A szavak feldolgozása
Ladányi Enikő
[email protected]
Mentális lexikon • A szavak fejünkben tárolt reprezentációi • A reprezentációk különböző információkat kódolnak a szavakról: – Forma (hangzó, írott) – Nyelvtani szerep (szófaj, tőtípus) – Utalás a világra – Képek és fogalmak – Kapcsolat más szavakkal
• A mentális szótár kutatásának területei – Szavak felismerése és hozzáférés – Szótár és nyelvtan viszonya – Szótár szerveződése – Szókincs elsajátítása …
A mentális lexikon kísérleti vizsgálati módszerei • Vizuális bemutatás – – – –
Kiolvasás (különböző hosszúságú bemutatással; 50-250 ms) Önütemezett olvasás Szemmozgáskövetés Lexikális döntési feladat
• Akusztikus bemutatás – Szófelismerés – Gating
• Gyakoriság, kiejthetőség és egyéb nem vizsgált, de a lexikális folyamatokat befolyásoló tényezők kontrollálása fontos!!!
kommunikáció
konceptualitás
A mentális lexikon kísérleti vizsgálati módszerei • Vizuális bemutatás – – – –
Kiolvasás (különböző hosszúságú bemutatással; 50-250 ms) Önütemezett olvasás Szemmozgáskövetés Lexikális döntési feladat
• Akusztikus bemutatás – Szófelismerés – Gating
• Gyakoriság, kiejthetőség és egyéb nem vizsgált, de a lexikális folyamatokat befolyásoló tényezők kontrollálása fontos!!!
A mentális lexikon kísérleti vizsgálati módszerei • Priming – Előfeszítő inger → célinger – Ha kapcsolat van a kettő között, a RI lerövidül vagy megnő a semleges feltételhez képest – Manipulált tényezők • • • •
Az ingerek közti viszony Az előfeszítő inger bemutatási ideje Az előfeszítő és a célinger között eltelt idő Van-e maszkolás
• Priming típusai – Ismétléses priming (asztal – asztal) • Facilitáció, órákon keresztül fennmaradhat • Nagyobb hatás a ritka szavakra
– Formai előfeszítés (kaland – kalap) • Nehéz kimutatni, gátlást és facilitációt is találtak már • Idői manipulációkon, maszkoláson is erősen múlik
– Szemantikai • Automatikusan tovaterjedő aktiváció a szavak közötti kapcsolatok alapján a szemantikai hálóban vs. integrációs folyamatok során megjelenő automatikus facilitáció, gátlás • Szemantikai kapcsolat (kutya-emlős; jelentés kapcsolódása) vs. asszociatív kapcsolat (kutya-ugat; együtt előfordulás)
– Morfológiai (üvegben – boltban) • nehéz elválasztani a formai és jelentésalapú primingtól; kontrollfeltételek!
Olvasási vizsgálatok Mutatók: – fixációk helyzete – időtartama – szekvenciája Feldolgozás: – Foveális: fixáció pontja körüli 2 fok (1 fok kb. 4 karakter) – Parafoveális: fixációs pont mindkét oldalán 5-5 fok – Periféria: minden ezen kívül
A szemmozgásvizsgálatok kérdései • Milyen fajta információt szereztünk (vonás, ortográfiai, fonológiai, szemantikai) • Mikor szerezzük ezt az információt (parafoveálisan, foveálisan, szakkádprogram elindítása előtt/után) • Hogyan hozunk olyan döntéseket, hogy mikor és hova irányuljanak a szemmozgások
A szemmozgásvizsgálatok előnyei 1. Szemmozgások részei a normális olvasásnak, személyeknek nem kell olyan dolgot tenniük, ami megzavarná az olvasást 2. Egy szó szövegbeli feldolgozása tükröződik a fixációs idejében.
Szemmozgások az olvasásban • http://www.youtube.com/watch?v=VFIZDZwdf-0 • A szemmozgások nem simák; rövid, kb. 200 msec fixációk, amelyeket szakkádok és regresszív fixációk szakítanak meg • Minden fixáció alatt balra kb. 4 karakter jobbra pedig kb. 14 karakterből emelünk ki információt – The quick brown fox jumped over the lazy dog.
• Aztán szakkád kb. 8 karakterrel jobbra; a fixációk átfedésben vannak • Fixációk 10-15%-a regresszív
Szemmozgások az olvasásban • Nem minden szót olvasunk el – Általában a tartalmas szavaknak kb. 80%-ára fixálunk – Funkciószavaknál ez az arány még kisebb, rövid szavakat valószínűbben ugorjuk át, 8 karakter vagy annál hosszabb szót szinte soha nem ugorjuk át – Gyorsolvasásnál is
• Carpenter és Just (1981) a fixációk hossza a szóhosszúsággal nő és a szógyakorisággal csökken
Módszertani megfontolások • Perceptuális terjedelem: ha egy szónál többet fognánk be egyszerre, akkor nem lenne olyan hasznos menetközbeni technika, mert nem tudnánk, melyik szót pontosan mennyi ideig és mikor dolgozzuk fel • Fixáció nem mondja meg, hogy ezen belül mikor történik meg a szófelismerés, ebben segíthet pl. EKP • Nem tudjuk pontosan, hogy mi viszi előre a szemeket a szövegben
Szemmozgások az olvasásban • Az eddigi bizonyítékok inkább a magasabbszintű, kognitív szemmozgáskontroll mellett szólnak: lexikális hozzáférés szükséges a szemmozgások elindításához • DE már a szakkád előtt is elkezdődhet a következő szó feldolgozása
Szemmozgások az olvasásban • Parafoveális-előzetes előny (parafoveal preview benefit): mielőtt egy szóra fixálunk, az előző szóra fixálva parafoveálisan látjuk, és ez kb. 20 ms feldolgozási előnyt jelent • Túlcsordulási hatás (Overflow effect): ritka szó után következő szóra is hosszabb a fixáció (mert annyi figyelem az első szóra, hogy nincs előzetes előny)
A szavak előhívása a szótárból • Sok tízezer szó közül gyors előhívás • Az előhívás gyorsaságát befolyásolja: – Gyakoriság • Korpuszok alapján • Szóalak gyakorisága (felszíni gyakoriság) vs. tőgyakoriság/szuffixumgyakoriság • Előfordulási gyakoriság (token) vs. típusgyakoriság (type) • korpuszalapú vs. szubjektív gyakoriság – jól korrelálnak • szószablya – szóalakokra, listákra, szófajokra, szótagszerkezetre, morfológiai elemzés szerinti keresés
– Elsajátítási életkor hatása – erősen együtt jár a gyakorisággal – Szóhosszúság hatása – interakció a gyakorisággal (minél gyakoribb, annál rövidebb a szó) – Nyelvtani kategória – Elvontság – Szomszédság nagysága – ellentétes eredmények
A lexikon pszicholingvisztikai modelljei • Logogén modell (John Morton, 1969) – külön akusztikus és vizuális bemeneti utak + központi modalitásfüggetlen szóalakreprezentációk = logogének, amelyekhez a kognitív rendszerben rendelődik hozzá a jelentés
– DE nincs modalitásközi priming (Winnick & Daniel, 1970) →1979-es Morton: modalitásfüggő tárak, vizuális és auditív logogének – megértés és produkció eltérő lexikális utakkal → négyszeres tárolás • szeriális modellel nem magyarázható hatások (pl. szóelsőbbségi hatás (szóban előbb beazonosítunk betűket, mint álszavakban (Wheeler, 1970), mondatokban is szavakat (MarslenWilson, 1975)) → a 79-es modellben top-down, a kognitív rendszerről a logogénekre visszaható kapcsolat
• Szakaszmodell (Marslen-Wilson, 1975) – Auditív szófelismerési modell – Nagy bemeneti jelölthalmaz, majd fokozatos szelekció Elérési szakasz: jelöltlista aktiválódása Szelekciós szakasz: végső elem kiválasztódik Integrációs szakasz: jelentés és szintaktikai jegyek integrálódása – Interaktív • A szelekciós szakaszban szerepet játszanak kontextusból eredő top-down hatások • Későbbi modell szt csak az integrációs szakaszban
• Konnekcionista modellek – Szavak: címkézetlenek, együtt előfordulásokon alapuló hálózat részei – Teljes áthallás a szintek között, nincsenek hierarchikus szótári viszonyok – elemzési szintek között állandó facilitációs ill. gátló viszonyok
• Interaktív aktivációs és versengési modell (IAC; Rumelhart & McClelland, 1982) – http://www.youtube.com/watch?v=4odQ9PDIz1k – Három réteg - betűelemek, betűk és szavak egységei és köztük lévő gátló és serkentő kapcsolatok → magyarázza a szóelsőbbségi hatást
• TRACE (1986 McClelland&Elman, 1986) – ugyanúgy háromrétegű – a konnekcionista modell akusztikus feldolgozási változata – elsődleges perceptuális feldolgozásra hatnak a lexikális hatások, szófeldolgozást mondatszintű tényezők is befolyásolják
Morfológiai feldolgozás • Egészleges tárolás (asztalaitokon) – Komplex alakoknak is külön hozzáférési reprezentációja van – Gyors hozzáférés, de nagy tárhelyigény (különösen a morfológiailag komplex nyelvekben, mint a magyar) – új alakok felismerése és létrehozása analógiásan mehet végbe
• Analitikus megközelítés (asztal, -a, -i, -tok, -on) – külön elemző mechanizmus felelős a komplex alakok kezeléséért – Tárolt tő + szabályrendszer – tárkapacitás szempontjából gazdaságosabbak, de a nyelvtant megvalósító új kombinációs mechanizmus evolúciósan költséges
• Vegyes modell – Mindkét fajta működés lehetséges, különféle szempontokon múlik, hogy melyik alapján történik a feldolgozás
Morfológiai feldolgozás • Kísérleti vizsgálat – Lexikális döntés: ha hosszabb feldolgozási idő a többmorfémás szavaknál → elemzés – Priming: ha előfeszíX a toldalékolt alak a tövet → elemzés • udvaron → udvar
– Gyakorisági hatások • egészleges tárolás esetén az alak gyakorisága hat a feldolgozási időre, analitikus feldolgozás esetén a tő gyakorisága
Analitikus modellek • Taft & Forster (1975, 1976, Taft 1981) – tovább tart nem-et nyomni egy létező prefixumból és létező tőből összerakott nem létező kombinációra (kirémül), mint ahol az egyik nem létező tő (kilebbez)
→hozzáférési reprezentáció is morfémákra bontoY, így éri el a központi lexikont → ha nem létezik olyan tő, akkor már a hozzáférési reprezentációnál kiderül, hogy nem szó
Egészleges modellek • Butterworth (1983) – Minden szóhoz egészben férünk hozzá és így is reprezentáljuk, vagyis még a központi szinten sincs morfológiai szerkezet – Produktivitási megszorítás: az új szavakat hogyan ismerjük fel? → egy szabályalapú back-up mechanizmust feltételez, ami ‘beugrik’ ha egy új szóval találkozik – Gazdag morfológia: mi a helyzet a magyarral, finnel, törökkel, ahol a ragozott alakok száma lexémánként több ezer lehet…?
Egészleges modellek • Lukatela et al (1987): szatellita-modell – strukturált egészleges tárolás – minden alaknak van külön reprezentációja, de a toldalékolt alakok szatellitaként kapcsolódnak a tőhöz → a toldalékolt szavakhoz is a tövön keresztül férünk hozzá
Vegyes modellek • Pinker (1991) – Szabályosak: klasszikus szimbólummanipuláló szabály, amely hozzárak egy affixumot a tövet képviselő változóhoz – Kivételesek memorizált szópárok (az asszociatív emlékezetben tárolt kapcsolatok, amelyeknek emlékezeti tulajdonságaik (gyakorisági és hasonlósági hatások) vannak – II Procedurális/deklaratív modell (Ullman) • Szabályalapú rendszer – Mentális nyelvtan – Procedurális memória
• Egyedi alapú rendszer – Lexikon – Deklaratív memória
Vegyes modellek • AAM (Augmented Addressed Morphology) (Caramazza et al., 1988) – Egész szó és morfémákra bontott reprezentáció is – Pl., walked aktiválja: /walk/ /ed/ és /walked/ – Minden ismerős szóhoz az egész szavas úton férünk hozzá → a dekompozíciós csak új (ismeretlen) szavak esetén
Vegyes modellek • MRM (Morphological Race Model) Schreuder & Baayen (1995) – Egész szó és morfémákra bontott reprezentáció is – Pl. walked aktiválja: /walk/ /ed/ és /walked/ – A két úton egyszerre próbálkozik a felismerés → Párhuzamos kétutas modell – A tő és affixum tulajdonságaitól függ, hogy melyik nyer, e.g., gyakoriság, szemantikai, fonológiai áttetszőség, affixhomonímia stb
A feldolgozást befolyásoló szószintű tényezők • Szemantikai áttetszőség – Marslen-Wilson et al. (1994): szemantikailag áttetsző szavaknál dekompozíció – Baayen, Burani & Schreuder (1997): a szemantikailag transzparens komplex szavaknál is lehetséges holisztikus feldolgozás → szemanXkai áttetszőség szükséges feltétele a morfémaalapú hozzáférésnek, de nem következik belőle az elemzés – Forster & Azuma (2000): nem transzparens pároknál is történhet dekompozíció (szignifikáns maszkolt priming submit-remit jellegű párokra) -> nem biztos, hogy szemantikai transzparencia kell a dekompozícióhoz
A feldolgozást befolyásoló szószintű tényezők • Gyakoriság – legrobosztusabb,stabil és jól dokumentált hatás – Taft (1979): kumulatív tőgyakoriság befolyásolja a ragozott igék feldolgozását: a szó+abból származó összes alak összegzett gyakoriságának van hatása – Baayen et al. (1997): kumulatív tőgyakoriság befolyásolja az egymorfémás (egyes számú) főnevek feldolgozását a hollandban – Sereno & Jongman (1997): felszíni gyakoriság (a szóalak gyakorisága) befolyásolja a ragozott főnevek feldolgozását (angolban)→ egész szavas hozzáférés ragozott alakokra is
A feldolgozást befolyásoló morféma szintű tényezők • A toldalékolt szavak affixtulajdonságai – Affixhossz és affixgyakoriság: hosszú és gyakori affixumok valószínűbben használatosak az elemzésben, mint a rövidebbek és ritkábbak (áttekintés Laudanna & Burani, 1995) – Affix produktivitás: a produktív(abb) affixumok valószínűbb feldolgozási egységek – Affixhomonímia : Bertram et al. (2000c) holland –er ~, ágentív jelölő 'werker' [dolgozó] and és középfok 'mooier' [szebb], holisztikus feldolgozáshoz vezet
