ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ TIA 2002 KFT. SÁRVÁR, 0262/4 HRSZ.
APARTMANHÁZ ÉPÍTÉS
Tervszám: K‐319/2016. Készült a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében megfogalmazott formai és tartalmi előírások alapján Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. : H‐8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B. 2/1. : 06‐92/598‐069; Fax: 06–92/598‐068 E‐mail:
[email protected]
Tartalomjegyzék 1.
Engedélyköteles adatai ...................................................................................................... 4
2.
Előzmények ........................................................................................................................ 4 2.1. Előzetes vizsgálat szükségessége, jogszabályi háttér .................................................. 4 2.2. A környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választást – a környezeti hatások figyelembe vételével – indokolták ............................................................................ 4
3.
A tervezett tevékenység számba vett változatainak részletes leírása ............................... 5 3.1. A telepítés és üzemeltetés ütemezése ........................................................................ 5 3.2. A tevékenység helye, közvetlen környezete és területigénye .................................... 5 3.2.1.
A tervezett telep elhelyezkedése és megközelíthetősége ................................... 5
3.2.2.
Az érintett területek ingatlan nyilvántartási adatai ............................................. 6
3.2.3.
A telephely központi EOV koordinátái ................................................................. 6
3.2.4. A terület településrendezés szerinti besorolása, legközelebbi lakóházak távolsága............................................................................................................................. 6 3.3. A tervezett épületek és technológia ismertetése ....................................................... 7 3.3.1.
Telephely jelenlegi épületei és műtárgyai ........................................................... 7
3.3.2.
Tervezett épületek és műtárgyak ......................................................................... 7
3.3.3.
A környezethasználathoz kapcsolódó tevékenységek ......................................... 8
3.3.4.
A tevékenység forgalomtechnikai vizsgálata ....................................................... 9
3.3.5.
Tervezett technológia........................................................................................... 9
3.4. Beruházás megvalósításából eredő változások ........................................................... 9 3.5. A hatótényezők bemutatása ....................................................................................... 9 3.5.1.
Létesítés ............................................................................................................... 9
3.5.2.
Üzemeltetés ....................................................................................................... 10
3.5.3.
Felhagyás ............................................................................................................ 10
3.5.4.
Összefoglaló hatásmátrix ................................................................................... 11
3.5.5. AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK, MEGHIBÁSODÁSOK, ÉS AZOK LEHETŐSÉGEI, AZ EBBŐL SZÁRMAZÓ HATÓTÉNYEZŐK (HAVÁRIA) ......................................................................................................................... 12 4.
A hatásfolyamatok és a hatásterület ............................................................................... 13 4.1. A hatótényezők által kiváltott hatásfolyamatok környezeti elemenként és a közvetett hatásfolyamatok becslése .................................................................................... 13 4.1.1.
Létesítés ............................................................................................................. 13
2
4.1.2.
Üzemeltetés ....................................................................................................... 14
4.2. A hatásterületek kiterjedése ..................................................................................... 14 4.2.1.
Létesítés ............................................................................................................. 14
4.2.2.
Üzemeltetés ....................................................................................................... 14
4.3. A hatásterületnek a tevékenység megvalósulása nélkül fennálló állapota .............. 15 4.3.1. 5.
Földrajzi adottságok, éghajlat ............................................................................ 15
A várható környezeti hatások becslése és értékelése ..................................................... 28 5.1. Létesítés ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.1.1.
Levegőtisztaság‐védelem ................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.1.2.
Zajvédelem ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.1.3.
Víz‐ és talajvédelemmel összefüggő hatások ..................................................... 28
5.1.4.
Hulladékgazdálkodást érintő hatások ................................................................ 53
5.1.5.
Élővilágra és tájra kifejtett hatások .................................................................... 55
5.2. Üzemelés ................................................................................................................... 57 5.2.1.
Levegőtisztaság‐védelem ................................................................................... 57
5.2.2.
Zajvédelem ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.2.3.
Vízvédelemmel összefüggő hatások .................................................................. 57
5.2.4.
Talaj és földtani közeg védelmével összefüggő hatások .................................... 58
5.2.5.
Hulladékgazdálkodást érintő hatások ................................................................ 58
5.2.6.
Élővilágra és tájra kifejtett hatások .................................................................... 58
5.3. Környezet‐egészségügyi hatások ismertetése ........................................................... 59 5.4. A környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése .................................................................................................... 59 6.
Környezetvédelmi intézkedések ...................................................................................... 60 6.1. A lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása .............................. 60 6.2. A környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során .................................................................................................................... 60
7.
Mellékletek ....................................................................................................................... 60
3
1. ENGEDÉLYKÖTELES ADATAI TIA 0202. ÉPÍTŐIPARI TERVEZŐ, KIVITELEZŐ ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (TIA 2002. KFT.) Székhelye: 9671 Sitke, Újhegy u. 3. Cégjegyzékszáma: Cg. 18‐09‐105253 Cégforma: Korlátolt Felelősségű Társaság Statisztikai számjele: 12936027 4211 113 18 KÜJ azonosító: 101428088
2. ELŐZMÉNYEK 2.1. ELŐZETES VIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. értelmében „A környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a) az 1. vagy a 3. számú mellékletben szerepel,…” A tervezett beruházás a hivatkozott rendelet 3. számú melléklete értelmében A felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. [3. sz. melléklet, 128. pont: „Egyéb, az 1‐127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól”, illetve „A 3. számú melléklet 1‐128. pontjában feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása” ]. A dokumentáció összeállításánál a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében megfogalmazott formai és tartalmi előírásokat vettük alapul.
2.2. A KÖRNYEZETHASZNÁLÓ ÁLTAL KORÁBBAN SZÁMBA VETT FŐ VÁLTOZATOK ÉS AZOKNAK A FŐ OKOKNAK A MEGJELÖLÉSE, AMELYEK E KORÁBBI VÁLTOZATOK KÖZÜLI VÁLASZTÁST – A KÖRNYEZETI HATÁSOK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL – INDOKOLTÁK A beruházó TIA 2002. Építőipari Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft. (9671 Sitke, Újhegy u. 3.) Sárvár 0262/4 hrsz‐ú ingatlanra egy 34 db apartmant és 27 db mélygarázst magába foglaló apartmanház építését tervezi. A tervezett építkezés a térségben hiánypótló beruházásként valósul meg, a későbbiekben jóléti funkciókkal bővítetten. A tervezett beruházás jelenleg tervezett változatának kiválasztását a rendelkezésre álló terület elhelyezkedése határozta meg.
4
3. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMBA VETT VÁLTOZATAINAK RÉSZLETES LEÍRÁSA 3.1. A TELEPÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS ÜTEMEZÉSE A szükséges hatósági engedélyek beszerzése után a beruházás megvalósítása várhatóan 2017. év folyamán megtörténik, a továbbiakban bemutatásra kerülő épületek és berendezések 100%‐ban elkészülnek. A beruházás megvalósításának tervezett időtartama 1 hónap és egy év közé tehető. Az üzemelés megkezdése a 2017. évben tervezett.
3.2. A TEVÉKENYSÉG HELYE, KÖZVETLEN KÖRNYEZETE ÉS TERÜLETIGÉNYE 3.2.1. A TERVEZETT TELEP ELHELYEZKEDÉSE ÉS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE A tervezett beruházási terület Sárvár város belterületével határosan, attól déli irányban, a település közigazgatási határán belül, különleges intézményi övezetben helyezkedik el. A területtel szomszédosan halad a 0262/3 hrsz‐ú, a beruházó saját tulajdonában álló, közforgalom elől elzárt magánút, amely a 1181/5 hrsz‐ú területen elhelyezkedő közútba csatlakozik. A területen jelenleg építmény/épület nem található.
3‐1. ábra Települések elhelyezkedése
Régió
Nyugat‐dunántúl
Megye
Vas
Járás
Sárvári
Település
Sárvár
Illetékes hatóság Kistáj
környezetvédelmi Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Rábai teraszos sík
5
3.2.2. AZ ÉRINTETT TERÜLETEK INGATLAN NYILVÁNTARTÁSI ADATAI Helyrajzi szám
Művelési ág
Sárvár 0262/4
Kivett beépítetlen terület (különleges terület) 7,6240 [ha]
Sárvár 0262/3
Kivett közforgalom elől elzárt magánút 1,4975 [ha]
3.2.3. A TELEPHELY KÖZPONTI EOV KOORDINÁTÁI A telepeket magába foglaló terület középponti EOV koordinátái a következők: EOV X: 212 878
EOV Y: 489 893
3.2.4. A TERÜLET TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZERINTI BESOROLÁSA, LEGKÖZELEBBI LAKÓHÁZAK TÁVOLSÁGA A rendelet szerint a terület besorolása:
KI. 5.8.5.4.7. Különleges intézményi a funkció megjelölésével Szabadon álló beépítési mód Legkisebb telekméret: 10000 m2 30 %‐os telekbeépíthetõség 12,50 méter max. építménymagasság Előírt zöldterületi fedettség : > 40 %
3‐2. ábra A beruházási terület bemutatása a településrendezési terven
6
A legközelebbi lakóházaktól való távolság: 450 m
3.3.
A TERVEZETT ÉPÜLETEK ÉS TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE
3.3.1. TELEPHELY JELENLEGI ÉPÜLETEI ÉS MŰTÁRGYAI A tervezéssel érintett területen jelenleg épület/építmény/műtárgy nem található.
3.3.2. TERVEZETT ÉPÜLETEK ÉS MŰTÁRGYAK A beruházás célja lakóépületek létesítése, melyhez a teljes komfortérzet biztosítására közös tárolók és garázsok is kivitelezésre kerülnek. A beruházás során az alábbi létesítmények megvalósítása tervezett: A pinceszint kiemelkedik a meglévő terepszintből, úgy, hogy cca. a pince 2/3 része kerül a csatlakozó terepszint alá. Az épületet két épületrészre lett bontva, amit a mélygarázs és a felette lévő tetőkert köt össze. A nagyobb épületrészben 3‐4 szobás apartmanok, a kisebb épülettömegben kétszobás apartmanok épülnek. Épületrészenként a földszinten, az első és második emeleten 5‐5 db apartman, a zárószinten 2‐3 db apartman lesz kialakítva. Az épület vertikális közlekedését épületenként kialakított lépcsőházzal és lépcsőházban elhelyezett 1‐1 db lifttel oldják meg. Az épület pinceszintjén gépkocsi garázsokat, közös tárolókat, az apartmanokhoz tartozó kis alapterületű tárolókat, a gépészeti tereket és a hulladéktartály‐tároló helyiségek lesznek elhelyezve. Az apartmanok 85‐90 százalékához tartozik gépkocsik részére garázs, a többi gépkocsi az épület előtt kialakítandó felszíni gépkocsi parkolókban helyezhető el. Az apartmanokhoz 5‐6 m2 alapterületű tároló helyiségek lettek tervezve, ezekből 12‐15 darab lesz a pinceszinten. Az épületen kívüli pincefödém felett teraszok és tetőkertek kerülnek kialakításra. Az épület fűtése és hűtése, valamint használati melegvíz ellátása levegő‐hőszivattyúkkal lesz megoldható, amit ingatlanonként a lépcsőházi szekrényben elhelyezett hőmennyiség mérőkkel mérnek. A gépház a pincében kerül kialakításra. A gépészeti terek mellett fedett, de átszellőztetett terekben lettek elhelyezve a levegőhőszivattyúk kültéri egységei.
7
3.3.3. A KÖRNYEZETHASZNÁLATHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK Vízellátás A tervezett létesítményben csak szociális jellegű vízigény keletklezésével kell számolni, amelyet a városi közműhálózatról elégítenek ki. Új hálózati hidegvíz gerincvezetékek kiépítése szükséges külön almérőkkel a lakásokhoz történő leágazással. A mértékadó vízfogyasztás 3,03 l/s, 21,8 m3/nap. A víz közmű szolgáltatóval egyeztetés történt, a rendelkezésre álló víz mennyiség és nyomás megfelelő. Szennyvízkezelés A tervezett épületben kommunális szennyvizek keletkezésével számolhatunk, melyek elvezetését a városi szennyvízcsatorna‐hálózaton keresztül vezetnek el. A pince szinti garázsban folyóka rendszer kerül kiépítésre homok‐ és olajfogóval. Az új mértékadó szennyvíz csúcsterhelés 7,47 liter/s, 21,2 m3/nap, mely fogadására az utcai közművezeték alkalmas, új bekötés szükséges. Csapadékvíz‐elvezetés A területre hulló csapadékok az ingatlan jelentős zöldfelületén a természetes lefolyási viszonyoknak megfelelően lepelszerűen folynak el és szivárognak a talajba. Hulladékgazdálkodás A tervezett épületben az üzemeltetés során kevert települési hulladék (hulladék kód: 200301) keletkezése várható, melyet a helyi közszolgáltató heti egyszeri alkalommal szállít el. A hulladékok gyűjtésére a pinceszinten kialakításra kerülő, 24,8 m2 alapterületű hulladéktárolóban kerül sor, a közszolgáltató által biztosított hulladékgyűjtő‐edényzetben. Energiafelhasználás / Gázellátás / Fűtés Az ingatlan villamos energia ellátása közművezetékről történik, illetve 2 db 3 fázisra visszatápláló napelemes rendszer létesül;
A épület tetejére: 25 kWp összetljesítményű
B épület tetejére: 17 kWp összetljesítményű
Gázfelhasználás nem tervezett Az épület fűtési és hűtési energiával történő ellátása központilag történik az épület pincéjében kialakított gépészeti udvarban elhelyezett légcsatornázható levegő‐víz hőszivattyúkkal. Az épület 2 tömbje külön‐külön a gépészeti helyiségekből osztó‐gyűjtő rendszerrel puffertartállyal, hidraulikai váltóval lesz ellátva az építészetileg kialakított strangokban vezetett gerincvezetékekről. Az A épületrész fűtési igénye 64,8 kW, hűtési igénye 53,8 kW, míg a B épületrészé 53,8 kW fűtési és 39,9 kW méretezési hűtési igényű.
8
3.3.4. A TEVÉKENYSÉG FORGALOMTECHNIKAI VIZSGÁLATA A tervezett tevékenység üzemeltetés közben fellépő forgalma mindösszesen a lakók személygépkocsi‐forgalmából (25‐35 szgk kétszeri elhaladása naponta), valamint a hulladék‐ szállítási tevékenységbő (1 db tehergépjármű/hét) adódik.
3.3.5. TERVEZETT TECHNOLÓGIA A tervezett épületben „technológiáról” a szó általános értelmében nem beszélhetünk. Az épület kizárólag lakóépületként funkcionál, kényelmi funkciókkal kiegészítve. Ipari/kereskedelmi/mezőgazdasági/stb. tevékenység a területen nem tervezett.
3.4.
BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSÁBÓL EREDŐ VÁLTOZÁSOK
A beruházás megvalósítása a területen a villamos‐energia igény, illetve a vízigény új megjelenését jelenti. Emellett a hulladékok keletkezésében, illetve a szennyvizek keletkezésében várható változás, a korábban bemutatottak szerint. Az üzemelés során várhatóan fellépő igények / keletkező többletterhelések: Villamos energia igény: 136.000 kWh / év Vízigény: 510 m3/év Hulladékok várható éves mennyisége: 150 m3/év Szennyvíz várható éves mennyisége: 510 m3/év
3.5.
A HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA
3.5.1. LÉTESÍTÉS A létesítés során az alábbi tevékenységekkel és emisszióval lehet számolni:
munkagépek fel‐ és levonulása
Közvetlen emisszió
A hatótényező térbeli Időtartam, kiterjedése gyakoriság
közlekedési eredetű telephely és a légszennyezőanyag kibocsátás, munkaterület között zajkibocsátás
humusz leszedés, tereprendezés
légszennyező anyagok kibocsátása, porképződés zajkibocsátás
a műtárgyépítéssel érintett területek
anyagok mozgatása
légszennyező anyagok kibocsátása, porképződés zajkibocsátás
a műtárgyépítéssel érintett területek
műtárgyak és felépítmények kialakítása
zajkibocsátás, légszennyező anyagok kibocsátása
a műtárgyépítéssel érintett területek
9
A létesítés ideje alatt
Hatótényező
A hatótényező térbeli Időtartam, kiterjedése gyakoriság
Hatótényező
Közvetlen emisszió
útépítéssel összefüggő műveletek
zajkibocsátás, légszennyező anyagok kibocsátása
a bekötőutak által érintett területek
építési, kommunális és veszélyes hulladékok keletkezése
nincs (csak a hulladék kezelésének helyén jelentkezik)
nem releváns
be‐ és kiszállítási tevékenységek
zajkibocsátás, közlekedési eredetű légszennyezőanyag kibocsátás
telephelyek és a munkaterület között
3.5.2. ÜZEMELTETÉS Az üzemeltetés során jelentkező hatótényezőket a technológiai elemek alapján az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Hatótényező
Közlekedés
Közvetlen emisszió
A hatótényező kiterjedése
Zajkibocsátás, Szennyező gázok emissziója Közlekedési útvonalak
Időtartam Szakaszos, naponta több alkalommal
Lakók szociális tevékenységei
Hulladék‐ és szennyvíz‐ keletkezés
Lakóépületek
Folyamatos
Csapadékvíz‐ elvezetés
Csapadékvíz
Beruházás területe
Időszakos
3.5.3. FELHAGYÁS Amennyiben a tevékenységet megszüntetik, az állapotfelmérést el kell végezni. Meg kell határozni a keletkezett károk és károsodások mértékét. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban Kvt.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett jogerős engedély birtokában történhet. Az esetlegesen keletkezett károk felszámolására kárelhárítási és rekultivációs programot kell készíteni, mely alapján a károkat meg kell szüntetni, a helyreállítást el kell végezni. A felhagyás után törekedni kell a természetes környezeti állapot elérésére. A létesítmények felhagyásának (bontásának) hatásai hasonlóak az építés hatásaihoz. A fentiekben összefoglaltakat az 5. fejezet részletezi.
10
3.5.4. ÖSSZEFOGLALÓ HATÁSMÁTRIX
Tevékenységek Üzemelés időszaka
Egyéb hatótényezők
Felhagyás időszaka
Építés / felújítás
Szállítás
Szállítás
Karbantartás
Közlekedés
Bontás
Szállítás
Rekultiváció
Zaj
Rezgés
Hő
Egyéb energia‐ kibocsátás
Hulladék
Havária
Terület előkészítés
Hatásviselők
Építés időszaka
0
X
X
X
0
X
X
X
X
X
0
0
0
0
0
Vízigény
‐
V
‐
‐
‐
‐
‐
‐
‐
‐
‐
‐
‐
‐
‐
Felszín alatti vizek
0
0
0
0
0
0
0
0
X
X
0
0
0
0
0
Felszíni vizek
0
0
0
0
0
0
0
0
X
X
0
0
0
0
0
Talaj
X
0
0
0
0
0
0
0
X
X
0
0
0
0
0
Geológiai ért.
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Ásványvagyon
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Növényzet
0
0
0
0
0
0
0
0
X
0
0
0
0
0
0
Állatvilág
0
0
0
0
0
0
0
0
X
0
0
0
0
0
0
Települési környezet
0
0
X
X
0
0
0
X
0
0
0
0
0
0
0
Táj
0
0
0
0
0
0
0
0
X
0
0
0
0
0
0
Hatótényező
Levegő
Víz Föld Élővilág
Egyéb hatások
Zaj
0
X
X
X
0
0
X
X
X
0
0
nincs hatás vagy elhanyagolható
Rezgés
0
X
X
X
0
0
X
X
X
0
X
hatás várható (+ vagy ‐)
Hulladék
0
X
0
0
0
0
X
0
0
0
V / ‐ igény van / nincs
3.5.5. AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK, MEGHIBÁSODÁSOK, ÉS AZOK LEHETŐSÉGEI, AZ EBBŐL SZÁRMAZÓ HATÓTÉNYEZŐK (HAVÁRIA) Tekintettel a tervezett „tevékenységre”, mely ipari/kereskedelmi/mezőgazdasági/stb tevékenységet nem tartalmaz, a haváriák, illetve az ebből származó jelentős környezetterhelések lehetősége kizárható.
4. A HATÁSFOLYAMATOK ÉS A HATÁSTERÜLET 4.1.
A HATÓTÉNYEZŐK ÁLTAL KIVÁLTOTT HATÁSFOLYAMATOK KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT ÉS A KÖZVETETT HATÁSFOLYAMATOK BECSLÉSE
A hatótényezők a közvetlen és közvetett hatások és a hatásterületek ismeretében a hatásfolyamatok becsülhetők. Azokra a hatásokra térünk ki, amelyek lényegesnek tekinthetők és minősíthető állapotváltozást eredményeznek az egyes környezeti elemek és rendszerek esetében. A valószínűsíthető hatásviselő meghatározása céljából számba kellett venni a lehetséges kölcsönhatásokat.
4.1.1. LÉTESÍTÉS A létesítés során valamennyi környezeti elemet ér kisebb‐nagyobb terhelés. A munkagépek tevékenységéből eredően a hatásoknak leginkább kitett környezeti elem a levegő. A létesítés egyrészről a jelentős forgalomnövekedés miatt terheli a beszállítással érintett útvonalakat, a létesítés másrészről a terület előkészítése során alkalmazott nehéz munkagépek légszennyező anyag kibocsátásából adódóan, valamint a tereprendezés során várható porfelverődés következtében bekövetkező por emisszióval terheli a levegőt. A levegőt érő emissziók a transzmissziós folyamatok miatt a kibocsátástól távolabb is eljuthatnak. Az épület és csatlakozó létesítményeinek kialakítása természetesen negatív hatással van a talaj jelenlegi állapotára. A tevékenység során az érintett földrészlet elveszti talaj funkcióját. A légszennyező anyagok kiülepedése során talajszennyezésre lehetne számítani. Véleményünk szerint a beruházás időtartam miatt a kiülepedés nem jelent tényleges veszélyt. A tervezett beruházás vízvédelmi szempontból nem jelent jelentős hatást. Normál üzem mellett, a munkagépek rendszeres karbantartása mellett nem kell számítani sem a földtani közeg közvetlen, sem a felszín alatti víz közvetett szennyezésére. A létesítés jelentős zajhatással jár, azonban a lakott ingatlanok távolsága miatt káros hatás nem várható. A területen művi elemek nem találhatók, ezért káros hatás ilyen tekintetben nem várható.
13
4.1.2. ÜZEMELTETÉS Lakóterületek esetében az üzemeltetés környezeti hatásai közül a hulladékok és a szennyvíz keletkezése érdemel figyelmet. A hulladékok elszállítása és ártalmatlanítása, valamint a keletkező szennyvizek elvezetése megoldott. Tüzeléstechnikából adódó környezetterheléssel a tervezett létesítményben nem kell számolni. A tervezett tevékenységhez minimális gépjárműforgalom társul, amely a lakók közlekedéséből adódik. Ez a tevékenység nagymértékben nem növeli a megközelítésre használt közutak terheltségét. Havária esetén fordulhat csak elő a talajvíz szennyezése, azonban a tervezett tevékenységből adódóan ennek lehetősége elhanyagolható mértékű.
4.2.
A HATÁSTERÜLETEK KITERJEDÉSE
Az 5. fejezetben meghatározott hatásterületeket a következő táblázatokban foglaljuk össze.
4.2.1. LÉTESÍTÉS Környezeti elem
Levegő
Hatótényezők
Hatástávolság
Munkagépek fel‐ és levonulása, szállítások
NOx, CO, SO2, korom, CH
8451. j. út érintett szakaszának területe: 1 m
Építési fázis munkagépek kibocsátásai
CO, NOx, CH, PM10
A tevékenység hatástávolsága: 33 m
Por emisszió
por
PM10: 22 m
Víz, talaj
Építési munkálatok
Élővilág
Építési munkálatok
Hulladék
Emisszió
Hulladékképződés
normál üzemben nem várható Optikai és zajinger Területfoglalás veszélyes és nem veszélyes hulladékok
Az építés/telep területe Az építési terület 50 m‐es körzete Az építési terület Az építési terület
Építési munkálatok
építési zaj
1. építési fázis: 82 m 2. építési fázis: 89 m
Szállítások
közlekedésből eredő zajszint emelkedés
A közút területe. 8451. j. út: kb. 0 dB zajszintemelkedés Hatástávolság növekmény: 0m:
Zaj
Létesítés hatástávolsága: 89 m
4.2.2. ÜZEMELTETÉS Üzemeltetés hatástávolsága: a beruházás területe 14
4.3.
A HATÁSTERÜLETNEK A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSULÁSA NÉLKÜL FENNÁLLÓ ÁLLAPOTA
4.3.1. FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK, ÉGHAJLAT 4.3.1.1. Éghajlati viszonyok Mígy Vas megye északi része télen az ország egyik legenyhébb, nyáron viszont kissé hűvös tája, amiben a tengeri légtömegek szerepe érvényesül, addig a megye egyéb területei jellemzően mérsékleten hűvös és mérsékelten nedves kategóriába tartoznak. A legmelegebb hónap július, a leghidegebb január. A legtöbb csapadék június‐júliusban, a legkevesebb januárban hullik. Az uralkodó szélirány az északi. Az észak‐déli irányú, ún. meridionális völgyek szélcsatornák, amelyek irányítják a felszín közeli légrétegek mozgását. Völgytalpuk szélcsendes időben köd‐hajlamos és talaj menti fagy‐veszélyes. A megye hőmérsékletének évi alakulása országos viszonylatban kiegyenlített, azaz a maximális (július) és a minimális (január) havi középhőmérsékletek közötti különbség az egyik legkisebb ingást mutatja. A kiegyenlített hőmérsékletet is legfőképpen a tengeri (mediterrán eredetű) légtömegek okozzák, melyek a nagy nyári meleget mérséklik, a zord téli hideget pedig enyhítik. A megyére jellemző legfontosabb éghajlati mutatók: évi középhőmérséklet:
9,0–9,5 C
évi csapadékmennyiség:
750‐800 mm
szélcsendes napok gyakorisága:
25,4 %
uralkodó északi szél gyakorisága: 22,5 % napsütéses órák száma:
1800 –1900 óra
4.3.1.2. Domborzat Sárvár a Rábai teraszos sík kistájban helyezkedik el, melynek területe 450 km2. Az alacsony fekvésű (átlagos magasság 180mBf) síkság felszíni arculata meglehetősen egyveretű. Legszembetűnőbb domborzati vonása, hogy a Pinka‐fennsíktól és a Gyöngyös‐ síkságtól a Rába által alámosott 20‐30m magas törésperemmel határolódik el, ÉK felé pedig fokozatosan vastagodva, lealacsonyodó felszíne a Répce‐síksággal egybeolvadva Répcelka környékén belesimul a kisalföldi hordalékkúpba. A vastag kavics két különálló hosszanti süllyedékteknőt töltött ki. Az átlagosan 8‐10km széles kavicstakaró menedékesen lejt a Rába felé. Felszínalaktani egységét csak a kavicstakaróba vágódott Gyöngyös és a Sorok‐patak sekély (2‐3m) völgyelése bontja meg. Az egységes tagolatlan tökéletes síkság (átlagos relatív relief 4,3 m/km2) domborzatát a pleisztocén folyamán a gyakori fagyváltozékonyság hatására fellépő jégkorszaki periglaciális folyamatok formálták. Barna jégkorszaki vályoggal és löszös üledékkel borított felszínét ma feltöltődés alatt álló laposok, lassan szivárgó erek, fokok és elsorvadt holtágak jellemzik.
15
4.3.1.3. Vízrajz, vízföldtan (felszíni és felszín alatti vizek) Sárávr gazdag felszíni vízfolyásokban. Fő vízfolyása a Rába, és a Gyöngyös, valamint ezek mellékvizei, iletve a (bányászat következtében) kialakult tavak. A talajvíz átlagos mélysége 4,0 – 5,0 m közötti, mely a Rába felé 2m‐ig emelkedik. A talajvíz helyzetét a felszíni vízfolyások vízjárása nagymértékben befolyásolja. A talajvíz minősége a környéken szélsőséges értékeket mutat. A környező területek mezőgazdasági tevékenységéből adódóan helyenként magas a nitrát értéke, de ez nem általánosan jellemző. Általánosságban elmondható, hogy a talajvíz a felszíni szennyeződéssekkel szemben kevéssé védett. A felszínről indult szennyezés viszonylag gyorsan eléri a talajvizet mely ez által csak korlátozott módon hasznosítható. A talajvizet ma már jórészt csak öntözési célra hasznosítják. A figyelő és egyéb talajvizes kutak a jó vízhozamúak.
4.3.1.4. A terület érzékenységi besorolása Sárvár települések közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint, fokozottan, kiemelten érzékeny besorolású. 219/2004. (VIII.21.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete alapján készített térkép szerint a vizsgált beruházás területe az 1a – „vízbázsvédelmi terület” ‐ kategóriába tartozik.
4.3.1.5. Levegőállapot A vizsgált térség a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a „10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat” zónacsoportba tartozik, amelynek paraméterei az alábbi értékekkel jellemezhetők: ‐ kén‐dioxid F ‐ nitrogén‐dioxid F ‐ szén‐monoxid F ‐ szilárd (PM10) E ‐ benzol F ‐ talajközeli ózon O‐I ‐ PM10 – Arzén F ‐ PM10 – Kadmium F ‐ PM10 –Nikkel F ‐ PM10 – Ólom F ‐ PM10 – Benz(a)‐pirén D A‐tól F kategóriáig tartó, javuló minősítést jelző besorolás szerint a térség országos és nemzetközi (EU) viszonylatban a szennyezettek közé tartozik. Az F kategória olyan terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, az E csoport esetében pedig a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó 16
vizsgálati küszöb között van. A D csoportba tartozó területeken a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. Az O‐I csoportba tartozó területeken a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A vizsgált terület környezetének levegőminőségi állapotát a település kommunális tüzelésből és közlekedésből származó immissziója, a közeli közlekedési utak forgalmából és a mezőgazdasági tevékenységekből származó immisszió határozzák meg alapvetően. A levegőtisztaság‐védelmi számítások során az alábbi alapadatokat vettük figyelembe. Éghajlati viszonyok A vizsgált területen a több éves átlagadatok alapján a jellemző szélsebesség 2,8 m/s‐nak vehető. A jellemző rövid távú vizsgálatoknál a leggyakoribb DDNY‐i elszállítódási irányt vettünk figyelembe. A vizsgálatokhoz szükséges keveredési rétegvastagság átlagos értékét 650 méternek vettük, az évi középhőmérsékletet pedig 10,0 C°‐nak. Az átlagos szélsebesség, szélirány, átlaghőmérséklet és légköri stabilitási érték meghatározása az OMSZ által 1993‐ 2010 között mért meteorológiai adatok felhasználásával készült éghajlati térképek alapján a vizsgálati pontra történő interpolálással történt. Magyarországi viszonylatban az ország területének jelentős részén a légköri stabilitási jellemzők a következők szerint alakulnak: labilis 12 % ( Pasquill A,B,C ) semleges 65 % ( Pasquill D ) stabil 23 % ( Pasquill E,F ) Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a semleges stabilitási kategória tekinthető, a vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,332. Környező terület felszíni paraméterei Az elszállítódás irányában a felszíni érdesség értéke 0,300, mivel többnyire fás, bokros borítású a földfelszín. dombosnak tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 4,51. Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált 2004‐2012. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. A határértékeket és a terheltségi szinteket az. . fejezet vonatkozó pontjaiban komponensenként részletezzük. Hatásterület határának feltételei A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi három meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: 1. az egyórás légszennyezettségi határérték (PM10 esetén 24 órás) 10%‐ánál nagyobb, 17
2. a terhelhetőség 20%‐ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége), 3. az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%‐ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület meghatározását az AIRCALC transzmissziós modellező szoftver segítségével végeztük el, mely az MSZ 21459/1‐81, az MSZ 21459/2‐81 és az MSZ 21457/4‐80 számú szabványok alapján számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra (PM10 esetén 24 órásra). A járművek fajlagos emissziójának számításához a következő, jármű sebességtől függő, éves (2014) kibocsátási normákat vettük alapul: fajlagos emisszió [g/km] a sebesség függvényében
személygépkocsi
5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120
35,272 28,150 18,145 13,651 10,344 8,564 6,563 4,782 4,214 4,536 5,265 6,885 8,903
2,900 2,612 2,086 1,719 1,391 1,331 1,323 1,246 1,204 1,221 1,272 1,297 1,314
1,187 1,170 1,094 1,128 1,136 1,204 1,374 1,560 1,747 1,874 2,035 2,205 2,366
0,013 0,011 0,008 0,007 0,007 0,006 0,006 0,006 0,006 0,007 0,007 0,008 0,009
0,215 0,177 0,130 0,102 0,087 0,075 0,073 0,073 0,078 0,085 0,088 0,098 0,112
5
19,224 4,342 4,295 0,123 1,488
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
16,312 11,862 9,303 7,980 6,600 5,830 4,997 4,393 4,997 6,240
1,725 1,201 0,812 0,585 0,464 0,395 0,352 0,349 0,358 0,372
3,846 3,149 2,865 2,750 2,746 2,893 3,154 3,566 4,158 5,120
0,097 0,075 0,066 0,061 0,059 0,059 0,610 0,066 0,075 0,092
1,205 0,940 0,831 0,765 0,737 0,732 0,723 0,779 0,850 0,954
5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
16,492 13,535 10,119 7,885 6,702 6,281 5,020 4,308 3,765 4,297 5,414
7,072 2,761 1,927 1,282 0,952 0,750 0,633 0,202 0,561 0,576 0,598
3,023 2,710 2,220 2,011 1,932 1,940 2,032 2,220 2,515 2,920 3,566
0,161 0,126 0,097 0,086 0,078 0,077 0,076 0,075 0,086 0,096 0,110
0,833 0,677 0,531 0,465 0,430 0,410 0,408 0,405 0,425 0,475 0,541
tehergépkocsi
busz
18
A közút forgalmi adatait a 4.1 táblázat (36. old.) mutatja. Az adatok alapján a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátást a következő táblázat részletezi. SO2 PM NO2 0,0317 0,0003 0,0031
[mg/s m] CO CH Ei 0,1310 0,0245 HATÁSTÁVOLSÁG SZÁMÍTÁS Jelenlegi hatástávolság (nélküle állapot)
A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Forrás
Maximális hatástávolság [m]
8451 út (kipufogógázok)
1 (út területe)
4.3.1.6. Környezeti zaj A forgalommal valószínűsíthetően érintett közutak forgalomszámlálási adatai [j/nap]: 4‐1. táblázat*
Út száma:
8451 8446 84150
84
személygépkocsi
731
1147 8326 4949
kis tehergépkocsi
241
260
884
893
autóbusz – egyes
16
31
160
30
autóbusz – csuklós
0
2
0
0
tehergépkocsi – közepes nehéz
8
14
95
130
tehergépkocsi – nehéz
11
77
70
131
tehergépkocsi – pótkocsis
11
11
17
115
tehergépkocsi – nyerges
92
36
28
405
tehergépkocsi – speciális
0
0
4
5
motorkerékpár
33
54
112
17
lassú jármű
15
41
19
15
*A táblázatban szereplő utak közül a 8446 út Sárvár Ipartelepről (betonüzem) halad a tervezési terület irányába, míg a többi útszakasz a tervezési területet Sárvár‐Hegyközség 19
felől közelíti meg. A fenti útszakaszok közül a legkisebb forgalommal a 8451 út rendelkezik. A dokumentációban a tevékenységgel kapcsolatosan a feltételezett legrosszabb esetet vizsgáltuk, nevezetesen azt, hogy a teljes, a tevékenységhez kapcsolódó (elsősorban az építés közben a szállítás) forgalom ezt az útszakaszt terheli. Mivel ennek az útszakasznak a legkisebb a forgalma, ezért a forgalomhoz viszonyított terhelés‐növekedés aránya ezen szakasznál a legnagyobb, a közlekedés (szállítás) hatása itt jelentkezik legjobban. Amennyiben ezen a szakaszon a határértékek tarthatók, abban az esetben, nagy valószínűséggel a többi szakasz esetében sem jelentkezik határérték túllépés. (A Vadkert körútra vonatkozóan nem áll rendelkezésre forgalmi adat.) Út (8451) tulajdonságai: Sávok száma
2
Út‐/ forgalomjelleg kategória (1‐6)
Jelleg2= 2 (átlagos éjszakai forgalmú utak)
Megengedett sebesség (külterület) 60 km/h
20
4‐1. Térkép A tervezési terület megközelíthetősége
21
A közúti közlekedés zajhatásai A 27/2008. (XII. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek a következők: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)
Sor‐ Zajtól védendő terület kiszolgáló úttól, szám lakóúttól származó zajra
az országos az országos közúthálózatba közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól tartozó mellékutaktól, és főutaktól, a települési a települési önkormányzat tulajdonában önkormányzat lévő belterületi gyorsforgalmi tulajdonában lévő utaktól, belterületi elsőrendű gyűjtőutaktól és főutaktól és belterületi külterületi közutaktól, másodrendű főutaktól, az a vasúti autóbusz‐pályaudvartól, a mellékvonaltól és vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a repülőtértől, illetve a nem nem nyilvános fel‐ és nyilvános felés leszállóhelytől leszállóhelyektől származó zajra származó zajra
nappal éjjel nappal éjjel nappal 6‐22 óra 22‐6 óra 6‐22 óra 22‐6 óra 6‐22 óra
éjjel 22‐6 óra
1.
Üdülőterület, 50 különleges területek közül az egészségügyi terület
40
55
45
60
50
2.
Lakóterület 55 (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület
45
60
50
65
55
3.
Lakóterület 60 (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület
50
65
55
65
55
4.
Gazdasági terület
65
55
65
55
65
55
22
Csak nappali időszakban várható a telephelyhez kapcsolódóan járműmozgás. Vizsgálatunk során „AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2014. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA” c. Magyar Közút KHT. kiadványát vettük alapul a 2015. évben annak meghatározásához, hogy a forgalom milyen hatást gyakorolt a vizsgált útszakaszra vonatkozóan. A közlekedési létesítmény nyomvonala, védendő épületek helye, funkciója, helyrajzi száma, címe, a hatásterületen lévő védendő területekhez, épületekhez viszonyítva a tervezett zajforrás pontos helyzete A tervezett telephely közvetlen környezetében különleges (idegenforgalmi) terület található. A tágabb környezetben lakó és különleges (idegenforgalmi) területek helyezkednek el. A hatásterületen elhelyezkedő védendő terület zajvédelmi besorolása A 27/2008. (XII. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet rendelet alapján: különleges terület. A védendő területeken a meglévő háttérterhelés és a várható zajterhelés nagysága a nappali és az éjszakai időszakra A számítási pont helyzete A számítás során vonatkoztatási pontban (azaz a szélső forgalmi sáv középvonalától 7,5 m‐ re) terveztük meghatározni a forgalom okozta zajterhelést. Az egyes számítások elvégzésének módja A közúti közlekedéstől származó zajterhelést a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete alapján határoztuk meg. A forgalom jellemzőinek leírása
Akusztikai járműkategóriák: ÁNF
Út száma/jele
I. kategória
II. kategória
III. kategória
8451
731
298
129
8446
1147
359
167
84150
8326
1251
138
84
4949
1070
668
A napszak forgalom ÁNF‐hez képesti arányát az út jellegéből adódóan a vonatkozó besorolás alapján határoztuk meg.
23
A számolásához felhasznált adatok Korrekcióhoz szükséges számítási eredmények [dB] út
8451
8446
[KD]g,s,t,j,i
84150
84
Mnappal
I.
‐17,80
‐15,05
‐6,44
‐11,25
II.
‐21,72
‐20,11
‐14,70
‐17,42
III.
‐25,39
‐23,48
‐24,30
‐18,92
LAeq(7,5)g,s,t,j,i
Mnappal
I.
58,1
59,0
67,6
69,3
II.
58,1
57,9
63,3
65,7
III.
58,0
58,3
57,5
66,0
LAeq(7,5)g,s,t,j, Legközelebbi lakóépület távolsága ~[m] LAeq [dB]
Mnappal 62,9
63,2
69,3
72,1
15
‐
‐
‐
58,4
‐
‐
‐
A vizsgált útszakaszokon (lakóterületeket érintett szakaszok) a közlekedésből származó zajterhelés nappali időszakban nem okoz határérték [60dB] túllépést. Vizsgálatunk során nappali időszakra vonatkozóan végeztük el a számításokat, mivel a tevékenységhez kapcsolódó forgalom nappali időszakban várható.
4.3.1.7. Talaj és földtani közeg A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. A megye talajainak kötöttsége és a növényborítottság következtében szélerózió a talajokat nem veszélyezteti. A Rába‐síkság csapadékosabb részén gyengébb termőképességű barna erdőtalajok és a rossz vízgazdálkodású, pangóvizes pszeudoglejes barna erdőtalajok találhatóak.
24
4‐1. ábra A térség felszíni földtani térképe
4.3.1.8. Élővilág, táj A Vasi flórajárásba tartozó kistáj jellemzőbb potenciális erdőtársulásait a tölgy‐kőris‐szil ligeterdők, a gyertyános kocsányos tölgyesek és a cseres kocsánytalan tölgyesek alkotják. Az elterjedtebb lágyszárú fajok között az egyvirágú gyöngyperje , a ligeti perje, az erdei szálkaperje, az erdei madársóska, a varázslófű, stb. említhető. Az erdészetileg hasznosított területeken vegyes korú, zömmel keménylombos, ritkábban lágylombos redők tenyésznek. A beruházással érintett területek sem helyi, sem pedig országos védettség alatt nem állnak, valamint nem képezik részét a Natura 2000 területeknek sem. Veszélyforrások, veszélybe kerülő értékek A fennálló ökológiai állapot miatt, a jövőben tervezett beruházás nem jelent olyan mértékű veszélyforrást, mely döntően káros mértékű lenne. Védett egyedek nem illetve kis egyedszámmal, átvonuló madárfajok képviselőivel jellemezhetők a területen. A vizsgálati terület természetvédelmi minősítése A tervezési terület nem áll országos jelentőségű, vagy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt, valamint nem érint ex lege lápot, egyedi tájértéket. Nemzetközi, országos vagy helyi jelentőségű, terület nélkül védett vagy védelemre tervezett természeti érték a területen nem található. A Natura 2000 hálózat elemei a beruházás közvetlen vagy közvetett hatásterületén nem találhatóak. A legközelebbi Natura 2000‐es területek a beruházás déli szomszédságában találhatóak: Rába és Csörnöcs‐völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (HUON20008)
25
4.3.1.9. Épített környezet A tervezési terület és környezete egyedi, jelentős építészeti értékekkel nem rendelkezik.
4.3.1.10. Kulturális örökség A tervezett telephely területén és annak közvetlen környezetében építészeti, régészeti örökség jelenlegi információink szerint nem található. Ismert régészeti örökség által nem érintett területek. Régészeti megfigyelés Az illetékes Örökségvédelmi Hivatal olyan esetben javasol régészeti megfigyelést, amikor a beruházásra kijelölt területen nem biztos, hogy van régészeti lelőhely, de a környező területen van, tehát előfordulhat, hogy az adott helyen is lesz, így az régészeti érdekűnek számít. Ilyen esetekben a beruházáshoz kapcsolódó földmunkákat nézi a régész, hogy kerül‐e elő az adott területen régészeti objektum, lelet. Amennyiben régészeti jelenségre utaló nyomot talál, egyeztet az Örökségvédelmi Hivatallal és a beruházóval a további munkálatokkal kapcsolatban. Ilyenkor általában próba‐ vagy megelőző feltárás válik szükségessé. Amennyiben az építési engedély régészeti megfigyelést ír elő, úgy fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes múzeummal, ahol a beruházó tájékoztatást kap arról, hogy a múzeum melyik régész munkatársa fogja elvégezni a próbafeltárást. Próbafeltárás A próbafeltárás célja, hogy a régészeti lelőhely kiterjedését, intenzitását behatárolják. Így válik lehetővé, hogy megállapítsák, szükséges‐e a megelőző feltárás vagy sem, s ha igen megbecsülhessék a ráfordítandó időt és pénzt. Próbafeltárást kérhet a beruházó az illetékes Múzeumtól az ingatlan megvétele előtt vagy a tervezés ideje alatt. Ez nagyban megkönnyítheti a későbbi munkák tervezését. Az Örökségvédelmi Hivatal olyan esetekben ír elő próbafeltárást, amikor az adott területen régészeti lelőhelyet tart nyilván, azonban annak kiterjedésére és intenzitására vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal. Megelőző feltárás Abban az esetben van szükség megelőző feltárásra, ha a régészeti lelőhelyet a beruházás biztosan károsítaná, veszélyeztetné vagy el is pusztítaná. A megelőző feltárás kiterjed a beruházás által földmunkával érintett teljes területre. A régészeti lelőhely jellegétől függ, hogy csak a beruházás mélységében vagy a lelőhely rétegeinek teljes mélységében végzendő el a feltárás, amely gépi és kézi munkaerő együttes igénybevételével történik. Ennek időtartama és ütemezése a szerződésben foglaltak szerint történik. A leletmentés, mentőásatás Leletmentést olyan esetekben kell végzni, amikor váratlanul kerülnek elő régészeti leletek építkezések során.
26
Leletmentést olyan esetekben végeznek, amikor váratlanul kerülnek elő régészeti leletek építkezések során, s a földmunkákkal járó beruházás engedélyezésekor , a korábbi ismeretek alapján, nem született örökségvédelmi előírás. A régészeti leletek előfordulásának múzeumi bejelentését törvény írja elő, amely szerint a régészeti anyag előkerülése esetén a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, s a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell.
27
5. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 5.1.
LÉTESÍTÉS
Beruházás tervezett időtartama: 6hónapnál több, de 1 évnél kevesebb. Az építkezés során az alábbi fázisokat különíthetjük el: a) humuszmentés és tereprendezés, valamint mélyépítési munkák (1. fázis) Új létesítmény kialakításánál környezeti szempontból meghatározó munkafolyamat a területen található talaj felső humuszos rétegének mentése, a mélyépítési munkákhoz a terület előkészítése, valamint a munkálatokhoz szükséges alapanyagok, építőanyagok helyszínre szállítása. A munkafolyamatban résztvevő legfontosabb munkagépek a következők:
billenős felépítményű tehergépkocsi dózer gréder homlokrakodók
b) magasépítés és berendezések telepítése (2. fázis) A magasépítés már az előző tevékenységhez képest kisebb kibocsátásokkal jár. E fázis során történik az épület szerkezetének összeállítása, a gépészeti berendezések szerelés, az épület szigetelése, valamint a telephely infrastruktúrájának kialakítása. A munkafolyamatban résztvevő legfontosabb munkagépek a következők:
billenős felépítményű tehergépkocsi homlokrakodó gépek daruk rakodó targoncák útépítés gépei, aszfaltozó gépek parképítés gépei
A helyszínen egyszerre kb. 3‐4 munkagép együttes munkavégzésével kell számolni, emellett átlagosan 2 tehergépkocsi szállításával számolhatunk. Az építési fázisok esetében a legjelentősebb kiterjedésű, így legnagyobb levegőterhelést jelentő esete vizsgáltuk: kb. 0,25ha felületen történik a beavatkozás a tervezett épület megvalósítása esetében.
28
5.1.1. LEVEGŐTISZTASÁG‐VÉDELEM 5.1.1.1. Várható hatótényezők A létesítés során az alábbi hatótényezők hatását becsüljük: 1. Az építkezéshez szükséges alapanyagok beszállításával érintett útvonalon kialakuló járulékos terhelés. Ez a tevékenység a dokumentáció korábbi fejezetében részletezésre ismertetett közutat érintheti. A várható hatások:
szállító járművel légszennyező anyag kibocsátása
2. Az építési munkákat végző gépjárművek tevékenységéhez kapcsolódó légszennyező anyag kibocsátás, valamint tereprendezés porkibocsátása: A várható hatások:
munkagépek járművel légszennyező anyag kibocsátása (építési munkák) tereprendezés okozta porfelverődés
5.1.1.2. Alkalmazott munkagépek fajlagos kibocsátási adatai Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása Net Power CO HC NOx PM Date kW g/kWh 130 ≤ P ≤ 560 2014.01. 3,50 0,19 0,40 0,025 56 ≤ P < 130 2014.10. 5,00 0,19 0,40 0,025 Fajlagos kibocsátások (NRMM gépek esetében) – EU normák Az egyes az építkezés során használt munkagépek kibocsátásai (g/h) g/h homlokrakodó gréder dózer szállító jármű (tgk.) daruk targoncák (dízel üzemű) útépítés (finisher) útépítés (tömörítő gépek) forgórakodó
kW 125 155 110 350 290 47 62 74 96
CO 625 543 550 1225 1015 235 310 370 480
HC 23,75 29,45 20,9 66,5 55,1 8,93 11,78 14,06 18,24
NOx 50 62 44 140 116 18,8 24,8 29,6 38,4
PM 3,125 3,875 2,75 8,75 7,25 1,175 1,55 1,85 2,4
29
5.1.1.3. Szállítással összefüggő kibocsátások Az üzemeléshez szükséges anyagok beszállítása jelentős forgalomnövekedéssel jár. Alapanyag szükséglet: Megnevezés
Mennyiség
Alapozás, betonozás (m3)
6000
Betonacél (t)
900
Falazat (m2)
8640
Ömlesztett anyag (m3)
700
Egyebek (db)
300
Alapanyag beszállításhoz szükséges (kerekített) járműszámok Alapanyag
Járműszám (db)
Alapozás, betonozás (m3) Betonacél (t)
1320 45
Falazat (m2)
130 3
Ömlesztett anyagok (m ) Egyebek (db)
56 300
Összesen
1851
Napi maximális járműszám:
10‐15 db tehergépjármű
4‐5 db személygépkocsi
A kibocsátási normák alapján a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátást a következő táblázat részletezi. [mg/s m] CO CH Ei 0,1331 0,0247
SO2 PM NO2 0,0326 0,0003 0,0033
Források és kibocsátási adatok Forrás jele
8451 j. út
Kibocsátás. magassága [m]
0,3
Kibocsátott légszennyező SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN‐DIOXID KÉN‐DIOXID SZÁLLÓPOR‐PM10
30
Átl. emisszió érték [mg/Nm3] 0,133 0,025 0,033 0,001 0,003
Határértékek A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag
Határérték (µg/m3)
SZÉN‐MONOXID
Háttérterhelés (µg/m3)
Terhelhetőség (µg/m3)
10000,0
570,4
9 429,6
PARAFFIN‐ SZÉNHIDROGÉNEK
500,0
0,0
500,0
NITROGÉN‐DIOXID
100,0
35,4
64,6
KÉN‐DIOXID
250,0
9,2
240,8
50,0
30,7
19,3
SZÁLLÓPOR‐ PM10 Számítási eredmények Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre:
Vizsgált forrás: 8451 j. út Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,133 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,126 m konc.: 115,270 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,484 m konc.: 22,515 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1885,920 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 92,216 µg/m3 31
8451 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m 8451 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 18,153 µg/m3 SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9429,6 8451 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető
Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: 8451 j. út Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,125 m konc.: 20,003 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,125 m konc.: 3,152 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 32
"C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 16,003 µg/m3 8451 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m 8451 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,152 µg/m3 PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 8451 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető
Számítás NITROGÉN‐DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: 8451 j. út Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,033 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,120 m konc.: 26,949µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,120 m konc.: 4,253 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 33
szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,120 m konc.: 4,253 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,120 m konc.: 4,253 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 12,920 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 21,559 µg/m3 8451 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 1 m 8451 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 4,253 µg/m3 NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 64,6 8451 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető
Számítás KÉN‐DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: 8451 j. út Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,0003 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás 34
Maximális 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,121 m konc.: 0,243µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,121 m konc.: 0,038 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 48,160 µg/m3 "C" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 0,194 µg/m3 8451 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m 8451 átlagos 24 órás koncentráció a hatásterületen: 0,038 µg/m3 KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 240,8 8451 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető
Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre: Vizsgált forrás: 8451 j. út Kiválasztott légszennyező: SZÁLLOPOR‐PM10=0,003 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás 35
Maximális 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,121 m konc.: 2,428 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 0,000 m szigma‐z: 3,121 m konc.: 0,383 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,860 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,942 µg/m3 8451 forrás hatástávolsága SZÁLLOPOR‐PM10 esetén: 1 m 8451 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,383 µg/m3 SZÁLLOPOR‐PM10 terhelhetőség: 19,3 8451 forrás védőtávolsága SZÁLLOPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető
Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás
Maximális hatástávolság [m]
8451 j. út
1 (út területe)
Látható, hogy a járulékos forgalom nem növeli az út terheltségét, a hatásterületet nem befolyásolja. 36
5.1.1.4. Az építés során várható légszennyezés becslése Az építkezés során légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén‐oxidokat, kén‐dioxidot, szénmonoxidot, kormot és szénhidrogéneket. Az építés munkanapokon, nappal történik. Lokális légszennyezést okoznak a területen dolgozó munkagépek. A kibocsátott légszennyező anyagok által okozott légszennyezettség számításánál meghatároztuk a rövid átlagolási időtartamra (1 h) vonatkozó maximális talajközeli koncentrációt (CGmax) átlagos szélviszonyok mellett, majd a térségre jellemző szélirányok és szélgyakoriságok ismeretében meghatároztuk a várható hatások hatástávolságát. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (14.) bekezdése alapján pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség‐változása) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%‐ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%‐ ánál nagyobb. 1. építési fázis: Tereprendezés, humuszleszedés Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása Munkagép dózer/gréder homlokrakodó tehergépkocsi
Üzemidő járműszám [1/h] [db] 0,75 1 1 1 0,5 2
Emisszió [mg/s]
CO
HC
412.,5 15,675 625 23,675 1225 66,5
NOx
PM10
33 50 140
2,06 3,125 8,75
628
29,4
62
3,9
CO
HC
NOx
PM10
367,5 1015 235 277,5
19,95 55,1 8,93 10,55
4 116 18,8 22,2
2,625 7,25 1,175 1,388
526
26,3
44,7
3,5
2. építési fázis: Épület építése Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása Munkagép Tgk/mixer daru/targonca homlokrakodó tömörítő gépek
Üzemidő járműszám [1/h] [db] 0,1 max. 3 1 1 1 1 0,75 1
Emisszió [mg/s] 37
Tereprendezés és humuszmentés ‐ kiporzás A tereprendezés során általában eltávolítják az építést akadályozó növényzetet, majd a szükséges szintig feltöltik a területet, hogy biztosítsák az építő és szállítóeszközök szabad mozgását. Az alapozások készítésekor a kivitelező a termőréteget (kb. 25 cm‐es réteg) deponálja. Ezt a talajt részben visszatöltik, részben tereprendezéshez, füvesítéshez használják. Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedésével kell számolni a földmozgatással járó munkák miatt. Ennek mértéke nehezen becsülhető és jelentősen befolyásolják a talaj tulajdonságai (szerkezete, nedvessége), valamint a mindenkori meteorológiai viszonyok. A tereprendezés és a földmunkák munkálatainak légszennyezése (porzása) nem számottevő. Növényi hulladékot a területen nem égetnek; kijelölt területre szállítják, komposztálják. A többszörösen megmozgatott földhalmazokból kiporzott légszennyezést fajlagos értékekkel számíthatjuk. A tapasztalatok alapján a fajlagos poremisszió ~20 g/t mozgatott föld. (A >10 μm átmérőjű porszemcséket ülepedőnek tekintjük). Tereprendezéssel érintett területen megmogatott föld térfogata: 625 m3 Fajlagos porkibocsátás: 20 g/t érték alapján (1 m3 föld tömege 1,6 t) 32 g/m3 Munkaóra: 80 h Órás porkibocsátás: 0,265 kg/h Locsolással elérhető kibocsátás csökkentés: ‐75% Tényleges por emisszió: 18,45 mg/s ‐
PM10: 10,15 mg/s
‐
TSPM: 13,83 mg/s
Források és kibocsátási adatok Forrás
Kiporzás
Munkagépek (tározóépítés)
Kibocsátás magassága [m]
Kibocsátott légszennyező
0,2
SZÁLLÓPOR‐PM10 SZÁLLÓPOR‐TSPM
2,5
SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN‐DIOXID SZÁLLÓPOR‐PM10
Átl. emisszió érték [mg/Nm3] 20,300 27,700 628,000 29,400 62,000 3,900
Éghajlati viszonyok A vizsgált területen a több éves átlagadatok alapján a jellemző szélsebesség 2,8 m/s‐nak vehető. A jellemző rövid távú vizsgálatoknál a leggyakoribb DDNY‐i elszállítódási irányt vettünk figyelembe. A vizsgálatokhoz szükséges keveredési rétegvastagság átlagos értékét 38
650 méternek vettük, az évi középhőmérsékletet pedig 10,0 C°‐nak. Az átlagos szélsebesség, szélirány, átlaghőmérséklet és légköri stabilitási érték meghatározása az OMSZ által 1993‐ 2010 között mért meteorológiai adatok felhasználásával készült éghajlati térképek alapján a vizsgálati pontra történő interpolálással történt. Magyarországi viszonylatban az ország területének jelentős részén a légköri stabilitási jellemzők a következők szerint alakulnak: labilis 12 % ( Pasquill A,B,C ) semleges 65 % ( Pasquill D ) stabil 23 % ( Pasquill E,F ) Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a semleges stabilitási kategória tekinthető, a vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,332. Környező terület felszíni paraméterei Az elszállítódás irányában a felszíni érdesség értéke 0,300, mivel többnyire fás, bokros borítású a földfelszín. dombosnak tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 4,51. Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált 2004‐2012. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. A határértékeket és a terheltségi szinteket az. . fejezet vonatkozó pontjaiban komponensenként részletezzük. Hatásterület határának feltételei A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi három meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: 4. az egyórás légszennyezettségi határérték (PM10 esetén 24 órás) 10%‐ánál nagyobb, 5. a terhelhetőség 20%‐ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége), 6. az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%‐ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület meghatározását az AIRCALC transzmissziós modellező szoftver segítségével végeztük el, mely az MSZ 21459/1‐81, az MSZ 21459/2‐81 és az MSZ 21457/4‐80 számú szabványok alapján számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra (PM10 esetén 24 órásra). Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati 39
területre interpolált 2004‐2012. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag
Határérték (µg/m3)
SZÉN‐MONOXID
Háttérterhelés (µg/m3)
Terhelhetőség (µg/m3)
10000,0
570,4
9 429,6
PARAFFIN‐ SZÉNHIDROGÉNEK
500,0
0,0
500,0
NITROGÉN‐DIOXID
100,0
35,4
64,6
SZÁLLÓPOR‐PM10
50,0
30,7
19,3
SZÁLLÓPOR‐TSPM
100,0
30,7
69,3
Számítási eredmények Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=2,261 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma‐y: 74,001 m szigma‐z: 32,335 m konc.: 100,378 µg/m3 távolság: 3 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 121,966 m szigma‐z: 50,513 m konc.: 91,190 µg/m3 távolság: 33 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1885,920 µg/m3 40
"C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 92,198 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 33 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 100,9 µg/m3 SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9429,6 Munkagépek forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető
Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,106 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma‐y: 74,001 m szigma‐z: 32,335 m konc.: 5,074 µg/m3 távolság: 3 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 121,966 m szigma‐z: 50,513 m konc.: 4,269 µg/m3 távolság: 33 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 41
"C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 4,316 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 33 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 4,724 µg/m3 PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Munkagépek forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető
Számítás NITROGÉN‐DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,223 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma‐y: 74,010 m szigma‐z: 32,335 m konc.: 4,124 µg/m3 távolság: 3 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma‐y: 121,966 m szigma‐z: 50,513 m konc.: 3,47 µg/m3 távolság: 33 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 12,920 µg/m3 42
"C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,508 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 33 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,839 µg/m3 NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 64,6 Munkagépek forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető
Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre: Vizsgált forrás: Kiporzás Kiválasztott légszennyező: SZÁLLOPOR‐PM10=0,037 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 24 órás Maximális 24 órás koncentráció: szigma‐y: 99,816 m szigma‐z: 44,718 m konc.: 1,479 µg/m3 távolság: 3 m "B" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: szigma‐y: 140,927 m szigma‐z: 60,854 m konc.: 3,709 µg/m3 távolság: 22 m "A" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 3,860 µg/m3 43
"C" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 5,608 µg/m3 Kiporzás forrás hatástávolsága SZÁLLOPOR‐PM10 esetén: 22 m Kiporzás átlagos 24 órás koncentráció a hatásterületen: 2,976 µg/m3 SZÁLLOPOR‐PM10 terhelhetőség: 19,3 Kiporzás forrás védőtávolsága SZÁLLOPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Munkagépek Kiválasztott légszennyező: SZÁLLOPOR‐PM10=0,014 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 24 órás Maximális 24 órás koncentráció: szigma‐y: 74,001 m szigma‐z: 32,335 m konc.: 0,673 µg/m3 távolság: 33 m "C" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: szigma‐y: 121,966 m szigma‐z: 50,513 m konc.: 0,566 µg/m3 távolság: 33 m "A" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 3,860 µg/m3 "C" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 0,573 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága SZÁLLOPOR‐PM10 esetén: 33 m Munkagépek átlagos 24 órás koncentráció a hatásterületen: 0,6127 µg/m3 SZÁLLOPOR‐PM10 terhelhetőség: 19,3 Munkagépek forrás védőtávolsága SZÁLLOPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető
44
Számítás SZÁLLÓPOR‐TSPM komponensre: Vizsgált forrás: Kiporzás Kiválasztott légszennyező: SZÁLLOPOR‐TSPM=0,100 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 24 órás Maximális 24 órás koncentráció: szigma‐y: 99,816 m szigma‐z: 44,718 m konc.: 0,777 µg/m3 távolság: 3 m "C" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: szigma‐y: 138,731 m szigma‐z: 60,006 m konc.: 2,815 µg/m3 távolság: 21 m "A" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 13,860 µg/m3 "C" feltétel szerinti 24 órás koncentráció: 2,945 µg/m3 Kiporzás forrás hatástávolsága SZÁLLOPOR‐TSPM esetén: 21 m Kiporzás átlagos 24 órás koncentráció a hatásterületen: 1,545 µg/m3 SZÁLLOPOR‐TSPM terhelhetőség: 69,3 Kiporzás forrás védőtávolsága SZÁLLOPOR‐TSPM esetén: nem értelmezhető
45
Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás
Maximális hatástávolság [m]
Munkagépek
33
Kiporzás
22
5‐1. ábra Építés levegőtisztaság‐védelmi hatásterület
46
5.1.2. ZAJVÉDELEM Az építkezési munkáknál az alábbi fázisok, műveletek eredményeznek zajterhelést a munkagépek mozgása, szállítási forgalom, rakodási művelet, aszfaltburkolat készítés. Az építés körülményeiről, technológiájáról, stb. a jelenlegi fázisban nem áll rendelkezésre információ, így a várható hatások a korábbi tapasztalatok, vizsgálatok alapján becsülhetők. Az építkezésre a kiviteli terv szintjén, az organizációs terv ismeretében kell környezetvédelmi tervet készíteni, a kedvezőtlen hatások minimális értéken tartása, illetve a határértékek betartása érdekében. A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja csak az úthoz közeli épületeknél okozhat problémát, de azt is csak ideiglenes jelleggel. Az anyagszállítás általában a meglévő közutakon, vasútvonalakon történik, és megfelelő szervezéssel, útvonal választással, éjszakai szállítás, éjszakai építés elkerülésével jelentős zajnövekedésre nem kell számítani. A gépek, azok zajteljesítmény szintje, az építkezés folyamata, fázisterve, szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A‐hangnyomásszintjeit a 27/2008. (Xll. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet tartalmazza. Az építkezés megkezdése előtt zajkibocsátási határértéket kell kérni a környezetvédelmi felügyelőségtől. Az építési tervvel együtt zajvédelmi tervet kell készíteni. A megadott immissziós értékek betartása függ a helyszíni viszonyoktól, az építési eljáráshoz szükséges gépek és berendezések zajteljesítmény szintjétől, gépek, berendezések működési területétől, idejétől, technológiai sorrendtől, stb. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, a keletkező zaj terjedésének korlátozása, szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő úthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet, zajszegény építési technológia és eljárás választása. Az építési munka megindításáig a gépek zajemissziós határértékeinek csökkentése révén a táblázatban közölt adatoknál 3‐5 dB‐el kedvezőbb zajszintre lehet számítani. 47
5.1.2.1. Határérték Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az 2. számú melléklet szerint az építőipari kivitelezési tevékenységből eredő zajkibocsátási határértékek az alábbiak:
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)
ha az építési munka időtartama
szám
Zajtól védendő terület
1 hónap vagy kevesebb
1 hónap felett 1 évig
1 évnél több
nappal 6‐22 óra
éjjel 22‐6 óra
nappal 6‐22 óra
éjjel 22‐6 óra
nappal 6‐22 óra
éjjel 22‐6 óra
1.
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület
60
45
55
40
50
35
2.
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület
65
50
60
45
55
40
3.
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület
70
55
65
50
60
45
4.
Gazdasági terület
70
55
70
55
65
50
A 27/2008. (XII. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete által, az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területen: LTH = 55 dB (a területen csak nappal lesz munkavégzés). Az építési tevékenység során használatos munkaeszközök közül a munkagépek és tehergépkocsik mozgása jelenti a domináns zajhatásokat. Ezen munkálatok kizárólag nappali időszakban folynak. Az építési terület környezetében a szabadban működtetett technológiai berendezésektől, anyagmozgatásból, járműmozgásokból származó zajterhelés lesz a meghatározó. A területen csak szabadban üzemeltetnek zajkibocsátó berendezést.
48
5.1.2.2. Alkalmazott számítások, szabványok Az egyenértékű hangnyomásszint számításához felhasznált paraméterek az építés 1. fázisában (alépítményi és földmunkák) Zajforrás megnevezése dózer gréder homlokrakodó Tehergépkocsi, mixer építési zaj
Darab‐ szám 2 2 2 3 1
Teljesítményszint Üzemidő ti (LW) dB (h/nappal) 106 6 101 6 103 8 101 4 90 8
Az egyenértékű hangnyomásszint számításához felhasznált paraméterek az építés során: Zajforrás megnevezése
Darabszám Teljesítményszint (LW) dB
Tehergépkocsi, mixer daru targonca homlokrakodó aszfaltozás tömörítő gépek alapzaj
11 2 3 3 1 2 1
101 101 98 103 108 110 90
Üzemidő ti (h/nappal) 0,8 8 8 8 6 6 8
Az egyenértékű zajszint számítása A megítélési idő a nappali időszakra vonatkozólag: T = 8 óra. Éjszaka munkavégzés nem tervezett. Építés 1. fázis Zajforrások dózer/gréder homlokrakodó tehergépkocsi építési zaj
db 1 1 2 1
dB 106 103 101 90
LAW,i üzemóra ref (T) 6 8 109 8 8 103 4 8 104 8 8 90 LAeqeredő
LAeq 107,8 103,0 101,0 90 109,7
Építés 2. fázis Zajforrások Tehergépkocsi, mixer Daru/targonca homlokrakodó tömörítő gépek alapzaj
db
dB
3 1 1 1 1
101 101 103 110 90
üzemóra (nappal) 0,8 8 8 6 8
49
ref (T)
LAW,i
LAeq
8 8 8 8 8
105,7 101 103 110 90 LAeqeredő
95,0 101,0 103,0 108,7 90,0 110,4
5.1.2.3. Zajterhelés és hatásterület lehatárolás az építés alatt A hatásterület számítása 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB‐lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB‐lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00– 22:00) 45 dB. A fentiek figyelembe vételével a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, (nappali időszakban a háttérterhelés: ~55 dB) Nappali időszakban Zajforrás: LwA [dB] KIr [dB] KΩ [dB] Kd [dB] Kl [dB] Km [dB] Létesítés 1. 109,7 0 0 49,27 0,15 4,79 Létesítés 2. 110,4 0 0 49,99 0,17 4,79
Kn [dB] KB [dB] Ke [dB] LTH [dB] 0,41 0 0 55 0,44 0 0 55
st [m] 82 89
A fenti adatokkal számolva, figyelembe véve 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) a) pontjában foglaltakat, az építkezés zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az építési területtől számítva nappal ~90 m‐re helyezkedik el. A hatásterületen belül védendő objektum nem található.
50
5‐1. Térkép Zajvédelmi hatásterület
Sárvár város Önkormányzati Képviselő‐testületének 16/2005. /V. 19./ önkormányzati rendelet 28.§ rendlekezik a zaj elleni védelemről, melynek (2) bekezdés b) pontja részletezi az építőipari kivitelezésből és közlekedésből eredő zajokra vonatkozó határértékeket. Az érzékeny, csendes területre (esetünkre vonatkoztatott legszigorúbb) meghatározott határérték (LAeq) 55 dB, mely megegyezik az általunk a 284/2007. Korm. rendelet alapján meghatározottakkal. (Megjegyezzük azonban, hogy a helyi szabályozásban megjelölt övezeti kategóriák besorolása – a lehatárolás elérhetőségének hiányában – nem volt lehetséges.) Az építési területhez legközelebb eső lakóépületek zajterhelése: Esze Tamás u. legközelebbi lakóház (530m)
36,4 dB (Vp1)
Tizenháromváros u. legközelebbi lakóház (450m) 38,4 dB (Vp2) Vadkert krt. – Spirit Hotel (750m)
31,9 dB (Vp3)
A zajterhelés egyik esetben sem éri el a városra érvényes legszigorúbb nappali határértéket (40dB).
51
5.1.2.4. Szállításból (építési forgalom) eredő zajterhelés Az építési – többlet – forgalom nagyságából eredő zajvédelmi vizsgálatokat a 4.3.1.7 fejezet alapadataiból kiindulva végeztük el. Az említett fejezetben releváns adatokat jelen munkarészben nem ismételjük meg. Csak nappali időszakban lesz az építéshez kapcsolódóan járműmozgás. A forgalom jellemzőinek leírása Többletforgalom az építkezés alatt: 10‐15 db tehergépjármű és 4‐5 db személygépjármű
Akusztikai járműkategóriák: ÁNF
Út száma/jele
I. kategória
II. kategória
III. kategória
8451
736
298
144
8446
1152
359
182
84150
8331
1251
153
84
4954
1070
683
A napszak forgalom ÁNF‐hez képesti arányát az út jellegéből adódóan (nagy arányú forgalmat lebonyolító főutak) a vonatkozó besorolás alapján határoztuk meg, amelyhez a többletforgalmat (csak nappali időszakban tervezett) hozzáadtuk. A számolásához felhasznált adatok (nappal) Korrekcióhoz szükséges számítási eredmények [dB] út
8451
8446
[KD]g,s,t,j,i
84150
84
Mnappal
I.
‐17,77
‐15,05
‐6,44
‐11,25
II.
‐21,72
‐20,11
‐14,70
‐17,42
III.
‐24,91
‐23,10
‐23,86
‐18,82
LAeq(7,5)g,s,t,j,i
Mnappal
I.
58,2
59,0
67,6
69,3
II.
58,1
57,9
63,3
65,7
III.
58,5
58,7
57,9
66,1
LAeq(7,5)g,s,t,j, Legközelebbi lakóépület távolsága ~[m] LAeq [dB]
Mnappal 63,0 (+0,1)
63,3 (+0,1)
69,3 (+0,0)
72,1 (+0,0)
15
‐
‐
‐
58,5 (+0,1)
‐
‐
‐
52
Fentiek alapján megállapítható, hogy az építési többletforgalom hatása nem kimutatható zajvédelmi szempontból a vizsgált utak jelenlegi forgalmához viszonyítva. A többletforgalomnak hatásterülete nem értelmezhető, a szállítások megfelelő ütemezésével a jelenlegi forgalomhoz képest érzékelhető változás nem várható.
5.1.3. VÍZ‐ ÉS TALAJVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK 5.1.3.1. Felszíni és felszín alatti vizek A létesítés felszín alatti vizet közvetlenül nem érint. Az létesítés vízhasználatot nem igényel, vízvédelmi, vízgazdálkodási érdeket nem sért, nem veszélyeztet. A talajvizet nem érheti káros hatás üzemszerű állapotban. A vizekhez kapcsolódó hatások az építési időszak alatt viszonylag lokálisnak mondhatók, gyakorlatilag csak az igénybevett területekre terjedhetnek ki, ahol változtatják a lefolyási viszonyokat, illetve a gépek működéséből adódóan esetlegesen, havária jelleggel szennyezhetik a vizeket.
5.1.3.2. Talaj A helyszínen veszélyes anyagokból származó szennyezés nem valószínű tekintettel a mai alkalmazott kivitelezési technológiákra. A munkagépek rendszeres karbantartásával és forgalmi engedélyével a környezetvédelmi megfelelőség biztosított. A munkagépek tankolása és esetleges szervízelése a munkaterületen kívül, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő telephelyen történik. A beruházás önmagában területet foglal, mellyel a telephely által érintett földrészlet elveszti talaj funkcióját ezért ebből a szempontból – bár az adott helyen megsemmisítő – de összességében elviselhetően terhelő hatású. Az építés során a humuszos felső réteget külön kell deponálni. A kikerülő földet visszaterítik. Az ott lévő humusz szintén letermelésre kerül, majd a földanyag mozgatását követően a terület rekultiválása során visszakerül annak felületére. Az építési folyamat során a földtani közeg, a felszín alatti vizek káros hatást nem szenvednek, nem szennyeződnek. A területen fellelhető ternőtalaj megőrzése érdekében az építkezés megkezdése előtt a humuszt le kell termelni és deponálni (szükség szerinti kezelésekkel) szükséges. A munkálatok végeztével a helyszínen el kell teríteni. Amennyiben szüksége humuszmentési tervet kell készíteni, ami tartalmazza a termőföld védelméről szóló előírásoknak való megfelelés feltételeit.
5.1.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ HATÁSOK A létesítés során a képződő inert beton törmelék keletkezhet az infrastruktúra kialakítása során. Az építőipari törmeléket arra jogosult vállalkozásnak adják át vagy közvetlenül hasznosítják azt a belső úthálózat kialakítása során. A bontási törmelék inert hulladéklerakóba kerülhet beszállításra.
53
Ezen kívül az építési anyagok csomagoló anyagai, a vágásból származó csődarabok és idomok, valamint festékek, felületkezelők, ragasztók göngyölegei teszik ki a keletkező hulladék főtömegét. Az építő gépekkel kapcsolatosan olajos rongy, törlőkendők előfordulása lehetséges. Az építési munkák során keletkező szilárd kommunális hulladékok mennyisége az ott dolgozók számából becsülhető. A munka‐ és szállítójárművek számából becsülhetően a területen 20 ember egyidejű munkavégzésére számíthatunk. Az építési tevékenység során keletkező szilárd hulladék mennyiségét napi 3 l/fő‐vel számolva, naponta kb. 60 l hulladék keletkezik szakaszonként. (Összesen a 260 napos építési munkaszakaszt figyelembe véve ez kb. 15,6 m3 hulladékot jelent.) A területen mobil WC‐t kell biztosítani, melynek szennyvizét a szolgáltató szállítja el igény szerinti gyakorisággal. A munkagépek üzemanyag utánpótlása a helyszínen történik tartálykocsiból. Túlfolyásgátló töltőszeleppel ellátott tartálykocsi használatával többnyire megelőzhető a túltöltés. Amennyiben olajcserére lenne szükség, a tevékenységnél kármentő tálcát kell alkalmazni. A szállítójárművek üzemanyag utánpótlása a legközelebbi településen történjen, ezzel is csökkentve a szénhidrogén szennyeződések kialakulásának lehetőségét a munkaterületek környezetében. A zárt tartályban gyűjtött, szénhidrogénnel szennyezett hulladékokat (olajos rongyok, olajszűrők, kenőanyag flakonok, esetlegesen fáradt olaj, hidraulika olaj, akkumulátor), veszélyes hulladékokat a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletnek megfelelően, „Sz” kísérőjegy kitöltésével, engedélyes szakcégnek kell átadni,ártalmatlanítás céljából Becsült hulladékmennyiségek A hulladékok anyagi minősége szerinti csoportok
Hulladék Hulladék azonosítója mennyisége
Beton törmelék (t)
17 01 01
5
Papír, karton hulladék (t)
15 01 01
0,5
Kevert építési‐bontási hulladék (t)
17 09 04
10
Műanyag fólia hulladék (t)
17 02 03
0,75
Kommunális hulladék (m3)
200301
5
Veszélyes hulladék (olajos rongy, festékes göngyöleg) (m3)
050106 080111
2
Fémhulladék (t)
170405
0,5
Építési szakaszhoz kapcsolódó egyéb általános hulladékgazdálkodási előírások Az építés alatt keletkező hulladékot gyűjteni kell, és rendszeresen el kell szállítani. A kivitelezés során úgy kell eljárni, hogy a talajvíz és annak közvetítésével a rétegvíz ne szennyeződhessen.
54
A munkagépek tárolását, karbantartását, illetve az üzemanyag tárolóit úgy kell kialakítani, hogy azok környezeti károkat ne okozzanak. A tárolóhelyeket fel kell szerelni kárelhárítási eszközökkel, és meg kell bízni egy felelős személyt, aki szükség esetén azonnal megkezdheti a kárelhárítást. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltését úgy kell elvégezni, hogy üzemanyag, kenőanyag a talajba, felszín‐, illetve felszín alatti vízbe ne kerülhessen. A felszíni vizet meg kell óvni a szennyező anyagoktól. A kiporzás csökkentése érdekében − a légköri viszonyoktól függően − a földszállítási útvonalakat, igény esetén a földmunka területét, rendszeres időközönként locsolni kell. Veszélyesnek minősülő hulladékokat (pl. festékes göngyöleg, felületkezelő anyagok maradványai, stb.) a beruházó köteles átadni az arra feljogosított átvevő szervnek. A kivitelező köteles az építés során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. A kivitelező köteles megakadályozni, hogy az építés során a veszélyes hulladék a talajba, felszíni‐, és felszín alatti vizekbe, illetve a levegőbe jutva szennyezze, vagy károsítsa a környezetet. A kivitelező csak olyan kezelőnek adhatja át a veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkezik, az adott hulladék kezelésére. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.
5.1.5. ÉLŐVILÁGRA ÉS TÁJRA KIFEJTETT HATÁSOK A közvetlen hatásterület élővilág‐védelmi szempontból minden olyan terület, amelyet az építéssel kapcsolatos munkálatok fizikailag érintenek. A tervezett beruházás által érintett ingatlanok művelésből kivett területek. Az élővilág szempontjából az építési fázis közvetett hatásterületéhez soroljuk azokat a területeket, ahol az építési munkálatok hatásai nem közvetlenül fizikai értelemben, hanem közvetve, más környezeti elemre (pl.: levegőre, felszín alatti vagy felszíni vízre) gyakorolt hatásán keresztül érzékelhetően befolyásolják az élővilág valamelyik alkotóelemének (az élővilágot alkotó fajok egyedei, állományai) életfolyamatait, viselkedését, ezáltal befolyásolják az adott területen a faj állományának alakulását (pl.: reprodukciós ráta, ezen keresztül pedig a populációméret). Természetesen ide tartoznak az építési munkálatok zaj és vibrációs terhelésén, a kivitelezést végző munkások és munkagépek által az építést megelőző állapothoz képest keltett vizuális zavarásán, ill. a munkafolyamatok esetleges fényszennyezésén keresztül közvetetten jelentkező hatások is. Ezek mellett a közvetett hatásterülethez tartoznak azok a megközelítési útvonalak, ill. azok közvetlen környezete, amelyeket a munkagépek és a 55
munkálatok kivitelezésében részt vevők ténylegesen használnak a szálláshely és a munkaterület, ill. a munkavégzés során felhasznált anyagok forráshelye és a munkaterület között. Az élővilágra gyakorolt várható közvetett hatások megítélése igen nehéz, mert az egyes fajok eltérő érzékenységet mutatnak a különböző környezeti hatásokra, például eltérő mértékben érzékenyek a levegőkörnyezeti hatásokra, a zaj és vibrációs hatásokra vagy a vizuális zavaró hatásokra. A levegőminőségi és zajvédelmi határértékek humán egészségügyi szempontból kerültek megállapításra és az élővilágot alkotó fajpopulációk túlnyomó többsége esetében alapkutatási szinten sem rendelkezünk arra vonatkozó ismeretekkel, hogy a jogszabályokban szereplő, emberekre vonatkozóan megállapított határértékek hogyan viszonyulnak az adott faj szempontjából releváns küszöbértékekhez. Számos gyakorlati tapasztalat támasztja alá, hogy a zajhatásra és a vizuális zavaró hatásra számos állatfaj egyedei megfigyelhetően érzékenyebben reagálnak, mint az emberek és ezek a hatások menekülést, ill. egyfajta elkerülő viselkedést váltanak ki az egyedekből. Ugyanakkor már a gerinctelen állatok számos csoportjára (pl.: puhatestűek, ízeltlábúak) is jellemző a tanulás egyik legegyszerűbb, látens formája, az ún. habituációs tanulás, melynek lényege, hogy ugyanazon ingerrel ismételt szembesülés eredményeként a figyelem vagy reakció intenzitása csökken. Az egyedek hozzászoknak az ismételt és a megerősítés hiánya miatt számukra nem veszélyesnek, közömbösnek ítélt ingerekhez. Legtöbb ténylegesen alkalmazható gyakorlati tapasztalattal a gerincesekre, azon belül is elsősorban a madarakra vonatkozóan rendelkezünk. A tervezett beavatkozás által érintett területen, ill. környezetében a rendelkezésre álló információk alapján nem fészkelnek olyan madárfajok, melyek extrém módon érzékenyek lennének az akusztikus és vizuális zavaró hatásokra (pl.: rétisas (Haliaeetus albicilla), fekete gólya (Ciconia nigra)). A beruházási terület közelében ténylegesen rendszeresen előforduló és fészkelő madárfajok gyakorlati tapasztalatokon alapuló akusztikus és vizuális zavaró hatásokkal szemben mutatott érzékenysége alapján a munkaterület szélétől számított 200 méteres távolságban jelölhető ki a közvetett élővilág‐védelmi hatásterület határa. Az így meghatározott közvetett hatásterületen kívül az építési fázisban a környezeti tényezőkben bekövetkező esetleges változások várhatóan még a területen jelenlegi ismereteink alapján előforduló legérzékenyebb állat‐ és a növényfajok életmenetét sem befolyásolják érdemben. A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása. A beruházás megvalósításával a ruderális és a taposástűrő vegetáció kiterjedésének növekedése várható, a közelítő út helyén kizárólagosan taposástűrő, letörpült vegetáció fog kialakulni. A lebetonozott vagy kavicsággyal borított helyek növényzetmentesek lesznek. Korábbi tapasztalatok szerint hasonló élőhelyeken a rekultiváció után a növényzet 5‐6 év után már viszonylag jól regenerálódik. 56
A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése. A tevékenységre minden élő szervezet egyformán érzékenyen reagál, mivel a meglévő élőhelyek teljes mértékben átalakulnak. Legjobban azonban a növények fajkészletében bekövetkező változásokat lehet majd figyelemmel kísérni.
5.2.
ÜZEMELÉS
5.2.1. LEVEGŐTISZTASÁG‐VÉDELEM 5.2.1.1. Szállítással és telepi közlekedéssel összefüggő kibocsátások Az épület hasznosításából adódóan, elsősorban a lakók közlekedéséből adódó forgalommal számolhatunk. Figyelem,be véve a mélygarázs, valamint a parkoló kapacitását összensen kb. 34 személygépjármű forgalommal számolhatunk, mely naponta elhagyja és érkezik a területre. Ezen felül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jelent rendszeres (heti 1‐2) fordulót az ingatlanhoz kapcsolódóan. Ennek a forgalomnak az iránya, eloszlása nem becsülhető, azonban ha az építési forgalomnövekményhez hasonlítjuk, megállapítható, hogy annál kisebb nagyságrendet képvisel. Tekintettel arra, hogy a korábbi számítások alapján kimutatható, hogy a tervezett építési forgalom a közlekedésre (szállítás) nincs releváns mértékben hatással ezért nem tartjuk indokoltnak az üzemeléshaz tartozó forgalom részletesebb vizsgálatát, a hatásterület ismételt lehatárolását. Az épülethez kapcsolódóan légszennyező forrás (pont/diffúz) telepítése nem tervezett. Előzőek alapján a üzemeltetéséhez kapcsolódó közlekedési tevékenység hatásterülete a közutak területét érinti. (Térképi bemutatása nem indokolt.)
5.2.2. ZAJVÉDELEM Zajvédelmi szempontból az épület külső homlokzataira, illetve tetőfelületére külső zajforrás telepítése nem tervezett. A gépészeti egységek, berendezések telepítési helye elsősorban a pinceszinten, zárt térben tervezett. Tekintettel a berendezések alacsony zajteljesítmény szintje (<70dB), valamint a lakóterületektől való megfelelő távolság (>450m) következtében az üzemeltetés érdemi hatást a környezetben nem idéz elő, hatásterület lehatárolása nem lehetséges. A közlekedésből adódó zajterhelésre az üzemelésre vonatkozóan a levegőtisztaság‐védelmi fejezetben leírtak érvényesek. Előzőek alapján ismételt részletes számítás elvégzését nem tartjuk indokoltnak.
57
5.2.3. VÍZVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK A beruházás üzemeltetéséből adódóan vízvédelemmel összefüggő, releváns hatások jelentkezése nem várható.
5.2.3.1. Vízhasználatok A telephelyen vízigényét a tervezett beruházás alapvetően befolyásolja, mivel többlet vízigény jelentkezik. A vízigény kielégítése közműhálózatról biztosított.
5.2.3.2. Csapadékvíz A tervezett beruházás normál üzemi körülmények között nem jár a csapadékvíz‐elvezetés szempontjából negatív hatással.
5.2.3.3. Szennyvíz kibocsátás A tervezett létesítmény szennyvizelinek elvezetése – melyek csak és kizárólag szociális célú vízhasználatból keletkeznek – a városi közcsatorna‐hálózaton keresztül biztosított.
5.2.4. TALAJ ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK A tervezett beruházás normál üzemi körülmények között a talaj, a földtani közeg veszélyeztetésével, szennyezésével nem jár. Természetesen talajvédelmi szempontból a tervezett tevékenység nem kedvező, azonban a hatás a telep területére koncentrálódik.
5.2.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ HATÁSOK Az üzemeltetés hulladékgazdálkodási szempontból semleges hatású, mivel a hulladékok megfelelő gyűjtőhelyeken történő gyűjtése, valamint megfelelő engedélyekkel rendelkező kezelő/ártalmatlanító szervezetnek történő átadása megoldott. A szakszerű gyűjtés, valamint a várható volumenek tekintetében kijelenthető, hogy a létesítmény üzemelése során közvetlen hatások nem érzékelhetőek, a környezeti kockázat mértéke elhanyagolható.
5.2.6. ÉLŐVILÁGRA ÉS TÁJRA KIFEJTETT HATÁSOK Az élővilágot befolyásoló hatások két csoportra bonthatóak. A létesítmény üzemeltetése előttiekre, majd az üzemi állapotok alattiakra. Alapvetően a jelenleg meglévő élőhelyi hálózat, belső struktúra sérülését az előbbiek, azaz a földmunkák és építkezés hatásai okozzák. A második szakaszban a létesítmény környezete regenerálódási, újraszerveződési (szukcessziós) szakaszba lép, amikor az élőlények térfoglalása a már meglévő emberi hatásokhoz alkalmazkodva játszódik le. Ebből a szempontból mindig lényegesek azok a természetes vagy természetközeli foltok, sávok, amelyek az emberi létesítmények közé – néha vonalszerűen, gyakran fragmentálódva – szorulnak, hiszen ezek fognak számítani az élőlények „ugródeszkáinak”. Sem az építési, sem az üzemeltetési szakasz élővilágot érintő hatása nem lépi túl a pár 100 méteres hatótávolságot. Az első szakaszban jelentősek lehetnek a munkagépek miatt, a 58
műutat és az építési területet összekötő út melletti reakciók. A bekötő út rövid, szakaszosan telephelyi nyílt területtel, cserjékkel, fákkal kísért, így elsősorban állatfajok (pl. rovarok, madarak) zavarása jelentkezhet. A mai műszaki elvárásokhoz igazodva viszont az építkezés – megfelelő időjárási körülmények között – igen gyorsan befejeződik, így a zavarás hatása rövid és nem okoz visszafordítatlan károsodásokat. Szintén visszafordítható folyamatnak tekinthető az élőhelyek foltos „sebeinek” keletkezése, majd ezek újbóli természetes és mesterséges revitalizációja. Természetes propagulum szóródás hatására a környező természetközeli élőhelyek társulás alkotó karakterfajai is megjelenhetnek a létesített környezetben, a véderdősávok idővel fajokban gazdagabbá válhatnak. A zavaró hatások alapvetően kedvezőtlen hatásoknak tekinthetőek, amelyeket a beruházó és üzemeletető ellensúlyozni igyekszik (pl. építés ütemezése, kiporzás csökkentése, gyepesítés). A létesítmény megvalósítása és üzemeltetése önálló egységet képez a nevezett helyrajzi számú területeken, így hatása az élővilágra nem adódik hozzá más tevékenységhez. A munkák befejeztével törekedni kell a szabad felszínek újbóli növényekkel történő betelepítésére, kerülni kell a gyomok megjelenését, elterjedését. A táj esztétikai és funkcionális szerepének védelme érdekében javasolt megfelel növényállomány telepítése. Az élőhelyek regenerálódását segítik elő: gyepesítés, cserjésítés, fásítás;
5.3.
KÖRNYEZET‐EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOK ISMERTETÉSE
A környező lakóterületek olyan mértékű expozíciónak nem lesznek kitéve, hogy a tevékenység a hatásterületen belül az egészségügyi határértékeket megközelítené, meghaladná.
5.4.
A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK VÁLTOZÁSA MIATT VÁRHATÓ KÖZVETLEN GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK BECSLÉSE
A hatásterületen található környezet csak tájképi szempontból változik meg. A tervezett beruházás közelében lakó‐ és üdülő területek valamint erdő‐ és mezőgazdasági területek találhatók. A tervezett beruházás a folytatott tevékenységet nem zavarja. A tevékenység által igénybe vett közutak terheltsége jelenleg is jelentős, azok állagának romlásához a tevékenység hozzájárul, de mivel additív járműforgalom töredéke a jelenleginek, nem bizonyítható a tevékenység ilyen irányú káros hatása.
59
6. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 6.1.
A LEHETSÉGES IGÉNYBEVETTSÉGET, SZENNYEZETTSÉGET ÉS KÁROSÍTÁST MEGELŐZŐ, CSÖKKENTŐ, KOMPENZÁLÓ, ILLETVE ELHÁRÍTÓ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA
Létesítésre vonatkozó előírások: Az építés során meg kell akadályozni, hogy víz‐ és talajszennyezés következzen be. Az esetlegesen fellépő rendkívüli szennyezést azonnal el kell hárítani, és a bekövetkezett káreseményt, valamint a megtett intézkedéseket jelenteni kell a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. A zajkibocsátásra vonatkozó, 27/2008 (XII. 3.) KöM‐EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében megállapított zajterhelési határértékek teljesülését a kivitelezőnek az építkezés teljes időtartama alatt biztosítani kell. Építési munkálatok, így a szállítás is csak a nappali időszakban végezhetők. Az építés, bontás során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a kivitelezőnek kell gondoskodni. Üzemeltetés: A legfontosabb energia‐ és anyaghatékonysági intézkedések: A tervezett épületek, ill. berendezések megfelelő hőszigeteléssel ellátottak. A villamos energia ellátás részben napelemekkel (megújuló energia hasznosításával) lesz megoldott. Fosszilis tüzelőanyagok felhasználását az üzemeltetés során nem tervezik.
6.2.
A KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK MÉRÉSÉNEK, ELEMZÉSÉNEK MÓDJA A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA SORÁN
A tervezett tevékenységből adódóan az üzemeltetés során fellépő környezeti hatások olyan minimális mértékűek, hogy ellenőrző rendszer kiépítése nem javasolható.
7. MELLÉKLETEK Tulajdoni lap másolatok Helszínrajz Aláírólap és Szakértői engedélyek Igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylat
60
A TERVEZÉSI
ár ok
4 E
Tervezett 4db parkoló
2 3
±0,00 4
2,53
18,76
1 5,50 5,10
27,60 20,93 2,07
65,91
4,60
köz út (118 (118 1/5) 1/3) köz út
VÍZ
Gáz
79,77 52,62
+1,95
Szomszéd telek
0262/1
29,48 +13,53
0267/1
/3 66 02
4,90
52,62
67,47
+13,53
52,62
77,47
Tervezett 3db parkoló 27,60
É
/2 út 66 02
+1,25
22,70
L1
27,60 29,48
út
E4 TERVEZETT A - B ÉPÜLET (Mélygarászs + Fsz. + III. Emelet)
ELŐIRÁSOK:
14,85
5
bejáró személy
27,15
10,00
7
5,00 6
14,85
10,00
ó si bejár gépkoc
SZABÁLYOZÁSI
CS ATO RN A
mB f) VIL LAN Y
0262/3 ±0,00
VONATKOZÓ
KI. 5.8.5.4.7. Különleges intézményi a funkció megjelölésével Szabadon álló beépítési mód Legkisebb telekméret: 10000 m2 30 %-os telekbeépíthetõség 12,50 méter max. építménymagasság Előírt zöldterületi fedettség : > 40 % ±0, 00( 155 ,00
02 02 46 50 /2 /2
3 / 4 8 14
(118 1/4) köz út
TERÜLETRE
±0,00
±0,00
Szomszéd telek
0262/4 0256/2 E4
B E É PÍ T É S I
4,60
19,56
4 27,60
5,12
52,65
4,90
10 1,05
4,59 85
9
Össz.:
3
13,88
8
12
13,88
5,23
11 7
16,56
6
28,79
28,79
12,26
5
út
19,32
R LHATÁ OLDA
7 025
1,68
1,40
5,18
1394,22 m2
A TERVEZETT ÉPÜLET MUTATÓSZÁMAI: Az épület bruttó alapterülete: Beépitettség: Az épület homlokzatmagassága:
út
61,92 m2 27,01 m2 5,84 m2 539,83 m2 25,09 m2 556,22 m2 48,42 m2 23,18 m2 71,90 m2 27,09 m2 5,50 m2 2,22 m2
1.: 2.: 3.: 4.: 5.: 6.: 7.: 8.: 9.: 10.: 11.: 12.:
1,27
3
5,23
4,27
2
19,56
4,27
/3 0262
1
2,07
6,43
4,20
ÁR LHAT OLDA
14,50
I D O M T E R V
1394,22 m² 1,64 % 8,42 m
Teljes telek területe:
84838 m²
Zöldfelület: Zöldfelületi fedettség: (nyél területével csökkentett telekre)
83055,99 m² 83055,99/84838 -> 97,90%
61 02
ÉPÍTTETŐ:
0263
út
E4
TIA 2002 KFT. 9600 Sárvár, Sótonyi utca 13.
TERVEZŐ: Török Csongor okl.ép.m. É-06-0139 Szeged, Algyői út 63. sz.
A TERV FAJTÁJA:
Szomszéd telek
HELYSZÍNRAJZ
0260
LÉPTÉK:
M=1:1000
0259 anyaggödör
Tervezési munkával érintett ingatlan címe és helyrajzi száma:
E4
Sárvár
ltés ö t 1 7 02
HRSZ.: 0264/4
Tervezési munka tárgya: Szabadon álló beépítésű – 34 db apartmant + 27 db gépkocsi tárolót magába foglaló – pince + földszint + 3 emelet + lapostetős apartmanház építési engedélyezési terve. Tervezés időpontja: 2016 szeptember
E-1
(l) ZALA MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA
101-6/2014.
Tárgy:
Szabó Győző szakértői névjegyzékbe vételi kérelme Kamarai nyt. szám: 20-0768
HATÁROZAT A Zala Megyei Mémöki Kamara az 1996. évi LVIII. törvény 3. §. (l) bek. a) pontjában és a 297/2009. (XII.21.) Korm. rend. 1.§ (3) aa.)pontjában biztosítottjogkörben eljárva Szabó Győző okleveles környezetmérnök okl. sz.: Km-5/2007. Pannon Egyetem Mémöki Kar Kömyezetmémöki szak Veszprém, 2007. január 23. (szül. hely: Dunaújváros, szül. idő:. 1977. szeptember 6. an: Keszei Irén) 8935 Nagykapornak, Béke u. 42. szám alatti lakos benyújtott kérelmének helyt adva SZKV 1.1.- Hulladékgazdálkodás SZKV 1.2.- Levegőtisztaság-védelem SZKV 1.3.- Víz-és fóldtani közeg-védelem szakterületen a szakértői névjegyzékbe felvette. Névjegyzékijele: SZKV -1.1/20-0768, SZKV-1.2/20-0765. SZKV-1.3120-0768
A névjegyzékbe vétellel egyidejűleg a Zala Megyei Mémöki Kamara tagjává vált, kamarai nyilvántartási száma: 20-0768. A határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Mémöki Kamara Főtitkárához címzett, de a Zala Megyei Mémöki Kamara Titkárságán benyújtandó 2 pld-s fellebbezéssei lehet élni. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg 30.000 Ft fellebbezési díj befizetését is igazolni kell.
INDOKOLÁS
részben foglaltaknak megfelelően határoztunk, mivel Szabó Győző kérte fenti jogosultságok megadását és kamarai nyilvántartás ba vételét A 297/2009. (XII.21.) Korm. rendeletben előírt szakirányú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A Magyar Mémöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Minősítő Bizottsága javasolta kérelmező részére fenti szakterületekre a szakértői jogosultság megadását. Kamarai taggá az 1996. évi LVIII. törvény (Kamtv.) 26/A. § (l) alapján vált, figyelembe véve a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 2.§ (l) bekezdését és a Kamtv. l.§ (l) bekezdést. A
rendelkező
szakértői
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) 347-105 E-mail:
[email protected] Web lap: www.zalammk.hu
(l) l~
ZALA MEGVEI MÉRNÖKI KAMARA Határozatom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői szóló 297/2009. (XI1.21.) Korm. rendelet 8.§ rendelkezésén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ket.) 72.§ (l) bekezdés rendelkezésein alapszik. A fellebbezéslehetőségéta Ket. 98.§(1) és 99.(1) bekezdése biztosítja. tevékenységről
Hatásköröm és illetékességem a tervező- és szakértő mémökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3.§ (l) bekezdésén, valamint a 297/2009.XII.21.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdés aa.) pontján alapszik.
Zalaegerszeg, 2014. január 29.
LJG~a~n z.ont elnök
Kiss Attiláné titkár
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) 347-105 E-mail:
[email protected] Web lap: www.zalammk.hu
ZALA MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Tárgy:
292-2/2015.
Petőházi Attila szakértői névjegyzékbe vétele Kamarai nyt. szám: 20-0521
HATÁROZAT A Zala Megyei Mémöki Kamara az 1996. évi LVIII. törvény 3. §. (l) bek. a) pontjában és a 297/2009. (XII.21.) Korn1. rend. 1.§ (3) aa.) pontjában biztosítottjogkörben eljárva Petőházi
Attila okleveles környezetmérnök okl. sz.: Km-49/2000. Veszprémi Egyetem Mémöki Kar Kömyezetmémöki szak Veszprém, 2000. június 14. (szül. hely: Szombathely, szül. idő: 1975. október 9. an: Berger Erzsébet) 8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 9/A. szám alatti lakos benyújtott kérelmének helyt adva SZKV 1.4.- Zaj- és rezgésvédelem
szakterületen a szakértői névjegyzékbe felvette. Névjegyzékijele: SZKV-1.4.120-0521 Fenti jogosultsága visszavonásig érvényes. A határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Mémöki Kamara Főtitkárához címzett, de a Zala Megyei Mémöki Kamara Titkárságán benyújtandó 2 pld-s fellebbezéssei lehet élni. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg 30.000 Ft fellebbezési díj befizetését is igazolni kell. INDOKOLÁS határoztunk, mivel Petőházi Attila kérte fenti megújítását. A 297/2009. (XII.21.) Korm. rendeletben előírt szakirányú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik, ezért korábbi szakértői jogosultsága megújításának jogszabályi akadálya nincs.
A
rendelkező
részben foglaltaknak
megfelelőerr
szakértői jogosultságok megadásának
Határozatom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII.21.) Korm. rendelet 8.§ rendelkezésén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ket.) 72.§ (l) bekezdés rendelkezésein alapszik. A fellebbezéslehetőségéta Ket. 98.§(1) és 99.(1) bekezdése biztosítja. Hatásköröm és illetékességem a tervező- és szakértő mémökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. Törvény 3.§ (l) bekezdés' valamint a 297/2009.XII.21.) Korm. // \.1:J\_érnö_,f.. rendelet 1.§ (3) bekezdés aa.) pontján alapszik. Zalaegerszeg, 2015. április 2.
i
·'$0'./ ;s
"'
\%
\~. ~ '-, -~
oo-
:1-~~
<;)l
~
co
'-.., ~--
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) 347-105 E-mail:
[email protected] Web lap: www.zalammk.hu
