A BALASSAGYARMATI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA 2012. év
1. B e v e z e t ő
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 119. § k./ pontja értelmében a bíróság elnöke évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit - a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről; - a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről; - a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról; - a megelőző naptári évben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.
Mindezen törvényi kötelezettségének eleget téve a 2012. évre vonatkozó tájékoztatómat, az összbírói értekezlet részére a bíróság elnöke által készítendő tájékoztató szerkezetéről és tartalmáról szóló 1/2013. (II. 5.) OBH elnöki ajánlásban foglaltak alapján, az alábbi tartalommal teszem meg.
2. A
b í r ó s á g
sz e m é ly i
á l l o m á ny a
2.1. A bíróság létszámhelyzetének általános alakulása 2.1.1. pont alatt bemutatom a 2012. év január 1-jei és december 31-ei állapot szerinti összes engedélyezett, tényleges, dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői, írnoki és fizikai létszám alakulását. 2012. január 1-jei
2012. december 31-ei állapot
bíró
engedélyezett tényleges dolgozó
52 52 51
52 50 46
titkár
engedélyezett tényleges dolgozó
11 12 11
11 13 13
fogalmazó
engedélyezett tényleges dolgozó
10 4 4
10 3 3
tisztviselő
engedélyezett tényleges dolgozó
101 95 95
104 91 90
bírósági ügyintéző (a tisztviselői létszámon belül) engedélyezett 5 tényleges 5 dolgozó 5
8 8 8
írnok
engedélyezett tényleges dolgozó
11 17 17
11 23 23
fizikai
engedélyezett tényleges dolgozó
44 46 45
44 44 43
Az engedélyezett létszámban kizárólag a tisztviselői kar körében történt változás a 115/2012. (VI.8.) OBHE számú határozat alapján. Ezen határozattal a Balassagyarmati törvényszéken 2012. június 15-ei hatállyal 3 bírósági ügyintézői álláshely rendszeresítésére került sor. A bírákat illetően az engedélyezett és a tényleges, valamint a dolgozói létszám közötti különbség oka egyrészt a korábban hatályos jogszabályi rendelkezések folytán a 62. életévüket betöltött bírák szolgálati jogviszonyának megszüntetése, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, másrészt gyermekvállalás miatti tartós távollét. A titkári, fogalmazói engedélyezett álláshelyek betöltésének átjárhatósága okán a titkári álláshelyek betöltésére helyeztük a hangsúlyt, mely álláspontom szerint támogatja azon stratégiai cél megvalósítását, miszerint a bírák adminisztratív munkaterhét csökkentsük, a munkaterhet arányosítsuk és megfelel azon változtatási igénynek is, hogy a magasan kvalifikált bírói munkaerő az ideje és energiája nagy részét ne olyan jellegű feladatokkal töltse, mely jogvégzett, de olcsóbb munkaerő útján is elvégezhető.
2.4. A bírósági titkári létszámhelyzet 2.4.1. A létszámhelyzet lényegi változásai tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon. Balassagyarmati Törvényszék
2012. január 1.
2012. december 31.
bírói létszám
Engedélyezett
2
2
20
Tényleges
2
2
19
Dolgozó
2
2
19
2012. január 1.
2012. december 31.
bírói létszám
Engedélyezett
4
4
13
Tényleges
3
5
13
Dolgozó
3
5
10
2012. január 1.
2012. december 31.
bírói létszám
Engedélyezett
3
3
12
Tényleges
4
4
13
Dolgozó
3
4
13
2012. január 1.
2012. december 31.
bírói létszám
Engedélyezett
1
1
3
Tényleges
3
2
3
Dolgozó
2
2
2
2012. január 1.
2012. december 31.
bírói létszám
Engedélyezett
1
1
4
Tényleges
--
--
2
Dolgozó
--
--
2
Balassagyarmati Bíróság
Salgótarjáni Bíróság
Városi
Városi
Pásztói Városi Bíróság
Salgótarjáni Bíróság
Munkaügyi
2.5. A fogalmazói létszámhelyzet 2.5.1. A létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon Balassagyarmati Törvényszék
2012. január 1.
2012. december 31.
Engedélyezett
2
2
Tényleges
2
2
Dolgozó
2
2
2012. január 1.
2012. december 31.
Engedélyezett
3
3
Tényleges
1
1
Dolgozó
1
1
2012. január 1.
2012. december 31.
Engedélyezett
3
3
Tényleges
1
--
Dolgozó
--
--
2012. január 1.
2012. december 31.
Engedélyezett
2
2
Tényleges
--
--
Dolgozó
--
--
2012. január 1.
2012. december 31.
Engedélyezett
--
--
Tényleges
--
--
Dolgozó
--
--
Balassagyarmati Városi Bíróság
Salgótarjáni Városi Bíróság
Pásztói Városi Bíróság
Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság
2.6. A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet 2.6.1. A létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéken és egyes járásbíróságokon. A Balassagyarmati Törvényszéken a tárgyév január 1-jén 3 engedélyezett bírósági ügyintézői álláshellyel rendelkeztünk, mely június 15-től 5 főre emelkedett. Ehhez képest a tényleges és dolgozói létszám szeptember 15. napjától 4, míg november 1-től 5 fő volt. A végrehajtási ügyintézői álláshely száma 1 fő, e vonatkozásban változás nem történt.
A Balassagyarmati Városi Bíróságon június 15. napjától rendelkezünk 1 engedélyezett bírósági ügyintézői álláshellyel, a tényleges és dolgozói álláshely szeptember 15. napjától 1 fő. Végrehajtási ügyintéző a Balassagyarmati Városi Bíróságon nincs, a végrehajtási ügyszakba beosztott bírósági titkárok látják el a végrehajtási ügyintézői feladatokat.
A Salgótarjáni Városi Bíróságon a bírósági ügyintézői, illetőleg végrehajtási ügyintézői számban változás a tárgyévben nem történt, mindkét tevékenységet egy engedélyezett álláshely alapján látja el a dolgozó, így a tényleges és dolgozói létszámhelyzet is megegyezik az engedélyezettel. A Pásztói Városi Bíróságon bírósági ügyintézői álláshely nincs, egy engedélyezett tényleges és dolgozó végrehajtási ügyintéző tevékenykedik. A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon egy engedélyezett tényleges és dolgozó bírósági ügyintéző látja el a feladatokat. 2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete.
2.7.1. A létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon. 2012. január 1.
2012. december 31.
engedélyezett
tényleges
dolgozó
engedélyezett
tényleges
dolgozó
47
47
47
47
42
41
írnok
3
4
4
3
7
7
fizikai
28
29
28
28
27
26
20
14
14
20
13
13
írnok
3
7
7
3
9
9
fizikai
---
--
--
--
--
--
20
19
19
20
18
18
írnok
1
2
2
1
3
3
fizikai
9
9
9
9
12
12
tisztviselő
6
6
6
6
5
5
írnok
1
2
2
1
3
3
fizikai
4
4
4
4
4
4
tisztviselő
--
1
1
--
2
2
írnok
3
2
2
3
1
1
fizikai
3
3
3
3
3
3
Balassagyarmati Törvényszék
tisztviselő
Balassagyarmati Városi Bíróság
tisztviselő
Salgótarjáni Városi Bíróság
tisztviselő
Pásztói Bíróság
Városi
Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság
3. A b í r ó s á g
ü gy f o r g a l m i
a d a t a i
3.1. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános adatai, tendenciái az előző három év viszonylatában. Az ügyforgalmi adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza külön bontva a törvényszék, valamint a helyi bíróságok peres és nemperes ügyforgalmát. A helyi bíróságok peres, nemperes ügyforgalmi adataira - a szabálysértési és a Pásztói Városi Bíróság büntető ügyszakának kivételével - az ügyek számának csökkenése, stagnálása jellemző, a befejezések száma pedig elérte vagy megközelítette az érkezések számát, így a folyamatban lévő ügyek aránya lényegesen nem változik. A szabálysértési ügyek számának drasztikus emelkedésének oka a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. hatályba lépésével a szabálysértési értékhatár maximumának 20.000.-Ft-ról 50.000.-Ft-ra emelkedése, a pénzbírság és a helyszíni bírság önkéntes teljesítési kötelezettségének törvényi előírása, valamint az a tény, hogy az átváltoztatásról a bíróságnak az ügy érkezésétől számított 30 napon belül tárgyaláson kell döntenie, s nem hagyható figyelmen kívül az a tapasztalati tény sem, miszerint a pénzbíróság, helyszíni bírság alkalmazása a szabálysértési hatóságok által szélesebb körűvé vált. Városi bíróságainkon a 2011. évi 1913-as szabálysértési ügyérkezéshez képest 2012. évben 4023 db ügy érkezett, tehát több, mint duplájára nőtt az ilyen tárgyú eljárások száma. A Pásztói Városi Bíróság büntető ügyszakában a többi helyi bíróságtól eltérően nőtt az érkezések száma, s a befejezések aránya jelentősebben elmaradt, így a folyamatban lévő ügyek száma megemelkedett. Ezen kedvezőtlen számadatok okaként azt a tényt lehet megjelölni, miszerint a büntető ügyek ellátását a tárgyév egy részében kizárólag kirendelés útján tudtuk megoldani. A törvényszék peres ügyforgalma általánosságban kedvező adatokat mutat, minden ügyszakban csökkent a folyamatban lévő ügyek száma. Bíróságainkra 2012. évben 13723 db peres, nemperes ügy érkezett, a 2011. évi 12099-es számadattal szemben, ami emelkedést jelent, de még mindig lényegesen kevesebb a 2010-es évi 17093 -as ügyérkezéshez képest. 3.2. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek tárgyévi általános és lényegi adatai országos összehasonlításban. Az ügyforgalom 2012. évi alakulásának bemutatása országos összehasonlításban a 2. sz. mellékletben foglaltak szerint. Az összehasonlításból megállapítható, hogy az országban érkezett peres, nemperes ügyek 1,6 %-a érkezett a Balassagyarmati törvényszékre és bíróságaira, ugyanilyen arányú a folyamatban maradt ügyek száma is. Ha a befejezési mutatókat nézzük, az megfelel az országos adatoknak. Általánosságban az adatokat részleteire, ügyszakokra, ítélkezési szintekre bontva szintén az állapítható meg, hogy az érkezések, befejezések, a folyamatban maradt ügyek számának tendenciái, dinamikája az országos folyamatokhoz igazodik. Ez alól két irányban találhatunk eltérést. Egyrészt törvényszékünk elsőfokú ügyei az országos adatoktól alacsonyabb mértékű érkezést mutatnak, másrészt viszont a szabálysértési ügyek számának érkezése az országos átlagot meghaladja.
3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes helyi bíróságokon a különféle ügyszakokban. Az egyes helyi bíróságokon kialakult ügyforgalomról a 3. sz. melléklet tartalmaz adatokat, mely táblázatokat az 1. sz. melléklet előző évi adataival összevetve a Szabs. törvény 2012. április 15-i módosítása folytán drasztikusan
megnőtt szabálysértési ügyek számának kiemelése indokolt. A polgári peres ügyek száma csökkent, tehát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv-nek a vagyonjogi perekre vonatkozó pertárgy érték változásai ügyszám emelkedést nem okoztak.
3.4. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki elsőfokon a különféle ügyszakokban. A törvényszéki elsőfok ügyforgalmi adatait a 4. sz. melléklet tartalmazza a tárgyévre vonatkozóan. A törvényszék elsőfokú ügyeit illetően 2012-ben büntető ügyszakban is és civilisztikai ügyszakban is csökkent az ügyérkezés, nőtt a befejezések száma, csökkent a folyamatban maradt ügyek nagysága. A polgári ügyszakban az előző pontnál említett Pp. szabály módosítás okozhatott volna változást, azonban kimutatható lényeges hatása törvényszékünkön 2012-ben nem mutatkozik. A polgári ügyszakban a törvényszéken is és a helyi bíróságokon is csökkent az ügyérkezés, így a vagyonjogi perekre vonatkozó pertárgyérték változás, az ügyérkezések számának eltolódása a helyi szintre nem tetten érhető. A kiemelt jelentőségű ügyek száma a következők szerint alakult: polgári ügyszak
gazdasági ügyszak
büntető ügyszak
folyamatban volt
1
2
1
érkezett
--
3
8
befejezett
1
3
1
folyamatban van
--
2
8
3.5. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki másodfokon különféle ügyszakokban. Az 5. számú mellékletben mutatom ki a törvényszék másodfokú ügyforgalmi adatait. Az egyes ügyszakokban a büntető és munkaügy terén növekedett a fellebbezett ügyek száma, azonban a befejezések száma ezt meghaladta, így a folyamatban maradt ügyek száma kedvezően alakult. Kiemelt jelentőségű ügy másodfokon kizárólag büntető ügyszakban található az alábbiak szerint: előző évről folyamatban nem volt kiemelt jelentőségű ügy, a tárgyévben 4 érkezett, 2 befejezést nyert, így 2 maradt folyamatban.
7. A b í r ó k, i g a z s á g ü gy i a l k a l m a z o t t a k é r t é k e l é s e
7.1. A bírók munkájának értékelése és az alkalmatlansági eljárások gyakorlata Törvényszékünkön 2012. évben bíróval szemben alkalmatlansági eljárásra nem került sor. A bírák értékelésére a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. tv. V. fejezete alapján, valamint a bíró és bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló 4/2011. OIT szabályzat alapján került sor. Az adott évre vonatkozóan a bírák munkájának értékelését a törvényszék elnöke az éves munkatervben meghatározza, majd a fent hivatkozott rendelkezésekben foglalt határidők figyelembevételével bíránként kijelöli a vizsgálat kezdő időpontját, a vizsgált időszakot és a vizsgálat befejezésének időpontját is. A vizsgálatot minden esetben a szakmai kollégiumvezetők folytatták le, értékelés tervezetet készítettek, míg a végleges értékelést a törvényszék elnöke határozta meg.
A vizsgálatok lefolytatása során az értékelést lefolytató szakmai vezető figyelemmel volt az adott bíró által intézett ügyek jellegére, s így amennyiben a bíró az adott ügyszak több területén is tevékenykedett, a vizsgálat minden ügytípusra kiterjedt. Minden esetben sor került legalább 50 db irat részletes áttekintésére, 2 tárgyalási napon a bíró tárgyalási tevékenységének vizsgálatára, a vizsgált bíróra vonatkozó, továbbá összehasonlító statisztikai adatok beszerzésére. A bíró munkájának értékeléséhez elvégzett vizsgálat törekedett részletesen bemutatni a bíró ítélkezési tevékenységét, e körben kiterjedt az időszerűség vizsgálatára, a tárgyalási napok számára, a tárgyalási napok kihasználtságára, a tárgyalás elhalasztásának indokoltságára és a határozatok határidőben történő írásba foglalásának vizsgálatára. A vizsgálat minden esetben nyomon követte az egyes ügyekben a bíró tény és joganyag ismeretét, az eljárási szabályok és az ügyviteli szabályok érvényesítését is. Minden esetben sor került a vizsgált bíró beosztási helye szerinti elnök véleményének kikérésére, továbbá az értékelés tervezet és a vizsgált anyag megküldésre került a Fővárosi Ítélőtábla, illetve a Kúria szakági kollégiumvezetője részére észrevételezés céljából. Mindezeket követően kerül a vizsgálati anyag a törvényszék elnökéhez beterjesztésre a végső értékelés elvégzése érdekében, majd sor kerül az értékelés ismertetésére, melyen az értékelt és az értékelést végző bíró, illetőleg szakmai vezetőn kívül a beosztás helye szerinti elnök részvételére is sor kerül. Civilisztikai ügyszakban 2012. évben 4 bíró értékelésére, míg büntető ügyszakban 2 bíró munkájának értékelésére került sor.
7.2. A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének a gyakorlata A Balassagyarmati Törvényszéken mind a büntető, mind a civilisztikai fellebbezési ügyszakban a tanácselnöki feljegyzések vezetésére a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1999. OIT szabályzat 23/A.§ (1) bekezdése alapján kizárólag indokolt esetben került sor. A fellebbezési ügyszakban tevékenykedő bírák által kialakított álláspontnak megfelelően ilyen indokolt esetnek tekinthető amennyiben az adott ügy elintézése kiemelkedően jó, avagy az ügy elintézése során kirívó szabálytalanság, jogszabálysértés vagy eljárási szabály be nem tartására kerül sor.
2012. évben mind a civilisztikai, mind a büntető ügyszakban 5 tanácselnöki feljegyzés készítése történt, s ezek ismertetésére a kollégiumvezetők által a tárgyévet követő év elején került sor. A törvényszék elsőfokú ügyeiben a Fővárosi Ítélőtábla által készített tanácselnöki feljegyzéseket az ítélőtábla a törvényszék elnökének évente két alkalommal juttatja el, melyeket a törvényszék elnöke továbbít, ismertetés végett, a szakmai vezetőknek. 7.3. A bírók ítélkezési tevékenységének mennyiségi és minőségi értékelésére kialakított egyéb módszerek. Törvényszékünkön a negyedévente megtartásra kerülő vezetői értekezletek állandó napirendi pontja az ügyforgalmi, időszerűségi adatok ismertetése a helyi, illetve a szakmai vezetők által. A vezetői értekezleteket követően minden ítélkezési szinten és ügyszakban bírói értekezlet tartására kerül sor, aholis a bírói tevékenység ügyforgalmi mutatói, a lényegi változások ismertetésre kerülnek. Bíróságunkon minden hónapban elkészül a bírák, illetve az önálló hatáskörben eljáró bírósági titkárokra vonatkozóan az egyéni tevékenységi kimutatás, amely tartalmazza az előző hónapról folyamatban maradt ügyek számát, a kiosztott, befejezett hó végén folyamatban maradt ügyek számát, a tárgyalási napok és az ítélettel befejezett ügyek mennyiségét. A civilisztikai fellebbezési ügyszakban ezen túlmenően havonta rendszeresen készített kimutatásban a bírák elsőfokú és másodfokú ítélkezési számadatai is szerepet kapnak, külön bontva a tanácselnökök és az előadó bírók tevékenységét, s jelölve a megtartott tárgyalási napokra kitűzött ügyek számát is.
Mindezen túlmenően törvényszékünkön minden hónapban a statisztikus a havi ügyforgalmi adatokról tájékoztatót készít, melyben az egyes ügyszakokra bontva, külön értékelve a másodfokú ítélkezés mutatóit, értékelést kap az aktuális ügyforgalmi adatok megjelölésén túl a hátralékmentes szinttől való eltérés is és a folyamatban maradt ügyek intenzitásának változása. 2012. évben a törvényszék elnöke elrendelte mindkét szakág igazgatási ellenőrzését is az első félévre vonatkozóan, mely mind a helyi, mind a törvényszéki ügyforgalmi adatok bemutatásával, elemzésével adott képet az első és a másodfokú ítélkezési tevékenységről. Mindezek a helyben kialakított módszerek hozzájárulnak ahhoz, hogy a bíró fel tudja mérni saját leterheltségét, illetve teljesítményét össze tudja hasonlítani a többi bíró tevékenységéhez is.
7.4. Az igazságügyi alkalmazottak értékelésének a gyakorlata. Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelésére az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. tv. IV. fejezete alapján került sor. Az alkalmazottak munkájának értékelését minden esetben a törvényszék elnöke rendelte el, egyrészt az értékelés szükségességét a munkatervben szerepeltette, másrészt az értékelendő személyek nevét és az értékelés elvégzésének határidejét megjelölve külön felhívó tájékoztatást adott az értékelést végző részére. Az igazságügyi alkalmazottak értékelését a gazdasági hivatal dolgozói vonatkozásában a gazdasági hivatal főosztályvezetője, az informatikusok vonatkozásában az informatikai osztályvezető, míg az egyéb alkalmazottak tekintetében a szakmai kollégiumvezető végezte el. A helyi bíróságokon a munkáltatói feladatokat ellátó elnök értékelte az igazságügyi alkalmazottakat. A bírósági titkárok, illetve fogalmazók értékelését beosztásuknak megfelelően az illetékes szakmai kollégiumvezetők látták el. A tisztviselők, írnokok, bírósági ügyintézők munkájának értékelése a jogszabályban előírt határidőben megtörtént, míg a bírósági titkárok, bírósági fogalmazók értékelésére bírói pályázat esetén, illetve bírósági titkári kinevezés esetén soron kívül sor került. 7.5. Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák száma. Törvényszékünkön 2012. december 31-én 5 bíró címzetes törvényszéki bírói címmel, 3 bíró pedig címzetes táblabírói címmel rendelkezett.
7.6. A főtanácsosi, vagy tanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma. A Balassagyarmati Törvényszéken 2012. december 31-én tanácsosi címmel 3 igazságügyi alkalmazott rendelkezett. Főtanácsosi cím adományozására nem került sor.
7.7. A bíróság által alapított elismerésben, díjban részesültek száma. 2012. évben a Nógrád Megyei Bíróság elnöke által alapított Elnöki Dicsérő Oklevélben az OBH elnökének 42.014/2012. OBH számú rendelkezése alapján törvényszékünkön egyetlen dolgozó sem részesült.
7.8. Az OBT által alapított elismerésben, díjban részesültek száma a tárgyévben. 2012-ben a Balassagyarmati Városi Bíróság nyugalmazott kezelőiroda vezetője részesült a Juhász Andor díj bronz fokozatában.
8. A z í t é l k e z é s h a t é k o ny s á g á t sz o l g á l ó i n t é z k e d é s e k
8.1. A szakmai munka és a jogegység támogatása. A szakmai munka és a jogegység támogatása körében a negyedévente megtartásra kerülő vezetői értekezleteken kerül meghatározásra az ügyforgalmi, ítélkezési adatok ismeretében, a kockázatok feltárása, s ennek alapján a szükséges intézkedések, előremutató lépések meghatározása. Ezt követően az igazgatási és a szakmai vezetők az elhangzottak alapján teljesítik a bírák tájékoztatását, mely során konkrét intézkedést tesznek a statisztikai mutatók, illetve az elhúzódó ügyek javítása, feldolgozása érdekében. Rendszeres bírói tanácskozás megtartására kerül sor mindkét ügyszakban, helyi bírósági szinten is, aholis az aktuális jogszabály változásokra, a szakmai vezetés által továbbított szakmai anyagokra támaszkodva történik az aktuálisan felmerülő jogalkalmazási kérdések megvitatása. Törvényszékünkön a Kúria jogegységi határozatai, illetve a kollégiumvezetőkhöz érkezett szakmai anyagok a belső honlapunkon keresztül közlést nyernek. Kollégiumvezetőink számára fontos fórum a kollégiumvezetők országos értekezlete, melyen megtárgyalják a javasolt jogalkalmazási kérdéseket, s erről a törvényszék bíráit tájékoztatják. Szakmai vezetőink nagyobb figyelmet fordítottak az ítélkezési tevékenység figyelemmel kísérésére, s az elvi kérdésben állást foglaló határozatok kiválasztására, felterjesztésére a Kúriára.
8.2. Kollégiumi ülések és szakmai tanácskozások. 8.2.1. Az állásfoglalások, szakmai anyagok elfogadásának és közzétételének a gyakorlata. Törvényszékünkön mind a büntető, mind a civilisztikai ügyszakban megtartott kollégiumi üléseken a megvitatott és a kollégium tagjai részére ismertetésre átadott szakmai anyagok tekintetében azok elfogadásáról a kollégium a kollégium ügyrendje szerint általában nyílt szavazással, szótöbbséggel döntött. Amennyiben a kollégium a szavazás folytán az egyes szakmai kérdésekben a többség által támogatott véleményre jutott, úgy arról kollégiumi állásfoglalást hozott. Az így meghozott állásfoglalások, illetve az elfogadott szakmai anyagok a belső honlapon keresztül a kollégiumi ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt ismertetést nyernek a törvényszék összes bírájával. A kollégiumi ülésekre készített szakmai előterjesztéseket, majd a kollégiumi ülés jegyzőkönyvét is minden esetben továbbítottuk a Fővárosi Ítélőtábla, illetve a Kúria illetékes kollégiumvezetője felé. A Kúria, illetve a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezetője által a szakmai előterjesztésekre tett észrevételeket szintén ismertettük a bírákkal, hasonlóképpen a felsőbb bíróságok által elkészített szakmai anyagokat és a kollégiumvezetők országos értekezletére készült tanulmányokat is.
8.2.2. Az egyes tanácsok működése során az adott évben felmerült szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések. Törvényszékünkön mind a polgári, mind a büntető fellebbviteli ügyszakban csupán kevés számú bíró ítélkezik, ezért a bírák között nem alakult ki szakosodás, s bíráink mind az első- mind a másodfokú ítélkezésben részt vesznek. A közvetlen munkatársi kapcsolatok folytán lehetőségünk nyílik a szakmai kérdések kötetlen formákban történő megbeszélésre. Az egyes ügyszakokban havi rendszerességgel bírói értekezlet megtartására is sor kerül, s az egyes tanácsok működése során felmerült szakmai problémák megvitatása elsődlegesen ezen körben történik. Amennyiben a szakmai probléma szélesebb körű egyeztetést, megbeszélést igényel, illetve a szakmai kérdésekben markáns véleményeltérés alakul ki, a szakmai kollégiumvezető az eltérő álláspontokat is magába foglaló szakmai anyagot készít, amelyet a kollégium ülése elé terjeszt. Ezen szakmai anyagok készítésében az adott kérdés felvetését
támogató bíró is részt vesz, s az adott értelmezésre szoruló vitaanyaghoz a Kúria, illetve a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumának a véleménye is beszerzésre kerül. A tárgyévben büntető ügyszakban egy kérdésben alakult ki markáns vélemény eltérés jogértelmezési kérdésben, s ez esetben a kollégiumvezető írásbeli előterjesztése alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 279. § (3) bekezdésben írt rendelkezés értelmezésével kapcsolatban alakított ki egységes álláspontot.
8.5. A tanúgondozás gyakorlata. Törvényszékünkön a tanúgondozási feladatokat jelenleg az irodavezetők látják el. A tanúszoba és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás kialakítása érdekében jelenleg folynak az előkészületek, így vizsgáljuk, hogy a törvényszéken van-e alkalmas helyiség a tanúszoba kialakításához, főleg van-e megfelelő hely a gyermeksarok létrehozásához. A kezelőiroda vezetője - igény esetén - a tanúkat telefonon, illetve személyes konzultáció során látja el a megfelelő felvilágosítással, mely kiterjed a tanúk jogaira és kötelezettségeire is. A tájékoztatás az irodavezető részéről megtörténik a tanúzási kötelezettség lényeges elemire, a megjelenési, a vallomástételi, a közreműködési, illetőleg az igazmondási kötelezettségre is. Tájékoztatja a tanút a bíróság elérhetőségéről, az igazolatlan távolmaradás következményeiről, a távolmaradás megfelelő kimentéséről és a tanú díjazásról. Az irodavezető a tanú bejelentésének tartalmáról feljegyzést készít és azt továbbítja az illetékes bírónak. Esetenként előfordul, különösen büntető ügyekben, hogy a folyosón várakozó tanút a terhelt, illetőleg hozzátartozói zaklatják, fenyegetik, illetve megpróbálják befolyásolni a tanúvallomás tartalmában. Ilyen esetben, amennyiben ezt jelzi a portaszolgálatnak, intézkedés történik annak érdekében, hogy a vádlott, illetőleg a tanú más-más folyosórészen várakozzon. A tanúgondozási feladatok konkrét kidolgozását követően terveink szerint az irodavezetők ezen kötelezettségét felváltva, bírósági titkár feladatává tennénk az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség biztosítását.
8.6. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás vonatkozásában a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXII. tv. módosította egyrészt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv-t, másrészt a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt, a büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. néhány rendelkezéseit, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. sz. törvényerejű rendeletet. A módosított szabályok 2012. július 29. napjával léptek életbe. A törvényszék mindkét ügyszakában a gyermekközpontú igazságszolgáltatás megvalósulása érdekében módosított rendelkezések maradéktalanul megtartásra kerültek.
8.9. Egyéb, az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések.
Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedésként a törvényszék elnöke részéről mind a helyi igazgatási vezetők, mind a szakmai vezetők felé elvárásként jelentkezett a 30 napon túli elintézetlen ügyek havi rendszerességgel történő vizsgálata a lajstrom kimutatás adatai szerint. Amennyiben a lajstrom egyéb adataiból az volt megállapítható, hogy az ügyben valamely beadvány nem került elintézésre, illetve 30 napon túl nem került sor a bíró részéről intézkedésre az adott iratban, az igazgatási vezető, illetve a kollégiumvezető ezt az eljáró bíró felé jelezte, kérve a szükséges intézkedés megtételét. A negyedévente megtartott vezetői értekezleteken a polgári ügyszakra vonatkozó 30 napos, illetve a büntető ügyszakra vonatkozó 60 napos határidők betartását, az erről szóló jelentést megtárgyaljuk.
A vezetői értekezletek állandó témája a két éven túli ügyek száma, valamint a bírák által készített részletes perkivonatok, igazgatási, szakmai vezetők általi vélemények értékelése. Az öt éven túli ügyekben a bírák havonta készítenek jelentést az eljárás során tett intézkedéseikről.
Ezen túlmenően az írásbafoglalási határidők betartása is rendszeres vizsgálatra kerül, melyről szintén jelentéstételi kötelezettsége van az ellenőrzést végző igazgatási és szakmai vezetőknek.
A 2012. évben az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések tételére a 2013. január 1-jétől felállításra került Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság munkájának gördülékeny megkezdése érdekében váltak szükségessé. Törvényszékünkön a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság székhelyén került kialakításra a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A KMB felállításához szükséges tárgyi eszközök feltérképezése megtörtént, továbbá a központi igazgatás felé jeleztük azt az igényt, miszerint a KMB bírói létszámának igényelt négy főre való bővülése esetén továbbá bírósági titkár vagy fogalmazó kinevezése miatt végleges megoldást egy nagyobb költségkihatású tetőtér kialakítás jelentené. Javasoltuk a törvényszéken rendelkezésre álló közigazgatási bíró által elfoglalt álláshely átcsoportosítását a KMBre azzal, hogy ezen átcsoportosítással a felálló KMB-n három munkaügyi bírói és egy közigazgatási bírói álláshely kialakítása szükséges és elégséges.
9. A b í r ó s á g o n b e l ü l i é s a z o n k í v ü l i ny i l v á n o s s á g
9.1. Az értekezleti rend gyakorlata.
Összbírói értekezlet
A törvényszék elnöke a munkatervben előzetesen meghatározott időpontban évente egy alkalommal összbírói értekezletet tart. Ennek időpontjáról köteles értesíteni a bírákat, míg az OBH elnökét az értekezletre meghívja. Az értekezleten a bírói tanács elnökének lehetőséget kell biztosítani a tájékoztatója megtartására és annak megvitatására.
A törvényszék elnöke az összbírói értekezlet tájékoztatóját az OBH elnöke által meghatározott szempontok figyelembevételével írásban készíti el, amelynek a megadott szempontokon kívül a központi intézkedéseket igénylő kérdések összegezését is tartalmaznia kell, valamint a bíróság(ok) előtt álló legfontosabb feladatokat. Az összbírói értekezleten a tájékoztatót követően lehetőséget kell biztosítani az értekezlet tagjainak, a meghívottaknak a véleményük kifejtésére, a munkaszervezéssel kapcsolatos javaslataik előterjesztésére.
Az elhangzott munkaszervezési és egyéb javaslatokra a törvényszék elnökének lehetőleg még az értekezleten szóban, vagy 30 napon belül írásban választ kell adnia.
Vezetői értekezlet A törvényszék elnöke évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart előre írásban meghatározott napirendi pontok alapján. A vezetői értekezletet a törvényszék elnöke a vezetőtársai javaslatait figyelembe véve készíti elő. A törvényszék elnöke a vezetői értekezlet előterjesztését általában szóban teszi meg.
A vezetői értekezlet résztvevői: -
a törvényszék elnöke,
-
elnökhelyettese,
-
a kollégiumok vezetői,
-
a járásbíróságok elnökei, elnökhelyettesei,
-
a bírói tanács elnöke,
-
a BGH vezetője,
-
bírói egyesület titkára,
-
sajtószóvivő,
-
belső ellenőr.
A vezetői értekezletre meg kell hívni az OBH Elnökét, valamint témától függően az informatikai osztályvezetőt. A vezetői értekezleten a bírósági vezetők, járásbíróságok elnökei, elnökhelyettesei az általuk vezetett bíróság ítélkezésével kapcsolatos feladataik teljesítéséről tájékoztatást adnak. Ennek eredményeként dönt a törvényszék elnöke az időszerű igazgatási teendőkről, feladatokról. A törvényszék elnöke a törvényszéket érintő fontos kérdésekben eseti vezetői értekezletet tarthat.
Hivatali értekezlet A törvényszék és a járásbíróságok elnökei a munkatervi előírásokra figyelemmel a nem bírói munkakörben dolgozók részére évente egy alkalommal értekezletet tart, -
melynek témája munkavégzésük általános értékelése,
-
felmerülő problémák és azok megválaszolása, eldöntése,
-
fegyelmi tájékoztató,
-
a dolgozót érintő, munkájával kapcsolatos jogszabály-változás ismertetése
-
felvetett kérdések megvitatása.
A törvényszék és a járásbíróságok elnökei a vezetői munka folyamatosságának biztosítása érdekében szükség szerint eseti értekezletet tart, amelyen az általa meghívottak vesznek részt.
Fogalmazói-titkári értekezlet A törvényszék elnöke évente egy alkalommal fogalmazók, titkárok részére értekezletet tart, melynek témája -
a fogalmazói képzés elméleti és gyakorlati tapasztalatainak ismertetése,
-
a fogalmazókat-titkárokat érintő jogszabály-módosítások ismertetése, megvitatása,
-
foglalkoztatásuk előrelátható tervezéséről, ütemezéséről tájékoztatás,
-
felmerülő problémák megválaszolása.
Az értekezleten a fogalmazóknak-titkároknak lehetőséget biztosítunk az oktatással, gyakorlattal, kapcsolatos véleményük kifejtésére.
Ülnöki értekezlet A törvényszéki, járási, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke az ülnökök részére a munkatervben meghatározott időpontban évente egy alkalommal értekezletet tart. Ennek során: ismerteti az ülnököket érintő jogszabály-változásokat, beszámol az ülnökök működésével kapcsolatos tapasztalatokról, egyben megtartja az ülnökök oktatását.
9.6. A „Nyitott Bíróság” program tárgyévi főbb eseményei.
Törvényszékünk az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett programhoz csatlakozva az illetékességi területünkön található középiskolák vezetőihez tájékoztató levéllel fordultunk annak érdekében, hogy a tájékoztatóban részletezett programok szervezésével segítsük elő azt, hogy a ma diákjaiból a jövőben művelt, jogtudatos állampolgárok váljanak. Fontosnak tartjuk azt, hogy a középiskolák tanulói minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzenek az igazságszolgáltatás, a bíróság működéséről, mely növeli általános élettapasztalatukat és segítséget nyújthat a pályaválasztás területén is. Kezdeményezésünket a középiskolák vezetőinek nagy része érdeklődéssel fogadta és ennek megfelelően elindult az együttműködés a Balassagyarmati Törvényszék, valamint a középiskolák között a „Nyitott Bíróság” program keretében. A program megvalósításához felvettük a kapcsolatot a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnokával annak érdekében, hogy a közvetlenül érettségi előtt álló diákok és az őket kísérő tanárok a büntetés-végrehajtási intézetet is megtekinthessék, kapjanak egy tájékoztatását annak működéséről, megismerjék az elítéltekkel kapcsolatos nevelőmunkát. Ezen együttműködés a bv. parancsnok kezdeményezésére kibővült azzal a lehetőséggel is, hogy a bv. intézet megtekintése mellett az intézetben működő, az elítéltekből szerveződött un. Fórum Színház előadását is meghallgathatják a diákok. Ezen program tényleges lebonyolítását a törvényszék elnökhelyettese végzi két bírósági titkár bevonásával.
2012. évben 3 program szervezésére került sor. 2012. november 26. napján a Salgótarjáni J.L. Seagull Szakképző Iskola 34 fő részvételével látogatta meg a Balassagyarmati bv. intézetet. 2012. november 27. napján a Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Szakközépiskola 44 fővel osztályfőnöki óra keretében tartott igényt az igazságszolgáltatással, a bíróvá válás módjával, az egyes igazságszolgáltatási szereplők tevékenységének bemutatásával kapcsolatos előadásra. 2012. december 10. napján a Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Szakközépiskola szintén 44 fővel tett látogatást a Balassagyarmati Bv. intézetben.
Összességében elmondható, hogy a „Nyitott Bíróság” program sikeresen zajlik a 2013. évben is. A program keretében meghirdetett választható lehetőségek folyamatos érdeklődést váltanak ki a középiskolák vezetőiből, diákjaiból.
9.7. Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségeken túlmenő módozatai.
Törvényszékünk az ügyfelek tájékoztatásának olyan módját, melyet jogszabály nem tesz kötelezővé, nem alkalmaz.
9.8. A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák.
2012. évben törvényszékünk nem jelentetett meg kiadványt, azonban a megyei bíróság elnöke megbízást adott levéltári gyakorlattal rendelkező személy részére a Nógrád megyei bíróságok és a bírósági épületek történetéről kézirat készítésére, kutató munka végzésére. A feladat végzése jelenleg folyamatban van.
9.9. A vezetői tisztségekre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata.
Az egyes vezetői tisztségekre érkezett pályaművek nyilvánossága törvényszékünkön 2012. évben akként teljesült, miszerint az egyes tisztségek elnyerése tárgyában vélemény nyilvánításra jogosult bírói, szakmai értekezlet tagjai részére a pályaművek átadásra kerültek.
12. A m u n k a v é g z é s t á r gy i f e l t é t e l e i
12.1. A bírósági épületek: A Balassagyarmati Törvényszék épülete („A”) 1992. évben lett átadva egy nagyobb felújítást követően, az akkori követelményeknek megfelelően, azonban financiális okokból a felújítás egy része elmaradt. Ezeket a munkálatokat folyamatosan igyekszünk pótolni, így a tetőszerkezet cseréjét megkezdtük. Az épület nyílászárói cserére szorulnak, valamint szükséges lenne korszerűsíteni az ingatlan fűtését, az elektromos hálózatát és a világítását is. A Nógrád Megyei Főügyészség a törvényszék épületén belül kapott helyet, s ezáltal az épület 17%-át használják. Tekintettel arra, hogy terjeszkedési lehetőségünk kizárólag az ügyészség által használt épületrészek felé valósulhatna meg, esetenként a tárgyalótermek használata gondot okoz, ezért ki lehet jelenteni, hogy az ítélkezési folyamat hatékonysága, gyakorlati megvalósítása szempontjából ezen terület részre is szüksége lenne a bíróságnak. A Törvényszék épületén belül helyezkedik el a Balassagyarmati Városi Bíróság („C”). Ezt az épületrészt a szakközépiskola kiköltözését követően 2000. évben tudtuk felújítani. A bírák külön szobákban végzik munkájukat és két bírói szoba között helyezkedik el a leíró traktus, ahol is a két bíróhoz beosztott leírók végzik a munkájukat. A Törvényszék külön álló épülete („B”) 1989. évben lett felújítva. Ebben az épületben található a Cégbíróság, Gazdasági bíróság, végrehajtó iroda, BV. iroda, és a belső ellenőr. A földszint akadálymentesítésére 2011. évben került sor EU-s pályázat útján. Ezen épület vonatkozásában 5 éven belül a fűtési rendszer korszerűsítése válik szükségessé, továbbá a tetőszerkezet héjazatának felújítása és a nyílászárók cseréje is megoldandó feladat. Az itt elhelyezett szervezeti egységek kulturált körülmények között dolgoznak, a bírák elhelyezése külön szobában megoldott. A Salgótarjáni Városi Bíróság épületének felújítása jelenleg folyamatban van, előreláthatólag a felújítás 2013. év október hónapjában befejeződik. A városi bíróság a Gazdasági Főiskolától bérelt épületben zavarmentesen működik. A havi bérleti díj 1500 ezer forint, mely összeg tartalmazza a rezsit is, ez így méltányosnak tekinthető.
A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság épülete a városi bíróság épületétől mintegy 100 métere helyezkedik el, erre tekintettel külön postázó egységet és pénztárat nem kell üzemeltetnünk. A 2013. január 1-től felállítást nyert Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság zökkenőmentes működéséhez bővítésre, felújításra van szükség, melyet 2013. évben a Salgótarjáni Városi Bíróság felújításával együtt fogunk végrehajtani. Az épület bővítése során akadálymentesítési munkálatok végrehajtására, valamint tetőtérbővítés kialakítására (1 bíró, 1 leírói, 1 titkári szoba, valamint 2 vizes blokk) kerül sor. A jelenlegi épület bár 2000. évben fel lett újítva, azonban a tetőtér beépítése elmaradt. A Pásztói Városi Bíróság épületét azért hogy a dolgozóknak elfogatható munkakörülményeket tudjunk biztosítani, több szakaszból álló részleges felújításokkal tettük alkalmassá. Az épület falainak vizesedését ún. lélegző vakolattal 1999. évben kiküszöböltük, ennek a garanciája 10-15 év, tehát ezt a műveletet pár év múlva meg kell ismételni. Ezen bíróság vonatkozásában is szükséges a fűtés modernizálása, hiszen a fűtés konvektor beépítése útján történik, valamint szükséges a nyílászárók cseréje is. Az épület földszintje 2010. évben EU-s pályázat útján akadálymentesítést nyert. A dolgozók elhelyezése és munkakörülményei jók, a két tárgyalóterem a kiegyensúlyozott munkához elégséges.
12.2. A bírósági épületek tárgyi felszereltsége (bútorzatának állapota). A bírósági épületek tárgyi felszereltsége jó, a dolgozók munkakörülményei elfogadhatóak, s ez a Salgótarjáni Városi Bíróság épületének felújításával, valamint a Közigazgatási és Munkaügyi bíróság felújításával megyénk összes bírósága vonatkozásában kijelenthető.
Törvényszékünk három személygépkocsival rendelkezik, melyek elöregedtek, éves futott km a 3 személygépkocsinál 74000 km. A személygépkocsik 8, illetve 9 évesek, s a december 31-i állapot szerint a Ford Mondeo 334.945 km-t, a VW Bora 205.368 km-t, míg a VW Polo 163.189 km-t futott. A Ford Mondeo személygépkocsi cseréjére központi intézkedésként 2013. márciusában sor kerül.
12.3.A bírósági irattárak helyzete. A bírósági irattárak állapota a bírósági épület állagához szorosan köthető, az irattárak többnyire szűkösek, nem felelnek meg az elvárásoknak és jogszabályi előírásoknak. Egyre gyakrabban kell általános selejtezéseket végrehajtani. Megoldást kell keresni az elektronikus irattározási lehetőségekre, ez természetesen költség és haszon függvénye.
12.4.A bűnjelkezelési raktárak helyzete A bűnjelek mennyisége drasztikusan emelkedik, az elhelyezésre szolgáló raktárak szűkösek és nem felelnek meg a kor raktározási elvárásainak. A bűnjel raktárak kialakításának fontossága nem kétséges, de az elhelyezés szempontjából ez s harmadik helyre sorolható (első a dolgozók elhelyezésének szükségessége, második az irattárak és csak harmadik a bűnjelraktárak kialakítási módja). A bírósági épületeken belül jobb és elfogadhatóbb bűnjelkezelési lehetőségeket nem tudunk kialakítani. Várhatóan a közeljövőben a helyhiány, és a körülmények komoly problémákat fognak okozni (jogszabályok betartása, minőségi problémák a tárolásban).