 74
9. Immateriális javak a) immateriális javak
4 791 4 791
3 088 3 088
38 39 40 41
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
14 054 14 054 13 854
1 071 1 071 871
0
0
4
75
b) immateriális javak értékhelyesbítése
76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87
10. Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e. ba) ingatlanok bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások bd) beruházásra adott előlegek c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése
88
11. Saját részvények
89 90 91 92
463 780 318 368 281 079 37 255 34 0
374 254 245 755 214 964 30 765 26 0 0 0
145 412
128 499
12. Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete 12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
176 148 390 175 758
36 356 5 709 30 647
0 0
0 0
96 97 98 99
13. Aktív időbeli elhatárolások
320 768 320 469 299
263 310 262 719 591
100
Eszközök összesen
15 880 022
16 143 442
101
Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba)+11+12+ a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei]
7 083 871
7 167 580
102
- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb)+7+8+9+10+ a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei]
8 475 383
8 712 552
537 268 2 709 534 559 23 569
673 122 986 672 136 33 320
0
21 500
93 94 95
a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások
F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK )
01 02 03 04 05 06 07
1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben
5
08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38
- elszámolóházzal szemben bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben c) befektetési szolgáltatásból Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemb. - elszámolóházzal szemben 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k.
39
cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettség
40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni kötelezettség ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. ab) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz.
510 990
638 816 614 016
14 071 971 9 379 980 2 058 344 7 291 366 30 270 4 691 991 527 287 269
14 639 931 9 745 916 2 122 702 7 584 323 38 891 4 894 015 767 965 1 102
4 164 704 11 950
4 126 050 12 100 0
0
0
2 458 0
2 489 0
6
51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92
b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 4. Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása b) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 5. Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 6. Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék 7. Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 8. Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
0
0
0
2 458 2 458
2 489 2 489
0
174 432 174 432
144 559 144 559
2 420
940
70 173 70 173
43 765 0 43 748
9 571
17 9
9 571
9
0
0 0
0
85 950
85 950
7
95 96 97 98 99 100 101 102 103
9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 10. Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió) b) egyéb 11. Általános tartalék 12. Eredménytartalék (+,-) 13. Lekötött tartalék 14. Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka 15.Mérleg szerinti eredmény (+,-)
104
Források összesen
93 94
0
0
101 816 665 232 13 360 145 412 145 412 0 2 379
0 0 671 881 7 600 128 499 128 499 0 -254 363
15 880 022
16 143 442
14 244 869
14 782 394
106
- HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7]
541 260
677 707
107
- SAJÁT TŐKE (8-9+10+11+,-12+13+14+,-15)
1 014 149
639 567
105
Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a)+4/A]
Füzesabony, 2014. május 30. Bocsi Imre elnök ügyvezető MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK
201. Függő kötelezettségek 202. Jövőbeni kötelezettségek 203. Mérlegen kívüli követelések
837 182 0 0
801 290 0 0
1
KSH:10081846-6419-122-10 Cg.:10-02-020072 Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) adatok: ezer Ft-ban S.sz. a. 01. 02.
Megnevezés b. 1.Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek
03. 04.
Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
05. 06.
b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól
07.
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
08. 09. 10.
2.Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
11. 12. 13.
KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) 3. Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés)
14.
b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék,részesedés)
15.
c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
2012.év
2013.év d.
c.
1 413 353
1 330 265
296 159
341 727
1 117 194
988 538 7 587
879 203 627
692 889 505 1 529
534 150
637 376
77
31
0
0 0
77
31
246 829
308 338
246 829
308 338
32
42 75 523
2
23.
5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
68 690
76 138
24.
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból
68 534
76 095
25.
Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak
321
66 420
156
43
7 529 20 527
713 31 954
4 716 12 998
17 294 31 241
1 527
16 928
0
0
23 224 414
295 494 391
22 810
295 103
497 502 394 386
503 322 409 263
26. 27.
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait)
28. 29.
Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - értékelési különbözet b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - értékelési különbözet c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele)
39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.
Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása - értékelési különbözet d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordításai) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet
49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.
7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - készletek értékvesztésének visszaírása
57. 58.
8. Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások
3
59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.
aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek
= nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)
289 680 20 108 2 348 0 84 598 78 163 0 103 116
295 644 31 234 6 555 82 385 75 244 0 94 059
67.
9. Értékcsökkenési leírás
33 713
22 755
68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.
10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
86 591
504 219
86 591
504 219
216 933
593 163
212 091
593 145
4 842
18
116 448
142 254
77 011
132 674
39 437
9 580
13 000
13 300
11 828
-328 691
11 414
-329 082
414
391
76. 77. 78.
79. 80. 81. 82.
83.
84. 85.
86.
87. 88.
a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke 13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ 1-2+3+4-5+,-6+7.b)-8-9-10.b)-11+12-13+14] - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] 16. Rendkívüli bevételek
0
4
89.
17. Rendkívüli ráfordítások
90.
18. Rendkívüli eredmény (16-17)
91.
19. Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18)
92.
27 488 0
-27 488
11 828
-356 179
20. Adófizetési kötelezettség
6 815
0
93.
21. Adózott eredmény (+,-19-20)
5 013
-356 179
94.
22. Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-)
-501
101 816
95.
23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
96. 97. 98.
24. Jóváhagyott osztalék és részesedés
99.
25. Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/+22+23-24)
0 2 133
0
2 379
-254 363
Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
Füzesabony, 2014. május 30.
Bocsi Imre elnök ügyvezető
1
A TAKARÉK 2013. ÉVI MÉRLEGBESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
A Takarék a vagyoni, pénzügyi helyzetének, működési eredményének megbízható és valós bemutatásához a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokon túlmenően az alábbi szöveges és számszerű kiegészítést adja: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Bevezető A Takarék héttagú igazgatóság – beltagként elnök és két ügyvezető –, valamint ötfős felügyelőbizottság irányításával működik. A Takarék tevékenységét az Alapszabály keretei között az Igazgatóság által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata szerint végzi, működése során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket folyamatosan biztosítani. Más tevékenységet a jogszabályok szerint szükséges hatósági engedélyek és a Hpt. 14.§., illetve az Épt. 6.§. alapján a Felügyelet engedélye szerint végezhet. Főbb adatai: -
Neve: Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet Székhelye: 3390 Füzesabony, Rákóczi u. 55. Cégjegyzék száma: 1002020072, bejegyzés szerinti ország Magyarország Adószáma: 10081846 2 10 A vállalkozás jogi formája: Szövetkezeti Hitelintézet Internetes honlap, elérhetőség: www.fuzestakarek.hu
Az alkalmazottak átlagos állományi létszáma 2013-ban 80 fő volt. A Takarék pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. (továbbiakban Hpt.) és más pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogszabály rendelkezései alapján és keretei között, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyei alapján végzi. Más tevékenységet a jogszabályok szerint szükséges hatósági engedélyek alapján végezhet, amelyek nem lehetnek ellentétesek a Hpt. által engedélyezett tevékenységi körrel. A Takarék a pénzügyi szolgáltatás végzése során eleget tett az év közben hatályba lépő szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. számú törvény (továbbiakban integrációs törvény) előírásainak. A Takarék működési engedélye alapján az alábbi tevékenységi körök üzletszerű végzésére jogosult: - A 750/1997/F ÁPTF engedély alapján Hpt.3.§ (1) bekezdés: - betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása (TEAOR szerint 6419 – Egyéb monetáris tevékenység – fő tevékenységi kör),
2
-
hitel és pénzkölcsön nyújtása (TEAOR 6419), pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása (TEAOR 6419), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, (TEAOR 6419) – MNB engedély birtokában, váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység (TEAOR 6419), széfszolgáltatás (TEAOR 6619) – Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység)
- Az 1607/1998 ÁPTF engedély alapján Hpt.3. §(1) bekezdés: - pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) – forintban és devizában, valutában – végzése. (TEAOR 6499 – Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés) - Az I-645/2003. PSZÁF engedély alapján Hpt. 3. § (1) bekezdés: - hitel és pénzkölcsön nyújtása – követelések megvásárlása (faktoring ügylet TEAOR 6419) - kezesség és bankgarancia vállalása (TEAOR 6419) A Takarék központja egyben székhelye Füzesabony, Rákóczi út 55. szám alatt van A Takarék a pénzügyi szolgáltatásokat a 17 fiókjában nyújtja, a fiókok az alábbi helyeken találhatóak: Füzesabony, Rákóczi u. 58. Füzesabony, Szabadság u. 22. Besenyőtelek, Fő u. 112. Kerecsend, Fő u. 67. Demjén, Szépasszonyvölgy u. 4. Mezőtárkány, Kossuth u. 57. Egerfarmos, Rákóczi u. 7. Kompolt, Kölcsey u. 2/a. Kápolna, Petőfi u. 2. K á l, Rózsa u. 2/a. Szihalom, Hunyadi u. 94. Mezőszemere, Május 1. u. 36. Poroszló, Alkotmány u. 14. Sarud, Kossuth u. 109. Eger (Felnémet) Kovács J. u. 31. Eger (Északi városrész.) Malomárok u. 31. Eger (Lajosváros) Mátyás király u. 102. A Takarék saját tőkéje 2013. december 31-én 639 567 eFt volt. A jegyzett tőke összege 85 950 ezer forint. A Takaréknál az üzleti év tárgyévben is, és az előző évben is a naptári évvel azonos volt. A mérlegkészítés időpontja – az elmúlt évvel azonosan – január 31. A Takarék kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, könyvvizsgálatra kötelezett. A beszámoló pénzneme magyar forint (HUF), a beszámolóban közölt adatok számításának nagyságrendje ezer Ft, ha ettől eltérő, az jelezve van.
3
2. A Takarék tulajdonosi szerkezete A Takarék tagja lehet minden nagykorú természetes személy, aki Magyarország területén bejelentett állandó lakhellyel rendelkezik. A tagsági viszony írásbeli kérelem alapján tagfelvétellel keletkezik. A tagsági viszony a vagyoni hozzájárulás (részjegy) névértékének befizetésekor, a tagfelvételről hozott döntés napjára visszamenőleges hatállyal jön létre. A tag legalább egy részjegyet köteles jegyezni, amelynek névértéke jelenleg 10 000.- Ft. A részjegyek 10 000.- Ft-os címletekben jegyezhetők. Egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több 15 %-nál. A Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézetnek kizárólag csak magánszemély tagjai vannak. 2013. december 31-én a Takarék könyv szerinti taglétszáma 367 fő, részjegy állománya 28 millió 680 ezer forint volt. A küldöttgyűlés jóváhagyásával 6 fő tagi jogviszonya szűnik meg akiknek 300 eFt részjegy kerül kifizetésre névértéken. A Takaréknál minősített befolyású tulajdonosok nincsenek. Az 1 % és 10 % közötti tulajdonosok részjegyaránya összesen 21,14 %, a hozzá kapcsolódó részjegyek névértéke összesen 6 millió 050 ezer Ft, szavazati részjegy arány az egészből 4,32 %. Az egyéb 5 % alatti tulajdonosok részaránya összesen 78,86 %, a részjegyek névértéke összesen 22 millió 330 ezer Ft, szavazati arányuk 95,68%. 3. Az éves beszámoló készítésénél alkalmazott főbb értékelési elvek A Takarék az éves beszámoló összeállításánál a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény – a továbbiakban Szt. törvény - és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben (továbbiakban Szkr.) előírt értékelési eljárásokat alkalmazta a korábbi évekhez hasonlóan 2013-ben is. A Takarék eleget tett az a számvitelről szóló 2000. évi C. és az Integrációs törvény előírásainak, Takarékbank előírásai alapján kötelezően alkalmazandó és igazgatóság által elfogadott érvényes számviteli politikával, valamint eszközök, források és mérlegen kívüli tételek érékelési szabályzatával rendelkezik, amelyet a 2013-as üzleti évről szóló beszámoló összeállítása során alkalmazott. A Takaréknál az éves zárlat mellett havonta minden hónap utolsó napjára vonatkozóan rendezi főkönyvi számláit, lezárja eszköz- és forrásszámláját, valamit költség- és eredményszámláit, azok egyenlegét megállapítja és főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. nyilvántartási számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készít. A Takarék számviteli politikájában meghatározta a lényeges, és jelentős kategóriák minősítési szempontjait, a megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hibák mértékét.
4
A 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 7. számú melléklet előírásainak figyelembe vételével a Takarék hatályos Eszköz- források értékelési szabályzata alapján meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra. A szabályzat a Takarékbank által kiadott mintaszabályzatnak megfelel, az eszközök minősítése megfelel a szabályzatban szereplő minősítési előírásoknak. A Takarék a törvényi előírások értelmében mérlegből és eredmény-kimutatásból és ezen kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint az általános szabályok szerint üzleti jelentést készít. Az éves beszámoló keretében készített mérleg tagolása a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 1. sz. mellékleteként előírtaknak megfelelő. Az eredmény kimutatást a Takarék a kormányrendelet 2. sz. melléklete alapján a függőleges tagolású szerkezetben készíti. 3.1. A befektetett pénzügyi eszközöket, a forgóeszközöket a beszerzési értéken, illetve az elszámolt értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéken értékeltük. 3.2. A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírokat beszerzési értéken tartjuk nyilván, mely nem tartalmazza a vételárban lévő kamatot. 3.3. A mérlegben a vásárolt készletek beszerzési áron kerültek kimutatásra. A követelés fejében átvett készletek az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéken (piaci értéken) kerültek kimutatásra. 3.4. Egyéb részesedést jelentő befektetést – a Cooptourist, az Orient Rt. Részvénye, a Soltvadkerti Takarékszövetkezet részjegye, valamint a FISZ Kft kivételével – vételi áron értékelünk, mivel a rendelkezésünkre álló információk szerint a gazdasági társaságok piaci megítélése tartósan nem csökkent, a társaságba befektetett összeg várhatóan megtérül és a társaság saját tőke értékének a befektetés névértékével arányos része nem csökkent a befektetési könyv szerinti érték alá. A Cooptourist és az Orient részvények valamint a Soltvadkerti Takarékszövetkezet részjegyei után 100-100%-ban, míg a FISZ Kft-ben lévő részesedése után 10% értékvesztés került elszámolásra. 3.5. Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét – az üzleti vagy cégérték kivételével - azokra az évekre osztja fel a Takarék, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogja. Az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél a maradványérték egyedileg nem kerül értékelésre. Amennyiben az üzembe helyezés időpontjában nem áll rendelkezésre olyan információ, mely szerint a hasznos élettartam függvényében (a lényegesség elve alapján) a maradványérték jelentős, az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértéke nulla. A szellemi termékek felhasználási jogához kapcsolódó vagyoni értékű jogok (programok) valamint a szellemi termékek használati idejét 4 évben, az egyéb vagyoni értékű jogokét 6 évben határozta meg, az értékcsökkenési leírást negyedévenként számolja el, az üzembe helyezés időpontjától. 3.6. A terv szerinti értékcsökkenést a Takarék a hasznos élettartam alatt lineárisan, a bekerülési értékhez viszonyított mértékkel (leírási kulcsokkal) számolja el.
5
A tárgyi eszközön belül a hasznos élettartam az ingatlanoknál 50; 33;3 illetve egy kirendeltség esetében 16,7 év, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyon értékű jogoknál 10 év, berendezéseknél, felszereléseknél 7 év, számítástechnikai eszközöknél 3,3 év. Ingatlan és gépjármű beszerzése esetén egyedileg kerül megállapításra e tárgyi eszközök használatbavételkor rendelkezésre álló információ szerinti várható eladási ára maradványértékként. A gépjárműveknél a várható maradványértékkel csökkentett beszerzési érték 3,3 éves használati idővel évi 30 %-os értékcsökkenési leírás kerül elszámolásra. A Sztv. 80.§ (2) bekezdés alapján biztosított lehetőséggel élve a Takarék az 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközöket és immateriális javakat használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként elszámolja. Az üzleti évben ilyen címen elszámolt összeg a tárgyi eszközök után 792 ezer forint, az immateriális javak után 165ezer forint volt. A mérleg fordulónapi értékeléskor ingatlanok piaci értéken történő értékelése miatt terven felüli értékcsökkenésként 60 288 eFt került elszámolásra. 3.7. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál, a gépek, berendezéseknél, felszereléseknél maradványértékkel nem számol a Takarék, mivel a rendeltetésszerű használatbavételkor rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várható maradványértéket nem minősíti jelentősnek. 3.8. A saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutattuk ki. 3.9. Tárgyi eszközök közül az ingatlanokat évenként, december 31-i fordulónappal piaci értékükön értékeljük. Az értékelésbe bevont eszközöknél egyedenként állapítjuk meg az eszközök december 31-i értéke (könyv szerinti nettó érték) és a piaci érték közötti különbözetként az értékhelyesbítést. Az ingatlanok piaci értéke a tárgyévben csökkent. Az ingatlanok értékhelyesbítése 2013. évben az alábbiak szerint változott: Az értékhelyesbítés nyitó értéke Növekedés Csökkenés Záró értéke
145 412 eFt 6 883 eFt 23 796 eFt 128 499 eFt
Az értékelésbe bevont ingatlanok 2013. évben is felértékelésre kerültek. Az értékelés kialakult forgalmi értékviszonyok és az ingatlan műszaki állapotában bekövetkezett változások figyelembe vételével, egyedi értékeléssel történik. A Takarék könyvvizsgálója a kötelező könyvvizsgálat keretében az értékelések helyességét, az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának módját ellenőrizte, azt szabályszerűnek tartotta.
6
3.10. A Takarék számviteli politikájában rögzített döntése szerint nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. 3.11. A Takarék általános kockázati céltartalékot nem képez. 4. Számviteli változások, a számviteli elvektől való eltérések, az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása A Takarékbank - az integrációs törvény előírásai alapján - számviteli szabályzati témakörbe tartozó új szabályzatokat adott ki a szövetkezeti hitelintézeteknek: - Számviteli Politika - Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata - Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztési-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat, - Fedezetértékelési Szabályzat. A szabályzatok 2014. január 01. napjától hatályosak, de a benne foglalt értékelési eljárásokat már a 2013-as üzleti érvről szóló éves beszámoló összeállítása során alkalmazni kellett, aminek eleget tettünk. Az év folyamán külső és belső ellenőrzések megállapításainak a Takarék eleget tett azok eredményre, az eszközök és források állományára gyakorolt hatását az éves beszámoló tartalmazza. 5. A Takarék vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete A Takarék által végzett pénzügyi műveletek – a betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, hitelezés – volumene 2013. évben az előző évivel közel azonosan, az ügyfelek igényeihez igazodva alakult. A Takarék mérlegfőösszege a 2012. december 31-i 15 880 022 eFt-ról mindössze 263 420 eFt-tal emelkedett, 2013. december 31-én 16 143 442 eFt volt. -
a saját tőke csökkenése a kötelezettség növekedése az átmenő passzívák csökkenése a céltartalék csökkenése
374 582 eFt 673 972 eFt 26 408 eFt 9 562 eFt volt.
Megállapítható, hogy a növekedés legnagyobb része a betétgyűjtésből eredő kötelezettségek növekedéséből a származik. Az előző évhez képest a saját tőke jelentősen csökkent, amely egyrészt a gazdálkodás negatív eredményével másrészt az ingatlanok értékelési tartalékának csökkenésével függ össze. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek állományának növekedése az előző évet meghaladó tendenciát mutat. Ez Takarék kamatpolitikájának, a szolgáltatások színvonal emelkedésének köszönhető. A Takarék piaci pozícióját a térségben megtartotta, annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben, főleg az év első felében még továbbra is a konkurencia erősödése volt tapasztalható.
7
5.1. Saját tőke A saját tőke jelentősen 47 %-kal csökkent, jelenlegi állománya meghaladja a törvényi előírás mértékét, elégséges a biztonságos működéshez. Azonban a forrásbiztonság, hosszú távú tőkemegfelelés, a Takarék aktivitásának megőrzése érdekében a tőke pótlása szükséges. A Takarék intézkedési tervet dolgozott ki a jövedelmezőség javítása érdekében. Nagysága lehetőséget ad a Takarék működési körzetében, ügyfélkörében jelentkező hitelezési igények kielégítésére, de a nagykockázat kezelése szükséges. A Takarék üzletpolitikája alapján nagyhitel folyósítását nem tervezi. A saját tőke az alábbiak szerint változott, összetétele 2013. december 31-én a felsoroltak szerint alakult: 2012. 12.31. 2013.12.31 Jegyzett tőke 85 950 eFt 85 950 eFt Általános tartalék 101 816 eFt 0 eFt Eredménytartalék 665 232 eFt 671 881 eFt Lekötött tartalék 13 360 eFt 7 600 eFt Értékelési tartalék 145 412 eFt 128 499 eFt Mérleg szerinti eredmény 2 379 eFt -254 363 eFt Összesen: 1 014 149 eFt 639 567 eFt A Takarék jegyzett tőke összege a beszámolás évében nem változott. A Takarék az általános tartalék teljes összegét az adózás utáni veszteség rendezésére használja fel. A hitelintézet fejlesztési célra 2013. évben nem különített el pénzösszeget. A korábbi évek fejlesztési tartalékából megvalósult beruházás 2013-ban 5 760 eFt volt. A 2011-ben elkülönített fejlesztési tartalék összegéből (10 000 eFt-ból) a további beruházások megvalósítására rendelkezésre áll 2013. december 31-én 7 600 eFt. 5.2. Eszközállomány alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult (adatok eFt-ban) Eszközök 1. Pénzeszközök 2. Állampapírok,egyéb értékpapírok 3. Hitelintézetekkel szemb.köv. 4. Ügyfelekkel szemb.követelések 5. Részvények, részesedések 6. Immateriális javak 7. Tárgyi eszközök 8. Egyéb eszközök 9. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen:
2012. december 31. Összeg Megoszlás % 372 039 2,35
2013. december 31. Összeg Megoszlás % 430 721 2,67
% Eltérés +, 0,32
4 456 462
28,06
7 386 687
45,76
17,70
3 833 886
24,14
1 894 961
11,74
-12,40
6 235 094 17 054 4 791 463 780 176 148 320 768
39,26 0,11 0,03 2,92 1,11 2,02
5 750 294 3 771 3 088 374 254 36 356 263 310
35,62 0,02 0,02 2,32 0,22 1,63
-3,64 -0,09 -0,01 -0,60 -0,89 -0,39
15 880 022
100,0
16 143 442
100,0
0
8
A Takarék eszközei 2013. évben – a forrásokkal egyezően – 15 milliárd 880 millió forintról, 16 milliárd 143 millió forintra növekedett, mely 1,66 %-kal több mint, egy évvel korábban. Az eszközszerkezetben bekövetkezett növekedés az állampapírok és egyéb értékpapírok (részesedésük 28,06 %-ról 45,76 %-ra nőtt), pozitív irányú változása miatt következett be, év során növekvő tendenciát mutat. A hitelként ki nem helyezett szabad forrásokat, folyamatosan állampapírokban és bankközi betétekben tartottuk. A hitelintézetnél elhelyezett betétek csökkenése összefügg azzal, hogy ezek a továbbiakban államkötvényben kerültek elhelyezésre. Szabad pénzeszközeink 2013. év december 31-i állománya 9 milliárd 282 millió forint, az előző évhez képest 13,7%-os növekedést mutat. Az ügyfelekkel szembeni követelés 2013. év végén 6 481 715 eFt volt, melyet a mérlegben csökkentett a 731 421 eFt-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva 484 800 eFt-tal (7,78 %-kal) csökkent, nettó értéken, s így aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva 35,62 % lett. Az ügyfelekkel szembeni követelések között mindig is meghatározó a lakossági hitelek állománya, bár az elmúlt évek tendenciát követve folyamatos csökkenést mutat (8,2 %-kal). A vállalkozói, egyéni vállalkozói hitelek állománya minimálisan 1,7 %-kal alacsonyabb az elmúlt év végi állománynál. Az ügyfelekkel szembeni követelések között az önkormányzatok részére folyósított hitelállomány több mint háromszorosára növekedett, állománya nem jelentős. A 100 % értékvesztéssel fedezett hitelintézetekkel szembeni követelés átsorolás miatt szűnt meg.
(adatok eFt-ban)
Ügyfélkör Önkormányzat Hitelintézetek Vállalkozások Egyéni vállalkozók Lakossági Összesen:
2012. 12.31. Megoszl. 2013.12.31. Megoszl. állomány (bruttó) % állomány (bruttó) % 12 950 0,19 45 520 0,70 86 497 1,24 1 715 723 24,59 1 689 520 26,07 142 509 2,04 137 112 2,11 5 019 609 71,94 4 609 563 71,12 6 977 288 100,0 6 481 715 100,0
Az ügyfelekkel szembeni követelésállomány eredeti – szerződés szerinti – lejárati megoszlása a következő: (adatok eFt-ban)
Lejárat Rövidlejáratú Hosszúlejáratú Össz. állomány
2012.12.31. állomány (bruttó) 1 177 538 5 799 750 6 977 288
Megoszl. 2013.12.31. Megoszl. % állomány (bruttó) % 16,88 860 294 13,27 83,12 5621 421 86,73 100,0 6 481 715 100,0
9
A lejárati idő alapján csoportosítva a követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya összességében 16,88%-ról 13,27%-ra csökkent, míg a hosszúlejáratú követelések aránya 83,12%-ról 86,73 %-ra nőttek. A rövidlejáratú hitelállományból 2013. évben a megvásárolt követelések leírásra kerültek. A hitelportfolióban a devizaalapú hosszúlejáratú hitel, bruttó állománya 2013. december 31-én 458 639 eFt volt. A Takarék hitelfolyósítása a tervezett alatt realizálódott. Elfogadhatónak értékelhető a lakossági fizetési számlahitel folyósítása, amely a bázistól valamelyest elmarad (95,1%) – de megközelíti a tervezettet (98,9%). A bázishoz képest 4,9%-os, a tervezetthez képest pedig 1,1%-os csökkenést mutat. A várakozás alatt alakult a személyi - fogyasztási hitelek folyósítása, a bázistól és a tervtől is jelentősen elmaradt. Az év során igénybevett személyi, fogyasztási célú hitel 99,5 millió forinttal (36,1%-al) kevesebb, mint 2012. évben és 323,7 millió forinttal maradt el az elvárástól. Az előző évhez képest jelentősen emelkedett az egyéni vállalkozók és társas vállalkozások hitel igénybevétele, és a tervezett folyósítást is meghaladta. A kifolyósított 2 165 millió forint 78,2 %kal több, mint a megelőző évben és minimálisan 0,7 %-al haladta meg a tervezettet. A Takaréknál a pénzforgalmi számlát vezető vállalkozások működésük zavartalanságának fenntartásához 1 506 mó Ft pénzforgalmi számlahitelt használtak fel, amely több mint 1 133 mó forinttal több, mint egy évvel korábban. A tervezett és az előző évi szint alatt maradt a mezőgazdasági támogatás megelőlegező hitel igénybevétele, a 2012. évhez képest minimális 869 eFt míg a tervezetthez képest jelentős 169,2 mó Ft az elmaradás. 2013. év folyamán – élve opciós jogunkkal - követelés fejében a Takarék készletre vett egy lakóingatlant, valamint egyéb berendezéseket, melyeket a tárgyév végéig értékesített. A követelés fejében készletre vett eszközök értékesítéséből eredő veszteség 2 627 eFt volt. Az aktív időbeli elhatárolások legjelentősebb tétele a kormányzati szektorral szembeni Magyar Államkötvényekkel kapcsolatos – időarányos – kamatok összege (169 509 eFt), mely mindössze 5,6 millió forinttal kevesebb, mint 2012. év végén (175 070 e Ft). Hitelekkel kapcsolatos kamatelhatárolás összege 38 700 eFt volt.
5.2.1. Az eszközállomány minősítése A minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegen belüli és mérlegen kívüli eszközök minősítése, kockázati kategóriákba sorolása a Hpt. 86. § előírása, valamint a Takarék ügyletminősítési, értékelési, értékvesztési és céltartalékképzési szabályzatának megfelelően negyedévente megtörtént.
10
2013. december 31-én érvényben lévő szabályzat szerint a mérleg fordulónapján az eszközállomány az alábbiak szerint alakult: (adatok eFt-ban)
Kockázati eszközök a) Befektetési jegy
Összesen
Probl.ment
Minősítési kategóriák külön figy. átl.alatti kétes
rossz
0
b) Bankközi betét
2 028 102
2 028 102
c) Hitelek - vállalkozások hitelei
6 481 715
3 986 651
1 330 222
263 074
834 136
67 632
1 689 520
459 700
793 470
179 796
245 476
11 078
137 112
93 467
458
21 960
21 227
4 609 563
3 387 964
536 294
61 318
567 433
- egyéb hitelek
45 520
45 520
d) Egyéb eszközök Vagyoni érdekeltségek
689 581
571 991
3 000
114 590
33 661
1 071
3 000
29 590
Egyéb követelések
85 000
Egyéb eszközök Mérlegtételek összesen e) Mérlegen kívüli tételek függő kötelezettségek jövőbeni kötelezettségek Kockázati eszk.összesen
570 920
570 920
9 199 398
6 586 744
1 333 222
801 299
410 983
390 316
801 299
410 983
390 316
6 997 727
1 723 538
- egyéni váll. hitelei - lakossági hitelek
56 554
85 000
263 074
834 136
182 222
263 074
834 136
182 222
0 10 000 697
A Takarék a mérlegkészítés időpontjában elvégezte a Takarékbank által kiadott 2013 évi beszámolóban már alkalmazandó új Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztéselszámolási- és Céltartalékképzési Szabályzat valamint a Fedezetértékelési Szabályzat alapján elvégezte az ügylet minősítését és a fedezetek értékelését.
11
Ezen szabályzatok alapján az eszközállomány végleges értékelése az alábbiak szerint alakult: (adatok eFt-ban)
Kockázati eszközök
Összesen
a) Befektetési jegy
Probl.ment
Minősítési kategóriák külön figy. átl.alatti kétes
rossz
0
b) Bankközi betét
2 028 102
2 028 102
c) Hitelek - vállalkozások hitelei
6 481 715
4 249 897
777 863
299 311
728 221
426 423
1 689 520
729 598
261 111
193 251
136 167
369 393
137 112
93 467
459
21 960
21 226
4 609 563
3 381 312
516 293
84 100
570 828
- egyéb hitelek
45 520
45 520
d) Egyéb eszközök Vagyoni érdekeltségek
689 581
571 991
3 000
114 590
33 661
1 071
3 000
29 590
Egyéb követelések
85 000
Egyéb eszközök Mérlegtételek összesen e) Mérlegen kívüli tételek függő kötelezettségek jövőbeni kötelezettségek Kockázati eszk.összesen
570 920
570 920
9 199 398
6 849 990
780 863
801 299
801 056
243
801 299
801 056
243
7 651 046
781 106
- egyéni váll. hitelei - lakossági hitelek
57 030
85 000
299 311
728 221
541 013
299 311
728 221
541 013
0 10 000 697
A problémamentes állomány növekedését az okozta, hogy értékhatár korlát miatt külön figyelendőnek minősített hitelek az új szabályzat szerint problémamentesbe kerülhettek, mivel ezen hitelek nem mutattak késedelmet a mérlegkészítés napján sem. A többi minősítési kategóriánál bekövetkezett negatív átrendeződést az új szabályzatban alkalmazandó szigorúbb minősítési elvek okozták. A kockázati eszközök minősítési kategória szerinti besorolása az alábbiak szerint alakult: (adatok eFt-ban)
Megnevezés Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Mindössz.(mérleg+mérl.kív.)
2012.12.31. Mo. 2013.12.31. Mo. % Elt. +,8 243 335 66,9 7 500 592 76,2 9,3 2 548 123 20,7 781 106 7,9 -12,8 308 902 2,5 299 311 3,0 0,5 882 073 7,2 728 221 7,4 0,2 328 475 2,7 541 013 5,5 2,8 12 310 908 100 9 850 243 100
12
A minősített eszközállomány a Takaréknál 2013. december 31-én 9 850 243 eFt volt, 2 460 665 eFt-tal kevesebb az előző évinél. A csökkenés alapvetően a bankközi betétek állományának csökkenésével magyarázható (- 1 871 922 eFt), mely összegek államkötvényekbe került elhelyezésre. Peresített eljárás alatt lévő követelés (mely ügyfelekkel szembeni követelés) 4 db, a pertárgy értéke 12 326 eFt. A fenti eljárásokkal kapcsolatban a Takaréknak várhatóan vesztesége nem keletkezik. 5.3. Források A forrásállomány alakulását a következő táblázat szemlélteti:
(adatok eFt-ban)
Megnevezés 2012.12.31. Mo % Hitelintézetekkel szemb.köt. 537 268 3,38 Ügyf.szemb.köt.+értékp. 14 074 429 88,63 Egyéb kötelezettségek 174 432 1,10 Kötelezettségek összesen: 14 786 129 93,11 Passzív időbeli elhat. 70 173 0,44 Céltartalékok (ált.kock.CT.) 9 571 0,06 Saját tőke 1 014 149 6,39 Összesen: 15 880 022 100
2013.12.31. Mo% 673 122 4,17 14 642 420 90,70 144 559 0,90 15 460 101 95,77 43 765 0,27 9 0,00 639 567 3,96 16 143 442 100
% Elt.+,0,79 2,07 -0,20 2,66 -0,17 -0,06 -2,43
A források két nagy csoportjának alakulása (adatok eFt-ban)
Megnevezés Saját források Idegen források F O R R Á S O K összesen
2012.12.31 Mo.% 1 023 720 6,45 14 856 302 93,55 15 880 022 100
2013.12.31. Mo.% 639 576 3,96 15 503 886 96,04 16 143 442 100
% Elt.+,-2,49 +2,49
Forrásaink jelentős része – 96,04 %-a – a betétgyűjtési és pénzforgalmi szolgáltatás eredményeként összegyűjtött idegen forrás. Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség ez összességében az előző évhez képest 567 991 eFt-tal nőtt. A növekedés jelentős része a lakossági számla betétállomány emelkedéséből adódott. A hitelintézettel szembeni kötelezettség elsősorban a deviza alapú forinthitelek refinanszírozására felvett devizahitel. A korábbi évekhez képest növekedett a hitelintézetekkel szembeni kötelezettség amely összefügg azaz, hogy a Növekedési Hitelprogram valamint a Magyar Fejlesztési Bank keretei közötti hitelkihelyezések forrása refinanszírozási hitel. A saját források aránya 3,96 %, az előző évihez képest változást -2,49 %-ot mutat. A saját tőke összege jelentősen csökkent mely összefügg a korábban már említett negatív eredménnyel és az értékelési tartalék csökkenésével. A forrásokon belüli többi összetevő nem képvisel számottevő értéket, befolyásuk jelentéktelen.
13
A ügyfelekkel szembeni kötelezettség (betétállomány) meghatározó része a lakosságtól származik: (adatok eFt-ban)
Ügyfélkör Lakosság Egyéni vállalkozók Vállalkozások Nem nyer.érd. Önkormányzatok Összesen:
2012.12.31. állomány 13 293 741 171 422 448 010 38 568 122 688 14 074 429
Mo % 94,4 1,2 3,2 0,3 0,9 100
2013.12.31. állomány 13 639 554 283 509 504 511 60 671 154 175 14 642 420
Mo % 93,2 1,9 3,4 0,4 1,1 100
% Elt. +, -1,0 0,7 0,2 0,1 0,2
Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeink nagyobb része (szerződés szerint) rövid lejáratú, melynek aránya az előző évhez viszonyítva nem változott.
(adatok eFt-ban)
Lejárat Rövidlejáratú Hosszúlejáratú Összesen:
2012.12.31. állomány 13 547 142 78 277 14 074 429
Mo. % 99,4 0,6 100
2013.12.31. állomány 14 553 443 88 977 14 642 420
Mo. % 99,4 0,6 100
% Elt. +, -
A passzív időbeli elhatárolás között a meghatározó összeg a lakossági kamatozó betétek kamatelhatárolása (19 231 eFt), valamint a kormányzati szektorral szembeni passzív elhatárolás (16 727 eFt) – mindkét tétel jelentősen csökkent az elmúlt évhez képest, hiszen a meghatározó jegybanki alapkamat is összesen 2,75 %-kal csökkent az év folyamán. 5.4. Pénzáramlás Kiegészítő mellékletünkhöz csatoljuk a Cash flow kimutatást. A pénzmozgásokat – pénzforrásokat és azok felhasználását – bemutatott változatok közül a Takarék az eredménystruktúrához igazodó formátumban a 250/2000. Korm. rendelet 3. melléklet A változata szerinti, a szokásos tevékenységből származó pénzösszeg-változás kimutatására szolgáló formát választotta. (1. sz. melléklet). 5.5. Tőkemegfelelés – tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) A Takarék 2008-ban bevezetett belső tőkekövetelmény számítási módszerét 2013. negyedik negyedévében a Takarékbank kötelező belső tőkeszámítására cserélte. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) tehát egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testület - megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarék kockázatait, - a Takarék kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, - megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti.
14
Kockázatok tőkekövetelménye: (adatok ezer Ft-ban) Megnevezés
2012. december 31.
Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen Kitettség eredeti értéke Átlagos kockázati súly Mérlegtételek kockázati súlyok kitettségi értéke Mérlegtételek eredeti értéke Mérlegtételek átlagos kockázati súlya Kockázatok tőkeszükséglete összesen - ebből: hitelezési működési (alapmutató módszer) egyéb Tőkepuffer értéke: max. (stressz tesztek, önértékelés) Összes tőkeszükséglet a 2. pillér alatt, tőke pufferrel
2013. december 31.
Index %/eltérés
5 417 767
3 883 858
71,7%
17 427 114 31,1% 5 076 835
17 713 365 21,9% 3 578 138
101,6% -9,2 70,5%
16 580 361 30,6%
16 912 066 21,2%
102,0% -9,4
654 414
772 394
118%
433 421 119 275
310 708 120 974
71,7% 101,4%
101 718 67 497
340 712 77 239
334,9% 114,4%
721 911
849 633
117,7%
A táblázatból kitűnik, hogy az összes-mérleg és mérlegen kívüli- kockázati kitettség eredeti értéke 2,0 %-kal emelkedett, míg a kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 28,3%-al csökkent. A mérlegtételek átlagos kockázati súlya 21,9%. A hitelezési tevékenység kockázata 28,3%-al csökkent az előző évihez képest, az eltérést a csökkenő hitelállomány és a megemelkedett értékvesztés képzés okozta. Az egyéb kockázatok között meghatározó (309 101 eFt) a nem kereskedési könyvi kamatkockázat. A Takarékbank belső tőkeszámítása szerint jelentős tőkeigénye van a hosszú lejáratú államkötvények kamatkockázatának. Az eszköztételek kockázati csoportok szerinti megoszlása 2013. évben az alábbiak szerint alakult: (adatok ezer Ft-ban) Eszköztételek megoszlása kockázati csoportok szerint Megnevezés Eszközök összesen Nulla súlyozású tételek Húsz % súlyozású tételek Harmincöt % - ,, Ötven % -„Hetvenöt % - ,, Száz % -„Százötven % - ,, Súlyozott mérlegt.összesen Függő és jövőbeni köt. stt. Egyéb korrekció (-) Korrigált mérlegfőösszeg Az eszközök kockázati átl.ért.
2012.12.31 Mérlegtétel Súlyozott érték 15 865 574 5 154 899 3 841 143 768 229 3 274 728 1 146 155 483 033 241 517 1 414 234 1 060 676 1 372 095 1 372 095 325 442 488 163 5 076 835 837 182 340 932
2013.12.31 Mérlegtétel Súlyozott érték 16 112 824 9 808 433 281 072 56 214 3 015 253 1 055 339 356 122 178 061 1 285 381 964 036 1 309 507 1 309 507 9 987 14 981 3 578 138 801 290 305 720
5 417 767 34,1
3 883 858 24,2
15
A fenti adatokból megállapítható, hogy a nulla súlyozású eszközállománynak a részesedése közel kétszeresére emelkedett a beszámolás évében Míg a 20%-os és 150 %-os kockázattal súlyozott tételek jelentősen csökkentek, addig 35%-os, 50%-os, 75%-os és 100 %-os nem jelentősen de alatta maradtak az előző év ugyanezen időszaki adatainak. Ennek következtében az eszközök átlagos kockázati értéke 34,1 %-ról 24,2 % ra csökkent. A jogszabályban előírt 8 %-os mértéket az év folyamán folyamatosan meghaladta a tőkemegfelelési mutató. A jelentős vesztéség hatására, a szavatoló tőke csökkenése miatt a tőkemegfelelési mutató értéke 2013. év végén a I. pillérnél 8,83 % -ra csökkent. 5.6. Likviditás, szavatoló tőkeszámítás és a fizetőképesség A Takarék likviditási helyzete az év folyamán mindvégig szilárd volt. A saját tőke és a tartós források együttes összege mindenkor fedezte a tartós kihelyezéseket. 2013. évben a Takarék tartalékolási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítette: adatok ezer Ft-ban! Időszak
Tartalékolási követelmény
Tényleges tartalékolt összeg
268.428 279.923 285.538 289.007 290.653 289.092 287.630 285.446 277.883 276.129 276.079 277.817 281.969
276.334 287.219 292.720 296.230 310.194 302.916 317.054 338.455 335.405 293.160 290.557 305.642 303.824
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év átlag
Különbség az előíráshoz képest (+) 7.906 7.296 7.182 7.223 19.541 13.824 29.424 53.009 57.522 17.031 14.478 27.825 21.855
A Takarék pénzügyi szolgáltatása kockázatának (az év végi csökkenés ellenére) a mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezett, tartalékolási kötelezettségének folyamatosan eleget tett. adatok ezer Ft-ban Megnevezés Jegyzett tőke
2012.XII.31.
2013.XII.31.
Index
85 950
85 950
100%
Eredménytartalék
665 232
671 881
101%
Lekötött tartalék
13 360
7 600
56,9%
Általános tartalék
101 816
0
0%
2 379
- 254 363
0%
Visszavásárolt saját részjegy
3 910
1 720
44%
Immateriális javak , a megh.-nál figy.be vettek kivételével
4 791
3 088
64,4%
868 737
506 260
58,3%
145 412
128 499
88,4%
Tőketartalék
Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig Mérleg szerinti eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve Jegyzett, be nem fizetett tőke
Kockázati céltartalék –ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya ALAPVETŐ TŐKE Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése JÁRULÉKOS TŐKE Levonások előtti szavatoló tőke
145 412
128 499
88,4%
1 005 448
634 759
63,1%
5 747
155 358
2703,3%
999 701
479 401
47,95%
Tőkemódosítás a PIBB miatt csökkentő t. Limit túllépések tőkekövetelménye Egyéb korrekciók +,SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója)
16
5.7. Jövedelmezőség A Takarék 2013. évi üzleti tevékenysége során követni tudta a pénzpiaci változásokat, mérlegfőösszege 16 milliárd 143 millió forintra nőtt, amely 263 millió forinttal több, mint a megelőző év végén. A Takarék összes bevétele 2 milliárd 108 millió forint, 288 millió forinttal meghaladta az előző évit. A Küldöttgyűlés által meghatározott főbb üzletpolitikai céljai középpontjában a működési körzetben elfoglalt pozíció megtartása, a tőkeellátottság javítása mellett, a banküzemi aktivitás fenntartása, a szolgáltatás minőségének emelése, körének bővítése állt. A gazdálkodás várható körülményei alapján kialakított üzletpolitikai célkitűzések többségében helytállónak bizonyultak, bár az évközi törvényi változások és pénzpiaci bizonytalanság a szereplőket, így Takarékunkat is folyamatosan nyugtalanított. Különösen a szükséges hitelezési aktivitás sikertelensége okozott nehézségeket, lehetőségeink kihasználását az ügyfélkör hitelképességének és hitelfelvevő szándékának visszaesése nagyban megnehezítette. Emellett problémás követelésállományunk az előirányzatot meghaladó mértékű értékvesztés elszámolását és céltartalék megképzését igényelte. Mindezek gazdálkodásunk eredményét nagymértékben rontotta, jelentős tőkevesztést okozva a Takaréknak, ezáltal a tőke megerősítése elmaradt a kitűzött célhoz képest. A Takarék 2013 évi gazdálkodását veszteséggel zárta, ehhez nagymértékben hozzájárult, a beszámolás évében a hitelintézeti járadék (8 380 e Ft), a pénzügyi szervezetek különadója (17 298 e Ft), az egyszeri tranzakciós illeték fizetési kötelezettség (31.980 eFt), és az éves tranzakciós illeték melynek mértéke augusztustól duplájára emelkedett (69.336 eFt). Az ügyfelekkel szembeni követelések után 464 209 eFt értékvesztés és céltartalék képzés történt, ami 350 724 e Ft-tal több mint az előző évben elszámolt. Mindezek hatására az adózás előtti eredménynél jelentős 356 179 eFt veszteség keletkezett. Az eredményre pozitív hatással volt a kamatkülönbözet kedvező alakulása. A kapott kamatok, kamatjellegű bevételek összege 5,88 %-kal alacsonyabb a 2012 évinél. Kamatráfordítás címén az elmúlt évi összegnél 21,2 %-kal alacsonyabb összeg került elszámolásra. Mindennek hatására az eredménystruktúra meghatározó eleme a kamatkülönbözet 637 376 eFt ez jelentősen magasabb a 2012. évben realizáltnál, és meghaladva (80 376 e Ft-al) a 2013. évi célkitűzéseket (557 00 eFt). A jutalékeredmény az előző évihez viszonyítva összegében és növekvő tendenciát mutat 30,3 %kal, 54 061 e Ft-tal magasabb, mint 2012. évben és 1,8 %-kal 4 200 e Ft-tal haladja meg a tervezettet. Üzletpolitikai célkitűzéseink között évek óta kiemelten kezelendő a pénzforgalmi számlák számának és forgalmának növelése. Eredményeink alakulásánál, jövedelemtermelő képességünkben pedig egyre nagyobb szerepet kell kapnia a számlavezetésből adódóan elszámolt jutalékok, díjak bevételeinek. A Magyar Fejlesztési Bank-tól kezelésre átvett hitelállomány csökkenése következtében az állománykezelés utáni jutalék összege is kevesebb, a kiesést szükséges pótolni. Ezt szolgálta a Signál Biztosítóval jutalék ellenében végzett biztosítás közvetítésre irányuló megállapodás is. Javulás könyvelhettünk el az elektronikus szolgáltatások területén. Bankkártya birtokosaink száma az év végén 6 428 db volt mely minimálisan 85 darabbal elmarad az egy évvel korábbitól.
17
A bankkártyák számának csökkenésével párhuzamosan az elektronikus fizetőeszközök forgalma is csökkent az előző évhez képest. Még nem az elvárt mértékben, de folyamatosan gyarapszik internet bankkal rendelkező számlatulajdonosaink köre. A számlatulajdonosoknak még csak 12 %-a rendelkezik internetbank elérhetőséggel, de szükséges ezen kör további bővítése. Bankkártya birtokosaink számának csökkenése mellett a kártyatársaság, ill. bankváltás miatt a jutalékrendszer is átalakításra került, csökkenő jutalékbevétellel kellett szembesülnünk. Az elmaradt hitelfolyósítás miatt is jelentősen csökkentek, illetve elmaradtak a hitelekkel kapcsolatos jutalékjellegű tételek. Minimálisan növekvő jutalékbevételünk azonban pozitív hatással volt az eredményességünkre. Az év során megnövekedett, hitelként ki nem helyezett forrásainkat folyamatosan állampapírokban, illetve bankközi betétekben tartottuk. A szabad pénzeszközök kihelyezésének átlaghozamát az elmúlt évhez viszonyítva kismértékben csökkenően – az állampapír kamatának mozgásához igazodóan – az év eleji előjelzések alapján 6,49 %-os mértékben ítéltük reálisnak, s a tervezettől alacsonyabb szinten realizálódott. 6,04 %-on. A szabad pénzeszközöknél a 2012-es évtől 5,6 %-kal 31 331 eFt-al kevesebb kamatbevétel realizálódott, mely a bankközi piacon elérhető alacsony hozamoknak köszönhető, a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenéséből adódóan. A tervezettől 10,3 %-kal 49 275 e Ft-al volt több a kamatbevételünk. A tervezés időszakában csökkenő jegybanki kamatlábváltozással számoltunk. A betét és hitelkamatok a pénzpiac hatására korrigálódtak. A Takarék kamatpolitikai döntéseinek alapkoncepciója továbbra is a pénzpiaci kamatokhoz való alkalmazkodásra, az ügyfélmegtartásra, illetve a megfelelő jövedelmezőség biztosítására épül, mind a betéti, mind pedig a hitelkamatok vonatkozásában. A hiteleknél átlagosan 12,05%-os átlaghozamot terveztünk, amely minimálisan magasabb volt a 2012 évhez viszonyítva. A referencia kamatok csökkenésének következtében a tervezettel szemben csak 0,5 %-os volt a tényleges csökkenés, a hitelek átlagkamata 2013-ben 12,0 %-os volt. Betéteknél az év elején 5,8 %-os átlagkamattal számoltunk. A folyamatos jegybanki alapkamat csökkenése miatt a kamatok jelentősen alatta maradtak tervezettnek, így a beszámolás évében a kamatteher átlagosan 4,7%-os volt. Az eredményesség növelése érdekében a 2013. év során évközben 6 alkalommal hajtottunk végre kamatváltozást. A kamatszint változások hatására csökkenteni tudtuk a forrásszerkezet költségét, ami az is mutat, hogy a kamatjellegű ráfordítások a tervezettnél kedvezőbben alakultak. A betétek kamatráfordítása 21,3 %-os mértékben alatta maradt az előző évinek, illetve 5,1 %-al alakult kedvezőbben a tervezettől. Összességében a hitelkamat bevétel az év végére minimálisan 1,1 %-kal (9 010 eFt-tal) maradt el a tervezettől. A betéti kamatráfordítás az év közbeni kamatcsökkentések hatására viszont jelentősen elmaradt a tervezettől (36 546 eFt-tal). A vállalt kockázat mértéke, a kellő fedezetek megkövetelése fő szempont volt minden kihelyezésnél.
18
Az ügyfelekkel szembeni követeléseink minőségét erőteljesen rontotta az adósmorál további, jelentős romlása, az eladósodási folyamatok ugrásszerű növekedése. Megnőtt a fizetési késedelembe esett hitelszerződések száma. A követelésekre megképzett értékvesztés és céltartalék összege 350 724 e Ft-os növekedést mutat az előző év végi adatokhoz mérten. A beszámolás évében - az Igazgatóság döntése értelmében – a korábban 100 % értékvesztéssel fedezett követelésekből két ízben történ hitelleírás 279 741 eFt értékben. Az értékvesztés és céltartalék összegének 2013. évi tervezésekor még mindig a romló gazdasági körülmények miatt az ügyfelek fizetőképességének és készségének romlásával számoltunk, de a Takarék 2013. évben kiemelt figyelmet fordított a hitelek behajtása eredményességének növelésére. A behajtásokkal foglalkozó hitelcsoport minden élő és hátralékban lévő adóssal kapcsolatba lépett és megoldást keresett a hátralékos állomány csökkentésére. 2013-as gazdálkodási év végén a Takarékbank által kiadott szabályzatok alapján kellett a követelések minősítést, a fedezetek értékelését elvégezni, ami lényegesen szigorúbb feltételeket tartalmazott a korábbi hatályos szabályzatoknál. Mindezekkel együtt a tervezett (110 móFt-os) értékvesztés növekedéssel szemben 464,2 millió Ft-os értékvesztés és céltartalék növekedés realizálódott 2013-ban. Ez jelentősen hozzájárult az év végén kimutatott magas veszteség elszámolásához. Az elszámolt értékvesztés jelentős része a felszámolás alá került ügyfelek miatt vált szükségessé, továbbá jelentős többlet értékvesztés képeztünk a 90 napon túli lakossági követelésekre, ezzel megfelelő tartalékot képeztünk a bizonytalan kinnlevőségekre. Az értékvesztés és céltartalék képzése a beszámolás évében 354 209 eFt többletráfordítást mutat a tervezetthez képest. Az egyéb pénzügyi eredmény az előző évhez és a tervezetthez képest is kedvezőtlenül alakult annak ellenére, hogy a beszámolás évében is pozitív hatással volt a devizaeszközökön realizált árfolyamnyereség. Az előző év hasonló időszakához képest 2013-ban negaív eredmény realizálódott, hiszen 2012. december 31-én 7 529 eFt, míg ez évben 713 eFt volt. (de folyamatosan csökkent a devizaalapú hitelállomány). Az árfolyamváltozás azonban egyik évben sem okozott jelentős mértékű változást a mérlegre, mivel eszköz- és forrástételek elenyésző hányada kötődik devizához, és a devizaalapú forinthitelek forrása a más hitelintézettől felvett devizahitel volt. Az egyéb pénzügyi eredmény az éves tervezettnek 14,3 %-a. A Takarék az évek óta kialakított szigorú költséggazdálkodását tovább folytatva már a tervezés idején is ennek megfelelően kalkulálta a várható költségeit. A bérköltség és egyéb személyi jellegű kifizetések tervszámait a 2012. évi tényszámból kiindulva, 6,7%-os minimális növekedéssel határoztuk meg. A személyi jellegű ráfordítások esetében kismértékű 2,9 %-os megtakarítás mutatkozik a tervezetthez képest. A Takarék igazgatósága által 2011. szeptemberében megalkotott és érvénybe helyezte Javadalmazási Politikáját amelyet a megváltozott gazdasági környezet miatt 2013. február 25. napján felülvizsgálta. Az anyagjellegű ráfordítások és egyéb szolgáltatási díjak tényadatai alapján megállapítható, hogy a tervezettnél kedvezőbben alakult, 12,12%-os a megtakarítás összege.
19
Az adózás előtti eredmény 314,2 móFt-tal alacsonyabb a tervezettnél. Adófizetési kötelezettség a negatív eredmény után nem keletkezett, a tagoknak osztalék kifizetésére nincs lehetőség. A negatív eredményre az általános tartalék felhasználását követően az eredménytartalék nyújt fedezetet. A jövedelmezőségi mutatók a negatív eredmény miatt szinte valamennyi területen romlottak. Az eszközarányos bevételnél 1,3%-os növekedés tapasztalható a bázishoz képest. A Takarék folyósítási előirányzatait 2013. évben a tervtől elmaradva (89,4%), de az előző évi szintet meghaladva (101,1%) teljesítette, amely megnehezítette a gazdálkodás eredményességének fenntartását. A Takarék az év folyamán különböző hitelcélokban 4 milliárd 919 millió forint hitelt nyújtott továbbra is igen szigorú hitelbírálati rendszer mellett. A Takarék tevékenységének eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A Takarék kamatmarzsa 2013-ben 4,0% volt, ami 0,5%-al magasabb a bázisnál. A növekvő kamatmarzs hatására a hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 47,9 %-os, ami a bázishoz viszonyítva 10,1 %-ponttal magasabb. 2013 évben az elszámolt értékvesztéssel megfelelő tartalékot képeztünk a kockázatos követelésekre, ezért 2014 évtől a kamatkülönbözetből származó eredmény üzletpolitikai terveink alapján biztosíthatja az eredményes gazdálkodást, tőkenövekedést. A Takaréknál a hitel-betét arány 44,26%-ra csökkent az előző évi 47,94%-ról. A csökkenés a hitelfolyósítás tervezettől való elmaradása miatt következett be, mely elsősorban a lakáscélú és a lejáratos fogyasztási hitelek esetében tapasztalható. A Takarék hatékonysági mutatói alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a Takarék a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a tervezettnek megfelelően gazdálkodott. A bevétel arányos költségszint 25,0%, ami 4,2%-os csökkenést mutat a bázishoz. Az eszközarányos költségszint 3,3%, mely 0,1%-al alacsonyabb a 2012. évitől – némileg csökkent, de még az inflációs hatásokat tükrözi. A Takarék tőkeellátottsága jelenleg kielégítő, a mindenkori szabályozói tőkeszükségletet meghaladja. Azonban a következő év célkitűzései közé tartozik a saját tőke növelése. A tőke ellátottsági mutatók az előző évivel összehasonlítva csökkenést mutatnak, a biztonságos működéshez szükséges tőke azonban rendelkezésre áll, a Takarék fizetőképességi mutatója meghaladja a jogszabályi előírást. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulását tükröző mutatószámok a 2. sz. mellékletben szerepelnek. II. A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ ADATOK 1. Általános előírások szerinti bemutatások a.) Mérlegtételek összehasonlíthatósága A 2013. évi mérleg a pénzügyi intézmények részére előírt tagolásban, formátumban készült, a mérlegsorok tartalma az előző évihez viszonyítva nem változott.
20
b.) Tételátrendezések helyei A mérlegben saját elhatározásból tételátrendezés nem történt, a főkönyvi kivonat alapján a korábbi év gyakorlatának megfelelően történt a mérleg összeállítása. A hosszúlejáratú követelések, illetve kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes összegének kivonásával kerültek a mérlegben feltüntetésre. Az átcsoportosítás összegéről a 3. sz. mellékletben adunk számot. c.) Értékelési eljárás megváltoztatásából származó eltérések Az előző évihez viszonyítva a mérleg- és mérlegen kívüli tételek értékelése alapvetően nem változott. d.) Tájékoztatás a kapcsolt vállalkozásról A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezései alapján a Takarék 1998. szeptember hó 07. napján egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapított Füzesabonyi Ingatlankezelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (FISZ Kft.) néven. A társaság csak és kizárólag a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet lát el. A társaság törzstőkéje 3 millió forint, melyet a Takarék, mint alapító készpénzben bocsátott a Kft. rendelkezésére. A Takarék a Kft-ben közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik (100 %). A társaság székhelye: 3390 Füzesabony, Rákóczi u. 58. Jegyzett tőkéje: 3 000 eFt, A társaság 2012. évi mérleg szerinti eredménye az előző évekhez hasonlóan pozitív volt, de a hitelkamatok elszámolását követően 2013 évben a beszámoló adatai alapján már negatív eredményt mutat. A Takarék hitelt folyósított 252 millió Ft összegben követelés kezelés és vagyonhasznosítás céljából átvett eszközök és követelések finanszírozására. A bizonytalan megtérülés miatt a hitel rossznak és emiatt a kapcsolt vállalkozásban lévő befektetést külön figyelendőnek minősítette. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a Takarék a társasági szerződésben meghatározott alapításkori érték 90 %-án tartja nyilván. A Takarékkal szemben hátrasorolt kötelezettség kapcsolt vállalkozás mérlegében nem szerepel. A FISZ Kft-vel szemben látra szóló, rövid lejáratú kötelezettségként – a pénzforgalmi számla és a lekötött betét összegében 13 202 eFt-ot tartottunk nyilván. Az év folyamán 505 eFt kamatráfordítás, 42 eFt jutalékbevétel és került elszámolásra általános feltételekkel. A hitellel kapcsolatosan fizetendő kamat, függő tételként került elszámolásara 3 870 eFt összegben. A számvitelről szóló 2000. évi C tv. 119. § (2), valamint a 117. § (6) bekezdése értelmében a Takarék a fenti leányvállalatának bevonásával 2013-es üzleti évben sem készített összevont (konszolidált) éves beszámolót.
21
A Számviteli törvény 119.§.(2) alapján nem szükséges a FISZ Kft, mint részesedési viszonyban lévő vállalkozás konszolidálása, mivel ez a Takarék vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős. A folyósított hitel nem haladja meg a számviteli politikában meghatározott jelentős értékhatárt, és a Takarék a követelés állomány minősítésénél úgy járt el mintha a követelés az eredeti adóssal szemben állna fenn. A Hpt. 90.§. (1) bek. alapján nem tartozik összevont alapú felügyelet alá sem, így az éves beszámoló kizárólag a Takarék adatait tartalmazza. 2. Tételes bemutatások a mérlegben a.) Az immateriális javak, tárgyi eszközök állományváltozását, az értékcsökkenés tárgyévi változását mérlegtételek szerinti bontásban a 4. sz. mellékleten mutatjuk be. A saját tulajdonú ingatlanok értékhelyesbítésének változása csökkentette a tárgyi eszközök értékét. Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket érintő átsorolás az év folyamán nem történt. Az értékcsökkenési leírás valamennyi eszköznél terv szerinti lineáris leírással került elszámolásra (összege 22 755 eFt), terven felüli értékcsökkenés a tárgyévben 60 288 eFt volt. b.) Befektetett pénzügyi eszközök alakulása
Megnevezés Nyitó könyv sz.érték Befektetések az év folyamán lejárat az év folyamán Forgóeszközből átsorolt Befektetett eszközből átsorolás Záró érték Éven túliból ÉB. esedékes Mérlegadat (bruttó) Részesedések értékvesztése Mérlegadat (nettó)
(adatok eFt-ban) Jegybankképes Részvények Részesedések Összesen értékpapírok 30 644 3000 4 456 462 4 490 106 17 3 372 968 3 372 985 742 740 742 740
30 661
3000
30 661 29 590 1 071
3 000 300 2 700
7 086 690 2 746 076 4 340 614 4 340 614
7 120 351 2 746 076 4 374 275 29 890 4 344 385
Pénzügyi befektetéseink között többségi vagy befolyásoló részesedés a FISZ Kft-ben van, melynek 100 %-os tulajdonosa a Takarék. Egyéb részesedési viszonyban részvényesei vagyunk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nek, a Cooptourist Rt-nek, a Hitelgarancia Rt-nek és az Orient Bankinformatikai Rtnek. (A részvénytársaságok székhelye: Budapest). A Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap 2011. május 10-i Közgyűlési határozata alapján a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet a jelenleg már felszámolási eljárás alatt álló Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezetben 26 millió Ft részjegyet jegyzett, valamint 85 Mó Ft kölcsöntőkét nyújtott. 2012. évben a fenti Takarékszövetkezet
22
felszámolásának megindítása után 50%-os értékvesztést, majd 2013 évben ugyancsak 50 %-os értékvesztés mindkét tételre megképzésre került (111 mó Ft értékben) . c.) Egyéb, a mérlegtételekhez kapcsolódó tételes kiegészítés Az aktív és passzív időbeli elhatárolások az alábbiak szerint alakultak:
(a)datok eFt-ban Megnevezés AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Kamatok aktív időbeli elhatárolása - kormányzati szektor - MNB - Önkormányzat - hitelintézetek - pü-i kieg.tevékenység - nem pü.váll, - lakosság (megfiz. kamat) - egyéni vállalkozókkal (megfiz. kamat) - nonprofit szervezet Összesen: Egyéb aktív elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek,ráford.aktív időb.elhat. Halasztott ráfordítások Aktív időbeli elhatárolások összesen:: PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Kamatok passzív időbeli elhatárolása Egyéb ráford. időbeli elhatárolása Költségek passzív időbeli elhatárolása Költségek és ráford.passzív időbeli elhat. Halasztott bevételek Passzív időbeli elhatárolások összesen::
2012.
2013.
175 070 1 377 308 36 380 196 31 274 30 937 1 204 15 276 761 43 708 320 469 299
169 509 204 9 277 6 253 21 682 1 254 29 208 208 54 512 262 720 590
-5 561 -1 377 -104 -27 103 -196 -25 021 -9 255 50 14 -68 553 10 804 -57 749 291
320 768
263 310
-57 458
30 459 36 171 3 543 70 173
19 582 20 784 3 382 43 748 17 43 765
-10 877 -15 387 -161 -26 425 17 -26 408
70 173
d.) Egyéb követelések és egyéb kötelezettségek ESZKÖZÖK - 12. b) EGYÉB KÖVETELÉSEK Munkavállalókkal szemben Vevőkkel (vállalkozások) szemben Részjegy visszaváltás (tárgyévi) Hiteleket érintő állami támogatás Érdekképviseleti szervekkel szemben Ügyfelekkel szemben Társasági adó túlfizetés Hitelintézeti járadék túlfizetés Vállalkozásokkal szemben egyéb
Eltérés
135 1 695 1 720 17 916 5 924 18 2 555 184 500 30 647
23
FORRÁSOK - 4. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK
Klíring Magyar Posta ZRt-vel szemben Munkáltatói hitelek elszámolása Lízing adósokkal szemben NAV-val szemben Társadalombiztosítással szemben Önkormányzatokkal szemben Úton lévő tételek Biztosítókkal szemben Vállalkozásokkal szemben Átvett kaució Állammal szemben (megelőlegező kcs.) Részjegy jegyzés (tárgyévi) Felügyeleti díj Lakossággal szemben egyéb Fel nem vett osztalék Szállítókkal szemben Egyéb kötelezettség
2 234 49 1 042 1 051 84 262 21 262 470 28 040 363 195 180 1 027 940 123 2 708 44 565 4 144 559
III. EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ TÉTELEK 1. Általános előírások szerinti kiegészítések Az eredménykimutatás sorai tartalmilag nem változtak az előző évhez viszonyítva, az összehasonlíthatóság biztosított, tételátrendezés nem történt. Az eredménykimutatást érintő – értékelési eljárásból fakadó – változás 2012. évhez viszonyítva nem történt. 2. Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz a./ Rendkívüli bevétel és ráfordítás: A Takaréknál 2013. évben rendkívüli ráfordítás egy behajthatatlannak nem minősített elengedett követelés esetében keletkezett 27.488 eFt összegben. Rendkívüli bevétel elszámolására 2013 évben nem került sor.
24
b./ Valutában elszámolt bevétel Ft összege A Füzes Takaréknál nemleges.
c./ A 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadója és a hitelintézeti járadék bemutatása Pénzügyi szervezetek különadó bemutatása: Adatok ezer Ft-ban!
Különadó számítása Adóalap Mérlegfőösszeg (2009. XII.31.) Hitelintézetnél elhelyezett betét Hitelintézeti részvényén Csökkentő tételek összesen Módosított mérlegfőösszeg Pénzügyi szervezetek különadója
2013. év 11 532 123 14 660 080 3 126 903 1 054 3 127 957 11 532 123 17 298 000
A Takarék adózás előtti vesztesége 356 millió Ft ezért negatív adóalap után hitelintézeti különadó 2013 évben nem került elszámolásra. Így a Pénzügyi szervezetek különadója címén 17 298 000.- Ft összeget tartunk nyilván 2013. december 31-én egyéb ráfordításként. A 2006. évi LIX. törvény alapján a Takarék a járadékfizetési kötelezettségét az alábbiakban állapította meg: Állami kamattámogatással érintett hitel kamatbevétel: 2013. I. negyedévben 39 342 106 Ft 2013. II. negyedévben 47 547 786 Ft 2013. III. negyedévben 37 386 755 Ft 2013. IV. negyedévben 43 328 674 Ft Összesen: 167 605 321 Ft Hitelintézeti járadék: 167 605 321 x 5 %= 8 380 e Ft Mely, mint a járadék egyéb ráfordítások között van kimutatva d./ A kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges ügyletek bemutatása, ha nem a szokásos piaci feltételek szerint jöttek létre Nemleges
25
e./ Társasági adóalapot módosító tételek A társasági adó megállapítása során jelentkező adóalap korrekciós tételek a következők: (adatok eFt-ban) Adózás előtti eredmény Adóalapot növelő tételek Értékcsökkenési leírás Visszafizetési kötelezettség nélkül adott tám. (rendkiv. ráf.) Reprezentásió, üzleti ajándék Behjthatatlan. Követelés miatt eleng.követelés Bírság Növelő tételek összesen Adóalapot csökkentő tételek Értékcsökkenési leírás Kapott osztalék Jövőbeni köt-re képzett CT.felhasználása Munkanélkül.fogl. TB.jár., Eü. hozzájár. Adomány (rendkívüli ráfordítás) Fejlesztési tartalékba hely. Hitelintézeti különadó Középváll.ber.adókedvezm.* Adóalapot csökkentő tételek összesen
-356 179 22 843 1 107
23 950 21 146 30
0 21 176
Adóalap Társasági adó 10 %
-353 405 0
f./ A hitelintézeti különadó bemutatása (adatok ezer Ft-ban) Megnevezés Adózás előtti eredmény Adóalap Különadó fizetési kötelezettség A Kjtv.4/A§. (6)a) fiz.ö.különadó A pénzügyi szerv. különadójának mód.összege Rendelkezés a pü-i sz. különadó össz. mód. Jel. adótúlfizetés összegéről
Összeg -356 179 -353 405 0 17 298 17 298 -
IV. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ 1. Munkavállalók adatai (adatok eFt-ban)
Állománycsoport Teljes munkaidős szellemi Teljes munkaidős szellemi nyugdíjas Teljes munkaidős fizikai Teljes munkaidős fizikai nyugdíjas Részmunkaidős szellemi nyugdíjas Részmunkaidős fizikai Részmunkaidős fizikai nyugdíjas Állományon kívüli Összesen
Átl.stat. létszám
Bérköltség
Személyi jell. Egyéb kifiz.
69
258 574
27 467 102
1 1
10 079 1 246
102
2
2 450
204
2 2
4 255 1 362
204 100
3 80
1 634 16 044 295 644
156 2 899 31 234
26
2. Az általános igazgatási költségek ráfordításainak költség nemenkénti bontása (adatok eFt-ban)
Költségnem
2012. év
Személyi jellegű ráfordítás - bérköltség - személyi jell.egyéb kifiz. - bérjárulékok Egyéb igazgatási költségek - anyagköltség - igénybevett szolgáltatás - egyéb szolgáltatás Általános igazgatási költség (E8) Értékcsökkenési leírás (E9) Összesen:
2013. év
394 386 289 680 20 108 84 598 103 116 32 975 67 535 2 606 497 502 33 713 531 215
409 263 295 644 31 234 82 385 94 059 24 419 67 065 2 575 503 322 22 755 526 077
3. Mérlegen kívüli függő kötelezettségek A Takarék mérlegen kívüli tételei az alábbiak szerint alakultak. (adatok eFt-ban)
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201.
202.
203.
Függő kötelezettségek 01. Opciós ügyletek 02. Garanciavállalás 03. Kezességvállalás 04. Visszavonható készenléti (standby) hitellevél 05. Visszavonhatatlan hitellevelek és az akkredetivek 06. A hitelszerződés alapján még igénybevehető keretösszeg Jövőbeni kötelezettségek 01. Határidős adásvételi ügyletek 02. A swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek 03. Egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőben) kötelezettségek ( Tv.3.(8) 15.p)g. Mérlegen kívüli követelések
2012. év
2013. év
837 182
801 290
361 440
269 490
475 742
531 800
0
0
Ezen tételek a mérlegkészítés napján végzett minősítés során 9 eFt céltartalék állományt igényeltek. 4. Vezető tisztségviselők járandóságai, kölcsönei A 2013-es üzleti évben a Takarék igazgatósága tagjai 9 240 e Ft, a felügyelőbizottság tagjai 6 804 e Ft tiszteletdíjban részesültek (összesen 16 044 e Ft). E csoport tagjainak előleg, (általános feltételű lakossági hitel és lakossági fizetési számlához kapcsolódó belső hitelnek nem minősülő hitel kivételével) kölcsön nem került folyósításra.
27
A Takarék könyvvizsgálatát a K.F. Audit Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft képviseletében eljáró Kiss Ferenc – pénzügyi intézményi minősítésű – könyvvizsgáló látja el. A megbízása 2013. üzleti évre, illetve annak lezárását tárgyaló küldöttgyűlésig, de legfeljebb 2014. május 31. napjáig szól, havi 273 050.- Ft – az ÁFA-t is magában foglaló – díjazás megfizetése mellett. 5. Környezetvédelem A Takarék által kibocsátott szennyező anyagok, a személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajt, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át, a gépkocsik javíttatása, karbantartása idején. Takarékunk nagy gondot fordít arra, hogy a nyomtatókban használatos festékkazetták, festékszalagok, ill. festékpatronok ne kerüljenek az egyéb hulladékok közé, azokat a számítógépeket karbantartó cég elszállítja. Az „un” háztartási hulladékok (papír, fű) elszállítása zárt hulladékgyűjtő edényben történik a hulladékszállítással megbízott cégekkel kötött szerződések alapján minden fiókunktól és a központi irodaházból is hetente. V. SAJÁTOS HITELINTÉZETI KIEGÉSZÍTÉSEK (a 250/2000. Kormányrendelet 25 §. alapján) 1. A Takarék az alapvető pénzügyi szolgáltatáson – hitelezés, követelésvásárlás, betétgyűjtés, pénzforgalmi számlavezetés – túlmenően – volumenében jelentős – egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végez. 2. A tárgyévi céltartalék képzés és felhasználás alakulása a következő S.sz. 01 02 03 04 05 06
Megnevezés Céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre KC. Függő és biztos jövőbeni kötelezetts. Általános kockázati céltartalék Kamatkövetelések után képzett ct. Egyéb céltartalék Céltartalékok
Nyitó
Tárgyévi Előző Képzés évi Átértékelés visszaírás
Adatok eFt-ban Záró
0 9 571
1 810
1 792
9 580
9
9 571
1 810
1 792
9 580
9
3. A Takarék eleget tett a törvényi előírások és belső szabályzatok szerinti céltartalékképzési, értékvesztés elszámolási kötelezettségének.
28
Az értékvesztés állomány az alábbiak szerint alakult az év folyamán. Értékvesztés összege Kockázati eszközök megnevezése
Nyitó
Leírás, Értékes Korrigált elengedet í -tés nyitó követelés
Képzés eredeti szab.alap.
Képzés új szab. miatt
Visszaírás tárgyévi
Visszaírás előző évi
Eredeti szab.a.
Új szab. miatt
30 813
-114
Eredeti szab.a.
Új szab. miatt
Átértékelés veszt.
Záró
Hitelintézetekkel szembeni követelés Ügyfelekkel szembeni követelés
620 475
234 094
Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés
35 222
48 254
Értékpap., részesed. bef.i célra
16 590
59 074
327 307
259 564
306 988
130 023 1 853
137
731 421
-13 032
13 830
16 590
13 300
29 890
41 538
43 462
85 000
372 403
330 156
798
0
Követelés fejében átvett eszköz Egyéb követelés
42 500
962
ÉRTÉKVESZT. ÖSSZESEN
714 787
283 310
59 074
306 988
30 813
-114
130 821 1 853
137
846 311
Az új szabályzat miatti többlet értékvesztés képzésre a 90 napon túli követelések értékelése, valamint a nem lakáscélú ingatlanok hitelfedezeti érték megállapítása miatt került sor. 4. Egyéb mérlegtételekhez kapcsolódó tételes kiegészítés A mérleg fordulónapján (Hpt. 79. §.) a nagykockázat vállalásnak minősülő követelések együttes összege nettó 1 361 703 eFt volt. (adatok eFt-ban)
Megnevezés
Hitel Értékpapírok Részesedések Váltó, csekk Vállalt köt. Pénzügyi lízing Egyéb követelések Összesen
Nagykockázat vállalás
Értékvesztés, céltartalék
Egyéb korr.
Nettó (k.sz.)ért.
1 629 659
270 656
1 359 003
3 000
300
2 700
1 632 659
270 956
1 361 703
29
5. Betétbiztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel: (adatok eFt-ban)
Alap/intézmény megnevezése Országos Betétbiztosítási Alap Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete
Tárgyévi hozzájárulás összege 8 323 1 354
6.-7. Hátrasorolt eszközöket, hátrasorolt kötelezettségeket nem tartunk nyilván. 8. Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint: Mérlegtételek 3.b. Hitelint.szemb. köv. - egyéb 4.a.Ügyfelek-kel szemb.köv pü.szolg.
0-3 hó
3 hó-1 év 1 év-5 év E s z k ö z ö k
5 év -
(adatok eFt-ban) Összesen
1 877 648 849 275
1 877 648 910 194
1 688 371
2 302 454
5 750 294
83 465
672 136
F o r r á s o k 1.b.hitelint.szemköt., meghat. időre lek. 2. ab)ügyf.sz. köt.tak.betétekb. éven belüli 2. ac)ügyf.sz. köt.tak.betétekb. éven túli 2.bb).Ügyf.sz. egyéb köt.pü.szolg. ÉB 2.bc) Ügyf. sz. egyéb köt.pü.szolg. ÉT 7. Hátrasorolt köt.
8 988
24 332
7 274 750
309 573
555 351
7 584 323
14 176
4 118 250
24 715
7 800
38 891
4 126 050
9.A Takarékbanktól felvett refinanszírozási hitel fedezetéül könyv szerinti értéken 542 479 e Ft államkötvény került zárolásra. A NHP keretében folyósított hitelek finanszírozására felvett refinanszírozott hitelek fedezetéül pedig 83 800 eFt államkötvényt zároltak. Ezen túl saját eszközei terhére a Takarék 269 490 e Ft éven túli bankkezességet vállalt. 10. Penziós ügyletet nem végzünk 11. A Takarék eszköztételeiben tőzsdén jegyzett értékpapír nem szerepel. 12-13.(26-33.) A Takaréknak külföldi pénznemre szóló követelése, illetve kötelezettsége devizahitel folyósítás, illetve forintszámláról történő devizautalással összefüggésben történő devizaszámla-nyitás kapcsán keletkezett.
30
A devizális mérlegtételek 2013. december 31-én az alábbiak voltak. DEVIZÁS MÉRLEGTÉTELEK (BR) Megnevezés MTB EUR szla (90 219,76 EUR) MTB USD szla (590,46 USD) MTB CHF szla (14 230,96 CHF) MTB CAD szla (322,64 CAD) Ügyf.szemb.követel. (nettó) (1 602 770,35 CHF) Aktív kamatelhat. ( 7 025,06 CHF) Eszköztételek összesen: Hitelintézettel (MTB) szemb. köt. (1 900 000 CHF) Passzív kamatelhatárolás ( 0 CHF) Forrástételek összesen:
eFt 26 787 127 3 446 65 388 095 1 701 420 221 460 066 0 460 066
A fenti mérlegtételekkel kapcsolatban elszámolt értékvesztés összege 70 544 eFt. Az eszközök és források értékelése az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történt. Azonnali deviza adásvételi ügyleteket, határidős, opciós, swap ügyleteket a Takarék nem végez. 14. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás címen ráfordítás nem keletkezett. 15. A Takarék meg nem képzett céltartalékot, és el nem számolt értékvesztést nem tart nyilván. 16. Cash-Flow kimutatás mellékelve! (1. sz. melléklet) 17. A kamat függővé tétel szabályát a Takarék a 250/2000. Kormányrendeletben előírtak szerint alkalmazta. A mérlegen kívüli nyilvántartott függővé tett kamatok, kamatjellegű jutalékok és pénzügyi szolgáltatási díjak összege 353 189 eFt, kivezetések miatt 93 253 eFt-tal alacsonyabb, mint az előző évben. 18. (20-21-22.). Saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: Megnevezés
Részesedés
Saját tul.részvény
Saját tul. értékpapír
Idegen tul. értékpapír
Részjegy
Nyomdailag előáll.ép. Elszámolóházban Nyomdailag előállított értékpapír Dematerializált értékpapír
Egyéb
Névérték Könyv sz.ért. Piaci ért. Névérték Könyv sz.ért. Piaci ért. Névérték Könyv sz.ért. Piaci ért.
3 590 3 590
1 071 1 071
7 387 060 7 386 687
800 800
1 071
7 386 687
800
3 000 2 700
26 000 0
2 700
0
31
A Takarék Takarékbanknál lévő értékpapír számláján a mérlegkészítés időpontjában 1 millió forintos Hitelgarancia részvény volt, melyből 200 eFt a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet tulajdona. A Takarék megbízásra befektetési szolgáltatást nem végez. A Takarék biztosítópénztárak részére vagyonkezelést nem végez. 19.(23.).Befektetési szolgáltatás bevétele, ráfordítása (adatok ezer Ft-ban)
Megnevezés Értékpapír forgalomba hozatal szerv.tev. Bizományosi tevékenység Kereskedelmi tevékenység Letétkezelési, őrzési, p.k. tevékenység Egyéb tevékenység Összesen
Bevétel
Ráfordítás
43 43
20. (24.) Pénzfeldolgozási tevékenységet a Takarék nem végez. 21. (25.) A Hpt. 75.§ (3) bekezdés szerint általános tartalék képzése alól nem kértünk felmentést. 22. (30.). Az immateriális javak részletezése: (adatok eFt-ban) Megnevezés Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen:
Bruttó érték
Nettó érték
89 409
3 088
0
0
89 409
3 088
23. (31). Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként (bruttó) 2 553 eFt közmű hozzájárulás megfizetése alapján szerzett használati jogot tartunk nyilván (nettó értéke 1 628 eFt). 24. (32.). Készletek leltára (adatok eFt-ban)
Készletek Vásárolt készletek (anyagok) Követelés ellenében szerzett ingatlan Összesen:
Bruttó érték Értékvesztés K.sz.érték 5 709 0 5 709 0 0 0 5 709 0 5 709
25.(33.) Faktor- és lízingkövetelést 2013. december 31. napján nem tartunk nyilván.
32
26. (38.) Az adott és kapott biztosítékok szolgáltatásonkénti megbontása az alábbi:
Megnevezés Pénzügyi szolg.kapcs. Befektetési szolg.kapcs.
Kapott fedezetek eszközök Garanciav Kezességv áll. áll. 12 771 456 209 819 2 398 656
(adatok ezer Ft-ban ) Adott fedezetek Eszközök Garanciav Kezességv áll. áll. 626 279 269 490
27. (39.) A Takarék a valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. 28.(41-42.) Az eredmény kimutatásban szereplő összegek kizárólag belföldi bevételekből származnak. Határon átnyúló szolgáltatást a Takarék nem végez. 29.(43.) A lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állománya 2013. december 31-én 7 386 687 eFt. 30. (45.) Átstrukturált hitelek (követelések) 2013. december 31-én 498 db hitel esetében bruttó értéken 1 240 362 e Ft, az elszámolt értékvesztés összege 251 181 e Ft. Az éves beszámolót a Takarékbank előzetes hozzájárulása alapján a Takarék küldöttgyűlése 2014. május 09-én fogadja el. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért felelős személy Tariné Lipták Erika ügyvezető Dormánd, Verseny út 1/a szám alatti lakos (szül.:Eger, 1973.01.02, anyja neve: Angyal Piroska). Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában regisztrálási száma: 115915. A Takarék éves beszámolóját Bocsi Imre, elnök ügyvezető, Füzesabony, Ifjuság út 14. szám alatti lakos írja alá.
Füzesabony, 2014. május 30.
Bocsi Imre elnök ügyvezető
33 Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
1. sz. melléklet
CASH-FLOW KIMUTATÁS adatok: ezer Ft-ban
2012. év 01
Kamatbevételek
02
+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.) + Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és céltartaléktöbblet visszavezetésének és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével)
03
2013. év
1 413 353
1 330 265
252 715
340 292
22 810
295 103
0
0
414
391
77
31
0
0
879 203
692 889
04
+ Befektetési szolgáltatások bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.-el)
05
+ Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei
06
+ Osztalék bevétel
07
+ Rendkívüli bevétel
08
- Kamatráfordítások
09
- Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékp. értékv. és köv. (-)ÉK kiv.-el)
70 061
107 336
10
- Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével)
86 591
440 385
11
- Befektetés szolgáltatások ráfordítása (értékp. értékv. és (-)ÉK kivételével)
156
43
12
- Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai
0
0
13
- Általános igazgatási költségek
531 215
503 322
14
- Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési köt.)
0
27 488
15
- Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség
6 815
0
16
- Kifizetett osztalék
2 133
0
17
Működési pénzáramlás
113 195
194 619
18
Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)
33 860
673 709
19
Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-114 236
2 080 741
20
Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
1 105
-5 319
21
Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-604 618
-2 303 333
541 966
-626 909
22
Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
23
Beruházások (beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-34
8
24
Immateriális javak állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
4 055
1 703
9 666
12 413
25
Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
26
Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökk. +)
-36 701
57 458
27
Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növ. +, ha csökk. -)
22 921
-26 408
28
+ Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon
0
0
29
+ Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök
0
0
30
- Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök
0
0
31
- Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke
0
0
32
Nettó pénzáramlás
-28 821
58 682
33
ebből: készpénz ( forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása
-5 147
148 930
34 számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizásban vezetett pénzforgalmi számla és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi számla) állományváltozása
34
-23 674
-90 248
2.sz melléklet
1. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet
S.sz.
Megnevezés
Me.
2012.12.31
2013.12.31
Eltérés+,-
Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség
%
0,3%
-16,9%
-17,2%
2 Eszközarányos bevétel
%
11,8%
13,1%
1,3%
3 Eszközarányos nyereség
%
0,1%
-2,2%
-2,3%
4 Saját tőke arányos nyereség
%
0,5%
-36,2%
-36,7%
5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége
%
37,8%
47,9%
10,1%
6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége
%
0,6%
-15,6%
-16,2%
7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége
%
21,7%
21,9%
0,2%
8 Nettó kamatrés
%
3,5%
4,0%
0,5%
16,0%
16,4%
0,4%
Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10 Fizetőképességi mutató
%
18,6%
12,3%
-6,3%
11 Hitelfedezettségi mutató (szt.)
%
24,6%
18,7%
-5,9%
%
27,6%
37,5%
9,9%
13 Likviditási ráta I.
49,7%
48,5%
-1,2%
14 Likviditási ráta II.(gyorsráta)
60,3%
65,6%
5,3%
%
44,6%
44,4%
-0,2%
16 Eszközportfólió minősége(nem probl.ment.arány)
%
58,3%
36,3%
-22,0%
17 Hitelveszteségi ráta
%
5,3%
11,3%
6,0%
18 Elszámolt értékvesztés arány
%
5,8%
9,3%
3,5%
19 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés
%
4,5%
5,2%
0,7%
%
29,2%
25,0%
-4,2%
Likviditás, szolvencia 12 3 hónapos fedezettség
15 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez Eszközminőségi mutatók
Hatékonysági mutatók 20 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.)
35 21 Eszközarányos költségek
%
3,4%
3,3%
-0,1%
22 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség
%
1,3%
-87,0%
-88,3%
Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
3.sz. melléklet
Éven túli követelések és kötelezettségek állományából a 250/2000. Korm.rendelet 5.§.(2), (7) és 7.§.(8) pontja alapján az éven belül esedékes összeg átcsoportosítása 2013. december 31. eFt
ÁLLAMPAPÍR Főkönyvi kivonat szerint
Rövidlejáratú
Hosszúlejáratú
299 997
7 086 690
ÉT lejáratból ÉB.esedékes
2 746 076
-2 746 076
Mérlegen kimutatott összeg
3 046 073
4 340 614
ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉS
Rövidlejáratú
Hosszúlejáratú
Főkönyvi kivonat szerint
823 224
4 927 070
ÉT lejáratból ÉB.esedékes
936 245
-936 245
1 759 469
3 990 825
Mérlegen kimutatott összeg
BETÉTÁLLOMÁNY Főkönyvi kivonat szerint ÉT lejáratból ÉB.esedékes Mérlegen kimutatott összeg
FELVETT HITEL Főkönyvi kivonat szerint
Rövidlejáratú
Hosszúlejáratú
14 553 443
88 977
50 086
-50 086
14 603 529
38 891
Rövidlejáratú
Hosszúlejáratú
0
664 265
ÉT lejáratból ÉB.esedékes
25 449
-25 449
Mérlegen kimutatott összeg
25 449
638 816
Összesen 7 386 687
7 386 687
Összesen 5 750 294
5 750 294
Összesen 14 642 420
14 642 420
Összesen 664 265
664 265
36 4. sz. melléklet
IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA ELSZÁMOLT ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 2013. ÉV Bruttó érték
Sorszám
Megnevezés
Nyitóállomány
Értékcsökkenés
Növekedés
0-ra leírva
2012
Csökkenés
Záróállomány
Nyitóállomán y
Növekedés
Ebből tárgyévi écs.
2013
Nettó érték
0-ra leírt eszköz után elszámolt 2012
Bérl.kapcs.vagyoni ért.jogok
02
Üzleti vagy cégérték
03
Szell. term. kapcs. vagyoni ért. jogok
15 540
315
10 556
1 561
0
3 738
11 463
2 456
2 456 10 556
1 561
04 05
Immat.jav.100 eFt alatti Immateriális javak összesen
16 299
165 1 045
10 556
165 1 726
0
0 5 062
11 508
165 2 748
165 2 748 10 556
165 1 726
06
Telkek
11 736
500
11 236
0
565
0
0
0
1 324
45
127
127
Záróállomány
Záróállomány
2013
01
759
Csök kenés
0
0
0
172
1 152 0
07
Épületek
08
Építmények
2 688
09
Ing.kapcs.vagy.ért.jogok
2 298
10
Műszaki berendezések, gépek
11
Műszaki berendezések, gépek 100 eFt alatti
12
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
13
Befejezetlen beruházás
14
315 788
2 328
101 285
455 *2 479 7 331
0
792
0
1 936
0 1 974
0 3 088
0
11 236
114 492
199 701
289
2 399
925
1 628
693
73 522
30 587
792
0
0
0
314 193
50 350
65 368
**60 288 5 080
2 688
227
62
62
2 553
854
252
693
104 109
64 208
252 *2 479 13 821
13 821
792
0
0
792
792
178
0
0
178
26
0
0
26
0
3 923
200 6 293
1 802
178 11 925
0
0 1 226
181 6 293
0
11 951
Tárgyi eszközök összesen
433 973
25 336
6 293
1 485
16 548
434 983 115 639
82 774
80 295
6 293
1 485 1 407
189 228
245 755
MINDÖSSZESEN
450 272
26 381
16 849
3 211
16 548
440 045 127 147
85 522
83 043 16 849
3 211 1 407
191 202
248 843
37 * Tárgyévi újraaktiválás ** Terven felüli écs.
1 5.sz. melléklet
FÜZES TAKARÉK SZÖVETKEZETI HITELINTÉZET KÜLDÖTTGYŰLÉSÉNEK HATÁROZATA 2013. ÉVI EREDMÉNYFELOSZTÁS
A küldöttgyűlés a Takarék 2013. évi adózás előtti eredményét 356 179 034.- Ft veszteségben állapítja meg. A veszteség fedezetére a Takarék az általános tartalékot teljes összegben felhasználja, a tagoknak osztalékot nem fizet. Mérleg szerinti negatív eredmény összegét – 254 363 034.- Ft – eredménytartalékba helyezi. 1. Adózás előtti eredmény
-356 179 034.- Ft
2. Hitelintézeti Különadó
0 - Ft
3. Társasági adó
0.- Ft
4. Adózott eredmény
-356 179 034.- Ft
5. Általános tartalék felhasználás
101 816 000.- Ft
6. Takarék Alapszabálya Szerint tagoknak járó osztalék
0.- Ft
7. Mérleg szerinti eredmény
-254 363 034.- Ft
Füzesabony, 2014. május 30.
Bocsi Imre elnök ügyvezető
1 ÜZLETI JELENTÉS 2013. ÉVRŐL
A Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet 55 éves fennállása legrosszabb évét zárta. Megalakulása óta, a 2013. évet megelőzően mindvégig eredményes gazdálkodást folytatott, a beszámolás éve során azonban a kedvezőtlen külső és belső körülmények együttes hatásaként jelentős veszteségeket kellett elszenvednie. Az év során a megelőző időszak tendenciája folytatódott, a gazdálkodás feltételei tovább romlottak. Az elhúzódó és elmélyülő válságból a Takarék nem találta meg a kilábalás útját, az egyre inkább hátrányos helyzetűvé váló működési környezetben aktivitása tovább csökkent, eszközei értéke folyamatosan romlott. A Füzes Takarék igazgatósága áttekintette és megtárgyalta a 2013-es üzleti év pénzügyi és piaci tapasztalatait. Megállapította, hogy az elért eredmények különösen az aktív bankműveletek területén elmaradtak a tervezettől, a Takarék a többletértékvesztés elszámolással, a saját ingatlanjaink piaci értékének csökkenésével a saját tőke jelentős részét elveszítette. A küldöttgyűlés elé terjesztendő Üzleti jelentés 2013-es év főbb tényadatait, illetve a fontosabb tervszámokat az alábbiakban tartalmazza. A Takarék főbb adatai: Cégnév:
Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
Tevékenység kezdete:
1957. február 02.
Jegyzett tőke:
85 950 e Ft
Saját tőke:
639 567 e Ft
Cégjegyzékszám:
1002020072
Székhelye:
3390. Füzesabony, Rákóczi út 55.
A Takarék könyvvizsgálója:
KF. Audit Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (képviseletében eljáró Kiss Ferenc pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló társaság)
Alkalmazottak átlagos állományi létszáma: 80 fő Fiókok száma: A Takarék tulajdonosi köre:
17 magánszemélyek
A Takarék pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény és más pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogszabály rendelkezései alapján és keretei között, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyei alapján végzi. Más tevékenységet a jogszabályok szerint szükséges hatósági engedélyek alapján végezhet, amelyek nem lehetnek ellentétesek a Hpt. által engedélyezett tevékenységi körrel. Az alábbi tevékenységi körök üzletszerű végzésére jogosult: - A 750/1997/F ÁPTF engedély alapján Hpt. 3. § (1) bek.
a.) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása (TEAOR szerint 6419 – Egyéb monetáris tevékenység – fő tevékenységi kör), b.) hitel és pénzkölcsön nyújtása (TEAOR 6419)
2 d.) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, (TEAOR 6419) e.) készpénz – helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, (TEAOR 6419) – MNB engedély birtokában g.) váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység, (TEAOR 6419)
j.) széfszolgáltatás (TEAOR 6619 – Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység) - Az 1607/1998 ÁPTF engedély alapján Hpt. 3. § (1) bek. h.) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) – forintban és devizában, valutában – végzése. (TEAOR 6499 – Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés) - Az I-654/2003 PSZÁF engedély alapján Hpt. 3. §. (1) bek. c.) hitel és pénzkölcsön nyújtása – követelések megvásárlása (faktoring ügylet) TEAOR 6419) f.) kezesség és bankgarancia vállalása (TEAOR 6419) Hitelintézetünk 2013. évben a megelőző évektől is bonyolultabb környezetben végezte tevékenységét. Makrogazdasági szinten, a pénzügyi válság kirobbanása utáni immáron ötödik évben a kilábalás jelei mutatkoztak: valamelyest gyorsult a világgazdasági konjunktúra, javult az üzleti hangulat. Az eurozónában enyhültek a bankközi piaci feszültségek, megindult a magyar gazdaság felzárkózása a Közép-Kelet-európai régióban enyhén, de a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a GDP. A munkanélküliségi ráta év végére közel 5 éves mélypontra süllyedt, amelynél azonban a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest magasabb szintje, közmunkaprogramok elindítása egyre nagyobb szerepet játszottak. Az MNB Monetári Tanácsa által 2012. augusztusában indított kamatcsökkentési ciklus 2013-ban is folytatódott, s az alapkamat az év eleji 5,75%-ról a havi 25, majd augusztustól 20 bázispontos csökkentések révén decemberre 3,00%-ra mérséklődött. Mindennek, illetve az MNB Növekedési Hitelprogramjának következményeként rekordszintre zuhantak a forinthitelek kamatai, mely jelentős bevételkiesést generált. Csökkenő hozamok mellett váltakozó külföldi érdeklődés jellemezte a magyar állampapírpiacot. A hazai bankrendszerben – a válság kezdete óta folyamatosan – a hitelezés összehúzódása volt megfigyelhető, a pénzintézeti szektor működését visszafogta a csökkenő nyereségesség. Az aktivitás évtizede nem tapasztalt szintre süllyedt: országosan immár 4 éve tart a visszaesése a lakosságnak nyújtott hitelek állományában. Folytatódott a magyar háztartások fogyasztási kiadásainak zsugorodása, a beruházások csökkenése az elmúlt évben sem állt meg, a vállalatok – az MNB Növekedési Hitelprogram kínálta alacsony kondíciók ellenére - csak pótló beruházásokat végeztek. A javuló mezőgazdasági teljesítmény mellett az ipar és a szolgáltató szektor teljesítményének csökkenése is megállt. Az építőipar válsága azonban folytatódott. A lakásépítés továbbra is a mélyponton volt, egyedül az infrastrukturális beruházások, közösségi fejlesztések állították meg a lejtőn az építőipart. A gazdaságpolitika továbbra sem segítette a növekedést és munkahelyteremtést, emellett jelentős árfolyam kilengésekhez vezetett, amely növelte az adósok – a lakosság és a vállalkozások – terheit. Az ágazati különadók fennmaradása, újabbak bevezetése, növelése a pénzpiac szereplői részéről bizalmatlanságot és bizonytalanságot gerjesztett. A Füzes Takarék törekedett a pénzpiaci változások követésére, 2013. évi üzleti tevékenysége során mérlegfőösszege 16 milliárd 143 millió forintra nőtt, amely 263 millió forinttal több, mint a megelőző év végén. Üzletpolitikai céljainak meghatározó elemeit azonban nem volt képes megvalósítani, piaci jelenlétének megőrzése és a mérsékelt növekedés ellenére rendkívül rossz évet zárt. A Takarék üzleti tevékenysége:
3 Üzletpolitikai célkitűzéseink a gazdálkodást befolyásoló tényezők figyelembe vételével kerültek kialakításra. Takarék továbbra is céltudatosan törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására. Továbbra is fontos feladat a dolgozók szakmai képzése, a bankbiztonság és a banktechnika folyamatos fejlesztése. 1. Passzív bankműveletek A Takarék küldöttgyűlése 2013. évi üzletpolitikai célkitűzései között a betétállomány szinten-tartását határozta meg. Emellett fontosnak tartotta a forrásösszetétel módosításával a betéti költségek csökkentését. Az év során a gazdálkodáshoz szükséges források biztosításához a jegybanki alapkamat – tizenkét alkalommal, együttesen 2,75% ponttal történő – csökkentését, illetve a környező hitelintézetek kamatpolitikáját követve alakítottuk betéti kamatainkat. A mindvégig érzékelhető pénzpiaci versenyben a Takarék betétállománya 2013. év végére 14 milliárd 643 millió forintra nőtt, amely 4,0%-al több mint az egy évvel korábban, és a tervezettet is meghaladja 2,4 %-kal. A bázis évi eredményekhez, illetve a 2013. évi tervekhez viszonyítva a forrásgyűjtő tevékenység az alábbiak szerint alakult. (adatok eFt-ban)
Betétállomány 1. Lakossági Takarékbetét 2. Bankszámla betét 3. Lakossági értékp.jell.betét 4. Önkormányzati betét Mindösszesen:
2012.12.31
2013.terv
2013.12.31
Index % Bázis Terv
9 382 438
9 500 000
9 748 405
103,90%
102,61%
660 700
800 000
849 677
128,60%
106,21%
3 911 303
3 900 000
3 891 150
99,48%
99,77%
122 688
100 000
154 174
125,66%
154,17%
14 077 129
14 300 000
14 643 406
104,02%
102,40%
A betétállományt szinte kizárólag (93,1%-ban) a lakossági betétek uralják, a vállalkozói és önkormányzati betétek részaránya (6,9%) továbbra sem számottevő. Kedvező, hogy az állomány 60,2 %-a lakossági könyves betét, amelyen belül kiemelkedően nőtt a Forint betét és a Takarék Plus betét, továbbá előnyös, hogyha nem is nagy mértékben de csökkent a Takarékszelvényben tartott értékpapírok állománya. A Takarék betétállományának 58,3 %-a Füzesabony I.-, Eger északi-lakótelepi-, Eger- Lajos- városi-, besenyőtelki-, valamint poroszlói fiókjainknál található, e forráskoncentráció – az adottságokból is fakadóan – hosszú ideje jellemző. Lakossági-, vállalkozói-, illetve önkormányzati számlatulajdonosaink száma (9762 db) sajnálatos módon tovább csökkent, ezáltal az év során, e bankszámlák követel oldalán 32 milliárd 213 millió forint pénzforgalom bonyolódott, 1 279 millió forinttal kevesebb, mint 2012. évben. A Füzes Takarék forrásai – döntően a betétállomány változásának köszönhetően - a beszámolás évében, a megelőző évi 15 milliárd 880 millió forintról, 16 milliárd 143 millió forintra nőttek. A forrásszerkezet az egy évvel korábbival összehasonlítva az alábbi képet mutatja: (adatok eFt-ban)
4 Források 1. Hitelintézetekkel szemb. kötelezettség 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettség 3. Egyéb kötelezettségek 4. Passzív időbeli elhatárolások 5. Céltartalékok 6. Saját tőke Források összesen:
2012. december 31. Összeg
2013. december 31. Összeg
Megoszl. %
Index %
Megoszl. %
537 268
3,38%
673 122
4,17%
125,29%
14 074 429
88,63%
14 642 420
90,70%
104,04%
174 432
1,10%
144 559
0,90%
82,87%
70 173
0,44%
43 765
0,27%
62,37%
9 571
0,06%
9
0,00%
0,09%
1 014 149 15 880 022
6,39% 100,00%
639 567 16 143 442
3,96% 100,00%
63,06% 101,66%
Továbbra is meghatározó és növekvő az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettség szintén növekvő tendenciát mutat. Sajnálatos viszont a saját tőke összegének jelentős csökkenése és ez a jövőben intézkedést igényel. A forrásokon belüli többi összetevő nem képvisel számottevő értéket, befolyásuk jelentéktelen. 2. Aktív bankműveletek Az év során a lakossági fogyasztás a várttól is nagyobb mértékben csökkent, a reálgazdaság az elhúzódó válságra a kiadások visszafogásával reagált, a lakossági szektor hitelfelvevő képessége folyamatosan romlott. Mindezek következtében a Takarék folyósítási előirányzatait 2013. évben a tervtől lényegesen elmaradva (89,4%), de az előző évi szintet minimálisan meghaladva (101,1%), teljesítette, amely rendkívüli módon megnehezítette a gazdálkodás eredményességének fenntartását. A beszámolás évében a különféle 919 millió forint folyósításra került sor.
szektorokban
és
hitelcélokban
együttesen
4
milliárd
Várakozások alatt alakult a személyi, fogyasztási hitelek folyósítása. Az év során igénybevett fogyasztási célú hitel 444 millió forinttal (14,34%-al) kevesebb, mint 2012. évben és 350 millió forinttal maradt el az elvárttól. Elfogadhatónak értékelhető a lakossági fizetési számlahitel igénybevétele, amely a tervtől minimálisan marad el (99 %). Ugyanakkor kevesebb az egy évvel korábbitól 129 millió forinttal. Lakáscélban, az előző évek kedvezőtlen tendenciáját folytatva - a lakásberuházások és a hitelképesség drasztikus és tartós visszaesése miatt – hitelezési munkánk mélyen elképzeléseink alatt teljesült. A beszámolás évében 61 millió forint lakáshitel került folyósításra, amely mindössze 13 millió forinttal haladja meg az eddig leggyengébbnek számító 2012. évit és a 50%-át sem érte el a tervezettnek. Az előző évhez képest növekedett az egyéni vállalkozók és társas vállalkozások hitel igénybevétele. Korábban a kereskedelmi bankok által finanszírozott vállalkozás tért át hitelintézetünkhöz, részben az Növekedési Hitelprogram részben az MFB keretében történő hitel igénybevétel céljából. A hitelfolyósítás a szektor több területén csökkent, de összességében minimálisan (0,7 %-kal) meghaladta a tervezettet. A Takaréknál pénzforgalmi számlát vezető vállalkozások működésük zavartalanságának fenntartásához 1 506 millió forint pénzforgalmi számlahitelt használtak fel, amely 1 133 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. Mind 2012. évhez (99,3%) mind a tervhez képest (43,6%) csökkent a mezőgazdasági támogatás megelőlegező hitel igénybevétele. Előirányzataink alatt, de hiteligényeiknek megfelelően elégítettük ki a nálunk számlát vezető települési önkormányzatokat, 42 millió forint munkabér-, illetve támogatás előfinanszírozási hitel biztosításával. Fiókjaink között a hitelfolyósítás területén Eger III. eredménye a legjelentősebb, de jól teljesítette a tervét Kál fiók is valamint megközelítette az átlagot Füzesabony I. fiók. Rontotta az eredményt az előzőkben nem említett többi fiók. A kedvezőtlen folyósításnak, illetve az önkormányzati hitelkonszolidációnak is köszönhetően teljes hitelállományunk 2013. december 31-én 6 milliárd 482 millió forintra csökkent, amely az egy évvel korábbitól 495,5 millió forinttal (7,11%-al) kevesebb.
5 A betét és hitelállományt az 1-2. számú mellékletben, annak fiókonkénti alakulását a 6. számú mellékletben mutatjuk be. Az év során megnövekedett és hitelként ki nem helyezett forrásainkat folyamatosan állampapírokban, illetve bankközi betétekben tartottunk. (szabad pénzeszközeink 2013. év december 31-i állománya: 9 milliárd 282 millió forint) A Takarék eszközei 2013. évben – a forrásokkal egyezően –15 milliárd 880 millió forintról, 16 milliárd 143 millió forintra növekedtek, mely csupán 1,7 %-kal több mint egy évvel korábban.
Eszközök
(adatok eFt-ban) 2013. december 31. Összeg Megoszl. % Index %
2012. december 31. Összeg Megoszl. %
1. Pénzeszközök
372 039
2,35
430 721
2,67
115,77
2. Állampapírok
4 456 462
28,06
7 386 687
45,76
165,75
3. Hitelintézetekkel szem.köv.
3 833 886
24,14
1 894 961
11,74
49,43
4. Ügyfelekkel szem.követelések
6 235 094
39,26
5 750 294
35,62
92,22
17 054
0,11
3 771
0,02
22,11
4 791
0,03
3 088
0,02
64,45
7. Tárgyi eszközök
463 780
2,92
374 254
2,32
80,69
8. Egyéb eszközök
176 148
1,11
36 356
0,22
20,64
9. Aktív időbeli elhatárolások
320 768
2,02
263 310
1,63
82,09
15 880 022
100,00
16 143 442
100,00
101,66
5. Részvények, részesedések 6. Immateriális javak
Eszközök összesen
A Takarék minősítési kötelezettség alá tartozó eszközeit Ügyleminősítési-, értékelési-, értékvesztési és céltartalék képzési Szabályzatának megfelelően negyedévente minősítette, kockázati kategóriákba sorolta. A Takarék a mérlegkészítés időpontjában Takarékbank által kiadott 2013 évi beszámolóban már alkalmazandó új Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztéselszámolási- és Céltartalékképzési Szabályzat valamint a Fedezetértékelési Szabályzat alapján elvégezte az ügylet minősítését és a fedezetek értékelését. A minősítési kategóriákra előírt értékvesztéseket elszámolta, mérlegen kívüli függő kötelezettségei után a szükséges céltartalékot megképezte. A kockázati eszközök minősítési besorolása 2013. december 31-én az alábbiak szerint történt. (adatok eFt-ban)
Kockázati eszközök a) Befektetési jegy
Összesen
Probl.ment
Minősítési kategóriák külön figy. átl.alatti kétes
rossz
0
b) Bankközi betét
2 028 102
2 028 102
c) Hitelek
6 481 715
4 249 897
777 863
299 311
728 221
426 423
1 689 520
729 598
261 111
193 251
136 167
369 393
137 112
93 467
459
21 960
21 226
4 609 563
3 381 312
516 293
84 100
570 828
- egyéb hitelek
45 520
45 520
d) Egyéb eszközök
689 581
571 991
- vállalkozások hitelei - egyéni váll. hitelei - lakossági hitelek
3 000
57 030
114 590
6 Vagyoni érdekeltségek
33 661
1 071
3 000
Egyéb követelések
85 000
Egyéb eszközök
570 920
570 920
Mérlegtételek összesen e) Mérlegen kívüli tételek
9 199 398
6 849 990
780 863
801 299
801 056
243
függő kötelezettségek jövőbeni kötelezettségek Kockázati eszk.összesen
801 299
801 056
243
7 651 046
781 106
29 590 85 000
299 311
728 221
541 013
299 311
728 221
541 013
0 10 000 697
3. Egyéb pénzügyi tevékenység Az előző évhez képest csökkenés tapasztalható az elektronikus banki szolgáltatások területén. Bankkártya birtokosaink száma az elmúlt egy év alatt 85 ügyféllel csökkent és ugyanez a tendencia érvényesült az év végén nyilvántartott 6 428 db elektronikus fizetőeszköz forgalma tekintetében is. Ugyan még nem az elvárt mértékben, de folyamatosan gyarapszik internet bankkal rendelkező számlatulajdonosaink köre, amelyhez az elmúlt évben 187 ügyfelünk csatlakozott, jelenleg 1165 fő használja az elektronikus banki szolgáltatásainkat. Bankkártya automatáinkból a Takarék-, illetve más bank kártyabirtokosai 328 millió forintot vettek fel, 393 millió forinttal (5,8%-al) kevesebbet, mint 2012. évben. Az év során 20 fő új tag felvételére került sor. Az igazgatósághoz 28 viszonyának megszüntetésére, ennek következtében a Takarék igazgatósága december 31-ére 361 főre változott. 2013. december 31-én a Takarék könyv szerinti taglétszáma 28 millió 680 ezer forint volt. A küldöttgyűlés jóváhagyásával 6 fő tagi jogviszonya szűnik meg akiknek névértéken.
6
milliárd
fő nyújtotta be kérelmét tagsági által elfogadott taglétszáma 2013. 367
fő,
részjegy
állománya
300 eFt részjegy kerül kifizetésre
A részjegyek névértéke után a Takarék a tagoknak nem fizet osztalékot. Takarékunk 2013. évi feladatait 80 fő statisztikai létszám foglalkoztatásával oldotta meg, mely 8 fővel kevesebb, mint 2012-ben. A foglalkoztatás politikájára a tavalyi évben is jellemző volt, hogy az üzleti feladati ellátására a legszükségesebb létszámot foglalkoztatja. A személyi jellegű ráfordítások összege 2013. évben 409 millió 263 ezer forint, ezen belül az éves bérköltség összege 295 millió 644 ezer forint, személyi jellegű egyéb kifizetés 31 millió 234 ezer forint, a bérjárulék összege 82 millió 385 ezer forint. A Takarék tisztségviselői részére az elmúlt év során 16 millió 044 ezer forint tiszteletdíj került kifizetésre. A beszámolás évében megvalósított (aktivált) beruházások összértéke 11 millió 951 ezer forint, melyből 880 ezer forintot immateriális javaink bővítésére, 2 millió 782 ezer forintot ingatlan-, illetve közműfejlesztésre, 7 millió 332 ezer forintot gépek-, berendezések és felszerelések beszerzésére, 792 ezer forintot a 100 ezer forint alatti tárgyi eszközök-, 165 ezer forintot a 100 ezer forint alatti immateriális javak megvásárlására fordítottunk. Immateriális beruházás keretében csatlakoztunk a TakarékMatrica programhoz, megújítottuk Avast vírusvédelmi szoftverünk licencét, míg a 100 ezer forint beszerzési érték alatti immateriális javak ráfordításai a Windows szoftverek licencjogának megszerzését szolgálták. Ingatlan beruházásaink között megoldottuk a poroszlói banképület tetőfelújítását, a megsüllyedt és egyre inkább veszélyessé váló felnémeti épületünk szerkezeti megerősítését, rákötöttük szihalmi fiókunkat a most elkészült települési szennyvízhálózatra. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog címen kompolti-, kápolnai-, káli fiókjaink szennyvíz közmű hozzájárulását fizettük ki.
7 Gép-, berendezés-, felszerelés beruházásaink között a központban, illetve Füzesabony II., Mezőtárkány és Kápolna fiókokban cseréltünk le avult és meghibásodott számítógépeket, monitorokat és nyomtatókat. Újra váltottuk az egyre gyakrabban kieső és magas költséggel javítható káli bankjegykiadó automatánkat, időzáras multiszéfet helyeztünk üzembe Demjénben és Mezőtárkányon, páncélszekrényt cseréltünk Egerfarmoson – ahol a régi szekrényt az önkormányzatnak adtuk át – korszerűsítettük, digitális videorendszerrel láttuk el, illetve G Max modul egységgel bővítettük 5 fiókunk riasztó rendszerét. Új bankjegyfeldolgozó (számláló) berendezést telepítettünk Eger II. fiókunk pénztárába, időzáras multiszéfet helyeztünk üzembe Demjénben és Mezőtárkányon. A 100 ezer forint alatti tárgyi eszközök között nyomtatóberendezéseket, iratmegsemmisítőket, kommunikációs, illetve irodatechnikai készülékeket, háztartási eszközöket, valamint diktafont vásároltunk fiókjaink és központunk részére. Az elmúlt évben ingatlanaink fenntartására, javítására, karbantartására – 4 millió 572 ezer forintot, gépek-, berendezések-, felszerelések és járművek javítására, karbantartására 3 millió 149 ezer forintot, az információs,illetve adatátviteli rendszer karbantartására, rendszerkövetésre 19 millió 851 ezer forintot fordítottunk. Költségeink összességében a tervezettnek megfelelően alakultak. Fenntartási munkáink között az Eger-lajosvárosi fiók lépcsőburkolatának-, ügyféltéri berendezéseinek javítása, az üzletház belső festése, a kápolnai fióképület külső homlokzat felújítása és festése, illetve az Eger-felnémeti fióképület belső festése volt jelentősebb, de szükség szerint más fióknál is végeztettünk kisebb fenntartási-, karbantartási munkákat. Emellett a Takarék eszközeinek javítási-karbantartási feladatai, a váratlan meghibásodások elhárításai a tervezett költség alatt végrehajtásra kerültek, A beszámolás évében a tervezett szintet mérsékelten (3,8 %-kal) haladta meg az informatikai, adatátviteli rendszer javítására, fenntartására, valamint szoftvereink rendszerkövetésére fordított összeg. Fontos megjegyezni, hogy a folyamatos, tervszerű fenntartás, karbantartás és gyors hibaelhárítás eredményeként a Takarék üzletmenet folytonosságát veszélyeztető üzemzavar – a korábbi évekhez hasonlóan – nem fordult elő. 4. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A Takarék 2013. évi adózás előtti eredménye 356 179 eFt veszteség. A negatív adóalap után adófizetési kötelezettség nem keletkezett. Az általános tartalék teljes összege a veszteség fedezetére felhasználásra került. A tagok részére a részjegy névértéke után nem került osztalék megállapításra, így a mérleg szerinti eredmény 254 363 eFt veszteség. A bevétel az eszközökre vetítve 13,1 %-os szintet ért el, ami 1,3 %-kal magasabb, mint a bázisban. A Takarék tevékenység fő forrását képező hitelezési tevékenységét a beszámolás évében is alacsony hitelaktivitás jellemezte. A Takarék az év folyamán 4 919 millió Ft hitelt nyújtott továbbra is igen szigorú hitelbírálati rendszer mellett. A banki működés hatékonyságát mutató eszközarányos- nyereség és a saját tőke arányos nyereség mutatók a negatív eredmény miatt nem értelmezhetőek. A Takarék tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A növekvő kamatmarzs hatására a hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 47,9 %, ami a bázishoz viszonyítva 10,1 %-ponttal magasabb, mint a 2012. évi volt. A hitelintézeti műveletek jövedelmezősége 0,2%-al magasabb a bázistól. A beszámolás évében a nagy hangsúlyt fektettünk a hátralékos adósokkal történő kapcsolat felvételre, különféle megoldásokat találtunk a hátralékok csökkentésére, ennek hatására igaz minimálisan, de nőtt a bázis időszakhoz képest a jövedelmezőség. A Takarék kamatmarzsa 2013-ben 4,0 % volt, ami 0,5 %-kal magasabb a bázisnál. A Takarék 2013-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma erős, rendkívüli betétkivonásra nem került sor.
8 A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási rátamutatók is. 2013-ben 48,5 szeresen biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszköz aránya – ami mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzügyhöz jussanak 65,6 %-os. A hitelek a betétek %-ában 44,26 %-ra csökkent a bázis 47,94 %-ról. A 3,68 %-os csökkenés oka, hogy csökkent a hitelfolyósítás főleg a fogyasztási és önkormányzati hitelek esetében. A lejárati összhang biztosítására 2013-ben is kiemelt figyelmet fordított a Takarék. (4. számú táblázat) Az értékvesztés elszámolása a Takarékbank által kiadott igazgatóság által elfogadott Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási- és Céltartalékképzési Szabályzat, valamint a Fedezetértékelési Szabályzat előírásait figyelembe véve teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya minősített követelésekhez viszonyítva 9,3 %, ami 2012. december 31-én is 5,8 % volt. Az elszámolt értékvesztés jelentős része a felszámolás alá került ügyfelek miatt vált szükségessé, továbbá jelentős többlet értékvesztés képeztünk a 90 napon túli lakossági követelésekre, ezzel megfelelő tartalékot képeztünk a bizonytalan kinnlevőségekre. A mérleg főösszeg arányos elszámolt értékvesztés 5,2 %, mely mutató a 2012-es évhez viszonyítottan 0,7 % -os romlást mutat és jelzi, hogy még kezelhető nagyságú problémáról van szó. A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a Takarék a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a megfelelően gazdálkodott. A bevétel arányos költségszint 25,0 %, ami 4,2 %-kal kedvezőtlenebbül alakult az előző évitől. Az eszközarányos költségszint 3,3 %, ami még mindig elsősorban az inflációs hatásokat tükrözi. A jövedelmezőség alakulását tükröző mutatószámok a 3. számú mellékletben szerepelnek. A saját tőke összege 639 567 eFt, mely meghaladja a törvényi előírás mértékét, még elégséges a biztonságos működéshez. Nagysága lehetőséget ad a Takarék működési körzetében, ügyfélkörében jelentkező hitelezési igények kielégítésére, de a nagykockázat kezelése szükséges. A Takarék üzletpolitikája alapján nagyhitel folyósítását nem tervezi. A Takarék tőkemegfelelési (szabályozói minimum) mutatója – mely a jogszabályban előírt 8%-os mértéket évközben folyamatosan meghaladta - év végén 8,83 %-ra csökkent. A Takarék 2008-ban bevezetett belső tőkekövetelmény számítási módszerét 2013. negyedik negyedévében a Takarékbank kötelező belső tőkeszámítására cserélte. A fent említett módszertan alapján az ICAAP tőkeszükséglethez kimutatott tőkemegfelelési mutatója 4,51%-os volt az év végén. A nem kereskedési könyv kamatkockázatra képzett többlettőke összege a belső tőkeszámítás szerint 309 101 eFt, amely a Takaréknak nem jelent valós kockázatot. Szabad pénzeszközeink államkötvényekben vagy a Takarékbank által kínált bankközi betétekben vannak elhelyezve, kamatkockázat szempontjából nem hordoz kockázati tényezőt és he e nélkül határoznánk meg a belső tőkeszükségletet a mutató értéke 7,10 % lenne. A tőkemegfelelési mutató számításánál figyelembe vett szavatoló tőke összege 479 401 e Ft. A Takarék 2013 évi gazdálkodását veszteséggel zárta, ehhez nagymértékben hozzájárult, a beszámolás évében a hitelintézeti járadék (8 380 e Ft), a pénzügyi szervezetek különadója (17 298 e Ft), az egyszeri tranzakciós illeték fizetési kötelezettség (31.980 eFt), és az éves tranzakciós illeték melynek mértéke augusztustól duplájára emelkedett (69.336 eFt). Az ügyfelekkel szembeni követelések után 464 209 eFt értékvesztés és céltartalék képzés történt, ami 354 209 e Ft-tal több mint az előző évben elszámolt. Mindezek hatására az adózás előtti eredmény 356 179 eFt veszteség. A Takarék helyzete az év folyamán mindvégig szilárd volt folyamatosan megfelelt a Hitelintézeti törvényben, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Nemzeti Bank rendelkezéseiben megfogalmazott előírásoknak. A lejárati összhangról a 4. számú mellékletben adunk számot.
9 Az ellenőrzés a vezetés szerves része, s egyik legfontosabba eszköze. A vezetés ilyen irányú munkáját két függetlenített belső ellenőr segíti. A Takarék az üzleti év 2013. évben és az előző években is a naptári évvel azonos volt. A mérlegkészítés időpontja – az elmúlt évivel azonosan- január 31.
Környezetvédelem A Takarék által kibocsátott szennyező anyagok, a személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajt, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át, a gépkocsik javíttatása, karbantartása idején. Takarékunk nagy gondot fordít arra, hogy a nyomtatókban használatos festékkazetták, festékszalagok, ill. festékpatronok ne kerüljenek az egyéb hulladékok közé, azokat a számítógépeket karbantartó cég elszállítja. Az „un” háztartási hulladékok (papír, fű) elszállítása zárt hulladékgyűjtő edényben történik a hulladékszállítással megbízott cégekkel kötött szerződések alapján minden fiókunktól és a központi irodaházból is heti rendszerességgel. Kockázatkezelési politika Takarékunk kockázatkezelésének elsődleges célja továbbra is a pénzügyi erő és a jó hírnév védelme. Még 2012. évben újabb három évre meghatározásra került a kockázatvállalási stratégia, melyet minden évben felülvizsgálunk. A stratégia fő célja, hogy három éves időszakra tartalmazza a Takarék tőkemegfelelés belső értékelési folyamattal kapcsolatos elvárásait, a kockázati profilhoz szükséges tőke nagyságát, a belső tőkeigényt. Meghatározza a főbb kockázati faktorokat, a felvállalható mértékét és ezek betartását segítő kockázatkezelési eszközöket, természetesen az üzleti területek célkitűzéseinek koordinálásával. Ennek érdekében méri és elemzi a kitettségeket, majd az így nyert információkat feldolgozza, és kimutatja a szükséges tőke mennyiségét. A kockázatvállalási stratégia tartalmazza az elmúlt időszak pénzügyi történései, a gazdasági válság okozta kényszerű változásokra adott hitelintézeti válaszokat, mely a megváltozott célok eléréséhez a legóvatosabb kockázatvállalási terveket kapcsolja. Megfogalmazza azt az elvárást, miszerint törekszik úgy alakítani kockázatvállalásait valamint kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelését, hogy az ne veszélyeztesse a Takarék prudens és biztonságos működését. Kötelezettségvállalásait az óvatosság jegyében, rendkívül körültekintően végzi, melynek során legfőképpen azt vizsgálja, hogy a kitettségnek megfelelő tőke rendelkezésre áll-e illetve, milyen forrásból biztosítható. A Takarék nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása veszteséget okozhat. Annak érdekében, hogy ez az elvárás teljesüljön, a Takarék felméri és meghatározza a felvállalható kitettségek körét, ezzel meghatározva a kockázatvállalási képességét, majd konkretizálja a kockázatvállalási hajlandóságát, szándékait, az ún. kockázati étvágyát. A Füzes Takarék kockázati stratégiája - a PSZÁF tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó ajánlásában foglaltakkal illetve az ICAAP-el egyezően - tartalmazza a Takarék:
kockázatvállalási politikáját kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati szerkezetét kockázati kultúráját kockázat kezelés felépítését, szervezeten belüli elhelyezkedését
Kockázatvállalási politika
10 A kockázatvállalási politika célja, azon kockázatvállalási és kezelési elvek, célok megfogalmazása, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hitelintézetünk a felvállalt kockázataival, az azok mögé állított tőkével a rendelkezésre álló forrásait a lehető legoptimálisabban használja fel. A Füzes Takarék a kis intézmények sajátosságaival rendelkezik, tevékenységét csak az országhatáron belül, egy földrajzilag behatárolt területen végzi. Ügyfélköre szűk szegmenset fed le, ügyletei egyszerűek. Kis piaci részesedéssel rendelkezik úgy a pénzügyi szektoron, mint a szövetkezeti hitelintézeti ágazaton belül is. Fejlődése kiegyensúlyozott, átlagnak megfelelő. Belső tőkemegfelelés folyamatában a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg a tőkeszükségletet. Elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, és a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelent a kockázatok megítélésénél. A kockázatok optimális szinten tartásának egyik eszköze a limitrendszer, mely szokványos üzletmenet esetén megfelelő mederben tartja a kockázatokat. Minden kockázatot csak az odavonatkozó limit betartásával vállal fel, lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan elemzi, figyelemmel kíséri. A kiemelt kockázataira vonatkozóan a kockázatkezelő negyedévente jelentést készít, hogy a legfőbb kitettségek monitoringja mindenkor biztosítva legyen. Törekszik a dolgozók kockázat-tudatosságának erősítésére. Kockázati étvágy A Takarék nem vállal olyan kockázatot, melynek végén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. A kockázatvállalási hajlandóság meghatározásának legalapvetőbb feltétele, hogy a Takarék megkülönböztesse a vállalt és tűrt kitettségei vonatkozásában azokat a limiteket illetve összefüggő limitrendszert, mely megakadályozza, hogy a Takarék jelentős tőkeszükségletet igénylő, esetlegesen a működését is veszélyeztető kockázatokat vállaljon. Kockázati szerkezet A Füzes Takarék négy nagy kategóriát és azokhoz mérten négy tőkeszükségletet különböztet meg tevékenysége folyamán: - Hitelezési kockázat - Piaci kockázat - Működési kockázat - Egyéb, II pillérhez tartozó kockázat (reziduális, koncentrációs, nem kereskedési könyvi kamatkockázat, likviditási kockázat, egyéb materiális kockázatok (általános tőkepuffer), valamint a külső tényezők figyelembe vétele (stressz-teszt, tőketervezés) Kockázati kultúra A kockázati kultúra megteremtésének elsődleges eszközeit a belső politikák, szabályozások és iránymutatások, a kommunikáció és az alkalmazottak képzése jelentik. A kockázatvállalás során megfogalmazott elveket minden fiók és a kockázatvállalásban szerepet betöltő dolgozó számára ismertté, elérhetővé kell tenni. A Takarék minden dolgozójának ismernie kell az évi kockázati stratégiát, azon belül a munkaköréhez kapcsolódó kockázati felelősségi kört, mely a munkájában rá hárul. Az egyes dolgozóknak felelősségi körükön belül tudniuk kell azonosítani a különböző kockázatokat, majd jelenteniük, azok minél hatékonyabb kezelése érdekében. Nagykockázatvállalás korlátozása A Hpt. 79.§ alapján a nagykockázat vállalás korlátozása miatt a szavatoló tőke 25%-át meghaladó kitettséget (nettó tőketartozást) le kell vonnunk a szavatoló tőke összegéből. A CHF árfolyam tavalyi és idei emelkedése/ingadozása miatt mára folyamatosan meghaladja a szavatoló tőke 25%-át egy vállalkozásnak CHF-ban fennálló nettó tőketartozása.
11 2013.december 31.-én a szavatoló tőke nagymértékű csökkenésével a fenti vállalkozás eddigi túllépéseit messze meghaladó mértékű túllépés következett be. Egy másik konzorciumban nyújtott hitelünket szintén hasonló nagyságrendben érintette a szavatoló tőke csökkenés. Két másik hitel esetében pedig minimális tőke túllépés tapasztalható. Így 2013. december 31.-én a devizalapú hitellel rendelkező vállalkozás esetében 68 284 eFt-tal, egy másik társaság konzorciális hitelénél pedig 81 315 eFt-tal lépte túl a nagykockázat vállalási korlátot. Két másik hitelnél 5 759 eFt túllépés jelentkezett. Együttesen 155 358 eFt a túllépés összege, melyet le kellet vonnunk a prudens működéshez kapcsolódó szavatoló tőkéből. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk Takarékunk prudens szavatoló tőkéje az előző évhez képest a várttól sokkal nagyobb mértékben csökkent. Ennek oka, hogy a Takarék 2013 évi gazdálkodását veszteséggel zárta. Ehhez nagymértékben hozzájárult, a Hitelintézetet terhelő különadók, illetékek negatív hatása valamint az hogy a Takarék a mérlegkészítés időpontjában elvégezte a Takarékbank által kiadott 2013 évi beszámolóban már alkalmazandó új Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztéselszámolási- és Céltartalékképzési Szabályzat valamint a Fedezetértékelési Szabályzat alapján az ügyletek minősítését és a fedezetek értékelését, amely a korábban érvényben lévő szabályzatainkhoz képest a szigorúbb előírások miatt sok esetben nagyobb értékvesztés képzést tettek szükségessé. A lecsökkent szavatoló tőke az előző részben már említett nagykockázati túllépéseket is nagyságrendekkel megnövelte, ezzel újból csökkentve a szavatoló tőkét. A fent említettek eredményeképpen a tőkemegfeleléshez alkalmazott szavatoló tőkénk az előző évi 999.701 eFtról 479 401 eFt-ra csökkent.
Minimum szabályozói tőkeszükséglet Hitelezési kockázat Az elmúlt időszakban hitelintézetünk rendkívüli óvatosságot tanúsítva folytatta hitelezési tevékenységét. A hitel engedélyezések folyamán igyekszünk feltárni az ügyfelekben rejlő kockázatokat, ennek érdekében széles körű információkat és dokumentumokat követelünk meg az engedélyezési eljáráshoz. Az ügyfeleinél a kockázatokat a törvényi előírásoknak és belső szabályzatoknak megfelelően kellő fedezetek, biztosítékok megkövetelése mellett vállalja fel. A hitelek megtérülését elsősorban az adósok-kezesek jövedelméből várja, emellett a hitelkockázat csökkentésére, a követelések megtérülésének biztosítására ingatlan fedezet bevonását is kéri, így a kitettségek zöme biztosítékkal fedezett állomány. Az ingatlan fedezeteket hitelbiztosítéki értéken veszi figyelembe, a vállalható kockázat mértékét pedig ehhez igazítja. A kockázatkezelő a kockázatok előzetes kiszűrésének érdekében az előterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek esetében kockázatkezelői értékelést és véleményezést végez, mely tartalmazza a különböző kockázati tényezők elemzését (gazdasági-, ágazati-, tulajdonosi-, csoport-, működési-, jogi-, biztosítéki kockázatok kiértékelése). Még a kihelyezés előtt a várható megtérülés, a minél kisebb mértékű elszenvedett veszteség elkerülése érdekében a rendelkezésére álló dokumentumok alapján minősíti a kockázatvállalást. A kockázatvállalásban nagy szerepe van az ügyfél- és ügyletminősítésnek is, valamint a fedezetek értékelésének. Mindezek alapján dönt a cenzúrabizottság a kockázat felvállalásáról, nagyságáról és feltételeiről. A kitettség keletkezésekor illetve a negyedévenként - és évenként elvégzett minősítésen kívül, amennyiben olyan információ jut a Takarék tudomására mely a kihelyezés megtérülését befolyásolja, szintén elvégzi a szükséges minősítést. A hitelkihelyezések mennyiségét a működési területünkön tapasztalható, az átlagosnál magasabb munkanélküliség, ezzel együtt az ügyfelek eladósodottsága is befolyásolja. A folyósításokban tanúsított óvatos kockázatvállalási hajlandóság miatt csökken a hitelállomány, mely a jövedelmezőségre is hatást gyakorol. Hitelkockázat akkor alakul ki, ha a szerződéses partner nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésének következményeiből származik. Tényleges veszteségről viszont csak akkor beszélhetünk, ha a hitel felmondásra kerül és a Takarék az igényét még a kölcsön fedezetéből sem, vagy nem teljes mértékben tudja kielégíteni.
12 A potenciális hitelfelvevők körének szűkülése illetve a hitelkihelyezések számának csökkenése mellett, a már meglévő kitettségek késedelmessé, majd felmondott állapotúvá válása még mindig fenyegető tényező. (adatok ezer Ft-ban)
Állomány 2012.12.31.
Megoszlás % 2013.12.31
2012.12.31.
Értékvesztés
2013.12.31
2012.12.31.
2013.12.31
problémamentes
3 578 232
4 249 897
51,3
65,6
0
0
külön figyelendő
37 085
1 909 232
777 863
27,4
12,0
49 629
átlag alatti
308 902
299 311
4,4
4,6
43 547
32 924
kétes
856 037
728 221
12,3
11,2
287 293
313 277
rossz Összesen
324 885
426 423
4,6
6,6
317 728
348 135
6 977 288
6 481 715
100,0
100,0
698 197
731 421
A kétes, az átlag alatti, és a külön figyelendő állomány lecsökkent az előző év ugyanezen időszakához képest, sajnálatos viszont, hogy a rossz minősítésű állomány tovább növekedett. Ezt valamelyest ellensúlyozta problémamentes állományunk növekedése, amit az okozott, hogy értékhatár korlát miatt külön figyelendőnek minősített hitelek az új szabályzat szerint problémamentesbe kerülhettek, mivel ezen hitelek nem mutattak késedelmet a mérlegkészítés napján sem. Nagy hangsúlyt fektetünk a hitelmonitoringra, mely során az ügyféllel történő folyamatos kapcsolattartással a fiók még a 90 napos késedelem bekövetkezte előtt felismeri a megtérülést veszélyeztető tényezőket, és az azt szolgáló intézkedési tervet készít a kitettség további romlásának megakadályozása érdekében. A megelőző intézkedések megtételével elkerülhetjük a 90 napos késedelmet, melyet követően a kitettség 100 % vagy 150 %-os kockázati súlyozásúvá válna, és jelentősen több tőkét igényelne, amellett, hogy a szükséges értékvesztést megképezzük. Az I. pilléres hitelezési kockázaton belül a kitettségi osztályokban az év folyamán folyamatosan állományváltozások következtek be, melyek különböző okokra vezethetők vissza: Az elmúlt évben az ügyfelek nem teljesítéséből adódóan folyamatos hitelállomány romlás következett be a késedelmes állományban, mely egyre nagyobb értékvesztés megképzését tette szükségessé. 2013. februárban 1 352 eFt, 2013 szeptember hóban 278.389 eFt behajthatatlan állományt írt le a Takarék. Az önkormányzati kitettségek az állam adósságátvállalása után újra növekedni kezdtek. Hitelintézetekkel szembeni kitettségeink az egy évvel ezelőtti felére csökkentek, mert Takarékunk bankközi betét helyett, a nagyobb hozamú állampapírba fekteti szabad pénzeszközeit, mellyel egyúttal a kormányzati szektorral szembeni kitettségei is növekedtek. Az összhitelállomány folyamatos csökkenésével elsősorban az ingatlannal fedezett kitettségek állománya csökkent. A vállalkozói kitettségünk előző évhez viszonyított növekedése, a granularitásnak tudható be, ami alapján meghatározásra kerül ez a kitettségi osztály. Működési kockázat A kis intézmények legjelentősebb kockázatai közé tartozik, a működési kockázatban rejlő események gyakoriságának, valószínűségének, a felbecsült, várható kár összegének becslése. A szabályozói tőkekövetelményt az alapmutató módszerrel, míg a II. pillér belső tőkeszükségletét az ICAAP-ban megfogalmazottak alapján mérjük. A szabályozói működési kockázat tőkekövetelményének meghatározása az előző 3 év auditált beszámolói alapján történik. Tőkekövetelménye, a 3 év számtani átlagának 15%-a. mely 120.974 eFt. A szabályozói működési kockázat január-február hónapban az elmúlt évi mértékkel azonos összegben került beállításra. A küldöttgyűlés által elfogadott 2012 évi auditált beszámolónak megfelelően 2013. március hónaptól már az újonnan kiszámolt összeget szerepeltetjük tőkekövetelményként, mely csak minimális eltérést mutat az előző évi e kockázat után elszámolt tőkekövetelménytől. A II. pillér működési kockázatának belső tőkeszükséglete az ICCAP a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárások megsértése, vagy nem-
13 teljesítése miatt keletkező, jövedelmezőséget és tőkehelyzetet veszélyeztető veszteségek kockázata. Működési jellegű kockázatokkal összefüggő fenyegető tényezőket a fiókoktól adatszolgáltatáson keresztül bekérjük, illetve figyelembe vesszük a tényszerű adatokat is. A nem megfelelő vagy meghiúsult folyamatokból, emberi és technikai hibákból állnak össze, melyek fő csoportjai a következők: - ügyfelekkel, termékekkel kapcsolatos helytelen üzleti gyakorlat - tárgyi eszközök fizikai károsodását előidéző események, - rendszerek hibájából adódó, üzletmenet megszakadását kiváltó események, - külső-belső csalás, - utasítások helytelen végrehajtása, teljesítése, a folyamatkezelés hiányosságai, - stratégiai kockázattal kapcsolatos fenyegető tényező, - külső tényezők nem várt eseményei. A Füzes Takarék életében – mint működési kockázat – 2013. évben is a számítástechnikai rendszer és az informatikai események jelentik a legnagyobb kockázatot, így annak problémáktól mentes működése fokozott figyelmet és váratlan esemény esetén, azonnali, hatékony intézkedést kíván. Ugyanígy kiemelt feladat az informatikai rendszer karbantartása, javítása, és a munkafolyamatba épített ellenőrzés szigorítására. A kockázat és az ahhoz rendelendő tőkeszükséglet értéke és kiszámítása, az egyedi fenyegetések bekövetkezésének valószínűsége és az alapján bekövetkezett kár függvényében alakul. A kár bekövetkezésének hatását elemezve megállapítható, hogy a saját tőke arányában mekkora számszerűsíthető veszteség keletkezik. A II. pillérre képzett tőke az I. pillér szerinti tőkeszükséglet 90-100%-a lehet, a fenti kockázatszámítások alapján.
Piaci kockázat A Takaréknak kereskedési céllal tartott árfolyamváltozásnak kitett eszközei nincsenek, így kereskedési könyvet sem vezet. Piaci kockázatnak minősülő kitettsége ugyanakkor mégis lehet, amely a devizahitelezéshez kapcsolódóan idegen devizanemben nyilvántartott nyitott pozícióra vonatkozik. Takarékunknál a piaci kockázatot a devizában kimutatott eszközben, forrásban kimutatott tételek nyitott pozíciója, a kamatozási perióduson belüli változása okozza. A tőkekövetelmény a nyitott pozíció 8 %-a. Erre a célra 2013. december 31-én 2 456 eFt tőkeszükségletet képeztünk. Fenti kockázati típusok (hitelezési, működési, piaci) mindkét pillér szerves részét alkotják, így a Takarék tőkeszükséglete is túlnyomóan ezek alakulásától függ.
II. pillérben fedezett kockázatok Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázatok minden kis vagy közepes hitelintézetnél a lényegesnek minősülő kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok belső tőkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: A 20 legnagyobb nem hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, önkormányzatnak minősülő ügyfélcsoport esetén a limitek meghatározása azon alapul, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 30 %-nál
a limiten felül a túllépést legalább 5%-ban szavatoló tőkével kell fedezni,
a kockázatok fedezetét a limiten belüli összegekre és a limiten felül tőkével nem fedezett résznél a belső tőkeszükséglet részét képező tőkepuffer és a belső tőkeszükséglet számítás szempontjából el nem ismert biztosítékok jelentik.
A 2013 év november hónapig a Felügyelet által engedélyezett TÉSZ ICAAP módszertan alapján állapítottunk meg koncentrációs kockázatunkat és a hozzá kapcsolódó tőkeszükségletet. Jelenleg az integrációs szabályozás keretében Takarékban által kiadott, és kötelezően alkalmazandó ICAAP módszertana alapján 2013.december 31én 20.112 eFt tőkeszükségletet kellett képezni. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A korábban alkalmazott módszertan szerint a Takarékunknál a banki könyv kamatkockázat (nem
14 kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A kamatláb kockázat mérése havonta történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A korábbi módszertan alapján Takarékunknál 2013.12.31.-én még a Felügyelet által jóváhagyott TÉSZ ICAAP módszertan alapján (200 bázispontos kamatsokk alapján a szükséges tőke 25%-át képezné meg kamatkockázatként) 70.217 eFt lenne. Jelenleg az Integrációs módszertan alapján a 300 bázispontos kamatsokk, és duration gap elemzés képezi az alapját a tőkekövetelmény számításának. Takarékunk a számítást elvégzi mindazon devizanemre vonatkozóan, melyben denominált eszközeinek, forrásainak, mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át. A duration gap elemzés/stressz lényege, hogy a Takarékszövetkezet meghatározza devizánként és lejárati sávonként a nettó pozícióját, majd ezeket súlyozza egy olyan súllyal, mely tükrözi a 300 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás hatását is. Az eredményt viszonyítjuk a szavatoló tőkéhez. A szavatoló tőke 20%-át meghaladó kamatkockázatot tőkekövetelményként 100%-ban meg kell képeznünk, mely 2013.december 31.-én 309 101 eFt. Szabad pénzeszközeink államkötvényekben vagy a Takarékbank által kínált bankközi betétekben vannak elhelyezve, kamatkockázat szempontjából nem hordoz kockázatot és ha ezen kockázati tényező nélkül határoznánk meg a belső tőkeszükségletet az jelentősen javítana a II. pillérben meghatározott mutató értékén ( 7,10 % lenne). Indokolatlanul nagy tőkekövetelményt kell képeznie Takarékunknak a korábban érvényben lévő módszertanhoz képest. Likviditási kockázat A Takarék kötelezettségeit ebben a negyedévben is időben, az esedékességkor tudta teljesíteni, likviditási gondja nem volt, ezért tőkét nem kellett rá képeznünk. A likviditási kockázatok négy kategóriába sorolhatók: -
lejárati likviditási finanszírozási kockázat: 30 napos időszakra vonatkozóan a kimenő pénzáramoknak az ebben az időszakban lejáró betétek újra lekötési arányának
figyelembevételével csökkentett összege fedezhető-e a szabad likvid eszközökből (bejövő pénzáram nélkül). Takarékunknál fedezhető, ezért nincs lejárati likviditási kockázata. -
- lehívási likviditási finanszírozási kockázat: A források 10%-ának 30 napon belüli kivonása fedezhető-e a 30 nap között bejövő pénzáramok és a likvid eszközök összegéből. Takarékunknál a 10%-os forráskivonás is fedezhető, ezért nincs lehívási likviditási kockázata. - strukturális (szerkezeti) likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy a források nehezebben és csak magasabb költség mellett újíthatók meg. - piaci likviditási kockázat: annak a veszélye, hogy egy piaci pozíció nem zárható megfelelően rövid idő alatt piaci áron, csak kedvezőtlenebb árfolyamon, így a megfelelő piaci ár realizálása megkívánja a pozíció fenntartását, ami likvid eszközök lekötését/felvételét igényelheti. A kockázatok számszerűsítését két kategóriában kell elvégezni. A lejárati és lehívási likviditási kockázatnál a számításokat a lejárati összhang alapján végezzük. Mindkét kockázat fedezhető, ezért nem képzünk rá tőkét. A likviditási kockázatok közül a szerkezeti-, és piaci likviditási kockázat, illetve az erre képzett tőke számszerűsítése megalapozottan nem lehetséges, ezért ezekre a kockázatokra a tőkepuffer adja a szükséges tőkefedezetet. Likviditási kockázatra sem 2012, sem 2013 évben nem kellett tőkét képeznünk. Egyéb materiális kockázatok (általános tőkepuffer) Az Integráció tagintézményei a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg a nem-számszerűsített kockázati típusokra, valamint a limiteken belüli kockázatokra azoknál a kockázati típusoknál, ahol belső tőkeszükségletet csak a limiten felüli értékekre kell meghatározni.
15 A tőkepuffer nagysága a következő két tényező közül a nagyobb érték: 1.
Az előzőek szerint számszerűsített belső tőkeszükséglet a Tagintézmény által meghatározott százalékos aránya, amelynek mértéke minimálisan 10%, maximálisan 20%. Ennek konkrét értékét a Tagintézmény havonta állapítja meg, a belső tőkeszámításhoz alkalmazott EXCEL-file segítségével.
2.
Az előzőek szerint számszerűsített belső tőkeszükségletnek a Tagintézmény által évente egyszer elvégzett önértékelés eredményétől függő százalékos értéke, amely százalékos arány 0%-tól 25%-ig terjedhet. Ez az érték Takarékunk esetében 10%.
Az fentiek alapján 2013.december 31. napján 77 239 eFt tőkeszükségletet képeztünk erre a kockázati típusra, míg 2012.december végén a II. pilléres kockázatok 5%-ának 32.721 eFt megképzésére volt szükség.
Külső tényezők figyelembe vétele: Stressz teszt 2012 évben Takarékunk összhangban a tőketervvel csak egyszerű stressz teszteket készített. E módszer legfőbb előnye, hogy egyszerűen meghatározható a veszteségek/kockázatok nagyságrendje egy adott tényezőre vonatkozóan. 2013 évet megelőzően még csak a hitel-, és a likviditási kockázatra készítettünk stressz teszteket, melyeket az év folyamán kiegészítettünk minden típusú kockázatra vonatkozóan. Az 2012 évben 20 379 eFt tőke került megképzésre erre a kockázati típusra. Jelenleg a stressz tesztek tekintetében is a Takarékbank által kiadott közös módszertant alkalmazzuk. Itt a kockázatok stressz alatti tőkeszükségletének számítása arra próbál válaszolni, hogy váratlan, előre nem látott események hatására miképp alakul a Takarék belső tőkeszükséglete. A Tagintézmény a stressz alatti tőkeszükségletet két forgatókönyvvel számítja, az egyik az enyhe, a másik az erős stressz hatásokat feltételez. A két forgatókönyv számítási elvei azonosak, eltérés csak a feltételezett stressz hatások mértékében van. Az egyes kockázati típusok stressz alatti tőkeszükségletét a Tagintézmény külön-külön határozza meg, majd a teljes tőkeszükségletet az egyes kockázati típusok közötti feltételezett korrelációs mátrix 1 alkalmazásával számítja ki. A stressz alatti tőkeszükséglet számítását az Integráció által megküldött belső tőkemegfelelést mérő EXCEL file munkalapjai tartalmazzák. E számítás alapján 2013. december 31.-én nem kellett többlettőkét képeznünk.
Összegzés: A kockázat a pénzügyi szervezetek tevékenységének szerves része. A kockázatkezelési és kontroll funkció célja ennek megfelelően nem a kockázatok minimalizálása, hanem annak biztosítása, hogy a Takarék a kockázatait megfelelően azonosítsa, mérje és kezelje annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a folyamatos működést. A Füzes Takarék kockázatvállalási helyzete a fenti rendszerben az ott leírt sajátosságokkal alakult az elmúlt évben. Kockázatvállalásainkat, a fedezetek mindenkori vizsgálata mellett határozzuk meg, mert csak a folyamatos monitoring mellet biztosítható a kitettségek megfelelő kezelése és megtérülése. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának áttekintése A szabályozói tőkeszükséglet megállapításán túl a Füzes Takarék az integrációs törvény előírása alapján Takarékbank által kiadott és kötelezően alkalmazandó ICAAP módszertan alapján végzi el a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát.
16 A módszertan célja, hogy a Bázel II. által megfogalmazott, a Hpt. 76/K. § szerinti folyamat módszertanát meghatározza, az érintett Takarék Igazgatóságának jóváhagyása mellett. A felügyelet által a SREP felülvizsgálat keretében meghatározott tőkekövetelmény, a szabályozói tőkeszükséglet 128%-a, amelynek mértéke a következő felülvizsgálatig nem változik. A Füzes Takarék 2013. december 31-én fennálló szabályozói tőkeszükséglete 434 138 eFt, míg a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatában 849 633 eFt tőkeszükségletet állapított meg. A Takarék 2014. évi üzletpolitikai célkitűzése: Makrogazdasági előrejelzés (a Füzes Takarék működési környezete 2014-ban)
a világgazdasági folyamatokban a bizonytalanság továbbra is meghatározó marad, a belső kereslet élénkülésével megindul a magyar gazdaság felzárkózása a régió országaihoz, visszaesési-, stagnálási időszakok után a gazdaság növekedése várható, javulnak a foglalkoztatási kilátások, a munkanélküliségi ráta 5% körül mozog, a keresetek azonban csak némileg emelkedhetnek, az átlag alatti bérek emelésének határt szab a vállalkozások teherviselő képessége, az állami és magánszektor eladósodottsága nem javul, fennmarad az adósságleépítéssel járó gyenge lakossági és vállalati kereslet, a hitelezés nem élénkül, az ingatlanpiacon a használt lakások forgalma 2014. évben is stagnál, az elmúlt évek alacsony szintjén épülnek új lakások, a forintalapú megtakarítások, és forinthitelek kamatai a megelőző évitől is alacsonyabb szinten mozognak, a szabad pénzeszközök kamata csekély marad.
A Füzes Takarék adottságai, lehetőségei
az elmúlt évi tőkevesztés okán nagyhitel korlátja jelentősen szigorodott,
az alacsony hitel/betét arány lehetőség a hitelezési aktivitás javítására, a működési körzetben folyamatosan csökken a lakosság hitel- és fizetőképessége, romlik a hitelportfolió minősége, a települési önkormányzati számlavezetésnél a finanszírozási lehetőségek beszűkülése, a banki kapcsolat háttérbe szorulása érezhető, az eredményes gazdálkodás fenntartásához a hitelezésnél és bankközi piacon való kereskedésnél várható bevételhiány kiegészítésére az egyéb pénzügyi tevékenység keretében szerzett jutalékokból biztosíthatók, a kiterjedt üzlethálózat folyamatosan növekvő banküzemi költségei nem finanszírozhatók, napirendre kerül a veszteséges fiókok bezárása.
A gazdálkodást befolyásoló külső és belső tényezők figyelembevételével a Füzes Takarék 2014. évi főbb üzletpolitikai célkitűzéseit az alábbiakban határozzuk meg. Tőkeellátottság A megkívánt üzleti aktivitás és stabilitás a tőke, (szavatolótőke, tőkemegfelelési mutató) helyreállítását teszi szükségessé, amelyre azonban a továbbra is elhúzódó, elmélyülő válság időszakában csak integrációs segítséggel van reális esély. A rendkívüli bizonytalanság közepette is törekedni kell azonban arra, hogy a saját tőke 2014. évben stabilizálódjon, a Takarék további tőkevesztést ne szenvedjen. Forrásgyűjtés Előrejelzések szerint a háztartások jövedelme 2014-ben legfeljebb kismértékben növekedhet, amely a fogyasztás visszafogása mellett kihat a megtakarítási hajlandóságra is. A Takarék működéséhez szükséges források biztosítása a gazdaságban zajló folyamatok rendszeres elemzésével, az indokolt kamat korrekciók végrehajtásával teljesíthető Az eredményes gazdálkodáshoz a betétállomány szinten tartása szükséges, ugyanakkor - a pénzpiaci változások figyelembe vétele mellett – elengedhetetlen a forrásszerkezet átalakítása, a kamatráfordítások csökkentése.
17 A Takarék betétállománya 2014. év december 31-én 14 milliárd 700 millió forint tervszinten alakul. (adatok eFt-ban)
Betétállomány 1. Lakossági Takarékbetét 2. Bankszámla betét 3. Lakossági értékp.jell.betét 4. Önkormányzati betét Mindösszesen:
2013.12.31. tény 9 748 405 849 677 3 891 150 154 174 14 643 406
2014.12.31. terv 9 800 000 900 000 3 900 000 100 000 14 700 000
Index % 100,53% 105,92% 100,23% 64,86% 100,39%
Hitel- és kölcsönfolyósítás Az év során a hitelek kamatszintjének jelentős csökkenésével számolunk, így a szükséges kamatbevétel biztosítása leginkább a kihelyezés növelése útján lehetséges. A piacon tapasztalható pénzhiány Takarékunkat nem érinti, az alacsony hitel/betét arány lehetőségeit kiaknázva, az elmúlt évi teljesítményt lényegesen meghaladva szükséges folytatni a hitelfolyósítást. Lakossági ügyfeleinknél az eddigiektől is nagyobb figyelmet kell fordítani a folyószámlahitel keretek kihasználására, az elmúlt évi folyósítási szint fenntartására. Fogyasztási hiteleink kondíciói állják a versenyt a pénzpiacon, melynél a kihelyezést növelni szükséges. A hitel iránti keresletet szakszerű ügyfél tájékoztatással fenn kell tartani. A lakáscélú finanszírozás az évek óta tartó sikertelenség ellenére továbbra is meghatározó szerepet játszik hitelintézetünk üzletpolitikájában. Az új támogatási rendszerben ki kell használni a családiház építés-, új- és használt lakásvásárlás-, valamint az egyéb lakáscélú finanszírozásban korábban megszerzett tapasztalatokat, minden eszközt fel kell használni a hitelképes ügyfelek megnyerésére. Jelentősen növelni szükséges a kis- és középvállalkozások hitelezését. A Takarékkal tartós üzleti kapcsolatban lévő, nálunk bankszámlát vezető vállalkozói ügyfélkör finanszírozása 2014. évben különösen fontos érdekünk. Megbízható vállalkozások felkutatásával, kapcsolatok kiépítésével a régi és új ügyfelek, illetve a Takarék céljainak eléréséhez a Növekedési Hitelprogram jelenthet megoldást. Eredményesen le kell zárni a Káli (tarnamenti) szennyvízelvezetési agglomerátum-, illetve Szihalom település csatornázása és szennyvíztisztítása beruházások finanszírozását, pénzügyi bonyolítását. A települési önkormányzatok finanszírozását az elmúlt évtől a Magyar Államkincstár vette át, melyet a tervezésnél figyelembe vettünk. Hiteligényük érezhetően visszaesett, de fejlesztéseik megvalósításával kapcsolatban felmerülő támogatás előfinanszírozást, átmeneti működési célú hitelezésüket azonban továbbra is biztosítani kívánjuk. A Takarék 2014. évi eredményes működéséhez a különféle célokban előreláthatóan 5 milliárd 500 millió forint hitelfolyósítás szükséges. (adatok eFt-ban)
Hitelfolyósítás 1. Árúvásárlási hitel 2. Személyi, fogyasztási hitel - fogyasztási - lakossági fizetési számlahitel 3. Lakáscélú hitel - kamattámogatásos - piaci kamatozású 4. Vállalkozói hitel
2013. év tény 412 2 650 487 176 263 2 474 224 60 842 35 402 25 440 2 165 442
2014. év terv 1 000 2 749 000 249 000 2 500 000 100 000 70 000 30 000 2 600 000
Index % 103,72% 141,27% 101,04% 164,36% 197,73% 117,92% 120,07%
18 - lejáratos forinthitel - vállalkozósi "R" bszla hitel - közműépítés 8. Önkormányzati hitel - lejáratos - pénzforgalmi számlahitel Hitelfolyósítás mindösszesen:
605 106 1 506 054 54 282 42 000 42 000 0 4 919 183
950 000 1 600 000 50 000 50 000 40 000 10 000 5 500 000
157,00% 106,24% 92,11% 119,05% 95,24% 0,00% 111,81%
A hitelkihelyezési előirányzat teljesítésénél is fontosabb feladat a behajtási munka hatékonyságának javítása, ahol lényeges javulást kell elérni a függő kamatok, meg nem fizetett hiteldíjak megtérülése területén: segítségével jelentősen növelhetők bevételeink. Fentiekhez kapcsolódóan humán erőforrásokat kell összpontosítani és az eddigiektől hatékonyabb módszert kell kidolgozni a lejárt tőketartozások behajtására, az elszámolt értékvesztések visszaírása (felszabadítása) érdekében. Egyéb pénzügyi tevékenység Bankjegykiadó automatáink ügyfeleink és a Takarék érdekeit egyaránt szolgálják. Az ingyenes tranzakcióból eredő jelentős bevételkiesések, a tranzakciós illetékek növekedése miatt tovább kell növelni az ATM-, illetve kereskedőhelyi bankkártya forgalmat. A pénzellátás költségeinek csökkentése érdekében törekedni kell a fiókpénztárak készpénzkifizetésének visszaszorítására. A bankkártyák számának ismételt növekedési irányára építve folytatni kell a bankkártyák előnyeit kihangsúlyozó felvilágosító munkát. Csökkenteni szükséges a kártyaüzletág költségeit. A tranzakciós illetékkel kapcsolatos változásokról szóló tájékoztatással mindent el kell követni új lakossági- és vállalkozói bankszámla tulajdonos ügyfelek megszerzésére, a meglévők megtartására, az internetbank szélesebb körben történő elterjesztésére. A Magyar Fejlesztési Bankkal, illetve a SIGNAL Biztosítóval történő együttműködési megállapodások aktivizálásával törekedni kell a jutalékbevétel növelésére. Beruházási, fenntartási munkák A Takarék 2014. évi fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása várhatóan, mintegy 8 millió forint összegű beruházási ráfordítással lehetséges, mely a legszükségesebbeket foglalja magában, de a korábbiakhoz mérten csekély összeg ellenére is nehézségekbe ütközik. Immateriális javaink beruházásai között meg kell újítani az informatikai eszközök vírusvédelmi szoftverlicencét, melyre előreláthatólag 200 ezer forintot kell fordítani. Ingatlan beruházást fentiek okán, 2014. évre nem tervezünk. A gépek, berendezések, felszerelések fejlesztéseinek sorában biztosítani kell informatikai rendszerünk elavult számítógépes munkaállomásainak, monitorainak, nyomtatóinak kiegészítő eszközeinek szükség szerinti cseréjét, az informatikai rendszer folyamatos korszerűsítését. Indokolttá vált és megoldandó egyes fiókokban az elhasználódott printerek helyett multifunkciós készülékek, duplex nyomtatók telepítése is. Gépberuházásaink 2014. évi tervezett összege 6 millió 500 ezer forint. Egyéb berendezés, felszerelés beruházásként az év során meghibásodott, de gazdaságosan már nem javítható bankjegyszámoló berendezés cseréjét, kisebb fiókjaink avult videókészülékének korszerűbbre váltását, valamint a riasztóközpontjaink távjelző modullal (mobiltelefon hívó egységgel) történő kiegészítését irányoztuk elő. Elkerülhetetlen és biztonsági okokból nem nélkülözhető a központi serverhelyiség hővédelmét szolgáló klímaberendezés soron kívüli cseréje. Egyéb berendezésekre várhatóan 1 millió 100 ezer forintot kell költenünk.
19 Fenntartási-, rendszerkövetési-, karbantartási-, javítási feladataink területén a szükséges állagmegóváson, karbantartásokon, javításokon és az üzletmenet folytonosságot biztosító üzemeltetési feladatok végrehajtásán túl – egyre szűkülő lehetőségeinkhez igazodva - nagyobb költségű munkát nem tervezhetünk. Ingatlanaink fenntartására 2014. évben várhatóan mintegy 1 millió 800 ezer forintot szükséges fordítani. A feladatok között rendbe kell tenni a süllyedés miatt repedezett, elmúlt évben már megerősített felnémeti fióképületünket, emellett több fiókban kell végezni kisebb fenntartási munkát, de rendezni szükséges az év során felmerülő javítási igényeket is. A Takarék gépeinek, berendezéseinek, felszereléseinek és járműveinek javítását, karbantartását a 2014. évi tényleges költségek és szerződések alapján, az árváltozások ellenére szigorú költségtervvel, a Takarékossági kényszer szem előtt tartásával határoztuk meg a különféle szakipari munkákban, melyek ez évben várhatóan 3 millió 100 ezer forintot fognak jelenteni számunkra. Minimális költség csökkenéssel számolunk az EuroBank rendszerkövetésnél, jelentősen bázis szint alatt terveztünk az adatátviteli rendszer rendszerkövetésénél, egyéb szoftverkövetéseknél. A számítógépes hardverek javításánál, karbantartásánál, a költségek jelentősebb csökkentésére törekszünk, hasonló kényszer vezényel bennünket az informatika biztonsági felügyeleténél is. Az üzletmenet folytonossága, illetve az adatátvitel biztonsága érdekében szükségszerű a nagy értékű rendszerek átalánydíjas állandó felügyelete, rendszeres karbantartása, az előforduló váratlan meghibásodások azonnali elhárítása.
6. Humánpolitikai feladat A Takarék versenyképességének fenntartása a szolgáltatások minőségének javítását, alkalmazottaink magas szintű felkészültségét igényli, amelyhez a rendszeres és folyamatos képzések biztosítása szükségszerű. A munka hatékonyságának növelését teljesítményarányos bérezéssel – ha lehetséges - a jövedelem színvonal emelésével kell előmozdítani. Ehhez a személyi jellegű ráfordításoknál 430 millió 150 ezer forint áll rendelkezésre, melyen belül a tervezett bérköltség 308 millió 097 ezer forint. 7. A gazdálkodás eredményessége Hitelintézetünk 2014. évi üzletpolitikai céljai középpontjában a működési körzetben korábban elfoglalt pozíció visszaszerzése, a stabil tőke helyreállítása, a tőkeellátottság javítása mellett, a banküzemi aktivitás erősítése, a szolgáltatás minőségének emelése, körének bővítése állt.
A gazdálkodás várható körülményei alapján kialakított üzletpolitika célkitűzések többségében helytállónak bizonyult, bár a gazdasági válság és pénzpiaci bizonytalanság a szereplőket, így Takarékunkat is folyamatosan nyugtalanította. Különösen a szükséges hitelezési aktivitás sikertelensége okozott nehézséget, lehetőségeink kihasználását az ügyfélkör hitelképességének és hitelfelvevő szándékának visszaesése nagyban megnehezítette. Szembe kellett néznünk az adósmorál (fizetőképesség és készség) további jelentős mértékű romlásával, az eladósodás elhatalmasodásával, mely ügyfelekkel szembeni követeléseink minőségét erőteljesen rontotta. Kritikussá vált a függő, meg nem fizetett hiteldíjak nyomán keletkezett bevételkiesés. Emellett problémás követelésállományunk az előirányzatot meghaladó mértékű értékvesztés elszámolását és céltartalék megképzését igényelte. Kulcsfontosságúnak tekinti a kockázatkezelési tevékenységre épített hitel monitoring színvonalának emelését, a kintlévőségek hatékonyabb behajtását. A belső védelmi vonalak kialakításán keresztül az eddigiekhez hasonlóan biztosítani kívánja a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát. Minden felvállalt kockázatra tőkeszükségletet a jogszabályoknak, belső módszereknek megfelelően megképezi. 2014. évben minden eddiginél fontosabb feladatként kezeli az alkalmazottak szakmai képzését, az ügyfélszolgálati munka hatékonyságának, színvonalának növelését.
20 Az üzletpolitikai célkitűzések számszerűsített adatai között – 1, 507 mó Ft-os bevétellel és 1,502 mó Ft-os ráfordítással számolva 5 millió forint tervezett adózás előtti eredménytervet – határozott meg a Takarék. A Takarék új alapokra kívánja helyezni az évtizedek során kialakított tagsági, lakossági kapcsolatait, meg kívánja tartani vállalkozói és önkormányzati ügyfeleit. A hatékonyságot növelve, színvonalasabb, bankszerűbb munkavégzéssel – a működési területén stabilizálni szeretné elsősorban a lakossági szektorban elfoglalt helyét a pénzügyi szolgáltatások területén. Stratégiai céljaink eléréséhez Takarékunk továbbra is építeni kíván az eddigi elért eredményeire. Célunk, hogy ügyfeleink könnyen elérhessék szolgáltatásainkat, gyors, szakszerű ügyintézésben legyen részük. Füzesabony, 2014. május 30.
Bocsi Imre elnök ügyvezető
21
1.sz melléklet
Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet BETÉTÁLLOMÁNY ÉS FORGALOM 2013. ÉVES
adatok eFt-ban
Sorszám
Betétfajta
1.
Kamatozó Takarékbetét
2.
Takaréklevél
3.
KÖNYVES BETÉTEK ÖSSZESEN (1+2)
4.
Lakáscélú megtakarítás
5.
Lakossági fizetési számla betét
6.
Egyéb betétek
7.
LAKOSSÁGI BETÉTEK (3+4+5+6)
8.
Betétállomány 2011.12.31
Betétállomány 2012.12.31
Betét elhelyezés összesen
Betét felvétel összesen
Betétállomány 2013.12.31
Db
8 472 713
8 710 988
2 949 339
2 842 727
8 817 600
5 355
2 504
2 458
30
0
2 488
24
8 475 217
8 713 446
2 949 369
2 842 727
8 820 088
5 379
20 568
17 636
848
3 900
14 584
43
567 605
581 884
14 451 787
14 257 572
776 099
8 768
71 780
69 472
215 566
147 404
137 634
540
9 135 170
9 382 438
17 617 570
17 251 603
Egyéni vállalkozók + Őstermelők betétei
172 748
171 422
4 251 808
4 139 721
283 509
379
9.
Vállalkozók betétei
604 026
489 278
13 976 014
13 899 124
566 168
543
10.
Önkormányzati betétek
121 869
122 688
2 525 141
2 493 654
154 175
136
11.
BETÉTEK ÖSSZESEN (7+8+9+10+11)
10 033 813
10 165 826
38 370 533
37 784 102
12.
ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN
3 904 998
3 911 303
16 341 506
16 361 660
13.
MINDÖSSZESEN (12+13)
13 938 811
14 077 129
54 712 039
54 145 762
9 748 405 14 730
10 752 257 15 788 3 891 149
3 138
14 643 406 18 926
22
2.számú melléklet HITELÁLLOMÁNY ÉS FORGALOM 2013. ÉVES Sorszám
adatok eFt-ban
Hitelek
1. 2.
Építési, lakás-ingatlanértékesítési hitelek Gyűjtőszámlahitel
3.
Régi "kedvezményes" kölcsön
4.
Hitelállomány 2011.12.31
Hitelállomány 2012.12.31
2 653 331
2 437 002
174
Deviza alapú építési hitel
180 686
5.
Deviza alapú egyéb hitel
112 675
6. 7.
Deviza kiváltó hitel Áruvásárlási hitel
8.
Személyi hitel
Fogyasztási hitelek (7+8) LAKOSSÁGI HITELEK 10. (1+2+3+4+5+6+9) 9.
11. Önálló váll.deviza alapú egyéb hit. 12. Önálló vállalkozók Nem pénzügyi vállalatok deviza alapú 13. hitelei 14. Nem pénzügyi vállalatok hitelei 15. Önkormányzati hitelek SAJÁT HITEL ÖSSZESEN: 16. (10+11+12+13+14) 17. Megvásárolt köv. + Lízing 18. Alárendelt kölcsöntőke 19. MINDÖSSZESEN Munkáltatói * korrigált nyitó évközi átsorolás miatt ** korrigált nyitó évközi átsorolás miatt
Hitelnyújtás 60 842
Deviza érték különbözet
Hiteltörlesztés
Hitelállomány 2013.12.31
344711-344776 szla.egyenlege
Db
217 445
2 280 399
754
83
1
170
6
164
1
15 100
656
123 321
15
2 542
77
83 130
15
166 790
151 741 *137 765 71 619 **85 595 355 803
50 959
304 844
69
2 442 2 059 472
1 262 2 001 527
412 2 650 487
1 032 2 835 034
642 1 816 980
12 4679
2 061 914
2 002 789
2 650 899
2 836 066
1 817 622
4691
5 175 570
5 019 124
2 711 741
3 122 118
4 609 563
5 546
6 349 176 262
142 509
240 746
246 143
137 112
40
300 035
269 542
252 188
2
1 381 711
1 304 837
1 924 696
1 792 201
1 437 332
104
85 011
12 950
42 000
9 430
45 520
6
7 124 938
6 748 962
4 919 183
5 188 425
6 481 715
5 698
147 867
143 326
85 000 7 357 805
85 000 6 977 288
6 481 715
5 698
83
18 533
733
1 179
1 912
143 326 4 919 183
85 000 5 416 751
1 912
0
24 521
21 557
15 150
56
7 382 326
6 998 845
6 496 865
5 754
23 3.sz melléklet
A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz.
Megnevezés
Me.
2012.12.31
2013.12.31
Eltérés+,-
Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség
%
0,3%
-16,9%
-17,2%
2 Eszközarányos bevétel
%
11,8%
13,1%
1,3%
3 Eszközarányos nyereség
%
0,1%
-2,2%
-2,3%
4 Saját tőke arányos nyereség
%
0,5%
-36,2%
-36,7%
5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége
%
37,8%
47,9%
10,1%
6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége
%
0,6%
-15,6%
-16,2%
7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége
%
21,7%
21,9%
0,2%
8 Nettó kamatrés
%
3,5%
4,0%
0,5%
16,0%
16,4%
0,4
Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10 Fizetőképességi mutató
%
18,6%
12,3%
-6,3%
11 Hitelfedezettségi mutató (szt.)
%
24,6%
18,7%
-5,9%
%
27,6%
37,5%
9,9%
13 Likviditási ráta I.
49,7%
48,5%
-1,2%
14 Likviditási ráta II.(gyorsráta)
60,3%
65,6%
5,3%
%
44,6%
44,4%
-0,2%
16 Eszközportfólió minősége(nem probl.ment.arány)
%
58,3%
36,3%
-22,0%
17 Hitelveszteségi ráta
%
5,3%
11,3%
6,0%
18 Elszámolt értékvesztés arány
%
5,8%
9,3%
3,5%
19 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés
%
4,5%
5,2%
0,7%
20 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.)
%
29,2%
25,0%
-4,2%
21 Eszközarányos költségek
%
3,4%
3,3%
-0,1%
22 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség
%
1,3%
-87,0%
-88,3%
Likviditás, szolvencia 12 3 hónapos fedezettség
15 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez Eszközminőségi mutatók
Hatékonysági mutatók
24
LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS 2013 DECEMBER 31. 4.sz melléklet Megnevezés
ESZKÖZÖK
Lejárt
0-30 nap
31-90 nap
91-180 nap
181-365 nap
1-2 év
2-3 év
3-5 év
5-10 év
10 év felett
Lej.nélk.
Összesen
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
1 038 489
7 840 794
1 381 430
329 776
1 158 686
654 983
657 136
795 269
1 832 254
613 270
295 857
16 597 944
Pénztár és elsz. szlák.
430 721
430 721
Forg. célú értékpapír
299 997
299 997
Bef. célú értpapír
6 460 411
Jegyb. és bankközi betét Hitelek Egyéb követelések
542 479
83 800
7 086 690
458 158
1 161 863
11 863
17 497
58 245
170 022
953 489
151 375
219 567
317 729
598 710
512 938
487 114
85 000
40 132
1 877 648 795 269
1 832 254
613 270
184
Vagyoni érd.+saj.eszk. BEVÉTELEK FORRÁSOK
0
Betétek Felvett hitelek, bankközi betétek
125 583
251 167
376 751
753 499
2 390 271
920 200
1 043 142
2 148 601
3 222 090
3 529 176
2 125 599
2 235 520
918 567
1 036 413
2 130 406
3 196 695
3 047 097
2 077 722
1 097
1 006
6 260
18 072
25 395
482 079
47 877
6 481 715 5 924
131 240
289 933
289 933 1 507 000
83 465
0
640 507
14 642 420 83 465
665 251
Hitelezői jogot megtest.ép.
0
Egyéb kötelezettségek
153 654
627
469
123
Saját tőke RÁFORDÍTÁSOK Bázis pozíció E+B-F-R Halmozott bázispozíció
16 103 051
1 038 489
940
155 813
639 567
639 567
125 166
250 334
375 500
751 000
1 502 000
5 450 940
462 063
-712 115
-987 416
-2 567 107
-2 872 040
-1 330 330
1 748 789
613 270
693 839
5 450 940
5 913 003
5 200 888
4 213 472
1 646 365
-1 225 675
-2 556 005
-807 216
-193 946
499 893
499 893
25 5. számú melléklet
SREP ÁTTEKINTŐ LAP Intézmény neve:
Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
Vonatkozási időpont: Kockázatok/
2013. december 31. Minimum szabályozói tőkeszükséglet
ICAAP tőkeszükséglet
Magyarázat / Indoklás
Hitel kockázat
310,708
310,708
Működési kockázat
120,974
120,974
2,456
2,456
434,138
434,138
Piaci kockázat Diverzifikációs hatás
Összesen: Reziduális kockázat
-
Értékpapírosítási kockázat
-
Modell kockázat
-
Hitelezési kockázat alulbecslése sztenderd módszer esetén
-
Koncentrációs kockázat
20,112
Nem kereskedési könyvi kamatkockázat
309,101
Likviditási kockázat
0
Országkockázat
0
Elszámolási (settlement) kockázat
-
Reputációs kockázat
-
Stratégiai kockázat
-
A Felügyelet által különösen kockázatosnak ítélt portfoliók, tevékenységek pótlólagos tőkeigénye
9,043
Devizaárfolyam kockázat pótlólagos tőkekövetelménye
-
Egyéb materiális kockázatok
77,239
Diverzifikációs hatás
-
Összesen:
849,633
Egyéb tényezők figyelembe vétele Intézményvédelmi tagság hiánya Intézményvédelmi tagság minősége Vállalatirányítás értékelése alapján tőkeigény módosítás Jövedelmezőség (Külső tényezők alapján) Stressz teszt Tőketervezés
Tőkeszükséglet mind összesen:
434,138
ICAAP tőkekövetelmény aránya a szabályozói tőkekövetelményhez: Rendelkezésre álló szavatoló tőke
195,71% 479,401
ICAAP szavatoló tőke aránya a szabályozói tőkekövetelményhez:
Adatok millió Ft-ban, illetve százalékban
479,401 110,43%
Szavatoló tőke többlet vagy hiány Tőkemegfelelési (szolvencia) mutató
849,633
-370 8,83%
4,51%
26
6.sz. melléklet
Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
A Takarék fiókjai, azok főbb jellemzői 2013. december 31.
Cím
Sorszám
1 2 3
Füzesabony Központ 3390 Füzesabony, Rákóczi út 55. Füzesabony I. 3390 Füzesabony, Rákóczi út 58. Füzesabony II. 3390 Füzesabony, Szabadság út 22.
4
3373 Besenyőtelek, Fő út 112.
5
3396 Kerecsend, Fő út 67.
Létszám
Betétállomány eFt
Hitelállomány eFt
29
14 189
1 280 101
6
2 567 212
1 174 938
3
658 991
236 034
3
1 686 152
225 841
408 259
341 691
182 429
108 286
2
441 807
85 951
3 6
3395 Demjén, Szépasszonyvölgy u. 4.
7
3375 Mezőtárkány, Kossuth u. 57.
8
3379 Egerfarmos, Rákóczi út 7.
(*)
167 198
39 382
9
3356 Kompolt, Kölcsey u. 2/a.
3
746 169
185 609
10
3355 Kápolna, Petőfi út 2.
2
587 537
119 381
11
335 Kál, Rózsa u. 2/a.
4
730 979
433 015
12
3377 Szihalom, Hunyadi u. 94.
3
735 055
103 278
13
3378 Mezőszemere, Május 1.út 36.
3(*)
377 387
45 830
14
3388 Poroszló, Alkotmány út 14.
4
1 312 521
343 473
15
3386 Sarud, Kossuth u. 109.
3
544 746
145 703
16
3304 Eger, Kovács J.u.31.
3
527 911
178 178
17
3300 Eger, Malomárok út 31.
4
1 466 004
821 402
18
3300 Eger, Mátyás kir.u.102.
5
1 488 860
613 622
Összesen:
80
14 643 406
6 481 715
*= létszám együtt a két fiók összevonás miatt
1 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet Küldöttgyűlésének Mint a Takarék választott könyvvizsgálója elvégeztem a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet (3390 Füzesabony, Rákóczi u. 55. Cg.: 10-02-020072) 2013. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegének, valamint a 2013. évre vonatkozó eredménykimutatásának és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb információkat tartalmazó kiegészítő melléletének vizsgálatát, melyeket a Takarék 2013. évi éves beszámolója tartalmaz. mérleg eszközök és források egyező végösszege: 16 143 442 e Ft mérleg szerinti eredmény (veszteség): - 254 363 e Ft mérleg szerinti saját tőkéje: 639 567 e Ft A Takarék ügyvezetése felelős az éves beszámolónak, valamint az üzleti jelentésnek a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítéséért és valós bemutatásáért. Ez a felelősség magában foglalja az olyan belső kontrollok kialakítását és működtetését, amelyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy lehetővé váljon akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes éves beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és a beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó - Magyarországon érvényes - törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottam végre. A könyvvizsgálati standardok megkövetelik, hogy etikai követelményeknek is megfelelve, a könyvvizsgálatot úgy tervezzem és végezzem el, hogy kellő bizonyosságot szerezzek arról, hogy az éves beszámoló mentes-e a lényeges hibás állításoktól. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásokból, akár tévedésből eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok felmérésekor az éves beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegelem, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzek meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de a könyvvizsgálói kockázatfelmérésnek nem célja, hogy a Takarék belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének és az ügyvezetés számviteli becsléseinek, valamint az éves beszámoló bemutatásának értékelését. Az éves beszámoló vizsgálatához kapcsolódóan megvizsgáltam az eszközök és források értékelésének szakmai helyességét, az előirt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét. Ellenőriztem a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre, pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok betartását, a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését. Meggyőződésem, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményem megadásához, ezért a könyvvizsgálat során szerzett tapasztalataim alapján a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet 2014. január 31-én lezárt, a 2013. december 31-i állapotot tükröző éves beszámolóját az alábbi záradékot tartalmazó véleménnyel látom el: A könyvvizsgálat során a Takarék éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves beszámolót a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és a 250/2000. (XII. 24.) számú, a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságiról szóló kormányrendeletben foglaltak, valamint a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményem szerint az éves beszámoló a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet 2013. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
2 Elvégeztem a Takarék mellékelt 2013. évi éves beszámolójához készített üzleti jelentésének a vizsgálatát is. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkám az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélésére korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Takarék nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését.
Véleményem szerint a Takarék 2013. évről készült üzleti jelentése a Takarék éves beszámolójának adataival összhangban van.
Füzesabony, 2014. május 14.
K i s s Ferenc Kamarai tag könyvvizsgáló MKVK tagsági szám: 001216 K.F. Audit Kft ügyvezetője 2760 Nagykáta, Bajcsy-Zs. u. 26. MKVK nyilvántartási szám: 001922
