A d a t o k az érc- és ásványbányászat, valamint a kohászat történetének bibliográfiájához. Összeállította: Hadobás Sándor

Adatok az érc- és ásványbányászat, valamint a kohászat történetének bibliográfiájához Összeállította:

Hadobás Sándor

Érc- és Ásványbányászati Múzeum Rudabánya, 2001

2

3

Előszó Az itt következő bibliográfia nem tudatos kutatás és válogatás eredménye – tehát ne keresse az olvasó, hogy mi az, ami megtalálható benne, és mi az, ami hiányzik belőle. Mindössze annyit tettem, hogy az elmúlt 2-3 évben az érc- és ásványbányászat, a kohászat és a rokon szakmák történetének tanulmányozása közben kezembe került irodalomból feljegyeztem azokat a címeket, amelyeket fontosnak, érdekesnek és a későbbiekben hasznosíthatóknak véltem a múzeumi munkában. Mostanára azonban akkorára növekedett ez a lista, hogy úgy gondoltam, szerzők szerinti abc-rendbe csoportosítva és néhány példányban közreadva talán a bányászattörténet kevés számú hazai művelője is hasznát veheti ennek az összeállításnak, tekintettel arra, hogy még nem készült e témakörben átfogó szakbibliográfia. Az ezeregynéhányszáz tétel ugyan csak töredéke a gazdag hazai és külföldi montánliteratúrának, de arra talán már elegendő, hogy a legtöbb kérdésben jó eligazodást, támpontot adjon a további kutatásokhoz. A munkát, a bibliográfia bővítését továbbra is folyamatosan végzem, abban a reményben, hogy évek múltán összeáll majd egy, a magyar vonatkozású adatok tekintetében csaknem teljes, az általánosan hasznosítható külföldi írások esetében pedig szemelvényes bibliográfia. Ehhez az időigényes, türelmet és tájékozottságot igénylő vállalkozáshoz idővel talán sikerül segítőket, közreműködőket is találnom. Az e kötetben szereplő anyag különösebb kommentárt nem igényel. Benne bizonyos túlsúlyban vannak a kezdetektől a középkorig terjedő időszak bányászatának és kohászatának a történetét tárgyaló magyar és idegen nyelvű írások. Mostanában ugyanis főként ennek a több évezredet átfogó, érdekes és izgalmas korszaknak az emlékeit tanulmányoztam, kutattam, nem csak hazai összefüggésben. De bőségesen szerepelnek címek más korokról, a bányászat fejlődésének szinte minden lényeges kérdéséről, kiemelkedő személyiségeiről, tárgyi és szellemi néprajzáról, kultúrtörténeti vonatkozásairól és sok másról is. Igyekeztem a nálunk (valószínűleg nyelvi nehézségek miatt) kevésbé ismert és idézett szlovák adatokat minél nagyobb számban szerepeltetni. E téren elsősorban a múzeum könyvtárának gazdag szlovák nyelvű anyagára támaszkodhattam. Mutatókat nem készítettem, ami a használhatóságot egy kissé talán megnehezíti, de az anyag még nem olyan terjedelmes, hogy ne lehetne benne viszonylag egyszerűen eligazodni. Bízom abban, hogy aki segítséget remél e szerény gyűjteménytől, megtalálja az őt éppen foglalkoztató témakör legalapvetőbb, a továbblépést segítő irodalmát. Rudabánya, 2001. március 20. Hadobás Sándor

4

5

AGRICOLA, Georgius: Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról, amelyekben a bányászat és akohászat körébe tartozó hivatalokat, eszközöket, gépeket és minden egyéb dolgokat nemcsak a legérthetőbben leírja, hanem azokat még a kellő helyen beillesztett képekkel és a latin és német megnevezések feltüntetésével a lehető legvilágosabban szemlélteti. Fordította: Becht Rezső. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt, a lábjegyzeteket és személyjegyzékeket írta: Molnár László. Bp. 1985. Műszaki Könyvkiadó, 658 old. 292 ábra. AGRICOLA, Georgius: Bermannus avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról. Agricola születésének félezredik évfordulójára. Ford.: Tóth Péter. Szerk., jegyz., utószó: Zsámboki László. Miskolc – Rudabánya, 1994. 234 old. Ábrákkal. (A bányászat, kohászat és földtan klasszikusai 8.) Agricola évszázada. Georgius Agricola (1494 – 1555) születésének 500. évfordulója alkalmából tartott ülésszak előadásai. Miskolci Egyetem, 1994. június 29. Szerk.: Zsámboki László. Miskolc, 1994. 133 old. Ábrákkal. (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 4.) AITCHISON, L.: History of Metals. Vol. 1-2. London, 1960. ALBERTY, J.: Pohorelské železiarne 1807-1826. Martin, 1982. ALICU, Dorin: Die Fiemenlampen von Ulpia Traiana Sarmigezetusa. = Dacia, Vol. 20. 1976. 205-220. p. Illus. ALICU, Dorin: Tonlampen-Typen aus Ulpia Traiana Sarmigezetusa. = Studia si Comunicari de Etnografie-Istorie, Vol. 3. Carnsbebes, 1977. 331-361. p. Illus. ALICU, Dorin – NEMES, Emil: Roman lamps from Ulpia Traiana Sarmigezetusa. Oxford, 1977. 119 p. Illus. ALLSWORTH-JONES, Philip: The Szeletian and the transition from Middle to Upper Palaeolithic in Central Europe. Oxford, 1986. 412 p. Figs. ALLSWORTH-JONES, Philip: Szeleta cave, the excavations of 1928, and the Cambridge Archaeological Museum. = Acta Archaeologica Carpathica, Vol. 18. Kraków, 1978. 5-38. p. Figs. ALMÁDY Zoltán: A tatai Kálvária-domb. = Föld és Ég, 17. évf. 1982. 3. sz. 90-93. old. (Őskori kovakőbányászat nyomait tárták fel itt a kutatások.) AMBORN, H.: Die Bedeutung der Kulturen des Niltals für die Eisenproduktion im subsaharischen Afrika. Wiesbaden, 1976. ANDRÁŠKO, E. – HAPÁK, P. – MAZÚR, J.: 200 rokov závodu Prakovce. Prakovce, 1960. (A prakfalvai üzem 200 éve.) ANDRÉE, R.: Die Metalle bei den Naturvölkern. Leipzig, 1884.

6

ANHEGGER, R.: Beitrage zur Geschichte des Bergbaus im Osmanischen Reich. Istanbul, 1943/44. ANTALFFY Gyula: Körmöcbánya, az arany városa. = Élet és Tudomány, 20. évf. 1965. 41. sz. 1942-1947. old. 7 kép. ARDAILLON, E.: Les mines de Laurion dans l'antiquité. Paris, 1897. ARNDT, A.: Zur Geschichte des Bergregals und der Bergbaufreiheit. 2. Aufl. Freiburg, 1916. ARNOLD, Werner (Hrsg.): Eroberung der Tiefe. 5., verbesserte Auflage. Leipzig, 1980. VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, 202 p. Abb. ASBÓTH Lajos: A bánáti bányavárosok. = Hazánk s a Külföld, 1865. 648-650., 680-682., 695-698., 725-726., 738-741. Képpel. BABICS András: A vasérckutatás története a Mecsek hegységben. Pécs, 1955. /Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 3./ BÁCSKAY, Erzsébet: Early neolithic chipped stone implements in Hungary. Bp. 1976. Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézete, 110 p., XVIII Plate. (Régészeti Dolgozatok, Ser. II. No. 4.) BÁCSKAY Erzsébet: A sümeg-mogyorós-dombi őskori kovabányában 1976-ban végzett ásatások. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1976. évről. Bp. 1978. 389393. old. 2 ábra. BÁCSKAY Erzsébet: A sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában 1977. évben végzett régészeti ásatás. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1977. évről. Bp. 1979. 413-415. old. 1 ábra. BÁCSKAY, Erzsébet: Zum Stand der Erforschung prahistorischer Feuersteingruben in Ungarn. = 5000 Jahre Feuersteinbergbau. Boschum, 1980. 179-182. p. BÁCSKAY Erzsébet: Újabb ásatások őskori tűzkőbányákban. = Communicationes Archaeologicae Hungariae, 1982. Magyar Nemzeti Múzeum, 5-14. old. Ábrákkal. Angol nyelvű összefoglalóval. (Sümeg-Mogyorósdomb 1976-1980, Bakonycsernye-Tűzkövesárok 1975.) BÁCSKAY Erzsébet: Őskori tűzkőbányák a dunántúli középhegységben. = Iparrégészet II. Veszprém, 1984. 11-24. old. BÁCSKAY, Erzsébet: Prehistoric flint mines (exploitation sites) in Hungary and their role in the raw material supply. = Report of the IIIrd Seminar in Petroarchaeology, Plovdiv.1984 127-145. p. BÁCSKAY, Erzsébet: Prehistoric mining and utilization of some mineral raw materials in the Carpathian Basin and in the adiacent areas. = Neogene mineral resources in the Carpathian Basin. Bp. 1985. 559-576. p. Figs.

7

BÁCSKAY, Erzsébet: State of affairs at Sümeg. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányászat... Vol. 1. Bp. 1986. 11-25. p. 8 figs. BÁCSKAY, Erzsébet: New field surveys near the Sümeg-Mogyorósdomb prehistoric flint mine. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányászat... Vol. 2. Bp. 1987. 17-21. p. BÁCSKAY Erzsébet: A sümegi Mogyorós-domb őskori tűzkőbányájából származó nyersanyag használatáról és elterjedéséről. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1987. évről. Bp. 1989. 477-485. old. 5 ábra. BÁCSKAY, Erzsébet: New investigations into the processing and distribution of flint from the Sümeg-Mogyorósdomb flint mine in Hungary. = Cahiers du Quaternaire, 17.Bordeaux, 1990. C. N. R. S. 239-250. p. BÁCSKAY Erzsébet: A pécsvárad-arany-hegyi késő neolitikus (Lengyeli kultúra) telep pattintott kőeszközei. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1988. évről. Bp. 1990. 377-385. old. 3 ábra. BÁCSKAY Erzsébet: Régészeti kutatások földtani tanulságai magyarországi példákon. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1989. évről. Bp. 1991. 613-622. old. 1 á. BÁCSKAY Erzsébet: Pattintott kőeszközök vizsgálata a szobi és váci járás (Pest megye) néhány őskori lelőhelyén. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1990. évről. Bp. 1992. 621-636. old. 4 ábra. BÁCSKAY Erzsébet - T. BÍRÓ Katalin: A lengyeli lelőhely pattintott kőeszközeiről. = A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 12. köt. Szekszárd, 1984. 43-67. old. BÁCSKAY Erzsébet - VÖRÖS István: Újabb ásatások a Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában. = A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. Történelem. 15. köt. 1980. /1981./ 7-47. old. 41 ábra. Angol nyelvű összefoglalóval és képaláírásokkal. BADÍK, M.: Banícke múzeum v Gelnici. = Vlastivedný Časopis, 11. 1962. 142. p. BAJKÓ Andor: 50 évvel ezelőtt kutatták fel a gánti alumíniumércet. Feljegyzések Balás Jenő bányamérnök küzdelmes életéből. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 103. évf. 1970. 9. sz. 634-635. old. BAKÁCS István: A sómonopólium Magyarországon II. Károly korában. = Századok, 1933. 611-653. old. BALÁZS Emil: A szlatinai sóaknák. = Magyar- és Erdélyország Képekben. 3. köt. Pest, 1854. 36-38. old. 1 melléklet. (A szlatinai Ferencz-akna metszetrajza.) BÁLDI Tamás – PAPP Gábor – WEISZBURG Tamás: Mozart „geológus barátai”. = Természet Világa, 117. évf. 1986. 6. sz. 282-284. old. 3 arckép. (Born Ignácról is.) BALLA, Lajos: Contribution a l’histoire de l’extraction du sel et du fer dans les mines de la Dacie romaine. – A római Dácia só- és vasbányászatának történetéhez. = Ethnographica et Folkloristica Carpathica, I. Debrecen, 1979. 175-182. p.

8

BALLAGI Károly: A találmányok története: a bányászat. = Vasárnapi Ujság, 1854. 406-407. old. BÁNKI Zsuzsanna: Vasolvasztó (?) kemence maradványa Gorsiumban. – Ruins of an iron smelting furnace in Gorsium? = Iparrégészet II. Veszprém, 1984. 195-198. old. Ill. BÁNDI Gábor: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti összefüggései. = Savaria, 13-14. köt. Szombathely, 1979-1980. (1984.) 117-131. old. Képekkel. BÁNKI Imre: Érc- és ásványbányászat. [A kiegyezéstől az első világháborúig.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 290-291. old. Ábrákkal. A Bánságban aranymosás lesz. = Delejtű (Temesvár), 1860. 423. sz. (Oravicza patak.) BÁNYAI Bálint - TÓTH Péter - ZSÁMBOKI László: Athanasius Kircher (1602-1680) Mundus subterraneus c. művének magyarországi vonatkozásai. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. Miskolc, 1984. Nehézipari Műszaki Egyetem, 223-276. old. Bányajogi viszonyok. = Magyar Sajtó, 1856. 255-256. old. BARANYAY József: A csallóközi aranymosás. Komárom, 1911. (Klny. a Komáromi Lapok 1911. évfolyamából.) BARB, Alfons: Spuren alter Eisengewinnung im heutigen Burgenland. = Wiener Prahistorische Zeischrift, 1937. 113-157. p. BARICZÁNÉ SZABÓ Szilvia: 150 éve született Krenner József, a kiváló magyar mineralógus. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 123. évf. 1990. 1. sz. 49. old. BARROIS, A.: Aux mines du Sinai. = Revue biblique, Vol. 39. 1930. 578-598. p. BARTHA Antal: Honfoglaláskori kovácsmesterségünkről. = Történelmi Szemle, 1. évf. 1958. 315-327. old. BARTHA Antal: Honfoglaláskori ötvösművészetünk forrásai. = Élet és Tudomány, 22. évf. 1967. 8. sz. 339-343. old. 9 kép. BATIZI János: Nagy-Bánya és környéke. = Vasárnapi Ujság, 1856. 159-161. old. (A bányászatról is ír.) BATTA István: Középkori bányászatunk és kohászatunk a Metercián. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 123. évf. 1990. 9-10. sz. 617-627. old. 10 ábra. BECK, L.: Geschichte des Eisens. l-5. vol. Braunschweig, 1884-1903. BEDŐ Rudolf: A magyar bányászattörténet művészeti dokumentumai. = Szabad Művészet, Bp. 1951. 9. sz.

9

BÉKÉS István: A csallóközi aranyászok. = Pénz. Érdekességek a pénzről. Szerk.: Bélley P. – Kocsi F. – Koroknay I. Bp. 1958. Bibliotheca, 104-108. old. BENDA (BENDEFY) László: A nyugatmagyarországi őskori bányászat és kohászat. = Acta Sabariensia, Szombathely, 1932. 4. sz. BENDEFY László: Az egykori Vas megyei antimonércbányászat. = Bányászati Lapok, 1963. 537-545. old. BENDEFY László: XVIII-XIX. századi bányatérképek az Országos Levéltárban. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 109. évf. 1976. 11. sz. 771-776. old. BENEA, Doina – PETROVSZKY, Richard: Werkstatten zur Metallverarbeitung in Tibiscum im 2. und 3. Jahrhundert n. Chr. = Germania, Bd. 65. Mainz, l987. 226-239. p. Abb. BENEDEK István Gábor: Marsigli, a katona és a tudós. = Élet és Tudomány, 26. évf. 1971. 46. sz. 2173-2177. old. 4 kép. BENEDEK Klára: A jénai Ásványtani Társaság magyar tagjai. (Levelek a magyar felújulás szellemi életének történetéhez.) Bp. 1942. 64 old. BENKE István: Telkibánya bányászatának története. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből III. Miskolc, 1988. Nehézipari Műszaki Egyetem, 97-128. old. BENKE István: Magyar bányaváros címerek. = FÜRÉSZNÉ MOLNÁR Anikó - KISS Vendel - LÁSZLÓ János (szerk.): A múlt őrzése a jelenben. Tatabánya várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferncia előadásainak anyaga. (Tatabánya, 1997. október 1.) Tatabánya, 1998. Tatabányai Múzeum, 46-54. old. /Tudományos Füzetek 2./ BENKE István (főszerk.): A magyar bányászat évezredes története I-II. köt. Budapest, 1996, 1997. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 695, 752 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel. (Az I. kötet 1997-ben, a II. kötet 1996-ban jelent meg!) BENKE István (főszerk.): A magyar nányászat évezredes története. III. köt. Bp. 2001. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 712 old. 60 színes tábla, képek, ábrák. BENKE István: Ércbányászatunk Trianon után. = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 292-293. old. Ábrákkal. BENKE István: Magyar ezüst – magyar urán. = Magyarország ipra- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 294-295. old. Ábrákkal. BENKE István: Telkibánya bányászatának története. Miskolc – Rudabánya, 2001. Miskolci Egyetem Könyvtára, Levéltára és Múzeuma – Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 172 old. BENKE László: Védőszentek, bányarémek. = Péch Antal és kora. Miskolc – Rudabánya, 1997. 225-239. old.

10

BENOIT, Paul – FLUCK, Pierre (Hrsg.): Les techniques minieres de l’antiquité au XVIII siecle. Paris, 1992. Editions du Comité des ZTravaux Historiques ez Scientifiques, 601 p. 339 Figs. BENYÓ E. J.: Az olyavai vidék. = Vasárnapi Ujság, 1868. 537-538. old. (Vörösvágás, Dubnyik: opálbányák. Bányamunka.) BERNÁTH, J. – SOMBATHY, L.: Z hutňovánie antimonitu v minulosti na slovenských baniach. = Z dejín vied a techniki na Slovensku, 2. 1963. 235-240. BIDERMANN, Hermann Ignaz: Das Eisenhütten-Gewerbe in Ungarn und dessen frühere Annexen. Pest, 1857. E. Müller, 93 p. BIDLÓ Gábor: Dr. Schmidt Sándor (1855-1904). = Természet Világa, 106. évf. 1975. 8. sz. 353-354. old. 1 arckép. BIDLÓ Gábor: Krenner József Sándor (Buda, 1839. márc. 3. – Budapest, 1920. jan. 20.) = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1989. Bp. 1988. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 86-87. old. 1 kép. BIELENIN, Kazimierz: Einige Bemerkungen über das altertümliche Eisenhüttenwesen im Burgenland. = Archaoligische Eisenforschung in Europa. Symposion Eisenstadt 1975. Eisenstadt, 1977. 49-62. p. Abb. BINAGHI, R.: L’aspetto economico-giuridico dell’organizzazione mineraria dell’impero romano. Roma, 1941. 23 p. BINDER, I.: Laurion, die attischen Bergwerke im Altertum. Laibach, 1895. BIRCHER Erzsébet: Szent Borbála tisztelete az európai bányászatban. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 123. évf. 1990. 9-10. sz. 628-630. old. BIRCHER Erzsébet - TÓTH Péter: Az démonokról, amelyek némely bányákban tartózkodnak. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 121. évf. 1988. 6. sz. 411-414. old. BIRD, Richard H.: Britain’s Old Metal Mines. Truro, 1974. Bradford Barton. BÍRÓ Katalin: A Kárpát-medencei obszidiánok vizsgálata. = Archaeologiai Értesítő, 108. évf. 1981. 196-205. old. BÍRÓ Katalin, T.: Egykori exportcikkünk: az obszidián. = Természet Világa, 114. évf. 1983. 2. sz. 80-62. old. Képekkel. BÍRÓ, Katalain, T.: Distribution of obsidian from the Carpathian sources on Central European Palaeolithic and Mesolithic sites. – Wystepowanie obsydianu karpackiego na srdkowoeuropejskich stanowiskach paleolitycznych i mezolitycznych. = Acta Archaeologica Carpathica, Vol. 23. Karków, 1984. 5-42. p. Figs. BÍRÓ Katalin, T.: Őskőkori leletek a Mátra hegységből. – Palaeolithic finds from the Mátra

11

Mountains. = Agria, 20. köt. Eger, 1984. 5-11. old. Képekkel. BÍRÓ Katalin, T.: Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai.= Archaeologiai Értesítő, 111. évf. 1984. 1. sz. 42-52. old. BÍRÓ, Katalin, T.: Neogene rocks as raw materials of the prehistoric stone artifacts in Hungary. = Neogene mineral resources in the Carpathian Basin. Budapest, 1985. 383-396. Figs. BÍRÓ Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag-azonosítás a Kárpátdencében. Nemzetközi konferencia. Budapest-Sümeg, 1986. május 20-22. - Internationale Konferenz über Silexgewinnung und Steinwerkzeug-Rohstoff Charakterisierung im Karpathenbecken. - International conference on prehistoric flint mining and raw material identification in the Carpathian Basin. Magyar Nemzeti Múzeum. Vol. 1.: Bp. 1986. 342 . p. - Vol. 2.: Bp. 1987. 284 p. - Photos, figures, diagrams, maps. BÍRÓ Katalin, T.: Adatok a korai baltakészítés technológiájához. = Acta Musei Papensis. Pápai Múzeumi Értesítő, 3-4. köt. Pápa, 1992. 33-79. old. 24 kép. BÍRÓ, Katalin, T.: The study of polished stone implements in the Carpathian Basin. = Archaeometrical research in Hungary II. Budapesr-Kaposvár-Veszprém, 1998. 115-139. p. BÍRÓ, Katalin T.: Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period. Budapest, 1998. Hungarian National Museum, 350 p. Figs., plates, diagrams. BÍRÓ, Katalin, T. - DOBOSI, Viola, T.: Lithoteca. Comparative Raw Material Collection of the Hungarian National Museum. Bp. 1991. Magyar Nemzeti Múzeum, 268 p. Maps. BÍRÓ Katalin, T. - PÁLOSI Márta: A pattintott kőeszközök nyersanyagának forrásai Magyarországon. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1983. évről. Bp. 1986. 407-435. old. 6 ábra, 3 tábla. BÍRÓ Katalin, T. - POZSGAI Imre: Obszidián hidrációs kérgének vizsgálata kormeghatározás céljából. = Archaeologiai Értesítő, 109. évf. 1982. 124-132. old. BÍRÓ Katalin, T. - POZSGAI Imre: Obszidián lelőhely-azonosítás elektronsugaras mikroanalízis segítségével. = Iparrégészet, Vol. 2. Veszprém. 1984. 25-38. p. BÍRÓ, Katalin, T. - POZSGAI, Imre - VLADÁR, András: Electron beam microanalyses of obsidian samples from geological and arcaeological sites. = Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 38. 1986. 257-278. p. BÍRÓ, Katalin, T. - POZSGAI, Imre - VLADÁR, András: Central European obsidian studies. State of affairs in 1987. = Archaeometrical studies in Hungary. Bp. 1988. KözpontiMúzeumi Igazgatóság, 119-130. p. BÍRÓ, Katalin, T. - REGENYE, J.: Prehistoric workshop and exploitation site Szentgál-Tűzköveshegy. = Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 43. 1991. 337-375. p.

12

BÍRÓ, Katalin, T. - SIMÁN, Katalin - SZAKÁLL, Sándor: On a charasteristic SiO2 Raw Material Type Group used in Prehistoric Hungary. = Kanchev, K. (ed.): Proceedings of the 3rd International Seminar in Petroarchaeology. Plovdiv, 1984. 103-126. p. BLANCHARD, Ian: International Lead Production and Trade in the „Age of the Saigerprozess 1460-1560. Sturrgart, 1995. Franz Steiner Verlag, 376 p. 12 Maps, 34 Plates. (Zeitschrift für Unternehmengeschichte, Beihefte 86) BLANCE, B. Early Copper Working in Europe. = Antiquity, Vol. 33. 1959. 61-63. p. BLECHSCMIDT, Manfred (hrsg.): Die silberne Rose. Europaische Bergmannssagen. 2. Auf. Greifenverlag zu Rudolstadt, [1976.] 274 p. Illus. BODGÁL Ferenc: Régi bányászati tárgyak a miskolci Herman Ottó Múzeumban. = Bányászati Lapok, 99. évf. 1966. 4. sz. 278-281. old. 11 ábra. (Rudabányáról és Szuhogyról származó tárgyak.) BOGNÁR-KUTZIÁN, Ida: The early copper age Tiszapolgár-culture in the Carpathian basin. Bp. 1972. Akadémiai Kiadó, 253 p. (Archaeologia Hungarica.) BOHUS Géza: A robbantástechnika fejlődésének történeti áttekintése, különös figyelemmel a magyar vonatkozásokra. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 602-604. old. 3 ábra. BOHUŠ, I.: Náčrt dejín tatranských baní a hút.= Bové Obzory, 5. 1963. 72-91. p. BOKESOVÁ-UHEROVÁ, M.: Príspevok k dejínam banského zdravotníctva a medicíny na Slovensku v 18. storoči. = Z dejín vied a techniky na Slovensku 3. 1964. 161-178. p. BOLERÁZSKY, V.: Banská správa na strednom Slovensku od najstarších čias do r. 1526. = Sborník Archívnych Prác, 7. 1957. 168-185. p. BOLERÁZSKY, V.: Príspevok k dejínám kremnickej mincovej komori. = Sborník Archívnych Prác, 12. 1962. 208-216. p. BOLERÁZSKY, V.: Príspevky k dejínám Banskej Štiavnice. = Grega, V. – Vozár, J. (zost.): Banská Štiavnica. Banská Bystrica, 1964. Stredoslovenské vydavateľstvo, 49-77. p. BOLERÁZSKY, V.: Baníctvo a hutníctvo. = Grega, V. – Vozár, J. (zost.): Banská Štiavnica. Banská Bystrica, 1964. Stredoslovenské vydavateľstvo, 191-211. p. BÓNA, István: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südostlichen Bezeichungen. Bp. 1975. Akadémiai Kiadó, 317 p. 281 Plate. (Archaeologia Hungarica, S. n. 49.) BORBÉLY A.: Újabb adatok Mikoviny Sámuel életrajzához és műveihez. = Térképészeti Közlemények, 1934. 154-160. old. BORLASE, P.: Tin mining in Spain past and present. London, 1897.

13

BORLASE, W.: Historical scetch of the tin trade in Cornwall. Plymouth, 1874. BRADLEY, Richard – EDMONDS, Mark: Interpreting the axe trade. Production and exchange in Neolithic Britain. Cambridge, 1993. Cambridge University Press, 236 p. 64 Figs., 23 Plates. BRAEMER, Francois: Remarques préliminaires sur ľutilisation des marbres statuaries d’origine régionale dans les pays danubiens a ľépoque romaine. = Zbornik Narodnog Muzea, Vol. 8. Beograd, 1975. 115-120. p. BRIGGS, C. S.: Bronze Age Mining. = Current Archaeology, Vol. 101. 1986. 1-191. p. BRÜNING, K.: Der Bergbau im Harz und im Mansfelder Land. Hamburg, Braunschweig, 1926. BRUNOVSZKY P.: A Hernádvölgyi Magyar Vasipari Részvénytársaság telepei. = A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 33. évf. 1899. 176-193. old. BRYAN, A.: The Evolution of Health and Safety in Mines. Ashire, 1975. BURT, Roger: A Short History of British Metal Mining Technology in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. Lelielaan, 1982. De Archaeologische Pers. BURT, Roger: TheBritish Lead Mining Induszry. Redruth, 1984. Dyllansow Truran. BURT, Roger – WAITE, Peter: Bibliography of the history of british metal mining. Exeter, 1988. University of Exeter, 177 p. BUTKOVIČ, Štefan: Príspevok k dejínám ortuťových baní v Merníku. = Nové Obzory 6. 1962. 79-92. p. BUTKOVIČ. Štefan: Náčrt dejín opálových baní na Dubníku. = Nové Obzory 4. 1962. 136152. p. BUTKOVIČ, Štefan: Príspevok k otázke začiatkov ťažby zlata v Zlatej Bani a k názvu obce. = Nové Obzory 7. 1965. 107-121. p. BUTKOVIČ, Štefan: Z dejín Sol’nej Bane. = Príspevky k dejinám východného Slovensko. Bratislava, 1964. 94-100. p. BUTKOVIČ, Š.: Po stopách výroby ortuti na Slovensku. = Ročenka Technického múzea v Košiciach. 1968. 115-233. p. BUTKOVIČ, Š.: História slovenského drahého opálu z Dubníka. Bratislava. 1970. Alfa, 267 p. Photos, maps. (A 213-224. old.-on az opálokra vonatkozó gazdag bibliográfiával!) BUTKOVIČ, Štefan: Dejiny ťazby soli v Solivare. Prešov, 1978. Východoslovenské vydavateľstvo, 158 p. Photos, maps.

14

B. Zs. J.: Érc- és Ásványbányászati Múzeum Rudabányán. = Magiszter, 3. évf. 1999. 5-6. sz. 42-43. old. 4 kép. Színes kép a belső első borítón. CANN, J. - RENFREW, C. - DIXON, J. E.: Obsidian analisys and the obsidian trade. = Higgs and Brothwell (eds.): Science in archaeology. London, 1969. Thames and Hudson, 578591. p. CASTEL, Georges – SOUKIASSIAN, Georges: Gebel el-Zeit. I: Les mines de Galéne. Kairo - Paris, 1990. IFAO – Imprimerie nationale (DACF), 180 p. 137 Plates. ČELKO, Mikuláš: Produkcia drahých kovov v Kremnici do konca 16. storočia. = Marsina, R. (ed.): Banské mesta na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 110- 123. p. (Német nyelvű öszszefoglalóval.) CERNYCH, E.: Gornoe delo i metallurgija vo drevnejšej Bolgarii. Szófia, 1978. CERNYCH, E.: Aibunar – a Balkan copper mine of the fourth millennium B. C. = Proceedings of the Prehistoric Society (Cambridge), Vol. 44. 1978. 203-217. p. CHALUPECKÝ, Ivan: Postavénie banského majstra vo východoslovenských banských mestách v 15.-16. storoči. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 139-145. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) CHERNYKH, S. G.: Ancient Metallurgy in the USSR. Cambridge, 1992. Cambridge University Press. CLINE, W.: Mining and Metallurgy in Negro Africa. Mena, Wisconsin, 1937. COLES, John M. – HARDING, Anthony F.: The Bronze age in Europe: an introduction to the prehistory of Europe c. 2000 – 700 B. C. London, 1979. 581 p. COLLIS, John: The European Iron age. London, 1984. 192 p. Illus. COMSA, Eugen: Ľusage de ľobsidienne a ľepoque neolithique dans le territoire de la Roumanie. = Acta Archaeologica Carpathica, Vol. 11. Kraków, 1969. 5-16. p. CONRAD, H. G.: Das Deutsche Bergbaumuseum Bochum. Braunschweig, 1978. CORDELLA, A.: Description des produits des mines du Laurion et d'Oropos. Athénes, 1875. CRIVELLI, E.: Il ferro nei poemi di Omero e di Esiodo. = Historia, Vol. 7. 1933. 270-289. p. CRADDOCK, P. T.: Scientific Studies in Early Mining and Extractive Metallurgy. London, 1980. British Museum (British MuseumOccassional Paper No. 20.) CRADDOCK, P. T.: Copper production in the Bronze Age of the British Isles. = Bulletin of the Metals Museum of Japan, 18(II). 1992. 3-28. p. CRADDOCK, Paul T.: Early Metal Mining and Production. Edinburgh, 1995. University Press, 363 p. 157 Figs., 5 Plates.

15

CRADDOCK, P. T. - COWELL, M. J. - LEESE, M. N. - HUGHES, M. J.: The trace element composition of polished flint axes as an indicator of source. = Archaeometry, Vol. 25. 1983. 135-163. p. CRADDOCK, P. T. – HUGHES, M. J. (ed.): Furnaces and Smelting Technology in Antiqiuty. London, 1985. British Museum. (British Museum Occassional Paper No. 48.) CREW, Peter and Susan (ed.): Early Mining in the British Isles. Proceedings of the Early Mining Workshop at Plas Tan y Bwlch Snowdonia National Park Study Centre, 17-19 November 1989. Plas Tan y Blwch, 1990. 80 p. Illus. (Plas Tan y Blwch Occassional Paper No 1.) CURNOW, W. H.: Industrial Archaeology of Cornwall-Mines. Truro, Cornwall, 1980. CVACHO, I.- PRIKRYl, Ľ. V.: Železorudné baníctvo v okolí Žilini. = Vlastivedný Sborník Považia 8. 1966. 195-198. p. CSAPLOVICS János: Arany-Idka. Bányász tekintetben. = Tudományos Gyűjtemény, 3. évf. 1819. 5. sz. 45.54. old. CSATH Béla: Az egykori Nagyági Bányaiskola alapszabályzata. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 124. évf. 1991. 5-6. sz. 318-321. old. 2 ábra. CSATH Béla: 150 éves M. Ch. Combes bányaműveléstan könyve. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 127. évf. 1994. 6. sz. 679-681. old. 2 ábra. CSÉFALVAY Zoltán (szerk.): Visszaszámlálás Rudabányán. The Rudabánya countdown. Bp. 1991. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 79 old. – Angol nyelvű összefoglalóval. /Elmélet – Módszer – Gyakorlat 52./ (A könyv a rudabányai vasércbánya 1985. december 31-i bezárásának a helyi társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja több tudományág szempontjából.

CSERNI Béla: Rómaiak aranybányászata Dáciában. Gyulafehérvár, 1905. 14 old. CSIBA István: Magyarország hegyeiről. Nagyszombat, 1714. Dissertatio historico-physica de montibus Hungariae. Tyrnaviae, MDCCXIV. Ford.: Tóth Péter. Miskolc – Rudabánya, 1991. 198 old. (Scriptores Rerum Metallicarum Antiquiores VI.) CSIBA Lajos: A tejfalusi közbirtokosság történetéből. = Néprajzi Közlemények, 1958. 4. sz. 311-337. old. (A 18-19. sz.-ban, az aranymosásról is.) CSIFFÁRY Gergely – PORKOLÁB László: Fazolák Würzburgtól – Diósgyőrig. Miskolc, 1999. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeuma, 204 old. Képekkel, ábrákkal. (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6.) CSIKY Gábor: Köleséri Sámuel, a bányászat polihisztora. = Magyar Nemzet, 1982. dec. 29. 8. old.

16

CSIKY Gábor: Köleséri Sámuel, a magyar bányászat úttörője. = Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 10. köt. Bp. 1985. 231-243. old. CSIKY Gábor: Köleséri Sámuel. = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988. Bp. 1987. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 100-103. old. 2 kép. CSIKY Gábor: Zipser Keresztély András (Győr, 1783. nov. 25. – Besztercebánya, 1864. febr. 20.) = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1989. Bp. 1988. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 112-113. old. 1 kép. CSIKY Gábor: Born Ignác (Gyulafehérvát, 1742. dec. 26. – Bécs, 1791. júl. 24.) = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1992. Bp. 1991. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 87-89. old. 1 ábra. CSIKY Gábor: A földtudományok honi történetéből, különös tekintettel az erdélyi tudományosságra. Piliscsaba – Bp., 1997. Magyar Tudománytörténeti Intézet – Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, 113 old. CSIKY Gábor: Köleséri Sámuel. = CSIKY G.: A földtudományok honi történetéből. Piliscsaba – Bp., 1997. 19-23. old. CSIKY Gábor: A magyar természetvizsgálók szerepe a jénai „Mineralogische Societät” működésében és ennek hatása a hazai földtudomány kialakulására. = CSIKY G.: A földtudományok honi történetéből. Piliscsaba – Bp., 1997. 85-94. old. CSORBA Csaba: A magyarországi kézműipari vasfeldolgozás történetének kutatása. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II.Miskolc, 1984. Nehézipari Műszaki Egyetem, 297-339. old. (Közel 500 tételes bibliográfiával!) DANIHELKA, Antonín – DEYL, Zdenek et al.: Dejiny hutnictví železa v Československu, 2. Od prumislové revoluce do konce 2. svetové války. Praha, 1986. Academia, 377 p. DAUBRÉE, A.: Apercu historique sur l'exploitation des mines metalliques dans le Gaule. Paris, 1881. DAVIES, Oliver: Two North Greek Mining Towns. = Journal of the Hellenic Studies, Vol. 49. 1929. 89. p. DAVIES, Oliver: Roman mines in Europe. London, 1935. Macmillan, 291 p. DAVIES, Oliver: Ancient mines in Southern Macedonia. = Journal of the Royal Anthropological Institute, Vol. 62. 1933. 145. p. DAVIES, Oliver: Roman and mediaeval mining technique. = Transactions of the Institute of Mining and Metallurgy, 1933/34. és különny. 54 p. DAVIS, W.: The story of Copper. 3. Edition. New York and London, 1924. DAY, Joan – TYLECOTE, Ronald Frank (Eds.): Industrial Revolution in Metals. London, 1991. Institute of Metals, 318 p. Abb.

17

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 11. köt. Miskolc, 1972. 83-103. old. 4 kép DENNERT, H.: Bergbau und Hüttenwesen im Harz (bis 1848). Clausthal-Zellerfeld, 1980. DIBNER, B.: Agricola on Metals. Norwalk, Connecticut, 1955, 1980. DIVALD József: Adatok a szepesi bányászat történetéhez a 17-ik század elejéről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 11. évf. 1878. 92-92., 101-102., 110-111., 123-125., 140-142. old. DIVALD József: Thurzó György és a bánya-kamara. = Századok, 14. évf. 1880. 61-63. old. DIVALD József: A rozsnyói bányászat a XVII. század közepén. = Történelmi Tár, 1882. DOBAY Vilmos: Dobsina bányaváros. = Vasárnapi Ujság, 1866. 371-372. old. Képpel. DOBAY Vilmos: Dobsina. = A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók … Munkálatai. 12. köt. 1868. 435. s köv. DOBEL, F.: Der Fugger Bergbau und Handel In Ungarn. = Z. d. Hist. Ver. f. Schwaben u. Neuburg. (Augsburg) 1879. DOBLINGER, M.: Vom alten Studentenwesen in Schemnitz. = Karp. 4. 1931. DOBOSI Viola, T.: Mesolitische Fundorte in Ungarn. - Mezolithikus lelőhelyek Magyarországon. = Alba Regia, 12. köt. Székesfehérvár, 1971. 39-60. p. Ábrákkal. DOBOSI Viola, T.: Adatok a Bodrog-völgy őskőkorához. = Folia Archaeologica, Vol. 25. Bp. 1974. Magyar Nemzeti Múzeum, 9-25. old. 12 ábra. DOBOSI Viola, T.: Magyarország ős- és középső-kőkori lelőhely katasztere. = Archaeologiai Értesítő, 102. évf. 1975. 64-76. old. Ábrákkal. DOBOSI Viola, T.: Őskőkori lelőhelyek Tatán és környékén. = Tata története I. Tata, 1979. 23-46. old. Képekkel. DOBOSI Viola, T.: A pattintott kőeszközök nyersanyagáról. = Folia Archaeologica, 29. köt. Bp. 1978. Magyar Nemzeti Múzeum, 7-18. old. DOBOSI, Viola, T.: Foreign finds in the Palaeolithic Collection of the Hungaraian National Museum. - Külföldi leletek a Magyar Nemzeti Múzeum őskőkori gyűjteményében. = Folia Archaeologica, Vol. 33. Bp. 1982. Magyar Nemzeti Múzeum, 7-42. p. 14 figs. DOBOSI, Viola, T.: Data to the evaluation of the middle palaeolithic industry of Tata. - Adatok a tatai középsőpaleolit ipar értékeléséhez. = Folia Archaeologica, Vo. 34. Bp. 1983. Magyar Nemzeti Múzeum, 7-32. p. 13 figs.

18

DOBOSI Viola, T.: Őskori és római bányászat a Kárpát-medencében. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 586-596. old. 8 ábra. DOBOSI Viola, T.: Raw material investigations on the finds of some paleolithic sites in Hungary. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányászat... Vol. 1. Bp. 1986. 249-260. p. 5 figs. DOBOSI Viola, T. - HOMOLA István: Tipológiai-technikai megfigyelések pattintott kőeszközökön. = Folia Archaeologica, 40. köt. Bp. 1989. Magyar Nemzeti Múzeum, 37-53. old. 6 ábra. - Német nyelvű összefoglalóval. DOBOSI, Viola, T. - VÖRÖS, István: Data to an evaluation of the finds of the Palaeolithic paint mine at Lovas. = Folia Archaeologica, Vol. 30. Bp. 1979. Magyar Nemzet Múzeum, 7-26. p. DONALD, M. B.: Elisabethan Copper – The History of the Company of Mines Royal 15681605. London, 1955. DÓZSA Lajos: Bauxitbányászatunk 30 éve. = Bányászatunk 30 éve. 1945-1975. Bp. 1977. Műszaki Könyvkiadó, 25- 32. old. DUBOVSKÝ, Ján: Pezinské zlaté baníctvo v 14. až 19. storoči. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 182-187. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) DUBUC, E.: Les mines anciennes de l'Afrique du Nord. = Géographie, Vol. 52. 1928. 303348. p. DUGOSZ, Alfons: Wieliczka. Warszawa, 1958. Arkady, 152 p. DUKANIC, Slobodan: Iz istorije rimskog rudarstva u Gornjoj Meziji. – Two notes on Roman mining in Moesia Superior. = Arheoloski Vestnik, Vol. 28. Ljubljana, 1977. 163-179. p. Illus. DUKANIC, Slobodan: Organizacija romskog rudarstva u Noriku, Panoniji, Dalmaciji i Gornjoj Meziji. – L’organisation de L’exploitation miniere romaine en Norique, Pannonie, Dalmatie et en Haute Mysie. = Istorijski Glasnik, Ljubljana, 1981. 7-55. p. DUKA ZÓLYOMI Norbert: Tóth Imre selmecbányai orvos, a magyarországi bányaegészségügy úttörője. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 11. sz. 760767. old. 6 ábra. DURAND-DELGA, Michel: Francia-magyar geológiai kapcsolatok a 19. században. Francia geológusok utazásai Magyarországon a földtudományok hajnalán. = Magyar Tudomány, 106(44). évf. 1999. 8. sz. 914-926. old. 5 kép. DUVAL, Paul-Marie: Die Kelten. München, 1978. 344 p. Abb. DUVAL, P-M. – KRUTA, Venceslas (red.): L’art celtique de la periode d’expansion. IVe et IIIe siecle avant notre ere. Geneve – Paris, 1982. 268 p. Illus. DZSIDA László: 225 éves a magyar bánya- és kohómérnökképzés. = Élet és Tudomány, 15.

19

évf. 1960. 23. sz. 707-710. old. 2 kép. DZSIDA László: A Duna aranya. = Élet és Tudomány, 16. évf. 1961. 3. sz. 77-82. old. E. A. B.: Über die Goldwascher in Siebenbürgen. = Transilvania. Periodische Zeitschrift für Landeskunde (Nagyszeben). 1861. 10. sz. EARL, B.: Cornish Mining. Truro, 1968. Bradford Barton. (A cornwalli bányászat.) ECKHARDT Ferenc: A főbányagrófi hivatal szervezése. = Századok, 1914. 3. sz. 197-213. old. ECSEDY, István: On the Early Development of Prehistoric Metallurgy in Southern Transdanubia. = Godišnjak Sarajevo, KnjigaXXVIII/26. Sarajevo, 1990. 209-231. p. ECSEDY István: Az ásványbányászat és a fémművesség korai kezdetei a Mecsek vidékén. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 131. évf. 1998. 6. sz.533-538. old. EDVI ILLÉS Aladár: A magyar vaskőbányászat és vaskohászat ismertetése, különös tekintettel az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon résztvevő vállalatokra. Bp. 1900. 255 old. 74 ábra. EGG, E.: Die Silverstadt Schwaz. Innsbruck, 1966. EGY bányász: Néhány szó az erdélyi arany-ezüst bányászat érdekében. = Pesti Napló, 1854. május 30. Egy sóvidék. Parajd. = Kolozsvári Közlöny, 1858. 392. old. EISELE Gusztáv (szerk.): Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monografiája. Első rész. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének bányászati monografája. Selmecbánya, 1907. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bor sod-Gömöri Osztálya, 546 old. Képekkel. ELUÉRE, Christiane: Das Gold der Kelten. München, 1987. Hirmer, 219 p. 144 Abb. ELUÉRE, Christiane (Hrsg.): Outils et ateliers d’orfevres des temps anciens. Issoudun, 1993. Imprimerie Laboureur & Cie, 304 p. ERDÉLYI Imre – SERÉDI Béla – VAJDA László: A tállyai kőbányaüzem rekonstrukciója. = Építőanyag, 12. évf. 1960. 4. sz. 152-160. old. von ERNST, C.: Über den Bergbau in Laurion. = Berg- und hüttenmannisches Jahrbuch der K. u. K. Bergakademien, Vol. 50. Wien, 1902. 447-501. p. ERMISCH, H.: Das sachische Bergrecht im Mittelalter. Leipzig, 1887. ERNSTNING, B. (Hrsg.): Georgius Agricola: Bergwelten 1494 1994. Essen, 1994. Verlag Glückauf, 350 p. 500 Abb. FABIAN, Dietrich: Meissener Porzellan mit Bergmannsmotiven im 18 Jahrhundert. Bad Neustadt (Saale), 1997. Dr. D. Fabian, 164 p. 181 Abb.

20

FALLER Gusztáv: Közlemények a hazai bányászat köréből. = Statistikai Közlemények, 1. évf. 1861. FALLER, Gustav: Der Schemnitzer Metallbergbau in Seinem jetzigen Zustande. Schemnitz, 1865. Fr. Lorber, 89 p. 5 Taf. FALLER Gusztáv: A régi vésett bányavájatok maradványairól. = Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1867. 28-32. sz. (Ómindszenttárna, Hodrus. Játék, rajz, bányászpárbaj mondája.) FALLER Gusztáv: Kiegészítés Faller Jenő bibliográfiájához. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 644. old. FALLER Jenő: A III. Károly által 1735. június 22-én létesített selmeci bányatisztképző iskola alapszabályai. = Bányászati és Kohászati Lapok, 68. évf. 1935. 429-432., 441-445. old. FALLER Jenő: Százötven éves az első magyar mineralógia. = Bányászati és Kohászati Lapok, 69. évf. 1936. 455-456. old. FALLER Jenő: Egyetemünk 18. századbeli tanulmányi érmeiről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 71. évf. 1938. 236-238. old. 2 melléklet. FALLER Jenő: Római duzzasztó és kőbánya Veszprém vármegyében. = Vasi Szemle. Szombathely, 1939. 294-300. old. Képekkel. FALLER Jenő: Szent István szerepe a magyar bányászat és kohászat történetében. = Bányászati és Kohászati Lapok, 72. évf. 1939. 36-41. old FALLER Jenő: Mikoviny Sámuel szerepe a a selmeci bányászat történetében. = Bányászati és Kohászati Lapok, 72. évf. 1939. 270-276., 288-293. old 6 ábra. FALLER Jenő: A tűzzel való fejtésmódról. = Bányászati és Kohászati Lapok, 73. évf. l940. 27-32. old. 3 ábra. FALLER Jenő: Jegyzetek Selmecbánya nevének eredetéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok, 73. évf. 1940. 349-352. old. 2 kép. FALLER Jenő: Bányáink térképjelének kialakulása a hazai kartográfiában. = Bányászati és Kohászati Lapok, 74. évf. 1941. 125-129. old. 9 ábra. FALLER Jenő: Adatok a bányaszállítás történetéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok, 74. évf. 1941. 179-186. old. 15 ábra. FALLER Jenő: A robbantómunka fejlődéstörténetéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok, 74. évf. 1941. 373-377. old. 3 ábra. FALLER Jenő: Bányászati vonatkozású magyar címerek. = Bányászati és Kohászati Lapok, 75. évf. 1942. 481-491. old. 27 ábra.

21

FALLER Jenő: Néhány szó a lármafáról. = Bányászati és Kohászati Lapok, 76. évf. 1943. 3436. old. 5 ábra. FALLER Jenő: A magyar bányászviseletről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 76. évf. 1943. 245-251., 269-277. old. 29 kép. FALLER Jenő: Ötven éves a magyar bányászköszöntés. = Bányászati és Kohászati Lapok, 77. évf. 1944. 310-311. old. FALLER Jenő: Mikoviny Sámuel bányamérnök emlékezete, halálának 200 éves évfordulója alkalmából. = Bányászati és Kohászati Lapok, 83. évf. 1950. 265-268. old. FALLER Jenő: A bányatechnika nagy magyar előfutára. = Élet és Tudomány, 6. évf. 1951. 16. sz. 503-505. old. 2 kép. (Debreczeni Márton.) FALLER Jenő: Az Élet és Tudomány bemutatja Mikoviny Sámuelt. = Élet és Tudomány, 6. évf. 1951. 23. sz. 725-727. old. 2 kép. FALLER Jenő: Az éktől a fejtőkalapácsig. = Élet és Tudomány, 6. évf. 1951. 43. sz. 521-524. 521-524. old. 9 kép. (A bányászati technika fejlődésének rövid története.) FALLER Jenő: A kontinens első gőzgépe hazai bányászatunk szolgálatában. = Bányászati Lapok, 86. évf. 1953. 47-54. old. FALLER Jenő: A magyar bányagépesítés úttörői a XVIII. században. Hell Máté Kornél és Hell József Károly főgépmesterek élete és munkássága. Bp. 1953. Akadémiai Kiadó, 100 old. 1 tábla, 2 térkép. FALLER Jenő: 1837-ben Selmecbányán készítették az első géppel vert sodronykötelet. = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 13. évf. 1954. 141-157. old. FALLER Jenő: Georgius Agricola (1494-1555). Halálának 400. évfodulója alkalmából. = Bányászati Lapok, 10(88). évf. 1955. 11. sz. 605-614. old. FALLER Jenő: A soproni Központi Bányászati Múzeum kalauza. Bp. 1959. Bányászati Kutató Intézet, 73 old. 40 kép. - Angol nyelvű összefoglalóval. FALLER Jenő: Adatok a bányavilágítás fejlődéstörténetéhez. = Bányászati Lapok, 92. évf. 1959. 609-622. old. FALLER Jenő: Adatok a bányabeli robbantás fejlődéstörténetéhez. = Bányászati Lapok, 94. évf. 1961. 6. sz. 421-427., 7. sz. 472-477. old. FALLER Jenő: Adatok a bányabeli robbantás fejődéstörténetéhez. = Történelmi Szemle, 4. évf. 1961. 1. sz. 50-75. old. FALLER Jenő: A soproni Központi Bányászati Múzeum anyagából. "Bányászpalackok". = Bányászati Lapok, 94. évf. 1961. 350-351. old.

22

FALLER Jenő: A Központi Bányászati Múzeum anyagából. Bányászatunk - minden valószínűség szerint - első gőzgépének rajza. = Bányászati Lapok, 94. évf. 1961. 657-658. old. FALLER Jenő: A Központi Bányászati Múzeum anyagából. Bányász kisplasztika a múzeum gyűjteményében. = Bányászati Lapok, 94. évf. 1961. 694-698. old. FALLER Jenő: Beszámoló bányászattörténeti kutatómunkánk tíz esztendejéről. = Bányászati Lapok, 95. évf. 1962. 11. sz. 776-783. old. FALLER Jenő: A Központi Bányászati Múzeum anyagából. Svaiczer Gábor bányamérnök, selmeci főkamaragróf bányászbárdja. = Bányászati Lapok, 96. évf. 1963. 61-63. old. FALLER Jenő: A farbőr viseletének eredetéről. = Bányászati Lapok, 96. évf. 1963. 957-959. old. FALLER Jenő: Központi Bányászati Múzeum. = Magyar Műszaki Múzeumok Évkönyve. 1964. Bp. 1964. Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportja. Bp. 1964. 77-98. old. 5 kép. FALLER Jenő: A ballagásról. = Bányászati Lapok, 98. évf. 1965. 61-66. old. FALLER Jenő: A Központi Bányászati Múzeum anyagából. Feszty Árpád "Bányaszerencsétlenség" című képe. = Bányászati Lapok, 98. évf. 1965. 639-641. old. FALLER Jenő: A farbőrugrásról. = Bányászati Lapok, 99. évf. 1966. 355-358. old. FALLER Jenő: Köleséri Sámuel (1663-1732) élete és munkássága. 1-2. rész. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 101. évf. 1968. 10. sz. 647-656. old.; 11. sz. 725-730. old. 13 ábra FALLER Jenő: Faller Gusztáv (1816-1881) okl. bánya- és kohómérnök, akadémiai tanár élete és munkássága. 1-2. rész. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 104. évf. 1971. 3. sz. 199. old.; 4. sz. 271-277. old. 4 kép. FALLER Jenő: Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Bp. 1975. Műszaki Könyvkiadó, 119 old. 164 ábra. – Tartalom: A bányászat legrégibb emlékei hazánkban. – Néhány szó a selmeci bányajogról. – Bányászati kutatás egykor. – A varázsvessző. – Az ék, a kalapács és a csákány. – Közlekedés aknákban, be- és kiszállás régen. – Rakodás, hordás, szállítás. Teknők, kosarak, bödönyök és a csille. – A függőleges aknaszállítás egykori berendezései, a vitla, a lójárgány és váltóvízkerék. – Hogyan jutott a ló a föld alá? – A vízemelés múltjából. – Vízmentesítő altárók. – Világítás a karbidlámpa bevezetéséig. – A szellőztetés múltjából. – Első szellőztetőberendezéseink egyike, a légdob. – Biztosítás. - A tűzzel való fejtés. – A fejtésmódok kialakulása. – A zúzókról. – 1627. február 8-án robbantottunk először bányában. – Mit mond az első bányabeli robbantársról felvett jegyzőkönyv? – Hogyan készültek a robbantáshoz szükséges fúrólyukak régen? – Hogyan robbantottak elődeink? – Egykori feljegyzések az első hazai sújtólégrobbanásról. – Sújtólégrobbanás a sóvári sóbányában 1726-ban. – A sújtólég elleni küzdelem kezdeti eszközei. - Hogyan született meg a biztonsági lámpa? – Hogyan keletkeztek a lámpakamrák? – A sapkalámpáról. – Vízi erő a bányászatban. – Erőátvitel és a rudas szivattyúk. – Az első

23

tűzgép bányászatunkban. – A vízoszlopos szivattyú. – Az első sűrített levegővel hajtott bányaszivattyú. – 1753-ban veszi kezdetét a magyar szénbányászat Brennbergbányán. – Bányászatunk első gőzgépei. – 1837-ben Selmecbányán készítették az első, géppel vert sodronykötelet. – Megszületik a háton hordozható mai mentőkészülék. – Az első hazai sodronykötélpálya. – Villamosmozdony-szállítás a bányászatban. – Az iszaptömedékelés bevezetése szénbányászatunkban. – Hazánk első szkipaknája Várpalotán. – Hogyan értékelte egykor a külföld bányászatunkat s annak dolgozóit? – Az első fegyveres bányászfelkelés emlékei. – A magyar bányászviseletről. – A lármafa. – Az első nemzetközi bányászati és kohászati egyesület létrejötte hazánkban. – Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rövid története. – Bányászköszöntésünkről. FALLER Jenő: A magyar bányászat magyarsága. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 109. évf. 1976. 12. sz. 847-849. old. FALLER Jenő: Két bányászati vonatkozású színműről. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 127. évf. 1994. 5. sz. 582-590. old. Potemkin Egervári Ödön: Thurzó János és Vahot Imre: Bányarém c. művéről. FEHÉR Katalin (főszerk.): Pannon enciklopédia. Magyarország ipar- és technikatörténete. H. n. 1999. Kertek 2000, 357 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel. (A magyar érc- és ásványbányászat történetét is tárgyalja több fejezetben a kezdetektől napjainkig.) FEHÉR Manó: A magyar bányajog története. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1896. 5. sz. 68-71. old. FEHÉR Manó: Adalékok az aranybeváltás történetéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok, 45. évf. 1912. I. kétet, 6. sz. 358-364. old. FEJÉR Leontin: Szabó József akadémiai pályadíja. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 106. évf. 1973. 10. sz. 704-707. old. FEJÉR Leontin: A magyar bányaföldtan évfrodulói 1981-ben. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 114. évf. 1981. 11. sz. 780-783. old. Hantken Miksa, Zsigmondy Vilmos, Telegdi Roth Károly, Böhm Ferenc, Böckh Hugó etc. Felső-Bánya. = Magyarország és a Nagyvilág, 1866. 5. sz. Képpel. Felsőbánya szabad bányaváros történetének és sérelmeinek leírása. Pest, 1868. 14 old. FERENCZY István: Vaskőbányászat az őskori Erdélyben. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 120. évf. 1987. 10. sz. 703-708. old. von FESTENBERG-PAKISCH, H.: Bausteine zur Geschichte des deutschen Bergbaus. Braunschweig, 1901. FETTWEIS, Günter B. – HAMANN, Günther (Hrsg.): Über Ignaz von Born und die Societät der Bergbaukunde. Wien, 1989. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 153 p. Abb.

24

(Österr. Akademie d. Wiss., phil. hist. Kl. Sitzungberichte, 533.) FEUSTEL, R.: Technik der Steinzeit. Archäolitikum. Mesolithikum. Weimar, 1973. 263 p. Illus. FICHTEL, J. E.: Physikalisch-metallurgische Abhandlung über die Gebirge und Bergwerke in Ungarn. Berlin und Stettin, 1780. FICHTEL, J. E.: Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. 1-2. Theile. Nürnberg, 1780. Verlag der Raspeschen Buchhandlung, 2, 158, 1 p.; 2, 134 p. (I.: Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürtenthums Siebenbürgen. – II.: Die Geschichte des Steinsalzes und der Steinsalzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen.) FICHTEL, J. E.: Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. 1-2. Theile. Wien, 1791. Druck u. Verlag von Joseph Kurzbeck, 730 p. FICHTEL, J. E.: Mineralogische Aufsätze. Wien, 1794. Schaumburg, 374 p. (A könyvben 11 tanulmány vonatkozik magyarországi ásványlelőhelyekre, illetve bányákra.) FILIP, Ján: A kelta civilizáció és öröksége. Bp. 1966. Gondolat Kiadó, 276 old. FITZ Jenő: A pannóniai bányák igazgatása. = Alba Regia, 11. köt. l970. 154-156. old. FITZ Jenő: Verwaltung der pannonischen Bergwerke. = Klio, Vol. 54. 1972. 213-215. p. FITZLER, K.: Steinbrüche und Bergwerke im römischen Agypten. Leipzig, 1910. FLADE, Ch. G.: Römisches Bergrecht. Freiberg, 1805. FODOR László: Néhány őskori lelőhely Eger környékén. = Agria, 20. köt. Eger, 1984. 73116. old. Képekkel. FOLIE, Kurt: Silber, Kupfer, Blei… Bergbaugeschichte und Mineralien in Südtirol. Haltern, 1987. Doris Bode Verlag, 104 p. Abb. FOLTINY, Stefan: Velemszentvid, ein urzeitliches Kulturzentrum in Mitteleuropa. Wien, 1958. 82 p. A fonyi franczia malomkőgyár. = Vasárnapi Ujság, 1861. 40-41. old. Képpel. FORSLUND, K. E.: Falun Gruva och Stora Kopparbergs Bergslag. En Kronika. Stockholm, 1956. FRANZ, Leonard: Die Kultur der Urzeit Europas. Frankfurt am Main, 1969. 400 p. Illus. FREISE, F.: Geschichte der Bergbau- und Hüttentechnik. Vol. 1-2. Berlin, 1908. FRIEND, J. N.: Iron in Antiquity. London, 1926. Griffin. FRISNYÁK Sándor: Rudabánya. = Föld és Ég, 5. évf. 1970. 5. sz. 137-138. old. 4 kép. 1 térk.

25

(A bányászat rövid története és jelen helyzete.) FRITZ, Otto - HUBER, Peter: Bergmannische Geduldflaschen. Inhalt und Verbreitung bergmannischer ingerichte aus dem Gebiet der ehemaligen österreiscisch-ungarischen Monarchie und aus deutschen Bergbaurevieren. Wien, 1995. IM Selbstverlag des Österreichiscen Museums für Volkskunde, 72 p. 44 fekete-fehér és 8 színes kép. FRITZSCH, K. E. – SIEBER, F.: Bergmannische Trachten des 18. Jahrhunderts im Erzgebirge und im Mansfeldischen. Berlin, 1957. FUCHS Erik - NÁNDORI Gyula: Honfoglaláskori vas kéziszerszám metallográfiai vizsgálata. = Történelmi Szemle, 1. évf. 1958. 328-330. old. FUNDÁREK, R.: K vedeckej činnosti Mikuláša Jozefa Jacquina v Banskej Štiavnici. = Z dejín vied a technicky na Slovensku. 3. 1964. 97-114. p. FÜGEDI Erik: Mátyás király jövedelme 1475-ben. = Századok, 1982. 3. sz. 484-506. old. FÜLÖP, József: Funde des prahistorischen Silexgrubenbaues am Kálvária-Hügel von Tata. = Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 25. 1973. 3-25. p. FÜLÖP, József: Katalog der Bergwerke: Ungarn. = 5000 Jahre Feuersteinbergbau. Bochum, 1980. 544-554. p. Abb. FÜLÖP József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon. Bp. 1984. Műszaki Könyvkiadó, 179 old. Színes és fekete-fehér képekkel, ábrákkal, térképekkel. GAÁL István: Milyen kőzetekből és ásványokból csinálták szerszámaikat a Szelim-barlang őslakói? = Természettudományi Közlöny, 70. évf. 1938. 474-480. old. GÁBORI Miklós: Az őskori obszidiánkereskedelem néhány problémája. = Archaeologiai Értesítő, 77. évf. 1949. 50-53. old. GÁBORI Miklós: A késői paleolitikum Magyarországon. Bp. 1964. Akadémiai Kiadó, 85 old. (Régészeti Tanulmányok III.) GÁBORI, Miklós: Les civilisations du Paléolithique moyen entre les Alpes et l'Oural. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 278 p. GÁBORI, Miklós: Type of industry and ecology. = Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 31. 1979. (1980.) 239-248. p. GÁBORI Miklós: Az ősember korának kutatása Magyarországon. = A Magyar Tudományos Akadémia Történeti-Társadalmi Osztályának Közleményei, 30. évf. 1981. (1984.) 91-109. old. GÁBORI Miklós: A Bükk hegység paleolitikumának mai problémái. = A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 20. köt. Miskolc, 1982. 1-7. old.

26

GÁBORI Miklós: A régibb kőkor Magyarországon. = Magyarország története 1. Bp. 1984. Akadémiai Kiadó, 69-115. old. Képekkel. GÁBORI-CSÁNK Vera: Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten. = Magyar Tudomány, 1989. 13-21. old. GÁBORINÉ CSÁNK Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. Gondolat Kiadó, 264 old. 43 színes és 24 fekete-fehér kép. GÁDORI Vilmos - SZEPESHEGYI István: Bauxitbányászat a Bakonyban. Tapolca, 1987. 264 old. GAGYI PÁLFFY András: Érc- és ásványbányászatunk 30 éve. = Bányászatunk 30 éve. 19451975. Bp. 1977. Műszaki Könyvkiedó, 33-43. old. GAGYI PÁLFFY András: A nagybörzsönyi érckutatás felszabadulás utáni története. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 122. évf. 1989. 1. sz. 57-60. old. GALE, N. H.: Mediterranean obsidian source characterisation by strontium isotope analisys. = Archaeometry, Vol. 23. 1981. 41-51. p. GARDINER, Sir Alan H.: The map of the Gold mines in an Ramesside papyrus at Turin. = Cairo Scientific Journal, Vol. 8. 1914. 42. p. GÁRDONYI, S.: Zum Bedeutungswandel in der Bergmannsprache. = Acta Linguistica, Tom. 9. 1959. 361-374. p. GARLAND-BANNISTER: Ancient Egyptian metallurgy. London, 1927. GAVALLÉR Pál: A bányászszerszámok első magyar megjelenése pecséteken. = A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. Miskolc, 1993. 111-118. old. GEDAI István: A magyar középkor pénzverése. = Zsámboki László (szerk.): Közemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből I. Miskolc, 1982. Nehézipari Műszaki Egyetem, 49-66. old. GEDAI István: A magyar pénzverés kezdete. Bp. 1986. Akadémiai Kiadó, 135 old. 18 tábla. GEDEON Tihamér: Néhány új ásványi nyersanyagunk. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 34. sz. 1077-1080. old. 4 kép. GEDEON Tihamér: A magyar bauxit. = Élet és Tudomány, 13. évf. 1958. 18. sz. 554-557. old. 4 kép, 1 grafikon. GERGELY Ernő: A bányamunkások törekvései 1870-1913 között a szakszervezet megalakítására. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 12. sz. 843-845. old. 3 ábra. GERGELY Ernő: A magyarországi bányásztársadalom története 1867-ig. Bp. 1986. Műszaki Könyvkiadó, 326 old. Képekkel.

27

GERGELY Ernő: Régi magyarországi bányavárosok. Torockó. Bp. 1998. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet, 36 old. Képekkel. Geschichte des Bergbaues im Gölnitztale. Der Gründler. 1. 1926. GIERSZEWSKI, Stanislaw: Rézexport Magyarországról Gdanskba a 16. század első felében. = Századok, 1977. 3. sz. 534-543. old. GINDL, J.: Prvé použitie pušného prachu v baníctve. K 330. výročiu svetového úspechu banskoštiavnivkého baníctva. = Rudy, 5. 1957. 41-43. p. GINDL, J.: Banícke znaky zo 16. storočia. = Numismatícké listy, 14. 1959. 5. 144-150. p. GINDL, J.: Počiatky banskobystrickej mincovne. = Numismatické listy, 15. 1960. 5. 135-140. p. GINDL, J.: Z najstarších dejín baníctva a mesta Banskej Štiavnice. = Výsledky banského výskumu. 1. 1961. 9-35. p. GINDL, J.: Tri kapitoly z dejín banskoštavnického baníctva v 17. storoči. = Sborník Pedagogického inštitútu v Martine. 1. 1964. 7-20. p. GINDL, J.: Zo starších dejín železiarstva na strednom Slovensku. = Historický zborník kraja, 3. 1967. 74-88. p. GINDL, J.: Tradičné rozpojovania hornín v stredoslovenskom rudnom baníctve. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 5. 1969. 95-124. p. GINDL, J.: Z dejín histórie horizontálnej dopravy v oblasti štiavnického pohoria. = Z dejín vied a techiky na Slovensku. 7. 1974. 273-296. p. GINDL, Jozef – FRÝVALDSKÝ, Štefan: Vývoj vřtacích a trhacích prác v baníctve na Slovensku. Die entwicklung der Bohr- und sprengarveiten im bergbau der Slowakei. Katalóg k výstave. Katalog úr Ausstellung. [Banská Štiavnica], 1969. Slovenské banské múzeum, 47 p. Illus. GLEICHMANN, Hans Dietrich: Der Füsseberg. Die grosse Zeit des Siegerlander Eisenerzbergbaus. Siegen, 1994. Höpner und Göttert, 124 p. Abb. GLUECK, N.: Mining in ancient Palestine. = South African Mining and Metal Engineer’s Journal, Vol. 48. 1937. 168-196. p. GLUECK, N.: King Solomon’s copper mines. = Illustrated London News, Nr. 4968. 7. July 1934. 26., 36. p. GMELIN, J. F.: Beitrage zur Geschichte des deutschen Bergbaus. Halle, 1783. GOBANTZ, A.: Die laurischen Silberbergwerke in alter Zeit. = Österreichische Zeitschrift

28

für Berg- und Hüttenwesen, Vol. 42. 1894. 123. p. GOMBOCZ Endre: A tellur történetéhez. = Természettudományi Közlöny, 45. évf. 1913. 440-. 442. old. GOODALE, L.: Chronology of iron and steel. Pittsburgh, 1920. GOOSS, Carl: Die römischen Goldberg-Werke Daciens. Die andern Bergwerke Daciens. = Archiv des Vereines für Siebenbürgische Landeskunde, 1874. 151-161. p. GOUIN, L.: Notices sur les mines de ľile de Sardaigne. Cagliari, 1869. GOWLAND, W.: The art of metals and metal working in Old Japan. = Transactions of the Japan Society, Vol. 13. 1915. 20-85. p. GÖMÖRI János: IX-X. századi vasolvasztó helyek Sopron környékén. = Soproni Szemle, 30. évf. 1976. 239-255. old. Képekkel. GÖMÖRI, János: Archäologische eisenforschung in Westungarn. = Wissenschaftliche Arbeiten in Burgenland, 59. Eisenstadt, 1977. 83-99. p. Abb. 20. Taf. 2. GÖMÖRI János: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról. I. Avar kori vasolvasztó kemencék. (A tarjánpusztai vassalak-lelőhelyek próbaásatásai). = Arrabona. A Győri Xantus János Múzeum Évkönyve. 19-20. köt. Győr, 1977-1978. 109-158. old. 40 ábra. GÖMÖRI János: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásáról II. = Arrabona, 21. Győr, 1979. Xántus János Múzeum, 59-86. old. 16 ábra. - Német nyelvű összefoglalóval. GÖMÖRI, János: Frühmittelalterliche Eisen-Schmelzöfen von Tarjánpuszta und Nemeskér. = Acta Archaeologica Hungarica, Vol. 32. 1980. 317-340. p. GÖMÖRI János: A korai középkori vasolvasztó kemencék és az ékelt vasbucák kérdése. = Gömöri János (szerk.): Iparrégészeti kutatások Magyarországon (Égetőkemencék régészeti és interdiszciplináris kutatása). Sopron, 1980. július 28-30. Veszprém, 1981. VEAB, 109-121. old. 7 ábra. – Angol nyelvű összefoglalóval. GÖMÖRI János: Vassalak-lelőhelyek jelentősége az ásványi nyersanyagok történetének kutatásában. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből I. Miskolc, 1982. Nehézipari Műszaki Egyetem, 93-144. old. 8 ábra . GÖMÖRI János: Jelentés az 1986. évi zamárdi vaskohó-ásatásról. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 120. évf. 1987. 5. sz. 256-257. old. 5 ábra. GÖMÖRI János: 10. századi vasolvasztóműhely Somogyfajszon. = Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 129. évf. 1996. 270-279. old. GÖMÖRI János (ed.).: Traditions and innovations in the early medieval iron production. – Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban. Sopron – Somogyfajsz, 1999. DUNAFERR – Somogyország Archeometallurgiai alapítvány – MTA VEAB Ipar-

29

régészeti és Archeometriai Munkabizottság, 240 old. Képekkel, ábrákkal. A somogyfajszi Őskohó Múzeum felavatása alkalmából rendezett archeometallurgiai munkaértekezleten elhangzott előadásokat tartalmazza a többnyelvű kötet. GÖMÖRI, János - KISHÁZI, Péter: Iron ore utilization in the Carpathian Basin up to the Middle Ages with special regard to bloomeries in Western Transdanubia. = Hála, József (ed.): Neogene Mineral Resources in the Carpathian Basin. Bp. 1985. 323-355. p. Figs. 20. GÖMÖRY Árpád (szerk.): Emlékkönyv Dobsina bányaváros alapításának 600 éves évfordulójára. Putnok, 1927. Tapody Árpád Könyvnyomdája, 238 old. GRAY, D. H. F.: Metal-working in Homer. = Journal of Hellenistic Studies, Vol. 74. 1954. 1-15. p. GREGOR Ferenc: A bányászszókincs történetéből. (A klopacskától a karámig.) = Nyelvtudományi Közlemények, 70. évf. 1968. 2. sz. 309-327. old. GREGOR, Ferenc: Die alte ungarische und slowakische Bergbauterminologie mit ihren deutschen Bezügen. Bp. 1985. Akadémiai Kiadó, 343 p. GREGORY, Cedric E.: A Concise History of Mining. New York, 1980. Pergamon Press. GSELL, M.: Eisen, Kupfer und Bronze bei den Alten Agyptern. Karlsruhe, 1910. GUCKLER Győző: Rudóbánya vidékének bányászati fejlődése. = Földtani Értesítő, 3. évf. 1882. 3. sz. 37-41. old. GUILLAUME, L.: La métallurgie du plomb au Laurium. Paris, 1909. GUNDA Béla: Az aranymosó. = G. B.: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956. Alföldi Magvető, 77-84. old. GUNDA Béla: Magyar aranymosók. = Fiúk Könyve, Bp. 1959. 16-17. old. (Csallóköz, Erdély.) GURIN József: A bányászmunka biofizikája. = Természet Világa, 102. évf. 1971. 4. sz. 161162. old. 6 kép. GYARMATI Pál: A boldogkőváraljai régészeti anyag kőzettani vizsgálata. = Folia Archaeologica, Vol. 32. Bp. 1981. Magyar Nemzeti Múzeum, 31-34. old. GYARMATI Pál: A Tarpa-Márki tanyán előkerült pattintott kőeszközök nyersanyagának vizsgálata. = Communicationes Archaeologicae Hungariae, Bp. 1983. Magyar Nemzeti Múzeum, 17-19. old. GYŐRFFY Dezső: Kőzetek és ásványok a Káli-medencében. = Élet és Tudomány, 16. évf. 1961. 14. sz. (április 2.) 431-434. old. 4 kép. 1 térkép. GYÖRKE Zoltán: Aranymosó a Dunán. = Ország-Világ, 1973. okt. 10.

30

GYULAY Zoltán: 225 éves a magyarországi bányamérnökképzés. = A Nehéziari Műszaki Egyetem Közl. 6. Bl. 1960. 11. GYULAI Zoltán: A magyarországi bánya és kohómérnökkképzés kezdetei. = Borsodi Szemle, 6. 1963; BL. 97. 1964. 3. KL. 97. 1964. 1. GYULAY Zoltán: Bányamérnök-továbbképzés a XIX. században. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat. 107. évf. 1974. 2. különszám. (A Bányászati Kutató Intézet Közleményei. XVIII. évf. 2. szám.) 194-197. old. 5 kép. HABASHI, Fathi (ed.): A History of Metallurgy. Sainte-Foy, Québec, 1994. Metallurgie Extractive Québec, Enr. 322 p. Illus. (Az Oxford University Press kiadásában 1954 és 1958 között megjelent A History of Technology című többkötetes munka kohászattörténeti fejezeteinek egybegyűjtött kiadása.) HADDOCK, M. H.: Cultural Contacts of Mining. London, 1949. HADOBÁS Sándor: Rudabánya és a Rudabányai-hegység bibliográfiája. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből. Miskolc, 1984. Nehézipari Műszaki Egyetem, 341-364. old. HADOBÁS Sándor: A martonyi vasércbányászat. (Történeti vázlat.) = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből. III. Miskolc, 1988. Nehézipari Műszaki Egyetem, 163-172. old. von HAIDINGER, W.: Das k. u. k. montanistische Museum 1840-1850. Wien, 1869. HAJNÓCI R. József: A szepesi bányavárosok története. Bp. 1931. Szepesi Szövetség, 106 old. HÁLA József: A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX-XX. században. Bp. 1987. ELTE Bölcsészettudományi Karának Tárgyi Néprajzi Tanszéke, 232 old. Képekkel, ábrákkal. (Dissertaniones Ethnographicae 6.) HÁLA József: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok. Bp. 1995. MTA Néprajzi Kutatóintézat, 400 old. Képekkel, ábrákkal. HÁLA József: Adatok a csák-hegyi kőbányászat történetéhez. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 3-15. old. 5 ábra. HÁLA József: Útépítőkő-bányászat és -készítés Magyarországon. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 16-36. old. 15 ábra. HÁLA József: A bagi kőtörők és kövezők. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 37-72. old. 16 ábra. HÁLA József: A rezi kőipar. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 73-103. old. 33 ábra.

31

HÁLA József: A porlott dolomit bányászata és hasznosítása Pilisvörösváron. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 104-126. old. 15 ábra. HÁLA József: A sárospataki „francia malomkő”. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 127-155. old 19 ábra. HÁLA József: Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszagi Magyarvistán. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 156-188. old. 24 ábra. HÁLA József: Történeti és néprajzi adatok olasz kőbányászok és kőfaragók magyarországi tevékenységéhez. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 189-210. 16 ábra. HÁLA József: Archaikus tűzgyujtási módok a Kárpát-medencében, különös tekintettel a kovatartalmú ásványok és kőzetek hasznosítására. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 213-245. old. 13 ábra. HÁLA József: Az erdélyi gömbkövekről. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 246-260. old. 13 ábra. HÁLA József: Kőbezárt lábnyomok. = Hála J.: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Bp. 1995. 261-288. old. 13 ábra. HÁLA József – LANDGRAF Ildikó: Magyarországi bányászmondák. Rudabánya, 2001. Ércés Ásványbányászati Múzeum, 123 old. HALAGA, Ondrej R.: Spoločenstvo siedmich banských miest košickej správnej oblasti. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 91-102. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) HALKOVICS László: A magyar bányászati statisztika Péch Antal korában. = Péch Antal és kora. Miskolc – Rudabánya, 1997. 201-224. old. HALL, H.: Mining as seen by Herodotus. = Engineering and Mining Journal, Vol. 112. 1921. (Oct.) 614-616. p. HAMPEL József: Régi dáciai aranybányászat. = Archaeologiai Értesítő, 12. évf. 1892. 93. old. HANSEN, H.: De metallis Atticis. Hamburg, 1885. HAPÁK, Pavel: Z histórie železiarstva a baníctva v Gemeri. = Vlastivedný časopis, 10. 1961. 100-104. p. HAPÁK, Pavel: Dejiny železiarskeho priemislu na Slovensku. Od konca 18. storočia do roku 1867. Bratislava, 1962. Vydavateľstvo Slovenskej Akademie Vied, 315 p. HAPÁK, Pavel: K niektorým otázkom technického pokroku v železiarskom priemysle na Slovensku v rokoch 1800-1867. = Z dejín vied a techniky na slovensku, 2. 1963. 205-234. p.

32

HARCOS Tímea: Kőszerszámkészítés a neolitikumban és a Savaria Múzeum Velem-szentvidi csiszolt kőeszközanyaga. = Pannicvlvs, Ser. B. No. 1. Szombathely, 1997. 41-62. old. HARRIS, W.: Roman terracotta lamps: the organization of an industry. = The Journal of Roman Studies, Vol. 70. London, 1980. 126-145. p. HATCHER, John: Rural Economy and Society in the Duchy of Cornwall, 1300-1500. Cambridge, 1970. Cambridge University Press, XIV, 322 p. HAUBELT, J.: Obrysy vědecké práce Giovanniho Antonia Scopoliho v Banskej Štiavnici. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 3. 1964. 115-132. HAUBELT, J.: Studie o Ignáci Bornovi. Praha, 1972. 165 p. HAUER, Franz: Der Goldbergbau von Vöröspatak in Siebenbürgen. Wien, 1852. 30 p. HAUPT, J.: The Hebrew terms for gold and silver. = Journal of the American Oriental Society, Vol. 43. 1923. 116-127. p. HAUPT, Th.: Bausteine zu einer Philosophie der Geschichte des Bergbaus. Leipzig, 1867. HAUSMANN, L.: Commentarium de arte ferri conficiendi veterum, imprimis Graecorum et Romanorum. Gottingae, 1819. HEALY, J. F.: Mining and Metallurgy in the Greek and Roman World. London, 1978. Thames and Hudson. HEBEL, J. P.: Der Bergmann von Falun (1811), neue Ausgabe mit Holzstichen von E. v. Dombrowski, Hrsg. F. Kirnbauer. Wien, 1960. HECKENAST Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525-1526). = Századok, 86. évf. 1952. 2. sz. 364-396. old. HECKENAST, G.: Banskobystrické povstanie 1525-1526. = Historicý časopis, 2. 1954. 71104. HECKENAST Gusztáv: A murányvölgyi vashámoros céh szabályzatai (1585-1713-1755). = Történelmi Szemle, 1. évf. 1958. 3-4. sz. 430-438. old. HECKENAST Gusztáv: Lányi Pál. = Történelmi Szemle, 5. évf. 1962. 1. sz. 18-36. old. HECKENAST Gusztáv: A kora-árpádkori magyar vaskohászat szervezete. = Történelmi Szemle, 9. évf. 1966. 2. sz. 135-161. old. HECKENAST Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Bp. 1970. Akadémiai Kiadó. (Értekezések a történeti tudományok köréből 53.) HECKENAST Gusztáv: A magyarországi vaskohászat történetének iparrégészeti problémái. = Történelmi Szemle, 20. évf. 1977. 2. sz. 329-332. old.

33

HECKENAST Gusztáv: A vashámor elterjedése Magyarországon (14-15. sz.) = Történelmi Szemle, 23. évf. 1980. 1. sz. 1-29. old. HECKENAST Gusztáv: Az 1706-1708. évi bányászmozgalmakról. = Köpeczi B. - Hopp L. R. Várkonyi Á. (szerk.): Rákóczi-tanulmányok. Bp. 1980. Akadémiai Kiadó, 79-85. old HECKENAST Gusztáv: Magyarország vasércbányászata és vastermelése 1526-tól a 18. század végéig. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből III. Miskolc, 1988. Nehézipari Műszaki Egyetem, 129-162. old. HECKENAST Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában. Bp. 1991. Akadémiai Kiadó, 297 old. HECKENAST Gusztáv: A vaskohászati innovációk lehetőségei és akadályai Magyarország történetében a középkortól a 18. század végéig. = ENDREI Walter (szerk.): Műszaki innovációk sorsa Magyarországon. Bp. 1995. Akadémiai Kiadó, 141-170. old. HECKENAST Gusztáv - NOVÁKI Gyula - VASTAGH Gábor - ZOLTAY Endre: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. (A honfoglalástól a XIII. század közepéig.) Bp. 1968. Akadémiai Kiadó, 253 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel. HEDGES, E. S.: Tin in Social and Economic History. London, 1964. HEGEDÜS Lajos: Candidátusi értekezés a föld alatti tulajdon viszonyáról általán s különösen Magyarhonban, a magyar jog és újabb törvényhozás alapjai. Pest, 1853. Beimel J. és Kozma V. 32 old. (Bányajog.) HEGEDŰS Zoltán: Honfoglaláskori vastárgyak és salakok metallográfiai vizsgálatának tanulságai. = Történelmi Szemle, 3 évf. 1960. 119-129. old. HEGEDŰS Zoltán: A diósgyőri Központi Kohászati Múzeum és a soproni Liszt Ferenc Múzeum vasbucáinak kohászattörténeti vonatkozásai. = Történelmi Szemle, 4. évf. 1961. 94106. old. XVI-XXI. tábla. HEGEDŰS Zoltán – NOVÁKI Gyula: Adatok a Sopron-Magashídi vasolvasztó telepről. = Kohászati Lapok, 1961. 373-378. old. Képekkel. HEGYI Imre - LOCSMÁNDY Erzsébet: A Központi Bányászati Múzeum könyvtára. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 627-630. old. 4 ábra. HEHN, V.: Das Salz. 2. Aufl. Berlin, 1901. HEILFURTH, G.: Das Bergmannslied. Kassel, 1954. HEILFURTH, G.: Glückauf! Geschichte, Bedeutung und Sozialkraft des Bergmannsgrusses. Essen, 1958. HEILFURTH, G.: Das Montanwesen als Wegbereiter im sozialen und kulturellen Aufbau der Industriegesellschaft Mitteleuropas. Wien, 1972.

34

HEILFURTH, G.: Der Bergbau und seine Kultur. Zürich, 1981. HEILFURTH, G.: Der Bergbau in Südtirol. Bozen, 1984. HÉJJNÉ DÉTÁRI Angéla: Néhány probléma a művészi öntöttvasművesség köréből. = Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, 2. köt. Bp. 1955. 75-90. old. Képekkel. HÉJJNÉ DÉTÁRI Angéla: Az öntöttvas gyűjtemény új szerzeményeiről. =Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, 3-4. köt. Bp. 1959. 49-67. old. Képekkel. HELLEBRANDT Magdolna: Der Bornzefund von Kurityán. = Studien zur Metallindustrie im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Hrsg. von Tibor Kovács. Bp. 1996. Magyar Nemzeti Múzeum, 183-205. p. 17 fig. HELLEBRANDT Magdolna: Celtic Finds from Northern Hungary. Bp. 1999. Akadémiai Kidó, 300 p. (Corpus of Celtic Finds in Hungary III.) HENSELING, K. O.: Bronze, Eisen, Stahl: Die Bedeutung der Metalle in der Geschichte. Hamburg, 1981. HENTSCHEL, W.: Sachischer Eisenkunstguss. Dresden, 1955. HENWOOD, G.: Cornwall’s Mines and Miners. Truro, 1972. HERMAN, Ottó: Das Paläolithicum des Bükkgebirges in Ungarn. = Mitteilungen des Anthropologische Gesellschaft (Wien), Vol. 28. 1908. 232-263. p. HERMANN Zsuzsanna: Jakob Fugger. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 342 old. HÉZSAY, Johann: Einige der vorzüglichsten Krankheiten der Bergleute. =Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn, Band 9. 1858. 257-261., 273-275., 281-284., 289-292. p. (Bars és Hont megye, a bányászok életmódjának egészségügyi következményei.) HILLEBRAND Jenő: A nyírlugosi obszidián nukleuszdepotleletről. = Archaeologiai Értesítő, 42. évf. 1928. 39-42. old. HILLER, István – SCHMIEDMAIER, Dieter: Heinrich David Wilckens. Student an der Bergakademie Freiberg und erster Professor des Forstinstitutes in Schemnitz. Zum 150. Todestag am 25. Mai 1982. Freiberg und Sopron, 1982. 29 + [30] old. (Veröffentlichungen des Wissenschaftlichen Informationszentrums der Bergakademie Freiberg 98.) HINDICKÝ, Jozef: Nova Baňa. = Vlastivedný časopis, 12. 1963. 178-181. HINDICKÝ, Jozef: Význam baníctva v hospodárskom živote Novej Bane za feudalizmu. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 124-130. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) HLUBEČEK, K.: Posledné hamry a hamerníci. = Sborník pro dějiny přírodních věd a

35

techniky, 2. 1955. 194-213. HOLE, F. - HEIZER, T. F.: An introduction to prehistoric archaeology. 2. ed. New York, 1969. 497 p. Illus. HOLLAND, Eric G.: Coniston Copper. A History. Minthorpe, Cumbria, 1987. Cicerone Press, 312 p. 104 Figs. HOLLÓSVÁRI Imre: Adalékok a „hunyadi vaskőtelep” bányászatának történetéhez különös tekintettel a „kaláni bánya és kohó társaság” alsó-teleki, Vajdahunyad- és polockai bányáira. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, 1905. 211-245. old. Képekkel. HOPPENSACK, M.: Über den Bergbau in Spanien und den Quecksilberbergbau zu Almadén insbesondere. Weimar, 1796. HORÁK, Ján: Mincovníctvo v Kremnici 1328-1945. = Sborník Kremnická mincovňa 13281561-1961. 119-158. HORÁK, Ján: Kremnická mincovna. Banská Bystrica, 1965. HORST, Ulrich – PRESCHER, Hans: Georgius Agricola: Briefe und Urkunden. Heidelberg – Berlin, 1992. Hüthig Verlaggemeinschaft, 827 p. 34 Bildtafeln. HORUSITZKY Ferenc: Bentonit, az ezermester nyersanyag. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 13. sz. 405-409. old. 6 kép. HORVÁTH Árpád: Marsigli, a magyar föld felfedezője. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 3. sz. 67-70. old. 5. kép. HORVÁTH János: A Tokaji-hegység hasznosítható ásványkincsei. = Természet Világa, 113. évf. 1982. 10. sz. 446-448. old. 3 kép, 1 térkép. HORVÁTH Zoltán: A selmeci Bányászati Akadémia és Wolfgang Amadeus Mozart. = Bányászati és Kohászati Lapok – Kohászat, 130. évf. 1997. 4. sz. 145-148. old. HOŠŠO, Jozef: Historicko-archeologický výskum mestského hradu v Kremnici. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 73-81. p. Illus. (Német nyelvű összefoglalóval.) HUE, O.: Die Bergarbeiter. 1-2. Vol. Düsseldorf, 1910. HUSZ Zoltán: Adalékok a Tokaji-hegység érckutatásainak történetéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 110. évf. 1977. 2. sz. 116-118. old. 1 kép, 1 térkép. HYMAN, H.: Old writers on metallurgy. = Metal Industry, Vol. 25. London, 1924. 388., 449., 510., 584.. p. Vol. 26. 1925. 10., 200. p. IAROSLAVSCHI, Eugen – PETROVSZKY, Richard: Cuptoarele de redus minereul de fier de la Fizes, jud. Caras-Severin. – Die Eisenerzschmelzöfen von Fizes – Kreis Caras-Seve-

36

rin. = Tibiscus, Vol. 3. Timisoara, 1974. 147-155. p. Illus. IAROSLAVSCHI, Eugen: Cuptoarele pentru redus minereul de fier de la Sosdea, jud, CarasSeverin. = Acta Musei Napocensis, Vol. 13. Cluj, 1976. 231-237. p. Illus. I. B.: A szobi kőbánya. = Képes Ujság, 1864. 99-101. old. Az iglói huta. = Az Ország Tükre, 1864. 315. old. Képpel. (A szepesi ércbányák áttekintése.) Iron and Steel in the 17th Century; a Contemporary Awedish Account. Hg. M. Fritz. Stockholm, 1982. von ISSER, M.: Schwazer Bergwerkgeschichte. Wien, 1904. IVAN, Ľ.: K 185. výročiu štiavnickej akadémie. = Naša veda, 2. 1955. 3. 154-159. JAHN, M.: Der alteste Bergbau in Europa. Berlin, 1960. JANKOVIČ, Vendelín: Počiatky pomocnýchbratských pokladnic v stredoslovenských banských mestách. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 103-109. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) JANSÁK, Štefan: Praveké sidliska s obsidianovou industriou na Východnom Slovensku. Bratislava, 1935. 193 p. JÁRMAI Ervin: Bányászati tárgyú herendi porcelánok. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 118. évf. 1985. 7. sz. 476-481. old. 14 ábra. JÁRMAI Ervin: Szent Borbála a bányászok védőszentje. Ajka, 1993. Bakonyi Erőmű Rt., 108 old. 38 kép. JASKÓ Sándor: A Budai-hegység XVIII. és XIX. századi bányászatáról. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 118. évf. 1985. 8. sz. 55l-554. old. 3 ábra. JÁVORKA Sándor: Kitaibel Pál. (Az ásványok és kőzetek jegyzékét közreadta Tokody László.) Bp. 1957. Akadémiai Kiadó, 213 old. 4 térkép. JÉKI László: Megjegyzések az egykori mecseki vasércbányászathoz. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 118. évf. 1985. 2. sz. 129-131. old. 1 ábra. JOHANNSEN, O.: Geschichte des Eisens. 2. Aufl. Düsseldorf, 1925. JOVANOVIĆ, Borislav: Metallurgy of the Eneolithic Period in Yugoslavia. Belgrad, 1971. Archaeological Institute, 119 p. 10 table, 5 photos and carte. (Special Editions, Vol. 9.) JOVANOIĆ, B.: Rudna Glava. Najstarije rudarstvo bakra na Centralom Balkanu. Bor – Beograd, 1982. JOVANOVIĆ. B.: Mali Sturac – ein neues prähistorisches Kupferbergwerk in Zentralserbien. = Der Anschnitt, Band 35. 1983. 117-179. p.

37

JUCK, L’ubomir: Výsady banských miest na Slovensku v stredoveku. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 82-90. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) JUGOVICS Lajos: A Sághegy. A sághegyi bazaltbányászat. = Vasi Szemle, 28. évf. 1974. 1. sz. 91-106. old. JUHÁSZ Antal: A réti mészkő kitermelése és felhasználása a Duna-Tisza köze déli részén. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből I. Miskolc, 1982. Nehézipari Műszaki Egyetem, 145-166. old. 10 kép. JUHÁSZ Árpád: Beszélő kövek. = Föld és Ég, 1. évf. 1966. 1. sz. 17-18. old. 5 kép. (Néhány ásványi nyersanyagról.) JUHÁSZ Árpád: Új eszközökkel régi kincsek nyomában. = Föld és Ég, 6. évf. 1971. 1. sz. 91. old. 1 ábra. (Az ásványi nyersanyagok kutatásának új módszerei.) JUHÁSZ Árpád: A kőzetek átalakulása a természetben. = Föld és Ég, 6. évf. 1971. 5. sz. 151154. old. 6 kép. (Néhány ásványi nyersanyag keletkezése.) JUHÁSZ Árpád: A prekambriumtól a jura elejéig. Epizódok a Mecsek hegység földtörténetéből. = Föld és Ég, 18. évf. 1983. 7. sz. 210-214. old. 7 kép. 3 térkép. (Az ásványi nyersanyagok keletkezéséről is.) JUHÁSZ Árpád: Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványi kincsei. Bp. 1983. Gondolat, 511 old. 26 t. JUHÁSZ Árpád: Tíz évvel az olajválság után… Körkép az ásványi nyersanyagokról. = Föld és Ég, 19. évf. 1984. 5. sz. 138- 141. old. 3 kép. JUNG Károly: Bányadémon és bergmandl. (Ismeretlen fel- és délvidéki adatok a bányaszellemek kérdéséhez.) = Néprajzi Látóhatár, 7. évf. 1998. 3-4. sz. 80-83. old. KACHELMANN, Johann: Geschichten der ungarischen Bergstadte und Ihrer Umgebung. 1-3. Band. Schemnitz, 1853-1867. Lorber – Mihalik. 4 sztl. lev. 80 p. 2 tábla; 4 sztl. lev. 192 p. 3 tábla; 4 sztl. lev. 173 p. KACHELMANN, Johann: Das Alter und die Schicksale des Schemnitzer Bergbaues. Schemnitz, 1870. Fr. Lorber, 228 p. KACSKOVICS Lajos: Az Alsó Magyarországi Érczmívelésről. = Tudományos Gyűjtemény, 15. évf. 1831. 9. sz. 69-95. old. KACSKOVICS Lajos: Az Alsó Magyarországi Érczmívelésről. Az Érczkeresésről. = Tudományos Gyűjtemény, 15. évf. 1831. 10. sz. 52-71. KACSKOVICS Lajos: Az Alsó Magyarországi Érczmívelésről. A’ Bánymívelésről. = Tudományos Gyűjtemény, 15. évf. 1831. 12. sz. 36-64. old.

38

KACSKOVICS Lajos: Az Alsó Magyarországi Érczmívelésről. Az aknákról. = Tudományos Gyűjtemény, 16. évf. 1832. 4. sz. 38-64. old. KACSKOVICS Lajos: Az Alsó Magyarországi Érczmívelésről. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény, 16. évf. 1832. 9. sz. 3-43. old. KADIĆ Ottokár: A Szeleta barlang kutatásának eredményei. = A M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 23. köt. 4. füzet. Bp. 1915. 151-278. old. KADIĆ Ottokár et al.: A cserépfalui Mussolini barlang. Bp. 1938. Magyar Királyi Földtani Intézet, 320 p. (Geologica Hungarica. Ser. Paleontologica, 14.) KADLIK Rudolf: A hunyadmegyei vasbányászat multja. = Az Erdélyi Muzeum Vándorgyűléseinek Emlékkönyve, 1911. 30-36. old. KALICZ, Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte des 19,-16. Jahrhunderts v. u. Z. Bp. 1968. Akadémiai Kiadó, 202 p. (Archaeologia Hungarica.) KALICZ Nándor: Agyag istenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Bp. 1970. Corvina Kiadó, 78 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel. (Hereditas.) KALICZ Nándor: A legkorábbi fémleletek Délkelet-Európában és a Kárpát-medencében az i. e. 6-5. évezredben. = Archaeologiai Értesítő, 119. évf. 1992. 1-2. sz. 3-14. old. KAMINSKA, L’ubomira - DUDA, R.: K otázke významu obsidiánovej suroviny v peleolite Slovenska. = Archeologické Rozhledy, 37. Praha, 1985. 121-129. p. KÁRFFY Ödön: Adatok a bányászat történetéhez I. = Történelmi Tár, Új folyam 2. köt. 1901. 468-471. old. [KARLOVSZKY Endre] K. E.: Utasítás a csernabányai vashámor kezeléséről. = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 4. évf. 1897. 126-129. old. KÁROLY E.: Szarukövek a Budai hegységben. = Földtani Közlöny, 56. évf. 1936. 254-277. old. (Őskori kőeszközök nyersanyaga.) KAUFMANN Kamilló: A gömörmegyei bányaipar viszonyai és fölvirágzása feltételei. Pest, 1869. Rudnyánszky B. 72 p. KAZIMÍR, Š.: Stav a rozmiestenie železiarskeho priemyslu na Slovensku v druhej polovici 18. stor. = Historické Stúdie 4.1958. 117-136. KÁZMÉR, M. – PAPP, G.: Minerals from the Carpathians in an eighteenth-cebtury British collection. = Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, Vol. 91. Budapest, l999. 5-36. p. KELLENBENZ, Hermann (Hrsg.): Schwerpunkte der Eisengewinnung und Eisenverarbeitung in Europa 1500-1650. Köln-Wien, 1974. Böhlau, 506 p. (Kölner Kolloquien zur

39

internationalen Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, Bd. 2.) KELLENBENZ, Hermann (Hrsg.): Schwerpunkte der Kupferproduktion in Europa 15001650. Köln-Wien, 1977. KEMENCZEI Tibor: Őskori bronztárgyak a miskolci múzeumban. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, VII. Miskolc, 1968. 19-46. old. 6 kép, 12 tábla. KEMENCZEI Tibor: Újabb bronzleletek Borsod megyéből. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 8. Miskolc, 1969. 27-68. old. 4 kép, 21 tábla. KEMENCZEI, Tibor: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. Bp. 1984. Akadémiai Kiadó, 430 p. (Archaeologia Hungarica. Ser. nova 51.) KEMÉNY G. Gábor: A tárnák ébredése. (Esszé az 1525-26. évi besztercebányai sztrájkról.) = Kemény G. G.: Kapcsolatok vonzásában. Bratislava, 1977. Madách, 5-34. old. KEMÉNY Lajos: Kassa város levéltárából. Hámorbeli szerszámok összeírása. 1637. = Történelmi Tár, 1897. 771-773. old. KENSE, F. J.: Traditional African Iron Working. Calgary, Alberta, 1983. University of Calgary. (African Occassional Papers 1.) KEREKES Árpád: Adatok egy XVI. századbeli civis metallicus schemniciensis élettörténetéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 117. évf. 1984. 11. sz. 772-775. old. 3 ábra. KEREKES Árpád: Néhány megjegyzés a máramarosi sóbányászatról. Hozzászólás dr. Kovás sy Zoltánnak "A máramarosi sóbányászat emlékei" című cikkéhez (BKL Bányászat, 1986. 9. sz., p: 626-631). = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 121. évf. 1988. 2. sz. 122-126. old. 5 ábra. KEREKES Árpád: A Székelyföld leírása c. könyv bányászati vonatkozásai. Orbán Balázs (1829-1890) emlékezetére. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 123. évf. 1990. 4. sz. 263-269. old. 8 ábra. KERPELY Antal: Adatok a vas történetéhez Magyarországon a XIX. század elejéig. Budapest, 1899. KERTÉSZ Pál: A műemléki kőanyagok bányahelyeinek kutatása. = Építés – Építészettudomány, 1982. 1-2. sz. 193-228. old. KERTÉSZ Pál: A műemléki kőanyagok kőzettani azonosításának eddigi tapasztalatai. = Földtani Kutatás, 26. évf. 1983. 4. sz. 5-16. KIRÁLY Pál: A rómaiak aranybányászata Dáciában. = Századok, 1893. 227-236., 328-338. old. KIRCHHEIMER, F.: Das Uran und seine Geschichte. Sturrgart, 1965.

40

KISHÁZI Péter: Megjegyzések a nyugat-dunántúli régi vaskohászati leletek vasérc- és salakmintáin végzett röntgen-diffraktométeres vizsgálatok eredményeihez. = Arrabona. A győri Xántus János Múzeum Évkönyve, 19-20. köt. Győr, 1977-1978. 169-175. old. KISHÁZI Péter: Nyugatmagyarországi régi vaskohászati leletek vasérc- és salakmintáin végzett ásvány-kőzettani és teleptani vizsgálatok eredményei. = Gömöri János (szerk.): Iparrégészeti kutatások Magyarországon (Égetőkemencék régészeti és interdiszciplináris vizsgálata.) Sopron, 1980. július 28-30. Veszprém, 1981. VEAB, 149-156. old. KISS Antal: Dobsina földismei és bányászati tekintetben. = Magyarhoni Természetbarát (Nyitra), 2. évf. 1857. 3. sz. 1. s köv. old. (Földtani térképpel.) KISS Antal: Gömörmegye népe. = Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat. 2. köt. 1868. 138-147. old. (Bányászünnep, vasgyártók ünnepe.) KISS Árpád: Robert Townson (1762-1822) angol utazó látogatása Magyarországon és bányászati-"geológiai" megfigyelései. = A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1989. évről. Bp. 1991. 623-629. old. KISS Árpád: Egy XIX. századi angol utazó geológiai-bányászati jellegű megfigyelései az alsó-magyarországi bányavárosokban. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1989. évről. Bp. 1991. 631-639. old. 2 ábra. (E. D. Clarke /1769-1822/ Travels in various countries of Europe, Asia and Africa, London, 1816. c. könyvében.) KISS Lajos: Kahanyec. = Magyar Nyelvőr, 1959. 489-490. old. (A bányamécses nevének magyarázata.) KISS Lajos: Kozsina-égetés. Szláv eredetű tájszavainkhoz. = Magyar Nyelvjárások, 5. köt. Debrecen, 1959. 149. old. (Bányászszokás: elhasznált házikosarak elégetése június 24. táján, Kapnikbányán.) KISS László: Bányász, kohász és erdész diákhagyományok. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 109. évf. 1976. 3. sz. 205-216. old. 9 ábra. KISS László - KISZELY Gyula: Magyarország műszaki múzeumai. Bp. 1982. Műszaki Könyvkiadó, 194 old. Képekkel. KISS László - KISZELY Gyula - VAJDA Pál: Magyarország ipari műemlékei. - Industrial monuments in Hungary. Bp. 1981. Országos Műszaki Múzeum, 237 old. Képekkel. KISZELY Gyula: A diósgyőri vasgyár alapítása. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 7. sz. 195-198. old. 3 kép. KISZELY Gyula: A diósgyőri vasgyár története Fazola Frigyes leírásában. = A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 2. köt. Miskolc, 1956. 54-57. old. KISZELY Gyula: A diósgyőri Központi Kohászati Múzeum. = Magyar Műszaki Múzeumok Évkönyve 1964. Bp. 1964. Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport, 163-200. old. 11 kép. KISZELY Gyula: Adatok a hámoripar történetéhez, különös tekintettel a borsodi vashámo-

41

rokra. = Történelmi Évkönyv II. Miskolc, 1968. 13-108. old. Képekkel, ábrákkal. K. J.: A tordai só-akna. = Hetilap (Kolozsvár), 1853. 23. sz. KLEMM, Rosemarie – KLEMM, Dietrich D.: Steine und Steinbrüche im Alten Agypten. Berlin – Heidelberg, 1993. Springer Verlag, 465 p. 484 Abb. KLÍR, S. – PARMA, J. B.: Vodotěžné pákové zařízeni z jámy Rotenberg ve Smolníku. = Dějiny věd a techniky (Praha), 6. 1961. 265-276. p. KLUG Ottó (főszerk.): A magyar ezüst története. Az állami alumíniumipar története (19481997). Budapest, 1997. HUNGALU Magyar Alumíniumipari Rt., 428 old. KOČIS – MAKOVÍNY – REISER: Baňa Rožnava historická a súčasná. Baníctvo a úpravníctvo v Rožnave a okolí. Košice, 1990. Východoslovenske vydavateľstvo, 275 p. KOCH Sándor: A magyar ásványtan története. Bp. 1952. Akadémiai Kiadó, 118 old. KOCH Sándor: Az ember és az ásvány. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 27. sz. 11651158. old. 4 kép. KOCH Sándor: A Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és kőzettára. = Természettudományi Közlöny, 1(88). évf. 1957. 2. sz. 49-53. old. 7 k. KOCH Sándor: Magyarország ásványai. Bp. 1966. Akadémiai Kiadó, 419 old. KOCH Sándor: Magyarország ásványai. 2., átdolgozott kiadás. Szerkesztette: Mezősi József. Bp. 1985. Akadémiai Kiadó, 562 old. KOLLÁTH György: Hazánk új ásványkincse: a gipsz. = Élet és Tudomány, 6. évf. 1951. 35. sz. 283-286. old. 1 kép, 1 ábra. KOLLÁTH György: Elő az ásványkincsekkel és a hulladékanyagokkal. = Élet és Tudomány, 6. évf. 1951. 42. sz. 493-495., 499. old. 2 kép. (Hazánk eddig ismeretlen vagy kiaknázatlan ásványkincsinek számbavétele.) KOŘAN, J.: Naše báňská technika v období feudalismu. = Sborník pro dějiny přírodních věd a tehniky, 2. 1955. 5-52. p. KOŘAN, J.: Přehledné dějiny československého horníctví.1. Praha 1955. 214 p. KOŘAN. J.: Naše banská tecnika za feudalismu. = Dějiny věd a techniky (Praha), 2. 1955. 552. p. KOŘAN, J.: Několik poznámek k dějinám hornictví. = Z dejín vied a techniky na Slovesnku. 2. 1969. 112-121. KORÁNYI Pál: Vasbányászat Ugocsában. = Magyar Sajtó, 1855. 23. sz. KOREK József - PATAY Pál: A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Bp. 1958. Ma-

42

gyar Nemzeti Múzeum, 53 p. (Régészeti Füzetek. Ser. II. 2.) KOROKNAI Ákos: Egy feudáliskori részvénytársaság (Rimai Coalitio) szervezése és működése. = Levéltári Szemle, 27. évf. 1977. 3. sz. KOSÁRY Domokos: Péch Antal élete és munkássága. = Péch Antal és kora. Miskolc – Rudabánya, 1997. 7-19. old. KÓS Károly: Ősi jellegű népi technikák. A kő gyűjtögetése, alakítása, csiszolása. = Művelőddés, 21. évf. 1968. 3. sz. 48-51. old. KOVÁCS Endre: A bányaszellem. = Dunatáj, 22. évf. Zombor, 1991. január 15. KOVÁCS Ferenc: Magyarország bányászata a 19. század utoló harmadában. = Péch Antal és kora. Miskkolc – Rudabánya, 1997. 21-31. old. KOVÁCS F. Lajos: A mecenzéfi és merényi hámorokról (1965-1966). = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. Miskolc, 1984. Nehézipari Műszaki Egsetem, 277-296. old. KOVAL, Václav: Élet és halál féme. A vas. Bp. 1965. Táncsics Könyvkiadó, 311 old. Képekkel, ábrákkal. KOVÁSSY Zoltán: A máramarosi sóbányászat emlékei. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 119. évf. 1986. 9. sz. 626-631. old. 5 ábra. KOVÁSSY Zoltán: Válasz Kerekes Árpád megjegyzéseire a máramarosi sóbányászat kérdésében. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 121. évf. 1988. 2. sz. 127-130. old. 4 ábra. KOVÁSSY Zoltán: A „Rhónaszéki Sóstatutum” = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 121. évf. 1988. 5. sz. 332-349. old. 13 ábra. KOWALSKÁ, Eva: Špecifiká školstva v banských mestách. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 261-266. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) KOZLOWSKI, Janusz K.: The Origin of Lithic Raw Materials used in the Palaeolithic of the Carpathian Counties. = Acta Archaeologica Carpathica, Vol. 13. Kraków, 1973. 5-20. p. KOZLOWSKI, Janusz K. (ed.): „Northern" (erratic and Jurassic) flint of south Polish origin in the Upper Palaeolithic of Central Europe. Kraków, 1989. GLOS, 94 p. KÖLESÉRI Sámuel: Auraria Romano-Dacica. Nagyszeben, 1717. 252 p. KÖRMÖCZY László: A perkupai gipsz-anhidritbánya és őrlőmű. = Borsodi Szemle, 3. évf. 1959. 3. sz. 14-16. old. KÖRNYEI Elek: Selmecbánya, Európa egyik legrégibb bányavárosa. = Élet és Tudomány, 21. évf. 1966. 6. sz. 262-268. old. 7 kép. 1 térkép. KŐSZEGI Frigyes: A történelem küszöbén. Bp. 1984. Kossuth Kiadó, 317 old. Képekkel, áb-

43

rákkal. (A korai bányászatra, kohászatra és fémművességre vonatkozó adatokkal.) KŐSZEGI Frigyes: A Dunántúl története a későbronzkorban. Bp. 1988. Budapesti Történeti Múzeum, 220 old. 31 tábla. (A bronzkori fémművességre vonatkozó adatokkal.) KÖVESS Gyula: Memoria Delii - Megemlékezés Deliusról, halálának 200. évfordulóján. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 112. évf. 1979. 1. sz. 57-64. old 8 ábra. KÖVESS Gyula: Bernhard von Cotta emlékezete. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 113. évf. 1980. 12. sz. 835-838. old. 4 ábra. KŐVÁRY László: Az erdélyi arany- és ezüstbányászat története. = Hetilap (Kolozsvár), 1852. 4. sz. KŐVÁRY László: Az erdélyi arany és ezüst bányászat történetéhez. = Hetilap (Kolozsvár), 1852. 37. sz. KŐVÁRY László: Erdély régiségei. Pest, 1852. (Erdély bányászati emlékeiről is ír.) KŐVÁRY László: Erdély földe ritkaságai. Kolzsvár, 1853. (Benne több bányahely ismertetése.) KŐVÁRY László: Tájképek utazási rajzokban. Vál., bev., jegyz.: Bálint József. Bukarest, 1984. Kriterion, 262 old. (Benne: Parajd sóaknája. – Torockó vasbányái. – Verespatak. – Nagyág.) KRALOVÁNSZKY László: A munkácsi vasgyár történeti és statistikai tekintetben. = Magyar- és Erdélyország Képekben, 3. évf. Pest, 1854. 114-116. old. 1 ábra. KRAMER, H.: Der Bergbau in Südafrika. Gotha, 1968. KRATZSCH, K.: Bergstadte des Erzgebirges. München-Zürich, 1974. KRETZOI, Miklós - VÉRTES, László: Upper Biharian (Intermindel) Pebble-industry Occupa tion Size in Western Hungary. = Current Anthropology, Vol. 6. Chicago, 1965. 74-87. p KRISZTIÁN Béla: Georgius Agricola, a bányászat humanista tudósa. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 113. évf. 1980. 11. sz. 769-772. old. KRIZSKÓ Pál: A körmöczi régi kamara és grófjai. Bp. 1880. Magyar Tudományos Akadémia, 64. old. (Értekezések a történeti tudományok köréből VIII/10. 1879.) KRIŽKO Pál: Bethlen Gábor király Körmöcbányán. = Századok, 31. évf. 1897. 495-507., 593-606. old. KROCKER, Werner: A Bochum-i Német Bányászati Múzeum. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 117. évf. 1984. 3. sz. 196-200. old. 7 ábra. KROKER, E.: Leipzig und die sachischen Bergwerke. Leipzig, 1909.

44

KRULIŠ, I.: K některým otázkam vývoje železárskych redukčních pecí. = Dějiny věd a techniky (Praha), 3. 1970. 88-102. KRUTA, Venceslas – LESSING, Erich – SZABÓ, Miklós: Les Celtes. Paris, 1978. 255 p. Illus. (A kelták bányászatáról és kohászatáról is.) KUBÁTOVÁ, Ludmila – PRESCHER, Hans – WISBACH, Werner: Lazarus Ercker (1528/ 30-1594). Probierer, Berg- und Münzmeister in Sachsen, Braunschweig und Böhmen. Leipzig – Stuttgart, 1994. Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, 136 p. 50 Abb. KUBÍNI, Jozef: Bibliografia študií a článkov z dejín baníctva na Slovensku z československých periodík v r. 1945-1966. = Sborník Slovenského Banského Múzea 3. 1967. Bratislava, [1968], 209-219. p. KUČERA, M.: Vývoj soľného monopolu na Slovensku v staršom stredoveku. = Sborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského, 15. 1964. 71-93. p. KUN Béla (szerk.): 25 éves az Országos Érc- és Ásványbányák. Bp. 1990. Országos Érc- és Ásványbányák, 309 old. KUNA, M.: Zur neolitischen und äneolitischen Kupferarbeitung im Gebiet Jugoslawiens. = Godišnjak Sarajevo, XIX/17. Sarajevo, 1981. 13-81. p. Kutná Hora v bánské historii. Kutná Hora, 1968. Oblastní muzeum Kutná Hora, 96 p. KÜHNDEL, J.: Ján Dernschwam, vzdelený faktor Fuggerovcov na Slovensku 1494-1567. = Hištorické štúdie,1. Bratislava, 1955. 168-187. p. KÜHNDEL, J.: Svetový význam slovenskej medi za Fuggerovcov. = Hištorický časopis (Bratislava), 5. 1957. 40-58. p. LABANCZ, Štefan (zostavíl): Banícky Gemer. 70 rokov Baníckého Múzea v Rožňave. [Martin], 1983. Osveta, 213 p. LABUDA, Jozef: Stav archaeologického výskumu na Starom meste v Banskej Štiavnici. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 67-72. p. Illus. (Német nyelvű összefoglalóval.) LÁCZAY SZABÓ Károly: A sárospataki kova-malomkő legújabb vívmányai. = Vasárnapi Ujság, 11. évf. 1864. 48. sz. 518-519. old. LADÁNYI András: Kőbe vésett nyeles ék és kalapács. = Bányamunkás, 85. évf. 1998. szeptember, 7. old. 3 kép. (A nagybörzsönyi bányászati múzeumról és a település bányászatának történetéről.) LADÁNYI András: Az Aranygombos Telkibánya. = Bányamunkás, 85. évf. 1998. szeptember, 7. old. 2 kép. (A község bányászatának múltjáról és az Ipartörténeti Gyűjteményről.) LAMOŠ, T.: Výsady kremnických minciarov v stredoveku. = Historické štúdie, 9. 1964. 209226.

45

LAMOŠ, T.: Vznik a pociatky banského mesta Kremnice (1328-1430). Banská Bystrica, 1969. LÁNG Nándor: A bányászatról. = Debreczeni Közlöny, 1860. 36. sz. LÁNG Nándor: A bihari bányászat. = Debreczeni Közlöny, 1860. 43. sz. LÁNG Nándor: Selmecz és bányászata. = Napkelet, 1862. 215-218. old. LÁNG Nándor: Vasbányászatunk. = A Hon, 1865. 94. sz. LÁNG Nándor: Hazai bányászatunk körülményei. = A Hon, 1865. 100. sz. LÁNG Nándor: Hazai bányászatunkról. = A Hon, 1866. 7. sz. LÁNG Nándor: A selmeczi bányászakadémia. = Magyar Gazda, 2. évf. 487. old. LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosás a Duna mentén. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 114. évf. 1981. 6. sz. 409-417. old. 8 ábra. LÁSZLÓ Endre: A föveny kincse. = Búvár, Bp. 1983. 531-533. old. (Az aranymosásról.) LÁSZLÓ Endre, N.: Aranyász-emlékszoba Somorján. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 117. évf. 1984. 7. sz. 483-484. old. 3 ábra. LÁSZLÓ Endre, N.: A Lappföld aranya. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 119. évf. 1986. 3. sz. 192-196. old. 4 ábra. LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosás a Dráván és a Murán. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 119. évf. 1986. 5. sz. 336-344. old. 7 ábra. LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosás a Kárpát-medencében. Bp. 1988. Gondolat, 328 old. Képekkel és ábrákkal. LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosás a Dráván és a Murán. = Somogyi Honismeret, 1993. 2. sz. 9-15.old. 2 kép. LÁSZLÓ Endre, N.: Aranymosó cigányok a Kárpát-medencében. [Dunaharaszti], 2000. Nap Alapítvány, 104 old. LÁSZLÓ Gyula: A magyar pénzverés kezdeteiről. = Századok, 97. évf. 1963. 382-397. old. LAZÁR, V. – MAGULA, R.: Z dejín baníctva a hutníctva z Zlatej Idke. = Nové Obzory, 15. 1973. 85-131. LÁZÁR Jenő: A sághegyi őskori telep bronzművessége. = Dunántúli Szemle, 1943. 280-287. old. LÁZÁR Jenő: A magyarországi korai vaskor történetének kérdései. = Antik Tanulmányok, 13. évf. 1956. 1-22. old.

46

LECH, Jacek: Flint mining among the early farming communities of Central Europe. = Przeglad Archeologiczny, 28. Poznan, 1981. 5-55. p. LEHOTSKÁ, D.: Bratislavská mincovňa v stredoveku. = Historické štúdie, 2. 1956. 216-241. LENZ, A.: Die Mineralogie der Griechen und Römer. Gotha, 1901. LEPSIUS, R.: Die Metalle in den altagyptischen Inschriften. Berlin, 1872. LIFFA Aurél: Telkibánya és környékének földtana és kőzettana. = A Magyar Állami Földtani Intézet évkönyve, 41. köt. Bp. 1953. 3. füz. 1. és köv. old. LIFFA Aurél: Telkibánya bányaföldtani viszonyai. = A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 42. köt. Bp. 1955. 4. füz. 211. s köv. old. LIMET, H.: Le travail du métal au pays de Sumer. Liege – Paris, 1960. LIPOLD, M.: Der Bergbau von Schemnitz. Wien, 1867. LISZKAY Gusztáv: Tanulmányok a vas történelme körül. = Bányászati és Kohászati Lapok, 4. évf. 1871. 55-58. old. LOMIČ, V.: J. T. Peithner. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 4. 1966. 47-60. von LÖHNEYSS, G. E.: Bericht vom Bergwerck. Zellerfeld, 1617. LUDWIG, Karl-Heinz: Die Agricola-Zeit im Montangemalde. Düsseldorf, 1979. LUDWIG, Karl-Heinz – SIKA, Peter (Hrsg.): Bergbau und Arbeitsrecht. Die Arbeitsverfassung im europaischen Bergbau des Mittelalters und der frühen Neuzeit. Wien, 1989. VWGÖ-Verlag, 384 p. (Böcksteiner Montana 8.) LUKAČKA, Ján: Baníctvo v oblasti stredného a severného Ponitria. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 193-195. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) LUKÁCS Béla: Balán. = Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat. 1. köt. Pest, 1867. 195-196. old. 1 ábra. LIKÁCS Béla: Nagyág és Déva vára. = Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat. 1. köt. Pest, 1867. 287-290. old. 2 ábra. LUKÁCS Béla: Az erdélyi bányavidék. = Magyarország Képekben, 2. köt. Pest, 1868. 1-17. old. 13 ábra. LUKÁCS Béla: Gozár. = Vasárnapi Ujság, 1868. 23. sz. (Kép a bányászéletből. Az aranybányából csempészett kőzetek orgazdája.) LUKÁCS Béla: Aranymosó czigányok. = Vasárnapi Ujság, 1870. 17. sz. Képpel.

47

LUKÁCS Béla: A botesi és korábiai római bányagyarmat. = Archaeologiai Közlemények, 13. évf. 1879. 350-355. old. LUX Gyula: Dobsina településének és birtoklásának története. = Turul, 48. évf. 1934. 3-4. sz. LUX Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez. Bp. 1938. LUX, Julius: Eine deutsche Sprachinsel im Karpatenraum. Dobschau. München, 1959. Verlag des Südostdeutschen Kulturwerks, 166 p. 12 Taf., 1 Karte. [Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks. Reihe B. (Wissenschaftliche Arveiten) 13.] MAGULA, Rudolf: Banícke svietidlá v múzeách na Slovensku. Košice, 1991. Východoslovenské vydavatel’stvo, 80 p. 75 kép. MAGULA, Rudolf – TURČAN, Tibor: Banské lampy. História a vývoj v podmienkach baníctva na územi Slovenska. – Grubenlampen. Geschichte und Entwicklung unter den Bedingungen auf dem Gebiet der Slowakei. Agentura VIZUAL, Košice, 1995. 123 p. 120 kép. A magyar birodalom bányászata 1867-ben. = Hivatalos Statistikai Közlemények, 1869. 1. sz. 143-174. old. Magyar- és Erdélyország bányászata 1866-ban. = Hivatalos Statistikai Közlemények, 1868. 115-152. old. MAGYAR Eszter: A feudalizmus kori erdőgazdálkodás az alsómagyarországi bányavárosokban (1255-1747). Bp. 1983. Akadémiai Kiadó, 227 old. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 101.) MAGYAR László András: Jean Baptiste Morin és Magyarország. Egy ismeretlen Hungaricum. = Magyar Könyvszemle, 114. évf. 1998. 1. sz. 48-53. old. (Magyarországi adatok a bányaszellemről Morin 1619-ben megjelent Nova mundi sublunaris anatomia c. könyvében.) Magyarországi és erdélyi bányahelyek. = Vasárnapi Ujság, 1862. 412-413., 424-425., 460461., 509., 522., 534. old. (Selmec, Körmöcbánya, Szomolnok, Besztercebánya, Nagyág, Nagybánya, Balánbánya, Vöröspatak.) MAKKAI László: Műhely- és hutaleltárak a XVII. századi Rákóczi-uradalmakból. = Történelmi Szemle, 1. évf. 1958. 3-4. sz. 448-452. old. MAKKAY János: A magyarországi neolitikum kutatásának új eredményei. Bp. 1982. Akadémiai Kiadó, 181 old. (Korunk Tudománya.) MALATINSKÝ, Kornel – POPOVIČ, Michal: Z dejín baníctva v Rudňanoch. Košice, 1985. Východoslovenské vydavateľstvo, 134 p. Illus. MALKOVSKÝ, J.: Slovenské kovohutnictví do 18. století a význam banskoštiavnické akadé-

48

mie pro jeho rozvoj. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 4. 1966. 111-146. MARGITAY József: A magyar kőbányaipar válsága. Bp. 1932. MARJALAKI KISS Lajos: Egy borsodi vashámor 1399-ben. = Borsodi Szemle, 2. évf. Miskolc, 1958. 62-64. old. (Jósvafő.) MÁRKUP Ferenc: A vajda-hunyadi és gyalári vasbányák fejlődése. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, 8. köt. Déva, 1897. 20-26. old. MÁRKUS István: Jegyzetek a Mátra mögül. = Csillag, 1956. 168-171. old. (Istenmezejei bányász-parasztok.) MARSCHAN, Joseph Wilhelm: Das Vorkommen des Waschgolden in Ungarn wie am Ural, in Brasilien und Californien. Finanziell, geologisch, technisch und industriell dargestellt. Wien, 1855. MARSCHAN, Joseph Wilhelm: Vorkommen von Waschgold in den Diluvialgebilden von Ungarn. = Jahrbuch der Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichanstalt (Wien), 1855. MARSINA, Richard (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 265 p. (A kötet a szlovákiai bányavárosokról 1987. május 26-28-án Žiar nad Hronomban megtartott szimpozium előadásait tartalmazza, német nyelvű összefoglalókkal. Az egyes előadások címleírásait a szerzők neve alatt külön közöljük.) MARSINA, Richard: Banskoštiavnické mestské a banské právo.= Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 13-35. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) MARTOS Gábor: A Központi Bányászati Múzeum pedagógiai-, közművelődési feladatai. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 631-635. old. 4 ábra. MATOUŠEK, C.: Grosse Ingenieure. München. 1954. (Hell J. K.) MAURITZ Béla et al.: A kisvarsányi meteorkő. = Földtani Közlöny, 83. évf. 1953. 138-144. old. MEDNYÁNSZKY Dénes: Adalékok a Fugger okmánytárhoz. = Történelmi Tár, 1883. 485490. old. von MEGERLE-MÜHLFELD, J. J.: Merkwürdigkeiten der kgl. Freien Bergstadt Kuttenberg. Wien, 1825. MÉHES Kálmán: Uránércek nyomában. = Föld és Ég, 3. évf. 1968. 4. sz. 110-111. old. 4 kép. MEIXNER, Heinz: Balthasar Rösler bányamérő jelentősége a XVII. század bányászatában. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 2. sz. 121-126. old. 6 ábra. MELCZER Jakab: Geographiai, Historiai, és Statisticai Tudósítások Szepes Vármegyéről. = Tudományos Gyűjtemény, 2. évf. 1818. 11. sz. 3-32. old. és 12. sz. 3-26. old. (A szepesi bányászatról és bányavárosokról is közöl adatokat.) MELNÍKOVÁ, Marta: Banské podnikanie na Červenokamenskom a Malackom panstve Pál-

49

fiovcov v 17. a 18. storoči. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 188-192. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) MERCER, R. J.: Grimes Graves. London, 1981. MESTER Zsolt: A Subalyuk-barlang középső paleolitikus iparának újraértékeléséhez. = Folia Archaeologica, 40. köt.Bp. 1989. Magyar Nemzeti Múzeum, 11-35. old. 7 ábra, 4 tábla. Francia nyelvű összefoglalóval. MÉSZÁROS Gyula - VÉRTES László: Őskőkori festékbánya Lovason. = Archaeologiai Értesítő, 82. köt. 1955. 1. sz. 3-18. old. 2 kép, 4 tábla. MÉSZÁROS, Gyula - VÉRTES, László: A paint mine from the Early Upper Palaeolithic age near Lovas (Hungary, County Veszprém). = Acta Archaeologica. Vol. 5. Bp. 1955. 1-31. p. Illus. MÉSZÁROS József: Az úrkúti Csárda-hegy. = Természet Világa, 113. évf. 1982. 6. sz. 274275. old. 7 kép. MICHÁLEK, F.: Po stopách starého oravského železářstvi. = Krásy Slovenska, 33. 1957. 1. 29-33. p. MIHALIK Sándor: Resicza jelene és múltja. Resiczabánya, 1896. 197 old. MIHALOVITS János: A hazai bányatársládák eredete és fejlődésük főbb mozzanatai 1854-ig. = Bányászati és Kohászati Lapok, 58. évf. 1925. 253-258., 273-277., 286-291., 302-307., 318-322., 353-355., 369-374. old. MIHALOVITS János: Az első magyar bányatisztképző iskolák alapítása. = Bányászati és Kohászati Lapok, 64. évf. 1931. 49-54., 73-78. old. MIHALOVITS János: A gőz és a komprimált levegő a XVIII. századbeli magyar bányászat szolgálatában. = Bányászati és Kohászati Lapok, 65. évf. 1932. 265-170. old. 5 ábra. MIHALOVITS János: Néhány adat Polhem Kristófról. = Bányászati és Kohászati Lapok, 66. évf. 1933. 511-513. old. MIHALOVITS János: Munkásjog az 1573. évi Miksa-féle bányarendtartásban. = Bányászati és Kohászati Lapok, 67. évf. 1934. 106-114., 128-134., 153-158., 178-182., 222-227., 248-253., 285-289., 396—406., 427-433., 481-483., 525-527. old. MIHALOVITS János: Az első bányatisztképző tanintézet alapítása. = Bányászati és Kohászati Lapok, 68. évf. 1935. 292-293. old. MIHALOVITS János: Polhem Kristóf. a magyar vérből származott svéd Archimedes (16611751). = Bányászati és Kohászati Lapok, 71. évf. 1938. 145-157. old. MIHALOVITS János: A selmeci Bányászati Akadémia alapítása és fejlődése 1846-ig. [Sopron], 1938. A M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának Könyvkiadó Alapja, 67 old. (Bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatásunk története 1735-1935. 2. füzet.)

50

MIKOLAY István - SZOMOLÁNYI Gyula: A magyarországi uránérc kutatásának és bányászatának kezdetei. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 605-608. old. 4 ábra. MIKULIK József: Dobschau. Eine monographische Skizze mit einem Anhang: die Dobschauer Eishöhle. Mit 6 Illustrationen. Kaschau, 1878. MIKULIK József: Népmondák Dobsina vidékéről. = Képes Családi Lapok, 1878. MIKULIK József: Dobsinai mondák. = Képes Családi Lapok, 1880. MIKULIK József: A bánya- és vasipar története Dobsinán. Budapest, 1881. Athenaeum, 80 old. MIKULIK József: Dobsina és népe. = Eperjesi Lapok, 1881. 46. és 47. sz. MIKULIK József: A bányászat hajdan és most. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 16. évf. 1883. 142-144., 159-160., 165-167., 169-171. old. MIKULIK József: Magyar kisvárosi élet 1526-1715. Történeti tanulmány. Rozsnyó, 1885. 295 old. (Rozsnyó.) MILLER, D. E. – van der MERWE, N. J.: Early metalworking in Sub-Saharan Africa. = Journal of African History, Vol. 35. 1994. 1-36. p. MILOSEVICH M.: Gömörmegye nyersvas termelésének fejlődése. Budapest, 1896. MOESTA, H.: Erze und Metalle. Ihre Kulturgeschichte im Experiment. Berlin, 1983. MOLENDA, D.: Poczatki ppolskiego szkolnictwa górniczego i udzial akademii Górniczei w Baňskiej Szczawnicy w ksztalceniu polskich fachowcóv. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 4. 1966. 61-70. MOLENDA, Danuta: Das polnische Berg- und Hüttenwesen bei Agricola und seine Werke in Polen. = Der Anschnitt, Vol. 46. 1994. No. 4-5. 133-138. p. MOLLOY, Peter M.: The History of Metal Mining and Metallurgy: An Annotated Bibliography. New York, 1986. Garland. (Bibliographies of the History of Science and Technology. Vol. 12,) MOLNÁR László: 150 éve született Schenek István, a selmeci akadémia tudós-feltaláló professzora. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 113. évf. 1980. 6. sz. 412-414. old. 3 ábra. MOLNÁR László: Mária Terézia rendeletei és azok hatása a bányászatra. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 115. évf. 1982. 5. sz. 336-340. old. MOLNÁR László: A bányászati muzeológia fejlődése és helyzete Magyarországon. = Bányá-

51

szati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 579-585. old. 7 ábra. MOLNÁR László: A Központi Bányászati Múzeum épületének története és műemléki helyreállítása. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 617-626. old. 18 ábra. MOLNÁR László: A bányamunkásság kialakulásának néhány történeti sajátossága Magyarországon a XIX. század végéig. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 118. évf. 1985. 6. sz. 412-415. old. MOLNÁR László: Az első nemzetközi bányászati tudományos konferencia és egyesület. = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1986. Bp. 1985. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 40-43. old. 2 kép. MOLNÁR László: A XVI-XVII. századi nemesférmérc-bányászat Magyarországon és Erdélyben. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 119. évf. 1986. 1. különszám, 4555. old. 12 ábra. MOLNÁR László: Thurzó János (Lőcse, 1437. ápr. 30. – Nagybánya, 1508. okt. 10.) = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1987. Bp. 1986. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 102-105. old. 2 kép. MOLNÁR László: 550 éve született Thurzó János, az európai hírű bányavállalkozó. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 120. évf. 1987. 4. sz. 273-278. old. 7 ábra. MOLNÁR László: Born Ignác és a szabadkőművesség. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 120. évf. 1987. 6. sz. 414-418. old. 5 ábra. MOLNÁR László: A magyar bányagépesítés a XVIII. században. Hell József Károly születésének 275. évfordulóján. = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988, Bp. 1987. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 54-56. old. 1 kép. MOLNÁR László: A bányász kalapács-ék jelkép története. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 121. évf. 1988. 10. sz. 705-711. old. 13 ábra. MOLNÁR László: Nagybörzsöny ércbányászatának rövid története. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 122. évf. 1989. 1. sz. 52-56. old. 6 ábra. MOLNÁR László: Szent Borbála kultusza az európai bányászattörténeti műalkotások tükrében. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 123. évf. 1990. 9-10. sz. 631-643. old. 33 ábra. MOLNÁR László: Mátyás király és a magyar montanisztikum. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 123. évf. 1990. 11-12. sz. 757-763. old. 9 ábra. MOLNÁR László: 100 éves az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1991. Bp. 1990. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 76-79. old. 1 kép. MOLNÁR László: 1994 - Agricola éve. 500 éve született a reneszánsz nagy tudósa. = Bányá-

52

szati és Kohászati Lapok - Bányászat, 127. évf. 1994. 6. sz. 669-.678. old. 5 ábra. Beszámoló az Agricola születésének 500. évfordulója alkalmából tartott rendezvényekről és a jubileumi év egyéb eseményeiről. MOLNÁR László: Delius életpályája és munkássága. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 128. évf. 1995. 4. sz. 335-346. old. 11 ábra. MOLNÁR László: A Kárpát-medence 1100 éves bányászatának történeti áttekintése. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 5. sz. 414-428. old. 14 ábra. MOLNÁR László: Magyarországi középkori bányászati dekrétumok külföldi bemutatása. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 5. sz. 442-446. old. 5 ábra. MOLNÁR László: A 17. század legszebb bányaábrázolásának története (Marsigli 1690-es években készült metszete.) = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 5. sz. 476-482. old. 3 ábra. MOLNÁR László: Az egyetlen, magyar bányászalakokat ábrázoló pincetokkészlet a 18. századból. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 5. sz. 492- 496. old. 5 ábra. MOLNÁR, L. – WEISS, A.: Ignaz Edler von Born und die Socitätz der Bergbaukunde 1786. Wien, 1986. 129 p. MONTANUS, H.: Antiker Bergbau in Griechenland. = Montanistische Rundschau, 1902. 1202-1244. p. MORITZ, F.: Die Bergwerke im Alten Arabien. = Der Neue Orient, Vol. 1. 1917. 36. p. MOSCH, K. F.: Zur Geschichte des Bergbauesin Deutschland. 2 Bde. Liegnitz, 1829. MOTZ, F.: Über die Metallarbeiter der heroischen Zeit. Meiningen, 1868. MOZSOLICS, Amália: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967. Akadémiai Kiadó, 280 p. (Archaeologia Hungarica.) MOZSOLICS, Amália: Bronz- und Goldfunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Forró und Ópályi. Bp. 1973. Akadémiai Kiadó, 364 p. (Archaeologia Hungarica.) MOZSOLICS, Amália: Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos, Kurd und Gyermely. Bp. 1985. Akadémiai Kiadó, 523 p. (Archaeologia Hungarica.) MÖLLER, G.: Die Metallkunst der Alten Ägypter. Leipzig, 1923. MORARU-POPA, Georgeta: Date etnografice la prelucrarea metalelor in izvoara antice. – Ethnographic data about the processing of metals in ancient sources. = Revista de Folclor, 1965. 453-476. p. Illus.

53

MRÁZ Gusztáv: A dobsinai német nyelvjárás. Bp. 1909. Magyar Tudományos Akadémia, 132 old. (Magyarországi német nyelvjárások 7.) MROŻEK, Stanoslaw: Niewolnicy w rzymskich kopalniach zlota w Dacji. – Les esclaves dans les mines d’or romaines en Dacie. = Archeologia, Vol. 16. Warszawa, 1965. 119128. p. MROŻEK, Stanislaw: Stosunski spoleczne w rzymskych kopalniach zlota w Dacji w II wieku naszej ery. – Les mines d’or de Dacie au Iie siecle. (Aspects sociales et administratives.) Torun, 1966. 128 p. Illus. MROŻEK, Stanislaw: Aspests sociaux et administratifs dans mines d’or romaines de Dacie. = Apulum, Vol. 7. No. 1. 1968. 307-326. Illus. MROŻEK, Stanislaw: Über die Arbeitsbedingungen in römischen Bergwerkwn des 2. Jahrhunderts u. Z. Vipasca – Alburnus Maior. = Das Altertum, Vol. 14. 1968. 162-170. p. Ill. MROŻEK, Stanislaw: Les prix dans les mines d’or de Dacie au 11e siecle de n. é. = Apulum, Vol. 9. 1971. 443-452. MROŻEK, Stanislaw: Die Goldbergwerke im römischen Dazien. = Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt, II:6. Berlin, 1977. 95-109. p. Abb. MUCH, M.: Die Kupferzeit in Europa. Jena, 1893. MUHLY, J. D.: Copper and Tin in the Bronce Age. Hamden, Connecticut, 1973. MÜLLNER, A.: J. A. Scopoli als Werkarzt in Idria 1754 bis 1769. = Berg- und Hüttenmannisches Jahrbuch 54. 1906. 227-298. p. MÜNNICH Adolf: A felsőmagyarországi bányapolgárság története. Igló, 1895. 127 old. MÜNNICH Sándor: Igló kir. korona- és bányaváros története. Igló, 1896. MYSKOVSZKY Viktor: A beszterczebányai vár. = Vasárnapi Ujság, 1869. 426. old. Képpel. (Település, helytörténeti adatok, bányászat, Borbála-kultusz.) NÁBRÁCZKY Béla: A réz története. A rézkorszaktól Róma bukásáig. = Élet és Tudomány, 21. évf. 1966. 39. sz. 1860-1864. old. 4 kép. 1 térkép. NÁBRÁCZKY Béla: A réz története. Róma bukásától az elektromosság koráig. = Élet és Tudomány, 21. évf. 1966. 40. sz. 1909-1913. old. 4 kép. 1 térkép. NÁBRÁCZKY Béla: A réz története. Az elektrolitréz korszaka. = Élet és Tudomány, 21. évf. 1966. 41. sz. 1957-1961. old. 1 térkép. NÁBRÁCZKY Béla: A gyémánt története. = Élet és Tudomány, 22. évf. 1967. 40. sz. 19041908. old. 6 kép. NAGY Béla: A nagybörzsönyi ércbányászat és érckutatás története. = Földtani Közlöny, 114.

54

évf. 1984. 3. sz. 387- 403. old. 7 ábra. NAGY Ferenc (főszerk.): Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Bp. 1992. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 687 old. (A magyar bányászat, kohászat és földtudományok minden jelentősebb személyiségének életrajza megtalálható a kötetben.) NAGY István: A magyar kamara 1686-1848. Bp. 1971. Akadémiai Kiadó. NAGY Soma: Selmecz földtani és ipari tekintetben. = Delejtű (Temesvár), 1859. 36. és 134. old. NANDRIS, John: A re-consideration of the South-East European Sources of archaeological obsidian. = University of London Bulletin of the Institute of Archeology, Vol. 12. 1975. 71- 94. p. NAPIER, J.: Ancient workers and artificiers in metal. London, 1856. NASH, W. G.: The Rio Tinto Mines, its History and Romance. London, 1904. NAUMANN, Friedrich (Hrsg.): Georgius Agricola 500 Jahre. Wissenschaftliche Konferenz vom 25. bis 27. Marz 1994 in Chemnitz. Basel, 1994. Birkhauser Verlag, 512 p. Abb. NEEDHAM, J.: The Development of Iron and Steel Technology in China. London, 1958. NEMCSIK Pál: A magyar bányamunkásság zenei élete. Bp. 1981. Zeneműkiadó, 192 old. NÉMETH Béla: Born Ignác. = Élet és Tudomány, 8. évf. 1953. 36. sz. 1123-1126. old. NÉMETH Béla: Kitaibel Pál, a vegyész. = Élet és Tudomány, 12. évf. 1957. 41. sz. 12831285. old. NÉMETH József: Hogyan bányászták az agyagot a sümegi fazekasok? = Középdunántúli Napló (Veszprém), 1958. március 16. NÉMETHY Endre: A kislődi vashámor készítményei 1785-ben = Néprajzi Közlemények, 1956. 273-275. old. NEMITZ, R. – THIERSE, D.: St. Barbara. Weg einer Heiligen durch die Zeit. Zweite, überarbeitete Aufl. Essen, 1996. Verlag Glückauf, 500 p. 280 Abb. NEOGI, D.: Copper in Ancient India. Calcutta, 1918. NEUBURG, Cl.: Untersuchungen zur Geschichte des römischen Bergbaus. 1-2. = Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft, Vol. 56. 1900. Cap. 1.: 46-112. p., cap. 2.: 279-335. p. NEUBURG, Cl.: Der Zusammenhang zwischen römischem und deutschem Bergbau. = Zeitschrift für die gesamte Staatwissenschaft, Vol. 63. 1907. 161-181. p. NEUMANN, Alfred: Lampen und andere Beleuchtungsgerate aus Vindobona. Wien, 1967.

55

28 p. Abb. NEUMANN, B.: Die Metalle - Geschichte, Vorkommen und Gewinnung. Halle, 1904. NISSEN, G. B.: Røros kobberwerk 1644-1974. Trondheim, 1978. NIUNY Fridolin: Az aranymosdák Bánságban. = Delejtű (Temesvár), 1859. 298-300. old. NOESKE, Hans-Christoph:: Studien zur Verwaltung und Bevölkerung der dakischen Goldbergwerke in römischer Zeit. = Bonner Jahrbücher 177. Bonn, 1977. 271-416. p. Abb. NOVÁKI, Gyula: Überreste des Eisenhüttenwesens in Westungarn. = Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Bd. 35. 1966. 163-198. p. Abb. NOVÁKI Gyula – VASTAGH Gábor: Középkori vasolvasztóhely feltárása Felsőkelecsényben. = A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. Miskolc, 1963. 55-63. old. Képek. NOVÁK, Ján: Vzťahy Banskej Štiavnice s banickou Európou do založenie Banskej Akadémie. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Obzor, 36-49. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) NOVOTNÁ, M.: Medená nástroje a problém najstaršej ťažby medi na Slovensku. = Slov. archeológia, 3. 1955. 70-98. OBLATEK Béla – Aknaszlatinai GYÖRGY Gusztáv (szerk.): A Nagybányai Bányakerület monografiája. Az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya-vidéki Osztályának megbízásából összeállította: - - és --. Nagybánya, 1912. 138 old. Kihajtható táblázatokkal. O’BRIEN, W. F.: Prehistoric copper mining in south-west Ireland. = Proceedings of the Prehistoric Society, Vol. 56. 1990. 269-290. p. O’BRIEN, W. F.: Mount Gabriel: A Bronze Age Copper Mine in South West Ireland. Galway, 1994. University of Galway Press. O’BRIEN, William: Ross Island and the Mining Heritage of Killarney. Galway, 2000. Department of Archaeology. National University of Ireland, 30 p. Illus. OIKONOMOS, P.: Eine neue Bergwerksurkunde aus Athen. = Athenische Mitteilungen. Vol. 35. 1910. 274-294. p. Okmánytár a Fuggerek magyarországi nagykereskedése és rézvállalatának történetéhez. Közli: Wenzel Gusztáv. = Történelmi Tár, 1882. 622-669. old.; 1883. 61-97.old., 262-287. old., 462-485. old. ORMOS Károly: Magyar bányamérő műszerek a XVI. században. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 597-601. old. 7 ábra. ORMOS Károly: Emlékezés bányászatunk nagyjaira 1983-ban. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 12. sz. 840-842. old.

56

Schitko József, ifj. Litschauer Lajos, Tettamanti Jenő. ORMOS Károly: Emlékezés bányászatunk nagyjaira 1984-ben. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 117. évf. 1984. 12. sz. 843-845. old. [200 éve született Svaiczer Gábor (1784-1845) stb.] OROSZ Endre: Rómaiak nyomai a Bácsitorok nevű kőbányában. = Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925. 69-71. old. OROSZHEGYI Józsa: Verespatak: = Napkelet, 1860. 253. old. (A bánya.) OTTO, H. – WITTER, W.: Handbuch der altesten vorgeschichtlichen Metallurgie in Mitteleuropa. Leipzig, 1952. Barth. PANIOWSKI, A.: Die Montanindustrie Oberschlesiens vor hundert Jahren. Kattowitz, 1900. PANTÓ Dezső: A dunai aranymosás kérdése. Bp. 1935. A szerző kiadása, 93 old. 59 ábra. (Különlenyomat a Földtani Közlöny 65. évfolyamának 7-9. füzeteiből.) PANTÓ Endre: A 75 éves nagyüzemű vasércbányászat l880-l955. = Pantó Endre et al. (szerk.): Rudabánya ércbányászata. Bp. l957. OMBKE, 102-221. old. 37 ábra. PANTÓ Endre – PANTÓ Gábor – PODÁNYI Tibor – MOSER Károly (szerk.): Rudabánya ércbányászata. Bp. 1957. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 419 old. PANTÓ Gábor: A nagybörzsönyi ércelőfordulás. = Földtani Közlöny, 79. évf. 1949. 421-433. old. PANTÓ Gábor: Érckutatás Magyarországon. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 4. sz. 163166. old. 3 kép. PAPP Gábor: A tíznevű ásvány. (A wehrlit kutatástörténete 1945-ig.) = Ásványgyűjtő Figyelő, 3. évf. 1986. 17-25. old. PAPP Gábor: Adalékok a nagybörzsönyi wehrlit lelőhelyének kérdéséhez. = Földtani Közlöny, 120. évf. 1990. 1-2. sz. 101-102. old. PAPP, G.: Dr. Lajos Tehel (1769-1816), the first curator of our museum. = Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, Tomus 84. Budapest, 1992. 195-197. p. PAPP, Gábor: Ignaz von Born und der Karntner Bleispat. = Carinthia II. l83./103. Jahrg. Klagenfurt, 1993. 95-108. p. 5 Abb. PAPP, Gábor: On the mineral species first described from the Carpathian Region. = Acta Mineralogica- Petrographica. Vol. 38. Supplementum. Szeged, 1997. 65-75. p. PARBO, Arvi: Down Under. Mineral Heritage in Australasia. Parkville, Victoria, 1992. The Australasian Institute of Mining and Metallurgy, 310 p. Abb. (The Australasian Institute of Mining and Metallurgy Monograph Series 18.)

57

PARMA, J. B.: Vznik dobývacích metód v rudném horníctví a jejich vývoj do konce 19. století. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 7. 1962. 137-158. PASALIĆ, Esad: Production of Roman mines and iron-works in West Bosnia. = Archaeologia Iugoslavica. Tom. 6. Beograd, 1965. 81-88. p. PASALIĆ, Esad: Rolle und Bedeutung der römischen Eisenbergwerke in Westbosnien für den pannonischen limes. = Studien zu den Militargrenzen Roms. Köln, 1967. 127-130. p. PATAKI Ferencz: A verespataki aranybányák Erdélyben. = Pesti Napló, 1865. július 5. PATAKI Ferencz: A verespataki aranybányák. Detonata, Dézs-Akna. = Korunk Tárczája, 1865. 27-29., 34. sz. PATAKI József: A csíki vashámor a XVII. század második felében. Csikszereda, 1971. 120 old. PATAY, Pál: Les matieres premieres lithiques de l'age du cuivre en Hongrie. = Acta Archaeologica Carpathica, 16. Kraków, 1976. 229-238. p. PATAY, Pál: Kupferzeitliche Meissel, Beile und Axte in Ungarn. München, 1984. 119 p. Abb. (Prahistorische Bronzefunde IX:15.) PAUER János: A selmeczbányai magyar királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia története alapításától, vagyis 1770-től kezdve az 1895/96 tanév végéig. A honfoglalás ezredik évfordulójának emlékére. Selmecbánya, 1896. Joerges Agost özvegye és fia, 363 old. PAUL, Rainer: Nyelvtudományi adalékok a későközépkori magyar bányászat- és jogtörténeti ismeretekhez. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 117. évf. 1984. 9. sz. 631632. old. PAULINYI, Á.: K dejinám hroneckých železiarní v rokoch 1855-1865. = Historícké štúdie, 6. 1960. 7-47. PAULÍNYI, Á.: K niektorým otázkam vývinu železiarstva na Slovensku v prvej polovici 19. storočia. = Sbornik Filozofickej fakulty Univerzity Komenského, 9. 1960. PAULINYI, Á.: K vývinu železiarskej techniky na Slovensku v prvej polovici 19. storočia. = Zprávy komisie pro dějiny přirodních věd, lékářství a technických věd ČSAV, 1961. 8. 2025. PAULINYI, Á.: Kusové (tzv. slovenské) pece a priama výroba kujného železa na Slovensku v 18. storočí. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 1. 1962. 57-82. PAULINYI, Á.: Príspevok k technologickému vývinu hroneckých železiarní v prvej polovicí 19. storočia. = Sbornik pro dějiny přírodních věd a techniky, 7. 1962. 159-195. PAULÍNYI, Ákos: Železiarstvo na Pohroni v 18. a v prvej polovici 19. storočia. Bratislava, 1966.

58

PAULINYI Oszkár: A sóregále kialakulása Magyarországon. = Századok, 47-48. évf. 192324. 627-647. old. PAULINYI Oszkár: A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége.(Bányaművelés és polgári vagyon Besztercebányán.) Bp. 1933. 40 old. (Különlenyomat a Károlyi-emlékkönyvből.) PAULINYI Oszkár: A bányavállalkozók személyi köre a selmeci bányagazdaságban. (Adatsorok 1537-1549.) Bp. 1957. 165 old. (Történeti statisztikai kötetek.) PAULINYI Oszkár: A Garam-vidéki bányavárosok lélekszáma a XVI. század derekán. = Történelmi Szemle, 1. évf. 1958. 3-4. sz. 351-378. old. PAULINYI Oszkár: Tulajdon és társadalom a Garam-vidéki bányavárosokban. = Történelmi Szemle, 5. évf. 1962. 173-188. old. PAULINYI Oszkár: A vállalkozás kezdeti formái a feudáliskori nemesércbányászatban. Bp. 1966. Akadémiai Kiadó, 95 old. /Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 40./ PAULINYI Oszkár: A bányavállalkozók személyi köre a selmeci bányagazdaságban a XVI. század derekán. Adatsorok 1537-1549. Bp. 1967. PAULINYI Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában (1000-1526). = Századok, 1972. 3. sz. 561-602. old. PAULINYI Oszkár: A "bánya" kettős jelentése bányagazdaságunk magyar szóhasználatában. = Századok, 107. évf. 1973. 967-969. old. PAULINYI Oszkár: Körmöcbányától Telkibányáig. = Századok, 109. évf. 1975. 168-985. old. Képekkel. (Kovács F. Lajos kéziratos felvidéki bányatopográfiájának ismertetése.) PAULINYI Oszkár: Vállalkozás és társadalom. = Történelmi Szemle, 19. évf. 1976. 4. sz. 547-598. old. (A Garam-vidéki bányavárosokban.) PAULINYI Oszkár: Bányagazdálkodás Magyarországon a fejlett feudalizmus időszakában. (Összegzések.) = Történelmi Szemle, 22. évf. 1979. 3-4. sz. 614-629. old. PAULINYI Oszkár: A bányajoghatóság centralizációjának első kísérlete Magyarországon. = Századok, 114. évf. 1980. 1. sz. 3-21. old. PAULINYI Oszkár: A Garam-vidéki hét szabad királyi bányaváros 1542. évi hatvanadadójának a lajstromai. (Forrástani elemzés.) = Történelmi Szemle, 23. évf. 1980. 3. sz. 349-375. old. PAULINYI, Oszkár: Der erste Anlauf zur Zentralisation der Berggerichtsbarkeit in Ungarn. Bp. 1980. Akadémiai Kiadó, 27 p. (Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae

59

141.) PÉCH Antal: A selmeczi bányavállalatok története. I. köt. 1650-ig. Selmecbánya, 1884. Joerges, XV, 562 old. 3 térképmell. PÉCH Antal: A selmeci bányavállalatok története. 2. köt. 1650-1750. Sajtó alá r. Kosáry Domokos. Bp. 1967. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 645 old. PÉCH Antal: Alsó Magyarország bányamívelésének története. 1. köt. 1600-ig. Bp. 1884. Magyar Tudományos Akadémia, XII, 502 old. PÉCH Antal: Alsó Magyarország bányamívelésének története. 2. köt. 1600-tól 1650-ig. Bp. 1887. Magyar Tudományos Akadémia, XVI, 846 old. 1 térkép. PÉCH Antal: Alsó-Magyarország bányamívelésének története. 3. köt. 1650-1750. Sajtó alá rendezte: Kosáry Domokos. Bp. 1967. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 1246 old. (3 kötetben.) PÉCH Antal (1822-1895) kisebb munkái. Szerk., vál., utószó: Zsámboki László. Miskolc – Rudabánya, l993. Miskolci Egyetem Könyvtára és Levéltára – Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 247 old. Péch Antal 1822-1895 és kora. Bányászat és kohászat a 19. század második felében. A Miskolci Egyetemen 1995. december 1-én rendezett nemzetközi tudományos ülésszak előadásai. Szerk.: Zsámboki László. Miskolc – Rudabánya, 1997. 257 old. Ábrákkal. (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 9.) PEJA Győző: Rudabánya. = Borsodi Szemle, 3. évf. 1959. 1. sz. 3-9. old. 6 kép. (A táj természeti és emberi kincsei. A bányászat története. A vasérc keletkezése.) PENHALLURICK, R. D.: Tin in Antiqity. London, 1986. The Institute of Metals. PERLZWEIG, Judith: Lamps of the Roman period, firdt to seventh century after Christ. Princeton, 1961. 240 p. Illus. PESTY Frigyes: Az arany előfordulása Bánságban. = Delejtű (Temesvár), 1858. 18-19. sz. (Aranymosó cigányok.) PETHE L.: Fémbányászat. = Tecnikai fejlődésünk története. Budapest, 1929. 598-653. PETRIE, Sir Fl.: The Metals in Ancient Egypt. = Ancient Egypt, 1915. 1-23. p. PFLUGBEIL, Werner: Museum für bergmannische Volkskunst und Heimatsgeschichte Schneeberg. Ein Überblick über seine Geschichte und seine Sammlungen. Schneeberg, 1972. 80 p. 54 Abb. PICKHAN, H.: Die Entwicklung des Eisenerzbergbaus und der Eisenindustrie im Siegerland. Graz, 1961. PIENN, H.: Spielkarten mit Bergmannsdarstellungen. Wien, 1973. (Leobener Grüne Hefte 145.)

60

PIEPER, W.: Ulrich Rühlein von Calw und sein Bergbüchlein. Berlin, 1955. (Freiberger Forschingshefte D 7.) PIGGOTT, Stuart: Az európai civikizáció kezdetei. Bp. 1987. Gondolat, 383 old. 26 tábla. (A korai bányászatra és fémművességre vonatkozó adatokkal.) PIIRAINEN, Ilpo Tapani: Das Stadt- und Bergrecht von Banská Stiavnica/Schemnitz. Untersuchungen zum Frühneuhochdeutschen in der Slowakei. Oulu, 1986. Oulu Universitat 350 p. (Veröffentlichungen des Germanischen Seminars der Universitat Oulu 6.) PIIRAINEN, Ilpo Tapani – MEIER, Jörg: Bergmannische Motive in den Werken Friedrich von Hardenbergs (Novalis). = Der Anschnitt, 40. Jahrg. No. 5-6. 167-190. p. PITTIONI, R.: Prehistoric copper-mining in Austria: problems and facts. = Institute of Archaeology Seventh Annual Report, 1951. 16-43. p. PLEINER, Radomir: Staré evropské kovárstvi. Praha, 1962. 331 p. PLEINER, Radomir: Prehlad vývoja železiarstva na slovensku do r. 1918. Košice, 1976. PLEINER, Radomir: The Celtic Sword. Oxford, 1993. Oxford University Press. PLEINER, R. – KOŘAN, J.: Prehled vývoje starého železárstvi v českych zemich. Praha, 1972. Tevuh, 61 p. PLEINER, R. – KOŘAN, J. et al.: Dejiny hutnictvi železa v Československu. 1. Od nejstarších dob do průmišlové revoluce. Praha, 1984. Academia, 295 p. PLEINER, R. – VOZÁR, J. – ŠARUDYOVÁ, M.: Prehlad vývoja železiarstvo na Slovensku do roku 1918. Košice, 1976. PLIČKOVÁ, E.: Banská Štiavnica. Martin – Bratislava, 1957. PLOTÉNYI Géza: Adatok a rómaiak bányaműveléséhez Verespatakon. = Bányászati és Kohászati Lapok, 46. évf. 1908. 173-175. old. Ábrákkal. PLOYER, J. P.: Über Hell’s Hebelmaschine. = Annalen der Berg- und Hüttekunde. Salzburg. 1805. PODÁNYI Benjámin: Szépbánya középkori vágatainak újranyitása. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 108. évf. 1975. 6. sz. 405-410. old. 22 ábra. PODÁNYI Tibor: A régi rudabányai ércbányászat. = Pantó Endre et al. (szerk.): Rudabánya ércbányászata. Bp. l957. OMBKE, 66-101. old. 44 ábra. PODÁNYI Tibor: Néhány adat ezeréves bányászatunk történetéből. = Természet Világa, 103. évf. 1972. 8. sz. 378-379. old. 7 kép.

61

PODÁNYI Tibor: Rudabánya bányásznemzetségei. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 107. évf. 1974. 3. sz. 208-211. old. 4 ábra. PODÁNYI, Tibor: Rudabánya und Telkibánya. = Der Anschnitt, Jahrg. 26, Heft 2. 1974. 3-9. p. Illus. PODÁNYI Tibor: A rudabányai bányászat történetének néhány emléke. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 108. évf. 1975. 12. sz. 845-852. old. 17 ábra. PODÁNYI Tibor: Adalékok bányászatunk eredetének kérdéséhez. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 109. évf. 1976. 12. sz. 849.851. old. PODÁNYI Tibor: Lúgzás a régi magyarországi bányaművelésben. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 110. évf. 1977. 1. sz. 60-65. old. PODÁNYI Tibor: Bányaművelés Szomolnokon rézlúgzással, a XVI. században. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 110. évf. 1977. 12. sz. 843-844 old. PODÁNYI Tibor: Prof. dr. Franz Kirnbauer életműve. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 113. évf. 1980. 2. sz. 132-134. old. PODÁNYI Tibor: A nagyüzemi vasércbányászat 100 éve Rudabányán I-II. rész. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 113. évf. 1980. 10. sz. 665-673. old. és 11. sz. 721-728. old. 25 ábra. PODA von NEUHAUS, N.: Beschreibung der in Niederungarn errichteten Maschinen. Wien, 1771. POGATSCHNIGG, K.: Antiker Bergbau in Bosnien. Wien, 1894. PÓLAY Elemér: A dáciai viaszostáblák szerződései. Bp. 1972. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1972. 346 old. PÓLAY, Elemér: The contracts in the triptychs found in Transylvania and their Hellenistic features. = Études Historiques Hongroises 1980. Bp. 1980. 17-32. p. PÓLAY, Elemér: Vertrage auf Wachstafeln aus dem römischen Dakien. = Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt, Principat II. Berlin, 1982. 517-519. p. POLGÁRI Márta – SZABÓ Zoltán – SZEDERKÉNYI Tibor (szerk.): Mangánércek Magyarországon. Grasselly Gyula akadémikus emlékére. Szeged, 2000. 652 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel. POLHEM, Ch.: Patriotiska Testamenta. Stockholm, 1761. POLHEM, Ch.: Patriotisches Testament oder Unterricht von Eisen, Stahl, Kupfer, Messing, Zinn und Bley. Graz, 1769. POPA, Alexandru – Aldea, Ion A.: Colonia Aurelia Apulensis Chrysopolis. = Apulum, Vol.

62

Vol. 10. Alba Iulia, 1972. 209-220. p. Illus. POPOVIČ, Michal: K 655. výročia baníctva v Rudňanoch. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 207-213. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) POSEPNY, Franz: Alte Goldbergbaue in Dacien. = Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, Bd. 44. 1892. PRESCHER, Hans – WAGENBRETH, Otfried: Georgius Agricola – seine Zeit und ihre Spuren. Leipzig, 1994. Deutsche Verlag für Grundstoffindustrie, 234 p. 96 Abb. 26 Tab. PRIETO, C.: Mining in the New World. New York, 1973. PRIKRYL, Ľ. V.: Staré baníctvo a hutníctvo na Orave. = Vlastivedný sborník Považia, 6. 1964. 164-195. PRIKRYL, Ľ. V.: Staré oravské železiarstvo. = Vlastivedný časopis, 15. 1966. 180-183. PROBST, Günther: Das deutsche Element in Personal der niederungarischen Bergstadte. München, 1958. PROBST, Günther: Die niederungarischen Bergstadte. München, 1966. Oldenbourg Verlag, 359 p. von PROBST-OBSTORFF, G. Frhr.: Die sieben alten niederungarischen Bergstadte im slowakischen Erzgebirge. Wien, 1960. (Leobener Grüne Hefte 45.) PROBST, G.: Metallbergbau und Metallbeschaffung für die Münzstatten der öster.-ungar. Monerchie. Graz, 1977. PROHÁSZKA Mátyás: Bakabánya. = István Bácsi Naptára, 1857. 153. s köv. old. 2 kép. PROVOOST, Arnold: Les lampes antiques en terre cuite. = L’Antiquité Classique, Vol. 45. Bruxelles, 1976. 5-39., 550-586. p. Illus. PRZEWORSKI, St.: Die Metallindustrie Anatoliens in der Zeit von 1500 bis 700 v. Chr. Wien, 1937. (Supplementband 36 zum Internationalen Archiv für Ethnographie.) PURGINA, J.: Šamuel Mikovíni. 1700 až 1750. Život a dielo. Bratislava. 1958. PUSZTAI László: Magyar öntöttvasművesség. Bp. 1978. Műszaki Könyvkiadó, 159 old. 211 kép. QUARG, G.: Die laudatio des Georg Fabricius zu den Zwölf Büchern von Bergbau und Hüttenwesen des Georg Agricola. Düsseldorf, 1963. QUIRING, H.: Der römische Goldbergbau in Hispanien und die "arrugien" des Plinius. = Zeitschrift für Berg-, Hütten- und Salinenwesen, Vol. 81. 1933. 270-279. p.

63

QUIRING, H.: Geschichte des Goldes. Stuttgart, 1948. [RAISZ Miksa] R.: A szepesi városok. = Magyarország képekben. 2. köt. Pest, 1868. 225237. old. Képekkel. (Benne: Szomolnok: rézbánya, hámor, régi vízierőmű. – Gölnicbánya: a XV. sz.-ban 3-400 bányász lakja, ezüst-, réz- és higanybányái, utóbb létesült vashámora. – Igló: vas- és rézbánya.) RÁKÓCZY Sámuel: Dáczia aranybányászata. = Bányászati és Kohászati Lapok, 39. évf. 1906. I. köt. 465-480., 529-551. old. - 40. évf., 1907. II. köt. 399-405. old. 8 ábra. RÁKÓCZY Sámuel: A magyar bányászat műkincsei. = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. I. köt. 626-635. old. 9 ábra. RÁKÓCZY Sámuel: Kelta pénzverőműhely fölfedezése Szalacskán, Somogymegyében. = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. II. köt. 359-368. old. 53 ábra. RÁKÓCZY Sámuel: A bányászat múltja a magyar birodalom földjén. = Bányászati és Kohászati Lapok, 43. évf. 1910. I. köt. 535-576., 596-632., 657-728., 748-803. old. 176 ábra. RÁKÓCZY Sámuel: A magyar bányászat műkincsei. = Bányászati és Kohászati Lapok, 44. old. 1911. I. köt. 649-677. old. 13 kép. RAMIN, J.: La Technique Miniére et Métallurgique des Anciens. Bruxelles, 1977. Latomus. RATKOŠ, Peter: Príspevok k dejinám banského prava a baníctva na Slovensku. Bratislava, 1951. Slovenskej Akadémie Vied, 176 p RATKOŠ, P.: Predohra baníckého povstania v našich banských mestách v rokoch 1525-1526. = Historické štúdie, 1. 1953. 353-405. RATKOŠ, Peter: Dokumenty k banickému povstaniu na Slovensku 1525-1526. Bratislava, 1957. 560 p. RATKOŠ, P.: Banskobystrické baníctvo za feudalizmu. = Banská Bystrica (Sborník) Martin, 1958. 29-45. RATKOŠ, P.: Z dejín kremnickej mincovne koncom XV. a začiatkom XVI. stotočia. = V Sborník Kremnická štátna mincovňa 1328-1561-1961. Bratislava, 1962. 181-194. RATKOŠ, P.: Povstanie baníkov na Slovensku 1525-1526. Bratislava, 1966. 343 p. REBRIK, Boris M.: Geologie und Bergbau in der Antike. Leipzig, 1987. VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, 184 S. 35 Abb. REINER: Aus dem Bergmannsleben. = Pester Lloyd, 1868. 222. sz. 2. old. (Bányászélet, mondai elemek.) REITEMEYER, J. H..: Geschichte des Bergbaues und des Hüttenwesens bey den alten Völkern. Göttingen, 1785. RELKOVIČ Néda: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyző-

64

könyvei (1561-1623). = Századok, 47. évf. 1913. 518-534., 591-607. old. RELKOVIČ Néda: Felvidéki hét alsó bányavárosunk sérelmei 1696-ban. = Századok, 57. évf. 1923. 211-216. old. REMPORT Zoltán: A technikai innováció szerepe a vaskohászatban a 19. és 20. században. = ENDREI Walter (szerk.): Műszaki innovációk sorsa Magyarországon. Bp. 1995. Akadémiai Kiadó, 171-214. old. REMPORT Zoltán: Vasgyártás a Szepes megyei Smizsánban a 19. század első felében = Történelmi Szemle, 1993. 1-2. sz. 133-166. old. RENFREW, Colin: Trade and culture process in European prehistory. = Current Anthropology, Vol. 10. Chicago, 1969, 151-169. p. RENFREW, Colin: The Autonomy of the South-East European Copper Age. = Proceedings of the Prehistoric Society, Cambridge, Vol. 35. 1969. 12-47. p. RENFREW, Colin: Sitagroi and the Independent Invention of Metallurgy in Europe. = Actes du Internat. des Sci. Préh. et Protohist.UISPP. Tom. II. Beograd, 1973. 473-481. p. RENFREW, Colin: Before civilization. The radiocarbon revolution and prehistoric Europe. London, 1975. 292 p. Illus. RÉSŐ ENSEL Sándor, ifj.: Magyarországi népszokások. Pest, 1866. Kugler Adolf, XVI, 251 old. (A bányász-szokásokról is ír: Gölniczbányai szokás, 136. old. [Szt. Mihály napi vallásos jellegű bányászünnep]. – Ha akademikus hal meg, 241. old. [Selmecbánya.] – Selmeczi bányász-akadémikus fölavatása, 241. old. [Iskolai szokások.]) RÉTI R. László: A Riomamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. története 1881-1919. Bp. 1977. Akadémiai Kiadó, 195 old. REYER, E.: Zinn, eine geologisch-montanistisch-historische Monographie. Berlin, 1881. RÉVÉSZ Mihály: A bányamunkálkodás kezdetei Magyarországon. = Népszava, 1936. máj. 1. RICHARDSON, W. G.: A Survey of Canadian Mining History. Montreal, 1976. RICHTER Ede: Egy régi bányászati tárgyú okmány az ó-börzsönyi (Alt-Pilsen-i) rég feledésbe ment arany-ezüst bányműről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 34. évf. 1901. 395398. old. RICKARD, F. A.: History of American Mining. New York, 1952. RICKARD, A.: The mining of the Romans in Spain. = Journal of Roman Studies, Vol. 18. 129. p. RICKARD, A.: The copper and gold mines of the ancient Egyptians. = Engeneering and Mining Journal, Vol. 119. 1925. 1005-1012. p.

65

RICKARD, A.: Man and metals. Vol. 1-2. London, 1932. Whittlesley House, McGraw-Hill. RICKARD, T. A.: The use of meteoritic iron. = Journal of the Royal Anthropological Society, Vol. 71. 1941. 55-66. p. RINGER, Árpád: Bábonyien. Eine mittelpaläolithische Blattwerkzeugindustrie in Nordostungarn. Budapest, 1983. 158 p. Abb. RITTER, H.: Salzkarawanen in der Sahara. Zürich, 1980. ROESCH, K.: 3500 Jahre Stahl. München, 1981. ROHRER, K.: Die alten Kupfergruben in Chalkis. Athen, 1909. ROSE-NEWMAN: The metallurgy of gold. 2. ed. London, 1937. ROSTOKER, William – BRONSON, Bennet: Pre-Industrial Iron. Rockville, MD, 1990. Archaeomaterials, 232 p. Illus. (Archeomaterials Monograph 1.) ROTHENBERG, B. (ed.): The Ancient Metallurgy of Copper. London, 1990. ROUSE. Irving: Introduction to prehistory: a systematic approach. New York, 1972. 318 p. Illus. ROZNAI István: Mikoviny Sámuel. = Természet Világa, 107. évf. 1976. 3. sz. 122-123. old. 1 arckép. ROTHENBURG, Beno: The Egyptian Mining Temple at Timna. London, 1988. Institute for Archaeo-Metallurgical Studies – Thames and Hudson, 317 p. 39 Figs. 106 Photos. ROZLOZSNIK Pál: Dobsina bányászata. = Emlékkönyv Dobsina bányaváros alapításának 600 éves évfordulójára. Szerk. Gömöry Árpád. Putnok, 1927. 67-75. old. 3 térkép. ROZUMEK, Peter: Technischer Fortschritt und Nationalisierung im antiken Bergbau. Bonn, 1982. 276 p. Abb. (Dacia 165.) RÖSSING, A.: Geschichte der Metalle. Berlin, 1901. A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban (1880-1939). Szerk.: Szakáll Sándor. Rudabánya, 2001. Érc- és Ásványbányászati Múzeum, [134] old. – A reprint kötet 9 írást tartalmaz: Maderspach Lívius: Magyarország vasérczfekhelyei (részlet), 1880. – Guckler Győző: Rudóbánya vidékének bányászati fejlődése, 1882. – Schmidt Sándor: Baryt és Cerussit Telekesről Borsodmegyében, 1882. – Hahn Károly: A “Borsodi Bányatársulat” vaskőbányászatának monografiája, l904. – Koch Antal: A Rudobánya-Szent-Andrási hegyvonulat geologiai viszonyai, 1904. – Pálfy Móric: A Rudabányai hegység geologiai viszonyai és vasérctelepei, 1924. – Tokody László: Mineralien von Rudabánya, 1924. – Kertai György: Rudabánya oxidációs zónájának új ásványai, 1935. – Koch Sándor: Adatok Rudabánya oxidációs övének ásványaihoz, 1939. RUMANOVSKÝ, I.: Jozef Karol Hell. = Vlastivedný časopis, 15. 1966. 135-137.

66

RUSSEGGER, E.: Bergbaugeschichtliche Reisen in Europe, Asien und Afrika. Vol. 1-3. Stuttgart, 1841-1844. RUSSU, Ion I.: Über dem römischen Bergbau in den siebenbürgischen Erzgebirgen. = Revue Roumaine d’Histoire, Vol. 17. Bucuresti, 1978. 529-535. p. RUTTKAY Anna: Rudabánya új kincse. = Borsodi Szemle, 8. évf. 1964. 1. sz. 4-5. old. (Elkészült a vasércbánya új érctörő- és osztályozóműve.) RUTTKAY Anna: Rudabánya jubileuma. = Borsodi Szemle, 9. évf. 1965. 29-32. old. 2 kép. (A bányavárossá nyilvánítás 600. évfordulója.) RÜLEIN von CALW, Ulrich: Rendszeres és hasznos kiskönyv a bányászatról. Bergbüchlein (Megjelent 1500 körül). [Az eredeti hasonmása és magyar fordítása.] Ford.: Sivák István. Szerk. és utószó: Zsámboki László. Miskolc – Rudabánya, 1987. Lapsz. n. (A bányászat, kohászat és földtan klasszikusai 1.) SÁGI Károly: A fenékpusztai V. századi vasbucák történeti háttere. = Arrabona, 21. Győr, 1979. (1983.) 113-115. p. Ill. SAHLIN, L.: Stora Kopparbergs Bryslags aktiebolag 1547-1897. Falun, 1897. SALKIELD, L. U.: A Technical History of the Rio Tinto Mines. London, 1987. Institution of Mining and Metallurgy. SAMUEL, R.: Miners, Quarrymen and Saltworkers. London, 1977. SANDARS, W.: The Linares bas-reliefs and roman mining operations in Baetica. Westminster, 1905. SANDARS, H. W.: On the use of the deer horn pick in the mining operations of the Ancients. = Archaeologia, Vol. 62. 1910. 101-124. p. ŠARUDYOVÁ, M.: Z minulpsti železiarne a zlievárne v Košických Hámroch. = Vlastivedný časopis, 14. 1965. 175-177. ŠARUDYOVÁ, Mária: Topgrafia železiarni na Slovensku v 19. storočí. Košice, 1989. Východoslovenské vydavatel’stvo, 217 p. Illus. ŠARUDYOVÁ, M. – PODHORSÝ, R.: Pamiatky vysokých pecí na Slovensku. Košice, 1979. SASHEGYI Oszkár: A magyar kamara szerepe a bányaügyi igazgatásban 1790-1848. = Levéltári Közlemények, 1971. 2. sz. 271-296. old. SCHENK, J.: Cementové vody kyzového ložiska ve Smolniku a získávaní mědi chemickou úpravou v 18. a 19. století. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 4. 1966. 147-164. SCHIFFNER, Werner: Agricola und Wismut. Leipzig, 1994. Sachsenbuch-Verlagsgesellschaft, 124 p. Abb.

67

SCHINDLER Gyula, M.: A selmecbányai céhek élete. Selmecbánya, 1909. X, 222 old. SCHLEICHER Aladár: Adatok a Börzsöny-hegység ércbányászatának történetéhez. = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 9. köt. 1953. 1-4. sz. 415-435. old. SCHLEICHER, Aladár: A sárgaréz késő kori feldolgozása és a dróthuzás kezdete Magyarországon. = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tud. Oszt. Közl. 9. 1953. 367-370. SCHLEICHER Aladár: Római kori kemencék és leletek Tokodról. = Kohászati Lapok, 1960. 8. sz. 3-13. old. Képekkel. SCHLEICHER Aladár: Római kori ipartelep maradványai Tokodról. = Élet és Tudomány, 1960. 1499-1500. old. Képekkel. SCHMIDT, Leopold: Volkskunst der Bergleute in Alten Österreich-Ungarn. Mit einem Katalog der gleichnamigen Austellung in Österreichischen Museum für Volkskunde. Wien, 1959. Montan Verlag, 40 p. (Leobener Grüne Hefte 39.) SCHMIDT, Walter: Norisches Eisen. Wien - Düsseldorf, 1932. 226 p. SCHÖNHERR Gyula: Nagybánya sz. kir. bányaváros pecsétei és címere. = Schönherr Gyula dr. emlékezete. A „Schönherr Gyula dr.” emléktábla leleplezése alkalmából kiadja özv. Schönherr Antalné. Bp. 1910. 83-119. old. (Nagybánya régi pecsétei, 85-93. old. 4 kép. – A megkerült nagy pecsét, 93-96. old. – Nagybánya város legrégibb pecsétje, 96-112. old. 4 kép. – Egy pecsétkölcsönzési eset, 113-114. old. – Nagybánya címere, 115-119. old. 2 kép. SCHREIBER, G.: Der Bergbau in Geschichte, Ethos und Sakralkultur. Köln–Opladen, 1962. SCHUBERT, H. R.: History of the British Iron and Steel Industry to 1775. London, 1957. SCHULTHEISZ Emil - TARDY Lajos: Reineggs Jakab orvos, bányász és kohász. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 609-612. old. 3 ábra. SCHULTZE, Th. J.: Des Teuffels Berg-Werck. Wittenberg, 1680. SCHUMACHER, F.: Die Golderzlagerstatten und der Goldbergbau der Rudaer Zwölf-Apostel-Gewerkschaft zu Brád in Siebenbürgen. Berlin, 1912. Max Krahmann, 114 S. 83 Abb. 6 Taf. von SCHWARZ, G.: Die Eisenindustrie den alten Indern. = Österreichische Monatsschrift für die Orient, 1893. SCHWEINFURTH, G.: Die Wiederaufnahme des alten Goldminenbetriebes in Agypten und Nubien. = Annales du Service des Antiquitées, Vol. 4. 1910. 268-300. p. SÉBILLOT, R.: L’historie de l’or. Paris, 1972. SEDGWICK, B.: The gol supply in ancient and medieval times and its influence on history. = Greece and Rome, Vol. 5. 1936. 148-154. p.

68

SÉLEI István: Péch Antal szerepe az új diósgyőri vasgyár megteremtésében. = Péch Antal és kora. Miskolc – Rudabánya, 1997. 165-174. old. SERGEJEVSKI, Dimitrije: Rimski rudnici zeljeza u sjeverozapadnoj Bosni. – Die römischen Eisenbergwerke im nordwestlichen Bosnien. = Glasnik Zemaljskog Muzeja u Sarajevu. Arheologija. Vol. 18. Sarajevo, 1963. 85-102. p. Illus. SHEPHERD, R.: Prehistoric Mining and Allied Industries. London, 1980. Acadeamic Press. SHEPHERD, R.: Ancient Mining. London, 1993. Institution of Mining and Metallurgy. SIEVEKING, G. de G. - BUSH, P. R. - FERGUSON, J. et al.: Prehistoric flint mines and their identification as sources of raw materials. = Archaeometry, Vol. 14. 1972. 151-176. p. SIEVEKING, G. de G.: Grimes Graves and prehistoric European flint mining. = Crawford, H. (ed.): Subterranean Britain. London, 1979. John Baker, 1-43. p. SIMÁN Katalin: Kovabánya az Avason. = A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1718. (1979). Miskolc, l980. 87-102. old. Ill. SIMÁN Katalin: Kőeszközleletek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1978-1982). = A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. Miskolc, 1983. 37-49. old. SIMÁN Katalin: Paleolit leletek Sajószentpéteren. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2223. köt. Miskolc, 1985. 9-20. old. Képekkel. SIMÁN, Katalin: Limnic quartzite mines in Northeast Hungary. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányászat.... Vol. 1. Bp. 1986. 95-99. p. 2 figs. SIMÁN, Katalin: Northern Flint in the Hungarian Palaeolithic. = KOZLOWSKI, J. K. (ed.): „Northern”(erratic and Jurassic) flint of South Polish origin in the Upper Palaeolithic of Central Europe. Kraków, 1989. GLOS, 87-94. p. SIMON Kálmán: A magyar bányászat negyven éve. = Természet Világa, 117. évf. 1986. 2. sz. 57-62. old. SKALNÍKOVÁ, Olga: Pet století hornického kroje. Brno, 1986. 157 p. SLADKÝ, J.: Baníctvo a rudy v okolí Ružomberka. = Vlastivedný sborník Považia, 5. 1962. 139-154. SLOTTA, Rainer – BARTELS, Christoph et al.: Meisterwerke bergbaulicher Kunst vom 13. bis19. Jahrhundert. Bochum, 1990. Deutsches Bergbaumuseum, 655 p. Abb. (Veröffentlichungen aus dem Deutschen Bergbau-Museum, Bochum, Nr. 48.) SLOTTA, Rainer – LEHMANN, Gerhard – PIETSCH, Ulrich: Ein fein bergmannig Porcelan. Abbilder vom Bergbau in „weissem Gold”. Essen, 1999. Verlag Glückauf, 364 p. 407 k.

69

SMITH, A.: Early Chinese Metallurgy. = Metal Industry, Vol. 48. London, 1936. 27. p. SMITH, R.: The story of Iron and Steel. New York, 1908. SMITH, V.: On Indian iron and steel of ancient origin. = Journal of iron and steel institute, Vol. 85. 1912. 158. p. SMITH, W. D. F.: The Great Orme Copper Mines. Llandudno, 1989. Creuddyn Publications. SOBÓ Jenő: Selmeczbánya sz. kir. város társadalma, ipara és kereskedelme a XVI. század második felében. Bp. 1910. (Művelődéstörténeti Értekezések 40.) SODRÓ László: A Sopron környéki őskori vaskohászatra vonatkozó eddigi kutatásokról. = Soproni Szemle, 4. évf. 1956. 335-344. old. SOÓS Imre: Fazola Henrik és Lénárd egri vasművesek. = Művészettörténeti Értesítő, 4. évf. 1955. 29-46. old. SOÓS Imre: Fazola Henrik, a diósgyőri vashámor alapítója. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 24. sz. 739-742. old. 6 kép. SOÓS Imre: Vasércbányák és vashámorok a Bükkhegységben a 18. században. = Bányászati Lapok, 10.(88.) évf. 1955. 7-8. sz. 427-432. old. SOÓS Imre: A parádi gyógyvizek fölfedezése. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 14. sz. 419-422. old. 3 kép. SOÓS Imre: Rudabánya története 1880-ig. = Pantó Endre et al. (szerk.): Rudabánya ércbányászata. Bp. l957. OMBKE, 7-47. old. 5 ábra. SOÓS Imre – KISZELY Gyula – ZÁDOR Tibor: Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből 1770-1960. Miskolc, 1960. Lenin Kohászati Művek, 118 old. 13 tábla. (Kohászati Történeti Bizottság Közleményei 4-6.) SOPKO, A.: Počiatky banskej vedy na Slovensku. Príspevok k dielu M. Podu a K. T. Deliusa. = Z dejín vied a techniky na Slovensku (Bratislava), 3. 1964. 133-160. p. SOPKO, A.: Krištof Traugott Delius. = Naša veda (Bratislava), 18. 1971. 400-403. p. SOPKO, A. – VODZINSKÝ, V.: Vývoj dobývacích metód na Slovensku. = Z dejín vied a techniky na Slovensku (Bratislava), 5. 1969. 125-146. p. SPIER, Heinfried: Historischer Rammelsberg. Wieda – Homburg, 1988. G. Pfiffer – Hardenberg, 71 p. 71 Abb. SPILKA Lőrinc: Jászó története 1243-1552. Gödöllő, 1943. STEENBUCK, Kurt: Silber und Kupfer aus Ilmenau. Ein Bergwerk unter Goethes Leitung. Weimar, 1995. Verlag Hermann Böhlaus Nachfolger, 358 p. Abb. STEIN, A.: Hans Dermschwam von Hradeschin. = Karpathenland, 1932. 85-89. p.

70

ŠTEINEROVÁ, Svatava: Vyberová bibliografie dejin ceského horníctví. 1-2. Praha, 1971. Národní Technické Muzeum, 214 + 238 p. (Bibliografie prameny 1-2.) STEUER, Heiko – ZIMMERMANN, Ulrich (Hrsg.): Montanarchaologie in Europa. Sigmaringen, 1993. Jan Thorbecke, 562 p. 305 Abb.) (Archaologie und Geschichte. Freiburger Forschungen zum ersten Jahrtausend in Südwestdeutschland 4.) STROMBOLI, A.: The metallurgy of the Etruscans. = Rassegna mineraria metallurgica e chimica Italiana, Vol. 68. 1928. 53. p. Súdobé časopisecké správy o Potterovom „ohňovom stroji” v Novej Bani. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 1. 1962. 253-264. p. SUROVEC, Jozef: Baníctvo v Banskej Belej za feudalizmu. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 131-138. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) SZABADVÁRY Ferenc: A Fugger-Thurzó család bányabirodalma. = Élet és Tudomány, 18. évf. 1963. 33. sz. 1047-1050. old. 3 kép. SZABADVÁRY Ferenc: A vas története. = Élet és Tudomány,19. évf. 1964. 22. sz. 10391044. old. 7 kép. SZABADVÁRY Ferenc: A Selmecbányai Bányászati Akadémia úttörő szerepe a kémiai laboratóriumi oktatás kialakításában. = Technikatörténeti Szemle, 1963. 1. sz. 195-204. old. SZABADVÁRY Ferenc – SZŐKEFALVI NAGY Zoltán: A kémia története Magyarországon. Bp. 1972. Akadémiai Kiadó, 365 old. (Benne többek között:: A középkori kohászat és a kémia. – A Selmeci Bányászati Akadémia. – A kolozsvári kémiai-metallurgiai iskola. – A selmeci oxigenisták. - Kitaibel Pál. – A tellur felfedezése. – Kémia a főiskolákon.) SZABADÁRY Ferenc – SZŐKEFALVI NAGY Zoltán: Wehrle Alajos levele Berzeliushoz Selmecbányáról. = Magyar Kémikusok Lapja, 1967. 421-423. old. (A tellurral kapcsolatban.) SZABLYÁR Péter: Karsztforrások hasznosítása. Jósvafői malmok és hámorok. = Élet és Tudomány, 54. évf. 1999.26. sz. 811-814. old. Képekkel. SZABÓ Béla: Az újmassai kohó. = A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1. köt. Miskolc, 1955. 11-14. old. SZABÓ Ignácz: Az arany történetéből. = Vasárnapi Ujság, 1862. február 2. 53-54. old. SZABÓ József: Timsókő- és timsógyártás honunkban. = Magyar- és Erdélyország Képekben, 3. köt. Pest, 1854. 116-119 SZABÓ József: Széksó-vidékeink. = Magyar- és Erdélyország Képekben, 4. köt. Pest, 1854. 113-118. old. 2 ábra.

71

SZABÓ József: A Tokaj-Hegyalja obsidiánjai. = A Magyarhoni Földtani Társulat munkálatai, 3. köt. Pest, 1867. 147-172. old. SZABÓ Miklós: A kelták nyomában Magyarországon. Bp. 1971. Corvina Kiadó, 87 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel. (Hereditas.) SZÁDECZKY Gyula: A magyarországi obsidiánok, különös tekintettel geológiai viszonyaikra. = Értekezések a természeti tudományok köréből, 16. évf. Bp. 1886. 1-64. old. SZALATNAI Rezső: Mikovinyi Sámuel. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 43. sz. 13471350. old. SZÁSZKA: A Krassó megyei bánya vidéknek lakosairól. = Delejtű (Temesvár), 1858. 102104. sz. SZATHMÁRY Károly, P.: A Tisza bölcsője. = Vasárnapi Ujság, 1864. 102-103., 110-111. old. (Sugatag: sóbánya, bányászélet, a bányarém hiedelme. – Budfalva: vasbánya.) SZATHMÁRY Károly, P.: A Tisza bölcsője. = Vasárnapi Ujság, 1864. 146-147., 154-155. old. (Rónaszék: sóbánya, a sóbányászat története, a sólelőhelyek települési jelentősége.) SZATHMÁRY Károly, P.: A Tisza bölcsője. = Vasárnapi Ujság, 1864. 163., 174-175., 182183. old. (Lonka: az ún. máramarosi v. „vadgyémánt” lelőhelyek. – Fehérpatak: vasolvasztó, a máramarosi vastermelés. – Kabola-Pojána: vasöntödék.) SZATHMÁRY Károly, P.: A Tisza bölcsője. = Vasárnapi Ujság, 1864. 183., 194-196. old. (Szlatina: települése, sóbányászata, az ezzel kapcsolatos hiedelmek – koboldok, a veszedelmet megelőző három „aknabődülés”-, a só kiemelése bőrtömlőkben lóvontatta szárazmalomszerű készülékkel. – Uglya és Köves-Liget: mészbányászat.) SZÉCSI Jenő: Az úrkúti mangánkincs. = Élet és Tudomány, 20. évf. 1965. 23. sz. 1084-1088. old. 4 kép. SZEGEDY, E.: Breiträge zur Metalltechnik der IX-XI. Jahrhunderte in Ungarn. = Acta Archeologica Academiae Scientiarum Hungariae, 1960. No. 2. 299-330. p. SZÉKELY Lajos: Debreceni Márton előterjesztése Kossuth Lajoshoz a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia oktatási nyelve ügyében. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 101. évf. 1968. 11. sz. 731-733. old. SZÉKELY Lajos: Born Ignác, a XVIII. század egyik világhírű bányásza. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 103. évf. 1970. 7. sz. 483-488. old. 4 ábra SZÉKELY Lajos: Részletek a torockói bányászok történetéből. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 105. évf. 1972. 1. sz. 56-58. old. SZÉKELY Lajos: A magyar bányászati szaknyelv kialakításának története. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 106. évf. 1973. 11. sz. 780-785. old. 2 ábra.

72

SZÉKYNÉ FUX Vilma: Telkibánya ércesedése ás kárpáti kapcsolatai. Bp. 1970. Akadémiai Kiadó, 266 old. 60 ábra, 32 tábla. SZELLEMY Géza: Nagybányának és vidékének fémbányászata. Nagybánya, 1894. 101 old. 14 tábla. SZEMÁN Attila: A középkori mecseki vasércbányászat. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 122. évf. 1989. 6. sz. 411-414. old. 1 térkép. SZEMÁN Attila: Közöletlen selmecbányai bányapénzek a Központi Bányászati Múzeum gyűjteményében. = Bumizmatikai Közlöny, 90-91. évf. 1991-1992. 159-163. p. 1 tábla. SZEMÁN Attila: Adatok alsó-magyarországi bányapénzeink egy csoportjához. = Az Érem, 48. évf. 1992. 2. sz. 11-14. old. SZEMÁN Attila: A selmecbányai rézpolturák (ún. „vöröspoltúrák”) ellenjegyeiről I. = Az Érem, 49. évf. 1993. 2. sz. ll-14. old. SZEMÁN Attila: A selmecbányai rézpolturák (ún. „vöröspolturák”) ellenjegyeiről II. = Az Érem, 50. évf. 1994. 1. sz. 19-27. old. SZEMÁN Attila: A Glück auf! köszöntés eredetéről. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 128. évf. 1995. 3. sz. 237-244. old. 1 á. SZEMÁN Attila: A bányászkapa ábrázolása a nagybányai pecsétnyomón. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 5. sz. 446-450. old. 7 ábra. SZEMÁN Attila: Bányapénzeink szerepe a bányagazdaságban. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 5. sz. 483-488. old. 8 ábra. SZEMÁN Attila: Bányamécsünk idegen eredetű elnevezései. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 5. sz. 504-508. old. 2 ábra. SZEMÁN Attila: A Glück auf! köszönés eredetéről. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 128. évf. 1995. 237-244. old. SZEMÁN Attila: Tiszolczi bányapénzünk. = Éremtani Lapok, 33. évf. 1995. okt. 7-9. old. SZEMÁN Attila: Egy 1703-as kimutatás a selmecbányai rézpolturákról. = Az Érem, 52. évf. 1996. 17-21. old. SZEMÁN Attila: A gyalári (Ghelar) bányászszerszámok keltezéséről. = Communicationes Archaeologicae Hungariae 1994-1995. Bp. 1996. Magyar Nemzeti Múzeum, 255-265. old. 20 kép. SZEMÁN Attila: Svaiczer Gábor bányászfokosa. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 5. sz. 496-498. old. 1 ábra. SZEMÁN Attila: Bányamécsesünk idegen eredetű elnevezései. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 504-507. old.

73

SZEMÁN Attila: Bányapénzeink funkciója a bányagazdaságban. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 483-487. old. SZEMÁN Attila: Bányászkapánk megjelenése a nagybányai pecsétnyomó ábrázolásán. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 129. évf. 1996. 446-449. old. SZEMÁN Attila: Szomolnok bányapénzeinek egy csoportja. = Numizmatikai Közlöny, 9495. évf. 1995-1996. 63-73. old. 1 tábla. SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 33-34. köt. 1995-1996. 585-598. old. SZEMÁN Attila: Bányászkapánk becsülete. = Aetas, 1997. 1. sz. 5-16. old. SZEMÁN Attila: Selmecbánya címerének fejlődése. = Levéltári Szemle, 47. évf. 1997. 4. sz. 11-24. old. SZEMÁN Attila: A dualizmus korában adományozott címerek bányászati és kohászati vonatkozásai. = Péch Antal és kora. Miskolc – Rudabánya, 1997. 175-200. old. Ábrákkal. SZEMÁN Attila: A Központi Bányászati Múzeum bányalámpa-gyűjteménye. = FŰRÉSZNÉ MOLNÁR Anikó - KISS Vendel - LÁSZLÓ János (szerk.): A múlt őrzése a jelenben. Tatabánya várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga. (Tatabánya, 1997. október 1.) Tatabánya, 1998. Tatabányai Múzeum, 55-60. old. 11 kép. SZEMÁN, Attila: Eine goldschmiedearbeit als besonderes gewerbehistorisches zeitdokument. Der "Bergmannspokal" der Esterházy-sammlung. = Ars Decorativa, Vol. 17. Bp. 1998. Iparművészeti Múzeum, 49-68. p. 24 figs. SZEMÁN Attila: Bányamécsesek Georgius Agricola „De re metallica”-jának metszetein. = Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből Prof. Dr. Heckenast Gusztáv tiszteletére. Bp. 1998. MTESZ, 133-135. old. SZEMÁN Attila: Hagyományos nyíltlángú bányamécsesek Magyarországon. Rudabánya, 1999. Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 34 old. (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 19.) SZEMÁN Attila: Rézpénzek és bányászat a l7-l8. század fordulójának Magyarországán. (A réz váltópénzek első megjelenése.) = Numizmatika és társtudományok III. A Nyíregyházán 1997. október 17-19. között tartott konferencia előadásai. Nyíregyháza, 1999. Jósa András Múzeum, 261-267. old. SZEMÁN Attila: Bányamécsesek G. Agricola De re matallicá-jának metszetein. = Technikatörténeti Szemle, 22. köt. 1997-1998. Bp. 2000. 85-95. old. SZEMÁN Attila: Az Árpád-kori vasasi vasbányászat és vaskohászat. = Tanulmányok Pécs történetéből 5-6. Pécs, 1999. 47-66. old. SZEMÁN Attila: Legkorábbi magyarországi bányapénzeink. = Numizmatikai Közlöny, 100101. évf. 1999-2000. 89-96. old.

74

SZEMÁN Attila: A Központi Bányászati Múzeum új állandó kiállítása. = Soproni Szemle, 54. évf. 2000. 4. sz. 426-431. old. SZENTKIRÁLYI Zsigmond: Az erdélyi bányászat ismertetése, nemzeti-gazdasági, köz- és magánjogi tekintetben. Kolozsvár, 1841. 239 old. SZENTLÉLEKY Tihamér: Aquincumi mécskészítő műhelyek. = Budapest Régiségei, l959. SZENTLÉLEKY Tihamér: Az örvényesi bronzmécses. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 4. köt. Veszprém, 1965. 103-110. old. Kéekkel. SZENTLÉLEKY, Tihamér: Ancient lamps. Budapest, 1969. 158 p. Illus. SZENT-PÉTERY Imre: A Selmeczi Királyi Bánya Académiáról egy két szó. = Tudományos Gyűjtemény, 8. évf. 1824. 1. sz. 50-58. old. SZEPESSY Géza: Bányászviselet. Dorog, 1959. 7 lev. (Ismeretterjesztő Füzetek 3.) SZEPESSY Géza: A felsőbányai bányászati és kohászati ipariskola alapítása. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 105. évf. 1972. 10. sz. 707-709. old. SZEPESSY Géza: Orbán Balázs a Székelyföld bányászatáról.= Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 123. évf. 1990. 4. sz. 270-271. old. SZEPESSY József: Gölniczbánya Szepesmegyében. = Vasárnapi Ujság, 1864. 465-466. old. Képpel. (Fekvése, kiváltságai; helytörténeti adatok; vas-, réz- és ezüstbánya, olvasztó.) SZILÁGYI Benő: A rónaszéki sóőrlőmalom. = Magyar- és Erdélyország Képekben. 3. köt. Pest, 1854. 38-39. old. 1 melléklet. (A rónaszéki sóőrlő malom tervrajza.) A szlatinai sóaknák. = Az Ország Tükre, 1864. 410-411. old. Képpel. SZMIK Antal: Adalékok Felsőbánya szabad királyi bányaváros monografiájához. Bp. 1906. SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán: „Örvendj Magyarország, hogy ilyen fiad lehetett!” Kitaibel Pál halálának 150. évfordulójára. = Élet és Tudomány, 22. évf. 1967. 52. sz. 2459-2462. old. Sz-nyí: Gömörmegyei képek. = Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat. 2. köt. Pest, 1868. 147-177. old. - Benne: Tiszolcz. – Dobsina. (1 ábrával.) – A sztraczenai völgy. (1 ábrával. - Rozsnyó. (2 ábrával.) – Csetnek (1 ábrával). Sztraczenai völgy. = Vasárnapi Ujság, 1866. 141-142. old. (A kohókról, hámorokról is.) TACKHOLM, U.: Studien über den Bergbau der römischen Kaiserzeit. Uppsala, 1937. TAKÁCS Béla: A telkibányai keménycserépgyár. = Borsodi Szemle, 5. évf. 1961. 3. sz. 303310. old. 13 kép. TAKÁCS Béla: A telkibányai keménycserépgyár parasztedényei. = Néprajzi Értesítő, 44. köt.

75

1962. 163-202. old. TAKÁCS Béla: A regéci porcelán. = Élet és Tudomány, 22. évf. 1967. 24. sz. 1127-1130. old. 7 kép. TAKÁCS-BÍRÓ, Katalin: The raw material stock for chipped stone artefacts in the Northern Mid-Mountains tertiary in Hungary. = BÍRÓ, Katalion, T. (ed.): Őskori kovabányászat... Vol. 1. Bp. 1986. 183-195. p. 5 figs. TAKÁCS-BÍRÓ, Katalin: Actual problems of lithic raw material distribution studies in Hungary. Comments on the distribution maps. = BÍRÓ, Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányászat... Vol. 2. Bp. 1987. 141-161. p. 21 figs. TAKÁCSI-NAGY András: A híres faluni rézércbánya és múzeuma. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 108. évf. 1975. 9. sz. 629-634. old. 3 ábra. TAKÁTS László: Mozaikok Telkibánya kuruckori történetéből. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 106. évf. 1973. 8. sz. 558-560. old. TAKÁTS Sándor: Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században. = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1903. 97-152. old. TÁRCZY HORNOCH Antal: Mikoviny Sámuel, a selmeci bányatisztképző tanintézet első tanára. Sopron. 1938. TÁRCZY-HORNOCH Antal: A magyar bányamérés múltjáról. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 105. évf. 1972. 10. sz. 649-653. old. TARJÁN Jenő: A vasércbányászat szaknyelvének szókincse Rudabányán. Bp. 1939. Pázmány Péter Tudományegyetem Nyelvészeti és Néprajzi Intézete, 82 old. (Német Nyelvészeti Dolgozatok III.) Ism.: Péczely /Antal/, Bányászati és Kohászati Lapok, 72. évf. 1939. 16. sz. 365-367. old. TARJÁN Jenő: Válasz „A vasércbányászat szaknyelvének szókincse Rudabányán” c. munkám bírálatára. = Bányászati és Kohászati Lapok, 72. évf. 1939. 21. sz. 434. old. TÁRKÁNY SZÜCS Ernő: Magánjogi elemek régi bányajogunkban (1854-1944). = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 101. évf. 1968. 7. sz. 423-428. old. TÁRKÁNY SZÜCS Ernő: Jogi szokások a bányászatban. 1-3. rész. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 111. évf. 1978. 4. sz. 278-282. old.; 5. sz. 352-354. old.; 6. sz. 418423. old. TASNÁDI KUBACSKA András: Kiatibel Pál, a magyar föld felfedezője. = Élet és Tudomány, 12. évf. 1957. 9. sz. 259-262. old. TASNÁDI KUBACSKA András: Kitaibel Pál, a magyar föld felfedezője. = Természettudományi Közlöny, 1(88). évf. 1957. 1. sz. 1-6. old. 4 kép. TASNÁDI KUBACSKA András: A hazai föld kutatója, Szabó József. = Élet és Tudomány,

76

27. évf. 1972. 48. sz. 2270-2273. old. 5 kép. TASNÁDI KUBACSKA András: A láthatatlan bánya. Bp. 1973. Móra Ferenc Könyvkiadó, 109 old. Képekkel. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak aranybányászata Boiczán és Rudnán Hunyad megyében. = Archaeologiai Értesítő, 3. évf. 1883. 142-147. old. TÉGLÁS Gábor: Római bányászat Boiczán és Rudán. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, 1884. 77-79. old. TÉGLÁS Gábor: A római bányászat Erdélyben. = Az Országos Régészeti és Embertani Társulat Évkönyve 1879-1885. 1885. 132-143. old. TÉGLÁS Gábor: Történelemelőtti ólomipar és ólombányászat Karinthiában.= Természettudományi Közlöny, évf. 1885. 129-131. old. TÉGLÁS Gábor: A jánosfalvi római kőbánya és annak három falképe Udvarhely megyében. = Archaeologiai Értesítő, 6. évf. 1886. 21-26. old. Ábrákkal. TÉGLÁS Gábor: Kirándulás a rómaiak bukovai márványbányájához. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, 1886. 48-50. old. TÉGLÁS Gábor: Praehistoricus arany-, vas- és kőbányászati eszközök Daciában. = Archaeologiai Közlemények, 9. évf. 1886. 106-121. old. TÉGLÁS Gábor: A noricumi vas hazájában. = Budapesti Szemle, 50. köt. 1887. 463-470. old. TÉGLÁS Gábor: Őskori nemesfémbányászatunk némely adalékai. = Erdélyi Múzeum, 4. évf. 1887. 1. sz. 116-152. old. TÉGLÁS Gábor: A római márványbányászat Dáciában. = Fővárosi Lapok, 1887. 81. sz. TÉGLÁS Gábor: Praehistoricus czinóberbányanyomok Szerbia Avala hegységében. = Archaeologiai Értesítő, 7. évf. 1887. 92. old. TÉGLÁS Gábor: Prehisztorikus vasolvasztó Besenyőn. = Archaeologiai Értesítő, 7. évf. 1887. 153-157. old. Ábrával. TÉGLÁS Gábor: Ampelum, mint Dácia aranybányászatának központja. = Erdélyi Muzeum, 5. évf. 1888. 295-314. old. TÉGLÁS Gábor: A régi aranyáldás idejéből. (Régészeti tárcza.) = Fővárosi Lapok, 1888. 95. sz. TÉGLÁS Gábor: Öntőminta a csáklyai telepről. = Archaeologiai Értesítő, 8. évf. 1888. 93-94. old. Ábrával. TÉGLÁS, Gábor: Beitrage zum Goldbergbau des vorrrömischen Dacien. = Ungarische Revue, 1889. 260-266., 323-334. p.

77

TÉGLÁS Gábor: nemesfém bányászatunk. = Századok, 1889. 385-391. old. TÉGLÁS Gábor: Római kőbányászat a tordai hasadék keleti torkolata felett. = Archaeologiai Értesítő, 9. évf. 1889. 289-295. old. Ábrákkal. TÉGLÁS Gábor: Római kőbánya a dévai Bézsán hegyen. = Archaeologiai Értesítő, 9. évf. 1889. 390-395. old. Ábrákkal. TÉGLÁS Gábor: Római márványbánya a Bisztravölgyben, Bukova hunyadmegyei falu határában. – Römischer Marmorbruch im Bisztrathale. = Földtani Közlöny, 1889. 154-160. és 209-222. old. = Archaeologiai Közlemények, 14. évf. 123-136. old. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak bányaadmistratioja Dáciában. = Bányászati és Kohászati Lapok, 23. évf. 1890. 92-94., 99-101., 110-111. old. TÉGLÁS Gábor: A Korábia bányászata és kettős sírmezeje Zalatna közelében. Bp. 1890. 44 old. Ábrákkal. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak aranybányászatának őrvidéke Dáciában. = Földrajzi Közlemények, 1890. 326-349. old. TÉGLÁS, Gábor: Die Bergwerksverwaltung der Römer in Dazien. = Österreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen, Vol. 38. 1890. 42l. p. TÉGLÁS Gábor: Római bányász-emlékekről a maros-dunaközi Szemenik helységből. = Archaeologiai Értesítő, 11. évf. 1891. 61-63. old. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak dáciai aranybányászatának ethnographiai viszonyai és adminisztrationalis szervezete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1891. 92-96. old. TÉGLÁS Gábor: Dácia római bányászatának néprajzi viszonyairól. = Fővárosi Lapok, 1891. 115. sz. TÉGLÁS Gábor: Tanulmányok a rómaiak daciai aranybányászatáról. Bp. 1891. Magyar Tudományos Akadémia, 99 old. (Értekezések a történeti tudományok köréből, XVI/6.) TÉGLÁS Gábor: Újabb adatok a verespataki bányászat legrégibb történetéhez. – Neuere Datenzur altesten Geschichte der Verespataker Berghauer. = Földtani Közlöny, 21. évf. 1891. 181-184., 214-216. old. TÉGLÁS Gábor: Dácia őskori aranybányászatának forgalmi összeköttetései és a római kormány telepítési rendszere a dáciai érchegységben. = Földrajzi Közlemények, 1892. 65-92. old. TÉGLÁS Gábor: A vulkoji bányászat ősmíveletei és római művei a Korábia-hegy alján, Zalatna mellett. – Die alten Gewerke des Bergbaues von Vulkoj und die römischen Bergbaue am Fusse des Korabia bei Zalatna. = Földtani Közlöny, 1893. 13-19., 122-124. old. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak kőbányászata Potaissa, vagyis a mai Torda közelében. – Die römischen Steinbrüche in der Nahe von Potaissa oder des heutigen Torda. = Földtani Köz-

78

löny, 1893. 13-19., 79-82. old. Ábrákkal. TÉGLÁS Gábor: A Fejér-Körösvidék jelentősége a rómaiak bánya-adminisztrációjában. – Die Bedeutung der Umgebungder Fejér-Körös in der Bergadmisnistration der Römer. = Földtani Közlöny, 1893. 272-276., 298-301. old. TÉGLÁS Gábor: A Hunyad megyei történelmi és régészeti társulat vívmányai a dáciai aranybányászat történetének technikai és helyrajzi kutatásában. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Értesítője, 1893. 26-36. old. TÉGLÁS Gábor: A nagyalmási bányamívelés emlékei Hunyad megyében. = Archaeologiai Értesítő, 13. évf. 1893. 133-140. old. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak telepítési rendszere a dáciai aranybányászat érdekében. = Budapesti Szemle, 75. köt. 1893. 190-203. old. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak katonai intézkedései a daciai aranyhegyek biztonsága érdekében. Bányászati és Kohászati Lapok, 26. évf. 1893. 216-220. old. TÉGLÁS Gábor: Kikkel míveltették a rómaiak dáciai aranytelepeiket és mennyiben lehetnek ezek a mostani lakosság ősei. = Bányászati és Kohászati Lapok, 27. évf. 1894. 202-204., 218-220. old. TÉGLÁS Gábor: Római bányászok sírleletei Dáciából. = Természettudományi Közlöny, 1894. 190-192. old. TÉGLÁS Gábor: Római bányászok sírmezeje Zalatna közelében, a kerábiai és botesti hegyoldalon. = Erdélyi Múzeum, 11. évf. 1894. 513-517. old. TÉGLÁS Gábor: Római bányákról. = Természettudományi Közlöny, 1894. 599. old. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak bányászati technikája az Erdélyi Érchegység leletei szerint. = Az Erdélyi Muzeum értesítője, 1894. 323-33l. old. TÉGLÁS Gábor: A Vajdahunyad vidéki vasbányászat legrégibb emlékeiről. = Földtani Közlöny, 25. évf. 1895. 354-356. old. TÉGLÁS Gábor: A nagybányai kerület bányatörténetéből. Különnyomat a Századok 1897. évfolyamából. Bp. 1897. 8 old. (A nagybányai m. kir. bányaigazgatósági kerület monographiája c. könyv ismertetése.) TÉGLÁS Gábor: Kiktől tanulhatták Dácia őslakói az aranybányászatot? Minő alakban és mily rendszer szerint jutott forgalomba legrégibb aranytermelésünk? = Századok, 31. évf. 1897. 816-825. old. TÉGLÁS Gábor: Római kőbányászat Porolissum közelében, Szilágy megyében. = Archaeologiai Értesítő, 1898. 118-124. old. Ábrákkal. TÉGLÁS Gábor: Az erdélyi arany bányászat legrégibb történelmi vonatkozásai. = Bányászati és Kohászati Lapok, 32. évf. 1899. 2-4. old.

79

TÉGLÁS Gábor: A dognácskai bányászat római (Centum putei) és középkori (Székasbánya) elnevezése. = Bányászati és Kohászati Lapok, 33. évf. 1900. 57-59. old. TÉGLÁS Gábor: Kikkel míveltették a rómaiak daciai aranybányáikat? = Bányászati és Kohászati Lapok, 35. évf. 1902. 43-44. old. TÉGLÁS Gábor: A dácziai aranybányászok temetkezési leleteiről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 35. évf. 1902. 93-94. old. TÉGLÁS Gábor: A bányász-köszöntés történetéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok, 35. évf. 1902. 184-185. old. TÉGLÁS Gábor: A dácziai bányászat legrégibb bizonyítékai, tekintettel a Zsilvölgy s különösen a Vulkánhágó bányászattörténelmi jelentőségére. = Bányászati és Kohászati Lapok, 36. évf. 1903. II. köt. 498-501. old. TÉGLÁS Gábor: A hazai nemesfémbányászat úttörői. = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904. I. köt. 190-191. old. TÉGLÁS Gábor: Adalékok a rómaiak dácziai bányaiparához. Egy kőfaragó-mester (lapidarius) czégtáblája Kis-Kalánban (Ad Aquas). = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904. I. köt. 255. old. TÉGLÁS Gábor: Bányába induló római bányászcsoportozat Linaresből (Spanyolország). = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904. I. köt. 658-660. old. 1 ábra. TÉGLÁS Gábor: Római bányászok temploma a dácziai aranyvidék centrumában Zalatna és Brád közt a vízválasztónál. = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904. II. köt. 544545. old. 1 ábra. TÉGLÁS Gábor: A bányászat specziális istensége és a Szerencse Fel! római alakja: Fortuna Salutaris! Dácziában. = Bányászati és Kohászati Lapok, 37. évf. 1904. II. köt. 798-801. old. TÉGLÁS Gábor: Őskori bálványfej és kőbányászati emlék a dévai várhegyről. = Archaeologiai Értesítő, 24. évf. 1904. 242-243. old. TÉGLÁS Gábor: Bányatörténelmi adataink a mohácsi vész előtti időszakból. = Bányászati és Kohászati Lapok, 38. évf. 1905. I. köt. 33-35. old. TÉGLÁS Gábor: A dácziai aranyvidék kapcsolata a tartományi hadparancsnoksággal és a két főbányavárossal: Ampelummal és Alburnus maiorral. = Bányászati és Kohászati Lapok, 38. évf. 19o5. I. köt. 224-229. old. 1 térkép. TÉGLÁS Gábor: Régiség-történelmi adalékok a régi Dacia aranybányászatainak mintájául szolgált Macedonia, Thracia és Moesia bányászatáról. = Bányászati és Kohászati Lapok, 38. évf. 1905. II. köt. 218-227. old 1 térkép. TÉGLÁS Gábor: A háromszéki Bodza-szorosban, Románia határán 1887-ben talált aranyru-

80

dak bélyegváltozatai és azok bányatörténelmi jelentősége. = Bányászati és Kohászati Lapok, 38. évf. 1905. II. köt. 689-706. old. 3 ábra. TÉGLÁS Gábor: Az aldunai zuhatagokkal szomszédos érczvidék bányatörténelméből, tekintettel a rómaiak működésére és az 1719-37-iki osztrák uralomra. = Bányászati és Kohászati Lapok, 39. évf. 1906. I. köt. 209-222. old. TÉGLÁS Gábor: A császári pénzverő hivatalok szervezete a rómaiaknál. = Bányászati és Kohászati Lapok, 39. évf. 1906. I. köt. 686-689. old. TÉGLÁS Gábor: A dácziai bányaadminisztráció emléke a hunyadmegyei Ruda határába eső 12 apostol bányából, Brád mellett. = Bányászati és Kohászati Lapok, 39. évf. 1906. II. köt. 556-561. old. 1 ábra. TÉGLÁS Gábor: A Felső-Garam bányatörténetéből. (A beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke.) Összeállította és bevezetéssel ellátta Zivuska Jenő. = Bányászati és Kohászati Lapok, 39. évf. 1906. II. köt. 661-674. old. TÉGLÁS Gábor: Népvándorláskori vaskohászati maradványok a Duna-Rajna közéről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 40. 1907. I. köt. 86-88. old. 1 táblázat. TÉGLÁS Gábor: Potaissa (Torda), a dácziai sóbányászat főhelyének adminisztráczionális és művelődési emlékeiből. = Bányászati és Kohászati Lapok, 40. évf. 1907. II. köt. 70-77. old. TÉGLÁS Gábor: Sóbányászati és kereskedelmi mérleghitelesítés a potaissai (tordai) legio V. Macedonica parancsnokságánál. = Bányászati és Kohászati Lapok, 40. évf. 1907. II. köt. 430-431. old. TÉGLÁS Gábor: Hogyan néztek ki a rómaiak décziai bányamunkásai? (A körösbányai bányászszobrok.) = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. I. köt. 86-94. old. 3 á. TÉGLÁS Gábor: Aquincumi kőbányászati emlék a Krisztus utáni első és második század határáról. = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. I. köt. 382-383. old. TÉGLÁS Gábor: A vaskohászat őshazája s a nyugat-ázsiai és európai vasipar úttörői és terjesztői. = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. I. köt. 593- 603. old. TÉGLÁS Gábor: A római vasbányászat dácziai kezelésének emlékköve, tekintettel a bánya-. adminisztráció főbb elveire s a császárság vasbányászatának a dunai provincziákban és Galliában kimutatható szervezetére. = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. II. köt. 66-81. old. TÉGLÁS Gábor: A görögök és rómaiak aranybányászatáról. = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. II. köt. 138-155. old. 9 ábra. TÉGLÁS Gábor: A bosnyák királyság középkori sómonopóliuma. = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. II. köt. 422-425. old. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak Centum puteijének azonossága az Árpádok Zékusbaniájával s az

81

újabb kor Dognácskájával. = Bányászati és Kohászati Lapok, 41. évf. 1908. II. köt. 644651. old. TÉGLÁS Gábor: A görög és római idők márvány- és kőbányászatáról. = Bányászati és Kohászati Lapok, 42. évf. 1909. I. köt. 30-38. old. TÉGLÁS Gábor: A dácziai bányászat lámpabélyegei. = Bányászati és Kohászati Lapok, 42. évf. 1909. I. köt. 484-488. old. 4 ábra. TÉGLÁS Gábor: Adalékok a rómaiak ólombányászatáról, tekintettel Dáczia és Pannonia ólomból készült kultuszemlékeire. = Bányászati és Kohászati Lapok, 42. évf. 1909. II. köt. 73-113. old. 28 ábra. TÉGLÁS Gábor: Újabb adatok a Balkánfélsziget bánya- és ércztelepeihez. = Bányászati és Kohászati Lapok, 42. évf. 1909. II. köt. 690-695. old. TÉGLÁS, Gábor: Zur verwaltungsgeschichte der römischen Eisenbergwerke in Dakien. = Klio, Vol. 9. 1909. 375-376. p. TÉGLÁS Gábor: A drágakövek és féldrágakövek bányatörténelmi jelentősége a görögöknél és a rómaiaknál. = Bányászati és Kohászati Lapok, 43. évf. 1910. I. köt. 209-239. old. 73 ábra. TÉGLÁS Gábor: Római bányamécses a rudai "Tizenkét Apostol Bányatársulat" barzahegyi ősvágatából s pár szó a bányavilágítás akkori módszeréről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 43. évf. 1910. I. köt. 437-439. old. TÉGLÁS Gábor: Arany és ezüst szoborművek s azok ékítési módja Balticából (Hispania) a Krisztus utáni második században. = Bányászati és Kohászati Lapok, 44. évf. 1911. I. köt. 349-359. old. TÉGLÁS Gábor: A Krisztus születése előtti Dáczia ezüstötvösségének bányatörténelmi jelentősége. = Bányászati és Kohászati Lapok, 44. évf. 1911. I. köt. 521-551., 601-607. old. 21 kép, 5 tábla. TÉGLÁS Gábor: Ólomsúlynehezék Dáczia fővárosából. = Bányászati és Kohászati Lapok, 44. évf. 1911. II. köt. 545-547. old. TÉGLÁS Gábor: Római bányamécsek a Zalatna-Bucsum közti Korábia bányászatából. = Bányászati és Kohászati Lapok, 45. évf. 1912. I. köt. 204-205. old. 1 kép. TÉGLÁS Gábor: A dácziai aranyvidék 167-beli feldúlatása és hadászati következményei. = Bányászati és Kohászati Lapok, 45. évf. 1912. I. köt. 347-358. old. TÉGLÁS Gábor: Néhány korhatározó kincslelet a dácziai bányászat területéről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 45. évf. 1912. II. köt. 227-238. old. TÉGLÁS Gábor: Potaissa (Torda) bányapolgárságának háztartási emlékeiből. = Bányászati és Kohászati Lapok, 46. évf. 1913. I. köt. 22-28. old. 2 tábla.

82

TÉGLÁS Gábor: Dáczia aranybányászatának biztonsági szervezete. = Bányászati és Kohászati Lapok, 46. évf. 1913. I. köt. 357-370. old. TÉGLÁS Gábor: A brassói ötvösség története. = Bányászati és Kohászati Lapok, 46. évf. 1913. I. köt. 681-685. old. TÉGLÁS Gábor: Kőrösbánya, más néven Csibebánya, avagy Fejér-Kőrös - Nagybánya és Kisbánya, másként Medvepatak a Hunyadiak idejében. = Bányászati és Kohászati Lapok, 46. évf. 1913. II. köt. 323-348. old. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak bányagyarmata és kettős kőbányája Déva határában. = Bányászati és Kohászati Lapok, 47. évf. 1914. I. köt. 554-562. old. 8 kép és rajz. TÉGLÁS Gábor: Mesterséges bányamenedékhelyek a hunyadmegyei aranyvidékről. = Bányászati és Kohászati Lapok, 48. évf. 1915. I. köt. 45-47. old. 3 kép. TÉGLÁS István: A római márványbánya. = Erdély, 1892. 32-33. old. TEICH, M.: Ignác Born a Slovensko. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 5. 1962. 139154. TEICH, M.: Ignác Born a Slovensko. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 4. 1966. 205216. TERÉNY János: A magyar vasipar vázlatos története a legrégibb időktől a nagyolvasztók korszakáig. = Bányászati és Kohászati Lapok, 20. évf. 1887. 180-182., 185-187., 195-196. old.; 21. évf. 1888. 3-5. old. TERÉNY János: A vas a finnek nemzeti époszában. (A Kalevala IX-ik éneke.) = Bányászati és Kohászati Lapok, 59. évf. 1926. 84-87. old. TERÉNY János: A vas ismerete a turániaknál. = Bányászati és Kohászati Lapok, 61. évf. 1928. 75-82. old. TERÉNY János: Az Árpádkorbeli magyar báynászat egy rejtélyes alakja (Klingsor Miklós). = Bányászati és Kohászati Lapok, 64. évf. 1931. 517-520. old. TERÉNY János: Debreczeni csigafúvója. = Bányászati és Kohászati Lapok, 65. évf. 1932. 392-394. old. 2 rajz. TERÉNY János: Polhem Kristóf. (Születésének 150-ik évfordulója alkalmából). = Bányászati és Kohászati Lapok, 66. évf. 1933. 374-378. old. TERÉNY János: Megjegyzések dr. Mihalovits János "Néhány adat Polhem Kristófról" cím alatt megjelent közleményéhez. = Bányászati és Kohászati Lapok, 66. évf. 1933. 514-515. old. TERÉNY János: Bolgár Tamás vajda. = Bányászati és Kohászati Lapok, 67. évf. 1934. 134136. old. (A magyarországi cigányok régi vasművességéről.)

83

TERÉNY János: Köleséri Sámuel. = Bányászati és Kohászati Lapok, 68. évf. 1935. 377-379. TERÉNY János: A "fekete kő". = Bányászati és Kohászati Lapok, 70. évf. 1937. 42-44.old. (A mohamedánok szent köve, a mekkai Kaába.) TERÉNY János: Négy bányászlegenda. = Bányászati és Kohászati Lapok, 71. évf. 1938. 6465. old. TERÉNY János: A bánya a művészetben. = Bányászati és Kohászati Lapok, 71. évf. 1938. 135-138., 232-235. old. TERÉNY János: Magyar bányászok külföldön. = Bányászati és Kohászati Lapok, 71. évf. 1938. 393-394. old. TERÉNY János: Bányászmondák. = Bányászati és Kohászati Lapok, 73. évf. 1940. 65-70. old TERÉNY János: Danzig és a középkori magyar rézbányászat. = Bányászati és Kohászati Lapok, 73. évf. 1940. 298-300. old. TERÉNY János: A bányászjelvény. = Bányászati és Kohászati Lapok, 74. évf. 1941. 271-273. old. THALLÓCZY Lajos: A kamara haszna (lucrum camerae) története. Bp. 1879. Weiszmann, 236 old. TIBENSKÝ, Ján a kolektív: Priekopníci vedy a techniki na Slovensku.[1.] Bratislava, 1986. Obzor, 438 p. (A Felvidék természettudósainak, közöttük bányászoknak, kohászoknak és mineralógusoknak az életrajzait közli a kötet. Szerepel benne pl. Mikoviny Sámuel, Hell József Károly, Born Ignác, Scopoli, Delius, Fichtel, Fuker stb.) TIBENSKÝ, Ján a kolektív: Priekopníci vedy a techniky na Slovensku 2. Bratislava, 1988. Obzor, 1005 p. Illus. (A felvidéki bányászat, kohászat és mineralógia 19-20. századi kieemelkedő alakjainak életrajzát is közli, pl. Péch Antalét, Szabó Józsefét stb.) TIBENSÝ, Ján: Dejiny vedy a techniky na Slovensku. Martin, 1979. TIBENSKÝ, J.: Slovensko a vznik medzinárodnej učenej spoločnosti pre rozvoj baníctva r. 1786. = Svet vedy, 10. 1963. 459-465. TIBENSKÝ, J.: Príspevok k poznaninu záujmu Učenej európskej verejnosti o slovenské baníctvo v období feudalizmu. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 4. 1966. 165-204. TIBENSKÝ, J. – MAUEROVÁ, M.: Súdobé časopisecké zprávy o Potterovom „Ohňovom strojí” v Novej Bani. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 1. 1962. 253-264. TICHY Kálmán: Phileciumtől Pelsőcig. Rozsnyó, 1932. TIEU, Luu Tran: Palaeolithic pebble industries in Europe. Budapest, 1990. Akadémiai Kiadó 109 p. 37 pl.

84

TIMAFFY László: Ősi aranymosás a Duna szigetein. = A Földgömb, Bp. 1942. 227-231. old. TIMAFFY László: Az ásványi aranyászok technikája. = Arrabona, Győr, 1961. 177-178, old. TIMBERLAKE, Simon: Review of the Historical Evidence for the Use of Firesetting. = Crew P. and S. (ed.): Early Mining in the British Isles. Plas Tan y Blwch, 1990. 49-52. p. Illus. TIMBERLAKE, Simon: Prehistoric copper mining in Britain. = Cornish Archaeology, Vol. 31. 1992. 15-34. p. TÓKA Jenő: Uránércbányászatunk. = Bányászatunk 30 éve. 1945-1975. Bp. 1977. Műszaki Könyvkiadó, 45-51. old. TOLNAI-DOBOSI, Viola: Kupferzeitliche Silexgerate aus Ungarn. = Acta Archaeologica Carpathica, 10. Kraków, 1968. 271-285. p. Figs. TOMPOS Ernő: A Freiseisen bányászcsalád polgári és nemesi címerei. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 641-643. old. 5 ábra. TORMA István: Római kori kőbánya Budakalász határában. = Iparrégészet II. Veszprém, 1984. 39-49. old. TORRANCE, Robin: Production and exchange of stone tools: prehistoric obsidian in the Aegean. 1986. 256 p. (New Studies in Archaeology 13.) TÓTH Géza: Kiruna kincse… = Föld és Ég, 17. évf. 1982. 9. sz. 276-280. old. 8 kép. 2 térk. (A svédországi Kiruna vasérclelőhelyének ismertetése és a bányászat története, helyzete.) TÓTH István: A gánti bauxitbányászati múzeum. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 113. évf. l980. l. sz. 56-59. old. 8 kép. TÓTH István: Néhány pécsi és baranyai bányahelynév szóelemzése. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 11. sz. 757-758. old. TÓTH Judit: Tarjánpusztai vaskohó archeomágneses vizsgálata. = Arrabona. A győri Xántus János Múzeum Évkönyve, 19-20. köt. Győr, 1977-1978. 163-167. old. 2 ábra. TÓTHOVÁ, Stefánia: Výsledky archeologického výskumu v Banskej Štiavnici. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Obzot, 50-66. p. Illus. (Német nyelvű összefoglalóval.) TÖMÖRY Márta: Vita dr. Paulinyi Oszkár „Termelés és vállalkozás a selmeci bányagazdaságban a XVI. század derekán” c. monográfiájáról. = Történelmi Szemle, 9. évf. 1966. 2. sz. 228-231. old. TÖRÖK János: A nemes opál. = Hazánk, 1858. 54-62. old. (Használata az ókori népeknél. A vörösvágási bánya története, sárosi bányák.) TREPTOW, E.: Geschichte des Bergbaus im Abriss. Leipzig, 1899.

85

/Buch der Erfindungen, vol. V./ TREPTOW, E.: Der alteste Bergbau und seine Hilfsmittel. = Jahrbuch des Verein deutscher Ingenieurie, Vol. 8. 1918. 155-191. p. (Beitrage zur Geschichte die Technik und Industrie.) TRINDER, Barrie (Ed.): The Blackwell Encyclopedia of Industrial Archaeology. Oxford, 1993. Blackwell, 964 p. TYLECOTE, R. F.: Metallurgy in Archaeology. A Prehistory of Metallurgy in the British Isles. Edward Arnold, London, 1963. (2nd edition 1986.) TYLECOTE, R. F.: The origin of iron smelting in Africa. = West African Journal of Archaeology,Vol. 9. 1975. No. 2. 49-56. p. TYLECOTE, R. F.: The Early History of Metallurgy in Europe. London, 1987. Longman. TYLECOTE, R. F.: A History of Metallurgy. 2nd ed. London, 1992. Institute of Metals, 205 p. 149 Figs., 76 Plate etc. UNČOVSKÝ, K.: Život a dielo Mateja a Jozefa Hella. = Príroda a spoločnosť, 4. 1955. 4. 162-165. p. ULIČNÝ, Ferdinand: Banské strediská na Východnom Slovensku. = Marsina, R. (ed.): Banské mestűá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 171-181. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) UZSOKI András: Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez. = Arrabona, 1. köt. Győr, 1959. Xántus János Múzeum, 74-82. old. UZSOKI András: Egy szigetközi aranyász és felszerelése. = Néprajzi Közlemények, 1959. 4. sz. 158-166. old. UZSOKI András: Az aranymosás néhány módszere. = Arrabona, 3. köt. Győr, 196l. 161-176. old. UZSOKI András: Aranymosók és felszereléseik. = Néprajzi Értesítő, Bp. 1966. 204-221. old. -v-: Aranymosók Komárommegyében. = Hazánk s a Külföld, 1867. 11. sz. Képpel. VADÁSZ Elemér: Az ősember bányászata. = Természet és Technika, 109. évf. 1950. 1. sz. 45-52. old. 12 kép. VAHOT [Imre]: A szlatinai sóaknák, különösen Kinga és Miklós aknája. = Magyar- és Erdélyország Képekben, 2. köt. Pest, 1853. 151-153. old. 7 ábra, 1 melléklet. (A „Kinga” nevű sóakna Szlatinán.) VAHOT Imre: Nagybánya történeti és statistikai ismertetése. = Vahot Imre Nagy Naptára, 1856. 115. old. Képpel.

86

VAJDA Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek,, századok. Bukarest, 1981. Politikai Könyvkiadó, 544 old. VAJDA Pál: Georgius Agricola. = Élet és Tudomány, 10. évf. 1955. 49. sz. 1539-1542. old. 4 ábra. VAJK J.: Hell József Károly. = Bányászati Kohászati Lapok, 1905. VALISKA, Juraj: Nemecké nárečie Dobšinej. Príspevok k výskumu zanikania náreči enkláv. Rimavská Sobota, 1980. Gemerská vlastivedná spoločnosť, 305 p. VALLORY, Luiza: Utazás az arany és a tündérek honában. Eredeti kéziratból ford. G. P. = Magyar Polgár (Kolozsvár), 1866. 105-109. sz. (A bihari aranybányákról.) VALTER Ilona: Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. = Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. (Zalai Gyűjtemény 12. sz.) Zalaegerszeg, 1979. 43-74. old. VÁMOS Éva - SZABADVÁRY Ferenc: Az 1786-ban, Selmecen alakult nemzetközi Bányászati Társaság alapszabályai. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 4. sz. 267-269. old. VARGA Endre: Magyarország bányabírósági szervezete (1686-1854). = Jogtörténeti tanulmányok III. Szerk.: Csizmadia Andor. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1974. 213236. old. VARGA Vilmos: A magyar bányászéletből. = Vasárnapi Ujság, 1864. 506. old. Képpel. (Él3etmód, hiedelmek: bányarém, bányapásztor.) VARGA Vilmos: Felső-bánya. = Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat. 1. köt. Pest, 1867. 258-260. old. 1 ábra. VARJU Gyula: Egy új magyar nyersanyag, a perlit. = Élet és Tudomány, 14. évf. 1959. 19. sz. 600-602. old. 5 kép. VARJÚ Gyula: A magyar kaolin. = Élet és Tudomány, 16. évf. 1961. 23. sz. 723-726. old. 6 kép. VASS Tibor: Rombauer Tivadar a gyáralapító (1803-1855). Ózd, 1996. Búkk Művelődési és Vendéglátó Ház Lajos Árpád Honismereti Köre, 130 old. Képekkel, ábrákkal. VASTAGH Gábor: A szokolyahutai vasgyártás története. = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 25. évf. 1960. 145-177. old. VASTAGH Gábor: Középkori vasolvasztó-kemence Imolán. = Kohászati Lapok, 94. évf. 1961. 10. sz. 476-477. old. 2 kép. VASTAGH Gábor: A hegyesdi vashámor története. = Kohászati Lapok, 95. évf. 1962. 8995. old. VASTAGH Gábor: A szendrői vaskohó. = Kohászati Lapok, 96. évf. 1963. 328-332. old.

87

VASTAGH Gábor: A Börzsöny-hegység egykori nemesfémkohászatáról. = Történelmi Szemle, 12. évf. 1969. 1-2. sz. 122-129. old. VASTAGH Gábor: Adatok a magyarországi középkori arany- és ezüst kohászathoz. = Kohászati Lapok, 104. évf. 1971. 7. sz. 324-328. old. VASTAGH Gábor: Egy megmentésre váró kohórom Magyarországon. = Bányászati és Kohászati Lapok – Kohászat, 104. évf. 1971. 8. sz. 379-382. old. VASTAGH Gábor: Adatok a késő avar kori vaskohászat ismeretéhez. = Arrabona. A Győri Xántus János Múzeum Évkönyve, 19-20. köt. Győr, 1977-1978. 159-162. old. VASTAGH Gábor: Ércek és salakok vizsgálatának szempontjai és eredményei. = Gömöri János (szerk.): Iparrégészeti kutatások Magyarországon. (Égetőkemencék régészeti és interdiszciplináris kutatása.) Sopron, 1980. július 28-30. Veszprém, 1981. VEAB, 157164. old. VASTAGH Gábor: Ezüstkohászat Rudabányán 1528-ban. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 117. évf. 1984. 5. sz. 341-342. old. VASTAGH Gábor: Régi vaskohászat Jósvafőn. = Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 119. évf. 1986. 3. sz. 115-118. old. 4 ábra. VÉCSEY Béla: Mangánérc-bányászatunk. = Élet és Tudomány, 11. évf. 1956. 17. sz. 524526. old. 3 kép. 1 térkép. VÉCSEY Zoltán: A százéves magyar meteor: a Kabait. = Élet és Tudomány, 12. évf. 1957. 22. sz. 679-681. old. 4 kép. VENDL Aladár: A büdöspesti paleolitos szilánkok kőzettani vizsgálata. = Matematikai és Természettudományi Értesítő, 47. köt. Bp. 1930. 468-483. old. VENDL Aladár: Adatok a bükk-hegységi paleolitos szilánkok kőzettani ismeretéhez. = Matematikai és Természettudományi Értesítő, 50. köt. Bp. 1933. 573-587. old. VENDL Aladár: Adatok a cserépfalvi paleolitok kőzettani ismeretéhez. = Matematikai és Természettudományi Értesítő, 53. köt. Bp. 1935. 203-231. old. A verespataki zúzda. = Hazánk s a Külföld, 1866. 16. sz. VERESS Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, 20. köt. Déva, 1910. 121-157. old. VERSÉNYI György: A bányarémről. = Etnographia, 1. évf. 1890. 335-345. old. VÉRTES László: Őskőkori bánya Lovason. Bp. 195?. Magyar Nemzeti Múzeum, 31 old. Ill. VÉRTES László: Würmkori festékbánya a Balaton mellett, Lovason. = Földtani Közlöny, 85. köt. 1955. 390-391. old.

88

VÉRTES László: Az őskor embere Magyarországon. Bp. 1957. Történeti Múzeum, 16 old. VÉRTES László: Medveemberek krónikája. Bp. 1957. Gondolat Kiadó, 211 old. 43 kép. VÉRTES, László: Eine prähistorische Silexgrube am Mogyorósdomb bei Sümeg. = Acta Archaeologica, Vol. 16. 1964. 187-215. p. VÉRTES, László: The depot of silex blades from Boldogkőváralja. = Acta Archaeologica, Vol. 17. Bp. 1965. 130-136. p. VÉRTES László: Az arkai „kőszerszámgyár”. Statisztika a régészeti kutatásban. = Népszerű Technika, 1965. 2. sz. 35-38. old. Képekkel. VÉRTES László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Bp. 1965. Akadémiai Kiadó, 385 old. (A Magyar Régészet Kézikönyve I.) VÉRTES, László: Typolgy of the Buda Industry: a Pebble Tool-Industry from the Hungarian Lower Palaeolithic. = Quaternaria, Vol. 7. Roma, 1965. 185-195. p. VÉRTES, László: Zur Technologie grobgeratiger Silexfunde in Nordungarn. = Folia Archaeologica, Vol. 17. Budapest, 1965. Magyar Nemzeti Múzeum,, 9-36. p. Illus. VÉRTES, László: The Upper Palaeolithic site at Mt. Henye, Bodrogkeresztúr. = Acta Archaeologica, Vol. 18. Bp. 1966. 3-14. p. VÉRTES László: Az őskori technológia fejlődési rátái. = A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi és Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 15. évf. 1967. 4. sz. 265283. old. VÉRTES, László: Rates of Evolution in Palaeolithic Technology. = Acta Archaeologica, Vol. 20. Bp. 1968. Fasc. 1-4. 3-19. p. VÉRTES László: Kavics Ösvény. A vértesszőlősi előember regénye. Bp. 1969. Gondolat Kiadó, 234 old. Képekkel, ábrákkal, térképekkel. VÉRTES László: Őskori bányák Veszprém megyében. Lovas, a legősibb bánya. A sümegi ősbánya. Veszprém, 1969. Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság, 59 old. Képekkel. (Veszprém megyei kiállítási vezetők.) VÉRTES, László et al.: Tata, eine mittelpaläolitische Travertin-Siedlung in Ungarn. Bp. 1964 Akadémiai Kiadó, 253 p. (Archaeologia Hungarica 43.) VESZPRÉMY László: A selmeci város- és bányajogról, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratok alapján. = Közlemények a magyar országi ásványi nyersanyagok történetéből I. Miskolc, 1982. Nehézipari Műszaki Egyetem, 197-208. old. VIDA Tivadar: Niels Stensen 1669. évi tanulmányútja az észak-magyarországi bányavárosokban. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 116. évf. 1983. 9. sz. 613-616. old. 3 ábra.

89

VIDACS Aladár: A nyugat-mátrai színesérctelepek. = Természettudományi Közlöny, 6(93). évf. 1962. 7. sz. 297-301. old. 10 kép. VIKIĆ-BELANČIĆ, Branka: Antične svjetlike u Arheološkom Muzeju u Zagrebu. – Antike Lampensammlung im Archäologischen Museum zu Zagreb. = Vjesnik Arheoloskog Muzeja u Zagrebu, Vol. 5. Zagreb, 1971. 97-182. p. Illus. VIKTOR Gyula: Étkezési szokások a rudabányai vasércbányában. = Szülőföldünk BorsodAbaúj-Zemplén 5. Miskolc, 1983. 25-27. old. VIKTOR Gyula: Rudabánya a Bányászati és Kohászati Lapok tükrében. Repertórium. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 118. évf. 1985. 11. sz. 785-787. old. VIKTOR Gyula: A bányászok védőszentjének kultusza Rudabányán. = Szülőföldünk BorsodAbaúj-Zemplén 8. Miskolc, 1986. 50-52. old. VIKTOR Gyula: Bányamanó, bányarém. = Szülőföldünk, Borsod-Abaúj-Zemplén 10. Miskolc, 1987. 50-51. old. (Rudabányai bányászhiedelmek.) VIKTOR Gyula: A rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiállításai. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 122. évf. 1989. 2. sz. 116. old. VIKTOR Gyula: Bányahelynevek Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén 15. Miskolc, 1990. 31-32. old. 1 kép. VIKTOR Gyula: A bányászat néprajza Rudabányán és környékén. = Szülőföldünk BorsodAbaúj-Zemplén 14. Miskolc, 1990. 26-28. old. 2 kép. VIKTOR Gyula: Bányász türelemüvegek készítése Rudabányán. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 124. évf. 1991. 7-8. sz. 431-433. old. VIKTOR, Gyula: Bergmannische Geduldflaschen aus Rudabánya. (Übersetzung und Einführung von O. Fitz). = Res Montanarum, Leoben, 1993. No. 6. 24-27. p. VINCZE László: A sóbányászat és sószállítás emlékei földrajzi neveinkben. = Balogh Lajos – Ördög Ferenc (szerk.): Névtudomány és művelődéstörténet. A IV. magyar névtudományi konferencia előadásai. Pais Dezső születésének 100. évfordulójára. (Zalaegerszeg, 1986. október 8-10.) Bp. 1989. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 200-204. old. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 183. szám.) VITÁLIS György: Emlékezés dr. Vitális István ércteleptani munkásságára születésének 125. évfordulóján. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 129. évf. 1996. 2. sz. 178184. old. 1 arckép. Vízakna sósfürdője és sóaknája. = Magyarország és a Nagyvilág, 1868. 28. sz. VLACHOVIČ, Josef: Slovenská med' v 16. a 17. storoci. Bratislava, 1964. Slovenskej Akadémie Vied, 328 p. VLACHOVIČ, J.: Súpis zariadení mediarskeho banského podniku v Smolniku z r. 1634. =

90

Historický časopis (Bratislava), 3. 1957. 424-432. p. VLACHOVIČ, J.: Počiatky habšburskej správy v slovenskom baníctve. = Historický časopis (Bratislava), 5. 1957. 467-483. p. VLACHOVIČ, J.: Hutnícke spracúvanie medených rúd v Banskej Bystrici v druhej polovici 16. stor. = Historické štúdie, 5. 1959. 110-148. p. VLACHOVIČ, J.: Technika dobývania, ťažby a úpravy rúd v mediarskom podniku v Banskej Bystrici v 16.-18. stor. = Historické štúdie, 7. 1961. 5-30. p. VLACHOVIČ, J.: Dokumenty k dejinám banského školstva v Československu v 18. stor. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 3. 1964. 297-317. p. VLACHIVIČ, J.: Dejiny banského školstva na Slovensku v 18. stočí. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 3. 1964. 33-96. p. VLACHOVIČ, J.: Banícka akadémia v Banskej Štiavnici. = Sborník Banská Štiavnica 1964. 322-330. p. VLACHOVIČ, J.: Banská akadémia v Banskej Štiavnici v 19. storočí. = Z dejín vied a techniky Slovensku, 4. 1966. 7-46. p. VLACHOVIČ, J.: K dejinám baníctva na Spiši v 17. a 18. storočí. = Príspevok k dejinám východného Slovenska. Bratislava, 1964. 101-110. p. VODA, Juraj: Jozef Karol Hell. Životné dielostrojného inžiniera štiavnických baní v 18. storočí. Martin, 1957. Osveta, 125 p. VODA, Juraj: Ohòové stroje na Slovensku vo vývoji parných strojov pred Wattom v 18. stor. = Z dejín vied a techniky na Slovensku 1. Bratislava, 1962. VOGEL, Hans Ulrich (Hrsg.): Yoshida Tora: Salt Production Techniques in Ancient China. The Aobo Tu. Leiden – New York – Köln, 1993. XXV. 309 p. Abb. VOJTH Simon: Offenbánya, egyike az erdélyi legnevezetesebb bányásztelepeknek. = Vasárnapi Ujság, 1857. 319. old. VOZÁR, Jozef: Inštrukcia pre banské meračstva na Vindšachta. = Sborník Slovnského banského múzea 3. 1967. 157-165. p. (1839.) VOZÁR, Jozef: Prehładný vývoj banskej kartografie na Slovensku. = Rozpravy Národného technického músea, 33. 1967. 148-172. p. VOZÁR, Jozef: Vývoj banskej kartografie na Slovensku. = Z dejín vied a techniky na Slovensku. 5. Bratislava, 1969. 147-210. p. VOZÁR, Jozef: Prvý ohňový stroj v banítcve na európskom kontinente. = Dějiny věd a techniky 4. Praha, 1971. 3. 150-165. p.

91

VOZÁR, Jozef: Významné postavy v slovenskej banskej technike od konca 17. storočia do zalozenia banskoštiavnickej akadémia. = Zbornik slovenského banského múzea 7. Banská Štiavnica, 1971. 103-141. p. VOZÁR, Jozef: Opisy najvýznamne jších banských technických zariadení v Banskej Štiavnici od. F. E. Angersteina z polovice 18. storočia. = Z dejín vied a techniky na Slovensku, 1974. 449-496. p. VOZÁR, Jozef: Watercolumn pumping machines of J. K. Hell in World mining technique. = Acta historiae (Praha), 1974. No. 7. VOZÁR, Jozef: English mechanic Isaac Potter – constructor of the first fire-engines in Slowakia. = Studia historica Slovaka 7. Bratislava, 1974. 102-140. p. VOZÁR, Jozef: Anglický mechanik Izák Potter a prvé „ohňové stroje” na Slovensku. = Historické štúdie 20. Bratislava, 1976. 73-99. p. VOZÁR, Jozef (Hrsg.): Das Goldene Bergbuch. /Schemnitz/ /Kremnitz/ /Neusohl/. – Zlatá kniha banícka /Banská Štiavnica/ /Kremnica/ /Banská Bystrica/. Bratislava, 1983. Veda, 263 p. Illus. (Monumenta Slovaciae Montanistica.) VOZÁR, Jozef: A szlovákiai bányászat-kohászat története 1918-ig az 1919-1980 közötti szlovák történetírásban. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. Miskolc, 1984. Nehézipari Műszaki Egyetem, 123-187. old. ( Több száz tételes bibliográfiával!) VOZÁR, Jozef: Európska nepriama amalgamácia a slovenské baníctvo. Bratislava, 1988. Veda, 149 p. (Z dejín vied a techniky na Slovensku, 13.) VOZÁR, Jozef – HOCK, Milan: Vývoj banských máp a meracích prístrojov. Katalóg k výstave. [Banská Štiavnica], bez r. Slovenské banské múzeum, 63 p. Illus. WACHTLER, E.: Bergarbeit zur Kaiserzeit. Berlin, 1962. WAGENBRETH, Otfried – WACHTLER, Eberhard (Hrsg.): Bergbau im Erzgebirge. Technische Denkmale und Geschichte. Leipzig, 1990. Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, 504 p. 234 Fotos, 124 Abb. WAGENHUBERTOVÁ, A.: Medzevské Hámre. I. Vlastivedný sborník, Archív mesta Košice, Košice 1955. 204-212. WAGNER, D. B.: Iron and Steel in Ancient China. Leiden, 1993. Brill. WAGNER, J. T.: Gold Mining of California. Berkeley, 1970. WALDBAUM, J. C.: From Bronze to Iron. Göteborg, 1978. Paul Aströms Förlag. (Studies in Mediterranean Archaeology 54.) WARREN, S. E. - WILLIAMS, O. - NANDRIS, J.: The sources and distribution of obsidian in Central Europe. = International Symposium on Archeometry and Archeological Pros-

92

pection, Pennsylvania, 1977. WATKINS, T.H.: Gold and Silver in the West. Palo Alto, California, 1971. WEED, W.: The copper mines of Cyprus. London, 1907. WEISGERBER, G.-SLOTTA, R.-WEINER, J. (Hrsg.): 5000 Jahre Feuersteinbergbau. Bochum, 1980. Deutsches Bergbau-Museum, 672 p. (Veröffentlichungen des Deutsches Bergbau-Museums, 22.) WEISZ Tádé: Az erdélyrészi bányászat rövid ismertetése. Bp. 1891. 101-171. old. (Különlenyomat a M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve IX. köt. 6. füzetéből.) WENZEL, Gustav: Das Stadt- und Bergrecht der k. Frei- u. Bergstadt Schemnitz aus dem 13 Jahrhunderte. = Anzeigeblatt der Jbb für Literatur, Bd. 104. Wien, 1843. 1-21. p. WENZEL Gusztáv: A magyar és erdélyi bányajog rendszere. 1-2. köt. Buda, 1863-64. – 2. kiadás: 1-2. köt. Athenaeum, 1871-72. WENZEL Gusztáv: A magyar bányajog rendszere. Második kiadás. Pest, 1872. WENZEL Gusztáv: Az alsó-magyarországi bányavárosok küzdelme a nagy-lucsei Dóczyakkal 1494-1548. Bp. 1876. Magyar Tudományos Akadémia. (Értekezések a történeti tudományok köréből.) WENZEL Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Bp. 1880. Magyar Tudományos Akadémia, 456 old. WENZEL Gusztáv: A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Bp. 1882.. Magyar Tudományos Akadémia, 70 old. WESTERMANN, Ekkehard: Montanwirtschaft Mitteleuropas vom 12. bis 17. Jahrhundert. Bochum, 1984. Deutsches Bergbau-Museum, 221 p. (Veröffentlichungen aus dem Deutschen Bergbau-Museum, 30.) WHITE, B.: Silver, its romance and history. London, 1917. WHITTICK, Cl.: Roman mining in Britain. = Transaction of the Newcomwen Society, Vol. 12. 1933. 57-84. p. A wieliczkai sóbányákról. = Magyarország és a Nagyvilág, 1868. 51. sz. WILLIAMS, Archibald: A modern bányászat. Fordította: Réz Géza. Bp. l914. Franklin-Társulat, 396 old. (Ismeretterjesztő Könyvtár.) – Tartalom: Bevezetés. – Az ősi bányászat. – A nagy nyugat Eldorádója. [Az amerikai Sierra Nevada aranybányászata.] – Az antipodák aranymezői. [Az ausztrália Új-Dél-Wales aranybányászata.] – Westrália. [Nyugat-Ausztrália aranybányászata.] – A witwatersrandi aranybányák. – Az észak Eldorádója. [Alaszka.] – A gyémántbányászat. – A Comstock telér története. [A Sierra Nevadában.] – A leadvllei bányák. – Ezüstroszág bányái. [Mexikó ezüstbányászata.] – A „Real del Monte”. [Mexikó.] – Rio Tinto rézbányái. – Más híres rézbányák. – A higany bányászata. – Cornwall ónbányászata. – A A vasbányászat. – A márványkő bányászata. – A gránit és más kőzetek bányászata. – A rubinbányák Burmában. – A sóbányászat. – A kénbányászat. – A

93

bányászfoglalkozás veszélyei. WILLIAMS, Olwen - NANDRIS, John: The Hungarian and Slovak sources of archeological obsidian. An interim report on further fieldwork, with a note on tektites. = The Journal of Archaeological Science, Vol. 4. London, 1977. 207-219. p. WILLIAMS-THORPE, Olwen - WARREN, Stanley E. - NANDRIS, John: The distribution and provenance of archaeological obsidian in Central and Eastern Europe. = Journal of Archaeological Science, Vol. 11. London, 1984. 183-212. p. WILLIAMS-THORPE, O. - WARREN, S. E. - NANDRIS, J.: Characterization of obsidian sources and artefacts from Central and Eastern Europe, using instrumental neutron activation analisys. = BÍRÓ Katalin, T. (ed.): Őskori kovabányászat... Vol. 2. Bp. 1987. 271279. p. 6 figs. WILSDORF, Helmut: Bergleute und Hüttenmanner im Altertum bis zum Ausgang der Römischen Republik. Ihre wirtschaftliche, soziale und juristische Lage. Berlin, 1952. Akademie-Verlag, 284 p. (Freiberger Forschungshefte. Reihe D. Kultur und Technik. Heft 1.) WILSDORF, Helmut: Georg Agricola und seine Zeit. Berlin, 1956. VEB Deutscher Verlag der Wissenschaften, 335 p. 11 Abb. 79 Tafeln. WILSDORF, Helmut: Kulturgeschichte des Bergbaus. Ein illustrierter Streifzug durch Zeiten und Kontinente. Essen, 1987. Verlag Glückauf, 410 p. 355 Abb. WILSDORF, Helmut: Montanwesen. Ein Kulturgeschichte. Leipzig, 1987. Edition Leipzig, 410 p. 355 Abb. WILSON, A. J.: The Living Rock. The story of metals since earliest times and their impact on developing civilization. Cambridge, 1994. Woodhead Publishing Ltd., 291 p. von WINKELMANN, H.: Der Bergbau in der Kunst. Essen, 1958. Glückauf. (2. Aufl.: 1971.) WITTER, W.: Die Kenntnis von Kupfer und Bronze in der alten Welt. Leipzig, 1938. /Mannusbücherei, vol. LXIII./ WODITSKA István (szerk.): A nagybányai m. kir. bányaigazgatósági kerület monographiája. Nagybánya, 1896. 318 old. – Ism.: Téglás Gábor, Századok, 1897. WOLF, H.: Studien zur deutschen Bergmannssprache. Tübingen, 1958. WOLLMANN, Volker: Cercetari privind carierele de piatra din Dacia romana. – Untersuchungen über römische Steinbruche aus Dakien. = Sargetia, Vol. 10. 1973. 105-130. p. Ill. WOLLMANN, Volker: Römisches Goldbergbau in Alburnus Maior (Rosia Montana) in Dakien. = Der Anschnitt, Bd. 28. Bochum, 1976. 182-191. p. WORMS, St.: Schwazer Bergbau im 15. Jahrhundert. Wien, 1904. ZEHENTMAYER, Joseph: Verzeichniss der goldführenden Flüsse Siebenbürgens. = Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu

94

Hermannstdt (Nagyszeben), Bd. 3. 1852. ŽIFČÁK, František: K problematike erbov a pečati východoslovenských banských miest. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 235-248. p. Illus. (Német nyelvű összefoglalóval.) ŽILÁK, Ján: Z dejín baníctva v Gemeri a Malohonte od konca 16. do konca 16. storočia. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 196-206. p. Illus. (Német nyelvű összefoglalóval.) ZIPPE, X.: Geschichte der Metalle. Wien, 1857. ZIPPELIUS, G.: Urgeschichte des Schmiedes. Würzburg, 1901 Z minulosti a súčasnosti baníctva v Banskej Štiavnici. Bratislava, 1964. Slovenské vydavatel'stvo technickej literatúry, 166 p. Illus. ZOLTAY Endre: Néhány hazai La Téne-kori vastárgy metallográfiai vizsgálata. = Archaeologiai Értesítő, 83. évf. 1956. 44-45. old. ZOMBORY Gusztáv: Beszterczebánya. = Vasárnapi Ujság, 1857. 221., 373. old. Képpel. (Település, piac, réz- és vasolvasztó, vashámor. – Óhegy: bányák, Máriakegykép, búcsújáróhely.) ZOMBORY Gusztáv: Nagy-Rőcze. = Vasárnapi Ujság, 1868. 17-18. old. Képpel. (Bányák, hámorok is.) ZOMBORY Gusztáv: Rozsnyó. = Vasárnapi Ujság, 1864. 252-254. old. (A bányászatról is.) ŽUDEL, Juraj: Obyvateľstvo slobodných král’ovských banských miest na Slovensku v druhej polovici 18. a v prvej polovici 19. stoeočia. = Marsina, R. (ed.): Banské mestá na Slovensku. Martin, 1990. Osveta, 214-224. p. (Német nyelvű összefoglalóval.) ZSÁMBOKI László: Delius: "Anleitung zu der Bergbaukunst" című könyvének francia kiadása és sorsa a hazai szakirodalomban. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 109. évf. 1976. 11. sz. 777-782. old. 2 ábra. ZSÁMBOKI László: Magyarország ércbányászata a honfoglalástól az I. világháboró végéig. (Topográfia és gazdasági áttekintés). = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből I. Miskolc, 1982. Nehézipari Műszaki Egyetem, 13-48. old. ZSÁMBOKI László: Az országos bányajog és bányaigazgatás fejlődési iránya Magyarországon a honfoglalástól az I. világháború végéig. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből I. Miskolc, 1982. Nehézipari Műszaki Egyetem, 167-196. old. ZSÁMBOKI László (szerk.): A selmeci bányászati és erdészeti akadémia oktatóinak rövid életrajza és szakirodalmi munkássága 1735 – 1918. Miskolc, 1983. Nehézipari Műszaki Egyetem, 364 old. ZSÁMBOKI László: A magyar bányászati-kohászati oktatás 250 évéről. = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1985. Bp. 1984. Műszaki és Természettudományi

95

Egyesületek Szövetsége, 33-35. old. ZSÁMBOKI László: Sóbányászat és sókereskedelem. [A középkorban.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 51-53. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Bányászat és kohászat a 14-15. században. = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 54-55. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: A bányászat technikája. [A 14-15. században.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 56-59. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Arany és ezüst. [Bányászatuk a 14-15. században.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 60-62. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Réztermelés. [A 14-15. században.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 63-65. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Bányászat a 16-17. században. = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 126-127. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Bányászat a 18-19. században. = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 206-208. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Nemesfémek, színesfémek. [Termelése a 18-19. században.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 209211. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Selmecbányai eldorádó. = Magyaország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 212-213. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Vasgyártás. [A 18-19. században.] = Magyar ipar- és technikatörténet. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 214-217. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Kősóbányászat. [A 18-19. században.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 218-221. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Bányászati tudományok a 18. században. = Magyarország ipar- és technikatörténete.(Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 225-227. old. ZSÁMBOKI László: A műszaki felsőoktatás megszületése. [Selmecbányán.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 228-230. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Antonio Giovanni Scopoli. = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988. Bp. 1987. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 117-119. old. 1 kép. ZSÁMBOKI László: Szerencse föl! Szerencse le! Kunoss Endre (1811-1844) bányászdalai

96

és a bányász himnusz eredete. Miskolc, 1995. Miskolci Egyetem Könyvtára, 97 old. ZSÁMBOKI László (szerk.): Péch Antal és kora. Bányászat és kohászat a 19. sz. második felében. A Miskolci Egyetemen 1995. december 1-én rendezett nemzetközi tudományos ülésszak előadásai.. Miskolc – Rudabánya, 1997. Miskolci Egyetem Könyvtára, Levéltára és Múzeuma – Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 257 old. ZSÁMBOKI László: Selmecről indultunk. A mai Miskolci Egyetem ősének, az egykori bányászati, kohászati és erdészeti alma maternek története és alapvető dokumentumai 1735ös alapításától Miskolcra településéig. Miskolc, 1999. Miskolci Egyetem, 326 old. ZSÁMBOKI László: Bányászat az őskortól a honfoglalásig. = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 14-17. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Bányászatunk kezdetei. = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 41-45. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Az Árpádok pénzverése. = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédia.) H. n. 1999. Kertek 2000, 46-47. old. Ábrákkal. ZSÁMBOKI László: Vasgyártás. [A középkorban.] = Magyarország ipar- és technikatörténete. (Pannon Enciklopédis.) H. n. 1999. Kertek 2000, 48-50. old. Ábrákkal. ZSEMLEY Oszkár: A tiszolczi kincstári vasmű és fiskalitás monográfiája 1611-1903. Rimaszombat, 1904. ZSEMLEY Oszkár: Höll Károly. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1. 1905. 39. sz. 284-291. old. ZSUFFA Tibor: A hajdani monoki vashámor nyomában. = Észak-Magyarország, 1960. dec. 28.