A
DUNAI
NÉPEK
EGYÜTTMŰKÖDÉSE
Irta: Fogarasi Béla (A magyarországi vettük át ezt a
^Társadalmi tanulmányt)
Szemlélői
Napjainkban sóikat beszélnek a dunai népek együttműködéséről^ ai jószom s z é d i viszony kiépítésérői. a dunai népek barátságáról'. Önmagáiban véve ez ö r v e n d e t e s t é n y é s mindenesetre nagy haladás az elmúlt 25 évihez képest, a m i k o r a fféktelen sovinizmus szeülleme uralkodott közéve tünkben. Azonban nézzmik a. doT-gokat realisztikusan. A dunai népek e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k k é r d é s é t nem te liét e g y s z e r ű e n udvariassági nyilatkozatokkal megoldani. Mii t ö b b : 25 é v . s ő t esrv é v s z á z a d muíllasztásaiit hibáit nem Cehet máról, holnapra belhozni. (Feladatunk ;abban áfA hogy alapot, bázist teremtsünk a dunai népek e g y ü t t m ű k ö d é s é r e . Nem akarunk homokra, ingoványos talajra k á r t y a v á r atkáit építeni. M i n t minden téren, ú g y ezen a téren is reáilis talajra é s reális módszerekkel alkarunk építeni. Ehhez legelőször is az szükséges, ihogy történeti és g a z d a s á g i • lalíapon é s ne érzelmi alapon vizsgadíjuk meg a dunai kérdésit é s magyar vonatkozásaiít. Á t kell gondoinunk a második világháború tanulságait. Le kell vonnunk a h á b o r ú befejezése tutin kialakult helyzetből* a követkéz menyeket. M:ás szóvail a következő k é r d é s ékkel kell foglalkoznunk: 1. A német imperiialilzimus é s á dunai népek viszonya a múltban é s jövőben. 2. A dunai népeik gazdasági együttműködéséneik feltételei és lehetőségei. 3. A poi'iitiikai e g y ü t t m ű k ö d é s kérdései, a dunai népek állami formája é s a nemzetiségi k é r d é s . 1. A dunai népek — t á g fogalom. Szószérlnt m é g a németek is hozizáfcartozsiaik, mert hiszen a Duna a Fekete-erdőben ered. És az egyszeri sváb paraszt, aki azt hitte, hogy ha a Duna 'forrását tenyerévé !! be gyömöszöli!. akkor ia D u na felívását megakaszthatia, bizonyos értelemben történeti szimbólumnak 'te kinthető. A németek mindig azt hitték, hogy az ő előjoguk a Duna é s a Du nav ö l g y e felett rend étkezni. iMii ai nemeteket nem soroljuk a dunai népeik k ö z é é s ez alatt a kifejezés a'llatt elsősorban a magyar, ;a iromán, a délszláv és a b o l g á r népet értjük. Két hódító" hatalom fenyegette és a k a d á l y o z t a a dunai népek szabad fej lődését, önállóságát és függetlenségét a történelem folyamán. A z egyik N é metország volt. a másik T ö r ö k o r s z á g . Németország h ó d í t ó törekvései egyformán fenyegették úgy a szláv népek, m i n t a magyar nép szabad fejlődését. A történelem egyik nagy t r a g é d i á j a éppen abban áüilott. ho'gy a magyar és a szCáv népek nem ismerték fel .a (köz t ü k ifieraiáKió történeti érdekközösséget a német hódítók elnyomó törekvéseivel szemben. A z utolsó 75 éviben ,a német imperializmus kialakulásától kezdve' iNémetorsizáis: a diunavölgyi népek (lie i gáza sár.a irányuló törekvése egyre nagyobb a r á nyokban bontakozik k i — mint N é m e t o r s z á g viliághegemóniára irányuilió t ö r e k vesének egyik d ö n t ő (fontosságú .láncszeme. A német politika (Magyarországnak ebben a koncepcióban kezdettől fogva ^ -a csatllfe a vazallus szerepét szánta. Bülow, N é m e t o r s z á g kaniceJlárJa, Bismarck egykori h í v e és tanítványa, emdlékdirataiban a következőket írja: »1884. é v n y a r á n Bismarck (herceg a tér ikében Magyarorszáigra mutatva a következő megiegyzést tette: »>iltt a Duna é s a KárPiátok k ö z ö t t ülnek a magyarok. S z á m u n k r a ez ugyanaz, mintha a n é m e t e k ülnének ott, mert az ő sorsuk szorosan össze van fűzve a miiéukkol. A 1
;
;
magyarok velünk e g y ü t t tartják magukat é s veuunk (buknak el.' Ez (lényegében ai^srküilönJbczteiti ő k e t a. szlávoktál és románoktól. iMagyarország 'számunkra a iegifontasabib tényező az e g é s z Balkánon, amely, <mimt ismeretes, mindjárt a b é csi: Landstrasse m ö g ö t t kezdodik.« Bismarck szavaiban kifejezésre jut a német imiperialliizmus poétikájának a lap t ö r e k v é s e : a dunai népek között egyenetlensé get szítani, nevezetesen a magyar nép, a szláv n é p e i k é s a román n é p k ö z é éket verni, a magyar népet a többi dunai n é p e'lflen felhasználni é s végüT; va lamennyit elnyomni é s ilei&ázni. A magyar uralkodó osztályok 1867 után téliesen m a g u k é v á tették ezt a lisímarcki álláspontot s a nemzetközi, politika terén a n é m e t imperiaUlizmus csatlósaivá váltak. Bismarcktól t o v á b b vezet az- ú t a »Mittejeuropa«, a »Berl'iiii-^Bagdad«. a Kelet felle« (»Orang nach Osten«) imperialista politikájához, amely maigában íoglaláa a dunai népeknek függőségéit 'Németországtól. Ez ia függőség nemcsak gazdaságii, hanem politikai é s katonai is volt, amint ezt az e l s ő v i l á g h á b o r ú M a g y a r o r s z á g r a és Buligáriára. vonatkozólag ékesen demonstrállia. Az első viilágíháboirútéli a második világháborúig vezető ú t nem egyéb, mint a német imperializmus elnyomó és hódító törekvéseinek ú i formák k ö zött való m e g v a l ó s í t á s a . De a történeti igazság megikcvetelii annak a megállapítását is, ihogy nem egyediül ' N é m e t o r s z á g -akart a Dunamedencében uralkodó befolyást gyakorolni. Az első és a második villágháiború közötti időszak a dunai népek itcrténetének egyik ilegszerencsétlieinebb, legtragikusabb korszaka. A dunai népek sorsa iföífiött nem a népek maguk, hanem idegen imperialista hatalmak döntöttek. Abban, iio.gy a népek nem szabadulhattak feí, nem Uépihettek m i n d i á r t az első világha'baini után a demokratikus fejlődés szabad ú t j á r a , nagy szerepe volt a győz,•tes 'hatalmak, nevezetesen az ;akkori entente-imperiailzmus .politikájának. 3E po é t i k a egyik célja abban lálMott. hogy N é m e t o r s z á g elilen, a n é m e t imperialiiizmus újjászületésének m e g a k a d á l y o z á s a céljából csszekováicsolija a dunai népeket. Oe ugvanakkoir ennek a politikának a másik célia és M a időnk érpeni tengelye a Szovjetunió eUeni barriere ifdáúlítása volt. A szov jeteililenes politikának pedig reakciós, antidemokratikus belpolitikai rezsimekre voCt szükséige. (Még kell áFjav nítaní, a történelmi t é n y t : Ghurehiilill é s m á s entente'.poijitikfuisok h o s s z ú éveken át folytatott szovjetelileines imperialiista politikája .nagymértékben elősegítette a fasizmus kiaLakulását a dunai országokban. 1933 é t a az egész dunai if ronton rohamosan előrenyomul a német fasiszta irnpe rial izmus- Erőtlennek mutaitkozíiak a k í s é illetek, melyeket Anglia é s F r a n c i a o r s z á g ítésznek a német elöinyomutás m e g a k a d á l y o z á s á r a . A dunai áliamok r e n d k í v ü l labilis belső Ihelyzete, a belpolitikai íreakció 'uralma ezeket az államokat képtelenné tette arra, hogy szembeszáilljanak a német imperializmus döntő előretörésével a Dunavöligyéihen. M a g v a r o r s z á g . Románia. Jugoszlávia, Bulgaria reakciós é s ifasisz'ta u r a i a n é m e t eilnyomók cinkosai é s eszközei voutak. Ismeretes a foifcleri program. ^Mémetország ües-z E u r ó p a centrum^ s ekörül) egy keleteurópai konföderáció. Lengyelország, Balti államok, M a g y a r o r s z á g . Segédnépek szövetsége Jiadsereg nélkM, saját gazdaság nélkül Nem is gondolok egy pillanatra sem arra, ihogy íbármelvik o r s z á g n a k engedményeket tegyek emberiességi auapon. Pld', iMasrvairországnak régi h a t á r a i visszaálHítására. Nem fogok különbséget tenni ba r á t o k é s eUlenség között. A kis nemzetek kora lejart.« (Rauschnimg: »Hiitler bi zalmasa valtam*.) ;
r
»A római kor végén az eigész terület az Ura!-, a Fekete-tenger, a Duma és iái Raina között a németek birtokában volt. A népvándorlás ideién a német élettér e g é s z E u r ó p á t m a g á b a n íogLaHta. A germánok voltak azok, akik E u r ó p á t eilőször egy e g y s é g g é foglalták össze. E u r ó p a mint kulturális é s szellemi e g y s é g a germánok alapítása.* »A n é m e t kultúrbefolyás kiterjed mindazon területekre, amelyek é v s z á z a -
dókon át (Németország h ű b é r e s e i voltak vagy az osztrák s c k n é p ű államihoz tartoztak.« (u. o.) A német fasizmus minden eszközzel, vérre:! és vassal meg akarta semmi síteni a dunai népek nemzeti függetlenségét é s á l l a m i önállóságát. Hitler ;геа1:zálni akarta a dunai területnek azt a teljes germanizálását, amellyrő'l a nagynémet történetírók, a niacionalista. német költők évszázadokon át álmodoztakEz ma nemi hipotézis, nem 'feltevés, Ihanem kétségbevonhatatlan történeti t é n y . A második világháború eredménye, a német fasizmus megsemmisülése, a dunai népek számára felbecsülhetetlen jelentőségű történelmi fordulatot jelen tett, Nemcsak annyit jelent ez, hogy a dunai népek s z á m á r a megszűnt a meg semmisülés veszélye, hanem még sokkal; többet. Megteremtődtek egy ú j (fejlő désnek a (lehetőségei, amely nem olyan lesz, mint az első v i l á g h á b o r ú utáni íejíődés. A k k o r a h á b o r ú befejezése nem hozta maigáva'l a népek békéjét, a dunai népek e g y ü t t m ű k ö d é s é t , a gazdasági fellendülést, hanem s ú l y o s nemze tiségi ellentétekhez, krónikus agrárkrizi síhez, a dunamenti o r s z á g o k reakciós heípoiliftekai fejlődés éhez. a fasizmushoz é s egy ú j v i l á g h á b o r ú h o z vezetett. A m á sodik világháború befejezése a német imperializmusnak vereségéhez., a német fasizmusnak é s a csatlósállamok fasizmusának megsemmisítéséhez vezetett. A íbelDoliitikaii íeillődés ma nem a íHorthy-kurzus, nem ítöbbékevésibbé kendőzőtt ka tonai é s dinasztikus diktatúráknak a jegyéiben, hanem az ú j , niépi d e m o k r á c i á k megvalósulásának a .jegyében' áll. Döntő szerepe van ebben annak a ténynek. hoisrV a dunai államok (felszabadulásukat a, Szovjetuniónak köszönhetik. T
2. A M a g y a r o r s z á g . Románia. Jugoszlávia és Bulgária g a z d a s á g i .struktúrája közlött fennálló különbségek é s egyenlőtlenségek nem v á l t o z t a t n a k azon az alap vető tényen, hogy a dunai népek gazdasági fejlődésükben valamennyien elma radlak. Ez az, ami helyzetüket ma is alapvetően m e g h a t á r o z z a . Ebből k ö v e t k e zők a dunai népek k ö z ö s feladata, közös erővel megszerezni g a z d a s á g i hala d á s összes feltételeit. A g a z d a s á g i 'elmaradottság megnyilatkozik a termelőerők kiifeilődélsének erősen 'gátolt, a k a d á l y o z o t t jeülegéhen, valamint >a széles néptö megek rendkívül alacsony életszínvonailáhan, amelynek ifőoka a termelőerők fejletlenségén k í v ü l — é s ezzeil szoros kölcsönhatásiban — a dunai álllamok e l - , maradt szociális strukturáia volt. iM.itraaiv szerint 1938-ban a keleteurópai népek táplálkozási színvonalát, hogv az az egészségügyi kívánaílmaiknak megfeleljen, á t l a g h a n 53—210%-kai kellett volna fe!lemeln\ M a g y a r o r s z á g o n il40%-kal. Ehhez a színvonaiUhoz a hús, tej termékek, gyümölcs termelését" a szóbanforgó •országokban 55—70%ka! kellene növelni. Ennek az alacsony színvonalnak az egyik oka, amelyet M i t r a n y és mun k a t á r s a i az ő polgári beállítottságuknak megfelelően különösen és majdnem k i z á r ó l a g h a n g s ú l y o z n a k , a dunai államokban a m u n k a e r ő alacsony termeléikenysége. Ez valóhan igen fontos tényező. Délkelet-Európában egy paraszt átlag másfél személy éllelmiszersz-üks ég-letét tudta kitermelni, a nyugaténrópai paraszt nésrv személy élelmezését. Azonban ez a vizsgálat nem terjed k i ezeknek
dailmamknak v a l ó s á g o s dGgmája volt, —'annak, hogy M a g y a r o r s z á g é s ia többi dunai ál'l&rnök kénytelenek voltaik N é m e t o r s z á g h o z csatlakozni, az volt az oka, b o i z v - i N ^ e t o r s i z á g íeflvevő piacot n y ú j t o t t a magyar, a bolgár, «a román, a j u goszláv a g r á r e x p o r t s z á m á r a és iparcikkeket adott helyébe. Eszerint ezek az áH'lamok kényszerültek volna a c s a t l a k o z á s r a . Nem szükséges, hogy e helyen résziletesen iWráljuk ezt a- felfogást. E& az érvelés látszólag nagyon szépen hangzik és evvel (látszólag t u d o m á n y o s alaipon lehet meigindökolni és menteget ni az u r a l k o d ó osztály oknak b ű n ö s poilltikáját. A valóságban azonban ez a fel fogás homo&ra épült é s nem á l l t a meg a kritikát. Annak a ténynek, hogy az u r a l k o d ó , o$zi4i!yok a g r á r e x p o r t i u k értékesítésében utalva voltak erre a N é n-jötorsz^etóll yailö függőségre, leglényegesebb oka az, hagy nem а belső' pjac k i t e r j e s z t é s é r e dolgoztak, amely a széles néptömegek életszínvoraafjának feleme lését é s a n a g y a r á n y ú fogyasztást lehetővé tette voilna ha-nem magasabb pro fit, na^rvoblb szubvenció reményében és külátásaiiban. a széles néptömegek éiletszínivonailát lecsökkentve és az éhezési színvonal közelébe va,gy arra ücszorítya folvtátták külkereskejieilimi és e g é s z g a z d a s á g i politikájukat. 4
ч
De bármint is Legyen, le k e l l vonnunk az új' világhelyzetnek ,a k ö v e t k e z ményeit. Az, ami a m ú l t b a n sem v o l t ' helytálló, meg kevésbbé lehet é r v é n y e s az ú i vilá^helíyzetre -nézve. A dunai népek szempontjából!, az úi foeilyzetre é p pen az jdíeniízöi hogy a Németországgal v a l ó kapcsolatnak a h á b o r ú ©lőtt fennállt iförmájá m e g s z ű n t , é s t ö b b é feli nem ú j í t h a t ó . Németország a jövőben nem exDÖl'táC^átnéíentós mértékben iparcikkeket a dunai államok -számára és nem tudia félvenni azoknak >áz a g r á r t e r m é k e i t . Az eddigi közlések szerint a szövetségesejc abbani állapodtak meg, hogy a német acéltermelés é v e n t e 5-8 milüiő toife& lesz. Ebből nem jut exportra. É s az aoéf. a termei esnek egy döntő kritériurq^. A Szovjetunió és áz E g y e s ü l t Államok azon az állásponton vannak, hogy a német nehéz- és gépipart N é m e t o r s z á g belső szükségleteinek fedezésé re alkalmas a r á n y o k b a n lehet csak meghagyni é s nem olyan a r á n y o k b a n , hogy Németorszáig ismét E u r ó p a g a z d a s á g á n a k valamelyes formában centrumavá vá
1
Sokan külföldi kölcsönökben látják az egyedüli csodagyógyszert, fis (lázas re mén v segge;! mormolják, mint valami .üdvözítő formulát, hogy csak egy óriási dic'árikölcsön segíthetné kj M a g y a r o r s z á g o t a mai válságból. Legyen szabad er re a k é r d é s r e itt csak egy megjegyzést tenni.-Az idézett angol, vizsgálat szer'mt a külföldi kölcsönöknek felvétele a múltban ór'ási, s ú l y o s terheket rótt a dunai államokra és közöttük a l e g s ú l y o s a b b terheket M a g y a r o r s z á g r a . A ka matteher a dunai államokban igen s ú y o s volt. magasabb volt. mint híás nyueateurónai országokban. A névleges kamat 6—9%-?g terjedt, amelv a mellék költségekkel együtt 8—12%-ra emelkedett. A kamatszo'gáfitatás terhe 193?-h?n az országok kiviteltnek 22—49%-ig terjedő részét emésztették fe . Magyaror s z á g 48%-kai G ö r ö g o r s z á g után a legkedvezőiuenebb helyzetben volt e z é t k ö zött az államok között. M a g y a r o r s z á g eladósodása a legmagasabb volt a nyolc délikeleteurórai állam között, 83 do! ár fe jeniként. Mindiez természetesen nem azt jelenti hoírv m i ne t a r t a n á n k k í v á n a t o s n a k a külföldi kölesönöket. M i üdvözöl5
1
iülk a kültföidi (kölcsönöket, de csak akkor na azok a n e m z e t g a z d a s á g érdekeit sízolfiráiiiák é s olyan teltételek között vehetjük fel őket, amelyeik az o r s z á g at lanti é s gazdasági függetlenségét nem érintik. 3. Áttérek a dunai népek és a Szovjetunió g a z d a s á g i kapcsolatainak kér déseire. A dunai népek nagy é r d e k e a Szovjetunióvá! szoros g a z d a s á g i összekötte tésibe lépni. A z első v i l á g h á b o r ú futári az 'antant e g é s z törekvése arra irányulj*, hogy a dunai o r s z á g o k a t e l z á r i a a Szovjetunióvá. , való k a p c s o l a t t ó l Az e r e d m é n y gaz d a s á g i anarchia volt a Dunamedencében. A Szovjetunióval való szoros e g y ü t t m ű k ö d é s a reakciós nagytőkének nem tetszik, de sokkal reálisabb, mint m á s ' távoli kombinációk és megfelel a dunai o r s z á g o k g a z d a s á g i érdekeinek. A Szovjetunió geográfiai közelsége, a Dunahajózás mint ifontos közlekedésügyi 'faktor, a Szovjetunió rendkívül sokoldalú g a z d a s á g a a legkedvezőbb feltételeket n y u j t i á k ezeknek a kapcsol átoknak a kiióDítésére. A Szovjetunió ipari felszerelést é s nyersanyagokat t u d nyújtani a dumai államok s z á m á r a . A Szov jetiunió nemcsak nyújtani tud. hanem tel is vesz. A Szovjetunió ifeCvevöképességének határai- állandóan kiszélesednek. E z é r t a délkeleteurópai államok «a Szovjetunióban piacot találhatnak agrárterméikfeleslcgükre, sőt m'nt Magyarország, számos ipari terméknek elhelyezésérc is. A Szovjetunió óriási gazdasági fejlődési perspektívái, melyeket az ú r ö t é v e s terv elénk tár, a g a z d a s á g i e g y ü t t m ű k ö d é s n e k m é g egészen ш lehetőségeit 'fogják megteremteni. A Szovjetunió nem óhajtja ezeknek az o r s z á g o k n a k a g a z d a s á g á t e g y o d a l ú nyersanyagtermelési irányiba terelni, mint N é m e t o r s z á g . Nincs é r dekellve abban, íhoigy a dunai államok ne'legyenek ipari államok is. Ellenkezőöeer. >a dunai államok g a z d a s á g i életképességében van' érdekelve, amihez az ipa r i é s mezőgazdasági termelés e g y a r á n t szükséges. A Szovjetunió a l a p t ö r v é n y e a tervgazdaság. A t e r v g a z d a s á g lenetővé teszi a válságok kiküszöbölését, a termelés é s f o g y a s z t á s harmonikus, .folytonos, a r á n y o s é s If okozódé növekedését, a szocialista akkumulációt. Mindez szilárd alapot teremt m á s állam o k k a l többek között a délkeleteurópai országokkal vailó intenzív g a z d a s á g i e g y ü t t m ű k ö d é s r e . A Szovjetunió válságmentes tervgazdálkodási rendszere alapján tartás és folytonos kereskedlmi é s e g y é b kapcsolatot tarthat'fenn m á s o r s z á g o k k a l . S ez a n n á l fontosaiba a dunai államok szempontjából, mert ezek régi gazdasági strukturáiuk mellett éppen a világgazida sági válságok behat ásainak nem tudnak eSilentáíllni. A világgazdasági válságok legpusztítóbb következményeit éppen a dunai államokban láttuk. ' 1
4. A következő k é r d é s : a dunai népek gazdasági kapcsolatai e g y m á s k ö z ö t t . N é m e t o r s z á g annakidején a dunai államokkal külön-külön érintkezett, k ü l ö n külön k i z s á k m á n y o l t a , kirabolta M a g y a r o r s z á g o t , Jugoszláviát, Romániát. Most ezeknek az államoknak döntő é r d e k e abban áll, hogy e g y m á s közt megtalálják a g a z d a s á g i kapcsolatnak ú j formáit. Ez nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, a eazdasági, .fejlődésnek egy'k alapvető k í v á n a l m a . De ebhez a mi gazda s á s i életünkben és a m i ideológiánkban, a magyar (gazdaságpolitikai és szellemi . ideológiában, egy fordulatra van szükség. Ez a fcrdarJat leszámol a soviniz musnak é s a rev z on izmusnak az országunkban ma is m é g rendkívüli' e r ő s és rendszeresen terjesztett ideológiájává'-. E helyen az ökonómiai sovinizmusról akaróik néhány szót mondani. E 'felfogás szerint a dunai népek viszonyának ailaptörvénve, hogy a vezetés minden körülmények között M a g y a r o r s z á g o t i l íeti meg. A legjobb esetben az ismert 'Latin kifejezéssel: »primus inter p^res« (»első az egyenlők kczctt«) jellemzik ezt a viszonyt. -Mlég a te glibe ralis a'bb ha;
:
•zai szerzők is í g y t á r g y a l j á k a dunai népek helyzetét é s a-magyar népnek, a magvar áli á m n a k a többi dunai államhoz való v i s z o n y á t Igen jellemző erre az álláspontra a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ház& -története. A maigya*- n a g y t ő k é n e k , e z az élcsoportja a dunai medence o r s z á g a i ról a következőket állapítja meg: •»Ezek az országok primitív nemzeti é s társadalmi fokon é l t e k . . . (Ezek ^az o r s z á g o k a magyar finánotőke segítségével ébredeztek politikailag is. A magvar t ő k e tehát nemcsak gazdasági létformát, ihanem ipolltika é s nemzeti létiformát is adott nekik. Vagy legalábbis nagyon l é n y e g e s mértékben iárullt -hozzá a létformák kialakításához.*. •Nem. 'gondoilják a tisztelt szerzők, hogy az effajta érvelés magyar nemzeti szempontból is k á r o s és helytelen: Nem gondolják, hogy soha nem vezethet k o m o l y barátsághoz, őszinte e g y ü t t m ű k ö d é s h e z a dunai népek k ö z ö t t ? Ilyen •alapon a n é m e t és az osztrák tőke sokkal több joggal hivatkozhatna arra, hogy 4) adott .gazdasági. poCiitikai é s nemzeti létformát- Magyarorszagnak, mert t ő k é t ő k is importáltak M a g y a r o r s z á g b a é s hozzá sokká? t ö b b e t mint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank importált Romániába, Jugosz'áviába vagy Bulgá riába. A v a l ó s á g az^ hogy Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és i, magyar finánctőike általában csupán közvetítői voltaik az osztrák-német, vagy az angol é s francia finánotőkének a Balkánon, felszabadítás he'yett függőséget hoz talc v e k n e k az országoknak és ezért jó k ö z v e t í t ő i profitot zsebeltek he. Jócsik •Lajos,. aki a Közép-Ehinamedenoe gazdaságáról írott könyvében igen é r t é k e s 'statisztikai anyagot ad, ugyancsak telijesen helytelenül ezt í r j a : , »A magyar vagy középdunamedencei finándtőike behatol a Balkánra, gazdasági ösztönzé sével ő serkenti polgári létformára az itt élő népeket, jobbágyságot szaba d í t . . . « Nem a magyar finánctőke s z a b a d í t o t t a fel a jobbágyságot a dunai •áfemokfoan, hanem maguk a dunai népek és a j o b b á g y s á g m a r a d v á n y a i t a n é p e k szintén nem a flkiánctőke segítségével, hanem a Szovjetunió és a népi? demokratikus erők segítségével likvidálták. Legfőbb ideje, hogy felszámoljunk a tudományosan tarthatatlan és p o ' i t k a i lag káros sovinizmus álláspont jávai. Ne igyekezzünk a magyar íinánctőkének olyáüi é r d e m e k e t tu-ajdonítani, aine vekkel az sohasem rendelkezett. Igyekez zünk inkább megállapítan; az új fejlődés tendenciáit és elősegíteni egy olyan -gazdásági együttműködésinek a m e g t e r e m t é s é t , amely Dunamedence államait valóban Összehozza a gazdasági és nemzeti egyen'őség alapján. M i nem azt' mondjuk, hogy M a g y a r o r s z á g legyen a »primus inter pares«, »elso az egyen lők kozott«, vagyis valójában az első a nem egyenlők között, azt sem mond juk, h*>gy Jugoszláv'a vagy Románia legyen az első. M i azt mondjuk, hogy a -dunai népek jól féfogott saját érdekeik alapján, a demokratikus egyenlőség alapján fogjanak össze egy ú j , életképes, célszerű gazdasági együttműködés nek m e g t e r e m t é s é r e . Csak í g y fogjuk leküzdeni azt a mélységes bizalmatlan ságot, amely ma, a világháború tapaszta'atai fogytán nem egészen jogtalanul, — fennáll a mi jószándékú nyilatkozatainkkal szemben is, ha a mult g y ö k e r e s likvidálása -né'kül úgyszólván a levegőben biztosítjuk a dunai népeket b a r á t i érzéseinkről. 1
a
a
A gazdasági kooperáció' feltételei röviden a következők: a) A f ö l d r e f o r m végbement mindezekben az államokban. Megsemmi s ü l t a nagybirtok, fé'feudá'is gazdasági s t r u k t ú r a . A nagybirtok volt az i m perializmusnak egyik forrása. b) Az á l l a m o s í t á s , amely mindezen országokban folyamatban van és amely bizonyos fokig egy új gazdasági s t r u k t ú r á n a k a megteremtését fogja l e h e t ő v é tenni. Az államosítás lehetővé teszi pl., hogy külkereskedelmet ne egy szűk, privilegizált gazdaság- csoport monopolizálja, hanem hogv külke reskedelmet a spekulánsok érdekei helyett az ország érdekei határozzák meg. a
a
a
c) A kötöttgazdálkodás, — amelyet a dunai államokban több-kevesebb gyorsasággal és terjedelemben valósítanak meg, — szintén elő fogja segíteni ezeknek az országoknak a gazdasági együttműködését. Milyen közös érdekű feladatok megoldásáról lesz szó a legközelebbi idő szakban? Nem egy távoli perspektíváról, hanem a legközelebbi időszakrói beszélek, A dunai forgalom kiépítése. Ez reális feladat é s Budapest, mint dunai k i k ö t ő v á r o s rendkívül alkalmas geográfiai helyzeténél fogva, fontos szerepet j á t s z hat a nemzetközi hajózási forgalomban, amelyben a Szovjetunió és a nyugati áWamok is érdekelve vannak. ' Kooperáció, összeműködés a m e z ő g a z d a s á g terén. A modern t u d o m á n y o s módszereik felhasználásával, amelyek a termelékenységet rendkívüli mértékben kifejleszthetik, óriási lehetőségek állmaik előttünk. A magyar nagybirtok és a töb b i а Г а т о к nagybirtoka és az egész reakciónak befolyása k ö v e t k e z t é b e n marad tunk el és ežt az elmaradottságot behozni liegfobb közös érdekünk. A m u n k a e r ő k é r d é s e terén bizonyos e g y ü t t m ű k ö d é s szintén lehetséges é s k í v á n a t o s , A magyar kvalifikált szakmunkásak száma nagyobb, mint a többi dumai, á r a m o k b a n . Itt lehetséges lenne az összeműködés^ cserék és pótlások kiegyenlítődése. Vannak országok, ahol ma munkanélküliség van és vanmak országok, ahol munkaerőhiány van é s ezek nem működnek együtt, sőt o r s z á gokon belül ugyanakkor munkaerőhiány és munkanélküliség is lehetséges. A fődolog azonban a belső piac kiépítése, az életszínvonal felemelése a^ dunai a lantokban, amely a gazdasági felvirágzásnak egyedül szolid, tartós alap ját fogja képezni. 5. De gazdasági e g y ü t t m ű k ö d é s poitikai e g y ü t t m ű k ö d é s . nélkül nem lehetséges. Tisztában kell lennünk azzal, hogy tisztán gazdasági alapon tartós és reális ö s s z e m ű k ö d é s államok között nem igen szokott létrejönni. Földrajzi közelség; ökonómiai, technikai célszerűség igen fontos tényezők, de ha politika^ ellenté tek állnak fenn, akkor az álílámck a gazdasági célszerűséget kénytelenek alá rendelni a legfőbb politikai érdekeknek. Demokratikus államok egy reakc'ós M a g y a r o r s z á g g á . bizonyos ökonómiai előnyök dacára sem lesznek hajlandók reális, tartós, ökonóm ailag kiépített e g y ü t t m ű k ö d é s talajára lépni. Demokra tikus dunai államok viszont egy demokratikus M a g y a r o r s z á g g a l hajlandók lesz nek, tartós gazdasági e g y ü t t m ű k ö d é s talajára lépni, mert ez érdekükben áll. 1
A dunai- népeknek a háború utáni i- új periódusban döntenie kell a jövő poli tikája felett. A k é t főkérdés a k ö v e t k e z ő : 1. A nemzetiségi ellentétek, viszálykodások, a nemzetiségi gyűlölet meg szüntetése és a népek b a r á t s á g á n a k megvalósítása a Duna völgyében. 2. A Jó külpolitikai, államközi viszony belpolitikai feltételei. A k é t kérdés szorosan összefügg. A nemzeti kérdésben a magyar közvé'emény egyrésze a megoldást k ' z á r ó lag a békeszerződéstől várja. A békeelőkészítés k é r d é s é r ő l folyó vita érdemi'eg már lezárult éc pedig azzal, hogy a sovinizmus ds a revizÁonizmus ebben a vitában politikai v e r e s é get szenvedett. Ez e s ő s o r b a n annak köszönhető, hogy Magyar Kommunista P á r t ' a sovinizmus veszedelmes előretörésével szemben, amely m á r - m á r nem zetközi helyzetünk erős meg rosszabbodásához vezetett, habozás nélkül, a piU íanatnyj népszerűtlenséget :<s v á l a l v a , felvette a harcot és részletesen meg. cáfolta azokat a z - é r v é k e t , amelyeikkel a reakció a magyar belpolitikai helyze tet niegn;érgczni igyekezett. a
A nemzeti k é r d é s megoldása nem egy e g y s z e r ű h a t á r k é r d é s , д nemzeti kér dés megoldásának útja a politikai és ökonómiaii sovinizmus felszámolása ú g y miná lunk, mint a szomszéd államokban is. M i a. nemzetiségi sérelmek orvosllását. a nemzetiségi. .súrlódások fokozatos e n y h ü l é s é t - é s kiküszöbölését a dunai ál Hantok egyik létkérdésének tartjuk. De elutasítjuk a soviniszta é s ifczionista i».miindent vagy semmit« álláspontot és reális politikát kívánunk folytatni ezen a téren is.
A nemzeti kérdés megoldása Délkelet-Európában szakaszokban, éta\ppeokban fog lefolyni Ménnél következetesebben és mennél gyorsabban fog a dunai államokban a népi demokrácia megvalósuilni, annál könnyebb lesz a nemzetiségi k é r d é s megáldása:. Legyünk tisztában azzal, hogy a nemzeti egyenlőtlenség végső so ron a reakciós n a g y t ő k e , nagybirtok, a reakciós b ü f t k r á c i a m ü v e . A idunai népek (harmonikus együttműködésének (feltételié é s zálogai a népi demokrácia győzelme. Jugoszlávia példája megmutatta, hOigy ott, ahol a népi demokrácia kezében van a hatalom, '.lehetséges eigy s o k n e m z e t ű álilamon béliül is a népek egyenjogúságát, békéjét, szabad fejuődését megvalósítani. Am,i minket illilet: a iegnaevobb ^szerencsétlenség volna szembehelyezkednünk a dunai népek t ö r t é heti fejlődési tendenciájávall A dunai népek h a l a d é szeillemű összieműködéséíiek nálunk megvan a maga történeti tendenciája: Kossuth Lajos konföderációtervezetie: >xEgvség. egyetértés, testvériség, magyar, szláv é s iromán között? Igen, ez az é n il'eeforróbb vá-gyam. legőszintébb t a n á c s o m ! í m e egy mosolygó jövő, vaiaimennyiök s z á m á r a ! « Kossutth konföderációs terve utópia volt. (De ez az utópia helyesebb iirányt mutatott, miiint amelyet a magyar uralkodó osztályok választottak és amely a nemzeti ellentétek, a nemzeti g y ű l ö l e t fokozódó kiélesedésén keresztül végül is fiz o r s z á g katasztrófájához vezetett. De térítünk vissza a mai helyzethez. M a elsősorban arról' van szó. hogy likvidáljuk a anuilt á t k o s örökségét és helyreálilítsuk a dunai népek között vagy helyesebben szóban meigteremtslük a k ö l c s ö n ö s bizíailom atmoszféráját é s az e g y ü t t m ű k ö d é s legelemibb-előfeltételeit. & h e n az o l y nagyjelentőségű munkában a munkásosztály élenjáró szerepe még nem domborodott ki eléggé. Ám a munkásosztáliynak, amely v e z e t ő szere pet játszott a fasizmus eflíleni harcban a toálború ailatt, amely a nemzeti sza bad ságért a ileignagyobb á l d o z a t o k a t hozta, ma is különleges szerepe vian amikor arról' van szó, hojgy ú j állapokra fektessük fa dunai népek egymáshoz való viszonyát. A néoek barátsáigát nem teremthetjük meg a széfes néptömegek- fokozott aktivitása nélkül. A r o m á n - m a g y a r . ma gyar-dél szilái v b a r á t s á g csak ,a m u n k á s ság, p a r a s z t s á g és a haladó értelmiség m ű v e lehet é s az is lesz. A miunkásosxtáüvt. amelyet i M a r x é s tanítványai az internacionalizmus szellemiében neveld tek, a isovinázmus arányllalg a ilegkevéshbé tudta befolyása alá keríteni. Ha a h á b o r ú alatt tettekkel bizonyította' be patriotizmusát, most patriotizmusát t o vábbra, is fenntartva ugyanakkor harcolnia kelti a népek é s nemzetek egyenjo g ú s á g á é r t é s (testvériségéért. A z a tény, hogy az 1945-ben megalakult ú j Szak szervezeti ilnttierníaeionáué, mint az első nagy nemzetközi szervezet elsőnek vet te 'fel: tasriai közé különbség nélkül a győztes é s a volt csatlósállamok mun k á s s á g á n a k szakszervezeteit, sok reménnyel k e c s e g t e t ő kezdet. T
. ' f i a a -dunai jiépek s z á m á r a eddig nem ilett voltoa világos, hogy a d e m o k r á cia és a béke megvédése közös ügyük, ameLynek érdekében az e g y ü t t m ű k ö d é s r e a legnagyobb s z ü k s é g van, ú g y Churchill!; m á r c i u s 5-i ifuutoni beszéde пфап.е tekintetben semmii k é t s é g sem maradhat fenn. A beszéd egyik "délja voilt: a Szovjetunió és a vele szomszédos államok viszonyát elmérgesíteni. A b e s z é d m á s i k célja volt diszkreditani a delkeletcurópai. dunai államok derrok-
