A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
*
BUDAPEST, 2003. december
TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. Általános rész....................................................................................
5.
Általános rendelkezések............................................................. 5. A Főiskola célkitűzése................................................................ 7. A Főiskola feladatai.................................................................... 8. A Főiskola anyagi forrásai, gazdálkodása.................................. 11. Képzési szintek, oklevelek, képzési nyelvek............................... 12. Együttműködés más intézményekkel.......................................... 14. II. rész A Főiskola polgárai.................................................................. Főiskolai oktatók, hallgatók, tudományos kutatók és más foglalkoztatottak.......................................................... A Főiskola oktatói........................................................................ A Főiskola nem oktató dolgozói.................................................. A Főiskola hallgatói..................................................................... A Főiskola oktatói, hallgatói és más foglalkoztatottjai jogi és kötelességei................................................................................
15. 15. 19. 19. 20.
2
III.rész A Főiskola szervezete, működése és vezetése...................... 21. A Főiskola szervezete................................................................. A Főiskola vezetése.................................................................... A Főiskolai Tanács..................................................................... A Főiskolai Tanács működése.................................................... A Főiskolai Tanács összetétele.................................................. A Főiskola Bizottságai, tanácsai................................................. A Főiskolai rektor és helyettesei................................................. Vezető megbízás megszűnésével kapcsolatos eljárás............... Rektori Tanács............................................................................ Rektori Tanács működése.......................................................... Rektori Tanács összetétele........................................................ Kari főigazgató............................................................................ Kari Hivatal.................................................................................. Kari Tanács................................................................................. A Kari Tanács összetétele.......................................................... Az Intézet.................................................................................... Az Intézetek vezetői.................................................................... A Könyvtár.................................................................................. Rektori Hivatal ............................................................................ A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF)........................ Kollégiumok................................................................................ A belső ellenőrzés....................................................................... BMF Védelmi Biztonsági Igazgatási Rendszere.........................
21. 23. 24. 26. 28. 30. 31. 33. 34. 35. 36. 36. 38. 39. 41. 42. 44. 45. 45. 47. 50. 50. 51.
IV. rész A hallgatók, dolgozók képviselete......................................... 52. Hallgatói Önkormányzat.............................................................. Öntevékeny hallgatói csoportok.................................................. Szakmai és érdekképviseleti szervek......................................... A Főiskolai közgyűlés................................................................. A főiskolai oktatók közgyűlése.................................................... A Közalkalmazotti Tanács.......................................................... A Főiskolai Érdekegyeztető Tanács............................................ Szakszervezet(ek)...................................................................... Tudományos Diákköri Tanács.................................................... A nem oktató szervezeti egységek dolgozói közössége.............
52. 54. 55. 55. 56. 57. 57. 57. 58. 58.
3
V. rész
A választások rendje............................................................. 59.
VI.rész
Egyéb rendelkezések............................................................
61.
Állami, ill. főiskolai ünnepek és megemlékezések rendje........... Minőségirányítás az oktatásban................................................. Záró rendelkezés........................................................................
61. 61. 62.
VII.rész A BMF SZMSZ függelékeinek és mellékleteinek felsorolása.............................................................................. A BMF Alapító Okirata (1. függelék)………………………………. A BMF képzési és kutatási tudományterületeinek, valamint tudományágainak felsorolása (2. függelék).……………………... A BMF-en szakindítási engedéllyel rendelkező szakok jegyzéke (3. függelék)…………………………………………………………. A BMF jogelőd intézményeinek első akkreditációjáról szóló, MAB által hozott határozatok (4. függelék).……………………… A BMF tevékenységeinek TEÁOR szerinti felsorolása (5. függelék)………………..………………………….…………….. A BMF kezelésében lévő ingatlanok és tartós bérlemények (6. függelék) …………………………………………………………
63. 66. 70. 71. 72. 75. 77.
A Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése (7. függelék) …………………………………………. A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése (8. függelék) …………………………………………. A Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése (9. függelék) …………………………………………. A Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése (10. függelék) ………………..………………………. A Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése (11. függelék) ………………..………………………. A BMF Védelmi Biztonsági Igazgatási Rendszer felépítése ….. A BMF Minőségirányítási rendszer felépítése ………………….. A Főiskolai Tanács Működési rendje ……………………………...
4
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA PREAMBULUM A Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv), illetve annak 1996. évi LXI. számú, 1999. évi LII. és 2000. évi XCVII. számú, valamint a 2003. évi XXXVIII. törvény módosítása, továbbá felsőoktatási szövetség megalakulásának feltételeiről és az egységes integrált felsőoktatási intézménnyé történő átalakítás szabályairól szóló 67/1997. kormányrendelet, illetve a módosításáról kiadott 219/97. rendelet alapján, az azokban foglalt célok megvalósításához, illetve együttműködésük fejlesztése érdekében egybehangzó szándéknyilatkozatot tettek. A szándéknyilatkozat alapján a három főiskola egységes, integrált Főiskolát hozott létre. I. rész Általános rész 1.§. Általános rendelkezések (1) A főiskola neve:
Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Budapest Polytechnic (BP) Technische Hochschule Budapest (THB)
A Budapesti Műszaki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) a Magyar Köztársaság állami intézménye. A Főiskola a 2001. június 25-i keltezésű, 8.815/3/2001. ügyiratszámú Alapító Okirat (1. Függelék) alapján működik [Ftv. 2.§ (3)]. Felügyeleti szerve: az Oktatási Minisztérium. (2) A Főiskola székhelye: 1034 Bp. Doberdó u. 6. (3) A Főiskola oktatási telephelyei: Józsefvárosi telephely: 1084 Bp. Tavaszmező u. 15-17. 1081 Bp. Népszínház u. 8. Óbudai telephely: 1034 Bp. Bécsi út 94-96. 1034 Bp. Bécsi út 104-108. 1034 Bp. Nagyszombat u. 19. 1034 Bp. Doberdó út 6. Terézvárosi telephely: 1064 Bp. Podmaniczky u. 8. Székesfehérvári telephely: 10.
8002 Székesfehérvár, Budai út 45. 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u.
5
(4) A Főiskola bélyegzőjében a Magyar Köztársaság címere található, körülötte a "Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest" felirattal.
(5) Főiskola emblémája:
(6) A felsőoktatási intézmény – a Ftv-ben foglalt keretek között – szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, melynek kizárólagos joga a Ftv. 84. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott egyetemi és főiskolai alapképzés, szakirányú továbbképzés folytatására, valamint a Ftv. 97–99. §-ban megállapított oklevelek kiadása. A felsőoktatási intézmény jogosult továbbá a Ftv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott felsőfokú szakképzés folytatására és az Ftv. 97. § (7) bekezdése értelmében a felsőfokú szakképzést igazoló bizonyítványok kiadására [Ftv. 2. § (2)]. A Főiskola költségvetési szerv, amely kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzatából, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik [Ftv. 2. § (4)]. A Főiskola szervezeti felépítését a (1. melléklet) tartalmazza.
(7) Jelen szabályzat hatálya kiterjed: a) a Főiskolánk oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, tudományos kutatásban, továbbá az intézmény feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatottakra; b) a Főiskolán igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző foglalkoztatottakra, valamint c) a főiskolai szabályzatokban meghatározott esetekben a Főiskolával közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre.
6
2.§. A Főiskola célkitűzése (1) A Budapesti Műszaki Főiskola emberközpontú, egész életen át történő kötődést és tanulást biztosító intézmény, amely hazai és nemzetközi versenyképességét a legkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazására építi, s harmonikusan együtt él társadalmi és gazdasági környezetével. (2) A Főiskola célja, hogy a három alapító intézmény hagyományait megőrizve, az integráció eredményeit megerősítve, a belső és különösen a külső kihívások által megújulva a képzési profiljába tartozó tudományokban hazánk, illetve a közép-kelet-európai térség egyik vezető főiskolája legyen. (3) A hallgató a Főiskola legnagyobb értéke, a kibocsátott mérnökök, közgazdászok és mérnök tanárok szakmai felkészültsége, emberi tulajdonságai adják főiskolánk védjegyét. A BMF küldetése ezért a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, folyamatosan megújuló, versenyképes és rugalmas magas szintű főiskolai képzés megvalósítása, hallgatói számára ösztönző tanulási környezet megteremtése képességeik fejlesztésére, egyéniségük sokoldalú kibontakoztatására a műszaki, gazdasági és pedagógiai tudományok, valamint ezek gyakorlati alkalmazása területén. (4) Az oktatás tartalmának kialakításában a Főiskola egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek, a gyakorlati életre közvetlen felkészülést segítő ismeretek és ezek alkalmazása között, a képzés során tudatosan törekszik olyan személyi tulajdonságok fejlesztésére, amelyek a diplomát szerzett hallgatókat alkalmassá teszik vezető értelmiségi szerepkör elhivatott betöltésére. A cél kellő önismerettel, önkifejező és kapcsolatteremtő készséggel rendelkező, harmonikus, szilárd jellemű személyiségek formálása, a kritikus, nyitott gondolkodás, a kezdeményezőkészség, a toleráns, empatikus magatartás, a hivatástudat és a nemzeti hovatartozás tudatának erősítése. Ez a folyamat a hallgatók és oktatók közvetlen emberi kapcsolataira, a bizalomra és az együttműködési készségre épül. Ebben a légkörben a hallgatók természetes módon sajátítják el a polgári értékeket és normákat és építik be azokat saját értékrendjükbe. (5) Az intézmény a képzési profiljába tartozó szakterületeket mindenkor a csúcstechnológiák segítségével műveli. Oktatási potenciálját műszakigazdasági környezetével állandó kölcsönhatásban, az európai trendeket, igényeket figyelembe véve folyamatosan korszerűsíti. (6) A Főiskola elismeri és támogatja az oktatásban résztvevők gondolkodási és módszertani szabadságát, szabad kutatási témaválasztását, amellyel ténylegesen hozzájárulnak a korszerű oktatási ismeretanyag kialakításához.
7
(7) Főiskolánk tevékenyen és elkötelezetten részt kíván venni az európai tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásába, csatlakozva az európai felsőoktatási térhez. Felkészülünk és kezdeményező szerepet vállalunk a Bologna-folyamat hazai kísérleti beindításában és megvalósításában (8) Az átalakulás során a diploma-szintek kínálatában a Főiskola meghatározó profiljának tekinti a BSc diplomát, a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szakokon pedig be kíván kapcsolódni az MSc képzésbe is. Emellett részt veszünk a felsőfokú szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a felnőttoktatásban és a középiskolai mérnöktanárképzésben. (9) A Főiskola a magyar társadalom, szűkebben a felsőoktatás integráns része, eredményes működése így elválaszthatatlan a Főiskola érdekében kamatoztatott kapcsolatrendszertől. Ennek alakításában döntő szempontnak tekinti, hogy az ország gazdasági és kulturális középpontjában helyezkedik el. Ennek megfelelően elsősorban a fővárosban lévő többi felsőoktatási intézménnyel és a gazdasági élet helyi szereplőivel működik együtt, törekszik ennek az ösztönző környezetnek az előnyeit kihasználni, és felkészíteni a hallgatókat e szerteágazó munkaerő-piac speciális igényeire is. 3.§. A Főiskola feladatai (1) A Főiskola a felsőoktatási törvényben biztosított önkormányzati jogosultságai alapján működő önálló intézmény, mely dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe. A Főiskola alap-, kiegészítő- és vállalkozási tevékenységet folytat. (2) A Főiskola alaptevékenységének alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja az Ftv-ben foglalt rendelkezések szerint. A Főiskola működésének forrását képezik továbbá a saját bevételek, illetve a számára felajánlott vagyon is. A Főiskola állami feladatként ellátandó alaptevékenysége a) a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. függelékében felsorolt tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, felsőfokú szakemberképzés a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, így főiskolai és egyetemi szintű alapképzést, szakirányú továbbképzést, valamint felsőfokú szakképzést nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban, s e képzési formákban oklevelet, illetve bizonyítvány kiadása (3. függelék). Feladatmutató az oktatásban résztvevők száma
8
b) továbbképzést az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint, illetve a felnőttképzésről szóló 2001, évi CI törvényben foglaltak szerinti képzés folytatása, c) felkészítés a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével az értelmiségi létre, d) felkészítés a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művész és más alkotások létrehozására, a képzéshez kapcsolódó tudományágakban tudományos kutatás és fejlesztés, valamint tudományszervező tevékenység e) a tudományok, a kultúra, művészetek művelése és fejlesztése, f) az Európai Tanács Regionális vagy kisebbségi Nyelvek Kartájában foglaltak figyelembevételével az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésére szaknyelvi ismeretek kialakítása, g) közreműködés a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében, h) az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és ápolása, i) tankönyv- és jegyzetkiadás, taneszköz-fejlesztés, j) az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzetellátás, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatás, kollégiumi elhelyezés (feladatmutató a kollégiumi ellátásban résztvevők száma), kulturális és sportolási lehetőségek nyújtása, továbbá olyan szolgáltatások, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják, k) az alkalmazásban lévő közalkalmazottak ellátásával (pl. üdültetés, feladatmutató a férőhelyek száma) kapcsolatos feladatokat végez a vonatkozó jogszabályok szerint, l) a Főiskola infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezetben lát el feladatokat, m) feladatai teljesítése érdekében igazgatási, szervezés, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket működtet. (3) A Főiskola a 3.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatait az oktatás, a továbbképzés, a tudományos kutatás során, a nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok ápolása, valamint a tudományos és más szolgáltatások nyújtása, a nyelvtanulás, az egészséges életmód és testedzés feltételének biztosítása mellett valósítja meg. 9
(4) A felsőoktatási intézmények a felnőttképzési törvényben meghatározott felnőtt hallgatók részére nyújtott – az Ftv. hatálya alá tartozó, de állami támogatásban nem részesülő – képzés a felnőttképzési támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül [Ftv. 7. §. (6)]. A felsőoktatási intézmények szakképző iskola fenntartásával iskolai rendszerű szakképzést folytathatnak, ennek keretei között felkészítenek a szakmai vizsgára és a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint részt vesznek a szakmai vizsga megszervezésében, lefolytatásában [Ftv. 7. § (9)]. A Főiskola és jogelőd intézményei első és további akkreditációjáról szóló MAB határozatokat a 4. Függelék tartalmazza. (5) A Főiskola az alaptevékenységén belül jogosult olyan kiegészítő tevékenység végzésére, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával nem nyereségszerzés céljából végez. Ilyen tevékenységek elsősorban: -
az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzésben részt vevő hallgatók számára olyan képzés, illetve szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez,
-
költségtérítéses felsőfokú szakemberképzés a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, valamennyi képzési szinten és formában (feladatmutató az oktatásban résztvevők száma),
-
felvételi előkészítő és egyéb tanfolyamok tartása (feladatmutató az oktatásban résztvevők száma),
-
általános továbbképzés,
-
az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakképesítést nyújtó iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatása (feladatmutató az oktatásban résztvevők száma),
-
a képzéshez kapcsolódó tudományágakban kutatás és fejlesztés, tudományszervezés, kultúraművelési és egyéb tevékenység,
-
a főiskolai infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosítása kiadói tevékenység, nyomdaipari szolgáltatások, nyomdaipari termékek gyártása, ipari termékek előállítása,
10
munkahelyi vendéglátás, üzemi étkeztetés, sportlétesítmények és oktatást szolgáló helyiségek, valamint kollégiumi szálláshelyek bérbeadása. (6) A felsőoktatási intézmények költségtérítéses szolgáltatásaként, illetőleg vállalkozási tevékenységként - alapfeladataik sérelme nélkül - külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el [Ftv. 7. § (11)]. Az e tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A vállalkozási tevékenység bevétele nem haladhatja meg az éves költségvetés tervezett összkiadásnak 25 %-át. (7) Az alap- és vállalkozási tevékenységek szétválasztásának elveit és a vállalkozási szerződéskötés rendjét az „Alapfeladatokon kívüli tevékenységek szabályzata” rögzíti (3. melléklet). (8) A Főiskola által folytatott tevékenységek részletes felsorolását a jelen Szabályzat 5. Függeléke a Főiskola kezelésében lévő ingatlanok és tartós bérlemények jegyzékét a (6. Függelék) tartalmazza. A feladatmutatók számszerűsített adatait az elemi költségvetés és az éves beszámoló tartalmazza (280/2001. (XII.26.) Korm.r.). 4. §. A Főiskola anyagi forrásai, gazdálkodása (1)
Az állami felsőoktatási intézményekben az [Ftv. 7. § (1)-(4)] bekezdésében foglalt feladatok ellátásának, a felsőoktatás fejlesztésének alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja az Ftv. 9/A-9/F. §-ban foglalt rendelkezések szerint [Ftv. 9. § (1)]. A Főiskola törekszik anyagi forrásainak bővítésére (alapítványi, gazdasági szervezetek támogatása stb.)
(2) A Budapesti Műszaki Főiskola, mint gazdálkodó szervezet az alábbi egységekre tagozódik: Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könyvtár Kollégium Rektori Hivatal Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Főiskolai Hallgatói Önkormányzat 11
Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező fenti egységek pénzügyi kereteiket szervezetükön belül tovább bonthatják (pl. egységekre, feladatra stb.). (3) A Főiskolai gazdálkodás részletes szabályait az ezen szabályzat mellékletét képező Gazdálkodási szabályzat (2 melléklet), valamint a vállalkozási tevékenység és az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatások szabályzata foglalja össze (3. melléklet). 5.§. Képzési szintek, oklevelek, képzési nyelvek (1) A felsőoktatási intézményekben felsőfokú szakképzés, egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, általános- és szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás) Ftv. 84. § (1). (2) A felsőoktatási intézmények az Ftv. rendelkezései szerint – a szakképzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – felsőfokú szakképzést akkor folytathatnak, és ennek megfelelő bizonyítványt akkor adhatnak ki az Országos Képzési Jegyzék felsőfokú képzési szintre külön előírt követelményei szerint, ha az egyetemi-főiskolai képzési szintre való továbbképzés lehetőségét a felsőoktatási intézmény saját keretei között biztosította, és a felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada az egyetemi-főiskolai képzési szinten kreditértékként beszámítható. Az egyetemi-főiskolai képzésben szerzett ismeretanyagnak a felsőfokú szakképzésbe történő beszámításra ugyanezek a szabályok vonatkoznak Ftv. 7/A. § (1). (3) Felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmények a szakképzés képzési programjának, szakmai és vizsgakövetelményeinek - az Ftv. 7/A. § (1) bekezdésben meghatározott kredit beszámítására vonatkozó – akkreditációja után indíthatnak Ftv. 7/A. § (2). (4) A szakközépiskolák a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködhetnek a felsőfokú szakképzésben. A közreműködés feltételeit kormányrendelet határozza meg Ftv. 7/A. § (3). (5) A Főiskolán megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg [Ftv. 86. § (1)]. (6) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben meghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve kreditben vagy egyéb megfelelő számítási módon meghatározva, a szigorlati tárgyakat, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a 12
szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket Ftv. 86. § (2) . (7) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait különösen a képzési szakaszokat, a szigorlati és záróvizsga tárgyakból előírt tanegységek, kreditek számát, a kötelező vizsgákat, szigorlatokat, az ismeretek ellenőrzésének rendszerét, a résztanulmányok beszámítását, az egymása épülő ismeretellenőrzési formákat - a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok határozzák meg Ftv. 87. § (1). (8) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál a képesítési követelmények mellett figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra, normákra, a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre. Ftv. 87. § (2).] (9) A főiskolán a képzés nyelve a magyar, képzés azonban bármely nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, és – részben vagy egészben - más nyelven is folyhat Ftv. 8. §.. (10) A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a Főiskola az Ftv. keretein belül, intézményi szabályzatban maga állapítja meg Ftv. 88. §. (4. melléklet). (11) A hallgató a tanulmányait az egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgával fejezi be Ftv.95.§.(1). (12) A sikeres záróvizsga és – ha az Ftv. másként nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a felsőoktatási intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését az oklevélben megnevezett szakon Ftv. 97.§. (1). A felsőoktatási intézmények az oklevelet – az Ftv. 97. §. (3) és (4) bekezdésére figyelemmel – hagyományaiknak megfelelő formában és tartalommal oly módon adják ki, hogy az azonosítható és ellenőrizhető legyen Ftv. 97.§.(2). (13) Az oklevelet magyar nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén, továbbá – kivételesen, a felsőoktatási intézmény döntésének megfelelően – a képzés nyelvén is ki kell adnia Ftv. 97.§.(4). (14) Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a 13
tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást Ftv. 97.§.(5). A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európai Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni Ftv. 97.§.(5). Az SZMSZ 5. §. (9-11) bekezdése előírásait a BMF Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (4. melléklet) Ügyrendje tartalmazza. (15) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzés sikeres szakmai vizsgája alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzést igazoló bizonyítványt ad. Ftv.97.§.(7). (16) A Főiskola székhelyén kívül abban az esetben folytatható egy, vagy több szakon a képzés - a Magyar Akkreditációs Bizottság véleménye és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján, az oktatási miniszter engedélyével -, ha a székhelyen kívüli a karokra tagozódó intézmények esetében a karokhoz kapcsolódó - képzéshez a szakindítás feltételei rendelkezésre állnak (Ftv. 11/A §.). (17) A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél, fokozat (a továbbiakban: oklevél) elismerésére vonatkozó eljárást a BMF külföldön szerzett bizonyítványok és oklevelek elismerésének szabályzata tartalmazza (5. melléklet). 6.§. Együttműködés más intézményekkel (1) A Főiskola együttműködésre törekszik más felsőoktatási, továbbá tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel. Az együttműködés feltételrendszerét a felek szerződésben határozzák meg. (2) A felsőoktatási intézmények (főiskolák, egyetemek) együttműködhetnek különösen a tantervek előkészítésében, a tudományos kutatási és fejlesztési feladatok kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben más felsőoktatási intézményekkel és tudományos kutatóintézetekkel Ftv.11. § (3). (3) A felsőoktatási intézmények – külön szerződés alapján – kutatási, illetőleg oktatási kapcsolatot létesíthetnek a Magyar Tudományos Akadémiával, illetőleg annak intézeteivel, továbbá más kutató intézetekkel. [Ftv. 11.§.(4)]. A Főiskola további kapcsolatokat létesíthet különféle nemzetközi, illetve nemzetkormányzati szervekkel és szervezetekkel. (4) A nem felsőoktatási intézménnyel történő együttműködés a Főiskola feladatai közé tartozó képzés ellátására nem irányulhat Ftv. 11. § (6).
14
(5) A Főiskola és más felsőoktatási intézmény(ek) együttműködésében megvalósuló képzés eredményeként bizonyítvány, illetőleg oklevél adható ki, amelyet a szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény bocsát ki. Egyetemi és főiskolai szak közös egyetemi oklevelet eredményező képzésére megállapodás nem köthető Ftv. 11/b.§. (6) Felsőoktatási intézmény és nem felsőoktatási intézmény között együttműködésben az oklevelek kiadására kizárólag a felsőoktatási intézmény jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért [Ftv. 11/B.§.(2)]. (7) A felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott általános és szakirányú továbbképzési feladatát továbbképző intézet, vagy más saját szervezeti egység létesítésével, továbbá együttműködési megállapodás alapján más formában (pl. alapítvány) is végezheti. Ez utóbbi esetben a szakirányú oklevél kiadására kizárólag a felsőoktatási intézmény jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért [Ftv. 11/B.§. (3)]. II. rész A Főiskola polgárai Főiskolai oktatók, hallgatók, tudományos kutatók és más foglalkoztatottak 7.§ A Főiskola oktatói (1) A Főiskolán az oktató-nevelő és tudományos-kutató tevékenységeket a határozatlan, illetve határozott időre szóló kinevezéssel alkalmazott oktatók, illetve kutatók, továbbá az oktatást segítő alkalmazottak végzik. Feladataikat a munkaköri leírásban meghatározottak szerint végzik. (2) A Főiskolán oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki a) egyetemi oklevéllel rendelkezik; b) büntetlen előéletű és cselekvőképes; c) a főiskolai oktatói, tudományos kutatói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel [Ftv.14.§ (1)]. (3) A felsőoktatási intézményben nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató [Ftv. 15.§ (1)]. A nem magyar állampolgárságú oktatókra és tudományos kutatókra a Ftv. 14.§-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell [Ftv. 15. § (2)]. A felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők [Ftv. 14.§ (4)]. 15
(4) A felsőoktatási intézmények munkavállalóira, közalkalmazottaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló19992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) rendelkezéseit kell az Ftv-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Ftv. 21.§ (1)]. A Főiskolán az oktatói, tudományos kutatói és vezetői kinevezések feltételeit, az előremenetel és a folyamatos alkalmasság követelményeit, továbbá az állások betöltésének eljárási rendjét külön szabályzat állapítja meg (6. melléklet). A munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony létesítése, a kinevezés, a megbízás, a besorolás, valamint a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése során követett eljárás szabályait a kollektív szerződés rögzíti. (5) A Főiskolán az alábbi oktatói állások létesíthetők: Vezető oktatók:
egyetemi tanár főiskolai tanár főiskolai docens vezető nyelvtanár
Nem vezető oktatók:
főiskolai adjunktus főiskolai tanársegéd művésztanár nyelvtanár testnevelő tanár kollégiumi nevelőtanár műszaki-gazdasági tanár
Oktatási feladatokat – egyetemet, illetve főiskolát végzett – meghívott külső óraadó, illetve nem oktatói besorolásban lévő közalkalmazott is elláthat. A nem oktató munkakörben dolgozó főiskolai alkalmazottak: intézeti mérnök, intézeti munkatárs, laborfelelős, mérnök tanár. (6) A Főiskolán tudományos kutatói munkakör (tudományos segédmunkatárs, munkatárs, főmunkatárs) is létesíthető. (7) Az intézményi tanács az intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyeknek főiskolai magántanári címet adományozhat, amennyiben doktori fokozattal rendelkezik és megfelel az intézmény Szabályzatában (SZMSZ 6. melléklet) meghatározott feltételeknek [Ftv. 20. § (3)]. Az egyetemi magántanárnak és a főiskolai magántanárnak a címet adományozó felsőoktatási intézményben a szakterületén előadás 16
hirdetési joga van [Ftv. 20. § (4)]. (8) Ha az egyetemi tanár vagy habilitált főiskolai tanár felmentésére az Ftv. 17. §. (6) bekezdés a) pontjában meghatározott okból (betöltötte 70. évét) kerül sor, jogosult a nyugalmazott egyetemi, (illetve főiskolai) tanár cím viselésére és részére az intézményi tanács Professzor Emeritus címet adományozhat. A Professzor Emeritus címmel járó jogokról és kötelezettségekről, azok időtartalmáról az intézmény Szabályzata (SZMSZ 6. melléklet), a juttatásokról kormányrendelet rendelkezik [Ftv. 17. § (8)]. (9) Az intézményi tanács a felsőoktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló kiemelkedő, országosan elismert szakmai teljesítményt nyújtó személyeknek, a felsőoktatási intézmény tevékenységét, fejlesztési feladatait segítő szakembereknek címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes főiskolai tanári, címzetes főiskolai docensi címet adományozhat. A cím adományozásának feltételeit a Szabályzatban (SZMSZ 6. melléklet) kell rögzíteni [Ftv. 20. § (6)]. (10) Az intézményi tanács a felsőoktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, doktori fokozattal nem rendelkező oktatóinak – kiemelkedő gyakorlati jellegű oktatásuk elismeréseként – a Szabályzatban (SZMSZ 6. melléklet) meghatározottak szerint – mestertanári címet adományozhat [Ftv. 20. § (7)]. (11) Hazai szakemberek mellett címzetes főiskolai tanári és docensi cím adományozható a Főiskolával hosszabb időn keresztül szakmai együttműködést folytató külföldi szakembereknek is. (12) Az oktatók jogosultak, különösen a) a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően, b) a tantárgyi oktatási program és tananyag fejlesztésére, c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére, d) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően a hallgatók megválasztására, e) pályázat benyújtására, f) a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására, g) találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási eredményeik közzétételére. h) a róluk alkotott hallgatói véleményt megismerni, és arra észrevételt tenni. (13) A főiskolai rektor - az oktató kérelmére és az illetékes kari főigazgató javaslatára - a főiskolai oktatók számára tudományos kutatások, illetve egyéni továbbképzésük elősegítése érdekében - legfeljebb egyévi időtartamra 17
ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotó időszakot engedélyezhet [Ftv. 24.§ (1)], az alábbiak szerint: a) A kérelemben részletesen le kell írni az oktató által folytatott, illetve folytatni kívánt kutatási tevékenységet, annak várható eredményét, illetve alkalmazhatóságát a főiskolai képzésben, tudományos tevékenységben. Egyéni tudományos továbbképzés esetén részletezni kell a képzés formáját, időtartamát, módját és az elérni kívánt tudományos fokozatot. A kutatási időszak megosztása engedélyezhető legfeljebb kétszer féléves szakaszra. b) Az oktató a kutatási időszak lejártával kutatási eredményeit köteles bemutatni [Ftv. 24.§ (2)]. c) Az oktatásmentes kutatási időszak lejártával az oktató nyilvánosan meghirdetett Intézeti Tanácsülésen ismerteti kutatási eredményeit. A Intézeti Tanács értékeli a beszámolót, s a vita és az értékelés eredményeit jegyzőkönyvben rögzíti. (14) A Főiskola oktatójának, tudományos kutatójának kötelessége, hogy beosztásának megfelelően a) az oktatási szervezeti egységvezető által meghatározott óraszámban részt vegyen az intézmény oktatómunkájában, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, az oktatás előkészítésében (tanterv, tananyag-kidolgozás, jegyzet, új előadási anyagok kidolgozása stb.), a vizsgáztatásban; b) az egyéni fejlesztési terv szerint képezze magát, illetve folytasson kutatófejlesztő munkát; c) vegyen részt az intézményi közéletben; d) ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget, mely kötelezettség alól - indokolt esetben - a Főiskolai Tanács adhat felmentést [Ftv. 35.§ (1)]; e) A Főiskola azon oktatója, kutatója, aki a követelményrendszer rá vonatkozó előírásait nem teljesíti, munkaköre ellátására alkalmatlannak minősíthető [Ftv. 35.§ (4)].
8.§. A Főiskola nem oktató dolgozói (1) A Főiskola feladatainak ellátásához nem oktatói közalkalmazottakat foglalkoztat az oktatási szervezeti egységek, központi szervezeti egységek keretében, akik közvetve segítik oktató nevelő és kutatási, valamint az igazgatási-gazdálkodási tevékenységét.
besorolású valamint a a Főiskola és ellátási
(2) A nem oktató besorolású dolgozók a kollektív szerződésben rögzített munkaköröket tölthetik be, tevékenységüket a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint végzik.
18
9. §. A Főiskola hallgatói (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója a felsőfokú szakképzésben, az főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi [Ftv. 27.§ (1)]. (2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és – az Ftv. 27. §. (3) bekezdésében foglaltak kivételével (doktori képzés) – a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat a Szabályzatban (4. melléklet) meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek [Ftv.27.§ (2)]. (3) A felsőoktatási intézmény felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben a Szabályzatban (7. melléklet) határozza meg a felvételi eljárás szabályait és a felvételi követelményeket. Költségtérítéses képzésre jelentkezők esetében a Szabályzat az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkétől eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat [Ftv.22.§. (5)]. (4) A hallgatói jogviszony az intézményi Szabályzatban (4. melléklet) meghatározott módon, összesen négy félévig szüneteltethető, mely két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható [Ftv.28.§ (1)]. (5) A hallgató részére a Főiskola a beiratkozáskor diákigazolványt ad ki. A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, amely a) meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít; b) meghatározott jogok érvényesítését biztosítja; c) meghatározott információk tárolását szolgálja [Ftv.29.§ (1)]. (6) A hallgatói jogviszony keletkezésével, szünetelésével, megszűnésével, továbbá a tanulmányokkal és vizsgákkal kapcsolatos szabályokat, a tandíjjal kapcsolatos kérdéseket, a juttatások és a kedvezményes szolgáltatások körét a Felvételi szabályzat (7. melléklet), továbbá a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (4. melléklet), a Hallgatók számára nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak szabályzata rendezi (8. mellékletek). (7) A Főiskola biztosítja a hallgatók tanulási szabadságát. A hallgatók joga különösen a) a felsőoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása;
19
b) a tanulmányok ideje alatt az intézmény és a szak megváltoztatása; c) más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat; d) az előadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési követelmények által meghatározott keretek között; e) az oktatók munkájának véleményezése, melynek kereteit az Oktatók hallgatói véleményezése szabályzat rögzíti (9. melléklet), f) az Főiskola rendelkezésre álló eszközeinek, létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidős, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele [Ftv.32. §(3)]. 10.§. A Főiskola oktatói, hallgatói és más foglalkoztatottjai jogai és kötelességei (1) A Főiskola valamennyi oktatójának, tudományos kutatójának, hallgatójának és más foglalkoztatottjának kötelessége feladatának legjobb tudása és felkészültsége szerinti ellátása a jogszabályok és a Főiskola szabályzatainak megtartása, a rájuk bízott, vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata, továbbá, hogy magatartásukkal - az intézményen belül és azon kívül - hozzájáruljanak a Főiskola jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez. (2) Valamennyi hallgatónak és oktatónak egyaránt kötelessége az intézmény tanulmányi és vizsgarendjének megtartása. (3) Valamennyi oktatónak, tudományos kutatónak, hallgatónak és más foglalkoztatottnak joga, hogy a) javaslatot tegyen a Főiskola életével kapcsolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon; b) részt vegyen - a jelen szabályzatban meghatározott módon - az érdekeit érintő döntések meghozatalában és a Főiskola vezető testületeiben, c) választó és választható legyen a főiskolán működő testületekbe; d) használja a Főiskola létesítményeit, eszközeit, berendezéseit (nem alaptevékenységbe tartozó esetekben külön belső szabályzat előírásai szerint). (4) A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói, és más foglalkoztatottak észrevétellel, illetve panasszal fordulhatnak az intézmény tanácsaihoz és vezetőihez. E beadványok elbírálása után meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és erről tájékoztatni kell a beadvány benyújtóját [Ftv.34. §. (2)].
20
(5) A (4) pontban említett kötelezettség megszegése esetén munkajogi, illetve a hallgatók esetében fegyelmi, illetve kártérítési felelősség áll fenn (10. melléklet). (6) A főiskolai dolgozóknak és hallgatóknak el kell sajátítaniuk, és alkalmazniuk kell az egészségüket és a biztonságukat védő ismereteket, továbbá jelenteniük kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlelnek [Ftv.37/A §.]. (7) A Főiskola biztosítja a hallgató számára mindazokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják [Ftv. 37/A §. (2)]. (8) A hallgatónak joga van – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása (továbbiakban döntése) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülvizsgálati kérelemmel élni, az intézményi Szabályzatban (4. és 10. melléklet) meghatározott eljárás keretében [Ftv.34.§. (4)]. III. rész A Főiskola szervezete, működése és vezetése 11.§. A Főiskola szervezete (1) A Főiskola oktató-nevelő és tudományos kutató munkáját, illetve az ezekkel kapcsolatos igazgatási, szervezési és gazdálkodási feladatait szervezeti egységekre tagozódva végzi. A Főiskola karokra és főiskolai szintű szervezeti egységekre tagozódik. (2) Karok a Főiskola külön igazgatással rendelkező önálló szervezetei, ahol a 3.§-ban meghatározott feladatok végrehajtása folyik. A Főiskola karai az oktatás, a kutatás terén önálló oktatási szervezeti egységekre, az intézetekre tagozódnak. A főiskolai kar létesítése és megszüntetése a kormány hatásköre [Ftv. 48.§.]. A Főiskolán a képzés a karokon működő intézetek együttműködésével valósul meg. (3) Az intézetek önálló oktatási szervezeti egységek, amely egy vagy több szakterület oktatására, illetve a kutatás hatékony összehangolása érdekében létesülnek. Az intézetek dolgozóiból az oktatási feladatok hatékony ellátása érdekében nem önálló oktatási egységek – szakcsoportok, vagy intézeti tanszékek, ill. a Nyelvi Intézet esetében intézeti lektorátusok - hozhatók létre (SzMSz 26. §. (3).bekezdés). (4) A főiskolai szintű szervezeti egységek a Főiskola feladatai teljesítéséhez szükséges igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és egyéb 21
szolgáltató karközi önálló szervezeti egységek. A főiskolai szintű szervezeti egységek osztályokra tagozódhatnak. A Főiskola jelen szabályzatban rögzített feladatait a) önálló kari oktatási szervezeti egységekben: * Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar (BGK) * Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar (KVK) * Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar (KGK) * Neumann János Informatikai Főiskolai Kar (NIK) * Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar (RKK) b) önálló Főiskolai szintű szervezeti egységekben: * Rektori Hivatal (RH) * Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMI) * Könyvtár (KÖVT) * Kollégium (KOLL) látja el. (5) A kari szervezetekben az alábbi oktatási szervezeti egységek működnek: a) Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karon * Anyagtudományi- és Gyártástechnológiai Intézet * Gépészeti és Rendszertechnikai Intézet * Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet * Mérnökpedagógiai Intézet b) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Karon * Automatika Intézet * Híradástechnika Intézet * Mikroelektronikai és Technológiai Intézet * Műszertechnikai és Automatizálási Intézet * Számítógéptechnikai Intézet * Villamosenergetikai Intézet * Humánfejlesztési és Módszertani Intézet c) Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karon * Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet * Szervezési és Vezetési Intézet * Vállalkozásmenedzsment Intézet * Nyelvi Intézet * Testnevelési és Sport Intézet * Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ d) Neumann János Informatikai Főiskolai Karon * Matematikai és Számítástudományi Intézet * Alkalmazott Informatikai Intézet * Általános Informatikai és Multimédia Intézet e) Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Karon 22
* Bőr- Textil és Ruhatechnológiai Intézet * Médiatechnológiai Intézet * Általános Mérnöki és Környezetvédelmi Intézet. (6) Az önálló oktatási szervezeti egységek egyes oktatási, kutatási, illetve igazgatási, gazdálkodási feladatok ellátására karok közötti közös szakcsoportokat, kutatási team-eket, laboratóriumokat, műhelyeket, irodákat működtethetnek külön megállapodások alapján, melyeket a Főiskolai Tanács hagy jóvá. (7) A főiskolai rektor közvetlen felügyeletével * jogtanácsosi, * humánpolitikai, * munka-, tűz-, és polgári védelmi, valamint * belső ellenőri feladatkörök ellátásáról kell gondoskodni, teljes, illetve részmunkaidős munkatárssal, vagy megbízás útján. 12.§. A Főiskola vezetése (1) A Főiskola működése a mindenkor hatályos jogszabályok, jelen Szervezetiés Működési Szabályzat, valamint mellékletei, további egyéb belső szabályzatok, rendelkezések keretei között működik. (2) A Főiskolát a főiskolai rektor vezeti. Munkáját helyettesek közremű– ködésével végzi. (3) A Főiskola igazgatási szervezetének vezetője a főiskolai rektornak alárendelt főtitkár. (4) A Főiskola gazdasági (pénzügyi, műszaki, szolgáltatási stb.) szervezetének vezetője a gazdasági főigazgató. A gazdasági főigazgató az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el [Ftv. 52.§.(3)]. 13.§. A Főiskolai Tanács (1) A Főiskola legfelsőbb önkormányzati testülete a Főiskolai Tanács, melynek alapvető feladata- és hatáskörét a jelen Szabályzat határozza meg. (2) A Főiskolai Tanács hatáskörébe tartozik:
23
a) a Főiskolai tevékenység elveinek meghatározása, illetve jóváhagyása, a Főiskola fejlesztési tervének elfogadása; b) a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása és más Főiskolai szabályzatok jóváhagyása; c) a tantervi irányelvek meghatározása, illetve a tantervek keretóraszámainak és több kart is érintő tantervi modulok jóváhagyása; d) a főiskolai kutató-fejlesztő tevékenységek értékelése; e) javaslattétel kar alapítására, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indítására, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben új szak képesítési követelményére, valamint szakok indítására; f) a főiskolai rektor megbízásának és felmentésének kezdeményezése; g) az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezésének véleményezése, h) rektorhelyettesek vezetői megbízásának véleményezése, visszahívásának kezdeményezése; i) a főiskolai oktatási, kutatási és más szervezeti egységek vezetői megbízásának és felmentésének véleményezése (11. melléklet); j) a főiskolai docensek kinevezésének véleményezése; k) a főtitkár, valamint a gazdasági főigazgató megbízásának véleményezése, visszahívásának kezdeményezése; l) a főiskolai rektornak az SZMSZ 17.§.(8). bekezdésében rögzített döntései ellen jogorvoslati kérelem elbírálása; m) külföldi oktató kinevezéséhez egyetértés; n) konzultációs központok létrehozása a [Ftv. 11/A.§.(1)] szerint, megszüntetése, o) a humánpolitikai tevékenység elveinek meghatározása; p) főiskolai kitüntetések, korábbian végzett hallgatók részére kitüntető oklevelek, továbbá kitüntető címek (címzetes főiskolai tanár, docens) alapítása és adományozása külön szabályzat szerint (12. melléklet); q) véleményalkotás minden egyéb, a Főiskola tevékenységét érintő lényeges kérdésben; r) véleményalkotás, illetve javaslattétel az Oktatási Miniszternek az általa a főiskolai rektorral kapcsolatban gyakorolt alábbi munkáltatói jogköreire: - a főiskolai rektori pótlék megállapítása; - a 300 naptári napon túli, megszakítás nélküli külföldi kiküldetés vagy távollét engedélyezése; - a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás, illetőleg annak megtiltása; - a intézményvezetői tevékenység minősítése; - a fegyelmi eljárás megindítása, lefolytatása; - a kártérítési eljárás megindítása. s) az Oktatási Miniszter által átruházott hatáskörben a Főiskolai Tanács gyakorolja az alábbi a főiskolai rektorral kapcsolatos munkáltatói jogköröket [MKM 1/1995. rendelet]: - közalkalmazotti fizetési osztályba és fokozatba történő besorolás; - illetmény és illetménypótlékok megállapítása; - rendes évi szabadság kiadása időpontjának meghatározása; - fizetés nélküli szabadság engedélyezése;
24
300 naptári napon belüli külföldi kiküldetés vagy távollét engedélyezése; - jutalmazás a főiskolai szabályzatok által nem szabályozott keretekből, - munkáltatói engedélyhez nem kötött, munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele; - magángépkocsi használatának esetenkénti engedélyezése hivatalos célra. A rektorral kapcsolatos munkáltatói jogkörökben hozott főiskolai tanácsi -
t)
döntések végrehajtásában az utalványozási jogkört a rektor általános helyettese gyakorolja.
(3) A Főiskolai Tanács egyszerű többségi szavazatával dönt: a) saját munkarendjének és munkatervének kialakításáról, b) a Főiskola hatáskörén belül a főiskolai költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználásának elveiről; c) az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló szöveges beszámoló elfogadásáról; d) a rendelkezésre álló vagyoni eszközök felhasználásának elveiről. Hatáskörébe tartozik: - a gazdálkodás formájának (centralizált, decentralizált) és mértékének meghatározása, - a létszám- és bérgazdálkodás irányelveinek meghatározása, - a Főiskola épületeinek tartós (1 évet meghaladó) bérbeadása, ingatlan értékesítése, továbbá a 2 millió Ft feletti tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyása, - döntés 1 millió forintot meghaladó gazdasági társaságban való érdekeltségről, továbbá külső szervek, személyek támogatásáról, e) értékeli a vagyonnal való gazdálkodást, az egész intézmény, különösen az oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése tekintetében, f) a Főiskola gazdasági tevékenységére vonatkozó javaslatokról, g) a felsőfokú szakképzés indításáról, illetőleg a szakirányú továbbképzések indításáról, illetőleg az utóbbiak szakközép-iskolával történő közös indításának jóváhagyásáról, h) önálló szervezeti egységek létesítése és megszüntetése, i) javaslat évente a szakra, Karra felvehető államilag finanszírozott hallgatók számát illetően, valamint a költségtérítéses keretszám meghatározása, j) a Főiskola előző évi tevékenységéről, a költségvetés teljesítéséről szóló szöveges beszámoló elfogadásáról. (4) A Főiskolai Tanács 2/3-os többségi szavazatával dönt: a.) a főiskolai rektor felmentésének kezdeményezéséről, b.) főiskolai szabályzatok megalkotásáról és jóváhagyásáról, c.) a tantervi irányelvek meghatározásáról, illetve a tantervek keretóraszámainak és több kart is érintő tantervi modulok jóváhagyásáról, d.) a Karok, a Rektori Hivatal, a Gazdasági Műszaki Főigazgatóság, a Könyvtár, a Kollégium közötti feladat-átcsoportosításról, e.) a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról, 25
f.)
a Tanács önmaga általi feloszlatásáról. 14.§ A Főiskolai Tanács működése
(1) A Főiskolai Tanács a tanév során szükség szerint, félévenként legalább 3 alkalommal, a félév kezdetén jóváhagyott féléves munkaterv szerint ülésezik. Az ülések a Főiskola dolgozói és hallgatói számára nyilvánosak, azonban az érdeklődők sem szavazati, sem tanácskozási joggal nem rendelkeznek. Indokolt esetben kétharmados többséggel zárt ülés is elrendelhető. A zárt ülésen részt vevő személyekről a Főiskolai Tanács szavazati jogú tagjai határoznak. A Főiskolai Tanács működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza (13. melléklet). (2) A Főiskolai Tanácsot a főiskolai rektor hívja össze az időpont és a napirend megjelölésével. Össze kell hívni azt tizenöt napon belül, ha azt a Főiskolai Tanács szavazati jogú tagjainak egyharmada írásban kéri, továbbá, ha azt az összdolgozói közgyűlés, a Közalkalmazotti Tanács, illetve a Főiskolai Hallgatói önkormányzat kéri. A Tanácsülés időpontját és a napirendet a szervezeti egységek hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - legalább az ülést megelőző 5 nappal - nyilvánosságra kell hozni. (3) Az üléseinek napirendjét a Főiskolai Tanács maga határozza meg. Köteles 30 napon belül napirendre tűzni a főiskolai rektor, a Rektori Tanács, az összdolgozói közgyűlés, a Közalkalmazotti Tanács, továbbá a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat által megvitatásra javasolt kérdéseket. A napirendi javaslatokat előzetesen írásban a Tanács titkárának vagy a Tanács ülésén személyesen lehet előterjeszteni. (4) A Főiskolai Tanács tagjai csak olyan napirendre tűzött kérdésben kötelesek dönteni, amelynek írásos előkészítő anyagát az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapták. (5) A Főiskolai Tanács elnöke a főiskolai rektor, titkára a főtitkár. A Főiskolai Tanács tagjai sorából levezető elnököt választhat, ez esetben a testület üléseit a levezető elnök vezeti. (6) A Főiskolai Tanács ülésének előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai az intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más dolgozói számára nyilvánosak. (7) A Főiskolai Tanács üléseiről hangfelvétel vagy jegyzőkönyv készül. Hangfelvétel esetén írásos emlékeztetőt kell az ülést követő 14 napon belül készíteni. A jegyzőkönyvet, illetve az emlékeztetőt a Tanács titkára, továbbá az általa a Tanácsülés kezdetén nyilvánosan felkért tanácstag hitelesíti. A Tanács határozattárát nyilvánosságra kell hozni. 26
(8) A Főiskolai Tanács akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább kétharmada jelen van. A határozatait a Tanács a jelenlévők egyszerű többségi szavazatával hozza, kivéve azokat a határozatokat, amelyeknél jogszabály illetve jelen SZMSZ kétharmados többséget ír elő. Amennyiben a tartózkodások száma miatt sem elfogadó, sem elutasító határozat nem születik, a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben így sem születik határozat, a javaslatot a napirendről le kell venni. (9) A szavazás személyi kérdésekben titkosan, egyébként nyíltan történik. A Tanács bármely szavazati jogú tagja egyéb kérdésben is kérhet titkos szavazást. Ha ezt a Tanács jelenlévő tagjainak "több mint fele" támogatja, titkos szavazást kell elrendelni. (10) Azokban a kérdésekben, amelyekben a szervezeti egységek dolgozói előzetesen véleményt nyilvánítottak, a dolgozói véleményezés eredményét a Tanácsülésen a szavazás előtt ismertetni kell.
15.§ A Főiskolai Tanács összetétele (1) A Főiskolai Tanács elnöke a főiskolai rektor, hivatalból tagjai a karok főigazgatói és a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat elnöke. A Főiskolai Tanács szavazati jogú létszáma 28 fő. A Tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselői alkotják [Ftv. 55.§.(1)]. A Főiskolai Tanácsban biztosítani kell más oktatók és foglalkoztatottak, valamint a hallgatói képviseleten belül a különböző képzési formákban részt vevő hallgatók képviseletét is [55.§. (3)]. (2) A Főiskolai Tanács összetétele: a) szavazati jogú tagjai (összesen 28 fő): - a főiskolai rektor (Tanács elnöke) 1 fő - a kari főigazgatók 5 fő - karonként választott 2 oktató 10 fő+1 Szfehérvár - nem oktató közalkalmazottak által választott 4 fő 4 fő - a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat elnöke 1 fő - a hallgatói önkormányzati képviselők (karonként 1 fő) 5 fő+1 Szfehérvár b) Tanácskozási jogú tagok (10-15 fő) - az Főiskola előző rektora, - a jogelőd Főiskolák főigazgatói (eredeti megbízásának időtartamáig), - a főtitkár, aki egyben a Főiskolai Tanács titkára, - rektorhelyettesek, - gazdasági főigazgató, 27
- a Kollégium igazgatója, - a Könyvtár igazgatója - a Közalkalmazotti Tanács képviselője, - a reprezentatív szakszervezetek képviselője, - a Kari Hallgatói Önkormányzatok elnökei, - kollégiumi HÖK képviselője, - a képzésben érdekelt külső szervezetek, társintézmények képviselői (max. 3-5 fő). (3) A Főiskolai Tanács ülésére esetenként meg kell hívni mindazokat, akiknek jelenléte - feladatainak ellátásához - szükséges, továbbá a napirendtől függően a tudományos és a gyakorlati élet megbecsült szakembereit, illetve a képzésben érdekelt szervek képviselőit. Az esetenkénti meghívottak személyéről - a napirend ismeretében - az elnök dönt. (4) A Főiskolai Tanács közalkalmazott tagjait három évre választják, tagságuk két alkalommal újraválasztással meghosszabbítható. Hallgatók legfeljebb két évre választhatók. A munkakörük, illetve tisztségük alapján szavazati jogú tanácstagokat akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott hivatali helyettesük teljes jogkörrel helyettesítheti, köteles azonban ennek tényét az ülést megelőzően előre a Tanács titkára tudomására hozni. (5) A Főiskolai Tanács választott tagjainak megbízatása lejár, ha a) visszahívása miatt új tagot választanak helyette, b) a tanácstag munkaviszonya megszűnik, c) a tanácstag fél évet meghaladó akadályoztatása esetén, d) a tanácstag lemond tanácstagi megbízatásáról. e) ha lejár a mandátuma 3 év elteltével. (6) Új Főiskolai Tanács választását kell kiírni, a) ha az SZMSZ módosításával megváltozik a Főiskolai Tanács szavazati jogú tagjainak összetétele, b) ha az SZMSZ módosításával megváltozik a főiskolai tanácstagok választásának módja, c) ha feloszlatja önmagát. (7) Az új Tanács választása előtt legalább egy hónappal a főiskolai rektornak ki kell tűzni a választás idejét. A választást úgy kell kiírni, hogy a jelöltállításra és választásra egy hónap álljon rendelkezésre. A választási idő lejárta után a Főiskolai Tanácsot 15 napon belül össze kell hívni. (8) Megüresedő tanácstagi helyre egy hónapon belül időközi választást kell kiírni úgy, hogy a jelöltállításra és választásra maradjon egy hónap. (9) A Főiskolai Tanács szavazati jogú tagjai jogosultak írásban a szervezeti egységek, illetve a Főiskola vezetőihez kérdéseket intézni. A választ a vezető 8 napon belül köteles megadni.
28
(10) A Főiskolai Tanács tagjai jogosultak - a Tanács elnökének jóváhagyásával - betekinteni a Tanács döntéshozatalához szükséges ügyiratokba (11) A választott képviselő köteles munkájáról választóinak tájékoztatást adni és választói véleményét figyelemmel kísérni. (12) A választott képviselőnek a tanácsülésen személyesen kell megjelennie, tartós akadályoztatása esetén – ha a választott képviselő 3 hónapnál hosszabb időtartamban nem tud eleget tenni feladatának választási kategóriánként megválasztott pótképviselő helyettesítheti. A tanácstag tartós akadályoztatását köteles előre írásban bejelenteni a Tanács titkárának, továbbá pótképviselőjét értesíteni. (13) A Főiskolai Tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki vizsgakötelezettségének nem tett eleget, és emiatt az adott félévre nem iratkozhatott be [Ftv. 55.§.(6)]. 16. §. A Főiskola Bizottságai, tanácsai (1)
A Budapesti Műszaki Főiskola az általa folytatott képzési és kutatási tevékenység, illetve a gazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítésére, valamint azok folyamatos ellenőrzésére az alábbi főbb testületeket és bizottságokat hozza létre:
Minőségirányítási Tanács Társadalmi Tanács Minőségellenőrzési Bizottság Költségvetési Bizottság
(2) A Főiskola a versenyképes, a folyamatosan változó igényeknek megfelelő, a kihívásokra válaszolni képes képzés biztosítása érdekében Minőségirányítási Tanácsot hoz létre. (3) A Főiskolai Tanács a költségvetési beszámoló, a tárgyévi költségvetési javaslat véleményezésére, a Főiskola gazdálkodási folyamatainak elemzésére, javaslatok megfogalmazására, a Testület döntéseinek előkészítésére Gazdálkodási Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 7 fő, elnökét és tagjait a Főiskola közalkalmazottai köréből a Főiskolai Tanács határozata alapján a rektor bízza meg. A Hallgatói Önkormányzat a tanácsba képviselőt delegálhat. A Bizottság üléseire az elnök javaslata alapján további személyek meghívhatók.
(4) A Minőségellenőrzési Bizottság létszáma 10 fő, karonként 1-1 oktató és hallgató. Tagjait a Kari Tanácsok és a Kari Hallgatói Önkormányzatok jelölik. A bizottság elnökét annak tagjai maguk közül választják meg. (5) A Főiskolai Tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben foglalt adatok - mint közérdekű adatok - nyilvánosak [Ftv. 59.§ (3)]. 29
(6) A főiskolán - a Szabályzatában meghatározott módon - a társadalmigazdasági szféra képviselőiből és külső szakemberekből tanácsadó testületként Társadalmi Tanács működik. Feladata a társadalmi- gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kísérése, értékelése, az intézmény oktató és tudományos munkájával, fejlesztési tervével kapcsolatos javaslatok kidolgozása, fejlesztési tervek véleményezése [Ftv. 59.§ (5)]. (7) A Társadalmi Tanács létszáma 14 fő. Tagjai az oktatási miniszter által kijelölt személy, a Kari Tanácsok által jelölt 2-2 fő, valamint a rektor által előterjesztett 3 fő. (8) A Társadalmi Tanács tagjait a Főiskolai Tanács választja meg 3 évre, s személyüket a rektor kéri fel e testületi tagságra. A tagok felkérése megismételhető. A Társadalmi Tanács saját tagjai közül választja meg elnökét. (9) A Társadalmi Tanács saját maga alkotta szabályzat szerint működik, amit bemutat a Főiskolai Tanácsnak. (10) A főiskolai vezetők és vezető testületek a Főiskola vezetését a hallgatói önkormányzattal és a különböző érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve látják el. (11) A Főiskolai vezetés testülete a Főiskolai Tanács. (12) Ezen Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos, szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok, tanácsok, kollégiumok) létesíthetők az oktatók, tudományos kutatók, a hallgatók és más dolgozók köréből. E testületekre a Szabályzatban a Főiskolai Tanács, illetőleg a Kari Tanács egyes jogait átruházhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag a Főiskolai Tanács, a főiskolai rektor, a Kari Tanács, illetve a kari főigazgató hatáskörébe tartoznak. A testületek megalakítását, feladatkörét, működését a Szabályzat határozza meg [Ftv. 59.§ (4)]. (13) A Főiskolai Tanács munkájának segítése érdekében bizottságokat állíthat fel, melyeknek nem csak főiskolai tanácstag lehet tagja. A bizottság feladatát és működésének időtartamát a Főiskolai Tanács határozza meg. A bizottságot, feladatának elvégzése után a Főiskolai Tanács feloszlatja. Ezekre a bizottságokra a Szabályzat 16.§. (14) bekezdésének megfelelően hatáskörét átruházhatja. Az átruházást a Főiskolai Tanácsi határozatban kell kimondani. 17.§. A Főiskolai rektor és helyettesei
30
(1) A főiskolai rektor a Főiskola törvényes képviselője. A főiskolai rektor képviseleti jogkörét esetenként, vagy állandó jelleggel az ügyek meghatározott csoportjára nézve - a jogszabályok keretei között - átruházhatja. (2) A főiskolai rektor a főiskolán teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott magyar állampolgárságú oktató lehet, akit az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül pályázat útján, a Főiskolai Tanács döntése alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök bízza meg, menti fel [Ftv. 56.§ (2)]. A Főiskolai Tanács azt a személyt terjeszti fel az oktatási miniszternek, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta. Az előterjesztés megtételekor, illetőleg a döntés meghozatalakor a törvényességi feltételek meglétét vizsgálni kell [Ftv. 56.§ (3)]. Az intézményvezetői megbízás 65 éves korig tölthető be [Ftv. 56.§ (4)]. (3) A főiskolai rektor megbízása legfeljebb négy évre szól. A főiskolai rektor pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre ismét megbízható. Újabb megbízatásra csak a Főiskolai Tanács által meghatározott időtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor [Ftv.56 § (5)]. (4) A főiskolai rektor tekintetében a munkáltatói jogkört - a megbízás és a felmentés kivételével – az oktatási miniszter gyakorolja. A Főiskola vezetőjének visszahívással történő felmentését a Tanács, a visszahívást a Főiskolai Tanácsnál a miniszter is kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezéséről a Főiskolai Tanács minősített többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök részben az intézményre átruházhatók [Ftv. 56. § (6)]. (5) A főiskolai rektor feladat- és hatáskörébe tartozik: a) az Főiskolán folyó képzési és tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása; b) a humánpolitikai tevékenység irányítása és a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási jogkör gyakorlása a bérfejlesztési és jutalmazási keretek főiskolai szintű elosztása; c) a Főiskola rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti - jogszabályok szerinti - rendelkezés; d) a kiadói és a terjesztői jogkör gyakorlása; e) felügyeli és ellenőrzi a munkavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi tevékenységet; f) az információs rendszer irányítása; g) a Főiskola fejlesztési tervének meghatározása, a jóváhagyott terv végrehajtásának megszervezése, g) kapcsolattartás hazai és nemzetközi szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, g) kapcsolattartás a Hallgatói Önkormányzattal, a Főiskola érdekképviseleti szerveivel, g) a Főiskola és a főiskolai képzés minőségirányítási rendszerének irányítása,
31
h) eljárás mindazon ügyekben, melyeket a jogszabály, a főiskolai szabályzat, vagy a Főiskolai Tanács hatáskörébe utal. (6) A Főiskola rektora a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti egyszemélyi felelős vezetője. A rektor évente beszámol a Főiskola helyzetéről, vezetői munkájáról a Főiskolai Tanácsnak. [Ftv. 124/B.§]. (7) A Főiskola vezetőjének feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetőleg intézkedési joga van, nem utasíthatja azonban sem a Főiskolai Tanácsot, sem az intézményben működő más tanácsokat, ideértve a hallgatói önkormányzatot, illetőleg az intézményben működő érdekképviseleti szerveket is [Ftv. 58.§ (1)]. (8) A főiskolai rektor - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért. Akire a döntés sérelmes rendelkezést tartalmaz, a Főiskolai Tanácshoz fellebbezhet. (9) A főiskolai rektor a Főiskolai Tanács, a Főiskolai Tanács pedig a főiskolai rektor jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat az oktatási miniszterhez. Az előterjesztésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. (10) A rektort távollétében az ezzel megbízott rektorhelyettes, illetve - kivételes esetben - más megbízott személy (főtitkár, gazdasági főigazgató) helyettesíti. A főiskolai rektort helyettesítő személy a helyettesítés időtartama alatt tett intézkedéseiről a rektort tájékoztatni köteles. (11) A főiskolai rektor feladatainak ellátására, megszervezésére, a döntések előkészítésére bizottságokat alakíthat. (12) A rektorhelyetteseket - a Főiskolai Tanács véleményének meghallgatása után - a főiskolai rektor bízza meg a Főiskola főállású vezető oktatói közül. A rektorhelyettesek feladatait - a Főiskolai Tanács egyetértésével - a főiskolai rektor határozza meg. (14. melléklet). A rektorhelyettesek megbízása határozott időre, legfeljebb 4 évre szól. A rektorhelyettesek - pályázat alapján, megszakítás nélkül - több ízben ismételten megbízhatók. 18.§. Vezetői megbízás megszűnésével kapcsolatos eljárás (1) Állami felsőoktatási intézményekben azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére – az FTv. szerint - valamely testület választása, előterjesztése alapján került sor (rektor, főiskolai rektor,
32
főigazgató, dékán, kari főigazgató, oktatási szervezeti egységek vezetője, illetve helyetteseik) megszűnik a megbízás a/ a megbízás időtartamának lejártával, b/ lemondással, c/ visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel, d/ a törvényben meghatározott életkor betöltésével, e/ a vezető halálával, f/ az intézmény, a kar, illetve az adott szervezeti egység megszűnésével, vagy átalakulása esetén [Ftv.124/A. § (1)]. (2) Az (1) bekezdés c/ pontja szerinti esetben megbízási idő lejárta előtti visszahívásra - nyolc nappal a tanácsülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre – az intézmény vezetője, illetőleg a Szabályzatban meghatározott testületek véleményének megkérését követően minősített többséggel hozott döntés alapján az a testület jogosult, amely a vezetőt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján a kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti [Ftv. 124/. § (2)]. (3) A visszahívásról hozott döntés alapján a kinevezésre, illetve felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényszerűségének megvizsgálása után haladéktalanul - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésről. A visszahívásra jogosult testület határozatának érvényesítése érdekében eljárást indíthat [Ftv. 124/A. § (3)]. (4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a Kjt. 47-54. §-a szerint fegyelmi eljárást folytatnak le, és annak alapján a 45. § (2) d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra jogosult testület is megtámadhatja (elnöke, illetve vezetője útján) a fegyelmi határozatot [Ftv. 124/A. § (4)]. 19.§. A Rektori Tanács (1) A Rektori Tanács a főiskolai rektor tanácsadó, véleményező testülete, mely a jelen szabályzat által meghatározott feladatkörében segíti a főiskolai rektor és a Főiskolai Tanács döntéseinek előkészítését, s ellenőrzi azok végrehajtását. A Rektori Tanács véleményét határozatok útján fejti ki. (2) A Rektori Tanács feladata a) tanácsadó és véleményező testületként a főiskolai rektor munkájának segítése, b) a jogszabályok, belső szabályzatok, valamint a Főiskolai Tanács és a főiskolai rektor határozatai előzetes egyeztetése, végrehajtásának irányítása, felügyelete, ellenőrzése,
33
c) a Főiskolai Tanács számára készített előterjesztések, főiskolai rektori rendelkezések és határozatok előzetes véleményezése, d) vezetői és oktatói álláshelyekre vonatkozó pályázatok kiírása, a javaslattétel a Főiskolai Tanács jelölőbizottsági tagjaira. (3) A Rektori Tanács javaslatot tesz és véleményt nyilvánít a) a Főiskola és az oktatás minőségirányítási rendszeréről; b) a fejlesztési pénzeszközök elosztási elveiről; c) a bérfejlesztési és jutalmazási keretek főiskolai szintű elosztásáról; d) intézményekkel, más szervezetekkel, személyekkel történő együttműködésről, továbbá közös társulások, társaságok, szervezetek létrehozásáról, d) konszenzussal hozott állásfoglalásban eseti jelleggel, sürgős operatív, döntést igénylő kérdésekben, e) javaslattétel a Főiskolai Tanács bizottságaira és a bizottságok tagjaira. 20. §. A Rektori Tanács működése (1) A Rektori Tanácsot a főiskolai rektor szükség szerint, de évente legalább 3 alkalommal hívja össze, az időpont megjelölésével. (2) A Rektori Tanács napirendjét a főiskolai rektor határozza meg. Köteles napirendre tűzni a Rektori Tanács bármely tagja által megvitatásra javasolt kérdéseket. A Rektori Tanács jelentős kérdésekben előzetesen eljuttatott írásbeli előterjesztés alapján nyilvánít véleményt, illetve hoz határozatot. (3) A Rektori Tanács elnöke a főiskolai rektor, titkára a főtitkár, aki gondoskodik az anyagoknak a tagokhoz történő eljuttatásáról. A Rektori Tanács üléseiről emlékeztető készül, melyet a tagoknak két hét alatt meg kell küldeni. (4) A Rektori Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait a jelenlévők többségi szavazatával hozza. A szavazás nyíltan történik. A hozott határozatokkal kapcsolatban a tag vagy tagok esetleges különvéleményét - kérésükre - az emlékeztetőben rögzíteni kell. Amennyiben a Rektori Tanács határozatképtelen, úgy az eredeti tanácsülés napjától számított 15 napon belül ismételten Rektori Tanácsülést kell összehívni, amelynek a határozatképességéhez a tanácstagok legalább 50%-a + 1 fő jelenléte szükséges. Munkakörük, illetve tisztségük alapján szavazati jogú tanácstagokat akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott hivatali helyettesük teljes jogkörrel helyettesítheti, köteles azonban ennek tényét az ülést megelőzően előre a Tanács titkára tudomására hozni.
34
21.§. A Rektori Tanács összetétele (1) A Rektori Tanács összetétele a következő: tagjai:
a főiskolai rektor az előző főiskolai rektor a jogelőd főiskolák főigazgatói (eredeti megbízásának időtartamáig) a főtitkár a rektorhelyettesek a gazdasági főigazgató a kari főigazgatók a Közalkalmazotti Tanács elnöke a reprezentatív szakszervezet elnöke(i) a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat elnöke a Főiskolai Tanács levezető elnöke.
(2) A Rektori Tanács tagjait – akadályoztatásuk esetén – az általuk megbízott helyettesük teljes jogkörrel helyettesítheti. A Rektori Tanács ülésére esetenként meg kell hívni mindazokat, akiknek jelenléte feladatainak ellátásához szükséges. Az esetenkénti meghívottak személyéről az elnök dönt. 22.§. Kari főigazgató (1) A kari főigazgató, a kar vezetője, akit Kari Tanács választ meg pályázat alapján a főiskolai rektor véleményének meghallgatásával a főiskolai tanárok, az egyetemi tanárok, és az egyetemi docensek közül. A kari főigazgató felett a teljes körű munkáltatói jogkört a főiskolai rektor gyakorolja. (2) A kari főigazgató megbízása legfeljebb 4 évre szól, mely pályázat alapján újraválasztással - egy ízben megismételhető. A megbízó levelet a főiskolai rektor írja alá és adja ki [Ftv.61. §. (4)9. (3) A kari főigazgató - a főiskolai rektor által átruházott hatáskörben részleges munkáltatói jogkörrel rendelkezik a kar alkalmazottjai tekintetében.
35
(4) A kari főigazgató feladat és hatásköre: a) a kar törvényes képviselete. Képviseli a Főiskolát a főiskolai rektor által átruházott jogkörben, valamint belső szabályzatban meghatározott ügyekben; ezen jogkörében eljárva a Főiskola nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, b) a karon folyó képzési és tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése, c) a kar rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok vagyon és más források feletti - jogszabályok szerinti - rendelkezés., d) a kar fejlesztési tervének összeállítása, a jóváhagyott terv végrehajtásának megszervezése, e) a kar nemzetközi kapcsolatainak irányítása, f) kapcsolattartás szakmai-érdekképviseleti és egyéb külső szervezetekkel, g) kapcsolattartás a kari érdekképviseleti szervezetekkel, h) a kari szervezeti egységek irányítása, i) az egyéb kari szolgáltató szervezeti egységek munkájának felügyelete, j) kari hivatalvezető, kari főigazgató-helyettesek munkájának irányítása, k) felügyeli és ellenőrzi a kari munka-, tűz- és vagyonvédelemi tevékenységet, l) a karon működő öntevékeny csoportok, egyéb szervezetek felügyelete, m)a kari humánpolitikai munka irányítása és a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási jogkör gyakorlása, n) a Kari Tanács elnöki teendőinek ellátása, a tanácsülések összehívása, a Tanács döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának biztosítása, o) kapcsolattartás a kari Hallgatói Önkormányzattal, a hallgatói jogviszonyból eredő jogok és kötelességekre vonatkozó előírások érvényesítésének biztosítása, p) eljárás mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat vagy a Kari Tanács hatáskörébe utal, r) meghatározott feladatokra kari felelősök megbízása, beszámoltatása. (5) A kari főigazgató feladatait és hatáskörét megoszthatja helyetteseivel A jogait a Kari Tanácsra, Kari Tanácsi Bizottságokra átruházhatja. Az átruházott hatáskört tovább átruházni nem lehet. (6) A kari főigazgató tekintetében értelemszerűen alkalmazandó a jelen szabályzat 17. §. (7) - (10) bekezdései. (7) A kari főigazgató munkáját legfeljebb két helyettes közreműködésével végzi, akiknek feladata a főigazgató munkájának segítése a kar feladatainak ellátásában. Feladataik megosztását a Kari Tanács egyetértésével a kari főigazgató határozza meg a 3. mellékletben rögzítettek figyelembevételével, melyet a kari SzMSz kiegészítése tartalmazza. A kari főigazgató-helyettes (ek) felett a vezetői feladatokkal összefüggő munkáltatói jogkört a kari főigazgató gyakorolja. A kari főigazgató távollétében feladatait - a
36
bérgazdálkodói munkáltatói jogait érintő feladatok kivételével - kijelölt helyettese látja el. (8) A kari főigazgató-helyetteseket - a Kari Tanács véleményét mérlegelve - a kari főigazgató bízza meg a kar vezető oktatói közül, a kari főigazgató megbízásával azonos időtartamra. A kari főigazgató-helyettesek megbízásaik lejártakor új pályázat alapján, újra megbízhatók vezetőhelyettesi feladatok ellátásával. 23. §. A Kari Hivatal (1) A Kari Hivatal a karokon működő olyan önálló szervezeti egység, amely a hivatal vezetőjének irányításával ellátja a kari szintű igazgatási-szervezési és oktatási ügyviteli adminisztrációs feladatokat. A kari Hivatal működését – a sajátosságok figyelembe vételével – a kari Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. (2) A Kari Hivatal vezetője a kari főigazgatónak közvetlenül alárendelten a) irányítja a Kar igazgatásával kapcsolatos tevékenységet, összehangolja az oktatási szervezeti egységek ilyen irányú munkáját, b) igazgatási kérdésekben segíti a Kar vezetőinek munkáját, c) a Kari Tanács Titkáraként részt vesz az ülés előkészítésében, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását, gondoskodik arról hogy az érintett szervezeti egységek, vezetők, oktatók, munkatársak, hallgatók a Kari Tanács, a kari vezetők határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerjék, d) irányítja a Kari Hivatal munkáját és a munkáltatói jogokat a főigazgató egyetértésével gyakorolja a Kari Hivatal dogozói vonatkozásában, e) munkáját a főtitkárral összehangoltan végzi. (3) A Kari Hivatal vezető megbízása határozott időre történik, megbízása többször megismételhető. (4) A el:
Kari Hivatal feladatait az alábbi, nem önálló szervezeti egységekben látja Igazgatási Csoport, Tanulmányi Osztály, Gazdasági Csoport.
(5) Igazgatási Csoport a csoportvezető közvetlen irányításával ellátja: a kari főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a hivatalvezető ügyviteliadminisztrációs feladatait, a kari iktatási, irattározási feladatokat, a Főiskolai és/vagy kari bizottságok, testületek ügyviteli-adminisztrációs feladatait, 37
a kar hallgatóinak jegyzetellátásával kapcsolatos feladatokat, az órarend elkészítését, a karhoz rendelt előadóterem-gazdálkodásának biztosítását, a tanfolyami és továbbképzési feladatokkal kapcsolatos kari ügyviteli, szervezési, adminisztrációs feladatokat, a kari szintű PR feladatok, tájékoztatók stb. ellátását, a kari szintű nemzetközi kapcsolatok ügyintézését.
(6) Az Tanulmányi Osztályok az osztályvezető közvetlen irányításával ellátják: a kar hallgatóinak tanulmányi és vizsgaügyeivel kapcsolatos ügyviteli és szervezési feladatokat: felvétel, beiratkozások, törzskönyvek vezetése, diákigazolványok kiadása, leckekönyvek kiállítása, tárolása stb. hallgatói térítések és juttatások nyilvántartását, a hallgatói információs rendszer adatbázisának működtetését, karbantartását, a (kari) Tanulmányi Bizottság ügyviteli-adminisztrációs feladatait. (7) A Gazdasági Csoport a csoportvezető irányításával ellátja: anyagok és kis értékű tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását, kari leltározását, a kari gazdálkodási keretek nyilvántartását, a kari vállalkozási és kiegészítő tevékenység bevételi és kiadási analitikájának vezetését, ellátmányok elszámolását, létszámjelentés, szabadság-nyilvántartás elkészítését és továbbítását, munka- és védőruházat nyilvántartását, intézeti gazdasági felelősök tevékenységének koordinálását. 24.§. A Kari Tanács (1) A Kar önkormányzati vezető testülete a Kari Tanács, melynek alapvető feladat- és hatáskörét a jelen szabályzat, részletes működési szabályait a kari szervezeti és működési szabályzatok állapítják meg. A kari szabályzat kiegészítést a Kari Tanács javaslatára a Főiskolai Tanács hagyja jóvá. (2) A Kari Tanács hatáskörében meghatározza a) a Kar oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását alapvetően érintő elveket, feladatokat, programokat és megalkotja a főiskolai SZMSZ-t figyelembe véve a kari szervezeti és működési szabályzatot, b) az alap és továbbképzés kari feladatait, c) a karhoz tartozó szakok tanterveit a főiskolai irányelvek alapján.
38
(3) A Kari Tanács hatáskörében dönt a) a kari szervezeti egységek hatáskörét meghaladó minden olyan szervezeti kérdésben, amely nem tartozik felettes szervek hatáskörébe, b) a kar szervezetét, működését és fejlesztését, oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását érintő tervek és a programok elfogadásáról a Főiskolai irányelvek alapján, c) a kar rendelkezésére álló oktatói és nem oktatói létszámkeretek, pénz és vagyoni eszközök felhasználásának elveiről, a jóváhagyott költségvetés felhasználásáról, a kari költségvetési keretek felosztásáról és az előző évi kari költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról, d) a kar és a szervezeti egységek munkájáról készített beszámolók elfogadásáról e) a külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek honosításáról, f) a Kari Tanács állandó- és munkabizottságai tagjai és elnöke személyéről, g) a záróvizsga bizottságok elnökei személyéről, h) továbbá minden olyan ügyben amelyet a Főiskolai Tanács, a jogszabály, illetve a főiskolai szabályzatok a testület döntési jogkörébe utal, i) megválasztja a kari főigazgatót. (4) A Kari Tanács hatáskörében jóváhagyja a) a kar gondozásában lévő tantárgyi programokat, b) a kart érintő megállapodásokat, c) a kar szervezeti egységeinek működési rendjét, d) a munkatársi címek (munkatársi, főmunkatárs, tanácsos, főtanácsos) adományozását. (5) A Kari Tanács hatáskörében javaslatot tesz: a) szakalapításra, intézet létesítésére, megszüntetésére, összevonására, a kari képzés korszerűsítésére, új oktatási területekre, b) vezető oktatói és kutatói munkakörök létesítésére, pályázatok kiírására, vezető oktatók meghívására, c) főiskolai docens és vezető nyelvtanár kinevezésére és felmentésére, d) intézetigazgató megbízására, e) főiskolai elismerések adományozására. (6) A Kari Tanács hatáskörében véleményt nyilvánít (a) a Kart érintő és a felettes szervek döntési jogkörébe tartozó ügyekben, (b) egyetemi és főiskolai tanári kinevezéssel, felmentéssel kapcsolatban, (c) kari főigazgató-helyettesi és kari hivatalvezetői megbízás tárgyában, (d) minden, a Kar feladatait és tevékenységét érintő bizottság elnöke és tagjai kinevezésével és felmentésével kapcsolatban, (e) a rektor, a kari főigazgató, a Főiskolai Tanács, illetve a kari hallgatói önkormányzat felkérésére.
39
(7) A Kari Tanács hatáskörében beszámoltatja a kar- és az intézetigazgatókat és más kari vezetőket, valamint beszámolót kérhet a karon működő minden egységtől és szervezettől. (8) A Kari Tanács hatáskörében megsemmisíthet a) minden olyan átruházott hatáskörben, vagy a Karon, illetve a kari felügyelet alatt működő tanács, testület, vagy közösség által hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt, főiskolai, vagy kari szabályzatot, illetve határozatot sért. b) A Kari Tanács a kari főigazgató jogszabályt, illetve főiskolai szabályzatot sértő döntéseinek megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat a főiskolai rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van. (9) A Kari Tanács üléseiről hangfelvétel vagy jegyzőkönyv készül. Hangfelvétel esetén írásos emlékeztetőt kell az ülést követő 14 napon belül készíteni. A jegyzőkönyvet, illetve az emlékeztetőt a Tanács titkára, továbbá az általa a Tanácsülés kezdetén nyilvánosan felkért tanácstag hitelesíti. A Tanács határozatait a karon nyilvánosságra kell hozni, s a Rektori Hivatalba meg kell küldeni. 25.§ A Kari Tanács összetétele (1) A Kari Tanács összetétele a következő: a) Szavazati jogú tagok: - kari főigazgató, mint a Tanács elnöke - intézet igazgatók - oktatók kari szabályzatban előírt számú választott képviselői - nem oktatói képviselők a kari szabályzatban előírt létszámban - a Kari Hallgatói Önkormányzat elnöke - a hallgatói önkormányzati képviselők a kari szabályzatban meghatározott létszámban. b) Tanácskozási jogú tagok: - a főiskolai rektor (illetve megbízottja) - a Kar előző főigazgatója - a főigazgató-helyettesek - a Kari Hivatal vezetője, aki egyben a Kari Tanács titkára - a Főiskolai Tanácsnak a karról választott tagjai - a reprezentatív szakszervezet kari képviselője - a képzésben érdekelt külső szervek képviselői - a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat elnöke - a Közalkalmazotti Tanács képviselője - a kari szabályzatban felsorolt további személyek.
40
c) A Tanács minimális létszáma 10 fő, tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselői alkotják. d) A Kari Tanács létszámát a fentiek figyelembevételével a kari szabályzat rögzíti. A Kari Tanácsba választott képviselők választását jelen szabályzat 44.§-ának értelemszerű alkalmazásával kell lebonyolítani, a kari SZMSZben rögzített eljárásrendnek megfelelően. (2) (A választott képviselőnek a tanácsülésen személyesen kell megjelennie, tartós akadályoztatása esetén – ha a választott képviselő 3 hónapnál hosszabb időtartamban nem tud eleget tenni feladatának - választási kategóriánként megválasztott pótképviselő helyettesítheti. A tanácstag tartós akadályoztatását köteles előre írásban bejelenteni a Tanács titkárának, továbbá pótképviselőjét értesíteni. (3) A Kari Tanács hallgatói tagjainak választási rendjét a Kari Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Kari Tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki vizsgakötelezettségének nem tett eleget, és emiatt az adott félévre nem iratkozhatott be. 26.§. Az intézet (1) Az intézet, egy vagy több szakterület, illetve több tantárgy oktatására és művelésére kialakított szervezeti egység. Feladata az oktató munka mellett a tudományos kutatás, továbbá a tananyag és az oktatási módszerek korszerűsítése. Az intézetek az oktatás, a kutatás, a tananyag- és a tanulásitanítási módszerek korszerűsítése, a hallgatói cserekapcsolatok fejlesztése terén közreműködnek hazai és külföldi szakmaspecifikus két- és többoldalú kapcsolatok előkészítésében, azok ápolásában. (2) Az intézeteket az állományukba tartozó oktatók, kutatók és egyéb dolgozók alkotják. Vezetésüket az Intézet Tanácsával együttműködve a szervezeti egység vezetője látja el. (3) Az intézet dolgozóiból az oktatási feladatok jobb ellátása érdekében, nem önálló oktatási egységeket (szakcsoportokat, intézeti tanszékeket és intézeti lektorátusokat) lehet létrehozni. Ezek létrehozásáról és megszüntetéséről a Kari Tanács javaslatára a Főiskolai Tanács dönt. Vezetőjüket - ezen testületek véleményének meghallgatásával - a kari főigazgató nevezi ki legfeljebb 5 évre. A megbízás több alkalommal megismételhető. (4) Az Intézeti Tanács az önálló oktatási szervezeti egység stratégiai kérdésekben illetékes fóruma, s képviseleti testülete. (5) Az Intézeti Tanács összetétele:
41
a) szavazati jogú tagjai: - az intézetigazgató, tanács elnöke - az igazgató helyettese(k) - a szakcsoportok és intézeti tanszékek vezetői - a vezető oktatók képviselője(i) - a nem vezető oktatók képviselői - a nem oktatók képviselője - az intézet által oktatott hallgatók képviselői, b) tanácskozási jogú tagok: - a kari főigazgató, illetve megbízottja - reprezentatív szakszervezet képviselője - az intézet előző igazgatója - a Kari Hallgatói Önkormányzat elnöke. Az Intézeti Tanács szavazati jogú tagjainak legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselői alkotják. Az Intézeti Tanács maga választja meg a titkárát. A Tanács fenti elvek szerinti létszámát a Kari Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az Intézeti Tanács hallgatói tagjainak választási rendjét a Kari Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az Intézeti Tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki vizsgakötelezettségének nem tett eleget és emiatt az adott félévre nem iratkozhatott be. Az Intézeti Tanács közalkalmazotti tagjait három évre választják, tagságuk két alkalommal újraválasztással meghosszabbítható. Hallgatók legfeljebb két évre választhatók. Az Intézeti Tanács maga választja meg a titkárát legfeljebb öt évre, mely újraválasztással meghosszabbítható. (6) Az Intézeti Tanács üléseire esetenként meg kell hívni mindazokat, akiknek jelenléte indokolt. Az esetenkénti meghívottak személyéről - a napirend ismeretében - az elnök dönt. (7) A Tanács hatáskörébe tartozik: a) a tantervi, oktatás- és kutatásfejlesztési javaslatok véleményezése, b) az oktatói álláspályázatok véleményezése, c) a szervezeti egységvezető megbízásának véleményezése, továbbá a megbízás visszavonásának kezdeményezése, d) a beszámoltatás az oktatásmentes kutatási alkotóidőszak során elért eredményekről, e) a szervezeti egység költségvetési kereteinek felosztása, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználásának értékelése. (8) A Tanács határozathozatallal dönt: a) a tantervben a szervezeti egységhez rendelt tantárgyak tematikajavaslatainak elfogadásáról, b) intézeti modulok, szakterületi tömbök indításáról, c) alap- és kiegészítő képzés tantárgy tematika-javaslatok elfogadásáról, d) szervezeti egység költségvetésének felosztásáról.
42
(9) A Tanács javaslatot tesz: a) adjunktus és tanársegéd, illetve főiskolai nyelv- és testnevelő tanár kinevezésére (megbízására), b) címzetes főiskolai tanári- és docensi cím, valamint egyéb címek adományozására. (10) A Tanács véleményezi: a) a főiskolai tanári, docensi, vezető nyelvtanári kinevezési javaslatot, b) az intézet igazgató és helyetteseinek megbízását, c) a nem önálló oktatási egység létrehozását, megszüntetését, d) a nem önálló oktatási egység vezetői megbízást, e) tantárgyak, laborok nem önálló oktatási egységekhez rendelését, f) mindazon kérdéseket, amelyeket a tanács elnöke a Tanács elé visz. 27.§ Az intézetek vezetői (1) Az intézetek élén az intézet vezetője, az intézetigazgató áll. (2) Az intézetek igazgatóját a Főiskola főállású tanárai, docensei, illetve vezető nyelvtanárai közül a kari főigazgató bízza meg. A megbízás előtt a Kari- és az Intézeti Tanács véleményét ki kell kérni. A két Tanács ellentétes állásfoglalása esetén a főiskolai rektort egyeztetésre kell felkérni. (3) Az intézet igazgatójának megbízása legfeljebb öt évre szól, további öt évre megismételhető. A második és további megismétléshez a Kari Tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szükséges. A Kari szabályzat alapján a szervezeti egység vezetése rotációs elv alapján is megoldható. Az intézet vezetését hatvanöt év feletti személy nem láthatja el [Ftv. 63.§ (4)]. (4) Az intézet igazgatójának feladat- és hatásköre: a) képviseli a Főiskolát, a Kart, a főiskolai rektor, illetve a kari főigazgató által átruházott jogkörben, valamint belső szabályzatban meghatározott ügyekben; ezen jogkörében eljárva az intézet, illetve a Főiskola nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat; b) irányítja az intézet oktató és kutató munkáját, személyzeti, igazgatási, gazdálkodási tevékenységét; c) irányítja, illetve megszervezi és ellenőrzi az oktatási szervezeti egységre vonatkozó jogszabályok, továbbá a belső szabályzatok, határozatok, utasítások végrehajtását; d) dönt az intézet minden olyan ügyében, amelyet az SZMSZ vagy más belső szabályzat nem utal egyéb személy vagy testület hatáskörébe. e) felügyeli és ellenőrzi az intézeten belül munka-, tűz-, és vagyonvédelmet.
43
(5) Az intézet igazgatót feladatának ellátásában igazgatóhelyettes(ek) segítik, akit az intézet oktatói közül - az Intézeti Tanács véleményének mérlegelésével - a kari főigazgató bíz meg, legfeljebb az intézetigazgató megbízásának időtartamára. 28.§. A Könyvtár (1) A Budapesti Műszaki Főiskola Könyvtára a főiskolán folyó oktató-, nevelő-, tudományos és közművelődési munkát segítő, önálló szervezeti egység. A Főiskola sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt a Könyvtár telephelyi- és tagkönyvtárakból áll és könyvtárhálózatot alkot. (2) A BMF Könyvtára nyilvános felsőoktatási könyvtár, a közgyűjteményi és könyvtári tevékenységének ágazati irányítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere látja el Ftv.1997.évi CXL törvény és a 161/1998.Korm.rend.. (3) A Könyvtár élén a könyvtárigazgató áll, aki feladatait – 5 évre szóló, ismételhető – megbízás alapján látja el. A Könyvtár tevékenységének szakmai felügyeletét a tudományos rektorhelyettes látja el. (4) A Könyvtár a könyvtárigazgató közvetlen irányításával ellátja a) a könyvtári szolgáltatási és információs feladatokat, b) gyűjti, nyilvántartja, feldolgozza és rendelkezésre bocsátja a főiskolán oktatott és kutatott tudományterületekre vonatkozó szakirodalmi dokumentumokat. (5) A Könyvtár szervezeti felépítését és működési rendjét a Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza (15. melléklet). 29.§. Rektori Hivatal (1) A Rektori Hivatal a Főiskolán működő olyan főiskolai szintű, önálló szervezeti egység, amely a főtitkár irányításával ellátja a főiskolai szintű ügyviteli teendőket, oktatással- és kutatásszervezéssel, nemzetközi együttműködéssel összefüggő igazgatási feladatokat, segíti a Főiskola vezetőinek, testületeinek, bizottságainak munkáját. (2) A főtitkár a főiskolai rektornak közvetlenül alárendelten a) irányítja a Főiskola igazgatási szervezeteinek ügyintéző, ügyviteli tevékenységét és összehangolja a karok, az intézetek és más szervezeti egységek ilyen irányú tevékenységét. Ez irányú feladatkörében általános utasításadási és intézkedési joga van; b) igazgatási kérdésekben segíti a Főiskola vezetőinek munkáját; 44
c) a Főiskolai Tanács és a Rektori Tanács titkáraként részt vesz az ülés előkészítésében, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását, gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek, vezetők, dolgozók, hallgatók a Főiskolai Tanács és a Rektori Tanács határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerjék; d) irányítja a Rektori Hivatal munkáját és a munkáltatói jogokat – az illetékes rektorhelyettesek egyetértésével – a Rektori Hivatal szervezeti egységeinek dolgozói vonatkozásában gyakorolja. (3) A főtitkár megbízása határozott időre – a főiskolai rektorhoz viszonyított egy év eltolással - történik, megbízása többször megismételhető. (4) A Rektori Hivatal feladatait az alábbi, nem önálló szervezeti egységekben látja el: * Oktatási Igazgatóság, * Igazgatási Osztály, * Informatikai Osztály. (5) Az Igazgatási Osztály az osztályvezető közvetlen irányításával ellátja a) a rektor, a rektorhelyettesek, a főtitkár, a belső ellenőrzés, a jogtanácsos ügyvitel-adminisztrációs feladatait; b) a központi iktatási, irattározási feladatokat, továbbá a különböző főiskolai bizottságok, testületek ügyviteli-adminisztrációs feladatait; c) a főiskolai nemzetközi kapcsolatokkal, külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos ügyintézői, ügyviteli-adminisztrációs feladatokat; d) a Főiskola PR tevékenységét, a különböző protokolláris és reprezentációs feladatait az állami és a főiskolai ünnepségekkel, rendezvényszervezéssel kapcsolatos feladatokat, e) a Főiskola egységes teremgazdálkodásának biztosítását, f) a Főiskola humánpolitikai döntéseivel összefüggő ügyviteli és nyilvántartó feladatokat, valamint g) a tanfolyami és továbbképzési feladatokkal kapcsolatos központi ügyviteli, szervezési, adminisztrációs feladatokat, h) a pályázati tevékenységgel összefüggő feladatokat. (6) Az Oktatási Igazgatóság az igazgató közvetlen irányításával a következő feladatokat látja el: a) koordinálja, és szakmailag irányítja a karok tanulmányi osztályainak ügyviteli és szervezési tevékenységét a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyei, tandíj-, szociális-, ösztöndíjügyek, társadalombiztosítási, adózási ügyek, diákigazolvány, diákhitel, s egyéb területeken, b) működteti a Hallgatói Tanulmányi, Információs és Pénzügyi Rendszert (NEPTUN), segítséget ad a karok ezirányú munkájához, c) koordinálja a hallgatók jegyzetellátásával kapcsolatos feladatokat, d) felvételi eljáráshoz kapcsolódó főiskolai feladatok irányítása, e) részvétel a felnőtt képzés főiskolai szervezésében, f) tantervek, tematikák nyilvántartása, g) statisztikai adatokat szolgáltat, elemzéseket készít a Főiskola vezetése 45
számára, h) részt vesz az oktatást, a hallgatókat érintő szabályzatalkotó munkában. (7) Az Informatikai Osztály az osztályvezető közvetlen irányításával ellátja a) a főiskolai információs rendszerek, a számítógépes hálózat és a központi számítógépes rendszer fejlesztését és üzemeltetését, b) a főiskolai információs rendszerek felügyeletét, adatbázisának karbantartását, és biztosítja a döntés-előkészítéssel, illetve végrehajtással kapcsolatos információk rendelkezésre állását; valamint adatszolgáltatást. (8) A Rektori Hivatal Oktatási Igazgatósága és Informatikai Osztálya tevékenységét az illetékes rektorhelyettes szakmai felügyeletével látják el. 30.§. A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (1) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) a Főiskolán működő olyan önálló főiskolai szintű szervezeti egység, amely a gazdasági főigazgató közvetlen irányításával gazdasági és műszaki szolgáltatási feladatokat lát el. A GMF segíti az Főiskola vezetőinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek és az ezek által felkért bizottságok munkáját. A Főiskola egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. (2) A gazdasági főigazgató, a főiskolai rektornak közvetlenül alárendelten, a vonatkozó jogszabályok, országos hatáskörű szervek rendelkezései, valamint a Főiskolai Tanács, illetve a főiskolai rektor jogkörébe tartozó döntések figyelembevételével a) szervezi, koordinálja és ellenőrzi a Főiskola költségvetési és egyéb központi bevételekkel való gazdálkodását, a főigazgatóság ügyviteli tevékenységét, b) megtervezi a költségvetési és egyéb központi pénzügyi forrásokat és – a főiskolai és a kari vezetéssel együttműködve – biztosítja az anyagipénzügyi eszközök rendeltetésszerű gazdaságos és célszerű felhasználását, c) biztosítja a főiskolai beruházások szakszerű megszervezését és lebonyolítását, továbbá a Főiskola épületeinek állagmegóvását és szakszerű karbantartását, d) gondoskodik a főiskolai bérgazdálkodás pénzügyi lebonyolításáról, e) gondoskodik a Főiskola gazdasági- pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésétől, követeléseinek érvényesítéséről, f) megszervezi és ellenőrzi a tervezést, a gazdálkodást, a számvitelt és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt, kialakítja a kötelezettség vállalás és utalványozás rendjét, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását, betartását g) biztosítja a Főiskola gazdálkodási tevékenységgel összefüggő szabályzatainak kidolgozását, 46
h) végrehajtja a főiskolai szintű munka-, tűz- és vagyonvédelemmel kapcsolatban rá háruló feladatokat, felügyeli a gondnoki tevékenységet, i) pénzügyi- gazdasági kérdésekben folyamatos tájékoztatással segíti a Főiskola vezetőinek munkáját, j) gazdasági ügyviteli szolgáltatást nyújt a szervezeti egységeknek, azok bevételszerző tevékenysége elősegítésére, k) a pénzügyi év lezárását követően beszámol a Főiskola előző évi gazdálkodásáról, l) megszervezi és felügyeli a Főiskola szociálpolitikai tevékenységét (üdültetés, orvosi ellátás, étkeztetés stb.), m) munkáltatói jogot gyakorol a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság alkalmazottai tekintetében, n) szakmailag felügyeli a kari gazdasági csoport tevékenységét, o) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, főiskolai tanácsi határozat és a főiskolai rektor meghatároz. (3) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság a Főiskolai Tanács által jóváhagyott ügyrend, valamint a Főiskola gazdálkodási szabályzata alapján működik. A gazdasági főigazgató munkáját két helyettes – a főkönyvelő és a főmérnök segíti. Feladataikat a gazdasági főigazgató közvetlen irányításával látják el. (4) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság gazdálkodással összefüggő feladatait a főkönyvelő közvetlen irányításával az alábbi - nem önálló – osztályokra tagozódva látja el: Bér- és Munkaügyi Osztály, Költségvetési és Pénzügyi Osztály, Számviteli Osztály. (5) Bér- és Munkaügyi Osztály az osztályvezető irányításával ellátja: a) a munkaügyi feladatokat, a személyügyi teendőket, b) az illetmény és egyéb juttatásokkal, a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal, az SZJA-val és a nyugdíj-előkészítéssel összefüggő feladatokat c) az egyéb adatszolgáltatásokkal és statisztikai jelentésekkel összefüggő teendőket. (6) A Költségvetési és Pénzügyi Osztály az osztályvezető irányításával ellátja: a) a költségvetési tervezéssel, az előirányzatok nyilvántartásával, a pénzforgalommal, a kötelezettségek teljesítésével, a követelések behajtásával összefüggő feladatokat; b) a kincstári adatszolgáltatással és pénzügyi forgalommal kapcsolatos feladatokat, c) A költségvetési pénzügyi keretek - a Főiskolai Tanács és a szabályzatok szerinti - felosztását az önálló szervezeti egységek között, azok elszámolását,
47
d) kezeli a különféle pályázati és egyéb pénzügyi kereteket, devizaszámlákat, biztosítja a beruházások pénzügyi bonyolítását; f) felelős a különféle statisztikák és egyéb adatszolgáltatások teljesítéséért, g) pénztárt működtet. (7) A Számviteli Osztály az osztályvezető irányításával ellátja a) a főkönyvi és analitikus nyilvántartás feladatait, és vagyon-nyilvántartását és leltározását, b) felelős a költségvetési beszámolók összeállításáért, a pénzmaradvány és az eredmény megállapításáért; (8) A Főmérnöki Iroda feladata – a főmérnök közvetlen irányításával – az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása, így: a) a felújítások, rekonstrukciók tervezése, műszaki bonyolítása, b) az üzemeltetéssel összefüggő feladatok ellátása, a megfelelő karbantartások, javítások, ügyelet biztosítása, a gondnoki hálózat működtetése, c) a szükséges anyagok, eszközök beszerzése, raktározása, d) a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatok ellátása, e) a gépjárművek üzemeltetése, hasznosítása, a felesleges készletek selejtezése, f) a beszerzési, üzemeltetési, fenntartási pénzügyi keretek, kezelése, g) a munka-, polgári-, tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, h) a Főiskola energiagazdálkodással összefüggő tevékenységének biztosítása, i) a Főiskola ügyviteli tevékenységéhez szükséges sokszorosítási feladatok ellátása, jegyzetek-, oktatási segédletek stb. előállítása a sokszorosító üzem útján, j) belső és külső adatszolgáltatásokat, statisztikai jelentéseket, k) a főiskolai üdülők üzemeltetése. (9) A Budapesti Műszaki Főiskola műszaki – üzemeltetési, illetve gondnoki feladatait – a főmérnök közvetlen felügyelete mellett – az alábbi telephelyi osztályok látják el: - Óbudai Műszaki Osztály, - Józsefvárosi Műszaki Osztály, - Székesfehérvári Műszaki Osztály. 31.§. Kollégium (1) A Főiskola kollégiuma az intézmény oktatási, nevelési és szociális intézménye fenntartásáról, fejlesztéséről a Főiskola vezetése gondoskodik. A kollégiumok feladataiknak ellátása során különös gondot fordítanak az értelmiségi képzésre, a hátrányos helyzetűek támogatására, a kiemelkedő tehetségek gondozására, valamint a hallgatók közéleti szerepvállalásának elősegítésére. A diákotthonok (kollégiumok) részeként, vagy önállóan működő 48
szakkollégiumok az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz kapcsolódóan saját program kidolgozásával biztosíthatják a minőségi képzés, a tehetséggondozás, a kulturált életvitel, az egészséges életmód, a közéleti szerepvállalásra, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeit [Ftv.124/E.§. n) pontja]. (2) A Főiskola – a Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően – Budapesten és Székesfehérváron saját fenntartású tag– kollégiumokat, valamint bérelt tagkollégiumi férőhelyeket tart fenn. (3) A kollégiumok vezetője a kollégiumigazgató, aki tevékenységének felügyeletét az oktatási rektorhelyettes látja el. A kollégium működési rendjét a kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza (16. melléklet). (4) A felsőoktatási intézmény, továbbá alapítvány, egyesület, gazdálkodó szervezet, illetőleg más szervezet (jogi személy) vagy természetes személy a felsőoktatási hallgatók lakhatásának biztosítása céljából felsőoktatási kollégiumot létesíthet és tarthat fenn [Ftv.127.§. (2)]. 32.§. A belső ellenőrzés (1) A belső ellenőrzés feladata, hogy segítse a főiskolai vezetők és vezető testületek döntéseinek megfelelő előkészítését és végrehajtását, a Főiskola tevékenysége gazdaságosságának növelését, a belső tartalékok feltárását, a pénz- és egyéb eszközök helyes felhasználását, a jogszabályok és belső szabályzatok, intézkedések maradéktalan végrehajtását, a belső rend és a szervezettség javítását. (2) A belső ellenőrzés rendjéről külön szabályzat rendelkezik (17. melléklet).
33.§. BMF Védelmi Biztonsági Igazgatási Rendszere (1) A Főiskola oktatási, tudományos munkája és a kapcsolódó tevékenysége zavartalan feltételeinek biztosítása, a működést akadályozó, felismerhető veszélyforrások csökkentése, azok felderítése és elhárítása szükségessé teszi az egységes, összevont védelmi, biztonsági, igazgatási rendszerének kialakítását.
49
(2) A BMF Védelmi Biztonsági Igazgatási Rendszerének és működésének eleget kell tenni a vonatkozó jogszabályok által előirt követelményeknek, melynek felépítését a 12. függelék mutatja. (3) A biztonságszervezési, igazgatási és ellenőrzési feladatok operatív irányítását - átruházott jogkörrel - az intézményfejlesztési rektorhelyettes látja el. (4) A szakigazgatási és ellenőrzési feladatok végrehajtását főiskolai szintű szervezet, a Biztonságszervezési- és Ellenőrzési Csoport látja el az alábbi szakterületeken: - Tűzvédelem - Polgári védelem - Munkavédelem - Vagyon- és személyvédelem - Környezetvédelem - Veszélyes anyagok. (5) A BMF védelmi, biztonsági, igazgatási rendszerében a felsorolt területek főiskolai szintű biztonságszervezési, igazgatási és ellenőrzési szakfeladatainak ellátását szakterületi referensek (vezetők) biztosítják, akiket az intézményfejlesztési rektorhelyettes javaslatára a rektor biz meg. (6) A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat, hatásköröket külön szabályzat (18. melléklet), míg a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat külön belső szabályzat (19. melléklet) rögzíti.
IV. rész A hallgatók, dolgozók képviselete 34.§. Hallgatói önkormányzat (1) A Hallgatói Önkormányzat a Főiskola önkormányzata részeként működik, tagja a Főiskola beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A Hallgatói Önkormányzat látja el 50
a hallgatók alanyi jogú képviseletét a döntéshozó, döntés-előkészítő testületekben, valamint szervezi a főiskolai diákéletet. (2) A Hallgatói Önkormányzat belső autonómiával rendelkezik. A Hallgatói Önkormányzat szervezetének felépítését, működésének szabályait a Budapesti Műszaki Főiskola Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (Főiskolai HÖK SZMSZ) tartalmazza. (3) A Főiskolai HÖK SZMSZ-t, valamint a Hallgatói Önkormányzat által irányított csoportokra vonatkozó szabályokat a Hallgatói Önkormányzat maga alkotja meg és mutatja be a Főiskolai Tanácsnak. A Főiskolai Tanács kifogást emelhet törvény-, vagy SZMSZ-ellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. A Főiskolai Tanács ilyen rendelkezése ellen a Hallgatói Önkormányzat panasszal fordulhat a főiskolai rektorhoz, ennek eredménytelensége esetén az oktatási miniszterhez. (4) A Hallgatói Önkormányzat a Főiskola más szervezeti egységeivel (oktatási, kutatási szervezeti egységek, Rektori-, Kari Hivatal, Gazdasági Műszaki Főigazgatóság stb.) együttműködve látja el feladatait. (5) A Hallgatói Önkormányzat működéséhez és a főiskolai szabályzatokban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket a Főiskola vezetése biztosítja, amelyek jogszerű felhasználását a főiskolai rektor ellenőrzi. (6) A Hallgatói Önkormányzat bevételei származhatnak főiskolai hozzájárulásból, a Főiskola szabályzataiban meghatározott módon vállalkozási tevékenységekből, a hallgatók hozzájárulásából és más forrásokból. (7) A Hallgatói Önkormányzat hallgatói közösségi, kulturális és művelődési rendezvények céljából a Főiskola szabályzataiban foglaltaknak megfelelően használhatják a Főiskola helyiségeit és tárgyi eszközeit.
(8) A Hallgatói Önkormányzat joga különösen: a) a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat SZMSZ-ben meghatározott választási rend alapján képviselők küldése a Főiskolai-, a Kari és Intézeti Tanácsba, valamint más vezető és egyéb testületekbe, b) a főiskolai szabályzatok szerint hallgatói képviselők delegálása (Hallgatói Önkormányzat kizárólagos jogköre), c) részvétel a felvételi bizottságok munkájában [Ftv. 67. § (1)]; d) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; e) javaslat külső oktató (előadó) meghívására; f) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében és a dolgozatok közzététele; g) a szükséges feltételek megléte esetén hallgatói kulturális, szociális szervezeti egységek irányítása, 51
h) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése; i) az oktatói munka hallgatói véleményezése (lásd 9.§ (6) e) szakasza), j) az SZMSZ-ben, a Hallgatói Önkormányzat SZMSZ-ben meghatározott módon rész venni a kollégiumok vezetésében, k) az SZMSZ-ben, a Hallgatói Önkormányzat SZMSZ-ben meghatározott módon rész venni a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében, l) a Főiskola tevékenységéhez tartozó bármely ügyben javaslatot tenni, véleményt nyilvánítani, információt kérni a főiskolai rektortól, a témában illetékes szervezeti egységtől, illetve személytől az alaptevékenységre vonatkozó ügyekben, s jogosult ezekre érdemi választ kapni, m) vállalkozásokat kezdeményezni, s azokban részt venni, n) a felsőoktatási intézmény sportlétesítményei hasznosításának véleményezése; o) vélemény-nyilvánítás a hallgatók érdekeit érintő - nem egyedi - döntésekről, intézkedésekről, belső szabályzatokról; p) a Hallgatói Önkormányzat más - elsősorban a hallgatókat érintő - feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható [Ftv.67.§ (2)], (9) A Hallgatói Önkormányzatnak döntési joga van különösen: a) a Hallgatói Önkormányzat SZMSZ megalkotásában, módosításában, melyet bemutat a Főiskolai Tanácsnak. A Főiskolai Tanács kifogást emelhet törvény- és szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. A Főiskolai tanács ilyen rendelkezése ellen a Hallgatói Önkormányzat panasszal fordulhat a főiskolai rektorhoz, ennek eredménytelensége esetén az oktatási miniszterhez, b) a hallgatók állami támogatását, a kollégiumi férőhelyek elosztását illetően, c) a saját költségvetésének meghatározásában. (10) A Hallgatói Önkormányzatnak egyetértési joga van különösen: a) a Hallgatói Önkormányzat tagjai ellen fegyelmi büntetés kiszabásában, illetve tanulmányainak fegyelmi úton történő megszakításában, b) a főiskolai SZMSZ kivételével a főiskolai szabályzatok hallgatókat érintő rendelkezéseinek elfogadásakor, módosításakor. (11) A Hallgatói Önkormányzatnak véleményezési joga van különösen: a) a Főiskola tanterve, költségvetése, a Főiskola fejlesztési tervei hallgatókat érintő része elfogadásakor, b) minden a Főiskolai-, Kari Tanácsnak beterjesztett szabályzat-tervezet és már meglévő szabályzat módosítására tett javaslat tárgyában, kivéve ha erről a jogáról a Hallgatói Önkormányzat lemond. (12) A Főiskola és a Hallgatói Önkormányzat együttműködésének alapvető szabályai: a) a főiskolai rektor és a Főiskola más vezetői nem utasíthatják a Hallgatói Önkormányzatot,
52
b)
a Főiskola állományába tartozó, a hallgatói Önkormányzatnál dolgozó munkatársak munkájának szervezését és irányítását a Hallgatói Önkormányzat által megbízott személy végzi. 35.§. Öntevékeny hallgatói csoportok
(1) A Főiskolán öntevékeny hallgatói csoportok (körök, klubok stb.) alakulhatnak tanulmányi, tudományos, kulturális, sportolási és más törvényes célból. Az öntevékeny csoport önkormányzati alapon, a Főiskolai rektor felügyelete alatt - saját szabályzatuk szerint - tevékenykednek. A Főiskolai rektor az öntevékeny csoportok működését akkor tilthatja meg, ha az jogszabályellenesen, a belső szabályzatok ellenében vagy a Főiskola rendjét sértő módon működik. (2) E szabályzat szempontjából öntevékeny hallgatói csoport az, amelynek állandó szervezete van és elnevezésében vagy tevékenységében a Főiskolához fűződő kapcsolata kifejezésre jut. (3) A hallgatók és az oktatók közös csoportokat is alakíthatnak. E csoportok működésére a fenti rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.
36.§. Szakmai és érdekképviseleti szervek (1) A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak érdekképviseleti szerve, vagy szervei a jogszabályokban, továbbá a főiskolai szabályzatban, illetve e szervekkel kötött külön megállapodásban foglaltak szerint működnek [Ftv 112.§ (1)] . (2) A Főiskola szakmai és érdekképviseleti szervezetei: a Főiskolai közgyűlés; a Főiskolai oktatók közgyűlése a Közalkalmazotti Tanács; a Főiskolai Érdekegyeztető Tanács; a Tudományos Tanács, 53
a Tudományos Diákköri Tanács; a Főiskolán működő szakszervezet(ek); a szervezeti egységek dolgozói közössége. 37.§. A Főiskolai közgyűlés (1) A Főiskola dolgozóinak tanácskozó, véleményező, javaslattevő szerve. A főiskolai (összdolgozói) közgyűlést a főiskolai rektor szükség szerint hívja össze. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a dolgozóknak legalább 10 %-a; a Főiskolai Tanács; a Közalkalmazotti Tanács vagy a szakszervezet(ek) kéri(k). A közgyűlés összehívását — a napirend előzetes közlése mellett — legalább egy héttel a tervezett időpontja előtt kell kihirdetni. Az időpontot úgy kell megállapítani, hogy azon a dolgozók nagy többsége megjelenhessen. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a dolgozók legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni. (2) Össze kell hívni a közgyűlést jogszabály alapján, a Közalkalmazotti Tanács megválasztása céljából. A Közalkalmazotti Tanács választás rendjéről és az azzal kapcsolatos főiskolai feladatokról a Kjt 15.§, az Mt 47.§ - 54.§ intézkednek.
(3) Az összdolgozói közgyűlés kezdeményezheti a) a főiskolai rektori megbízás visszavonásának megtárgyalását a Főiskolai Tanácsban, b) új Főiskolai Tanács választását, c) az SZMSZ és a Kollektív Szerződés módosítását, d) a Főiskolai Tanács összehívását kijelölt témakörben. (4) A közgyűlés állást foglalhat a Főiskola valamennyi dolgozóját érintő, a főhatóságtól származó döntésekkel, utasításokkal, vagy rendeletekkel kapcsolatban. Ezeket az állásfoglalásokat a Főiskola vezetése a főhatóságnak továbbítja. (5) A közgyűlésen bármely dolgozó kérdéseket tehet fel a Főiskolai Tanács, illetve a Rektori Tanács bármely tagjának a Főiskola tevékenységével, illetve a Főiskolai Tanács, továbbá a Rektori Tanács bármely határozatával kapcsolatban. Amennyiben a kérdésre a jelenlévők nem tudnak azonnal 54
válaszolni, az ülést követő 8 napon belül a választ - a nyilvánosság biztosításával - meg kell adni. (6) A közgyűlés bármely dolgozó kezdeményezésére javaslatot tehet a Főiskola tevékenységével kapcsolatban a Főiskolai Tanácsnak, továbbá a Rektori Tanácsnak. A javaslat megtárgyalásáról a dolgozókat - a nyilvánosság biztosításával - tájékoztatni kell. (7) A közgyűlés állásfoglalását nyílt szavazással, egyszerű többséggel erősíti meg, kivéve a a (2) bekezdést, melyre egyedi szabályok vonatkoznak, továbbá a a (3) bekezdés a) és b) pontját, ahol titkos szavazás és minősített többség szükséges. 38.§. A főiskolai oktatók közgyűlése (1) A Főiskola főállású oktatóinak tanácskozó, véleményező, javaslattevő szerve a főiskolai oktatók közgyűlés, melyet a főiskolai rektor szükség szerint hív össze. Az időpontot úgy kell kijelölni, hogy azon a főállású oktatók nagy többsége meg tudjon jelenni. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a főállású oktatók legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni. (2) A főiskolai oktatók közgyűlése véleményt nyilváníthat az oktatással kapcsolatos minden kérdésben, s határozatot hozhat a Főiskolai Tanács napirendjére tűzendő témáról. 39.§. A Közalkalmazotti Tanács (1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja [Kjt 14.§ (1)]. A Főiskolán Közalkalmazotti Tanácsot [KT] kell választani. (2) A Közalkalmazotti Tanács törvényben meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot. A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban állapíthatók meg [Kjt 17.§ (1) és (2).]. A közalkalmazotti szabályzat az SZMSZ 20. melléklete. A Közalkalmazotti Tanács maga készíti el az ügyrendjét.
55
40.§. A Főiskolai Érdekegyeztető Tanács (1) A Főiskolán érdekegyeztető tanács működik. [Ftv.112.§ (2)]. A Főiskolai Érdekegyeztető Tanács (FÉT) szervezeti és működési szabályzatát a (21. melléklet) tartalmazza. 41.§. Szakszervezet(ek) (1) A munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó álláspontjukat és ennek indokait velük közölni [Mt 21.§. (1) bekezdés]. (2) Az együttműködés részletes szabályait, a Főiskola szakszervezetével kötött együttműködési megállapodás rögzíti.
reprezentatív
(3) A munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdéseket a Kollektív Szerződés szabályozza.
42.§. Tudományos Diákköri Tanács (1) A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók szakmai és érdekképviseleti szerve az Országos Tudományos Diákköri Tanács [Ftv. 32/A. §]. (2) A főiskolai hallgatók tudományos diákköri tevékenységét a tudományos rektorhelyettes felügyelete mellett tevékenykedő Főiskolai Tudományos Diákköri Tanács szervezi és képviseli, külön szabályzatba foglalt ügyrend szerint (22. melléklet). 43.§. A nem oktató szervezeti egységek dolgozói közössége (1) A szervezeti egység dolgozói közösségét az egységbe kinevezett, illetve beosztott dolgozók alkotják. 56
(2) A szervezeti egységek dolgozói közösségét - a közösség értekezletén - az alábbi jogosultságok illetik meg: * a szervezeti egység vezetője tevékenységének véleményezése; * a szervezeti egység gazdálkodásának véleményezése; * a szervezeti egységre vonatkozó átszervezési és korszerűsítési javaslatok véleményezése; * javaslattétel a Főiskola tevékenységével kapcsolatban. (3) A szervezeti egység dolgozói közösségének értekezletét a szervezeti egység vezetője hívja össze évente legalább 1 alkalommal. Össze kell hívni az értekezletet, ha a szervezeti egység dolgozóinak legalább 20 %-a, illetve a Főiskolai-, vagy a Kari Tanács kéri. Az értekezleten valamennyi kinevezett dolgozó jogosult részt venni. A közösség akkor határozatképes, ha azon az arra jogosultak legalább fele részt vesz. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség, a személyi kérdésekben titkos szavazás és minősített többség szükséges. A nem oktató szervezeti egységek dolgozói közössége értekezletének határozatképtelensége esetén a megismételt értekezletet az eredeti értekezlet napjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni (4) Az önálló szervezeti egység vezetője tevékenységének értékelése a nem oktatási szervezeti egységekben háromévenként történik.
V. rész A választások rendje 44.§. (1) A Főiskolai Tanácsba választással kerülnek a dolgozói képviselők, továbbá a hallgatók képviselői. (2) A főiskolai tanácsi képviselők választása az alábbi fórumokon történik: a) a vezető oktatók (tanárok, docensek) és nem vezető oktatók képviselői az oktatók kari szintű értekezletén kerülnek megválasztásra. A jelölés a kari oktatók köréből felkért Jelölő Bizottság útján történik. b) A karok nem oktató dolgozóinak képviselői (1-1 fő) a nem oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai közül kerül megválasztásra a karok közötti évenkénti rotációval. A jelölés a képviseleti körből felkért jelölő bizottság útján történik. c) A jelölő bizottságok tagjaira a Kari Tanácsok tesznek javaslatot, s a kari főigazgató bízza meg őket. d) Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság dolgozóinak főiskolai szintű közös értekezletén (1 fő). A jelölés a képviseleti körből felkért jelölő bizottság útján történik. 57
e) A Rektori Hivatal, a Kollégium és a Könyvtár dolgozóinak Főiskolai szintű közös értekezletén (1 fő). A jelölés a képviseleti körből felkért jelölő bizottság útján történik. (3) A választásokat az alábbi eljárás szerint kell lebonyolítani: a) A választási értekezleten az adott kategóriába tartozó valamennyi kinevezett dolgozó jogosult részt venni. A választási értekezlet határozatképes, ha azon tagjainak 50 %-a +1 fő megjelent. b) Az értekezleten a jelölő bizottság ismerteti a képviselőjelölteket. Az adott kategóriába tartozó bármely dolgozó jelölhető. A választási értekezleten résztvevő bármely dolgozó javaslatot tehet arra, hogy további személyek felkerülhessenek a jelölőlistára abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy a javasolt személy vállalja a jelölést. A jelölőlistára történő felkerülésről a jelenlévők nyilvános többségi szavazással döntenek. c) A szavazás listás választólapon (szavazócédula) titkosan történik, amelyre valamennyi, a jelölőlistán szereplő személy felkerül. Érvényesen szavazni csak a jelölőlistán szereplő személyekre lehet, a jelölt(ek) egyértelmű megjelölésével. d) Az első választási fordulóban azok a jelöltek lesznek a képviselők, akik megkapták az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson az arra jogosultak több mint a fele szavazott. Ha az első fordulóban nem szavazott az arra jogosultaknak több mint a fele (érvénytelen választási forduló), a második választási fordulóban - mindazok a jelöltek indulnak, akik az első fordulóban indultak, - képviselők a szavazatok sorrendjében azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha az első fordulóban a választás érvénytelen, vagy eredménytelen, a második választási fordulót az eredeti értekezlet napjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni. e) Ha a választás első fordulója eredménytelen (kevesebb vagy egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét) a második választási fordulóban - azok a jelöltek indulnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták, - képviselők azok a jelöltek lesznek, - a szavazatok sorrendjében -, akik a legtöbb szavazatot kapták. (4) A választások megszervezése az illetékes szervezeti egység vezetőjének feladata. A Főiskolai Tanács hallgató tagjainak választási rendét a HÖK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (5) A kari és az intézeti tanácstagok választását a szervezeti egység közgyűlésén (intézet, illetve a nem oktató dolgozók kari és intézeti választói fórumán) kell megtartani. (6) A kari és intézeti tanácstagok választását a (3) bekezdés szerint kell lebonyolítani.
58
(7) A munkakörük, illetve tisztségük alapján szavazati jogú tanácstagok helyettesükre átruházhatják szavazati jogukat. (8) A hallgatói képviselők választásának rendjét a Hallgatói Önkormányzat szabályzata tartalmazza. (9) A képviselőválasztással egyidejűleg képviseleti kategóriánként egy-egy fő pótképviselőt kell választani – az SzMSz 15. §. 12. bekezdése figyelembe vételével - a 33.§. (2) bekezdésében meghatározott fórumokon. A pótképviselők minden, a Főiskolai Tanácsba delegált képviselőt akadályoztatása esetén - teljes joggal helyettesíthetnek. (10) A választási eljárásnak megfelelő eljárási rendben a képviselők visszahívhatók.
VI. Egyéb rendelkezések 45.§. Az állami, illetve főiskolai ünnepek és megemlékezések rendje (1) A Főiskolán az állami ünnepekről ünnepség, gyűlés, kiállítás, műsor, koszorzás stb. keretében, illetve más egyéb - az ünnep jellegéhez méltó módon kell megemlékezni. Az állami, illetve főiskolai ünnepek és megemlékezések rendjét külön szabályzat tartalmazza (23. melléklet). (2) A Főiskola ünnepségei: * tanévnyitó ünnepség; * ballagás; * diplomakiosztó ünnepség; * pedagógusnap. A Karok minden évfordulójáról.
évben
megemlékeznek
a
névadójuk
születésének
(3) A főiskolai ünnepségeket méltó környezetben, az alkalomhoz illő és a Főiskola hagyományainak megfelelő formában kell lebonyolítani. A főiskolai hallgatók, oktatók, egyéb foglalkoztatottak kitüntetéseit, egyéb elismeréseit lehetőleg ezeken az ünnepségeken kell átadni.
59
(4) A Főiskola hallgatóival tanulmányaik befejezését követően is kapcsolatot tart fenn, velük közösen ápolja hagyományait. A kapcsolat tartása elsősorban a kari főigazgatók és az oktatási szervezeti egységek vezetőinek feladata. 46.§. Minőségirányítás az oktatásban (1) A főiskolán folyó tevékenységek minőségének biztosítása és folyamatos fejlesztése érdekében az intézmény minőségirányítási rendszert működtet, melyet a Minőségirányítási Kézikönyvben rögzít. A minőségirányítási szervezet felépítését az SZMSZ 13. függeléke tartalmazza. (2) A főiskolai minőségirányítási rendszer fenntartására a rektor minőségirányítási vezetőt bíz meg pályázati eljárás útján, akinek feladatait és hatáskörét munkaköri leírás rögzíti. (3) A minőségirányítási vezető munkáját Főiskolai Minőségirányítási Tanács támogatja, aminek elnökét és tagjait az oktatók és kutatók köréből a Főiskolai Tanács határozata alapján a rektor bízza meg. A Hallgatói Önkormányzat a tanácsba – a Főiskolai Tanács egyetértésével – képviselőt delegálhat. (4) A Főiskolai Minőségirányítási Tanács legfeljebb 10 állandó tagból áll, az üléseire a tanács elnökének javaslata alapján további személyek meghívhatók. A tanács feladatait „A felső vezetés felelőssége” című minőségirányítási eljárás foglalja össze. 47. §. Záró rendelkezés (1) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a Budapesti Műszaki Főiskola Tanácsa 2003. szeptember 16-i, szeptember 30-i, november 11-i és december 2-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. (2) Jelen módosított egységes szerkezetű szabályzat 2003. december 3-án lép hatályba, kivéve a 11. § (5) bekezdésében meghatározott Testnevelési és Sport Intézet létesítése, valamint a 31. § (2) bekezdésében érintett egységes főiskolai kollégium létrehozása mely mindkét esetben 2004. január 1-vel jön létre. (3) A módosítás elfogadásával egyidejűleg hatályát veszti a Főiskolai Tanács 2002. május 14-i ülésén elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat.
Budapest, 2003. december 3.
60
Dr. Rudas Imre s.k. főiskolai rektor
61
A BMF SZMSZ FÜGGELÉKEI ÉS MELLÉKLETEI FELSOROLÁSA
Függelékek 1. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskola Alapító Okirata 2. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskola képzési és kutatási tudományterületeinek, valamint tudományágainak felsorolása 3. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskolán szakindítási engedéllyel rendelkező szakok jegyzéke 4. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskola jogelőd intézményeinek első akkreditációjáról szóló, MAB által hozott határozatok 5. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskola tevékenységi köreinek TEÁOR szerinti felsorolása 6. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskola kezelésében lévő ingatlanok és tartós bérlemények 7. Függelék A Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése 8. Függelék A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése 9. Függelék A Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése 10. Függelék A Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése 11. Függelék A Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Kari SZMSZ kiegészítése 12. Függelék A BMF Védelmi Biztonsági Igazgatási Rendszerének felépítése 13. Függelék A Minőségirányítási rendszer felépítése
62
Mellékletek 1. melléklet BMF Szervezeti felépítése 2. melléklet BMF Gazdálkodási szabályzata 3. melléklet BMF Alapfeladatokon kívüli tevékenységek szabályzata 4. melléklet BMF Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 5. melléklet BMF Külföldön szerzett bizonyítványok és oklevelek elismerésének Szabályzata 6. melléklet BMF Oktatói és vezetői követelményrendszer, és minősítési rendszer, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje 7. melléklet BMF felvételi szabályzata 8. melléklet BMF Hallgatók részére nyújtható és az általuk fizetendő díjak és térítések 9. melléklet BMF Oktatók hallgatói véleményezése 10. melléklet BMF Hallgatók fegyelmi és kártérítési szabályzata 11. melléklet BMF Vezető megbízások eljárási rendje 12. melléklet BMF Adományozható kitüntetések, kitüntető címek, díjak alapításának és adományozásának szabályzata 13. melléklet BMF Főiskolai Tanács működési rendje 14. melléklet BMF rektorhelyettesek feladatjegyzéke 15. melléklet BMF Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 16. melléklet BMF Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 17. melléklet BMF Belső ellenőrzés rendje 18. melléklet BMF Munkavédelmi szabályzat 19. melléklet BMF Tűzvédelmi Szabályzat 20. melléklet BMF Közalkalmazotti Szabályzat 21. melléklet BMF FÉT Szervezeti és Működési Szabályzata 22. melléklet 63
BMF Tudományos Diákköri Szabályzat 23. melléklet BMF Állami és főiskolai ünnepek, megemlékezések rendje 24. melléklet BMF Minőségbiztosítási rendszere 25. melléklet BMF Bel- és Külföldi kiküldetési Szabályzat 26. melléklet BMF iratkezelési szabályzat 27. melléklet BMF Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 28. melléklet BMF A normatív kutatástámogatás felhasználás szabályzata 29. melléklet BMF Kooperatív képzés szabályzata 30. melléklet BMF informatikai szabályzata 31. melléklet BMF szabályzata a diákigazolványok kezelésével összefüggő feladatokról 32. melléklet BMF leltárkészítési és leltározási szabályzata 33. melléklet Főiskolai jegyzetszabályzat 34. melléklet BMF Költségvetési források elosztása 35. melléklet BMF Kredites tanulmányi és vizsgaszabályzata 36.melléklet Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat 37. melléklet BMF szabályzata a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 38. melléklet BMF Veszélyes anyagok kezelési és elhasználási szabályzata 39.melléklet A BMF szabályzata a bélyegzők és pecsétek beszerzéséről, használatáról és selejtezéséről 40. melléklet A BMF szabályzata a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjéről 41. melléklet A BMF felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának és selejtezésének szabályzata
64
OM ügyiratszám: 8.815/3/2001
SZMSZ 1. Függelék
A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA A Budapesti Műszaki Főiskola (továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88.§-a, valamint a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) alapján az alábbi alapító okiratot adom ki. Az 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal létrehozott intézmény három, több mint 100 éves iparoktatási múlttal rendelkező jogelődje: - A Bánki Donát Műszaki Főiskola, amely az 1969. évi 25. sz. tvr. és 1033/1969. (VIII.31.) Korm. számú határozat alapján létesült – Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola néven –, a budapesti Felsőfokú Gépipari Technikum átszervezésével; - A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, amely az 1969. évi 6. sz. tvr. és 1007/1969 (III.4.) Korm. számú határozat alapján jött létre – Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola néven -, a Felsőfokú Híradásés Műszeripari Technikum és a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum egyesítésével; és - A Könnyűipari Műszaki Főiskola, amely az 1972. évi 16. sz. tvr. és 1035/1972 (VIII.27) Mt.h. számú határozat alapján létesült a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével. 1.
Az intézmény neve: Budapesti Műszaki Főiskola (Rövidített megnevezése: BMF) Budapest Polytechnic
2.
Az intézmény alapítója: a Magyar Köztársaság Országgyűlése
3.
Az intézmény felügyeleti szerve: Oktatási Minisztérium
4.
Az intézmény székhelye: 1034. Bp. Doberdó út 6.
5.
Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv.
6.
Az intézmény szakágazati besorolása: 803020 főiskolai oktatás
7.
Az intézményhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv nem tartozik.
8.
Az intézmény tevékenységi körei: 8.1. - Az
Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: intézmény
Szervezeti
és
Működési
Szabályzatának
(a 65
továbbiakban: Szabályzat) mellékletében felsorolt tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, főiskolai és egyetemi szintű alapképzést, szakirányú továbbképzést, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést folytathat nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban, s e képzési formákban oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki. - Továbbképzést folytat rendelkezései szerint.
az
erre
vonatkozó
külön
jogszabály
- A képzéshez kapcsolódó tudományágakban tudományos kutatást és fejlesztést, valamint tudományszervező tevékenységet végez. - A nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével, művelésével és fejlesztésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul a hallgatóknak az értelmiségi létre történő felkészítéséhez. - Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. - Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszközfejlesztést végez. - Az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzetellátást, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőséget nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják. - Az alkalmazásban lévő közalkalmazottak ellátásával kapcsolatos feladatokat végez a vonatkozó jogszabályok szerint. - Az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezetben lát el feladatokat. - Feladatai teljesítése érdekében igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket működtet. A felsorolt feladatokat az intézmény alaptevékenységként látja el, amelynek alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja az Ftv.-ben foglalt rendelkezések szerint. Az intézmény működésének forrását képezik továbbá a saját bevételek, illetve a számára felajánlott vagyon is. 8.2. Az intézmény az alaptevékenységén belül jogosult olyan kiegészítő tevékenység végzésére, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával nem nyereségszerzés céljából végez. Az e tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termékelőállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a 66
tevékenységet terhelő összes kiadást, - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembe vétele mellett. Ilyen tevékenységek elsősorban: -
az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzésben részt vevő hallgatók számára olyan képzés, illetve szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez,
-
költségtérítéses felsőfokú szakemberképzés a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, valamennyi képzési szinten és formában,
-
felvételi előkészítő és egyéb tanfolyamok tartása,
-
általános továbbképzés,
-
az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakképesítést nyújtó iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatása,
-
a képzéshez kapcsolódó tudományágakban kutatás és fejlesztés, tudományszervezés, kultúraművelés és fejlesztés, szaktanácsadási és egyéb tevékenység,
-
az intézményi infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosítása (kiadói tevékenység, nyomdaipari szolgáltatások, nyomdaipari termékek gyártása, ipari termékek előállítása, munkahelyi vendéglátás, üzemi étkeztetés, sportlétesítmények és oktatást szolgáló helyiségek, valamint kollégiumi szálláshelyek bérbeadása).
8.3. Az intézmény alaptevékenységén túlmenően - alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül - jogosult az alapító okiratban, valamint a Szabályzatban meghatározott feladatkörnek megfelelő vállalkozási tevékenységre a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével. Az e tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termékelőállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A vállalkozási tevékenység bevétele nem haladhatja meg az éves költségvetés tervezett összkiadásának 25 %-át. Az alap- és vállalkozási tevékenységek szétválasztásának elveit és a vállalkozási szerződéskötés rendjét az intézmény belső szabályzatában kell rögzíteni. A szabályzat részletesen felsorolja a vállalkozási tevékenységeket és azok forrásait. 9.
Az intézmény tevékenységi köreinek felsorolását a Szabályzat tartalmazza.
TEÁOR
szerinti
részletes
67
10.
A Intézmény szervezete és vezetése Az intézmény szervezeti felépítését és működésének rendjét részletesen a Szabályzat határozza meg, amelyet – illetve annak módosítását – meg kell küldeni az oktatási miniszternek. Az intézmény vezetője a főiskolai rektor, akit - pályázat útján, a Főiskolai Tanács döntése alapján - az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök bíz meg, illetve ment fel. A főiskolai rektor munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörét, valamint egyéb hatásköreit és azok átruházásának eseteit az Ftv. és a Szabályzat rögzíti. Az intézményvezető tekintetében az oktatási miniszter, illetőleg – jogszabályban meghatározott esetekben – átruházott hatáskörben az intézményi tanács gyakorolja a munkáltatói jogköröket.
11.
Az intézmény kezelésében lévő és tartósan bérelt ingatlanok jegyzéke, továbbá az intézményi hozzájárulással, vagy közreműködéssel létrehozott, illetve működtetett társaságok, egyesületek, alapítványok és egyéb szervezetek jegyzéke és alapító okiratai, illetve az alapítással összefüggő más dokumentumai a Szabályzat mellékletét képezik.
12. Jelen alapító okirat az Oktatási Közlönyben történő megjelenését követő 8. naptól lép hatályba . Budapest, 2001. június 25.
Az Alapító Okirat az Oktatási Közlöny 2001. augusztus 31-i számában megjelent, az Alapító Okirat 2001. szeptember 8-án lép hatályba.
68
SZMSZ 2. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskola képzési és kutatási tudomány területeinek, valamint tudományágainak felsorolása
1. Élettelen természet- és műszaki tudományterület:
Gépészet Műszaki anyagtudományok Villamosmérnökség Műszaki informatika
2. Társadalomtudományok tudományterület: Közgazdaságtudomány Neveléstudomány
69
SZMSZ 3. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskolán szakindítási engedéllyel rendelkező szakok jegyzéke 1. Alapképzési szakok -
-
gépészmérnöki szak biztonságtechnikai szak mérnöktanári szak villamosmérnöki szak könnyűipari mérnöki szak műszaki menedzser szak műszaki informatikai szak gazdasági informatikai szak
2. Továbbképzés szakok -
-
minőségügyi szakirányú továbbképzési szak termékfejlesztő szakirányú továbbképzési szak biztonságszervező szakirányú továbbképzési szak műszaki környezeti szakirányú továbbképzési szak hidraulika-pneumatika szakirányú továbbképzési szak intelligens energetika monitoring rendszerek szakirányú továbbkép– zési szak mikrohullámú PCM hírközlés szakirányú továbbképzési szak számítógépek az automatizálásban szakirányú továbbképzési szak világítástechnika szakirányú továbbképzési szak villamos gépek számítógéppel segített tervezése, szerkesztés és mérése szakirányú továbbképzési szak általános informatikus szakirányú továbbképzési szak számítógép-hálózati szakirányú továbbképzési szak informatikai menedzser szakirányú továbbképzési szak menedzser szakirányú továbbképzési szak
3. Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési programok -
villamosmérnök-asszisztens gépipari mérnökasszisztens informatikus mérnökasszisztens
70
SZMSZ 4. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskola jogelőd intézményeinek első akkreditációjáról szóló, MAB által hozott határozatok 1. Bánki Donát Műszaki Főiskola Az Országos Akkreditációs Bizottság 1995. Június 9-i ülésén hozott határozata megállapítja, hogy a Bánki Donát Műszaki Főiskola, mint felsőoktatási intézmény és az általa adott gépészmérnöki, műszaki informatikai, szervező és informatikai, mérnöktanári és műszaki oktató főiskolai oklevelek minőségi szempontból megfelelnek a törvényes előírásoknak. A Főiskola más főiskolákkal közösen kiadott biztonságtechnikai mérnök diplomájával kapcsolatban az Országos Akkreditációs Bizottság később fog állást foglalni. A Látogató Bizottság 5 szak képzését vizsgálta. Ennek során áttekintette a szakokra vonatkozó dokumentumokat, megvizsgálta az oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Meglátogatta a képzésben részt vevő oktatási egységeket és részt vett órarendi foglalkozásokon. Külön-külön találkozott minden szak hallgatóival, sőt a részképzésen részt vevő külföldi hallgatókkal is. A részletes vizsgálat alapján az oktatás színvonalát az alábbiak szerint ítélte meg: -
a Gépészmérnöki, műszaki informatikai, a Szervező és informatika szakon elfogadható jó,
-
a Mérnöktanár és műszaki oktató szakon nemzetközileg is elfogadható jó,
- a Biztonságtechnikai mérnök szakból a Bizottság nem tudott állást foglalni, mivel a több intézményben folyó képzés felülvizsgálati módszerére az OAB kézikönyv nem tér ki. 2. Kandó Kálmán Műszaki Főiskola A felsőoktatásról szól 1993. Évi LXXX. Törvény (Ftv.) 81. §. (4) és a 122. §-ban foglaltak értelmében az Akkreditációs Bizottság akkreditációs eljárás keretében az érintett kérésére értékelte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán folyó képzés és a tudományos kutatás színvonalát. A vizsgálat eredményét a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) plénuma megtárgyalta és 199/3/III/4. Sz. határozatában megállapította, hogy: a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola képzési és kutatási tevékenysége a MAB által az akkreditáció feltételéül szabott minőségi követelményrendszernek eleget tesz, kivéve az Ftv. 4.§. (1) bekezdés b) pontjában támasztottakat, mert a Főiskola csak egy tudományágban – a 71
műszaki tudományágban – folytat kutatási, illetve fejlesztési tevékenységet. Ezért a MAB Plénuma – az Ftv. 122. §. (2) bekezdésére való hivatkozással – a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 2000. június 30-ig szóló akkreditációját javasolja; az akkreditációs értékelés során a MAB a Főiskola alábbi szakjait vizsgálta: Villamosmérnök szak, főiskolai szint, nappali tagozat 6 féléves alapképzés; esti tagozat, 8 féléves alapképzés; levelező tagozat, 8 féléves alapképzés; Mérnök-tanár szak, főiskolai szint, nappali tagozat 8 féléves alapképzés; Műszaki oktató szak, főiskolai szint, levelező tagozat 6 féléves alapképzés; Műszaki menedzser szak, főiskolai szint, nappali tagozat 7 féléves alapképzés; esti tagozat 8 féléves alapképzés; levelező tagozat 8 féléves lapképzés; Műszaki informatika szak, főiskolai szint, nappali tagozat 6 féléves alapképzés; esti tagozat, 8 féléves alapképzés; Integrált mérnök szak, magyar főiskolai, angol egyetemi szint, nappali tagozat 6 féléves alapképzés; Biztonságtechnikai szak, főiskolai szint, nappali tagozat 6 féléves alapképzés; Mérnök-tanár szak, főiskolai szint, levelező tagozat 4 féléves kiegészítő alapképzés;
3. Könnyűipari Műszaki Főiskola A felsőoktatásról szóló 1993. Évi LXXX. Törvény (Ftv.) 81.§. (3) és a 122. §ban foglaltak értelmében az Akkreditációs Bizottság akkreditációs eljárás keretében az érintett kérésére értékelte a Könnyűipari Műszaki Főiskolán folyó képzés és a tudományos kutatás színvonalát. A vizsgálat eredményét a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) plénuma megtárgyalta és 1998/2/VII/1. Sz. határozatában megállapította, hogy: - A Könnyűipari Műszaki Főiskola képzési és kutatási tevékenysége a MAB által az akkreditáció feltételéül szabott minőségi követelményrendszernek eleget tesz, kivéve az Ftv. 4.§ (1) b) bekezdésben támasztottakat, ugyanis a Főiskola nem több tudományágban folytat kutatási, illetve fejlesztési tevékenységet. A Plénum – az Ftv. 122. § (2) bekezdésére való hivatkozással – a Könnyűipari Műszaki Főiskola 2000. június 30-ig szóló akkreditációját javasolja. - A Főiskolán folyó szakok akkreditációs értékelése során a MAB minőségi kifogást nem talált. A Főiskola az alábbi szakokon folytat képzést: Könnyűipari mérnök szak: nappali: 6 félév, levelező: 8 félév Szakirányok: - Bőr-textilvegyész - Bőrfeldolgozó ipari - Csomagolás-technológia - Minőségbiztosítás - Nyomdaipari - Papírgyártó-feldolgozó - Ruhaipari - Textilipari.
72
A Budapesti Politechnikum (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Könnyűipari Műszaki Főiskola, Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola) szervezésében folyó Biztonságtechnikai szak akkreditációs értékelése a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola akkreditációját követően zárható le.
73
SZMSZ 5. Függeléke A Budapesti Műszaki Főiskola tevékenységi köreinek TEÁOR szerinti felsorolása Az intézmény állami alapfeladatai körében végzett tevékenysége: 8032 8033 8034 8040 8054 8059 2211 5513 5523 9231 9240
Főiskolai oktatás Felsőfokú továbbképzés Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés Felnőtt és egyéb oktatás Oktatási, nevelési, módszertani feladatok végzése Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Könyv- és zeneműkiadás Diákotthoni, kollégiumi ellátás Diákétkeztetés Könyvtári szolgáltatás Sporttevékenység szolgáltatás
Az intézmény kiegészítő és vállalkozási tevékenység keretében ellátható tevékenysége: 2219 Egyéb kiadói tevékenység 2221 Nyomdaipari termékek gyártása 2961 Gépek és berendezések javítása 2962 Gépek és berendezések technológiai szerelése 5190 Külkereskedelem 5524 Munkahelyi vendéglátás 7010 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 7129 Egyéb gépek és gépi berendezések kölcsönzése 7210 Hardver szaktanácsadás 7220 Szoftverkészítés,- szaktanácsadás és ellátás 7240 Adatbanki tevékenység 7290 Egyéb számítástechnikai szolgáltatás 7422 Szakmai, tervezési tanácsadás 7423 Műszaki tesztelés és elemzés 8024 Szakiskolai oktatás 8051 Tanórán kívüli oktatási ellátás 7310 Műszaki, természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 7320 Humán- és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 7421 Építészeti, építőmérnöki tevékenység és ehhez kapcsolódó építőmérnöki tanácsadás, szakértés 5514 Egyéb korlátozottan igénybevehető szálláshely szolgáltatás 8040 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás.
74
9250 Egyéb pihenő-szórakoztató szolgáltatás 7430 Hirdetési tevékenység 7499 Máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 9309 Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás Az intézmény maga dönt az e tevékenységek körében keletkezett bevételi előirányzatának felhasználásáról a mindenkor érvényes törvények és rendeletek keretei között.
75
SZMSZ 6. Függelék A Budapesti Műszaki Főiskola kezelésében lévő ingatlanok és tartós bérlemények 1. A jogelőd intézmények kezelésében lévő ingatlanok: a) Bánki Donát Műszaki Főiskola Központi épület Budapest, Népszinház u. 8. Kollégium Budapest, Podmaniczky u. 8. Üdülő Zamárdi, Batthyány u. 56. b) Kandó Kálmán Műszaki Főiskola - Budapest Központi épület Bp. VIII. Tavaszmező u.17. Oktatási épületek Bp. VIII. Tavaszmező u.15. Bp. VIII. Tavaszmező u.9. Bp. III. Nagyszombat u.19. Bp. III. Bécsi út 94-96. Sportpálya Bp. III. Doberdó út Kollégium Bp. III. Bécsi út 104-108. - Üdülő
Balatonszepezd Gesztenyesor 21.
- Székesfehérvár, Oktatási épület Kollégium
Budai út 45. Budai út 43. Gyümölcs u. 10.
c) Könnyűipari Műszaki Főiskola Központi épület Kollégium
Budapest Doberdó u.6. Budapest Doberdó u.6.
2. Tartósan bérelt ingatlanok: a) Kiscelli úti Általános Iskola Oktatási helyiségek, laborok Budapest, III., Kiscelli út 78-82 b) Bánki Donát Műszaki Főiskola Anyagvizsgáló labor Budapest, VIII., Bezerédi u. 3. c) Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Labor- oktatási helyiségek Budapest VIII., Magdolna u. 4.
76
SZMSZ 12. függelék BMF Védelmi Biztonsági Igazgatási Rendszere
Oktatási Minisztérium Hatóságok
Rektor Biztonságszervezési és Ellenőrzési csoport Csoportvezető – adminisztrátor Polgári védelmi szakreferens Tűzvédelmi szakreferens Munkavédelmi szakreferens Vagyon- és személyvédelmi szakreferens Környezetvédelmi szakreferens Veszélyes anyagok szakreferens Védelmi Biztonsági Operatív Szervezet
BGK ügyintéző
KVK ügyintéző
KGK ügyintéző
NIK ügyintéző
RKK ügyintéző
GMF ügyintéző
Központi egységek ügyintéző
77
SZMSZ 13. függelék
A Minőségirányítási rendszer felépítése
78
79
11/a melléklet
BMF vezetői megbízás és felmentés eljárási rendje
Vezetői megbízatás
Előterjesztő
Véleményező
Dönt
Megbízó (kinevező)
főiskolai rektor tudományos rektorhelyettes rektorhelyettes
rektorhelyettes főiskolai rektor
TT
FT
TT, FT
főiskolai rektor
miniszterelnök főiskolai rektor
főiskolai rektor
FMVPVB, FT
főiskolai rektor
főiskolai rektor
főtitkár
főiskolai rektor
FMVPVB, FT
főiskolai rektor
főiskolai rektor
gazdasági főigazgató
főiskolai rektor
Okt. min. FMVPVB, FT gazdasági Rektori főigazgató Tanács főiskolai TT, rektor főiskolai rektor kari KMVPVB, főigazgató KT
főiskolai rektor
főiskolai rektor
kari főigazgató
kari főigazgató
kari főigazgató
kari főigazgató
kari főigazgató
kari KMVPVB, kari főigazgató IT főigazgató KT intézetIT intézet igazgató igazgató
kari főigazgató
főmérnök főkönyvelő kari főigazgató kari főigazgatóhelyettes kari hivatal vezetője intézetigazgató intézetigazgatóhelyettes kollégium igazgató könyvtár igazgató oktatási igazgató
főiskolai rektor főiskolai rektor főtitkár
KT
FHÖK FT FT Rektori Tanács
KT
főiskolai rektor főiskolai rektor -
gazdasági főigazgató főiskolai rektor
kari főigazgató főiskolai rektor főiskolai rektor főtitkár
Megbízatás max. ideje, ismételhetősége 4 év, egyszer főiskolai rektor megbízási ideje, többször főiskolai rektor megbízási ideje, többször egy év eltolással a főiskolai rektorhoz képest, többször 5 év, többször megállapodás szerint 4 év, egyszer kari főigazgató megbízási ideje, többször egy év eltolással a kari főigazgató megbízási idejéhez képest, többször 5 év, többször intézetigazgató, megbízási ideje, többször 5 év, többször 5 év, többször megállapodás szerint
80
osztályvezető intézeti tanszék, intézeti lektorátus-, szakcsoport vezető
főtitkár, gazd. főig. intézetigazgató
_ IT
főtitkár, gazd. főig. intézetigazgató
főtitkár gazd. főig. kari főigazgató
megállapodás szerint intézetigazgató megbízási ideje, többször
Rövidítések: MAB – Magyar Akkreditációs Bizottság FT- Főiskolai Tanács, KT- Kari Tanács, IT – Intézeti Tanács FHÖK – Főiskolai Hallgatói Önkormányzat TT - Tudományos Tanács FMVPVB – Főiskolai Magasabb Vezetői Pályázatokat Véleményező Bizottság KMVPVB – Kari Magasabb Vezetői Pályázatokat Véleményező Bizottság
81
11/b melléklet Az oktatói munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának létesítésével és megszüntetésével összefüggő eljárási rend
Oktatói besorolás
Javaslattevő
Véleményező
főiskolai tanársegéd, adjunktus, további oktatók
intézetigazgató
IT
főiskolai docens, vezető nyelvtanár
intézetigazgató, kari főigazgató, főiskolai rektor
IT KT FT
főiskolai tanár
intézetigazgató, kari főigazgató, főiskolai rektor
egyetemi tanár
intézetigazgató, kari főigazgató, főiskolai rektor
mestertanár
intézetigazgató, kari főigazgató, főiskolai rektor
MAB IT KT FT MAB IT KT FT IT KT FT
Dönt
Kinevező
átruházott kari főigazgató hatáskörben a kari főigazgató főiskolai rektor
főiskolai rektor
oktatási miniszter
miniszterelnök
oktatási miniszter
köztársasági elnök
főiskolai rektor
főiskolai rektor
11/c melléklet Nem oktató besorolású dolgozók kinevezésének és felmentésének eljárási rendje
82
Kinevezési hely intézet Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Rektori Hivatal kari hivatal kollégium könyvtár
Kinevező intézetigazgató, a kari főigazgató egyetértése mellett gazdasági műszaki főigazgató főtitkár hivatalvezető, a kari főigazgató egyetértése mellett kollégiumigazgató könyvtárigazgató
83
14. melléklet
BMF rektorhelyettesek feladatjegyzéke A főiskolai rektor munkáját (SzMSz 12.§. (2) bekezdés négy rektorhelyettes)
tudományos rektorhelyettes, oktatási rektorhelyettes intézményfejlesztési rektorhelyettes, informatikai rektorhelyettes
közreműködésével végzi, az alábbi feladatköri megosztásban. Az általános rektorhelyettesi feladatokat – a főiskolai rektor által meghatározott módon és körben a – főiskolai rektor által megbízott rektorhelyettes látja el. a.) oktatási rektorhelyettes feladatai: -
-
-
a főiskolán folyó oktatási tevékenység koordinálásával kapcsolatos főiskolai szintű teendők ellátása, az ügyintézés felügyelete, irányítása és ellenőrzése, a főiskolai szintű tantervi irányelvek kidolgozása, a Főiskola felsőfokú szakképzésének koordinálása, a Főiskola kollégiuma tevékenységének felügyelete, a NEPTUN Hallgatói Tanulmányi, Információs és Pénzügyi Rendszer felügyelete, a hallgatók jegyzetellátásával kapcsolatos feladatainak irányítása, a humánpolitikai tevékenységgel kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása, kapcsolattartás a Főiskolai Hallgatói Önkormányzattal, a főiskolai MAB jelentések elkészítésének koordinálása, irányítása, az intézmény oktatási tevékenységének fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepciók kidolgozása és végrehajtásának szervezése, minden olyan feladat, amivel a főiskolai rektor megbízza, a főiskolai rektor által meghatározott módon és körben aláírási, kiadmányozási és utalványozási jogkör gyakorlása.
b) tudományos rektorhelyettes feladatai: -
a főiskolán folyó tudományos kutatómunka koordinálásával kapcsolatos főiskolai szintű teendők ellátása, az ügyintézés felügyelete, irányítása és ellenőrzése, a hatáskörébe tartozó főiskolai szintű pályázati tevékenység koordinálása, a Pályázati és Vállalkozási Iroda tevékenységének felügyelete,
84
-
-
-
a Főiskola Tudományos Tanácsa elnöki feladatainak ellátása, tevékenységének felügyelete, a tudományos továbbképzéssel kapcsolatos feladatok koordinálása, a tudományos diákköri tevékenység főiskolai szintű felügyelete, a Főiskola kutatási és vállalkozási tevékenységének koordinálása, a főiskolai Könyvtár tevékenységének felügyelete, minden olyan feladat, amivel a főiskolai rektor megbízza, a főiskolai rektor által meghatározott módon és körben aláírási, kiadmányozási és utalványozási jogkör gyakorlása.
c.) intézményfejlesztési rektorhelyettes feladatai: -
intézményfejlesztési tevékenység és pályázatok koordinálása, főiskolai fejlesztési beruházások felügyelete, megvalósítás koordinálása, ellenőrzése, egyéb pénzügyi források feltárása, pályázatok előkészítése, az intézmény fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepciók végrehajtásának szervezése, a BMF Védelmi Biztonsági Igazgatási Rendszerének működtetése, minden olyan feladat, amivel a főiskolai rektor megbízza, a főiskolai rektor által meghatározott módon és körben aláírási, kiadmányozási és utalványozási jogkör gyakorlása.
d.) informatikai rektorhelyettes feladatai: -
-
-
a Főiskola informatikai rendszerének fejlesztése és az üzemeltetés irányítása, Főiskola központi informatikai szolgáltatásinak (NEPTUN, TÜSZ, könyvtári rendszer, Web, e-mail, internet) fejlesztése és üzemeltetésének irányítása, informatikai pályázati tevékenység szakmai koordinálása, a Főiskola honlap koncepciójának kidolgozása és gondozása, a Rektori Hivatal Informatikai Osztályának irányítása, minden olyan feladat, amivel a főiskolai rektor megbízza, a főiskolai rektor által meghatározott módon és körben aláírási, kiadmányozási és utalványozási jogkör gyakorlása.
85
