!HU000004801T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 004 801
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA B65D 85/804
(21) Magyar ügyszám: E 06 020762 (22) A bejelentés napja: 2006. 10. 02. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060020762 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1792850 A1 2007. 06. 06. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1792850 B1 2008. 11. 26.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 102005058336 2005. 12. 02.
(73) Jogosult: Tchibo GmbH, 22297 Hamburg (DE)
DE
(72) Feltalálók: Ternité, Rüdiger, 21149 Hamburg (DE); Mund, Klaus-Dieter, 22147 Hamburg (DE); Meyer-Ruhstrat, Hartwig, 21435 Stelle (DE); Lantz, Ingo, 22149 Hamburg (DE) (54)
(2006.01)
(74) Képviselõ: Kis-Kovács Annemarie, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Adagtartó kapszula
HU 004 801 T2
(57) Kivonat A találmány tárgya adagtartó kapszula, amely egy kapszulafedéllel (2) és egy kapszulafenékkel (3; 3’) rendelkezik, és amely szállítása során minden oldalán zárva van és részecskék alakjában, vízzel extrahálható italszubsztanciát (9; 9’) tartalmaz, ahol az italszubsztancia (9; 9’) és a kapszulafenék (3; 3’) között egy szûrõberendezés (6; 6’; 6’’; 6’’’) van elrendezve, ahol a szûrõberendezés (6; 6’; 6’’; 6’’’) a kapszulafenék (3; 3’) középsõ szakaszán egy gyûrû alakú szerkezeti kialakítás (16; 16’; 44) segítségével a kapszulafenékhez (3; 3’) képest távközzel helyezkedik el, miáltal a közbensõ térben (18) a szûrõberendezés (6; 6’; 6’’; 6’’’) és a kapszulafenék (3; 3’) között egy külsõ szakasz (20) és egy belsõ szakasz (21) van meghatározva, ahol a külsõ szakasz (20) átmenõnyílásokon (22; 22’; 45) át a belsõ szakasszal (21) kapcsolatban áll. 1. ábra
A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 004 801 T2
A találmány tárgya adagtartó kapszula, amely adagtartó kapszulák felhasználásához kialakított kávéfõzõ gépben, különösen egyes kávéadagok fõzéséhez (egy csésze vagy két csésze kávéital fõzéséhez) alkalmazható. Az EP 1 344 722 A1 irat kapszulafedéllel és kapszulafenékkel ellátott adagtartó kapszulát ismertet, amely a szállítása során minden oldalán zárva van, és részecske alakú, vízzel extrahálható kávészubsztanciát tartalmaz. Ennél a megoldásnál a kapszulafedél és a kávészubsztancia között egy elosztóberendezés és a kávészubsztancia és a kapszulafenék között egy gyûjtõberendezés van elrendezve. Az elosztóberendezés, valamint a gyûjtõberendezés nagyszámú nyílással és besajtolással rendelkezik folyadékcsatornák képzéséhez. Ez az adagtartó kapszula egy speciális kávéfõzõ gépben alkalmazható, ahol a kapszulafedél és a kapszulafenék az adagtartó kapszula behelyezésénél a kávéfõzõ gépbe vagy a fõzés során perforálásra kerül. Így a kapszulafedél egy nyílásán át forró víz jut az elosztóberendezésre, és onnan lényegében egyenletes elosztásra, úgyhogy a kávészubsztancia az adagtartó kapszulában messzemenõen egyenletesen extrahálható. A kész ital a gyûjtõberendezéstõl a kapszulafenékben lévõ nyíláshoz kerül. Itt elõször a gyüjtõberendezés nyílásain átáramlik, amely nyílások szita- vagy szûrõfunkciót töltenek be, és azután a gyûjtõberendezés és a kapszulafenék közötti üreges téren át, amely a gyûjtõberendezés besajtolásai között van kiképezve, a kapszulafenékben lévõ nyíláshoz folyik. Ott az ital az adagtartó kapszulából kilép, és egy edényben (például egy csészében) felfogható. A már ismert adagtartó kapszula gyûjtõberendezése az említett funkciók mellett mint vezetõberendezés, mint szita vagy szûrõ és mint távköztartó még járulékos funkciókkal rendelkezik, miáltal gondoskodik a kávéitalnál a cremaképzés (hab) létrehozásáról, amennyiben az kívánatos. Ez különösképpen a cafe crema és az eszpresszó esetében áll fent, míg például Németországban a normál filterkávénak nem kell cremát tartalmaznia. A már ismert adagtartó kapszulánál azonban a cremaképzést összhangban a gyûjtõberendezés más funkcióival nincs mód megnyugtató mértékben szabályozni. A találmány feladata egy adagtartó kapszula létrehozása, amely víz segítségével extrahálható italszubsztanciát tartalmaz és amelynél a cremaképzés jobban beállítható, mint a már ismert adagtartó kapszulánál. Ez a feladat az 1. igénypont szerinti jellemzõkkel kialakított adagtartó kapszulával oldható meg. A találmány elõnyös kialakításai az aligénypontokból ismerhetõk meg. A találmány szerinti adagtartó kapszula egy kapszulafedéllel és egy kapszulafenékkel rendelkezik, és szállítása során minden oldalról zárva van. Az adagtartó kapszula egy részecske alakú, víz segítségével extrahálható italszubsztanciát, elõnyösen darált kávét tartalmaz. Az italszubsztancia és a kapszulafenék között egy szûrõberendezés van elrendezve, amely szitavagy szûrõfunkciót lát el.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
A szûrõberendezés a kapszulafenék központi szakaszán egy gyûrû alakú szerkezeti kialakítás útján a kapszulafenékhez képest távközzel helyezkedik el. A gyûrû alakú szerkezeti kialakítás a közbensõ térben a szûrõberendezés és a kapszulafenék között egy külsõ szakaszt (amely a gyûrû alakú szerkezeti kialakításon kívül fekszik) és egy belsõ szakaszt (amely a gyûrû alakú szerkezeti kialakításon belül fekszik) határoz meg. A „gyûrû alakú szerkezeti kialakítás” fogalma itt nem egy felülnézetben kör alakban megjelenõ gyûrûre korlátozódik, hanem általánosabban értendõ; így a gyûrûszerû szerkezeti kialakítás felülnézetben lehet például négyszög alakban vagy szabálytalanul kialakítva, és kerületi irányban nem kell feltétlenül zártnak lennie. A gyûrûszerû szerkezeti kialakítás külsõ szakasza és belsõ szakasza átmenõnyílásokon keresztül kapcsolatban állnak. Elõnyösen a gyûrûszerû szerkezeti kialakítás magassága az adagtartó kapszula magasságának kevesebb mint 20%¹a, például kevesebb mint 10%¹a. A találmány szerinti adagtartó kapszula gyûrûszerû szerkezeti kialakítása egy, a szûrõberendezés és a kapszulafenék közötti közbensõ tér képzésében részt vesz. Ez a közbensõ rész a fõzési folyamat alatt a szûrõberendezésen át leválasztott extrahált italt felfogja, amely a kapszulafenék egy központi szakaszán kialakított nyíláson át az adagtartó kapszulát el tudja hagyni. Ekkor az italnak az átmenõnyílásokon át kell áramlania. Egy cremaképzés az átmenõnyílások alakja útján szabályozható. Ez teljesen független a szûrõberendezés kiképzésétõl. Ezért a találmány szerinti adagtartó kapszuláknál a berendezések a szita¹, illetve szûrõfunkciókhoz és a cremaképzéshez össze vannak kapcsolva, ami az alakkialakítási lehetõségeket megnöveli. Elõnyös kiviteli alakoknál az italszubsztancia darált kávét tartalmaz. Ez esetben az átmenõnyílások viszonylag kicsinyek lehetnek, és cremaképzéséhez lehetnek kialakítva. Ugyanis, ha a kávé kis nyílásokon át áramlik, különösképpen nagy nyomásnál (például 7 bar-tól 13 bar¹ig, vagy 9 bar-tól 18 bar¹ig, amint ez cafe crema, illetve eszpresszó fõzésénél szokásos) az örvénylések levegõ felvételéhez vezetnek, miáltal a crema kiképzõdik. Ha azonban az átmenõnyílások viszonylag nagyok, különösképpen alacsony nyomásnál (például 1 bar-tól 7 bar¹ig a filterkávé esetében) az áramlások nagymértékben laminárisak, úgyhogy crema egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés képzõdik. Egy szakember kísérlet útján könnyen megállapíthatja, hogy az egyes esetekben az átmenõnyílásokat nagyság és alak szempontjából hogyan optimalizálja. A találmány egy elõnyös kiviteli alakjánál a szûrõberendezés egy tartószerkezettel rendelkezik. Elõnyösen a gyûrû alakú szerkezeti kialakítás a tartószerkezettel integráltan van kiképezve, például fröccsöntött darabként. A tartószerkezet egy vagy több távtartóval rendelkezhet, amelyek a kapszulafenék központi szakaszán kívül a kapszulafenéken felfekszenek, úgyhogy ezek a távtartók a gyûrû alakú szerkezetkialakítással együtt a központi szakaszon a szûrõberendezés és a kapszula-
1
HU 004 801 T2
fenék között megkívánt közbensõ teret biztosítják. Ez esetben a közbensõ térnek nem kell feltétlenül a kapszulafenék teljes felületére kiterjednie. Elõnyösen a távtartó vagy a távtartók nyúlványokként vannak kialakítva, például a kerületen lévõ gyûrûs dudorként, amely a kapszulafenék irányába áll ki, vagy nagyszámú pont alakú nyúlványokként is ki lehetnek képezve. A tartószerkezet legalább egy kivágással lehet ellátva, amely egy textil felületalakzattal van lefedve, amely például egy szövetbõl vagy egy vliesbõl áll. Egy ilyen kiviteli alakot közelebbrõl ismertet a 10 2005 016 297 számú német szabadalmi bejelentés. Ez esetben a textil felületalakzat például ragasztással, hegesztéssel, felsajtolással vagy beágyazással köthetõ össze a tartószerkezettel. A szûrõszerkezet rendelkezhet egy lyuggatott szitával, amely elõnyösen a tartószerkezettel egy darabból van kiképezve, például fröccsöntött darabként. Minthogy a jelenlegi fröccsöntõ technikával olyan finom lyukak is kiképezhetõk, amelyek például egy kávészûrõhöz szükségesek, egy ilyen egy darabból készült konstrukció árelõnyökkel jár együtt. Elképzelhetõ azonban egy tartószerkezetben a kivágásokat a szokásos szûrõpapírral befedni. A találmány elõnyös kiviteli alakjánál a tartószerkezet a központi szakaszán egy kiemelkedéssel rendelkezik, amely gyûrû alakú struktúrától elmutató irányítottsággal és egy, az adagtartó kapszulának megfelelõ kávéfõzõ gépen lévõ tüske befogadására van kialakítva. Az adagtartó kapszulák egy ilyen kiemelkedéssel olyan kávéfõzõ gépekhez vannak kialakítva, amelyeknél az adagtartó kapszulák a kapszulafenéken egy tüske segítségével perforálhatók. A tüskének csak a kapszulafenéken kell áthatolnia, azonban nem sértheti meg a szûrõberendezést, ezért a szûrõberendezés ehelyütt, ahol a tüske behatol, az adagtartó kapszula belseje felé visszaugrik, tehát a kiemelkedés szakaszán. Elõnyös továbbá, ha a tartószerkezet a szélein egy erõsítõperemmel rendelkezik, például egy peremmel, amely egy tárcsa alakú szerkezeti kialakításból kiáll. A tartószerkezetként alapjában sok és teljesen különbözõ kialakítás képzelhetõ el. A találmány szerinti adagtartó kapszula rendelkezhet továbbá egy elosztóberendezéssel, amely a kapszulafedél és az italszubsztancia között van elrendezve. Az elosztóberendezés lehet például (sík) lapként áttörésekkel vagy hajlított szerkezeti kialakításként áttörésekkel kiképezve, ahol az áttörések például radiálisan futó résekként és/vagy lyukakként lehetnek kiképezve. Elõnyösen az elosztóberendezés nem rendelkezik csatornaszerû besajtolásokkal. Az elosztóberendezés funkciója, hogy a kapszulafedélen az ital extrahálásához beadott víz messzemenõ egyenletességgel kerüljön az italszubsztanciában elosztásra. Egy elõnyös kiviteli alaknál az elosztóberendezés a központi szakaszán egy kiemelkedéssel rendelkezik, amely ehelyütt a kapszulafedéltõl elmutató irányítottsággal és egy, az adagolókapszulának megfelelõ kávéfõzõ gépen lévõ tüske befogadására van kialakítva,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
amelyen át a víz az adagtartó kapszulába bevitelre kerül. Hasonlóképpen, mint a szûrõberendezés elõzõekben említett kiemelkedése kapcsán, a tüskének az adagtartó kapszulába való behatolásánál az elosztóberendezés kiemelkedése sem sérül meg. A kapszulafenék a központi szakaszán rendelkezhet egy elõre meghatározott gyengeségû hellyel. Kapszulafenék alatt általában az adagtartó kapszula azon oldala értendõ, amelybõl az ital az adagtartó kapszulából kilép, tehát függetlenül attól, hogy a kapszulafenék a kávéfõzõ gépbe behelyezett adagtartó kapszula esetén például felül vagy alul helyezkedik el. Az elõre meghatározott gyengeségû hely megkönnyíti a kapszulafenéknek a kávéfõzõ gépben való átszúrását. Elõnyösen az elõre meghatározott gyengeségû hely egy fóliadarabbal rendelkezik, amely gyengébb, mint a fóliadarab környezetében lévõ kapszulafenék. Az italszubsztancia lehet a darált kávétól eltérõ más szubsztancia is, például tea, csokoládé (ahol egy cremaképzés találmány szerinti szabályozásának lehetõsége ugyancsak szükséges) instant leves, tejpor, folyékony tej (mint adalék anyag) stb. vagy ilyen szubsztanciák keverékei, darált kávéval is. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák segítségével ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra egy találmány szerinti adagtartó kapszula egy kiviteli alakjának hosszmetszete, amely adagtartó kapszula a cafe crema fõzéséhez van kialakítva, a 2. ábra az 1. ábra szerinti adagtartó kapszula szûrõberendezésének hosszmetszete, a 3. ábra a 2. ábra szerinti szûrõberendezés tartószerkezetének háromdimenziós nézete felülrõl, a 4. ábra a 2. ábra szerinti szûrõberendezés tartószerkezetének háromdimenziós nézete alulról, az 5. ábra az 1. ábra szerinti adagtartó kapszula elosztóberendezése egy változatának háromdimenziós nézete alulról, a 6. ábra a szûrõberendezés egy második kiviteli alakjának hosszmetszete, a 7. ábra a 6. ábra szerinti szûrõberendezés egy változatának háromdimenziós nézete alulról, a 8. ábra a 7. ábrából kimetszett rész nagyítottan ábrázolva, és a 9. ábra a találmány szerinti adagtartó kapszula egy további kiviteli alakjának hosszmetszete, amely adagtartó kapszula filterkávé fõzéséhez van kialakítva. Az 1. ábra egy 1 adagtartó kapszula kiviteli alakjának hosszmetszetét ábrázolja. Az 1 adagtartó kapszula egy 2 kapszulafedéllel, egy 3 kapszulafenékkel és egy körbefutó 4 falazattal rendelkezik, amely falazat a kiviteli példánál a 3 kapszulafenékkel egy darabként van kiképezve. A 4 falazat felsõ végétõl egy gyûrû alakú 5 perem nyúlik ki, amelyre a kiviteli példában a 2 kapszulafedél fel van erõsítve. Az 1 adagtartó kapszula ezért szállítása során minden oldalról le van zárva.
1
HU 004 801 T2
Az 1 adagtartó kapszula belsõ terében a 3 kapszulafenék fölött egy 6 szûrõberendezés és a 2 kapszulafedél alatt egy 8 elosztóberendezés helyezkedik el. A 6 szûrõberendezés és a 8 elosztóberendezés közötti tér 9 kávéporral van kitöltve, éspedig az 1. ábra szerinti kiviteli példánál egy kávéporral, amely a cafe crema fõzésére alkalmas. A „fent” és „alul” fogalma itt a rajzokon lévõ ábrázolásra vonatkozik függetlenül attól, hogy egy adagtartó kapszula milyen helyzetben kerül az alkalmazása során egy kávéfõzõ gépbe behelyezésre. Elvileg a fenék elhelyezkedhet felül is és a fedél alul. Az itt megválasztott terminológiánál a fõzésre használt víz a kapszulafedélen kerül az adagtartó kapszulába bevezetésre, míg a kész ital a kapszulafenéken lép ki. Azért, hogy ez részleteiben miként következik be, a továbbiakban ismertetjük. A kiviteli példánál az 1 adagtartó kapszula 3 kapszulafeneke és a 4 falazata például fröccsöntött darabként vagy mélyhúzott darabként mûanyagból van elõállítva. Ez esetben többrétegû anyagok is felhasználásra kerülhetnek, amint ez az élelmiszer-csomagolási technológiából ismert. A 2 kapszulafedél a kiviteli példánál egy alumíniumból és mûanyagból álló kombinált fóliából áll. A 2. ábrán a 6 szûrõberendezés ismét hosszmetszetben látható. A 6 szûrõberendezés egy 10 tartószerkezetet foglal magában, egy felfelé álló 12 erõsítõperemmel, amely a felsõ végén karimaszerûen kifelé kinyúlik. A 10 tartószerkezet középsõ szakaszán egy kúp alakú 14 kiemelkedés van, amely felfelé mutat. Az alsó oldalon egy gyûrû alakú 16 szerkezeti kialakítás helyezkedik el. A kiviteli példánál a 10 tartószerkezet és a gyûrû alakú 16 szerkezet fröccsöntött darabként egy darabból van az élelmiszer-tároláshoz alkalmas mûanyagból, például polipropilénbõl elõállítva. Az 1. ábra szemlélteti, hogy miként tartja a gyûrû alakú 16 szerkezeti kialakítás a 3 kapszulafenéktõl távközzel a 6 szûrõberendezést, miáltal a 6 szûrõberendezés és a 3 kapszulafenék között egy 18 közbensõ tér alakul ki. A 18 közbensõ tér magában foglal két részszakaszt, mégpedig a gyûrû alakú 16 szerkezeti kialakításon kívül esõ 20 külsõ szakaszt, és a gyûrû alakú 16 szerkezeti kialakításon belül egy 21 belsõ szakaszt. A 20 külsõ szakasz és a 21 belsõ szakasz 22 átmenõnyílások útján kapcsolatban állnak, amelyek a kiviteli példánál közbensõ terekként a gyûrû alakú 16 szerkezeti kialakítás lefelé mutató fogai között vannak kiképezve. Egy alternatív kialakításnál ugyancsak elképzelhetõ az átmenõnyílásokat furatokként kialakítani, amelyek a gyûrû alakú szerkezeti kialakítás anyagával körös-körül határolva vannak. A 3. és 4. ábra a 10 tartószerkezetet ábrázolja háromdimenziós nézetben, felülrõl és alulról, miáltal a gyûrû alakú 16 szerkezeti kialakítás alakja különösen jól láthatóvá válik. A 10 tartószerkezeten több nagy felületû 24 kivágás van kialakítva, amelyek radiális 25 bordákkal vannak egymástól elválasztva. Az 1. és 2. ábrán a metszõsík két 25 bordán fut át; az 1. és 2. ábrán szemléltetett 22 átmenõnyílások a metszõsí-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
kon kívül fekszenek, mindazonáltal az érthetõség kedvéért mégis ábrázolva vannak. A 24 kivágások fölött két körbefutó 26 és 27 dudorra egy 28 textil felületalakzat van felhelyezve, amely szûrõként szolgál. A 28 textil felületalakzat példaképpen lehet egy szövet vagy vlies. Kevert formák ugyancsak elgondolhatók, például többrétegû alakzatok, amelyeknél például egy vliesréteg van egy szövetrétegre felfektetve. Lehetséges továbbá a textil felületalakzatot például hurkolt kelmébõl, horgolt paszományáruból vagy kötött anyagból kialakítani. A textil felületalakzat részére anyagként figyelembe jöhetnek még mûanyagokból és/vagy natúr anyagokból álló szálak és/vagy rostok, de fémbõl álló szálak is. Alkalmas mûanyagoknak tekinthetõk például poliolefinek (különösképpen polipropilén és polietilén), valamint poliamid. Az alkalmas természetes anyagokhoz számítanak mindenekelõtt a cellulózok, lehet azonban például regenerált cellulózokat (például viszkóz) is alkalmazni. A fémek közül a nemesacél különösen alkalmas. Ugyancsak elképzelhetõ, különbözõ anyagokból álló keverékeket is alkalmazni, keverékeket mûanyagokból és természetes anyagokból, vagy keverékeket fémszálakkal. A 28 textil felületalakzat elõnyösen pórusokkal rendelkezik, amelyeknek nagysága a 10 mm–500 mm közötti tartományban helyezkedik el. Elõnyös tartományok a 10 mm–200 mm, vagy 30 mm–150 mm közötti szakaszokban fekszenek. Szálak alkalmazása esetén különösen elõnyös szálvastagságok a 10 mm–200 mm tartományban, vagy a 30 mm–150 mm tartományban fekszenek. A szálak lehetnek kettõzött vagy többszörös szálakként (többszörözötten vagy cérnázottan) kialakítva. A kiviteli példánál a 28 textil felületalakzat egy darabból, mint körgyûrû alakú sík struktúra van kialakítva, és a körbefutó 26 és 27 dudorokra vannak felhegesztve. Ragasztókötések vagy pontszerû kötések (különösen ha a textil felületalakzat szorosan felfekszik a tartószerkezeten) ugyancsak elképzelhetõ. Hegesztés vagy ragasztás helyett a textil felületalakzat lehet például felsajtolással is a tartószerkezettel összekötve, minden esetben a tartószerkezetnek mind a felsõ, mind az alsó oldala felõl. Elképzelhetõ továbbá a textil felületalakzatot a mindenkori tartószerkezetbe fröccsöntõ eljárással beágyazni. A 8 elosztóberendezés hasonlóképpen van megkonstruálva, mint a 6 szûrõberendezés, nem foglal azonban magába egy gyûrû alakú szerkezeti kialakítást. Egy 32 erõsítõperemmel ellátott 30 tartószerkezet a központi szakaszán egy lefelé mutató 34 kiemelkedéssel van ellátva. Az 1. ábrán nem szemléltetett kivágások egy 36 textil felületalakzattal vannak letakarva. A kivágások radiális 37 bordákkal vannak egymástól elválasztva. Az 5. ábra a 8’ elosztóberendezés egy változatát szemlélteti, ahol az egymásnak megfelelõ részek azonos hivatkozási jelekkel vannak ellátva, mint az 1. ábrán. Egy textil felületalakzattal letakart kivágások helyett keskeny, radiális 38 rések kerülnek alkalmazásra.
1
HU 004 801 T2
Az elosztóberendezésben más típusú vagy elrendezésû áttörések ugyancsak elképzelhetõk, például több kerek lyuk, amelyek koncentrikus vonalak mentén vannak elrendezve. Az 1 adagtartó kapszula olyan kávéfõzõ gépben kerül felhasználásra, amely speciálisan az adagtartó kapszulák alkalmazásához van konstruálva. Egy ilyen kávéfõzõ gép egy kiviteli példájánál az 1 adagtartó kapszula egy külön kapszulatartóban helyezhetõ el, amely ezt követõen a kávéfõzõ gépbe tehetõ be, és ott reteszelhetõ. Ekkor egy tüske (beszúróeszköz) nyomódik át a 2 kapszulafedél központi szakaszán a 34 kiemelkedésbe anélkül, hogy a 8 elosztóberendezést megsértené. A 3 kapszulafenék alatt ugyancsak egy tüske (beszúróeszköz) helyezkedik el, amely azonban a példánál ebben a stádiumban a kapszula fenekébe még nem hatol be teljesen, hanem csak megkarcolja azt. Ezt követõen nyomás alatt álló víz kerül a 2 kapszulafedélben lévõ nyíláson át hozzávezetésre, amelyet a 8 elosztóberendezés messzemenõen egyenletesen oszt el, úgyhogy a víz az 1 adagtartó kapszulában lévõ 9 kávéport extrahálni tudja. Ekkor a nyomás az 1 adagtartó kapszulában megnövekszik, úgyhogy a 3 kapszulafenék kifelé valamelyest kidudorodik, és a kapszulafenék alatt lévõ tüske azon teljesen átnyomódik. Ez a tüske mint üreges tüske van kialakítva, amelyet a 14 kiemelkedés befogad anélkül, hogy az a 6 szûrõberendezést megsértené. Az extrahált ital a 6 szûrõberendezés 28 textil felületalakzatán át, amely szûrõként szolgál, bejut a 18 közbensõ tér 20 külsõ szakaszába, és onnan a 22 átmenõnyílásokon át a 21 belsõ szakaszba jut, és az üreges tüskén át, például a kapszula alatt elhelyezett csészébe jut ki. Ebben a példában a 9 kávépor cafe crema fõzéséhez van elõkészítve, és az ismertetett fõzési folyamatnál a kávéfõzõ gép segítségével az 1 adagtartó kapszulában például mintegy 7 bar-tól 13 bar¹ig terjedõ szakaszba esõ nyomás alakul ki. Minthogy a 22 átmenõnyílások viszonylag kicsik, nagy áramlási sebességek lépnek fel a 22 átmenõnyílások szakaszán, és örvénylések és habképzõdés alakulnak ki, amint ez a cafe crema esetében kívánatos. A 6 szûrõberendezés konstrukciója következtében a szûrõberendezés és a cremaképzõ funkciók különbözõ tartományokhoz vannak hozzárendelve, mégpedig a 28 textil felületalakzathoz, illetve a 22 átmenõnyílásokkal ellátott gyûrû alakú 16 szerkezeti kialakításhoz. Ezért lehetséges ezeknek a szakaszoknak kialakításával a két funkciót egymástól függetlenül optimalizálni. Hasonló módon lehet eszpresszót fõzni, ahol ebben az esetben a kávépor az eszpresszó részére szokásos kávészemekbõl van darálva. Továbbá általában a fõzéshez alkalmazott nyomás nagyobb és például a 9 bar-tól 10 bar¹ig terjedõ nyomásszakaszban helyezkedik el. Az eszpresszó fõzésénél is kívánatos a cremaképzés. A 6. ábra a szûrõberendezés egy további kiviteli alakját szemlélteti hosszmetszetben, amely itt 6’¹vel van jelölve. A 6’ szûrõberendezés ugyancsak rendelke-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
zik egy 42 erõsítõperemmel ellátott 40 tartószerkezettel, és az alsó oldalán egy 45 átmenõnyílásokkal ellátott gyûrû alakú 44 szerkezeti kialakítással. Szemben a 6 szûrõberendezéssel, a szûrési funkció nem egy 28 textil felületalakzat segítségével, hanem nagyszámú 46 lyukkal érhetõ el, amelyek a 40 tartószerkezetben vannak kiképezve. A kiviteli példánál a 6’ szûrõberendezés, illetve a 40 tartószerkezet a gyûrû alakú 44 szerkezeti kialakítással fröccsöntött darabként egy darabból van elõállítva. A 7. és 8. ábra a 6. ábra szerinti szûrõberendezés egy változatát mutatják be, amely itt 6’’-vel van jelölve. Az egymásnak megfelelõ részek azonos hivatkozási jelekkel vannak ellátva, mint a 6. ábra. A 7. és 8. ábra szerinti kiviteli alaknál a 46 lyukak azonban gyûrû alakú zónákban vannak elrendezve, amelyek között lefelé kiálló 48 nyúlványok helyezkednek el. A 8. ábra szerinti kimetszett, nagyított ábrázolásnál az egyes 48 nyúlványokhoz tartozó tengelyek szaggatott vonallal vannak berajzolva. A 48 nyúlványok biztosítják az egyenletes távolságot a kapszulafenék és a 6’’ szûrõberendezés között, úgyhogy a 6’’ szûrõberendezés és a kapszulafenék között a közbensõ térnek egy jól definiált külsõ szakasza alakul ki, és az extrahált ital akadálytalanul tud átfolyni a 46 lyukakon. A kiviteli példánál a 6’’ szûrõberendezés a gyûrû alakú 44 szerkezeti kialakítással ugyancsak egy darabból, mint fröccsöntött rész van az élelmiszer-ipari követelményeknek megfelelõ mûanyagból elõállítva. A 9. ábra egy adagtartó kapszula további kiviteli alakját szemlélteti hosszmetszetben, amely itt 1’¹vel van jelölve. Az 1’ adagtartó kapszula hasonlóan van felépítve, mint az 1. ábra szerinti 1 adagtartó kapszula, miáltal az egymásnak megfelelõ részek azonos hivatkozási jelekkel vannak ellátva. Az 1’ adagtartó kapszulánál azonban a 6’’’ szûrõberendezés alsó oldalán kiképzett gyûrû alakú 16’ szerkezeti kialakítás nagyobb magassággal rendelkezik, mint a gyûrû alakú 16 szerkezeti kialakítás, és szélesebb 22’ átmenõnyílásokkal van ellátva. A 22’ átmenõnyílások tehát nagyobb átlépõ keresztmetszettel rendelkeznek, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a 22 átmenõnyílások. Továbbá a 3’ kapszulafenék a középsõ szakaszán egy 50 nyílással van ellátva, amely alulról például alumíniumfóliából álló felragasztott 52 fóliadarabbal van lezárva. Alternatív módon lehetne a fóliadarabot fentrõl is felfektetni. Az 52 fóliadarab egy elõre meghatározott gyengeségû helyet képez azért, hogy az például egy tüskével könnyebben átszúrható legyen, mint a 3’ kapszulafenék többi, más anyagból álló része. Az 1’ adagtartó kapszula 9’ kávéporral van töltve, amely filterkávé fõzésére alkalmas. Amennyiben az 1’ adagtartó kapszula egy kávéfõzõ gépbe az 1. ábra szerinti kiviteli példával összhangban ismertetett módon behelyezésre kerül, az alsó tüske az 52 fóliadarabot már átszúrja, ha a kapszulatartó reteszelésre kerül. A filterkávé fõzéséhez viszonylag kis, például 1 bar-tól 7 bar¹ig terjedõ víznyomásra van szükség. Miután az extrahált kávé a 6’’’ szûrõberendezés szûrõként szol-
1
HU 004 801 T2
gáló 28 textil felületalakzatán áthaladt, az a 18 közbensõ térbe jut és a nagy 22’ átmenõnyílásokon át az 52 fóliadarabban lévõ perforációs nyíláshoz és a behatolt tüskéhez kerül, amely tüske itt mint kifolyó szolgál. A viszonylag alacsony nyomás miatt és a viszonylag nagy 22’ átmenõnyílások következtében itt cremaképzés nem alakul ki. A készre fõzött filterkávé tehát gyakorlatilag cremaképzõdés nélkül lép ki a kávéfõzõ gépbõl, amint ez például Németországban kívánatos.
5
10 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Adagtartó kapszula, amely – egy kapszulafedéllel (2) és egy kapszulafenékkel (3; 3’) rendelkezik, és amely szállítása során minden oldalán zárva van és részecskék alakjában, vízzel extrahálható italszubsztanciát (9; 9’) tartalmaz, ahol az italszubsztancia (9; 9’) és a kapszulafenék (3; 3’) között egy szûrõberendezés (6; 6’; 6’’; 6’’’) van elrendezve, – azzal jellemezve, hogy a szûrõberendezés (6; 6’; 6’’; 6’’’) a kapszulafenék (3; 3’) középsõ szakaszán egy gyûrû alakú szerkezeti kialakítás (16; 16’; 44) útján a kapszulafenékhez (3; 3’) képest távközzel helyezkedik el, miáltal a közbensõ térben (18) a szûrõberendezés (6; 6’; 6’’; 6’’’) és a kapszulafenék (3; 3’) között egy külsõ szakasz (20) és egy belsõ szakasz (21) van meghatározva, ahol a külsõ szakasz (20) átmenõnyílásokon (22; 22’; 45) át a belsõ szakasszal (21) kapcsolatban áll. 2. Az 1. igénypont szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy az italszubsztancia darált kávét (9) tartalmaz és az átmenõnyílások (22; 45) viszonylag kicsik, és egy crema képzéséhez vannak kialakítva. 3. Az 1. igénypont szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy az italszubsztancia darált kávét (9’) tartalmaz és az átmenõnyílások (22’) viszonylag nagyok. 4. Az 1–3. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a szûrõberendezés (6; 6’; 6’’; 6’’’) egy tartószerkezettel (10; 40) rendelkezik. 5. A 4. igénypont szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a gyûrû alakú szerkezeti kialakítás (16; 16’; 44) a tartószerkezettel (10; 40) integráltan van kiképezve, elõnyösen fröccsöntött darabként. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (40) legalább egy távtartóval (48) rendelkezik, amely a kapszulafenék középsõ szakaszán kívül, a kapszulafenéken fekszik fel, ahol a távtartó elõnyösen nyúlványként (48) van kiképezve.
15
20
25
30
35
40
45
50
6
2
7. A 4–6. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (10) legalább egy kivágással (24) van ellátva, amely egy textil felületalakzattal (28) van letakarva. 8. A 4–7. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a szûrõberendezés (6’; 6’’) egy lyukakkal ellátott szûrõvel rendelkezik, amely elõnyösen a tartószerkezettel (40) egy darabból van kiképezve. 9. A 4–8. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (10; 40) a középsõ szakaszán egy kiemelkedéssel (14) rendelkezik, amely a gyûrû alakú szerkezeti kialakításhoz (16; 16’; 44) képest ellenkezõ irányban emelkedik ki, és az adagtartó kapszulának megfelelõ kávéfõzõ gépen lévõ tüske befogadásához alkalmasan van kialakítva. 10. A 4–9. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a tartószerkezet (10; 40) a szélein egy erõsítõperemmel (12; 42) rendelkezik. 11. Az 1–10. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, jellemezve egy elosztóberendezéssel (8; 8’), amely a kapszulafedél (2) és az italszubsztancia (9; 9’) között van elrendezve. 12. A 11. igénypont szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy az elosztóberendezés (8’) áttörésekkel (38) ellátott lappal rendelkezik. 13. A 12. igénypont szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy az áttörések radiálisan elhelyezkedõ résekként (38) és/vagy lyukakként vannak kialakítva. 14. Az 11–13. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy az elosztóberendezés (8; 8’) a középsõ szakaszán egy kiemelkedéssel (34) rendelkezik, amely a kapszulafedéltõl (2) elmutatóan emelkedik ki, és az adagtartó kapszulának (1; 1’) megfelelõ kávéfõzõ gépben lévõ tüske befogadására alkalmasan van kialakítva. 15. Az 1–14. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a kapszulafenék (3’) a középsõ szakaszán egy elõre meghatározott gyengeségû hellyel (52) rendelkezik. 16. A 15. igénypont szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy az elõre meghatározott gyengeségû hely egy fóliadarabbal (52) rendelkezik, amely gyengébb, mint a kapszulafenék (3’) a fóliadarab (52) környezetében. 17. Az 1–16. igénypontok egyike szerinti adagtartó kapszula, azzal jellemezve, hogy a gyûrû alakú szerkezeti kialakítás (16; 16’; 44) magassága az adagtartó kapszula (1; 1’) magasságának kevesebb, mint 20%¹a, elõnyösen kevesebb, mint 10%¹a.
HU 004 801 T2 Int. Cl.: B65D 85/804
7
HU 004 801 T2 Int. Cl.: B65D 85/804
8
HU 004 801 T2 Int. Cl.: B65D 85/804
9
HU 004 801 T2 Int. Cl.: B65D 85/804
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest