358
KÖZLEMÉNYEK
M U L T IP L E
B IR T H S
IN
H UN G A R Y
S um m ary T h e r a t e of m u ltip le b i r th s v a r ie s in H u n g a r y b e tw e e n 2 ,0 3 a n d 2 ,2 9 % of a ll b ir th s . T h e r a t e sh o w s, on th e w h o le, a d e c re a s in g tr e n d e x c e p t fo r th o s e in th e 1 9 3 0 ’s o u t s t a n d in g w i t h t h e i r r e la tiv e ly h ig h le v e l. O f m u ltip le b i r th s tw in - b ir th s a c c o u n t fo r 9 9 % , also t r ip l e t s a re b o r n a n n u a lly , q u a d r u p le ts a re sp o ra d ic , q u in tu p l e t s w e re re g is te r e d o n ly in 1933. T h e r a t i o b e tw e e n m u ltip le b i r th s a n d a ll b i r th s of 1000 m o th e r s in th e p r o p e r ag e is in c r e a s in g w i th th e m o th e r ’s ag e, t h e h ig h e s t v a lu e b e in g r e a c h e d in th e ag e g ro u p 3 0 — 39 o f th e m o th e r . T h e n o tic e a b le s e tb a c k of m u l ti p le b i r th s ca n t h u s b e a t t r i b u t e d t o t h e f a c t t h a t th e p r o p o r tio n of h ig h e r ag e g ro u p s a m o n g m o th e r s h a s fa lle n b a c k . A r e la tio n s im ila r t o th e m o t h e r ’s ag e c a n b e e s ta b lis h e d b e tw e e n t h e r e la tiv e f re q u e n c y of m u ltip le b i r th s a n d th e o r d e r of b ir th s . T h e p r o p o r tio n of m u ltip le b i r th s is in c r e a s in g a s w e a re p ro c e e d in g in th e o r d e r of b ir th s . T h e r a te of s t il lb i r th s a m o n g m u ltip le b i r th s sh o w s, s im ila r to a ll b ir th s , a d e c re a s in g te n d e n c y , a n d c o m p a r e d to t h a t of a ll b ir th s , is th r e e fo ld . T h e s u r p lu s of m a le b i r th s a m o n g m u ltip le b ir th s is b y fa r s m a lle r t h a n a m o n g a ll b ir th s . T h e in c id e n c e of m u ltip le b i r th s d o e s n o t sh o w g r e a t d iv e rg e n c ie s b y c o u n tie s . T h e r a t e of m u ltip le b i r th s is lo w e r in to w n s of c o u n ty r a n k , d u e to th e f a c t t h a t in su c h to w n s t h e n u m b e r of f ir s t b i r th s is h ig h e r. T h e r a t e of m u ltip le b i r th s t a k i n g p la c e in i n s t i t u t i o n s is 10 to 2 0 % h ig h e r t h a n t h a t of a ll b ir th s .
D U N A F Ö L D V Á R N É P E S S É G F E J L Ő D É S E ÉS T Á R S A D A L M I T A G O L Ó D Á S A A X V I I I . ÉS A X I X . S Z Á Z A D B A N DR. WALLNER ERNŐ D u n a f ö ld v á r jelentősége a B u d á tó l délre a D rá v á ig húzó dó D u n a jo b b p a r t i települések közül k o r á n k ie m elkede tt. A X I I I — X IV . sz áz a d b a n gazdag, híres a p á ts á g volt. M onostora a tö rö k idők b e n elp usztult. A h elyén ép ü lt v á r egyik t o r n y a m a is áll. M aga a település a X V I I . sz. közepéig k ev e se b b et sz en v e d ett, a tö r ö k kin c stá ri defter sz erin t m ég 1663-ban 200 adózó h á z a t s z á m lá lt (1). A tö r ö k visszavonulás és a z t k ö v e tő e n a R á k ó cz i-sza b ad sá g h arcok során elsze n v ed e tt p u s z tu lá s t v iszo nylag gyorsan kiheverte. B u d a vissza foglalása u t á n S ch ӓrfenberg had seregével k ét napig t a n y á z o t t F ö ld v á ro n , ahol m in d e n t t a l á l t u g y a n , csak e m b e r t n em (2). 1699-ben m á r ism ét olyan népes, h o g y állandó p a p j a van. 1703-ban L ip ó t m ezővárosi r a n g r a em eli és é v e n te h á r o m v á s á r t a r t á s á r a a d engedélyt. Az újrané pese dés a X V I I I . sz. első é v t i zedeiben erőteljes le n d ü le te t vesz. A népesség alakulása szám szerint A csá d y szerint D u n a f ö ld v á ro n a h á z t a r t á s o k sz ám a 1715-ben 67, 1720b a n 55 v o lt (3). F e ltű n ő a szabadosok s z á m á n a k 5 év a l a t t 43-ról 24-re t ö r t é n t csökkenése. Ma h a n g s ú ly o zz ák A csády s z á m a d a ta in a k alacson y v o ltá t (4). E r r e m u t a t az 1728. évi m egyei összeírás is, am ely D u n a fö ld v á ro n 235 csalá d o t szám lált (158 sz ab a d költözködési joggal bíró jo b b á g y , 56 zsellér, 21
KÖZLEMÉNYEK
359
önállóan összeírt fiú), v a la m in t egy 1732-ből szárm azó canonica v isitatio — eg y h á z lá to g a tá s — a d a ta , am ely í 401 lelket em lít (5, 6). Az 1753. évi összeírás szerint 25 év a l a t t D u n a fö ld v á ro n a családok szám a h á r o m sz o r o sá r a — 720 — n ö v e k e d e t t (280 hospes — szerződéses jo b b á g y —, 283 inquilinu s — kisházas-zsellér — , 88 sub inquilinus — h á z a t la n zsellér — , 69 filii et f ra tre s u x o r a ti — nős fiúk és t e s tv é r e k — , 37 coelibes — n ő tlenek — ). E g y 1750. évi adójegyzék 650 c salá d ot sorol fel. D u n a f ö ld v á r fejlődése ekkor erősebb, m i n t a feudális n a g y b i r t o k á r n y é k á b a n élő Paksé. Az 1767. évi úrbéri összeírás csak a jo b b á g y csa lád o k ró l a d k é p e t (F ö ld v á ro n 749, P a k so n 506), a zsellércsaládokról n em tö r té n ik em lítés (7). Szerepe v o lt a népességnövekedésben a földesurak részéről m e g in d íto tt n é m e t b etele p íté sek n e k is. K e z d e té t m á r a X V I I I . sz. utolsó éveiben v ette. W eidlein J . szerint (8) D u n a f ö ld v á ro n egy 1703. évi összeírás 46 n é m e t csalá d o t em lít, am ely e k közül 14 1699-ben, 32 1701-ben jö tt. N a g y o b b le n d ü letet a n é m e te k b etele p íté se 1720 u t á n v e t t. Az 1750. évi adóösszeírás 650 c s a lá d já n a k m a j d n e m h a r m a d a (192) n é m e t n e v ű volt. A X V I I I . sz. végéről j o b b a n is m e rjü k D u n a f ö ld v á r népességének s z á m szerű képét. 1776-ban 4752 (2), 1783-ban 5114 (5), 1 7 86 -ban 5839 (9) lakosa v o lt D u n a f ö ld v á rn a k . E g y 1793— 4. évi adóösszeírás hasonló lélek szám ra u ta l (1141 ház, 1225 család) (10). A X I X . sz. első évtizedeiben t o v á b b nö vekszik a község. 1804-ben 6962, 1811-ben 7969 (11), 1823-ban 8408 la k o s t sz ám lált (12). N é h á n y évvel később m á r eléri a tízezres lé lekszám ot. F ényes E lek 1830. évi a d a t a (9862) (13) v a ló színűleg az 1829. évre v o n atk o zó , m e r t a megyei összeírás ebből az évből 9990 la k o st t ü n t e t fel. E gyed m u n k á j á b a n v isz o n t u g y a n e rrő l az időről 10 020 la k o s t em lít (5). D u n a f ö ld v á r ö tv e n év a l a t t (1783— 1829) m e g k é ts z e re z te népességét. E n n e k a fejlődésnek o k á t m á r 1832-ben E gyed A . tá rs a d a l m i- tö r té n e ti k ö r ü l m é n y e k b e n lá tja , m e r t szerinte „e ze n sz em b e tű n ő növ ek e d ésn ek az az oka, m ivel n e m m ú l t esztendő, m e ly b en h áz h e ly e k felesen ki nem o s z t a t t a k volna, de s legin k áb b az a szabadság, mellyel a la kosok i t t b ír n a k éde sge tte m in d e n h o n n a n , k ü lönöse n a szomszéd p u s z tá k r ó l az e m b e r e k e t” (5). A szabadság, am elyre E gyed m u n k á j á b a n céloz, D u n a f ö ld v á r n a k 1713-ban n y e r t földesúri szerződése. E z a település fejlődését ú g yszólván k é t évszá zad ra m e g sza b ta. A d u n a fö ld v á ri a p á ts á g o t 1707-ben M e d n y án sz k y F eren c eszter gom i k a n o n o k k a p t a meg. J ö v e d e lm é n e k fokozása céljából ig y e k e z e tt D u n a f ö ld v á r t benépesíteni. K e d v e z m é n y e k k e l k ec se g tette a b etelepülőket. A m ező v áro si k o r lá to z o tt ö n k o r m á n y z a t m e lle tt nem jelölt k i telki állom ányt sem terje delemben, sem térbeli elrendezésben. Az 1713. m á rc iu s 29-én k e lt szerződéslevél 12 p o n t b a n k ö rü lírja a lakosok kötelességeit és jogait. A lak o so k n ak a te r m é n y tiz ed és h á z a k u t á n i (füstpénz) adó fizetésének köte lez ettségé n kívül r o b o t j u k nincs és földeiket szabadon adhatják-vehetik. „ A k ik n e k k e d v ö k n e m v o ln a F ö ld v á r o n való la k á sra és ki a k a r n á n a k b o n ta k o z n i . . . a m a g o k költségével és kézi m u n k á ju k k a l f ö lállíto tt é p ü le te k n e k és szőlőknek fu n d u so n kívül való eladá sa k ív á n sá g o k szerént sz a b a d legyen . . .” (10) A szerződés 1738-ban a későbbi földesúr részéről újbóli m e gerő síté st n y ert. M á ria T erézia 1775. febr. 13-án k e lt a d o m án y o z ó levelével a du n afö ld v á ri a p á ts á g o t, illetve jö v e d e lm é t a n a g y s z o m b a ti főisk olának a já n d é k o z ta , hogy a hiá n y zó orvosi f a k u ltá s felállítása által eg y e te m m é legyen. A lak o so k n ak k o rá b b i földesúri szerződésekkel n y e r t jo g a it ez a v álto zá s n em ér in te tte . E g y 1804— 8. é v e k b en h o z o tt v á rm e g y ei h a t á r o z a t szerint D u n a f ö ld v á r szerző déssel bíró „ c o n tr a c tu á lis község” (7). Az 1829. évi k é rd ő ív b e n a z t ír já k a d u n a fö ld v á ria k : „ i t t sessiókra (jobbág y telk e k re ) felosztva a földek nincse nek, m e rt szab ad adás-vevés v a g y o n ” (6). U g y a n e z t em líti az 1829. évi regnicoláris összeírás is (14). A földtulajdon feletti szabadabb rendelkezés, m in t társadalm i-történeti tényező, olyan súllyal jelentkezik, hogy D unaföldvár fejlődése a X V I I I . században a szomszédos településekhez képest eltérő útra kerül. A világi nagybirtokok kötött jobbágy lakosságú települése helyeit a szabad parasztsággal bíró polgárosodó mezőváros irányába fejlődik.
360
KÖZLEMÉNYEK
A külsőség birtoklási v isz o n y a in a k v iz sg á la ta elárulja, h o g y a X I X . sz. közepéig je len tősen elő re h ala d t v o lt D u n a f ö ld v á ro n a m ező g a zd a ság b a n a birto k h a lm o z ó d á si és k apitalizá ló d ási fo ly am at. M inden a r r a m u t a t , hogy a X I X . sz. első felében D unaföldvár népessége m á r m egközelítette a m ezőgazdasági terü letéhez és akkori társadalm i, valam int termelési viszonyaihoz m ért fejlődésben a telítettség fokát. Az 1830— 31. évi tífusz- és k o le ra já r v á n y o k o k o zta m e g fo g y a tk o z á st figyelmen kívül h a g y v a is u tó b b m e g to r p a n a népességnövekedés. A j á r v á n y o k o zta csökkenés n y o m á n D u n a f ö ld v á r 1830-ban 9256, 1831-ben 8905 la k o st számlál (5). A j á r v á n y D u n a f ö ld v á ro n jóval erősebb volt, m in t P a k so n (1831 a u g u s z tu s á b a n D u n a fö ld v á ro n 320, P a k so n 61 e m b e r h a l t m eg k o le rá b a n ).1 A j á r v á n y éveit kö vető en , h a m e g lassu d v a is, a növeked és m ég 2— 3 évtizeden á t ta rt. F ényes E . 1851-ben közölt lé le k s z á m a d a ta (9466) a z o n b an k o rá b b i idő p o n tr a v o n a tk o z ik (13), m e r t az D a n ielik szerint 1852-ben 11 789 (2). H őke L . későbbi m u n k á j á b a n (11) 1857-re jó v a l m a g a sa b b lakosságszám o t közöl (13 257), és még m a g a sa b b az 1857. évi osz trá k nép szá m lálás a d a t a (15 932). M in d k e ttő az 1869. évi h iv a ta lo s a d a th o z (12 382) k é p e st je lentősen eltérő. Az 1869-ig b e k ö v e tk e z e tt visszaesést H őke részben a n n a k t u d j a be, hogy az 1863. és 1866. ínséges é ve k ben m in te g y 100 család a Verőce megyei N asicra költö z ö tt. 1876-ra D u n a f ö ld v á rt 14 ezer la k o sra becsüli, am i túlzás, m e r t az 1869. és 1880. évi nép szám lálások szerint a 13 ezret sem érte el. H őke a k a th . paro c h ia a n y a k ö n y v e in e k a d a ta i a la p já n 1858-tól 1870-ig 12 év te rm ész ete s n ép sz a p o ro d á sá t 377 főre sz á m ítja (11). E z a k ere k e n 11 ezer főnyi k a th . lakos sá g n ak csak kb. 3,5 % -a, vagyis az évi te rm ész ete s n é psza porod á s m indössze 3%o. A X I X . sz. utolsó évtizedeitől kezdve D unaföldváron ha nem is nagym értékű , de állandó jellegű népességcsökkenés következik be (15). A lacsony a te rm é sz e te s n ép sza porodá s, n ö vekv ő az elvándorlás, s így v ég ü l 1900-tól kezdve P a k s m ögé kerül. Csökkenő népessége 1910-ig m ég m e g h a la d ja a 12 ezret (12 087) de a z u tá n m in d e n n ép s zá m lálásk o r — az 1941. évi kivételével — n é h á n y száz fővel alac so n y ab b az előzőnél, míg 1949-ben 11 216 lakossal a 100 évvel k o r á b b a n elért szint alá száll. 1. A népesség sz á m s ze r ű a la k u lá sa D u n a fö ld v á ro n , 1732— 1019 között Év 1732 1753 1776 1783 1786 1804 1811 1823 1S29 1831 1852
L élekszám 1 401 3 500 4 752 5 114 5 839 6 962 7 969 8 408 9 990 8 905 11 789
Év 1857 1S69 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949
L élekszám 13 12 12 12 12 12 11 11 11 11
257 3S2 720 364 117 087 733 340 480 216
A társadalm i tagolódás a X V I I I . században D u n a f ö ld v á r népességének foglalkozási megoszlása és osz tály tag o ló d á sa a X V I I I . sz. közepétől n y o m o n k ö v eth ető . Ezzel bizonyos fokig f e ltá r u ln a k a népesség ked v e ző tlen a la k u lá s á n a k rég ó ta fennálló okai. T ö b b népességi, v a l a m in t tá r s a d a lm i v o n a tk o z á s ra a paksi já rá sró l ír t ta n u l m á n y a i m b a n m á r ki té r t e m (15). N év sz erin ti adóösszeírások m a r a d t a k m eg az 1750., 1753., 1793— 4. és 1829. évekből és — b á r sajnos csak h iá n y o s a n — m e g v a n n a k az 1858. évi te lek kö n y v i felvétel ered eti jegyző könyv ei. 1 D r. H adnagy A ., a szekszárdi áll. le v é ltá r v ezetőjének szíves közlései a le v éltári a d a tokból.
361
K Ö Z LEM ÉN YE K
D u n a f ö ld v á ro n a nem esi családok s z á m a csekély volt, az 1829. évi regnicoláris összeírás a m a jd n e m 1800 összeírt nem nem es adózó m e lle tt, m indössze 40 nem es b ir to k o s t em lít, ak ik n ek kezén a m e g m u n k á lt sz án tó fö ld n e k 1/5-e volt. E z é r t m á r m a g á b a n a nem telen e k a d ó z ás áb an , illetve censusaik ( ta k sá ju k ) n a g y s á g á b a n m u ta tk o z ó különbségek is eléggé t á j é k o z t a t n a k a népesség egészén e k o sztálytag ozódásáról. A n égy id ő p o n tb a n szereplő csalá d n ev e k eg y b e v e té sével n em c sa k a lakosság el- v a g y b ev á n d o rlása , családok el- v a g y feltűnése k ísé rhe tő figyelemmel, h a n e m a fö ld tu la jd o n h a lm o z ó d á s á n a k f o ly a m a ta is. H a a feljegyzések n em is t a r t a l m a z n a k m in d e n cs alá d o t és nev e t, v agy is a s t a tisztik aila g p o n to s és te ljes lélekszám ot, mégis a négy id ő p o n t a la p já n sok o lyan k ö v e tk e z te té s v o n h a t ó le, am ely egy évszázad tá rs a d a lm i és gazdasági fejlődésére f é n y t vet. D u n a f öldvár 1750. évi adóösszeírása csu p án 9 n évné l t ü n t e t fel ipari fog la lkozá st (4 szűcs, 2 ta k ác s, 1 csizm adia, 1 fazekas, 1 urasági kovács). L e h e te tle n , h ogy a legalább 3000— 3500 lelket számláló településben tö b b ip a ro s ne l e t t volna. H o g y az o ly a n csalá dnévve l összeírtak, m i n t Szabó, C sizm azia, V arga, K o v ác s stb. közül h á n y a n űzték a n e v ü k k e l jelölt ip a rt, nem á lla p í t h a t ó meg. A n é v szerint ip a ro sk é n t m eg jelöltek m in d e g y ik é n ek ad ó ja (taksá ja ) 1 ft 50 d é n á r volt. H aso n ló an adózó k ív ü lü k m ég 41 szerepel. M inden b iz o n y n y a l legtöbbje önálló iparos le h ete tt. E r r e m u t a t , h o g y igás á lla ta közülük m indössze k e t t ő n e k v o lt (egyiknek k é t lova, m á s ik n a k k é t lova és k é t ökre). De iparos v o ltu k r a enged k ö v e tk e z te tn i az is, h o g y le g tö b b n ek lakóhelye a m á r a k k o r k ia lakuló funkcionálisan is k özpo nti településrészben volt. A felsorolt 650 család közül a legkisebb adóva l (75 déná r) 420 v o lt m e g te r helve. Jórésze n y ilv á n kisp a ra sz t, kisházas zsellér, n ap s zá m o s volt. Ők t e t t é k a p a r a s z ts á g 2/3 részét. A legkisebb adózók közül 20-nak neve ipari foglalkozásra m u t a t , k ö zü lü k valószínűleg tö b b n em önálló iparos le h ete tt. N e m te k in tv e az 1 ft 50 d-ral a d ó z ó k at, 75 d é n á rn á l m a g a sa b b adó 158 csalá dra v o lt kiróva. M a jd n em egészükben a p a r a s z ts á g m ó d o sa b b , földdel, igavonóv al bíró ré te g é t képviselték. 2. A n em te le n e k adózás sz e r in ti m egoszlása ü a n a /ö ld v á r o n 1750-ben Az adózás a la p ja : ház és — 0 ti 3 IT. 'C3 tű
4 6 12
É v i adó 75 (1
420
85 d
79
1 ft 25 d
13
1 f t 70 d
17
2 f t 50 d
44
5 ft —
K é z m ű ip a r ................................
1 f t 50 d
M a lo m ip a r
................................
1 ft —
V á s á ro z á s ..................................
i s rt —
A d ó t n em f i z e t e t t
Adózó családfő
1 49 3 1
...........................................................
23
Ö s s z e s e n .......................................................................
050
Az összeírás nem ta r t a l m a z a d a t o t a m e g m ű v e lt föld n a g y s á g á ra , de m e g a d j a h á z a n k é n t az igás állatok sz á m á t. A m a g a s a b b a n adózó 158 család közül 154 n e m ipa ro sn a k v o lt igás állata s így ezeket a b irtokos p ara sz ts á g h o z ta r t o z ó n a k t e k i n th e tjü k , ta lá n még a k k o r is, h a fuvarozással is foglalkoztak. A 158 közül 92 k é t - h á r o m igav o n ó t t a r t o t t , fők én t lovat (87-nek csak lova
362
B orhozam alvóban
KÖZLEMÉNYE K
s z á n tó tu la jd o n nélkül szám
1— 2 ___ 3— 5 . . . . 6— 1 0 ___ 11 — 2 0 ___ 21— 3 0. . . . 3 1 -n é l tö b b E fiy ü lt . . . 0/ /o .................
5 9 12 12 5 5 4S 15,0
i
o.
10,4 18,8 25,0 25,0 10,4 10,4 100.0
akó
' 40 95 191 131 202 660 19.1
szán tó tu lajd o n n al %
szám
1,0 6,0 14,2 2 8 ,7 19,8 30,3 100,0
—
szán tó tu la jd o n 0 —lo po-
o/ /o
akó
— — 87,5
— — 113
----58,5
80 193 5,5
41,5 100,0
--7 — j 1 12,5 S 1100,0 2 ,5
°/o
szám
%
akó
27 51 53 27 7 5 170 53,3
15,9 3 0 ,0 31,2 15,9 4,1 2 ,9 100,0
45 203 413 423 192 221 1497 4 3 ,0
volt, m ég p ed ig 72-nek k e t tő , 13-nak h á r o m , 2-nek négy). A m a g as ló a r á n y t a s z á n tó k tá v o li fekvése, de részben a fu v aro zá s in d ok olta. N é g y álla tta l 19, h a t t a l 34, nyolccal 10 család szerepel — le g tö b b je 4— 6 ökörrel. E g y összeírtnak 12 ökre és 2 ekéje volt. Ö k rö t és l o v a t csak 21 h á z n á l ta lá lu n k . Az összeírt 40 eke m in d o ly a n o k n á l volt, ahol le galább h a t ig a v o n ó t t a r t o t t a k . E g y 1753. évi összeírásból a lakosság rétegeződését illetően tö b b v onás ism erh ető fel, m e r t az á l la t ta r tá s m e lle tt fe ltü n te ti a n e m te le n adózók részéről m e g m ű v e lt v e t é s te r ü le t (szántó) és szőlő n a g y s á g á t. Az adózók u tc á n k é n ti felsorolása pedig lehetőség et n y ú j t o t t , h o g y településföldrajzi ta n u l m á n y o m ban m e g ra jzo lh assa m a X V I I I . sz.-i funkcionális tag olódás té rbeli képét. Az 1750. évi összeírásban az ip a ro so k ra csak ad ó z á s u k m é rté k é b ő l leh e t e t i k ö v e tk e z te tn i, az 1753. évi az ip a ro s o k a t m e ste rsé g ü k szerint említi. S z á m u k h á r o m év a l a tt kétszeresre em elk e d ett. (49-ről 107-re.) A m oln á ro k o n (21), halász o k o n (2), ko csm ai b o rk im é rő k ö n (3), serfőzőn (1) kívül 80 iparos 23 s z a k m á b a n dolgozott. T ö b b m i n t fele (48) a la kosság r u h á z a tá r ó l g ondosko d o tt (9 csizm adia, 9 cipész, 9 ta k ác s, 8 szűcs, 7 szabó, 1 szűrszabó, 2 gom bkötő, 2 süveges, 1 h arisn y a k ö tő ). Je le n tő se b b vo lt a fazekas- (6), k ö té lg y á rtó - (4), lakatos-, kovács- és k á d á r-m e ste rsé g (3— 3), m íg a tö b b i t csak 1— 2 m e s te r k épv iselte (szíjgyártó, nyerges, b ogn ár, asztalos, k ő m ű v e s, mészáros, bábos, pék, borbély). Az ip arosok zö m ét n e v ü k u tá n ítélve n é m e t telepesek te tté k . Az ip aroso k szám ából, v a la m in t abból, hogy tö b b sz án tó nélkül t a r t o t t lovat, a r r a lehet k ö v e tk e z te tn i, h o g y D u n a f ö ld v á r m á r e k k o r k e z d e t t a helyin kívül közp o n ti fu n k c ió k a t is betölteni. Az 1753. évi összeírás szerint 241 n em iparos adózó t a r t o t t igás á lla to t az 1750. évi 154-gyel szemben. Az igás ö krö k sz ám a alig v á l to z o t t (1750-ben 342, 1753-ban 348), a lóá llo m á n y a z o n b an r e n d k ív ü l m ódon m e g g y a r a p o d o tt (233-ról 679-re). H a a n a g y külö nbség esetleg a k é t összeírás eltérő jellegét tü k rözné, úgy k étségk ív ül az 1753. évit kell p o n to sság a m i a t t is alapul v e n n i .A m a g as lóá llo m á ny a n n y i b a n is figyelm et érdem el, m e r t n em c sa k a p a ra sz ts á g ú ja b b rétegeinek b ek a p c s o ló d á sá t je le n te tte m in d tá v o la b b eső sz á n tó k m eg m űvelésébe, h a n e m u ta l egyéb kereseti források és ága k erősödésére, m in t a v á s á r i és bo r-fuvaro zás, sószállítás, h a j ó v o n ta t á s , b é r m u n k a végzése, n e m különben a telep ülésnek élénkülő fo rg a lm á ra k örnyezetével. A b irtokos p a r a s z t ság m ellett sz á m o tte v ő réte g k én t jelen tk ez ik 1753-ban az a 71 k é t -h á ro m lovat t a r t ó adózó, akinél v e té s te r ü le t e g y á lta lá b a n nem , szőlő is csak 2— 4 akó (urna) bo rt adó k e r ü lt összeírásra. (E g y pozsonyi ill. bécsi akó kb. 52— 54 liter n ek felelt m eg (16).) A sz ántó m űvelé sre v o n a tk o z ó a d a to k szerint 172 nem telen adózó összesen 6 9 /9 pozsonyi m é rő n y i v e té s te r ü le te t m ű v e lt. E z n a g y já b ó l megfelel az 1750. évi igás á llatot ta r t ó k sz á m á n a k . A b ir to k a p ró z ó d á s illetve h alm ozá s m á r ek kor 2 Az 1750. és 1793/4. évi összeírások ered etije a községházán elveszett, csak a Cziráky Gy . m u n k á já b a n (10) közölt a d a to k ism eretesek.
363
K Ö Z L E M É N Y EK
% 3 ,0 1 3,6 2 7 ,6 28 ,3 12,8 14,7 100,0
szám 7 4 9 —
%
akó
3 3 ,3 19,0 42 ,9
11 19 81
.—
szám
% 8 ,0 13,8 58,6
—
—
1
4,8
27
19,6
—
—
—
—
21 6,6
100,0
13S 4,0
100,0
6 8 24 20 9 5 72 22,6
%
akó
%
8,3 11.1 33,3 27 .8 12,6 6,9 100,0
10 35 210 311 239 184 9S9 28,4
1,0 3,6 21,1 31,5 24,1 18,7 100,0
45 72 98 66 22 16 319 100,0
14,4 22,5 30,7 20,6 6,8 5,0 100,0
73 297 799 1038 589 687 3483 100,0
2,1 8 ,5 2 3 ,0 2 9 ,8 16,9 19,7 100,0
rétegeződésre v e z e t e tt (4. tá bla). A 8 pozsonyi m érőnél kevesebb v e t é s t e r ü le t te l összeírtak s z á m a r á n y a 15,8% v o lt, 2 % te rü le ta rá n n y a l. A 100 pozsonyi m é rő n felüli v e t é s te r ü le tte l bíró k a r á n y a 9,9 % , illetve 3 3,7 % volt. A s z á m a r á n y a szerin t (51,1% ) d ö n tő sú ly ú réte g a 9— 40 pozsonyi m é rő v e té s te r ü le te t m ű velő k ö z é p p a ra s z tsá g volt, 27 % te rü l e ta r á n n y a l. A g az d ag p a r a s z ts á g g a l ( 2 3 ,2 % szám-, 3 7 ,3 % te rü l e ta r á n n y a l) és ip arossággal e g y ü t t k ép v iselték a v áro sia so d á sra tö rek v ő elemet. Az összeírás szerint n em csak a m ezőváros és u ra d a lo m , h a n e m a g a z d á k is t a r t o t t a k m ezőgazdasági cselédet (fő ké nt a j u h n v á j és gulya őrzésére). Az u r a d a lo m n a k külön is v o lt n é h á n y ip arosa, hajó sa, sőt k ir u r g u s a is.
V etésterü leti nagyságcsoport pozsonyi m érőben 0— 2 ............ 3— 8 ............ 9— 1 5 ............ 16— 2 5 ............ 26 — 4 0 ............ 41 — 6 0 ............ 61— 8 0 ............ 81 — 1 0 0 ............ 101— 1 3 0 ............ 131— 1 6 0 ............ 161 f e l e t t .......... E g y ü tt ..........
Ő sterm elők és egyéb m eg nem n ev eze ttek
Iparosok szá ma
%
—
—
vetés terü lete —
4 3 1
4 0 ,0 3 0 ,0 10 ,0
2
2 0 ,0
—
—
—
45 01 34 —
138
—
—
—
—
—
—
-
— —
10 100,0
278
%
szá ma
%
1,8 3 24 14,0 36 20,9 25 14,5 27 15,7 — 22 12,8 5,8 4 9 ,6 10 — 8 4,6 — 10 5,8 — 5 2,9 2 — 1,2 100,0 172 100,0 — 16,2 22,0 12,2
vetésterülete 4 135 414 523 867 1085 705 712 1145 724 387 0701
0/ /o
Ös szesen szá ma
%
3 1,6 — 2,0 24 13,2 6,2 40 21,9 7,8 28 15,4 13,0 2S 15,4 16,2 22 12,1 10,5 12 6,7 10,6 4,4 8 17,1 10 5,5 2 ,7 10,8 5 2 5,8 1,1 100,0 182 100,0
vetés terület 4 135 459 584 901 1085 843 712 1145 724 387 0979
C
1,9 6 ,6 8 ,3 1 3 ,0 15,6 12,1 1 0 ,2 16,4 1 0 ,4 5 ,5 100,0
Az elte rje d t és jövedelm ező szőlőm űvelésben a 651 ad ó z ó n a k m in te g y fele (319) v o lt érdekelt. A szőlőbirtok m ég n em v o lt ú g y elaprózva, m in t később, m e r t a 319 szőlőművelő k özül csak kb. h a r m a d á n a k (36,9%) v o lt 5 akó b o r t a d ó nál kisebb szőlője. N e m sokkal k ev e se b b n ek (32,4%) viszo nt 10 a k ó t ad óná l tö b b (3. tá b la). H o g y a szőlőm űvelésnek a p a r a s z ts á g rétegeződésében is j u t o t t szerep, az településföldrajzi vizsgálatom ból k itű n ik . E sz e rin t a szőlőművelők jelentős része a Bölcskei u tc a i n é m e t telepesek közül k e r ü lt ki, a k ik n e k s z á n tó m űvelése és á l l a t t a r t á s a messze a m a g y a r g az d ák é m ö g ö tt m a r a d t. Már a k k o r h a s z n o t hozó tő k e b e fe k te té sn e k b iz o n y u lta k a d u n a i m a lm o k , m e r t n é h á n y földm űvelő g a z d á n a k és ip a ro sn a k is volt m alm a.
364
KÖZLEMÉNYEK
D unaföldvár X V I I I . század közepi társadalm a m ár jelentős differenciált ságot és paraszti rétegeződést m utatott. Az 1793/ 4. évi adóösszeírás — conscriptio censualis — 1141 h á z a t, illetve 1225 adózó c salá d ot sorol fel, kétsze r a n n y it, m in t az 1750. és 1753. évi össze írások. Az ősterm elő népességnél csu p án az ig ásállatok sz á m á t ( itt ökör és ló eg yü ttesen ) t ü n t e t i fel, viszont p o n to s a n felsorolja az ip a ro s o k a t s z a k m á ju k megjelölésével. L egkisebb a d ó t (2 ft-t) 665 család fizetett. E z e k á llato t nem ta r t ó , kish á za s z s e ll é r — n ap szá m o s sorban élők v o lta k , ak ik le g n ag y o b b rész t m ező gazdasági m u n k á b ó l éltek, legfeljebb kisebb részük iparból. Az adózás alá n em eső, le gszegényebb, házzal nem bíró, az összeírásban n e m szereplő p r o le tá r családok sz á m a még n e m le h e te tt m agas, m e r t az adózó p a r a s z tc s a lá d o k a t 5, az ip a ro so k é t 4 személlyel sz ám ítv a, a te ljes la kosságszá m ot megközelítő é r té k e t k a p u n k (5900). Az á lla to t t a r t ó m ó d o sa b b p a r a s z ts á g (az összeírás a la p já n el nem k ü lö n íth e tő fu v arosokkal) 345 csalá dot szám lált. Rétegeződése az á l l a t t a r t á s a l a p já n a n egyve n évvel ko ráb b ih o z k é p e st nem sok v á l to z á s t m u t a t . Most is zö m é nek (kb. 6 0 % ) 2— 3 ig á sállata volt. Az összeírás h a t n á l tö b b ig a v o n ó t t a r t ó ad óz ót n e m említ. Az összeírtak közül 209-nek k é t-h á ro m , 87-nek négy, 1-nek öt, 48-nak h a t igavonója volt. 5. A n em telen ek adózás s z e r in ti m eg o szlá sa D a n a fö ld v á r o n 1793— 91-ben Az adózás ala p ja : h áz és
É v i adó
Adózó családfő
—
2 ft
9
2 ft
6 kr
169
3
3 ft
9 kr
40
-1 f t 12 k r
87
5 f t 15 k r
1
| yj
4 5
6 ft 18 k r
6 I p a r ...................... A d ó t n em f iz e te tt
668*
3 f t 48 k r ..
Ö s s z e s e n ........................
48 212 28 123-3
* K ö zü lü k h áro m iparos v o lt.
1750-től 1793-ig a parasztság szám beli növekedésével lényegében azonos arányban növekedett a m ezőgazdaság eltartó képessége a k á r a s z á n tó te r ü le t m eg n a g y o b b o d á s á v a l a legelő ro v á sá ra , a k á r fejlettebb m e g m u n k á lá si m ó d eléré sével. Az ipari foglalkozás te ré n negyv en év a l a t t (1753— 1793/4) to v á b b fe jlő dés m u ta t k o z o t t . 17 53-ban az összeírt ad ó z ó k n a k 1 2 % -a v o lt iparos (a m o ln á rok, halász o k nélkül), m íg 1793/4-ben 1 5 % -a , a m o ln á ro k k a l e g y ü t t m a jd n e m 20% -a . _ Az ipa roso k cenzusa (3 kivételével) 1793/4-ben egyform a v o lt (3 f t 48 kr.) s így k e re s e tü k különböző v o lta nem tű n ik ki. Az á g a z a to k k ö z ö t t a r u h á z a ti ipa ro k fontosságiban v á l to z a tla n u l messze felü lm ú ltá k a tö b b it, az iparosok n a k m a jd n e m k é t h a r m a d á t (215-ből 140-et) foglalk o zta tv a. S zám szerű m eg oszlásuk: 42 csizm adia, 28 varg a , 25 ta k á c s, 22 szabó, 10 szűcs, 4 tím á r , 3 szűrszabó, 3 kalapos, 2 gom b k ö tő , 1 festő. N a g y jelentőséggel b í r t a k a dunai víz im a lm o k (25 m olnár). Az egyéb á g a z a to k a t csupán egy-egy ip aros képviselte. A szám szerű em elkedésen kívü l szakm ai bővülés is m u ta tk o z ik . T ö b b , 1753-hoz k é p e s t új ip a rá g jelenik meg, m i n t a festő, tím á r , p u sk a m ű v e s, szitás, üveges mesterség. Ezzel az ipari s z a k m á k szám a 32-re em elkedett.
KÖZLEMÉNYEK
365
A z ipari tevékenység alakulása nem csak a m ezőgazdaság erősödését tükrözi, hanem a környékhez viszonyítva D unaföldvár központi szerepének erősödésére is utal. A társadalm i tagolódás a X I X . században Az 1829. évi regnicoláris összeírás 1762 adózó h á z a t sorol fel. L e sz á m ítv a a h á z a i k u tá n adózó ip a ro so k a t, h o n o r a tio ro k a t, kere skedő ke t, a m e g á lla p íth a tóan k é t h elyen felv e tte k et, 1383 összeírt adózó családfőnél nem v o lt m e g je lölve közelebbről a foglalkozás. E z e k a l k o ttá k a m ezőgazdasági lakosságot. V eté ste rü lete csak 629-nek, igás á lla ta pedig csak 456-nak volt. T ú ln y o m ó rész ük t e h á t m ezőgazdasági n a p s z á m m u n k á b ó l élt. A fuvaro zásból v a g y egyéb b é rm u n k á b ó l élők szám a az ősterm elők egészéhez kép est kicsiny le h ete tt. Az igás állato k t a r t á s á n a k m é rték e, am ely a k o ráb b i összeírásokban fon tos ad ó a la p v olt, 1829-ben m á r alig n y ú j t t á m p o n t o t a p a r a s z ts á g rétegeződésének megítélésére. Az á llom á ny növekedése (35 év a l a t t 30 % -k a l) feltehetően a r á n y o s a n t a r t o t t lépést a földm űvelés fejlődésével. A 446 ig á sállato t t a r t ó gazdaság (nem iparos családfő) közül 88-nál v e té s te r ü l e t nem v o lt összeírva, kö zü lü k kis szőlője is k evé sne k v o lt csu p án (28-nak 2— 3 k ap á s, 3-nak 4— 5 kapás). A szántó nélküli és csak kicsiny szántó- v a g y szőlőterülettel bíró, de igav o n ó t ta r t ó k n a g y sz á m á t nem m a g y a r á z z a a szőlő m űvelés e g y é b k é n t k ite r je d t v o lta , és a kedvező fuvarozási lehetőség. A g a z d a ságok ig av o n ó in ak szám a és v e t é s te r ü le tü k n ag y s á g a k ö z ö tt összefüggés, a r á n y n em á l la p íth a tó meg. V a n nem is egy családfő, a k in ek 40, 80, 106, 133 pozsonyi m é rő n y i v eté ste rü le té h e z csak k é t lova v o lt összeírva, míg m á so k n á l hasonló n ag y ság ú v e té ste r ü le th e z jóval tö b b (4— 6 ökör, esetleg m ég k é t ló is). V iszont szép sz ám m al ta lá l u n k kis v e té s te r ü le t m e lle tt (5— 30 pozsonyi mérő) 4— 6 igás á llato t. Számos kisebb g azd aság ilye nform á n igaerőfelesleggel ren d e lk ez h ete tt. H o g y ez v a ló b a n f e n n á llo tt, m u t a t j a az összeírási u ta s ítá s 23. §-ának 1. p o n t j á r a "adott felelet, am ely bizonyos m é rték ig a népesség szociális visz o n y aira is r á m u t a t : ,,A lakosok különböző c o n d itió ju k n a k megfelelően különböző k e r e seti lehetőségekkel rendelk ezn ek — a m e ste re m b e re k a kézm űvességből, a keres k e d ő k a kereskedelem ből, a többi lakosok pedig k ez ü k m u n k á já b ó l, a földek és szőlők m űveléséből t a r t j á k el m a g u k a t, és g y ako ri kereseti lehetőséget biz to s í t sz á m u k r a a h e t iv á s á r o k r a já ró és a P estre, B u d á ra vezető p o s ta ú to n k ö z lekedő helybeli kereskedők és ip arosok fuvarozása. E ze n kív ü l ak ik n e k v a n h o zz á igás á lla tu k , a váro s n a g y kite rjed é sű te rü le té n elég földet v á lla lh a tn a k fel m űvelésre feles b é r le tk é n t (ezt m eg is sz o k ták tenni). A k ik n ek pedig lovaik v a n n a k , azok a h a jó k v o n t a t á s á v a l is k ereshetnek. Így t e h á t m i n t a fentiekből k itű n ik , m a g a s a b b b é r é rt is dolgo z h atn a k . A szegény sorban levők kézi m u n k á v a l, n y á r o n m i n t a ra tó k , cséplők keresik m eg az életükhöz szükségest.” B á r az összeírás célja és m ódszere n em jogosít fel rá, mégis n ehezen h á r í t h a t ó el az a feltevés, v a jo n nem rejtőzkö dik-e e m ö g ö tt m á r a sz á n tó b irto k és á lla tá llo m á n y k o rá b b i szorosabb k a p c s o la tá n a k lazulása, m i n t a földtu la jd o n osztódásából, a gazdaságok, h á z a k sz á m á n a k növekedéséből és a b ir to k h a lm o zódás m e gindu lá sából eredő k ö v e tk e z m é n y . A n n y it is je len ten e ez, hogy a m ezőgazdasági la kosság o sz tálykü lönbségének 1829-i a rá n y a i szinte előrevetí t ik a 100 évvel később m ég fennállt hely zetet. A z 1829. évi regnicoláris összeírásban az összeírtaknak igen különböző n a g y ságú vetésterülete csak előző évtizedekre is visszanyúló öröklési vagy eladási m eg oszlásokkal m agyarázható. A vetésterület megoszlása pedig a parasztság rétegeződéséről n y ú jt jó képet. Az összeírás szerint negyv en nemesi család 2729 pozsonyi m é rő nyi v e té s te rü le tte l bírt. A n e m te le n e k 12 346 1/3 pozs. m érő v e té s t e r ü le t e t m u n k á lta k . E z 51 iparos (és n é h á n y h o no ratior), v a l a m i n t 629 m eg n e m jelölt foglalkozású, vagyis elsősorban ősterm elő családfő k ö z ö tt oszlott meg. V elük szem ben állt 754 csak h á z a u t á n adózó o ly a n család, am ely n e k s z án tó -v etéste rü lete n e m volt. Az összeírás pozsonyi m é rő k b e n t ü n t e t i fel a v e t é s te r ü le te t család fő nként, a szántóho z sz á m ítv a a k áp o s z ta fö ld e k e t és v e te m é n y e s k e r te k e t is. Az a k k o r szokásos 1/3-nyi u g a r t is figyelembe vév e hozzávetőlegesen 2 pozsonyi m érő v e té s te r ü le t felelhet m eg egy k at. hold sz án tó n a k , a pozsonyi m é rő t 0,53 hl-rel s z á m í tv a (16), k at. h o ld a n k é n t kb. 150— 160 liter v e t ő m a g o t véve alapul.
366
KÖZLEMÉNYEK
0. A n em telen ek m eg o szlá sa vetésterületük n a g y sá g a s z e r in t D u n a fö ld u á ro n , lS29-ben
csoport pozsonyi m érőben 0— 2 . . . 3— 8... 9— 1 5 . . . 10— 2 5 . . . 26— 4 0 . . . 41— 6 0 . . . 61— 8 0 . . . 81— 1 0 0 . . . 101— 1 3 0 . . . 131— 1 6 0 . . . 161 f ö l ö t t . . E g y ü tt ..
szá ma 12 22 6 / 1 2 1 —
% 23,5 43,1 11,7 13,7 2,0 4 ,0 2,0 —
—
—
—
—
—
51
100,0
vetésterü lete
/o
szá ma
1,5 43 22,2 233 10,9 137 26,0 67 4,9 87 19,5 27 15,0 18 2 — — 8 — 6 — — 1 555l :z 1 0 0 ,ü 02<J
2 119 SS % 1 3 8 -/3 26 2/3 104 80
%
vetéste rü lete
6,8 3 7,0 1 21,8 1 10,7 1 13,8 2 4,3 1 3,0 1 0,3 1,3 0,9 0,1 100,0 11
-------%
£ N
°/o
vetésterü let
42 0,3 55 8,1 227 10,4 255 37,5 1 585 1 3 ,4 1 4 3 21,0 1 286 10,9 74 10,9 1 7 8 6 i;, 23,6 88 12,9 2 4 0 9 % 11,9 29 4,3 1 3 1 9 1/, 11,2 19 2,8 1 IS 6 % 1,6 2 0,3 880 7,5 1,2 8 7,2 6 849 0,9 1 240 0,1 2,0 S ÍI 100,0 0S0 100,0 12
50®/, 346 ' 64 3 1/, 424®/, 813 5 1 3 2/, 3 9 9 1/, 186 % 880 849 240 316l !3
% 0,4 10,8 13,3 11,5 22,8 12,3 11,3 1,5 7,3 6,9 1,9 100,0
A v e té s te r ü le ti megoszlás szerint (6. sz. tá b la) az ip a ro s o k a t n em s z ám ítv a, a c s a lá d o n k é n t legfeljebb 2 pozs. mérőig terjed ő sz á n tó v a l bíró nemtelen sze gényparasztság aránya nem m agas (6,8% ). H a a z o n b an a nem a d ó z ó k a t is figyelembe vév e az agrárproletariátus a lakulá sá n a k mértékéi a kere k en 10 ezer főnyi összlakossághoz viszo n yítju k , ú gy k itű n ik , hogy a rá n y u k a h á r o m és fél évtizeddel k o rá b b ih o z k é p e s t ugyancsak m egnőtt, m e r t a n em adózó családok s z á m á t 3— 400-ra te h e tj ü k s ezek jórésze m ezőgazdaság i n a p s z á m m u n k á b ó l élt. A nemtelen kisparasztsághoz tartozók (3— 8 és 9— 15 pozs. m érővel) az adózó őste rm előkn e k jó felét t e t t é k (58,8% ), a m e g m ű v e lt s z á n tó ju k az összesnek negyede volt. A k ö zé p p a ra s z tsá g h o z ta r t o z ó n a k t e k i n th e tő k a 16— 25 és 26— 40 pozsonyi m é rő v e l összeírtak. S z á m u k 154 adózó családfő v o lt (24,5% ), 3 4 ,5 % sz á n tó te rü le ti részesedéssel. Az összességhez k é p e st számbeli és b i r to k a r á n y u k n a g y já b ó l eg y e n sú ly t t a r l ó volt. A k ö z é p p a r a s z tsá g D u n a f ö ld v á ro n a p olgáro sodás te ré n jelentős szerepet v itt. A m in d jo b b a n erősödő gazdag p ara sztság (kö zülük számos, v o lta k é p p e n a későbbi k u lá k csa lád o k k a l a z o n o s ; 41— 100 pozs. m érővel) és a p a r a s z ti sorból m á r k ik ívá nko zó b irto k o so k (100 pozsonyi m érőn felül) kezén levő v e té s te r ü le t a fö ld b irto k m egin duló h a lm o z ó d á s á n a k (centralizáció) a r á n y a i t m u t a t j a . Az adózó nem telen p a r a s z to k n a k csak egy tiz ed é t te tté k , de s z á n tó te rü l e tü k n e k 41,4 % -á t b írtá k . Száz pozsonyi m érőnél n ag y o b b v e té ste r ü le te csu p án 15 ad ó z ó n ak (2,3% ) volt, a sz á n tó k 16,7% -ával. A leg nagy obb b ir to k o sn a k (Miskoltzi Ferenc) 240 pozsonyi m érő földje és egy d un ai m a lm a volt. A nem esek (40 családfő) kezén 2729 pozsonyi m érő, a község tu la jd o n á b a n pedig 100 pozs. mérő szán tó volt. A vetésterületi megoszlás azt m u ta tja , hogy a városi polgársághoz hasonló szabadsággal bíró közép- és gazdag paraszti réteg vezető szerepe D unaföldváron m ár a X I X . sz. elején kialakult. E zt egy századon át m eg is lartotla. A m ezőgazdasági lakosság rétegeződésében m á r a X I X . század elején sze repet já t s z o t t a szőlőbirtok szerzésének lehetősége. A d u n a fö ld v á ria k 1829-ben 2650 k ap á s szőlőterületet m ű v e lte k s ez 955 b irto k o s k ö z ö tt oszlott meg (7. tábla). A szőlők n a g y s á g a á lta lá b a n csak n é h á n y k a p á s volt, tíz k a p á s v a g y ennél n ag y o b b szőlővel bíró családfőt az összeírás csak 15-öt t ü n t e t fel s ezek n a g y o b b része n em ősterm elő volt. A szőlőbirtokosok k ö z ö tt s z á m a rá n y u k h o z k é p e st legerősebben a honor a tio r, kereskedő és házzal bíró iparos családfők v o lta k képviselve. Ők t e t t é k az összeírt családfők ö tö d é t (350) és a szőlőbirtoko sok nak is u g y a n ily e n h á n y a d á t (22 %). A k ez ü k ö n levő szőlő pedig az összeírt teljes szőlőterületek kb. h a r m a d á t t e t t e (29,7 %). A m e g m u n k á lá sh o z n a g y részük b iz o n y ára idegen m u n k a e r ő t v e t t segítségül.
Ö slcrniclő cs egyel) közelebbről m eg nem jelölL foglakozás
1lon o ralior, házzal bíró iparos, kereskedő szán ló tulajdon nélkül
22
(¡5 38,0 12(1 22,3
:s
28
10,1)
84
14,8
■i
20
12,0
80
14,1
5
3,9
4,2
2
8
1(1,(i
1(1
9
18,7
27
2
12 25,0
0,9
1,0
—
—
—
—
3
0,3
27
1,0
—
—
—
—
—
—
0
0,0
00
2,3
1
0,7
12
3 ,3
1
0,4
48
1,8
—
—
—
1 0,5
1,0
40
4,3
2,1
10
4,0
12
2
1,2
2-1
4,2
2,1
12
5,5
2,1
14
0,4
— 1
—
—
|
21
1
0,3
21
2,3
4 ,4 I S 100,0
5,0
210 100,0 382 100,0 8,3
40,0
921 100,0 224 100,0 3-1,7
23,5
553 100,0 135 100,0 20,9
14,2
301 100,0 14,7
1
0,1
14
0,5
1
0,1
15
0,0
1
0,1
10
0 ,0
1
0,1
21
0,8
1
0,1
25
1,0
955 100,0 2 0 5 0 100,0 100,0
100,0
367
1G0 100,0 5G(i 100,0
te rü le t (kapás)
3,0
9
1 0,5
-1
te rü le t (kapás)
te rü le t (k ap ás)
90
3,5
1,8
21,4
1,3
32
10
17,3
3,1
12
1,0
0,(5
°/ /O
50
2 ,0
7
1
E g y ü tt
0,8
8
1 0,5
11)
25
8
0,7
—
4,1
0,(1
5,3
1
—
9
1
21
1,5
—
2,1
2,8
2,2
8
—
1,(1
1(1
3
0,3
24
1)
0,(1
9
1,3
35
■1 1,8
0,(1
1
4,3
8,0
7 3,1
4,0
1
1(1
0,0
210
5,4
-12
9
—
100
3,5
50
1,9
7,3
2,(1
3,4
35
2,0
7
10
15
32
13,8
10
4,2
—
1,3
54
0,9
3(1 10,-1
5,7
—
5
0,7
13,0
32
15,5
0,7
72
2,-1
17,3
112
1
18 8,0
4
459
70
14,8
8
10,0
103 10,8
14,1
130
0,4
153
19,4
19
8,9
14
19,9
78
31
4 ,2
31,7
19,3
48 21,9
2,5
5,9 3 3,0
45,9
23,3
14
157 874
3,3
157
02
43,4
129
1,‘2
10,5
437 45 ,9
20
240
9
%
13
-13 19,2
15
N (A
124
120 53,5
13
% %
9,7
15,3
2
0,(1
5,3
111
7
1
29
308 39,9
9,(1
—
29 12,9
12,3
9,7
.
9,9
% i
48,2
54
1
91
%
•17
55
1
23,8
%
l
12,3
0,0
12,5
91
%
7,3 184
5,-1
(1
%
£ 1
11
15
0,2
%
te rü le t (kapás)
te rü le t (kapás)
%
0
25
szán Lótu lajd o n nélkül
k ö z l e m é n y e k
1
13,3
22
%
szám
te rü le t (kapás)
%
2
II
............
szántó tu lajd o n n al 0 —15 pozsonyi m érővel115 pozsonyi m érő fö lö tt
szám
A szülőlerü lel nagysága (ka pás)
szán 1ó tu lajd o n n á 1
368
KÖZLE M É N Y E K
Az ősterm elők és m ezőgazdasági m u n k á b ó l élők (az összeírásban köze lebbről nem jelölt foglalkozású 1383 családfő) közül 741-nek volt szőlője. A sz á n tó te r ü le tte l bíró gazdasághoz nem okv etlen ü l t a r t o z o t t szőlő is, m e rt a sz án tó v a l összeírt nem iparos családfők (629) közül csak felének (359) v o lt sző lője. A szán tó nélkül összeírt sz eg é n y p arasz to k közül u g y a n c sa k felének (382) v o lt szőlője. M indké t pa ra sz ti réteg szőlőterületének n a g y s á g a m egközelítően azonos volt (921 ill. 944 kapás). A belterjes szőlőművelés az összlakosságnak jó felét közvetlenül, n a g y részét pedig k ö z v e tv e é r in te tte , a m i az o sz tályhelyz etre is k ih a tá s sa l volt. A sz eg é n y p arasz tság súly osbodó helyzetén v alam e ly e st k ö n n y íte tt, hog y rész ben m a g u k is sz erez h ettek kisebb szőlőt, részben az év jelen tő s h á n y a d á b a n m u n k a a lk a lo m h o z j u t h a t t a k . 1794-től 1829-ig D u n a f ö ld v á r ip a ra t o v á b b te re b é ly e se d e tt. Az adózó ip a rosok s zám a a k o rá b b i 215-höz k é p e st m a jd n e m kétszeresére — 389-re — n ő tt. Mind n ag y o b b le tt a csu p án ipari foglalkozásból élők száma. Az önálló, h á z u k u t á n adózó iparosok közül csak 1 1 ,5 % - á n a k v olt s a já t sz án tó ja, le g tö b b jé n e k 8 pozs. m érő nél kisebb.
Az iparosságon belül az o sz tá ly ta g o ló d á sra a segédet t a r t ó és az éven át különböző időt dolgozó iparosok a rá n y á b ó l k ö v e t k e z te t h e tü n k (8. sz. tábla). Az i p a r u k a t egész éven á t űzők (175) e g y h a r m a d a egy v a g y tö b b segéddel dol gozott (67). A segédek sz á m a kb. 100 volt. K ö zülök tö b b , m ivel h á z a u t á n a d ó z o tt, n é v s z e rin t is össze le tt írva. E zek f ő k én t az ács- és m a lo m ip a rb a n dolgoz ta k . V iszont az önálló iparosok egy részének n em volt h áz a, s az összeírásban m i n t lakás u t á n b é r t fizető su b inquilinus szerepel. Bizonyos m é rték ig ez is r á vilá g ít az o sztályhelyzetbeli különbségekre. Az ip a rá g ak a r á n y á t te k in tv e h á r o m és fél évtized a l a t t n em k ö v e t k e z e tt be lényeges változá s. Az iparosok 2/3-a (63,7% ) m ost is a tá g a b b é rte lem ben v e t t r u h á z a ti ip a r b a n d o lgo zott (88 csizm adia, 32 v arg a , 33 szabó, 21 szűcs, 8 szűrszabó, 43 ta k á c s, 4 kalapos, 4 h a ris n y a k ö tő , 2 gom b k ö tő , 3 festő, 9 tím ár). A m a lo m ip a r m e g t a r t o t t a fo n to ssá g át (25 d u n a i m alom , 41 m olnár). Az ip a ro so k n a k m in te g y h a t o d á t f o g la lk o z ta tta az építőipar, és a m e ző g a zd a ság o t köz v e tle n ü l érintő á g a z a to k (9 kovács, 6 lak ato s, 8 k á d á r , 8 asztalos, 3 ács, 10 szíj g y ártó , 3 esztergályos, 7 bognár, 1 kocsig yártó, 3 kőm ű ves, 4 k ö té lg y á rtó , 1 nyerges, 1 bádogos). Az egyéb á g a z a to k k ö z ö tt első h elyen a faz ek asip ar állt (12), a t ö b b it egy, legfeljebb k é t -h á ro m iparos képviselte. A h á r o m év tized előttihez kép est ism ét új á g a z a to k a t is ta lá lu n k , m e r t az akk o ri 32-höz k é p e st 1829-ben 43-féle ip a rá g szerepel. (Ú j a k az órás, szappanfőző, késes, a r a n y m ű ves, rézm űves, fésűs, k ém én y se p rő , bádogos, esztergálvos, ács, k o c sigyártó ipar). A tő k e b e fe k te té s sz e m p o n tjá b ó l kedvező m a lo m ip a r mellé a h ajózá s t á r sult. T ö b b n em m o ln á r ip a r o s n a k (csizm adia, tím á r , k ö té lg y á rtó ) és g a z d á n a k
KÖZLEMÉNYEK
369
v o lt m a lm a , v a g y m alom része. A h a t h a jó tu la jd o n o s k ö z ö lt vo lt a h ajósokon kívü l m o lnár, szabó, ak ik k o rá b b i m esterségükkel felhagy tak. A X I X . sz. elején a d unai út m entén D unaföldvár volt a legjobban iparoso dott település B u d a és Szekszárd között. A polgárosodó p a r a s z ts á g m e lle tt ez is n a g y m é rté k b e n e lő m o z d íto tta v áro siasodását. ( D u n a fö ld v á r 389, P a k s 227, T o ln a 241, Szekszárd 312 iparossal.) A v árosia sod á s m é r t é k é t m u t a t j a egy funkcionális k ö zp o n ti településrész k ia lak u lása és számos in té z m é n y létesítése. Már ekko r 3 helyen v o lt iskola — közte 3 osztályos n em zeti iskola — , szegényház, k ó rh á z , kaszinó, sóház. Az o sz tály v iszo n y o k a t te k in tv e m in d a m ezőgazdasági, m in d az ipari népesség a X I X . sz. elején erős ta g o ló d á s t m u ta t. A la p ja ib a n m á r e k k o r m e g v o lta k azok az osztály elle n té tek , am ely e k a r á k ö v e tk ez ő évtizedekben foko za to sa n k im é ly ü ltek . Az ip a r b a n ez nem a n n y ira az önálló, m i n t in k á b b a b é r m u n k á t végző ip aroso k számbeli g y a r a p o d á s á b a n m u ta tk o z o tt. F eltűnő, hogy ilyen jelentős ipari népesség m ellé nem társult hasonló keres kedőtársadalom. E z a közp o n ti fu nkció k k ia lak u lása s z em p o n tjáb ó l h á t r á n y t je le n te tt. B á r az iparosok egy része kereskedői tev ék e n y ség e t is l á t o t t el (vásá rok, k ö zvetlen vevőkör), mégis a forgalom k iterjesztése új p ia c o k ra s ezzel a k ö z p o n ti funk ciók növekedése egy erős és m ozgékony k ere sk ed ő réte gtől fü g gött. A X V I I I . sz.-ban és m ég a X I X . sz. elején is D unaföldváron a kereskede lem m el foglalkozó lakosok szám beli alakulása sem m iképpen sem állott arányban a népesség növekedésével. E te k in te tb e n jóval P a k s m ö g ö tt m a r a d t. V ásá ra i n e m v o lta k je len ték te len e k , m e r t a v á s á r o k u tá n 1829-ben 100 F t ce nzust f iz e te tt a földesúrnak , mégis az elsőbbséget á te n g e d te P ak sn a k . K é ts ég k ív ü l P a k s közlekedési szem po ntból ked v e ző b b helyzete, n y u g a t n a k szerteágazó ú th á ló z a ta rév én k ö n n y e b b e n t e r j e s z th e t te ki v o n z ó k ö ré t tö b b községre, de a feltűnő n a g y kü lö n b sé g et egyedül földrajzi té n y e z ő k nem m a g y a rá z z á k . T á r s a d a lm i-tö rté n e ti té n y e z ő k e t kell o k o k k é n t k e re snünk . D a n ielik említi, hogy ,,1776-ban az egyházi visit a ta n ú s á g a szerint la k o tt F ö ld v á r o n 4490 lélek, 35 n e m egyesült görög, 227 a c ath o lik u s (nem katolik us, az az p r o te s t á n s — S zerk.) és zsidó egy sem, nem e n g e d te tv é n meg az izraeli t á k n a k a k k o ro n az egyházi j a v a d a l m a k b a n a la k á s” (2). Az 1783. évi canonica visitatio szerint 3618 m a g y a r , 893 n é m e t, 537 tó t, 66 görög lak o sa volt. A m a g y aro k , n é m e te k , tó to k m in d k a to lik u so k (5). (A görög a l a t t n y ilv á n a gör. keleti vallású rá c o k érte n d ő k .) 1811-ben 7969 lélekből 7798 a r. k a t., 110 a gör. keleti, 30 az evangélikus, 26 a re fo rm á tu s és 5 az iz ra elita (11). A X V I I I . sz.-ban f e n n á llo tt egyházi földesúri m egszo rítá so k a z t e r e d m é n y ez té k , hogy az elsősorban k ereskedelem m el foglalkozó zsidóság P a k so n te le p e d e t t le. E z a X I X . sz. első felében a k é t m ezőv áros k eresk ed e lm é n ek fejlődé sében n a g y külö n b sé g ek re v e z e te tt. D u n a f ö ld v á r népessége az 1829. évi m egyei kérd ő ív szerin t: 1806 ró m ai kato likus, 25 evangélikus, 23 refo rm átu s, 17 görög keleti, 3 zsidó család, P a k s é u g y a n e k k o r 850 r ó m ai k ato lik u s, 162 evangélikus, 250 refo rm á tu s, 81 zsidó, 27 cigány család. A regnicoláris össze írás D u n a f ö ld v á ro n ekko r csak 10 k ere sk e d ő t sorol fel, m íg P a k s o n 28 -at s u t á b b ia k h o z még 8 házaló kereskedő (dorsuarius) és 3 ü g y n ö k (sensal) is já r u l t. P ak so n t e h á t a kereskedő te v é k e n y sé g e t űző adózok sz á m a m a jd n e m négyszeres a d u n a fö ld v á ria k h o z képest. Sem P ak so n , sem D u n a f ö ld v á ro n n e m ta l á l u n k e kkor m a g y a r n e v ű t a k ere sk ed ő k közö tt. D u n a f ö ld v á r 10 kereskedője közül 2 izraelita és n eve u t á n ítélve k e ttő rác, h a t n ém et. P a k so n a 39 összeírt kereskedő közül 34 izraelita; 5 n é m e t n e v ű volt. P a k s egyéni, világi fö ldesura inak D u n a f ö ld v á r k o rá b b i a p á ts á g i m a jd k ö z a la p ítv á n y i földesurához k é p e s t eltérő jo g g y a k o rla ta , v a l a m i n t az ennek n y o m á n a m ezővárosi ig a z g a tá sb a n érvényesülő befolyások külö nböző v o lta a kereskedelem m el foglalkozók a r á n y á n a k a la k u lá s á r a jelentős h a tá s s a l volt. M int m ásik té n y ez ő s z e r e p e lh e te tt a kereskedelm i élet ala k u lá sa te ré n , a p a r a s z t ság eltérő h elyzete. Joggal te h e tő fel, hog y D u n a f ö ld v á r n a k P a k sh o z k é p e s t s z a b a d a b b a n mozgó p a r a s z ts á g a m á r a k k o r ip a r k o d o t t m ező g a zd a ság i (főké nt bor) feleslegeit k ö zve títés n élkül értékesíteni. Az ősterm elő la k o s s á g b a n b iz o nyos fokú kereskedőszellem et é b r e s z th e te tt az in g a tla n o k sz a b a d ad á s-v é te li lehetősége. U g y an e z m u t a t k o z o t t a p a r a s z ts á g sorából k i n ő t t ip a rosságn á l is. 24 D em ográfia
370
KÖZLEMÉNYEK
A k ite r je d t ló ta r tá s m e g k ö n n y íte tte a fu v aro zá st. H o g y a z o n b a n az 1829-ben 3500 lakossal kisebb P a k s m e n n y ire m a g á h o z r a g a d t a a k ö r n y é k kereskedelm i vezetését, m u t a t j a az összeírásban a kere sk ed ő k adózási alap ja . E z P ak so n 1829-ben 14 970 ft, D u n a fö ld v á ro n cs u p á n 7110 fo rin t volt (14). D u n a f öldvár kereskedelme azonban a X I X . sz. m ásodik felében eléri, sőt m eg is haladja Paksét. E b b e n jelentős része v o lt az 1829 u t á n n a g y s z á m b a n le tele pülő zsidóságnak. S z á m u k 1852-b.en m á r 214 (2), H őke L . 1876-ban pedig 800-nál tö b b r e teszi (11). A z 1858. évi telekkönyvi felvétel a n y a g a (17) m a m á r hiányos. A m e g sz ű n t régi te le k k ö n y v e k egy része elkallódott. A lakosság o sz tá ly ta g o z ó d á sá t, v a g y foglalkozás szerinti m e g oszlásá t p o n to s a n m e g állap ítan i te ljesség esetén is nehéz volna. Igen g y a k r a n ta lá lu n k a férjn ek és feleségnek k ü lö n-k ülön, v a l a m in t m i n d k e ttő j ü k n e k közös tu la j d o n a k é n t te le k k ö n y v e z e tt in g a tla n t. V aló já b a n ezek e g y ü tte s e teszi egy család gazd aság át. Az 1859. évi 3400 te lekjegyző k ö n y v n em je le n t u g y a n a n n y i gazdaságot. K itű n ik a je g y z ők önyve kből, kinek b i r to k á b a n v a n n a k a la k ó h á z a k , de a n n a k eldöntéséhez, ho gy hozzá, m in t g azdaságh oz m e k k o ra föld t a r t o z o tt, m in d e n esetben meg kell keresni a k é t h á z a s tá rsi, v a l a m i n t közös b ir to k o t f e ltü n te tő te lek jeg y z ő k ö n y v ek et. E z t a hosszadalm as m u n k á t nehezíti, hogy az asszo nynév en álló b irto k o k n á l a b ir to kos foglalkozása á lta lá b a n nincs megjelölve. A foglalkozások m egjelölésének helyessége te k in te té b e n a földm űvelő, iparos, kereskedő és egyeb eknél k étely e k nem m e rü lte k fel. A n n ál in k á b b a n a p s z á m o s k é n t f e ltü n te te tte k n é l. Az 1858. évi te le k k ö n y v i b irto k ív e k szerint a le gtöbb n a p s z á m o s n a k csu p á n kicsiny telken álló h á z a v a n , s z á n tó b irto k nélkül, n é h a szőlővel, v a g y k an á lis k ertte l, illetve kenderfölddel. A k a d a z o n b a n nem egy o lya n n a p s z á m o s k é n t f e l t ü n te te tt, a k in e k tu la j d o n a k é n t — esetleg feleségével közösen — kis- v a g y k ö zé p p aras zti g a z d a s á g n a k megfelelő s z á n tó t e r ü l e t szerepel, v á lto z ó a n hol szálláskerttel, hol szőlővel v a g y k an á lis k e rtte l, illetve kenderfölddel. L eh e t, hogy a csak h á z tu la jd o n n a l szereplő n ap s zá m o s feleségének nevén külön b irto k ív e n v a n sz án tója. A k ö v etk e z ő k b e n felsorolt p éld ák m u t a t j á k , h o g y az 1858. évi te le k k ö n y v i „ n a p s z á m o s ” megjelölés az o sz tály h ely z et m egítélése s z em p o n tjáb ó l nem h a s z n á lh a tó . 2036. sz. t j k v . N a g y i f j ú .József n a p szá m o s és n e je , R a th g e b e r J u li a . 1720. sz. h á z , 3 05 n . ül s z á llá s k e r t, 600 és 100 n . öl szőlő. 641. sz. t j k v . V askó J ó z s e f n a p szá m o s, k in e k n e je R é v é s z A n n a . 630. sz. h á z , 1 k h 800 ül s z á n tó , 298 és 212 n . ül k enclerföld. 1365. sz. t j k v . C sern yecki Istv á n n a p sz á m o s és n e je , T ó t E r z s é b e t. 1180. sz. h á z , 1 k h 800 n . ül s z á n tó , 1 k h 800 n . öl r é t, 4 0 0 n . ül szülő. 1743. sz. t j k v . K o vá cs S z in k ó G yörgy n a p sz á m o s , k in e k n e je Id e i A n n a . 1651. sz. h á z le é g e tt, 3 k h 1200 n. öl s z á n tó k é t h e ly e n . 240 n. öl F e lső k a n á lis k e r t. 1981. sz. tj k v . K ovács S z in k ó A n d r á s n a p s z á m o s, k in e k n e je S tin g l M á ria . 1643. sz. h á z , 4 k h 800 n . öl s z á n tó k é t h e ly e n , 200 n. öl szőlő, p r é s h á z a b e lte le k b e n , 382 n. öl g y ü m ö lc s ö s az A lsó sz ig e te n . 1506. sz. t j k v . H a ra g o s P á l n a p szá m o s, k in e k n e je P á h o li .Jú lia. 1346. sz. h á z , 8 k h 1000 n . öl s z á n tó n é g y h e ly e n . 1683. sz. t j k v . S ö p p ö r J á n o s n a p sz á m o s , k in e k n e je S c h r a u f A n n a . 1520. sz. h á z , p ré s h á z , s z á llá s k e r t, 30 k h 1400 ül s z á n tó 11 h e ly e n , k a n á lis k e r t, g y ü m ö lc sö s , szőlő.
A h iá n y o s te le k k ö n y v i a n y a g n é m e ly szem pontbó l mégis n y ú j t tá j é k o z t a t á s t és tá m p o n t o t . M e g m u ta tja , h o g y je lentős m é rté k b e n e lő re h a la d o tt v olt a b ir to k te s te k apró z ódása . A szegény k isp a ra sz tsá g ú ja b b o sztások és a szőlő m űvelés k iterjesztése során to v á b b i szőlőparcellákhoz j u t o t t . Je le n tő s szerepe v olt a f u v a ro z á sn a k , m e r t a h iány os a n y a g b ó l is 46 fu v aro s h á z a b iz tonsá gg al m e g á lla p íth a tó . A családok és b ir to k o k s z é tv á lá s á v a l építkezés j á r t e g y ü t t, s a belsőség te rje sz k e d e tt. M e g n ö v ek e d ett a kereskedő, értelmiségi foglalkozásúak s zám a s ezek lassan teljesen k itö l tö tté k a belsőség k ö zp o n ti részeit. Az 1858. évi te lek k ö n y v i a n y a g n em a n n y i r a a népesség osztályviszonyai, m i n t in k á b b a település külsőségi és belsőségi té rbeli k ia la k u lá s á n a k re n d je és jellege sz e m p o n tjá b ó l n y ú j t értékelési lehetőséget.
KÖZLEMÉNYEK
371
A további társadalm i alakulás A X I X . századvégi és X X . századeleji népszám láláso kn a k a népesség fog la lk o zá sára és a b irto k v is z o n y o k r a v o n a tk o z ó a d a ta i a z t m u t a t j á k , ho gy száz év alatt a m ezőgazdasági lakosság osztályviszonyainak jellege alapvetően nem vál tozott s az osztályellentétek kim élyülésének folyam ata viszonylag lassú volt. E r r e a já rá sró l í r t t a n u l m á n y a i m b a n is r á m u t a t t a m (15). 1829-ben a sz ántó- és szőlőtulajd onosok 2/3-a kis- v a g y s z eg é n y p arasz t v o lt (15 pozs. m érőn aluli). 1900-ban a s ta tis z tik a az önálló b ir to k o so k n a k és b érlő k n e k 9 4 % - á t — to v á b b i te rü le ti b o n tá s nélkül — 100 k á t. holdon aluli k is b irto k o s k é n t jelöli. 1910-ben az önálló b irto k o so k 6 3 ,4 % -á n a k , 1930-ban pedig 7 0 ,5 % - á n a k csu p án 10 k á t. h oldon aluli b ir to k a v o lt (18). Az apró szőlő b ir to k o k révé n a k is p a ra s z ts á g számbeli a r á n y a u g y a n a v alóságnál m a g asa b b , de a p a ra sz ts á g réte gez ődésé t ez lény eg b e v ág ó a n nem érin tette . 1829-ben a n e m adózó föld és h áz nélküli — tú ln y o m ó a n a g r á rp r o le tá r — családok sz ám a 3— 400-ra v o lt te h ető . A m ezőgazdaság i m u n k á s ré te g — kereső és e l t a r t o t t — 1900-ban 2023, 1910-ben 2060, 1930-ban 1993 személy, v agyis m in te g y 4— 500 család. A földnélküli a g r á r p r o le t a r iá t u s s z á m a r á n y a csu p án csekély m é rté k b e n v á lto z o tt. A szegény- és k isp a ra sz ti népességből k e r ü lt ki a községből elk ö ltö z ő ite k jórésze. Az ipari népesség a la k u lá s á b a n m e g m u t a t k o z t a k a tőkés g a z d álk o d ás jelenségei, de m é ly r e h a tó szerkezeti v álto zá so k n e m k ö v e tk e z te k be. 1891-ig az ip a r b a n dolgozók s z á m a á llan d ó a n em e lk e d e tt, de e ttő l kezdve alig v á l t o z o tt, csupán a X X . sz. n a g y gazdasági v álság a v e t e t t e vissza. 1829-ben az ip a rra l foglalkozóknak 78,5 % -a ad ó z ó k é n t összeírt, vagyis ö n állónak t e k i n t hető volt. Csupán 21,5 % -a v o lt segéd. 1900-ig az önálló ip aroso k sz ám a egyh a r m a d d a l (481-re), a segédeké a t a n o n c o k a t n em sz ám ítv a, h á r o m sz o r o sá r a (324-re) n ő tt, s ezzel erősen e lto ló d o tt az önálló iparoso k (59,7 %) és segédek (40,3% ) a rá n y a . E z e n k í v ü l a ta n o n c o k s z á m a á l ta l á b a n m e g h a la d ta a sz áz at (1910-ben 179). 1930-ig az iparosság o sz tály tag o z ó d ása t o v á b b fokozódott. A b é r m u n k á b ó l élő segédek és az ip a rb a n egyéb m u n k á t végzők e g y ü tte s szám a (401) e k k o r m á r m a jd n e m elérte az önálló ip a ro so k é t (417). Az osz tály elle n té tek nem m é ly ü lte k ki tú lz o tta n , m e r t nag y ip ari v á lla la t és m u n k á s s á g n em volt. A k e n d e r g y á r sz á m o tte v ő nag y ip ari v á l la l a tt á csak a felszabadu lás u t á n fejlődött. 1930-ban egyetlen ipari v á lla la t f o g la lk o z ta to tt tíznél tö b b , de h ú sz n ál kevesebb segédet. Az önálló iparosok 65,7 % -a segéd nélkül, 28,0 % -a pedig csak 1— 2 segéddel dolgozott. A jelszabadulásig D u n a f öldvár ipari lakossága m ajdnem egészében kisá ru lermelő, kislőkés üzemben dolgozott. A X I X . sz. végére m á r te k in té ly esre n ő t t a közszolgálatból, k ere sk ed e lem ből, közlekedésből, szabadfoglalkozásból, n y u g d íjb ó l v ag y tő k é jü k b ő l élők szám a. Az össznépességnek 1900-ban (kereső és e l ta r to tt ) 17,6, 1930-ban 20,3 % -á t te tté k . E z a n ag y ré szé b en kispolgári v a g y kistőkés réteg a községi életben fokozódó befo lyásra t e t t szert. A z 1945. évi földreform m al és azt követően m e g in d u lt a p a r a s z ts á g rétegeződésének á tala k u lá sa. G y o rsan c s ö k k en t az a g r á rp r o le ta r iá tu s a rá n y a . A k ö zé p p a r a sz ti és k u lá k g a z d a s á g o k s f ő k én t a szőlők egyelőre még jelentős szám ú m ező gazdasági m u n k á s t f o g lalk o zta tta k . 1949-ben a kereső és e l t a r t o t t m e ző gazdasági m u n k á s s á g 1930-hoz k é p e s t csak m in teg y felényire c s ö k k en t (1217 személy). A k u lá k sá g felszám olása u t á n m in d g y o r s a b b á v á l t a k ö z é p p a ra s z ti b ir to k o k családon belüli felosztása. 1935-ben az egy k a t. holdnál n ag y o b b t e r ü l e tű g a z d a s á g o k n a k 5 5 ,6 % -a 1— 5 k á t holdas, 2 0 ,9 % -a 5— 10 k á t. holdas, 16,1 % -a a 10— 20 k at. holdas, 7 , 4 % -a pedig ennél n ag yobb t e r ü l e tű volt. Az 1953— 59. évi gaz d alajstro m o k , illetve állat- és v e té s te r ü le ti összeírások e g y b e v e t e tt a d a ta i szerin t az egy k á t . h o ld n á l n ag y o b b te rü l e tű g a z d as ág o k n ak m in te g y 60 % -a 1— 5 k at. holdas, 29 % -a 5— 10 k á t. holdas, 10 % -a 10— 20 holdas, 1 % - a pedig ennél n ag y o b b t e r ü l e tű volt. A parasztság rétegződésében a m ég eléggé jelentős középparasztság m ellett a súlyp o n t erősen a kisparasztság felé tolódott el. Az ip arból élők (kereső és e l ta r to tt ) sz ám a D u n a fö ld v á ro n fél évszázad ó ta állan d ó a n 2200— 2300 k ö z ö t t m o z g o tt és az a felsz ab a d u lá st k ö vető években is 24*
372
KÖZLEMÉNYEK
hasonló m a r a d t (1949-ben 2173— 19,4%). Az önálló iparoso k s z á m a a z o n b a n az 1930. évi 417-ről 1949-ig 361-re csökkent, v isz o n t a m u n k á s o k és a lk a lm a z o t t a k sz á m a 360-ról 482-re em elk e dett. Az ipari népességnek felsz ab a d u lá s előtti rétegeződési a r á n y a erőteljesen m egfordult. M egind ult a k is ip a r i szö v et kezetek b e töm ö rü lé s, de m elle tte 1958-ban 216 önálló m a g á n ip a ro s is dolgozott. A n a g y i p a r b a n dolgozó m u n k á s s á g o t f ő k é n t a k e n d e r g y á r f o g la l k o z ta tja (200— 250 m u n k á s) és egyre nő a sztálinv árosi n a g y ü z e m e k b e b e já ró m u n k á sok száma. M e g k ev e sb ed e tt 1930-hoz k ép e st 1949-re a közszolgálatból, közlekedés ből, kereskedelem ből és egyéb foglalkozásból élők sz á m a (kereső és e l t a r t o t t népesség) is. Az évszázad során alig v á l to z o t t tá rs a d a lm i v isz on yok m e re v e d é sü k k e l az utolsó év tiz e d e k b e n m e g n e h e z íte tté k a fejlődést. A szocialista á t a la k u lá s r a a m é ly e n gyökerező m o z d u la tla n sá g gátló és fékező h a tá s s a l v o lt, e z ért ü te m e csak lassú le h e te tt. D u n a f ö ld v á r népességének a szocializmus építése során m e g v á lto z o tt tá rs a d a lm i szerkezetét az 1960. évi n épszá m lálás fogja feltárni IRODALOM 1. 3. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Velics — Kam m erer: T örök k in c stá ri d eftere k . B p. 1SS6 —1S90. D anielik: E m lék k ö n y v II. B p. 1852. A csády I .: M agyarország népessége a p rag m atica san ctio k o rá b a n . S ta t. K özl. 1896. Kovacsics J . : A tö rté n e ti s ta tis z tik a forrásai. B p. 1957. E gyed A .: D u n afö ld v ár leírása. T u d . G y ű jt. X . 1832. Á ll. L e v é ltá r, S zekszárd. 1728., 1753. évi összeírás. 1829. évi kérdőívek. Daróczy A .: T olna várm egye közg. leírása. K özg. Szem le 190S. ; W eidlein J .: A tolnam egyei ném et telep ítése k . Pécs. 1937. T h irrin g G.: M agyarország népessége II. Jó z sef k o rá b a n . B p. 1938. Cziráky Gy.: D u n afö ld v ár m ú ltja és jelene. D u n afö ld v ár 1910. Hőke L .: D u n afö ld v ár és vidékének tö rté n e te , Tolnamegyei K özlöny 1876. és B á la , C zikador, F ö ld v ár, M adocsa. M agyar Sión V II. évf. H a n u sz J .: A m ag y ar birodalom városai. Földr. K özl . 1SS3. F ényes E .: M agyarország m o stan i álla p o tja s ta t. és geogr. te k in te tb e n 1836. és G eographiai sz ó tá r 1851. O rszágos L ev éltár. B egnicoláris összeírás. 1829. W a llner E .: P ak s települése, Földr. K özi. 1 9 5 8 .; A paksi já rá s m ezőgazdasági földrajzának alap v o n ásai, Földr. Értesítő 1958. 1 .; Népesség- és településföldrajzi sajáto sság o k a paksi já rá sb a n , Földr. Értesítő 1958. 4. L ederer E .: R égi m ag y ar ű rm érték ek . Századok. 1923. 1858. évi telek jk v ek és k a t. térk ép ek . T elekkönyvi h iv a ta l. P aks. S ta t. K özlem ények vonatkozó népszám lálási k ö tetei.
KÖZLEMÉNYEK
373
374
KÖZLEMÉNYE K
DEVELOPMENT SOCIAL
OF
LAYOUT
IN
D U N A F Ô L D V Á R ’S THE
18TH
AND
POPULATION 19TH
AND
CENTURIES
Sum m ary D u n a f ô ld v â r s it u a te d on th e r o a d fro m B u d a to E s z é k b e c a m e e a r ly p r o m in e n t a m o n g th e o t h e r s e ttle m e n ts . In 1703 i t w a s g iv e n th e s t a t u s o f a m a r k e t to w n . I ts s q u ire w a s t h e a b b o t of D u n a f ô ld v â r . In th e s e ig n o ria l c o n tr a c t of 1713 t h e i n h a b i ta n t s w e re g iv e n i m p o r t a n t r ig h ts of fre e d o m . B e sid e th e t i t h e a n d th e t a x on th e h o u se s t h e y h a d n o so c cag e to p a y , th e y c o u ld fre e ly sell a n d b u y th e i r la n d a n d h a d th e r ig h t of free m ig r a tio n . I t is d u e to th is f a c t t h a t D u n a f ô ld v â r d e v e lo p e d in to a m a r k e t to w n of a b o u rg e o is c h a r a c te r w it h a fre e p e a s a n t p o p u la tio n , c o n t r a r y to th e s e ttle m e n ts o f serfs 011 th e b ig e s t a t e s o w n e d b y la y -p e o p le . R e c o v e rin g fro m th e w a r d e v a s ta tio n s of th e 1 7 th c e n t u r y i t u n d e r w e n t a r a p id r e p o p u la tio n in th e 1 8 th c e n tu r y , p r o m o te d also b y s e ttle m e n t of th e G e rm a n s . In 1732 t h e p o p u la tio n a m o u n te d to 1401 i n h a b i t a n t s , a n d b y th e e n d of th e 18t h c e n tu r y th e p o p u la tio n s u r p a s s e d 5000. D u r in g th e fo llo w in g 50 y e a r s th e p o p u la tio n d o u b le d . (In 1829 i t n u m b e r e d 10 020 in h a b i ta n t s .) In th e m id d le of th e 1 9 th c e n tu r y i t re a c h e d t h e s a t u r a t i o n p o in t in v ie w of its a g r ic u ltu r a l a r e a a n d th e so c ial a n d p r o d u c tio n c o n d i tio n s of th o s e d a y s . F ro m th e m id d le of th e 1 9 th c e n t u r y o n , as a r e s u lt of a lo w n a t u r a l in c re a se a n d g ro w in g e m ig r a tio n , a n o t to o la rg e th o u g h s te a d y d e c re a s e of p o p u la tio n s e ts in . F ro m th e 1750, 1753, 17 9 3 /9 4 a n d 1829 c e n su se s a cla ss g r o u p m e n t a n d s t r a ti f ic a ti o n is to he o b s e rv e d in o c c u p a tio n s , la n d p r o p e r ty a n d a n im a l h u s b a n d r y . T h e p r o p o r tio n of th e n o n - t a x p a y in g n o b ility w a s s lig h t a t D u n a f ô ld v â r . T h e m a jo r p a r t of t a x p a y e r s (6 5 % in 1 7 50, 5 4 % in 1 7 9 3 /9 4 ) c o n s is te d of p o o r a n d s m a ll p e a s a n ts , c o tta g e r s a n d d a y - la b o u re rs . F ro m 1750 to 1 793/94 th e n u m b e r of c r a f ts m e n sh o w s a s ig n if ic a n t in c r e a s e w h ic h p o in ts a t th e s tr e n g th e n in g of th e c e n tr a l f u n c tio n s o f th e s e ttle m e n t. U n til th e e n d of th e 1 8 th c e n tu r y th e n u m e r ic a l in c re a se of th e p e a s a n tr y w e n t in f a c t p a r a lle l w ith th e m a in ta in in g a b i li ty of a g r ic u ltu r e . T h e s p li t ti n g of e s ta te s s t a r t e d a lr e a d y a t t h a t tim e . W h e r e a s in 1829 f o r ty n o b le fa m ilie s c u lt i v a t e d a n a r e a of 2 .7 2 9 “ p o z s o n y i m é r ô ’s” 1 6 80 c o m m o n e rs h e ld 12.372 “ p o z s o n y i m é r ô ’s” . F o u r f if th s of th e ta x p a y i n g c o m m o n e rs (8 3 ,3 % ) c o n s is te d of s m a ll a n d m id d le p e a s a n ts a n d 6 0 % of a ll a r a b le la n d w a s h e ld b y th e m , w i t h 41 ,4 % of a ll a r a b le la n d h e ld b y c o m m o n e rs b e in g in th e h a n d s of w e a lth y a n d m id d le -la n d o w n e rs . V i ti c u l tu r e in t e r e s te d b r o a d la y e r s of th e p o p u la tio n b e c a u s e th e v in e y a r d s o f 2 .6 5 0 “ k a p â ’s” 2 w ere h e ld b y 955 o w n e rs. A lso i n d u s t r y sh o w e d a s tr o n g d e v e lo p m e n t. T h e c r a f ts m e n w o rk e d in 42 d if fe r e n t tr a d e s b u t th e c h a n g in g fig u re s of p e o p le e n g a g e d in c o m m e rc e do n o t p r o p e r ly re fle c t th e in c re a se of th e p o p u la tio n . A f u r t h e r s p l i t t i n g of e s ta te s is r e v e a le d in th e la n d r e g is te r d a t a of 1858. B y 1930 it h a d a s s u m e d su c h p r o p o r tio n s t h a t in th e s a id y e a r 7 0 ,5 % of th e in d e p e n d e n t la n d o w n e rs h e ld p r o p e r t y u n d e r 10 c a d . y o k e s . T h e le a d in g p o s itio n of th e m id d le a n d w e a lth y p e a s a n tr y d e v e lo p e d a s e a r ly a s in t h e b e g in n in g of th e 1 9 th c e n tu r y , a n d th e c h a r a c t e r of th e class r e la tio n s of th e a g r i c u l t u r a l p o p u la tio n d id n o t f u n d a m e n ta lly c h a n g e d u r in g 100 y e a r s . S im ila rly , no b a s ic c h a n g e to o k p la c e in th e s t r u c tu r e of th e in d u s t r ia l p o p u la tio n . W i t h th e 1945 l a n d r e fo r m th e tr a n s f o r m a tio n of th e s tr a t if ic a ti o n of th e p e a s a n tr y b e g a n . T h e w e ig h t s h if te d s tr o n g ly to w a r d s th e s m a ll p e a s a n tr y . A f te r th e l i b e r a tio n th e r a t io in t h e s t r a t i f ic a tio n of t h e i n d u s tr ia l p o p u la tio n c h a n g e d b e c a u s e th e n u m b e r of in d e p e n d e n t c r a f ts m e n d e c re a s e d a n d t h a t of th e in d u s t r ia l w o rk e rs a n d e m p lo y e e s in c re a s e d . T h e ro le p la y e d b y t h e s m a ll b o u rg e o isie sh o w s a s im ila r s e tb a c k . T h e m e a s u re of so c ia list t r a n s f o r m a tio n of a g r ic u ltu r e is n o t y e t c o n s id e ra b le , b u t th e 1960 c e n s u s w ill r e v e a l a n u m b e r o f c h a n g e s in D u n a f ô l dv â r ’s so c ial s t r u c tu r e .
1 One “ pozsonyi m érő” = 52 —54 l iters. 2 K a p a = hoe, as field u n iti equv. cca. 100 sq . fa th oms.
