Földrajzi Közlemények
CX/X. (XLIII.) kötet, 1995. i. szám, 3-10. o.
A FOLYÓVÍZI FELSZÍNALAKÍTÁS MÓDOSULÁSAI A HAZAI KÉSŐGLACIÁLIS-HOLOCÉN ÖSKÖRNYEZET VÁLTOZÁSAINAK TÜKRÉBEN1 RIVER ACTIVITY AS A FUNCTION OF CHANGING PALEOENVIRONMENTAL CONDITION DURING THE LATE G L A C I A L - H O L O C E N E PERIOD IN HUNGARY DR. GÁBRIS GYULA 2
Abstract The past decades interdisciplinary research produced a lot of new data about the last 13 000 years environmental changes in Hungary, so it became essential to compare the geomorphological results and to form a new synthesis. The author provides an overview of the results of palynological, palaeontological, geomorphological and archacological investigations concerning the changes in the paleoenvironment, their chronostratigraphical order and causes. One major conclusion is that the youngest (and lowest) real terrace of the Hungarian rivers (Il/a) was formed completely during the Pleistocene, especially during the Alleröd period as a result of river downcutling. In the Holocene there might have been two periods of the river incision during the transition between the Boreal and the Atlantic, and during the second half of the Subboreal.
Bevezetés A z ötvenes é v e k végére az utolsó 13 ezer év (későglaciális-holocén) f e l s z í n f e j l ő d c sének (főként a folyóvízi f e l s z í n f e j l ő d é s n e k ) olyan s é m á j a alakult ki a m a g y a r g e o m o r -
fológiában СBulla B. 1941, Góczán L. 1955, Marosi S. 1955, Pécsi M. 1950, 1953, 1959, Somogyi S. 1962), a m e l y b e n az e s e m é n y e k k o r m e g h a t á r o z á s a k ö z v e t e t t m ó d o n történt, s elsősorban - az évtized elején összegezett, de az előző időszak kutatási eredm é n y e i r e t á m a s z k o d ó - pollenanalitikai szintézisen ( Z ó l y o m i B. 1936, 1952) és annak g e o m o r f o l ó g i a i értelmezésén alapult. A f o l y ó k teraszokat kialakító, b e v á g ó , feltöltő, v a g y völgyszélesítő m e c h a n i z m u s á n a k , ill. ezek időbeli váltakozásának ez a leírása a g e o m o r f o l ó g i a i e s e m é n y k r ó n i k á n a k a későbbi terepkutatások tapasztalatai szerint is megfelelt, és legfeljebb részleteiben igényelt módosítást. A változások i d e j é n e k megállapításában a z o n b a n kétségek merülhettek fel, jóllehet a k o r s z e r ű b b (pl. radioaktív) m ó d s z e r e k k e l végzett k o r m e g h a t á r o z á s o k hiányoztak, s nagyrészt mind a mai napig késnek. A fent említett séma rövid vázlata szerint a würm végén a magyarországi folyók erősen feltöltötték völgyüket. A holocén elején (preboreális) ezt medermélyítő, völgybevágó tevékenység váltotta fel, amely a Il/a. folyóterasz kivésését eredményezte. A boreálisban folyóvölgyeink ismét feltöltődtek - miközben az előbbi terasz felszínén száraz körülmények között a szél futóhomokot halmozott fel - amit az atlanti fázisban az erősen kanyargó folyók oldalazó eróziója követett. E két szakaszban rakódott le az az üledék, amelyet a szubboreálisban felerősödő bevágódás (Somogyi S. 1962) részben kitakarított, részben a maradékából kialakította az óholocén I. sz. teraszt. Az ártér mindkét szintje már az újholocénban - a szubboreális második felében és a szubatlanti fázis során - vésődött ki, tehát igen rövid idő alaít képződött. 1 Előadás Amsterdamban az „European river activity as a function of climatic changes during the Late Glacial and Early Holocene ESF Workshop" (1992. okt. 15-17.) keretében. 2 ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
1
A pleisztocén v é g i - h o l o c é n ő s k ö r n y e z e t v á l t o z á s á n a k k u t a t á s a M a g y a r o r s z á g o n A z a l á b b i a k b a n v á z l a t o s a n á t t e k i n t e m a z utóbbi é v t i z e d e k k ü l ö n b ö z ő m ó d s z e r e k k e l v é g z e t t - és o l y k o r e g é s z e n s p e c i á l i s m e g k ö z e l í t é s ű - a z o n k u t a t á s a i t , a m e l y e k k o n k r é t adatokat szolgáltattak a jelzett időszak környezeti változásainak megismeréséhez, és ebből kísérelem meg levezetni a folyóvízi felszínfejlődés menetére v o n a t k o z ó ú j a b b - inkább csak közvetett bizonyítékokkal ugyan, de mégis sokoldalúan alátámasztott - szintézist. A k ö n n y e b b á t t e k i n t h e t ő s é g c é l j á b ó l az ö s s z e g y ű j t ö t t a d a t o k a t ( n é h á n y e s e t b e n e l ő s z ö r m e g r a j z o l v a , ill. á t s z á m í t v a ) ö s s z e f o g l a l ó á b r á n m u t a t o m bc ( / . ábra). A k ö r n y e z e t v á l t o z á s a i r a v o n a t k o z ó l e g r é s z l e t e s e b b v i z s g á l a t i e r e d m é n y e k k e l m a is a p a l i n o l ó g i a s z o l g á l . Járainé Komlódi M. ( 1 9 6 6 , 1969, 1 9 8 7 ) m e g h a t á r o z t a a j e l z e t t i d ő s z a k c s a k n e m e g é s z é r c a z A l f ö l d j ú l i u s i , j a n u á r i és évi k ö z é p h ő m é r s é k l e t é n e k v á l t o z á s á t (1. ábra l-a,2,3). A z o r s z á g k ü l ö n b ö z ő részeiben végzett későbbi e l e m z é s e k t o v á b b fin o m í t o t t á k i s m e r e t e i n k e t e téren (Csongor E.-Félegyházi E.-Szabó I. 1982, Miháltzné Faragó M. 1983, Nagyné Bodor E. 1988). A f o l y ó k t e v é k e n y s é g é t a l a p v e t ő e n b e f o l y á soló csapadékviszonyokra azonban, sajnos, ezek a kutatások nem adnak számszerűen megbecsülhető eredményeket, csupán bizonyos minőségi jellegű (nedvesebb, szárazabb s t b . ) m e g á l l a p í t á s o k a t s z ű r h e t ü n k le b e l ő l ü k . A környezet változásainak jelzésére j ó adatokat szolgáltatott a k ö z é p h e g y s é g barlangj a i n a k ü l e d é k e i b e n t a l á l t kisemlősök (pockok) maradványainak tanulmányozása (Kretzoi M. 1 9 5 7 , Kordos L. 1 9 7 7 , 1987). A h ő m é r s é k l e t f e l t é t e l e z e t t a l a k u l á s á t a z á b r á n a „ p o c o k - h ő m é r ő " a d a t a i n a k (Kordos L. 1 9 7 7 ) az A l f ö l d t s z f . - i m a g a s s á g á r a á t s z á m í t o t t é r t é k e i m u t a t j á k (1. ábra 1-b). E k u t a t á s o k a l a p j á n a j e l z e t t i d ő s z a k r a (Kordos L. 1 9 7 7 ) a j e l e n d o l g o z a t b a n n a g y o n f o n t o s n e d v e s s é g v i s z o n y o k v á l t o z á s á r a is k ö z e l í t ő g ö r b é i (Arvicola h u m i d i l á s ) r a j z o l h a t u n k fel (1. ábra 4). Ú j a b b módszerként (ún. m a l a k o - h ő m é r ő ) jelent m e g a szakirodalomban a szárazföldi molluszka(Gastropoda-) leletek f i n o m r é t e g t a n i v i z s g á l a t a , a m e l y b ő l a f e l s ő p l e i s z t o c é n — h o l o c é n h ő m é r s é k l e t i v i s z o n y o k r a (1. ábra 1-е) k a p h a t u n k a d a t o k a t (Szöőr Gy.Siimegi P.-Hertelendi E. 1991). A k u t a t á s o k b ó l l e v o n t p a l e o k l i m a t i k u s k ö v e t k e z t e t é s e k k i e g é s z í t i k , ill. a l á t á m a s z t j á k a p o l l e n a n a l í z i s és a k i s e m l ő s ö k v i z s g á l a t a a l a p j á n r a j z o l t képet. K ü l ö n k é r d é s k ö r a tavak ( M a g y a r o r s z á g e s e t é b e n e l s ő s o r b a n a B a l a t o n ) szintváltozás t f / n a k k u t a t á s a . F ő k é n t a p o l l e n a n a l í z i s e r e d m é n y e i ( M i h á l t z n é Faragó M. 1 9 8 3 , Nagyné Bodor E. 1 9 8 8 ) - e z e n k í v ü l s z e d i m e n t o l ó g i a i , g e o k é m i a i , v a l a m i n t d i a t ó m a - , o s z t r a k ó d a - , m o l l u s z k a v i z s g á l a t o k ö s s z e g e z é s e (Cserni T. et al. 1991) - a l a p j á n h a t á r o z h a t j u k m e g l e g n a g y o b b t a v u n k v í z s z i n t v á l t o z á s a i n a k m e n e t é t a j e l z e t t i d ő s z a k b a n (1. ábra 5-a, 5-b), a m i t k i e g é s z í t h e t ü n k a V e l e n c e i - é s a F e r t ő - t ó e g y - e g y i d e illő a d a t á v a l is. K i f e j e z e t t e n g e o m o r f o l ó g i a i k u t a t á s o k a t j e l e n t e t t a z a l f ö l d i folyók kanyarulatméreteinek változásaiból l e v e z e t h e t ő v í z h o z a m v á l t o z á s o k b e c s l é s e (Gábris Gy. 1985, 1986, 1995), v a l a m i n t a deflációs homokmozgás időszakainak m e g h a t á r o z á s a (Borsy Z. et al. 1982, 1985, 1989). A z ú j e r e d m é n y e k (l. ábra 6 és 7) a z o n b a n n e m v o l t a k b e i l l e s z t h e t ő k a régi sémába, s olyan gondolatokhoz vezettek, amelyek szinte kikényszerítik a folyóvíz m u n k á j á r a v o n a t k o z ó s z i n t é z i s ú j r a g o n d o l á s á t is. A régészeti adatok e l ő s e g í t h e t i k a z ősi t e l e p ü l é s e k t e r ü l e t i m e g o s z l á s á n a k m ó d o s u l á s á b a n k i r a j z o l ó d ó f o l y ó m e d e r - v á l t o z á s o k n a k és a z o k k o r á n a k m e g á l l a p í t á s á t . A t e l e p h e l y e k á t l a g o s t s z f - i m a g a s s á g á n a k v á l t o z á s a i az á r v í z s z i n t e k m e g h a t á r o z á s á b a n k a p n a k szerepet. A feltárások sztratigráfiai értékelése pedig n é h á n y esetben bizonyítékokkal s z o l g á l t a s z i k e s e d e s i ill. a h u m u s z k é p z ő d é s i f o l y a m a t o k i d e j é n e k m e g h a t á r o z á s á r a ( I . 4
I. ábra. A magyarországi földrajzi környezet későglaciális-holocén változásainak összefoglaló táblája. 1 - júliusi középhőmérséklet (a - pollenanalízis alapján, b - malako-hőmérő, с - pocok-hőmérő); 2 - é v i középhőmérséklet; 3 - januári középhőmérséklet; 4 - „Arvicola humiditás"; 5 - a Balaton vízszintváltozásai (a - Ny-i medence; b - K-i medence); 6 - a folyók középvízliozamának változásai; 7 - deflációs szakaszok (pontozás - homokmozgás, vonalkázás talajképződés a homokbuckákon); 8 - szikesedés (vonalkázás) és humuszképződés (keresztvonalazás) az Alföldön; 9 - társadalmi hatások: a termesztett növények elterjedése, gátépítés, erdőirtás; 10 - a folyók szakaszjellegének változásai (pontozás - feltöltés, vonalkázás - völgyszélesítés, keresztvonalazás - bevágódás) Figure 1. Summary table of the environmental changes during the Lateglacial-Holocene period in Hungary. I - July average temperature (a - palynological data, b - volethermometer, с - malacothennometer; 2 - average annual temperature; 3 - January average temperature; 4 - ,/irvicola
humidity"; 5 - Balaton's water level changes (a - Western basin, b - Eastern
basin); 6 - variation of the rivers discharges; 7 - deflation periods (dotted areas - wind blown phases, single-hatched - period of soil formation on Ihc dunes); 8 - periods of alcali soil (single-hatched) and humus horizon (cross-hatched) formation in the Great I Iungarian Plain; 9 - anthropogenic effects (d - cultivated plants, e - deforestation and f - dikes); 10 - type of river mechanism (dotted areas - accumulation, single-hatched - transitional phase, cross-hatched - e r o s i o n )
5
ábra 8), amelyek m i n d h o z z á j á r u l h a t n a k a holocén környezeti változások m e n e t é n e k és időrendjének leírásához (Bácskai E. 1980, 1981, 1991).
A folyóvízi felszínalakítás menete A z ismertetett kutatások e r e d m é n y e i n e k fényében úgy látszik, hogy n é h á n y ponton kronológiai m ó d o s í t á s r a szorul a magyarországi f o l y ó k mechanizmus—változásainak az utolsó 13 ezer é v r e vonatkozó i d ő r e n d j e . A változtatás kényszere egy ellentmondásból f a k a d : használjuk a ma már klasszikusnak nevezhető vegetációtörténeti kutatások alapján Észak-Európában felállított holocén beosztást és annak időkereteit, de a radioaktív kormeghatározásainkat is megpróbáljuk „belegyömöszölni" ebbe a rendszerbe. Az öszszehangolás n e h é z s é g e abból f a k a d , hogy M a g y a r o r s z á g o n az éghajlatot m e g h a t á r o z ó tényezők eltérnek és a kérdéses időkben is eltértek a n y u g a t - és é s z a k - e u r ó p a i a k t ó l . H a z á n k földrajzi fekvése, az é g h a j l a t á t meghatározó t é n y e z ő k h ö z viszonyított helyzete, d o m b o r z a t á n a k m e d e n c e jellege m á s k ö r ü l m é n y e k e t teremteti a globális k l í m a i n g a d o z á sok megnyilvánulásai számára. Altalánosságban k i m o n d h a t ó (Somogyi S. 1988), hogy az atlanti éghajlati hatások a K á r p á t - m e d e n c é b e n k é s ő b b jelentkeztek és k o r á b b a n értek véget, mint É N y - E u r ó p á b a n . A kronológiai módosítások r ö v i d e n az alábbiakban foglalhatók össze. A z időben h o z z á n k legközelebb álló mélyítő folyóvízi eróziós s z a k a s z időpontja valószínűleg nem a szubboreális elejére, hanem csak a m á s o d i k felére tehető. Ezt támasztja alá Kordos L. ( 1 9 7 7 ) ,Arvicola h u m i d i t á s " görbéjének m a x i m u m a , amely a c s a p a d é k o s időszakot 3000 B.P. körülire teszi. Tavaink vízszintje is m a g a s a n állt ekkor. Nagyné Bodor E. (in: Cserni T. et al. 1991) balatoni pollenvizsgálatai szerint a tó keleti m e d e n c é j é b e n a vízszint legmagasabb állása a szubboreális m á s o d i k felében lehetett. A F e r t ő tó területe is n a g y o b b volt a m a i n á l az időszámításunk előtti első é v e z r e d b e n ( B á c s k a y E. 1991). A sok c s a p a d é k és a v i s z o n y l a g hűvös é g h a j l a t hatására a szubboreális második felében a folyók bevágódtak. A z atlanti fázis megítélését n a g y m é r t é k b e n változtatni kellene; az ú j a b b adatok alapj á n felvázolható k é p sokkal árnyaltabb, mint a m i l y e n n e k eddigi ismereteink szerint látszott. A vízmérleg - legalább a f á z i s második felében - az eddig feltételezettnél jelentősen kedvezőtlenebbül alakulhatott, s így e szakasz sokkal szárazabb lehetett, mint eddig gondoltuk. Ezt b i z o n y í t j a a Balaton alacsony vízszintje ( C s e r n i T. et al. 1991), Kordos L. „Arvicola h u m i d i t á s " g ö r b é j é n e k mélypontja, valamint Csongor E.-Félegyházi ESzabó I. (1982) pollenanalízissel és C l 4 - e s adatokkal alátámasztott paleohidrográfiai rekonstrukciója, a m e l y szerint a T i s z a kanyarulatai az atlantikumban (kb. 6 2 0 0 B.P.) a mainál is kisebb vízhozamra ( G á b r i s Gy. 1985, 1986) utalnak. A régészeti feltárások üledékföldtani e l e m z é s e i (Bácskay E. 1991) szintén száraz éghajlatot jeleznek, sőt a középső neolitikumi ( 6 2 0 0 - 6 6 0 0 B.P.) lakószint feletti szikes talajok szélsőségesen kontinentális, v e s z t e s é g e s vízháztartású éghajlatot j e l e z n e k . A szárazság folytatását jelzi, hogy a középső rézkori (kb. 5 0 0 0 B.P., Bognár-Kutzián /. 1987) telepeket b e f e d ő rétegekben is e l ő f o r d u l n a k hasonló szikes talajok. A f o l y ó k mentén é l ő k n e k az alacsonyabban fekvő neolitikumi lakóhelyekről a r é z - és bronzkorszakban történt m a g a s a b b r a telcpedése ( S o m o g y i S. 1988) a vízjárás szélsőséges alakulását bizonyítja a korszak végi átmeneti időben. Mindebből következtethető, hogy az atlantikum második felében és a szubboreális elején folyóink félként feltöltő munkát végezhettek. A magyarországi holocén m á s i k - a folyók felszínalakító tevékenységét is alapvetően befolyásoló — nedves szakasza a boreális-atlantikum átmenet idején feltételezhető. A 6
Balaton vízállásának m a g a s szintje, és K o r d o s L . h u m i d i t á s i g ö r b é j e is ezt sugallja. A k e l e t - m a g y a r o r s z á g i palinológiai vizsgálatok a z o n b a n a medencén belül jelentős é g h a j lati k ü l ö n b s é g e k r e m u t a t n a k rá: az A l f ö l d K-i fele a többihez képest sokkal k o n t i n e n t á lisabb vonásokat m u t a t . Ebből g y a k o r i b b árvizek, szélsőséges v í z h o z a m o k következtek. A boreális fázist eddigi ismereteink szerint a h o l o c é n legszárazabb szakaszaként tartottuk számon: erre az időre tettük a holocén l e g j e l e n t ő s e b b h o m o k m o z g á s a i t , fíorsy és m u n k a t á r s a i ( B o r s y Z. etal. 1982, 1989) azonban c s a k a felső-plcniglaciális és k é s ő g l a ciális kori h o m o k m o z g á s t bizonyították, s nem tudták kimutatni a k ö z é p - és k e l e t - m a gyarországi f u t ó h o m o k - t e r ü l e t e k deflációját a boreálisban. Csupán az idősebb h o m o k f o r m á k gyenge átalakulása volt megfigyelhető, ez a z o n b a n a XVIII. s z . - i társadalmi beavatkozások k ö v e t k e z t é b e n beállott szélerózió hatásaitól nem választható el biztosan. A Balaton ekkori v i s z o n y l a g magas vízszintje ( C s e r n i T. et al 1991) k e d v e z ő vízháztartásra utal, Kordos L. humiditási görbéje pedig a holocén átlagához áll közel. A palinológiai vizsgálatok, a „ p o c o k - h ő m é r ő " és az ú j a b b „ m a l a k o - h ő m é r ő " m ó d s z e r e k adatai e g y a r á n t a m a i n á l melegebb k l í m á r a utalnak, d e a nedvességviszonyok az e l l e n t m o n d á s o s a d a t o k alapján alig é r t e l m e z h e t ő k ; a legfrissebb e r e d m é n y e k alapján ma a hazai holocénen belül m i n d a környezet állapotának, mind a folyók aktivitásának megítélése s z e m p o n t j á b ó l ez a szakasz tűnik a legkevésbé értékelhetőnek. A legfiatalabb pleisztocén (Il/a sz.) folyóterasz á r m e n t e s s é válásának - folyóink e r ő s b e v á g ó d á s á n a k - h o l o c é n voltára f ő bizonyítékként azt a tényt tekintették, hogy a terasz felszínén sehol sincs lösztakaró, és a mai árvízszint feletti helyenként különlegesen n a g y m a g a s s á g á t a r á t e l e p e d ő - holocénnak leírt - f u t ó h o m o k n a k köszönheti. A h o l o c é n b a n u g y a n i s már nem képződött lösz, a h o m o k m o z g á s t v i s z o n t boreálisnak tartották. Borsy Z. és munkatársai m á r idézett m u n k á i azonban csak a pleisztocénen belül, nevezetesen pleniglaciálisban ill. a későglaciális idősebb és f i a t a l a b b driász szakaszában bizonyították a deflációt (Kelet- és Közép-Magyarországon egyaránt). M á r Kriván P. ( 1 9 6 0 ) felvetette azt a később mellőzött gondolatot, hogy a Duna legfiatalabb pleisztocén teraszának n e m c s a k az anyaga rakódott le a j é g k o r s z a k legvégén, h a n e m a k i f o r m á l ó d á s á n a k (tehát a folyó bevágó m u n k á j á n a k ) ideje is m é g pleisztocén lehet. Egyelőre k e v é s bizonyítékkal szolgálhatunk e b b e n a kérdésben, de a Balaton m a gas vízállása az a l l e r ö d b e n (Miháltzné Faragó M. 1983), a h o m o k m o z g á s o k (idősebb és fiatalabb driász), v a l a m i n t a közöttük újabban m e g h a t á r o z o t t erős talajképződési p e r i ó d u s o k (bölling és alleröd), valamint nyugat- és k ö z é p e u r ó p a i p á r h u z a m o k időrendje s z e rint nagyon valószínű, hogy a Il/a sz. terasz kivésését, vagyis a folyók mélyítő erózióját a h o l o c é n preboreálisról a későglaciálisra, elsősorban a két driász közé helyezhetjük. A z fentiekben érintett kérdések mindenesetre t o v á b b i alapos kutatást és bizonyítást igényelnek.
Következtetések A fentiekben részletezett kutatási eredmények é r t é k e l é s e alapján készített ö s s z e f o g l a ló táblázatban feltüntettem a magyarországi folyók m e c h a n i z m u s á n a k a környezet e d d i g m e g i s m e r t változásaival összhangban levő menetét, a folyók bevágó, feltöltő és átmeneti j e l l e g é n e k időbeli változásait (1. ábra 10). Ebből kitűnik, hogy a m a g y a r o r s z á g i folyóvölgyek általánosított szelvényén (2. ábra) bemutatott, geomorfológiai és szedimentológiai módszerekkel egyaránt igazolt folyóvízi felszínalakítás időkeretei a k ö v e t k e z ő k é p pen módosílandók. A z utolsó pleisztocén terasz (Il/a) teljes egészében a pleisztocénben alakulhatolt ki az allerödben (bölling?) végbement m é l y í t ő erózió hatására. A fiatal dri7
ászban a folyók esetenkénti oldalozó erózióval váltakozva főleg völgyfeltöltést végeztek, az ármentes térszínen a defláció dűnéket épített. A preboreális elejcn a m e g n ö v e k v ő vízhozam és a csökkenő hordalékmennyiség rövidebb időre bevágódást idézhetett elő, növelve a Il/a terasz magasságkülönbségét, de a fázis második felében és a borcális elején tovább folytatódott az üledékképződés (az I. terasz anyagának lerakódása). A következő völgymélyítő szakasz a boreális-atlanti átmenet idejére tehető (1. sz. óholocén terasz kivésése). Növekedett a kontinentalitás, és ezzel az árvizek gyakorisága; a vízhozamok szélsőségessé váltak. Az atlantikum második felében és a szubboreális elején a folyók főként feltöltő munkát végeztek. A holocén újabb bevágódási fázisa a m a g a s ártér kialakulását eredményezte a szubboreális második felében. Az alacsony ártér feltöltése és kiformálása szubatlanti korú; a Duna (és a magyarországi folyók többsége) jelenleg enyhén bevágó aktivitást mulat. II/a.
-- +15 m -- + 10 -- *5 -- I) -- -5
Е Э
1
И
*
5
2. ábra. A magyarországi folyóvölgyek általánosított keresztszelvénye (PécsiM 1959). ll/a - utolsó pleisztocén terasz; I - óholocén „terasz"; má - magas ártér; aá - alacsony ártér; LNV - a legnagyobb árvíz szintje; I - homokos kavics; 2 - folyóvízi homok; 3 - homok és iszap; 4 - agyag; 5 - eolikus homok Figure 2. General profile of I Iungarian river valleys (afterPécsi, M. 1959). II/a - Last Pleistocene terrace; I - old-Holocene „terrace"; má - higher floodplain; aá - lower floodplain; I.NV - highest water level; 1 - sandy gravel; 2 - fluviatile sand; 3 - sand and mud; 4 - clay; 5 - aeolian sand (younger Dryas)
IRODALOM Bácskai E. 1980: A magyar holocénsztratignífia régészeti dokumentációs pontjai az Alföldön. Neolitikum MÁFI Évi Jel. 1978-ról pp. 4 2 9 - 4 3 2 . Bácskai E. 1981: A magyar holocénsztratigráfia régészeti dokumentációs pontjainak rétegtani adatai - MÁFI Évi Jel. 1979-ról pp. 5 5 1 - 5 5 9 . Bácskai E. 1991: Régészeti kutatások földtani tanulságai magyarországi példákon - MÁFI Évi Jel. 1989-ről pp. 6 1 4 - 6 2 1 . Bognár-Kutzián, I.-Csongor, E. 1987: New results of radiocarbon dating of archaeological finds in Hungary in: Holocene Environment in Hungary (szerk: Pécsi, M.-Kordos L.) Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 131140. Borsy Z. 1977: A magyarországi futóhomokterületek felszínfejlődése - Földr. Közi. 25 (101). pp. 3 - 1 6 . Borsy Z.-Csongor E.-Sárkány S.-Szabó I. 1982: A futóhomok mozgásának periódusai az Alföld ÉK-i részében - Acta Geogr. Debrecina 20. pp. 5 - 3 3 . Borsy, Z.-Félegyházi, E. 1983: Evolution of the network of water courses in the north-eastern part of the Great Hungarian Plain from the end of the Pleistocene to our days. Quatern. Stud, in Poland, 4, pp. I 1 5 - 1 2 4 . Borsy Z.-Csongor E.-Lóki J Szabói. 1985: ujabb koradatok a bodrogközi f u t ó h o m o k m o z g á s a i n a k idejéhez (Recent results in the radiocarbon dating of wind-blown sand movements in the T i s z a - B o d r o g interfluve) Acta Geogr. Dcbrecina, 22. pp. 5 - 1 6 . Borsy Z.-Csongor E.-Félegyházi E. 1989: A Bodrogköz kialakulása és a vízhálózat változásai - Alföldi Tanulmányok 13. pp. 6 5 - 8 1 . Bulla B. 1941: A m a g y a r medence pliocén és pleisztocén teraszai - Földr. Közi. 69. pp. 199-230. 8
Cserni Т.-Bodor Nagy E.-Ilajós M. 1991: A Balaton aljzatára mélyített TÓ 24. sz. fúrás földtani vizsgálatának eredményei - MÁFI Évi Jel. 1989-ről, pp. 178-209. Csongor É.-Félegyházi E.-Szabó I. 1982: A Karcsa-ér medrének vizsgálata pollenanalitikai és radiokarbon módszerekkel - Acta Geogr. Debrecina, 20. pp. 51-82. Gábris Gy. 1985: Az Alföld holocén paleohidrológiai vázlata^ Földr. Ért. 34. pp. 391^108. Gábris Gy. 1986: Alföldi folyóink holocén vízhozamai - Alföldi Tanulmányok, 10. pp. 35-52. Gábris Gy. 1992: River activity as a function of palaeo-environmental changes during the Late Glacial and Holocenc period in H u n g a r y - E S F Workshop, Amsterdam, 15-17 Oct 1992, Abstracts, pp. 27. Gábris Gy. 1995: A paleohidrológiai kutatások újabb eredményei - Kézirat, Budapest, p. 8. Góczán L. 1955: A Szentendrei-sziget geomorfológiai fejlődéstörténete - Földr. Ért. 4. pp. 301-318. Járainé Komlódi M. 1966: Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez 1. - Bot. Közi. 53. pp.191-201. Járainé Komlódi M. 1969: Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez II. - Bot. Közi. 56. pp. 43-55. Járainé Komlódi M. 1987: Postglacial climate and vegetation history in Hungary - in: Holocene environment in Hungary (szerk. Pécsi, M.-Kordos, L.) Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 31-41. Kordos L. 1977: Holocén klímaváltozások kimutatása Magyarországon a „pocok hőmérő" segítségével Földr. Közi. 25 (101). pp. 222-229. Kordos L. 1987: Climatic and ecological changes in Hungary during the last 15 000 years - in: Holocene Environment in Hungary (szerk. Pécsi, M.-Kordos, L.) Akadémiai Kiadó. Budapest, pp. 11-25. KretzoiM. 1957: Wirbeltierfaunistische Aufgaben zur quartärchronologie der Jankovics-Höhle. Folia Arch. 9, pp. 16-21. Kriván P. 1960: A Duna ártéri szinlőinek kronológiája - Földt. Közi. 90. pp. 56-71. Marosi S. 1955: A Csepel-sziget geomorfológiai problémái - Földr. Ért. 4. pp. 279-300. Miháltzné Faragó M. 1983: Palynológiai vizsgálatok a Balaton fenékmintáin - MÁFI Évi Jel. 1981-ről, pp. 439-448. Nagy né Bodor F. 1988: A Balaton pannóniai és holocén képződményeinek palynológiai vizsgálata - MÁFI Évi Jel. 1986-ról, pp. 535-557. Pécsi M. 1950: Völgyfejlődéstörténeti és terraszmorfológiai megfigyelések a Dunavölgy balpartján Budapest és Baja között - Hidr. Közi. 30. pp. 2 6 0 - 2 6 6 . Pécsi M. 1953: Morfológiai megfigyelések a Duna völgyében Dunabogdány-Szentendre és NógrádverőceDunakeszi k ö z ö t t - F ö l d r . Ért. 2. pp. 149-175. Pécsi M. 1959: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana - Akadémiai Kiadó, Budapest, 346 p. Pécsi M. 1968: A Duna-ártéri szintek kialakulása és fontosabb agrárföldrajzi vonatkozásai - Földr. Közi. 16 (92). pp. 267-271. Somogyi S. 1962: A holocén időszakra vonatkozó kutatások földrajzi (hidromorfológiai) értékelése - Földr. Ért. 11. pp. 185-202. Somogyi S. 1988: Magyarország holocén kori főbb paleoökológiai változásai - Földr. Ért. 38. 227-230. Szöőr Gy.-Siimegi P.-Hertelendi E. 1991: Őshőmérsékleti adatok meghatározása malakohőmérő-módszerrel az Alföld felső-plcisztocén-holocén klímaváltozásaival kapcsolatban - Acta Geogr. Debrecina, 2 8 - 2 9 . pp. 217-229. Zólyomi fí. 1936: Tízezer év története virágporszemekben - Term. Tud. Közi. 68/19-20, pp. 504-5 15. Zólyomi B. 1952: Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól - MTA Biol. Oszt. Köz). 1. pp. 491-530.
9
