A CCITT-ben az utóbbi években elért eredmények áttekintése és az új fejlesztési irányok LAJKÓ SÁNDOR DR. L A J T H A GYÖRGY Magyar Posta
LAJKÓ
ÖSSZEFOGLALÁS A C C I T T m u n k á j a az u t ó b b i é v e k b e n az ipari fejlesztés előtt járt (pl. f é n y v e z e t ő technika, I S D N ) . Kidolgozta ós rendszerezte a forgalomirányítás, a digitális technika és az ú j szolgáltatások ajánlásait. A szükséges v á l t o z t a t á s o k a t és b ő v í t é s e k e t a Piros K ö n y v b e n jelentette meg. A cikk t é m a k ö r ö k szerint á t t e k i n t é s t ad a fontosabb eredményekről.
1. Bevezetés A C C I T T , a N e m z e t k ö z i Távíró és Távbeszélő Tanácsadó T e s t ü l e t — mint az TJIT, a Nemzet közi Távközlési E g y e s ü l e t tagja és ezzel az E N S Z szakosított szervezete — t ö b b évtizede folytat t a n u l m á n y o k a t ós dolgoz k i nemzetközi ajánlá sokat. A legfontosabbak a távíró- és távbeszélőszolgálatra, a zene-, k é p - és adatátvitelre vonat koznak. Más szempontból o s z t á l y o z v a : átvitel technikára, kapcsolástechnikára, méréstechnikára, forgalomirányításra, szolgáltatások műszaki, ü z e m viteli és díjszabási kérdéseire. Munkája egy részét m á s nemzetközi szervezetekkel (mint például a C C I R , az I E C és az I S O ) e g y ü t t m ű k ö d v e végzi. Feladatául vállalta a fejlődő országok műszaki segítését, t o v á b b á a távközléstervezést segítő k é z i k ö n y v e k szerkesztését és kiadását. A l e g u t ó b bi adatok szerint 154 ország postaigazgatása, 57 elismert ü z e m e l t e t ő szerv, 146 tudományos-ipari vállalat és 36 nemzetközi i n t é z m é n y képezi a tagságát. A négyévenkénti közgyűlés által j ó v á h a g y o t t n é h á n y száz kérdést — amelyeket a tagok javas latai szerint fogalmaztak meg, a legfontosabb és legidőszerűbb távközlési t é m á k b a n — a n é g y é v e s t a n u l m á n y i periódusban t a n u l m á n y i bizottságok dolgozzák fel a tagok által beküldött hozzászó lások és a munkacsoportüléseken lezajlott v i t á k alapján. Végül t a n u l m á n y i bizottsági jelentés, és javaslat születik a soron k ö v e t k e z ő közgyűlés ré szére; ez tartalmaz választ a feltett kérdésekre, t o v á b b á az elfogadott válaszokból megfogalmaz h a t ó egy vagy t ö b b ajánlást; végül a fennmaradó, véglegesen meg nem válaszolt kérdéseket vagy ezek valamely részletét a k ö v e t k e z ő n é g y é v e s t a n u l m á n y i periódusban t o v á b b tanulmányozzák. Az ajánlások — mint ismeretes — k ö n y v e k b e n jelennek meg, amelyek n é g y évig érvényesek. Eedelük színe alapján nevezik meg a C C I T T k ö n y veket. A z 1984. é v i közgyűlés által j ó v á h a g y o t t ajánlások a Piros K ö n y v b e n (Red Book) jelentek B e é r k e z e t t : 1986. V . 5. (<--»)
Híradástechnika
XXXVIII.
évfolyam,
1987. 1. szám
SÁNDOR
Tanulmányait a Mű egyetem Gépész-Villa mosmérnök Karán 1938— 43 között végezte, majd az akkori Standard — a mai ÜHQ — nyár ban vezetékes átviteltechnikai fejlesztéssel fog lalkozott. 1978-ig a Telefongyár átvitel-rend szertechnikai osztályát vezette. Nyugdíjazása óta a Telefongyár szer ződött műszaki-tudomá nyos tanácsadója. Ta nárként működött a BME Vezetékes Hír
adástechnikai Tanszé kén, annak megalapí tásától kezdve 1966-ig. 1976 óta tagja az MTA Távközlési Rend szerek Bizottságának. A HTE-ben vezetőségi tag; sok éven át az Átviteltechnikai, majd a Távközlési Szakosztály elnöke volt, az utóbbinak jelenleg szenior elnöke. Tizenegy könyv és kb. húsz cikk szerzője, illetve társszerzője. Tevékeny ségét Állami Díjjal, PolIák-Virág-díjjal, MTESZ Díjjal és Puskás Tivadar éremmel ismerték el.
meg. Az előző, a Sárga K ö n y v terjedelme kb. 6400 oldal volt, az ú j eléri a 10 000 oldalt, ami bizonyos mértékig jellemzi a fejlődóst a távközlési techni kában, de a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s szabvá nyosítási törekvésében is. A Piros K ö n y v tíz k ö t e t b e n jelent meg, ami összesen 47 különálló füzetet jelent, e g y e n k é n t 100—600 oldalnyi ter jedelemben. A z utolsó k é t füzet a szakkifejezése ket, azok meghatározásait és egy teljes regisztert tartalmaz. A k ö v e t k e z ő k b e n a legutóbbi periódus általános érdeklődésre számottartó, fontosabb eredményeit foglaljuk össze, amelyek kidolgozásában szeré nyebb m é r t é k b e n bár, de magyar postai és ipari szakemberek is részt vettek. H á r o m t a n u l m á n y i bizottságban magyar szakember t ö l t ö t t e be az alelnöki tisztséget. A jelenlegi periódusra (1985— 88) egy elnököt és k é t magyar alelnököt választot tak meg. A szöveg folyamatos és k ö n n y e b b olvashatósága érdekében elhagyjuk az utalásokat, de mellék letként összefoglaljuk a Piros K ö n y v tartalmát az ajánlás számokkal és az érintett t a n u l m á n y i bizottságok megjelölésével. E b b ő l az érdeklődők tájékozódhatnak arról, hogy valamely őket k ö zelebbről érdeklő t é m á t hol találhatnak meg. 2. Űj szolgáltatások bevezetése A t á v k ö z l é s lehetőségei k ö z ö t t megjelentek a digi tális szélessávú, nagy sebességű átviteli utak, melyek a nem beszédjellegű információk gazdaságos át vitelét megvalósítják. Ugyancsak új a csomag kapcsolás, mely rövid (percnél rövidebb) informá ciócseréket gyorsan, az eszközöket optimálisan kihasználva valósít meg. E z e n lehetőségek alkal1
DR. LAJTHA GYÖRGY
A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmér nöki Karán szerzett ok levelet 1952. évben. Ezután a Posta Kísérleti Intézetben kezdett dol gozni, először átvitel technikai, majd hálózat tervezési témakörben. 1974-—1986-ig az In tézet tudományos igaz gatóhelyettese. Címzetes egyetemi tanár, a Virág—Pollák-, a Pus kás-, a Jákyés az Eötvös-díj tulajdonosa.
masak a számítógépek k ö z ö t t i kapcsolatok, az irodaautomatizálás, a távvezérlés és a különböző írott anyagok átvitelére. A szélessávú á t v i t e l és kapcsolás konferenciák távolból történő lebonyolítását segíti. H a az érde keltek látják is e g y m á s t , akkor ez a szolgáltatás a „képferencia" (confravision). A képátvitelből adó d ó másik lehetőség a kábel-tv, mely sok műsorral tudja az előfizetőket ellátni. Ennek interaktív v á l t o z a t a a videotex. E z egyben üzleti akciókra, számítógép-kapcsolatokra is alkalmas eszköz. A k ö v e t k e z ő k b e n a C C I T T erre v o n a t k o z ó új eredményeit foglaljuk össze. 2.1. Teletex-telex-fakszimile-videotex Az alkatrészek és a gyártástechnológia fejlődése olyan készülékek kialakítását tette lehetővé, melyek kiváló levólminőségű írott szöveg és jól felismerhető tónusos ábrák átvitelét biztosítják. Ezeket az eszközöket kell mind a jelenlegi háló zathoz, mind a j ö v ő ISDJST-jéhez (integrált szolgál t a t á s ú digitális hálózathoz) illeszteni. E z a szemlélet az ajánlások kidolgozása során előtérbe helyezte az egységes ,,telematikai szol gálatok" megfogalmazását és ehhez illesztette az egyes eszközöket. Ezért a különböző fakszimile osztályok sebessége illeszkedik a teletex és az a d a t á t v i t e l 200, 300 és 2400 bit/s sebességéhez. Lehetséges ezért kevert teletex és fakszimile üze meltetési m ó d is, vagyis betűk és ábrák ugyan azon végberendezéssel adhatók-vehetők. Másik jelentős eredmény a teletex végberendezések verifikációjára v o n a t k o z ó ajánlás elfogadása. E z k ü lönböző g y á r t m á n y o k zavartalan e g y ü t t m ű k ö dését biztosítja. Meghatározták a telex-teletex együttműködés alapkövetelményeit. A megoldás a „store-and-forward" elven alapszik. Idetartozik a telexüzenetek valós idejű átvitele csomagkapcsolt hálózaton, ami szintén a telex-teletex e g y ü t t m ű ködést van hivatva elősegíteni. A szolgálat és a végberendezések ü z e m é t a há lózatra vonatkozó ajánlások teszik gazdaságossá és jó minőségűvé. E z e n ajánlások új multiplexelési módszerek jellemzőit is rögzítik. E g y i k ilyen el járás a „statisztikus időosztásos módszer", ame lyik 128 vagy 256 időosztásos 50 baud-os, 0,05— 0,2 E forgalmú csatornát k ö t be a távíró központ ba. R ö g z í t e t t é k a forgalomirányítás szabályait és a különböző jelzésrendszerek e g y ü t t m ű k ö d é s i m ó d ját. 2
A legtöbb újdonságot az interaktív videotex jellemzőinek ajánlásba foglalása hozta. A karak ter készletre v o n a t k o z ó a n három rendszer üze mel, melyek k ö z ö t t olyan különbségek vannak, amelyeket nem lehetett összehangolni, e z é r t mind három szerepel az ajánlásban. Az e g y ü t t m ű k ö d é s kérdései t o v á b b i vizsgálatot igényelnek. A telematikai rendszerek jelzés- és forgalom technikai együttműködéséhez és az integrált tele matikai hálózatok kialakításához modellt alkot tak. A modell a nyílt rendszerek összekapcsolása (Open System Interconnection: OSI) nevet viseli. Az O S I h é t réteget definiál, melyek e g y m á s k ö z ö t t tudnak kapcsolatot tartani, de adatokat és szol gáltatásokat mindig alsóbb rétegekből kérnek. Bár az erre vonatkozó ajánlásokban m é g sok a nyitott kérdés, már most is látszik, hogy az O S I meghatározója lesz a sokszolgáltatású hálóza toknak. 2.2.
Konferenciakapcsolás
Az átviteli utak sávszélessége már é v e k ó t a lehe t ő v é tette televíziós képek közvetítését. A z ezek re v o n a t k o z ó ajánlásokat k é t i r á n y b a n fejlesz tették t o v á b b . A z első a képtelefon, a m á s i k a video konferencia (képferencia) megvalósítása. Mindkét esetben az alsóbb hálózati síkokban kell a video jel feldolgozást megoldani. Ennek digitális mód szere került előtérbe. A z előfizetők részére csök kentett sávszélességű átvitellel, konferenciaszol gáltatások részére azonban tökéletes minőségben. A konferenciaszolgáltatás másik előfeltétele a kapcsolástechnikában és a táphidaknál várt meg oldásra. A z ezekre vonatkozó ajánlásokat is meg fogalmazták, í g y lehetővé válik n e m z e t k ö z i kon ferenciakapcsolások felépítése. 2.3. Adathálózatok,
számítógép-kapcsolatok
A terület rohamosan fejlődik, már t ö b b , mint 100 hálózat működik a C C I T T azonosító kódjával ( D N I C S ^ D a t a Network Identification Codes). További szisztematikus fejlesztést tesz l e h e t ő v é az OSI modell alkalmazása. Kidolgozták a nyilvános adat-hálózatok (PDNs) és m á s nyilvános hálózatok e g y ü t t m ű k ö d é s i rend jét. Meghatározták a többi jellegzetes csatlakozási pont s z a b v á n y á t is, előmozdítva ezzel a fejlődést az I S D N irányába. E g y i k ilyen jelentős illesztés pont az adat-végberendezéseké (DTE), melyek csomagkapcsolt és vonalkapcsolt hálózatokhoz kapcsolódhatnak. A különböző „osztályok" szé les körben lehetővé teszik a lehetséges szolgálatok és a hálózat e g y ü t t m ű k ö d é s é t . Beleértendők ebbe nemcsak a telematikai szolgálatok, hanem az adatbázis-hozzáférések is. Az üzenetkezelő rendszerek (Message Handling Systems-MHS) egységesítésére széles körű munka indult meg. E z az átviteli módszer a j ö v ő b e n fon tos szerepet fog játszani a tetszőleges sebességű előfizetői végállomások közötti üzenetátvitelben. A szükséges protokollok kialakítása gyors ü t e m ben halad. Az eredményeket tükröző ajánlásokat folyamatosan, soron kívül tervezik publikálni. Híradástechnika
XXXVIII.
évfolyam,
1987. 1. szám
3. Eszközfejlesztés 3.1. Ipari háttér, felmerülő
lehetőségek
A távközlési berendezések és rendszerek kutatása fejlesztése az elektronika és mikroelektronika fej lődése k ö v e t k e z t é b e n nagyon meggyorsult. A ha t á s gazdaságilag is érdekes, minthogy az elemek előállítási költségei és árai monoton csökkennek. Ugyanez érvényes a fénytávközlési rendszerek elemeire is. Szinte havonta lehet értesülni rekord jellegű teljesítményekről a félvezető, a fényvezető szál, a memóriaelemek és IC-alkatrészek, vala mint a számítástechnika teljesítő képességeit és műszaki jellemzőit illetően. A távközlési rendszerek elem- és berendezés készletének rendelkezésre bocsátása elvileg szinte már korlátlan lehetőséget ad a szolgáltatást n y ú j t ó vállalatoknak. Csak a használói i g é n y felkel tése és a fizetőképes használói kör kialakulása — vagyis a kellő tájékoztatás és a gazdasági lehető ségek — képezik ma a tényleges korlátot. A C C I T T szempontjából is igen érdekesen ala kult a helyzet. K o r á b b a n a nemzetközi szervezet általában mindig u t á n a ment a már gyakorlatban kialakult távközlési rendszereknek, a már bevál takat foglalta ajánlásokba a nemzetközi összeköt tetésekhez. E politika fokozatosan kezdett á t fordulni, és például a teletex, az I S D N és a fény távközléstechnika s z a b v á n y a i t a legjobb postai ipari szakértők közreműködésével előre kidolgoz ták, t e h á t részletes ajánlásokat léptettek hatály ba, mielőtt az illető szolgáltatás és technika szé les körű használatba került volna. E z e n k í v ü l az eddigi n é g y é v e s ajánláskibocsá tási periódust is nem egy esetben t ú l hosszúnak találva, alapszabály-módosítással lehetővé t e t t é k az időközi ajánlás-jóváhagyási eljárást is. összefoglalva: A gyors ipari fejlődós nemcsak lehetővé, de szükségessé is tette a C C I T T munka módszerének alapos m e g v á l t o z t a t á s á t . A z át szervezési munka jelenleg m é g folyamatban van, erre külön bizottság alakult a C C I T T - b e n . 3.2.
Fénytávközlés
E g y i k leglátványosabb és leggyorsabb fejlődést m u t a t ó távközlési eszközök a fényvezetők; ez a legígéretesebb közege a j ö v ő távközlési hálóza tainak. A C C I T T az 1977—80-as t a n u l m á n y i periódusban hozzákezdett a jellemzők és az op tikai méréstechnika ajánlásainak kidolgozásához. Az átvitelhez szükséges ós gyakorlatilag is b e v á l t eszközök kifejlesztése a 70-es é v e k közepétől folya matosan tart. A z 1980-as C C I T T Sárga K ö n y v egyetlen rövid ajánlásától az 1984-ben kiadott Piros K ö n y v k é t komplett ajánlásáig (kb. 50 oldal) jutott el a C C I T T . A t é m a fontossága miatt és tekintettel a nagy hazai érdeklődésre, kissé rész letesebben ismertetjük a C C I T T ezen munkáját. Az egyik ajánlás — kiegészítve fogalmi definí ciókkal és mérési módszerekkel — a többmódusú, 50/125 jxm-es, folyamatos törésmutatójú szállal fog lalkozik és k é t fényhullámhosszra ajánlja, .850 és 1300 fim-re. Megadja a geometriai és optikai Híradástechnika
XXXVHI.
évfolyam,
1987. 1. szám
paramétereket, specifikálja a gyártási hosszt, aján lást ad az átviteli tulajdonságokra (mint a csilla pítási tényező), kategóriákra bontva a 0,8-tól 4 d B / k m t a r t o m á n y t . Természetesen a diszperzióra és a sávszélességre is találunk adatokat az aján lásban. A méréstechnikát illetően pontosan elő írja, mégpedig kétféle módszerrel (a referencia ós az alternatív vizsgálati módszerekkel) a v é g z e n d ő méréseket a geometriai és az átviteltechnikai pa raméterekre. A másik ajánlás az 1300 és 1550 /xm-es átvitel re alkalmas, egymódusú szálra vonatkozik. Spe cifikálja a fő jellemzőket, mint a módusmező-átmérőt (mode field diameter), amelyre 10, ül. 9 (itm-t ajánl. Megadja a héj külső átmérőjét (125 fim), a megengedett geometriai eltéréseket, a levágási hullámhosszat (cutoff w = 1100—1280 nm), a csillapítási t é n y e z ő t (1 dB/km) és a teljes disz perziót 1300 nm-nál (6 ps/km/nm). Ehhez az ajánláshoz is tartoznak fogalmi meghatározások és mérési módszerek. U t ó b b i a k t ö b b v á l t o z a t b a n is, mert végleges megállapodás ezekre valószínűleg csak a jelenlegi t a n u l m á n y i periódusban fog meg születni. összefoglalva megállapítható, hogy a fényveze t ő t t a n u l m á n y o z ó bizottság az új periódusban a már specifikált t ö b b m ó d u s ú szál problémáit ta n u l m á n y o z z a t o v á b b , helyi hálózati alkalmazások hoz. Viszont az e g y m ó d u s ú szál a l e g k e d v e z ő b b tí pus n a g y t á v o l s á g ú , pl. tengeralatti összeköttetések céljaira. Mindenesetre nagyon értékelendő a C C I T T erőfeszítése, mert ebben a t é m á b a n a k u t a t ó - f e j lesztő vállalatok versenye igen nagy, t e h á t a hálózattervezők, beruházók, stb. nagy gondban lennének ezen ajánlások nélkül. Fentieken kívül a C C I T T megszerkesztett egy kézikönyvet a fényvezető szálról, ennek kiadásával szándékoznak segíteni az e témakörbe bekapcsoló d ó vagy érdeklődő szakembereket. 3.3. Digitális
átvitel
A digitális időosztásos átviteltechnika multi plex é s vonali rendszerei és berendezései az 1978. é v i C C I T T közgyűlés ó t a , amikor a C C I T T k é t v i l á g s z a b v á n y keretei közé szorította a P C M hierarchiát, (nevezetesen a 2 Mbit/s-os európai és az 1,5 Mbit/s-os tengerentúli primer rendszerre alapozva) a fejlődés töretlen. Csak a mikroelektro nikai elemek fejlettsége és ára szabja meg a felső korlátot, ami jelenleg és gyakorlatilag a telefon átvitelben az 565 Mbit/s bitsebességű, ötödrendű 7680 csatornás PCM-rendszer. A C C I T T fő feladata az utóbbi t a n u l m á n y i peri ódusokban az alaprendszerek hálózatba illesztése és minőségi javítása volt. F i n o m í t a n i kellett az órajelek és a csomópont időzítés, a v é g p o n t o k k ö z ö t t i szlip, a dzsitter és az elvándorlás-előírásokat. Törődni kellett a digitális átviteli és kapcsolási eszközöket egybefogó, in tegrált digitális hálózatokba v a l ó kellő é s jövőbe látó beilleszkedéssel is. A hálózatokról az 5. pont ban részletesen írunk. 3
Ugyancsak a hálózatok érdekében ú j szerkesz tésű ajánlásokba kellett foglalni a hierarchikus, digitsebességeket, az ezekhez tartozó interfészek elektromos adatait, kódjait és az interfészek funk cionális jellemzőit, amelyek a hálózati csomó pontokon érvényesek, és amelyek a digitális kapcsolóközpontoknál m e g k ö v e t e l t karakterisz t i k á k a t adják. A z utóbbi ú j ajánlás tartalmazza az alap keretszervezéseket és oktetfésűzéseket a 2 és 8 Mbit/s-os bitfolyamokra. Specifikálták a hálózatokban érvényesítendő átviteltechnikai minőségi paramétereket is. Ehhez — e g y ü t t m ű k ö d v e a C C I R - r e l és a C M T T - v a l — új ajánlást adtak a digitális hálózatok átviteli modelljére, valamint a hálózatokat képező nem zetközi digitális összeköttetés hibaarány-célki tűzéseire. E z e n előírások tekintetbe veszik azt, hogy bár t ú l n y o m ó a n telefonj elekről van szó, de már tekintélyes m e n n y i s é g ű az adatátvitel is. Ma ga az említett modell meghatározott hosszúságú és összetételű elméleti együttesből áll, amely — hasonlóan az eddig jól ismert analóg átviteltech nikai elméleti referencia-összeköttetéshez, amelyen a minőségromlásokat jellemző zajadatok tanul m á n y o z h a t ó k és tervezhetők — alkalmas a digi tális átvitel minőségromlásának tanulmányozásá ra és tervezésére (pl. bithiba, dzsitter és vándor lás, átviteli késedelem, használhatóság, szlip, stb; mindegyikre külön-külön terjedelmes ú j ajánlás van). A s z a b v á n y o s , digitális elméleti referencia-össze köttetés (angol jele: standard H R X ) maximálisan 27 500 k m , közepesen 11 000 k m , és a k é t v é g é n egy-egy belföldi és k ö z ö t t ü k egy nemzetközi rész ből t e v ő d i k össze. (Magjegyzés: a jelenlegi idő szakban a C C I T T m é g tervezi kidolgozni egy 2500 km-es elméleti referencia digitális link ( H R D L ) t e r v é t is, amely különlegesen alkalmas lesz a digitális átvitel tervezésére.) V a n ezenkívül k ü lön ú j ajánlás az elméleti referencia digitális sza kaszra ( H R D S ) is, amely a 2 Mbit/s-os hierarchián alapszik; ez az ajánlás minden fontos átviteli minőségromlást limitál az áramkörhossz szerinti fokozatokban (50-től 280 km-ig). A digitális vonalszakaszokat is feldolgozták és a Piros K ö n y v bőségesen hoz új ajánlásokat ezekre. (Például a szimmetrikus érpárakön a 2—8—34 Mbit/s-os P C M átvitelre, a koaxiális kábeleken a 8—34— 140—564 Mbit/s-os PCM-átvitelre, valamint a fényvezetőkábeleken 2-től 564 Mbit/s-os P C M átvitelre.) E z e k az ajánlások részletesek, t ö b b számszerű példával is szolgálnak és minden bi zonnyal nálunk is fontosak lesznek a hazai á t viteltechnikai digitalizálásban. Meg kell említenünk a PCM-csatornákra vonat k o z ó alapvető ajánlások kiterjesztését, ami hazai szakembereinket közvetlenül is érinti. Neveze tesen, a hangfrekvenciás csatornaparamétereket, ezentúl 2 huzalos mérésben is és — ami m é g m ű szakilag jelentősebb — az adási és a vételi irányra n é z v e külön-külön kell mérni. A beszédjel átvitelére megszületett egy ADPCM (adaptív különbségi PCM) ajánlás 32 kbit/s bitsebességgel, amely ajánlás t ö b b lehetséges al 4
goritmus megvitatása u t á n alakult k i e g y s é g e s álláspontként. Hasonlóképpen megegyeztek egy 60-csatornás tranzmultiplexer ajánlásban is. Nem fejeződött viszont be és a jelen periódusban foly tatódik a szélessávú beszédátvitel 64 kbit/s se bességgel ós a 16 kbit/s-os beszédkódoló nemzet közi specifikációjának a kidolgozása. 3.4. Kapcsolás-
és
jelzéstechnika
Jelenleg sok energiát fordítanak arra, hogy az analógdigitális átmeneti időszakban is t ö k é l e t e s és nemzetközi méretű legyen az immár igen sok rétű szolgáltatás. A C C I T T legjobb erői sürgős m u n k a k é n t kezelik hálózatok és szolgáltatások mielőbbi szabványosítását. Erőteljesen dolgoz tak az illetékes t a n u l m á n y i bizottságok az átvi tel- é s kapcsolástechnika összehozásán, t o v á b b á mindkét technika előrelátó folytatásán (főleg az alapok egységes ajánlásokba foglalásával). A közgyűlés elhatározta, hogy a lehető leg korábban jelenteti meg a Piros K ö n y v jelzés- és kapcsolástechnika 13 füzetből álló k ö t e t é t , mivel a t é m a a technológiai fejlődés „ v á g ó élét" képezi. A publikációs késlekedés komolyan hátráltatná a mai gyors fejlődést. K ö z p o n t i t é m a volt a digitális kapcsolástechnika, amely fokozatosan főszerepet játszik a nyilvános előfizetői kapcsolt hálózatban. Sok régebbi ajánlást b ő v í t e t t e k és sok ú j ajánlást dolgoztak ki, éspedig a helyi, a kombinált helyi tranzit és a tranzit digitális központokra. A belföldi kapcsolástechnika az 1976-os köz gyűlés ó t a különleges helyzetben van, mert a C C I T T eddig kizárólag csak a nemzetközi t á v közlési e g y ü t t m ű k ö d é s i t é m á k a t patronálta. A t é m a nemzetközi fontossága miatt ugyanis a belföldi kapcsolás- és jelzéstechnika is t a n u l m á n y i feladata volt az illetékes bizottságnak. B e is fe jezték e m u n k á t a helyi, a tranzit és a k o m b i n á l t helyi-tranzit digitális kapcsolásra v o n a t k o z ó aján lások formájában, t o v á b b á a 7-es és R2-es jelzés rendszer alkalmazásaira is. A digitális előfizetői vonal ú j ajánlásai belföldi alkalmazásra készül tek. Mindezen C C I T T m u n k á k nagy jelentőségűek a hazai szakemberek számára is. A jelzéstechnikában kétségtelenül a 7-es közöscsatornás jelzőrendszer a legfontosabb, ennek új ajánlásai készültek el az elmúlt n é g y évben, és egy v á l t o z a t a z I S D N h a s z n á l ó i részére, a jelzési kap csolat vezérlésére, üzemeltetési-fenntartási vonat kozásokra, t o v á b b á az üzenet-áttevő részre és egy jelzéstechnikai elméleti referencia összeköt tetésre. Ajánlásokat dolgoztak k i a digitális elő fizetői vonalak jelzéséhez az O S I 2. és 3. haszná lói rétegek átfogására. Az S D L (1. hátrébb) diagramok felhasználásá val új ajánlásokat dolgoztak k i a különféle jelzés rendszerek összeműködtetésére (beleértve a 7-est is). Még a mobil rádiótelefon és a nyilvános kap csolt telefonhálózat közötti e g y ü t t m ű k ö d é s is szerepel ezen új ajánlások között, ami nagy fon tossággal bír már a jelenlegi hálózattervezési idő szakban is. A m i a szoftvert illeti, a C C I T T a speciális prog ramozó és leíró-specifikáló nyelvek eddigi kiadáHíradástechnika
XXXVIII.
évfolyam,
1987. 1. szám
sának revíziójával és lényeges bővítésével sokat foglalkozott. A postaigazgatások és m á s szerve zetek az irodalom terjesztésével, használói konfe renciák rendezésével, tanfolyamok tartásával t á m o g a t t á k a C C I T T munkáját, és nagy európai vállalatok majd egy évtizedes m u n k á j u k a t fek t e t t é k bele a C C I T T magas szintű programnyelvé nek a meghatározásába és kidolgozásába. A te kintélyes terjedelmű v é g e r e d m é n y (ajánlásso rozat) igen nagy fontosságú már a k ö z v e t l e n j ö v ő szempontjából is A CCITT specifikáló és leíró nyelvet, az SDL-t, egyre t ö b b területen alkalmazzák (még a C C I T T n kívül is) a tárolt programvezérlésű (SPC) rend szerek összeműködtetésében és belső logikai m ű ködésében. A GHILL magas szintű programnyelvre v o n a t k o z ó ajánlásokat javították, b ő v í t e t t é k ós ellátták hasznos mellékletek kiadásával mind az S D L , mind a C H I L L kézikönyvet. Az ember-gép kapcsolat nyelvre, az MML-re sok ajánlásmódosítás és bővítés volt. T ö b b C C I T T tanulmányi bizottság m ű k ö d ö t t e g y ü t t az M M L műveletek meghatározásában és különleges al kalmazási módszereinek kidolgozásában. A jelenlegi (1985—88) t a n u l m á n y i periódusban folytatódik az ismertetett kapcsolás- és jelzés technikai ajánlások erőteljes továbbfejlesztése. Ilyen t é m á k pl. a 7-es jelzésrendszer alkalma zási kérdései, a digitális hozzáférés jelzései, a digi tális központok interfész-műveletei, e központok minőségi, méretezési paraméterei, valamint át viteltechnikai szempontjai, e g y ü t t m ű k ö d é s a köz célú földi mobil rádiótelefon-hálózatokkal stb. 4. Az üzemvitel korszerűsítése A nemzetközi távközlés a legutóbbi 4—5 évben valóban világméretűvé vált, és emellett tért hódí tottak a nem beszéd jellegű információcserék is. A szolgáltatások minőségét illetően is növeked tek az igények. A megbízhatóság és használhatóság fogalmai (sok évi C C I T T előkészítő munka ós vita után) a mére tezési, tervezési, üzemeltetési és fenntartási funkci ók mindennapi elemeivé lettek. E z a körülmény az ajánlásokra hatással volt, csaknem mindegyik t a n u l m á n y i bizottság beépítette a használhatóság paraméterét legfontosabb témáinak a tanulmá nyozásában majd specifikációiba. A l a p v e t ő fenntartási bibliaként tekinthető ,,a fenntartási filozófia analóg, digitális és vegyes há l ó z a t o k o n " című ajánlás. I t t csak a vezérlő eszmét idézzük, amely szerint ,,a fenntartási munka fő célja az, hogy minimali zálja a hibaelőfordulások s z á m á t ós biztosítsa azt, hogy hiba esetén az arra megfelelő személyt küldjék k i a megfelelő helyre a megfelelő beren dezésekkel, mégpedig a helyes i d ő p o n t b a n és a helyes műveletek végrehajtására". É filozófia alkalmazásához három fenntartási alapeljárásba lehet sorolni minden tevékenységet. E z e k : a preventív, a korrektív és az ellenőrzött (centralizált felügyeleti) szisztematikus fenntartás. E g y egész sorozat új ajánlást adott ki a C C I T T a Piros K ö n y v b e n a digitális és analóg/digitális át Híradástechnika
XXXVIII.
évfolyam,
1987. 1. szám
vitel fenntartására. Fontosabbak a k ö v e t k e z ő k : a fenntartási filozófia (1. fentebb), hozzáférési pontok meghatározása a fenntartás-illetékesség szétválasztási határain, az átviteli digitális részek (blokkok) számozása, digitális átviteli rendszerek ü z e m b e helyezése, a vegyes analóg/digitális csa tornák beállítása-beszintezése a nemzetközi szol gálatban. A régebbi ajánlásokat is hozzá kellett idomítani az általánossá váló digitalizációhoz (pl. a fenn tartás szervezésére vonatkozót). A bérelt áram körök fenntartására vonatkozó ajánlásokat kor szerűsíteni és az újakat bővíteni kellett, tekintet tel az ilyen összeköttetések erős szaporodására (pl. a szolgáltatás használhatóságának a minősítése a nemzetközi bérelt összeköttetéseken; annak jel lemzésére, hogy egy magán kapcsolt telefon háló zat részét képező bérelt áramkör jellemzőinek mi lyennek kell lenniök). A nemzetközi adatátviteli rendszerek beállítására és fenntartására (a 2,4—64 kbit/s t a r t o m á n y b a n ) is ú j ajánlássorozatot dolgoztak ki. A mérési el járásokra és műszerekre is készültek új ajánlások, amelyekre a digitális és vegyes telefon, a d a t á t viteli összeköttetéseknél van szükség (egyet a kodek minőség ellenőrzésére és egyet a 64 kbit/s-os digitális ú t bithiba-aránynak a mérésére). A műsorátvétel (zene és tv) áramköreit új ajánlás szerint kell vizsgálni a jövőben, amely a rutin fenntartási mérésekről intézkedik az állandó jel legű nemzetközi tv-összeköttetésen. Módosult t ö b b korábbi ajánlás is. A mono és sztereo zenecsa tornákhoz automatikus mérőberendezést speci fikáltak. A C C I T T MML-nyelv (1. előbb) fenntartási al kalmazásáról is találhatunk ajánlást a Piros K ö n y v b e n . Végül megemlítjük, hogy befejezték a C C I T T kézikönyvek sorozatában a „Szolgáltatás minősége, a hálózatigazgatás és fenntartás"-ként fordítható című k i a d v á n y t . 5. Hálózatok A 3. fejezetben, különösen a 3.3 pontban, már fog lalkoztunk az eszközök hálózatba illesztésével. E m l í t e t t ü k a referencia-összeköttetéseket és azok főbb jellemzőit. A kapcsolás- és átviteltechnikai eszközök ismertetése nem volt megoldható az ISDN-re való előretekintés nélkül. Az I S D N - r e külön, kb. 450 oldalas kötetben foglalták össze az ajánlásokat a Piros K ö n y v b e n . E z a C C I T T egyik legfontosabb, j ö v ő b e m u t a t ó eredménye. E z e k alap ján a hálózatok fejlesztésére v o n a t k o z ó m u n k á t tekintjük át a k ö v e t k e z ő k b e n az új ajánlások és munkaanyagok alapján. 5.1. Távlati
célok
A digitális hálózat végleges kialakítása során az információ az előfizetői készülékben digitális for m á j ú v á alakul és a digitális jelfolyam halad v é g i g valamennyi átviteli ú t o n és központon. A teljes összeköttetés előfizetőtől-előfizetőig négyhuza los. A szintek beállítása csillapító taggal oldható meg. E z a hálózati k é p az átviteli terv szempont5
jából rendkívül kedvező. A z A / D — D / A átalakí táshoz tartozó kvantálási torzítás a teljes össze k ö t t e t é s b e n csak egyszer l é p fel. Nem okoz problémát a stabilitás sem, az össze k ö t t e t é s négyhuzalos jellege miatt, bár itt meg kell említeni, hogy az előfizetői szakasz fizikai megvalósítása várhatóan t o v á b b r a is kéthuzalos lesz. Az előfizetői hálózatban időosztás vagy visszhangkioltásos megoldás elektronikus eszközökkel biztosítja a visszafordulás mértékének minimális ra csökkentésót, és ezzel a stabilitásproblémák az előfizetői hálózat ilyen kivitele esetén sem lépnek fel. A t á v l a t i tervben az átviteltechnikai követel m é n y e k a bithibaarányra ( B E R ) és az átkódolások miatt fellépő információveszteségre vonatkoznak. Á t v i t e l t e c h n i k a i jellegű probléma, de a kapcsolás technikai rendszerrel is szorosan összefügg, a dzsitter, a szlip és a wander kérdése. Ezeknek a jellemzőknek előírása várhatóan nem az átviteli tervben, hanem az egész hálózatra közösen, a szink ronizálási tervben jelenik meg. A digitális hálózatok forgalmi tervezésénél a tárolt program vezérlés adta lehetőségek kihasz nálása az áramkörök hatásfokát jelentősen j a vítja. Elképzelések vannak arra v o n a t k o z ó a n , hogy a C T 1 , C T 2 és C T 3 kapcsolási fokozatok m e g s z ü n t e t é s é n t ú l m e n ő e n teljes egészében a nem-hierarchikus forgalomirányítás kerül előtérbe. A digitális hálózatok első választású ú t v o n a l a i mellett a jelenlegi k é t vagy három t o v á b b i v á lasztású lehetőség helyett, a tárolt program vezérlésű k ö z p o n t o k b a n a k é t v é g p o n t k ö z ö t t a forgalmi helyzetnek megfelelően, m é g t o v á b b i irá nyítási lehetőségek is megvalósíthatók. A for galomirányítási terv t e h á t a nagyobb rugalmas ság irányába halad. E z t az irányzatot segíti külön jelzőhálózatok létrehozása, amely révén a jelzéstechnikai háló zat nagyon kisveszteségű méretezésével elérhető, hogy a szakaszok és k ö z p o n t o k foglaltságáról a kezdőponton szerzett információ d ö n t ő mértékben befolyásolja a teljes irányítást. A fenntartási és üzemeltetési terv is jelentősen módosul a tárolt programvezérlésű k ö z p o n t o k hatására. A 4. fejezetben e m l í t e t t centralizált, programozott fenntartási módszer a tárolt program vezérlésű k ö z p o n t o k b a beépítésre kerül, é s a köz pontok e g y m á s k ö z t i információcseréje automati kusan szolgáltatja a centralizált fenntartáshoz szükséges valamennyi érzékelő, á t v i v ő elemet, s ő t részben a kiértékelést is. Mint látható, a három n é g y legjelentősebb a l a p v e t ő műszaki tervnél t á v latban a digitális hálózatok jelentős egyszerűsí t é s t eredményeznek. E n n e k fejében azonban az á t m e n e t i időszak terveiben számos súlyos prob léma megoldására kell lehetőséget találni. 5.2. Átmenet
a digitális
hálózat
félé
A vegyes analóg/digitális hálózatok tervezése során s z á m o s illesztési problémát kell megoldani: k i kell dolgozni az analóg és digitális átviteli utak illesztési módszereit. Mindezt oly m ó d o n kell el végezni, hogy a hálózat minősége jelenleg is k i 6
fogástalan legyen, és mégse képezze a k a d á l y á t a t á v l a t i fejlődésnek. Az átviteli terv készítése során az a n a l ó g é s digi tális szakaszok, valamint a kéthuzalos é s n é g y h u zalos szakaszok váltakozása miatt a k v a n t á l á s i torzításból származó zaj, és a t ö b b 2/4-huzalos végződtetés miatt a stabilitás biztosítása is ne hézséget jelent. Feltételezhető, hogy az á t m e n e t i időszakban a nemzetközi négyhuzalos szakasz mellett kéthuzalos szakaszok k ö z b e i k t a t á s á v a l mindkét nemzeti hálózatban m é g k é t - k é t négy huzalos szakasz lehetséges. Vagyis az átviteli tervet ú g y kell kidolgozni, hogy m a x i m á l i s a n ö t négyhuzalos hurok képződhet a hálózatban; ezek a stabilitást veszélyeztetik. E m i a t t szükséges, hogy valamennyi hurok körbenjárási csillapítása leg alább 24, de inkább 26 d B legyen. E z a vonal u t á n z a t o k k a l és a vonalak h o m o g e n i t á s á v a l szem ben t á m a s z t szigorú k ö v e t e l m é n y t . Ugyancsak az átmeneti időszak sok átalakítása miatt meg kellett határozni a maximális k v a n t á l á s i torzítást. E n n e k mértéke 14 qdu. A qdu olyan kodek kvantálási torzítása, amely a C C I T T G. 712 ajánlásában szereplő kvantálási torzítási görbe követelményeinél átlagosan 2 dB-lel kisebb torzítást állít elő. E g y ilyen berendezés által ter melt zaj egy qdu. A 14 qdu ú g y o s z t a n d ó fel, hogy a nemzetközi hálózatban 4, a belföldikben 5—5 qdu engedhető meg. A vegyes analóg/digitális hálózatokban a fázis torzítás és a csillapításkiosztás t o v á b b i megfon tolásokat igényel, amelyeket újabb ajánlások rög zítenek. A z analóg és digitális szakaszok külön böző zajainak összegzésére is készültek ajánlások. E három t é n y e z ő e g y ü t t e s e n szükségessé tette a vegyes hálózatokra vonatkozó hipotetikus refe rencia áramkör kidolgozását. E z azonban az 1981—84 é v i t a n u l m á n y i periódusban nem feje z ő d ö t t be, ezért a kérdést jelenleg is t a n u l m á n y o z zák. A jelzéstechnikai terv az átmeneti időszakban szin t é n számos problémát vet fel. A digitális hálóza tok külön utas jelzése gazdaságilag nem építhető be az analóg hálózatokba. K ü l ö n ö s e n akkor nem, ha a hálózatban vannak m é g k ö z v e t l e n vezérlésű vagy elektromechanikus regiszteres k ö z p o n t o k . E z é r t az á t m e n e t i időszakban vállalni kell a sza kaszonként különböző jelző rendszerek illesztésé vel járó nehézséget. A jelzéstechnikai ajánlások ezért olyan m ű k ö d é s t leíró t ö m b v á z l a t o k a t tar talmaznak, melyek a megoldás m ó d j á t ó l függet lenek. Végül súlyos problémát jelent a különböző elven m ű k ö d ő központok késleltetési és várakozási idejeinek különbsége. A gyorsabb m ű k ö d é s ű köz pontok esetleg indokolatlanul, várakoznak, míg a lassúbb m ű k ö d é s ű központok teljesítik felada taikat. B á r ez a kérdéssor eredetileg k í v ü l esett a C C I T T í hatáskörén, mert a szolgáltatás minősé g é t nem befolyásolja, ú j a b b a n mégis t a n u l m á nypzzák a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s zavar talansága érdekében. 5.3. Gerincirányok
kialakítása
A nemzetközi négyhuzalos összeköttetés tartal mazhat A / D átalakítókat. E z e k az összeköttetés Híradástechnika
XXXVIII.
évfolyam,
1987. 1. szám
bármely pontján lehetnek, s ő t megengedhető, hogy egy összeköttetésben t ö b b átalakítás is előfordul jon. Az összeköttetéseket ezért ú g y kell kialakí tani, hogy stabilitásuk bármilyen megoldás ese t é n biztos legyen. A számítások alapján a C C I T T kidolgozta a különböző valószínűséggel az adott stabilitáshoz tartozó görbéket. Ezeket ajánlásokba foglalta, ezenkívül rögzítette, hogy hosszú n é g y huzalos láncnál 7 d B beiktatása szükséges a hurok csillapításhoz. E n n e k elhelyezésére azonban szabad kezet adott az igazgatásoknak. A b e g y ű j t ö t t ada tok alapján ú g y tűnik, hogy a szükséges csilla pítás nagy részét az igazgatások egyben helyezik el a négyhuzalos láncok végpontjain. E z t az in dokolja, hogy í g y a kodekek számukra k e d v e z ő szinten működnek és ezzel a kvantálási torzítás értéke alacsonyabb lesz. Természetesen ezzel együttjár, hogy a vétel oldalon hosszú négyhuzalos láncokat k ö v e t ő ko dekek már mindig a kedvezőnél alacsonyabb szin ten dolgoznak, és emiatt figyelembe kell venni ezek esetleges nagyobb zajtermelését. A z aján lások erre nem térnek ki, azonban a hozzászólá sok alapján ú g y látszik, hogy a vételi oldalon l é v ő kis szinten m ű k ö d ő berendezések nem egy, hanem k é t qdu zajt is termelhetnek. 5.4.
Előfizetői
csatlakozások
A digitális előfizetői távbeszélő készülékre elké szültek az ajánlások. E z e k tartalmazzák mind az adási és vételi, mind az egyenérték csillapítást. E z a készülék négyhuzalosán csatlakozhat a digi tális előfizetői szakaszhoz, ha a multiplex beren dezés a végállomás közelében van. E g y é b ese tekben egyedi kéthuzalos digitális összeköttetések, alkalmazása a k e d v e z ő megoldás. E z e k vagy egy beszéd és egy jelzés, vagy k é t beszéd és k é t jelzés csatornából (2B + D ) álló n y a l á b o t alkotnak, ami például időosztásos ü z e m m ó d b a n veszi igénybe a kéthuzalos áramkört a k é t irány szá mára. Más megoldások a visszhang és visszafor dulás elektronikus megszüntetésével oldják meg a kéthuzalos szakasz kihasználását. Amennyiben az előfizetői készülék nem digi tális, az előfizetői szakasz végpontjáról analóg kéthuzalos jelek indulnak, melyek vagy az első multiplex szakasz kezdőpontjánál, vagy az idő osztásos alközpontnál alakíthatók át digitális jelfolyammá. E b b e n az esetben a digitális sza kaszok kezdőpontjánál kell az analóg készülék jellemzőit és a digitális készülék egyenérték-csil lapítása közötti egyenértékkülönbségeket kom penzálni. E z egyben az első négyhuzalos szakasz stabilitását is biztosíthatja. 6. A hagyományos technika (jelentősebb változások és kiegészítések) A klasszikus hang- ós vivőfrekvenciás átvitel technika t ö b b é v t i z e d e n á t kidolgozott C C I T T ajánlásai nem maradhattak teljesen érintetlenül a digitalizálás k ö v e t k e z t é b e n . Hosszú átmeneti idő szakban vagyunk, és ezért a vegyes, analóg/di gitális átvitel- és kapcsolástechnikával kell háló zatainkat kiépíteni és üzemeltetni. Az ajánlások Híradástechnika
XXXVIII.
évfolyam,
1987. 1. szám
ban kisebb változtatásokat és átrendezéseket lehet felfedezni. L é n y e g e s elem az átviteli minőségromlási para métereknél tapasztalható, mivel a digitális jelfel dolgozás, illetve a digitális regeratív ismétlők meg jelenése egy vegyes összeköttetésben, pl. a qdu (kvantálási torzítás egység), illetve a B E R (bit hibaarány) révén rányomja bélyegét a ter vezés, a minősítés és fenntartás munkáira. A ter vezéshez a már kb. tíz é v e elkezdett változások a legutóbbi é v e k b e n majdnem véglegesen kialakultak. Az átmeneti időszakra egy ajánlássorozatot bocsátottak k i a tranzmultiplexerekre és a vivőfrek venciás csoportok kódolására. A szimmetrikus és koaxiális kábelek t o v á b b i ajánlásait j a v í t o t t á k és kiterjesztették a digitális átvitelre is. Az átviteltechnikai t a n u l m á n y i bizottság meg szerkesztett egy C C I T T k é z i k ö n y v e t a kábel méréstechnikáról (tele gyakorlati anyaggal). E g y új sorozat indult: a képtelefon-ajánlások, beleértve a videokonferencia-összeköttetéseket is. A zene- és műsorátvitel régi ajánlásait felülvizs gálták és újakat dolgoztak ki pl. a közepes (7 kHz-es) és a jó minőségű (15 k H z ) analógcsa tornák kódolt, 384 kbit/s sebességű csatornán való átvitelére. A C C I T T — C C I R közös bizottsága a hang- és tv-átviteltechnikára (CMTT) sok m u n k á t v é g z e t t pl. digitális és vegyes analóg/digitális tv-jel át vitel, általános alapelvek a digitális zene- és m ű sorátvitelre tisztán digitális csatornán, valamint analóg jó minőségű zeneműsor jelátvitel vegyes analóg/digitális áramkörökön, t o v á b b á ezen t á v közléstípusok megbízhatósági paraméterei. A távíró átviteltechnika h a g y o m á n y o s módszerei nem változtak. Csupán a TDM-típusú távíró rendszerek bővültek új ajánlásokkal (egyik a fenn tartási hurokképzést tárgyalja, a másik egy ve gyes vagy hibrid rendszert). Előrehaladás volt tapasztalható a távíró, telex és gentex hálózatok ban a késleltetési idő előírások terén. E z t m é g folytatni kell, úgyszintén folytatják új T D M multi plex technika (telex célra), t o v á b b á a T D M - t á v író berendezésekhez szükséges modemek kérdé seinek t a n u l m á n y o z á s á t . 7. A távközlés fejlesztésének támogatása A világ egységes távközlésének létrehozása, a fejlődő országok t á m o g a t á s a és a világméretű e g y ü t t m ű k ö d é s biztosítása érdekében a C C I T T ben sokirányú t e v é k e n y s é g folyik. Ezeket az alábbiakban tekintjük át. 7.7. Kézikönyvek
készítése
Közel k é t évtizede alakultak meg az első G A S bizottságok, melyek feladata volt olyan k ö n y v e k megírása és szerkesztése, melyek t á m p o n t o t n y ú j tanak távközlő hálózatok és berendezések fej lesztéséhez, tervezéséhez, beruházásához, üze meltetéséhez. Jellegzetes kiadványaik pl. a k ö vetkezők : — gazdasági és műszaki szempontok átviteli be rendezések kiválasztásához, 7
— gazdasági és műszaki szempontok kapcsolás technikai berendezések kiválasztásához, ( E k é t k ö n y v t á m p o n t o t n y ú j t ahhoz, hogy adott feltételek mellett a külö»böző gyárak ajánlataiból hogyan lehet a hálózathoz leg jobban illeszkedő megoldást kiválasztani.) — helyi hálózatok tervezése, — rurál hálózatok tervezése, — nemzeti távíróhálózat tervezése, — általános hálózattervezési k é z i k ö n y v (A különböző hálózati síkok tervezéséhez ad nak irányelveket és számpéldákat e k ö n y v e k . Sok esetben kitérnek konstrukciós kérdésekre is e l ő m o z d í t v a ezzel a fejlődő országok háló zatainak gazdaságos, perspektivikus kialakí tását.) — direktívák t á v h a t á s védelem tervezéséhez, — áramellátó rendszerek tervezése, — fénytávközlés, — kábeltechnikai kézikönyv, — átviteli terv készítése. ( E k ö n y v e k konkrét problémák megoldásához n y ú j t a n a k segítséget, mivel ezek egy része spe ciális bizottságok munkájához kapcsolódik, kidolgozásukat n é m e l y esetben nem a G A S bizottságok vállalták, hanem a t a n u l m á n y i bizottságokból alakult szerkesztő csoportok végezték a m u n k á t . ) Jelenleg is folyamatban vannak a prognózissal, a fenntartással stb. kapcsolatos k i a d v á n y o k szer kesztései. A munka iránt a fejlődő országok egy re nagyobb érdeklődést tanúsítanak. I t t kell azönban megjegyezni azt az a l a p v e t ő problémát, amit a közgyűlés részletesen t á r g y a l t : ezek a k ö n y v e k nem minden esetben jutnak el azokhoz a fejlesztőkhöz, tervezőkhöz,üzemeltetőkhöz, akik nek m u n k á j á t segíteni hivatottak. E n n e k oka részben a k i a d v á n y o k magas ára, részben az, hogy a rendkívül értékes tartalmú k ö n y v e k e t a v e z e t ő k maguknak tartják meg, végül, hogy sok esetben a k ö n y v e k tartalmának realizálásához nincsenek meg a berendezés- és pénzeszközök. Más oldalról viszont meg kell jegyezni, hogy szá mos fejlett távközléssel rendelkező ország m ű szaki személyzete rendszeresen használja ezeket a k é z i k ö n y v e k e t , sok esetben ezek képezik az alap j á t speciális szakmai tanfolyamoknak.
zájárul a k i a d v á n y b a n foglalt problémák megol dásához. A felajánlások alapján 1985-ben létre hozták a Távközlés Fejlesztési Központot. Talán m é g annyit érdemes megjegyezni, hogy Genfben felállítottak egy ú j dokumentációs osztályt, amely a C C I T T Titkársággal dolgozik azon, hogy a C H I L L - t bevezessék az I T U számítógépébe, hogy az S D L diagramokat géppel állítsák elő, és kívánságra segítséget adjanak az 1982. é v i nairobi Nemzetközi Távközlési Megálla podás 67-es cikkely értelmében az I T U doku mentációk és k i a d v á n y o k előállításához. 7.3. Személyes
kapcsolatok
K ü l ö n b ö z ő fejlesztési feladatok megoldásához az UIT szakértőket tud a posta- és távközlési igazga tások rendelkezésére bocsátani. A szakértők fize tését az E N S Z által, létesített, fejlesztést t á m o g a t ó alapokból az U I T javaslatait is figyelembe v é v e fizetik k i . A szakértők tevékenysége igen sok te rületen l á t v á n y o s eredményeket hozott. A személyes kapcsolatok másik formája: ösz töndíjas utak szervezése. Az ösztöndíjasok érdek lődésüknek megfelelő területen — egy hónaptól egy é v i g terjedő időtartamban — t a n u l m á n y o z hatják m á s országok távközlési igazgatásának különböző tapasztalatait. Ilyen ösztöndíjakból Magyarország is részesül.
Utószó A hazai átvitel- és kapcsolástechnika fejlődésére igen nagy és pozitív hatást gyakorolt az, hogy a 60-as é v e k második felétől kb. 15 é v e n át, a posta, a gyárak és intézetek fejlesztő és irányító mérnö kei rendszeresen eljártak a C C I T T legfontosabb t a n u l m á n y i bizottsági és munkacsoport-üléseire. R é s z t vettek a világ élvonalát képviselő küldöt tek műszaki vitáiban, t o v á b b á h a z a h o z t á k a helyszínen írásban és szóban közreadott informá ciókat. Itthon ezekre t á m a s z k o d v a a posta és ipar biztonsággal és idejében értesült a fejlődési lehetőségekről, trendekről és — ami d ö n t ő fon tosságú — a C C I T T - b e n előkészületben l é v ő ú j ajánlásokról és módosításokról, ú j mérési speci fikációkról (mégpedig jól meg is értve azok m ű szaki-gazdasági indokoltságát).
Mint az előző pontban említettük, a távközlés fejlesztésének sok esetben az anyagi eszközök h i á n y a szab korlátot. A z U I T ezért célul t ű z t e ki, hogy a k o r m á n y o k a t , a gazdasági és politikai v e z e t ő k e t m e g g y ő z z e a távközlés fontosságáról. H a n g s ú l y o z v a ezenbelül, hogy a távközlésre for d í t o t t összegek igen gyorsan megtérülnek, é s az ország gazdasági fejlődését olyan mértékben tá mogatják, hogy m á s területekről elvont beruhá zások h i á n y a nem jelentkezik, s ő t ' a z o k a terüle tek is gyorsan fejlődni fognak. E z e n célok érdekében a fenti megállapításokat tartalmazó é s azokat részletesen elemző kiad v á n y t k é s z í t e t t e k „Hiányzó láncszem" címmel. A k i a d v á n y n a k nagy sikere volt, és több; ipari lag fejlett ország vállalta, hogy anyagilag is hoz
T u d v a l é v ő , hogy a világpiacon mindenki a C C I T T ajánlásait tekinti alapnormának é s pl. a kereskedelmi ajánlattétel vagy a versenytár gyalás sine qua non-ja éppen a CCITT-ajánlások, vizsgálati módszerek stb. pontos ismerete és be tartása. A fejlesztés-gyártás-eladás ezek nélkül tulajdonképpen egyáltalán nem is lehetséges! E z t a fontos t é n y t — sajnos — csak a műszakiak fogták fel igazán. A postai részvétel lecsökkentett mértéke és az ipari részvétel lényegileg teljes le állítása súlyos k ö v e t e l m é n y e k k e l járt és jár ma is. Az itt „ m e g t a k a r í t o t t " viszonylag csekély valuta óriási v a l u t a v e s z t e s é g e t idéz elő kihatásaiban. E n n é l m é g nagyobb a közvetlen szellemi érték veszteség. A szomorú helyzet az, hogy a Piros K ö n y v tízezres oldalszámából'egyre nagyobb lesz a magyarok számára érthetetlenné v á l t h á n y a d . I s m é t e l j ü k : a k ö z v e t l e n érintettek számára is
8
Híradástechnika
7.2. Politikai
tevékenység
XXXVIII.
évfolyam,
1987. 1. szám
érthetetlenné vált. H a nincs tudás, nem lesz kor szerű hálózat és eladható távközléstechnikai ter mék sem. E z a cikk nem pótolhatja az elmulasz tott ismeretszerzést, de szándéka és célja az, hogy tájékoztassa az olvasót az utóbbi é v e k legfonto sabb C C I T T munkáiról és ösztönzést adjon az ol vasónak a szűkebb szakmáját érintő C C I T T - a n y a gok részletesebb megismerésére.
VI/3
MELLÉKLET
VI/7
A CCITT ( rövidítve
)
Piros Könyv
(1984)
tartalma
II/l II/2 II/3 II/4 II/5 III/l III/2 III/3 III/4 III/5 IV/1 IV/2
IV/3 IV/4 V VI/1
VI/2
Híradástechnika
VI/5
VI/6
VI/8 VI/9
Kötet/füzet (Volume/Fasciole)
VI/4
Téma—Ajánlás T. B.
(Tanulmányi
Bizottság)
K ö z g y ű l é s i jelentés — Munkamódszer, A-sorozat ajánlások, kifejezések, B-sorozat ajánlások — T á v k ö z l é s statisztika C-sorozat ajánlások, T a n u l m á n y i B i zottságok jegyzéke — Tanulmányo z a n d ó kérdések (1985—88-ban) Tarifaalapelvek — Tarifák elszámolási m ó d j a D-sorozat ajánlások, I I I . T . B . N e m z e t k ö z i telefonszolgálat — Ü z e meltetés E . 100—323 ajánlások, I I . T. B . N e m z e t k ö z i telefonszolgálat — H á l ó zatigazgatás — F o r g a l o m m é r e t e z ó s — E . 401—600 ajánlások, — I I . T . B . Távírószolgálat — Üzemeltetés ós m i n ő s é g F . 1—150 ajánlások, I . T . B . Telematikai szolgálat — Ü z e m e l t e t é s és m i n ő s é g F . 160—350 ajánlások I . T. B . N e m z e t k ö z i telefon-összeköttetések ós áramkörök G . 101—181 ajánlások C M B D ós X V . , X V I . T . B . N e m z e t k ö z i analóg v i v ő á r a m ú rend szerek — Á t v i t e l i közegek — G . 211— 652 ajánlások, C M B D é s X V . T . B . Digitális hálózatok, á t v i t e l i rendszerek, multiplex berendezések — G . 700— 956 ajánlások, X V . é s X V I I I . T . B . Nem telefonjelek v e z e t é k e s á t v i t e l e . Műsor- ós tv-jelek — H - ós J-sorozat ajánlások, X V . T . B . I n t e g r á l t Szolgáltatás, D i g i t á l i s H á l ó zat ( I S D N ) I-sorozat ajánlások, X V I I I . T. B . Fenntartás; ált. elvek, n e m z e t k ö z i át viteli rendszerek, telefon-áramkörök — M. 10—762 ajánlások, I V . T . B . F e n n t a r t á s ; n e m z e t k ö z i hangfrekven ciás t á v í r ó é s fakszimile, n e m z e t k ö z i bérelt áramkörök — M. 800—1375 ajánlások, I V . T . B . F e n n t a r t á s ; n e m z e t k ö z i műsor- ós tvprogram á t v i t e l i áramkörök — N sorozat ajánlások, I V . T . B . Mérőberendezések specifikációi — Osorozat ajánlások, I V . T . B . Telefonátviteli m i n ő s é g — P-sorozat ajánlások, X I I . T . B . Általános ajánlások telefonkapcsolás és jelzőst eehnikára. Interfész a mobil rádió é s tengeri mobil rádió szolgála tokhoz. Q. 1—118 bis. ajánlások, X T . T. B . No. 4 ós 5 jelzési rendszer — Q. 120— 180 ajánlások, X I . T . B .
XXXVIII.
évfolyam,
1987. 1. szám
VI/10 VI/11 VI/12 VI/13 VII/1
VII/2 VII/3 VIII/1 VIII/2 VIII/3 VIII/4
VIII/5
VIII/6
VITT/7 IX.
X/l X/2
No. 6 jelzési rendszer — Q. 251—300 ajánlások, X I . T . B . R l é s R 2 jelzési rendszer Q. 310—490 ajánlások, X I . T . B . Digitális tranzitközpontok az integrált digitális hálózatokban ( I D N ) és a ve gyes analóg-digitális hálózatokban. Digitális helyi ós k o m b i n á l t közpon tok, — Q. 501—517 ajánlások, X I . T . B . Jelzési rendszerek e g y ü t t m ű k ö d é s e — Q. 601—685 ajánlások, X I . T . B . No. 7 jelzési rendszer — Q. 701—714 ajánlások, X I . T . B . No. 7 jelzési rendszer — Q. 721—795 ajánlások, X I . T . B . Digitális hozzáférés jelzési rendszere — Q. 920—931 ajánlások, X I . T . B . F u n k c i o n á l i s specifikáció é s leíró nyelv ( S D L ) — Z . 101—104. ajánlások, X I . T. B . F ü g g e l é k e k a X I / 1 0 füzet t é m á j á h o z , X I . T. B. C C I T T magas szintű nyelv ( C H I L L ) — Z . 200 ajánlás, X I . T . B . E m b e r - g é p nyelv (MML) — Z . 301— 341 ajánlások, X I . T . B . Távíró á t v i t e l t e c h n i k a — R-sorozat ajánlások — Távíró-szolgáltatás vég berendezései — S-sorozat ajánlások, I X . T. B. Távíró kapcsolástechnika — U-sorozat ajánlások, I X . T . B . Végberendezés ós protokollok a tele matikai szolgálatokban — T-sorozat ajánlások, V I I I . T . B . A d a t á t v i t e l telefonhálózaton — V-sorozat ajánlások, X V I I . T . B . A d a t á t v i t e l i h á l ó z a t o k : szolgálat ós szolgáltatások — X . 20—32 ajánlások, VII. T. B. A d a t á t v i t e l i hálózatok: interfészek — X . 20—32. ajánlások, V I I . T . B . Adatátviteli hálózatok: átviteljelzé sek, kapcsolástechnika, hálózati szem pontok, fenntartás ós a d m i n i s z t r a t í v intézkedések — X . 40—181 ajánlások, V I I . T. B. A d a t á t v i t e l i h á l ó z a t o k : nyíltrendszerek összekötése (OSI), rendszerleírási tech nikák — X . 200—250 ajánlások, V I I . T. B. Adatátviteli hálózatok: összeműködós a h á l ó z a t o k k ö z ö t t , mobil a d a t á t v i t e l i rendszerek — X . 300—353 ajánlások, T. B. Adatátviteli hálózatok: üzenetkezeik rendszerek — X . 400—430 ajánlások, VII. T. B. V é d e l e m interferenciák ellen — K . sorozat ajánlások, V . T . B . Konstrukciószerelós, lkábelvédelem ós e g y é b elemek a külszíni l é t e s í t m é n y e k ben — L-sorozat ajánlások,! V I . T . B . Fogalmak ős m e g h a t á r o z á s o k A Piros K ö n y v t á r g y m u t a t ó j a
vn.
M e g j e g y z é s e k : A z 1985—88- T . periódusban n é h á n y v á l t o z á s van a T . B-okban. E z e k a k ö v e t k e z ő k : Ű j a X . T . B . (nyelvek), ö s s z e v o n t á k a X I I . ós X V I . T . B.-t X l l - e s szám alatt (telefonminősóg) m e g v á l t o z o t t a V I I . T . B . feladatköre, m e g s z ű n t a C M B D ós L T G T . B .
9