KROEL-DULAY GY., KALAPOS & IVIOIZES A. (szerk.): Talaj-vegenic2.6-klirna k6lest-tharaso.k. IC.5z6nt)iik a 74 dues LEing Editet. NITA OBKJ, Vicrit6t. 2008. pp. 23-3g.
A Duna-Tisza koze fasszarti vegetticiOjanak MW& tekintettel titalakulcisa a 18. szeizad &a, a szaraz homokterftletekre BIRO MARIA NINA
MJA aclOgiai es Botaiukai Kutataintezete, 2163 Vacratat, Aikotmciny u, 2-4, mariann@botanika,hu
0.5.5ZefOgiakiS A TANULMANYBAN A 18. szikzAD? ERDOK ES CSERJESEK Duna-Tisza kozi eiterjecleser61 es fajosszeteteler61kOziank adatokat, melyeket OsszevetiinR napjaink fasszarl:i vegetici6javal, ertekelve, eiernezve a ket idoszak kozott &telt 200 ev tajokologiai leptekii torteneti esernenyeit. A digitalis terkepi adatbazisokbal szarmazo teriileti adatokat es a tOrteneti forrasokbal idezett elahelyiefrasokat a teljes Duna-Tisza kozere kOzOlf -Lik, de - fOkent a tertiletszarnitasoknal hangsulyt fektetunk a hosszta tavu okolagiai kutatisok (ICISKLIN ITER) Altai vi7sgalt kiskunsagi homokvidek terii1etere is. A homoiwidek 18. szazadi erdastiltsege tekinteteben ket reszre oszthato. Az eszaki reszen nagy kiterjedesben voltak szamottevo meretli es faallornanyLi zartabb erd6k, foleg homoki tolgyesek, a deli reszen viszont az Orjeg vizbefolyasolta erdoin kivuI leginkabb csak cserjesek es nyilt, ligetes erd6k fordultak el& A kiskunsigi homokvideken talalhat6 zart erd6k kiterjedese alig volt ttibb mint 5700 ha, mikozben a ligetes vegetacio megkOzditette a 18 400 ha-t. A nyilt homoki vegetaciamozaik dominalta magas homokbuckasok felszinenek ig is csak mintegy 7-8%-at boritotta cserjes, ligetes vegetaci6. A 18. szazadbol csupan egyetlen boroka adattal rendelkeziink. Az irodalmi adatok azt mutatjak, hogy borOkasok a 19. szazadban is els6sorban a kiskunsagi hornokvidek eszaki reszen fordultak el6, a legtobb buckason a boreka helyett vegyes, galagonya, feher nyar, soskaborbolya uralta cserjesek lehettek. A 19. szazad elsO feleben a hornekterilleteken igen eras spontan cserjesedes indult meg, rnely fokent a magas, korabban nyilt fe1szinfi homokbuckasokat erintette.
Kulcsszavak: boraka, erciasidtseg, elOhely-terkepezes, elohelyterkep rekonstrukci6, ny lit homoki vegetacia, tajcitalakulas
23
BiR 6
M.
Bevezetes Az elmalt evtizedek vegetaciodinamikai kutatasai jelent6sen atalakitottak a szaraz homoki vegetaciO mukodeseral kialakult eddigi elkepzeleseket, igy jelentasen megvaltozott peklaul a szaraz homoki szukcesszio iranyanak, az elsodleges es masodlagos szukcessziO viszonyanak, az elsodleges homokkotes fa fajainak, valamint a borakasnyarasok szukcesszioban elfoglalt szerepenek megitelese is (Bartha 2000, Bartha et al. 2006, Fekete 1992). Az eredendo beerdostiltseggel kapcsolatos, kozel egy evszazada tarty vital azonban a rnai napig nem zarultak le (Bernatsky 1911, Borhidi 1998, Boras 1958, Debreczy 2000, Firbas 1975, Kiss 1911, Magyar 1961, Molnar 2007, Molnar & Kun 2000, Rapaics 1918, So6 1929, ZOlyomi 1946, 1952), Mig Borsy korabbi kutatasai (Borsy 1977, 1982) szerint a Kiskunsag homokbuckasai a jegkorszak ota ketszer voltak termeszetes mozgasban (a mogyorokorban es a tarok hodoltsag utan), a legUjabb eredmenyek azt valoszinusitik, hogy az elmult tobb ezer evben tobbszar is volt homokrnozgas. A Duna-Tisza koze tobb emeletes, enyhen hurnuszos talajai, . fotolurnineszcencia vizsgalaeltemetett homokretegei es a Cseneler/jA1sttts:)1)aa= tok eredmenyei mar regata tarty tobbszor eleg intenziv - homokrnozgasra es ebb& kovetkezaen alacsony erdOsaltsegre utalnak (Jakab et al. 2004, Loki et al. 1995, Sipos & Kiss 2006). Bar a buckasok erdastiltseger61 kozvetlen adatokkal nem rendelkeziink, mivel feltetelezhet6en a holocen saran nern volt sohasem teljesen erdostilt a taj, a homokbuckasok gyepjeinek legalabb egy resze kontinuus lehet a kesoglacialis es a borealis klimatikus sztyeppjeivel (Jakab et al. 2004, Molnar 2007, Surnegi 2005). A hornok_mozgasok miatt feltetelezhet6 a homoki gyepek allandO, folyamatos atrendezadese is, melyhez valo, evezredek saran kialakult alkalmazkodasukat tiikrozi jó regeneraleda kepesseguk es a szukcesszioban betoltott elsodleges szerepiik. sen fontos torteneti hatteradatok ezek a Kiskunsagban folyo hosszU tavit okologiai kutatasokban (KISKUN LTER), melyek a tajhasznalatvaltozas, az abiotikus tenyezok es a klimavaltozas homoki gyepekre tett hatasait vizsgaljak (Csecserits & Redei 2001, Fekete et al. 1999, 2002, Halassy 2001, Kertesz 2002, Kovacs-Lang 2006, Kovacs-Lang et al, 1998, 1999, 2000a,b, 2008). ADuna-Tisza kazi taj elahelymintazatanak valtozasai, termeszetkozeli elahelyekben vala elszegenyedese es fokozatos kulturterulette valasa a 18. szazad utolso harmadatol kovetheto nyornon, mivel az ekkor keszult I. Katonai Felmereshez hason1O, egesz tajat atfoga, igen reszletes (nieretarany 1:28 800) terkep ennel korabbrol nem all rendelkezesankre. Ebb61 a terkepbol leolvashato informaciak azonban mar nern a termeszetes allapotot tilkrozik. A tarok hodoltsag utanra elneptelenedett, pusztasodott, de elotte evezredek Ota lakott tajral nem tudjuk mertnyi parlagterulete volt, hol voltak a tarok hOdoltsag elOtti erdok, cserjesek es szantoteriiletek. Jelenlegi tudasunk szerint nern dOntheto el az sem, hogy a buckasok 19. szazadi cserjesedese egy spontan szukcesszios folyamat vagy egy korabban letezo, visszaszoritott fasszara vegetacio felajulasi folyamata-e. Vizsgalatunk cap., hogy feltarja a 18. szazadi erdok es cserjesek 24
A
FASSZARO VEGETACIO ATALAKULA SA A DUNA-T1SZA KOZEN
kiterjedeset, pontos lokalitisaikat es fajOsszeteteliiket. A korabeli forrisokbol, illetve digitalis terkepi adatbazisokbol szarmazo adatokat osszevetjuk napjaink fasszarfi vegetaciojaval, ertekelve, elernezve a ket idoszak kOzott eltelt 200 ev tajokologiai leptekii torteneti esemenyeit.
Anyag es modszer A tanulmanyhan egyreszt a teljes Duna-Ti sz a kozet 1,4 millio ha; Xj.c -L1:aseIlizal;L-TMap mintaterulet, BirO et at. 2006), masreszt a kiskunsigi hossz-d tavd okologiai kutatisok (KISKUN LTER, Kovacs-Lang et al. 2008) Altai ertelmezen, „kiskunsigi homokvidek" (728 000 ha) tertiletet vizsgaituk (1d, 1. abra). Ez a kutatasokhoz lehatirolt teralet a Duna-Tisza keze kozponti, clont6en hornoktalajok altal boritott reszet fedi le, es kozelitaen egyezik a foldrajzi Duna-Tisza Uzi Homok_hatsig terilletevel. A Duna-Tisza kOze erdasilltsegere es a szaraz homoki elaelyekre vonatkoz6 maltbell adatokat a 18. szaz-ad vegi vegetacio terkepi rekonstrukciojaval (Biro 1998) allitottuk el 6 (a modszerek leirisit reszletesen lasd Bin!) 8c Molnar 1998). Az I. Katonai Felmeres (1783-84) alapjan, 1:100 000-es meretaranyban eIkeszillt rekonstrualt terkep taj- es elohelytipusainak digitalizasat es terilletszamitasait ArcView 3.3. alatt vegeztiik el (Biro 2006). Az ertelmezeshez 18-19_ szazadi forrismunkakb61 gyiijtottiank inforrnaci6kat (elsosorban telepales-statisztikai osszeirasok, LinaplOk, az 1783-as orszagleiras, tovibbi katonai felmeresek, szamos 18-19. szazadi keziratos terkep, korai mezoes erclogazdalkoclasi tanulmanyok es cikkek, talajtani es termeszetfoldrajzi, valainint vizagyi es neprajzi rnunkak; a teljes bibliografiat lasd Biro 2006). A jelenlegi fasszara vegetaciora es a homoki elohelyekre vonatkozo kvantitativ adatok a Duna-Tisza koze elohely-terkepebol (Biro et al, 2.000, 2005) szarmaznak (a terkep keszitesenek modsze-. ret lasd Biro et al. 2006).
Ereclinenyek es megvitatasuk A 18. szAzADI FA AR
VEGETACIO JELLEMZESE
A 18, szazadi forrasok es terkepek szerint a kiskunsagi homokvidek terilletet tobbnyire teljesen fatlan elelhelyek boritottak. A hatsagi teriileteket birtok16 hat kiskun mez6varos es 27 hatsagi neptelen puszta 18. szazadi osszeirisiban assLesen csupan otnek volt erdeje vagy valamilven kisebb ligete (lyliz,s, Bet Fe'erto,_SzU s) (Bedekovich 1799). A kovetkezo524 kun puszta es 5 telepules hataraban nem volt semrnilyen, ernlitesre Tnelto fasszar-6 vegetici6:Ag&s.szyhezhaLaaaklaB2L& Tsal os, fLoomr2a, qalambos, Halm, Jakabszallasa, KerekegyWza,_Kigyos,Kis Balas, Kisszallas, Kotler, Majsa, Mews, Maritzl4tja,_grgovany, > aka Palos zank,. Szent LAMO, Tajo, 0,14,_Zsana (Bedekovich 1799 alapjan). -
25
BIRO M.
Zart end& a teljes una Tisza kozen osszesen 29 600 ha-t foglaltak el, melynek legnagyobb resze a Duna-menten volt (23 400 ha puha- es kernenyfas ligeterd6). A kiskunsagi homokvideken osszesen mintegy 5790 ha zartabb erd6 leheteft (1. abra), a korabeli leirasok alapjan f6kent zart homoki tolgyesek es gyongyviragos tolgyesek, kis kiterjedesben egeres vagy karises laperd6k es lapperemi kemeny -fas ligeterd6k (1, tablazat). Az erd6sultseg tajszintii aranya a kiskunsUi.hornoi4eken beltil (a ligetes, cserjes vegetacio nelkiil) mindossze 0,8% volt (728 000 ha terilleten 5790 ha erd6), s ez a ket folyo korti teljes nagytajra nezve scm novekedett 2,2% foie (1,4 rnillia ha teriileten kb. 2.9 600 ha fasszar6 vegetaci.6).
(lbw.
2Abra
tart erdok kiterjedese a kiskunsagi homoirvideken 1783-ban.
Ligetes erdok es aeriesek kiteriedese a kiskunsargi homokvidiken 1783-ban.
A kiskunsagi homokvideket egy kepzeletbeli 2ylayjakabszallas vonallal egz eszaki es egy deli reszre osztottuk. A ket resz erd6sultsege feltanoen az eszaki reszen nagy kiterjedesben voltak erclafoltok, szamottevo meretu es faallornanyil zartabb en:16k, f6leg homoki tolgyesek (kb. 5460 ha). Ezzel szemben a deli reszen nagyon keves zart erd6 volt, mindossze 330 ha (fokent lapperemi kernenyfas ligeterd6 es laperd6). Ez 1,6% erd6stiltseget jelent az eszaki, es 0,08%-ot a deli reszre IleZVe (1. tablazat). Iviig az eszaki reszen a fasszarti vegetacio (zart es nyilt erd6k, cserjesek es ligetek) osszteriilete 16 360 ha, az ett61 delre es6 reszen ugyanez csupan 7820 ha. A legdelebbi resz szinte teljesen fatlan (a Szeged '113mellet -ti iiltetett erd6k mar nem esnek a kiskunsagi homokvidek terilletere), A legdelebbi reszeken, egy kepzelet26
A FA: SS ARUVEGETACI6 ATALAKULASA A DUNA-TISZA
KliZEN
beli Kistelekianoshalma vonaltal az orszighatarig mar cseri Lek sem voltak (kiveve a Vaska kornyeki ligetes tolgyeseket, Mindszenty 1831). A terkep informaciojat timasztja ala Szeged kornyekenek kesobbi leirasa is: „Az of an helyeken, mint Szegednek kornyeke, ahol nemcsak senuni erak nincsenek, harem tobb merfildeken at el iehet menni, megsem lat tsak egyetien fdt is a: ember..." (Vedres 1825). •
1783 IN (ha)
bah* ZOrt horn& erdar
Zart &trio/risotto erdtik Horn* perit5, Nees Oahe* WtheklydrstritaaeoVs
vogy ligetes abelyek
.
•• -
• ..•
•
1783 ifir-E {ha) 1
5230
5230
560
230
17 020 1370
1783
• .
.
.
.
.
•
2O 2000 (ha) -•.1111-0 {ha) 1410
1750
330
690
420
270
10 760
6260
4500
1220
3280
140
1230
3570
1850
1820
::;. 1-XVSiZ-•; '' ,..i..`;'; :; H t4-.1• 1:-..p.4 4
,:.- ..2. ,
2000 -HY (ha)
•
3160
-
...
•
. ,•'--;-....'
. - ,:;,, ..7.Vg‘2.!.sc.... ,7?;
1.:, ;;:--.? ` Ar ...."
-.'>.„..
•in:
-17
...1;-? , ,.,1:06:; ,_!.;...-.9 .e „ ;}'-%::.'PL1 . ; 79-'3,c.';', ?..:.e,-Z r. ir - ...'...:F,„--&.;-:-.=.;. ;..7.,17:,. ... ,....:::,.W. ...:....af..1.4....:11 &S:7..e.:•....'n'.,:-...,-*'-. ♦
- - • 4 .1' --2
•
:!.
.
-,
,p.e%kx.A:f.?4.'.X.-
...'
Nyrit humph gyepek
190 890
106 870
84020
10 600
3700
6900
Teljes ferule
728 000
330 000
398 000
728 000
330 000
398 000
7.tdbidzar. Tart es ligetes era* kitededese a kiskunsagi horookvideken a 18. szandban es dapjainkban. Az adatok forrasa a DudaTisza koze Vegeticioja a 18. uazadhan (Bird 19511) es a Duna-Tisza kiize eldhelyterkepe (Bird et ar. 2005), ilzosztopokjeleOse - 1183-HV: Afelsoratt 0.15helyak kiteded4se 1783-13an a kiskunsagi hurdokvidek titles terillelOn Kektattad. 1783-HV-0: ugyadez a hornolofidek eszaki es deli reszen; 2000-Fili: A felsorok eidthelyek kiterjeddse 2000-ben a kiskunsagi hotnokvidek teijes tertiletin hektarban. 2000-10-e 6s 2000-14V-D: ugyanez a hornokvidek kEaki es deli fiszen.
A zartabb hatsigi erak 18. szazadi fafajosszeteteler61 nagyon keveset tudunk. Az Orszagiefras adatai, iisszeirasok es Kitaibel titinaploja szerint a megemlitett erdoket a kocsanyos tolgy (Quercus robur) dominalta, helyenkent mezei szillel (Uimus minor) es nyirrei (Betula pendula), de a kesabbi tiOrarnavek szanlos elegyfajt is emlitenek, pl. vadkorte, nyar, nyir, galagonya, kinyabangita, kecskerago, Doris; a Talfaja-erdoben a tatarjuhar deg gyakori; aNyir1.7 erdepben, de kiilonosen a Szikraban pedig temerdek a mogyoro, a kokeny es a galagonya (Hargitai 1940, Hellos 1896, Kitaibel 1800). Az 1783-as Ors?4gleirjas Lajesmizsenel „magas torzs a toigyerder-t emlit. Ez utobbi Bedekovich osszeirisaban is megtalalhato! 446 tolgyes erdeje Lajosi tagyes nAien neveztetik" (Bedekovich 1799). A „Kis es Nagy-Taiftija erdij zommei fiatal tolgybol all, de van nehany idosebb torzs is", a Kis es Nagy Nyir erci6k „magas naives tolgyerdok" (Orszigleiras 1783). Tiibb erd8 beiseges cserjeszinifel rendeikezett, igy az ernlitett Lajosi tolgyes, amely , sok fiatal fakkal es cserjekkei atszi5 tt" (Orszigleiris 1783), vagy mashol: ,,a Beriner-kocsifithn41 (a jelenlegi Ladare___LIA022... -niLs!...1.65zott) az ercli5 reszben -
-
-
27
BIR6 M.
pnagas, reszben kazepterzsii, cserjekkel elegyes, csak az utakon jarhat6" (Orszagleiris 1783). Valoszimaleg ugyanerr51 az erclor61 irjak: „Bene, hoiott egy alkairnatos erdo (Bedekovich 1799). A Korosi-kocsmanal levo erd6 (Nagyk6rosi-erd6) „reszben magas, reszben kozeptorzsu, bozOtos", ugyanitt „a tolgyerdo sok fiatal ffikkal es cserjekkel citszott" (Orszagleirds 1783) A nagykorosi erd6ben meg 1934-ben is 25 db, tobb mint 500 eves osfa alit (valoszirualeg kocsanyos tolgy) (Hargitai 1940). Inarcsnal: „tolgyerdok, de homokbuckdkkal szabdalva" (valoszinuleg a ljtharaszt.i.e.r.dia,...i.g leirds 1783). Gyon, Hartyan, Kakucs hataraban koze ineretii tolgyeseket, Ce leflen. kis tolgyerdat - - • • =lpici erdocsket, SKeRt&VraiTatarszentgyorgy) es .111 2ALkozott kozepes meretil, ritkas tOlgyest, a Peszeri fogadonal pedig kozepes meretii tolgyest emlitenek a 18. szazad vegen (Orszagleiras 1783). A terkepek es az irdsos adatok alapjan megallapithato„ bogy homoki tolgyesek a hatsagon csak a Tis. zaalpar-Kecskemet-Kunadacs vonaltol eszakra fordultak el6, leginkabb a_Pilis- Alati homokhat Monortig Tig.4parig_htizodO kb. 25 km steles savjaban (Pusztavacs, Orkeny, ,Nagyk§rAs,,Szikra - szamitasaink szerint legalabb 5000 ha kiterjeclesben). Nehany erdoben a nyir is jellemzo volt, pl,,..Mizsenek „step nyirjes erdeje van" (Bedekovich 1799). A nyirt a Kis- es az Oxeggalfala erd6b61 Kitaibel is kozli. Kesabbi forrasok meg a Nyiri-erclob131, a N4gykaretg zgrdaba,fusztqeszerr61 es Ocsa kornyeker61 emlitik (Bernatsky 1911, Barns 1952, Hargitai 1940). A 18. szazadban az erdok szamottev6 resze a maihoz kepest nyiltabb, ligetes allomanyti volt. A cserjesek, valamint a nyilt erdok es ligetek kiterjedese a teljes DunaTisza kOzen meghaladta a 26 000 ha-t, amelyhol a kiskunsagi homokvidekre kozel 18 400 ha esett (2. abra). Mig a nyiltabb vegetaciOjti buckasokon levo sporitan cserjesek es nyilt homoki erdok kiterjedeset 9300 ha korill becsiiljilk, a homoki sztyeppretek dominalta, sik vagy alacsonyabb buckas tajon is hasonlo kiterjedeshen (kb. 9000 ha) voltak nyiltabb fasszaru allomanyok, ligetek es cserjesek. Ligetes erdok es cserjesek a hatsagon a agelsjs-JaacishahruLy1 eszak fele az egesz tajban el6fordulnak, szamos buckason es buckakozi medenceben megtalalhatok. Kelet fele foltjaik nagysiga csOkken. A 18, szazad vegen a magasabb homokbuckasok felszinenek mintegy 90%-at fatian homoki vegetaciOmozaik, f6kent nyilt homoki gyepek boritottak, es a cserjes, ligetes homoki novenyzet aranya itt hozzavet6leg csak mintegy 7-8% volt („Festucaformaci6", lascl Biro & Molnar 1998; 66 680 ha-b61 4910 ha cserjes, ligetes). A cserjesek, ligetek aranya az alacsonyabb, de szinten nyilt homoki vegetaciOval boritott buckakon joval kisebb, csupan 3-4% volt („Stipa-forrnacif5", lasd Biro & Molnar 1998; 133 500 ha-h61 4370 ha cserjes, ligetes). Osszessegeben aDiEia-Tiszak01 hatsag homokbuckasainak cserjesedese mintegy 4-5%-ra volt tehet6 (200 170 ha szaraz homoki novenyzetb619280 ha cserjes-ligetes es 190 890 ha fatian). A buckasokon '&6 cserjes„ ligetes allomanyok fajasszetetelerol keves es bizonytalan 18. szazadi adatunk van„ ezert kikent a term6hely (homokbuckas), a ligetesseg es a kesobbi fafajok emlitese alapjan feltetelezhet6, hogy zommel nyarligetes, soskaborbolyas, galagonyas vagy kokenyes bozotok, cserjesek lehettek, esetenkent tolggyel, mint 28
A PAsszAIRO VEGETACIO
ATALAKULA SA A DUNA-TISZA
KoZfiN
pl. a Bocsai-buckas deli reszen: „a Bacsai fogacianal tolgyerdok vannak, azok nagyon ritkasak. A tolgyfak a buckas szeien szetszkva zornmel maganyosan alinak, csak a fogad:51'141 an egy darab, ami stirabb" (Orszagleiras 1783), A Beicsai-buckias belsejeben lev6 cserjesrol viszont mar csak ennyit tudunk meg: „a homokbuckasban bozOtos, es eiszortan nehany masik helyen" (Orszagleirds 1783). A,icecs_b_hornokbuckakon levo 22kaiLi-,eri16151igy 1 irnak: ,, A Pogarcii erdo a Kecel fete mend titan van, magas tOrzstl, ricks erdeieske" (Orszagleiras 1783). Az erdot kesabb Menyhart igy emliti: „A step tolgyesek, n.ielyek Kecei kornyeken oly otthonosan tenyesznek, Whin csak romjai awn step erd6koszortinak, rely azelott ezen videkek jektelenal kavargo hornokjat megkOtbtte." (IvIenyhart 1887). Vadk.ertnel basonloan magas torzsii, de nyilt tolgyes lehetett
(Orszagleirds 1783). Tubb forras altal is emlitett feher vagy sztirke nyar elofordulas volt a 1-141,1alpelletti Kunfehertanal: „Nyar es galagonya fakbol val6 erdocske" (Bede kovich 1799), „Hubs hataraban a Fejerto es Kbtony teruleteken mintegy 500 db nyarfa ietezeser61 tetetik emlites" (1756 in Kiss 1901), „a fehertoi nyeir es galagonya fakb614/16 erd5, amely 15 esztend3 Ota rendesen 100 es Cobb oat adott ki esztendt5nkent..." (1861 in Roller 1955). AI e ske et prnye ci y buls4591 erdoinek es cserjeseinek fajOsszetetele HollOs kesobbi florarniive alapj an rekonstrualhato, aki a 19. szazad vegerol ezt irja:
homokbuczkas ercloket javareszt fekete es fehernyarfa kepezi, kozben a Populus tremula es a P. canescens tovabba „Nyarfa erdo szigetecskek...a hornokbuczkak kort mindenfele, kisse kotott talajon galagonya, zanot, stiskafa, kokeny, cseplesz meggy es borovicska." (Hallos 1896).
18. szazadbOl a LoRp±ILsza kozere vonatkozoan csupan eg -yetlen boroka adattal rendelkeziink, homokok ?cozen imitt-arnott nyarfak es fenyornagot terrn6 gyalog fenyu bokrok nevekedtek" (Bedekovich 1799). Ugyanezen a buckason fart kesobb Kitaibel is, de nem irja le a borokat: „Szabadszciiicisn41a buckakon nehany fa" (Kitaibel 1800). Az Orszagleiras sehol seen test borokar61 emlitest a Durt4:31u411501-1, Bar Kitaibel sokfele latott homokbuckasokat, pl. EatLtiks ecskg1414z41.4.Buglz41s7414§,,,,ksakaligIcAa_b_orOkat csakIcksztzy.0 es „allslibArishiatzte fel. A homokhatsagi borokasok aclatai mind kesobbiek, es Hallos szerint - a bugaci el6fordulist kiveve - Kecskemet kornyeken nem is till jelentosek: „A A
boraka szavanyosan az egesz videk erdeiben eioford lui, de legnagyobb mennyisegben /eg-tipikusabb pusztan, Bugaczon, a Sivanyos szelein talaihatO, hoi egesz berekforrnaciat a/kot a Berberis-seL" (Hellas 1896). Ugyanerral 1896-ban igy it 4 Bagi Laszlo: „... be van now nyeir es nyfrfa bokorral, heiyenkent borovicskaval, itt-ott fuvei, gilitzetasokkei, kutyatejjel, betyarviraggai.„" (Bagi 1896). A hatsag eszaki reszen utazo Kerner (Pestt61
Kecskemetig) viszont joval tobb borokast lkhatott, rnelynek ezert nagyobb jelent6seget tulajdonit. „Eigondoihatatlan bujasaggal no a borokas a laza, feher homokon,es sokszor athatoihatatian lisegge zarul, arnelybol egyes torzsek masfel ainel magasabbra, faa1akzan kiemelkednek."„.egyes bokrok hol magukban alinak, hol sovenyszeruen sorakoznak egyrnas uta n, hol pedig siir6 zarodasz:i, nagy tomegii novenyzetkent athatolhatatlan bozotossa vainak,"
(Kerner 1863). Az 1860-as 29
evek katonai
felrnereset attanul-
BIRO M. manyozva a teljes taj tertileten osszesen meg csak ket helyen szerepel foldrajzi nevben boroka, mindkett6 Tatarszentgyorgynel (Borovicska-hegy, Borovi-hegy). A hatsagi terilleteken f6kent Halas es Harka kornyeken voltak jellemzoek a nagy buckakozi medencek retjein elszort maganyos fak, melyek kes6bbi forrisok es tereptapasztalataink szerint ft5kent kocsanyos tolgyek es feher vagy sziirke nyarak lehettek. Nagy tolgymatuzsalemeket emlitettek Szabadka, Kunfeherto kbrnyekerol (Kiss 1901), de tobb szaz eves, szabadallasban non tolgyek jelenleg is talalhatOk Jrneg pl. Harka es Zsana hataraban a buckasok kozotti sikabb teriileteken. A Nagykoros es Kecskernet kornyeki, szantoldcal mozaikol6 sztyepptajban az I. Katonai Felmeresen lathato maganyos fak es kisebb-nagyobb facsoportok termeszetessege kerdeses, mivel a jó termokepessegii videkre mar a tanyasodas korai idoszakaban kitelepult lakosok Maria Terezia erdorendtartasa (1769) ertelmeben faultetesre voltak kotelezve. Zartabb laperdok a homokvidek eszaki reszen leginkabb csak Ocsa es Dabas kornyeken fordultak el6, osszesen mintegy 230 ha kiterjedesben. Ugyanitt tovabbi 140 ha kevesbe zart laperdot vagy cserjes lapteriiletet is talaltunk. Ezzel szemben a deli reszen, rnintegy 1560 ha laperdo, lapperemi kemenyfas ligeterd6 vagy tide cserjes volt, amely leginkabb az Orjq tertiletere koncentraloclott (ebb61 kb. 330 ha nevezhet6 zart ercl6nek). Osszefoglalva, a kiskunsagi homokvidek terilletere mintegy 1930 ha vizbefolyasolta fasszarti el6hely esett, es tovabbi kb. 500 ha hasonlo vegetacio volt meg a homokvidek es a Duna-mente kozotti laptertileteken is. A Turjanvidek nehany egeres es korises laperdo foltja Dabasnal es Ocsanal keriilt megemiitesre: „Sari mOgott van egy mocsarban egy egeres" „Ocsancil egeres mocsarerdii van: (Orszd.gleirds 1783). P,geres vagy korises liperdok, es fiLizesek lehettek az Orjegben a Vadei-erdo, az es Felso Csengetryti, a Kerok-erd6, melyek a nagy kiterjedesii lapok szigetein fordultak el6 (Molnar & Biro 2001). A lap.,Keothg_z tartozo reszerol szalo leirasok kernenyfas erdokre is utalnak: ,,...az Tolgy vagy is makk termo fat agassoknak, epiilettyeiknek hogy vaghassak ..." (1734, Kecel helyseg Patasics Gabor Kalocsai ersek altal kiadott telepito leveleb61 in Barth 1997). A Szilas-erd6r61 a kOvetkezOt frjak: „Kcal fele egy kis egeres mocsarerdo van" (Orszaglefras 1783). A 18-19. szazadi terkepek szerint az erekben, mocsarakban szamtalan kisebb liget es „ercl6s pale" hUzOdott (Molnar & BirO 2001). Korises laperdo volt pl. a Hajos mellettilVIorcsi-erd6: „Majd vegre a Morcsi erdo korisfai, Staphylea pinnata, Rhamnus frangula, Salix cinerea cserjekkel, Pulmonaria mollis, Lathyrus palustris, Peucedanum palustre es cervaria." (Menyhart 1887). Boros kesabb igy jellemzi az ercl6t: Menyhart mavebol tudjuk, hogy a keceli Berek-erclohaz igen hason16 volt a csaszcirtoltesi Morcsai-erdli, mely szinten Fraxinetum volt. Ma az era teljesen ki van pusztulva s vegetciciOja is teljesen atforma16dott" (Boros 1936). Odebb kutyabenges, kanyabangitas, kokenyes cserjesek Oveztek a Kull& korises erclojet is (Kitaibel 1800). A Duna arterilletein elsosorban puha- es kernenyfas ligeterd6k kepeztek nagyobb erdaterilleteket (29 500 ha). Arra nezve nincsenek terkepi adataink, hogy az arteri erdok hanyadresze volt puhafas, es rnennyi a kemenyfas, sok helyen jellemz6 azonb an .
30
A
FASSZAR6 VEGETACIO ATALAKULASA A DUNA-T1SZA KOZEN
az arteri erd6k es cserjesek ligetes megjelenese, pl. „Harta hatara a foly6 melleit szep berkekkel an boritva" (8E1730). A Duna-menten eszakr61 del fele mitt az erdOsilltseg.
Legtobb es legnagyobb zart era; folt a Mohacsieten fordult elo, ezek ligetes allomanyokkal, fasiegelokkel, faskaszalokkal mozaikoltak (ez utObbi kiterjedese a teljes Duna-menten kb. 11 500 ha volt). A Kalocsai-Sarkaz hrsekisanadtol Dunapatajig htlzodO dunamenti alacsonyarteri resze alapvetoen arteri kernenyfas erdok irtasaibol alakialt ki. Az ids erdOk kivagasat a fak kergelessel vala kiszaritasa vagy &geese utan vegeztek (Andrasfalvy 2007). ,,...az era5kben nagy pusztitasokat okoznak, non tsak iagy fakat vagdaljak, harem a makkterm5 tolgy fakat 1s egetik es szarasztyak esmagoknak is kaszalokat irtogatnak...vagy vannak olyanok, akik szarvasrnarhaikat, lovaikat es sertveseiket pasztor nelkal szabadon legeltetik" (1794, PL. I .165. Erseksancid 126 f, ire Barth 1974). A táj mar a 18. szazadban is alapvetaen csak irtisretekb61, erdofoltokb61, ligetekbal, faskaszalOkb61, arteri kertekb61 (gyamolcsbsok, kertek hagyasfakkal es termeszetes keritesekkel) es irtvanyfalvakbal alit: fatOrzsokok, gyokerek es a kaszalakon r eg most is hol ritkabban, hoi sar'lathe?? mutatkoza ." (1858 in Barth 1969). Ezzel szemben a Tisza-menten - Szolnokt61 delre - TOserd6 ldvetelevel zart erdok nem fordultak do, a leirasok szerint csak elszert ftizek es csoportjaik voltaic jelen a tajban (Biro S. IvIolnar 2008, Kitaibel 1800, Molnar 2007, Orszagleirds 1873, 1768 inWellmann 1967). Osszesitett teriiletiik a Tisza Szolnokt61 Szegedig taste) jobb partjan a 800 ha-t se m erte el. JELENKORI VONATKOZASOK, A VEGETACIO ATALAKLTLASA
A szaraz hoinoki vegetacio atalakulasa Mig a 1.8. szazadban a kisla. i homukvid 'sszarti nOvenyzettel boritott tertletenek osszkiterjedese kozel 24 200 ha volt, a 20. szazad vegere ez mintegy 12 000 ha-ra csokkent. A felere valO csokkenes azonban a litszolagosnal nagyobb valtozast takar, mivel a lelenlegi termeszetkozeli fasszarA vegetaci6 mar csak nehany helyen fed terhen at a 18. szazadival, A legtobb hornoki tOlg-yes es leis kiterjedesfi liget mar teljesen elOnt, nagyon sok azonban az olyan spontan cserjes, rely a 1. szazadban Ott letre es csak azota folytonos, Szernbetuno paclaul, hogy a 1.9. szazad kazepere a buckasokon levd spontin cseriesek aranya igen nagy rnertekben megnovekedett. Ez meg a nyilt, futOhomok-felszinekben gazdag, magas buckasokon is megfigyelhet6 (pl. Majsa, Alsoszallis). Legink:abb feltfino az, hogy kivetel nelkiil, minder egyes homokbuckason igen intenzivve volt a cserjesedes, meg azokon is, arrielyeken a 80 evvel korabbi terkepezes (1783) szerint nem volt semrnilyen feltiin6 fAsszani nov6nykozosseg. Ilyenek voltaic a Soltszentimrei-, a Tabdi, a Halas-Keleshalmi-, a Ksizsaki-, a Balloszog- . Gyoni - , a Pusztamergesi-, a Kigyosi : , az Ottornosi-, a Ruzsai-, az Kerkgyhazi-, Asotthalmi- es a Tompai-buckasok. Csupan egy-egy kisebb facsoportot jeleztek 1783ban. a 19. szazad kozepere szinten becserjesedett Zsanai-, Bugaci-, Orgovanyi-, Pirt6i-, KiincsOgi-, Csemi - Csevharaszti - es Szanki-buckasokroi, 31
BIRO M.
A 18. szizadban a kiskunsagi honiokvidek terrneszetkOzeli nyilt homolki e16heiyei cserjeseild(el es ligeteikkel egyatt meg meghaladtak a 200 000 ha idterjedest (3. abra) (190 890 ha fatlan nyilt homoki gyep es 9280 ha ligetes vegetacio nyilt homoki vegetaci6mozaikban) Jelenleg ugyanezek az el6helyek mar csak mintegy 15 000 ha-t boritanak a teruleten (4. abra) (a jobb termeszetessegii es az enyhen zavart vagy degradalt, de nem masodlagos nyilt homoki gyepek kb. 10 600 ha, tovabba cserjeseik, kb. 4500 ha). Eszerint eltiint a szaraz homoki vegetaciO mintegy 93%-a. Ugyanezen a teriileten a fatlan nyilt homoki gyepek teriilete az elma ket evszazadban kozel 191 000 ha-r6110 600 ha-ra csokkent le, melt' a fatlan nyilt homoki gyepek 94%-anak megsziineset jelenti.
3. tra, Nyilt homoki yegetadomozatk kiterjed6se (a hozza kOtoda cserjOsekkel es ligetes erdakkel) a kiskunsagi bomnkyidiken 1783-ban.
4 dbra Nyilt hornoki gyepek es cserjeseik kiterjedese a kiskunsagi hornokvideken 2000-ben.
Mind a fas, mind a fatlan szaraz hornoki niivenyzet elnat ket evszazadban lezajlott igen nagy mertekii pusztulasat a mozgo homok megfekezesere iranyulo torekvesek okortak (a homokfasitas, illetve az ennek erdekeben vegrehajtott fafajcsere sok cserjesed6 buckast es hornoki erat is erintett). A huszadik szazad vegere a becsleseink szerint tobb, mint 100 ezer hektar szaraz homoki gyep, termeszetkOzeli era) es cserjes valt nemesnyarassa, erdei es fekete feny6 ultetvennye vagy akacossa a kiskunsagi homokvidek terilleten. Ezzel eg-yidejuleg a fasitas ala nern keriilt bucka.sokon is megallt a homokmozgas. A korabbi legeltetes, taposas, tipras elmaradasa es a szel megfekezese a homoki gyepek cserjesedesenek folyamatat jelent6s mertekben gyorsitotta (Biro 2003, Bir6 & Molnar 1998). A korabban kulterjes mOdon legelte32
A FAsszARCT VEGETA CIO ATALAKULASA A
DUNA-TISZA KOZEN
tett, s emiatt meg 1949-ben is tobbe-kevesbe rnozg6 fut6homokbuckak kiterj edese az 1950-es evekben meg kozelitoleg 7000 ha volt (Babos 1949), osszehasonlitaskeppen, a 18-19. szazad fordul6jan Pest-PiIis-Solt-Kiskun varmegyeben asszesen mintegy 150 ezer ha volt a homoksivany Idterjedese (Kiss 1911). Reszben a 19-2 0. szazad homokkOtesi rnunkalatainak kOzvetett kovetkezmenye, reszben pedig a ma is zaj16 erd6sites eredmenye, hogy jelenleg a homoktertiletek leginkabb a tajidegen fajokkal yak) spontan beerd6sules es a faffitetvennye alakitas Altai pusztulnak. Mindenkeppen fig-yelernrernelto, hogy az 1980-as evek kozepe es 2000 kozOtt igy elpusztult szaraz homoki gyepek a kiskunsigi homokvideken kb. 1400 ha-t tettek ki (vO. Biro et al. 2008). Ez a termeszetkozeli es zavart hornoki gyepek kb. 8%-os kozeImi`iltbeli teriiletcsakkeneset jelentette. .
A hornoki tolgyesek atalakulasa
A hornoki erd6k koziiI jelenleg a legnagyobb veszelynek a homoki erdossztyepptolgyesek vannak kite-ve. A regionalis talajvizszint-sullyedes kOvetkezteben megg -yengiilt tolgyallomanyokba nagy erovel terjed az akic. Ez az ismert es sokat kutatott Nagai6rosi-erd6n kivali tobbi homoki talgyesre is jellemz6, szinte minden hektar z6clott mar akaccal (Molnar & Varga 2000_ A lombkoronaszint lassu lecsereladese utan el6rejelezhet6 az igen ertekes aljnavenyzet pusztulasa is. Az akic erOltetett terhoditasara mar Boros es Hargitai is felhivj a a figyelnnet; Hargitai statisztikaja alapjan a Nagyk6rosi-erd6ben az akacosok kiterjeclese mar 1940-ben elerte a 19%-ot (Bir6 2006, Boros 1935, Hargitai 1940.) „Az erclOket az elakcicosocicis, az dicciccal vale) fet41itcis forgatja ki termeszetes kepebor - irja Boros 1935-ben. Kecskernet kornyekenek zart es nyfit hornoki thlgyeseibeil napjainkra mar csak a Nyarlorinci-erd6 maradt fenn nehany hektaron_ Meg a 19. szazad vegi III. Katon.ai Felmeresen lathato a 30 eves forduloval sarjaztatott it Na nzLNa 1_4d 1 iagyzlaaja, aizi1crai-salaalarnint a LOrinczi-gai(Szabo 1879). Az erdok eltunesenek legfobb oka akacossa valo alakitasuk volt (Szabo 1879). Korabeli erdeszeti leirasok szerint ezek ekkorra mar „agyonlegeltetett es agyonsarjaztatott gyenge allornanyokka" valtak, bat- I-1°116s (1896) leirisa szerint meg deg gazdagok voltak kainbozo elegy- es cserjefajokban (tatirjuhar, mogyoro, nyir, vadkarte, keakerago ADO. Napjainkban a hornoki tolgyesek a homoki nyarasokkal es a lapperemi kemenyfas ligetercialckel egyLitt is csupan 3160 ha-t foglalnak el a kiskunsigi hornokvideken
(szemben azzal, hogy a 18. szazadban csak homoki tOlgyesb61 legalabb 5000 ha volt, Biro 2006). A korabbiakhoz hasonloan a hornoki tolgyesek elterjeclese jelenleg is szinte kizarolag az eszaki reszek_hez kotheto, a homoki nykrasok pedig leginkabb az Agasegyhazatol &ire es6 buckasok jellemzoi (BirO 2006, Hollos 1896, Kiss 1901, Kitaibel 1800, Lanyi 1915, Molnar 2007, Orszagleiras 1783, Roller 1955, 1768 in Hellmann 1967), Az erclostiltseg, igy a tolgyesek del fete vale csokkenesenek reszbeni magyarazata, hogy az eszaki resz talajadottsagai kedvez6bbek az erd6k kialakulasahoz (finornszemcses, humuszos homok). A korabbi biztos erdosultsegre utal6 rozsdabarna 33
BIR O M.
erdOtalaj az eszaki reszen tab helyen is el6fordul (az emlitett „erd6savban"), a deli reszen viszont mar egyaltalan nem talaihato meg (Marosi & Somogyi 2990, PappVary et al. 1980-1990). Masreszt a deli resz nagy akkumulacios homokmezOinek meg nemregiben is mozgasban levo futahomokkal boritott fetszinen a zart erd6k kialakulasinakjoval kisebb az eselye, melyet a makroklimatikus viszonyok tovabb csokkentenek (Borhidi 1993). A zart tolgyesek hasszu tavu hianya magyarazhatja az erdei tiara Lengyel altal eszrevett feltiin6 szegenyseget a deli reszen, valarnint a Fekete es munkatarsal Altai kimutatott regionalis floragradiens jelenletet is (Fekete et aL 1999, Lengyel 2915). „Amfg a kecsketnet vidgki tolgyesekben rndr gazdagon kifejlodott erdei vegetticiOt taialunk nagyszarmi hegyvideki elemmel, addiga kiralyhalmi iiltetett tOlgyesben csak az eredeti pusztai flora nehany tengodo fajat s 1-2 ubiquista gyomnovenyt taialunk. S ez termeszetes is. Az erdOsites netn olyan regi keleti s nincsenek a kozeibe 5seredeti erdOsegek, ahonnan az uj erdoteriiletek erdei novenyzettel valo benepesedese termeszetes titon tortenhetnek." (Lengyel 1915).
A boraka keniese Mint azt fentebb adatokkal reszletesen alatamasztottuk, a 18. szazadi Duna-Tisza kOzen a boroka meg csak igen szOrvanyosan fordulhatott el& Valoszinfileg a 19. szazadban novekedett meg a mennyisege, elsosorban a Homokhatsag eszaki reszen, mikOzben a deli reszen tovabbra is nagyon ritka rnaradt. Szeged videken a borlika a jelenlegihez hasonloan korabban is csak egy-ket helyen jelent meg (Kiss 1915, 1944, Lanyi 1915). „1000 kat. holdra nem esik egy" irja Kiss 1915-ben, „Boriika bokorral mindassze negyral van tudomdsom." (Lanyi 1915). Els6kent Kiss (1944), majd Babos (1955) veszi eszre, hogy Kiskunhalg.stN delre barokas buckasok nem fordulnak el6 (kiveve Keleshalornnal); a boroka helyet itt fokent a galagonya veszi at. A boroka szandekos telepiteser61 nincsenek adataink, pedig tobozbogyojat igen nagy mennyisegben gyiijtottek (Gyorrfy 1943), es a mozgli hornokat is jOI koti (Borbas 1886, Vadas 1898). A borOka es az egyeb cserjesek gyors felszaporodasanak feltehet6en a tajhasznalat valtozasa kedvezett. Az er6sen homokbuckas videkeken a 19. szazad els6 feleben a szilaj szarkemarha-tartas fokozatos megsziinesevel a kisparaszti juhlegeltetes valt dominanssa. (Nagy Czirok 1959). A cserjesed6 buckasok kiterjedese pont ebben az idOszakban nett meg ugrasszeruen (feltehetoen a ket anal tapialkozasa es taposasa kOzOtti killenbseg kiivetkezteben). Az alland6 hasznalat (legeltetes) rniatt a buckasok azonban meg csak lazan cserjesedtek. Bar a 19. szazacli katonai felmeresek mar tin. „erdokee' jelolnek a buckasakon, zarOdasuk nagyon gyakran a 30-40%-ot sem erhette el (katonai szempontbOl azonban ezek mar erd6nek min6sithet6k). lgy irja ezt Boros Adam 1952-ben: „...az osi neivenytakara megtaialhato olyan foltokon, amelyeket telekkOnyv erdoteraletkent tart nyilvan. Az erdo fogalma azonban a hornokteraleteken nem jelenti azt, omit rendszerint erd8nek nevezunk." (Boras 1952). 34
A FA sszA.R6 vEGETAc146 ATALAKULASA A DUNA-TISZA KO EN
Koszonetnyiivcinitas Ezzel a cikkel a Duna-Tisza koze elohely-terkepezese program asszes resztvevoje neveben szeretnek koszOnetet rnondani Lang Edit Tanarnonek, aki munkankat folyarnatos tamogatisaval eveken at segitette. Az D kezdernenyezesevel es biztatisaval mertank belevagni a szokatlanul nagy ter -filet (1,4 miliio hektir), sokak osszedolgozasat megkovetelO kozOs terkepezesebe. A cikkben elernzett minclket terkep, a 18. szaz-ath vegeticiorekonstrukciO es az 57 ember, negy even at tarto munkajaval elkeszult aktualis elohelyterkep is az MTA OBKI es a Kiskunsagi Nernzeti Park e kOzos eiOhely-terkepezesi programianak (D-TMap) kereten beitil jbtt ietre.
Irodalom Andrasfalvy B. (2007): A Duna rnente nepenek arieri gazdalkodasa. Ekvilibrurn Kiado, Budapest. Babos 1. (1949): Az. alfoldi hornokfasitas kerdesei. Erdeszeti Lapok 88: 2-5. Babos 1. (1955): A Duna-Tisza kozi homokhat termohelyfeltarasa. Erdeszeti Kutattisok 2; 3-53. Bagi L. (1896): Kecskemet rra:flija es felenc. TOth Laszlo Nyom4a, Kecskernet. Barth T. (1969): Az ersekcsancidi erdok egeteses irtasanak nehiny erni eke. ' Kezirat, Fdszekesegyhar.zi kiinyvtar, Kalocsa. Barth T. ( 1974): Kalocsa kernyeki irteri kertek a XVIII-XLX. szazadban_ Agnirtorteneti Szernle, pp. 214-233. Barth J. (1997): Kalocsai kontraktusok. Kalocsai Virosi IlfiuzeuFn Kalocsa. Bartha S. (2000): In vivo tarsulasdmelet. In: Viragh K. & Kun A. (szerk,): Vegettici6 es dinamizrnus. A 70 eves Fekete Gabort koszontik baratai es rnunkaMrsai. MTA OBKI, Vacratot, pp. 101-140. Bartha S., Balogh L., Biro M., Badis J., Csete S., Csiky J., Frater E., Hayek Zs,, Lajer K., Purger D. & Szigetvari Cs. (2006): Nyilt es zirOdO horuokpusztagyepek tarsulasi viszonyainak 6sszehasoniitisa a vacratoti Tec.c legion. In: Molnar E. & Virigh K. (szerk.): Kutatcis, oktatas, ertekteretntes. A 80 eves Precsenyi lstvdu koszontese, MTA °B IC, Vicratot, pp,
111-132.
Bedekovich L (1799): A Jaszkunsag helyzete a 18. sz. vegen. In: Toth 1, (szerk.) (1976): jaszkunsagi fiizetek 13. faszbereny, Bel M. (1730): Pest-Pilis-Soh vatmegye. In: Ivanyosi-Szzla6 T, (1982): Bacs-Kiskun rnegye miltjabdi VI., pp. 13-92.• Bernatsky J. (1911): A Magyar Alfold pusztai es erdei novenyzeterol. Foldr. Kozlent 5; 261-277,
Bir6
& Molnar Zs. (1998): A Duna-Tisza koze homokbuckasainak tajtipusai, azok kiterjedese, novenyzete es tajtortenete a 18. szazadtol. Tortineti Foldrajzi Fuzetek 5: 1-34. Biro M. & Molnar Zs. (2008): Az Alfeld erdei a folyaszabalyozisok es az alfoldfasitas elotti 6vszazadban, In: Kamer M. (szerk.): Kornyezet-torterfet 2006. A keinyezet valtozcisai tOrteneti es tenneszetiudornanyi fornisok tiAkrebem Hantken KiadO, Budapest (kOzlesre elfogadva),
Biro M. et al. (2005): A Duna-Tisza koze aktualis elohelyterk'epe, poligon valtozat. 1: 400 000, MTA OBKI, Vicratot, digitalis terkepi adatbazis. Bir6 M. (1998): A Duna-Tisza koze vegetaciOja a 18. szazadban. Attekinto terkep. Eredeti meretarany 1;100 000. In: Kovacs-Lang, E., Molnar, E., Krbel-Dulay, Gy. & Barabas, S. (eds.) (1999): Long Term Ecological Research in the Kiskunsag, Hungary. MTA OBKI, Vacratot, p. 17.
35
B IR O M. Biro M. (2003): A Duna-Tisza biz' homokbuckasok tajtortenete az elmult ketszazotven &ben. In: Molnar Zs. (szerk.): A Kiskunsag szaraz harnaki novenyzete. TermeszetBUVAR. Alapitvany Kiado, Budapest, pp. 71-82. Biro M. (2006): A torteneti terkepekre alapula vegetaciarekonstrukria es alkalmazasai a DunaTisza ;than, Ph.D. ertekezes, Pecsi Tudomanyegyetem, Pecs. Biro M. et al. (2000): A Duna-Tisza koze aktualis el6helyterkepe. Attekint6 pontterkep 1: 400 000. In: Molnar Zs. (szerk.) (2003): A Kiskunsag szaraz homoki novenyzete. TermeszetBOVAR Alapit-vany Kiad& Budapest, p. 36. Biro, M., Revesz, A., Horvath, F. & Molnar, Zs. (2006): Point based mapping of the actual vegetation of a large area in Hungary - description, usability and limitation of the method. Acta Bat. Hung. 48: 247-269, Biro, M., Revesz, A., Molnar, Zs., Horvath, F. & Gzucz, B. (2008): Regional habitat pattern of the Duna-Tisza koze in Hungary II. - The sand, the steppe and the riverine vegetation; degraded and ruined habitats. Acta Bet. Hung. 50 (in press). Borbas V (1886): A magyar hornokpuszecik novenyviiaga, meg a hornokkotes. A szerzo kiadasa, Budapest. Borhidi, A. (1993); Characteristics of the climate of the Danube-Tisza Mid-Region. In: Szujko-Lacza, J. & Kovacs, D. (eds.): The Flora of the Kiskunsag National Park. Magyar Terrneszettudomanyi Muzeum, Budapest, pp, 9-20. Borhidi A. (1998): Kerner es az Alfold novenyfoldraiza mai szemmel. Kanitzia 6: 7-16. Boros A. (1935): A nagykOrosi homoki en:16k novenyvilasa. Erdeszeti Kiserletek 37: 1-24. Boros A. (1936): A Duna-Tisza koze kariserdoi es zsombekosai. Bat. Kozlern. 33: 84-97. Boros A. (1952): A Duna-Tisza koze novenyfoldraiza. Foldrajzi Ertesito 1: 39-53. Boros A. (1958): A rnagyar puszta nOvenyzetenek szarmazasa, Foldrajzi ErtesitO 7: 33-52, Borsy Z. (1977): A Duna-Tisza kozi hatsig hornokformai es a homokmozgas szakaszai. di Tanulmanyok 1: 43 54. Borsy Z.. (1982): Az AlfOlci hordalekluipjainak fejl6destortenete, In: Frisnyak S. (szerk.): Foldrajz. Nyiregyhaza, pp. 5-42. Csecserits, A. & Redei, T. (2001): Secondary succession on sandy old-fields in Hungary. Appl. Veg. Sci. 4: 63 74. Debreczy Zs. (2000): Kialakulhatott e szarazsag miatt also erd6hatar a Magyar Alfoldon? In Molnar Zs. & Kun A. (szerk.): Aloidi erclossztyepp rnaradvanyok Magyararszagon, WWF Fazetek 15. WWF Mag-yarorszag, Budapest, pp. 16-18. Fekete, G. (1992): The holistic view of succession reconsidered. Coenosis 7: 21-29. Fekete, G., Kun, A. & Molnar, Zs. (1999): Floristic characteristics of the forest-steppe in the Duna-Tisza Interfluve. In: Kovacs-Lang, E., Molnar, E., KrOel-Dulay, Gy. 8: Barabas, S. (eds,): Long Term Ecological Research in the Kiskunsag, Hungary. MTA OBKI, Vacratot, pp. 13-14. Fekete G., Molnar Zs., Kun A., Viragh K. & Botta-Dukat Z. (2002): ZarodO homokpusztagyep a Duna-Tisza kozen: A Festuca wagneri gyepjei. In: Salarnon-Albert E. (szerk.): -
-
-
-
Magyar Botanikai Ku tatasok az ezredfordulon. Tanubnanyok Borhidi Attila 70, szidetesnapja tiszteletere. MTA OBKI, Vacratot, pp. 381-414. Firbas 0. (1975): Szeged varos erd6gazd.alkoclasanak torteneteb al. In: Kolossvaryne (szerk.): Az erdJgazdaikodas tortenete Magyararszagon. Akaderniai Kiadd, Budapest, pp. 466-489. Gy6rffy I. (1943): A nagybugaci erclo borokasairol. Terrneszettudornanyi Koziony 75: 127-136. HaIassy, Ni. (2001): Possible role of the seed bank in the restoration of open sand grassland in old fields. Cont Ecoi, 2: 101-108. Hargitai Z. (1940): Nagykards nOvenyvilaga. II. A homoki novenyszovetkezetek. Bat. Krizlem. 37: 205-240.
36
A FAsszliRCT
VEGETACIO ATALAKULASA
A DUNA-TISZA KOZEN
HollOs L. (1896): Kecskemet ntiven.yzete. In: Bagi L. (szerk.): Kecskernet multia esJelene. TOth L. Nyomciaja, Keeskemet, pp. 77-147. lakab, G., Stimegi, P. & Magyari, E. (2004): A new paleobotanical method for the description of Late Quaternary organic sediments (Mire-development and palcoclirnatic records from S Hungary) Acta Geol. Hung 47: 1-37. Kerner, A. (1863): A Duna-mend orszagok novenyvilaga. A Magyar Alfbld es a Bihar-hegyse g. In: Oroszi S. (szerk.) (2004): Erdeszettorteneti Kozlernenyek 62. Forditotta: Madas L., Budapest Kertesz M. (2002): HosszT:ita•ii okolagiai vizsgalatok (LTER). In Fekete G. (szerk.): Az .M7:4 Okologiai es Rotanikai Kutatointezete 50 eve: 7952 - 2002. NITA OBKI, Vacratot, pp. 115-132. Kiss F. (1901): A cscrnoros (fekete) nyarfarol. Magyar Erclesz, pp. 2-4Kiss E (1911): Az alfoldi lazatalajd erd6k. Erdjszeti Lapok 50: 71 - 80. Kiss F. (1915): Szeged es kornyeke homokjanak fa's novenyzeterol. Ercleszeti Lapok 54: 535-539. Kiss F. (1944): Harc az elemi csapasokkal a Duna-Tisza kozi homokteraleten, Erdeszeti Lapok 83: 1 - 108. Kitaibel P. (1800): Otinap16. In: Gombocz E. (szerk.) (1945): Diaria Itinerum Pauli Kitaibeiii 1, IL, Termeszettudomanyi Mi:izeutn, Budapest. Kovacs-Lang, E. (2006): Long Term Ecological Research - Towards a global understanding. In Lang, I. (ed.): Environmental Science and Technology in Hungary. MEszaki Kiado, Budapest, pp. 2.00-207. Kovacs-Lang E,, Fekete G. & Molnar Zs. (1998): folyaniat, skala: hosszU tavii OkolOgiai kutatisok a Kiskunsagban. In: Fekete G. (szerk.): A kijzOssegi okologia frontvonaScientia, Budapest, pp. 209-224. Kovacs-Lang, E., Herodek, S., & Toth, ),A, (2000a): Long Term Ecological Research in Hungary. In: Gosz, French, C,, Sprott, P. & White, M. (eds.): The international Long Term Ecological Research Network 2000. University of New Mexico, USA, U.S. LTER Network Office, pp. 38-40. Kovacs-Lang, E., Kthel-Dulay, Gyp, Kertesz, M., Fekete, G., Bartha, S., Mika, L. Dobi-Wantuch, 1., Redei, T., Rajkai, I. & Hahn, 1. (2000b): Changes in the composition of sand grasslands along a climatic gradient in Hungary and implications for climate change. Pi2ytocoenologia 30: 385 - 407. Kovacs-Lang, E., Molnar, E., Kroel-Dulay, Cry, 8( Barabas, S, (eds.) (1999): Long Term Ecological Research in the Kiskunseig, Hungary, MTA OBKI, Vacratot. Kovacs-Lang, E., Molnar, E., Kroel-Dufay, Gy &r Barabas, S. (eds.) (2008): The Kiskun LTER: Long-term ecological research in the Kiskunsag, Hungary, Institute of Ecology and Botany, H.A.S., Vacratot, Lanyi B. (1915): Csongrid megye flOrajanak el'Omunkilatai, Magyar Botanikai Lapok 13: 232 - 274. Lengyel G, (1915): A kiralyhalmi nn. kir_ ki.1156 ercleszeti kiserleti allotnis terillete novenyzetenek ismertetese. Erdeszeti Kiserletek 17: 50-71 Laki J., Silmegi P., FeIegyhazi E. & Hertelendi E. (1995): A Kolon-to fenekszintjebe meiyitett retegsoranak szedimentologiai, pollenanalitikai es malakologiai elemzese. Acta Geogr. Deter. 33: 93-115. Magyar P (1961): Alfcildfasaris I. AkadEniai Kiado, Budapest Marosi S, 8z Somogyi S. (szerk.) (1990): Magyarorszcig kistaiainak katasztere MIA FOldrajztudornanyi Kutatointezet, Budapest, Menyharth L. (1887): Kalocsa videkenek ni.ivenyzete. Hunyadi Nyomda, Budapest, Mindszenty A. (1831): Egy fordulds az Alfildon, Tuclornanyos Gyiiltemeny, IX_ kotet, Pest.
37
Biro M.. (2001): A tervezett Del-Orjegi Talivede Kijrzet botanikai es tajteirtelithe es ertekelese. Kutatasi jelentes a Kiskunsigi Nemzeti Park Igazgat6s4; -,1 Kecskernet. Kut) A, (szerk.) (2000): Alfcildi erdossziyepp-maradvanyok Magyarorsz4gon. ;i_izetek 15. WWF Magyarorsz4, Budapest. 8r Varga Z. (szerk..): Magyarorszrig : Varga (2006): Dunal-Alfold. In: Fekete niivenyzete es aTalvilaga. MTA Tarsadalomtudomanyi Intezet, Budapest, 198. Rirteneti tajOkologiai kutat4i.colc Ition, Ph.D. ertekezes, idornanyegyetern, Pecs. L. (1959): Pasztorelet aKiskunsagon. Gon.dolat, Budapest. (1783): Az Flso Katonai Felmeres Orszagleirasa )782-85, Terkepeszeti Intezet, Bercs, Hadtorterieti Muzeurn Terkeptara., Budapest. . et al_ (1980-1990): Magyarorszag Agrotopogra'fiai Terkepe (Agrotopo), atiai Vallalat, Budapest. 918): Az Alfdid novenyfoiclrajzi jelleme. Erdeszeti Kiserletek 21: 1-164. 55): Adatok a kanfehtnoi erdeszet termohelyterkepezesehez. F6iskola KOzlemenyei 2: 13-53. is T. (2006): OSL meres IehetOsegei: hagyornanyos rn6dszerekkel non dat ifledelek koranak megbatarozasa. In: Kanner M. (57..erk,): .iezettort end 2006 konferencia eloadasainak Osszejoglaloi. Jantken iado, 3t, pp. 43-45. ): Die Vegetation and die Entstehung der ungarischen Puszta. I. EcoL -350, J05): Loess and Upper Paleolithic environment in Hungary, Na.gykovicsi. 7 9) : T61gyesek irtasa es aka.czosok telepitese a Kecskemet rrarosi erdokben, Fx Lapok 18: 14-26, 9): A fut6hornok rnegkir:iteser151, Enteszeti Lapok 37; 8-36. ?.5): A sivany homoksag haznrilhata. sa. GrUhn rban, Szeged.
(1967): A parasztnep sorsa Pest megyeben ketszaz ewe' ezeiott tulafdon .sainak tiikfeben_114ezeigazdasagtorteneti Tanulincinyok 3. Budapest. Termeszetes hi5venytakaro a tiszafiiredi 6ntiizi5reralszer terilleven. rglrK5z1ent 7-8: 62-75. 952): Magy-arorszag neivenytakar6j6...nak fejkidestOrtenete az utols6 jegkorszakb61. at, Os t. Kaziern. 1:491.-530.