MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
J/5597. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggı kérdésekrıl és az európai integráció helyzetérıl
Elıadó: dr. Göncz Kinga külügyminiszter
Budapest, 2008. április
TARTALOMJEGYZÉK
I. Összefoglaló II. A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggı kérdések, 2007 1) A Kormány Európa-politikai stratégiája 2) Az Unió belsı köreihez való felzárkózás érdekében tett lépések a.) Az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos elıkészületek b.) A schengeni övezet bıvítése c.) A gazdaság további integrálódása, a külkereskedelmi mérleg adatai 3) Az uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó kérdések a.) Az uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó kormányzati koordináció b.) Az Országgyőlés és a Kormány uniós ügyekben történı együttmőködése c.) A Kormány és az Európai Parlament képviselıinek konzultációja d.) Részvétel az uniós intézmények munkájában, magyar tisztviselık részvétele európai uniós projektekben 4) Az uniós tagságból fakadó lehetıségek kihasználása és kötelezettségek teljesítése a.) A közösségi alapok felhasználása 2007-ben b.) A közösségi jog alkalmazásával összefüggı kérdések i.) Jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése ii.) A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások iii.) Magyarország részvétele az Európai Bíróság elıtt folyamatban lévı eljárásokban iv.) Lejáró átmeneti mentességek 2007-ben 5) Felkészülés a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökségre 6) Az uniós tagsággal összefüggı lakossági tájékoztatás III. Az Európai Unió 2007-es prioritásai, fejleményei, a magyar törekvések és érdekek 1) Gazdasági helyzetkép az Európai Unióban 2) Az intézményi reformfolyamat, a Lisszaboni Szerzıdés a.) Lisszaboni Szerzıdés b.) A Reflexiós Csoportról született megállapodás c.) Egyéb az intézményekhez vagy az intézmények eljárásához kapcsolódó fejlemények d.) Egyes uniós intézmények székhelye 3) A lisszaboni stratégia – új ciklus beindítása, az eddigi reformok értékelése 4) A pénzügyi perspektíva – 2008-2009. évi költségvetési felülvizsgálat 5) Az Unió bıvítési folyamata 6) A közösségi politikák fejlıdése a) Az egységes belsı piac reformjára vonatkozó javaslat b) Munkaerı szabad áramlása c) Áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok d) Belsı piaci szolgáltatások e) Pénzügyi szolgáltatások f) A jogalkotás minıségének javítása g) Adózás h) Fogyasztóvédelem 1
i) Közbeszerzés j) Társasági jog k) Szellemi tulajdonjog l) Audiovizuális politika m) Távközlés és információs technológiák, postai szolgáltatások n) Kutatás és fejlesztés, innováció o) Oktatás és képzés p) Kultúra q) Vámügyi szabályozás r) Közlekedéspolitika s) Energia t) Környezetvédelem u) Mezıgazdaság v) Ifjúság és sport w) Foglalkoztatás és szociális ügyek x) Egészségügy, népegészségügy y) Bel- és igazságügyi együttmőködés z) Turizmus 7) Az Európai Unió külkapcsolatai a) Kereskedelempolitika b) Közös kül- és biztonságpolitika c) Európai biztonság- és védelempolitika d) Terrorizmus elleni fellépés külkapcsolati vetületei e) Nemzetközi fejlesztési együttmőködés
2
I. ÖSSZEFOGLALÓ Az európai építkezés szempontjából a 2007. év egyértelmő sikerként értékelhetı. Az Unióban 2006-ban megkezdıdött belsı konszolidációs folyamat nyomán 2007-ben kiemelt jelentıségő, az Unió jövıje szempontjából is meghatározó ügyekben sikerült érdemben elırelépni. A német elnökség a félév elsı idıszakában a lisszaboni folyamat célkitőzéseivel összefüggı kérdésekre, kiemelten az energiapolitikára és az éghajlatváltozásra koncentrált, majd az alkotmányszerzıdés kérdésének minden tagállam számára elfogadható rendezését helyezte középpontba. A portugál elnökség napirendjét fıleg a szerzıdésmódosítási folyamat és a 2000-2010-es lisszaboni stratégia 2008-2010 közötti hároméves ciklusának elıkészítése határozta meg. 2007. január 1-jén Románia és Bulgária belépésével lezárult az Unió történetének legnagyobb, ötödik bıvítési köre. A tagállamok 2007 októberében megállapodtak az alapszerzıdések reformjáról, és 2007 decemberében aláírták a hatályos szerzıdéseket módosító Lisszaboni Szerzıdést. 2007. december 21-én 9 tagállam csatlakozott a schengeni térséghez. Szlovénia 2007. január 1-jétıl, majd Málta és Ciprus 2008. január 1-jétıl bevezette az eurót. A 2007-es év az uniós politikák tekintetében számos, a polgárok mindennapjait érintı kérdésben hozott eredményt. 2007-ben a tagállamok döntöttek a közös európai energiapolitika kialakításának legfontosabb elemeirıl, valamint megkezdıdött a vita az energia belsı piaci liberalizációs csomagjáról. A Bizottság 2008 elején beterjesztette energia- és klímacsomagját. A Bizottság 2007. szeptemberi közleményével megkezdıdött az Unió költségvetési rendszerének felülvizsgálata, a közös költségvetés szerkezetének, bevételi és kiadási oldalának, valamint jövıbeli prioritásainak vitája. A mezıgazdasági politika körében megszületett a megállapodás a gyümölcs- és zöldségpiac szervezésével kapcsolatos átfogó reformról, valamint politikai megállapodást fogadtak el a borreformról. 2007 novemberében a Bizottság társadalmi konzultációt kezdeményezett a közös agrárpolitika felülvizsgálatáról. 2007 volt a lisszaboni stratégia elsı hároméves ciklusának utolsó éve. A Bizottság 2007 decemberében hozta nyilvánosságra a lisszaboni stratégiáról szóló jelentést, és a 2008-2010-es ciklusra vonatkozó javaslatait, melyben megerısítette, hogy a stratégia átfogó felülvizsgálatára a következı ciklusban nincs szükség, a hangsúlyt a stratégia végrehajtására kell helyezni. 2007. március 1-tıl megkezdte munkáját az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. 2007 az Esélyegyenlıség Európai Éve volt. Összességében kijelenthetı, hogy Németország és Portugália sikeres elnökségi periódust valósított meg, mely hozzásegítette az Uniót a további fejlıdéshez, erısítette a tagállamok együttmőködési készségét és integrációs elkötelezettségét. Az Európai Unió tagjaként Magyarország 2007-ben arra törekedett, hogy hozzájáruljon az európai építkezés lendületének, az Unió cselekvıképességének, a tagállamok egységének megerısítéséhez, és ahhoz, hogy az Unió elırelépést érjen el a polgárokat leginkább érintı kérdésekben. Ugyanakkor az Unió változó politikai feltételrendszere, a tagállami tapasztalatok indokolttá és szükségessé tették a magyar Európa-politika 2004 végén elfogadott irányainak áttekintését. A Kormány széles körő társadalmi, szakmai és politikai egyeztetést követıen 2007 augusztusában elfogadta az új Európa-politikai stratégiát. A stratégia újdonsága, hogy egy víziót felvázolva határozza meg a magyar prioritásokat, a 20132014-ig felmerülı feladatokat. A Kormány Európa-politikájának sarokpontjait a tagállamok 3
értékközössége, az uniós polgárok jóléte, valamint a széles értelemben vett biztonság mentén határozta meg. Középtávon a magyar Európa-politika prioritásai: az Unió egysége és a tagállamok együttmőködése, Magyarország modernizációjának elımozdítása, az Unió és hazánk versenyképességének erısítése, az Unió belsı konszolidációja és nyitottságának megırzése, a polgárok biztonságának erısítése. A fenti elvek alapján Magyarország aktívan és kezdeményezıen vett részt az Európai Unió politikáinak alakításában, az Európa jövıjét meghatározó vitákban és az azokkal kapcsolatos lépések megvalósításában. Az Európai Unió 2007-ben ünnepelte a Római Szerzıdés aláírásának 50. évfordulóját. Ez alkalomból március 25-én elfogadták az Unió értékeit megerısítı és jövıjét tükrözı Berlini Nyilatkozatot. A nyilatkozattal a német elnökség pozitív politikai hangulatot teremtett az alkotmányszerzıdés sorsáról indított tagállami egyeztetésekhez. A 2007. június 21-22-ei Európai Tanácson megállapodás született az alapszerzıdések módosítását elvégzı kormányközi konferencia összehívásáról. Az Európai Tanács célként határozta meg, hogy az alapszerzıdések módosítása a 2009-es európai parlamenti választások elıtt hatályba lépjen. Kiemelt érdeme a portugál elnökségnek, hogy a 2007. június 21-22-ei Európai Tanács ülésén elfogadott mandátumban foglaltakat a nehéz tárgyalási folyamatban következetesen sikerült érvényesítenie. A szerzıdés szövegét a tagállamok a 2007. október 18-19-ei informális lisszaboni csúcstalálkozón elfogadták. 2007. december 12-én aláírták és kihirdették az Európai Unió Alapjogi Chartáját, majd a tagállamok képviselıi 2007. december 13-án aláírták a Lisszaboni Szerzıdést, és ezzel lezárták a több mint hat éve tartó, az Unió alapjait érintı vitát. Magyarország kiemelt törekvése volt az uniós szerzıdésmódosítási folyamat sikeres lezárása. A cél az alkotmányszerzıdésben elért kiegyensúlyozott kompromisszum lehetı legteljesebb megırzése volt. Mindazonáltal nem zárkóztunk el attól, hogy a szöveget hozzáigazítsuk a megváltozott körülményekhez, valamint választ adjunk az európai polgárok felmerült aggodalmaira. A folyamatban magyar részrıl aktívan vettünk részt. A tárgyalások eredményeként a Lisszaboni Szerzıdés szövegében megjelennek mindazon elemek, amelyeket Magyarország fontosnak tartott. A megállapodás nemcsak az Unió szempontjából alapvetı fontosságú az elırelépéshez, hanem fontos jelzés az egész világ számára. Az új szerzıdés megerısíti az Unió céljait és értékeit, az Unió intézményeit, demokratikus mőködését, az Európai Parlament szerepét és az uniós polgárok jogait, ezáltal az uniós identitást. Hatékonyabb eszközöket ad, hogy közösen lépjünk fel a globális kihívásokkal szemben, megerısítsük az Unió helyét és szerepét a világban, különösen – többek között – a közös kül- és biztonságpolitika új eszközrendszerén keresztül. A Szerzıdés az intézmények demokratikusabb és hatékonyabb mőködésének elısegítésével lehetıvé teszi az integráció továbbfejlesztését, valamint azt, hogy az Unió azokra a kérdésekre összpontosítsa a figyelmét, amelyek közvetlenül hatással vannak a polgárok mindennapjaira. A Szerzıdést a Magyar Országgyőlés a tagországok közül elsıként ratifikálta 2007. december 17-én. Magyarország ezzel kifejezte integrációs elkötelezettségét és szándékaink szerint egyúttal ösztönzést is adott a többi tagállam számára. Az Unió elıtt álló kihívások beazonosítása érdekében a 2007. decemberi Európai Tanács egy Reflexiós Csoport létrehozásáról döntött, mely arra kapott felkérést, hogy tegyen javaslatot azoknak a kulcskérdéseknek és fejleményeknek a kezelésére, amelyekkel az Uniónak 20202030-ig valószínőleg szembe kell majd néznie. A Reflexiós Csoport a 2010. júniusi Európai Tanács ülésére nyújtja be jelentését.
4
Magyarország szempontjából a 2007. év egyik legfontosabb prioritása a schengeni térség bıvítése volt. Schengeni tagságunkkal a 2004-es EU-csatlakozást követı idıszak egyik legfontosabb magyar prioritása valósult meg, amely egyben az integráció belsı köreihez való csatlakozás szempontjából is kiemelkedı jelentıséggel bír. A sikeres felkészülés mellett fontos szempont volt számunkra, hogy a bıvítéssel ne alakuljon ki válaszfal a schengeni külsı határok mentén, csatlakozásunk ne jelentsen akadályt a határok két oldalán élık kapcsolattartásában. Portugália különös érdeme a schengeni csatlakozás eredeti menetrendjének megırzése. Meggyızıdésünk, hogy a portugál SISone4All javaslat nélkül nem sikerült volna tartani a 2007 végi céldátumot. A schengeni bıvítés és a belsı határok felszámolása a szárazföldi és tengeri határokon 2007. december 21-én történt meg, a légi határok esetében a határellenırzés eltörlése pedig 2008. március 30-án valósult meg. Az Unió tagállamai közötti szolidaritást bizonyítja, hogy a schengeni térség kibıvítésére az eredeti, 2007. év végi határidıhöz képest 10 nappal korábban kerülhetett sor. A tavalyi év európai uniós napirendjének kiemelt témája volt a közös energia- és klímapolitika kialakítása. Az Európai Tanács 2007. márciusi ülése a nemzetközi éghajlatvédelemért érzett felelısségtıl is vezérelve és a közös európai energiapolitika kialakításának egyik mérföldköveként integrált energia- és klímapolitikai stratégiai iránymutatásokat, az üvegházhatású gázkibocsátás, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok felhasználása tekintetében ambiciózus számszerő célkitőzéseket és átfogó energetikai cselekvési tervet fogadott el a 2007-2009-es idıszakra. A cselekvési terv meghatározza az EU belsı villamos energia- és gázpiacának teljes körő megvalósítása érdekében szükséges lépéseket, foglalkozik az energiaellátás-biztonság kérdésével, és ezzel összefüggésben az integrált energia- és klímapolitika külkapcsolati kérdéseivel. A klímapolitika terén az EU 1990-hez képest mintegy 30%-kal vállalta üvegházhatású gáz kibocsátásainak csökkentését 2020-ra, amennyiben a nemzetközi klímavédelmi rezsim keretei között más fejlett országok is tesznek hasonló vállalásokat, illetve a legfejlettebb fejlıdı országok is hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez. A fenti nemzetközi vállalások hiánya esetén az EU csak 20%-os csökkentésre kötelezte el magát. A portugál elnökség megkezdte a 2007. márciusi Európai Tanácson elfogadott EU Energia Cselekvési Terv végrehajtását. Megkezdıdött a vita a Bizottság által 2007 szeptemberében elıterjesztett harmadik energia belsı piaci liberalizációs jogszabálycsomagról. 2007 decemberében Bali szigetén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzıkönyv részes feleinek találkozóján elfogadásra került egy ún. Bali road-map, amely az elkövetkezendı két évben határozza meg a Kiotói Jegyzıkönyv jövıjérıl szóló tárgyalások menetét 2009 végi határidıvel. A lisszaboni stratégia új hároméves (2008-2010) ciklusának elıkészítése keretében az Európai Bizottság 2007 decemberében jelentette meg a lisszaboni stratégiáról szóló átfogó jelentését és a 2008-2010-es új ciklusra vonatkozó javaslatait. Az Európai Tanács a 2007. decemberi ülésén üdvözölte a bizottsági csomagot. Következtetéseiben kiemelte, hogy a lisszaboni stratégia most már eredményeket hoz. Az Európai Tanács 2006 tavaszi ülésén azonosított négy kiemelt reformterület (tudás és innováció, üzleti környezet, foglalkoztatás, valamint az energia és klímaváltozás) továbbra is prioritást élvez. Így, bár a változó kihívásokkal foglalkozni kell, az integrált iránymutatások nem igényelnek alapvetı átalakítást. A lisszaboni stratégia új ciklusának a reform végrehajtására és továbbvitelére kell összpontosítania. A bizottsági csomagról, illetve az új ciklus beindításáról a 2008. márciusi Európai Tanács hozott döntést.
5
A magyar prioritásokat tartalmazó nemzeti lisszaboni akcióprogram (NAP) végrehajtásáról szóló jelentést 2007 októberében nyújtottuk be az Európai Bizottságnak. A bizottsági értékelés szerint Magyarország a 2005-2007-es idıszakban korlátozott haladást ért el nemzeti reformprogramja végrehajtásában, valamint némi haladást a 2006 tavaszi Európai Tanács által meghatározott prioritások megvalósításában. Magyarország számára továbbra is a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok folytatása jelenti az elsıfokú prioritást, mert a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát kockázati tényezık fenyegetik. A Kormány 2007 decemberében benyújtotta az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogram legutóbbi, felújított változatát, amely bemutatja a tervezett ütemezés szerint megtett reformlépéseket, és azok eredményeit. A programot az Európai Bizottság véleménye alapján az ECOFIN 2008. február 12-én elfogadta. A 2008-2009-es átfogó költségvetési felülvizsgálat nyitányaként a Bizottság szeptember 12én elfogadta vitaindító közleményét, és 2008 áprilisáig tartó társadalmi konzultációt indított. Magyarország olyan uniós költségvetésben érdekelt, amely négy cél teljesítését mozdítja elı: 1) szolidaritás, 2) versenyképesség, 3) fenntarthatóság és 4) az unió globális és regionális szerepének erısítése. 2007-ben számos intézkedés történt az egységes belsı piac hatékonyságának javítása, valamint a még fennálló korlátozások lebontása érdekében. A belsı piaci versenyképesség erısítése szempontjából kiemelendı, hogy 2007. június 30-án hatályba lépett a nemzetközi barangolási (roaming) szolgáltatások díjáról szóló rendelet. Ezt követıen 2 hónap múlva váltak érvényessé a nagykereskedelmi díjakra, majd 2007. szeptember 30-án a kiskereskedelmi roaming díjak átláthatóságára vonatkozó szabályok. 2007 májusában politikai megállapodás született a fogyasztói hitel-megállapodásokról szóló irányelvrıl. További fontos eredmény, hogy a Tanácsnak és a Parlamentnek egy olvasatban sikerült megállapodni a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvrıl. A tagállamok 2007 októberében konszenzussal politikai megállapodást fogadtak el a közösségi postai szolgáltatások belsı piacának teljes megvalósítására irányuló irányelvtervezetrıl. Magyarország számára a postai szolgáltatások körében az ország számára optimális 2012-es idıpontig teszi lehetıvé a teljes piacnyitást. Szintén sikerült politikai megállapodást elérni a határok nélküli televíziózásról szóló 89/552/EGK irányelv felülvizsgálatáról. A több elnökségi cikluson átívelı konzultációt követıen a portugál elnökség alatt elfogadásra kerültek a tagállamok számára irányadó közös alapelvek a rugalmasság és biztonság (flexicurity) témájában. 2007 novemberében megállapodtak a Galileo mőholdas navigációs programok finanszírozásáról és a projekt irányításáról. Az elmúlt évben is egyre több régi tagállam döntött a meglévı munkaerı-piaci korlátozások feloldásáról. Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország, Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország, az EGT-tag Izland, majd Olaszország után 2007-ben Hollandia és Luxemburg is megnyitotta munkaerıpiacát a magyar munkavállalók elıtt. Németország, Ausztria, Franciaország pedig könnyítéseket vezetett be. Jelenleg Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Svájc, az EGT-tagállamok közül pedig Norvégia és Liechtenstein tart fenn még részleges vagy teljes munkaerı-piaci korlátozást. Magyarország 2007. január 1-jétıl a román és a bolgár munkavállalók tekintetében fokozatos – a valós munkaerıigényhez, illetve munkaerıhiányhoz igazodó – munkaerı-piaci nyitást valósított meg. Románia és Bulgária nem vezetett be viszonossági intézkedéseket. 2008 január 1-jétıl Magyarország egységes szabályozást alakított ki a még munkaerı-piaci korlátozást alkalmazó 6
régi tagállamok, az EGT-tagállamok, Svájc, illetve Románia és Bulgária munkavállalói tekintetében, és ezen tagállamok felsıfokú, középfokú, valamint szakképzettséggel rendelkezı állampolgárai elıtt megnyitotta munkaerıpiacát. Az Európai Bizottság 2007. november 20-án bocsátotta ki az egységes belsı piac reformjáról szóló dokumentumcsomagját, amelyrıl szintén a 2008. márciusi Európai Tanács hoz végsı döntést. A javasolt intézkedések konkrét kidolgozása és azok gyakorlati megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy az egységes belsı piac hatékonyabban mőködjön és ezáltal, a lisszaboni folyamat egyik elemeként, javítsa az EU külsı versenyképességét is. A közös agrárpolitika tekintetében a portugál elnökség fontos eredménye, hogy 2007-ben megállapodás jött létre a gyümölcs- és zöldségpiac szervezésével kapcsolatos átfogó reformról, valamint a borreformról politikai megállapodást fogadtak el, amelyben sikerült érvényesíteni a fı magyar szempontokat. A mezıgazdasági politikához kapcsolódóan jelentıs sikert értünk el egyes, kifejezetten Magyarországot érintı ügyekben, úgymint: a génmódosított MON 810 kukoricavonalból származó beltenyésztett vonalak és hibridek vetımagjának Magyarország területén történı elıállítása, felhasználása, forgalomba hozatala, illetve behozatala tilalmának fenntartása, a mezıgazdasági többletkészletek ügyében a magyar álláspont érvényesítése, valamint a magyar kereset nyomán a kukoricaintervenciós kritériumok szigorítására irányuló bizottsági rendelet részleges megsemmisítése. Sikerült a magyar érdekeket érvényre juttatni a kukoricaintervenció fokozatos kivezetésérıl született tanácsi döntés során is. A Bizottság 2007 novemberében nyilvánosságra hozta elızetes elképzeléseit a Közös Agrárpolitika szükséges kiigazításairól (állapotfelmérés). A társadalmi konzultációt és a tagállamokkal történı egyeztetést követıen 2008 májusában fogja konkrét javaslatait elıterjeszteni. A kutatás-fejlesztés és az innovációs politika erısítése érdekében 2007-ben két uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) és a Galileo Globális Mőholdas Helymeghatározó Rendszer Ellenırzı Hatóság székhelyének kérdése szerepelt az uniós fórumok napirendjén. Magyarország több alkalommal is megerısítette szándékát az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) központjának Magyarországon történı felállítására. A magyar pályázat sikere érdekében a Kormány 2007 decemberében egy cselekvési, felkészülési programot fogadott el. 2007 folyamán megkezdıdött az Európai Bizottság 2006. évi jelentésében preferált 35 kutatási infrastruktúra egyik elemének, az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projektnek az elıkészítése is. Magyarországnak kiemelt érdeke az Európai Neutronkutató Központ székhelyének magyarországi felállítása. A Kormány Debrecent jelölte meg a projekt helyszínének. Ezzel párhuzamosan megkezdıdtek a konzorciumszervezési tárgyalások. A fentieken túl az Európai Bizottság 2007 második felében új kezdeményezésként javaslatot tett két új uniós ügynökség, az Európai Szabályozó Együttmőködési Ügynökség és az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozására is. 2007-ben is dinamikusan fejlıdı uniós politika volt a szabadság, biztonság és jog térségének erısítése. A terrorizmus, a nemzetközi szervezett bőnözés és az illegális migráció elleni küzdelem eszközeként létrehozott Prümi Szerzıdés uniós jogba való beemelését a német elnökség prioritásként kezelte, és a portugál elnökség sikeresen vitte tovább. Magyarország 2007-ben csatlakozott az egyezményhez, amely 2008. január 14-én lépett hatályba. 2007 során komoly lendületet kapott a közös migrációs politikát célzó javaslatok kidolgozása. Az illegális migráció elleni küzdelem jegyében folytatódott az Európai Unió tagállamainak 7
területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatók elleni szankciókról szóló irányelvtervezet tárgyalása, illetve jóváhagyásra kerültek a nyugat-balkáni országokkal az illegálisan tartózkodók visszafogadását biztosító megállapodások. 2008. január 1-tıl Ukrajna, a nyugat-balkáni országok (Albánia1, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia) és Moldova vonatkozásában hatályba léptek a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások. A megállapodások alapján a schengeni vízumdíj 60 euró helyett 35 euró, a kérelmezık több csoportja, köztük a diákok és nyugdíjasok is díjmentesen juthatnak vízumhoz, és többen kaphatnak többszöri beutazásra jogosító, több évig érvényes vízumot. Jelentıs elırelépések történtek az illegálisan itt-tartózkodók visszatérését szabályzó közös normákról és eljárásokról szóló jogi keretek kialakítása felé. A legális migráció területén az Unió a migráció és az Unió versenyképességének összefüggésére helyezte a hangsúlyt. A migrációs politika külsı dimenzióját, vagyis a kibocsátó, valamint tranzitországokkal történı együttmőködést illetıen a tagállamok megállapodtak, hogy a kooperáció legfontosabb gyakorlati eszközei a mobilitási partnerségek és a körkörös migráció lesznek. Hosszú tárgyalásokat és vitákat követıen 2007. július 27-én megszületett az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási rendszer megállapodás, amelynek értelmében az európai légitársaságok az amerikai hatóságok rendelkezésére bocsátják a transzatlanti járataik utasainak adatait. 2007-ben is kiemelt figyelmet kapott az Unióban a globalizáció kérdése. Az októberi informális csúcstalálkozón az állam- és kormányfık megvitatták a Bizottság „Európa érdeke: sikeresen helyt állni a globalizáció korában” címet viselı közleményét. Az Európai Tanács decemberi ülése pedig nyilatkozatot fogadott el a globalizációról. A dokumentumban a globalizáció, mint lehetıség jelenik meg, amelyben az Uniónak meghatározó szerepet kell vállalnia. Az Európai Tanács egyben kijelöli az aktív cselekvés irányait annak érdekében, hogy a globalizációt az Unió úgy alakíthassa, hogy az minden polgára érdekét szolgálja. Az Unió bıvítése tekintetében a német és a portugál elnökség elsısorban arra törekedett, hogy a már kijelölt feladatokat – csatlakozási tárgyalások menete – megfelelı módon teljesítsék, új bıvítési célok meghatározására nem került sor. A két elnökség összességében teljesítette a mérsékelten ambiciózus bıvítési célokat: négy csatlakozási tárgyalási fordulóra került sor Horvátországgal és háromra Törökországgal. A horvát és a török csatlakozási folyamat immár egyértelmően elvált egymástól, és az adott tagjelölt eredményei függvényében halad elıre. Magyarország 2007 során is kiállt az Európai Unió bıvítési folyamatának kiszámítható és következetes, a tagjelöltek teljesítményén alapuló folytatása mellett. A Kormány kiemelten kezelte és kezeli Horvátország csatlakozási folyamatának elısegítését. A kül- és biztonságpolitika vonatkozásában a német elnökség alapvetıen két területen ért el jelentıs eredményeket. Egyrészt rendezte a transzatlanti viszonyt, és szakpolitikai mederbe terelte a vitás kérdéseket az Egyesült Államokkal. Másrészt megerısítette az Európai Unió szomszédságpolitikájának célkitőzéseit, valamint közép-ázsiai kapcsolatait (európai szomszédságpolitika megújítása, Nyugat-Balkán stabilitásának megırzése, a koszovói státuszrendezéssel kapcsolatos uniós egység biztosítása, Közép-Ázsia stratégia). A második félévben az elnökségi rendezvények elsısorban a hagyományosan a portugál érdekszférához kötıdı relációkban valósultak meg, ilyen volt az elsı EU-Brazília és a hétéves szünet után ismét megrendezett EU-Afrika csúcstalálkozó. Portugália elnöksége alatt az európai szomszédságpolitikában hangsúlyosan érzékelhetı volt az EU-mediterrán reláció. Koszovó tekintetében 2007 végén közös elvi döntés született a koszovói rendıri és a jogállamiság 1 Albániával a visszafogadási egyezmény már 2006. május 1-jén hatályba lépett.
8
erısítésére irányuló európai biztonság- és védelempolitikai misszió elıkészítésérıl és indításáról. 2007 folyamán bizonyos megtorpanás, visszaesés volt tapasztalható az EUOroszország kapcsolatrendszerben. Magyarország aktív szerepet játszott a közös kül- és biztonságpolitika alakításában és erejéhez mérten kivette részét a nemzetközi konfliktusok és válságok kezelésébıl, az EU által indított válságkezelı missziókból is. Figyelmünket a magyar érdekeknek megfelelıen elsısorban térségünkre, a Nyugat-Balkánra és KeletEurópára összpontosítottuk, de teljesítettük a tagságunkból eredı kötelezettségeket az EU-nak a világ messzebbi vidékein vállalt feladataiban is. A koszovói státuszrendezés ügyében magyar részrıl következetesen az Unió egységének fenntartására, a helyzet regionális összefüggéseire, illetve Szerbia elszigetelıdésének elkerülésére hívtuk fel a figyelmet, és hangsúlyoztuk a Belgrádnak nyújtandó pozitív jövıkép fontosságát. 2007-ben megkezdıdött a felkészülés a 2011-es magyar EU-elnökségre, amely össztársadalmi összefogást és nemzeti konszenzust igénylı feladat. A Kormány a felkészülés fıbb szakaszairól és ütemezésérıl 2007 májusában, az elnökség emberierıforrás-igényének biztosításáról, valamint képzési stratégiájáról, továbbá az elnökségi felkészülés további lépéseirıl 2007 decemberében döntött. A felkészülés során a Kormány a legszélesebb párbeszédre törekszik. Folyamatos az együttmőködés a Kormány és az Országgyőlés illetékes fórumai között, és egyeztetések zajlanak a parlamenti pártokkal az együttmőködés további lehetséges irányairól.
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007
EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGİ KÉRDÉSEK,
Az alábbiakban bemutatjuk a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggı olyan kérdéseket, mint a Kormány 2007-ben elfogadott Európa-politikai stratégiája, az uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó kérdések, az Unió belsı köreihez való felzárkózás érdekében tett lépések (schengeni csatlakozás, euróövezeti elıkészületek, a gazdaság további integrálódása az európai gazdasági térségbe), az uniós tagságból fakadó lehetıségek kihasználása és kötelezettségek teljesítése (uniós alapok felhasználása, jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése), a 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülés, valamint az uniós tagsággal összefüggı lakossági tájékoztatás érdekében tett intézkedések. 1. A Kormány Európa-politikai stratégiája Az Unió változó politikai feltételrendszere, valamint a tagállami tapasztalatok indokolttá és szükségessé tették a magyar Európa-politika 2004 decemberében elfogadott irányainak áttekintését. Az Európa-politikai stratégia új irányairól és feladatairól szóló elıterjesztést a Kormány elsı olvasatban 2006. december 13-án fogadta el. Ezt követıen a Külügyminisztérium széles körő társadalmi, szakmai és politikai egyeztetést folytatott a koncepcióról. A stratégia végsı változatát a Kormány 2007. augusztus 2-án fogadta el. (A stratégia jóváhagyott változata a Külügyminisztérium honlapján is megtalálható.) Az új, 2014-ig terjedı idıszakra szóló Európa-politikai stratégia újdonsága, hogy nemcsak arra a kérdésre keresi a választ, milyen tagállam legyen Magyarország, hanem arra, milyen Európai Uniót szeretnénk, és e vízió felvázolása nyomán határozza meg tagállami érdekeinket és cselekvésünk fı irányait. Magyarország európai uniós víziója, helye az európai építkezésben a következıkben határozható meg: 9
1. Magyarország számára az Európai Unió cselekvıképes egységének biztosítása alapvetı fontosságú. Az Unió cselekvıképességének megırzése a közösség jövıje szempontjából valamennyi meghatározó kérdés esetében kulcsfontosságú, mind az integráció továbbvitele, mind az Unió nyitottsága, valamint globális szerepvállalása szempontjából. 2. Magyarország olyan Európai Unióban érdekelt, amelyben a tagállamok közösen kitőzött célok elérése érdekében mőködnek együtt, az egymással való szolidaritás alapján mélyítik el összetartozásukat, polgáraik jólétének és biztonságának növelésére fordítva az azonos értékeket valló közösség elınyeit. 3. Magyarország az európai uniós értékközösség fogalmán az emberi méltóság tiszteletét, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlıséget, a jogállamiságot, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását érti. Magyarország számára az európai integrációban való részvétel a magyar nemzet európai keretek között történı újraegyesítését is jelenti. 4. Magyarország az Unió jövıjét a politikai integráció távlatában látja. Ezért kész a hasonlóan gondolkodó tagállamokkal szorosan együttmőködni. A bel- és igazságügyi együttmőködés ennek kiemelt területe. Hazánk különös figyelmet fordít továbbá a kutatásfejlesztés, az energiapolitika, valamint a közös kül- és biztonságpolitika területén megvalósítandó továbblépésre. 5. A tagállamok közötti együttmőködések részét képezheti a tagállamok köreinek olyan megerısített együttmőködése, amely az integráció elmélyítésének hatékony eszközeként a közösség egészének hosszú távú érdekeit tartja szem elıtt, és amely együttmőködés nyitott valamennyi tagállam számára. 6. Magyarország stratégiai célja, hogy aktív alakítójává váljon a közösség mélyítését, az európai építkezést szolgáló együttmőködéseknek. 7. Magyarország számára a nemzeti érdekérvényesítés kerete az Európai Unió. Magyarország tagállami érdekeit a közösség érdekeinek figyelembevételével juttatja érvényre. 8. Magyarország kezdeményezı szerepet vállal az uniós polgárok életszínvonalának és életminıségének javítását szolgáló intézkedésekben, a közösségi politikák fejlesztésében. Magyarország a többi tagállammal együttmőködve keresi a választ az Uniót belülrıl és kívülrıl érı kihívásokra, valamint kész tevékenyen részt venni polgárai széles értelemben vett biztonságának erısítésében. 9. Magyarország számára az Unió bıvítése morális és politikai felelısség kérdése, amely az Unió nyitottságán és a csatlakozási feltételek teljesítésén alapszik. Az Unió nyitott azon európai országok számára, amelyek osztják az Unió, mint értékközösség céljait, és teljesítik a csatlakozás politikai, gazdasági, intézményi feltételeit; valamint elfogadják, és megvalósítják a tagállamok közötti szolidaritás elvét. 10. Magyarország az európai integráció mélyítése, a közösségi politikák erısítése mellett síkra száll a transzatlanti együttmőködés erısítése érdekében. A Kormány Európa-politikájának sarokpontjait a tagállamok értékközössége, az uniós polgárok jóléte, valamint széles értelemben vett biztonsága határozza meg. E sarokpontok 2013-2014-ig, a közösségi politikák következı tervezési periódusáig, illetve a következı európai parlamenti/bizottsági ciklus végéig képezik Magyarország európai uniós politikájának alapját. A sarokpontok alapján az Európa-politika négy prioritása fogalmazható meg, különös tekintettel Magyarország tagállami érdekeire: -
Egység és együttmőködés. Magyarország érdeke, hogy az Unió közös értékeken és célokon nyugvó közösség maradjon. Magyarország célja, hogy tevékenyen hozzájáruljon a közösség hatékony, demokratikus és átlátható mőködéséhez. Magyarország részévé 10
kíván válni az Unió politikai integrációjának perspektíváját szolgáló együttmőködéseknek. Magyarország csatlakozik az eurózónához és a schengeni övezethez. -
Modernizáció és versenyképesség. Magyarország érdeke, hogy az uniós tagság, az egységes belsı piac és a közösségi politikák közvetlenül hozzájáruljanak az ország modernizációjához, gazdasági felzárkózásához, állampolgárai életminıségének javulásához, az esélyegyenlıség biztosításához, a természeti környezet megırzéséhez. Magyarország kezdeményezı szerepet kíván játszani az Unió versenyképességét szolgáló eszközök és közös politikák erısítésében. Magyarország hosszú távon meg kívánja ırizni a régiók és a tagállamok gazdasági felemelkedését szolgáló és a közösség egészének versenyképességét elısegítı kohéziós politikát. Magyarország érdekelt abban, hogy az Unió elıtt álló kihívásoknak megfelelıen bıvüljön a közösség eszköztára. Jöjjön létre az ellátásbiztonságot erısítı, az infrastruktúra fejlesztését támogató, fenntartható és szolidáris közös energiapolitika. Az innováció kiemelt fontosságú eleme a versenyképesség növelése, ehhez a közös kutatási-fejlesztési politika bıvítésére van szükség. Magyarország a világgazdaság globális versenyében sikeres Európai Unió megteremtése érdekében kiemelkedı jelentıségőnek tartja a négy szabadságjog kiteljesítését.
-
Konszolidáció és nyitottság. Magyarország érdeke, hogy hozzájáruljon a kibıvült Unió belsı kohéziójának, politikai cselekvıképességének megerısítéséhez. Alapvetı érdeke továbbá, hogy az Unió megırizze nyitottságát, és hiteles európai perspektívát biztosítson az azonos értékközösséget valló európai országok számára. Magyarország különleges misszióját a Balkán térségének európai integrációs folyamatának támogatásában látja.
-
Biztonság. Magyarország érdeke, hogy az uniós tagság erısítse polgárai hétköznapjainak biztonságérzetét. Magyarország célja, hogy létrejöjjön a belsı határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség. Magyarország kezdeményezı szerepet kíván játszani annak érdekében, hogy a közösség belsı és külsı fenyegetettségektıl mentesen, biztonságos külsı határok között mőködjön. Magyarország érdekelt a közös kül- és biztonságpolitika területén a tagállamok közötti együttmőködés mélyítésében.
A stratégia a vízió, a sarokpontok és prioritások mellett számba vette a magyar Európapolitika elıtt álló, középtávon legfontosabb feladatokat: - Az új uniós alapszerzıdés kérdésének megnyugtató rendezése - Csatlakozás az integráció belsı köreihez - A versenyképesség javítása, a belsı piac hatékonyságának elısegítése - A polgárok biztonságának erısítése - A bıvítési folyamat továbbvitele, a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának támogatása - Polgárközeli Unió megteremtése - Az uniós politikák reformja, különös tekintettel a kohéziós politika megırzésére és az agrárpolitika jövıjére - Új közös politikák igénye, különös tekintettel az energiabiztonságot és környezeti szempontokat is erısítı energiapolitikára - A közös célokhoz szükséges eszközök biztosítása: a közös költségvetés közös politikák általi meghatározása - A nemzetpolitikai célok érvényesítése - A 2011-es magyar EU-elnökségi felkészülés és az elnökség sikeres lebonyolítása.
11
2. Az Unió belsı köreihez való felzárkózás érdekében tett lépések a.) Az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos elıkészületek Magyarország euróövezeti csatlakozással kapcsolatos stratégiájának elsıdleges kerete a konvergenciaprogram. A konvergenciaprogramokban az eurót még be nem vezetett tagállamok felvázolják a közös pénz átvételéhez szükséges utat, a célokat és az azokhoz elvezetı lépéseket. A konvergenciaprogram legfrissebb, 2007 novemberében aktualizált változata – melyet az Európai Unió Tanácsa 2008. február 12-én elfogadott – a gazdaságpolitika középtávú irányát jelöli ki, valamint beszámol a 2006 második felében kezdıdött fiskális konszolidáció eddigi eredményeirıl. A kiigazító intézkedéseknek köszönhetıen a költségvetés hiánya jelentısen – a vártnál jóval nagyobb mértékben – csökkent, az adósságráta növekedése megállt. A kormányzati szektor hiánya a konvergenciaprogramban feltételezettnél is kedvezıbben alakult. A magyar Kormány által 2008 áprilisában az Eurostat rendelkezésére bocsátott adatok alapján a kormányzati szektor 2007. évi hiánya a GDP 5,5%-a volt. A gazdaságpolitika hitelessége, a piaci bizalom jelentısen növekedett. A konvergenciaprogramban szereplı pálya elısegíti, hogy Magyarország középtávon teljesíthesse a maastrichti kritériumokat. Az államháztartási hiány tovább csökken, 2010-ig 3% alá süllyed, az adósságráta 2008 után csökkenni kezd, az infláció átmeneti emelkedése után eléri az árstabilitás szintjét. Az euró bevezethetısége nem csupán a kritériumoknak való számszerő megfeleléstıl függ, hanem a megkívánt szinteket tartósan fenn is kell tartani. Ezt biztosítják a konvergenciaprogramban bemutatott strukturális reformok. Az egészségügyi rendszer, az oktatás, a közigazgatás és a nyugdíjrendszer átalakítása révén tartós kiadáscsökkenés érhetı el. A program konkrét euró bevezetési céldátumot nem tartalmaz. Az államháztartási pálya 2009ben teszi lehetıvé a túlzott hiány megszüntetését. A konvergenciaprogram államháztartási és inflációs pályája 2006 2007 2008 2009
2010
2011
Államháztartási egyenleg
-9,2
-6,2
-4,0
-3,2
-2,7
-2,2
Bruttó államadósság
65,6
65,4
65,8
64,4
63,3
61,8
Infláció
4,0
7,9
4,8
3,0
2,9
2,8
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítésén túl a forintot felváltó euró mindennapi használata komoly technikai elıkészületeket igényel. Az euróra történı átállás rendkívül összetett feladat. A sikeres átálláshoz idıben meg kell tenni a szükséges elıkészületeket. Az euró bevezetésére való technikai felkészülés legalább négy évet vesz igénybe. Teljessé kell tenni a jogszabályok harmonizálását, át kell állítani a vállalkozások, a pénzintézetek és a közszféra informatikai rendszereit és szabályozását, fel kell készíteni a lakosságot a közös pénz használatára. Mindezek fényében az euró bevezetését a Kormány kiemelt célként kezeli. Elsı lépésként megalapította a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottságot 12
(NEB), amelynek feladata az euró bevezetése szervezeti kereteinek megteremtése és a nemzeti átállási terv elkészítése. b.) A schengeni övezet bıvítése Schengeni tagságunkkal a 2004-es uniós csatlakozást követı idıszak egyik legfontosabb magyar prioritása valósult meg. A bıvítés határidıben történı befejezését egy feszített tempójú és komoly emberi és technikai erıforrásokat igénylı, elsısorban informatikai projekt, a SISone4All-projekt sikeres megvalósulása tette lehetıvé. Ez az addig a SIS II fejlesztésén dolgozó szakembergárda munkájának átcsoportosítását igényelte, valamint informatikai fejlesztések és beszerzések átütemezését, korábbra hozatalát, ehhez hazai költségvetési többletforrások allokálását. Magyarország, a vele együtt csatlakozó nyolc tagállammal együtt ezt megoldotta. A sikeres schengeni bıvítést pedig megelızte a schengeni értékelés lezárása, az utolsó fejezet keretében (SIS) tartott helyszíni látogatás, valamint az errıl szóló jelentés elfogadása a Tanácsban. A schengeni bıvítés és a belsı határok felszámolása a szárazföldi és tengeri határokon az uniós belügyminiszterek döntése értelmében 2007. december 21-én történt meg, a légi határok esetében a határellenırzés eltörlése pedig – a légitársaságok menetrendváltásával összhangban – 2008. március 30-án valósult meg. Az Unió tagállamai közötti szolidaritást bizonyítja, hogy a schengeni térség kibıvítésére az eredeti, 2007. év végi határidıhöz képest 10 nappal korábban, 2007. december 21-én kerülhetett sor. A belsı határok megnyitásával párhuzamosan a határellenırzés megszőnésébıl eredı biztonsági deficitet kompenzálni kellett. Ennek érdekében Magyarország erısíteni kívánja a szomszédos országokkal történı együttmőködést. Ezért 2007. október 11-én belügyminiszteri szinten Ausztriával olyan kétoldalú megállapodást írtunk alá, amely a közös határmenti rendıri együttmőködés erısítése, valamint a két ország között már meglévı stratégiai együttmőködés továbbfejlesztése révén járul hozzá a schengeni térség biztonságához. A határırizetre vonatkozóan fontos megemlíteni, hogy a gyorsreagálású határır beavatkozó egységek (RABIT) létrehozásának mechanizmusáról és ezzel összefüggésben a 2007/2004 EK rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet az együttdöntési eljárás keretében 2007 áprilisában az Európai Parlament, majd 2007. június 12-13-i ülésén a Bel- és Igazságügyi Tanács is elfogadta. A rendelet elsısorban azt a problémát kívánja megoldani, amikor valamely külsı határt ellenırzı, illetve ırzı tagállam olyan rendkívüli helyzetbe kerül, amelynek megoldása jelentıs terheket ró rá és egymagában nehezen megoldható feladatot jelent számára. Ekkor az érintett tagállam kérésére, a FRONTEX koordinálásával, a tagállamok által kijelölt határırökbıl álló beavatkozó egység, a RABIT, ideiglenesen odavezényelve nyújthat segítséget. A RABIT adatbázisában a Rendırség és a Határırség integrációját követıen 21 magyar tisztviselı maradt, akiknek képzése folyamatosan zajlik. A sikeres felkészülés mellett az egyik legfontosabb szempont volt számunkra, hogy a schengeni bıvítéssel ne alakuljon ki válaszfal a schengeni külsı határok mentén, csatlakozásunk ne jelentsen akadályt a határok két oldalán élık kapcsolattartásában. Ennek érdekében folyamatosan törekedtünk és törekszünk a közösségi keretek között kínálkozó lehetıségek kihasználására, így például szorgalmaztuk Ukrajnával és a nyugat-balkáni országokkal vízumkönnyítési megállapodások aláírását, valamint aktívan szerepet vállaltunk közösségi kishatárforgalmi szabályozás megszületésében is.
13
2008. január 1-tıl Ukrajna, a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia) és Moldova vonatkozásában is hatályba léptek a vízumkönnyítési megállapodások. A megállapodások alapján a schengeni vízumdíj 60 euró helyett 35 euróba kerül, a kérelmezık több csoportja is díjmentesen juthat vízumhoz, és többen kaphatnak többszöri beutazásra jogosító, több évig érvényes vízumot. A megállapodásokban felsorolt díjmentességet élvezı kategóriák tehát a határon túli magyarság legnagyobb részét lefedik. A határon túli magyarsággal történı kapcsolattartást segítheti elı a kishatárforgalmi megállapodások megkötése, amelyre Ukrajna esetében 2007. szeptember 18-án került sor. A kishatárforgalmi megállapodás ideiglenes alkalmazása 2007. december 15-én kezdıdött meg, 2008. január 11-én pedig hatályba lépett az egyezmény. A megállapodás fıbb tartalmi elemei a maximális kedvezményt nyújtják a határon túli magyarság számára. Ennek megfelelıen: - a határsáv 50 km-ben lett meghatározva; - a kishatárforgalmi engedélyre való jogosultságot 3 éves határövezetben lakáshoz köti; - az engedély érvényessége 1-5 év, az úti okmány érvényességi idejét is figyelembe véve; - a díj mértékére 20 eurót állapít meg, ugyanakkor mentesülnek a díjfizetés alól a nyugdíjasok, a fogyatékosok, a 18 év alatti gyerekek, ill. a 21 év alatti, eltartott gyerekek; - az engedélyeket ungvári és beregszászi külképviseleteinken lehet kérelmezni. A közösségi szabályok adta kereteket maximálisan kihasználó megállapodás biztosította kedvezmények a kárpátaljai magyarság jelentıs részét, mintegy 90%-át érintik. Sikerült megoldást találni a horvát állampolgárok személyi igazolvánnyal történı határátlépésének problémájára is. Hosszú vitát követıen 2007 júliusában a portugál elnökség egy olyan opciót vázolt az érintett tagállamoknak (Magyarország, Szlovénia, Olaszország), amely szerint a horvát személyi igazolványt Horvátország úti okmánnyá nyilvánítja, majd azt az érintett három ország nemzeti hatáskörben elfogadja. A be- és kilépéskor szükséges pecsét elhelyezését egy, a horvát hatóságok által kiadott és hitelesített pótlapon oldjuk meg. A horvát fél és az érintett tagállamok is elfogadták a megoldást, amelyet a Bizottság Jogi Szolgálata nem ítélt a közösségi joggal ellentétesnek. c.) A gazdaság további integrálódása, a külkereskedelmi mérleg adatai A magyar külkereskedelmi forgalom2 2007. évi adatai ismét megerısítik, hogy Magyarország szervesen integrálódott az európai gazdaságba, külkereskedelmi forgalmunk döntı hányada az EU-tagországokkal zajlik. Románia és Bulgária 2007. januári csatlakozása még tovább erısítette az Európai Unió súlyát a magyar külkereskedelemben. A 2006-os élénk dinamika után a külkereskedelmi termékforgalom 2007. januárnovemberben is tempós bıvülést mutatott. Az export és az import növekedése közötti ütemkülönbség végig magas volt. Az euróban számított kivitel az elsı tizenegy hónapban 16,5%-kal, a behozatal 12,4%-kal bıvült az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, és a különbség a volumenindexeket tekintve is hasonló mértékő (15,6%, illetve 11,5%). Az importét számottevıen meghaladó exportdinamikának köszönhetıen a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege szinte robbanásszerően javult: az elsı tizenegy havi deficit mindössze 295 millió euró volt, ami nyolcada a 2006 azonos idıszakában mért hiánynak és közel 2 milliárd eurós javulásnak felel meg. 2
Az összeállítás a 2007. január-november idıszakra rendelkezésre álló részletes adatok alapján készült, a 2008. február 8-án megjelent elızetes decemberi adatokra az utolsó bekezdés utal.
14
2007. január 1-jén az Európai Unió két újabb tagországgal – Romániával és Bulgáriával – bıvült. E két kelet-európai ország a korábbiakban is fontos külkereskedelmi partnerünk volt, így az Európai Unió szerepe ismét jelentısen nıtt külkereskedelmünkben. 2007 elsı tizenegy hónapjában a 27 tagú Európai Unió országaiba áramlott kivitelünk 79,2%-a, s onnan származott importunk 70%-a. Az országcsoporttal szemben mért külkereskedelmi egyenlegünk 5 614 millió eurós aktívumot mutatott, ami 71% körüli javulás a megelızı év egyenlegéhez képest. A javulás kapcsán a 15-ök közül elsısorban a német reláció (193 millió euróval javult az egyenleg, fıleg a mobiltelefonok és mőszerek kivitelének gyors növekedése révén), valamint Franciaország (402 milliós egyenlegjavulás fıleg a távközlési, jármő- és mőszeripari export felfutása, illetve a behozatal növekedésének visszaesése miatt) és Olaszország (261 milliós javulás kukorica- és személygépkocsi-kivitellel összefüggésben) emelhetı ki. Kedvezıtlenül változott ugyanakkor a belga (a korábbi motorexport visszaesése), a finn (a mobiltelefon-export vélhetı átrendezıdése) és az osztrák reláció. Külkereskedelmünk egyre fontosabb partnerei a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott EUtagállamok (kivitelünk 19,7%-a, behozatalunk 14,1%-a bonyolódik ezekkel az országokkal). A 2007-es csatlakozóknak köszönhetı az a változás, hogy az egyenleg tekintetében már nagyobb aktívumot regisztrálhattunk a „tizenegyekkel”, mint a „tizenötökkel” szemben. A 2007 elsı tizenegy hónapjában mért közel 3 513 millió eurós aktívum 82%-át három ország adja: sorrendben Románia, Szlovákia és Bulgária. Az országcsoporttal szemben mért egyenleg közel 1,5 milliárd eurós javulása mögött is ez a három ország áll, kiegészülve Lengyelországgal. Ágazati szempontból a javulás mögött általában a gépipari export bıvülése áll, amit Lengyelország esetében a szintén jól teljesítı gumiipar, valamint kukoricaexport egészít ki. Szlovákia esetében a híradás-technikai kivitel mellett az olajexport kiemelendı, Románia esetében pedig a gyorsan emelkedı jármő-, gabonaipari, valamint gyógyszeripari kivitel. Jelentıs romlás következett be a szlovén reláció egyenlegében, elsısorban a jármőbehozatal élénkülése következtében. Érdemes megjegyezni, hogy a környezı országok többségébıl származó import is folyamatos, dinamikus bıvülést mutat, bár a legtöbb esetben ez nem jár együtt a relációs egyenleg romlásával. Az import (fıleg az energiahordozó-import) dominanciája következtében az országcsoporttal szembeni mérlegünk korábban számottevı deficitet mutatott, ám 2005 óta a feldolgozott termékek és különösen gépek exportjának fellendülése miatt jelentısen csökkent a deficit, ami 2007. január-novemberben már 484 millió euró értékő aktívumba fordult. Kiemelendı a dinamikusan javuló orosz, ukrán, szerb és svájci reláció. Bár Oroszország esetében a visszafogott energiahordozóimport-dinamika is jelentısen közrejátszott a javulásban, az elsı két relációról általánosságban elmondható, hogy fıként a hirtelen megugró mobiltelefonkivitel áll a javulás mögött. Szerbia és Svájc esetében a gépipari (jármőipar és híradástechnika) export erısödése mellett a villamosenergia-kivitel élénkülése is megemlítendı. Külkereskedelmünkben rendkívül fontos szerepet játszanak az ázsiai országok, különös tekintettel a reláció számottevı és növekvı deficitjére. 2007 elsı tizenegy hónapjában exportunk csak 4,8%-a, importunknak viszont 16,4%-a bonyolódott ezen országcsoporttal. Legfontosabb partnereink a térségben Kína és Japán (elsısorban importforrásként), de a kisebb távol-keleti államokkal is jelentıs kereskedelem folyik. A behozatalon belül elsısorban a gépek és berendezések (az összes ázsiai import 86%-a) jelentısek, a feldolgozott termékek (így a textilipari cikkek) jelentısen kisebb értéket képviselnek. Az országcsoporttal szembeni deficit 2007. január-novemberben 1,7 milliárd euróval, 7,8 milliárd euró közelébe 15
emelkedett. Kiemelendı a mobiltelefon-import robbanásszerő emelkedése miatt romló hongkongi mérleg, de a dinamikusan növekvı gépipari behozatal miatt valamennyi jelentısebb reláció (Kína, Tajvan, Korea, Japán) egyenlege romlást mutat. Az árufıcsoportok közül az amúgy is legnagyobb aktívumot felmutató gépek és szállítóeszközök járultak hozzá legnagyobb mértékben az egyenleg javulásához. A termékcsoport többlete 6,3 milliárd euróra nıtt. A csoporton belül a híradástechnikai készülék- és irodagép-behozatal megugrását egyrészt az ugyancsak híradás-technikai export, valamint a villamosgép-, iparigép-kivitel, továbbá a 40%-kal bıvülı jármőipari export ellensúlyozta. Örömteli fejlemény az élelmiszerek, italok, dohány fıcsoport egyenlegének 77%-os javulása. Az 1,25 milliárd euróra növekvı aktívum mögött fıleg a gabonaexport robbanásszerő növekedése áll. Az energiahordozók egyenlege, bár 600 millió euróval javult, továbbra is -4,2 milliárd euró volt. Szintén jelentıs, sıt növekvı passzívum jellemezte a feldogozott termékek csoportját is. Az elızetes 2007. decemberi adatok a kivitel növekedésének erıs lefékezıdését, s csekély importdinamika-többletet mutattak, ami a havi deficit 20 millió eurós romlásához vezetett. A legfontosabb exportpiacaink bizonytalanabbá váló növekedési kilátásaira, illetve a lassan bıvülésnek induló hazai belsı keresletre tekintettel, a 2008-as évben közel sem várható a külkereskedelmi egyenleg ilyen mértékő javulása, sıt a kilátások inkább kedvezıtlenek. 3. Az uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó kérdések a.) Az uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó kormányzati koordináció Az európai uniós tagságból fakadó elınyök kihasználásában és a kötelezettségek teljesítésében elsıdleges szerepe van egy átlátható, a feladat- és hatásköröket pontosan meghatározó együttmőködésen és információáramláson alapuló koordinációs rendszernek. A 2004-ben kialakított és 2006-ban a tapasztalatokhoz igazított kormányzati koordinációs rendszer jól mőködik és igazodik az uniós döntéshozatal elvárásaihoz, dinamikájához. Az alulról építkezı és minden érintett tárcát bevonó, azonban szükség esetén a Kormány döntését biztosító álláspont-kialakítás több célt szolgál eredményesen. Lehetıvé teszi, hogy a döntések jelentıségükhöz igazodva megfelelı szinten szülessenek, és a napi több száz uniós dokumentummal kapcsolatosan legyen koordinált magyar álláspont. Megfelelı keretet teremt, hogy a politikai, gazdasági, társadalmi vagy költségvetési szempontból kiemelkedı jelentıségő kérdésekben (ún. stratégiai kérdésekben) minden esetben a politikai döntéshozó szint, szükség esetén a Kormány döntsön. Biztosítja, hogy az álláspont kialakításában az Országgyőlés részt vegyen; folyamatos információáramlás és visszajelzés legyen az álláspont kialakításában és képviseletében részt vevık között, továbbá különbözı uniós fórumokra koordinált álláspontok készüljenek. Az elmúlt évek gyakorlatát követve a 2007. év német és portugál elnökségeinek célkitőzéseihez igazodva a Kormány az elnökségi félévek elején elfogadta a soros elnökségi programokhoz kapcsolódó magyar prioritásokat. A Kormány részére minden héten jelentés készült továbbá az aktuális európai uniós kérdésekrıl. A kormányzati koordinációs rendszer alapját jelentı, heti rendszerességgel ülésezı Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) és annak szakértıi csoportjai jól és hatékonyan mőködnek. Az EKTB heti ülései megfelelı alkalmat jelentenek az uniós tagsággal összefüggı kérdések áttekintésére, az uniós intézményekben, elsısorban a Tanácsban képviselendı tárgyalási álláspontok meghatározására. Az EKTB mintegy 50 szakértıi csoportja biztosítja, hogy a tárcaközi koordináció elvei mentén egységes és minden szempontot figyelembe vevı 16
álláspont kialakítása történjen, mely igazodik az uniós döntéshozatal dinamikájához, ugyanakkor biztosítja azt is, hogy a döntéseket szükség szerint magasabb szint, az EKTB vagy a Kormány hozza meg. Az Állandó Képviselık Bizottsága, az egyes tanácsi formációk ülései és a csúcstalálkozók elıkészítése mellett az EKTB induló tárgyalási álláspontokat fogad el a tanácsi munkacsoport ülésekre, illetve megtárgyalja az uniós tagsággal összefüggı egyéb kérdéseket, úgy mint az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel összefüggı aktuális kérdéseket, elfogadja a kötelezettségszegési és bírósági eljárásokban a magyar álláspontot, megtárgyalja az uniós tagsághoz kapcsolódó kormány-elıterjesztéseket. 2007 második felétıl az EKTB állandó napirendi pontként tárgyalja a 2011. elsı félévi magyar elnökségre való felkészüléssel kapcsolatos kérdéseket. A politikai, gazdasági, társadalmi vagy költségvetési szempontból kiemelkedı jelentıségő kérdésekben a tárgyalási álláspontot az EKTB a Kormány elé terjeszti elfogadásra. 2007-ben 44 EKTB-ülésre került sor. Az Állandó Képviselık Bizottsága COREPER I. üléseinek elıkészítésével összefüggésben heti átlag 24 napirendi ponthoz, a COREPER II. ülések elıkészítésével összefüggésben heti átlag 15 napirendi ponthoz készült tárgyalási álláspont. A német elnökség során az Európai Tanács ülésére 2007. március 8-9-én, illetve 2007. június 21-22-én került sor Brüsszelben. 2007. március 24-25-én az állam- és kormányfık rendkívüli Európai Tanács keretében találkoztak Berlinben a Római Szerzıdés aláírásának 50. évfordulója alkalmából, egyben elfogadták a Berlini Nyilatkozatot. A portugál elnökség alatt 2007. október 18-19-én Lisszabonban megrendezték az állam- és kormányfık informális csúcstalálkozóját, és egyben a szerzıdésmódosítási folyamat kormányközi konferenciájának záró ülését. Az állam- és kormányfık 2007. december 13-án Lisszabonban aláírták az Európai Unió alapszerzıdéseit módosító Lisszaboni Szerzıdést, majd 2007. december 14-én került sor Brüsszelben az Európai Tanács ülésére. A 2007. elsı félévi (német), és második félévi (portugál) elnökségi idıszak alatt közel 100 tanácsülést tartottak (informális tanácsokkal együtt). Ebbıl legnagyobb gyakorisággal az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁKÜT), a Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN), a Mezıgazdasági és Halászati Tanács, valamint a Bel- és Igazságügyi Tanács (BIÜT) ülésezett. b.) Az Országgyőlés és a Kormány uniós ügyekben történı együttmőködése A Kormány kiegyensúlyozottnak értékeli az Országgyőlés és a Kormány európai uniós ügyekben történı együttmőködését. A Kormány számára kiemelten fontos az Országgyőlés bevonása az uniós kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspont kialakításába, valamint az Országgyőlés folyamatos tájékoztatása az uniós folyamatokról, fejleményekrıl. Az Országgyőlésnek jelentıs szerepe van az uniós kötelezettségek végrehajtásában a jogharmonizációs tárgyú törvények elfogadása révén. A Kormány tagjai az Országgyőlés plenáris ülésének, az Országgyőlés Európai ügyek bizottságának és az Országgyőlés más, illetékes bizottságainak rendszeres tájékoztatást adnak az aktuális uniós témákról. A Kormány az eddigi gyakorlatnak megfelelıen a 2007-es német és portugál elnökségi program alapján értesítette az Országgyőlést azokról az európai uniós tervezetekrıl, amelyek megítélése szerint a 2004. évi LIII. törvény alapján törvényhozási tárgykörbe tartoznak, illetve rendkívüli jelentıségőek. A 2006-ban megindított 19 egyeztetési eljárás mellett 2007 során az Országgyőlés Európai ügyek bizottsága 12 európai uniós tervezetrıl indította meg az egyeztetési eljárást. Ezek közül 2007 folyamán 10 egyeztetési eljárás került lezárására (roaming irányelv, televíziós mősorszolgáltató tevékenységre vonatkozó tagállami 17
rendelkezések összehangolásáról szóló irányelv, fenntartható európai borágazatról szóló bizottsági közlemény, zöldség- és gyümölcságazatról szóló rendelet, REACH rendelet, belsı piaci szolgáltatási irányelv, a felszín alatti vizek szennyezésekkel szembeni védelmérıl szóló irányelv, rendelet az Európai Unió Alapjogi Ügynökség megalapításáról, határozat az Európai Unió Alapjogi Ügynökség felhatalmazásáról, „Róma II” rendelet). Jelenleg 21 egyeztetési eljárás van folyamatban. Ezek közt olyan uniós tervezetek szerepelnek, mint a terrorizmus ellen a határokon átnyúló együttmőködés megerısítése, a környezet büntetıjog általi védelme, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történı kiterjesztése, a közös agrárpolitika finanszírozása, harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók, az európai szintő politikai pártokra irányadó elıírások, a borpiac közös szervezése, illetve a talajvédelem kereteinek meghatározása. A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggı kérdésekrıl és az európai integráció helyzetérıl szóló 2006. évi, az Országgyőlés számára készített jelentést a Kormány 2007 áprilisában benyújtotta az Országgyőlésnek. Az Európai Tanács állam- és kormányfıinek soros találkozói elıtt a miniszterelnök tájékoztatta az Országgyőlés egyeztetı testületét, az ún. Konzultációs Bizottságot az üléseken képviselni kívánt magyar álláspontról. A kormányfı utólag beszámolt az Országgyőlés plenáris ülésének az Európai Tanács üléseirıl, tájékoztatva a képviselıket a csúcstalálkozón képviselt magyar álláspontról és az elért eredményekrıl. Az Országgyőlés és a Kormány európai uniós ügyeket érintı együttmőködésérıl szóló törvény 2007. november 12-én elfogadott módosítása értelmében a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökséggel kapcsolatos felkészülés kérdéseirıl a Kormány legalább félévente, illetve szükség szerint tájékoztatja az Országgyőlés ún. Konzultációs Bizottságát. A Kormány az EU-elnökséggel kapcsolatos folyamatos tájékoztatási kötelezettségének egyebekben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság, továbbá szükség szerint az Országgyőlés más hatáskörrel rendelkezı bizottságai útján tesz eleget. Az Országgyőlés jogalkotási tevékenységének keretében a jogharmonizációs jogalkotás során rendszeresen foglalkozott a tagságból fakadó kötelezettségekkel. 2007-ben számos olyan törvényt fogadott el, amelyek a közös politikák és a Közösség belsı piacának megfelelı mőködését szolgálják. c.) A Kormány és az Európai Parlament képviselıinek konzultációja A csatlakozás óta kialakult gyakorlat az EP-képviselıkkel való folyamatos párbeszéd. A külügyminiszter, illetve a Külügyminisztérium illetékes szakállamtitkárai rendszeres egyeztetést folytatnak az Európai Parlament magyarországi képviselıivel. A találkozók keretében a képviselık tájékoztatást kaptak az Európai Unió napirendjén szereplı, Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú kérdésekrıl és a kapcsolódó magyar álláspontokról. A találkozók lehetıséget nyújtanak arra, hogy az európai parlamenti képviselık felhívják a figyelmet azokra a témákra és folyamatokra, melyek az Európai Parlamentben megkülönböztetett hangsúlyt kaptak. A Kormány célja, hogy segítse az európai parlamenti képviselık munkáját, és ehhez a szükséges szakmai támogatást megadja.
18
d.) Részvétel az uniós intézmények munkájában, magyar tisztviselık részvétele európai uniós projektekben Az Európai Bizottság Személyügyi és Adminisztratív Fıigazgatósága 2008. január elején közzétette az Európai Bizottság létszámára, a tisztviselıinek állampolgárságára, illetve nemek szerinti megoszlására vonatkozó legfrissebb statisztikai kimutatását. Az Európai Bizottság saját menetrendjéhez és saját célkitőzéseihez képest jól halad az új tagállamokból származó tisztviselık felvételével. Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását követıen 2008. január 1-jéig összesen 3403 tisztviselıt, illetve ideiglenes alkalmazottat vettek fel a 12 új tagállamból (az összlétszám 14,3%-a). A testület 2008. január 1-jei állapotokat tükrözı összehasonlításából az derül ki, hogy 503 magyar állampolgár (az összlétszám 2,1%-a) dolgozik tisztviselıként, illetve ideiglenes alkalmazottként az Európai Bizottságban. Ezzel hazánknak sikerült az Európai Bizottság által a magyar állampolgárok tekintetében 2010-ig kitőzött mintegy 523 fıs indikatív kvótáját majdnem teljes egészében feltöltenie. A hazánkkal nagyjából azonos népességő Csehországból csak 379 fı került a Bizottság állományába. Szintén magasnak tőnik a magyar adat, ha a hazánknál csaknem négyszer nagyobb népességő Lengyelországgal (946 fı) vetjük össze. Különösen elıkelı helyen állnak a magyarok a vezetıi és középvezetıi posztok betöltését illetıen. Fıigazgatói és fıigazgató-helyettesi szinten 2008. január 1-jéig tizenegy új tagállam 41 tisztviselıjének kinevezésérıl született döntés, ezek közül kilenc magyar. 2007-ben megtörtént a Régiók Bizottsága magyar tagjainak újraválasztása. A 2006 októberében megtartott önkormányzati választásokat követıen az EU Régiók Bizottsága magyar delegációjának összetételében bekövetkezett változás miatt 2007 áprilisában 4 új tag és 4 póttag kijelölése vált szükségessé. A Régiók Bizottságában történı munka megfelelı tagszámmal történı folyatása érdekében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter megkereste a hét országos önkormányzati érdekszövetség elnökét, majd a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit javaslatkérés érdekében. A javaslatok alapján kialakított lista a 2219/2006. (XII. 15.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelıen – miniszterelnöki jóváhagyást követıen – került bejelentésre az Unió illetékes szerveinél. A Kimenı Ikerintézményi (Twinning) Programban hazánk továbbra is aktív. 2007 volt az elsı olyan év, amikor Magyarország számára kedvezményezettként már nem biztosítottak allokációt, hanem már kizárólag donorországként van lehetıségünk részt venni a projektek megvalósításában. Kedvezményezetti oldalon ugyanakkor 2007-ben olyan új országok is bekapcsolódtak a programba, mint Moldova vagy Izrael. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a kimenı ikerintézményi tevékenység, illetve az abban rejlı lehetıségek szélesebb körő kihasználása, a kormányzati és külpolitikai célkitőzésekkel összhangban. Ezzel összefüggésben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Külügyminisztériummal szorosan együttmőködve elkészítette a Nemzeti Ikerintézményi Stratégiát, amely a hazánk számára legfontosabb célterületeket és földrajzi régiókat jelöli ki. A stratégia végleges kialakítására a tárcák bevonásával, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) keretei között került sor. Az NFÜ ugyanebben a körben a stratégia éves felülvizsgálatát – szükség esetén módosítását – tervezi. Az év folyamán öt Twinning projekt megvalósítását nyerte el magyar érdekeltségő konzorcium: két esetben magyar intézmény a konzorciumvezetı partner, három esetben pedig külföldi benyújtású pályázatban szerepelünk junior partnerként. Három esetben nyert el magyar pályázó intézmény Twinning Light projektet. A sikertelen és a még elbírálás alatt álló projekteket is figyelembe véve 2007-ben összesen 23 magyar pályázat született.
19
4. Az uniós tagságból fakadó lehetıségek kihasználása és kötelezettségek teljesítése a.) A közösségi alapok felhasználása 2007-ben3 Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006 között 1995 millió euró strukturális alapokból származó közösségi támogatás áll rendelkezésünkre, amelyeket hazai államháztartási forrásokkal egészítünk ki. A 2007 végére elért eredményeket az Európai Unió is pozitívan ítéli meg. Az I. NFT megvalósítását a 2007. év végéig összességében az alábbiak jellemezték4: − A pályázati kiírások 2004. januári megjelenésétıl összesen több mint 41 000 db projektjavaslat érkezett be, 2007-ben már csak minimális, hiszen csak kisszámú pályázati ablak volt nyitva. − A támogatói döntések meghozatala, majd a támogatási szerzıdések megkötése javarészt 2006-ban lezárult, 2007 végére szinte a teljes – a többlet-kötelezettségvállalással megemelt – keretre megkötöttük a szerzıdéseket. − A támogatások kifizetése a 2007-es évben a korábbiaknál jóval jelentısebb mértéket öltött. A négy év alatt a kedvezményezetteknek összesen kifizetett támogatás közel 40%át 2007-ben fizettük ki. − Az uniós források felhasználhatósági szabálya értelmében („n+2”-es szabály) a rendelkezésre álló teljes uniós keretet akkor tudjuk felhasználni, ha az összeget – miután a kedvezményezetteknek az elszámolt számlák alapján kifizettük – a közösségi jogszabályban elıírt határidın belül az Uniótól igényeltük (lehívtuk). A 2007. évi második n+2-es határt Magyarország az elızı évhez hasonlóan elérte, így nem került sor forrásvesztésre. Az I. NFT 2007. évi pénzügyi elırehaladását5 az alábbiak jellemezték: − A kötelezettségvállalások értéke az év végére meghaladta a 719 milliárd forintot, a hároméves keret 107%-át6. Ebbıl – az operatív programok életútjának megfelelıen – csupán 16 milliárd forint kötelezettségvállalásra került sor 2007-ben. − A hatályba lépett támogatási szerzıdések értéke meghaladta a 712 milliárd forintot, a hároméves keret 106%-át. A 2007-ben megkötött szerzıdések összértéke 52 milliárd Ft volt. − A kifizetett támogatás az év végére elérte az 566 milliárd forintot, ami a hároméves keret több mint 84%-a. 2007-ben 205 milliárd Ft kifizetés történt, ami javarészt tényleges teljesítésen alapuló, ún. számlaalapú kifizetés volt. A három év alatt számlaalapon kifizetett támogatás elérte az 521 milliárd Ft-ot, a keret 78%-át. − A hazai költségvetés szempontjából is fontos, hogy az Európai Bizottság a lehívott összegeket gyorsan, általában egy-másfél hónapon belül átutalja. Az I. NFT-ben meghatározott 503 milliárd forintnyi uniós forrásból 2008 elejéig összesen több mint 416 milliárd forint érkezett Magyarországra (az uniós keret 82%-a), amelyen belül a Brüsszel által automatikusan folyósított elıleg értéke közel 79 milliárd forint (az uniós keret 16%-
A számadatok elızetes adatok, a végleges adatokat a zárszámadási törvény tartalmazza. Az adatok forrása: NFÜ, EMIR (Egységes Monitoring Információs Rendszer) 5 Ahol ez másképpen nincs jelölve, a forint adatok az uniós és a hazai (nemzeti) központi költségvetési forrásokat együttesen tartalmazzák. Az adatok forrása: NFÜ, EMIR. 6 Az alkalmazott árfolyam: 255 Ft / euró. 3 4
20
a); a benyújtott igénylés alapján folyósított idıközi utalás értéke több mint 337 milliárd forint (az uniós keret 66%-a). 1. ábra – Kötelezettségvállalások, szerzıdéskötések és kifizetések alakulása (2007) 800
719 700
712
600
566 521
mrd Ft
500 400 300 200 100 0 2004.12. 2005.03. 2005.06. 2005.09. 2005.12. 2006.03. 2006.06. 2006.09. 2006.12. 2007.03. 2007.06. 2007.09. 2007.12. Kötelezettségvállalás (mrd Ft) Szerzıdéskötés (mrd Ft) 3 éves keret (uniós + nemzeti központi) (mrd Ft)
Kifizetés összesen (mrd Ft) Kifizetés számlaalapú (mrd Ft)
Adatforrás: NFÜ, EMIR A Bizottság 2007. december 31-i zárónappal közzétett hivatalos adatai szerint az új tagállamok közül Magyarország áll a legjobban a 2004-2006-os idıszak forrásainak lehívása terén. A Bizottság által 2007 végéig átutalt7 források tekintetében hazánk 81,5%-os teljesítményével a tagállamok közül a nyolcadik (az elsı Írország 89,6%-os teljesítménnyel), a velünk együtt 2004-ben csatlakozott 10 tagállam közül pedig az elsı helyen szerepelünk.
7
A Bizottság most közölt számaiban csak a már átutalt összegek szerepelnek. Ebbe beletartozik a Bizottság által adott elıleg is, amire átutalásigénylést nem kell benyújtani. A számlaalapú kifizetésekkel ezt az összeget a programok zárásáig kell tudni „lefedezni”.
21
o.
Adatforrás: Európai Bizottság
22 vá ni a
Ci pr us
Cs eh o.
Sz l ov ák ia
Lit
Le ng ye lo.
Sz l ov én ia
30%
20%
50,5%
62,8%
66,2%
66,6%
69,5%
71,9%
73,7%
75,6%
79,2%
90%
Le tto .
40%
Má lta
.
50%
81,5%
87% 85% 84% 82%
Finno. Spanyolo. Portugália Magyaro.
76% Olaszo.
72% 72%
Luxemburg Szlovénia
10%
0%
Tagállami forrás-lehívások
(2007. december 31-ig)
80%
70%
60% 62% Hollandia
50%
63% Cseho.
Ciprus
66%
67% Szlovákia
Litvánia
69%
66% Görögo.
Lengyelo.
73%
74% Dánia
Letto.
76%
76% Málta
Belgium
79% Franciao.
79%
88%
Németo.
Észto.
88%
Ausztria
79%
89%
Svédo.
Anglia
90%
Íro.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
És z to
Ma gy ar
A teljes keret arányában
2. ábra – A tagállamok uniós forráslehívása (strukturális alapok 2007 végéig)
Tagállami forrás-lehívások (2007. december 31-ig)
Adatforrás: Európai Bizottság
3. ábra – A tíz 2004-ben csatlakozott tagállam uniós forráslehívása (strukturális alapok 2007 végéig)
Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország 2007-2013-as, összesen 15 operatív programját (OP) az Európai Bizottság 2007. szeptember 13-ig elfogadta.
Regionális OP-k
Ágazati OP-k
A 2007-2013-as operatív programok keretei 2007-2013-as keret 85% uniós + 15% hazai államháztartási forrás Mrd Ft M euró (248-as árfolyamon) Gazdaságfejl. OP 2 936 728 Közlekedés OP 7 322 1 816 Társadalmi megújulás OP 4 097 1 016 Államreform OP 172 43 Elektronikus közigazgatás OP 422 105 Társadalmi infrastruktúra OP 2 293 569 Környezet, energia OP 4 916 1 219 Nyugat-Dunántúl fejl. OP 546 135 Közép-Dunántúl fejl. OP 598 148 Dél-Dunántúl fejl. OP 830 206 Dél-Alföld fejl. OP 881 218 Észak-Alföld fejl. OP 1 147 284 Észak-Magyarország fejl. OP 1 063 264 Közép-Magyarország OP 1 726 428 Végrehajtás OP 371 92 ÚMFT összesen 29 319 7 271 Adatforrás: NFÜ, operatív programok Az akcióterveket – amelyekben két évre elıre az OP-k végrehajtásának a tervezése történik – a Kormány jóváhagyta, az OP-k végrehajtását felügyelı monitoring bizottságok alakuló ülésüket megtartották, így az ÚMFT végrehajtása 2007-ben indulhatott. A megvalósítás elsı évében a támogatási konstrukciók indításán, vagyis a pályázati kiírások meghirdetésén, a kiemelt projektek Kormány általi elfogadásán volt a hangsúly. Az ÚMFT indításától 2008. január elejéig összesen 185 pályázati kiírás jelent meg, ezen belül 122 kiírásra már be is lehetett nyújtani pályázatot. A pályázási lehetıséggel valamennyi esetben éltek az érintettek, összesen több mint 7 200 pályázat érkezett be, ugyanakkor támogató döntés 14 kiírásnál, kb. 2800 projekt esetében született (ezek elsısorban normatív jellegő támogatások). Csekély összegő, de az intézményrendszer mőködésének igazolása szempontjából nagy jelentıségő kifizetés a 2007-es évben is történt. Mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások A 2007. évben agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra a következı összegek kerültek kifizetésre: ÚMVP: 14,6 mrd Ft EU (EMVA) + 4,2 mrd Ft hazai NVT: 53,4 mrd Ft EU (EMOGA Garancia) + 12,4 mrd Ft hazai Közvetlen támogatások 139,7 mrd Ft EU (EMOGA Garancia) + 62,1 mrd Ft hazai 23
AVOP: 7,3 mrd Ft EU (EMOGA Orientáció) + 2,4 mrd Ft hazai Az AVOP nem az FVM költségvetési fejezetében jelenik meg. 2007. évben az FVM fejezetében szereplı összes, társfinanszírozással történt kifizetés (EMOGA+EMVA) 117,4 mrd Ft volt, ebbıl a közösségi forrás 32,1 mrd Ft, a hazai 85,3 mrd Ft. A látszólagos negatív EU-hazai mérleg oka, hogy a belpiaci intézkedéseken belül negatív összeg keletkezett a cukorszerkezet-átalakítási alapba a tagállam által a cukorgyáraktól beszedendı és az EU költségvetésébe befizetendı összeg miatt, az intervenció kapcsán pedig a készletértékesítés jogcímeknél (gabona, cukor) az értékesítésbıl befolyt összegek miatt keletkezett negatív összeg. 2007. május 1-tıl csak az uniós elıírásoknak mindenben megfelelı támogatási programok mőködése esetén adható nemzeti forrásból támogatás. A támogatások jóváhagyási rendszere alapján mőködtetünk de minimis szabályozások, mentesítési rendelet alapján, illetve az iránymutatás alapján notifikációs eljárás keretében jóváhagyott támogatási konstrukciókat. A 2007. évben az alábbi nemzeti támogatási jogcímcsoportok és jogcímek kerültek meghirdetésre és mőködtetésre: -
-
-
-
-
Erdészeti feladatokra 7.246,5 millió forint támogatás került kifizetésre. A termıföldvédelem támogatása, az állattenyésztési feladatok támogatása elıirányzatok az EU szabályoknak megfelelı de minimis rendeletek alapján kerültek felhasználásra 726,0, illetve 686,3 millió forint összeg mértékéig. A halgazdálkodás és a vadgazdálkodás támogatására a 428,8 és 424,9 millió forintos elıirányzat felhasználásra került. A fejlesztési típusú támogatások 3.388,8 millió forint elıirányzata nagyrészt a 2004. május 1-je elıtt megkezdett ültetvénytelepítések, továbbá a gépvásárlások és lízing, valamint egyéb beruházások kamatterhei támogatását biztosította. A folyó kiadások és jövedelemtámogatások elıirányzata (98.672,7 millió forint) nagyságrendjénél fogva meghatározó szereppel bír a nemzeti támogatások között. A kifizetés 97.376,2 millió forint volt, amelybıl a kiegészítı területalapú támogatás (top-up) összege – a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv elıirányzatából fizetett 14.953,2 millió forinton felül – 59.156,2 millió forint volt, az összes kiadás 60,7%-a. A nemzeti agrár kárenyhítés 500,0 millió forint eredeti elıirányzatát a rendkívüli idıjárás miatt, a gazdálkodók által befizetett 530,8 millió forinton kívül, 5.000,0 millió forinttal egészítette ki a Kormány. A rendelkezésre álló összeg 90%-a, 5.419,8 millió forint elılegként került kifizetésre 2007 decemberében. Az állat- és növénykártalanítás felülrıl nyitott 500,0 millió forintos elıirányzata 1.419,4 millió forintra teljesült.
Az árfolyamkockázat és EU által nem térített kiadások eredeti 4.000,0 millió forint elıirányzatát 60,7 millió maradvány és a fejezeti egyensúlyi tartalékból átcsoportosított 4.800,0 millió forint, a költségvetés tartalékából átadott 2.136,0 millió forint elıirányzat növelte. Ezen felül, az árfolyamváltozások eredményeként realizált bevétel 1.403,2 millió forint volt. Az így létrejött 12.399,8 millió forint forrást egészítette ki a Kormány az átcsoportosított 21.159,9 millió forinttal.
24
ISPA/Kohéziós Alap8 A Kohéziós Alapból 1 500 millió eurós közösségi támogatás áll rendelkezésünkre a 20002006-os idıszakban, melynek felhasználására 2010. december 31-ig van lehetıség. A korábbi évek növekedését folytatva az alábbi eredményeket érték el a Kohéziós Alapból támogatott projektek 2007. december 31-én: − a kiviteli szerzıdéssel való lekötés közlekedési projekteknél a várható összköltség EU támogatási részének 83%-át, környezetvédelmi projekteknél pedig a 65%-át érte el; − a közlekedési szektorban a KA támogatási keret 49,08%-át, a környezetvédelmi szektorban pedig 34,66%-át fizették ki az elvégzett teljesítményekkel arányosan a kivitelezık részére. − A kifizetett támogatásoknak az Európai Bizottság felé való elszámolása eredményeképpen 2007-ben összesen 205 millió € támogatás átutalására került sor. Ezzel a támogatási keret 45%-ára nıtt a Brüsszel felé leigazolt és onnan átutalt támogatási összeg. A 2010-ig fennálló 3 évben így – leegyszerősítve – a támogatás 30%-át kell még lehívnunk, mivel az utolsó 20% átutalására a projektek zárása után kerül sor. Mindkét szektor gyakorlatilag megismételte a 2006. év eredményeit mind a szerzıdéskötés, mind a kifizetés tekintetében. 2008-ban a kivitelezések elırehaladásával gyorsulást várunk a kifizetések terén. A kifizetések elszámolása Brüsszel felé ütemesen követi a kifizetéseket, az elırejelzettnél lassabb lehívás tehát egyértelmően a vállalkozói számlák vártnál ritkább beérkezésének következménye. Számlakifizetési késések szintén nem jellemzıek a rendszerben. 2008 feladata lesz a projektek zárására való felkészülés. Eddig csak egy projektet zártunk le (Gyır, szennyvízkezelés), a Bizottság 2008. január 23-án átutalta a projekt támogatásának utolsó 20%-át. Emellett a közlekedési szektorban az Irányító Hatóság folytatja a 2007-ben megkezdett, a környezetvédelmi szektor kritikus projektjeire pedig kiterjeszti a válságmonitoringot annak érdekében, hogy az összes KA-projekt megvalósítása folyatódjon. Szintén fontos feladat a 2008. évre a projektek üzemeltetési struktúrájának átvilágítása, mellyel kapcsolatosan rendszeres a beszámoltatás a Monitoring Bizottság ülésein. Interreg program9 2007. év folyamán a négy határ menti programban (Magyarország-Szlovákia-Ukrajna, Szlovénia-Magyarország-Horvátország, Ausztria-Magyarország és Magyarország-RomániaSzerbia-Montenegró) 229,6 millió Ft elılegként, míg 7 853,9 millió Ft utólagos finanszírozásként, vagyis összesen 8 083,5 millió Ft került kifizetésre. A programok keretében megvalósuló 384 pályázat közül 2007. évben 120 került lezárásra. 2007. végére valamennyi INTERREG IIIA programunkban sikerült a 2005. évre allokált közösségi támogatásnak megfelelı összeget – 125-150%-on teljesítve – elszámolni a Bizottság felé. Az INTERREG IIIB (transznacionális együttmőködés) programban közösen meghatározott területfejlesztési prioritásokhoz kötıdıen az utolsó (negyedik) pályázati körben jóváhagyott 41 pályázat közül 26-ban vesz részt magyar partner, egy esetben projektvezetıként. A programban társfinanszírozásként összesen 61,6 millió Ft került kifizetésre. 8 9
Adatok forrása: NFÜ, EMIR. Adatok forrása: NFÜ, IMIR (Interreg Monitoring Információs Rendszer).
25
Az INTERREG IIIC Interregionális Együttmőködési Programban a négy pályázati körben jóváhagyott projektek közül 69-ben vesz részt magyar partner – ezek közül három esetben magyar a projektvezetı. A 69 projektben összesen 96 magyar partner vesz részt. A programban társfinanszírozásként összesen 61,5 millió Ft került kifizetésre. Európai Területi Együttmőködés Programok elıkészítése10 Magyarország részvételével hét határ menti program (4 ERFA, 2 IPA, 1 ENPI), 2 transznacionális program és négy interregionális (INTERREG IVC, URBACT, ESPON, INTERACT) program valósul meg, ezek közül 5 határ menti és egy transznacionális program esetében Magyarországon kerül felállításra a programok közös intézményrendszere (Irányító Hatóság, Igazoló Hatóság, Ellenırzı Hatóság, Közös Szakmai Titkárság). A 7 határ menti program a Magyarország-Szlovákia, Magyarország-Románia, MagyarországSzerbia, Magyarország-Horvátország, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna, valamint a Szlovénia-Magyarország és az Ausztria-Magyarország programok. A 2007-es év ezen programok teljes kidolgozása és a pályázati kiírásokra való felkészülés jegyében telt. A szomszédos országokkal és a határ menti megyék bevonásával bilaterális programozói munkacsoportülések, úgynevezett Task Force-ok munkája keretében véglegesítésre került valamennyi program programdokumentuma. 2007 decemberében az Európai Bizottság jóváhagyta a román, a szlovák, az osztrák és a szlovén határ menti programokat. A horvát és szerb programok jóváhagyása 2008 elsı negyedévében megtörtént, míg az ukrán négyoldalú program elfogadására elıreláthatóan 2008 harmadik negyedévében kerülhet sor. A transznacionális együttmőködés esetében az INTERREG IIIB CADSES Program (Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - Közép-Európai–Adriai–Dunai–DélkeletEurópai Térség) 2007-2013 között 2 részre oszlik, a Délkelet-Európai Transznacionális Együttmőködési Program 16 ország és a Közép-Európai Transznacionális Együttmőködési Program 8 ország részvételével. Magyarország mindkét programnak teljes területével tagja lesz, a Délkelet-Európai Program esetében pedig a program közös intézményrendszere Magyarországon került felállításra. Mindkét transznacionális program operatív programja a részt vevı tagországok közös munkája nyomán a 2007. évben elkészült, az operatív programokat az Európai Bizottság 2007 végéig szintén elfogadta. Az INTERREG IIIC Interregionális Program folytatásaként 2007 és 2013 között az INTERREG IVC Program került kidolgozásra, melynek operatív programját az EU Bizottság 2007 szeptemberében elfogadta. Az INTERREG IVC Program a regionális fejlesztési politika hatékonyságának növelését tőzte ki célul a regionális és a helyi hatóságok közötti együttmőködés és tapasztalatcsere ösztönzésén keresztül. A programban részt vehet az EU valamennyi tagállama, valamint Norvégia és Svájc. Jelen programozási idıszakban ez volt az elsı program Magyarország részvételével, melyben meghirdetésre került (2007. szeptember 21-én) a pályázati kiírás 2008. január 15-i beadási határidıvel. Az URBACT II 2007-2013 Program, melynek keretében a városok nem földrajzi, hanem tematikus alapon szervezıdnek, legfontosabb feladata a legjobb gyakorlat megismertetése a városfejlesztés terén. Az operatív programot az Európai Bizottság 2007 októberében elfogadta. 10
Adatok forrása: NFÜ
26
Az ESPON 2013 Program egy Európai Területi Tervezési Megfigyelı Hálózatot hoz létre, melynek keretében kutatóhelyek alkalmazott kutatásaira, európai területi trendek, perspektívák és politikai hatások elemzésére kerül sor. Az operatív programot az Európai Bizottság 2007 novemberében elfogadta. Az INTERACT II alapvetı célja, hogy elısegítse az Európai Területi Együttmőködési Programok és lehetıség szerint az EU külsı határain induló elıcsatlakozási programok minél eredményesebb végrehajtását a részt vevı kulcsszereplık tapasztalatainak hasznosítása révén. Phare-programok forrásainak felhasználása A Csatlakozási Okmány értelmében Magyarország a Phare-programból a csatlakozást megelızı utolsó teljes évig – azaz 2003-ig – részesedhetett. Az utolsó, 2003. évi allokációból támogatott projektek szerzıdéseit 2005. november 30-ig megkötötték, az utolsó kifizetéseket 2006. év végéig lebonyolították. A Phare-projektek Európai Bizottság általi hivatalos záró auditjai jelenleg is folyamatban vannak. Átmeneti Támogatás (Transition Facility) A csatlakozás idıpontja és 2006 vége közötti idıszakban az Európai Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: Átmeneti Támogatás) nyújt az új tagállamoknak a közösségi jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási kapacitásaik fejlesztésére és megerısítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének elımozdítása érdekében. Az Átmeneti Támogatás mind célkitőzései, mind eljárásrendje tekintetében a Phare-program intézményfejlesztési fejezete továbbélésének tekinthetı. A nettó 35,83 millió eurós EU-s támogatási összeghez a 3 éves nemzeti társfinanszírozás értéke meghaladja a nettó 11 millió eurót. 2007. december 31-ig a teljes allokáció 70%-a lekötésre került, és a leszerzıdött összeg 63%-át fizették ki. Az Átmeneti Támogatás 2004-2006-os években programozott projektjei eltérı megvalósítási szakaszokban vannak. A 2004-es allokációból finanszírozott projektek szerzıdéseit 2006-ban megkötötték, azok teljesítése 2007. év végéig megtörtént, a végsı kifizetések folyamatban vannak, a kifizetési határidı 2008. május 31. A 2005-ös allokációból támogatott projektek szerzıdéseit 2007. december 15-ig aláírták, a tevékenységeket 2008. december 15-ig kell befejezni. A kifizetési határidı 2009. június 15. A 2006-os projektek szerzıdéseit 2008. december 15-ig kell aláírni. A teljesítésre további 1 év áll rendelkezésre. A kifizetéseket 2010. június 15-ig kell lebonyolítani. Schengen Alap program forrásai A schengeni térséghez történı csatlakozás elısegítése – különösen a külsı határ védelme – érdekében az Európai Unió jelentıs pénzügyi támogatásban részesítette a csatlakozó országokat, köztük Magyarországot. A Schengen Alap hároméves idıtartamra (2004-2006) folyó áron – a keletkezı kamatokkal együtt – 169,8 millió euró pénzügyi támogatást jelentett Magyarország számára, amelyet a Bizottság évente, három közel egyenlı részletben biztosított.
27
A Kormány 2007 novemberében módosította a Schengen Alap felhasználásáról szóló rendeletet11. A módosítás fı célja az volt, hogy a költségigazolási tevékenység lebonyolításával kapcsolatos szabályozás kerüljön további pontosításra, az éves költségigazolási tevékenység részletesebb szabályainak tisztázásával, a pénzügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó szabályok pontosítása is megtörtént, illetıleg átvezetésre kerültek az intézményrendszerhez kapcsolódó változások. Az Európai Unió Bizottságához 2007. június 30-i határidıvel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megküldte a 2006. évi pénzügyi teljesítésrıl és lebonyolításról szóló 2006. évi Idıközi Jelentést. A Bizottság 2007. december 3-5-e között elızetes ellenırzést folytatott le Magyarországon az érintett intézményeknél, amely a Bizottság felkészülését szolgálta a 2008 ıszén esedékes auditra. A 2007. szeptember 30-i teljesítési határidı lejárt, a fejlesztések 99,8%-a megvalósult, a 2007. december 31-i kifizetési határidıt sikeresen teljesítettük. Az Európai Unió által biztosított pénzügyi forrás döntı mértékben járult hozzá hazánk sikeres schengeni csatlakozásra való felkészüléséhez. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program forrásai Az EGT-norvég pályázati pénzalapok létrehozásával a donorországok legfıbb célja az volt, hogy elısegítsék a Magyarországgal való együttmőködést, a gazdasági és társadalmi szervezetek közötti partnerségi kapcsolatok létrejöttét, ezzel is hozzájárulva hazánkban – és ezen keresztül Európában – az életszínvonal növeléséhez, valamint a társadalmi kohézió erısítéséhez. A donorországok – Norvégia, Liechtenstein és Izland – együtt, és Norvégia önállóan is, 2005ben kötötték meg hazánkkal azokat a megállapodásokat, amelyek alapján létrejöhettek a 2006-tól meghirdetett támogatási programok. A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, valamint Görögországnak, Spanyolországnak és Portugáliának nyújtott támogatásból hazánk részesedése bruttó 135 millió euró. E forrásokra kiírt pályázati lehetıségek harmadik (utolsó) pályázati felhívása 2007 júniusában jelent meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezen utolsó körben a pályázók adminisztratív és anyagi terheinek csökkentése érdekében egy új, kétkörös pályáztatási rendszert vezetett be. A pályáztatási rendszer átalakításával párhuzamosan a program végrehajtásáról szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításra került. Az átalakított pályáztatási rendszer elsı fordulója 2007. szeptember 24-én zárult le, amelyre több mint 1500 db projektkoncepció érkezett be az NFÜ-höz. A projektkoncepciók formai és tartalmi értékelését követıen a Projekt Döntı Bizottság 2008. február végéig kiválasztotta azt a hozzávetıleg 150 db pályázatot, amelyek benyújtói lehetıséget kapnak arra, hogy egy késıbbi második körben, immáron részletesen kidolgozott, háttéranyagokkal és alátámasztó dokumentációkkal ellátott projektként tovább pályázzanak a programban még rendelkezésre álló mintegy 45 millió euró forrás elnyerésére. 11
Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenırzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 306/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet
28
A fenti források mellett 2008 második negyedévében egy 6,5 millió euró összegő NGO Alap kerül meghirdetésre, amelynek keretében kisebb mérető (10 000 - 250 000 euró) projektek támogatására lesz lehetıség civil szervezetek számára. 2007 folyamán megkezdıdött a korábbi pályázati körök jóváhagyott projektjeinek végrehajtása a program célkitőzéseivel összhangban. A donorállamok a programban eddig összesen 15 db hazai oldalról támogatásra javasolt projektre vonatkozóan hoztak jóváhagyó döntést (támogatás: 15 700 000 euró), 46 db további projekt esetében pedig a jóváhagyás 2008-ban várható. A program által támogatásban részesülı projektekre vonatkozóan a szerzıdéseket Magyarországnak 2009. április 30-ig kell megkötnie a donorállamokkal. Svájci felzárkóztatási hozzájárulás Az Európai Unió és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást kötött, amelynek értelmében Svájc a tíz 2004-ben csatlakozott ország részére 5 éven át összesen 1 milliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást biztosít. Ebbıl Magyarország részesedése bruttó 130.738.000 svájci frank – vagyis 21,7 milliárd forint. Az együttmőködési program célja kettıs. Egyrészt az Európai Unió tagállamai közötti, másrészt az érintett országok belsı viszonyaiban tapasztalható egyenlıtlenségeket kívánja csökkenteni. A kétoldalú megállapodás elıkészítéséért magyar részrıl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelt. Az érintett szaktárcák és a civil szféra képviselıinek bevonásával zajló tárgyalássorozat, amely a program Magyarországon követendı prioritásait és a rendelkezésre álló források felhasználásának kereteit határozta meg, 2007 szeptemberében ért véget. A tárgyalások eredményeképpen született megállapodás végleges szövegét a Svájci Államtanács és a magyar Kormány is jóváhagyta. A 2007. december 20-án Svájc és Magyarország között ünnepélyes keretek között megkötésre került Keretmegállapodás alapján a program lebonyolítása 2008-ban indulhat meg, az elsı pályázati kiírások 2008 nyarán várhatók. b.) A közösségi jog alkalmazásával összefüggı kérdések i.) Jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése Az Európai Unió tagállamaival, így Magyarországgal szemben is alapvetı követelmény, hogy az uniós szabályok megfelelı alkalmazása érdekében teljesítsék a jogharmonizációs feladatokat. E feladatok a folyamatosan változó közösségi szabályok átvételéhez igazodnak, az azokban meghatározott határidık figyelembevételével. A jogharmonizációs kötelezettségek határidıben és megfelelı tartalommal való teljesítésének elmulasztása kötelezettségszegési eljárás megindítását vonhatja maga után, amelyben végsı soron az Európai Bíróság megállapíthatja a kötelezettségszegést és a tagállamot a közösségi jognak megfelelı magatartásra, illetve – a kötelezettségszegés további fenntartása esetén – jelentıs összegő kényszerítı bírság, illetve átalány jellegő bírság megfizetésére kötelezheti. Hangsúlyozni szükséges, hogy a jogharmonizáció fontosságát az adja, hogy Magyarország a többi uniós országgal közösen elfogadott szabályozási környezet megfelelı alkalmazásával hozzájáruljon a közös célkitőzések megvalósításához, a négy szabadság érvényesüléséhez, a
29
közösségi politikák érvényesüléséhez.
egyenlı
feltételek,
jogok
és
kötelezettségek
mellett
való
A jogharmonizációs kötelezettség folyamatos és jelentıs jogalkotási feladatot ró a Kormányra és az Országgyőlésre. A 2007. év folyamán számos jogharmonizációt szolgáló törvény, rendelet kihirdetése történt meg. 2007-ben kihirdetett jogharmonizációs célú nemzeti jogszabályok 2007. január 1. és 2007. december 31. között kihirdetett, jogharmonizációs célú hazai jogszabályok miniszteri törvény kormányrendelet egyéb összesen rendelet 93 191 új 69 353 61 91 módosított 85 (+ 1 tvr) 237 (+ 1 tvr) irányelv 246
rendelet 199
Átültetett/végrehajtott uniós jogi aktusok: határozat kerethatározat ajánlás 69 6 2
összesen 522
Az Európai Bizottság általában háromhavonta tesz közzé összehasonlító adatokat a közösségi irányelvek átültetésérıl. A Bizottság utolsó ilyen összehasonlítása 2008. február 11-én készült, mely szerint Magyarország a 4-8. helyen (az átültetendı irányelvek számát figyelembe véve az ötödik helyen) áll. Az összes hatályban lévı 1709 irányelv közül 1696 irányelvet ültetett át, így átültetési rátája 99,24% (13 irányelv teljes átültetése hiányzik). Az irányelvek átültetését számszerően mutató összehasonlítások mellett a Bizottság félévente hozza nyilvánosságra az ún. belsı piaci eredménytáblát, mely az Unió belsı piaci szabályainak alkalmazását, tagállami végrehajtását értékeli, beleértve a belsı piaci irányelvek nemzeti jogba való átültetését, így a tagállami kötelezettségek teljesítését. A Bizottság 2008. február 14-én tette közzé a legújabb, 2007 végi adatokat tartalmazó eredménytábláját, amely szerint a belsı piaci irányelvek tekintetében Magyarország átültetési deficitje 1,2%. Ez azt jelenti, hogy a 2007. október 31-én hatályban lévı 1630 belsı piaci irányelvbıl Magyarország 2007. november 10-ig 19-et nem ültetett át. Ezzel teljesítette az Európai Tanács 1,5%-os hiánycélértéket. Az elmúlt évek teljesítménye kapcsán fontos kiemelni, hogy Magyarország esetében nincs olyan irányelv, melynek átültetési határideje több mint két éve lejárt. Az EU 27 tagállamának átültetési hiánya 2007 végén – 1630 irányelv (tagállamok teljesítménye szerint) Tagállam
SK DK LV LT NL SI
BG RO DE AT MT EE ES SE UK FR IE HU FI
BE CY IT EL PL PT LU CZ
Átültetési 0,6 0,6 0,6 0,6 0,7 0,7 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 1,0 1,1 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,3 1,7 1,7 2,3 2,8 3,4 hiány (%) Irányelvek 9 száma
10
10
10
11
12
13
13
14
14 15
17
17
17
17
18
19
19
19
20
20
22
27
27
37
45
A fentiek alapján megállapítható, hogy Magyarország a közösségi jogszabályok átültetésében és alkalmazásában jól és eredményesen teljesít. ii.) A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások Az Európai Bizottság feladata, hogy a szerzıdések ıreként ellenırizze a tagállamok közösségi jogból eredı kötelezettségeinek teljesítését. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam megszegte a közösségi jogból származó kötelezettségét, azaz nem vagy nem megfelelıen ültetett át, vagy nem megfelelıen alkalmazott egy közösségi jogszabályt, vagy pedig 30
55
elmulasztott teljesíteni valamely közösségi normából származó közvetlen feladatot (például jelentéstételi vagy bejelentési kötelezettséget), kötelezettségszegési eljárást indít ellene. Fontos kiemelni, hogy a folyamatban lévı kötelezettségszegési eljárások száma a közösségi jogszabályok által meghatározott átültetési határidık, illetve a magyar jogalkotás függvényében folyamatosan változik. A kötelezettségszegési eljárások egyik csoportjába a közösségi jogszabályok átültetésének hiánya miatt indított eljárások tartoznak, melyekben a Bizottság megállapítja, hogy valamely közösségi norma – fıszabályként irányelv – belsı jogrendbe való átültetése nem történt meg, vagy legalábbis a közösségi normában meghatározott határidın belül a tagállam nem jelentette be az átültetı nemzeti jogszabályt. Amennyiben a tagállam bejelenti az átültetı jogszabályt, a Bizottság lezárja az eljárást. A csatlakozás idıpontjától 2008. február végéig a Bizottság Magyarországgal szemben közösségi jogszabály átültetésének elmaradása miatt 153 eljárást indított, amelyek közül 123at idıközben lezárt. 2008. február 25-én 30 eljárás volt folyamatban: 21 hivatalos felszólítás, kilenc indokolt vélemény szakaszban. Az átültetı jogszabályok notifikációjának elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárások összesen a csatlakozás óta (2004. 05. 01. – 2008. 02. 25.) Megindított Lezárt Folyamatban lévı eljárás eljárás eljárás 30 A Bizottság által Hivatalos megindított, Indokolt vélemény felszólítás folyamatban 153 123 lévı bírósági eljárás 21 9 Az eljárás lezárását Az eljárás lezárását kértük 7 esetben. kértük 4 esetben.
A kötelezettségszegési eljárások másik csoportja esetében a Bizottság tartalmában vizsgálja egy közösségi jogszabály átültetését, alkalmazását. Ezekben az esetekben a tagállami jog és a közösségi jog összhangját elemzi, és lehetıséget ad a tagállamnak arra, hogy ezzel kapcsolatos álláspontját kifejtse. A kötelezettségszegési eljárás lezárul, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam teljesítette a közösségi jogból fakadó kötelezettségét. Ellenkezı esetben a Bizottság végsı soron az Európai Bíróság elıtt eljárást indíthat a tagállam ellen. 2004. május 1. és 2008. február vége között Magyarországgal szemben a Bizottság összesen 59 tartalmi kötelezettségszegési eljárást indított, amelyek közül 26-ot idıközben lezárt. 2008. február 25-én 33 eljárás volt folyamatban, ezek közül 26 hivatalos felszólítás, hét pedig indokolt vélemény szakaszban.
31
Az átültetı jogszabályok vizsgálata során észlelt közösségi joggal ellentétes szabályozás miatt indított eljárások száma összesen a csatlakozás óta (2004. 05. 01. – 2008. 02. 25.) Megindított Lezárt Folyamatban lévı eljárás eljárás eljárás 33 A Bizottság által Hivatalos megindított, Indokolt vélemény felszólítás folyamatban 26 59 lévı bírósági eljárás 26 7 Az eljárás lezárását Az eljárás lezárását kértük 18 esetben. kértük 2 esetben.
Összehasonlítva más tagállamokkal, Magyarországgal szemben kevés eljárás van folyamatban. Az alábbi táblázat, a tagállamok ellen a belsı piaci irányelvek körébe tartozó jogszabályok nem megfelelı átültetése vagy alkalmazása miatt indított eljárások számát tartalmazza. Az irányelvek nem megfelelı átültetése, illetve a belsı piaci szabályok nem megfelelı alkalmazása miatt 2007. november 1-jei adatok szerint folyamatban lévı kötelezettségszegési eljárások száma (tagállamok teljesítménye szerint) Tagállam IT ES FR DE EL PT BE UK IE AT PL NL SE MT FI
LU CZ HU DK LV SK SI
Tartalmi 134 113 98 köt.szegési eljárás
36
89
88
68
66
63
59 59
55
47 45
43
37
31
28
26
26
25
CY EE LT RO BG
23 21
21 18
A Bizottság 2007 végi adatokat tartalmazó belsı piaci eredménytáblájából külön kiemelést érdemel, hogy Magyarország Szlovéniával holtversenyben az elsı helyen áll a kötelezettségszegési eljárások megoldási idejében. Míg vannak olyan tagországok, ahol az eljárások megoldásához átlagban akár 25 hónap is kell, Magyarország esetében ez 10 hónap. iii.) Magyarország részvétele az Európai Bíróság elıtt folyamatban lévı eljárásokban Az Európai Közösségek Elsıfokú Bírósága a T-310/06. Magyar Köztársaság kontra Bizottság ügyben 2007. november 15-én kihirdetett ítéletében helyt adott a magyar Kormány keresetének, és megsemmisítette a gabonafélék intervenciós hivatalok által történı átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minıségének meghatározására szolgáló, elemzési módszerek megállapításáról szóló 824/2000/EK rendelet módosításáról szóló 1572/2006/EK rendelet kukorica fajsúlyára vonatkozó rendelkezéseit. Az ítélet értelmében a Bizottság megsértette a termelık jogos várakozásait, és nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett a rendelet elfogadása során, illetve indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Az ítélet közvetlen hatása az, hogy mindaddig, amíg fennáll a kukoricára vonatkozó intervenciós rendszer, a Bizottság nem írhat elı és nem alkalmazhat fajsúlykritériumot az intervencióra felajánlott kukorica vonatkozásában. Fontos kiemelni, hogy az ítélet példaértékő, mivel kimondta, hogy mérlegelési joga gyakorlása során a Bizottság is kötve van az alapvetı jogi elvekhez, illetve ahhoz, hogy az elfogadott intézkedések helytálló szakmai bizonyítékokon alapuljanak, és megfelelıen számot adjanak az elfogadás indokairól. 2007 júniusában a magyar Kormány kezdeményezte a 2003/87/EK irányelv alapján Magyarország által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására 32
7
6
vonatkozóan benyújtott nemzeti kiosztási tervrıl (NKT) szóló bizottsági határozat megsemmisítését, amely a gazdasági szereplık számára kiosztható kibocsátási egységek összmennyiségét az NKT-ben szereplı összmennyiséghez képest mintegy 10,8%-kal alacsonyabb szinten állapította meg (T-221/07. Magyar Köztársaság kontra Bizottság ügy). Az eljárás folyamatban van. Tagállami kötelezettségszegés miatt Magyarország ellen indított két eljárásban (a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezı állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelv átültetésének hiánya miatt indított C-30/07., illetve a médiatörvény vételkörzet korlátozására vonatkozó rendelkezései miatt indított C-148/07. számú ügyekben) – tekintettel a közösségi jog és a magyar jog összhangját megteremtı magyar jogszabályok elfogadására – a Bizottság még a Bíróság határozathozatala elıtt elállt a keresetétıl. A Bíróság 2007-ben egy olyan eljárásban hozott ítéletet, amelyben elızetes döntéshozatal céljából magyar nemzeti bíróság terjesztett elı kérdéseket. A Bíróság 2007. október 11-én a C-283/06. KÖGÁZ Rt. és társai kontra Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetıje, valamint a C-312/06. OTP Garancia Biztosító Rt. kontra Vas Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetıje egyesített elızetes döntéshozatali ügyekben hozott ítéletében – a magyar Kormány álláspontjának igazat adva – kimondta, hogy a magyar helyi iparőzési adó nem ellentétes a közösségi joggal. A magyar bíróságok 2007-ben egy új elızetes döntéshozatali ügyet kezdeményeztek az Európai Bíróság elıtt. A Fıvárosi Bíróság elızetes döntéshozatali kérelmet terjesztett elı az Európai Unióról szóló Szerzıdés 35. cikke alapján a büntetıeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB tanácsi kerethatározat értelmezésével kapcsolatban (C-404/07. Katz-ügy), amelyben a magyar Kormány írásbeli észrevételt tett. Az eljárás folyamatban van. Ugyancsak folyamatban van az a 2006-ban indult eljárás, amely a gazdasági társaságok székhelyáthelyezésével kapcsolatos (C-210/06. Cartesio-ügy). Ebben az ügyben 2007-ben került sor tárgyalásra, amelyben a magyar Kormány képviseltette magát. Emellett a magyar Kormány 2007-ben más tagállamok nemzeti bíróságai által kezdeményezett olyan elızetes döntéshozatali eljárásokban is részt vett, melyek a közösségi jog fejlıdése vagy a magyar jogalkotás, jogalkalmazás szempontjából meghatározóak. Jelenleg is folyamatban van a C-345/06. Gottfried Heinrich-ügy, ahol a légi közlekedésben foganatosítandó biztonsági intézkedésekrıl szóló 622/2003/EK bizottsági rendeletnek az Unió Hivatalos Lapjában ki nem hirdetett – titkos – mellékletének kötelezı ereje a kérdés. Hasonlóan folyamatban van a C-455/06. Heemskerk B. V. ügy, amelynek tárgyát a közösségi jogból eredı és a jogvita keretein kívül esı jogalapok hivatalból történı vizsgálata, valamint az állatok szállítás közbeni védelmére és az export-visszatérítésre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések értelmezése képezi. A C-393/06. Ing. Aigner-ügy tárgya a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban mőködı ajánlatkérık beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelv, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv bizonyos rendelkezéseinek értelmezése. Magyarország írásbeli észrevételt terjesztett továbbá elı a C-525/06. NV de Nationale Loterij kontra BVBA Customer Service Agency ügyben, amelyben a Bíróság elé terjesztett kérdés arra vonatkozik, hogy összeegyeztethetı-e a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó közösségi szabályokkal az olyan szabályozás, amely megtiltja az 33
olyan közvetítıi tevékenység gyakorlását, amely a belga állam felhatalmazásával monopólium keretében szervezett lottójátékban történı csoportos részvételhez szükséges sorsjegyek nyereségszerzési céllal történı árusítása. A C-23/07. és a C-24/07. elızetes döntéshozatali eljárások az ún. Tokaji-ügyekkel, azon belül is a már 2005-ben befejezett C347/03. elızetes döntéshozatali eljárással, valamint a 2004-ben indult közvetlen keresetekkel azonos jogi problémákat vetnek fel. Az olasz bíróság hét kérdést intézett a Bírósághoz, amelyek az olasz „Tocai friulano” szılıfajta megnevezés használatának 2007. március 31-tıl érvényesülı tilalmára vonatkoznak. Magyarország szintén részt vesz a C-297/07. Bourquainügyben, amelyben a tagállami bíróság kérdése arra irányul, hogy a Schengeni Megállapodás Végrehajtási Egyezményének 54. cikkében meghatározott „ne bis in idem” elv olyan esetben is alkalmazandó-e, amikor az elsı elítéléskor olyan büntetést szabtak ki, amely soha nem volt végrehajtható. Magyarország írásbeli észrevétel tételével bekapcsolódott továbbá a C-396/07. Juuri elızetes döntéshozatali ügybe, amelynek tárgyát a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történı védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló 2001/23/EK irányelv értelmezése képzi. 2007. február 15-én hozott ítéletet az Európai Bíróság a C-183/06. RUMA-ügyben, amelyben Magyarország szintén nyújtott be írásbeli észrevételt. Az eljárás tárgya a kombinált nómenklatúra értelmezése, azon belül is egy mobiltelefonhoz való billentyőzetmembrán vámtarifa-besorolása volt. Magyarország írásbeli észrevételt tett továbbá az állami támogatásokkal kapcsolatos C-199/06. sz. CELF-ügyben is, amely az EK-Szerzıdés 88. cikkének értelmezésére vonatkozott. Ebben az Európai Bíróság 2008. február 12-én hozott ítéletet. A magyar Kormány 2007-ben a következı megsemmisítési vagy kötelezettségszegési eljárásokba avatkozott be valamelyik fél oldalán. A magyar Kormány Szlovákiát támogatva beavatkozott az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó, Szlovákia által a 2003/87/EK irányelv értelmében bejelentett nemzeti kiosztási tervrıl szóló bizottsági határozat megsemmisítése miatt indított eljárásba (T-32/07. Szlovákia kontra Bizottság ügy), tekintettel arra, hogy maga is keresetet indított a Bizottság ellen e tárgykörben. 2008 februárjában a szlovák kormány visszavonta a keresetét, ugyanakkor beavatkozóként részt vett a magyar eljárásban. A Bizottság egyes beruházásvédelmi egyezményekkel kapcsolatos tagállami kötelezettségszegés miatt keresetet indított Finnország ellen (C-118/07. Bizottság kontra Finnország), amelybe Magyarország Finnország támogatójaként beavatkozott. 2007-ben folytatódtak a Bizottság által ugyanezen kérdéskörben indított C-249/06. Bizottság kontra Svédország és a C-205/06. Bizottság kontra Ausztria ügyek, amelyekben Magyarország az érintett tagállamokat támogatta. Az Európai Bizottság 2007-ben két olyan kiemelt jelentıségő ügyben is ítéletet hirdetett, amelyekben Magyarország beavatkozóként vett részt. A C-273/04. Lengyel Köztársaság kontra Tanács ügyben (tejtámogatási rendszer), amelybe Magyarország Lengyelország oldalán avatkozott be, a Bíróság elutasította Lengyelország arra vonatkozó kérelmét, hogy semmisítse meg azon tanácsi határozat egyes részeit, amely a csatlakozást megelızıen módosított tejtámogatási rendszerre is bevezette a phasing-in mechanizmust, mivel a módosított tejtámogatási rendszerbıl való csupán fokozatos részesülés – Lengyelország álláspontja szerint – jelentıs versenyhátrányba hozta a 2004-ben csatlakozott tagállamok tejtermelıit. 34
A C-440/05. Bizottság kontra Tanács ügyben (a hajók által okozott szennyezéssel kapcsolatos büntetıjogi szabályok) a Bizottság a hajók okozta szennyezések büntetıjogi szankcionálásáról hozott 2005/667/IB tanácsi kerethatározat megsemmisítését kérte, tekintettel arra, hogy azt – álláspontja szerint – a Tanácsnak a közösségi pillérben kellett volna elfogadnia. Az ügy jelentıségére tekintettel az eljárásba 19 tagállam, köztük Magyarország avatkozott be a Tanács oldalán. Ítéletében a Bíróság megerısítette a korábbi megállapításait, miszerint amikor a hatékony, arányos és visszatartó erejő büntetıjogi szankció alkalmazása a súlyos környezetkárosítások leküzdésének elengedhetetlen eszköze, a közösségi jogalkotó rendelkezhet a környezetvédelem tárgykörében alkotott jogi normák teljes érvényesülésének biztosításához szükséges szankciók elıírásáról. Elutasította ugyanakkor azt, hogy a közösségi pillérben az alkalmazandó büntetıjogi szankció konkrét típusát és mértékét is szabályozni lehetne, ami azt jelenti, hogy tételes büntetıjogi harmonizáció nem valósulhat meg a közösségi pillér keretében. A kerethatározat szerkezeti oszthatatlanságára tekintettel a Bíróság annak teljes egészében történı megsemmisítését rendelte el. iv.) Lejáró átmeneti mentességek 2007-ben A Csatlakozási Szerzıdés részletesen meghatározza európai uniós tagságunk szabályait, feltételeit, és tartalmazza azokat az átmeneti mentességeket, melyek az ott meghatározott ideig eltérést engednek egyes közösségi szabályok alkalmazása alól. Az átmeneti mentességek egy részét Magyarország érvényesítheti, míg másik részüket a régi tagállamok alkalmazhatják Magyarországgal szemben. A Magyarország által alkalmazható átmeneti mentességek közül a következık 2007-ben lejártak: Helyi adókedvezmények formájában nyújtott támogatások: Magyarország 2007. december 31ig fenntarthatta az adóalap 2%-áig a helyi önkormányzatok által, meghatározott ideig nyújtott iparőzésiadó-kedvezményeket azon vállalatok esetében, amelyek nem kedvezményezettjei sem a nagybefektetıi adókedvezményeknek, sem olyan támogatási szabályozásnak, amely nincs összhangban az EU-szabályokkal. Az adókedvezmények fenntartása az adott önkormányzat képviselı-testülete (közgyőlése) által elfogadott helyi önkormányzati rendelettel történt, ennek megfelelıen az önkormányzatok döntései egymástól eltérhettek (a Fıvárosi Önkormányzat például fenntartotta az átmeneti rendelkezéseknek megfelelıen a helyi adókedvezményeket). Kedvezményes áfakulcs (főtıanyagok, távfőtés): Magyarország 2007. december 31-ig jogosult volt fenntartani a legalább 12 %-os kedvezményes áfakulcs alkalmazását egyes főtıanyagokra (szén, brikett, tőzifa, faszén), illetve a távfőtési szolgáltatásra. 2007. január 1-tıl Magyarország megszüntette a magasabb (akkor 15%-os) kedvezményes áfakulcsot, így a mentesség által érintett főtıanyagok normál kulcs alá kerültek a mentesség lejárta elıtt. A távfőtés esetében Magyarország más, szintén 2004-ben csatlakozott tagállamokkal együtt elérte, hogy a távhıszolgáltatás bekerült a közösségi adójog rendelkezései közé (jelenleg: 2006/112/EK irányelv 102. cikk). Ennek értelmében a tagállamok jogosultak a földgáz- és villamosenergia-értékesítés (illetve 2006 óta a távhıszolgáltatás) kedvezményes, legalább 5%-os áfakulcs alatti adóztatására, ha azt a megelızı évben notifikáltatják az Európai Bizottsággal, és a Bizottság nem talál versenytorzító hatást az intézkedésben. Vagyis egyrészt az átmeneti mentességbıl fıszabály lett, másrészt a korábban minimumként elıírt 12%-os mérték 5%-ra csökkent. Ezzel a lehetıséggel Magyarország jelenleg nem él, ilyen irányú döntés esetén a kedvezményes kulcs a notifikációt követı év január 1-jétıl újra alkalmazható.
35
Kedvezményes áfakulcs (éttermi szolgáltatások áfája): Magyarország 2007. december 31-ig jogosult volt arra, hogy legalább 12%-os kedvezményes áfakulcsot alkalmazzon az éttermi szolgáltatások esetében. 2007. január 1-jétıl Magyarország megszüntette a magasabb (akkor 15%-os) kedvezményes áfakulcsot, így a mentesség által érintett szolgáltatások normál kulcs alá kerültek a mentesség lejárta elıtt. A nyers alumíniumra vonatkozó vámkontingensek: A legfeljebb 2007. december 31-ig tartó átmeneti idıszakban az ötvözetlen alumínium vámfelügyelet alatt történı feldolgozására Magyarország számára kedvezményes vámtétellel vámkontingenseket nyitottak meg, 2008-tól pedig a magyarországi felhasználók is a közös vámtarifa szerint érvényesülı vámot kell hogy alkalmazzák. A közösségi felhasználók azonban 2007. év májusától a viszonylag magas, 6%os vám 3%-ra történı idıszakos csökkentését érték el, így a magyar felhasználók már a 2007. évben is alkalmazhatták a közös tarifa szerinti (a derogáció szerinti vámnál kedvezıbb) 3%-os vámtételt. Magyarországnak a versenyképesség javítása céljából alapvetı érdeke a nyers alumínium (KN kód: 7601 10 00) vámjának további csökkentése, ezért szorgalmaztuk 2007ben a nyers alumínium importvámjának három év múlva történı felülvizsgálatát a további vámmérséklés érdekében. Szövetkezeti hitelintézetek tıkekövetelménye: Magyarország 2008. január 1-jéig átmeneti mentességet kapott a már mőködı szövetkezeti hitelintézetek esetében az alaptıkekövetelménynek 1 millió eurós szintre való felemelése alól. A közösségi szabályoknak történı megfelelést biztosítja a 2003. január 1-jétıl hatályos, az egyes pénz- és tıkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény, amelynek 278. §-ában foglaltak szerint – a tıkekövetelményre vonatkozó könnyítés szabályaival is élve – 2008. január 1-ig a már mőködı szövetkezeti hitelintézeteknek is el kell érnie a 250 millió forintos minimális alaptıkét. 5. Felkészülés a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökségre 2007-ben folytatódott és érdemi szakaszába lépett a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökségre történı felkészülés. A Kormány 2007-ben számos intézkedést tett ennek jegyében. Májusban elfogadta a 2079/2007. (V. 11.) Korm. határozatot a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökség elıkészítésével összefüggı feladatokról. Ebben rendelkezett a felkészülés szervezeti kereteirıl, koordinációs és felelısségi rendjérıl, valamint fıbb szakaszairól. Kormánydöntést irányzott elı az elnökség emberierıforrás-igényének felmérésérıl és biztosításáról; az elnökség elıkészítésében és lebonyolításában részt vevı személyi állomány felkészítési és képzési tervérıl; továbbá az elnökségi prioritások, illetve a spanyol-belga-magyar elnökségi trió tizennyolc hónapos munkaprogramja stratégiai irányainak meghatározásáról; az elnökség lebonyolításával összefüggı feladatok és azok ütemezésének részletes meghatározásáról. A felkészülés céldátumául a Kormány legtöbb tekintetben 2010. január 1-jét, a spanyol-belgamagyar trió elnökségének kezdetét jelölte meg. Létrehozta az EU-elnökség Bizottságot a miniszterelnök vezetésével, valamint a külügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelıs államtitkára részvételével. A bizottság titkársági feladatainak ellátásáról a Külügyminisztérium a Miniszterelnöki Hivatallal együttmőködve gondoskodik. Az EUelnökség Bizottság iránymutatást ad különösen az elnökség programjának és arculatának meghatározására, a szükséges társadalmi és politikai konszenzus, valamint az elnökségi feladatok ellátásához szükséges emberi és költségvetési erıforrások biztosítására.
36
A májusi kormányhatározatnak megfelelıen 2007 egyik feladata az elnökség emberierıforrásigényének felmérésével és biztosításával, valamint képzésével kapcsolatos döntések meghozatala volt. Ehhez a Külügyminisztérium felmérte a tagállami tapasztalatokat és az uniós követelményeket. Decemberben a Kormány a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter és a külügyminiszter közös elıterjesztésében elfogadta az Európai Unió 2011-es magyar elnökségének ellátásával összefüggı egyes humánpolitikai feladatokról szóló 2249/2007. (XII. 23.) Korm. határozatot és az Európai Unió soros magyar elnökségben közvetlenül résztvevık kiválasztásáról, képzésérıl és anyagi elismerésérıl szóló 374/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet. Ezekben meghatározta az elnökségi stáb felépítését; kiválasztásának elveit (szakmaiság, transzparencia, objektivitás, nyitottság), eljárását és idıkereteit, valamint a képzési stratégiát. A kiválasztási rendszer elsısorban az adott uniós területen már ma is dolgozó, a tagállami álláspont kialakításában és érvényesítésében részt vevı köztisztviselıkre épít, amennyiben szükséges, úgy pályáztatással nyit más köz-, majd a versenyszférából érkezı jelöltek felé. Az elnökségi feladatokra kiválasztottak a saját elnökségi feladataikhoz, illetve a kiválasztási eljárás során felmért ismereteikhez, képességeikhez igazított képzést kapnak. A Kormány a felkészülést nyitott, együttmőködésen alapuló folyamatként kezeli. Kiemelkedı jelentısége van az Országgyőléssel és abban képviselt pártokkal folytatott együttmőködésnek. A 2079/2007. (V. 11.) Korm. határozat értelmében az elnökség elıkészítésével összefüggı feladatokról, a felkészülés elırehaladásáról a Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyőlést. Ennek legfıbb fórumai 2007-ben az ún. Konzultációs („nagy”) Bizottság, valamint az Országgyőlés Európai ügyek bizottsága voltak. A Kormány támogatta az Országgyőlés és a Kormány európai uniós ügyekben történı együttmőködésérıl szóló 2004. évi LIII. törvény módosítására tett, majd az Országgyőlés által novemberben elfogadott ötpárti javaslatot. Ennek értelmében a Kormány az elnökségi felkészülésrıl legalább félévente tájékoztatást ad a Konzultációs Bizottságnak. A testület elsı ízben december 11-én tőzte napirendre az elnökségi felkészüléssel kapcsolatos aktuális kérdéseket, és vitatta meg a Kormánynak az emberierıforrás-fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit. A Kormány emellett az Országgyőlés Európai ügyek bizottságát (EÜB) is rendszeresen tájékoztatta az elnökségi felkészülésrıl. A Frankofón Kormányközi Szervezettel 2005. szeptember 20-án aláírt együttmőködési megállapodás keretében vállalt francia nyelvő képzés, mely elsısorban az európai uniós ügyekkel foglalkozó köztisztviselık, illetve diplomaták képzését célozza, 2007-ben a 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülés keretébe illeszkedett. A Külügyminisztérium, a budapesti Francia Nagykövetség és a budapesti Francia Intézet közötti együttmőködés keretében, a strasbourgi székhelyő Európai Tanulmányok Központja közremőködésével 4, az Európai Unió mőködésével kapcsolatos tárcaközi bevezetı (pilote) programra került sor. 6. Az uniós tagsággal összefüggı lakossági tájékoztatás Az Európai Unió kommunikációjának szempontjából 2007 a számvetés, a helyzetértékelés, valamint az új stratégiai irányvonalak kijelölésének éve volt. Ez érvényesült mind az EUintézmények, mind a tagországok, így a magyarországi lakossági tájékoztatás szintjén. A kétéves elıkészítés után a Bizottság által elkészített új kommunikációs stratégia minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet szán a tagállamoknak és az együttmőködésben rejlı szinergiák kihasználásának a kommunikációban. E tekintetben kiemelendı, hogy Magyarország 2007 márciusában a tagállamok közül harmadikként kötött Igazgatási
37
Partnerségi Megállapodást az EU-intézményekkel a lakossági uniós tájékoztatást célzó kommunikációs projektek megvalósítására. 2007-ben a lakosság felé irányuló kormányzati EU-kommunikációban az alább felsorolt célokat jelöltük ki: 1. A Római Szerzıdések 50. évfordulója, valamint a schengeni csatlakozáshoz kapcsolható nagyobb sajtófigyelmet kihasználva az EU eddigi vívmányaival és jövıképével, kihívásaival kapcsolatos közös gondolkodás elısegítése, ennek összehangolása a hazai kommunikációs prioritásokkal, hangsúlyozottan helyi szinten; 2. Az EU-kommunikáció uniós és hazai kulcsszereplıinek fokozott együttmőködése különös tekintettel a civil együttmőködésre és a hálózatok mőködtetésére, véleményük meghallgatásával a hazai EU-kommunikációs stratégia irányvonalának kijelölése; a partnerségben rejlı lehetıségek, szinergiák fokozott kihasználása; 3. A magyar lakosság részvételének és aktivitásának növelése az Európát érintı vitákban, innovatív (közéleti) demokrácia-technikák megismertetése; 4. Az elızı évekhez hasonlóan 2007-ben is a Külügyminisztérium EU Tájékoztató Szolgálata eszközrendszerének mőködtetése, az EUvonal ismertségének növelése, ezen belül a fiatal korosztály kiemelt kezelése. A fenti célok megvalósítását illusztráló 2007. évi projektek: Az „50 év integráció – 50 helyszínen” elnevezéső programban a Római Szerzıdések aláírásának félévszázados évfordulója alkalmából 50 helyszínen szerveztünk lakossági fórumot, amely az eddigi sikeres uniós projekteket, valamint a város jövıbeli elképzeléseit dolgozta fel. A megvalósításban a helyi vállalkozók, civil szervezetek, középiskolák vettek részt az önkormányzatok bevonása mellett. A projekt az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével közös szervezésben, bizottsági forrásból valósult meg. „50 év tablókon” címmel, az évfordulóval kapcsolatos vándor-tablókiállítás az ország több mint 100 közkönyvtárában volt látható. Két magyar mővészeti egyetem közremőködésével a fiatal mővészek poszterversenyen mutatták be mit gondolnak az 50 éves EU-ról. „Beszélgessünk Európáról a Római Szerzıdés aláírásának ötvenedik évfordulóján” címő programsorozat keretében a pályázaton nyertes civil szervezetek tartottak érdeklıdésfelkeltı lakossági fórumokat, kerekasztal-beszélgetéseket, játékos vetélkedıket és egyéb programokat szerte az országban. A „Beszélgessünk Európáról” keretében civil szervezetek, települési önkormányzatok és kommunikációs ügynökségek jelentkezhettek a schengeni csatlakozás kreatív, újszerő megoldások, kommunikációs formák segítsége révén történı megismertetésérıl szóló pályázatra. „Együttható” címmel konzultációsorozatot indítottunk a magyarországi EU-kommunikáció megújításáról, bevonva a kérdéskör szakértıit és kulcsszereplıit (civil szervezetek, EUkommunikációs hálózatok kulcsszereplıi, EU-szakpolitikusok, közvélemény-kutatók, szociológusok, reklám- és PR-szakemberek). „Együtt az Európai Unióban a következı 50 évben” címmel Magyarország hároméves európai uniós tagsága alkalmából a Parlamentben szerveztünk konferenciát. A konferencia 38
díszvendége Pat Cox, az Európa Mozgalom elnöke, az Európai Parlament volt elnöke ünnepi elıadás keretében beszélt az európai értékekrıl. Az oktatás, média és civil tematikájú szekciók ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyeket eljuttattunk Margot Wallström részére, aki válaszlevélben méltatta az aktív állampolgárság és a partnerség gyakorlati megvalósítására tett lépéseinket. A már kiépített Lakossági EU Tájékoztató Szolgálat központi eleme a 2003 februárja óta mőködı EUvonal. Az EUvonal (06 80 38 2004) telefonos tájékoztatása révén a lakosság továbbra is ingyenesen juthat hozzá bármilyen Európai Unióval kapcsolatos információhoz, míg az EUvonal honlapja (www.euvonal.hu) az internetkapcsolattal rendelkezık részére nyújt széles körő és felhasználóbarát tájékoztatást. Az EUvonal munkatársai 2007-ben közel 50 ezer hívást fogadtak, és 8 százalékkal nıtt az elektronikus kérdések száma. Jelentısen nıtt a weboldal látogatottsága, ez az év folyamán több mint 3 millió látogatót jelent. Az EUvonalhoz kapcsolódó szolgáltatások ismertsége érdekében a szóróanyagok – elsısorban a képeslapok – terjesztése az eddigi egyik legsikeresebb kommunikációs forma. 2007 során az EUvonal hálózatán keresztül összesen mintegy 140 ezer képeslap és szórólap került terjesztésre több mint 300 különbözı helyszínen. A már korábban is jellemzıen interaktív, innovatív honlap újabb, jól fogadott Web 2.0 funkciókkal bıvült 2007-ben; a szerkesztık proaktív módon vesznek részt az on-line csatornákon spontán kibontakozó párbeszédben. A fejlesztések eredményeképpen megerısödött, hogy az EUvonal az Unióval és tagságunkkal kapcsolatos véleményformálás, párbeszéd és visszajelzés korszerő eszköze. A visszajelzések alapján az EU közkönyvtári hálózat különösen hatékony eszköznek bizonyult a kommunikációban, 2005-ben 100, 2006-ban 160, 2007-ben 126 városi és kistelepülési közkönyvtár vett részt az uniós tájékoztatásban. A támogatásból a könyvtárak a könyvállományukat gyarapították, és EU-s tematikájú rendezvényeket szerveztek. A Külügyminisztérium kiadványokat, valamint kétnapos képzést biztosított számukra. A Bizottság által fenntartott Europe Direct információs pontok képzésében a Külügyminisztérium EU Tájékoztató Szolgálata szintén részt vesz. 2007-ben is folytatódott a korábban igen sikeres, más tagállamokban is például szolgáló EUtanóra a középiskolákban programsorozat, aminek keretében önkéntes egyetemista fiatalok több mint 70 gimnáziumban és szakközépiskolában tartottak elıadást az Európai Unióról. 2007-ben kezdıdött el az egyetemisták részére meghirdetett TézEUsz 2011 – Tanulmányi verseny a 2011-es EU-elnökségrıl. Az elnökség ideje alatt várható témák szóbeli és írásos feldolgozását jelentı verseny három szinten történik. A döntıre 2008. március 5-én került sor 26 diák részvételével. Folytatódott a lakossági tájékoztatást szolgáló uniós témájú kiadványok elıállítása és terjesztése. 2007-ben összesen 12 féle kiadvány mintegy 90 ezer példányban készült el. A Külügyminisztérium a kiadója az Európai Tükör szaklapnak, amely havonta megjelenı publikációi mellett a schengeni rendszer bevezetésérıl adott ki különszámot.
39
III. AZ EURÓPAI UNIÓ 2007-ES PRIORITÁSAI, FEJLEMÉNYEI, A MAGYAR TÖREKVÉSEK ÉS ÉRDEKEK
A jelentés ebben a fejezetben átfogó képet kíván nyújtani az Európai Unió fejlıdésének 2007es fejleményeirıl. Az uniós politikák összetettsége, a folyamatok állandó mozgása okán nem vállalkozik arra, hogy minden részletet bemutasson, azonban a legfontosabb eseményeket, hangsúlyokat érinteni kívánja. Magyarország 2007 folyamán is aktívan részt vett az uniós politikák alakításában. Az egyes jogszabályok, intézkedések tárgyalásai során az Unió közös céljainak és értékeinek érvényre juttatása mellett egyidejőleg alapvetı célkitőzés volt a magyar érdekek hatékony képviselete. Az Unió 2007-es fejleményeinek bemutatásakor érintjük a magyar álláspontot, a magyar kezdeményezéseket, törekvéseket is. 1. Gazdasági helyzetkép az Európai Unióban Az EU gazdasága 2007-ben összességében erıteljesen, a potenciális ütem felett bıvült. A növekedés üteme azonban az év folyamán némileg lassult, melynek hátterében a magas olajárak, az amerikai gazdaság lassulása, a nyár végén kezdıdött pénzpiaci zavarok következtében kialakult szigorúbb hitelezési feltételek, az erısödı euró, valamint a vártnál magasabb infláció állnak. A gazdasági ciklus csúcspontját nagy valószínőséggel elérte az Unió gazdasága 2007 közepén. Az üzleti környezet, bizalmi indikátorok általában csökkennek, azonban továbbra is hosszú távú átlaguk felett maradnak. 2007-ben a növekedés fı motorja továbbra is a belsı kereslet volt. A ciklus csúcspontján történı túllendülés következtében a beruházások is elérték csúcspontjukat a múlt év végén, és a növekedés egyre inkább a fogyasztásra kell, hogy támaszkodjon. A beruházásokat továbbra is kedvezı kilátás jellemzi, lassítják azonban azokat a szigorúbb hitelezési feltételek, míg a fogyasztás növekedését a magas infláció gátolhatja, de a kedvezı munkaerı-piaci környezetnek segítenie kell azt. 2007-ben 3,6 millió munkahelyet teremtettek az EU-ban. A foglalkoztatás reakciójának GDPnövekedéshez képesti lemaradása következtében is a foglalkoztatás 1,5%-kal bıvült, a munkanélküliség évtizedek óta nem látott szintre, 7% alá süllyedt. Az infláció az év vége felé, fıként az energia- és az élelmiszerárak növekedésének következtében, a vártnál magasabban alakult (2,3%). Gazdasági és Monetáris Unió A Gazdasági és Monetáris Unió területén fontos elırelépés, hogy elsı 2004-ben csatlakozott tagállamként, Szlovénia 2007. január 1-jével az euróövezet tizenharmadik tagja lett. A Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa 2007. július 10-én, az Európai Bizottság ajánlására, hozott döntést arról, hogy Ciprus és Málta teljesítette az euró bevezetésének követelményeit. Ennek megfelelıen 2008. január 1-jétıl ez a két tagállam is csatlakozott az euróövezethez, amely így már tizenöt tagú. Tovább folytatódott Szlovákia felkészülése, annak érdekében, hogy 2009-es euróbevezetési céldátumát tartani tudja. Ennek érdekében 2007. június 15-én Szlovákia, az Európai Bizottság és az eurózóna tagállamai egyetértési nyilatkozatot írtak alá a szlovák nemzeti oldalú euróérmék elıállításáról. Ezen túl az Európai Bizottság és a szlovák pénzügyminisztérium 2007. december 7-én partnerségi megállapodást írt alá az euróbevezetésre elıkészítı 40
tájékoztatás támogatásáról. A megállapodás nem elılegezi meg a szlovák euróbevezetésrıl szóló – 2008 nyarán várható – tanácsi döntést, de sokban hozzájárul a bevezetés lebonyolításának zökkenımentességéhez. Az euróövezet bıvülése jelentıs és kiemelkedıen pozitív lépés a mind teljesebb európai gazdasági és pénzügyi integráció irányában. 2. Az intézményi reformfolyamat, a Lisszaboni Szerzıdés a.) Lisszaboni Szerzıdés A 2007-es év elsıdleges célkitőzése volt, hogy a tagállamok megállapodjanak az alkotmányszerzıdés holland és francia népszavazások útján történı elutasítását követıen kialakult helyzet rendezésérıl. Magyarország kiemelt prioritásként kezelte az Unió intézményi reformjainak továbbvitelét, ezért kezdettıl támogatta a német és a portugál elnökség erıfeszítéseit. A rendezés irányába tett elsı lépés a 2007. március 25-én, a Római Szerzıdések aláírásának 50. évfordulója alkalmából rendezett csúcstalálkozón elfogadott Berlini Nyilatkozat volt, ahol az Unió vezetıi megerısítették az Unió alapértékeit, felvázolták az Unió elıtt álló kihívásokat, valamint a megoldásuk érdekében szükséges lépéseket. Magyar szempontból fontos eredmény, hogy a nyilatkozat szövegében megjelent a nyelvi és kulturális sokszínőség, mely közvetve utal a kisebbségi jogok közösségi szinten történı érvényesítésére is. A berlini csúcstalálkozót követıen kezdıdött meg az új alapszerzıdés létrehozásáról szóló vita. Olyan megoldást kellett találni, mely választ ad az alkotmányszerzıdést már elutasító, vagy az azzal szemben szkeptikus tagállamok kormányainak, de amely egyben elfogadható és vállalható az alkotmányszerzıdést már megerısítı tagországoknak is. Magyarország célja a tárgyalások során az volt, hogy a lehetı legteljesebben megırizzük az alkotmányszerzıdésben elért kiegyensúlyozott kompromisszumot. Mindazonáltal nem zárkóztunk el attól, hogy a szövegen javítsunk, azt gazdagítsuk, hozzáigazítsuk az új kihívásokhoz, a megváltozott körülményekhez, valamint választ adjunk az európai polgárok felmerült aggodalmaira, ezzel elısegítve a megegyezést, és valamennyi tagállamban a ratifikációt. Álláspontunk az volt, hogy olyan megállapodás szükséges, amely hatékonyabban mőködı intézményekkel teszi lehetıvé az integráció továbbfejlesztését. Kiálltunk az Unió céljai és értékei, az Unió egységes jogi személyisége, a közösségi jog elsıdlegessége és az Alapjogi Charta kötelezı alkalmazása mellett. Fontosnak tartottuk, hogy az alkotmányszerzıdésben meghatározott értékeket – köztük a kisebbségek jogait – sikerüljön az új megállapodásba is átemelni. Az Európai Tanács 2007. június 21-22-ei ülésén politikai megállapodás született az uniós alapszerzıdéseket módosító szerzıdés létrehozásáról és annak menetrendjérıl. Az Európai Tanács a szerzıdés szövegének kidolgozása és elfogadása érdekében döntött a kormányközi konferencia összehívásáról és a mandátumnak megfelelı szerzıdéstervezet kidolgozásáról. A mandátum egyértelmően meghatározta az új szerzıdés formáját; a módosító szerzıdés pontos tartalmát (azaz, hogy az alkotmányszerzıdésnek mely rendelkezéseit vegye át a módosító szerzıdés, milyen esetleges változtatásokkal és milyen szerkezeti felépítés szerint); valamint a módosító szerzıdéshez csatolandó jegyzıkönyveket és nyilatkozatokat.
41
A portugál elnökség és az összes tagállam elkötelezett hozzáállásának köszönhetıen 2007. október elejére a kormányközi konferencia elkészült a módosító szerzıdés szövegével és az állam- és kormányfık azt a 2007. október 18-19-ei lisszaboni kormányközi konferencián elfogadták, majd 2007. december 13-án Lisszabonban aláírták. Magyar részrıl aktívan részt vettünk a kormányközi konferencia munkájában. Ennek során támogattuk az elnökség tevékenységét és hozzájárultunk a konszenzus kialakításához, a mandátumnak és céljainak megfelelı szöveg kidolgozásához. A magyar delegáció kezdeményezı és konstruktív tevékenységét elismerték és nagyra értékelték a partnerországok, valamint az elnökség is. A Lisszaboni Szerzıdés a tervek szerint 2009. január 1-jén lép hatályba, ha addig mind a 27 tagország megerısíti. A Magyar Országgyőlés 2007. december 17-én az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés módosításáról szóló Lisszaboni Szerzıdés kihirdetésérıl szóló 2007. évi CLXVIII. törvénnyel a tagállamok közül elsıként ratifikálta a Szerzıdést. Az Országgyőlés emellett elfogadta a Lisszaboni Szerzıdés kisebbségi jogi rendelkezéseivel összefüggésben az Európai Unióról szóló szerzıdés leendı 2. cikkérıl szóló 113/2007. (XII. 22.) OGY határozatot. A tagállamok és az uniós intézmények is elismerésüket fejezték ki Magyarországnak, amiért elsıként ratifikálta a Szerzıdést. Az állampolgárok tájékozódását elısegítendı, a Külügyminisztérium elkészítette az alapszerzıdéseknek a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése után érvényes, nem hivatalos konszolidált, egységes szerkezetbe foglalt szövegét, amely megtalálható a Külügyminisztérium honlapján12. b.) A Reflexiós Csoportról született megállapodás A 2007. decemberi Európai Tanács – francia kezdeményezésre – döntött egy Reflexiós Csoport (Vitacsoport) létrehozásáról. A Reflexiós Csoport feladata, hogy beazonosítsa azokat a kulcskérdéseket és fejleményeket, amelyekkel az Uniónak valószínőleg hosszabb távon, 2020-2030-ig szembe kell majd néznie, illetve tegyen javaslatot kezelésükre. Az állam- és kormányfık által elfogadott mandátum a gazdasági sikeresség és a társadalmi felelısségvállalás európai modelljének megerısítését és modernizálását; az EU versenyképességének fokozását; a jogállamiságot; a fenntartható fejlıdést; a globális stabilitást; a migrációt; az energiát és az éghajlatvédelmet; valamint a globális biztonsághiány, a nemzetközi bőnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet említi a Reflexiós Csoport által megvizsgálandó kérdések közt. A csoport legfeljebb kilenc tagja közül döntöttek az elnök és a két alelnök személyérıl (Felipe González Márquez korábbi spanyol miniszterelnök, illetve Vaira Vike-Freiberga korábbi lett elnök és Jorma Ollila a finn Nokia vállalat elnöke), akik a többi tagra a 2009. második féléves francia elnökség alatt tesznek javaslatot. Gyurcsány Ferenc 2008. februári varsói látogatásán bejelentette, hogy a lengyel kormányfı által a csoport lehetséges tagjaként felvetett Lech Walesát Magyarország, mint V4 közös jelöltet javasolja támogatni. A Kormány egyetértett a Reflexiós Csoportról született megállapodással. A szöveg tartalmazza azt a két, Magyarország által (is) szorgalmazott kitételt, miszerint a csoportnak „különös figyelmet kell fordítani olyan lehetıségek feltárására, amelyek révén közelebb lehet kerülni a polgárokhoz, valamint elvárásaiknak és szükségleteiknek jobban meg lehet felelni”; másrészt a csoport intézményi kérdéseket nem vitat meg, és nem foglalkozik a jelenlegi politikák felülvizsgálatával, és az Unió következı pénzügyi keretével sem. 12
http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/Dokumentumok
42
A csoport a 2010. júniusi Európai Tanács ülésére nyújtja be jelentését. c.) Egyéb az intézményekhez vagy az intézmények eljárásához kapcsolódó fejlemények 2007-ben a Tanács elfogadta az európai szintő politikai pártok finanszírozásának szabályait módosító javaslatot. Az új szabályozás többek között lehetıvé teszi európai szintő politikai alapítványok létrehozását, az európai politikai pártok költségvetési forrásainak felhasználását az európai parlamenti választási kampányokban (amennyiben ez nem jelenti a nemzeti jelöltek támogatását), valamint pénzügyi tartalékok képzését az európai politikai pártok számára. A komitológia határozat 2006-os módosítására tekintettel az EP szerepe a végrehajtási típusú jogalkotásban jelentıs mértékben megnövekedett. Az EP kiemelt szerepét biztosító ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás mielıbbi teljes körő alkalmazása érdekében a Bizottság több mint 200 közösségi jogszabály módosítására tett javaslatot, amelyek közül 26-ot a Tanács már el is fogadott, a többi tárgyalása folyamatban van. Az új eljárás alkalmazását biztosító jogszabály-módosítások után egyes, pontosan meghatározott feltételek teljesülése esetén az EP, mint társjogalkotó a Tanácsot a szabályozási bizottsági eljárásban megilletı ellenırzı funkcióval azonos jogkörrel fog rendelkezni az együttdöntési eljárás alá tartozó tervezetek tekintetében. 2007-ben a Bizottság három olyan javaslatot terjesztett be, melyek újabb európai hatóságok létrehozását javasolják: az Európai Globális Mőholdas Helymeghatározó Rendszer (GNSS) Ellenırzı Hatóság, az Európai Szabályozó Együttmőködési Ügynökség és az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság. d.) Egyes uniós intézmények székhelye Magyarország több alkalommal is megerısítette szándékát – figyelemmel a lisszaboni célok teljesítésére, valamint a nemzeti fejlesztési törekvésekre – az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) székhelyének Magyarországon történı felállítására. Magyar és osztrák kérésre a rendelet hatálybalépését (2008. április 29.) követı egy éven belül döntés születik a végleges helyszín kérdésében is. Az Igazgatótanács befogadására jelenleg – Magyarország mellett – Lengyelország és Ausztria pályázik, Németország pedig fontolgatja pályázatát. A magyar pályázat sikere érdekében a Kormány 2007 decemberében egy cselekvési, felkészülési programot fogadott el az ETI központjának magyarországi elhelyezésére. 2007 folyamán megkezdıdött az Európai Bizottság 2006. évi jelentésében preferált 35 kutatási infrastruktúra közül az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projekt elıkészítése. Az ESS jelenleg a világ egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési nagyprojektje. A Kormány célja, hogy Magyarországon valósuljon meg a projekt. A nemzetközi bíráló bizottság értékelése alapján a Kormány Debrecent jelölte meg a projekt helyszínének. Ezzel párhuzamosan megkezdıdtek a konzorciumszervezési tárgyalások. A projekt befogadására Magyarországon kívül Svédország és Spanyolország indított el tárgyalásokat nemzetközi konzorcium létrehozására. Az ESS-projekt megvalósításának elkezdéséhez uniós döntés nem szükséges, a tagállamok érdekeltségük szerint szervezik meg a projektet (az a konzorcium kezdheti el az építkezést, amely legelıször, hitelt érdemlıen bizonyítja, hogy rendelkezik a szükséges forrásokkal). 43
3. A lisszaboni stratégia – új ciklus beindítása, az eddigi reformok értékelése A 2000-ben elindított lisszaboni stratégia félidei felülvizsgálatára 2005-ben került sor. Ennek során az állam- és kormányfık egyrészt új, a növekedésre és foglalkoztatásra fókuszáló célkitőzéseket határoztak meg; másrészt megegyezés született a lisszaboni folyamat koordinációs mechanizmusának reformjáról. Az egyszerősített mechanizmus hároméves ciklusokra épül. A 2006 tavaszi Európai Tanács négy területen határozott meg 2007 végéig végrehajtandó kiemelt intézkedéseket: K+F és innováció, dinamikus üzleti környezet, foglalkoztathatóság és munkahelyteremtés, energia- és klímapolitika. A 2007 tavaszi Európai Tanács jóváhagyta az Európai Bizottság által javasolt, a prioritások hatékony tagállami végrehajtását célzó ún. országspecifikus ajánlásokat. A lisszaboni stratégia elsı hároméves ciklusának 2007 volt az utolsó éve. 2007-ben az elnökséget adó tagállamok, Németország és Portugália elnökségi programjának kiemelt eleme volt a lisszaboni stratégia új hároméves ciklusának elıkészítése. Arra törekedtek, hogy az Európai Tanács 2007. decemberi ülésén a tagállamok olyan közös alapelveket fogadjanak el, amelyek meghatározzák a 2008. elsı félévi szlovén elnökség alatt sorra kerülı vita kereteit. A két elnökség az elıkészítés során külön figyelmet fordított a lisszaboni stratégia szociális dimenziójának jövıjére, valamint az energiapolitikai, illetve éghajlatváltozással kapcsolatos célkitőzésekre. Az Európai Bizottság 2007 decemberében jelentette meg a lisszaboni stratégiáról szóló átfogó jelentését és a 2008-2010-es új ciklusra vonatkozó javaslatait. Az ún. lisszaboni csomag fıbb elemeit az alábbiak képezik: - stratégiai jelentés a 2008 tavaszi Európai Tanács számára; - a nemzeti reformprogramok végrehajtásának értékelése; - javaslat a Tanács által elfogadandó országspecifikus ajánlásokra; - javaslat a 2008-2010-es idıszakra vonatkozó integrált iránymutatásokra; - javaslat a 2008-2010-es idıszakra vonatkozó közösségi lisszaboni programra; - közlemény a kohéziós politika szerepérıl a lisszaboni stratégia végrehajtásában.13 Az Európai Bizottság stratégiai jelentése szerint a reformok elsı eredményei már most mutatkoznak: a gazdasági növekedés üteme a 2005-ös 1,8%-os szintrıl 2,9%-ra nıtt 2007ben. Ebben a „lisszaboni típusú” strukturális reformok szerepe jelentıs. A munkaerı-piaci reformok eredményeképpen például 6,5 millió új munkahely jött létre az elmúlt két évben. Mindezekre tekintettel, a Bizottság szerint nincs szükség a stratégia átfogó felülvizsgálatára, a hangsúlyt a végrehajtás javítására kell helyezni. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tagállamok teljesítménye egyenlıtlen, és sok helyen „reformfáradtság” (reform fatigue) ütötte fel a fejét. Ezzel párhuzamosan a körülmények is romlani látszanak: csökken a globális gazdasági növekedés üteme, a pénzpiacokon még nem ért véget a válság, a nyersanyagárak emelkednek. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú a reformlendület fenntartása. A 2008-2010-re vonatkozó integrált iránymutatások vonatkozásában a Bizottság nem javasolt változtatást. Kiemelte, hogy a hangsúlyt a jól megismert és mőködıképesnek bizonyult keretek között a következı idıszakban a minél hatékonyabb végrehajtásra kell helyezni. 13
A jelentés elemei mind szabadon hozzáférhetık a http://ec.europa.eu/growthandjobs/europeandimension/200712-annual-progress-report/index_en.htm címen.
44
Módosításokat a változatlan kereteken (iránymutatásokon) belül az iránymutatásokhoz főzött magyarázó szövegekben javasolt, amelyek tükrözik az egyes témakörökön belüli legújabb kihívásokat, hangsúlyokat. A 2008-2010-es közösségi lisszaboni program a 2005-2007-es program következetes folytatása, amelynek elkészítése során a Bizottság jelentıs mértékben épített a megújított lisszaboni stratégia elsı ciklusának tervezése és végrehajtása során szerzett tapasztalatokra. A program tíz prioritást élvezı területet (key objectives) vázol fel a következı három évre. A lisszaboni csomag fontos elemét képezi a lisszaboni stratégia célkitőzéseinek nemzeti szintő végrehajtása érdekében kidolgozott nemzeti reformprogramok eredményeinek értékelése. A magyar prioritásokat tartalmazó nemzeti lisszaboni akcióprogramot (NAP) Magyarország 2005 ıszen dolgozta ki, 2006 ıszén pedig frissítette a konvergenciaprogram reformintézkedéseivel. A NAP végrehajtásáról szóló jelentést 2007 októberében nyújtottuk be az Európai Bizottságnak. A Bizottság értékelése szerint Magyarország a 2005-2007-es idıszakban korlátozott haladást ért el nemzeti reformprogramja végrehajtásában, valamint némi haladást a 2006 tavaszi Európai Tanács által meghatározott prioritások megvalósításában. Magyarország számára továbbra is a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok folytatása jelenti az elsıfokú prioritást, mert a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát kockázati tényezık fenyegetik. A pozitív fejlemények (költségvetési konszolidáció, strukturális reformok, vállalatok létrehozásához szükséges idı lerövidítése, adminisztratív terhek csökkentése, a be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem, munkavállalást támogató ösztönzık bevezetése) elismerése mellett a Bizottság további erıfeszítéseket szorgalmaz, és Magyarországhoz az alábbi országspecifikus ajánlásokat (country-specific recommendations) címezte: - az államháztartási hiány és az adósságállomány tartós csökkentésének folytatása, kiemelt hangsúlyt helyezve a kiadási oldalra; - a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság biztosítása és a gazdasági hatékonyság javítása érdekében a közigazgatás, az egészségügy, valamint a nyugdíj- és az oktatási rendszer reformjának folytatása; - az aktív munkaerı-piaci politikák megerısítése, a hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci helyzetének javítása, a regionális különbségek csökkentése a foglalkoztatás terén; - az oktatási és képzési rendszerhez való hozzáférés javítása, valamint e rendszerek munkaerı-piaci igényekhez való igazítása. A Bizottság az ajánlások mellett, ún. figyelemmel kísérendı kérdésekként (points to watch) elsısorban a kutatás-fejlesztési politika megreformálására, az állami támogatások csökkentésére és átirányítására, a szabályozás minıségének javítására, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának végrehajtására és további munkaerı-piaci reformokra hívta fel Magyarország figyelmét. A lisszaboni csomag elemeit több tanácsi formáció (ECOFIN, Versenyképességi Tanács, EPSCO) is megtárgyalta. A tanácsi viták során Magyarország üdvözölte a lisszaboni csomagot. Elfogadtuk a 2005-2007 közötti idıszakban érvényes integrált iránymutatások és a 2006 tavaszi Európai Tanács által kijelölt négy prioritási terület megtartására irányuló bizottsági javaslatot. Egyetértettünk továbbá azzal, hogy a stratégia következı ciklusában a végrehajtás javítására kell helyezni a hangsúlyt. A végrehajtás hatékonyságának növelése érdekében javasoltuk az indikátorok szélesebb körő használatát a tervezés, ellenırzés és 45
visszacsatolás folyamatában, hangsúlyoztuk a tudáscsere, a legjobb gyakorlatok megismerésének szükségességét, valamint a lisszaboni stratégia szociális dimenziója kapcsán a gazdaságpolitika, a munkaerı-piaci politika és a szociálpolitika egymást támogató jellegének fejlesztését, és a köztük lévı kölcsönhatások, visszacsatolások erısítését. A lisszaboni stratégia 2008-2010-es ciklusának beindításáról a 2008. márciusi Európai Tanács hozott döntést. 4. A pénzügyi perspektíva – 2008-2009. évi költségvetési felülvizsgálat A 2007-2013 közötti költségvetési keretekrıl szóló megállapodásnak részét képezte, hogy 2008-2009 folyamán az Unió egész költségvetési rendszerét felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat a költségvetés kiadási és bevételi oldalának minden kérdésére kiterjed. A felülvizsgálat nyitányaként az Európai Bizottság 2007. szeptember 12-én elfogadta vitaindító közleményét14, amelyrıl társadalmi konzultáció keretében mind a tagállamok, mind a civil társadalom kifejthetik véleményüket. A vitaanyag célja, hogy a közös költségvetés szerkezetének, bevételi és kiadási oldalának, valamint jövıbeli prioritásainak fölvázolásával alapot és ötleteket adjon a kibontakozó, széles körő vitához. A konzultáció 2008. április 15-ig tartott. Az ennek során fölvetett szempontokat figyelembe véve a Bizottság a tervek szerint 2008 végén–2009 elején jelenteti meg költségvetési reformjavaslatát. Magyarország aktívan részt vesz a költségvetési vitában. A 2008/2009. évi költségvetési felülvizsgálattal foglalkozó tárcaközi munkacsoport keretében kidolgoztuk a Bizottság kérdéseire adandó válaszainkat, amelyet a Gazdasági Kabinet 2008. február 26-i ülésén elfogadott. A választervezet szövegezéséhez alapot nyújtott a Kormány által 2007 februárjában elsı olvasatban elfogadott és az Európai ügyek bizottságban is megvitatott, a felülvizsgálat során képviselendı induló magyar álláspont, valamint a 2007 augusztusában elfogadott Európa-politikai stratégia. A magyar álláspont abból indul ki, hogy a közös költségvetést a jövıben a közös politikáknak és a közös célkitőzéseknek kell meghatározniuk. A tagállamoknak szakítaniuk kell a jelenlegi gyakorlattal, miszerint a közös költségvetés nagysága az alapvetı politikai alku tárgya, és ennek eredményeként lehet csak meghatározni a közösségi politikák finanszírozásának mértékét. Magyarország törekedni fog arra, hogy egyensúlyt teremtsen a reformok és a stabilitás között. Miközben az EU költségvetését alkalmassá kell tenni az új kihívások (pl. globalizáció, klímaváltozás, migráció) kezelésére, ezzel párhuzamosan a már létezı politikák finanszírozását is biztosítani kell. Magyarország olyan uniós költségvetésben érdekelt, amely négy cél teljesítését mozdítja elı: 1) szolidaritás, 2) versenyképesség, 3) fenntarthatóság és 4) az Unió globális és regionális szerepének erısítése. 5. Az Unió bıvítési folyamata 2007-ben az Unió bıvítésének folyamata nem tartozott az elnökségi prioritások közé. Az elnökségek elsısorban a már megkezdett csatlakozási tárgyalások problémamentes folytatására törekedtek. Magyar részrıl szorgalmaztuk a csatlakozási tárgyalások ütemének és a folyamat kiszámíthatóságának fenntartását, az alábbi elvek, elvárások szerint: az Unió 14
A költségvetés reformja, változások Európában – nyilvános konzultációs dokumentum a költségvetés 2008/09. évi felülvizsgálata kapcsán, Brüsszel, 2007.9.12, SEC(2007) 1188 végleges, letölthetı: http://ec.europa.eu/budget/reform/index_en.htm
46
ırizze meg hitelességét és tartsa magát eddig vállalt kötelezettségeihez, a bıvítési folyamat haladjon elıre a tagállamok által 2006-ban elfogadott bıvítési konszenzus alapján, minden országot egyéni teljesítménye szerint bíráljanak el. A két elnökség alatt négy csatlakozási tárgyalási fordulóra került sor Horvátországgal és háromra Törökországgal.15 A Bizottság 2007. november 6-án hozta nyilvánosságra bıvítési csomagját, melynek vitája eredményeként a tagállamok – a magyar célkitőzésekkel összhangban – a 2007. decemberi csúcson megállapodtak, hogy a bıvítési folyamat továbbvitele nem kétséges, de csak határozott és következetes feltételesség alapján történik. Kimondták, hogy a Nyugat-Balkán jövıje az Európai Unióban van, valamint Horvátország elırelépései lehetıvé tették, hogy növekvı jelentıségő és nagyobb feladatokat felvonultató szakaszba léphessen. E fejlemények végeredményben visszaigazolták a magyar érdekeket: a bıvítési folyamat az egyéni teljesítményen alapulva halad elıre, megkülönbözetett figyelmet fordítva a nyugatbalkáni térség integrációs folyamatainak. Magyar szempontból kiemelt figyelmet szentelünk a Horvátországgal folyó tárgyalásoknak. A Kormány 2007 októberében döntött a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos kormányzati politika alapelveirıl. A Kormány többek között megerısítette, hogy Magyarország kiemelt érdekének tekinti Horvátország mielıbbi sikeres uniós integrációját. Célunk, hogy Horvátország a jelenlegi pénzügyi perspektíván belül a lehetı leghamarabb csatlakozzon az EU-hoz; a horvát integráció sikeréhez elengedhetetlennek tekintjük a csatlakozási feltételek, a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését. Ezek hatékony ellenırzése szintén magyar érdek. A horvát csatlakozási folyamat során jelentkezı, magyar érdekeket érintı problémákat elsıdlegesen kétoldalú keretek között próbáljuk megoldani. Célunk az, hogy a horvát csatlakozási alkucsomag összességében hasonló elbánást tükrözzön, mint amilyenben Magyarország és a vele együtt csatlakozó országok részesültek. Készek vagyunk kétoldalú alapon – a horvát fél igényeihez igazodva – minden segítséget megadni a horvát csatlakozási felkészülés megkönnyítése, a vállalások idıben történı teljesítése érdekében. 6. A közösségi politikák fejlıdése A 2007-es év kiemelkedı fejleményeket hozott a belsı piaci politikák fejlıdésében. Olyan uniós jogszabályok elfogadásában, melyek közvetlenül érintik a polgárok mindennapjait és olyan javaslatok beterjesztésében, melyek szintén az egységes piac hatékonyságát célozzák. Az alábbiakban nem minden részletre kiterjedıen, de a fontosabb lépésekre utalva mutatjuk be az egyes politikákra vonatkozó intézkedéseket és az azokkal kapcsolatos magyar álláspontot, törekvést.
15
2007. december végéig Horvátország esetében összesen 16 fejezet tárgyalását nyitották meg – ezek közül kettıt ideiglenesen le is zártak (2006. június: 25. fejezet – tudomány és kutatás; 2006. december: 26. fejezet – oktatás és kultúra). 2007-ben egy fejezet (szellemi tulajdon) megnyitására a 2007. március 29-i helyettesi szintő tárgyalási fordulón, a június 26-i miniszteri szintő találkozón pedig hat fejezet megnyitására került sor (szolgáltatásnyújtás szabadsága, társasági jog, pénzügyi szolgáltatások, információs társadalom és média, statisztika, pénzügyi ellenırzés). Az október 12-i miniszteri forduló a 28-as (fogyasztó- és egészségvédelem) és a 30-as (külkapcsolatok) fejezeteket nyitotta meg, míg december 19-én a 21-es (transzeurópai hálózatok) és a 33as (pénzügyi és költségvetési rendelkezések) fejezetekre került sor. Törökország esetében a 33 tárgyalási fejezetbıl eddig hatot nyitottak meg, ebbıl egy ideiglenes lezárására került sor. 2007-ben a vállalkozás és iparpolitika március 29-én helyettesi szintő tárgyalási fordulón, míg a statisztika és a pénzügyi ellenırzés fejezetek június 26-án a 3. miniszteri szintő tárgyalási fordulón nyíltak meg. December 19-én a fogyasztó- és egészségvédelem, valamint a transzeurópai hálózatok fejezetek megnyitására került sor.
47
a.) Az egységes belsı piac reformjára vonatkozó javaslat Az Európai Bizottság 2007. november 20-án bocsátotta ki az egységes belsı piac reformjáról szóló dokumentumcsomagját. Az ebben szereplı legfontosabb kezdeményezések a következık: segítségnyújtás a fogyasztóknak ahhoz, hogy szerzıdéses jogaikat gyakorolhassák és a határokon átnyúlóan is élhessenek jogorvoslattal; a fogyasztók és a kisvállalkozások részére nyújtott tájékoztatás minıségének javítása; a hiányosságok kiküszöbölése azokban az ágazatokban, ahol az egységes piac jobb teljesítményre lehetne képes; javaslat a kisvállalkozói törvényre; a „kutatói útlevél” bevezetése; annak tisztázása, hogyan alkalmazhatók az EU-szabályok az általános érdekő szolgáltatásokra és szociális szolgáltatásokra; illetve a szociális szolgáltatások minıségének javítása EU-szerte. A javasolt intézkedések konkrét kidolgozása és azok gyakorlati megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy az egységes belsı piac hatékonyabban mőködjön, és ezáltal a lisszaboni folyamat egyik elemeként javítsa az EU külsı versenyképességét is. A dokumentumcsomagot a 2008. márciusi Európai Tanács fogadta el. Magyarország támogatta a dokumentumban foglaltakat. b.) Munkaerı szabad áramlása 2007-ben további tagállamok – az Egyesült Királyság, Írország, Svédország, Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország, az EGT-tag Izland, majd Olaszország után – nyitották meg munkaerıpiacukat vagy vezettek be könnyítéseket a 2004-ben csatlakozott tagállamokból érkezı munkavállalók tekintetében. 2007 májusától Hollandia, novembertıl pedig Luxemburg törölte el a magyar munkavállalókkal szembeni korlátozásokat. Németország 2007 novembere óta a gépész-, autóipari, elektrotechnikai (villamos-) és ezzel rokon mérnöki szakmákban egyetemi vagy fıiskolai végzettséggel rendelkezı EU-8, illetve román és bolgár állampolgárok számára lehetıvé teszi a szabad munkavállalást. Ausztria 2008. január 1-jétıl könnyített eljárást vezetett be 50 szakmában, ezen engedélyeket munkaerı-piaci vizsgálat nélkül adják ki. A francia kormány döntése alapján 2008 elejétıl 61rıl 150-re növelték azoknak a foglalkozásoknak a körét, amelyek esetében munkaerı-piaci vizsgálat nélkül történik a munkavállalási engedélyek kiadása. A fentiek alapján az EU-8 tagállamokkal szemben egyre több régi tagállam dönt a korlátozások feloldásáról. Jelenleg Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Svájc, az EGT-tagállamok közül pedig Norvégia és Liechtenstein tart fenn még részleges vagy teljes munkaerı-piaci korlátozást. Románia és Bulgária 2007. január 1-jével csatlakozott az Európai Unióhoz. Románia és Bulgária Csatlakozási Szerzıdése is tartalmazza a hétéves átmeneti idıszak alkalmazásának lehetıségét, mely alapján a korábbi huszonöt tagállam a csatlakozástól számított legfeljebb hét évre korlátozhatja a román és bolgár munkaerı szabad áramlását az adott tagállamban. A román és bolgár munkavállalók tekintetében a régi (EU 15) tagállamok többsége fenntartotta, az EU-8 tagállamok többsége eltörölte a munkaerı-piaci korlátozásokat. Románia és Bulgária nem vezetett be viszonossági intézkedéseket. A magyar Csatlakozási Szerzıdés lehetıséget ad arra, hogy amennyiben az átmeneti rendelkezések értelmében egy tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket tart fenn, Magyarország az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékő rendelkezéseket tartson hatályban, azaz a viszonosság elvét követve járjon el. 2004. május 1. és 2007. december 31. között hazánk a munkaerı-piaci korlátozást alkalmazó EU 15 és EGT-tagállamokkal, valamint Svájccal 48
szemben a viszonosság alkalmazása, illetve 2007. január 1-jétıl a román és a bolgár munkavállalók tekintetében a fokozatos – a valós munkaerıigényhez, illetve munkaerıhiányhoz igazodó – munkaerı-piaci nyitásról döntött. Magyarország 2008. január 1-jétıl új, egységes szabályozást alakított ki az uniós munkavállalókkal szemben. A hatályos szabályokat a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerı szabad áramlásával összefüggı átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet – az eddigi szabályozás hatályon kívül helyezésével egyidejőleg – egységes szabályozást alakít ki mind a még munkaerı-piaci korlátozást alkalmazó régi tagállamok, mind Románia és Bulgária munkavállalói tekintetében. Ennek lényege, hogy azon EU 15 és EGT-tagállamok, valamint Svájc vonatkozásában, amelyek jelenleg is munkaerıpiaci korlátozásokat tartanak fenn a magyar munkavállalókkal szemben, illetve Románia és Bulgária esetében, a felsıfokú, középfokú végzettséggel rendelkezı, valamint a szakképzett munkaerı tekintetében Magyarország megnyitotta munkaerıpiacát. A szakképzetlen munkaerı foglalkoztatása fıszabályként továbbra is engedélyköteles. A szakképzetlen román és bolgár munkavállalók esetében azonban a kormányrendelet mellékletében felsorolt szakmák, illetve a mezıgazdaságban foglalkoztatott szezonális munkavállalók vonatkozásában munkaerı-piaci vizsgálat nélkül kerül sor a munkavállalási engedély kiadására. A fentieken túl, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Liechtenstein, Németország, Norvégia, illetve Svájc vonatkozásban a kormányrendelet kimondja, hogy a szakképzetlen munkaerı esetében a munkavállalási engedélyt a munkaerı-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni. c.) Áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok A Bizottság 2007. februárban az áruk szabad mozgására vonatkozó jogszabálytervezetcsomagot fogadott el, amelynek célja az áruk szabad mozgásának könnyebbé tétele, valamint a belsı piacra vonatkozó szabályoknak és elveknek az árubiztonsági szabályok szigorításával egyidejőleg történı egyszerősítése és korszerősítése. A javaslatcsomag kiterjed az egyes nemzeti mőszaki szabályoknak valamely másik tagállamban jogszerően forgalmazott termékekre történı alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/92/EK határozat hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet felváltó új szabályozásra, a termékek forgalmazása tekintetében akkreditálási és piacfelügyeleti elıírások megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetére, illetve a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérıl szóló európai parlamenti és tanácsi határozat tervezetre. A Bizottság a védelmi csomag keretében irányelvjavaslatot fogadott el a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerősítésérıl, amely ezen termékek Unión belüli kereskedelmét korlátozó tényezık visszaszorítására irányul. A tervezett szabályozás elsısorban a belsı határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok erısödését segítené elı az ágazatban, hiszen a jelenlegi, 27 nemzeti engedélyezési rendszerbıl álló európai védelmi piac adminisztratív akadályainak csökkentését célozza meg. Jelenleg a védelmi termékek transzferét ellenırzı nemzeti rendszerek nem tesznek különbséget a harmadik országba irányuló export és a tagállamok közötti transzfer között, ami felesleges adminisztratív akadályt és kiadásokat eredményez. A tervezet hatálya kizárólag a védelmi termékekre vonatkozik. (A Bizottság által – az európai védelemi piac széttöredezettsége és az 49
európai védelmi ipar versenyképességi problémái miatt – elıkészített, majd a Tanácsnak benyújtott ún. védelmi csomag a fenti tervezeten kívül két további dokumentumot tartalmaz: a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet; stratégia az erısebb és versenyképesebb európai védelmi iparért címő bizottsági közleménytervezet.) A termékekre vonatkozó szabályozás tekintetében számos, a polgárokat közvetlenül érintı jogszabály vagy kezdeményezés született az elmúlt évben. Ezeknek a jogszabályoknak az elfogadását Magyarország támogatta és üdvözölte. Ezek közül érdemes kiemelni a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme érdekében elfogadott rendeletet, mely az európai utakon bekövetkezı halálos balesetek számának csökkentését és a gyalogosok számára magasabb szintő biztonságot célozza, és lehetıvé teszi, hogy 2009-tıl fékrásegítı rendszert építsenek a gépjármővekbe. Az új gépjármővek, valamint a kereskedelmi forgalomba hozott alkatrészek és berendezések biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságai magas szintjének biztosítása érdekében elfogadták a gépjármővek és pótkocsijaik, valamint az ilyen jármővek rendszerei, alkatrészei és önálló mőszaki egységei jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK irányelvet. A forgalom élénkítése, valamint a biztonsági követelmények közelítése érdekében a Bizottság javaslatot terjesztett elı a hidrogénüzemő autók típusjóváhagyásának egyszerősítésérıl. A szennyezıanyag kibocsátásával szembeni környezetvédelmi elıírások szigorítása céljából a Bizottság javaslatot terjesztett elı a gépjármőveknek és a motoroknak a nehéz tehergépjármővek kibocsátásai tekintetében történı típusjóváhagyására. Veszélyes termékekre vonatkozó szabályozás körében indokolt kiemelni bizonyos higanytartalmú mérıeszközök forgalomba hozatalát érintı korlátozások 2007/51/EK irányelvvel történı bevezetését. Az irányelv az új mérıeszközök forgalomba hozatalát korlátozza, abból a célból, hogy csökkenjen a forgalomba kibocsátott, az emberi egészségre rendkívül veszélyes, a bırön és a nyálkahártyán felszívódva komoly vese- és idegrendszeri problémákat okozó higany mennyisége. A szabályozás értelmében higany nem hozható forgalomba lázmérıben, egyéb mérıeszközben (pl. nyomásmérıben, barométerben, vérnyomásmérıben, nem testhımérséklet mérésére szolgáló hımérıben), amelyet a nagyközönségnek történı értékesítésre szánnak. Kivételt képeznek ez alól az 50 évnél régebbi mérıeszközök, illetve a barométer az irányelv hatálybalépését követı két éven belül. A Bizottság a hatálybalépést követı két éven belül felülvizsgálja a higanytartalmú vérnyomásmérık és más mérıeszközök helyettesíthetıségét a professzionális és ipari használatban és megvizsgálja a felsorolt korlátozások kiterjesztésének lehetıségét annak érdekében, hogy a higanytartalmú mérıeszközöket kivonják a forgalomból, amikor az technikailag és gazdaságilag lehetséges. 2007-ben a Bizottság számos további az árumozgás egységes szabályait szolgáló javaslatot terjesztett elı. Ezeknek a tárgyalása folyamatban van. Ide tartozik a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítése, vagy a gázüzemő berendezésekrıl szóló irányelv, vagy a nem automatikus mőködéső mérlegekrıl szóló irányelv, vagy a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetıségi rendszerének létrehozása.
50
d.) Belsı piaci szolgáltatások A szolgáltatások valódi belsı piacának megvalósítása tekintetében alapvetı a belsı piaci szolgáltatásokról szóló irányelv, melyet a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük. Az irányelv egyszerősíti az adminisztratív eljárás szabályait azzal a céllal, hogy a szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges adminisztrációs terheket a szükséges minimumra csökkentsék, illetve hogy a szolgáltatók tevékenységét ne akadályozzák hosszadalmas, költséges és átláthatatlan eljárásokkal. Ezzel összefüggésben egyablakos rendszer bevezetését írja elı, ahol a vállalkozások tájékoztatást kérhetnek a gazdasági tevékenység végzésének feltételeirıl, és a szolgáltatás feltételeként elıírt összes formalitást itt intézhetik. Az irányelv magyarországi végrehajtásának keretében 2007 folyamán az érintett tárcák – az átültetéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáért felelıs Külügyminisztérium koordinációja mellett – áttekintették a feladat- és hatáskörükbe esı azon jogszabályok körét, amelyek érintettek a szolgáltatási irányelv átvilágítási kötelezettsége által. Ennek megfelelıen 2007. év végére elkészült mindazon hazai jogszabályok, illetve jogszabályhelyek pontos leltára, amelyek új szabályozási feladatként jelentkeznek, vagy amelyeket az irányelv végrehajtására nyitva álló határidıig módosítani, illetve hatályon kívül kell helyezni, valamint amelyek az irányelv rendelkezései értelmében fenntarthatóak. Az irányelvbıl fakadó átvilágítási kötelezettség a törvényeket, kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket és önkormányzati rendeleteket érinti, mivel azok tartalmazhatnak az irányelvvel ellentétes, vagy adott esetben indokolható korlátozásokat. Az átültetés elıkészítése keretében kerül kidolgozásra az irányelv egyik központi rendelkezését jelentı, a szolgáltatók ügyintézésének egyszerősítése érdekében kialakítandó egyablakos ügyintézési pontok szervezetérıl szóló rendszer. Ezen egyablakos ügyintézési pontoknál a szolgáltató minden olyan eljárást lebonyolíthat és minden olyan alaki követelménynek eleget tehet, amely szükséges ahhoz, hogy szolgáltatási tevékenysége nyújtását megkezdhesse, illetve azt gyakorolhassa. e.) Pénzügyi szolgáltatások A pénzügyi szolgáltatások egységes piacának erısítése érdekében a Tanács 2007 márciusában fogadta el a Közösségen belüli pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok egységesítésérıl szóló irányelvet. A szabályozás célja, hogy a fizetési szolgáltatások piacán (pénzátutalás és utalványozás, telekommunikációs eszközökkel történı fizetés) ösztönözze a versenyt. Ennek érdekében igyekszik szabályozni a piacra lépés feltételeit, külön szabályokat állapít meg a hitelintézetnek nem minısülı fizetési intézmények számára. A szolgáltatást igénybe vevık védelme érdekében a szolgáltatókat kötı pontos tájékoztatási, végrehajtási és felelısségi szabályokat ír elı. Az irányelv fontos jogi alapját képezi a Bizottság ösztönzése nyomán banki kezdeményezésre létrejött Egységes Euró Fizetési Övezet (Single Euro Payment Area – SEPA). Az euróövezet tagállamaiban 2008 januárjában útjára indult SEPA az elektronikus fizetések terén egységesen szabályozza a fizetési szolgáltatásokat, és az euróövezeten belül a belföldi banki mőveletekkel megegyezıen bonyolódnának az országok közötti mőveletek is. A Bizottság a pénzügyi szolgáltatások más területein is számos kezdeményezéssel élt 2007ben. Az Európai Bizottság 2007 júliusában tette közzé a biztosítók és viszontbiztosítók mőködésének megkezdésérıl és folytatásáról szóló, Solvency II irányelv tervezetét. A 51
kezdeményezés modernizálja a biztosítókra vonatkozó, sok helyen már elavult közösségi szabályozást annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen a jelenlegi kockázati környezetnek, és egységes jogi keretet biztosítson az uniós biztosítási piac mőködésének. A lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós politika jövıjérıl alkotott elképzeléseit az Európai Bizottság 2007 májusában zöld könyv formájában bocsátotta ki. A zöld könyv alapján lefolytatott konzultációt követıen a Bizottság az egységes piaci felülvizsgálatról kiadott 2007. novemberi közlemény részeként munkadokumentumban tette közzé elképzeléseit a lakossági szolgáltatások terén teendı lépésekrıl. Eszerint a jelzáloghitelezés, a bankváltás problémái, a pénzügyi árukapcsolás kérdése, a fizetési szolgáltatások egységesítése, hitelezıi adatbázisok hozzáférhetıvé tétele, a lakossági befektetési szolgáltatások és a pénzügyi oktatás lesz a figyelem középpontjában a közeljövıben. A Bizottság 2007 decemberében tette közzé a jelzáloghitelezés egységes piacának megvalósítása érdekében javasolt lépéseket összefoglaló fehér könyvét. Az elızetes elképzelések szerint a jelzálogpiac szabályozása alapvetıen a következı területekre koncentrál majd: szerzıdéskötés elıtti tájékoztatás, a teljes hiteldíjmutató, felelıs hitelezés és elıtörlesztés. A jól mőködı hitelpiac egyik fontos alapkövének tekinti a Bizottság a megfelelı ingatlan-nyilvántartást. A tervek szerint a jövıben összehasonlító eredménytáblát tesz közzé az egyes tagállamok nyilvántartásainak mőködésérıl (eljárások határideje, díja). A megfelelı ingatlannyilvántartás kialakítása érdekében a tagállamok részére ajánlást bocsát ki, amelyben felhívja a figyelmüket az ingatlan-nyilvántartási eljárások modernizálására. f.) A jogalkotás minıségének javítása Az Európai Tanács 2007. március 8-9-ei ülésén az állam- és kormányfık elfogadták az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó cselekvési programot, amely szerint a vállalkozásokat terhelı, a közösségi jogból eredı adminisztratív terheket 2012-ig 25%-kal csökkenteni kell. A nemzeti jogszabályok tekintetében a tagállamoknak 2008-ig kell hasonló célokat kitőzniük, figyelembe véve az egyes tagállamok eltérı induló helyzetét és hagyományait. Magyarország várhatóan a 2008. év közepén fogalmazza meg az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó céljait. A portugál elnökség ideje alatt Edmund Stoiber, volt bajor miniszterelnök vezetésével és európai szintő érdekvédelmi szervezetek képviselıinek tagságával a Bizottság az adminisztratív terhek csökkentése érdekében folytatott feladatok segítésére tanácsadó testületet hozott létre. Az Európai Bizottság 2008. január 30-án hozta nyilvánosságra a jogalkotás minıségének fejlesztése második stratégiai felülvizsgálatáról szóló közleményét. E szerint az adminisztratív terhek csökkentése céljából elfogadott jogszabály-módosítások eddig mintegy félmilliárd eurós megtakarítást eredményeztek az Európai Unió vállalatainak. 2005 óta a Bizottság 2500 uniós szabály hatályon kívül helyezésére, összevonására vagy korszerősítésére tett javaslatot, ennek következtében ötezer oldallal lett rövidebb az uniós joganyag. A cselekvési program felhívása alapján eddig 12 tagállam tőzte ki a nemzeti adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó céljait. A fentieken túl, a Bizottság közleménye kiemeli, hogy a jövıben minden jelentıs jogalkotási javaslathoz hatásvizsgálatot kell készíteni.
52
g.) Adózás A közvetett adózás területén 2007-ben elért legfontosabb eredmény az ÁFA-csomag16 elfogadása volt, melynek célja, hogy biztosítsa a szolgáltatások helyére vonatkozó szabályok egyértelmővé tételét és csökkentse a versenytorzulást, ami abból ered, hogy a tagállamok eltérı adókulcsokat alkalmaznak. A kedvezményes ÁFA-kulcsokra vonatkozóan csak részleges megegyezésre tudtak jutni a tagállamok. Ennek megfelelıen, a végleges rendezés késıbbre halasztása mellett, egyes, a 2004-es bıvítéskor hatályba lépett mentességek egységesítésérıl és átláthatóvá tételérıl fogadtak el irányelvet, amely – tulajdonképpen meghosszabbítva a csatlakozáskor engedélyezett mentességeket – 2010. december 31-ig továbbra is lehetıvé teszi a kedvezményes kulcsokat. Magyarországot a szabályozás közvetlenül nem érinti. A közvetett adózás területén az Európai Bizottság 2007 végén két javaslatot is elfogadott, amelyek meghatározzák a Tanács 2008-as tevékenységét: az ÁFA-irányelv szükséges módosításairól és a pénzügyi szolgáltatások ÁFA-szabályainak egyszerősítésérıl és modernizációjáról, mentesítésük egységesítésérıl. A Tanács 2007 decemberében elfogadta a harmadik országból beutazó személyek által behozott termékek ÁFA és jövedéki mentességérıl szóló irányelvet. Ennek értelmében, 2008. december 1-jétıl megemelkedik az import-ÁFA és jövedékiadó-mentesen, következésképpen vámmentesen behozható mennyiség értékhatára (a légi és tengeri utasokra magasabb értékhatár vonatkozik); megszőnik az illatszerek, kávé és tea mennyiségi korlátozása; a tagállamok továbbá kétféle mennyiségi korlátozás nemzeti jogszabályban történı elıírása közül választhatnak a dohánytermékek tekintetében. A közvetlen adók körében 2007 decemberében az egyszerősítési program keretében elfogadták a tıkeemelési illetékrıl szóló 1969-bıl származó irányelv újrakodifikált változatát17, mely az ilyen jellegő illetékek és adók fokozatos megszüntetését, és késıbbi bevezetésének tiltását tartalmazza. 2007-ben folytatódtak az Európai Bizottságnak a Közös Konszolidált Társasági Adóalappal (angol rövidítése: CCCTB) összefüggı elıkészítı munkálatai. A javaslatot a tervek szerint 2008-ban fogadja el a Bizottság. Az ECOFIN Tanács március 27-én biztosította támogatásáról a Bizottság adókoordinációs kezdeményezését, amely a közvetlen adózás területén egy laza összehangolási forma kidolgozásával kísérelné meg megoldani azokat a problémákat, amelyek abból erednek, hogy a területre vonatkozó bírósági esetjog egyre gyarapodik, míg a tételes jog hiányos és részleges szabályozást ad. A Tanács 2007 végén fogadta el a „Fiscalis 2013” programot, amely a korábbi Fiscalis programok tevékenységét hosszabbítja meg a 2008-2013-as idıszakra. A program célja a tagállami adóhatóságok közötti együttmőködés erısítése és az adóhatóságok támogatása az ellenırzési és költséghatékonyság közötti egyensúly megtalálásában. 16
A Tanács 143/2008/EK rendelete az 1798/2003/EK rendeletnek a közigazgatási együttmőködés bevezetése, valamint a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére, a különös szabályozásra és a hozzáadottérték-adó visszatérítésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információcsere tekintetében történı módosításáról A Tanács 2008/8/EK irányelve a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történı módosításáról A Tanács 2008/9/EK irányelve a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben elıírt hozzáadottértékadó-visszatérítés részletes szabályainak megállapításáról 17 A Tanács 2008/7/EK irányelve a tıkeemelést terhelı közvetett adókról
53
h.) Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem területén számos fontos kérdés szerepelt az Unió napirendjén. A Tanács és az EP között végsı szakaszba jutott az egyeztetés a 2005 óta tárgyalt fogyasztói hitel irányelvtervezetrıl, mely 2010-tıl közös szabályokat állapít meg a 200 eurónál nagyobb, de 75000 eurónál kisebb összegő fogyasztói hitelekre. Szabályozza a hitelszerzıdések tartalmát, megkötésük körülményeit, a fogyasztó és a hitelezı jogait és kötelezettségeit. A Bizottság 2007 júniusában nyújtotta be az idıben megosztott használati jogok, a hosszú távú üdülési termékek, ezek újbóli eladása és cseréje egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelmérıl szóló irányelvtervezetet, valamint 2008 januárjában a tagállamok fogyasztói piacait összehasonlító eredménytáblát. A Fogyasztói Piacvizsgálat (Consumer Market Watch) program keretében a Bizottság több gazdasági szektort vizsgál fogyasztóvédelmi szempontból. Felméri az adott szektort az árak alakulása, a fogyasztók biztonsága, elégedettsége, a szolgáltatóváltás körülményei, illetve a fogyasztói panaszok tekintetében. Az eredményeket ezután minden évben közzé teszi a fogyasztóvédelmi eredménytáblában. Amennyiben a vizsgálatok a fogyasztókra nézve hátrányos mőködést, a verseny torzulását mutatják, a Bizottság mélyebb elemzéssel feltárja a zavarok okát és intézkedéseket javasol azok kiküszöbölése érdekében. 2006 decemberétıl teljes egészében hatályos a fogyasztóvédelemért felelıs hatóságok közötti együttmőködésrıl szóló úgynevezett CPC Rendelet (2006/2004/EK). A felállításra került rendszerben a hatóságoknak kölcsönös jogsegély formájában lehetıségük nyílik olyan határon átnyúló elemet tartalmazó, nagyszámú fogyasztót érintı problémák kezelésére, amelyre korábban a tagállamok közötti megállapodások alapján kerülhetett csak sor. Információt cserélhetnek, riaszthatják egymást, és amennyiben kettınél több tagállamot is érintı problémáról van szó, a közös és hatékony fellépés érdekében összehangolják a végrehajtási tevékenységüket. A közös fellépés egyik fogyasztók számára jól megnyilvánuló formája a 2007-ben elıször megrendezésre került „CPC sweep”, ahol a tagállamok egységes szempontok alapján, egységes eljárást követve, azonos idıpontban, az internet lehetıségeinek kihasználásával próbálnak közösen fellépni a tagállami jogszabályokat sértı szolgáltatói magatartással szemben. A 2008. évben elıreláthatóan már minden tagállam részt vesz a közös fellépés e formájában. Az Általános Termékbiztonsági Bizottság 2007. november 29-i ülésén a tagországok elfogadták, hogy a RIP (csökkentett égéső) cigarettákról bizottsági határozat szülessen, amely kimondta, hogy a cigaretták égési tulajdonságának – az idevonatkozó szabvány értékének megfelelıen – csökkentettnek kell lennie, vagyis a cigaretták 25%-ának csökkentett égési hatékonysággal kell rendelkeznie. Az Európai Bizottság az egyes tagállamok társfinanszírozása mellett 2007-2008. évre kétéves költségvetéssel továbbra is mőködteti az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát, melynek elsıdleges célja a határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésének elısegítése. Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület keretei között mőködik, melynek a 2007-es év volt az elsı teljes éve. A fogyasztók és a hálózat többi tagjának visszajelzései alapján az Európai Fogyasztói Központ Magyarország 2007. évi tevékenysége sikeresnek tekinthetı.
54
i.) Közbeszerzés A közbeszerzés területén a Tanács és a Parlament 2007 novemberében elfogadta a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerzıdések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárásokról szóló irányelv módosítását, a közbeszerzési szabályok hatékonyságának javítása és a tagállami szabályok további közelítése érdekében. Közösségi szinten is bevezették a szerzıdéskötési moratórium kötelezettségét, valamint a közbeszerzési szerzıdések közvetlen, versenyeztetés nélküli odaítélésének visszaszorítása érdekében a szerzıdés odaítélésérıl szóló döntés érvénytelenségének jogintézményét. j.) Társasági jog A Tanács és a Parlament 2007 júliusában fogadta el a tızsdén jegyzett társaságokban az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról szóló 2007/36/EK számú irányelvet. Az irányelv célja, hogy különbözı részvényesi garanciák beépítésével megkönnyítse azon részvényesek jogainak gyakorlását, akik nem abban az országban élnek, ahol a társaság a közgyőlését tartja. k.) Szellemi tulajdonjog A szellemi tulajdonjogra vonatkozó politika keretében a tagállamok 2007-ben az Európai Bizottság 2007 áprilisában nyilvánosságra hozott, az európai szabadalmi rendszer továbbfejlesztésérıl szóló közleménye alapján egyeztetéseket folytattak egy integrált európai szabadalmi bíráskodási rendszer, valamint a közösségi szabadalom létrehozása érdekében. A közösségi keretek közé illesztett európai szabadalmi bíráskodási rendszer struktúrája és alapvetı eljárási garanciái kapcsán 2008-ban – egyelıre törékeny – konszenzus látszik kialakulni; a közösségi szabadalom kapcsán pedig továbbra is a nyelvi rezsim kérdése áll a viták kereszttüzében, ám az eddigi egyeztetések a fordítási követelmények jelentıs enyhítésének irányába mutatnak. l.) Audiovizuális politika 2007 decemberében hatályba lépett az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2007/65/EK irányelv. Az irányelv a technikai fejlıdésnek megfelelıen továbbfejleszti a közösségi médiaszabályozás rendszerét, ezáltal korszerőbbé teszi és egyszerősíti a hagyományos mősorszolgáltatást (lineáris szolgáltatásokat) szabályozó jogi keretet, másrészt pedig az úgynevezett nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások területén minimumszabályokat állapít meg. Az irányelv tárgyalása során sikerült érvényesíteni a származási ország elvének beépítését, mely szorosan összefügg a szolgáltatások szabad áramlásának elısegítése kapcsán képviselt magyar állásponttal. m.) Távközlés és információs technológiák, postai szolgáltatások A polgárok mindennapjait közvetlenül érintı fejlemények közül kiemelt jelentıséggel bír a közösségbeli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról szóló rendelet (az ún. roaming rendelet) hatálybalépése. A roaming rendelet maximálja a távközlési szolgáltatók által alkalmazható percdíjakat. A roaming díjak csökkentése mellett a rendelet számos fogyasztóvédelmi szempontból fontos szabályozást is bevezetett. Az Európai Bizottság 2007. november 13-án tette közzé a közösségi elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatára vonatkozó jogszabálycsomag-javaslatát. A lisszaboni 55
stratégia részét képezı távközlési reformcsomag tanácsi munkacsoportban zajló vitája, illetve az európai parlamenti elsı olvasat folyamatban van, az együttdöntési eljárás a tervek szerint 2009 elsı félévében lezárul. A postai belsı piac teljes körő megvalósítása (liberalizációja) céljából 2008 januárjában elfogadták a közösségi postai szolgáltatások belsı piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minıségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67/EK irányelv módosítását, melynek rendelkezései közül kiemelendı a fenntartott (monopol) egyetemes postai szolgáltatások megszőnése, a piacralépési engedélyek liberalizálása, a fogyasztóvédelmi szabályok minden piaci szereplıre való kiterjesztése. A tárgyalások során a magyar célkitőzés az volt, hogy olyan idıtávon valósuljon meg a teljes piacnyitás, ami figyelembe veszi az ország makrogazdasági helyzetét, a társadalom terhelhetıségét, a magyar postapiac strukturális helyzetét, valamint a hazai szabályozási és intézményrendszer módosításához szükséges idıt. A magyar postai piac számára a 2012 végéig történı teljes liberalizáció adódott optimálisnak az elkészített és a Kormány, valamint az Országgyőlés által is támogatott hatásvizsgálat alapján. Hazánk a szubszidiaritás elvének érvényesülésére tekintettel a jelenleginél több szabályozási jogkör közösségi szintre való emelését nem tartotta szükségesnek. A tárgyalások során magyar részrıl támogatást kapott a szubszidiaritás elvének érvényesülése, ami a tagállamokra bízza a megfelelı egyetemes postai szolgáltatásfinanszírozási mechanizmus alkalmazását. Jelentıs magyar siker a fentiek fényében, hogy az elfogadott irányelv Magyarország számára a postai szolgáltatások körében az optimális 2012es idıpontig teszi lehetıvé a teljes piacnyitást. n.) Kutatás és fejlesztés, innováció A kutatás és fejlesztés területén 2007-ben komoly elırelépések történtek egy közös Európai Kutatási Térség kialakítása felé. 2007. január 1-jén indult el a 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram, mely az elızı programhoz képest 40%-kal több forrást, azaz több mint 54 milliárd eurót tesz elérhetıvé tudományos kutatási projektekre. A 7. Kutatási Keretprogram megvalósítása során az Európai Bizottság hat közös technológiai kezdeményezésre tett javaslatot. A közös technológiai kezdeményezések olyan projektek, amelyek egyes húzóágazatok területén a köz- és magánszféra közötti partnerség keretében valósulnak meg. A Beágyazott Intelligens Számítástechnikai Rendszerek (ARTEMIS), az Innovatív Gyógyszerek (IMI), a Tiszta Égbolt (Clean Sky) és az ENIAC közös technológiai kezdeményezéseket a Tanács 2007 decemberében fogadta el. A projektekben való magyar érdekeltség és részvétel vizsgálata folyamatban van. Az Európai Kutatási Térség létrejöttének elımozdítására az Európai Bizottság zöld könyvet adott ki, mely alapján széles körő társadalmi vitára került sor. A zöld könyv a kutatói mobilitást, a tudás szabad áramlását és a kutatási tevékenységek koordinációját kívánja megvalósítani európai szinten. A Tanácsban 2007 novemberében politikai megegyezés született az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (ETI) létrehozó rendeletrıl, amely 2008. április 29-én lép hatályba. A végleges helyszín kérdésében a rendelet hatálybalépését követı egy éven belül születik döntés. Magyarország több alkalommal jelezte szándékát az ETI székhelyének befogadására. A 2008. februári Versenyképességi Tanács alkalmával hivatalosan is bemutattuk pályázati 56
anyagunkat. A magyar pályázat sikere érdekében a Kormány által 2007 decemberében elfogadott cselekvési, felkészülési program végrehajtása folyamatban van. Az Igazgatótanács befogadására Magyarország mellett Lengyelország és Ausztria pályázik. o.) Oktatás és képzés 2007-ben a Tanács állásfoglalást adott ki az oktatásról és képzésrıl, mint a lisszaboni stratégia egyik fı hajtóerejérıl, valamint az európai egyetemek modernizációjának szükségességérıl Európa versenyképességének növelése érdekében a globális tudásalapú gazdaságban. Szintén a lisszaboni célkitőzésekhez kapcsolódva született meg az új munkahelyekhez szükséges új készségekrıl szóló állásfoglalás, amely a munkaerıpiacon igényelt készségek folyamatos fejlesztésére szólítja fel a tagállamokat az oktatás és képzés minden szintjén. Az oktatási és szakképzési reformok hatékonyságának fejlesztése érdekében 2007-ben elıtérbe került európai szinten a kutatási eredményekkel igazolt tényeken alapuló szakpolitika-alkotás szükségességérıl folytatott eszmecsere, valamint megkezdıdött a lisszaboni folyamat keretei között elindult „Oktatás és képzés 2010” folyamat 2010 utáni jövıjérıl szóló diskurzus. A Bizottság az oktatási reformok szempontjából kulcsfontosságú szereplık, a tanárok szerepével foglalkozó közleményt adott ki, amelynek fókuszában a tanárképzés és tanártovábbképzés minıségének a fejlesztése áll. A Tanács következtetésekben erısítette meg a Bizottság egyes ajánlásait, amelyek célja a tanárképzési és továbbképzési rendszerek tagállami szintő reformjának ösztönözése és támogatása. A 2007. év volt az „Egész életen át tartó tanulás” terén indult 2007-2013-ra szóló cselekvési program (1720/2006/EK határozat) végrehajtásának elsı éve, amelynek keretében iskolai (Comenius), egyetemi (Erasmus), szakképzési (Leonardo da Vinci) és felnıttképzési (Grundtvig) projektek, valamint a transzverzális alprogram keretében nyelvoktatási projektek, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását segítı projektek kaphatnak támogatást. Politikai megállapodás született az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásról. A Bizottság jelentést készített „a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése” címő cselekvési terv végrehajtásáról, amely arra a következtetésre jutott, hogy a továbbiakban a felnıttek nyelvtanulására, a nyelvoktatás és az üzleti szféra kapcsolatának erısítésére, a folyamatos szakképzésre és a médián és kulturális tevékenységeken keresztül megvalósuló informális nyelvtanulásra kell helyezni a hangsúlyt. 2007-ben végsı szakaszába lépett a Tempus III program, amely az Európai Unióval szomszédos országok felsıoktatási rendszerének és intézményeinek korszerősítésére irányul, ezért a Bizottság elıkészítette a következı szakaszt (Tempus IV). Az Európai Unió és Ausztrália közötti együttmőködés megerısítésérıl áprilisban közös nyilatkozat aláírására került sor. Az Atlantisz megállapodás keretében megindultak az együttmőködési projektek az Egyesült Államokkal. A Bizottság az „Erasmus Mundus” programnak a 2009–2013-as idıszakra történı megújítására valamivel több, mint 950 millió eurós költségvetéssel határozatjavaslatot fogadott el. A második „Erasmus Mundus” program a 2004–2008 idıszakra szóló program közbensı értékelésérıl szóló jelentés segítségével került kidolgozásra, részei: közös
57
programok; együttmőködési partnerségek a harmadik országok felsıoktatási intézményeivel; az európai felsıoktatási intézmények vonzerejének növelése. p.) Kultúra A Bizottság 2007. május 14-én tette közzé közleményét az európai kulturális programról a globalizálódó világban. A közlemény egy új európai kulturális menetrendre tesz javaslatot, melynek három fı célkitőzése: a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása; a kultúrának, mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia keretében; a kultúrának, mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása. A célkitőzések elérése érdekében a Bizottság újfajta partnerségeket és munkamódszereket javasolt: strukturált párbeszéd kialakítása a kulturális ágazattal, a nyitott koordinációs módszer bevezetése, a tényeken alapuló politikai döntéshozatal támogatása és a kultúra érvényesítése valamennyi vonatkozó szakpolitikában. A kulturális miniszterek 2007. november 15-16-i tanácsülésükön elfogadták az európai kulturális menetrendrıl szóló állásfoglalást, amely átveszi a közleményben foglalt stratégiai célokat és rögzíti a célkitőzések eléréséhez alkalmazandó munkamódszereket. Az európai kulturális menetrend végrehajtása hároméves munkatervekben rögzített prioritások alapján történik, melyekrıl a Tanács dönt. A kulturális miniszterek 2007. május 24-i tanácsülésükön fogadták el a kulturális és a kreatív ágazatoknak a lisszaboni célkitőzések eléréséhez való hozzájárulásáról szóló következtetéseket. A dokumentum kimondja, hogy a lisszaboni menetrend alakításakor a kulturális és kreatív tevékenységek helyzetét meg kell erısíteni, s hogy az ez irányú törekvések csak egy szélesebb körő stratégia részét képezhetik, amelyet többek között a bizottsági közleményre figyelemmel kell megvitatni és meghatározni. Fontos eredmény, hogy a 2007. december 14-i Európai Tanács következtetései is tartalmaznak egy bekezdést az európai kulturális menetrendrıl szóló tanácsi állásfoglalásról, utalván a lisszaboni stratégiához való kapcsolódásra, ezen belül a kulturális és kreatív iparokban rejlı lehetıségek maximális kihasználására, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások fejlesztésére. 2007-ben indultak el a 2007-2013 közötti idıszakra létrehozott közösségi programok, a kulturális cseréket és a kultúrák közötti párbeszédet támogató „Kultúra”, valamint az aktív európai polgárságot elımozdító „Európa a polgárokért” program. q.) Vámügyi szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 624/2007/EK határozatával kihirdetésre került a „Vám 2013” közösségi vámügyi cselekvési program. A program a jelenlegi „Vám 2007” program folytatása, amely elısegíti a közösségi vámjogszabály-alkotást, annak minél jobb és egységesebb végrehajtását és a külkereskedelmi forgalom zavartalanságát. 2007-ben a Tanácsban lezárult a Közösségi Modernizált Vámkódex tervezet tárgyalása, amelyet 2008. február 19-én az Európai Parlament is elfogadott, a tervezet jelenleg kihirdetésre vár. A jelenleg hatályos, 1992-ben létrehozott Közösségi Vámkódex modernizálása a vámjogi szabályozás egyszerőbbé, átláthatóbbá, egységesebbé tételét; az elektronikus ügyintézés megvalósítását; a közösségi gazdálkodók versenyképességének és a biztonságnak a növelését, a csalás kockázatának csökkentését; a nagyobb koherencia 58
megvalósítását a többi közösségi politikával (adózás, mezıgazdaság, kereskedelempolitika, környezetvédelem, egészségvédelem, fogyasztóvédelem); továbbá a döntéshozatali folyamat hatékonyságának biztosítását jelenti. A Modernizált Vámkódexhez kapcsolódóan a papírmentes vám- és kereskedelemi környezetrıl szóló (e-vám) európai parlamenti és tanácsi határozattervezet vitája is befejezıdött a tavalyi évben. Az Európai Parlament és a Tanács által 2008. január 15-én elfogadott 70/2008/EK határozat általános célja az elektronizált vámkezelési rendszer bevezetése az Európai Unióban. Ehhez szorosan kapcsolódik a határforgalom-ellenırzésben részt vevı más hatóságok ügyintézésének olyan megszervezése, amelynek révén megvalósulhat az egyablakos, majd az egymegállásos ügyintézés. Az „Adózás” fejezetben említett harmadik országból beutazó személyek által behozott termékek ÁFA és jövedéki mentességérıl szóló irányelvvel történı összhang megteremtése érdekében a Tanács elfogadta a 918/83/EGK, a vámmentességek közösségi rendszerérıl szóló rendelet módosítását. A jövıben az ÁFA-irányelv alapján meghozott nemzeti jogszabályok rendelkezései lesznek irányadóak a harmadik országból beutazó személyek által behozott áruk vámmentességére is. A rendelet módosítása emellett lényegesen megemelte a kereskedelmi célú küldeményekre vonatkozó vámmentesség értékhatárát. r.) Közlekedéspolitika A közlekedéspolitika területén a légi, a vasúti és a tengeri közlekedést érintıen születtek megállapodások a közösségi szabályozás továbbfejlesztését illetıen. Magyarország számára ezek közül az alábbiak bírnak nagyobb jelentıséggel: A 2007. június 6-8-i Közlekedési Tanács politikai megállapodásra jutott a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1592/2002/EK rendelet módosításáról szóló javaslatra vonatkozóan. Megállapodás született 2007 végén a polgári repülés védelmérıl szóló parlamenti és tanácsi rendelet tervezetérıl. A 2320/2002/EK rendelet a 2001. szeptember 11-i terrorista támadások hatására jött létre, azonban az eltelt idıszak tapasztalatai alapján a rendelet egyszerősítése vált szükségessé. A 2007. november 29-30-i Közlekedési Tanács politikai megállapodást ért el a Közösségben a légiközlekedési szolgáltatások mőködtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló rendeletjavaslatról. A javaslat célja a fuvarozók engedélyezésérıl, a légi szolgáltatások Közösségen belüli mőködtetésének szabadságáról, és az ilyen légi szolgáltatások árazásáról szóló, jelenleg hatályban lévı rendeletek tartalmának összevonása és ésszerősítése. Megállapodás született 2007. július végén a légi utas mozgássérültek jogairól szóló rendeletrıl is, amely elıírja a légitársaságoknak és a repülıterek üzemeltetıinek az ilyen személyek minden diszkrimináció nélküli kiszolgálását. A változtatások, átalakítások természetesen a hazai légitársaságokat és a Ferihegyi repülıteret is érintik. Megállapodás jött létre 2007. júliusban az ún. harmadik vasúti csomagról is. A csomag elemei: a közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló irányelv módosítására készített irányelv, amelynek célja a nemzetközi vasúti személyszállítási piac 2010. január 1-jétıl történı megnyitása, azzal, hogy a hozzáférés biztosítása kiterjed a nemzetközi személyszállítási 59
szolgáltatás keretében a kabotázs lehetıségére; a vasúti személyszállítást igénybe vevı utasok jogairól és kötelezettségeirıl szóló rendelet, amely kiterjed a nemzetközi és a belföldi személyszállítási szolgáltatást igénybe vevı utasok részére nyújtandó információkra, a szállítási szerzıdésre, a jegyekre, a vasúti vállalkozás felelısségére az utasok halála, sérülése, valamint a kézipoggyász és késés esetén a kártérítés szabályaira, a csökkent mozgásképességő személyek számára nyújtandó segítség szabályaira, valamint a szolgáltatás minıségi és biztonsági követelményeire. A közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat mőködtetı mozdonyvezetık minısítésérıl szóló irányelv meghatározza a mozdonyvezetık képzésével, értékelésével és képesítéseinek elismerésével összefüggı feladat- és hatásköröket. A közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatás állami veszteségtérítésének szabályozásában fontos változásnak tekinthetı a vasúti és a közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet elfogadása. A 2007. november 29-30-i Tanács politikai megállapodást fogadott el a közösségi vasutak biztonságáról szóló irányelvtervezetrıl. A javaslat a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelvtervezetet és az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló rendelettervezetet (errıl szintén politikai megállapodás született) is magában foglaló javaslatcsomag részét képezi, amelynek célja a vasúti jármővek Európai Unión belüli kölcsönös elfogadásának, és ezáltal a belsı piac mőködésének a javítása. A 2007. november 29-30-i Tanács tanácsi következtetéseket fogadott el az árufuvarozási logisztikai cselekvési tervrıl, a széles körő rövid és középtávú (2007-2013) közlekedéspolitikai akciókat, valamint jövıbeli jogalkotásokat tartalmazó kezdeményezésrıl. A dokumentum legfontosabb elemei: a „zöld” teherszállítási folyosók meghatározása, a folyosó struktúra szintjén az áruszállítás-orientált vasúti hálózat kialakítása, az áruszállításban az ITS alkalmazása (on-board unit, elektronikus útdíjfizetés interoperabilitása), a logisztikai szők keresztmetszetek infrastruktúra-orientált és adminisztratív akadályainak felszámolása, a szállítási láncok egyszerősítése érdekében az adminisztratív eljárások egyablakos, egymegállós rendszerének kialakítása, illetve a városi közlekedési akcióterv. A Tanácsban megállapodás született a Galileo európai globális navigációs mőholdrendszer kiépítésének folytatásáról. A Galileo-rendszer teljes mőködıképességének eléréséhez szükséges forrásokat 2008-2013 között teljes egészében az Unió költségvetése biztosítja. A beszerzési politikára vonatkozó alapelvek lehetıvé teszik, hogy a program megvalósításában – a Galileo infrastruktúra kiépítésében – minden tagállam, így Magyarország őripari vállalatai is részt vegyenek. s.) Energia Az Európai Bizottság 2007. január 10-én közzé tette az EU-energiapolitika átfogó Stratégiai Áttekintését, és a célkitőzések végrehajtását szolgáló akciótervet magában foglaló: „Energiapolitikát Európának” címő közleményét. A Bizottság a közleményhez az energiapolitika egyes területeirıl készített részletes jelentéseket csatolt (energiacsomag). Ezen anyagokat kiegészíti a Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatosan közzétett stratégiai anyaga, amelynek következtetéseire az energiapolitikai anyagok épülnek. Az Európai Tanács 2007. március 8-9-i ülésén stratégiai következtetéseket, és a 2007-2009-es idıszakra egy átfogó energetikai cselekvési tervet fogadott el. A cselekvési terv az Európai Unió közös energiapolitikájának hármas célkitőzéseként a versenyképességet, az 60
ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot rögzítette. Ambiciózus, számszerősített célokat tőzött ki az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok felhasználása tekintetében, és rögzítette az EU energiakülpolitikai prioritásait is. A célkitőzések összhangban vannak a magyar energiapolitikai célokkal, tekintettel azonban azok rendkívül komoly gazdasági, pénzügyi kihatásaira, Magyarország következetesen képviselte, hogy a tagállami vállalások meghatározására az érintett tagállammal egyeztetve, annak egyetértésével kerülhessen csak sor. Ezt a tárgyalásokon sikerült érvényesíteni. 2007 második felében megkezdıdött a 2007. márciusi Európai Tanácson elfogadott EU Energia Cselekvési Terv végrehajtása. Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében mutatta be a harmadik energia belsı piaci liberalizációs jogszabálycsomagot, melyben javaslatot tett a villamos energia, illetve a földgáz belsı piaca liberalizációjáról szóló, jelenleg hatályos irányelvek, a határon átkelı villamos energia kereskedelmi hálózatokhoz, illetve a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés szabályairól szóló rendeletek módosítására, valamint egy új, az Európai Szabályozó Ügynökség létrehozásának jogalapját megteremtı rendeletre. A csomag öt fı célkitőzést jelöl meg, amelyek elérése az Európai Bizottság szerint biztosítja a hatékony belsı energiapiac mőködését, és stabil, kiszámítható szabályozási környezetet teremt az iparág számára. A célkitőzések a következık: a vertikálisan integrált energiavállalatok hatékony szétválasztása, a piaci átláthatóság javítása, a nemzeti rendszerirányítók európai és regionális együttmőködésének javítása, a nemzeti energiaszabályozóhatóságok önállóságának és függetlenségének a megteremtése, illetve növelése, valamint a nemzeti energia-szabályozóhatóságok munkáját koordináló Európai Szabályozói Együttmőködési Ügynökség létrehozása. A szlovén és a francia elnökség arra törekszik, hogy lehetıleg 2008 végéig politikai megállapodás szülessen az energia belsı piac liberalizálásáról szóló harmadik jogszabálycsomagról. t.) Környezetvédelem Az elmúlt év egyik legfontosabb környezetpolitikai eseményének az Európai Tanács 2007. márciusi döntése tekinthetı, amelynek értelmében a Tanács célértékeket fogadott el az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére vonatkozóan. Ennek értelmében az EU mintegy 30%-kal vállalta üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését 2020-ra 1990-hez képest, amennyiben – a nemzetközi klímavédelmi rezsim keretei között – egyrészt más fejlett országok is tesznek hasonló vállalásokat, másrészt pedig a legfejlettebb fejlıdı országok is hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez. A fenti nemzetközi vállalások hiánya esetén az EU csak 20%-os csökkentésre kötelezte el magát. Magyar részrıl az EU-vállalásokat rendkívüli jelentıségőnek tartjuk, de hangsúlyoztuk a nemzetközi megállapodás fontosságát, és azt, hogy a nemzeti szintő vállalások meghatározása a tagállami sajátosságok, adottságok megfelelı figyelembevételével, az érintett tagállam egyetértésével történjen. Tekintettel az európai klímapolitikai céloknak a nemzetközi tárgyalásoktól való függésére, az EU számára stratégiai jelentısége volt annak, hogy a 2007 decemberében Bali szigetén lezajlott ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzıkönyv részes feleinek találkozója során elfogadtak egy ún. Bali road-map-et, amely az elkövetkezendı két évben határozza meg a Kiotói Jegyzıkönyv jövıjérıl szóló tárgyalások menetét 2009 végi határidıvel. Így 2008-tól most már formálisan is megkezdıdhetnek a tárgyalások arról, hogy a Kiotói Jegyzıkönyv lejárta után (2012) milyen nemzetközi keretek között történik majd az 61
üvegházhatású gázok csökkentése. A tárgyalásokban az EU továbbra is vezetı szerepet kíván játszani, és elsıdleges célja a nagy kibocsátó államok, mint az USA, Kína, illetve India meggyızése a klímaváltozás elleni harcban történı részvételre. Szintén az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésének érdekében az Európai Bizottság 2007. december 19-én terjesztette elı rendelettervezetét a gépjármővek széndioxidkibocsátásának csökkentésére. A javaslat célja, hogy 2012-re az EU-27-ben az újonnan eladott gépjármővek széndioxid-kibocsátása átlagban ne haladja meg a 120 grammot kilométerenként. Az európai klímapolitika keretében született meg az Európai Bizottság döntése 2007. április 16-án Magyarország Nemzeti Kiosztási Tervérıl (NKT). A minden tagállam által elkészítendı NKT célja, hogy meghatározza a kibocsátók részére kiosztandó kvóták összmennyiségét, illetve a kiosztás rendjét az európai emissziókereskedelem keretein belül, amely a Kiotói Jegyzıkönyv keretében vállalt üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célok teljesítését szolgálja. Mivel a Bizottság hazánkra vonatkozó határozatában a javasolt összmennyiségnél 10,8%-kal kevesebb kibocsátást hagyott jóvá az eredeti hazánk által benyújtott tervhez képest, a magyar Kormány úgy döntött, hogy keresetet nyújt be a határozat ellen az Európai Közösségek Bíróságánál, amelynek következményképpen az eljárás 2007ben meg is kezdıdött. Az elmúlt év során az EU komoly lépést tett elıre az árvízvédelem terén, mivel 2007. november 26-án hatályba léphetett az árvízkockázat-kezelésrıl szóló új irányelv, amelynek célja, hogy csökkentse az árvízkockázatot és mérsékelje az árvizek káros következményeit. Az irányelv értelmében a tagállamoknak elızetesen fel kell mérniük az árvízi kockázatokat valamennyi vízgyőjtıkerületben, és árvízi veszélykockázati térképeket, valamint kockázatkezelési terveket kell készíteniük a jelentıs kockázatnak kitett vízgyőjtıkre vonatkozóan. A szabályozás hazánk számára is nagy jelentıségő, a javaslat tárgyalásakor magyar részrıl ezért szorgalmaztuk, hogy a Közösség területén túlnyúló nemzetközi vízgyőjtıkerület vonatkozásában is célkitőzés legyen az árvízi kockázatokra vonatkozó közös terv vagy több koordinált közös terv készítése. A magyar javaslat beépítésre került a tervezetbe. 2007 folyamán megkezdıdött a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszerére vonatkozó (GHS) tervezet tárgyalása, melynek célja, hogy egyetlen új rendszerré egységesítse a világon létezı, jelentısebb osztályozási és nemzetközi szállítási rendszereket a fenntartható fejlıdés és a nemzetközi kereskedelem elımozdítása érdekében. Az Európai Bizottság 2007. június 27-én kibocsátott tervezetével az ENSZ által elfogadott GHS-rendszer bevezetésére 2003. évi szándéknyilatkozatában önként vállalt kötelezettségének tett eleget, a jogszabály elfogadása együttdöntési eljárásban 2008 végére várható. u.) Mezıgazdaság 2007-ben a közös mezıgazdasági politika területén több, a magyar ágazatot közvetlenül érintı kérdés merült fel. Az EU Környezetvédelmi Miniszteri Tanácsa – az Európai Bizottság javaslatával szemben – 2007. februárban minısített többséggel támogatta, hogy Magyarország továbbra is fenntartsa a MON810 génmódosított (GMO) kukoricára vonatkozó védzáradékot. A döntés nyomán 62
Magyarország fenntarthatja a 2005-ben bevezetett moratóriumot, és nem kényszerül a genetikailag módosított kukorica (MON810) köztermesztésének engedélyezésére. 2007-ben fontos döntés született a mezıgazdasági többletkészletek vizsgálata ügyében. Az Európai Bizottság arra figyelemmel indított eljárást a 2004-ben csatlakozott tagállamokkal szemben, hogy azok a Csatlakozási Szerzıdés elıírásaival ellentétben a csatlakozás idıpontjára nem szüntették meg a területükön szabad forgalomban lévı olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladták a rendes átvihetı készletnek tekinthetı mennyiséget (többletkészlet). A Bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarországot 95,8 millió euró bírsággal tervezte sújtani. A kétoldalú konzultációk során Magyarország bebizonyította, hogy a csatlakozást megelızıen nem halmozott fel spekulatív készleteket. Ennek eredményeként a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül egyedül Magyarországnak nem kell bírságot fizetnie mezıgazdasági többletkészletek felhalmozása miatt. Magyar szempontból nagy jelentıséggel bírt a kukoricaintervenciós kritériumok Bizottság által javasolt szigorítása. A Bizottság 2006 októberében november 1-jei alkalmazási kötelezettséggel fogadta el azt a vitatott rendeletet, amely a korábbi minıségi követelmények szigorítása mellett új kritériumot – a fajsúlykövetelményt – vezetett be a kukoricára vonatkozóan. A meghatározott fajsúlyérték azonban átlagos idıjárású években a magyar termés 90 százalékát kizárta volna az intervencióból. A Kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, hogy vonják vissza a fajsúlykövetelményt. Magyarország keresete nyomán az Európai Unió Elsıfokú Bírósága 2007 novemberében kihirdetett ítéletében részlegesen megsemmisítette az Európai Bizottság rendeletét. A tagállamok 2007-ben alapvetı jelentıségő döntést hoztak a kukoricaintervenció tekintetében. Ennek értelmében fokozatosan felszámolják a kukoricaintervenció intézményét, de a Bizottság eredeti javaslatával szemben nem azonnal, tehát 2007. júliustól, hanem 3 év alatt, a 2009/2010-es gazdasági év végéig futtatják ki nullára a rendszert. A rendszer nem szőnik meg, csak a felajánlható mennyiség lesz nulla tonna, azonban rendkívüli esetben felújíthatóvá válhat. A megszüntetés leginkább és leghátrányosabban Magyarországot érinti, ezért minden lehetséges fórumon mindvégig elleneztük a javaslatot, és a rendszer fenntartása mellett érveltünk. A kitartó magyar lobbizás révén sikerült elérni, hogy a 2007/2008. gazdasági évben 1,5 millió tonna, a következıben 700 ezer tonna kukorica még értékesíthetı a rendszer keretében, majd 2009/10-es évadban már nulla lesz a felajánlható mennyiség. Az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága 2007 szeptemberében egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, amely a 2007 és 2013 közötti, javarészt uniós forrásból támogatott fejlesztéseket és beruházásokat tartalmazza. A program összesen 5,15 milliárd euró közpénzbıl megvalósuló fejlesztést tartalmaz, ebbıl több mint 3,8 milliárd eurót az Unió költségvetése finanszíroz. Magyarország ezzel az uniós országok elsı harmadában van az elfogadott vidékfejlesztési tervek tekintetében. A magyar vidékfejlesztési program három prioritási területet jelöl ki. Az úgynevezett „elsı tengely” a mezıgazdaság, az élelmiszergyártás és az erdıgazdálkodás versenyképességéhez járul majd hozzá. A második tengely a fenntartható fejlıdés elveinek tiszteletben tartására, a természetes értékek és az ökológiai sokszínőség védelmére irányul. A harmadik tengelybıl a vállalkozások megerısítésére és a vidéki szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására fordítanak majd uniós támogatásokat. 2007 júniusában a Mezıgazdasági és Halászati Tanács ülésén egyhangú politikai megállapodás született a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésével kapcsolatos átfogó 63
reformról. A megállapodás során az összevont gazdaságtámogatási rendszer (angolul: Single Payment Scheme-SPS) bevezetésére a paradicsom esetében 4, más termények esetében 5 év átmeneti idıszakot fogadtak el a miniszterek. Az eper és a málna 5 éves átmeneti támogatásra lesz jogosult, Magyarország esetében 1700 ha jogosult területet állapítottak meg. A kockázatkezelés bekerült a szabályozás hatálya alá, amelyért a termelıi értékesítı szervezetek (TÉSZ-ek) felelnek. Az ülés során a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy az iskolagyümölcsre, az iskolatej mintájára dolgozzon ki támogatási konstrukciót. A megállapodásban foglaltak alapvetıen összhangban állnak a magyar érdekekkel. A zöldség-gyümölcs közös piaci szervezetének reformja 2008-ban lép hatályba. A mezıgazdasági miniszterek 2007 szeptemberében elfogadták a tejpiaccal kapcsolatos módosítási csomagot. A csomagban Magyarország szempontjából kiemelt fontosságúak az iskolatejjel és a folyadéktejjel kapcsolatos változtatások. Az iskolatej esetében a módosításokat követıen a támogatás zsír alapján történı elosztása megszőnik, helyette átalánytámogatás kerül bevezetésre zsírtartalomtól függetlenül. Az átalánytámogatás mértéke egy kompromisszum következtében 18,15 EUR/100kg mértékben került meghatározásra, ami Magyarország szempontjából kifejezetten elınyös, mivel emelkedést jelent a korábbi támogatási szinthez képest. A 2,8 százalékos tej vonatkozásában a liberalizációs törekvések szerint szabadon lehet elıállítani és forgalmazni bármilyen zsírtartalmú tejet, amennyiben ezt megfelelıen jelölik a csomagoláson. A változtatás elfogadása után a 2,8 százalékos tejre vonatkozó magyar átmeneti mentesség értelmét veszti, és mint piacvédelmi intézkedés megszőnik. 2006 elejétıl zajlanak azok a folyamatok, melyekkel az EU a cukortermelés és -kereskedelem közösségi rendszerének a nemzetközi követelményekkel való összhangba hozása, valamint versenyképességének jövıbeni biztosítása érdekében megreformálta a cukor közös piaci rendtartását. A reformtörekvések – legfıképpen a kvótáról lemondás mértéke – azonban nem érték el a céljukat teljes mértékben, ezért rövid idın belül – 2007 ıszén – sor került a „reform reformjára”, amelynek legfıbb indoka az volt, hogy további 3,8 millió tonna nagyságú kvótáról való lemondásra ösztönözzön annak érdekében, hogy 2010-ig megvalósuljon az összesen 6 millió tonnás elıirányzat. A gazdaságossági szükségszerőség és a termelıi nyomás hatására a Magyar Cukor ZRt. tulajdonosa 2007 ıszén bejelentette, hogy visszaadja jelenlegi kvótájának mintegy 30%-át, egyúttal bezárja petıházai gyárát. A Mátra Cukor ZRt. – szintén 2007 ıszén – bejelentette, hogy bezárja szolnoki (Mátra Cukor) gyárát, illetve 2008. március 10-i bejelentése alapján szerencsi gyárával is ugyanezt kívánja tenni. Az agrárminiszterek hosszas vitát követıen elfogadták 2007 decemberében a borreform kompromisszumos javaslatát. A magyar szempontból legfontosabb célkitőzések érvényesültek. Sikerült áttörést elérni a borítékképzési elvek megváltoztatásában. Az új tagországok esetében a nemzeti boríték kialakítása kizárólag a terület és a termés mennyisége alapján történik (50-50%-os súllyal) a korábbi történelmi referenciák helyett. A végsı döntés szerint Magyarország nemzeti borítékja 2009-ben (az eredeti javaslat szerinti 12,4 helyett) 16,8 millió euró és 2015-ben 29,1 millió euró. A 2015. évi eredeti javaslat csak 16,6 millió euró volt. Ez azt is jelenti, hogy a magyar szılı- és borágazat fajlagos támogatottsága az új tagországok között a legmagasabb, de megelızzük Ausztriát és Portugáliát is. Nemzeti szinten fenntartható a melléktermék-lepárlás. Fennmarad a cukor hozzáadással történı alkoholtartalom-növelés lehetısége 1,5% mértékig, ami rossz idıjárási feltételek esetén 0,5%kal kiegészíthetı. A telepítési jogok 2015-ben megszőnnek, de nemzeti hatáskörben 2018-ig fenntarthatóak. A kivágási cél a legelsı javaslatban szereplı 400 000 hektárról lecsökkent 175 ezer ha-ra és csak 3 évig tart szemben az eredeti 5 évvel szemben. 64
Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetésérıl szóló megállapodás feltétele volt, hogy a költségvetési rendszerét, ennek részeként a Közös Agrárpolitikát, 2008-2009-ben teljeskörően felül kell vizsgálni. Az Európai Bizottság 2007. november 20-án hozta nyilvánosságra közleményét a Közös Agrárpolitika felülvizsgálatáról (a 2003-as reform hatásainak állapotfelmérésérıl). A KAP felülvizsgálata technikai módosításokra, kiigazításokra irányul, annak érdekében, hogy a KAP egyszerőbbé és hatékonyabbá váljon és a 2013 utáni idıszakra felkészüljön. A Bizottság a tagállamokkal folytatott egyeztetésekre, valamint széles körő társadalmi párbeszédre alapozva 2008 májusában tervezi megjelentetni konkrét javaslatait. A politikai megállapodást pedig 2008. második félév végére (a francia EU-elnökség alatt) szeretné elérni. v.) Ifjúság és sport Az ifjúságpolitika terén európai szinten megvalósuló együttmőködéssel kapcsolatban a 2007. évben az alábbi fıbb témák voltak napirenden. A német elnökség alatt a Tanács az Európai Ifjúsági Paktumban foglaltak megvalósításának aktuális helyzetérıl készített hozzájárulást a tavaszi Európai Tanács következtetéseihez, valamint – az Esélyegyenlıség Európai Évéhez kapcsolódóan – határozatot fogadott el a fiatalok számára biztosított esélyegyenlıségrıl és társadalmi befogadásról, továbbá – mivel közeledik az ifjúságpolitika terén európai szinten megvalósuló együttmőködés elsı ciklusának vége – a Tanács határozatot fogadott el a terület következı tíz évre vonatkozó irányvonalainak kialakításáról. A portugál elnökség alatt az ún. ifjúsági fehér könyv folyamaton belül (fiatalok tájékoztatása, társadalmi részvétele, önkéntes tevékenysége és jobb megismerése) az önkéntes tevékenység prioritásával kapcsolatban fogadott el a Tanács egy határozatot, amelyben – a tagállamok által benyújtott nemzeti jelentések alapján – összefoglalta az eddigi eredményeket, valamint javaslatot tett a jövıbeli teendıkre. Kiemelkedı jelentıségő továbbá a Bizottság azon közleménye („A fiatalok oktatásban, foglalkoztatásban és a társadalomban való teljes körő részvételének elımozdítása”), amely az ifjúságpolitika terén európai szinten megvalósuló együttmőködés jövıjérıl szól. A közlemény legfontosabb elemei az ifjúságpolitika ágazatközi megközelítése (oktatás, foglalkoztatás, társadalmi beilleszkedés, egészségügy, kultúra) és a fiatalok érdekérvényesítésének elısegítése (strukturált párbeszéd). Fontos továbbá megemlíteni, hogy 2007-ben indult el a 2007-2013 közötti idıszakra vonatkozó „Fiatalok lendületben” közösségi akcióprogram 885 millió eurós összköltségvetéssel. Ez az ifjúságpolitika területén az elsı olyan program, amelyben hazánk már a program kezdetétıl teljes jogú tagállamként vesz részt. w.) Foglalkoztatás és szociális ügyek A 2007. év az Európai Unió szociális dimenziójának megerısítésére irányuló törekvésekkel jellemezhetı, amelyek a Közösség gazdasági jellegén túlmutató közös szociális, környezeti és kulturális értékek hangsúlyozására irányultak. Összhangban az Európai Tanács 2005. évi határozatában foglaltakkal a lisszaboni stratégia elsı hároméves ciklusának felülvizsgálatát elıkészítı tárgyalások során szintén elıtérbe került a szociális, foglalkoztatási és gazdaságpolitikai célkitőzések együttes megjelenítése.
65
Az Európai Bizottság a rugalmasság és biztonság (flexicurity) témájában széles körő konzultációt követıen 2007. június 27-én közleményt bocsátott ki, amely javaslatokat tartalmaz a nemzeti stratégiák kidolgozásához, alapot teremt a bevált gyakorlatok cseréjéhez. A rugalmasság és biztonság modell (flexicurity) célja, hogy megteremtıdjön az összhang a munkaadók és munkavállalók helyzetét egyaránt befolyásoló munkaerı-piaci rugalmasság és szociális biztonság között. A globalizáció, a felgyorsult technikai fejlıdés, a demográfiai változások ugyanis olyan kihívások elé állítják az EU tagállamait, amelynek következtében a munkaerıpiac rugalmassága, illetve a szociális biztonság közötti kiegyensúlyozott viszony biztosítása komoly feladatot jelent: az egész életen át tartó tanulás, a szociális védelmi mechanizmusok, az aktív munkaerı-piaci politikák, a funkcionális rugalmasság, valamint a tagállami helyzetek és modellek különbözıségei. A munkajog területén folytatódott a munkaidı-szervezés egyes szempontjairól szóló, jelenleg hatályos 2003/88/EK irányelv felülvizsgálata, valamint a munkaerı-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakra vonatkozó irányelv tervezetének tárgyalása. A két irányelv együttes tárgyalása sem hozott áttörést, a tagállamoknak 2007-ben sem sikerült politikai megállapodásra jutniuk. Az Európai Bizottság 2006. április 26-án tette közzé a közérdekő szociális szolgáltatásokról szóló közleményét, amely reflexiós folyamatot indított el a szolgáltatási irányelv hatályán kívül esı szociális szolgáltatásokra irányadó közösségi szabályozás jövıjérıl. Az Európai Bizottság „Egységes piac a 21. századi Európa számára” címő közleményét 2007. november 20-án tette közzé. Az EPSCO 2007. december 5-6-ai ülésén folytatott tárgyalásokon a szubszidiaritás elvének hangsúlyozása mellett nem jött létre egységes álláspont a közösségi szintő szabályozás jellege tekintetében. A tagállamok egy része a nyitott koordinációs mechanizmus folytatását, míg mások egy esetleges horizontális szabályozást is elfogadhatónak tartanának. Az Európai Bizottság közleményt jelentetett meg az aktív befogadásról, mellyel kapcsolatban a Tanács következtetéseket fogadott el az EPSCO 2007. december 5-6-i ülésén. A közlemény a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni fellépés elımozdítását célozza a közösségi szintő együttmőködés elmélyítésével. Az aktív befogadás koncepciója az inaktív, hátrányos munkaerı-piaci helyzető személyek számára – munkaerı-piaci és társadalmi integrációjuk érdekében – a szociális jövedelemellátások, a munkára ösztönzı szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai eszközök, valamint a támogató szociális szolgáltatások kombinációjának alkalmazását jelenti. A munkaerı mobilitásának fokozása érdekében folytatódtak a tárgyalások a kiegészítı nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló irányelv elfogadása érdekében, azonban az egyeztetések nem vezettek eredményre. A tervezet a munkaerı szabad áramlását kívánja elısegíteni azzal, hogy felszámolja a tagállamokban mőködı foglalkoztatói típusú kiegészítı nyugdíjjogosultságok kölcsönös elismerésében rejlı akadályokat. 2007 az esélyegyenlıség éve volt, amelynek kereteit az „Egyenlı esélyek mindenki számára európai év – egy igazságosabb társadalom irányában” címő tanácsi határozat adta. Ennek fényében mind tagállami, mind pedig közösségi szinten kiemelt figyelmet kapott különösen a nemek közötti egyenlıség, a nık foglalkoztathatóságának növelése érdekében a munka és családi élet összehangolásának kérdése. A nık helyzetének javítását célzó pekingi cselekvési platform által meghatározott intézkedési terv végrehajtása a 2007. évben folytatódott, amely során a soros elnökségek a nık és az oktatás, valamint a nık és a szegénység összefüggései 66
tekintetében készítették el jelentéseiket, illetve értékelték a területükre vonatkozó indikátorokat. 2007-ben is folytatódott a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletet érintı módosítások átvezetése, a szociális biztonsági koordinációról szóló 883/2004/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapítására vonatkozó rendelettervezet nyitott fejezeteinek tárgyalása, továbbá a rendelet mellékleteinek meghatározása. x.) Egészségügy, népegészségügy 2007 folyamán a népegészségügy területén a német-portugál-szlovén tizennyolc hónapos programnak megfelelıen elsısorban az egészségfejlesztés, a betegségek megelızése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az innováció témaköreire összepontosítottak. A HIV/AIDS-fertızöttek számának aggodalomra okot adó növekedése miatt a német elnökség kiemelten kezelte a fertızés megelızésének kérdését, különösen a civil társadalom bevonási lehetıségeinek feltárását. A témában miniszteri szintő konferenciát követıen tanácsi következetések elfogadására is sor került. Az Európai Bizottság 2007 októberében közzétette az új egészségügyi stratégiájáról szóló fehér könyvet „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013” címmel. Az új közösségi stratégia az elıttünk álló hat évben az Unió lakosságának egészségével kapcsolatos feladatok kezelésére három célkitőzést fogalmaz meg. A népesség elöregedése következtében az egészség hosszú távú megırzésére kell törekedni, hogy ezzel is csökkenhessenek az egészségügyi ellátás terhei és növekedhessen az aktívan, munkában eltöltött évek száma. A második stratégiai célkitőzés megfelelı védelem biztosítása a polgárok egészségét fenyegetı veszélyekkel szemben. Globalizálódó világunkban fokozott járványveszélyre, a klímaváltozás egészségügyi következményeire kell felkészülnünk tudományos kockázatértékelés és reagálási mechanizmusok kialakítása révén. A harmadik célkitőzés az új technológiák támogatását célozza meg, amelyek hozzájárulhatnak az egészségügyi rendszerek dinamizálásához. Az EPSCO 2007. decemberi ülésén a tagállamok többsége üdvözölte a Bizottság javaslatait. A Bizottság 2006 szeptemberében jelentette meg az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó konzultációról szóló közleményét, amely széles körő nyilvános párbeszédet kezdeményezett a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási lehetıségek feltárásáról. A konzultáció 2007. január 31-én lezárult, a beérkezett hozzájárulások alapján az Európai Bizottság szolgálatai kidolgozták az irányelvtervezetet, amelynek elfogadását azonban a Bizottság kollégiuma elhalasztotta. Létrejött az elsı olvasati megállapodás a Parlament és a Tanács között a fejlett terápiás gyógyszerekrıl, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló rendelettervezetrıl. A rendelet az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) által történı centralizált engedélyezés bevezetése révén elısegíti a készítmények közvetlen piacra jutását, valamint harmonizált adatvédelmet biztosít. Magában foglalja az újonnan kifejlesztett, de még klinikai vizsgálatoknak alá nem vetett készítmények elızetes értékelését, illetve
67
kedvezményes EMEA tanácsadási díjakat, a kis- és középvállalkozások részére egyéb díjkedvezményeket biztosít, ezáltal hozzájárul az iparág versenyképességének növeléséhez. 2007-ben második olvasatban megállapodás született a Parlament és a Tanács között a második közösségi egészségügyi cselekvési programról (2007–2013). Kiemelt témaként szerepelt a Tanács napirendjén az egészség és migráció kapcsolata. Az EUba irányuló migráció nagyságrendje miatt a portugál elnökség fontosnak tartotta a téma európai szintő kezelését. A cél a migránsok egészségi állapotának jobb megismerése, információs rendszer kiépítése, az egészségügyi problémák hatékonyabb kezelése. A portugál elnökség nyilatkozattervezetet készített „Egészség és migráció az EU-ban: közös vízió kialakítása a fellépés kapcsán” címmel, s a témával összefüggésben tanácsi következtetések elfogadására is sor került. y.) Bel- és igazságügyi együttmőködés A belsı határok nélküli schengeni térség védelme a külsı határok megerısített ırizetét, valamint a tagállami rendıri, titkosszolgálati és igazságszolgáltatási szervek fokozott együttmőködését kívánja meg. A bel- és igazságügyi együttmőködés napjainkra az egyik leggyorsabban fejlıdı uniós szakterületté vált. Az elmúlt évben a tanácsi döntéshozatal során jóváhagyott jogszabályok közel 40%-a a bel- és igazságügyi együttmőködés területén született. A bel- és igazságügyi együttmőködés gyorsan fejlıdik, azonban nem egyenletesen. Míg a schengeni kérdésekben, vízumpolitikában töretlen és egységes a fejlıdés, addig a büntetıügyekben folytatott rendıri és igazságügyi együttmőködés területén jóval lassabb az elırehaladás. Mind az illegális migráció elleni harc, mind a külsı határırizet, és a rendıri együttmőködés szempontjából fontos SIS II-nek, az Unió legfontosabb közös információs rendszere második generációjának kifejlesztése, tesztelése és beüzemelése újabb késedelmet szenvedett 2007 folyamán, ezt azonban kompenzálja a SIS I+ rendszer kibıvítése, és további kilenc tagállam számára való elérhetıvé tétele. A Hágai Program 2009 végén lezárul. A német elnökség alatt 7 tagállam (a jelenlegi és a következı elnökségi trió, valamint a spanyol/belga/magyar trió egy képviselıje) megkezdte a 2010-2015 közötti belügyi együttmőködés programjának kidolgozását. A portugál elnökség alatt ugyanezen országok, valamint a common law rendszerő tagállamok képviselıi megkezdték az igazságügyi posztHága program kidolgozását. A miniszteri szintő egyeztetıkön kijelölésre kerültek a 20102014 közötti program sarokpontjai, mint migráció, terrorizmus elleni fellépés. 2008. január 1-jétıl Ukrajna, a nyugat-balkáni országok (Albánia18, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia) és Moldova vonatkozásában is hatályba léptek a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások, ami egyben az aktív magyar diplomácia egyik sikere is. A megállapodások alapján a schengeni vízumdíj 60 euró helyett 35 euróba kerül, a kérelmezık több csoportja, így többek között a diákok és nyugdíjasok is díjmentesen juthatnak vízumhoz, és többen kaphatnak többszöri beutazásra jogosító, több évig érvényes vízumot. A közösségi szintő vízumkönnyítési megállapodások rendkívül széles körben tartalmaznak kivételeket, biztosítanak kedvezményeket. A megállapodásokban felsorolt díjmentességet élvezı kategóriák tehát a határon túli magyarság legnagyobb részét lefedik.
18
Albániával a visszafogadási egyezmény már 2006. május 1-jén hatályba lépett.
68
Magyar részrıl ugyanakkor támogatjuk a teljes vízumliberalizációt. A Regionális Partnerség államai kül- és belügyminiszterei pl. 2007 márciusában közös levélben fordultak Franco Frattinihez, az Európai Bizottság bel- és igazságügyekért felelıs biztosához, amelyben egy vízumliberalizációs menetrend kialakítását sürgették a nyugat-balkáni térség országai számára. Magyar részrıl kiemelt relációként kezeljük Szerbiát, mivel nemzetpolitikai és szomszédságpolitikai érdekeink egyaránt a vízummentesség mielıbbi megadása mellett szólnak. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a Bizottság 2007. novemberi bıvítési stratégiai anyagában javaslatot tett a nyugat-balkáni országok vízummentességéhez vezetı menetrendek kidolgozására, illetve a témában folytatandó párbeszéd megkezdésére. 2008. január végén elsıként Szerbiával kezdıdött meg a vízummentességi párbeszéd elıkészítése, és az uniós szakértık 2008 tavaszán sorra látogatják majd a többi nyugat-balkáni országot is a vízummentesség eléréséhez szükséges lépések részletes számba vétele céljából. A migrációs célkitőzések tekintetében 2007 során komoly lendületet kapott a közös migrációs politikát célzó javaslatok kidolgozása. Az illegális migráció elleni küzdelem jegyében folytatódott az Európai Unió tagállamainak területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatók elleni szankciókról szóló irányelvtervezet tárgyalása, illetve jóváhagyásra kerültek a nyugat-balkáni országokkal az illegálisan tartózkodók visszafogadását biztosító megállapodások. Komoly elırelépések történtek az illegálisan itt-tartózkodók visszatérését szabályzó közös normákról és eljárásokról szóló jogi keretek kialakítása felé. Az illegális migráció elleni küzdelem csak akkor lehet hatékony, ha ezzel egyidejőleg legális bevándorlási és munkavállalási lehetıségek is teremtıdnek a harmadik országok munkavállalói számára. A legális bevándorlás tekintetében az Unió olyan politika kialakítására törekszik, amely a nemzeti hatáskörök és a közösségi preferencia elvének tiszteletben tartása mellett kielégíti a tagállamok már meglévı és jövıbeni foglalkoztatási igényeit. Ennek szellemében adta ki a Bizottság 2007 októberében a tervek szerint összesen öt irányelvbıl álló csomagjának elsı két irányelvtervezetét. Az úgynevezett keretirányelvtervezet egyrészt egy egységes engedélyezési eljárás keretében kiadásra kerülı, munkavállalásra és tartózkodásra egyaránt jogosító egységes engedély bevezetését tőzi ki célul, másrészt pedig meghatározza azon területeket, amelyeken a harmadik országbeli munkavállalókat a tagállam saját állampolgárával egyenlı bánásmód illeti meg. A magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók beutazásának és tartózkodásának feltételeirıl szóló tervezetben a Bizottság egy egységes, gyors és rugalmas eljárást irányoz elı, kedvezı tartózkodási feltételeket biztosít a harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik számára, valamint megkönnyíti az EU-n belüli mobilitást. Ezen munkavállalói kategória számára egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély, az ún. „Kék Kártya” kerülne kiadásra, amely az EU egész területén egységes szociális és gazdasági jogokat biztosítana számukra. A tervezetek bemutatására a 2007. november 8-9-i Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén egyszerre került sor. Az EU tervei között szerepel a legális bevándorlás elısegítése a kibocsátó országokban létrehozandó foglalkoztatási információs központok és (elsısorban nyelvi) képzések megteremtése révén is. A Bizottság tervezeteinek vitája a BIÜT 2007. decemberi ülésével kezdıdött meg.
69
A legális migráció területén az EU a lisszaboni stratégia felülvizsgálatának elıkészítése kapcsán a migráció és az Unió versenyképességének összefüggésére helyezte a hangsúlyt. A migrációs politika külsı dimenziójának, vagyis a kibocsátó, valamint tranzitországokkal történı együttmőködést illetıen a tagállamok megállapodtak, hogy a kooperáció legfontosabb gyakorlati eszközei a mobilitási partnerségek és a körkörös migráció lesznek. A BIÜT 2007. decemberi ülése felkérte a Bizottságot, hogy kísérleti jelleggel a Zöld-foki szigetekkel és Moldovával indítson el egy-egy mobilitási partnerségi projektet, amelyek eredményérıl 2008 júniusában kell beszámolnia. A Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) 2007. májusi ülésén döntés született arról, hogy minden olyan migrációs kérdésben, amely kapcsolódik a foglalkoztatáspolitikához, és kihatással van a munkaerıpiacra, az EPSCO és a BIÜT szorosan együttmőködik és közös ülés keretében közösen dönt. A portugál elnökség alatt a megelızı idıszakkal ellentétben a migráció keleti, délkeleti vetületére vonatkozó akciók helyett ismét Afrika került a középpontba. A reláció jelentıségét mutatja, hogy 2007. november 18-19-én Algarvéban miniszteri szintő konferencia került megrendezésre az EuroMed partnerekkel. 2007. december 8-9-én Lisszabonban pedig államés kormányfıi szintő EU-Afrika találkozóra került sor a migráció témájában. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU-t közvetlenül érintı migrációs áramlatok vegyesek, vagyis az illegális munkavállalókkal egyidejőleg menedékre, vagy nemzetközi védelemre szoruló személyek is érkeznek az Unió területére. Emellett a tagállamok eltérı menekültügyi eljárásai másodlagos migrációs folyamatot generálnak az Unión belül. A Hágai Program által elıirányzott Közös Európai Menekültügyi Rendszer a fenti jelenségek megoldását, és végsı soron a közös menekültügyi eljárás és az egységes jogállás megteremtését célozza. A Bizottság 2007 nyarán nyilvánosságra hozott menekültügyi zöld könyve, ennek megfelelıen a gyakorlati intézkedések harmonizációjára, továbbá a menekültügyi kérdések külsı dimenziójának továbbfejlesztésére tett javaslatokat. A terrorizmus, a nemzetközi szervezett bőnözés és az illegális migráció elleni küzdelem területén folytatott együttmőködés egyik legelıremutatóbb eszköze a Prümi Szerzıdés, amely legfontosabb rendelkezéseinek uniós jogba történı átemelésérıl még a német elnökség idején született megállapodás, majd további elırelépés történt a portugál elnökség alatt. A Szerzıdés elfogadásához már csak parlamenti fenntartások visszavonása, és egy, az együttmőködés eljárási szabályait rögzítı kézikönyv elfogadása hiányzik. Ennek a dokumentumnak a megszületésével a Szerzıdés uniós jogi keretek közé emelését célzó folyamat lezárul. A Prümi Szerzıdés tartalmilag új együttmőködési formákat nyitott meg a tagállami rendvédelmi szervek számára, ugyanis a különbözı adatbázisokhoz való hozzáférést egyszerre biztosítja bőnüldözési és bőnmegelızési – a DNS-adatbázisok esetén csak bőnüldözési – céllal. Ugyancsak lehetıvé teszi bizonyos rendıri intézkedések másik tagállam területén történı végrehajtását. Fontos megemlíteni, hogy a Prümi Szerzıdés a Hágai Programhoz képest csak korlátozottabb körben valósítja meg a hozzáférhetıség elvét, ezért a Hágai Program eredeti céljainak megvalósítását a következı években is napirenden kell tartani. Magyarország számára a Prümi Szerzıdéshez való csatlakozás politikai prioritást élvezett. Támogattuk a szerzıdés beemelését is az uniós joganyagba, mivel az csak ilyen formában teljesen összeegyeztethetı az integráció mélyítésére irányuló közösségi és magyar törekvésekkel. 2007-ben, még az uniós jogba történı átemelés elıtt csatlakoztunk az egyezményhez, ami hazánk vonatkozásában 2008. január 14-én hatályba lépett. Kábítószerügyi szakterületen továbbra is napirenden volt az EU Kábítószerügyi Stratégiájában (2005-2012), illetve az EU Kábítószerügyi Akciótervében (2005-2008) 70
foglaltak megvalósítása. Külügyi kapcsolatok terén továbbra is komoly figyelem irányult a legfontosabb termelı régiókra, Afganisztánra, illetve Dél-Amerikára. Kiemelkedı fontosságú, hogy a 2007-2013 közötti idıszakra szóló „Kábítószer-prevenció és információ” pénzügyi program végrehajtása 2007-ben megkezdıdött, és kiírták az elsı pályázatokat. Hosszú tárgyalásokat és vitákat követıen 2007. július 27-én megszületett az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti PNR (Passenger Name Record – utas-nyilvántartási rendszer) megállapodás, amelynek értelmében az európai légitársaságok az amerikai hatóságok rendelkezésére bocsátják transzatlanti járataik utasainak adatait. A portugál elnökség alatt lezárult tárgyalásokon sikerült egy olyan kompromisszumot elérni, amely hosszú idıtartamra – 7 évre jogbiztonságot eredményezve – egységes kereteket teremt a légiutasok adatainak a terrorizmus, az illegális migráció és a szervezett bőnözés elleni fellépés céljából az EU-tagállamok és az USA közötti továbbításához. A rendvédelmi együttmőködés terén érdemes megemlíteni az Európai Bíróság C-440/05. számú ügyben („tengeri hajók általi szennyezés”) 2007. október 23-án hozott ítéletét, amely a 2005-ben hozott C-176/03. számú, a környezet büntetıjogi védelmérıl szóló kerethatározat megsemmisítését kimondó ítélet folytatásaként értékelhetı. Az ítéletben a Bíróság fontos elveket mond ki a harmadik és elsı pillérbe tartozó kompetenciák elválasztásának módjáról. Politikai megállapodás született a harmadik pilléres adatvédelmi kerethatározat tárgyában, ami jelentıs lépésnek minısül az EU szabadság, biztonság és jog érvényesülése területének szempontjából. Mind a belügyi, mind pedig az igazságügyi együttmőködésben hangsúlyosan szerepeltek 2007-ben a terrorizmus megelızésére vonatkozó intézkedések, amelyek kardinálisak a polgárok biztonsága és biztonságérzetének javítása szempontjából. Elıször is jogalkotási eszközökkel lehet a terrorizmus megelızésén dolgozni, az elıkészületi jellegő magatartások kriminalizálásával, szigorú büntetésével. A felismerés, hogy a terrorizmus elleni harcnak élnie kell az új technológiák adta lehetıséggel, szintén módosításokat indukál. Az új technikák fontos kiegészítı segítséget jelenthetnek például a robbanóanyagok felderítésében, valamint az internet káros hatásainak kiszőrésében. Ezzel párhuzamosan meg kell gátolni, hogy a terrorizmus az interneten szabadon terjedjen, ha szükséges, új törvények alkotásával. Az ehhez kapcsolódó jogalkotási munka (a terrorizmus elleni küzdelemrıl szóló 2002/475/IB kerethatározat módosítása) 2007-ben megkezdıdött és várhatóan 2008-ban eredményre vezet. z.) Turizmus Az EU Versenyképességi Tanácsa 2007. november 22-i ülésén jóváhagyta a Bizottság október 23-án közzétett „Agenda 21 - A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” címő közleményét. A Bizottság álláspontja szerint az európai turizmus fenntarthatóságának biztosítása kiemelt feladat, ezért a dokumentum megállapítja, hogy az európai turizmus hosszú távú versenyképességének alapvetı feltétele a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság elveinek érvényesítése a turisztikai szolgáltatásokban és a fejlesztéseknél. Az európai turizmusnak a legjobb minıségre, legmagasabb technikai színvonal alkalmazására kell törekedni a gazdasági, szociális és környezeti fenntarthatóság elveit figyelembe véve, hogy a növekvı piaci igényeknek a legmagasabb szinten feleljen meg, fenntartva ezzel Európa egyedi turisztikai vonzerejét. 71
A turizmus elismertségének növelése, Európa sokszínőségének bemutatása és a fenntartható turizmusfejlesztésben legsikeresebb desztinációk elismerése érdekében a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács javaslata alapján létrehozta a Kiváló Európai Turisztikai Desztináció díjat, melyet 2007-ben elsı alkalommal a legjobban fejlıdı vidéki desztinációknak adtak át. A tagállamok közül kilenc ország – köztük Magyarország –, valamint Horvátország vett részt sikerrel a pályázaton, melynek költségit 50-50%-ban az Európai Bizottság és a Magyar Turizmus Zrt. finanszírozta. Az elsı pályázaton „Magyarország legjobban fejlıdı vidéki desztinációja” került kiválasztásra. A pályázat magyarországi nyertese – harminc pályázó közül – az İrség lett, amely az Európai Turizmus Fórumon, Portugáliában vehette át a megtisztelı ,,Kiváló Európai Desztináció” címet. Az újabb díjazásra 2008-ban kerül sor, aminek keretében „Magyarország legjobb, élı hagyományokat ırzı desztinációja” kerül kiválasztásra. 7. Az Európai Unió külkapcsolatai (a) Kereskedelempolitika Az Európai Unió 2007-ben folytatta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében a dohai multilaterális kereskedelmi tárgyalások (Doha Development Agenda) sikeres lezárására irányuló erıfeszítéseit. A tárgyalások 2007. februári hivatalos újraindítását követıen a négy legfontosabb WTO-tag (G-4 csoport – EU, USA, India, Brazília) szők körő, informális tárgyalássorozat keretében kísérelte meg a mezıgazdasági és ipari piacnyitási vállalásokra vonatkozó álláspontok markáns különbségeinek áthidalását, amely azonban a 2007. júniusi Potsdamban lezajlott találkozón kudarcba fulladt. 2007. második felében a mezıgazdasági és ipari termékek piacra jutásával foglalkozó tárgyaló csoportok elnökeinek írásos tervezetei alapján Genfben intenzív egyeztetések folytak. Érdemi elırelépést csupán a mezıgazdasági tárgyalások hoztak, a többi területen (ipari termékek, szolgáltatáskereskedelem, szabályok, stb.) továbbra is fennmaradt a lemaradás. A feltörekvı fejlıdı országok továbbra is elzárkóznak az ipari vámjaik érdemi csökkentésétıl és attól, hogy szolgáltatási piacaikon liberalizációs lépéseket tegyenek, valamint az USA is elzárkózott a számára érzékeny kérdésekben az elırehaladástól (hatékony szabályozás az élelmiszersegélyezésre és exporthitelezésre). A tárgyalások 2008-ban folytatódnak. Az EU 2007 során is nagy figyelmet szentelt a kelet- és délkelet-európai országok WTO csatlakozási tárgyalásaira. Magyarország és az EU egésze számára is kiemelt fontosságúak Ukrajna és Oroszország csatlakozási tárgyalásai. Ukrajnával 2007-ben az Európai Unió folytatta tárgyalásait a csatlakozást hátráltató vitás kérdések lezárása érdekében, amelynek eredményeképp az év végére sikeresen elhárult a csatlakozás utolsó akadálya (exportvámok) is. 2007-ben Oroszország csatlakozási folyamata is végsı fázisba került. Az EU külsı versenyképességének megerısítését célzó 2006-ban nyilvánosságra hozott programjának megfelelıen 2007-ben bıvítette és továbbfejlesztette a kétoldalú és régiók közötti kereskedelmi megállapodási rendszerét. Folytatódtak a korábban megkezdett szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások a nyugat-balkáni országokkal (Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina) és az Öböl-menti Együttmőködési Tanács országaival (ÖET), míg a Mercosur országaival (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela) folytatott tárgyalások 2007-ben nem hoztak elırelépést. A 2007. márciusi ÁKÜT ülésen elfogadott tárgyalási irányelvek alapján, megkezdıdtek az ASEAN térséggel, Indiával és Dél-Koreával kötendı szabadkereskedelmi tárgyalások, 72
valamint az Andok Közösséggel és a közép-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásai is.
országcsoporttal
kötendı
2007-ben tovább folytatódtak az Európai Unió és a mediterrán országok, valamint Mexikó és Chile közötti szabadkereskedelmi megállapodások egyes szabályozási és piacra jutási elemeinek továbbfejlesztését célzó tárgyalások is. A mediterrán övezet integrációjának elmélyítése és a kereskedelem további liberalizációja tekintetében jelentıs esemény, hogy a 2007. októberi EuroMed kereskedelmi miniszteri találkozó eredményeként, várhatóan a következı év elejétıl megkezdıdnek a bilaterális szolgáltatási és letelepedésrıl szóló tárgyalások Egyiptommal, Marokkóval és Izraellel. Az EU intenzív tárgyalásokat folytatott az afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) országcsoporttal egy új gazdasági partnerségi megállapodás (Economic Partnership Agreement) 2007 végéig történı kialakítása érdekében. A 2007. májusi ÁKÜT ülésen a tagállamok jóváhagyták az ACP-országok részére nyújtandó piacra jutási ajánlatot. Az Unió erıfeszítése ellenére átfogó megállapodást csupán a Karib térséggel sikerült 2007 végéig létrehozni, míg a fennmaradó ACP-országok egy részével szubregionális, illetve bilaterális keretekben interim, kizárólag árukereskedelemre kiterjedı megállapodásokat kötött. 2008-ban folytatódnak a tárgyalások az átfogó megállapodások megkötése érdekében. 2007-ben az EU-Kína kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlesztése érdekében számos magas szintő találkozóra került sor, amelyek középpontjában a kereskedelmi deficit csökkentését célzó törekvések, valamint a kereskedelmet és befektetéseket gátló korlátok (szellemi tulajdon védelme, valutaárfolyam, befektetési korlátok, termékhamisítás stb.) lebontása álltak. A kiegyensúlyozott kínai textil- és ruházati kereskedelem szabályozása érdekében, 2007. októberben megegyezés született 8 termékkategóriára vonatkozó kettıs ellenırzési rendszer alkalmazására, az EU által korábban alkalmazott korlátozások egyidejő megszüntetése mellett. A 2007. áprilisi EU-USA csúcstalálkozón megegyezés született a szabályozási különbségek leépítését és a számos területen szorosabb együttmőködést (szellemi tulajdon védelme stb.) célzó új transzatlanti gazdasági partnerség létrehozásáról. Az új típusú partnerségi megállapodás eredményeképp felállított Transzatlanti Gazdasági Tanács elsı ülésére 2007. novemberben került sor. Az EU csatlakozott az USA és Japán által kezdeményezett, a szellemi tulajdonjogok nemzetközi védelmének erısítését célzó egyezmény (AntiCounterfeiting Trade Agreement) egyeztetéseihez. A lisszaboni stratégiához illeszkedıen 2007-ben az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az EU új piacra jutási stratégiáját, amelynek célja, hogy fellépjen harmadik országok uniós exportot akadályozó gyakorlatával szemben. 2007 elsı felében lezárult a kereskedelmi védelmi intézményrendszer 2006-ban kezdeményezett felülvizsgálatát célzó széles körő konzultáció. Az Európai Bizottság 2007 során azonban nem terjesztett elı jogszabályjavaslatot, tekintettel az e téren megmutatkozó súlyos tagállami ellentétekre. (b) Közös kül- és biztonságpolitika Az elmúlt évben folytatódott az együttmőködés, illetve a párbeszéd az EU és az USA, az EU és stratégiai partnerei között a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése és a globális kérdések 73
megoldásához való közös hozzájárulás érdekében. Az EU közvetlen szomszédságában az Európai Szomszédságpolitika, a Nyugat-Balkán európai integrációs irányának megerısítése és a koszovói konfliktus megoldására tett erıfeszítések álltak a középpontban. Folytatódott az EU aktivitása a világ regionális válságainak kezelésében. Magyarország aktív szerepet játszott a kül- és biztonságpolitika alakításában és erejéhez mérten kivette részét a nemzetközi konfliktusok és válságok kezelésébıl, az EU által indított válságkezelı missziókból is. Figyelmünket a magyar érdekeknek megfelelıen elsısorban térségünkre, a Nyugat-Balkánra és Kelet-Európára összpontosítottuk, de teljesítettük a tagságunkból eredı kötelezettségeket az EU-nak a világ messzibb vidékein vállalt feladataiban is. Támogattuk a Nyugat-Balkán országai EU-hoz történı közelítésének, európai perspektívájuk megerısítésének kiemelt kezelését. A koszovói státuszfolyamat során prioritásként kezeltük az EU egységes álláspontjának elısegítését, a lehetı minél teljesebb konszenzusra és jogi alapra építı, hosszú távú, a térség stabilitását növelı megoldás kialakítását, az EU vezetı szerepvállalását. Szorgalmaztuk az Európai Szomszédságpolitika keleti dimenziójának további megerısítését, az EU-Ukrajna megerısített megállapodás tárgyalásait és Moldova európai közelítését. Támogattuk az EU-USA gazdasági integráció elmélyítését és az EU-USA együttmőködést a nemzetközi politikai és biztonsági kérdések megoldásában. Oroszország irányában egységes, szükség esetén kritikai hangvételő, de elsısorban együttmőködési szándékra épülı EU-politika kialakítását támogattuk. A Nyugat-Balkán európai integrációja Az elmúlt év során is aktívan felléptünk a Nyugat-Balkán országai EU-hoz történı közelítése, európai perspektívájuk megerısítésének érdekében. Egyetértettünk az egyedi kezelés és az egyéni teljesítményen alapuló haladás elvével. Ennek során támogattuk a stabilizációs és társulási folyamat továbbvitelét, a Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) megkötését minden nyugat-balkáni országgal. Legutóbb, 2007. november 7-én a szerb, december 4-én pedig a bosnyák SAA került parafálásra, ezzel a régió valamennyi állama rendelkezik már parafált vagy aláírt SAA-vel. Tovább szorgalmazzuk, hogy a parafált EU-szerb SAA minél hamarabb aláírásra kerüljön. Az aktív magyar diplomácia egyik sikere a 2007. szeptember 18-án a nyugat-balkáni államoknak az EU-val aláírt és 2008 januárjában életbe lépett vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodása. Továbbra is fellépünk a teljes vízumliberalizáció érdekében. A Regionális Partnerség államai kül- és belügyminiszterei pl. 2007. március 26-án közös levélben fordultak Franco Frattinihez, az EB bel- és igazságügyeket felügyelı elnökhelyetteséhez, amelyben vízumliberalizációs menetrend kialakítását sürgették a nyugatbalkáni térség országai számára. A gondolatot mind a Bizottság 2007. november 6-án publikált Bıvítési Stratégiai Dokumentuma tartalmazta, mind a szlovén EU-elnökségi program tovább viszi. Horvátország és Albánia a 2008. áprilisi bukaresti NATO-csúcson meghívást kapott a NATO csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Macedónia esetében is minden bizonnyal ösztönzıleg hatna az integrációs pályára, ha mielıbb meghívást kapna a NATO tagállamai közé. (Macedónia meghívását Görögország Bukarestben megvétózta az ország alkotmányos nevével kapcsolatos macedón-görög vita megoldatlansága miatt.) A kapcsolatok szélesítésének lényeges eszköze az oktatási együttmőködés (Tempus és Erasmus programok), 74
amelynek köszönhetıen a 2007-08-as tanévben újabb 100 térségbeli egyetemistának nyílik lehetısége az Unióban tanulni, és a következı évben ez a szám 500-ra emelkedik majd. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a régió legtöbb országában lelassult a reformfolyamat, s további teendık vannak a megfelelı szintő kormányzás és az állami struktúrák kiépítése terén. Az egész nyugat-balkáni térségre jellemzı, hogy nagyobb etnikai toleranciára van szükség, s javítani kellene a különbözı politikai erık közötti párbeszédet. A legsürgısebb teendık az igazságügyi reform, az adminisztratív kapacitás kiépítése, a korrupció és a szervezett bőnözés elleni harc terén szükségesek. Bár történtek lépések a civil társadalmi szervezıdések támogatása terén, a civil társadalom továbbra is nagyon gyenge. A koszovói státuszfolyamat Az elmúlt év során is folyamatos erıfeszítéseket tettünk a koszovói státuszfolyamattal kapcsolatos egységes európai uniós álláspont kialakulásának elısegítésére, a minden félnek elfogadható, a lehetı legszélesebb konszenzuson és jogi alapon nyugvó, a térség stabilitását erısítı megoldás megtalálására. Hangsúlyoztuk, hogy a rendezésnek egy olyan demokratikus és többnemzetiségő Koszovó létrejöttét kell biztosítania, amely elkötelezett a jogállamiság, valamint a kisebbségek és a kulturális és vallási örökség megırzése mellett. Az Ahtisaari-terv prezentálását követıen a trojka által irányított 120 napos folyamat sem hozott eredményt Pristina és Belgrád álláspontjának közelítésében, sajnálatos módon a felek nem tudtak kölcsönösen elfogadható megoldást találni. Így a decemberi Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁKÜT) és az Európai Tanács (EiT) elismerte, hogy a státusz jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Az EU tagállamai az EiT 2007. decemberi ülésén – Ciprus konstruktív tartózkodásával – közös döntést hoztak egy európai biztonság- és védelempolitikai misszió megindításáról Koszovóban 2008-ban. Magyarország támogatta a döntést és kormányhatározatban rögzítette, hogy tevékenyen, 30 fıs rendıri erıvel részt veszünk a misszióban. Egy második kormányhatározatban ez a létszám megemelésre is került. 2008. február 17-én, vasárnap a pristinai parlament elfogadta a Koszovó függetlenségét kinyilvánító határozatot. A függetlenségi nyilatkozat minden, az EU által fontosnak tartott elemet (Ahtisaari-terv, demokrácia és jogállam tiszteletben tartása, EU-misszió meghívása) tartalmazott. Az EU másnap, a február 18-i ÁKÜT során foglalkozott a koszovói függetlenség kérdésével. A vitában magyar részrıl kiemelten fontosnak tartottuk, hogy EU tanácsi következtetés szülessen. A hosszas viták után elfogadott tanácsi következtetés megfelelıen rugalmas keretet biztosított az egyes tagországok számára az elismeréssel kapcsolatban. A magyar Kormány 2008. március 19-i ülésén hozott döntést Koszovó függetlenségének elismerésérıl. Mindemellett a 2000-es szerbiai rendszerváltás óta Szerbiával kialakult jó kapcsolatainkat is szeretnénk megırizni és megóvni a vajdasági magyarságot bármilyen esetleges negatív hatásoktól. Európai Szomszédságpolitika (ENP) Az Európai Szomszédságpolitika (ENP) megerısítésében 2007 folyamán jelentıs elırelépésre került sor. Bıvült az EU és keleti, valamint mediterrán szomszédjai között az ágazati együttmőködés, számos kezdeményezés elindítására került sor az energia, környezetvédelem, a közlekedés és a migráció területén. Az EU új pénzügyi eszközök felállításáról is határozott a partnerországok reformtörekvései differenciáltabb támogatása végett. Strukturáltabbá vált az EU és a Fekete-tengeri régió közötti kooperáció a Bizottság által javasolt ún. „Fekete-tengeri Szinergia” (Black Sea Synergy) elindításával, amely fı célkitőzése a térségen belüli, illetve a 75
térség és az EU közötti együttmőködés fejlesztése és jobb összefogása. Magyarország kezdettıl fogva határozott támogatásban részesítette mindazon törekvéseket, amelyek az ENP mélyítését és megerısítését célozták, különösen a keleti szomszédok vonatkozásában. A többi visegrádi országgal közösen tett gyakorlati javaslataink (pl. közös V4 politikai nyilatkozat, valamint non-paper az ENP erısítésérıl, közös V4+Moldávia külügyminiszteri nyilatkozat) jórészt beépültek az uniós gondolkodásba. Síkra szálltunk egy hatékonyabb, hitelesebb és kiegyensúlyozottabb ENP mellett. Erıfeszítéseink is hozzájárultak, hogy az EU keleti szomszédjaival fenntartott kapcsolatok 2007-ben sokkal dinamikusabbá váltak. A Bizottság 2007. december 5-én újabb közleményt adott ki az ENP kérdésében, amelyben javaslatokat fogalmaz meg a tagállamok számára is az ENP további megerısítésével kapcsolatban. EU-ukrán kapcsolatok Ukrajnát nemcsak egyik legfontosabb szomszéd partnerünknek, hanem kiemelt partnerországnak tekintjük az ENP-ben is. Az EU-ukrán Akcióterv végrehajtása során 2007 folyamán számos területen sikerült elırelépni, ezek között pozitív értékelést kapott a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése, az energetikai együttmőködés, intenzívvé vált a bel- és igazságügyi és a kül- és biztonságpolitikai kooperáció is. 2007. március 5-én Brüsszelben megkezdıdtek az EU-ukrán Partnerségi és Együttmőködési Megállapodást (PCA) a jövıben felváltó „Megerısített Megállapodás” tárgyalásai, a múlt év során számos sikeres tárgyalási fordulóra került sor. A folyamatnak Ukrajna WTO-csatlakozása további lökést fog adni, mert ezt követıen megkezdıdhet a Megerısített Megállapodás egyik legfontosabb részét alkotó mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozása is. Az EU-val folytatott tárgyalásokra az ukrajnai belpolitikai instabilitás szerencsére nem volt érdemi kihatással. 2007. szeptember 14-én sikeres EU-Ukrajna csúcstalálkozóra került sor és pozitívan értékelte az Unió a szeptember 30-i elırehozott ukrajnai törvényhozási választásokat is. Az EU-ukrán kapcsolatok jövıjét illetıen ugyanakkor változatlanul nincs egyetértés az EU-n belül. A tagállamok többsége Ukrajna közeledését az EU-hoz a tagsági perspektíva megadása nélkül képzeli el. Magyarország az EU azon tagállamai közé tartozik, amelyek mindvégig következetes támogatói voltak az ukrajnai reformfolyamatoknak, szomszédunk európai integrációs törekvéseinek. Szorgalmazzuk, hogy a Megerısített Megállapodás tartalmában társulási jellegő legyen, s tegye lehetıvé a politikai szövetség és a gazdasági integráció nagyfokú elmélyítését. EU-Moldova kapcsolatok Keleti szomszédságpolitikánk második számú prioritása Moldova, amely a magyar külpolitika egyik sikertörténetének tekinthetı. Moldovában az európai útválasztás stratégiája széleskörő támogatottságot kapott mind a kormányzati, mind az ellenzéki erık részérıl. 2007-ben ütemesen folytatódott az EU-Moldova Akcióterv végrehajtása. Moldova 2007. január 1-jétıl eltörölte a beutazó vízumot az EU és néhány más ország állampolgárai számára. 2007 elején vízumkönnyítési tárgyalásokat kezdett az EU-val. A magyar támogatás kézzelfogható tanújele a 2007 áprilisában a chisinaui magyar nagykövetségen megnyitott közös uniós vízumátvevı központ, a magyar tábornok által vezetett határellenırzési misszió (EUBAM) elismerten sikeres tevékenysége, illetve Mizsei Kálmánnak az EU 2007 márciusától hivatalban lévı magyar különleges képviselıjének aktív tevékenysége. 2007 novemberében magyar kezdeményezésre (társszerzıként Ausztriával és Svédországgal) Moldova non-paper készült, amely Unión belüli közös gondolkodást javasol az EU-moldáv kapcsolatok jövıjérıl. A nonpaper emellett egy újfajta szerzıdéses viszony kidolgozását indítványozza az akcióterv
76
meghosszabbításával párhuzamosan. Magyarország rendkívül nagy népszerőségnek örvend mind a moldovai vezetés, mind az állampolgárok körében. EU-Belarusz kapcsolatok 2007 folyamán Minszk az EU-val folytatandó párbeszéd megindítására irányuló pozitív jelzéseket adott, amelyet fıként a Lukasenko rezsimre irányuló orosz gazdasági és politikai nyomás növekedése váltott ki. Elırelépés, hogy a belorusz vezetés hozzájárulását adta az EU minszki képviselete megnyitásához. Az EU továbbra is kész – a megfelelı feltételek teljesítése esetén – érdemben bevonni Belaruszt az Európai Szomszédságpolitikába és magasabb szintre emelni az együttmőködést, de a diktatórikus belorusz vezetéssel kapcsolatos alapvetı problémák változatlanul fennállnak. Magyar részrıl a szakértıi szintő párbeszédet azonnal lehetségesnek tartjuk, a politikai szintő párbeszédhez azonban minimálisan szükséges az összes politikai fogoly szabadon bocsátása. 2008 júniusában tervezzük megnyitni minszki képviseletünket, jelenleg ideiglenes ügyvivı képviseli Magyarországot. A minszki jelenlét megteremtésével a jelenleginél aktívabban be kívánunk kapcsolódni az EU keleti szomszédságpolitikájába. EU-USA együttmőködés Az elmúlt idıszakban sikerült a még az iraki háború kapcsán meggyengült transzatlanti együttmőködésben a bizalom helyreállítása. Magyar részrıl támogattuk az EU-USA gazdasági kapcsolatok további fejlesztését, valamint a transzatlanti politikai együttmőködés erısítését a globális és regionális politikai és biztonsági kérdések megoldásában, kezelésében. Bízunk benne, hogy a legtöbb uniós állampolgárhoz hasonlóan a magyar állampolgárok is minél hamarabb vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba. Az ezt célzó kétoldalú együttmőködés mellett támogattuk az Unió ez irányú törekvéseit is. EU-Oroszország kapcsolatok 2007 folyamán bizonyos megtorpanás, visszaesés volt tapasztalható az EU-Oroszország kapcsolatrendszerben. Oroszország a korábbinál sokkal markánsabban törekszik érdekei érvényesítésére a nemzetközi, és az EU-val fenntartott kapcsolatokban is. Bár egyetértés van a felek között abban, hogy nemzetközi kérdésekben elengedhetetlen az együttmőködés, ugyanakkor számos kérdésben (különös tekintettel Koszovóra) jelentısen eltérnek az álláspontok. A Moszkva és az EU néhány tagállama közötti közvetlen feszültségek (pl. a lengyel termékek orosz embargója, litván olajfinomító mőködésének orosz akadályozása, észt-orosz incidensek, illetve a Litvinyenkó-ügy), valamint az emberi jogi kérdések és a demokratikus intézmények oroszországi fejlıdésének anomáliái miatt a 2007. májusi szamarai, illetve a 2007. októberi mafrai csúcstalálkozó sem hozott elırelépést a kapcsolatokban. A két 2007-es csúcstalálkozó egyik legfıbb eredménye az EU szempontjából, hogy sikerült egységes álláspontot képviselni Moszkva felé, fenntartva az Unió szolidaritását. A csúcstalálkozók csekély kézzelfogható eredménye és nehézségei ellenére jók az EU-orosz gazdasági kapcsolatok, Moszkva a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere az EU-nak. Az energetikai együttmőködésen belül teret nyert a „kölcsönös függıség” elve, egyértelmővé vált, hogy mindenképpen szükséges az átláthatóság és a tervezhetıség, bár egyelıre mindkét oldalt bizalmatlanság jellemez, kölcsönösen úgy gondolják, hogy a másik politikai eszközként használja fel az energiapolitikát. A Gazprom továbbra is arra törekszik, hogy minél nagyobb 77
teret nyerjen az európai piacon, miközben a külföldi befektetıknek folyamatos nehézségekkel kell szembenézniük Oroszországban. Az EU-orosz kapcsolatokban elırelépésnek tekinthetı, hogy 2007. június 1-jével életbe lépett a vízumkönnyítési egyezmény. 2007-ben a vitás kétoldalú ügyek miatt nem volt mód a Partnerségi és Együttmőködési Megállapodást (PCA) felváltó új egyezmény tárgyalásainak megkezdésére. Ez a helyzet nemcsak az EU-orosz kapcsolatokra nézve hátrányos, de a vitás kétoldalú ügyek megoldását is negatívan befolyásolja. Az EU érdeke, hogy Oroszországot minél több jogilag kötelezı dokumentummal kössük magunkhoz. Magyar részrıl mindig kiálltunk az európai értékek és érdekek érvényesítése mellett, ugyanakkor felhívtuk a figyelmet az érzelmi alapú politizálás veszélyére, az EU-orosz kapcsolatok fejlesztésének stratégiai jelentıségére. Szorgalmaztuk az új EU-orosz együttmőködési megállapodásról szóló tárgyalások mielıbbi megkezdését. Továbbra is fellépünk egy egységes és pragmatikus uniós Oroszország-politika kialakítása mellett. Bár a közeljövıben nem várunk látványos elırelépési lehetıséget, bízunk benne, hogy megmarad az igény a bizalmatlanság feloldására. Egy kiszámítható politikát folytató, együttmőködésre kész Oroszország az egész nemzetközi közösség elemi érdeke. Oroszország változatlanul meghatározó, megkerülhetetlen politikai tényezı Európában, így a stratégiai partnerségnek nincs alternatívája Moszkva számára sem. Magyar részrıl minden olyan kérdésben folytatni kívánjuk a politikai párbeszédet, amely az utóbbi idıben feszültséget váltott ki a partnerek között. Közép-Ázsia Közép-Ázsia jelentıs nyersanyagkészletei, találkozva az EU energiabeszerzési forrásai diverzifikálásának igényével, megnövelték Közép-Ázsia jelentıségét, de a térség növekvı fontossága még nem áll arányban az Unió tényleges jelenlétével és befolyásával. Az EU állam- és kormányfıi ezért 2007 júniusában elfogadták az EU Közép-Ázsia Stratégiáját, amely az EU jelenlegi, illetve tervezett térségbeli tevékenységét összefoglaló dokumentum. Egyik központi kérdés, hogy az EU miként tudja érvényesíteni az emberi jogok és a jogállamiság követelményeit úgy, hogy az ne menjen az együttmőködés rovására. Mindez 2007-ben különösen az Üzbegisztánnal szembeni uniós szankciók enyhítése, illetve az új türkmén vezetés irányába tett EU-kezdeményezések kapcsán merült fel. Erısödött az igény ez egyes közép-ázsiai országok egyedi kezelésére. Magyar részrıl egyetértünk azzal, hogy az egyedi megközelítés kerül elıtérbe a Közép-Ázsia Stratégia végrehajtása során. Az együttmőködés kiemelt területeként kívánjuk kezelni az energetikai, energiapolitikai együttmőködést. (c) Európai biztonság- és védelempolitika A közös kül- és biztonságpolitika integráns részét képezı, annak gyakorlati megvalósulását jelentı európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) továbbra is az integráció egyik legdinamikusabb területe. 2007-ben, különösen a portugál elnökség idején erısödött az EU átfogó eszközrendszerére – a katonai és polgári válságkezelı elemek mellett a humanitárius, fejlesztéspolitikai és gazdaságpolitikai elemekre egyaránt – épülı külsı szerepvállalás is. A fejlesztés- és a biztonságpolitikai eszközök összehangolására irányuló közös gondolkodás szempontjából kiemelkedı jelentıségő, hogy a portugál elnökség alatt elsı alkalommal rendeztek a fejlesztési és védelmi miniszterek együttes ülést. Ugyanakkor a tagállamok által 78
politikai szinten elhatározott ambíciók és a ténylegesen az Unió rendelkezésére bocsátott válságkezelési képességek közötti sokszor igen mély szakadék még mindig sokszor gátolja a hatékony nemzetközi fellépést. A tagállamok érdekei és elképzelései sokszor eltérıek az EBVP fejlıdési irányát és sebességét illetıen. Utóbbi probléma a 2007 júniusában beindított afganisztáni uniós rendıri mővelet, illetve a Sarkozy francia elnök javaslatán alapuló csádi/közép afrikai köztársaságbeli EU-mővelet elıkészítése kapcsán merült fel igen élesen. 2008-ban mérföldkı lesz nemcsak a mintegy 4000 fıs csádi katonai mővelet, hanem a küszöbön álló koszovói rendıri/jogállamisági misszió, amely az EU polgári válságkezelési történetének legnagyobb és legkomplexebb szerepvállalása lesz. Az EBVP mőveleti fellépése 2007 folyamán tovább diverzifikálódott: ez az újonnan indított és tervezett mőveletek számának növekedésében, és az általuk ellátandó feladatok skálájának szélesedésében, földrajzi hatókörükben is tetten érhetı. Az új francia adminisztráció felállásával és a portugál elnökséggel az EBVP célterületei közül a korábbiaknál is nagyobb hangsúly helyezıdött az afrikai kontinensre. Az Európai Tanács 2007. decemberi ülése elindította az Európai Biztonsági Stratégia 2008 decemberéig tartó felülvizsgálati folyamatát. A felülvizsgálatnak nem célja a stratégiai dokumentum teljes átírása, csupán annak „kiigazítása”, a 2003. decemberi elfogadás óta eltelt idıszakban felmerült új biztonságpolitikai kihívások (pl. migráció, energiabiztonság) megfelelı tükröztetése. Magyar részrıl az EU nemzetközi szerepvállalásaiban prioritásnak tartottuk és tartjuk az európai szerepvállalásokat, támogatjuk azonban az EU szerepvállalását a világ regionális konfliktusainak kezelésében is. Ezekhez erınkhöz mérten járulunk hozzá. Az Európán kívüli nemzetközi és EU-mőveletek közül a magyar hozzájárulás Afganisztánban a legjelentısebb. A polgári és katonai válságkezelı képességek fejlesztése 2007. január 1-jétıl az EU-harccsoportok elérték teljes mőveleti képességüket: féléves rotációban két-két gyorsreagáló harccsoport áll rendelkezésre potenciális katonai válságkezelı mőveletek végrehajtására, bevetésükre mindeddig nem került sor. Az olasz-magyar-szlovén harccsoport 2007 második félévében állt bevetési készenlétben. A polgári és a katonai válságkezelési képességek fejlesztése egymással párhuzamosan zajlik a polgári és a katonai fı célkitőzéseknek (Headline Goals 2010) megfelelıen. 2007 novemberében a Tanács elfogadta a katonai válságkezelési mőveletekhez szükséges képességekre vonatkozó követelmények és a tagállamok által felajánlott képességek közötti különbségbıl adódó képességhiányokat, az azokból eredı mőveleti kockázatokat bemutató Fejlıdési Katalógust; a polgári válságkezelési képességek 2008-ig szóló fejlesztésének lezárásaként döntést hozott egy új, a minıségi elemekre nagyobb hangsúlyt helyezı, 2010-ig szóló polgári képességfejlesztési keretdokumentumról (Civilian Headline Goal 2010); és döntött az EU Katonai Törzsének megerısítésérıl. Az utóbbi döntéssel elkerülhetıvé vált a NATO Európai Fıparancsnokságán belül rendelkezésre álló stratégiai elıtervezı képességek EU által történı duplikálása. 2007. január 1-jétıl az EU vezetés-irányítási képességei is bıvültek: az EU Mőveleti Központ elérte teljes mőveleti képességét, s immár – az EU által igénybe vehetı hét mőveleti központ egyikeként – alkalmas nemcsak katonai, hanem összetett (civil-katonai) mőveletek vezetésére is (bár alkalmazására eddig még nem került sor). A polgári válságkezelı mőveletek tervezése és menedzselése terén jelentıs képesség- és hatékonyságnövekedést eredményezett a Tanács Fıtitkársága vonatkozó részlegének 2007-es átalakítása, amelynek eredményeként létrejött a
79
polgári mőveleteket tervezı és irányító igazgatóság. Az új struktúra elsı nagy tesztjét az EU koszovói rendıri/jogállamisági mőveletének tervezése és megindítása jelenti. Hazánk 2007. július 1-jén csatlakozott az Európai Védelmi Ügynökség keretében mőködı védelmi beszerzési rezsimhez, amelynek célja magasabb szintő együttmőködés kialakítása az EU tagállamai között a védelmi beszerzések terén, a jelen pillanatban meglehetısen fragmentált európai védelmi beszerzési piaci helyzet fokozatos felszámolása érdekében. Polgári és katonai válságkezelı mőveletek A Nyugat-Balkán továbbra is az EBVP legfontosabb mőveleti területe. A biztonsági környezet javulása nyomán az EU 2007 tavaszán jelentısen átstrukturálta 6000 fıs boszniahercegovinai katonai erejét. A 2500 fısre csökkent mőveletben hazánk egy századnyi katonai erıvel (közel 150 fı) jelentıs hozzájárulónak tekinthetı. A mővelet integrált rendıri egységében ezen felül öt magyar rendır teljesít szolgálatot, míg a 2009. december 31-ig meghosszabbított mandátummal mőködı, közel 200 fıs uniós rendıri mőveletben három, kulcsbeosztást betöltı rendırrel veszünk részt. Polgári válságkezelési oldalon az EBVP elıtt álló legnagyobb kihívást a mintegy 2000 fısre tervezett koszovói rendıri/jogállamisági mővelet elıkészítése és beindítása jelenti. A misszió az igazságszolgáltatás, rendvédelem, vámügyek és a polgári közigazgatás területén fog tevékenykedni. Hazánk érdemi szerepvállalást tervez a mőveletben több tucat rendırrel, valamint büntetés-végrehajtási és jogi szakértıkkel, továbbá vám- és pénzügyırökkel. Az elıkészítés alatt álló mővelet 21 kulcsbeosztása közül hazánk elnyerte a „Strengthening and Monitoring” rendıri részleg vezetıi helyét. A 2009. június 30-ig meghosszabbított mandátummal mőködı EUJUST LEX misszió célja vezetı beosztásban lévı iraki jogi és büntetés-végrehajtási szakemberek uniós tagállamokban történı képzése. 2007. június 1-jétıl egy magyar büntetés-végrehajtási szakértıt delegáltunk a misszió brüsszeli koordinációs irodájába, és év végén egy újabb magyar büntetés-végrehajtási szakértı kapott beosztást ugyanott. A misszió keretében 2007 ıszén két iraki büntetésvégrehajtási szakértı magyarországi képzésére is sor került. 2007 folyamán elıadókat biztosítottunk a Franciaország és Olaszország által szervezett tanfolyamokhoz is. A palesztin területeken mőködı missziók közül a palesztin rendırség erısítését célzó uniós misszió, az EUPOL COPPS 2007-ben kevés komoly eredményt tudott felmutatni, amelyhez hozzájárultak a misszió akkreditálása körüli nehézségek is. Hazánk e misszió munkájában egyelıre nem vesz részt, de 2007 végén egy vámszakértıt delegáltunk az EU rafahi határtámogató mőveletébe. Az EU szakértıi támogatását 2007 júliusától a kongói biztonsági szektor egészére kiterjesztette (a védelmi területen mőködı EUSEC RD Congo mellett az EUPOL RD Congo mővelet a rendıri, igazságügyi szektor reformját célozza meg). Hazánk két katonai szakértıvel vesz részt az EUSEC mőveletben. Az EU Tanácsa 2007 októberében francia kezdeményezésre politikai döntést hozott egy közel 4000 fıs katonai mővelet megindításáról Csádban és a Közép-Afrikai Köztársaságban, az ottani menekülttáborok védelme és a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatásának garantálása érdekében. A mővelet telepítése 2008 februárjában vette kezdetét. Hazánk 3 katonatiszttel vesz részt a mővelet párizsi parancsnokságának munkájában. Az EU 2007 végéig jelentıs pénzügyi és szakértıi támogatást nyújtott az Afrikai Unió (AU) szudáni mőveletéhez (AMIS), 2007-ben ennek ellenére is állandósultak az AMIS logisztikai és pénzügyi nehézségei. 2008 januárjától ezért a missziót egy közös AU-ENSZ mővelet váltotta fel, ezzel megszőnt az AMIS-nak nyújtott 80
uniós rendıri és katonai támogatás. A portugál elnökség kiemelt prioritása volt egy, a helyi biztonsági reformot tanácsadói munkával segítı szakértıi misszió küldésének elıkészítése Bissau-Guineába. A 20-25 uniós szakértıvel mőködı misszió megindításáról 2008 februárjában döntött a Tanács, a misszió telepítése megkezdıdött. A német elnökség kiemelt prioritása volt az afganisztáni uniós vezetéső rendıri mővelet (EUPOL Afghanistan) felállítása. A mővelet ugyan még a német elnökség alatt (2007 júniusában) megindult, mőködése azonban kezdettıl komoly logisztikai, biztonsági és személyi nehézségekbe ütközött. A 200 fısre tervezett misszió 2008 márciusában érte el teljes mőveleti képességét. Magyar részrıl öt rendır pályázott sikerrel a mőveletbe. Együttmőködés a nemzetközi szervezetekkel és a stratégiai partnerekkel Az EU-NATO együttmőködés intenzitását a német és a portugál elnökségek erıfeszítései ellenére sem sikerült növelni, és erre a török-ciprusi problémakör megoldásáig nem is látszik igazi esély. Bár a gyakorlati együttmőködés a két szervezet között a közös mőveleti helyszíneken (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Afganisztán) kiválónak mondható, s problémamentes a két szervezet titkársága közötti kapcsolat, valamint a képességfejlesztésrıl folyó párbeszéd is, a politikai együttmőködési keret az utóbbi években meglehetısen kiüresedett. Valós elırelépést hozhatnak Sarkozy francia elnök 2007 ıszi javaslatai az EUNATO kapcsolatok revitalizálására, de átültetésük a gyakorlatba nem kezdıdött meg. A német elnökség komoly eredményeket mondhat magáénak az EU-USA válságkezelési együttmőködés erısítésében. A 2007. áprilisi EU-USA csúcstalálkozón elfogadott politikai és biztonsági nyilatkozat említi a válságkezelési együttmőködést, és azt, hogy a felek egyetértenek a válságok átfogó megközelítésének szükségességével. A kapcsolatok erısítése a portugál elnökség idején elsısorban a gyakorlati együttmőködésben mutatkozott meg (Afganisztán, Koszovó, Afrika). Az USA komoly részvételt tervez a koszovói mőveletben, várhatóan a legnagyobb hozzájáruló lesz a mőveletbe meghívott harmadik országok közül. A német elnökség kiemelt prioritása volt a 2003. évi EU-ENSZ válságkezelési nyilatkozaton alapuló megállapodás elfogadása, amely a két szervezet titkársága közötti munkakapcsolatot egészíti ki egy, a tagállamok politikai kontrollját biztosító kerettel. 2007. március 19-21. között Berlinben az EU-ENSZ együttmőködésének válságkezelésre vonatkozó katonai aspektusairól szóló szemináriumra került sor, melyen az EUFOR Kongó tapasztalatai szerepeltek napirenden. A portugál elnökség is folytatni kívánta a stratégiai partnerség fejlesztését, és a német elnökség által készített dokumentum gyakorlatba ültetésérıl készített tanulmányt. A válságkezelı mőveleteket illetı EU-ENSZ együttmőködés fejlıdése 2007 folyamán töretlen volt Afrikában, Afganisztánban, és a koszovói EBVP-misszió elıkészítése kapcsán is. Az Évorában megrendezett informális EU védelemi miniszteri ülésen – az 5+5-ös együttmőködés alapján – elsı alkalommal vett részt öt dél-mediterrán partner: Algéria, Marokkó, Líbia, Mauritánia és Tunézia. Szlovénia és Franciaország jelezte, hogy elnökségük idején kiemelt hangsúlyt helyeznek a régióra. Az EU és Afrika közötti kapcsolatok új, magasabb szintre helyezése jegyében került sor az Európai Unió és az Afrikai Unió tagállamai részvételével 2007. december 08-09-én a két szervezet második csúcstalálkozójára, ahol elfogadták a közös EU-Afrika Stratégiát, a Cselekvési Tervet és a Politikai Nyilatkozatot. A Stratégia az EU és az AU 81
együttmőködésének különbözı szintjeit irányozza elı és meghatározza annak intézményi kereteit. Az AU melletti fokozott európai uniós jelenlét biztosításának elsı lépéseként az EU történetében elıször – mintegy az Európai Külügyi Szolgálat elıfutáraként, bár azt hangsúlyozottan nem prejudikálva – állandó képviseletet létesítenek egy nemzetközi szervezet, az Afrikai Unió mellett. A képviselet személyzetének kiválasztása folyamatban van, az EUSR munkáját közvetlenül segítı apparátusba magyar részrıl is van pályázó. (d) Terrorizmus elleni fellépés külkapcsolati vetületei Az elmúlt egy évben a terrorellenes fellépés fı hangsúlya Pakisztán mellett egyre erıteljesebben a Maghreb-térségre tevıdött át. A Maghrebet illetıen a korábbi GSPC-nek (Ima és Harc Szalafista Csoport) az Al-Kaidához történı csatlakozása két jelentıs következménnyel járt. A GSPC-vel egyfelıl az Al-Kaida egy olyan „franchise-rendszert” olvasztott magába, amely nemcsak Észak-Afrikában, hanem Franciaországban és Spanyolországban is jelentıs bázissal rendelkezik, másrészt az egyik leggazdagabb támogatói réteggel bíró csoport csatlakozott az Al-Kaidához. A Maghreb mellett a terrorizmus elleni fellépés fókuszában – fıleg brit és holland kérésre – Pakisztán áll. A meggyengült szerkezető állam törzsi területein, Wazirisztánban, Balukisztánban az Al-Kaida mellett több olyan szélsıséges iszlámista szervezet is aktív, amelyek az Al-Kaida ernyıje alá tartoznak. A törzsi területek felett az államhatalom gyakorlatilag semmilyen ellenırzést nem gyakorol, több terrorista kiképzıtábor is mőködik, ahonnan Afganisztán területére juttatnak át dzsihádistákat. A terrorizmus belsı „home grown” változatát tekintve Nyugat-Európa fenyegetettsége állandósult. A szélsıséges iszlám térhódítása, a muszlim közösség elszigeteltsége Spanyolországra, Franciaországra, a Benelux-államokra és az Egyesült Királyságra egyaránt jellemzı. A 2007 nyarán Németországban és Ausztriában meghiúsított merényletek, feltárt terrorszervezetek a trend további erısödését mutatják. A schengeni határok megnyitása miatt a közép- és kelet-európai országoknak új típusú kockázatokkal kell szembenézni. A Barcelonai Folyamat keretében folytatott terrorizmus elleni együttmőködés központi témája a kultúrák közötti párbeszéd. Folyamatos az uniós terrorizmus elleni akcióterv, valamint a radikalizálódás és terroristatoborzás elleni cselekvési terv frissítése is. A portugál elnökségi program három témát helyezett középpontba: a radikalizálódás elleni fellépést, a harmadik országok felé indított technikai segítségnyújtási programokat, valamint a terrorizmus és az energiabiztonság összefüggéseit. A radikalizálódás elleni fellépés keretében az elnökség szándéka az volt, hogy azon kisebb európai országok problémái kerüljenek középpontba, ahol számottevı iszlám közösség nincs, azonban a schengeni határok megnyitása miatt új típusú kockázatokat kell felmérni, azokkal szembenézni. Ezen a területen nem történt lényegi elırelépés. A harmadik országokkal kapcsolatos tevékenységét illetıen az EU jelenleg elsısorban Marokkóra, Algériára, Oroszország észak-kaukázusi területére, valamint a palesztin helyzetre, a palesztin területeken aktív fegyveres csoportokra koncentrál. Algéria nemcsak politikai szempontból, hanem az energiabiztonság kérdésével összefüggésben is napirenden szerepelt az elnökségi idıszakban. A technikai segítségnyújtási programokkal összefüggésben az elnökség célja az volt, hogy egyfajta mérleget vonjon a két évvel ezelıtt megkezdett marokkói és algériai programok eredményeirıl. Ehhez a két országgal folytatott együttmőködésen túl, a regionális szervezetek (az algíri CAERT, a dzsakartai JCLEC) támogatásával kapcsolatos tapasztalatok szolgáltathatnak alapot, de ismételten elıkerül a finanszírozás kérdése (Stabilitási Eszköz) is.
82
(e) Nemzetközi fejlesztési együttmőködés Az Európai Közösségek és az Unió tagállamai a világ legnagyobb volumenő fejlesztési segélyeket nyújtó donorközössége, így az egyik legfontosabb feladat a segélyhatékonyság javítása. Ezt szolgálja a Tanács által 2007 májusában elfogadott ún. EU Donor-koordinációs Magatartási Kódex. A kódex kidolgozásának egyik célja, hogy a tagállamok, illetve az Európai Bizottság hatékonyabbá tegyék, jobban összehangolják nemzetközi fejlesztési tevékenységüket. A kódex másik fontos, célzott funkciója az volt, hogy különbözı konstrukciók intézményesítése révén lehetıséget teremtsen az új, illetve kisebb nemzetközi fejlesztési (NEFE) költségvetéső donorországok, így Magyarország számára is arra, hogy egy-egy NEFE részterületen, ágazatban vezetı donorként elismerést vívjon ki magának. Magyarország aktívan részt vett a kódex kidolgozásában. A német elnökség sikeresen mozdította elı a kereskedelmet célzó támogatási stratégiát, azaz az „Aid for Trade” Stratégiát (AfT) is. Az AfT célja a fejlıdı országok, mindenekelıtt a legkevésbé fejlett országok támogatása a kereskedelmi reformok, a világkereskedelmi rendszerhez történı adaptáció érdekében tett erıfeszítéseik során. Az EU 2007 májusában konkrét vállalásokat tett: az Európai Bizottság, valamint az EU tagállamai 2010-ig 2 milliárd euróra növelik az általuk nyújtott kereskedelmi vonatkozású támogatást (1 milliárd euró a tagállamokat, 1 milliárd pedig a Bizottságot terheli). Ebbıl legalább 600 millió euró közös tagállami kötelezettségvállalás teljesítése 2008-ig esedékes, az 1 milliárd eurós szintet pedig 2010-re kell elérniük a tagállamoknak. Az összeg teljesítésébıl arányosan Magyarországnak is részt kell vállalnia, a tagállamok közötti felosztásról azonban még nem született megállapodás. Az AfT célú hozzájárulásokat a Külügyminisztérium a 2008. évi NEFE elıirányzatba kiadásként betervezte. A számítások alapját az Európai Fejlesztési Alapba történı magyar befizetés 0,55 %-os kialkudott kulcsa képezte. Az EU-nak emellett hatékonyan kell alkalmaznia az ún. Integrált Keretet, a legkevésbé fejlett országok kereskedelmi képességeinek fejlesztésére 1997-ben létrehozott eszközt. Ennek jegyében svéd kezdeményezésre 2007 szeptemberében felajánlási konferenciát rendeztek a legkevésbé fejlett országok kereskedelmi kapacitásainak fejlesztésére. A konferencián 39 ország, továbbá az Európai Bizottság és 11 nemzetközi szervezet képviselıje vett részt. 19 ország és az Európai Bizottság képviselıi tettek vállalásokat, összesen 170 millió USD értékben. Az új tagállamok közül mindössze Magyarország és Észtország jelezte, hogy hozzájárul az alaphoz (a befizetés összege a 2008. évi költségvetés ismeretében válik véglegessé). A portugál elnökség alatt az Unió fejlesztési politikájában megmaradt az erıteljes Afrika felé fordulás. Az elnökség egyik legfontosabb eredménye a Lisszabonban 2007 decemberében tartott EU-Afrika csúcs, ahol elfogadták az Afrikával közösen kidolgozott új Közös Afrika Stratégiát, ami komoly pénzügyi kötelezettségekkel jár, és Magyarország NEFE politikájának irányaira is hatással lesz. Szintén elfogadásra kerültek 31 ország vonatkozásában a 2008-2012-es idıszakra vonatkozó országstratégiák, ezzel lezárva a 10. EDF (European Development Fund, Európai Fejlesztési Alap) programozását. A portugál elnökség alatt sikerült lezárni a 10. EDF hatálybalépéséhez szükséges pénzügyi rendelet vitáját. Az új tagállamok elıreláthatólag csak 2011-ben fizetnek majd az Alapba, ugyanis még nem került elköltésre a 9. Alapban lévı teljes összeg, ezért a befizetések számfejtése még annak szabályai szerint történik. 2007-ben kiemelt törekvés volt az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) országok kapcsolatrendszerét meghatározó, átfogó partnerségi megállapodás – a Cotonou-i Megállapodás – kedvezményes kereskedelmi rendelkezéseit 2008. január 1-jétıl felváltó 83
regionális Gazdasági Partnerségi Megállapodások (Economic Partnership Agreements, EPAk) megkötése. A hat ACP-régió közül 2007. december 31-ig csak a karibi térséggel sikerült megállapodni egy WTO-konform, teljes körő – árukereskedelmet, beruházásokat, szolgáltatáskereskedelmet, tıkeáramlást, fejlesztési támogatásokat magába foglaló – Gazdasági Partnerségi Megállapodás aláírásáról. Az Európai Bizottság 2007. november 7-9. között Lisszabonban tartotta az immár hagyományossá váló Európai Fejlesztési Napokat (European Development Days - EDD). A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet az Unió fejlesztési politikájára, annak célkitőzéseire és eredményeire. A 2007. évi rendezvény központi témája a klímaváltozás és annak a fejlesztéspolitikára gyakorolt hatása volt. Az eseményen az Európai Unió intézményei és tagállamai mellett több nemzetközi szervezet és NGO is részt vett. A lisszaboni rendezvény ún. Fejlesztési Falujában a Külügyminisztérium standot mőködtetett, ahol Magyarország nemzetközi fejlesztési politikáját, valamint a klímaváltozással és az adaptációval kapcsolatos tudományos és innovációs projekteket és azok eredményeit bemutató nemzeti rendezvényt tartott, illetve kiadványokat kínált az érdeklıdıknek. A standon jelen volt több hazai civil szervezet képviselıje is. Az EU az elmúlt tíz év során, a tagországokkal együtt a legfıbb globális humanitárius donorrá vált. Ez a tény, illetve a nemzetközi válaszadási képesség megkérdıjelezése a cunami után, globális szinten vetette fel a humanitárius segélytevékenység felülvizsgálatát. Az ENSZ humanitárius reformját követıen az EU is felülvizsgálta közösségi és tagországi szintő humanitárius tevékenységét és 2007 decemberében elfogadta az „Európai konszenzus a humanitárius segélynyújtásról” címő dokumentumot, amely rögzíti a humanitárius tevékenység sajátosságait, és a humanitárius alapelvek (emberiesség, semlegesség, pártatlanság, függetlenség) betartása miatti különbözıségét a fejlesztési együttmőködéstıl. A konszenzusban foglaltak érvényesítése a magyar humanitárius segítségnyújtásban az elkövetkezı évek feladata lesz.
84