A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ KÖTETE II. A KOLLÉGIUMI ALAPPROGRAM TÉMAKÖREI
Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Székhely: 1119 Budapest, Fehérvári út 159. Telephely: 1118 Budapest, Rimaszombati út 2. Tel: 1/309-7556 Fax: 1/309-7551 e-mail:
[email protected] web: www.deak-koll.sulinet.hu
TARTALOMJEGYZÉK 1. Tanulás………………………………………………………………...3. 1.1 Tanulásmódszertan……………………………………………………6. 2. Önismeret, énkép……………………………………………………...8. 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra…………………………15. 4. Környezettudatos magatartásra nevelés……………………………...17. 5. Testi és lelki egészség………………………………………………..23. 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra nevelés Gazdasági nevelés……………………………………………………29. 7. Hon- és népismeret…………………………………………………...38. Felhasznált irodalom……………………………………………………...43.
2
1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. A középiskolai tanulásra való átállás nehéz feladat a számukra. A kollégiumi tanulás, a módszertani foglalkozások közvetlenül a tudás elsajátítását, pályaválasztást, az életre való felkészítést célozzák meg és továbbfejlesztik a meglévő tudásukat. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségbe tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. A hatékonysághoz elengedhetetlenül szükséges, hogy a szaktanárok segítsék szakmai tudásukkal a nem szakos tanárokat. A tudásszint felmérésével eljutunk azoknak a problémáknak a feltárásához, amelyek fejlesztése során motiválni tudjuk azokat a tanulókat, akik részképesség zavarban szenvednek. A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. Cél, feladat A tanulásmódszertan feladata azoknak a tanulási módszereknek a megtanítása,
amelyek
bármely
tantárgy
eredményes
tanulásához
felhasználhatóak és a további tanulmányainak sikeres teljesítéséhez is biztos alapot adnak. Ezen felül a tanulási részképességek -figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, önművelés- fejlesztéséhez is teret biztosít. Az első években a hiányok pótlására, a továbbiakban pedig a magas szintre való emelésükre helyezve a hangsúlyt. Ösztönzi a tanulókat arra is, hogy tanulással kapcsolatos problémáikkal szembenézzenek, azokra megoldást keressenek. Fontos a tanulás megtanítása, 3
megszerettetése és az, hogy az életrendjükbe tudjanak felállítani fontossági sorrendet a tevékenységeik és a tanulnivalók között. Kiemelkedő feladat még, hogy a diákok számára feltárt, összegyűjtött és rendszerezett tantárgyankénti elektronikus források a rendelkezésükre álljanak. Követelmény Felelősségteljesen tudja beosztani idejét Gyakorolja a szövegértő olvasást, a teljesítésre felkészítő tanulási technikát Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket Tudjon szelektálni az információk rendszerébe Használja rendszeresen a tanulássegítő hagyományos és modern eszközöket Legyen képes a tudásának gyakorlati felhasználására Ismerje meg és alkalmazza a tanulási eljárásokat és módszereket Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiák megismeréséről, az Információs
és
Kommunikációs
Technológiákon
alapuló
információhordozók használatáról és alkalmazni is tudja azokat 9. évfolyam 1. Tanulási szokások, módszerek megismerése; tanuláshoz való viszony, tanulószobai-, egyéni tanulás 2. Szövegértő olvasás, lényeg kiemelés, jegyzetelés, vázlatkészítés, memorizálás 3. Figyelemfejlesztés különböző gyakorlatokkal; önértékelő kérdőív a tanult módszerek elsajátításáról 4. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése, a kézikönyvtár használata; gyakorlatok 4
10. évfolyam 1. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, a köznapi élet egyéb területein; a dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban 2. A logikai, manuális készség és a vizualitás fejlesztése célzott feladatok segítségével 3. Tesztlapok kitöltésének módszertana, szövegelemzés, szaktárgyi önértékelés 11. évfolyam 1. Az önművelés igényének kialakítása, fejlesztése 2. Multimédiai ismeretek alapfogalmainak értelmezése és alkalmazása 3. Az információfeldolgozás fázisainak, technikáinak, módszereinek elsajátítása a gyakorlat segítségével 12. évfolyam 1. A szakmai, érettségi vizsgák, felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei 13-14. évfolyam 1.
Előadói készségek ( referátum, prezentáció) továbbfejlesztése
5
1. 1. Tanulásmódszertan Módszerközpontú,
gyakorlásközpontú
stratégiával
dolgozunk.
A
9.
évfolyamon a konkrét tanulási módszereket állítjuk a középpontba. A kérdőívek kitöltésével, ennek témaköreit és egyes pontjait megbeszélve dolgozunk. A beszélgetéshez kapcsoljuk a gyakorlást, illetve a tanulási tanácsok feldolgozását, a képességfejlesztési gyakorlatokat. A 9. évfolyam haladási terve / heti 1 óra, éves óraszám: 36 óra / A haladási terv szerkezete állandó óraelemekből épül fel:
1.
Ismerkedés, a tanulás módszertan célja, feladata. Tanulási stílusunk /teszt/ - megbeszélése
2.
Tanulási szokások- teszt, tanuláshoz való viszony
3.
Tanulási szokások – elemzése
4.
Memoriterek tanulása
5.
Szövegfeldolgozás
6.
Tájékozódó olvasás, skimming
7.
Szövegértési próba
8.
Szövegfeldolgozás
9.
Képek, ábrák olvasása
10.
Gyakorlás különböző tankönyvekben
11.
Kivonatkészítés
12.
Gondolattérkép
13.
Szövegfeldolgozás, gondolattérkép tankönyvből
14.
Fontos szavak és mondatok kiemelése
15.
Kulcsszóvázlat
16.
Bevésés:-jegyzetelés, tanulás közben az órán
17.
Önvizsgálat, tanulási szokásaim – teszt
18.
Tanulási szokásaim-elemzés 6
19.
Bevésés, háromszori olvasás – gyakorlás aktuális szövegen
20.
Magyarázás, tanítva tanítás – párban egymással
21.
Lényegkiemelés egy mondatban
22.
Bevésés vizualizáció
23.
Szövegfeldolgozás, kereső olvasás – skipping
24.
Önvizsgálat, tanulást segítő emberi tulajdonságok –tesztmegbeszélése,önként vállalkozás alapján
25.
Beszédtechnika: légzés és artikuláció
26.
Élőbeszéd gyakorlása: beszédrögtönzések
27.
Élőbeszéd gyakorlása
28.
Önértékelés –hogyan állok a tanulással – teszt
29.
Teszt megbeszélése
30.
Szókincsgyarapítás
31.
Figyelmi gyakorlatok
32.
Felolvasás
33.
Felolvasás gyakorlása, bemutató felolvasások értékelése
34.
Gondolkodás, fogalmak meghatározása, hibák, tévedések, sémák
35.
Önértékelés- Tanulási módszertant mennyire tudom -teszt
36.
A teszt értékelése
A tanulási tanácsok, módszerek, gyakorlatok és a gyakorlás mindig az adott csoport problémájától függ.
7
2. Önismeret, énkép A serdülőkor mint a leválás és az identitás kialakításának időszaka A 15-17 éves kori életszakaszban a fiatal érzelmeit a szüleiről visszavonja, magatartása a családtagokkal szemben gyakran elutasító, ami bár a szülők számára nehezen viselhető, mégis egyfajta védekezést jelent a fiatal saját érzései ellen, amelyek visszahúznák őt a családba. Átmeneti szakasz ez a fiatalok életében, ami keltheti az üresség, szomorúság érzését is, Anna Freud egyenesen a gyász érzéséhez hasonlítja (Frenkl és Rajnik, 2002). A belső bizonytalanság és a felerősödött libidinális ösztönkésztetésekkel szemben a serdülő leggyakrabban az acting outnak nevezett nem szokványos levezetési móddal védekezik, azaz sokszor inadekvátan, aszociális módon, indulatok által vezérelve reagál. Anna Freud (1958, id. Frenkl és Rajnik, 2002) pszichoanalitikus értelmezése szerint az újraéledt ödipális konfliktus feszültsége ellen a serdülő sokféleképpen védekezhet: a szülőkhöz kapcsolódó érzelmeket külső tárgyakra (kortársak, bandák, vezetők) helyezi át, vagy érzéseit az ellentétükbe fordítva teremt távolságot, vagy saját magára vonja vissza nagyzásos fantáziák formájában, illetve extrém mértékű szorongás esetén pszichotikus mélységű regresszióba vonul. Ezek a viselkedésmódok – ha nem kizárólagosan vannak jelen – természetesnek tekinthetőek ebben az életkorban. A serdülőkor az identitás kialakulásának döntő szakasza, melyben a korábbi gyermeki azonosulások újraszerveződnek és integrálódnak. “Az identitásérzés alapja az egyénnek az az érzése, hogy rendben van, rendelkezik önmagával, megfelel a környezet bizalmának, és olyanná tud válni, amilyet a környezet értékel és elvár.” (Frenkl és Rajnik, 2002, 105. o.). Az identitás megszerzése adja az alapot az értelmes és mély emberi kapcsolatok kialakításához. Létrejöttéhez szükséges: az időperspektíva kialakulása, vagyis, hogy a fiatal megtanulja, hogy az erőfeszítés és az 8
eredmény nem független egymástól, a múlt, a jelen és a jövő összefügg; az önbizalom megszerzése, azaz, hogy a fiatal megtapasztalja, hogy van irányítása a sorsa felett, és érdemes erőfeszítéseket tenni; a szociális szerepgyakorolgatás képessége, azaz, hogy merjen próbálkozni mindenféle szerepek kipróbálásával, elkerülve a szerepfixációt; a szerep gyakorlás a munka világában, elkerülve a bénultságot; a szexuális polarizáció, amivel a fiatal a későbbi párválasztást alapozza meg; a vezetés/vezetettség tisztázása, melynek során a fiatal megtanul felelősséget vállalni, és ha valamiben nem kompetens elfogadni a vezetettséget, elkerülve az autoritás konfúziót; ideológiai elköteleződés, azaz a hűség eszmékhez, célokhoz, hitekhez, elkerülve az értékkonfúziót (Erikson, 1969). Az önazonosság megszerzéséhez elengedhetetlenek a kortárscsoportban szerzett versengéssel, együttműködéssel, szereppróbálgatással kapcsolatos élmények. A kísérletezés ideje ez, amikor az egyén a társas térben kapott visszajelzések
alapján,
a
felnőttek
támogatásának
és
elismerésének
segítségével megtapasztalhatja saját határait, kialakíthatja önmeghatározását. A kollégium lélektani tere – az intenzív és szövevényes társas szféra, a szoros együttélésből származó számos kapcsolódási lehetőség – több irányból is ki tudja elégíteni a fiatalok tükrözésre való igényét, elősegítve a reális énkép kialakulását. A kollégiumi csoport szűkebb és tágabb közösségi terei számos olyan felületet nyújtanak, amint keresztül a serdülő visszajelzést kap saját személyiségéről, képességeiről. Az SNI mint prepubertáskori hátrány Itt kell megemlítenünk a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos speciális pedagógiai szükségletet. Nekik az önismeret olyan fokára kell eljutni, amelyben az egyén felismeri azokat a képességeit, amelyekkel jól tudja kompenzálni meglévő hátrányait.
9
A sajátos nevelési igénnyel élő fiatal számára nehezebben megoldható a prepubertáskor (6-12 év) lélektani feladata. Az iskolába bekerülve meg kell találnia a helyét a teljesítmény és a munka világában, azzal tud elismerést szerezni a számára fontos személyektől, hogy jól teljesít. “Ha nem tud jól teljesíteni, énhatárai megsérülhetnek, és előbb-utóbb feladja a reményt, hogy a nagyokkal azonosulhat. Elvész a tanulásba vetett bizalma, és önmagát csökkentértékűnek éli meg.” (Frenkl és Rajnik, 2002, 107. o.). Az önbizalomhiány odavezethet, hogy a gyermek kivonja magát az alól az elvárás alól, hogy kreatív legyen és teljesítsen. Ez a veszély fokozottan érintheti az SNI-s fiatalokat, akik az iskolába lépéskor a teljesítés nehézségeivel kell, hogy szembesüljenek. A nem megfelelő, inkább a kudarcot hangsúlyozó oktatási környezetben a gyermek kíváncsisága, tanulásvágya, énképe sérül, és ez a személyiségfejlődési hátrány hatása
az
ezt
követő
fejlődési
stádiumokban
is
jelentkezhet.
Az
önértékelésében sérült serdülőben fokozottabb az igény a társak pozitív visszajelzéseire,
ami
miatt
esetleg
csábíthatóbbá,
sodorhatóbbá,
kiszolgáltatottabbá is válik. A kollégiumi csoport közösségének kohézív ereje, a nevelő érzelmi támogatása, és a pszichológusi szoba terápiás közege segítséget nyújthat ahhoz, hogy az önértékelésében bizonytalan serdülő növelje énerejét, frusztrációs toleranciáját. A pedagógiai és pszichológiai munka célja, hogy a kollégiumba való költözés egyfajta újrakezdést jelenthessen a fiataloknak. A kollégium mint szeparációs helyzet beilleszkedés (szobába, csoportba, iskolába), alkalmazkodás nagyvárosi lét önálló életvitel, felelősségvállalás A kollégiumba való beköltözés lélektani dinamikája a szeparációs helyzethez hasonlítható. A szülőktől, az otthontól, a megszokottól való elszakadás élményével a fiatalok az addig kialakított megküzdési potenciáljuknak 10
megfelelően küzdenek meg. A kollégiumi szocializáció időtartamát körülbelül 4-6 hétben számoljuk. Ha a beköltöző fiatal ezután a másfél hónap után is beilleszkedési
problémákkal,
együttélési
konfliktusokkal
küzd,
az
mindenképpen figyelmeztető jel a nevelőknek és a segítőknek egyaránt. Előfordulhat,
hogy
a
szeparáció
élmény
korábbi
feldolgozatlan
gyászélményeket éleszt újjá, amik mint terápiás anyag bekerülnek a konzultációs folyamatba. A szeparációs helyzet sajátos dialógusban áll azzal, hogy a kollégiumi fiatalok a személyiségfejlődésnek pont abban az időszakában vannak, amikor a legfontosabb lélektani feladat a szülőktől való leválás, az identitás megszerzése, a bizonyos fokú én-integráció és az önállóság kialakítása. Önismeretet fejlesztő módszerek, eszközök a kollégiumban A kollégiumba jelentkező kilencedikes diákjainkat és szüleiket a Személyi lap kitöltésére kérjük. Ennek az a célja, hogy a leghamarabb sikerüljön a gyerekek, a családok addigi életéről, életkörülményeiről a legfontosabb ismereteket megszereznünk. A speciális nevelési igényű tanulók esetében a szakértői vélemények szintén a személyiségfejlesztő munka tervezésének alapját képezik. A nevelőtanár számára a gólyanapok kötetlen együttlétei alkalmat
teremtenek
a
tanuló
személyiségének
megismerésére.
A
beilleszkedési időszakban a szobaközösség alakulásának figyelemmel kísérése, irányítása szintén lehetőséget ad a tanuló önismeretének fejlesztésére; a nevelőtanári órákon való szerepléseken, a közösségért vállalt munkában, a játékos foglalkozásokon a tanulók más oldalukról is bemutatkoznak, megnyílnak. A tanév eleji, tanulmányokra, szabadidő eltöltésre, személyiségfejlődésre vonatkozó terveket az Egyéni fejlesztési tervben rögzíti közösen a nevelőtanár és a tanuló, melyben kijelölik az elérendő célokat. Ennek félévi értékelése, a visszajelző interjú jó alkalom arra, hogy a tanuló értékelje saját képességeit, 11
erőfeszítéseinek eredményeit, és megfogalmazza további feladatait. A szülőknek küldött féléves nevelői összegzés is a tanuló bevonásával készül. Kollégiumunkban az önismereti, személyiségfejlesztő munka leglényegesebb eleme a nevelőtanárokkal rendszeresen folytatott egyéni segítő beszélgetés. Speciális esetekben a tanuló egyéni beszélgetéseket a segítő személyzet (pszichológus, szociálpedagógus) bármely tagjával folytathat. Csoportos önismereti foglalkozásokon rendszeresen részt vesz minden tanuló. A lakócsoportonként naponta tartott napindító foglalkozások az aktuális információk és
problémák
megbeszélésén
túl
lehetőséget
adnak
a
nevelőtanárnak a különböző önismereti, személyiségfejlesztő játékok és feladatok alkalmazására. A lakócsoportok a segítő személyzet tagjaival is rendszeresen
találkoznak
ilyen
jellegű
foglalkozások
keretében,
a
kilencedikes tanulók év elején ismerkedő foglalkozásokon vesznek részt velük közösen. Ezt követően a nevelőtanárok és tanulók igényeire reagálva rendszeres csoportépítő programokra, tematikus beszélgetésekre kerülhet sor. A csoporttal való munka alapja a szociometriai felmérés eredménye lehet. A szociometriai felmérés a közösségen belül kialakult társas kapcsolatokat vizsgálja, rokonszenvi és ellenszenvi választások alapján. A beilleszkedést nem személyiségjegyekkel, hanem a személy társas pozíciójával határozza meg. A szociometria haszna, hogy sokoldalúan tudja jellemezni a társas alakzatot, pedagógiai és szervezési támpontokat tud nyújtani a konfliktusok megelőzéséhez és a közösség erejének fejlesztéséhez. Nevelőtanári órák keretében az Énkép, önismeret, pályaorientáció témakörön belüli foglalkozásokon kerül sor az önismeret, személyiség fejlesztésére. A
kreatív
szabadidő töltési
lehetőségek,
szakkörök biztosításával
fő
célkitűzésünk, hogy minden tanuló találja meg a számára érdekes és
12
fejlődését biztosító tevékenységet, amelyben sikeres lehet, és ezáltal önbizalma, önbecsülése fejlődhet.
2. Pályaorientáció Pályaorientáció: segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztását, azért hogy képesek legyenek megfelelni a választott szakma követelményeinek. A pályaorientáció céljai: pálya- és szakmaválasztási érettség kialakítása; segítse a tanulókat az általuk választott pálya követelményei és elvárásai felismerésében és döntésük felelősségében. Fontos az önismeret és a pályaismeret
összehangolása
(készségek,
képességek,
kompetenciák
felmérése és tudatosítása), a saját pályaválasztási lehetőségek összevetése a realitással és a tanuló rendelkezésére álló lehetőségekkel. Az
SNI-s
gyerekeknél
gyakran
tapasztaljuk
a
kényszerválasztás,
kényszerpálya jelenségét. Rossz szakma- és iskolaválasztás esetén a pálya- és iskolaváltás lehetőségeiben igyekszünk segíteni. A pályaorientáció további speciális feladata a kollégiumban, hogy a jó képességű tanulók eljussanak a továbbtanulás igényéig, és jó eséllyel jelentkezzenek felsőoktatási intézménybe. Célok, feladatok, követelmények: Az identitás erősítése, a mentálhigiéné ápolása, fejlesztése, A tanuló személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának, megismerése, fejlesztése egyénileg és csoportban, Önismeret-fejlesztés, önértékelés és önbizalom építés, A konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, tolerancia, Bizalmi légkör kialakítása a csoportban és a kollégiumi közösségben, Mérlegelési képesség a pályaválasztási lehetőségek között.
13
9. évfolyam (3 óra) Ki vagyok én? 1.
Reális énkép, személyiségprofil, személyiségjellemzők
2.
Képességek, kompetenciák
3.
Társas háló szerepe: család, iskola, kollégium, kortárs csoport.
10. évfolyam (3 óra) Ki vagyok én a csoportban? 1.
Ki vagyok én a csoportban? Kapcsolatok és a kapcsolódás formái. Együttműködés lehetséges formái.
2.
Én és a csoport: értékrend.
3.
Kommunikáció a csoporton belül (verbális és non-verbális)
11. évfolyam (4 óra) Ki vagyok én? 1.
Személyközi kapcsolatok: párkapcsolat, szerelem, házasság, társismeret, barátság
2.
Érzelmek megjelenése és kezelése a kapcsolatokban
3.
A felnőtt életre való lelki készülődés (érett személyiség, önálló életvitel)
4.
Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása: készségek, képességek, kompetenciák felmérése és tudatosítása
12. évfolyam (3 óra) Pályaorientáció 1.
A pályaválasztási alapfogalmak értelmezése
2.
Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban
3.
Pályakövetelmények: elvárások és képességek összehangolása
14
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Ismerjék meg az Európai Unió történetét, szervezeti felépítését, alkotmányát, működését. Szerezzenek ismeretet hazánk csatlakozásáról, politikai és gazdasági szerepvállalásáról, a tagsággal összefüggő lehetőségekről. Fedezzék fel a csatlakozás hatásait az egyén szempontjából, a lehetőségeket és a kihívásokat. Hangsúlyozzuk az európai azonosság megerősítését, megszilárdítását Európa különböző népei kulturális sokféleségének sérelme nélkül. Értsék meg az európai azonosság- és integrációtudat fogalmát, jelentőségét. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül erősödjön európai identitásuk. Ismerjék meg, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. Emeljük ki az Európai Unió kötelességei közül Európa kulturális gazdagságának megóvását, a kulturális örökség oltalmazását, terjesztését és megosztását az Unió határain belül és kívül. Váljanak nyitottá és befogadóvá más kultúrák, érzések, vallások iránt. Személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek
átélni
a
művészeti
alkotások
által
közvetített
érzelmeket,
gondolatokat, indulatokat. Ismerjék meg az egyetemes kultúra kiemelkedő személyiségeit, illetve azokat a magyar személyiségeket, akik hatással voltak az egyetemes kultúrára. 9. évfolyam (3 óra) 1.
Az Európai Unió kialakulása, tagállamai
2.
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, ennek hatásai
3.
Európai kulturális hagyományok, az antik kultúra 15
10. évfolyam (3 óra) 1.
Az Európai Unió szervezeti felépítése
2.
Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe
3.
Európai kulturális hagyományok, humanizmus és reneszánsz
11. évfolyam (2 óra) 1.
Az Európai Unió intézményrendszere, alkotmánya
2.
Európai kulturális hagyományok, a romantika
12. évfolyam (4 óra) 1.
Magyarország gazdasági és politikai szerepvállalása az Európai Unióban
2.
Az egységes európai felsőoktatási térség jelentősége, a nemzetközi diákcserék szervezeti (Erasmus, Socrates)
3.
Európai kulturális hagyományok, az izmusok
4.
Harmónia és diszharmónia megkeresése művészeti alkotásokban és a valós világban
13-14. évfolyam (5 óra) 1.
Az Európai Unió politikája
2.
Az egységes európai felsőoktatási térség jelentősége, a nemzetközi diákcserék szervezeti (Erasmus, Socrates)
3.
Munkavállalási lehetőségek az Európai Unión belül
4.
Európai kulturális hagyományok, információs társadalom
5.
Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák
16
4. Környezettudatos magatartásra nevelés A tanulók kulturált környezet iránti igényének alakításában a kollégiumi növények gondozása is szerepet kap. A közös helyiségekben és a folyosókon igen sok növény van, ezeket a diákok ápolják. Tanulóink egy része környezetvédelmi szakmai előképzésben vesz részt az iskolában. A kollégiumi szervezésű kirándulások alkalmat adnak a természeti értékek megismerésére
és
szemléletformáló
megbecsülésére. tevékenységét
Intézményünk
jelentősen
természetvédelmi
bővítheti
a
szorosabb
együttműködés, kapcsolattartás az ország nemzeti parkjaival. Fontosnak tartjuk, hogy ismeretterjesztő előadásokat, szakvezetett túrákat szervezzünk diákjaink számára. Célunk, hogy kollégiumunk az elsők között alakítsa ki a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, eleget téve az uniós előírásoknak is. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy diákjaink jobban odafigyeljenek környezetükre mindennapjaikban is, ezért a nevelőtanári órákon hangsúlyt kapnak azok az apróságnak tűnő, de annál jelentősebb gondolatok, melyekkel ők maguk is hozzájárulhatnak
a
környezet
megóvásához.
(például:
vásároljunk
tudatosabban, a kevesebb több alapon, lehetőleg lebomló anyagokkal csomagolva, energiatakarékos égők használata, vízpazarlás megszűntetése, csöpögő csapok elzárása, kevesebb szintetikus kozmetikum használata, a fenntarthatóság jegyében éljük a mindennapjaikat, és erre figyelmeztessünk másokat is…stb.) Ha ebben a szellemben nőnek fel a kollégiumban a diákok, akkor környezettudatos felnőttként sokat tehetnek a jövőnkért. Ezek jegyében szeretnénk az intézmény villamosenergia-felhasználását mérsékelni,
ezért
mellékhelyiségekben
energiatakarékos-izzókat mozgásérzékelővel
ellátott
használunk, világítási
és
a
rendszert
építettünk ki.
17
A
felsorolt
célok
megvalósításával
kívánjuk
elősegíteni
diákjaink
környezettudatos értékrendjének fejlődését. Környezeti nevelés Célok, feladatok, követelmények: évfolyamonként azonosak Felkészítés a fenntartható fejlődés fontosságának felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre Képessé kell tenni a kollégistákat, a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák lehetőség szerinti megoldására Ösztönözni kell a diákokat a környezet védelmére, utasítsák el mindazt, ami környezetük állapotát rontja Egyértelművé kell tenni, hogy a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja életünk kilátásait, minőségét Váljék a tanulók erkölcsi alapelvévé a természet és az emberi környezet tisztelete 9. évfolyam
2 óra
Környezetünk állapota 1.
Környezetünk változása: Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak ebből?
2.
Hogyan változik környezetünk élővilága?
Tevékenységek, nevelési eljárások Beszélgetés a csoporttal szűkebb és tágabb környezetükről. Fontos, hogy olyan példákkal dolgozzunk, amik „kézzel foghatóak” a számukra, amit ők is megtapasztalhattak. Élni kell a „rádöbbentés, meggyőzés technikájával”. Pl.: települések határaiban lévő illegális szemétlerakók, települések terjeszkedése, bővülése, újabb építkezések, környezetükben élő állatokkal, növényekkel milyen kapcsolatban állnak…stb. Ezek által hogyan változik környezetük. Megvalósulás kritériumai Aktív részvétel, esetek megbeszélése. 18
Ellenőrzés, értékelés Legjobb eredmény az lenne, ha az elhangzottakat átgondolnák, és tanulnának belőle. De remélhetőleg ezek után jobban figyelnek a gyerekek közvetlen környezetükre. 10. évfolyam
2 óra
Környezetünk állapota 1.
Hogyan változott életünk minősége? Okai? A javulás és romlás mérlege
2.
A Föld, mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek a globális környezeti problémák? Ki a felelős?
Tevékenységek, nevelési eljárások Lehetséges feldolgozása lehet ennek a témának és évfolyamnak egy videofilm megtekintése a globális környezeti problémákról. Persze tanári irányítás szükséges hozzá, az óra elején meg kell beszélni, hogy mire figyeljenek, mely kérdésekre keressük a választ (pl.: globális környezeti problémák okai, felelősei, lehetséges megoldások a katasztrófa elkerülésére…stb.) Megvalósulás kritériumai Érdeklődés felkeltése, aktív, felelősségteljes részvétel. Ellenőrzés, értékelés Eredmények, kérdések személyes megbeszélése. Javaslatok tétele a problémák kiküszöbölésére. 11. évfolyam
2 óra
Környezetünk állapota 1.
Globális környezeti változások, és az emberi életminőség változásának összefüggése.
2.
Klímaváltozásról részletesebben, ennek hatásai a Földre, kontinensekre, országunkra. Tapasztalatok a saját bőrömön, saját lakókörnyezetemben. 19
Tevékenységek, nevelési eljárások Feldolgozható a téma képek, összehasonlító képek megtekintésével. Nagyon jól szemléltetheti a globális környezeti problémákat, és a klímaváltozást az Aral-tó képeinek megtekintése, hogyan nézett ki a tó egykor, illetve hogyan néz ki most, 20 évvel később. Közösen kereshetünk okokat, indokokat a változásra. Rá kellene jönni, hogy mi lehet a háttérben, és a lehetséges megoldásra. De ugyanilyen jó példa lehet a Szahara térhódítása műholdas képek elemzésének segítségével, vagy az esőerdők irtásának mértéke műholdas képekkel. Mi emberek hogyan változtathatnánk ezen? Példák felsorolása. Megvalósulás kritériumai A megfelelő tanári irányítás, rávezetés. Aktív részvétel, érdeklődés. Ellenőrzés, értékelés Képek elemzése, megbeszélése, javaslatok tétele. 12. évfolyam
2 óra
Környezetünk állapota 1.
Ismerkedés nemzeti parkjaink értékeivel, a természet és tárgyi környezet értékeinek megóvása
2.
Kié a felelősség? A tanuló felelősségvállalása a kollégiumi környezet állapotáért
Tevékenységek, nevelési eljárások Beszélgetés a nemzeti park fogalmáról, a parkok céljairól, értékeiről általánosságban. Lehetséges feldolgozása lenne a témának a csoportbontásban való munka, mondjuk csoportonként „feldolgoznának 1-2 nemzeti parkot”, természetesen tanár által ajánlott könyv- vagy cikkrészlet segítségével, és 3-4 perces prezentáció keretein belül bemutatnák az adott nemzeti parkot társaiknak. Beszélgetés a kollégiumi környezet állapotáról és arról, hogy mi a 20
tanuló feladata az állapot megőrzéséért illetve, ha szükséges javításáért. Mit lehetne tenni a jobb környezetért? Ki mit vállal? Megvalósulás kritériumai Az órán használt szöveg megfelelő értelmezése, feldolgozása. A tanulók aktív részvétele. Ellenőrzés, értékelés Feldolgozott szövegek közös megbeszélése. Aktív részvétel, javaslatok tétele. 13. évfolyam
3 óra
Közös felelősségünk 1.
A termékek életútjának követése.
2.
Jövőkép kialakítása; mi befolyásolja döntéseimet? Tervezzük a saját jövőnket környezettudatosabban!
3.
Mit tehetnék, és mit teszek? Lehetőség és cselekvés.
Tevékenységek, nevelési eljárások Élelmiszermérföld fogalmának tisztázása. Feladat megoldása közösen: hány kilométert utazott a tegnapi vacsoránk? Próbáljuk meg kitalálni, hogy miért rossz, ha sokat utazik egy termék, milyen következményei vannak ennek. Miért mondják azt, hogy az üvegházhatást növeli, ha sokat utazik egy termék? Mit tehetnénk annak érdekében, hogy csökkenjen a kilométerek száma? Hol vásároljunk, ha környezettudatosabb életet szeretnénk élni? Miért probléma a hiper- és szupermarketek térnyerése? Megvalósulás kritériumai Érdeklődés felkeltése, aktív részvétel, közös gondolkodás Ellenőrzés, értékelés Javaslatok tétele, hasznos ötletek az élelmiszermérföldek csökkentésére.
21
14. évfolyam 3 óra Közös felelősségünk 1.
Tudatos fogyasztói magatartás. Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit
2.
Mit tehetünk mi a kollégiumban? Újrahasznosítás elmélete és gyakorlata.
3.
Kapcsolat
építése
a
kollégium
döntéshozóival,
környezetvédő
szervezetekkel Tevékenységek, nevelési eljárások: Szituációs játék vagy szerepjáték segítségével dolgozhatnánk fel a témát. A gyerek lehetnének a kollégium döntéshozóinak szerepében vagy a környezetvédelmi tehetnének orvoslására,
a
minisztérium
környezeti esetleg
döntéshozói
állapotuk
globális
szerepében.
Javaslatokat
javítására, környezeti
problémák
kezelésére.
problémák Az
adott
szerepvállalásnak megfelelően döntéseiket indokolniuk kell, ki kell állni az igazukért, illetve, ha valakinek a javaslata nem megfelelő számukra vagy tudnak ennél jobb megoldást, akkor meg kell győzniük a többieket, de természetesen a másik félnek is ki kell állnia a maga igazáért. Egy kultúrált vita létrehozása lenne a végső cél. A tudatos fogyasztói magatartás témakörben is hasonló módon lehetne egy izgalmas vitát kialakítani. Vagy csoportbontásban is dolgozhatnánk, ahol az egyik csoport a tudatos fogyasztókat képviselné, a másik pedig a kevésbé tudatosakat, a pazarlókat, ahol mindenkinek az lenne a feladata, hogy a maga oldalára állítsa a többieket. Itt nagyon fontos a jó érvelési képesség, és a meggyőzés. Megvalósulás kritériumai: A tanulók aktív részvétele, esetleg szituációs- vagy szerepjátékban való jártasság. Ellenőrzés, értékelés: A vita során elhangzottak megbeszélése. 22
5. Testi és lelki egészség A csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat a testileg és lelkileg egészséges, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. A fentieket az alábbi témakörök megismertetésén keresztül kívánjuk tudatosítani kollégiumi diákjainkkal: egészséges táplálkozás alapelvei, testi higiénia, tisztálkodás, ápoltság, szűk környezet óvása és tisztántartása, sportolás, testkultúra igényének kialakítása, megszerettetése, szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlási módszerek megismertetése, szabadidő aktív eltöltésének lehetőségei, káros szenvedélyektől, függőségektől mentes életmód kialakítása, az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend kialakítása, önismereti igény felkeltése, probléma-megoldási stratégiák, konfliktuskezelés, válsághelyzet kezelése, rekreációs, relaxációs, stressz-oldási technikák elsajátítása. 9. évfolyam (4 óra) 1.
testi higiénia, tisztálkodás, ápoltság
2.
szűk környezet óvása és tisztántartása
3.
az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend kialakítása
4.
sportolás, testkultúra igényének kialakítása, megszerettetése
23
10. évfolyam (4 óra) 1.
egészséges táplálkozás alapelvei
2.
szabadidő aktív eltöltésének lehetőségei
3.
szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlási módszerek megismertetése
4.
káros szenvedélyektől, függőségektől mentes életmód kialakítása
11. évfolyam (4 óra) 1.
önismereti igény felkeltése
2.
probléma-megoldási
stratégiák,
konfliktuskezelés,
válsághelyzet
kezelése 3.
rekreációs, relaxációs, stressz-oldási technikák elsajátítása
4.
egészséges táplálkozás alapelvei 2.
12. évfolyam (4 óra) 1.
szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlási módszerek megismertetése 2.
2.
káros szenvedélyektől, függőségektől mentes életmód kialakítása 2.
3.
rekreációs, relaxációs, stressz-oldási technikák elsajátítása
4.
egészséges táplálkozás alapelvei 3. (gyakorlat)
13. évfolyam (4 óra) 1.
szabadidő aktív eltöltésének lehetőségei
2.
önismereti igény felkeltése 2.
3.
káros szenvedélyektől, függőségektől mentes életmód kialakítása
4.
probléma-megoldási
stratégiák,
konfliktuskezelés,
válsághelyzet
kezelése
24
Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Szexuális felvilágosítás,
A szexualitás biológiai alapjai (nemi szervek
fogamzásgátlási módszerek megismertetése
felépítése, fogamzás) Fogamzásgátlás módszerei, nem kívánt terhesség megelőzése Nemi úton terjedő betegségek, intimhigiénia Szerelem és szexuális kapcsolat tizenévesen
http://www.ahaprogram.hu http://www.intimzona.hu/ Rekreációs, relaxációs,
A stressz fogalma
stressz-oldási technikák
Relaxáció fogalma, fontossága
elsajátítása
Relaxációs technikák megismertetése: autogén tréning, progresszív relaxáció
Önismereti igény
Az önismeret fogalma, fontossága
felkeltése
Énkép, identitás serdülőkorban Mit csinál a pszichológus? Önismeretet fejlesztő gyakorlatok, tesztek http://www.necc.hu/ http://www.psychogalaxy.hu/
Probléma-megoldási
A konfliktus fogalma
stratégiák,
Konfliktus megoldási stílusok
konfliktuskezelés
A konfliktus megoldásának lépései Kommunikációs helyzetgyakorlatok
Káros szenvedélyektől,
szenvedélybetegség, függőség, drogkarrier 25
függőségektől mentes
ártalomcsökkentés
életmód kialakítása -
jogszabályi háttér
drogok felosztása, a drog
drogfogyasztás visszaszorítása, kezelési lehetőségek
hatását befolyásoló tényezők
www.drog.lap.hu www.drogvilag.hu Ajánlott eszközök: drog modell táska Mit értünk életritmus alatt?
Az egyéni és a kollégiumi
Mit nevezünk egyéni napirendnek, miért van
közösségi életritmushoz
szükségünk rá, milyen tényezők befolyásolják
igazodó napirend
(szükségletek, követelmények, igények, lehetőségek
kialakítása
a kollégiumi életben). Milyen a kollégium közösségi életritmusa, milyen azonosságok és különbségek vannak az egyéni és a kollégiumi életritmusban? Konkrét, egyénre szabott napirend elkészítése a tanulókkal.
A szabadidő aktív eltöltésének lehetőségei
Mi a szabadidő, eltöltésének milyen fajtái vannak (passzív, aktív)? A szabadidő aktív eltöltésének hatásai szervezetünkre, hangulatunkra. Szellemileg aktív tevékenységek lehetőségei (játékok, vetélkedők, stb. a kollégiumban) Fizikailag aktív tevékenységek lehetőségei a kollégiumban (tornaterem, konditerem, sportszakkörök), ezek beépítése a napi tevékenységbe. Fizikailag aktív tevékenységek a kollégiumon kívül
26
(séta, kirándulás, uszodalátogatás, korcsolyázás, nyári tábor). www.wikipedia.hu Testi higiénia,
www.vital.hu A higiénia fogalma
tisztálkodás, ápoltság
Fontossága Alap követelményei Tisztálkodás-környezet tisztán tartása Betegségek, fertőzések
Sportolás, testkultúra
Történelem, olimpia….
igényének kialakítása,
Gyakorlatban (kollégiumi lehetőségek)
megszerettetése
Pince: falmászás, ping-pong, floorball, csó-csó, aerobik, capoeira, zsonglőrködés Tornaterem: futball, kosár-, röplabda Konditerem Uszoda
Egészséges táplálkozás alapelvei:
Változatos étkezés szabályai: Minél változatosabban étkezzünk, minél többféle élelmiszerből a megfelelő ételkészítési eljárásokat használjunk ételeink elkészítéséhez. Törekedjünk kevesebb zsírfogyasztásra. Tápanyagok helyes arányai: Figyeljünk oda tápanyagok helyes arányára. Étkezéseink kb. 5060%-át a szénhidrátok, 25-35%-át fehérjék, 15-25%át zsírok, olajok tegyék ki. Étkezések elosztása: Naponta négyszer-
27
ötször étkezzünk, egyik étkezésünk se legyen túlságosan sok vagy kevés. Próbáljuk minél egyenletesebben elosztani a napi táplálékmennyiséget. Folyadékfogyasztás: Naponta minimum 2-2,5 l folyadékot fogyasszunk, ami lehetőleg szénsavmentes ásványvíz legyen. Minőségi táplálkozás: A helyes táplálkozás során nincsenek tilos nyersanyagok, ételek, élelmiszerek, de célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását pedig csökkenteni. Emellett figyeljünk oda a táplálékok minőségére és mennyiségére. Szűk környezet óvása és
Takarítsunk rendszeresen!
tisztántartása:
Figyeljünk használati tárgyaink rendeltetésszerű használatára! A keletkező hulladékot gyűjtsük szelektíven! Óvjuk a közös helyiségek berendezési tárgyait! Figyeljünk a velünk együtt lakókra, alkalmazkodjunk!
28
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra nevelés. Gazdasági nevelés Ebben a témakörben a diákokat néhány év múlva megkezdődő önálló életük mindennapjait meghatározó kihívásokra szeretnénk felkészíteni. Ahhoz, hogy megfelelően tudjanak beilleszkedni és helytállni a felnőttek világában szükséges, hogy megfelelő önismeretük, énképük legyen, képesek legyenek a saját véleményük kialakítására, felelősségük tudatában tudjanak döntéseket hozni, ismerjék jogaikat és kötelességeiket, képesek legyenek az érdekeik felismerésére és azok érvényesítésére, tudjanak tájékozódni a médiában és a különböző információs felületeken, alkalmasak legyenek a különböző közösségek normáinak megismerésére, elfogadására és betartására, vagy elutasítására, toleránsak legyenek, ismerjék a konfliktuskezelés formáit, legyenek képesek a szeretet adására és elfogadására, legyen igényük a kiegyensúlyozott, boldog családi életre, tudjanak kommunikálni, kérdezni, vitázni, érvelni, legyen igényük a folyamatos tanulásra és megújulásra. A kollégiumban élő tanulók keveset találkoznak szüleikkel, ezért sok olyan gyakorlati tapasztalatot nem tudnak megszerezni a családban, ami szükséges a mindennapi életben való eligazodáshoz. Ilyen például, egy irat beszerzése, egy adatlap kitöltése, egy megfelelő fórum megtalálása adott probléma megoldása
vagy
egy
ügyintézés
során.
Ismerniük
kell
jogaikat,
kötelesességeiket, lehetőségeiket ahhoz, hogy a későbbiekben önállóan tudják 29
szervezni az életüket. Fel kell ismerniük, hogy a média és a reklámok állításait kellő kritikával és fenntartással kezeljék, hogy értelmezni tudják a statisztikákat,
tájékoztató
grafikonokat.
Ezeken
a
foglakozásokon
megmutathatjuk azt, hogy hol tudnak tájékoztatást, szükség esetén segítséget kapni mindennapi ügyeik intézésében. Megtaníthatjuk diákjainkat arra, hogy el
tudjanak
igazodni
a rájuk
zúduló információ
áradatban, hogy
véleményüket, döntéseiket kellő tudás birtokában hozzák meg. Tudniuk kell, hogy a szűkebb (családi, baráti) és tágabb (iskola, munkahely, társadalom) közegben kialakított kapcsolatuk nagymértékben tőlük függ, ők lesznek saját életük irányítói. Szükséges felismerni és megtanulni, hogy a különböző életszakaszokra célokat tűzzenek ki és ezek eléréséhez megfelelő (reális, megvalósítható) terveket készítsenek saját maguk számára. A témakör feldolgozásánál felhasználhatjuk a diákok családból hozott tapasztalatait, az iskolában elsősorban történelem, társadalomismeret, informatika tantárgyakban tanultakat, és a kollégiumi nevelőórákon az énkép, önismeret, a testi-lelki egészség, környezettudatosság témakörében tartott foglalkozásokon szerzett ismereteiket is. Foglalkozások tervezése: 9. évfolyam: 1.
A család és a kortársak A családi szokások, hagyományok Távolkerülés a családtól A kortársak, barátok szerepe az életünkben
2.
A kollégiumi élet A közösségben élés előnyei és nehézségei 30
A kollégium írott és íratlan szabályai Beilleszkedés Tolerancia 3.
Az önállósággal járó szabadság és felelősség Gazdálkodás a pénzünkkel Saját költségvetésünk megtervezése
10. évfolyam: 1.
Nemiség, szerelem, házasság, család A családon belüli szerepek, munkamegosztás A család szerepe a családtagok szokásainak alakulásában
2.
Viselkedési attitűdök, tolerancia Alkalomhoz illő megjelenés, öltözködés, illemszabályok, viselkedési normák
3.
Egy család gazdálkodásának tervezése Igények és szükségletek, fontossági sorrend, ésszerű gazdálkodás
11. évfolyam: 1.
A család feladatai Életvezetés, munkamegosztás a családon belül
2.
A társadalom hatása az egyénre Különböző társadalmi formák kialakulása és hatásuk
3.
Pénzügyeink megszervezése, gazdálkodás Mindennapi pénzügyi szolgáltatások összehasonlítása, gyakorlati tudnivalók
12. évfolyam: 1.
Továbbtanulás vagy munkavállalás A továbbtanulás feltételei, lehetőségei 31
Munkába állás feltételei, lehetőségei 2.
Az önálló életvitel megszervezése Érdekérvényesítés, adott lehetőségeink ismerete, kihasználása A tájékozódás formái
3.
Az állampolgár kötelezettségei az állam felé
13-14. évfolyam: 1.
Az állam működése Tájékozottság szerepe döntéseinkben Az aktív állampolgárság lehetőségei
2.
Pénzügyi életvitel kialakítása Pénzügyi kultúra ismerete, tervezés Tájékozódás a lehetőségek között
Célok évfolyam szerinti bontásban: 9. évfolyam A családi életre nevelés A család szerepe a múltban és a jelenben Személyiségjegyek, azonosságtudat, A barátság szerepe életünkben A serdülő helye a családban A család és a kollégium és az iskola kapcsolata Az önállósággal járó előnyök és hátrányok, az önállóságból eredő felelősség Aktív állampolgárságra nevelés A gyermek helye a családban, iskolában, kollégiumban, társadalomban. A TÖNK feladatai, egyenrangúság a diákok között. Mindenki választhat és választható 32
Jogok és kötelességek. A kollégiumi élet írott és íratlan szabályai. Szabályzatok Gazdasági nevelés Igények és lehetőségek felmérése Gazdálkodás a saját pénzzel. Zsebpénz beosztása Szükséges kiadások megtervezése Reklámok üzenete Minden napokban előforduló pénzügyi szituációk: Fizetési fegyelem, határidők betartása, csekk kitöltése, bankkártya használata, pinkód szerepe, aláírások jelentősége 10. évfolyam A családi életre nevelés Szerepek, feladatok a családban Házimunka célszerű megtervezése, szervezése Időterv készítése Nemiség, szerelem, házasság Szokások, hagyományok a családban, (egészséges életvitel, közös programok, igény a mozgásra, rekreáció, aktív pihenés formái, hobby, tudatos táplálkozás, tartalmas szabadidős tevékenységek, a közös élmény fontossága) Aktív állampolgárságra nevelés A társadalmi együttélés alapvető szabályainak tudatosítása Viselkedési formák a különböző szituációkban. Általános illemszabályok. Olyan közösségi magatartás modellezése, amelyben helye van az autonómiának és a szolidaritásnak, a kisebbségek és a másság elfogadásának. A polgári értékrend bemutatása
33
Gazdasági nevelés Pénzügyi tervezés a családban és a saját pénzzel. Szükségletek, igények, vágyak, lehetőségek Gazdálkodás a családban. Bevételek, kiadások Háztartások gazdálkodásának megtervezése Kiadások rangsorolása Pénz kontrollálása Tartalék képzése A reklámok pszichológiája Szükségletek, igények, vágyak, lehetőségek. Tudatos vásárlás 11. évfolyam A családi életre nevelés Időtervek készítése napi terv, heti terv, havi terv, éves terv, hosszú távú tervezés. Célok meghatározása. A célok elérésének lépései, feltétele. A család különböző típusai A családban előforduló tevékenységek, a feladatok megosztása. Háztartási eszközök használata. A lakás funkciói, életterek, Alapvető életvezetési feladatok: háztartásvezetés, otthoni betegápolás (lázcsillapítás, kisebb seb ellátása, amíg jön az orvos) A férfi és nő kapcsolata Családtervezés Aktív állampolgárságra nevelés A társadalomra vonatkozó alapvető ismeretek, fogalmak kialakítása Mi a politika Az ideális állam 34
Államformák Diktatúra és demokrácia Saját szerepe a demokráciában. Nemzeti és európai identitás. A globalizáció kihívásai. A vitakultúra ismerete. Mások véleményének elfogadása, saját érvek elmondása. Gazdasági nevelés Kiadások tervezése Költségvetés készítése Árak kiadások összehasonlítása Bankszámla Mire kell figyelni a számla megválasztásánál? Milyen költségei vannak a bankszámlának? Számlavezetési díj, átutalások díja, csoportos beszedés díja, kamatok 12. évfolyam A családi életre nevelés A család, mint jogi kategória. Feladatai, jogai. A családot segítő szervezetek. A férfi és nő kapcsolata és a szerelem a különböző kultúrákban- feldolgozás irodalmi alkotások, film segítségével Családi kiadások megtervezése, költségvetés készítése Vásárlás Tudatos háztartásvezetés Tájékozódás a munkaerőpiacon - Munkahelykeresés lehetőségei - Álláshirdetési portálok használata - Pályázat és önéletrajz írása, --- Felkészülés egy munkahelyi interjúra Mit kell tartalmazni egy munkaszerződésnek? 35
- Hol lehet a hivatalos iratokat beszerezni (személyi azonosító, lakcímkártya, erkölcsi bizonyítvány, adóazonosító, TAJ kártya, útlevél stb.) - Hogy kell kitölteni egy nyomtatványt? - Életfogytig tartó tanulás és munka fontossága Ismerjék, hogy milyen segítséget kaphatnak a továbbtanuláshoz, ill. a munkába álláshoz. Gazdasági nevelés Az állam szerepe a gazdasági életben. (szabályozó, ellenőrző, motiváló, felügyeleti jogkörök, szervezetek) Az állampolgár fizetési kötelezettségei (járulékok, adók) Személyi jövedelemadó Adókedvezmények Adóalap csökkentő tételek Állami támogatások Milyen feladatokat lát el az állam a befizetett adókból. Pénzügyi adatbázisok, grafikonok használata Aktív állampolgárságra nevelés Fejleszteni a fiatalok társadalmi tájékozottságát. Az információszerzés különböző formái. Hajlandóság arra, hogy aktívan és kritikusan foglalkozzanak a társadalom problémáival. Jogi alapelvek és az állami intézmények megismerése Tájékozódás igényének erősítése. Tájékozódás a médiában és az interneten. Internetes közszolgáltatások használata, pl. ügyfélkapuk, ügyfélszolgálatok használata. Vitatechnikák ismerete, az érvelés alkalmazása. Saját vélemény kifejtése. Érdekvédelmi fórumok és szolgálatok létezése, szerepe, elérhetősége. A fiatal munkavállalókra vonatkozó jogszabályok és a továbbtanulást segítő intézkedések ismerete. 36
13.-14. évfolyam Aktív állampolgárságra nevelés Magyarország politikai berendezkedése, az állam hatalmi ágainak szétválása A demokrácia működése, a választási rendszer struktúrája. A civil szervezetek szerepe. A politikai intézményrendszer Magyarországon és az Európai Unióban Mit nyújt az állam az állampolgároknak és az állampolgárok kötelezettségei az állam felé. Tájékozódás különböző médiákban. A médiában található információk értelmezése, kritikai szűrése. Önálló vélemény kialakítása. Statisztikák, grafikonok értelmezése. Vitakészség fejlesztése. Gazdasági nevelés Tudatos vásárlás A szükségletek és lehetőségek összevetése Reklámok fajtái: igényfelkeltést és a vásárlásainkat befolyásoló manipulációk. Pénzügyi életvitel kialakítása, Pénzügyi tervezés (rövidtávú, középtávú, hosszú távú tervezés) Öngondoskodás, Megtakarítások, hitelek Adósság-spirál. Mindennapi életben használatos pénzügyi szakkifejezések ismerete. pl. kamat, kamatperiódus, kezelési költség, kamatadó, THM Pénzpiac szereplői. A pénzpiac közvetítői, azok feladata, függőségi viszonyok.
37
7. Hon- és népismeret Fontos szempont, hogy a tanulók jól ismerjék saját régiójuk, szűkebb környezetük történetét, kultúráját, néphagyományait vagy nyelvezetét, mert ha azt ismerik és szeretik, úgy a más környezetből, más népcsoportból érkező társaik kultúráját, identitástudatát, hagyományait is evidenciában tudják tartani, mivel a szülőföld-, az anyanyelv szeretete mindenkinek sajátos kincse. Mind ennek hiányában a közösségi élet sok estben csorbát szenvedhet. Nekünk viszont fontos célunk, hogy harmonikus légkör alakuljon ki diákjaink életében, mert így lehet csak tartalmas mindennapokat megélni, illetve közös munkánkban sikereket elérni. Segítenünk kell a gyerekeknek a régi és az új közötti átmenetben mégpedig úgy, hogy ez zökkenőmentes is legyen, de figyelemfelkeltően is hasson, sőt, mindezeken túl látókörük szélesedjen, s ez által becsülni tudják azt a rengeteg csodát, értéket, kincset, mely gazdagítja ezt az országot, melyben élnek, s melyben reményeink szerint majdan boldogulni is szeretnének. Kollégiumunkban évek óta teret adunk olyan rendezvényeknek, melyekkel a nemzettudat elmélyítését, valamint más népek kultúrájának megismerését célozzuk meg. Ide tartoznak az irodalmi estek, művészeti kiállítások, egy-egy ország bemutatását szolgáló kiállítás művészi programokkal egybekötve, valamint a népszerűvé vált „80 perc a föld körül” című vetélkedő, melyen a diákok csapatokat alkotva nyújtanak ízelítőt az általuk választott országok, népek szokásaiból, kultúrájából, sőt gasztronómiájából. Ez nagyon jó példája más népek megismerésének, közelebb kerülésének azokban a diákokban, akik eddig bizonyos okokból kimaradtak ezekből az ismeretekből. A tanulmányi kirándulásoknak is nagy szerepe van úgy a honismeret fejlesztésében, mint a hazaszeretet elmélyítésében. Nagy benyomást tettek 38
eddig is diákjainkra úgy az országos (Debrecen, Szombathely, Keszthely...), mint a határon túli emlékhelyek felkeresése (Munkács, Ungvár, Kassa), mely utóbbiakról eddig lényegesen kevesebbet tudtak. Az anyanyelv ápolásának céljából továbbra is folytatnunk kell régi hagyományainkat: a felolvasó esteket, a szavaló- és mesemondó versenyeket. Célok, feladatok, követelmények: A szülőföld szeretete (lokálpatriotizmus), a szűkebb pátria, tájegység ismerete, identitástudat megőrzése, értékek továbbvitele. A haza, a nemzet, a nyelv ismerete, szeretete, megbecsülése és a velük szembeni hűség erősítése. Hazánk helye, kultúrája, tudománya Európában és a nagyvilágban. Nemzetiségünk léte határainkon túl. Hazánk
nemzetiségeinek
ismerete,
jogaik
elismerése,
kultúrájuk,
hagyományaik, identitástudatuk tiszteletben tartása. Az egyetemes emberi jogok megismerése. Szemléletük pozitív irányba történő fejlesztése, hogy ezzel a XXI. század méltó európai polgáraivá váljanak.
9. évfolyam (3 óra) Helyismeret, helytörténet 1.
Budapest, a főváros. A tanulók megismertetése az új tartózkodási helyükkel, annak történetével, közlekedésével, fontosabb intézményeivel információhordozók és személyes tapasztalat alapján.
Múltismeret 2.
Magyarország és Európa a múltban: történelmi filmvetítés. Eszköz: információhordozók, tanári magyarázat. 39
A jelen ismerete 3.
A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium, mint intézmény, annak rendszabálya (Házirend) és a Tönk (Tanulói Önkormányzat) szerepe a kollégiumi életben.
10. évfolyam (4 óra) Helyismeret, helytörténet 1.
Buda és Pest a két város az egyesülés előtt Eszköz: archív felvételek másolatai, tanári magyarázat.
Múltismeret 2.
Magyarország tájegységeinek bemutatása a Szentendrei Szabadtéri Múzeum (Skanzen) anyagainak alapján.
3.
Névadónk – a haza bölcse. Kiselőadások, vetélkedők a Deák Ferenc évfordulón.
A jelen ismerete 4.
Emberi jogok, diák jogok, diák-önkormányzati munka.
11. évfolyam (4 óra) Helyismeret, helytörténet 1.
Az Országház. Ismerkedés a Parlamenttel.
Múltismeret 2.
Királyaink, fejedelmeink, hőseink. 40
A Millenniumi emlékmű ismertetése A jelen ismerete 3.
Hazánk helye az Európai Unióban. Magyarország az EU elnöki posztjának várományosa.
4.
Nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink megismerése, történetük, helyzetük elemzése, nemzeti szimbólumaik, érzéseik tiszteletben tartása.
12.évfolyam (3 óra) Helyismeret, helytörténet 1.
Az Andrássy út és a Millenniumi Földalatti megismerése archív képek alapján és személyes tapasztalatok útján. (Belvárosi kirándulás)
Múltismeret 2.
Fontos magyar várak a hon egykori védelmében. Eszköz: tanári előadás és csoportos ismerkedés a Budai Vár építészetével
A jelen ismerete 3.
Felsőoktatási intézményeink megismertetése, a lehetőségek megismerése.
13.évfolyam (3 óra) 1.
Országalapítónk neve és a fővárosi bazilika egybefonódása. A Szent István Bazilika története, építészeti stílusjegyei.
2.
Múlt, terror, áldozatok. A múlttal való szembenézés a Holokauszt Múzeum és a Terror Háza 41
Múzeum bemutató anyagain keresztül. 3.
Magyar művészek a nagyvilágban. Munkácsy, Kodály, Bartók -- nemzetünk hírnevének öregbítői.
14. évfolyam (3 óra) 1.
Nemzeti kincsünk a Magyar Állami Operaház. Ismerkedés a 125 éves Operaházzal.
2.
Nemzeti himnuszunk és Erkel Ferenc. 200 éve született a Himnusz zeneszerzője. Eszközök: információhordozók, tanári magyarázat.
3.
Magyar származású Nobel-díjasaink.
42
Felhasznált irodalom: 2. ponthoz: Frenkl, S., Rajnik M. (2002): Életesemények a fejlődéslélektan tükrében. Budapest, Semmelweis Egyetem TF, Párbeszéd Alapítvány. Erikson, E. (1969): Identifikáció és identitás. In: Ifjúságszociológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 68-84. o. Forgách J. (1993): A társas érintkezés pszichológiája. Budapest, Gondolat Kiadó. Rudas J. (1990): Delfi örökösei. Budapest, Gondolat Kiadó.
3. ponthoz: http://europa.eu www.google.hu Léder Emma: Egyetemes művelődéstörténet Babits Mihály: Európai irodalom története Szabolcsi Miklós: A zene története
4. ponthoz: Kerényi Attila: Általános környezetvédelem, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995 Bozsoki Anna-Mária: Környezetgazdálkodás, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1998 Alapismeretek hulladékgazdálkodásról, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadása, Tatabánya, 2004 Csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése otthonunkban feladatgyűjtemény, Kiadta: ÖKO-Pannon Kht. 43
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=10214 http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifd/0/6898/szenytort1.htm http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifd/0/6899/szenytort2.htm http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifd/0/6900/szenytort3.htm http://europa.eu/pol/env/index_hu.htm
6. ponthoz: NAT www.pszaf.hu www.privatbankar.hu Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületének honlapja Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapja www.magyarorszag.hu Utasi Ágnes: családok és életstílusok (1989) dr. Teleki Béla: Kézikönyv a családról Somlai Péter: Húsz év (2002) Ajánlott filmek: Truffant: Négyszáz csapás; Amerikai história x
44
