8. Szóalaktan – a szavak felépítése 8.1. Hogyan épülnek föl a szavak? „A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van.” (Babits Mihály) Beszélgessetek el Babits Mihály szép gondolatáról! Majd vizsgáljátok meg, hogyan épülnek fel, milyen részekből állnak az idézet következő szavai! akinek, több, ismerete, van, nyelvkincs Tankönyved előző fejezetében megtanultad, hogy a nyelv legkisebb egysége a hang. A hangok összekapcsolásával értelmes hangsorokat – szavakat alkotunk. A belőlük felépülő mondatokkal fejezzük ki, mondjuk el gondolatainkat, érzelmeinket, véleményünket. A szavakat nagyon gyakran nem szótári alakban (pl. szó, ismeret, aki, gondol) használjuk a mondatalkotáskor, hanem különböző toldalékokat ragasztunk hozzájuk (szava, ismerete, akinek, gondolat). Máskor pedig két vagy több szó szorosan összekapcsolódik, és új jelentéssel bíró önálló szó lesz belőlük (pl. nyelv + kincs = nyelvkincs). Ebben a fejezetben a szóalkotás lehetőségeivel, a szavak felépítésével, szerkezetével, a szavakat alkotó szóelemekkel fogsz megismerkedni.
8.2. A szóalkotás lehetőségei Próbáld meghatározni, vajon milyen módon keletkeztek, kerültek be a magyar nyelvbe a következő szavak! technika, iskola, tolltartó, kertész, labor, SMS Nyelvünk szókészlete az idők folyamán állandóan változott, és változik ma is. Gondolj csak arra, hogy dédszüleid még nem ismerték a radiátor szót, mivel ez a modern fűtőtest csak később jelent meg! Kérdezd csak meg szüleidtől, hogy amikor annyi idősek voltak, mint most Te, vajon tudták-e, mi az SMS! Viszont valószínűleg Te sem értesz meg minden szót, amikor nagyszüleid a gyerekkorukról mesélnek neked, hiszen ők még talán úttörők voltak és tornácos házban laktak. Tehát azzal párhuzamosan, hogy minden fejlődik, változik körülöttünk, mindennap használt szókincsünkből szavak esnek ki, és keletkeznek, bekerülnek újak. Szókészletünk gyarapodásának több módja van. Az egyik a szókölcsönzés, a szavak átvétele más nyelvekből. Ezek az átvett szavak lehetnek: • jövevényszavak, amelyek már teljesen beépültek a nyelvünkbe, idegen eredetükre szinte már semmi nem utal (pl. iskola, megye, család), és • idegen szavak, amelyek hangzásukban, helyesírásukban megőrizték idegen jellegüket (pl. technika, kozmosz). A szókészlet bővülésének egyik legjelentősebb, legtermékenyebb módja a szóalkotás. Új jelentéssel bíró szavakat alkothatunk: • szóösszetétellel, ekkor összetett, illetve többszörösen összetett szavak keletkeznek (pl. tolltartó, gépkocsivezető), • szóképzéssel, így jönnek létre a képzett szavak (pl. kertész, tanulmány). Ezekkel a fogalmakkal a továbbiakban bővebben is foglalkozni fogunk.
112
Vannak a szóalkotásnak egyéb, ritkább módjai is, pl. • a szórövidülés (laboratórium – labor, transzformátor – trafó) • a szóvegyülés (ordít és kiabál – ordibál) • a mozaikszók alkotása (az SMS a „rövid szöveges üzenet” angol megfelelőjének kezdőbetűiből keletkezett, az SZTA – a Szlovák Tudományos Akadémia intézménynév kezdőbetűinek összeolvasásával jött létre). Szókészletünk az idők folyamán állandóan változik. A szókészlet gyarapodásának módjai: -
szókölcsönzés (jövevényszavak és idegen szavak) szóalkotás (szóösszetétel, szóképzés, ritkább módok: szórövidülés, szóvegyülés, mozaikszók alkotása)
8.3. Az egyszerű és az összetett szavak Térj vissza még egyszer a fejezetkezdő Babits-idézethez! Válassz ki belőle két egyszerű szót, és alkoss velük egy-egy összetett szót (pl. ismeret - ismerethalmaz)! Keresd meg az idézetben az összetett szavakat, és állapítsd meg, mely egyszerű szavakból keletkeztek! Az alsó tagozaton tanultál már arról, hogy a szavak szerkezetük szerint lehetnek egyszerűek és összetettek. Az egyszerű szó egy tagból áll: ember, még, lát, így, be, és, kacsa stb. Szóösszetétellel, tehát két szó összeillesztésével jönnek létre az összetett szavak: tolltartó, füzetborító, könyvtár stb. Az összetett szó első szava az előtag (toll-, füzet-, könyv-), a második pedig az utótag (-tartó, -borító, -tár). Ha az előtag vagy az utótag, esetleg mindkettő összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk (tolltartóvásárlás, gyerekkönyvtár). Az összetett szó új jelentést hordoz az összetételi tagok jelentéséhez képest (a tolltartó nem toll, hanem egy tárgy, amelyben a tollakat tartjuk). Sőt, néha teljesen más, átvitt értelmű jelentése is lehet az összetett szónak: a nyakatekert nem azt jelenti, hogy „a nyaka tekert”, hanem azt, hogy „bonyolult”; a csirkefogó nem „csirkét fog”, hanem „komisz, szélhámos”.
8.3.1. Az összetett szavak fajtái Figyeld meg, milyen kapcsolat van a következő összetett szavak elő- és utótagja között! a/ búbánat, ütött-kopott, térül-fordul, ki-ki b/ tolltartó, óraszíj, baracklekvár, háztető Megállapíthattad, hogy az első szócsoportban lévő szavak elő- és utótagja egyenrangú, azonos szófajú (bú és bánat, ütött és kopott, térül és fordul). Ezeket mellérendelő összetett szavaknak nevezzük. Amint a példákban láthattuk, egybe vagy kötőjellel írjuk őket. 113
A második szócsoportban szereplő szavakban az előtag kiegészíti az utótagot, mégpedig úgy, hogy az előtag az utótagnak valamilyen mondatrésze (pl. tolltartó: mit tartó? tollat tartó, óraszíj: minek a szíja? az órának a szíja). Ez esetben alárendelő összetett szavakról beszélünk. A helyesírásukra vonatkozó alapszabály az, hogy ha elő- és utótagjuk egyaránt egyszerű szó, akkor egybeírjuk őket. A hat szótagnál hosszabb többszörösen összetett szó esetében kötőjelet használunk (tehát: gépkocsi + vezető = gépkocsivezető, mivel hat szótag, de: gépkocsi + nyilvántartás = gépkocsi-nyilvántartás, mivel 7 szótag). Az összetett szavak helyesírásának megtanulása nagy odafigyelést, sok gyakorlást igényel. A rájuk vonatkozó további szabályokkal későbbi tanulmányaid során fogsz találkozni. A szavak szerkezetük szerint lehetnek: egyszerű, összetett és többszörösen összetett szavak. Az összetett szavak új jelentést hordoznak az összetételi tagok (előtag és utótag) jelentéséhez képest. Az összetett szavak alaptípusai: alárendelő és mellérendelő. Az összetett szavak helyesírása: egybeírjuk vagy kötőjellel kapcsoljuk össze a tagjaikat.
Keressetek ki a szövegből szavakat a megadott szempontok alapján! „Hát az lett, hogy egyszerre csak megcsendül a fejem fölött valami ezüstharang. Lehet, hogy nem is ezüstharang volt, hanem valami aranyszájú madár: de úgy elinalt erre az ürge, hogy utol nem érte volna száz csigabiga. Aztán végigsimogatta az arcomat az aranyszájú madár puha szárnya. Lehet, hogy nem is az volt, hanem liliomvirág bársony szirma: mégiscsak kinyitottam én arra a szememet. De nem láttam vele se harangot, se galambot - csak egy fehér liliomot. Vilmácska állt előttem talpig hófehérben, egyik patyolatkezével az arcom simogatva, a másikkal fodorkötőcskéje sarkát szorongatva.“ (Móra Ferenc) Egyszerű szó: - toldalékos - toldalék nélküli Összetett szó: - toldalékos - toldalék nélküli Versenyezzetek! Ki tud több összetett szót alkotni a következő szavak felhasználásával! alma: almafa, …………………… óra: toronyóra, …………………. könyv: könyvjelző, …………….. hír: világhír…………………….. Említettük, hogy néha teljesen más, átvitt értelmű jelentése van az összetett szónak (pl. nyakatekert). Ismered az alábbi összetett szavak jelentését? Keress te is hasonlókat! fajankó, vékonypénzű, agyafúrt, nemulass, nebáncsvirág, eszeveszett, jöttment Idézd fel a hangtanról tanultakat, és írj le emlékezetből 5-6 összetett szót a témával kapcsolatban (pl. ajakhang)!
114
Határozd meg, hány egyszerű szóból állnak az alábbi összetett, illetve többszörösen összetett szavak! keréknyom, kerékpártúra, kincskeresés, igazgatóhelyettes, motorkerékpár, motorkerékpár-szerelő, gyermekorvos, gyermekorvos-konferencia, hírlapíró, napraforgómag Magyarázd meg a fenti példa következő szavainak helyesírását! igazgatóhelyettes, motorkerékpár, motorkerékpár-szerelő, gyermekorvos, gyermekorvos-konferencia Készíts szóláncot! Az összetett szó utótagja a következő szó előtagja legyen! nyelviskola – iskolabusz – buszjárat - ……………………………. Egyszerű szó – összetett szó? Válogasd szét az alábbi szavakat! a/ borsó, borász, borivó, mustár, árjegyzék, mustkészítés b/ nyelvemlék, nyelvel, nyelvvel, nyelvtan, nyelvezet, nyelvész, nyelvjárás, nyelvi Idézd fel, mit tanultál az összetett szavak elválasztásáról! Válaszd el az előző feladatban szereplő összetett szavakat!
8.4. A toldalékolás Vizsgáld meg a következő versrészletben kiemelt szavak toldalékait! Mennyiben változtatják meg a toldalékolt szó értelmét, jelentését a toldalékok? „Mi leszek, ha nagy leszek? Mérnök! – Mérek, tervezek: épül alap, emelet, házat, hidat emelek.
(Rónay György)
Tanultad már, hogy beszéd és írás közben szavainkat szótári alakban, tehát toldalék nélkül vagy toldalékkal ellátva illesztjük a mondatba. Azt a szót, amelyhez a szövegben nem kapcsolódik toldalék, tőszónak nevezzük. Ilyenek a Rónay-idézetben pl. a nagy és az alap szavak. A toldalékkal ellátott szó két alkotórészre – szóelemre bontható: a szótőre és a toldalékra (esetleg toldalékokra). A tőszó tehát nem más, mint egy toldalék nélküli szótő. A fenti versrészletben szótő a mér, az emel, a ház, toldalék a -nök, a -k, az -et, a -t. A szótő hordozza a toldalékolt szó jelentésének magvát. A toldalékok önállóan nem állhatnak, mindig a szótőhöz kapcsolódnak. Jelentésük viszont van: a mérek szóban a -k rag pontosan megjelöli a cselekvőt; a házat szóban a -t rag utal arra, hogy a házra mint tárgyra irányul a cselekvés. A toldalékok természetesen összetett szavakhoz is járulhatnak: általában az utótaghoz kapcsoljuk őket (gyerekorvostól, ablakmosás, ablakmosó). Néhány mellérendelő összetett szónak mindkét tagját toldalékoljuk (térülnek-fordulnak, izgett-mozgott). A toldalék nélküli, csupán szótőből álló szót tőszónak nevezzük. A toldalékos szó két szóelemre bontható: szótőre és toldalékra (toldalékokra).
115
Idézd fel, hogy a hangtanról szóló fejezetben hol találkoztál a toldalékok témájával! Rónay György idézett versének egy másik versszakában válogasd szét a szavakat két csoportba! Az egyikbe kerüljenek a tőszók, a másikba a toldalékos szavak. „Mi leszek, ha nagy leszek? Tengerész is lehetek, delfinek közt, kék habon simán siklik a hajóm.” Alkoss toldalékolással minél hosszabb szavakat az idézetben szereplő nagy és tenger szóból! Döntsétek el, kinek sikerült az osztályban a leghosszabb szó megalkotása? Magyarázd el saját szavaiddal, mi a különbség a tőszó és a szótő között!
8.4.1. A szótövek típusai Írd le az alábbi szavak toldalékos alakjait! Figyeld meg, mi történik a szótővel! víz + ben, víz + t, alma + s, ház + ban, ház + t, vesz + het, vesz + ő, hatalom + as, dalol + ás, dalol + j A feladat elvégzése közben megfigyelhetted, hogy bizonyos szavak esetében (ház és dalol) a toldalék hatására nem változik meg a szótő alakja, minden toldalékos szóalakban ugyanaz marad (házban, házat, dalolás, dalolj). Ezeket nevezzük egyalakú töveknek. A többi felsorolt szó viszont szótőként némely esetben a toldalék hatására megváltozott: vizet, almás, vehet, vevő, hatalmas. Ezek az ún. többalakú tövek. Azok a tőváltozatok, amelyek ezekben a toldalékos szavakban szerepelnek (víz-, almá-, ve-, vev-, hatalm-), önálló alakban nem léteznek, csak a toldalékok előtt szerepelnek. Tapasztaltad, hogy jöhetnek létre ezek a tőváltozatok: a vizet esetében a szótőben megrövidült a magánhangzó; az almás esetében a tővégi magánhangzó meghosszabbodott; a hatalmas esetében hangzóhiány keletkezett, kiesett egy magánhangzó. A szótövek típusai: egyalakú tövek és többalakú tövek (tőváltozatok). Toldalékold tetszés szerint az alábbi szavakat! Majd válogasd szét őket aszerint, hogy egyalakú vagy többalakú tőként szerepelnek-e a toldalék előtt! kutya, bagoly, harap, toll, szegény, hisz, lámpa
116
8.4.2. A kötőhangzó (előhangzó) szerepe Térj vissza még egyszer a Rónay-idézetben kiemelt szavakhoz (mérnök, mérek, emelet, házat, emelek)! Figyeld meg, hogyan kapcsolódnak a toldalékok a szótőhöz! A mérek, a házat és az emelek szóalakok vizsgálatakor megfigyelhetted, hogy a -k és a -t toldalékok nem közvetlenül a szótőhöz kapcsolódnak, mint pl. a mérnök esetében a -nök, az emelet esetében az -et, hanem a szótő és a toldalék közé beékelődött egy-egy rövid magánhangzó (mér-e-k, ház-a-t, emel-e-k). Ezt a hangot kötőhangzónak (vagy előhangzónak) nevezzük. Már az elnevezéséből egyértelmű, hogy használata a toldalék szempontjából fontos: azt „köti” a szótőhöz, az „előtt hangzik”. Jelentése nincs, nem önálló eleme a szó szerkezetének. A toldalékhoz tartozónak tekintjük, a toldalék részeként elemezzük (mér-ek, ház-at, emel-ek). A leggyakrabban ejtéskönnyítés szempontjából tesszük a toldalék elé. Gondold el, hogy nélküle milyen kiejthetetlen lenne a szóalak: „mérk”, „házt”, „emelk”, vagy próbálj meg -t toldalékot tenni a Zsolt névhez nélküle! A kötőhangzó vagy előhangzó (leggyakrabban egy rövid magánhangzó) a szótő és a toldalék között áll. Jelentése nincs, nem önálló szóelem. Elemzéskor a toldalék részének tekintjük. Keress az alábbi idézetben néhány olyan szót, amelyekben a toldalék kötőhangzóval kapcsolódik a szótőhöz! Írd le a szavakat szóelemekre bontva! Vigyázz, hova kapcsolod a kötőhangzót! „Sárkány derekában kereste a szívet, Ráakadt és bele kardvasat merített. A sárkány azonnal széjjelterpeszkedett, S kinyögte magából a megtört életet.”
(Petőfi Sándor)
8.5. A toldalékok fajtái Bontsd fel szóelemekre az alábbi mondatban kiemelt szót! Figyeld meg, hogyan változtatták, módosították a szótő jelentését a toldalékok! Ezt a történetet a tengerészektől hallottam. Megfigyelhetted, hogy a vizsgált szóban három toldalék szerepel. Ezeknek szerepe és helyzete is eltérő. Az -ész első a toldalékok között, hatására teljesen új jelentésű szó jön létre a szótőből (tenger - tengerész). A toldalékok sorában második a -k (kötőhangzóval kapcsolódik). Nem változtatta meg a szótöve, a tengerész szó jelentését, csak módosította: megjelölte, hogy a szóban forgó személyek többen vannak. A sorban harmadik, a szóalakot lezáró toldalék, a -től határozza meg a szó (tengerészek) szerepét, más szavakhoz való viszonyát a mondatban (tőlük hallottam a történetet).
117
A tengerészektől szóban a toldalékok mindhárom fajtája szerepel: tenger (szótő) -ész (képző) -k (jel) -től (rag) A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok. A toldalékok sorrendje és lehetséges száma a szóban: szótő – képző(k) – jel(ek) – rag. Állapítsd meg, hogy az alábbi szöveg kiemelt szavai közül melyiket írtuk le felbontva! „Gabó cica nagy alamuszian körülhízelegte Pankát, s visszafeküdt a tűzhely alá, én meg mentem dolgomra, de nagyon igyekeztem visszafelé. Kerültem-fordultam, s déli harangszóra már ott ültem a sarokban a macskaasztalnál.“ • • • •
szótő (összetett szót) + rag szótő (egyszerű szó, hangzóhiányos tőváltozat) + kötőhangzó + jel + rag szótő + jel + kötőhangzó + rag szótő (mellérendelő összetett szó) + jel + kötőhangzó + rag
8.5.1. A képzők Próbáld megfogalmazni a fent elmondottak alapján saját szavaiddal a képző jellemzőit! Idézd fel, mit tanultál a szókészlet gyarapításával kapcsolatban a szóképzésről! A képző az a toldalék, amely megváltoztatja a szó jelentését, gyakran (nem mindig) a szófaját is (mos – mosás, mosat). Új szót hoz tehát létre, amely beletartozik a szókészletbe. A szavak képzőkkel való ellátását szóképzésnek, a létrejött szót pedig képzett szónak nevezzük. A szóképzés tehát – amint azt már tanultad – a szóalkotás egyik gyakori módja, a szókészlet bővítésének eszköze. A képző közvetlenül a szótő után áll. Egy szóban több képző is szerepelhet (pl. tan-ul-mányoz-ni), ezek a továbbképzett szavak. A toldalékok közül a képzőt követi a jel (jelek) és a rag (tengerészekből), esetleg – jel nélkül – csak a rag (tengerésztől). A képzők fajtáit annak alapján különböztetjük meg, hogy milyen szófajú szót alkotnak. Ennek áttekintését találod meg az alábbi táblázatban. A képzők fajtái igeképzők
Járulhatnak igéhez (mos-at) névszóhoz (ház-as, zöld-ell) igéhez (süt-és) névszóképzők főnévképzők névszóhoz (kert-ész) melléknévképzők névszóhoz (haza-i, ujj-nyi, ezüst-ös, szépszem-ű) névutóhoz (mellett-i) határozószóhoz (fent-i, otthon-i, tegnap-i) számnévképzők számnévhez (hat-od, hat-odik) igéhez (ír-ni, ír-ó ember, megír-t levél, megír-andó igenévképzők levél, ír-va) 118
A következő táblázatban a leggyakoribb névszó- és igeképzőket képzőket tekintheted át. Névszóképzők Névszóból névszót képzők -ka, -ke, -cska, -cske - kicsinyítő képző (bácsika, Pistike, fiúcska, Enikőcske) -s, -os, -es, -ös (fás, hegedűs, mákos, zöldes, bőrös) -ász, -ész (halász, sebész) -ság, -ség (katonaság, szépség) -ú,- ű, -jú, -jű (arcú, szemű, ajtajú, elméjű) -tlan, -tlen – fosztóképző (szótlan, erőtlen) -i (hazai, tiszai)
Igéből névszót képzők -ás, -és (lopás, keresés) -vány, -vény, -mány, -mény (látvány, ültetvény, olvasmány, festmény) -ság, -ség (tanulság, sietség) -at, -et (feladat, ítélet) -ó, -ő (ásó, vevő) -ós, -ős (rágós, verekedős) -tlan, tlen, -talan, -telen – fosztóképző (ártatlan, sületlen, nyugtalan, védtelen)
-d – törtszámnévképző (hatod) -dik – sorszámnévképző (hatodik) -nyi (tengernyi) Igeképzők Igéből igét képzők Névszóból igét képzők -gat, -get (olvasgat, pihenget) -z (falaz) -at, -et, -tat, -tet (mosat, etet, olvastat, -l, -ll (darál, csodál, kevesell) kerestet) -hat, het (olvashat, kérhet) -ít (dühít) -an, -en (puffan, zörren) -ász(ik) (halászik) -dul, dül (fordul, perdül) -ul, -ül (fakul, kékül) A képző megváltoztatja a szó jelentését, gyakran a szófaját is. A szavak képzővel való ellátását szóképzésnek, a létrejövő szót képzett, ill. továbbképzett szónak nevezzük. A képzők fajtái: igeképzők, névszóképzők (főnév-, melléknév- és számnévképzők), igenévképzők. Szóegyenletek – alkoss szavakat! ír + képző = ige ír + képző = főnév ír + képző = igenév száz + képző = számnév vaj + képző = ige kapa + képző = ige bent + képző = melléknév alatt + képző = melléknév
ige + -gat, -get = ige ige + -at –et = névszó ige + -at, -et = ige névszó + -s = névszó névszó + -ul, -ül = ige névszó + -dik = névszó névszó + -ll = ige névszó + -z = ige
119
Keresd ki az alábbi Petőfi Sándor versidézetből a képzett szavakat! Van közöttük továbbképzett szó? Válaszd ki a szavak közül azokat, amelyekben a képző megváltoztatta a szótő szófaját! Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?
8.5.2. A jelek Milyen jelekkel ismerkedtél már meg alsó tagozatos tanulmányaid során? Próbáld megfogalmazni saját szavaiddal a tanultak alapján a jel meghatározását! A jel az a toldalék, amely nem változtatja meg, csupán valamilyen viszonyjelentéssel (mód, idő, többség, birtoklás stb.) hozzáadásával módosítja a szó jelentését. Nem változik meg a jellel ellátott szó eredeti szófaja sem. A jel előtt a szóban képző áll(hat), de utána már csak újabb jel(ek) vagy rag következhetnek. Egy szóban tehát több jel is előfordulhat: hatalm-(as)-abb-ak-é-i-(t). A jelek elhelyezkedésével kapcsolatban jegyezd meg, hogy a felsőfokot és a túlzófokot jelölő leg- és legesleg- alakok megelőzik a szótőt (legszebb, legeslegszebb). A jelek fajtáit az alábbi táblázatokban találjátok: az időjelek a módjelek
Az igéhez járuló jelek a múlt idő jele: -t, -tt (vár-t, üt-ött) a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né (lát-na, üt-ne, lát-ná, üt-né) a felszólító mód jele: -j (vár-j)
a többes szám jele (többesjel) a birtokos személyjel
a birtokjel a birtoktöbbesítő jel a fokjelek
A főnévjelek -k (apá-k, könyv-ek) -m (könyv-em)
-nk, -unk, -ünk (ceruzánk, ablak-unk, künyvünk) -d (könyv-ed) -tok, -tek, -tök (ceruzátok, könyv-etek) -a, -e, -ja, -je (ablaka-a, könyv- -uk, -ük, -juk, -jük e, ceruzá-ja, bicikli-je) (ablak-uk, könyv-ük, ceruzá-juk) -é (Péter-é, ház-é) -i (Péter-é-i, ház-é -i) A melléknév jelei középfok: -bb (zöld-ebb) felsőfok: leg- + -bb (leg-zöld-ebb) túlzófok: legesleg- + -bb (legesleg-zöld-ebb)
120
A felsorolt jelek többségével (az időjelekkel, a módjelekkel, a többes szám jelével, a fokjellel) valószínűleg eddigi tanulmányaid során már megismerkedtél. Ezért most csak a főnévhez járuló további jelek jellemzőit foglaljuk össze. A birtokos személyjelek megjelölik a birtokos személyét és számát (kutyám – egyes szám első személyű birtokos, tehát én), valamint a birtok számát (egy kutya). A birtokjel ugyanúgy a birtokos és a birtok kapcsolatát fejezi ki, mint a birtokos személyjel. A birtokost jelző névszóhoz kapcsolva jelzi, hogy valaki vagy valami kihez vagy mihez tartozik (Péter könyve – Péter-é). A birtoktöbbesítő jel a birtok többségét jelöli (kutyá-i-m – több kutya). Ez a jel a birtokos személyjel előtt, valamint a birtokjel után (Péter-é-i) fordul elő. A jel valamilyen viszonyjelentés hozzáadásával módosítja a szó jelentését. Áll(hat) előtte képző, utána jel(ek) és rag. Fajtái: az igéhez járuló jelek (az időjelek és a módjelek), a főnév jelei (a többes szám jele, a birtokos személyjel, a birtokjel, a birtoktöbbesítő jel), a melléknév jelei (fokjelek).
Töltsd ki az alábbi táblázatot a kutya és a kefe szavak megfelelő alakjait beírva! E/1. E/2. E/3.
Birtokos személyjelek – egy birtok T/1. T/2. T/3.
E/1. E/2. E/3.
Birtokos személyjelek – több birtok T/1. T/2. T/3.
Találd meg a végső szóalakot az alábbi szóegyenleteket elvégezve! • • • • •
könyv + birtokos személyjel T/2. + birtokjel + birtoktöbbesítő jel könyv + többes szám jele + birtokjel könyv + birtokos személyjel T/1. + birtokjel könyv + birtokjel + birtoktöbbesítő jel kedves + felsőfok jele + birtokjel + birtoktöbbesítő jel
Húzd alá az alábbi mondatokban az igéket! Keresd meg és bontsd fel szóelemekre azokat, amelyekben jelek vannak! Nevezd meg a jeleket! • • •
A szél erősen fújta a vitorlát. Ha erősen fúj a szél, ne menj ki az udvarra. Mi szél hozott?
121
• • •
Kati is eljönne hozzánk, ha nem fújna ennyire a szél. Mivel fújt a szél, Kati otthon maradt Azt mondom, ne kiabálj.
8.5.3. A ragok A ragok több fajtájával (pl. igei személyragok, határozóragok) szintén találkoztál már. Fogalmazd meg saját szavaiddal, mi jellemző a ragokra! A rag is viszonyjelentéssel bíró toldalék: a szavak mondatban betöltött szerepét, a mondat más szavaihoz való viszonyát jelöli. A szavakban csak egyetlen rag található, amely lezárja a szóalakot, tehát a legutolsó a toldalékok sorában. Utána már semmilyen más toldalék nem állhat (könyv-et, könyvem-et, olvas-om, olvast-am). A ragok fajtáit az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: Az igéhez járuló ragok az igei személyragok. -k (kér-ek, vár-ok,) -sz, -l (kér-sz, olvas-ol) - (vár, kér)
Igei személyragok - alanyi ragozás -unk, ünk (vár-unk, kér-ünk) -tok, -tek, -tök (vár-tok, kér-tek, ) -nak, -nek (vár-nak, kér-nek)
-m (vár-om, kér-em) -d (vár-od, kér-ed) -ja, -i (vár-ja, kér-i)
Igei személyragok - tárgyas ragozás -juk, -jük (vár-juk, kér-jük) -játok, -itek (vár-játok, kér-itek) -ják, -ik (vár-ják, kér-ik)
A főnévhez járuló fontosabb ragok
a tárgy ragja: -t (ablak-ot) a birtokos jelző ragja: -nak, -nek (apá-nak a füzete) a határozóragok: -ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, -nak, -nek stb. (ablakban, ablakba, ablakból ablakon, ablakról, ablaknál, ablakhoz, ablaktól, ablakkal, olvadáskor stb.)
A melléknévhez járuló fontosabb ragok -an, -en (ügyes-en), -ul, -ül (angol-ul) A viszonyjelentést kifejező ragok a szavak mondatban betöltött szerepét határozzák meg. A szóban egyetlen rag szerepelhet, amely lezárja a toldalékok sorát. A ragok fajtái: az igei személyragok, a főnévhez járuló ragok (tárgyrag, a birtokos jelző ragja, határozóragok), a melléknévhez járuló ragok.
122
Döntsd el, hogy az alábbi mondatok szavaiban milyen ragként szerepel a -nak, -nek! • • • • • • •
Ezt a könyvet Péternek adom. Péternek a könyvét adom Katinak. A jó tanulónak is sokat kell tanulnia. A tanulónak a jegyei az osztálykönyvben ellenőrizhetők. Mondtam Katinak a hírt. Katinak a hír nagyon elrontotta a kedvét. Katinak a híre elrontotta a kedvemet.
Bontsd szóelemekre az alábbi szavakat! Az összes toldalék pontos nevét határozd meg! olvastam, könyvekéiből, anyámét, vadásznánk, válaszadásokat, asszonyokat, idősebbekkel, Töltsd ki a táblázat soraiban a megfelelő szóalakokat. Mondd el, milyen szabályszerűség szerint találtad meg a helyes szóalakot! írom
írjuk írsz
írjam
ír írta
írják írtok
írtuk
írták írják
írjad írná írna
írnék
írnánk
írnátok írnának
Olvasd el Horgas Béla Ragrapszódia című versét, majd figyeld meg, hogy benne van-e a ragnak mint toldaléknak a jellemzése! Hol és hová és honnan és meddig és miért és kinek és mit és hogyan és mivel: ó, nyüzsgő kérdőjelek, ó, nyughatatlan fajta, átok, kíváncsiság: ó, ragok, rabok, raghatatlanok – hallgassatok!
Rag ragot ér, rag hátán üget a rag, ragnak még sincs ragja, rag a ragot nem harapja, raggal a rag nem beszélget, ó, az árvák, ó, a szegények könyörülj, szavak fejedelme: Szólna a rag, de nincs értelme!
Keress ki a fenti versből legalább egy-egy olyan szót, amelyben található az alábbi toldalék! • • • • • • • •
többes szám jele igeképző melléknévképző igei személyrag (E/3.) tárgyrag birtokos személyjel (E/3.) határozórag módjel (felszólító mód, valamint feltételes mód) 123
