42

2015. április

A fogyasztói árak alakulása 2014-ben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom

VI. évfolyam 42. szám

Összefoglalás..................................................................................................................................................2 1. Európai uniós kitekintés...........................................................................................................................3 2. A fogyasztói árak alakulása Magyarországon........................................................................................6 3. Néhány kiemelt fogyasztási csoport árainak alakulása.......................................................................11 4. A lakosság egyes csoportjai árindexének alakulása.............................................................................15 5. A maginfláció alakulása...........................................................................................................................16

2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapjá

Megjegyzések, jelmagyarázat További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

www.ksh.hu

2


Összefoglalás 2014-ben a fogyasztói árak az előző évhez viszonyítva átlagosan 0,2%-kal csökkentek, szemben a 2013. évi 1,7%-os növekedéssel. (Éves szinten az árak ezt megelőzően utoljára 1968-ban mérséklődtek, akkor átlagosan 0,3%-kal.) 1. ábra

A fogyasztóiár-index alakulása (előző év = 100) % 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95

1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 2011 2014

A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások kivételével valamennyi fogyasztási főcsoportban csökkentek az árak, a háztartási energiahordozók ára a 2013. évinél is nagyobb mértékben. Az átlaghoz képest jelentős volt az árcsökkenés a ruházkodási cikkek esetében is (0,7%). A tartós fogyasztási cikkek körében viszont az ármérséklődés a korábbi éveknél visszafogottabb, a 2013. évi 1,9%-kal szemben 2014-ben átlagosan 0,5%-os volt. Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) szintén kevesebbet kellett fizetni (0,5%-kal), erre ennél a csoportnál 1968 óta nem volt példa. Az élelmiszerek áralakulását is hasonló folyamatok jellemezték, a 2013. évi 2,8%-os áremelkedést követően 2014-ben 0,4%-kal mérséklődtek az árak, ilyen szintén 1968-ban volt legutóbb. Az előző évhez hasonlóan 2014-ben is a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben, 6,2%-kal, azonban 2012 óta lassult a drágulás üteme. A szolgáltatások esetében is lassult az áremelkedés üteme, a 2013. évi 3,6%-ról 2014-ben 1,8%-ra. 1. tábla

A fogyasztóiár-index alakulása (előző év = 100) Megnevezés Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen

www.ksh.hu

2010 103,2 108,2 99,6 100,2 106,3 108,8 104,3 104,9

2011 106,6 100,5 102,9 98,6 105,7 106,2 102,2 103,9

2012 105,9 112,7 102,6 98,8 106,2 107,2 104,2 105,7

2013 102,8 110,9 99,6 98,1 91,5 100,5 103,6 101,7

(%) 2014 99,6 106,2 99,3 99,5 88,3 99,5 101,8 99,8

3


1. Európai uniós kitekintés A harmonizált fogyasztóiár-index1) alakulását az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) adatai alapján vizsgálva az látható, hogy az Európai Unió 28 tagállamának éves átlagos fogyasztóiár-növekedése a 2013. évi 1,5%-ról 2014-ben 0,6%-ra csökkent. Az árszínvonal-növekedés ilyen alacsony szinten még nem volt az unióban. 2014-ben a tagállamok többségénél erőteljesen lassult az éves áremelkedés üteme. Nagymértékben esett az infláció Észtországban (3,2%-ról 0,5%-ra), Hollandiában (2,6%-ról 0,3%-ra), Horvátországban (2,3%-ról 0,2%-ra), illetve Romániában (3,2%-ról 1,4%-ra). Hazánkban szintén jelentősen, a 2013. évi 0,7%-ról 2014-ben 0,0%-ra apadt az éves átlagos fogyasztóiár-változás a harmonizált módszertan szerint. Több tagállamban is árcsökkenés váltotta a 2013. évi drágulást. Más országok mellett Bulgáriában a 2013. évi 0,4%-os áremelkedés után 2014-ben 1,6%-kal csökkentek az árak, Szlovákiában pedig az 1,5%os drágulást 2014-ben 0,1%-os mérséklődés követte. 2013-ban Észtországban és Romániában mérték a legnagyobb áremelkedést az Európai Unión belül. 2014-ben az Egyesült Királyság és Ausztria állt az élen, 1,5%-os éves átlagos árnövekedéssel. Emellett Romániában, Finnországban, Németországban és Máltán is átlag feletti volt a drágulás. Görögországban a gazdasági válság nyomán bekövetkezett csökkenő fogyasztás hatása 2014-ben is érezhető volt az árakban: tovább mélyült a defláció, egy év alatt átlagosan 1,4%-kal mérséklődtek az árak. Legutóbb 2010-ben, Írországban és Lettországban zajlott le hasonló folyamat, akkor 1,6, illetve 1,2%-kal csökkentek az árak. 2014-ben kizárólag Lettországban gyorsult az infláció, egy év alatt 0,7%-ra. Az Európai Unió és tagállamainak éves harmonizált fogyasztóiár-változása, 2014 (az előző évhez képest) -1,6

Bulgária Görögország Ciprus Portugália Spanyolország Szlovákia Magyarország Lengyelország Svédország Litvánia Olaszország Horvátország Írország Dánia Hollandia Csehország Szlovénia Belgium Észtország Franciaország Lettország Luxembourg Málta Németország Finnország Románia Ausztria Egyesült Királyság -2

-1,4

EU-28 átlaga: 0,6%

-0,3 -0,2 -0,2 -0,1

-1

2. ábra

0,0 0,1 0,2 0,2 0,2 0,2 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4

0

0,5 0,5 0,6 0,7 0,7 0,8 0,8

1

1,2

1,4 1,5 1,5 2 %

Forrás: Eurostat. 1)

A harmonizált fogyasztóiár-index számításának célja, hogy biztosítsa a nemzetközi összehasonlítást az Európai Unió tagországaiban. Számítása a hazai fogyasztóiár-index alapján történik, azonban a két mutató között módszertani eltérések vannak. A harmonizált fogyasztóiár-index számításához használt súlyok a hazai lakosság fogyasztása mellett az idelátogató külföldiek fogyasztását is tartalmazzák, emellett 2005. januártól a szolgáltatások árai abban a hónapban kerülnek a harmonizált árindexbe, amikor a szolgáltatás igénybevétele megkezdődhet. További különbség, hogy a harmonizált árindex nem tartalmazza a szerencsejátékok áralakulását.

www.ksh.hu

4


A fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján 2014-ben a legnagyobb mértékben, 3,2%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak az EU-ban, ez 1,1 százalékponttal alacsonyabb a 2013. évi adatnál. A korábbi évnél kisebb mértékben, de 2014-ben is átlag felett nőttek az oktatással összefüggő (3,0%), valamint a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos árak (1,7%). Az egészségügyi kiadásokra 1,1%-kal többet kellett fordítani. (2013-ban az áremelkedés mértéke ennél jóval alacsonyabb volt: 0,4%.) Ugyanakkor a lakásszolgáltatások és háztartási energia ára 2014-ben kisebb mértékben (1,0%-kal) emelkedett, mint az azt megelőző évben. Ezen belül az elektromos energia 1,3%-kal drágult, mialatt a hőszolgáltatásért 0,3, a gázért 0,6%-kal kevesebbet kellett fizetni. 2013-ban a villamos energia ára 4,9, a hőszolgáltatás 2,4, a gáz átlagosan 2,2%-kal emelkedett az Európai Unióban. Szemben a 2013. évi, átlagot meghaladó 2,6%-os drágulással, az élelmiszerek és alkoholmentes italok csoportjában 2014-ben kismértékben csökkentek az árak, összességében 0,2%-kal. A közlekedéssel összefüggő árak a 2013. évi enyhébb áremelkedést követően 2014-ben alig érzékelhetően csökkentek (0,1%-kal), ezen belül azonban a járműüzemanyagokért 3,3%-kal kellett kevesebbet fizetni. A fogyasztói árak változása az Európai Unióban az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása alapján (az előző évhez képest) -0,2

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

3. ábra

2,6 3,2

Szeszes italok, dohányáruk

4,3

0,2 0,3

Ruházat és lábbeli Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

1,0

Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás

0,2 0,7

Egészségügy

0,4 - 0,1

Közlekedés Távközlés -3,1

2,3

1,1

0,4

-2,0

EU-28 átlag, 2014: 0,6%

0,3 1,0

Szabadidő és kultúra

3,0

Oktatás 1,7

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 0,7

Egyéb termékek és szolgáltatások -4

-3

-2

-1

2014

0

6,2

2,3

1,5

1 2013

2

3

4

5

6

7 %

EU-28 átlag, 2014

Forrás: Eurostat.

A távközlés esetében továbbra is csökkentek az árak (2,0%), azonban a 2013. évinél kisebb mértékben.

www.ksh.hu

5


Átlagárak Európán belül Bár az Eurostat alapvetően a fogyasztóiár-színvonal változásával kapcsolatos adatokat tesz közzé, az utóbbi években egy kísérleti projekt2) keretén belül a tagállamokkal együttműködve vizsgálja az átlagárak alakulását, euróra átszámítva, meghatározott termék-, illetve szolgáltatáskörben. A projekt egyik általános célja a különböző termékpiacok működésének részletes elemzését lehetővé tévő módszerek kidolgozása, felülvizsgálata, illetve egy olyan adatbázis létrehozása, publikálása, ami lehetővé teszi bizonyos alapvető, minden tagállamban megtalálható termékek, szolgáltatások árainak térbeli és időbeli összehasonlítását egy közösen kidolgozott módszertan, termékleírás alapján. A projektbe jelenleg 198 termék és szolgáltatás megfigyelése szerepel, ezen belül az élelmiszerek, az alkoholmentes italok, a szeszes italok, a ruházati cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások egy szűk köre egyaránt megtalálható. Az Eurostat által kiválasztott termékeket konkrét paraméterek alapján határozták meg, elsősorban az összehasonlíthatóság érdekében: például tojás, „A” osztály, „L” méret, 6–12 darabos kiszerelésben. Azonban a tagállamok egy részében, többek között hazánkban is a fogyasztóiár-összeírás bizonyos termékeknél kevésbé részletesen határozza meg a megfigyelt termékek paramétereit. A projekt kísérleti eredményei tehát csak korlátozott összehasonlítást tesznek lehetővé, tekintve, hogy a módszertan folyamatos fejlesztés alatt áll, illetve bizonyos tagállamok nem járultak hozzá adataik közzétételéhez. Az első, éves adatokat tartalmazó kiadvány a 2012. évről 2013. novemberben jelent meg,3) a 2013. évi adatokról készített összefoglalót 2014 októberében publikálta az Eurostat. 2. tábla

Az egyes élelmiszerek éves átlagára néhány európai uniós tagállamban

(euró) Búzaliszt

a)

Megnevezés Ausztria Bulgária Csehország Egyesült Királyságe) Hollandia Horvátország Lengyelország g) Lettország Luxemburg Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia e)

2012. 1,07 0,54 0,46 0,94 1,34f) 0,73 0,55 0,76 0,94 0,57 0,68 0,48 0,87

2013. 1,08 0,56 0,51 0,93f) 0,50 0,75 0,58 0,84 1,03 0,56 0,74 0,50 0,87

Fehér kenyér

b)

2012. 5,18 0,71f) 0,91f) 1,96 1,28 1,59 1,05f) 1,66 3,74 0,99f) 0,98 .. 1,83

2013. 5,36 0,72f) 0,89f) 2,05 1,68 1,64 1,07f) 1,68 3,88 0,95f) 1,00f) .. 1,85

Bontott csirke 2012. 4,87 2,56 2,49 3,88 4,42 3,19f) 1,86 2,52 6,09 2,70 2,36 2,61 3,93

c)

2013. 5,21 2,68 2,66 3,93f) 4,74 3,34f) 1,80 2,55 5,80 2,71 2,65 2,71 4,06

Tej 2012. 0,98 0,97 0,76 0,73f) 0,88 0,76 0,61 0,96 1,28 0,80 1,01 0,88 0,85

d)

2013. 1,03 1,00 0,83 0,73f) 0,91 0,82 0,63 0,99 1,33 0,79 1,06 0,90 0,85

Búzaliszt: megfigyelése 750–1000 g, átszámított ára: 1 kg-ra. Fehér kenyér: búza, fehér liszt, megfigyelése 400–800 g, átszámított ára 1 kg-ra. c) Bontott csirke: friss, fej és láb nélkül, 1 kg. d) Tej: megfigyelése 2,8–4% zsírtartalom 0,8-1,5 liter, átszámított ára: 1 liter. e) 2012-ben júniusi adat. f) A termékleírástól kissé eltérő megfigyelési mennyiség, összetétel. g) 2012-ben júniusi adat, 2013-ban éves átlag. Forrás: Eurostat. a)

b)

2)

A projekt (Prices data for Market Monitoring – Detailed Average Prices project) angol nyelvű leírása, illetve az eddig megjelent kiadványok hozzáférhetőek az Eurostat honlapján, a harmonizált fogyasztóiár-index részeként.

Az Eurostat 2009 óta publikálja átlagárakat tartalmazó kiadványát, azonban 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben az adatok csupán az év egyetlen hónapjára, júniusra vonatkoznak. A 2012., illetve a 2013. évi adatokról készített publikációk a hozzájuk tartozó módszertani információkkal letölthetőek angol nyelven az Eurostat honlapjáról.

3)

www.ksh.hu

6


2. A fogyasztói árak alakulása Magyarországon Az elmúlt évben a fogyasztói árak alakulásában továbbra is meghatározó szerepe volt a hatósági, kormányzati árintézkedéseknek. Ezen belül 2014-ben az újabb rezsicsökkentésnek, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozásoknak volt jelentős hatása a fogyasztói árakra. A piaci folyamatok – például az olajárak világpiaci alakulása, a forint árfolyama és a mezőgazdasági eredmények – is befolyásolták az árak alakulását. Emellett a 2013-ban lezajlott hatósági és kormányzati árintézkedések hatásának (az ún. bázishatásnak) megszűnése szintén jelentős befolyással bírt a 2014. évi fogyasztóiár-indexre.

Az árindexek egyhavi változása Az egyhavi átlagos fogyasztóiár-változás 2014-ben is januárban volt a legmagasabb (0,3%), meghatározóan az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk áremelésének a következményeként. A januári adatot némileg tompították a karácsonyt követő ruházkodási cikkek kiárusítása miatti árleszállítások, valamint a járműüzemanyagok árának kismértékű mérséklődése. 4. ábra

A fogyasztói árak változása havonta (az előző év azonos időszakához képest) % 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0

01

02

03

04

05 2013

06

07

08

09

10

11

12

2014

Az ezt követő hónapokban, szeptemberig a fogyasztói árak kismértékben, 0,1, illetve 0,2%-kal változtak egy hónap alatt. Ezen belül azonban az egyes fogyasztási főcsoportokban gyakori volt az átlagnál nagyobb árváltozás. Februárban tovább csökkentek a ruházkodási cikkek árai (1,2%) az ilyenkor szokásos tél végi akciók miatt, azonban a fogyasztói kosárban képviselt alacsony súlyaránya miatt nem tudta érzékelhetően befolyásolni az egyhavi átlagos árnövekedést. Emellett a szolgáltatásokért is kevesebbet kellett fizetni, mivel életbe lépett a pénzügyi rezsicsökkentésről szóló jogszabály a díjmentes készpénzfelvételről, amelynek hatására a pénzügyi szolgáltatások4) ára egy hónap alatt jelentősen, 8,7%-kal csökkent. Mindezt ellensúlyozta a járműüzemanyagok 1,5%-os drágulása, így februárban kismértékben emelkedtek a fogyasztói árak – egy hónap alatt 0,1%-kal. A pénzügyi szolgáltatások a fogyasztóiár-index hazai csoportosításában az ún. fel nem sorolt szolgáltatások csoportjában találhatóak, más nem pénzügyi jellegű tételekkel egyetemben (pl. temetés, biztosítás, igazgatási díjak stb.). A pénzügyi szolgáltatásokat érintő árváltozások hatását a fogyasztás rendeltetés szerinti csoportosításon (COICOP) belüli ún. máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások csoport tükrözi a legjobban, amiben a banki pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő tételek találhatók.

4)

www.ksh.hu

7


Áprilisban a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (2,3%), az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Hatályba lépett az újabb intézkedés a vezetékes gáz árának csökkentéséről, ennek hatására a háztartási energia ára áprilisban 0,3%-kal mérséklődött, az alapdíjak változásából adódóan. A használati díjak, azaz a fogyasztástól függő tételek díjának csökkentése miatt5) májusban 2,5%-kal kellett kevesebbet fizetni a háztartási energiáért, így ennek hatására egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek. Júniusban és júliusban – az előző évekhez hasonlóan – a legnagyobb mértékben a szolgáltatások (0,4, majd 0,9%-kal), valamint az egyéb cikkek (0,4, majd 0,7%-kal) drágultak, meghatározóan az üdülési szolgáltatások és a járműüzemanyagok átlag feletti áremelkedése miatt. Ezt ellensúlyozta az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs árának a nyári hónapokra jellemző folyamatos csökkenése, amelynek révén az élelmiszerárak júniusban átlagosan 0,2, júliusban 0,6%-kal mérséklődtek. Így összességében az előző hónaphoz viszonyítva kismértékben emelkedtek az árak: júniusban 0,1, júliusban 0,2%-kal. Augusztusban szintén kevesebbet kellett fizetni az idényáras élelmiszerekért (6,8%). A nyári kiárusítások következtében jelentősen, 1,4%-kal mérséklődött a ruházkodási cikkek ára is, a járműüzemanyagok árcsökkenése miatt pedig az egyéb cikkek 0,8%-kal kerültek kevesebbe. Ennek hatására augusztusban összességében szintén árcsökkenés történt (0,2%). Az ezt követő hónapokban, hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben csökkentek az árak. Szeptemberben a szolgáltatások 0,8%-os, ezen belül az üdülési szolgáltatások ilyenkor szokásos nagyobb mértékű (6,8%-os) árcsökkenése, valamint a tartós fogyasztási cikkek árának 0,3%-os mérséklődése volt meghatározó. Szeptemberben hatályba lépett az újabb kormányzati árszabályozás, amelynek hatására az elektromos energiáért6) átlagosan 0,2%-kal kellett kevesebbet fizetni az alapdíjak mérséklődésének köszönhetően. Ezt ellensúlyozta a tűzifa jelentős, 2,7%-os drágulása, így összességében a háztartási energiahordozókért 0,1%-kal kellett többet fizetni. Októberben újabb rezsicsökkentő intézkedés lépett hatályba a távfűtés7) díjainak mérsékléséről. Az elektromos energia használati díjának, azaz a fogyasztástól függő tételek díjának csökkentésével, valamint a távfűtés alapdíjának mérséklése miatt októberben átlagosan 2,3%-kal csökkent a háztartási energia ára. Hasonló mértékben esett vissza a járműüzemanyagok ára (2,4%), így e két tényező együttes hatásaként a fogyasztói árak októberben 0,3%-kal csökkentek. Bár a szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek erőteljesebben drágultak (1,7%), ez a fogyasztásban képviselt alacsony súlyaránya miatt nem volt képes érzékelhetően befolyásolni az árak alakulását. Novemberben a fogyasztói árak 0,4, majd decemberben ennél is jelentősebben, 0,7%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz viszonyítva. Ez meghatározóan két termékkör árváltozásának tudható be. A járműüzemanyagok novemberi 4,6%-os árcsökkenését decemberben újabb, 5,9%-os mértékű követte. A fogyasztásban szintén nagyobb súlyt képviselő élelmiszerekért is kevesebbet kellett fizetni, a karácsonyi akciók hatására az árcsökkenés decemberben elérte a 0,7%-ot.

Az árindex 12 havi és éves változása Az árváltozás tizenkét havi üteme 2013 ősze óta folyamatosan lassult, a szeptemberi 1,4%-ról 2013. decemberben 0,4%-ra. 2014. januárban tovább folytatódott a lassulás, ami meghatározóan a bázishatások következménye. A pénzügyi tranzakciós illeték 2013. januári bevezetése, illetve a dohányáruk jövedékiadóemelésének (ami a 2013. eleji árakban jelent meg) hatásának megszűnése nagyobb visszaesést okozott az inflációban, így az 2014. januárban 0,0%-ra apadt. (Legutóbb 1970 márciusában alakult hasonlóan az árindex.) Februárra enyhe gyorsulás ment végbe, a fogyasztói árak egy év alatt 0,1%-kal emelkedtek, A vezetékes gáz árának áprilisi 6,5%-os árcsökkentése a májusi árindexben jelent meg teljes egészében. Ennek oka, hogy a fogyasztóiár-statisztika eddigi módszertani gyakorlatának megfelelően az árváltozás akkor jelenik meg az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni.

5)

Az elektromos energia árának szeptemberi 5,7%-os árcsökkentése az októberi árindexben jelent meg teljes egészében.

6)

A távfűtés árának októberi 3,3%-os árcsökkentése az októberi, a novemberi és decemberi árindexekben jelent meg teljes egészében.

7)

www.ksh.hu

8


amiben szintén a bázishatások szerepe volt meghatározó. A szeszes italok, dohányáruk 2013. évi jövedékiadó-emelésének, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének hatása kiesett a bázisból, fékezve az inflációt, ugyanakkor a vezetékes gáz, az elektromos energia és a távfűtés árának 2013. eleji nagy árcsökkentése, ami most már nem éreztette hatását, a fogyasztásban képviselt súlyánál fogva végül felfelé húzta a februári inflációt. Áprilisban negatívba fordult a tizenkét havi árváltozás (–0,1%), erre 46 éve nem volt példa. Ez részben a vezetékes gáz árának csökkentésével, illetve bázishatásokkal magyarázható, ami az élelmiszerek, valamint a ruházkodási cikkek árának a 2013 hasonló időszakánál visszafogottabb emelésében mutatkozott meg. A fogyasztói árak májusban (0,1%-kal) és júniusban (0,3%-kal) is kismértékben csökkentek egy év alatt, azonban júliusban ismét 0,1%-kal drágultak. Ennek oka, hogy a szolgáltatások ára erőteljesebben emelkedett, mint 2013. júliusban, amiben szerepet játszott az is, hogy a kéményseprés és a szennyvízszippantás 2013. júliusi árcsökkentésének hatása kiesett. A palackos gáz 2013. júliusi árcsökkenésének hatása is megszűnt, felfelé húzva a fogyasztóiár-indexet. A bázishatások augusztusban is érvényesültek, mivel akkorra szintén megszűnt a 2013. évi víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak mérséklésének hatása, így a szolgáltatásárak tizenkét havi ütemének lendületes gyorsulása felfelé húzta az augusztusi inflációt (0,2%). 5. ábra

A fogyasztóiár-index alakulása (előző év azonos hó = 100) % 107 106 105 104 103 102 101 100

2010

2011

2012

2013

11

09

07

05

03

01

11

09

07

05

03

01

11

09

07

05

03

01

11

09

07

05

03

01

11

09

07

05

03

01

99 2014

Szeptemberben ismét negatív előjelű lett a tizenkét havi árváltozás (–0,5%), amiben ismét a bázishatások játszották a főszerepet. A dohányáruk 2013. júliusban megemelt árrése, valamint a 2013. augusztusban megemelt pénzügyi tranzakciós illeték hatása egyaránt megszűnt. Az utolsó negyedévben tovább folytatódott az árcsökkenési tendencia, döntően az év közben végrehajtott további rezsicsökkentő intézkedések (elektromos energia, távfűtés), valamint a járműüzemanyagok folyamatos árcsökkenése révén. Ennek hatására a háztartási energiahordozókért decemberben 5,4, az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni az előző év decemberéhez képest. A fogyasztói árak összességében decemberben 0,9%-kal csökkentek egy év alatt. Fontos megjegyezni, hogy bár éves szinten mérséklődtek a fogyasztói árak, ez még nem tekinthető deflációnak, mivel a termékek és szolgáltatások csak egy meghatározott körét érinti, valamint rövid időtávra vonatkozik. Ezt támasztja alá a maginfláció is, amely bár lassuló tendenciát mutat, 2014. decemberben még mindig áremelkedést jelzett.

www.ksh.hu

9


2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez képest. Az éves átlagos fogyasztóiár-változás a korábbi évekhez hasonlóan a termék- és szolgáltatáscsoportok árváltozásának jelentős szóródásával alakult ki. A szeszes italok, dohányáruk, valamint a szolgáltatások drágultak, azonban a 2013. évinél kisebb mértékben. Az élelmiszerek és az egyéb cikkek esetében árcsökkenésbe fordult a korábbi években mért növekedés. A tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek és a háztartási energia esetében 2014-ben tovább mérséklődtek az árak egy év alatt. A fogyasztói árak változása a termékek és szolgáltatások főbb csoportjaiban, 2014 (az előző évhez képest)

6. ábra

% 12 8

6,2

4

1,8

0 –0,4

–0,7

Élelmiszerek

Szeszes Ruházkodási Tartós italok, cikkek fogyasztási dohányáruk cikkek

–0,5

–0,2

–0,5

-4 -8 -12

–11,7 Háztartási energia

Egyéb cikkek

Szolgáltatások

Összesen

2014-ben szintén a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben (6,2%), amiben még mindig éreztette hatását a dohánytermékek árrésének korábbi megemelése. Az előző évinél kisebb mértékben, 1,8%-kal emelkedtek a szolgáltatások árai, ezen belül átlag felett nőtt a pénzügyi szolgáltatások (7,7%), a posta (5,7%), valamint a kulturális és szabadidő-szolgáltatások (2,6%) ára. A lakással összefüggő szolgáltatásokon belül még mindig éreztette hatását a 2013. évi rezsicsökkentés: a szemétszállításért 8,7, a víz- és a csatornadíjért 6,5%-kal kellett kevesebbet fizetni az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,4%-kal csökkent, ilyen legutóbb 1968-ban történt. Ezen belül a cukor (16%), a liszt és a burgonya (14%), a tojás (3,4%) és a kenyér (2,2%) fogyasztói ára mérséklődött. Drágult viszont egy év alatt a sajt (6,6%), a tej (6,5%), a munkahelyi étkezés (2,4%), valamint az iskolai és óvodai, bölcsődei étkezés (2,2, illetve 1,9%-kal). Az egyéb cikkek, azaz a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve kulturális cikkek esetében szintén csökkentek az árak, éves átlagban 0,5%-kal, ami ugyancsak 1968-ban volt utoljára megfigyelhető. Ezen belül a két legnagyobb súlyarányt képviselő csoportban, a járműüzemanyagok esetében 2,2%-kal kevesebbet, a gyógyszerek, gyógyáruk esetében 1,9%-kal többet kellett fizetni. A gyenge forintárfolyam, az import termékek drágulása révén a tartós fogyasztási cikkek körében érezteti leginkább hatását. Az ebbe a főcsoportba tartozó termékek ára átlagosan 0,5%-kal, a korábbi években mértnél jóval kisebb mértékben csökkent egy év alatt. A ruházkodási cikkek ára 2014-ben tovább mérséklődött, 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni értük, mint egy évvel korábban.

www.ksh.hu

10


A legnagyobb mértékben a háztartási energiahordozók ára csökkent egy év alatt, alapvetően a vezetékes gáz, az elektromos energia és a távfűtés esetében 2014-ben életbe lépett újabb rezsicsökkentő árintézkedések nyomán. Emellett befolyásolta még az éves árváltozást a 2013. évi hatósági árintézkedések áthúzódó hatása is. Egy év alatt átlagosan 12%-kal kellett kevesebbet fizetni a háztartási energiahordozókért, ezen belül azonban a tűzifa 2,6, a szén 1,9%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és szolgáltatások éves átlagos áremelkedése összességében 1,1 százalékponttal emelte a teljes fogyasztóiár-indexet, miközben a háztartási energia jelentős árcsökkenése 1,1 százalékponttal mérsékelte azt. Így az éves átlagos 0,2%-os árcsökkenés ezek eredőjének, illetve a többi főcsoport esetében bekövetkezett mérséklődés, ezen belül is a fogyasztásban képviselt nagyobb súlyánál fogva döntően az élelmiszerek, kisebb részben az egyéb cikkek árcsökkenésének az eredménye.

www.ksh.hu

11


3. Néhány kiemelt fogyasztási csoport árainak alakulása Az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása A fogyasztói kosárban az élelmiszerek súlya igen jelentős, közel egynegyede a kosárnak, így árváltozása jelentősen befolyásolja a fogyasztóiár-index alakulását. 2014-ben átlagosan 0,4%-kal kellett kevesebbet fizetni az élelmiszerekért, hatása a teljes fogyasztóiár-indexre –0,1 százalékpont volt. Az élelmiszereket az elmúlt 45 évben folyamatos drágulás jellemezte, legutóbb 1968-ban csökkentek az árak egy év alatt, akkor 0,5%-kal. Az élelmiszerárak tavalyi mérséklődésének hátterében részben a gyenge fogyasztói kereslet, részben a mezőgazdasági árak alakulása állt. 2014-ben a mezőgazdasági termelői árak 6,1%-kal csökkentek 2013-hoz viszonyítva, ezen belül a növényi termékek ára 9,2, az élő állatok és állati termékeké 1,1%-kal mérséklődött. A gabonafélék ára 8,9, az ipari növényeké 7,6, a burgonyáé 23%-kal elmaradt a 2013. évitől. A zöldségfélék ára 2,3, a gyümölcsféléké 18%-kal csökkent. 7. ábra

Az élelmiszerek fogyasztóiár-indexének alakulása (előző év azonos hó=100) % 106 104 102 100

2013

12

2014 Élelmiszerek

Összesen

3. tábla

Egyes élelmiszerek éves, országos fogyasztói átlagára Megnevezés Sertéscomb, csont és csülök nélkül, kg Gépsonka, kg Párizsi, kg Tojás, darab Pasztőrözött tej, 2,8%, liter Sajt, trappista, kg Napraforgó-étolaj, liter Liszt, finomliszt, kg Kenyér, fehér, kg Zsemle, 1 db Kristálycukor, kg Burgonya, késői, kg Alma, kg Narancs, kg

11

10

09

08

07

06

05

04

03

02

01

12

11

10

09

08

07

05

05

04

03

02

01

98

2010 1 110 1 920 1 030 32 201 1 400 405 122 244 19 192 140 205 348

2011 1 150 1 940 1 080 31 226 1 540 490 172 281 22 300 161 271 353

2012 1 280 2 060 1 200 42 231 1 570 495 165 286 22 300 108 268 367

2013 1 350 2 210 1 260 38 234 1 690 496 167 282 21 275 173 272 377

(forint) 2014 1 350 2 160 1 280 36 249 1 800 431 140 271 19 222 147 236 365

www.ksh.hu

12


Az élelmiszerek éves átlagos 0,4%-os árcsökkenése az élelmiszer-ipari termékek igen jelentős szóródásával alakult ki. 2014-ben az átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkent a cukor (16%), a liszt és a burgonya (14%), a tojás (3,4%), valamint a kenyér (2,2%) fogyasztói ára. Drágult viszont egy év alatt a sajt (6,6%), a tej (6,5%), a munkahelyi étkezés (2,4%), és az iskolai és óvodai, bölcsődei étkezés (2,2, illetve 1,9%-kal).

A háztartási energiaárak alakulása Az elmúlt évben a fogyasztói árak és ezen belül a háztartási energiahordozók árának alakulásában meghatározó szerepe volt a kormányzati árintézkedéseknek. Az áprilisban hatályba lépett, kizárólag a lakossági kört érintő rezsicsökkentés hatására a háztartási energia ára az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3%-kal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázé 0,7%-kal. A rezsicsökkentés ebben a hónapban még csak az alapdíjak mérséklődésében jelentkezett, így az intézkedés a következő hónapban is éreztette hatását a használati díjak, azaz a fogyasztástól függő tételek mérséklődése miatt. Májusban így a háztartási energia ára jelentősen csökkent (2,5%), ennek következtében a 6,5%-os árcsökkenés májusban jelent meg teljesen a vezetékes gáz árában. Szeptemberben hatályba lépett az újabb rezsicsökkentő intézkedés, ami ezúttal az elektromos energia árát érintette. Az alapdíjak mérséklése miatt ebben hónapban még csak 0,2%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezzel párhuzamosan azonban nagymértékben, 2,7%-kal drágult a tűzifa egy hónap alatt, így összességében a háztartási energiahordozók körében 0,1%-os áremelkedés történt. Októberben a használati díjak, azaz a fogyasztástól függő tételek díjában is érvényesült rezsicsökkentés, így az 5,7%-os díjmérséklés teljes egészében megjelent az elektromos energia árában. Októberben lépett hatályba a távfűtés árához kapcsolódó újabb rezsicsökkentés is. Mivel a távfűtés esetében az alapdíjak súlya jelentős, ez nagyobb mértékű, 2,5%-os árcsökkenést eredményezett a távfűtés árában. Mindezt azonban ellensúlyozta a szén és a brikett, koksz drágulása. Így októberben átlagosan 2,3%-kal kellett kevesebbet fizetni a háztartási energiahordozókért. A távfűtés esetében a teljes díjcsökkentés a 2014. decemberi fogyasztóiár-indexben jelent meg, a számlázás időbeli eltolódása miatt. A fogyasztói árak változása a háztartási energia csoportjában (előző év azonos hó =100)

8. ábra

% 5 0 -5 -10 -15 -20 -25

Szén

Brikett, koksz

Tűzifa 2014. december

Távfűtés

Elektromos energia

Vezetékes gáz

2013. december

Ezen intézkedések hatására éves szinten a háztartási energia ára 12%-kal kisebb lett az előző évhez viszonyítva. Bár a csökkenés nagyobb mértékű a 2013. évinél, a 2014. évi árindexben még érezhető a 2013. évi többszöri, a tavalyinál nagyobb mértékű rezsicsökkentő intézkedések áthúzódó hatása. A vezetékes gázért 15, az elektromos energiáért 12, a távfűtésért 11%-kal kellett kevesebbet fizetni. Ugyanakkor a tűzifa 2,6, a szén 1,9%-kal drágult.

www.ksh.hu

13


A járműüzemanyagok fogyasztói árának alakulása A járműüzemanyagok árát alapvetően az olaj világpiaci árának alakulása befolyásolja, de a forint/dollár árfolyam ingadozása szintén éreztette hatását. 9. ábra

A kőolaj világpiaci árának, a forint dollárhoz viszonyított árfolyamának és a járműüzemanyagok hazai fogyasztói árának alakulása (előző hó = 100) % 110 105 100 95 90 85

2013

12

11

10

09

08

07

06

05

04

03

02

01

12

11

10

09

08

07

06

05

04

03

02

75

01

80

2014 Kőolaj, hordónkénti világpiaci átlagárra Forint/dollár árfolyam Járműüzemanyagok átlagára Magyarországon

Forrás: OPEC, MNB, KSH

A járműüzemanyagok árának jelentős részét kitevő jövedéki adó mértéke 2014-ben sem változott, az áfakulcs is változatlan maradt, így ezen tényezők nem befolyásolták az üzemanyagok árát. 10. ábra

A járműüzemanyagok fogyasztói árának alakulása

2013 Autóbenzin, 95-ös oktánszámú

12

11

10

09

08

07

06

05

04

03

02

01

12

11

10

09

08

07

06

05

04

03

02

0

01

Ft/liter 450 440 430 420 410 400 390 380 370 360

2014 Gázolaj

www.ksh.hu

14


A járműüzemanyag-árak 2014 elején növekvő tendenciát mutattak, elsősorban az olajárak emelkedése miatt.8) Az év folyamán az országos fogyasztói átlagárakat tekintve a 95-ös oktánszámú autóbenzin literéért júliusban kellett a legtöbbet fizetni (426 forintot). A gázolaj litere márciusban volt a legdrágább (430 forint). Az év hátralevő hónapjaiban az olajárak meredek zuhanása miatt az üzemanyagok ára is jelentősen mérséklődött, mialatt az árcsökkenést mérsékelte a forint/dollár árfolyam romlása. 2014. decemberben a 95-ös oktánszámú autóbenzin literéért 364, a gázolajért 381 forintot kellett fizetni. Legutóbb 2011-ben alakultak hasonlóan az üzemanyagok árai.

A fogyasztóiár-összeírásban szereplő termékek és reprezentánsok ármegfigyelése minden hónap 1–20. a között történik, így az ezt követően bejelentett üzemanyagár-változások a következő havi adatban jelennek meg.

8)

www.ksh.hu

15


4. A lakosság egyes csoportjai árindexének alakulása Az árváltozások hatása másként érvényesül az egyes társadalmi rétegek esetében, tekintve, hogy fogyasztási szerkezetük, amit a fogyasztóiár-index számításán belül a súlyarányok tükröznek, eltér az országos lakossági átlagtól.

4. tábla

A fogyasztóiár-index alakulása a lakosság egyes csoportjai esetében, 2014 (előző év = 100,0) Aktív

Megnevezés Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek Szolgáltatások Összesen

99,8 106,2 99,3 99,5 88,2 99,2 101,9 99,9

3 és annál több Nyugdíjas Alacsony Közepes Magas gyerekes háztartások jövedelmű háztartások 99,6 99,4 99,2 99,5 100,2 109,0 104,9 110,9 106,8 103,0 99,3 99,4 99,4 99,4 99,3 99,9 99,8 100,1 99,8 99,2 88,6 88,2 89,1 88,4 87,6 99,2 100,3 99,5 99,5 99,3 101,8 101,8 101,3 101,8 102,2 99,9 99,4 100,2 99,7 100,0

(%) Lakosság összesen 99,6 106,2 99,3 99,5 88,3 99,5 101,8 99,8

A fogyasztói kosárban a jövedelmekhez mérten igen jelentős az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók súlya. A társadalmi rétegek közül e két termékcsoport súlya a nyugdíjas háztartások esetében megközelítőleg 37%, az alacsony jövedelmű háztartásoknál mintegy 40%, azaz magasabb, mint a lakosság egészének esetében (33%). A nagyobb súlyarány miatt a 2014. évi újabb rezsicsökkentő árintézkedések, valamint a csökkenő élelmiszerárak hatása erőteljesebben húzta lefelé a fogyasztóiárindexüket. Alapvetően ez az oka annak, hogy 2014-ben a nyugdíjasok körében az éves átlagos fogyasztóiárcsökkenés nagyobb volt, mint a lakosság egészénél, illetve az év folyamán a két mutató közötti, korábbi éveknél nagyobb eltérése is jól látható volt. 2014-ben a fogyasztói árak a nyugdíjas háztartásoknál 0,6, a lakosság egészénél 0,2%-kal csökkentek az előző évhez képest. 11. ábra

A fogyasztóiár-index és a nyugdíjas fogyasztóiár-index alakulása (előző év azonos hó = 100) % 105 104 103 102 101

2013 Fogyasztóiár-index

12

11

10

09

08

07

06

05

04

03

02

01

12

11

10

09

08

07

06

05

04

03

02

99

01

100

2014 Nyugdíjas fogyasztóiár-index

2014-ben csak az alacsony jövedelmű háztartások esetében emelkedtek a fogyasztói árak (0,2%-kal), ugyanis e háztartások nagyobb arányban fűtik házaikat egyéb fűtőanyaggal (fával, illetve szénnel), amelyek fogyasztói ára 2,6, illetve 1,9%-kal emelkedett. Ezen kívül esetükben a szeszes italok, dohányáruk árának jelentős emelkedése – a fogyasztási szerkezetükben képviselt magasabb arányuk miatt – nagyobb mértékben érintette őket.

www.ksh.hu

16


5. A maginfláció alakulása Az alapdrágulás, azaz maginfláció9) (szezonálisan kiigazított) tizenkét havi növekedési üteme 2013-ban folyamatosan a fogyasztóiár-index felett maradt. 2014-ben a hatósági árakat érintő intézkedések jelentősen befolyásolták a fogyasztóiár-index alakulását, ezt tükrözi a maginflációs mutató is. Ezen ún. egyszeri intézkedések kiszűrésével az éves átlagos árnövekedési ütem – a 2013. évi 3,3%-ról – 2% közelébe lassult. 2014-ben a szezonálisan kiigazított maginfláció éves átlagban 2,2% volt, 2,4 százalékponttal magasabb a fogyasztóiár-index szintjénél. Mértéke az év folyamán – hasonlóan a fogyasztóiár-indexhez – folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, a januári 3,4%-ról decemberre 0,9%-ra mérséklődött. 12. ábra

A fogyasztóiár-index és a szezonálisan kiigazított maginfláció alakulása (előző év azonos hó = 100) % 105 104 103 102 101

2013 Fogyasztóiár-index

12

11

10

09

08

07

06

05

04

03

02

12

01

11

10

09

08

07

06

05

04

03

01

99

02

100

2014 Maginfláció

A két mutató közötti eltérés több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a rezsicsökkentő árintézkedések nyomán a háztartási energiahordozók ára nagymértékben visszaesett, ez azonban a maginflációra nem gyakorolt hatást. A járműüzemanyagok körében bekövetkezett árváltozások, amelyek a fogyasztóiárindexet jelentősen befolyásolják, szintén nem érvényesülnek a maginflációs mutatóban. A maginfláció magasabb szintjéhez ugyanakkor hozzájárultak a megemelt árrés miatt dráguló dohányáruk. A maginflációs mutató jól mutatja, hogy hazánkban továbbra sincs defláció, hiszen a mutató értéke még mindig pozitív tartományban mozog.

A maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával (például: időjárás, hatósági intézkedés stb.) feltárja az infláció ún. kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket (például: friss zöldség, gyümölcs), a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot és a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat. A maginfláció lefedettsége 2014-ben megközelítőleg 66%-os volt.

9)

www.ksh.hu

17


Jelmagyarázat: + = előzetes adat . . = az adat nem ismeretes – = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő

Táblák: Éves adatok (Stadat) Évközi adatok (Stadat) Módszertan Elérhetőségek [email protected] Információszolgálat Telefon: (+36-1) 345-6789 www.ksh.hu

www.ksh.hu

42

Recommend Documents