A CCITT-ben az utóbbi években elért eredmények áttekintése és az új fejlesztési irányok

A CCITT-ben az utóbbi években elért eredmények áttekintése és az új fejlesztési irányok LAJKÓ SÁNDOR DR. L A J T H A GYÖRGY Magyar Posta

LAJKÓ

ÖSSZEFOGLALÁS A C C I T T m u n k á j a az u t ó b b i é v e k b e n az ipari fejlesztés előtt járt (pl. f é n y v e z e t ő technika, I S D N ) . Kidolgozta ós rendszerezte a forgalomirányítás, a digitális technika és az ú j szolgáltatások ajánlásait. A szükséges v á l t o z ­ t a t á s o k a t és b ő v í t é s e k e t a Piros K ö n y v b e n jelentette meg. A cikk t é m a k ö r ö k szerint á t t e k i n t é s t ad a fontosabb eredményekről.

1. Bevezetés A C C I T T , a N e m z e t k ö z i Távíró és Távbeszélő Tanácsadó T e s t ü l e t — mint az TJIT, a Nemzet­ közi Távközlési E g y e s ü l e t tagja és ezzel az E N S Z szakosított szervezete — t ö b b évtizede folytat t a n u l m á n y o k a t ós dolgoz k i nemzetközi ajánlá­ sokat. A legfontosabbak a távíró- és távbeszélőszolgálatra, a zene-, k é p - és adatátvitelre vonat­ koznak. Más szempontból o s z t á l y o z v a : átvitel­ technikára, kapcsolástechnikára, méréstechnikára, forgalomirányításra, szolgáltatások műszaki, ü z e m ­ viteli és díjszabási kérdéseire. Munkája egy részét m á s nemzetközi szervezetekkel (mint például a C C I R , az I E C és az I S O ) e g y ü t t m ű k ö d v e végzi. Feladatául vállalta a fejlődő országok műszaki segítését, t o v á b b á a távközléstervezést segítő k é z i k ö n y v e k szerkesztését és kiadását. A l e g u t ó b ­ bi adatok szerint 154 ország postaigazgatása, 57 elismert ü z e m e l t e t ő szerv, 146 tudományos-ipari vállalat és 36 nemzetközi i n t é z m é n y képezi a tagságát. A négyévenkénti közgyűlés által j ó v á h a g y o t t n é h á n y száz kérdést — amelyeket a tagok javas­ latai szerint fogalmaztak meg, a legfontosabb és legidőszerűbb távközlési t é m á k b a n — a n é g y é v e s t a n u l m á n y i periódusban t a n u l m á n y i bizottságok dolgozzák fel a tagok által beküldött hozzászó­ lások és a munkacsoportüléseken lezajlott v i t á k alapján. Végül t a n u l m á n y i bizottsági jelentés, és javaslat születik a soron k ö v e t k e z ő közgyűlés ré­ szére; ez tartalmaz választ a feltett kérdésekre, t o v á b b á az elfogadott válaszokból megfogalmaz­ h a t ó egy vagy t ö b b ajánlást; végül a fennmaradó, véglegesen meg nem válaszolt kérdéseket vagy ezek valamely részletét a k ö v e t k e z ő n é g y é v e s t a n u l m á n y i periódusban t o v á b b tanulmányozzák. Az ajánlások — mint ismeretes — k ö n y v e k b e n jelennek meg, amelyek n é g y évig érvényesek. Eedelük színe alapján nevezik meg a C C I T T k ö n y ­ veket. A z 1984. é v i közgyűlés által j ó v á h a g y o t t ajánlások a Piros K ö n y v b e n (Red Book) jelentek B e é r k e z e t t : 1986. V . 5. (<--»)

Híradástechnika

XXXVIII.

évfolyam,

1987. 1. szám

SÁNDOR

Tanulmányait a Mű­ egyetem Gépész-Villa­ mosmérnök Karán 1938— 43 között végezte, majd az akkori Standard — a mai ÜHQ — nyár­ ban vezetékes átviteltechnikai fejlesztéssel fog­ lalkozott. 1978-ig a Telefongyár átvitel-rend­ szertechnikai osztályát vezette. Nyugdíjazása óta a Telefongyár szer­ ződött műszaki-tudomá­ nyos tanácsadója. Ta­ nárként működött a BME Vezetékes Hír­

adástechnikai Tanszé­ kén, annak megalapí­ tásától kezdve 1966-ig. 1976 óta tagja az MTA Távközlési Rend­ szerek Bizottságának. A HTE-ben vezetőségi tag; sok éven át az Átviteltechnikai, majd a Távközlési Szakosztály elnöke volt, az utóbbinak jelenleg szenior elnöke. Tizenegy könyv és kb. húsz cikk szerzője, illetve társszerzője. Tevékeny­ ségét Állami Díjjal, PolIák-Virág-díjjal, MTESZ Díjjal és Puskás Tivadar éremmel ismerték el.

meg. Az előző, a Sárga K ö n y v terjedelme kb. 6400 oldal volt, az ú j eléri a 10 000 oldalt, ami bizonyos mértékig jellemzi a fejlődóst a távközlési techni­ kában, de a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s szabvá­ nyosítási törekvésében is. A Piros K ö n y v tíz k ö t e t b e n jelent meg, ami összesen 47 különálló füzetet jelent, e g y e n k é n t 100—600 oldalnyi ter­ jedelemben. A z utolsó k é t füzet a szakkifejezése­ ket, azok meghatározásait és egy teljes regisztert tartalmaz. A k ö v e t k e z ő k b e n a legutóbbi periódus általános érdeklődésre számottartó, fontosabb eredményeit foglaljuk össze, amelyek kidolgozásában szeré­ nyebb m é r t é k b e n bár, de magyar postai és ipari szakemberek is részt vettek. H á r o m t a n u l m á n y i bizottságban magyar szakember t ö l t ö t t e be az alelnöki tisztséget. A jelenlegi periódusra (1985— 88) egy elnököt és k é t magyar alelnököt választot­ tak meg. A szöveg folyamatos és k ö n n y e b b olvashatósága érdekében elhagyjuk az utalásokat, de mellék­ letként összefoglaljuk a Piros K ö n y v tartalmát az ajánlás számokkal és az érintett t a n u l m á n y i bizottságok megjelölésével. E b b ő l az érdeklődők tájékozódhatnak arról, hogy valamely őket k ö ­ zelebbről érdeklő t é m á t hol találhatnak meg. 2. Űj szolgáltatások bevezetése A t á v k ö z l é s lehetőségei k ö z ö t t megjelentek a digi­ tális szélessávú, nagy sebességű átviteli utak, melyek a nem beszédjellegű információk gazdaságos át­ vitelét megvalósítják. Ugyancsak új a csomag­ kapcsolás, mely rövid (percnél rövidebb) informá­ ciócseréket gyorsan, az eszközöket optimálisan kihasználva valósít meg. E z e n lehetőségek alkal1

DR. LAJTHA GYÖRGY

A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmér­ nöki Karán szerzett ok­ levelet 1952. évben. Ezután a Posta Kísérleti Intézetben kezdett dol­ gozni, először átvitel­ technikai, majd hálózat­ tervezési témakörben. 1974-—1986-ig az In­ tézet tudományos igaz­ gatóhelyettese. Címzetes egyetemi tanár, a Virág—Pollák-, a Pus­ kás-, a Jákyés az Eötvös-díj tulajdonosa.

masak a számítógépek k ö z ö t t i kapcsolatok, az irodaautomatizálás, a távvezérlés és a különböző írott anyagok átvitelére. A szélessávú á t v i t e l és kapcsolás konferenciák távolból történő lebonyolítását segíti. H a az érde­ keltek látják is e g y m á s t , akkor ez a szolgáltatás a „képferencia" (confravision). A képátvitelből adó­ d ó másik lehetőség a kábel-tv, mely sok műsorral tudja az előfizetőket ellátni. Ennek interaktív v á l t o z a t a a videotex. E z egyben üzleti akciókra, számítógép-kapcsolatokra is alkalmas eszköz. A k ö v e t k e z ő k b e n a C C I T T erre v o n a t k o z ó új eredményeit foglaljuk össze. 2.1. Teletex-telex-fakszimile-videotex Az alkatrészek és a gyártástechnológia fejlődése olyan készülékek kialakítását tette lehetővé, melyek kiváló levólminőségű írott szöveg és jól felismerhető tónusos ábrák átvitelét biztosítják. Ezeket az eszközöket kell mind a jelenlegi háló­ zathoz, mind a j ö v ő ISDJST-jéhez (integrált szolgál­ t a t á s ú digitális hálózathoz) illeszteni. E z a szemlélet az ajánlások kidolgozása során előtérbe helyezte az egységes ,,telematikai szol­ gálatok" megfogalmazását és ehhez illesztette az egyes eszközöket. Ezért a különböző fakszimile osztályok sebessége illeszkedik a teletex és az a d a t á t v i t e l 200, 300 és 2400 bit/s sebességéhez. Lehetséges ezért kevert teletex és fakszimile üze­ meltetési m ó d is, vagyis betűk és ábrák ugyan­ azon végberendezéssel adhatók-vehetők. Másik jelentős eredmény a teletex végberendezések verifikációjára v o n a t k o z ó ajánlás elfogadása. E z k ü ­ lönböző g y á r t m á n y o k zavartalan e g y ü t t m ű k ö ­ dését biztosítja. Meghatározták a telex-teletex együttműködés alapkövetelményeit. A megoldás a „store-and-forward" elven alapszik. Idetartozik a telexüzenetek valós idejű átvitele csomagkapcsolt hálózaton, ami szintén a telex-teletex e g y ü t t m ű ­ ködést van hivatva elősegíteni. A szolgálat és a végberendezések ü z e m é t a há­ lózatra vonatkozó ajánlások teszik gazdaságossá és jó minőségűvé. E z e n ajánlások új multiplexelési módszerek jellemzőit is rögzítik. E g y i k ilyen el­ járás a „statisztikus időosztásos módszer", ame­ lyik 128 vagy 256 időosztásos 50 baud-os, 0,05— 0,2 E forgalmú csatornát k ö t be a távíró központ­ ba. R ö g z í t e t t é k a forgalomirányítás szabályait és a különböző jelzésrendszerek e g y ü t t m ű k ö d é s i m ó d ­ ját. 2

A legtöbb újdonságot az interaktív videotex jellemzőinek ajánlásba foglalása hozta. A karak­ ter készletre v o n a t k o z ó a n három rendszer üze­ mel, melyek k ö z ö t t olyan különbségek vannak, amelyeket nem lehetett összehangolni, e z é r t mind­ három szerepel az ajánlásban. Az e g y ü t t m ű k ö d é s kérdései t o v á b b i vizsgálatot igényelnek. A telematikai rendszerek jelzés- és forgalom­ technikai együttműködéséhez és az integrált tele­ matikai hálózatok kialakításához modellt alkot­ tak. A modell a nyílt rendszerek összekapcsolása (Open System Interconnection: OSI) nevet viseli. Az O S I h é t réteget definiál, melyek e g y m á s k ö z ö t t tudnak kapcsolatot tartani, de adatokat és szol­ gáltatásokat mindig alsóbb rétegekből kérnek. Bár az erre vonatkozó ajánlásokban m é g sok a nyitott kérdés, már most is látszik, hogy az O S I meghatározója lesz a sokszolgáltatású hálóza­ toknak. 2.2.

Konferenciakapcsolás

Az átviteli utak sávszélessége már é v e k ó t a lehe­ t ő v é tette televíziós képek közvetítését. A z ezek­ re v o n a t k o z ó ajánlásokat k é t i r á n y b a n fejlesz­ tették t o v á b b . A z első a képtelefon, a m á s i k a video­ konferencia (képferencia) megvalósítása. Mindkét esetben az alsóbb hálózati síkokban kell a video­ jel feldolgozást megoldani. Ennek digitális mód­ szere került előtérbe. A z előfizetők részére csök­ kentett sávszélességű átvitellel, konferenciaszol­ gáltatások részére azonban tökéletes minőségben. A konferenciaszolgáltatás másik előfeltétele a kapcsolástechnikában és a táphidaknál várt meg­ oldásra. A z ezekre vonatkozó ajánlásokat is meg­ fogalmazták, í g y lehetővé válik n e m z e t k ö z i kon­ ferenciakapcsolások felépítése. 2.3. Adathálózatok,

számítógép-kapcsolatok

A terület rohamosan fejlődik, már t ö b b , mint 100 hálózat működik a C C I T T azonosító kódjával ( D N I C S ^ D a t a Network Identification Codes). További szisztematikus fejlesztést tesz l e h e t ő v é az OSI modell alkalmazása. Kidolgozták a nyilvános adat-hálózatok (PDNs) és m á s nyilvános hálózatok e g y ü t t m ű k ö d é s i rend­ jét. Meghatározták a többi jellegzetes csatlakozási pont s z a b v á n y á t is, előmozdítva ezzel a fejlődést az I S D N irányába. E g y i k ilyen jelentős illesztés pont az adat-végberendezéseké (DTE), melyek csomagkapcsolt és vonalkapcsolt hálózatokhoz kapcsolódhatnak. A különböző „osztályok" szé­ les körben lehetővé teszik a lehetséges szolgálatok és a hálózat e g y ü t t m ű k ö d é s é t . Beleértendők ebbe nemcsak a telematikai szolgálatok, hanem az adatbázis-hozzáférések is. Az üzenetkezelő rendszerek (Message Handling Systems-MHS) egységesítésére széles körű munka indult meg. E z az átviteli módszer a j ö v ő b e n fon­ tos szerepet fog játszani a tetszőleges sebességű előfizetői végállomások közötti üzenetátvitelben. A szükséges protokollok kialakítása gyors ü t e m ­ ben halad. Az eredményeket tükröző ajánlásokat folyamatosan, soron kívül tervezik publikálni. Híradástechnika

XXXVIII.

évfolyam,

1987. 1. szám

3. Eszközfejlesztés 3.1. Ipari háttér, felmerülő

lehetőségek

A távközlési berendezések és rendszerek kutatása­ fejlesztése az elektronika és mikroelektronika fej­ lődése k ö v e t k e z t é b e n nagyon meggyorsult. A ha­ t á s gazdaságilag is érdekes, minthogy az elemek előállítási költségei és árai monoton csökkennek. Ugyanez érvényes a fénytávközlési rendszerek elemeire is. Szinte havonta lehet értesülni rekord jellegű teljesítményekről a félvezető, a fényvezető­ szál, a memóriaelemek és IC-alkatrészek, vala­ mint a számítástechnika teljesítő képességeit és műszaki jellemzőit illetően. A távközlési rendszerek elem- és berendezés­ készletének rendelkezésre bocsátása elvileg szinte már korlátlan lehetőséget ad a szolgáltatást n y ú j ­ t ó vállalatoknak. Csak a használói i g é n y felkel­ tése és a fizetőképes használói kör kialakulása — vagyis a kellő tájékoztatás és a gazdasági lehető­ ségek — képezik ma a tényleges korlátot. A C C I T T szempontjából is igen érdekesen ala­ kult a helyzet. K o r á b b a n a nemzetközi szervezet általában mindig u t á n a ment a már gyakorlatban kialakult távközlési rendszereknek, a már bevál­ takat foglalta ajánlásokba a nemzetközi összeköt­ tetésekhez. E politika fokozatosan kezdett á t ­ fordulni, és például a teletex, az I S D N és a fény­ távközléstechnika s z a b v á n y a i t a legjobb postai­ ipari szakértők közreműködésével előre kidolgoz­ ták, t e h á t részletes ajánlásokat léptettek hatály­ ba, mielőtt az illető szolgáltatás és technika szé­ les körű használatba került volna. E z e n k í v ü l az eddigi n é g y é v e s ajánláskibocsá­ tási periódust is nem egy esetben t ú l hosszúnak találva, alapszabály-módosítással lehetővé t e t t é k az időközi ajánlás-jóváhagyási eljárást is. összefoglalva: A gyors ipari fejlődós nemcsak lehetővé, de szükségessé is tette a C C I T T munka­ módszerének alapos m e g v á l t o z t a t á s á t . A z át­ szervezési munka jelenleg m é g folyamatban van, erre külön bizottság alakult a C C I T T - b e n . 3.2.

Fénytávközlés

E g y i k leglátványosabb és leggyorsabb fejlődést m u t a t ó távközlési eszközök a fényvezetők; ez a legígéretesebb közege a j ö v ő távközlési hálóza­ tainak. A C C I T T az 1977—80-as t a n u l m á n y i periódusban hozzákezdett a jellemzők és az op­ tikai méréstechnika ajánlásainak kidolgozásához. Az átvitelhez szükséges ós gyakorlatilag is b e v á l t eszközök kifejlesztése a 70-es é v e k közepétől folya­ matosan tart. A z 1980-as C C I T T Sárga K ö n y v egyetlen rövid ajánlásától az 1984-ben kiadott Piros K ö n y v k é t komplett ajánlásáig (kb. 50 oldal) jutott el a C C I T T . A t é m a fontossága miatt és tekintettel a nagy hazai érdeklődésre, kissé rész­ letesebben ismertetjük a C C I T T ezen munkáját. Az egyik ajánlás — kiegészítve fogalmi definí­ ciókkal és mérési módszerekkel — a többmódusú, 50/125 jxm-es, folyamatos törésmutatójú szállal fog­ lalkozik és k é t fényhullámhosszra ajánlja, .850 és 1300 fim-re. Megadja a geometriai és optikai Híradástechnika

XXXVHI.

évfolyam,

1987. 1. szám

paramétereket, specifikálja a gyártási hosszt, aján­ lást ad az átviteli tulajdonságokra (mint a csilla­ pítási tényező), kategóriákra bontva a 0,8-tól 4 d B / k m t a r t o m á n y t . Természetesen a diszperzióra és a sávszélességre is találunk adatokat az aján­ lásban. A méréstechnikát illetően pontosan elő­ írja, mégpedig kétféle módszerrel (a referencia ós az alternatív vizsgálati módszerekkel) a v é g z e n d ő méréseket a geometriai és az átviteltechnikai pa­ raméterekre. A másik ajánlás az 1300 és 1550 /xm-es átvitel­ re alkalmas, egymódusú szálra vonatkozik. Spe­ cifikálja a fő jellemzőket, mint a módusmező-átmérőt (mode field diameter), amelyre 10, ül. 9 (itm-t ajánl. Megadja a héj külső átmérőjét (125 fim), a megengedett geometriai eltéréseket, a levágási hullámhosszat (cutoff w = 1100—1280 nm), a csillapítási t é n y e z ő t (1 dB/km) és a teljes disz­ perziót 1300 nm-nál (6 ps/km/nm). Ehhez az ajánláshoz is tartoznak fogalmi meghatározások és mérési módszerek. U t ó b b i a k t ö b b v á l t o z a t b a n is, mert végleges megállapodás ezekre valószínűleg csak a jelenlegi t a n u l m á n y i periódusban fog meg­ születni. összefoglalva megállapítható, hogy a fényveze­ t ő t t a n u l m á n y o z ó bizottság az új periódusban a már specifikált t ö b b m ó d u s ú szál problémáit ta­ n u l m á n y o z z a t o v á b b , helyi hálózati alkalmazások­ hoz. Viszont az e g y m ó d u s ú szál a l e g k e d v e z ő b b tí­ pus n a g y t á v o l s á g ú , pl. tengeralatti összeköttetések céljaira. Mindenesetre nagyon értékelendő a C C I T T erőfeszítése, mert ebben a t é m á b a n a k u t a t ó - f e j ­ lesztő vállalatok versenye igen nagy, t e h á t a hálózattervezők, beruházók, stb. nagy gondban lennének ezen ajánlások nélkül. Fentieken kívül a C C I T T megszerkesztett egy kézikönyvet a fényvezető szálról, ennek kiadásával szándékoznak segíteni az e témakörbe bekapcsoló­ d ó vagy érdeklődő szakembereket. 3.3. Digitális

átvitel

A digitális időosztásos átviteltechnika multi­ plex é s vonali rendszerei és berendezései az 1978. é v i C C I T T közgyűlés ó t a , amikor a C C I T T k é t v i l á g s z a b v á n y keretei közé szorította a P C M hierarchiát, (nevezetesen a 2 Mbit/s-os európai és az 1,5 Mbit/s-os tengerentúli primer rendszerre alapozva) a fejlődés töretlen. Csak a mikroelektro­ nikai elemek fejlettsége és ára szabja meg a felső korlátot, ami jelenleg és gyakorlatilag a telefon­ átvitelben az 565 Mbit/s bitsebességű, ötödrendű 7680 csatornás PCM-rendszer. A C C I T T fő feladata az utóbbi t a n u l m á n y i peri­ ódusokban az alaprendszerek hálózatba illesztése és minőségi javítása volt. F i n o m í t a n i kellett az órajelek és a csomópont­ időzítés, a v é g p o n t o k k ö z ö t t i szlip, a dzsitter és az elvándorlás-előírásokat. Törődni kellett a digitális átviteli és kapcsolási eszközöket egybefogó, in­ tegrált digitális hálózatokba v a l ó kellő é s jövőbe­ látó beilleszkedéssel is. A hálózatokról az 5. pont­ ban részletesen írunk. 3

Ugyancsak a hálózatok érdekében ú j szerkesz­ tésű ajánlásokba kellett foglalni a hierarchikus, digitsebességeket, az ezekhez tartozó interfészek elektromos adatait, kódjait és az interfészek funk­ cionális jellemzőit, amelyek a hálózati csomó­ pontokon érvényesek, és amelyek a digitális kapcsolóközpontoknál m e g k ö v e t e l t karakterisz­ t i k á k a t adják. A z utóbbi ú j ajánlás tartalmazza az alap keretszervezéseket és oktetfésűzéseket a 2 és 8 Mbit/s-os bitfolyamokra. Specifikálták a hálózatokban érvényesítendő átviteltechnikai minőségi paramétereket is. Ehhez — e g y ü t t m ű k ö d v e a C C I R - r e l és a C M T T - v a l — új ajánlást adtak a digitális hálózatok átviteli modelljére, valamint a hálózatokat képező nem­ zetközi digitális összeköttetés hibaarány-célki­ tűzéseire. E z e n előírások tekintetbe veszik azt, hogy bár t ú l n y o m ó a n telefonj elekről van szó, de már tekintélyes m e n n y i s é g ű az adatátvitel is. Ma­ ga az említett modell meghatározott hosszúságú és összetételű elméleti együttesből áll, amely — hasonlóan az eddig jól ismert analóg átviteltech­ nikai elméleti referencia-összeköttetéshez, amelyen a minőségromlásokat jellemző zajadatok tanul­ m á n y o z h a t ó k és tervezhetők — alkalmas a digi­ tális átvitel minőségromlásának tanulmányozásá­ ra és tervezésére (pl. bithiba, dzsitter és vándor­ lás, átviteli késedelem, használhatóság, szlip, stb; mindegyikre külön-külön terjedelmes ú j ajánlás van). A s z a b v á n y o s , digitális elméleti referencia-össze­ köttetés (angol jele: standard H R X ) maximálisan 27 500 k m , közepesen 11 000 k m , és a k é t v é g é n egy-egy belföldi és k ö z ö t t ü k egy nemzetközi rész­ ből t e v ő d i k össze. (Magjegyzés: a jelenlegi idő­ szakban a C C I T T m é g tervezi kidolgozni egy 2500 km-es elméleti referencia digitális link ( H R D L ) t e r v é t is, amely különlegesen alkalmas lesz a digitális átvitel tervezésére.) V a n ezenkívül k ü ­ lön ú j ajánlás az elméleti referencia digitális sza­ kaszra ( H R D S ) is, amely a 2 Mbit/s-os hierarchián alapszik; ez az ajánlás minden fontos átviteli minőségromlást limitál az áramkörhossz szerinti fokozatokban (50-től 280 km-ig). A digitális vonalszakaszokat is feldolgozták és a Piros K ö n y v bőségesen hoz új ajánlásokat ezekre. (Például a szimmetrikus érpárakön a 2—8—34 Mbit/s-os P C M átvitelre, a koaxiális kábeleken a 8—34— 140—564 Mbit/s-os PCM-átvitelre, valamint a fényvezetőkábeleken 2-től 564 Mbit/s-os P C M átvitelre.) E z e k az ajánlások részletesek, t ö b b számszerű példával is szolgálnak és minden bi­ zonnyal nálunk is fontosak lesznek a hazai á t ­ viteltechnikai digitalizálásban. Meg kell említenünk a PCM-csatornákra vonat­ k o z ó alapvető ajánlások kiterjesztését, ami hazai szakembereinket közvetlenül is érinti. Neveze­ tesen, a hangfrekvenciás csatornaparamétereket, ezentúl 2 huzalos mérésben is és — ami m é g m ű ­ szakilag jelentősebb — az adási és a vételi irányra n é z v e külön-külön kell mérni. A beszédjel átvitelére megszületett egy ADPCM (adaptív különbségi PCM) ajánlás 32 kbit/s bitsebességgel, amely ajánlás t ö b b lehetséges al­ 4

goritmus megvitatása u t á n alakult k i e g y s é g e s álláspontként. Hasonlóképpen megegyeztek egy 60-csatornás tranzmultiplexer ajánlásban is. Nem fejeződött viszont be és a jelen periódusban foly­ tatódik a szélessávú beszédátvitel 64 kbit/s se­ bességgel ós a 16 kbit/s-os beszédkódoló nemzet­ közi specifikációjának a kidolgozása. 3.4. Kapcsolás-

és

jelzéstechnika

Jelenleg sok energiát fordítanak arra, hogy az analógdigitális átmeneti időszakban is t ö k é l e t e s és nemzetközi méretű legyen az immár igen sok­ rétű szolgáltatás. A C C I T T legjobb erői sürgős m u n k a k é n t kezelik hálózatok és szolgáltatások mielőbbi szabványosítását. Erőteljesen dolgoz­ tak az illetékes t a n u l m á n y i bizottságok az átvi­ tel- é s kapcsolástechnika összehozásán, t o v á b b á mindkét technika előrelátó folytatásán (főleg az alapok egységes ajánlásokba foglalásával). A közgyűlés elhatározta, hogy a lehető leg­ korábban jelenteti meg a Piros K ö n y v jelzés- és kapcsolástechnika 13 füzetből álló k ö t e t é t , mivel a t é m a a technológiai fejlődés „ v á g ó élét" képezi. A publikációs késlekedés komolyan hátráltatná a mai gyors fejlődést. K ö z p o n t i t é m a volt a digitális kapcsolástechnika, amely fokozatosan főszerepet játszik a nyilvános előfizetői kapcsolt hálózatban. Sok régebbi ajánlást b ő v í t e t t e k és sok ú j ajánlást dolgoztak ki, éspedig a helyi, a kombinált helyi­ tranzit és a tranzit digitális központokra. A belföldi kapcsolástechnika az 1976-os köz­ gyűlés ó t a különleges helyzetben van, mert a C C I T T eddig kizárólag csak a nemzetközi t á v ­ közlési e g y ü t t m ű k ö d é s i t é m á k a t patronálta. A t é m a nemzetközi fontossága miatt ugyanis a belföldi kapcsolás- és jelzéstechnika is t a n u l m á n y i feladata volt az illetékes bizottságnak. B e is fe­ jezték e m u n k á t a helyi, a tranzit és a k o m b i n á l t helyi-tranzit digitális kapcsolásra v o n a t k o z ó aján­ lások formájában, t o v á b b á a 7-es és R2-es jelzés­ rendszer alkalmazásaira is. A digitális előfizetői vonal ú j ajánlásai belföldi alkalmazásra készül­ tek. Mindezen C C I T T m u n k á k nagy jelentőségűek a hazai szakemberek számára is. A jelzéstechnikában kétségtelenül a 7-es közöscsatornás jelzőrendszer a legfontosabb, ennek új ajánlásai készültek el az elmúlt n é g y évben, és egy v á l t o z a t a z I S D N h a s z n á l ó i részére, a jelzési kap­ csolat vezérlésére, üzemeltetési-fenntartási vonat­ kozásokra, t o v á b b á az üzenet-áttevő részre és egy jelzéstechnikai elméleti referencia összeköt­ tetésre. Ajánlásokat dolgoztak k i a digitális elő­ fizetői vonalak jelzéséhez az O S I 2. és 3. haszná­ lói rétegek átfogására. Az S D L (1. hátrébb) diagramok felhasználásá­ val új ajánlásokat dolgoztak k i a különféle jelzés­ rendszerek összeműködtetésére (beleértve a 7-est is). Még a mobil rádiótelefon és a nyilvános kap­ csolt telefonhálózat közötti e g y ü t t m ű k ö d é s is szerepel ezen új ajánlások között, ami nagy fon­ tossággal bír már a jelenlegi hálózattervezési idő­ szakban is. A m i a szoftvert illeti, a C C I T T a speciális prog­ ramozó és leíró-specifikáló nyelvek eddigi kiadáHíradástechnika

XXXVIII.

évfolyam,

1987. 1. szám

sának revíziójával és lényeges bővítésével sokat foglalkozott. A postaigazgatások és m á s szerve­ zetek az irodalom terjesztésével, használói konfe­ renciák rendezésével, tanfolyamok tartásával t á ­ m o g a t t á k a C C I T T munkáját, és nagy európai vállalatok majd egy évtizedes m u n k á j u k a t fek­ t e t t é k bele a C C I T T magas szintű programnyelvé­ nek a meghatározásába és kidolgozásába. A te­ kintélyes terjedelmű v é g e r e d m é n y (ajánlásso­ rozat) igen nagy fontosságú már a k ö z v e t l e n j ö v ő szempontjából is A CCITT specifikáló és leíró nyelvet, az SDL-t, egyre t ö b b területen alkalmazzák (még a C C I T T n kívül is) a tárolt programvezérlésű (SPC) rend­ szerek összeműködtetésében és belső logikai m ű ­ ködésében. A GHILL magas szintű programnyelvre v o n a t k o z ó ajánlásokat javították, b ő v í t e t t é k ós ellátták hasznos mellékletek kiadásával mind az S D L , mind a C H I L L kézikönyvet. Az ember-gép kapcsolat nyelvre, az MML-re sok ajánlásmódosítás és bővítés volt. T ö b b C C I T T tanulmányi bizottság m ű k ö d ö t t e g y ü t t az M M L műveletek meghatározásában és különleges al­ kalmazási módszereinek kidolgozásában. A jelenlegi (1985—88) t a n u l m á n y i periódusban folytatódik az ismertetett kapcsolás- és jelzés­ technikai ajánlások erőteljes továbbfejlesztése. Ilyen t é m á k pl. a 7-es jelzésrendszer alkalma­ zási kérdései, a digitális hozzáférés jelzései, a digi­ tális központok interfész-műveletei, e központok minőségi, méretezési paraméterei, valamint át­ viteltechnikai szempontjai, e g y ü t t m ű k ö d é s a köz­ célú földi mobil rádiótelefon-hálózatokkal stb. 4. Az üzemvitel korszerűsítése A nemzetközi távközlés a legutóbbi 4—5 évben valóban világméretűvé vált, és emellett tért hódí­ tottak a nem beszéd jellegű információcserék is. A szolgáltatások minőségét illetően is növeked­ tek az igények. A megbízhatóság és használhatóság fogalmai (sok­ évi C C I T T előkészítő munka ós vita után) a mére­ tezési, tervezési, üzemeltetési és fenntartási funkci­ ók mindennapi elemeivé lettek. E z a körülmény az ajánlásokra hatással volt, csaknem mindegyik t a n u l m á n y i bizottság beépítette a használhatóság paraméterét legfontosabb témáinak a tanulmá­ nyozásában majd specifikációiba. A l a p v e t ő fenntartási bibliaként tekinthető ,,a fenntartási filozófia analóg, digitális és vegyes há­ l ó z a t o k o n " című ajánlás. I t t csak a vezérlő eszmét idézzük, amely szerint ,,a fenntartási munka fő célja az, hogy minimali­ zálja a hibaelőfordulások s z á m á t ós biztosítsa azt, hogy hiba esetén az arra megfelelő személyt küldjék k i a megfelelő helyre a megfelelő beren­ dezésekkel, mégpedig a helyes i d ő p o n t b a n és a helyes műveletek végrehajtására". É filozófia alkalmazásához három fenntartási alapeljárásba lehet sorolni minden tevékenységet. E z e k : a preventív, a korrektív és az ellenőrzött (centralizált felügyeleti) szisztematikus fenntartás. E g y egész sorozat új ajánlást adott ki a C C I T T a Piros K ö n y v b e n a digitális és analóg/digitális át­ Híradástechnika

XXXVIII.

évfolyam,

1987. 1. szám

vitel fenntartására. Fontosabbak a k ö v e t k e z ő k : a fenntartási filozófia (1. fentebb), hozzáférési pontok meghatározása a fenntartás-illetékesség szétválasztási határain, az átviteli digitális részek (blokkok) számozása, digitális átviteli rendszerek ü z e m b e helyezése, a vegyes analóg/digitális csa­ tornák beállítása-beszintezése a nemzetközi szol­ gálatban. A régebbi ajánlásokat is hozzá kellett idomítani az általánossá váló digitalizációhoz (pl. a fenn­ tartás szervezésére vonatkozót). A bérelt áram­ körök fenntartására vonatkozó ajánlásokat kor­ szerűsíteni és az újakat bővíteni kellett, tekintet­ tel az ilyen összeköttetések erős szaporodására (pl. a szolgáltatás használhatóságának a minősítése a nemzetközi bérelt összeköttetéseken; annak jel­ lemzésére, hogy egy magán kapcsolt telefon háló­ zat részét képező bérelt áramkör jellemzőinek mi­ lyennek kell lenniök). A nemzetközi adatátviteli rendszerek beállítására és fenntartására (a 2,4—64 kbit/s t a r t o m á n y b a n ) is ú j ajánlássorozatot dolgoztak ki. A mérési el­ járásokra és műszerekre is készültek új ajánlások, amelyekre a digitális és vegyes telefon, a d a t á t ­ viteli összeköttetéseknél van szükség (egyet a kodek minőség ellenőrzésére és egyet a 64 kbit/s-os digitális ú t bithiba-aránynak a mérésére). A műsorátvétel (zene és tv) áramköreit új ajánlás szerint kell vizsgálni a jövőben, amely a rutin fenntartási mérésekről intézkedik az állandó jel­ legű nemzetközi tv-összeköttetésen. Módosult t ö b b korábbi ajánlás is. A mono és sztereo zenecsa­ tornákhoz automatikus mérőberendezést speci­ fikáltak. A C C I T T MML-nyelv (1. előbb) fenntartási al­ kalmazásáról is találhatunk ajánlást a Piros K ö n y v b e n . Végül megemlítjük, hogy befejezték a C C I T T kézikönyvek sorozatában a „Szolgáltatás minősége, a hálózatigazgatás és fenntartás"-ként fordítható című k i a d v á n y t . 5. Hálózatok A 3. fejezetben, különösen a 3.3 pontban, már fog­ lalkoztunk az eszközök hálózatba illesztésével. E m l í t e t t ü k a referencia-összeköttetéseket és azok főbb jellemzőit. A kapcsolás- és átviteltechnikai eszközök ismertetése nem volt megoldható az ISDN-re való előretekintés nélkül. Az I S D N - r e külön, kb. 450 oldalas kötetben foglalták össze az ajánlásokat a Piros K ö n y v b e n . E z a C C I T T egyik legfontosabb, j ö v ő b e m u t a t ó eredménye. E z e k alap­ ján a hálózatok fejlesztésére v o n a t k o z ó m u n k á t tekintjük át a k ö v e t k e z ő k b e n az új ajánlások és munkaanyagok alapján. 5.1. Távlati

célok

A digitális hálózat végleges kialakítása során az információ az előfizetői készülékben digitális for­ m á j ú v á alakul és a digitális jelfolyam halad v é g i g valamennyi átviteli ú t o n és központon. A teljes összeköttetés előfizetőtől-előfizetőig négyhuza­ los. A szintek beállítása csillapító taggal oldható meg. E z a hálózati k é p az átviteli terv szempont5

jából rendkívül kedvező. A z A / D — D / A átalakí­ táshoz tartozó kvantálási torzítás a teljes össze­ k ö t t e t é s b e n csak egyszer l é p fel. Nem okoz problémát a stabilitás sem, az össze­ k ö t t e t é s négyhuzalos jellege miatt, bár itt meg kell említeni, hogy az előfizetői szakasz fizikai megvalósítása várhatóan t o v á b b r a is kéthuzalos lesz. Az előfizetői hálózatban időosztás vagy visszhangkioltásos megoldás elektronikus eszközökkel biztosítja a visszafordulás mértékének minimális­ ra csökkentésót, és ezzel a stabilitásproblémák az előfizetői hálózat ilyen kivitele esetén sem lépnek fel. A t á v l a t i tervben az átviteltechnikai követel­ m é n y e k a bithibaarányra ( B E R ) és az átkódolások miatt fellépő információveszteségre vonatkoznak. Á t v i t e l t e c h n i k a i jellegű probléma, de a kapcsolás­ technikai rendszerrel is szorosan összefügg, a dzsitter, a szlip és a wander kérdése. Ezeknek a jellemzőknek előírása várhatóan nem az átviteli tervben, hanem az egész hálózatra közösen, a szink­ ronizálási tervben jelenik meg. A digitális hálózatok forgalmi tervezésénél a tárolt program vezérlés adta lehetőségek kihasz­ nálása az áramkörök hatásfokát jelentősen j a ­ vítja. Elképzelések vannak arra v o n a t k o z ó a n , hogy a C T 1 , C T 2 és C T 3 kapcsolási fokozatok m e g s z ü n t e t é s é n t ú l m e n ő e n teljes egészében a nem-hierarchikus forgalomirányítás kerül előtérbe. A digitális hálózatok első választású ú t v o n a l a i mellett a jelenlegi k é t vagy három t o v á b b i v á ­ lasztású lehetőség helyett, a tárolt program­ vezérlésű k ö z p o n t o k b a n a k é t v é g p o n t k ö z ö t t a forgalmi helyzetnek megfelelően, m é g t o v á b b i irá­ nyítási lehetőségek is megvalósíthatók. A for­ galomirányítási terv t e h á t a nagyobb rugalmas­ ság irányába halad. E z t az irányzatot segíti külön jelzőhálózatok létrehozása, amely révén a jelzéstechnikai háló­ zat nagyon kisveszteségű méretezésével elérhető, hogy a szakaszok és k ö z p o n t o k foglaltságáról a kezdőponton szerzett információ d ö n t ő mértékben befolyásolja a teljes irányítást. A fenntartási és üzemeltetési terv is jelentősen módosul a tárolt programvezérlésű k ö z p o n t o k hatására. A 4. fejezetben e m l í t e t t centralizált, programozott fenntartási módszer a tárolt program­ vezérlésű k ö z p o n t o k b a beépítésre kerül, é s a köz­ pontok e g y m á s k ö z t i információcseréje automati­ kusan szolgáltatja a centralizált fenntartáshoz szükséges valamennyi érzékelő, á t v i v ő elemet, s ő t részben a kiértékelést is. Mint látható, a három­ n é g y legjelentősebb a l a p v e t ő műszaki tervnél t á v ­ latban a digitális hálózatok jelentős egyszerűsí­ t é s t eredményeznek. E n n e k fejében azonban az á t m e n e t i időszak terveiben számos súlyos prob­ léma megoldására kell lehetőséget találni. 5.2. Átmenet

a digitális

hálózat

félé

A vegyes analóg/digitális hálózatok tervezése során s z á m o s illesztési problémát kell megoldani: k i kell dolgozni az analóg és digitális átviteli utak illesztési módszereit. Mindezt oly m ó d o n kell el­ végezni, hogy a hálózat minősége jelenleg is k i ­ 6

fogástalan legyen, és mégse képezze a k a d á l y á t a t á v l a t i fejlődésnek. Az átviteli terv készítése során az a n a l ó g é s digi­ tális szakaszok, valamint a kéthuzalos é s n é g y h u ­ zalos szakaszok váltakozása miatt a k v a n t á l á s i torzításból származó zaj, és a t ö b b 2/4-huzalos végződtetés miatt a stabilitás biztosítása is ne­ hézséget jelent. Feltételezhető, hogy az á t m e n e t i időszakban a nemzetközi négyhuzalos szakasz mellett kéthuzalos szakaszok k ö z b e i k t a t á s á v a l mindkét nemzeti hálózatban m é g k é t - k é t négy­ huzalos szakasz lehetséges. Vagyis az átviteli tervet ú g y kell kidolgozni, hogy m a x i m á l i s a n ö t négyhuzalos hurok képződhet a hálózatban; ezek a stabilitást veszélyeztetik. E m i a t t szükséges, hogy valamennyi hurok körbenjárási csillapítása leg­ alább 24, de inkább 26 d B legyen. E z a vonal­ u t á n z a t o k k a l és a vonalak h o m o g e n i t á s á v a l szem­ ben t á m a s z t szigorú k ö v e t e l m é n y t . Ugyancsak az átmeneti időszak sok átalakítása miatt meg kellett határozni a maximális k v a n t á l á s i torzítást. E n n e k mértéke 14 qdu. A qdu olyan kodek kvantálási torzítása, amely a C C I T T G. 712 ajánlásában szereplő kvantálási torzítási görbe követelményeinél átlagosan 2 dB-lel kisebb torzítást állít elő. E g y ilyen berendezés által ter­ melt zaj egy qdu. A 14 qdu ú g y o s z t a n d ó fel, hogy a nemzetközi hálózatban 4, a belföldikben 5—5 qdu engedhető meg. A vegyes analóg/digitális hálózatokban a fázis­ torzítás és a csillapításkiosztás t o v á b b i megfon­ tolásokat igényel, amelyeket újabb ajánlások rög­ zítenek. A z analóg és digitális szakaszok külön­ böző zajainak összegzésére is készültek ajánlások. E három t é n y e z ő e g y ü t t e s e n szükségessé tette a vegyes hálózatokra vonatkozó hipotetikus refe­ rencia áramkör kidolgozását. E z azonban az 1981—84 é v i t a n u l m á n y i periódusban nem feje­ z ő d ö t t be, ezért a kérdést jelenleg is t a n u l m á n y o z ­ zák. A jelzéstechnikai terv az átmeneti időszakban szin­ t é n számos problémát vet fel. A digitális hálóza­ tok külön utas jelzése gazdaságilag nem építhető be az analóg hálózatokba. K ü l ö n ö s e n akkor nem, ha a hálózatban vannak m é g k ö z v e t l e n vezérlésű vagy elektromechanikus regiszteres k ö z p o n t o k . E z é r t az á t m e n e t i időszakban vállalni kell a sza­ kaszonként különböző jelző rendszerek illesztésé­ vel járó nehézséget. A jelzéstechnikai ajánlások ezért olyan m ű k ö d é s t leíró t ö m b v á z l a t o k a t tar­ talmaznak, melyek a megoldás m ó d j á t ó l függet­ lenek. Végül súlyos problémát jelent a különböző elven m ű k ö d ő központok késleltetési és várakozási idejeinek különbsége. A gyorsabb m ű k ö d é s ű köz­ pontok esetleg indokolatlanul, várakoznak, míg a lassúbb m ű k ö d é s ű központok teljesítik felada­ taikat. B á r ez a kérdéssor eredetileg k í v ü l esett a C C I T T í hatáskörén, mert a szolgáltatás minősé­ g é t nem befolyásolja, ú j a b b a n mégis t a n u l m á nypzzák a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s zavar­ talansága érdekében. 5.3. Gerincirányok

kialakítása

A nemzetközi négyhuzalos összeköttetés tartal­ mazhat A / D átalakítókat. E z e k az összeköttetés Híradástechnika

XXXVIII.

évfolyam,

1987. 1. szám

bármely pontján lehetnek, s ő t megengedhető, hogy egy összeköttetésben t ö b b átalakítás is előfordul­ jon. Az összeköttetéseket ezért ú g y kell kialakí­ tani, hogy stabilitásuk bármilyen megoldás ese­ t é n biztos legyen. A számítások alapján a C C I T T kidolgozta a különböző valószínűséggel az adott stabilitáshoz tartozó görbéket. Ezeket ajánlásokba foglalta, ezenkívül rögzítette, hogy hosszú n é g y ­ huzalos láncnál 7 d B beiktatása szükséges a hurok­ csillapításhoz. E n n e k elhelyezésére azonban szabad kezet adott az igazgatásoknak. A b e g y ű j t ö t t ada­ tok alapján ú g y tűnik, hogy a szükséges csilla­ pítás nagy részét az igazgatások egyben helyezik el a négyhuzalos láncok végpontjain. E z t az in­ dokolja, hogy í g y a kodekek számukra k e d v e z ő szinten működnek és ezzel a kvantálási torzítás értéke alacsonyabb lesz. Természetesen ezzel együttjár, hogy a vétel­ oldalon hosszú négyhuzalos láncokat k ö v e t ő ko­ dekek már mindig a kedvezőnél alacsonyabb szin­ ten dolgoznak, és emiatt figyelembe kell venni ezek esetleges nagyobb zajtermelését. A z aján­ lások erre nem térnek ki, azonban a hozzászólá­ sok alapján ú g y látszik, hogy a vételi oldalon l é v ő kis szinten m ű k ö d ő berendezések nem egy, hanem k é t qdu zajt is termelhetnek. 5.4.

Előfizetői

csatlakozások

A digitális előfizetői távbeszélő készülékre elké­ szültek az ajánlások. E z e k tartalmazzák mind az adási és vételi, mind az egyenérték csillapítást. E z a készülék négyhuzalosán csatlakozhat a digi­ tális előfizetői szakaszhoz, ha a multiplex beren­ dezés a végállomás közelében van. E g y é b ese­ tekben egyedi kéthuzalos digitális összeköttetések, alkalmazása a k e d v e z ő megoldás. E z e k vagy egy beszéd és egy jelzés, vagy k é t beszéd és k é t jelzés csatornából (2B + D ) álló n y a l á b o t alkotnak, ami például időosztásos ü z e m m ó d b a n veszi igénybe a kéthuzalos áramkört a k é t irány szá­ mára. Más megoldások a visszhang és visszafor­ dulás elektronikus megszüntetésével oldják meg a kéthuzalos szakasz kihasználását. Amennyiben az előfizetői készülék nem digi­ tális, az előfizetői szakasz végpontjáról analóg kéthuzalos jelek indulnak, melyek vagy az első multiplex szakasz kezdőpontjánál, vagy az idő­ osztásos alközpontnál alakíthatók át digitális jelfolyammá. E b b e n az esetben a digitális sza­ kaszok kezdőpontjánál kell az analóg készülék jellemzőit és a digitális készülék egyenérték-csil­ lapítása közötti egyenértékkülönbségeket kom­ penzálni. E z egyben az első négyhuzalos szakasz stabilitását is biztosíthatja. 6. A hagyományos technika (jelentősebb változások és kiegészítések) A klasszikus hang- ós vivőfrekvenciás átvitel­ technika t ö b b é v t i z e d e n á t kidolgozott C C I T T ajánlásai nem maradhattak teljesen érintetlenül a digitalizálás k ö v e t k e z t é b e n . Hosszú átmeneti idő­ szakban vagyunk, és ezért a vegyes, analóg/di­ gitális átvitel- és kapcsolástechnikával kell háló­ zatainkat kiépíteni és üzemeltetni. Az ajánlások­ Híradástechnika

XXXVIII.

évfolyam,

1987. 1. szám

ban kisebb változtatásokat és átrendezéseket lehet felfedezni. L é n y e g e s elem az átviteli minőségromlási para­ métereknél tapasztalható, mivel a digitális jelfel­ dolgozás, illetve a digitális regeratív ismétlők meg­ jelenése egy vegyes összeköttetésben, pl. a qdu (kvantálási torzítás egység), illetve a B E R (bit­ hibaarány) révén rányomja bélyegét a ter­ vezés, a minősítés és fenntartás munkáira. A ter­ vezéshez a már kb. tíz é v e elkezdett változások a legutóbbi é v e k b e n majdnem véglegesen kialakultak. Az átmeneti időszakra egy ajánlássorozatot bocsátottak k i a tranzmultiplexerekre és a vivőfrek­ venciás csoportok kódolására. A szimmetrikus és koaxiális kábelek t o v á b b i ajánlásait j a v í t o t t á k és kiterjesztették a digitális átvitelre is. Az átviteltechnikai t a n u l m á n y i bizottság meg­ szerkesztett egy C C I T T k é z i k ö n y v e t a kábel­ méréstechnikáról (tele gyakorlati anyaggal). E g y új sorozat indult: a képtelefon-ajánlások, beleértve a videokonferencia-összeköttetéseket is. A zene- és műsorátvitel régi ajánlásait felülvizs­ gálták és újakat dolgoztak ki pl. a közepes (7 kHz-es) és a jó minőségű (15 k H z ) analógcsa­ tornák kódolt, 384 kbit/s sebességű csatornán való átvitelére. A C C I T T — C C I R közös bizottsága a hang- és tv-átviteltechnikára (CMTT) sok m u n k á t v é g z e t t pl. digitális és vegyes analóg/digitális tv-jel át­ vitel, általános alapelvek a digitális zene- és m ű ­ sorátvitelre tisztán digitális csatornán, valamint analóg jó minőségű zeneműsor jelátvitel vegyes analóg/digitális áramkörökön, t o v á b b á ezen t á v ­ közléstípusok megbízhatósági paraméterei. A távíró átviteltechnika h a g y o m á n y o s módszerei nem változtak. Csupán a TDM-típusú távíró rendszerek bővültek új ajánlásokkal (egyik a fenn­ tartási hurokképzést tárgyalja, a másik egy ve­ gyes vagy hibrid rendszert). Előrehaladás volt tapasztalható a távíró, telex és gentex hálózatok­ ban a késleltetési idő előírások terén. E z t m é g folytatni kell, úgyszintén folytatják új T D M multi­ plex technika (telex célra), t o v á b b á a T D M - t á v író berendezésekhez szükséges modemek kérdé­ seinek t a n u l m á n y o z á s á t . 7. A távközlés fejlesztésének támogatása A világ egységes távközlésének létrehozása, a fejlődő országok t á m o g a t á s a és a világméretű e g y ü t t m ű k ö d é s biztosítása érdekében a C C I T T ben sokirányú t e v é k e n y s é g folyik. Ezeket az alábbiakban tekintjük át. 7.7. Kézikönyvek

készítése

Közel k é t évtizede alakultak meg az első G A S bizottságok, melyek feladata volt olyan k ö n y v e k megírása és szerkesztése, melyek t á m p o n t o t n y ú j ­ tanak távközlő hálózatok és berendezések fej­ lesztéséhez, tervezéséhez, beruházásához, üze­ meltetéséhez. Jellegzetes kiadványaik pl. a k ö ­ vetkezők : — gazdasági és műszaki szempontok átviteli be­ rendezések kiválasztásához, 7

— gazdasági és műszaki szempontok kapcsolás­ technikai berendezések kiválasztásához, ( E k é t k ö n y v t á m p o n t o t n y ú j t ahhoz, hogy adott feltételek mellett a külö»böző gyárak ajánlataiból hogyan lehet a hálózathoz leg­ jobban illeszkedő megoldást kiválasztani.) — helyi hálózatok tervezése, — rurál hálózatok tervezése, — nemzeti távíróhálózat tervezése, — általános hálózattervezési k é z i k ö n y v (A különböző hálózati síkok tervezéséhez ad­ nak irányelveket és számpéldákat e k ö n y v e k . Sok esetben kitérnek konstrukciós kérdésekre is e l ő m o z d í t v a ezzel a fejlődő országok háló­ zatainak gazdaságos, perspektivikus kialakí­ tását.) — direktívák t á v h a t á s védelem tervezéséhez, — áramellátó rendszerek tervezése, — fénytávközlés, — kábeltechnikai kézikönyv, — átviteli terv készítése. ( E k ö n y v e k konkrét problémák megoldásához n y ú j t a n a k segítséget, mivel ezek egy része spe­ ciális bizottságok munkájához kapcsolódik, kidolgozásukat n é m e l y esetben nem a G A S bizottságok vállalták, hanem a t a n u l m á n y i bizottságokból alakult szerkesztő csoportok végezték a m u n k á t . ) Jelenleg is folyamatban vannak a prognózissal, a fenntartással stb. kapcsolatos k i a d v á n y o k szer­ kesztései. A munka iránt a fejlődő országok egy­ re nagyobb érdeklődést tanúsítanak. I t t kell azönban megjegyezni azt az a l a p v e t ő problémát, amit a közgyűlés részletesen t á r g y a l t : ezek a k ö n y v e k nem minden esetben jutnak el azokhoz a fejlesztőkhöz, tervezőkhöz,üzemeltetőkhöz, akik­ nek m u n k á j á t segíteni hivatottak. E n n e k oka részben a k i a d v á n y o k magas ára, részben az, hogy a rendkívül értékes tartalmú k ö n y v e k e t a v e z e t ő k maguknak tartják meg, végül, hogy sok esetben a k ö n y v e k tartalmának realizálásához nincsenek meg a berendezés- és pénzeszközök. Más oldalról viszont meg kell jegyezni, hogy szá­ mos fejlett távközléssel rendelkező ország m ű ­ szaki személyzete rendszeresen használja ezeket a k é z i k ö n y v e k e t , sok esetben ezek képezik az alap­ j á t speciális szakmai tanfolyamoknak.

zájárul a k i a d v á n y b a n foglalt problémák megol­ dásához. A felajánlások alapján 1985-ben létre­ hozták a Távközlés Fejlesztési Központot. Talán m é g annyit érdemes megjegyezni, hogy Genfben felállítottak egy ú j dokumentációs osztályt, amely a C C I T T Titkársággal dolgozik azon, hogy a C H I L L - t bevezessék az I T U számítógépébe, hogy az S D L diagramokat géppel állítsák elő, és kívánságra segítséget adjanak az 1982. é v i nairobi Nemzetközi Távközlési Megálla­ podás 67-es cikkely értelmében az I T U doku­ mentációk és k i a d v á n y o k előállításához. 7.3. Személyes

kapcsolatok

K ü l ö n b ö z ő fejlesztési feladatok megoldásához az UIT szakértőket tud a posta- és távközlési igazga­ tások rendelkezésére bocsátani. A szakértők fize­ tését az E N S Z által, létesített, fejlesztést t á m o g a t ó alapokból az U I T javaslatait is figyelembe v é v e fizetik k i . A szakértők tevékenysége igen sok te­ rületen l á t v á n y o s eredményeket hozott. A személyes kapcsolatok másik formája: ösz­ töndíjas utak szervezése. Az ösztöndíjasok érdek­ lődésüknek megfelelő területen — egy hónaptól egy é v i g terjedő időtartamban — t a n u l m á n y o z ­ hatják m á s országok távközlési igazgatásának különböző tapasztalatait. Ilyen ösztöndíjakból Magyarország is részesül.

Utószó A hazai átvitel- és kapcsolástechnika fejlődésére igen nagy és pozitív hatást gyakorolt az, hogy a 60-as é v e k második felétől kb. 15 é v e n át, a posta, a gyárak és intézetek fejlesztő és irányító mérnö­ kei rendszeresen eljártak a C C I T T legfontosabb t a n u l m á n y i bizottsági és munkacsoport-üléseire. R é s z t vettek a világ élvonalát képviselő küldöt­ tek műszaki vitáiban, t o v á b b á h a z a h o z t á k a helyszínen írásban és szóban közreadott informá­ ciókat. Itthon ezekre t á m a s z k o d v a a posta és ipar biztonsággal és idejében értesült a fejlődési lehetőségekről, trendekről és — ami d ö n t ő fon­ tosságú — a C C I T T - b e n előkészületben l é v ő ú j ajánlásokról és módosításokról, ú j mérési speci­ fikációkról (mégpedig jól meg is értve azok m ű ­ szaki-gazdasági indokoltságát).

Mint az előző pontban említettük, a távközlés fejlesztésének sok esetben az anyagi eszközök h i á n y a szab korlátot. A z U I T ezért célul t ű z t e ki, hogy a k o r m á n y o k a t , a gazdasági és politikai v e z e t ő k e t m e g g y ő z z e a távközlés fontosságáról. H a n g s ú l y o z v a ezenbelül, hogy a távközlésre for­ d í t o t t összegek igen gyorsan megtérülnek, é s az ország gazdasági fejlődését olyan mértékben tá­ mogatják, hogy m á s területekről elvont beruhá­ zások h i á n y a nem jelentkezik, s ő t ' a z o k a terüle­ tek is gyorsan fejlődni fognak. E z e n célok érdekében a fenti megállapításokat tartalmazó é s azokat részletesen elemző kiad­ v á n y t k é s z í t e t t e k „Hiányzó láncszem" címmel. A k i a d v á n y n a k nagy sikere volt, és több; ipari­ lag fejlett ország vállalta, hogy anyagilag is hoz­

T u d v a l é v ő , hogy a világpiacon mindenki a C C I T T ajánlásait tekinti alapnormának é s pl. a kereskedelmi ajánlattétel vagy a versenytár­ gyalás sine qua non-ja éppen a CCITT-ajánlások, vizsgálati módszerek stb. pontos ismerete és be­ tartása. A fejlesztés-gyártás-eladás ezek nélkül tulajdonképpen egyáltalán nem is lehetséges! E z t a fontos t é n y t — sajnos — csak a műszakiak fogták fel igazán. A postai részvétel lecsökkentett mértéke és az ipari részvétel lényegileg teljes le­ állítása súlyos k ö v e t e l m é n y e k k e l járt és jár ma is. Az itt „ m e g t a k a r í t o t t " viszonylag csekély valuta óriási v a l u t a v e s z t e s é g e t idéz elő kihatásaiban. E n n é l m é g nagyobb a közvetlen szellemi érték­ veszteség. A szomorú helyzet az, hogy a Piros K ö n y v tízezres oldalszámából'egyre nagyobb lesz a magyarok számára érthetetlenné v á l t h á n y a d . I s m é t e l j ü k : a k ö z v e t l e n érintettek számára is

8

Híradástechnika

7.2. Politikai

tevékenység

XXXVIII.

évfolyam,

1987. 1. szám

érthetetlenné vált. H a nincs tudás, nem lesz kor­ szerű hálózat és eladható távközléstechnikai ter­ mék sem. E z a cikk nem pótolhatja az elmulasz­ tott ismeretszerzést, de szándéka és célja az, hogy tájékoztassa az olvasót az utóbbi é v e k legfonto­ sabb C C I T T munkáiról és ösztönzést adjon az ol­ vasónak a szűkebb szakmáját érintő C C I T T - a n y a gok részletesebb megismerésére.

VI/3

MELLÉKLET

VI/7

A CCITT ( rövidítve

)

Piros Könyv

(1984)

tartalma

II/l II/2 II/3 II/4 II/5 III/l III/2 III/3 III/4 III/5 IV/1 IV/2

IV/3 IV/4 V VI/1

VI/2

Híradástechnika

VI/5

VI/6

VI/8 VI/9

Kötet/füzet (Volume/Fasciole)

VI/4

Téma—Ajánlás T. B.

(Tanulmányi

Bizottság)

K ö z g y ű l é s i jelentés — Munkamódszer, A-sorozat ajánlások, kifejezések, B-sorozat ajánlások — T á v k ö z l é s statisztika C-sorozat ajánlások, T a n u l m á n y i B i ­ zottságok jegyzéke — Tanulmányo­ z a n d ó kérdések (1985—88-ban) Tarifaalapelvek — Tarifák elszámolási m ó d j a D-sorozat ajánlások, I I I . T . B . N e m z e t k ö z i telefonszolgálat — Ü z e ­ meltetés E . 100—323 ajánlások, I I . T. B . N e m z e t k ö z i telefonszolgálat — H á l ó ­ zatigazgatás — F o r g a l o m m é r e t e z ó s — E . 401—600 ajánlások, — I I . T . B . Távírószolgálat — Üzemeltetés ós m i n ő s é g F . 1—150 ajánlások, I . T . B . Telematikai szolgálat — Ü z e m e l t e t é s és m i n ő s é g F . 160—350 ajánlások I . T. B . N e m z e t k ö z i telefon-összeköttetések ós áramkörök G . 101—181 ajánlások C M B D ós X V . , X V I . T . B . N e m z e t k ö z i analóg v i v ő á r a m ú rend­ szerek — Á t v i t e l i közegek — G . 211— 652 ajánlások, C M B D é s X V . T . B . Digitális hálózatok, á t v i t e l i rendszerek, multiplex berendezések — G . 700— 956 ajánlások, X V . é s X V I I I . T . B . Nem telefonjelek v e z e t é k e s á t v i t e l e . Műsor- ós tv-jelek — H - ós J-sorozat ajánlások, X V . T . B . I n t e g r á l t Szolgáltatás, D i g i t á l i s H á l ó ­ zat ( I S D N ) I-sorozat ajánlások, X V I I I . T. B . Fenntartás; ált. elvek, n e m z e t k ö z i át­ viteli rendszerek, telefon-áramkörök — M. 10—762 ajánlások, I V . T . B . F e n n t a r t á s ; n e m z e t k ö z i hangfrekven­ ciás t á v í r ó é s fakszimile, n e m z e t k ö z i bérelt áramkörök — M. 800—1375 ajánlások, I V . T . B . F e n n t a r t á s ; n e m z e t k ö z i műsor- ós tvprogram á t v i t e l i áramkörök — N sorozat ajánlások, I V . T . B . Mérőberendezések specifikációi — Osorozat ajánlások, I V . T . B . Telefonátviteli m i n ő s é g — P-sorozat ajánlások, X I I . T . B . Általános ajánlások telefonkapcsolás és jelzőst eehnikára. Interfész a mobil­ rádió é s tengeri mobil rádió szolgála­ tokhoz. Q. 1—118 bis. ajánlások, X T . T. B . No. 4 ós 5 jelzési rendszer — Q. 120— 180 ajánlások, X I . T . B .

XXXVIII.

évfolyam,

1987. 1. szám

VI/10 VI/11 VI/12 VI/13 VII/1

VII/2 VII/3 VIII/1 VIII/2 VIII/3 VIII/4

VIII/5

VIII/6

VITT/7 IX.

X/l X/2

No. 6 jelzési rendszer — Q. 251—300 ajánlások, X I . T . B . R l é s R 2 jelzési rendszer Q. 310—490 ajánlások, X I . T . B . Digitális tranzitközpontok az integrált digitális hálózatokban ( I D N ) és a ve­ gyes analóg-digitális hálózatokban. Digitális helyi ós k o m b i n á l t közpon­ tok, — Q. 501—517 ajánlások, X I . T . B . Jelzési rendszerek e g y ü t t m ű k ö d é s e — Q. 601—685 ajánlások, X I . T . B . No. 7 jelzési rendszer — Q. 701—714 ajánlások, X I . T . B . No. 7 jelzési rendszer — Q. 721—795 ajánlások, X I . T . B . Digitális hozzáférés jelzési rendszere — Q. 920—931 ajánlások, X I . T . B . F u n k c i o n á l i s specifikáció é s leíró nyelv ( S D L ) — Z . 101—104. ajánlások, X I . T. B . F ü g g e l é k e k a X I / 1 0 füzet t é m á j á h o z , X I . T. B. C C I T T magas szintű nyelv ( C H I L L ) — Z . 200 ajánlás, X I . T . B . E m b e r - g é p nyelv (MML) — Z . 301— 341 ajánlások, X I . T . B . Távíró á t v i t e l t e c h n i k a — R-sorozat ajánlások — Távíró-szolgáltatás vég­ berendezései — S-sorozat ajánlások, I X . T. B. Távíró kapcsolástechnika — U-sorozat ajánlások, I X . T . B . Végberendezés ós protokollok a tele­ matikai szolgálatokban — T-sorozat ajánlások, V I I I . T . B . A d a t á t v i t e l telefonhálózaton — V-sorozat ajánlások, X V I I . T . B . A d a t á t v i t e l i h á l ó z a t o k : szolgálat ós szolgáltatások — X . 20—32 ajánlások, VII. T. B. A d a t á t v i t e l i hálózatok: interfészek — X . 20—32. ajánlások, V I I . T . B . Adatátviteli hálózatok: átviteljelzé­ sek, kapcsolástechnika, hálózati szem­ pontok, fenntartás ós a d m i n i s z t r a t í v intézkedések — X . 40—181 ajánlások, V I I . T. B. A d a t á t v i t e l i h á l ó z a t o k : nyíltrendszerek összekötése (OSI), rendszerleírási tech­ nikák — X . 200—250 ajánlások, V I I . T. B. Adatátviteli hálózatok: összeműködós a h á l ó z a t o k k ö z ö t t , mobil a d a t á t v i t e l i rendszerek — X . 300—353 ajánlások, T. B. Adatátviteli hálózatok: üzenetkezeik rendszerek — X . 400—430 ajánlások, VII. T. B. V é d e l e m interferenciák ellen — K . sorozat ajánlások, V . T . B . Konstrukciószerelós, lkábelvédelem ós e g y é b elemek a külszíni l é t e s í t m é n y e k ­ ben — L-sorozat ajánlások,! V I . T . B . Fogalmak ős m e g h a t á r o z á s o k A Piros K ö n y v t á r g y m u t a t ó j a

vn.

M e g j e g y z é s e k : A z 1985—88- T . periódusban n é h á n y v á l t o z á s van a T . B-okban. E z e k a k ö ­ v e t k e z ő k : Ű j a X . T . B . (nyelvek), ö s s z e v o n t á k a X I I . ós X V I . T . B.-t X l l - e s szám alatt (telefonminősóg) m e g v á l t o z o t t a V I I . T . B . feladatköre, m e g s z ű n t a C M B D ós L T G T . B .

9