3.1 Egyéb bevételek, ráfordítások Pénzügyi mőveletek bevételei, ráfordításai Rendkívüli bevételek, ráfordítások

BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT.

ÜZLETI TERV 2 0 0 9 . év

5600 BÉKÉSCSABA, DOBOZI ÚT 5. 06 (66) 523-200 - 06 (66) 528-850

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 1 „A” RÉSZ: ÁLTALÁNOS LEÍRÁS .................................................................................................................... 3 „B” RÉSZ: RÉSZLETES ÜZLETI TERV ......................................................................................................... 9 I. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBİL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK, VALAMINT A TÁRSASÁGI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA ...................................................................................................... 9 1 .) A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBİL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK ................................................................. 9 1.1 Az ivóvíz-szolgáltatás helyzete............................................................................................................. 9 1.2 A szennyvízelvezetés, tisztítás helyzete............................................................................................... 11 1.3 Az egyéb tevékenységekbıl származó árbevételek alakulása............................................................. 14 1.3.1 Szervízüzem................................................................................................................................ 14 1.3.2 Központi Laboratórium ............................................................................................................. 18 1.3.3 Elektronikai fenntartó és karbantartó csoport........................................................................... 19 1.3.4 Építıipari tevékenység............................................................................................................... 20 1.3.5 Belkereskedelmi tevékenység ..................................................................................................... 20 2 .) A TÁRSASÁGI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA .................................................................................................. 21 2.1 Anyagjellegő ráfordítások ................................................................................................................. 21 2.1.1 Az anyagköltségek...................................................................................................................... 22 2.1.2 Az igénybevett anyagjellegő szolgáltatások............................................................................... 23 2.1.3 Az egyéb szolgáltatások ............................................................................................................. 23 2.1.4 Az eladott áruk beszerzési értéke ............................................................................................... 24 2.1.5 Az építıipari alvállalkozó és a közvetített szolgáltatás.............................................................. 24 2.2 Személyi jellegő ráfordítások............................................................................................................. 25 2.3 Értékcsökkenés .................................................................................................................................. 25 3 .) AZ EGYÉB-, PÉNZÜGYI- ÉS RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK ILLETVE RÁFORDÍTÁSOK HATÁSA A TÁRSASÁGI EREDMÉNYRE ..................................................................................................................................................... 26 3.1 Egyéb bevételek, ráfordítások............................................................................................................ 26 3.2 Pénzügyi mőveletek bevételei, ráfordításai........................................................................................ 26 3.3 Rendkívüli bevételek, ráfordítások..................................................................................................... 26 II.

ÁRPOLITIKA ......................................................................................................................................... 28

1 .) HATÓSÁGI ÁRAS TEVÉKENYSÉG: A VÍZ- ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÁS .................................................. 28 1.1 Vízdíjak .............................................................................................................................................. 29 1.1.1 Alapdíj ....................................................................................................................................... 29 1.1.2 Fogyasztástól függı díj.............................................................................................................. 29 1.2 Csatornadíjak .................................................................................................................................... 30 2 .) SZABADÁRAS EGYÉB TEVÉKENYSÉGEINK ............................................................................................... 32 III.

KÖRNYEZETVÉDELEM ..................................................................................................................... 33

1 .) Fİ TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................. 33 1.1 Vízellátás ........................................................................................................................................... 33 1.2 Szennyvízelvezetés és - tisztítás.......................................................................................................... 34 2 .) EGYÉB TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................... 37 IV.

BERUHÁZÁS .......................................................................................................................................... 39

V.

ANYAGGAZDÁLKODÁS ..................................................................................................................... 42

VI.

MUNKAERİ- ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS ........................................................................................... 43

-

TARTALOMJEGYZÉK

1/ 55. ol d al




VII. VIII. IX. 1 .) 2 .)

TÁRSASÁGI PÉNZÜGYEK .................................................................................................................. 45 ÉRTÉKESÍTÉS, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ........................................................................................ 47 JOGI ÉS BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG ............................................................................................. 48 JOGI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................ 48 BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG ...................................................................................................................... 49

X.

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT, MARKETING TEVÉKENYSÉG ......................................................... 50

XI.

INFORMATIKAI RENDSZER ............................................................................................................. 52

„C” RÉSZ: MELLÉKLETEK ........................................................................................................................... 54

-

TARTALOMJEGYZÉK

2/ 55. ol d al




„A” RÉSZ: ÁLTALÁNOS LEÍRÁS A Békés Megyei Vízmővek Zrt. 2009. évi Üzleti Tervének kialakítását az elızı évektıl jelentısen eltérı belsı és külsı körülmények határozták meg. A környezetünkben végbemenı folyamatos változások (mind a gazdasági és szabályozási környezetet – UNIÓS követelményváltozások – tekintve, mind pedig a tulajdonos települések oldaláról) szükségessé tették a Társaság mőködésének gyökeres átalakítását. Ennek kapcsán a felmerült új kihívásokra hosszabbtávon is megfelelı válaszokat adó, új stratégiai szabályozás kialakítására került sor 2008. évben. Az új stratégia kidolgozása során számos tényezıt kellett figyelembe vennie a Társaságnak. Ezen szabályozás fı céljai, az annak tartalmával szemben támasztott lényegi kritériumok az alábbiakban foglalhatók össze: •

Az ivóvízbázisok hosszú távú igénybevételét biztosító vízbázis védelmét a Társaság tevékenységébe kell integrálni.

•

A közmővek üzemeltetése, fenntartása, rekonstrukciója és beruházásai kapcsán átlátható, egyértelmő feladat és felelısség elhatárolások kijelölése szükséges az egyes önkormányzatok és a Társaság között.

•

Lehetıvé kell tenni az önkormányzati tulajdonú közmővek folyamatos, tervszerő rekonstrukciójához, korszerősítéséhez (különös tekintettel a magas hálózati veszteség csökkentésére, a környezetszennyezı tisztítótechnológiák korszerősítésére) szükséges források szolgáltatási díjban történı megteremtését. Ezzel egyidejőleg ennek a forrásnak a felhasználását egyedi, önkormányzati hatáskörbe kell rendelni.

•

Nélkülözhetetlen az EU szabályozásában, pályázati kiírásaiban megjelenı elvárásoknak eleget tevı mőködési szabályok felállítása, különös tekintettel az önkormányzatok beruházási pályázataira.

•

Az egy Társaság általi közös üzemeltetésben rejlı gazdasági elınyöket minden tulajdonos település részére egyenlı arányban kiaknázhatóvá kell tenni.

„A” rész

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

3/ 55. ol d al




•

Erısíteni kell a Társaság tevékenységének a minıségben megnyilvánuló, szolgáltató jellegét a tulajdonos települések irányába. Ehhez célként tőzhetı ki egyrészt egy költség- és szervezet hatékony mőködés megteremtése, másrészt a közmőszolgáltatók várható versenyében való megjelenést elısegítı, hosszú távú tulajdonosi érdekeket szolgáló, piaci léptékben nyereséges üzleti tevékenység elérése.

A tulajdonos településekkel történı többfordulós egyeztetések, tárgyalások eredményeképpen Társaságunk 2008. szeptember 26-i rendkívüli közgyőlése 2009. január 1-i bevezetéssel elfogadta a fent kiemelt új stratégiai célokat támogató, mőködési és elszámolási elveket rögzítı szerzıdés- és szabályzatrendszert. Ezek a következık: •

Együttmőködési Szerzıdés;

•

Üzemeltetési Szerzıdés blanketta;

•

Díjképzési Szabályzat;

•

Önköltség-számítási Szabályzat;

•

Eszközgazdálkodási Szabályzat.

A 2009. január elsejétıl alkalmazandó új szerzıdési és szabályozási keretek, valamint az a tény, hogy a békéscsabai Árpád Fürdı átadásra kerül Békéscsaba Város részére, jelentısen befolyásolták az éves üzleti terv kialakítását. Ezek közül a gazdálkodást alapvetıen meghatározó, az új Díjképzési Szabályzat bevezetése volt, mely a Zrt-ben tulajdonos önkormányzatok között létrejött „Együttmőködési Szerzıdés”-ben részes települések területén érvényes víz- és csatorna szolgáltatási díjak képzésének szabályait rögzíti. A díjképzés jelentıs és lényegi változásai az alábbiakban foglalhatók össze: •

a csatornadíjak tekintetében (3 éves átmeneti idıszak alatt) megszőnik a települések közötti szolidaritás, a díjak alapja a települési tényleges önköltség;

•

mind a víz-, mind a csatornadíj új elemekkel bıvült: 1. megjelenik a díjszerkezeten belül az „önkormányzati bérleti díjhányad” díjelem,

„A” rész

mely forrást

biztosít

az


önkormányzatok

részére

a

vízi-

4/ 55. ol d al




közmővagyonon szükségessé váló rekonstrukciós és beruházási feladatok elvégzésére; 2. megjelenik a díjszerkezeten belül a „nyereséghányad”, mely a Zrt. költség- és szervezet-hatékony gazdálkodásának fenntartása mellett lehetıséget biztosít egy versenyképes, magas technikai színvonalú szolgáltatás nyújtásához. 3. az átmeneti idıszak évei alatt (2009 – 2011. évek) a szolidaritás fokozatos leépítése és a víz- és szennyvízágazat között fennálló keresztfinanszírozás megszüntetése érdekében megjelenı díjelemek a víz és csatornadíjaknál a „keresztfinanszírozási díjhányad”, a csatornadíjaknál pedig a „szolidaritási díjhányad”. A díjakba beépített rekonstrukciós forrásképzési lehetıség megjelenése kiemelkedı feladatokat indukál 2009. évben a tekintetben is, hogy ki kellett alakítani valamennyi településre vonatkozóan azokat a mőszaki dokumentációkat, melyek alapját képezik az önkormányzati víziközmő-vagyonon tervszerően végrehajtandó rekonstrukcióknak, illetve beruházásoknak, segítve az önkormányzatokat feladataik ellátásában. Ezzel párhuzamosan az új szabályoknak és a változó piaci környezetnek eleget téve szükségessé vált a szervezet strukturális felépítésének megváltoztatása is, mely a 2009. évi kihívások következı jelentıs eleme. Cél az egységes, hatékony üzemeltetés, melynek megvalósítása érdekében az alábbi szervezeti változtatásokban született döntés: •

megmarad az üzemmérnökségek területi elv alapján történı mőködése, de a meglévı 6 üzemmérnökségbıl 3 üzemmérnökségbe történne az összevonás (az Észak-Békési Üm. gyomaendrıdi, a Közép-Békési Üm. békéscsabai, és a DélBékési Üm. orosházi központtal);

•

a rekonstrukciós feladatok ellátására a szervezeten belül – leválasztva az alaptevékenységekrıl a rekonstrukciókkal kapcsolatos költségeket és bevételeket – a jelenlegi üzemmérnökségi létszám és eszközállományon alapulva kialakításra kerül egy új szervezeti egység. A Rekonstrukciós Osztály feladatai közé tartozna az önkormányzatokkal történı kapcsolattartás, a rekonstrukciós igények győjtése, tervezés, lebonyolítás, kivitelezés, közmővagyon nyilvántartás. A rekonstrukciós munkákat 3-4 (5-8 fıs) munkabrigád végezné, mővezetıi irányítás mellett. Az osztály létrehozásával a társasági létszám nem bıvülne, csak átcsoportosítások

„A” rész


5/ 55. ol d al




történnének. A Rekonstrukciós Osztály megalakítása erısíti annak a szándéknak a gyakorlati megvalósulását, hogy a Zrt. gazdálkodásában is határozottan és élesen váljanak el egyrészt a Társaság és az Önkormányzat feladatai, felelısségei, másrészt az erre fordítandó források. •

a struktúraváltással a szennyvízágazat területén a kistelepülési szennyvízrendszerek hatékonyabb üzemeltetése valósulna meg, a szennyvíztisztítási feladatokat állandó személyzet helyett mozgó brigádok látnák el. A felügyeleti munkát a központi egység közelében kialakított diszpécser szolgálati rendszer végezné el.

•

az ügyfélszolgálatot érintıen az ügyintézés – a szervezeti felépítéshez igazodva – 3 szinten történne. Teljeskörő ügyfélszolgálat csak az üzemmérnökségi központokban mőködne, a második szinten a csökkentett ügyfélszolgálat az alapügyek bonyolítására, az összetettebb ügyek felvételére irányulna, valamint a harmadik szinten – értékesítési pontok létrehozásával – csak az értékesítési feladatok kerülnének ellátásra.

Az új stratégiai változások és az ehhez kapcsolódó szervezeti átalakítások megvalósításához nélkülözhetetlen a szükséges beruházások hozzárendelése. Ennek érdekében Társaságunk már 2008. évben elindított olyan jelentıs beruházási programokat, mint az „OpAL” minısített dokumentumkezelı rendszer (2009. január 1-tıl „éles” bevezetése megtörtént), a MIR ( mőszaki információs rendszer), mely a 2009. év egyik kiemelt beruházási programja. Ugyancsak a kiemelt beruházások közé tartozik a mőszaki üzemeltetési szempontból fontos folyamatirányítás korszerősítésének elindítása. Ezek a beruházások jelentıs forrást igényelnek, így végrehajtásukhoz hosszú távú ütemezés szükséges. Kiemelt feladatként jelentkezik 2009. évben a Társaság megismertetésének „erısítése”. Ennek kapcsán megkülönböztetett fontossággal kezeljük a Társaság és az önkormányzatok közös

céljainak

(rekonstrukciós

tevékenységek

elindítása,

ivóvízminıség

javítása,

szennyvízcsatorna rákötési hajlandóság növelése stb.) a fogyasztók körében történı széles körő megismertetését, ezáltal is növelve a kitőzött programok fogyasztói elfogadottságát, valamint támogatását.

„A” rész


6/ 55. ol d al




Ennek érdekében összehangolt és jól felépített PR stratégia, ezen belül pedig PR kampányok és akciók kidolgozására van szükség. Az éves üzleti terv összeállítása során már nem számoltunk a békéscsabai Árpád Fürdıvel. Így sem a bevételi, sem a költség oldalon nem jelennek meg olyan elemek, melyek a fürdı üzemelésével kapcsolatosak. A fürdı kiadásához kapcsolódó számviteli-elszámolási összegeket a rendkívüli mőveletek bevételei és ráfordításai közé állítottuk be. A fent tárgyalt külsı és belsı körülmények szempontjait figyelembe véve került összeállításra a Társaság 2009. évi üzleti terve, melynek fıbb paraméterei az alábbiakban foglalhatók össze: 1.

az üzemi (üzleti) tevékenység eredménytervét 100 millió Ft-ban határoztuk meg;

2.

a beruházásokra 601 millió Ft–ot kívánunk fordítani;

3.

a Társaság éven túli lejáratú hitelfelvételt 60 millió Ft összegben tervez;

4.

a folyószámlahitel év végi záró állományát 50 millió Ft-ra állítjuk be.

A Társaságunk jövedelmezıségének alakulását a 2. számú melléklet tartalmazza.

„A” rész


7/ 55. ol d al




A Társaság 2009. évi Üzleti Terve a következı fejezeteket tartalmazza: I.

A Társaság tevékenységeibıl származó árbevételek, valamint a társasági költségek alakulása

II.

Árpolitika

III.

Környezetvédelem

IV.

Beruházás

V.

Anyaggazdálkodás

VI.

Munkaerı- és bérgazdálkodás

VII.

Társasági pénzügyek

VIII.

Értékesítés, ügyfélszolgálat

IX.

Jogi és behajtási tevékenység

X.

Közönségkapcsolat, marketing tevékenység

XI.

Informatikai rendszer

„A” rész


8/ 55. ol d al

BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. 5600 BÉKÉSCSABA, DOBOZI ÚT 5. 06 (66) 523-200 - 06 (66) 528-850


„B” RÉSZ: RÉSZLETES ÜZLETI TERV I.

A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBİL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK, VALAMINT

A TÁRSASÁGI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA

Az árbevétel és költségösszetevık tervezését – az elızı években kialakított gyakorlatnak megfelelıen – a kétszintő, „alulról” történı tervezés módszerével készítettük el. Ennek lényegi sajátossága, hogy elsı lépésként hatáskörökhöz rendelt módon – egységenként, fıbb mutatószámok megadásával – kerültek megtervezésre az árbevételi és költség adatok. Az elsı „tervezési kör” után, társasági szintő összesítések figyelembe vételével visszacsatolás, tervegyeztetés történt. Az elvárt teljesítések, a rendelkezésre álló erıforrások érvényesítésével és figyelembe vételével alakítottuk ki az üzleti terv számszaki részét. Az árbevételek és költségek tervezésénél a következı fontos tényezıket vettük figyelembe: •

a csökkenı fogyasztás, szolgáltatás-igénybevétel tendenciáit;

•

a víz- és csatornadíjak emelésének elıre kalkulálható hatásait;

•

a bérleti díjakból (minimum és többlet bérleti díj) tervezett rekonstrukciós munkák hatásait;

•

a békéscsabai Árpád Fürdı a Társaságon belüli üzemeltetésének megszőnését;

•

a szervezeti átalakításokból következı árbevétel-, illetve költséghatásokat.

1.)

A Társaság tevékenységeibıl származó árbevételek

1.1

Az ivóvíz-szolgáltatás helyzete

A 2009. évi víztermelés mennyiségi meghatározását az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelıen a bázisév víztermelési adataiból és a 2009. évre tervezett értékesítési vízmennyiségekbıl kiindulva kalkuláltuk amellett, hogy számításba vettük az elıre prognosztizálható külsı hatásokat (idıjárás, fogyasztások visszaesése, stb.).

„B” rész >>

A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBİL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTEL,

II. fejezet

VALAMINT A TÁRSASÁGI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA

9/ 55. ol d al




A vízértékesítés naturális adatainak meghatározásánál szintén a bázisévbıl indultunk ki, figyelembe véve a termelési adatoknál már ismertetett körülményeket is. Az ivóvíztermelés és értékesítés naturális mutatóinak alakulását a következı táblázat és grafikon szemlélteti: 2008. évi terv

Megnevezés

2009. évi terv

2008. évi tény

[ ezer m3 ]

Vízértékesítés

Víztermelés Összesen: Lakossági

2008. évi tény / 2008. évi terv

[ ezer m3 ]

2009. évi terv / 2008. évi tény

[%]

17 714,9

17 096,3

17 371,0

96,51

101,61

13 199,7

12 533,0

12 409,7

94,95

99,02

10 340,8

9 856,9

9 898,4

95,32

100,42

2 858,9

2 676,1

2 511,3

93,61

93,84

Nem lakossági

Magyarázat: A táblázat összesítve tartalmazza a lakossági és a közterületi (lakossági), valamint a gazdálkodói, a közületi és az önkormányzati szegmens fogyasztásainak alakulását (nem lakossági).

A víztermelés és a vízértékesítés mennyiségi adatainak összehasonlítása [ év ] 2009. évi terv 2008. évi tény

Vízértékesítés Víztermelés

2008. évi terv

3

0 20

00

0 50 17

15

00

0

0 12

50

0 00 10

50 0 7

00 0 5

50 0 2

0

[ ezer m ]

A fenti táblázatot és grafikont vizsgálva megállapítható, hogy a 2008. évi tényleges mennyiségek a tervezett szint alatt teljesültek. Az ivóvíztermelés 3,49 %-kal, a vízértékesítés pedig a tervezetthez képest 5,05 %-kal csökkent.

„B” rész >>


II. fejezet


10/ 55. ol d al




A 2009. évi tervszámok meghatározásakor összességében egy minimális csökkenéssel számoltunk (99,02 %), a csökkenés alapvetıen a nem lakossági fogyasztók körében várható (93,84 %), a lakossági fogyasztóknál bázisszintő értékesített mennyiséget prognosztizálunk. A 2009. évi vízértékesítés árbevételének kiszámítása jelentıs háttérmunkát igényelt. Többlet feladatként jelentkezett az a tény, hogy 2009. évre a víz- és csatornadíjak díjképzése teljesen új alapokon nyugszik, új elemek jelentek meg a díjakban. Ezen szempontok figyelembe vételével – a mennyiségi paraméterek és a díjak ismeretében – településenként és értékesítési szegmensenként történt az ivóvíz-értékesítés árbevételének megtervezése, mely társasági szintő összesítését az alábbi táblázat szemlélteti: 2008. évi terv

Megnevezés

2008. évi tény

[ ezer Ft] Lakossági

[ ezer Ft ]


[%]

766 317

777 233

100,32

101,42

1 264 506

1 188 850

1 315 150

94,02

110,62

0

20 931

252 015

2 028 362

1 976 098

2 344 398

97,42

118,64

Alapdíjból származó bevétel

189 923

190 582

193 086

100,35

101,31

Fogyasztás arányos bevétel

601 736

538 228

583 236

99,45

108,36

0

5 555

47 730

791 659

734 365

824 052

92,76

112,21

956 779

956 899

970 319

100,33

101,40

1 866 242

1 727 078

1 898 386

92,54

109,92

0

26 486

299 745

2 820 021

2 710 463

3 168 450

Fogyasztás arányos bevétel Többlet bérleti díjból származó bevétel

Összesen: Nem lakossági


763 856

Alapdíjból származó bevétel

Többlet bérleti díjból származó bevétel

Összesen: Alapdíjból származó bevétel

Összesen

2 0 0 9 . év i t erv

Fogyasztás arányos bevétel Többlet bérleti díjból származó bevétel

MINDÖSSZESEN:

1.2

-

1 204,03

-

859,23

-

1 131,71

9 6 ,1 1

116,90

A szennyvízelvezetés, tisztítás helyzete

A tisztított és elvezetett szennyvíz 2009. évi tervezett mennyiségi alakulásánál az ivóvízértékesítésnél már említett tendenciák hatásával számolunk. Így a számlázott csatorna szolgáltatás naturális adatainak tervezésénél összességében szintén egy minimális csökkenés várható, ami a lakossági szegmens kis arányú növekedésének – bekötés-szám emelkedésébıl következıen –, a nem lakossági számlázási irányok esetében pedig a piac további beszőkülése miatti visszaesésének a következménye.

„B” rész >>


II. fejezet


11/ 55. ol d al




A számlázott és tisztított szennyvíz naturális mutatóinak alakulását a következı táblázat és grafikon szemlélteti: 2008. évi terv

Megnevezés

2 0 0 9 . év i t erv

2008. évi tény

[ ezer m3 ]

Számlázott szennyvíz

Tisztított szennyvíz


[ ezer m3 ]


[%]

12 655,0

10 785,1

11 450,0

85,22

106,16

Összesen:

7 964,9

7 812,8

7 756,5

98,09

99,28

Lakossági

5 209,2

5 072,8

5 148,1

97,38

101,48

Nem lakossági

2 755,7

2 740,0

2 608,4

99,43

95,20

Magyarázat: A táblázat integráltan tartalmazza a gazdálkodói, az intézményi és az önkormányzati szegmens fogyasztásainak alakulását (nem lakossági). A tisztított és a számlázott szennyvíz mennyiségi adatainak összehasonlítása 2009. évi terv 2008. évi tény

Számlázott szennyvíz Tisztított szennyvíz

2008. évi terv 3

00 0 14

00 0 12

00 0 10

00 0 8

00 0 6

00 0 4

00 0 2

0

[m ]

Az elızı táblázat és grafikon elemzése során megállapítható, hogy a 2008. évi tényleges tisztított szennyvízmennyiség – többek között a száraz idıjárásnak köszönhetıen – több mint 14,78 %-kal az éves terv alatt realizálódott. Ugyanakkor a számlázott szennyvízmennyiség minimálisan a terv alatt teljesült, azzal a szórással, hogy a nem lakossági szegmensben az elırejelzésnél kisebb, a lakossági szegmensben pedig nagyobb visszaesés történt. A 2009. évre egy átlagos tisztított szennyvíz-mennyiség mellett kissé növekvı lakossági és tovább csökkenı nem lakossági számlázott szennyvíz m3 prognosztizálható. A számlázott szennyvíz bevételének számítását lényegesen megkönnyíti, hogy amíg a vízdíjaknál kéttényezıs díjrendszer van érvényben, addig a csatornadíjaknál egytényezıs díjakkal kell számolnunk. A szennyvíz-árbevétel nagyságát a vízdíj árbevételhez hasonló szempontok határozták meg. „B” rész >>


II. fejezet


12/ 55. ol d al




A számlázott szennyvíz árbevételének alakulását a következı táblázat tartalmazza: 2008. évi terv

Megnevezés

2008. évi tény

Lakossági

[ ezer Ft]

Nem lakossági


[ ezer Ft ]


[%]


774 855

749 325

995 567

Többlet bérleti díj bevétele

0

18 005

65 712

774 855

767 330

1 061 279

99,03

138,31


633 464

605 061

691 158

95,52

114,23


0

5 838

27 359

633 464

610 899

718 517

96,44

117,62


1 408 319

1 354 386

1 686 725

96,17

124,54


0

23 843

93 071

1 408 319

1 378 229

1 779 796

Összesen:

Összesen

2009. évi terv

Összesen:

MINDÖSSZESEN:

96,71

132,86

-

364,97

-

468,64

-

390,35

9 7 ,8 6

129,14

Az értékesített ivóvíz és a számlázott szennyvíz árbevételének összevont alakulását a következı táblázat tartalmazza: 2008. évi terv

Megnevezés

2008. évi tény

Lakossági

[ ezer Ft]


[ ezer Ft ]


[%]


2 803 217

2 704 492

3 087 950


0

38 936

317 727

2 803 217

2 743 428

3 405 677

97,87

124,14


1 425 123

1 333 871

1 467 480

93,60

110,02


0

11 393

75 089

1 425 123

1 345 264

1 542 569

94,40

114,67


4 228 340

4 038 363

4 555 430

95,51

112,80


0

50 329

392 816

4 228 340

4 088 692

4 948 246

Összesen:

Nem lakossági Összesen

2009. évi terv

Összesen:

MINDÖSSZESEN:

96,48 -

114,18 816,02

-

659,08

-

780,50

9 6 ,7 0

121,02

Az értékesített ivóvíz és a számlázott szennyvíz összevont árbevételébıl a többlet bérleti díjakon kívüli bevételeknek kell alapot biztosítania a Társaság 2009. évi üzemeltetési, fenntartási feladataihoz.

„B” rész >>


II. fejezet


13/ 55. ol d al


1.3


Az egyéb tevékenységekbıl származó árbevételek alakulása

A Társaságnál a különbözı kiegészítı tevékenységeket továbbra is a Szervízüzem, a Központi Laboratórium, az Elektronikai fenntartó és karbantartó csoport, valamint az Eszköz- és Készletgazdálkodási Osztály végzi. Kiemelkedı feladat ebben az évben a kiegészítı tevékenységek közül az építıipari tevékenység, és annak teljes szerkezeti átalakítása. A következıkben a nem alaptevékenységgel foglalkozó egységek feladatait, árbevétel termelı képességeit tekintjük át az éves üzleti tervre gyakorolt hatásuk szemszögébıl.

1.3.1 Szervízüzem A 2008. évben a kiszervezésre került Technológiai csoport visszakerült az UVIÉP Kft-tıl a Társasághoz és azon belül is a Szervízüzembe integrálódott. Ezzel a Szervízüzem a mélyépítési feladatok ellátásán kívül teljes körő belsı szolgáltatást tud nyújtani. A Szervízüzemnek továbbra is kiemelt feladata a cégen belüli, az üzemeltetést kiszolgáló tevékenységek végzése, a rekonstrukciós munkálatokban való részvétele, mely mellett fontos célként szerepel a fennmaradó szabad kapacitások külsı vállalkozások általi lekötése, az egységek egyenletes leterheltségének biztosítása, ezáltal a lehetı legnagyobb kapacitás megtartása. 2009. évben az egységnek két új kihívással kell megküzdenie, melyek szerencsés esetben „kiolthatják” egymást. Egyrészt a Társaság elkötelezte magát a rekonstrukciós munkálatok kiterjesztésében. Ezen munkálatok, illetve a munkálatok elıkészítése további jelentıs feladatot ró az egységre, míg a gazdasági válság a vállalkozási pozíciókat rontja, azaz a belsı igény növekedésével egyidejőleg a külsı megrendelések várhatóan csökkeni fognak. 2009. évben a Szervízüzem egységei és azok feladatai az alábbiak: • A Közmőnyilvántartó és felmérı csoport elsıdleges feladata a Társaság által üzemeltetett víziközmő hálózatok szakági nyilvántartása, és a kor követelményeinek megfelelı szintre hozása, aktualizálása, digitalizálása. 2009. évben várhatóan „B” rész >>


II. fejezet


14/ 55. ol d al



bevezetésre kerül a MIR rendszer, melynek munkálatai az egység számára jelentıs feladatot jelentenek. Az újonnan épült létesítmények geodéziai bemérése árbevételt jelenthet, azonban a beruházások részeként lehetıség van arra, hogy ezt a tevékenységet más vállalkozók végezzék. Árbevételt várunk a külsı megrendelık számára végzett digitalizálásból, scannelésbıl és fénymásolásból, illetve leginkább a közmő-egyeztetésekbıl. • A Csatornavizsgáló Csoport alapfeladata az újonnan épülı csatornahálózatok ipari kamerás vizsgálata, értékelése és minısítése, mely alapján történik az üzemeltetésre való átvétel. A vizsgálatokat díj ellenében végezzük, melyet a beruházás részeként a kivitelezı fizet meg. Mivel 2009. évre az üzemeltetési területünkön elıreláthatólag kevés új csatorna létesítése várható, (a békéscsabai szennyvíz projekt kivitelezése még nem indul meg) ezért irreális lenne árbevétel növekedést várni. A kapacitást az üzemelı csatornahálózatok felülvizsgálatára, illetve hibák feltárására fordítjuk, ezzel alapozzuk meg a rekonstrukciós munkálatokat. 2009. évben kiemelt feladatunk a rekonstrukciós feladatok elıkészítésben való részvétel. • A Vízmérı-hitelesítı laboratórium Társaságunk 2007. évtıl a lejárt hitelesítéső vízmérık cseréjét külsı vállalkozó bevonásával oldja meg. Így a csereállomány biztosítása, illetve a leszerelt, lejárt hitelesítéső vízmérık javítása és hitelesítése mellett az egység feladata a vállalkozóval való kapcsolattartás, anyagellátás, valamint a teljesítések dokumentálása, az üzemmérnökségekkel való kapcsolattartás maradt. Az elvégzendı belsı feladatok a csoport teljes kapacitását lekötik, emellett a külsı megrendelık köre is folyamatosan csökken, így árbevétel növekedés itt sem várható. • Tározó-mosató csoport alapvetı tevékenysége a Társaság üzemeltetési területén lévı víztározó medencék, víztornyok, gáztalanítók és egyéb zárt tartályok tisztítása és fertıtlenítése, melynek végzése elıre meghatározott ütemterv, rendkívüli események okozta igény szerint történik. A csoport árbevételének egy jelentıs része a külsı megrendelık részére végzett mosatási munkákból származik. A megrendelık köre igen szők, az utóbbi idıben kis mértékben csökken a tevékenység specifikussága miatt, így itt sem számítunk árbevétel növekedésre. Kiegészítı tevékenységként árbevételt hozhat még a mőszeres csıtörés-kutatás, illetve a mosató szivacslövedékek gyártása. Az idei évben kiemelt feladatunk a vízbiztonság fokozása. „B” rész >>


II. fejezet


15/ 55. ol d al




• Gépjármő ügyviteli és fenntartási csoport a Zrt. tulajdonában lévı jármővek idıszakos szemléit, váratlan hibáinak elhárítását végzi, illetve koordinálja a külsı vállalkozókkal végeztetett javításokat. Feladatkörük még a jármővek környezetvédelmi és fékerı mérése,

illetve

a

kis-

és

munkagépek

nyilvántartása.

Ugyanakkor a csoport látja el a Társaság jármőállományának teljes dokumentációs ügyintézését. Az egységnek árbevétele csak a külsı megrendelıknek végzett fékerı mérésbıl, illetve környezetvédelmi mérésbıl származhat. Gépjármő üzemeltetési vonalon üzemanyagköltség megtakarítást hozhat a 2009-es évben bevezetésre kerülı mőholdas, jármőflotta követési, illetve üzemanyag-felhasználásfigyelı rendszer. A szigorodó vizsgáztatási szabályok, illetve Társaságunk öregedı jármőparkja komoly kihívások elé állítja az egységet. Ezen kívül a csoport Társaságon belüli kiemelt szállítási feladatokat is ellát (ADR szállítások, anyagbeszerzés, nagy volumenő szállítás, daruzás). Alkalmanként elıfordul a kapacitás (daruzás) szabadpiacra történı lekötése is. • Szennyvízberendezés javító és iszapvíztelenítı csoport tevékenysége az üzemeltetési területen lévı szennyvízszivattyúk, szennyvízkeverık és egyéb szennyvíztisztító gépi berendezések javítása és raktározása, valamint a szennyvíztisztító telepeken keletkezı szennyvíziszap víztelenítése mobil centrifuga berendezéssel. A csoport specifikus tevékenysége miatt külsı megrendelésekre nem számítunk. • Búvárszivattyú és kútkarbantartó csoport A csoport hatékonyan biztosíthatja az üzemeltetési területen lévı kutak tisztítását, fertıtlenítését és az azokban lévı szivattyúk javítását-, cseréjét, illetve raktározását. Árbevételt jelent a külsı megrendelık részére végzett szivattyújavítás, bérbeadás és az igen ritkán megrendelt kútkarbantartás. Mivel a megrendelık köre évek óta nem változott, az árbevétel stagnálása várható. Az utóbbi években elindítottuk az üzemelı búvárszivattyú készlet energetikai felülvizsgálatát, mely még a 2009. évben is folyik. A gazdaságtalan szivattyúk folyamatosan lecserélésre kerülnek, ebbıl következıen a víztermelésnél jelentıs energia megtakarítást érhetünk el. 2009. évtıl a szivattyú park megújítása érdekében a gazdaságtalanul javítható, vagy elöregedett szivattyúkat szintén cseréljük. Az egység mőködése hosszú évek óta kiegyensúlyozott.

„B” rész >>


II. fejezet


16/ 55. ol d al



• A Csatornatisztító csoport munkájának túlnyomó részét lefedi a cégen belüli csatornahálózatok üzemeltetéséhez szükséges mosatási tevékenységek ellátása, illetve a lakossági és közületi megrendelık részére végzett szennyvízszippantás. A 2006. évben újraindult a társasági szennyvízcsatornák tervszerő mosatási munkálatai, amit 2009. évben is folytatunk, sıt a rekonstrukciós munkák igényfelméréseihez igazítva kiterjesztünk. A szennyvízszippantási tevékenységet általában szerzıdéses munkaként végezzük az utóbbi években kialakult megrendelıi körnek. A 2009-es év talán ebben a körben hozhatja a legnagyobb visszaesést, egyrészt konkurenseink agresszív piacszerzési tevékenysége, másrészt szerzıdéses partnereink csatorna-hálózatra történı csatlakozása miatt. A csoport árbevételének jelentıs részét ez a tevékenység tette ki, amennyiben ezt fenntartani nem tudjuk, megpróbáljuk bevételeinket a mosatási tevékenység piacra helyezésével pótolni. A szennyvízszippantás mellett fontos árbevételi tényezı lehet az újonnan létesülı csatornahálózatok kamerás vizsgálatát megelızı gépi mosatás. Azonban a csatornavizsgálatnál már említett visszaesés miatt árbevétel növekedés nem várható. • A Technológiai javító csoport fı feladata a Társaság üzemeltetési területén a szakirányú fémipari (lakatos, esztergályos) munkák elvégzése, illetve egyedi termékek gyártása, vízgépészeti berendezések felújítása.

A csoport feladata még a cég

tulajdonában lévı tőzoltókészülékek idıszakos ellenırzése és javítása. A kapacitások nagy részét a saját területen, általában beruházásként végrehajtott munkák kötik le. 2009. évben a csoport a rekonstrukciós munkálatokban is részt fog venni. Biztos árbevételi forrás a külsı megrendelık felé végzett tőzoltókészülék javítás és ellenırzés. A szakipari munkák külsı megrendelése igen bizonytalan annak specifikussága miatt, valamint szabad kapacitásunk is igen hektikusan jelentkezik, így jelentıs munkálatokra nem tudunk számítani, tehát az árbevétel is nehezen tervezhetı.

„B” rész >>


II. fejezet


17/ 55. ol d al




1.3.2 Központi Laboratórium Az egység alapvetı feladata 2009. évben is a Társaság fıtevékenységeinek (víz- és szennyvízszolgáltatás) minıségi jellemzése, a szolgáltatás során keletkezett problémák kiszőrése, azok korrigálása illetve megoldása. A laboratóriumot az új jogszabályi elıírások, valamint a 2004. január 1-tıl hatályos környezetterhelési díjról szóló törvény elıírásainak teljesítése, további új feladatok elé állítják. A következı felsorolás a laboratóriumi vizsgálatok körét meghatározó rendeleteket tartalmazza: rendelet száma

rendelet megnevezése

201/2001. (X. 25.) kormány rendelet

az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl

203/2001. (X.26.) kormány rendelet 204/2001. (X.26.) kormány rendelet

a felszíni vizek védelme – tisztított szennyvizek a csatornabírságról

21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet

a víziközmővek üzemeltetésérıl – termelıkutak,

átadási pontok 271/2003. (XII.24.) kormány rendelet a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001 (X.26.) kormány rendelet módosításáról A viszonylag magas fizetendı vízterhelési díjak miatt nagyon lényeges a vizsgálati módszerek alsó mérési határértékének minimálissá csökkentése, hiszen sok esetben ezen határértékek szolgálnak a vízterhelési díjak kiszámításának alapjául. A vízterhelési díjak terhére történı mőszervásárlásoknak köszönhetıen a vizsgálandó komponensek jelentıs része, valamint a laboratórium mőszerparkja is korszerősödött. A szennyvíztisztítás színvonalának javítása az üzemeltetık feladata, a beavatkozások sikerességét a vizsgálati eredmények igazolhatják. A 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmérıl szintén jelentıs feladatokat ró a szennyvíztisztító-telepek üzemeltetıire. Komoly szennyvízbírságok várhatóak, melyek csökkentése érdekében tett intézkedések ugyancsak a laboratóriumi vizsgálati eredményekkel igazolhatók.

„B” rész >>


II. fejezet


18/ 55. ol d al



A szennyvíziszap kezelés és iszapelhelyezés végleges megoldása érdekében - kiemelten kezelve a mezıgazdasági elhelyezéssel kapcsolatos feladatokat, lehetıségeket - jelentısen nıni fog a szennyvíz és szennyvíziszap bakteriológiai vizsgálatok száma és jelentısége. Ezen kívül komoly kapacitás lekötést jelent a Társaság, mint szennyvízkibocsátó kötelezı önellenırzése. Emellett a külsı megrendelések száma is növekedhet, mivel a fogyasztók bizonyos esetekben szintén bebocsátóknak számítanak, így ık is önellenırzésre kötelezettek. A Zrt-nek, mint üzemeltetınek joga van rendkívüli ellenırzéseket is tartani a fogyasztóknál. A csatornabírságokkal kapcsolatos ellenırzések továbbra is kiemelt fontosságú feladataink egyikének számítanak. A laboratórium tevékenységi köre lehetıvé teszi a laboratórium szabad piacon való állandó jelenlétét is. Az elsıdleges cél – ezen a területen is – a Társaságon belüli igények teljesítése mellett a lehetı legnagyobb külsı árbevétel elérése. A piaci lehetıségeket tekintve a Központi Laboratórium továbbra is monopolhelyzetben van a gázvizsgálatok terén. Az eddigi éveknek megfelelıen, továbbra is árbevételt jelent a figyelıkutak vízminıségének vizsgálata, különbözı tevékenységi körő cégek engedélyeztetéséhez szükséges kémiai, bakteriológiai, gázvizsgálatok elvégzése, a megye fürdıinek vizsgálata, valamint szakértı cégek felé végzett környezetvédelmi felülvizsgálatok. Az egység piaci helyzete ebben az évben gyengülhet, mivel a KÖFE és a volt ÁNTSZ laboratóriumok árbevételes tevékenysége újra beindult.

1.3.3 Elektronikai fenntartó és karbantartó csoport 2008. évben létrehozott Elektronikai fenntartó és karbantartó csoport a mőszaki vezérigazgató helyettes közvetlen irányítása alatt – elsıdlegesen a Zrt. közüzemi tevékenysége folyamatos biztosításával összefüggésben – gondoskodik az irányítástechnikai, erısáramú építési, valamint a karbantartási és fenntartási munkák elvégzésérıl. Emellett 2009. évben jelentıs szerepet kap a csoport Társaságunk üzemelési területén tervezett rekonstrukciós munkálatokban, valamint a területi átalakítás során az élımunkát kiváltó folyamatirányítási rendszer kiépítésében. Külsı árbevételi lehetıség csak a szabad kapacitás esetén lehetséges.

„B” rész >>


II. fejezet


19/ 55. ol d al




1.3.4 Építıipari tevékenység 2009. évi üzleti tervünkben kiemelkedı és jelentıs az építıipari vállalkozási tevékenységbıl származó várható árbevétel. A több mint 637 millió Ft éves árbevétel összetételét tekintve három fı csoportra osztható: •

üzemmérnökségek által végzendı kisebb építıipari munkák (48 millió Ft);

•

minimum bérleti díj terhére végzendı építıipari munkák (196 millió Ft);

•

többlet bérleti díj terhére végzendı építıipari munkák (393 millió Ft).

A víz- és szennyvízdíjakban 2009. évtıl megjelenı többlet díj (393 millió Ft) lehetıséget biztosít az önkormányzatok számára a víziközmő vagyonon végrehajtandó tervszerő beruházások és rekonstrukciók elvégzéséhez szükséges források biztosítására. Társaságunk azzal számol, hogy azon önkormányzatok részére, akik a díjak elfogadása során úgy nyilatkoztak, hogy a többlet díjak felhasználását egy közösségen belül képzelik el (kb. 145 millió Ft), a munkákat külsı építıipari vállalásként végzi el saját erıforrásainak felhasználásával. A többi forrással szembeni munkákat alvállalkozói konstrukcióban tervezzük megvalósítani.

1.3.5 Belkereskedelmi tevékenység Az egyéb tevékenységek közül - az árbevétel nagyságát tekintve - még kiemelhetı a belkereskedelmi tevékenység, melynek 2009. évre tervezett bevétele 104 millió Ft. Összegzés Az árbevételek alakulását elemezve összességében megállapítható, hogy a 2009. évi tervezett árbevétel több mint 24 %-kal nı a 2008. évi tényleges árbevételhez képest. Ez a jelentıs növekedés azonban csak látszólagos, mivel a terv olyan elemeket is tartalmaz (rekonstrukciós díjhányad, építıipari vállalkozási árbevétel), melyek a bázis évben nem jelentkeztek.

A

társasági

árbevétel

összesítı

alakulását

a

3.

számú

melléklet

„B” rész >>


II. fejezet


tartalmazza.

20/ 55. ol d al




2 .)

A t á r s a s á g i k ö lt s é g e k a l a k u lá s a

A 2009. évi költségek tervezését – az elızı évek gyakorlatának megfelelıen – költség nemenként, költségfelelısökhöz rendelve, a gazdálkodás külsı és belsı körülményeire figyelemmel végeztük el. A Társaság költségszerkezetének arányait alapvetıen 2009. évben az alábbi költségnemek határozzák meg, melyek nagysága az összköltségen belül továbbra is meghatározó: •

a technológiai villamosenergia aránya;

•

az üzemeltetett közmővagyon minimum bérleti díjának, valamint a többlet bérleti díjnak mértéke;

•

a személyi jellegő ráfordítások normalétszámhoz kötött összege;

•

nem utolsó sorban – a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó amortizáció nagysága.

A következıkben a 2009. évi tervezett költségek költségnemi fıcsoportonkénti részletes elemzését mutatjuk be.

2.1 Az

Anyagjellegő ráfordítások anyagjellegő

ráfordítások

közül

külön

kell

értékelni

az

anyagköltségeket

– különösképpen az energiaköltségeket –, az igénybevett anyagjellegő szolgáltatásokat, az egyéb szolgáltatásokat, az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét. Anyagjellegő ráfordítások alakulását a következı táblázat szemlélteti: 2008. évi terv

Megnevezés

2008. évi tény

[ ezer Ft] Anyagköltség Igénybevett anyagjellegő szolgáltatás Egyéb szolgáltatások Eladott áruk beszerzési értéke Építıipari alvállalkozó Közvetített szolgáltatás

Anyagjellegő ráfordítások:

2009. évi terv


[ ezer Ft ]


[%]

1 393 084 238 598 819 868 93 000 210 000 9 194

1 237 964 227 567 716 104 98 808 55 509 11 570

1 461 462 276 282 1 090 617 93 500 276 513 8 972

88,86 95,38 87,34 106,25 26,43 125,84

118,05 121,41 152,30 94,63 498,14 77,55

2 763 744

2 347 522

3 207 346

84,94

136,63

„B” rész >>


II. fejezet


21/ 55. ol d al




2.1.1 Az anyagköltségek Az anyagköltségnél összességében több mint 18 %-os növekedéssel számolunk. Részleteiben vizsgálva ezt a költségnemi csoportot megállapítható, hogy megközelítıleg 54 %-át az energiaköltségek (villamos energia, gázenergia, főtıanyag) teszik ki, ezek közül is a legjelentısebb a villamos energia. A 2009. évi energiaköltségek tervezett alakulása: Villamos energia

2009. évi terv

Ágazat Ivóvíz Szennyvíz Egyéb

Összesen:

[ e kWh ]

[ e Ft ]

Földgáz [ e m3 ]

[ e Ft ]

Főtıolaj [ e kg ]

Propángáz

[ e Ft ]

[ e kg ]

Egyéb energia

[ e Ft ]

[ e kg ]

[ e Ft ]

8 246

288 364

120

13 504

3

816

8

1 888

20

580

11 456

423 004

50

4 301

7

1 632

32

7 552

5

95

410

15 296

350

37 303

0

0

0

0

0

0

20 112

726 664

520

55 108

10

2 448

40

9 440

25

675

A 2009. évi villamos energiát a 2008. év szeptemberében lebonyolított közbeszerzési eljáráson nyertes Budapesti központú MÁSZ Kft-vel (Magyar Áramszolgáltató Kft.) kötött szerzıdés alapján vásároljuk. A nyertes 26,49 Ft/kWh egységáron szolgáltat villamos energiát cégünknek. Ez a költség 20,6 %-al magasabb az elızı évinél. A villamos energia RHD (rendszer használati díj) költségelemét a már megjelent, 2009. évre érvényes árakkal kalkuláltuk. Ez a növekedés átlagban 8,8 %-ot jelent. A 2009. évre kalkulált RHD

10 Ft/kWh, villamos energia kalkulált egységára 36,49 Ft/kWh. Az éves villamos energia mennyiségeket, és annak költségét a tervezett víztermelési és szennyvíz elvezetési, tisztítási alapadatokból származtattuk. Az Árpád Fürdı villamosenergia költségével már nem számolunk. A villamosenergia költségek csökkentésére a hatékony energia felhasználás lehet a megoldás. Több területen 2009. évben továbbra is folytatjuk a már elkezdett átfogó energia rendszerelemzést. A túllépések és felárak hányadát a kompenzálásokkal, azaz kondenzátorok cseréjével csökkentjük, ezt 2009. évben is valamennyi fogyasztási helyünkön kiemelt figyelemmel kísérjük. „B” rész >>


II. fejezet


22/ 55. ol d al




A többi „energianem” felhasználása nem függ a termelési volumentıl, mivel azok nem technológiai célúak. A földgáz díjának meghatározásánál a 2008. évi átlagára számolt 10 %-os árnövekedést vettünk figyelembe. A gázenergia korábbi évekhez képesti csökkenése az Árpád Fürdı kiesése miatt jelentkezik. Az egyéb energiahordozóknál (főtıolaj, propángáz, szén és fa) 5 %-os árnövekedéssel számoltunk. A következı nagy blokk ezen költség csoporton belül a folyamatos üzemeltetéshez, fenntartáshoz,

saját

rezsis az

beruházáshoz,

anyagfelhasználás.

Itt

alapvetı

megnövekedésének

anyagszükséglete

vállalkozáshoz

változást okozza

az

kapcsolódó

építıipari

(vállalkozási

tervezett

árbevétel

jelentıs

tevékenység

anyag-

felhasználásának növekedése >> több mint háromszoros növekedés). Az üzemanyagköltségek alakulását bázis szinten prognosztizáljuk.

2.1.2 Az igénybevett anyagjellegő szolgáltatások Az igénybevett anyagjellegő szolgáltatások összességében 21,41 %-kal nınek. meghatározó

az

építıipari

vállalkozási

tevékenységhez

kapcsolódó

Itt is

anyagjellegő

szolgáltatások megjelenése, de emellett kiemelhetı még a vízmérıcsere bázishoz viszonyított több mint 10 millió Ft-os költségnövekedése is.

2.1.3 Az egyéb szolgáltatások Az egyéb

szolgáltatások értéke összességében több mint 50

%-kal növekszik.

A jelentıs költségnövekedés e költségnem csoporton belül az alábbiakból adódik: •

az üzemeltetett közmővagyon bérleti díja a számítás módszertani változása miatt a bázis 154 millió Ft-ról 196 millió Ft-ra növekszik;

•

új elemként jelenik meg a közmővagyon pótlólagos bérleti díja, mely 393 millió Ft-ban prognosztizálható a 2009. évre.

„B” rész >>


II. fejezet


23/ 55. ol d al




•

szintén új elem a vagyonhasznosítási jutalék megjelenése, mely a víztornyok bérleti díjának önkormányzatokat illetı összege (várhatóan 23 millió Ft)

•

a postai befizetésekhez kapcsolódó bankköltség a havi számlázásra való áttérés miatt közel a duplájára növekszik (52 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra),

2.1.4 Az eladott áruk beszerzési értéke Az ELÁBÉ tervezett összege 93,5 millió Ft, mely szorosan kapcsolódik a belkereskedelmi tevékenység 104 millió Ft-os árbevételéhez.

2.1.5 Az építıipari alvállalkozó és a közvetített szolgáltatás

Az építıipari tevékenység alvállalkozó teljesítménye címen 276,5 millió Ft (az építıipari árbevétel

alakulásánál

már

tárgyalt

tevékenységi

szerkezet

alakulása

miatt),

a

továbbszámlázott szolgáltatások önköltsége költségelem esetében – a bevételi oldallal szinkronban – 9 millió Ft került beállításra a 2009. évi költségtervbe.

„B” rész >>


II. fejezet


24/ 55. ol d al




2.2

Személyi jellegő ráfordítások

A 2009. évi közel 6 milliárd Ft-os összköltségen belül 38,95 %-os a személyi jellegő ráfordítások aránya. A mind volumenében, mind arányában jelentıs élımunka ráfordítás megtervezése – a korábbi évek gyakorlatának megfelelıen – a várható normalétszámból kiindulva történt. Ennek során figyelembe vettük az átszervezésekkel kapcsolatos létszám-változásokat (Árpád Fürdı kiesése, Elektronikai fenntartó és karbantartó csoport visszaszervezése, rekonstrukciós feladatok megjelenése). A fentiek alapján a kialakult személyi jellegő ráfordítások összegét a következı táblázat szemlélteti: 2008. évi terv

Megnevezés

2008. évi tény

[ ezer Ft]

2009. évi terv


[ ezer Ft ]


[%]

Egyéb személyi jellegő kifizetések

1 459 780 531 803 289 910

1 416 809 510 729 312 484

1 478 400 525 685 322 936

97,06 96,04 107,79

104,35 102,93 103,34

Személyi jellegő összesen:

2 281 493

2 240 022

2 327 021

98,18

103,88

Bérköltség Bérjárulékok

Az egyéb személyi jellegő kifizetéseknél ki kell emelni, hogy a 2009. évi szervezeti átalakítások itt is éreztetik költséghatásaikat (végkielégítés, korkedvezményes nyugdíj, stb.).

2.3

Értékcsökkenés

Az értékcsökkenési leírás megtervezése során meghatároztuk egyrészt a már meglévı állóeszközök, másrészt a várhatóan 2009. évben üzembe-helyezésre kerülı állóeszközök amortizációs költségét. Ennek alapján az értékcsökkenési leírás költségösszege 2,84 %-kal nı, ez abszolút összegben több mint 12 millió Ft-ot jelent. A Társaság költségeinek alakulását költségnemenként részletesen a 4. számú melléklet tartalmazza.

„B” rész >>


II. fejezet


25/ 55. ol d al


3 .)


A z e g y é b - , p é n z ü g y i - é s r e n d k í v ü l i b e v é t e l e k i ll e t v e r á f o r d í t á s o k h a t á s a a

társasági eredményre

3.1

Egyéb bevételek, ráfordítások

Az elsı eredményszint az „üzemi (üzleti) tevékenység eredménye”, melynek alakulását az elıbbiekben részletesen tárgyalt bevételek és költségek mellett jelentısen befolyásolhatják adott esetben az egyéb bevételek, valamint az egyéb ráfordítások között elszámolásra kerülı tételek. Társaságunknál 2009. évben is jelentıs, un. „átfutó” összegként jelenik meg a csatornaszolgáltatáshoz kapcsolódó beszedett (egyéb bevétel) és adóként megfizetett (egyéb ráfordítás) vízterhelési díj 157 millió Ft-ot meghaladó nagyságrendje. Az egyéb bevételek közül kiemelhetı a várhatóan 35 millió Ft összegő, bíróság által a Zrt. részére megítélt csatornabírság, ugyanakkor itt kell utalnunk az egyéb ráfordítások között szereplı, megfizetendı 2009. évi szennyvízbírság 23 millió Ft-os összegére. Az üzemi eredményünkre ható kiemelkedı tétel az egyéb ráfordítások között a helyi adó, mely 2009. évre várhatóan több mint 66 millió Ft. 3.2

Pénzügyi mőveletek bevételei, ráfordításai

Az üzemi eredményt korrigálva a pénzügyi mőveletek eredményével kapjuk meg a következı „eredményszintet”, a szokásos vállalkozói eredményt. A pénzügyi mőveletek közül Társaságunknál a ráfordításoknak, ezen belül is a pénzintézeteknek fizetett kamatoknak van jelentıs, eredményt befolyásoló szerepe. 3.3

Rendkívüli bevételek, ráfordítások

Társaságunknál a rendkívüli bevételeket és ráfordításokat alapvetıen a fejlesztési célra átvett, valamint a fejlesztési célra átadott pénzeszközök nagysága határozza meg. 2009. évben azonban itt egy szokásostól eltérı esemény (békéscsabai Árpád Fürdı vagyonátadása) befolyásolja a rendkívüli eredmény nagyságát. „B” rész >>


II. fejezet


26/ 55. ol d al



A rendkívüli mőveletek eredményével módosítva a szokásos vállalkozói eredményt, kerül meghatározásra az adózás elıtti eredmény. Társaságunk 2009. évi tervezett adózás elıtti eredménye -274 millió Ft.

A Társaság egyéb-, pénzügyi és rendkívüli bevételeinek, illetve ráfordításainak részletes alakulását az 5. számú melléklet tartalmazza.

„B” rész >>


II. fejezet


27/ 55. ol d al




II. A

ÁRPOLITIKA Társaság

tevékenységeinek

árképzését

két

teljesen

eltérı

módszer

jellemzi.

Az egyik a hatósági áras, a másik a szabadáras árképzés. A hatósági áras árképzés a Társaság fıtevékenységéhez kapcsolódik, ide tartoznak a víz- és csatornadíjak, valamint a kihordásos szennyvíz fogadás díjai. A szabadáras árképzés a cég kiegészítı és egyéb tevékenységeire vonatkozik.

1 .)

H a t ó s á g i á r a s t e v é k e n y s é g : a v íz - é s c s a t o r n a s z o lg á lt a t á s

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint az önkormányzati tulajdonú víziközmőbıl szolgáltatott ivóvíz és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés díja hatósági ár, melynek megállapítója a települési önkormányzat képviselıtestülete. 2001. január 1-tıl Társaságunk bevezette és 2005. január 1-tıl [28/2004.(11.05.) számú Közgyőlési határozat alapján] megújította a korlátok között differenciált, kéttényezıs vízdíjés egytényezıs csatornadíj-rendszert tartalmazó árszabályzatát. A 2008. év volt az utolsó év, melyre a fent említett Árszabályzat még érvényben volt. A Békés Megyei Vízmővek Zrt. Közgyőlése 68/2008.(IX.26.) számú határozatával elfogadta a víz- és csatornadíjak 2009. évtıl érvényes új „Díjképzési Szabályzatát”. Ezen szabályzat, valamint a – szintén 2009. évtıl érvényes – „Együttmőködési Szerzıdés” és „Üzemeltetési Szerzıdés” ide vonatkozó pontjai alapján Társaságunk elkészítette a 2009. évi víz- és csatornadíjak kalkulációit településenkénti bontásban. A számításokat táblázatokba foglalva, kísérı magyarázatokkal ellátva terjesztettük elı a Zrt. Felügyelı Bizottsága és az Igazgatóság részére. E két testület a beterjesztett anyagot megtárgyalta és a 39/2008.(11.03.) számú FEB és a 98/2008.(11.07.) számú Ig. határozatával elfogadta. A Társaság könyvvizsgálója a „Díjképzési Szabályzatnak” megfelelıen a díjjavaslatot

ellenırizte

és

az

önkormányzatok

részére

kiajánlásra

javasolta.

Az

önkormányzatok területi üléseiken a díjjavaslatokat megtárgyalták és díjrendeletbe foglalták. „B” rész >> II. fejezet

ÁRPOLITIKA

28/ 55. ol d al




Az új díjszabályzat alapján a víz- és csatornadíjak képzésénél az alábbi változások történnek 2009. január 1-tıl:

1.1

Vízdíjak

A vízdíjak kialakításánál továbbra is megmaradt a kéttényezıs és háromkategóriás vízdíjrendszer. A tulajdonos önkormányzatok szolidaritási elvet érvényesítenek azzal a megkötéssel, hogy az egy mőszaki rendszeren lévı települések esetében azonos díjakat alkalmaznak. A vízdíjak díjszerkezeti felépítésüket tekintve alapdíjból és fogyasztástól függı díjból állnak.

1.1.1 Alapdíj Az alapdíj a víziközmő szolgáltatás jellemzıen magas arányú állandó költségeinek fogyasztott mennyiségétıl független, részbeni megtérítését szolgálja. Az alapdíjakat a Közgyőlés vízmérıméret és értékesítési irány szerint differenciáltan határozta meg. Az alapdíjak mértéke 2009. évben a 2008. évihez képest nem változott. Mérımérettıl és szegmenstıl (lakossági, nem lakossági) függıen az alapdíjak az alábbiak szerint alakulnak:

Idıszak

Lakossági

Nem lakossági

13 - 20 mm

13 – 20 mm

Lakossági és nem lakossági 25 - 40 mm

50 - 80 mm

100 - 200 mm

[ Ft/darab/hó ]

2 0 0 9 . év

520

787

5 560

16 210

26 400

Az alapdíjak változatlan hagyása miatt a fogyasztástól függı díjakban egy díjkorrekciót jelenítettünk meg.

1.1.2 Fogyasztástól függı díj Amíg 2008. évben a fogyasztástól függı díj felépítését tekintve mőködési hányadból és minimum bérleti díjból tevıdött össze, addig a 2009. évi díj további elemekkel bıvült és az alábbiak szerint alakult:

„B” rész >> II. fejezet

ÁRPOLITIKA

29/ 55. ol d al




1. mőködési hányad [Ft/m3]; 2. minimum bérleti díj az együttmőködési szerzıdés szerint [Ft/m3]; 3. az önkormányzat által meghatározott bérleti díj [Ft/m3]; 4. tervezett nyereség [%]. A fentiek alapján a 2009. évi fogyasztástól függı vízdíjak – az önkormányzati bérleti díj nélkül – az alábbi elemekbıl tevıdnek össze:

Szegmensek

Kategóriák

2009. év Mőködési hányad

Minimum bérleti díj

Önkormányzati bérleti díj

Tervezett nyereség

[ Mh ]

[ Bm ]

[ Bö ]

[ Tn y ]

[ Ft/ m3 ]

I.

lakossági

II. III. I.

hatósági

II. III.

Önkormányzati

I. II. III.

Fogyasztástól függı díj (képlet szerinti)

[ Df ] [ Ft/ m3 ]

Változatlan KeresztFogyasztástól alapdíj finanszírozás függı díj miatti összege korrekció [ Ft/ m3 ]

[ Ft/ m3 ]

107,80 119,80 131,80

8,60 8,60 8,60

0,00 0,00 0,00

3,50 3,90 4,20

119,90 132,30 144,60

5,90 5,90 5,90

-8,40 -8,40 -8,40

117,40 129,80 142,10

204,80 227,60 250,40

8,60 8,60 8,60

0,00 0,00 0,00

6,40 7,10 7,80

219,80 243,30 266,80

5,20 5,20 5,20

-8,40 -8,40 -8,40

216,60 240,10 263,60

168,60 187,30 206,00

8,60 8,60 8,60

0,00 0,00 0,00

5,30 5,90 6,40

182,50 201,80 221,00

5,40 5,40 5,40

-8,40 -8,40 -8,40

179,50 198,80 218,00

Az önkormányzati bérleti díj nagyságát településenként, az önkormányzatok képviselı-testületi tagjai határozták meg.

1.2

Csatornadíjak

A 2009. évi csatornadíjak kialakítása gyökeresen eltér az elızı évek díjképzésétıl. Az érvénybe lépı díjszabályzat értelmében a Közgyőlés a települési tényleges önköltséghez igazodó egytényezıs díjrendszert alkalmaz, ami a gyakorlatban a következıket jelenti: A díjak kialakításának alapja nem az elızı évi díj, hanem az elızı évi (jelen esetben a 2007. évi) települési önköltség. Ezáltal a csatornadíjak vonatkozásában megszőnik a szolidaritás. Azonban azért, hogy ez a jelentıs változás ne okozzon törésszerő hatást, valamint „B” rész >> II. fejezet

ÁRPOLITIKA

30/ 55. ol d al




azért, hogy legyen elegendı idı megtenni azon intézkedéseket, mellyel a települési önköltségek csökkenthetık, a szabályzat egy három éves átmeneti idıszakot biztosít. Ez alatt az évek alatt egy un. szolidaritási alap megképzésével biztosítható a fokozatos átmenet a teljes önköltség alapú díj eléréséig. A csatornadíjak díjszerkezetüket tekintve továbbra is egytényezısek maradtak, azaz csak fogyasztástól függı díjból állnak. Ez a fogyasztástól függı díj a vízdíjakhoz hasonlóan azonban több új elemmel egészült ki. A mőködési hányad, valamint a minimum bérleti díj mellett 2009. évtıl a csatornadíjak is tartalmaznak önkormányzati bérleti díjhányadot, egy tervezett nyereségszintet és a fent említett három éves átmeneti idıszakban egy szolidaritási hányadot. A csatornadíjakat nem lehetséges úgy bemutatni – táblázatos módszerrel –, mint a vízdíjakat. Ennek oka, hogy a csatornadíjak a települések önköltségeibıl indulnak ki és így a díjak „szórása” nagy, valamint sok település nem élt a szegmentálás módszerével sem. Ezért a csatornadíjak szerkezetét a díjszabályzatban található „díjképlet” alapján mutatjuk be:

Df

=

(Mh + Bm

+ Bö) x (1+ Tny)

+

S zh

ahol:

Df = fogyasztástól függı díj (Ft/m3); Mh = mőködési hányad (Ft/m3); Bm = minimum bérleti díj az együttmőködési szerzıdés szerint (Ft/m3); Bö = az önkormányzat által meghatározott bérleti díj (Ft/m3); Tny = tervezett nyereség (%); Szh = szolidaritási hányad, a három éves átmeneti idıszakban alkalmazva (Ft/m3)

Átmeneti rendelkezések A díjszabályzat átmeneti rendelkezései között került szabályozásra az un. keresztfinanszírozás leépítése a vízágazat és a szennyvízágazat között. Ennek értelmében a víz- és szennyvízdíjakat az átmeneti idıszakban a keresztfinanszírozás fokozatos megszüntetése okán úgy kell eltéríteni, hogy a díjmérséklés összege 2011. év december 31. napjáig fokozatosan, arányosan csökkenjen, és 2012. évre szőnjön meg. Ennek értelmében a szennyvízdíjakban is megjelenik a keresztfinanszírozás, mint díjelem az átmeneti években. „B” rész >> II. fejezet

ÁRPOLITIKA

31/ 55. ol d al




2.)

Szabadáras egyéb tevékenységeink

A szabadáras tevékenységeink díjait a Társaságunk Árjegyzéke tartalmazza. A 2009. évi Árjegyzék elkészítését - az utóbbi évek gyakorlatának megfelelıen - a Szervízüzem koordinálja, és az Igazgatóság hagyja jóvá. Az Árjegyzékbe tartozó díjak: Az ipari és egyéb tevékenységek, szolgáltatások árait tartalmazzák: Az árak felülvizsgálata és kialakítása mőszaki-gazdasági számítások, valamint a piaci viszonyok figyelembe vétele alapján történt.

„B” rész >> II. fejezet

ÁRPOLITIKA

32/ 55. ol d al




III.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Az érvényben lévı számviteli törvény - figyelembe véve az EU ide vonatkozó szabályait konkrét feladatokat ró a gazdálkodó szervezetekre a környezetvédelem tekintetében. Ezzel összhangban a 2009. évi üzleti tervünkben is külön tervfejezetként szerepeltetjük a környezetvédelmi feladatokat. Lényeges kiemelni, hogy a környezetvédelmi elıírások évrıl-évre egyre szigorodnak. Ha nem rendelkezünk a szükséges engedélyekkel, nyilvántartásokkal, az jelentıs bírságokat is vonhat maga után. Társaságunknál a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok két csoportra oszthatók:

1.)

•

a fıtevékenységekhez;

•

és az egyéb tevékenységeinkhez kötıdı feladatok.

Fı tevékenységekkel kapcsolatos feladatok

A fıtevékenységgel kapcsolatos feladatoknál évrıl-évre súlyponti eltolódás érzékelhetı a szennyvízelvezetés és –tisztítás irányába. Ennek legfıbb oka, hogy a környezetvédelmi feladatok ezen a területen – jogszabályok által elıírtan is – kiemelten fontosak.

1.1

Vízellátás

Ebben az évben is a kiemelkedı feladatok közé tartoznak az alábbiak: •

arzénes vas-hidroxid iszapok kezelése, elhelyezése;

•

a hulladékgazdálkodási törvények, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésérıl szóló rendeletnek megfelelı elıírások teljesítése;

•

a 2005. évtıl az új jogszabályoknak megfelelı adatszolgáltatás teljesítése,

•

felszíni

vizek

védelme

-

a

szennyvíztisztító

telepek

határérték

alatti

kibocsátásának biztosítása, •

felszín alatti vizek védelme keretében a talajvizek minıségének monitorozása,

„B” rész >> III. fejezet

KÖRNYEZETVÉDELEM

33/ 55. ol d al




•

1.2

a környezetterhelési díjakról szóló törvény elıírásainak teljesítése.

Szennyvízelvezetés és - tisztítás

A szennyvízelvezetési és – tisztítási tevékenységünk tulajdonképpen önmagában is a környezet védelmét szolgálja. A következı lépésekkel kiemelten kell foglalkoznunk2009. évben és az elkövetkezendı években is: •

a szennyvíztisztítás színvonalának javítása – bírságmentes üzem biztosítása, tisztítási kapacitás növelése;

•

ellátottság növelése hálózatbıvítéssel;

•

a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségek által elfogadott, a tisztított szennyvíz minıségének vizsgálatára vonatkozó 2009. évre esedékes önellenırzési tervek pontos végrehajtása;

•

az iszapkezelés és az iszapelhelyezés végleges megoldása, ahol kiemelten kell kezelni a mezıgazdasági elhelyezéssel kapcsolatos feladatokat, lehetıségeket;

•

a tisztítótelepeken keletkezı hulladékok jogszabályoknak megfelelı győjtése, kezelése, elhelyezése;

•

védıtávolságok és szagpanaszok megoldása;

•

csatornabírságokkal kapcsolatos ellenırzések.

A szennyvíztisztító-telepeink közül a sarkadi és a köröstarcsai tisztítótelep nem rendelkezik új, a 220/2004. (VII.21.) kormányrendelet szerinti vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A kérelmek a jogszabály által szabott határidıre benyújtásra kerültek, a környezetvédelmi hatóság eddig nem folytatta le az engedélyezési eljárást. Köröstarcsán a tavalyi évben befejezıdtek a szennyvíztisztító telep kivitelezési munkái, a próbaüzem zajlik. Várhatóan annak befejezése után kerül sor az engedélyezési eljárás lefolytatására. Az engedélyek már új kibocsátási határértékeket tartalmaznak. Több olyan komponens kapott határértéket, melyeknek a tisztítótelepek nem minden esetben tudnak megfelelni (BOI5, összes foszfor, nitrogénformák). Eddig ezekre a komponensekre vagy nem volt kibocsátási határérték, vagy lényegesen egyszerőbb volt az elıírások betartása.


KÖRNYEZETVÉDELEM

34/ 55. ol d al




Az engedélyek a jogszabály elıírása alapján tartalmazzák a teljesítésre vonatkozó türelmi idıket is (a legtöbb esetben 2010. december 31.). A türelmi idı alatt a határérték túllépések után kiszámított vízszennyezési bírság 5, illetve 8 %-át kell megfizetnünk. A türelmi idı lejárta után a bírság kivetése során a hatóság nem vehet figyelembe kedvezményeket, bírság összegét csökkentı tételeket. A teljes összeg – ha nem lépünk ez ügyben – elérheti a 3-400 milliós nagyságrendet. Két tisztítótelepünk (Szeghalom, Vésztı) már nem rendelkezik türelmi idıvel, a köröstarcsai szennyvíztisztító telepre sem lesz türelmi idı a vízjogi üzemeltetési engedély jogerıre emelkedését követıen. A rendelkezésre álló idı rövidsége, a bírságtételek nagyságrendje miatt fontos feladatok várnak ránk ebben az évben is. A tulajdonosok ezzel kapcsolatos tájékoztatása volt a fı témája a 2008. év decemberében, az önkormányzatok mőszaki vezetıi/munkatársai részére ismét megrendezett konferenciának. A rendezvényt ez évben is meg kívánjuk tartani, melyen az aktuális teendık mellett a Társaságnál végzett környezetvédelmi, mőszaki feladatok végzésérıl is tájékoztatást nyújtunk. 2005. év óta önellenırzés keretében folyik a szennyvíztisztító-telepek nyers és tisztított szennyvizeinek vizsgálata. Az elmúlt három év eredményei tájékoztatást nyújtanak mind a tulajdonosok, mind az üzemeltetı részére az elvégzendı feladatokról. A vizsgálati eredményeket minden esetben megküldjük a környezetvédelmi hatóság részére is, melyek alapján a Felügyelıség a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen a tisztítótelep tulajdonosa felé megteszi az intézkedését. Továbbra is kiemelt feladat, hogy a jelenleg tervezés alatt álló szennyvíztisztító-telepek esetében a tervezıkkel folyamatosan tudjunk konzultálni, észrevételeinket a tervezés során vegyék figyelembe, javaslataink épüljenek be a tervekbe. A vízjogi létesítési engedélyek úgy kerüljenek kiadásra, hogy minden esetben tartalmazzák az üzemeltetıi véleményeket. Tulajdonos és üzemeltetı egyaránt abban érdekelt, hogy a késıbbiekben alacsony szennyezıanyag kibocsátású, problémamentesen mőködı tisztítótelepek létesüljenek, a több (esetenként több tíz) millió forintos bírságok ne emeljék a tisztítótelep üzemeltetési költségeit, illetve a kibocsátás után fizetendı vízterhelési díjakat alacsony szinten lehessen tartani. Tovább fejlesztjük a szennyvíztisztító telepek helyi (on-line) mőszerezettségét, az adatok kiértékelése számítógépes üzemszimulációs szoftverrel történik. Ezek eredményeként a jövıben pontosabb tervezési alapadatok adhatók egyes telepek bıvítésének, átépítésének „B” rész >> III. fejezet

KÖRNYEZETVÉDELEM

35/ 55. ol d al




szükségessége esetén, ill. optimálisabb üzemre, nagyobb üzembiztonságra lehet számítani azokon a telepeken, melyeken meg van a lehetıség a megfelelı beavatkozások megtételére. 2008. évi önellenırzéseink teljesítésérıl, a kibocsátásokról ez évben is vízminıség-védelmi jelentést készítünk a hatóság felé. A 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet alapján a Környezetvédelmi Felügyelıség részleges környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését írta elı a füzesgyarmati, körösladányi, kétegyházi és lökösházi szennyvíztisztító telepekre. A vizsgálatok elvégzése és a dokumentációk elkészítése, benyújtása 2007. évben megtörtént. A környezetvédelmi mőködési engedélyt 2008. évben csak a kétegyházi telepre adta ki a hatóság. Ez évben számítunk a többi engedély kiadására, melyek várhatóan több olyan kötelezést fognak tartalmazni, amelyek teljesítését az év folyamán meg kell oldani. 2008. évben a tisztított szennyvíz kibocsátások környezetre gyakorolt hatásának nyomon követésére szolgáló monitoring rendszerek terveit benyújtottuk a környezetvédelmi hatósághoz. A vízjogi létesítési engedélyek kiadásra kerültek. Az engedélyek alapján ez évben a nagyszénási és a kétegyházi figyelıkutak kivitelezését el kell végezni. Vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek még az alábbi szennyvíztisztító telepek monitoring rendszerei: Tótkomlós, Kaszaper, Battonya, Mezıkovácsháza, Kunágota. A tavalyi évben a mezıhegyesi figyelıkutak kivitelezése történt meg, a vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet benyújtottuk. A már mőködı figyelıkutak talajvíz vizsgálatait a hatósági elıírásoknak megfelelıen 2009. évben is elvégezzük. Érintett szennyvíztisztító telepek: Békéscsaba, Kétegyháza, Orosháza, Dévaványa, Mezıberény, és Mezıhegyes. Hatósági elıírás alapján a Békéscsabai szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizét befogadó Élıvíz-csatorna és a Sarkadi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizét befogadó Gyepes csatorna friss víz utánpótlásáról is gondoskodni kell. A szennyvíziszapok hulladéklerakó telepeken történı elhelyezése a magas fogadási díjak, illetve a szintén magas szállítási költségek miatt igen drága. Sok esetben több 10 km-es távolságra kellene az iszapot szállítani. E költséges elhelyezési módot 2009. évtıl már nem vesszük igénybe. Ahol már rendelkezünk a mezıgazdasági hasznosításhoz engedéllyel ott a hasznosítást az alapján valósítjuk meg, a további telepek szennyvíziszapjait szintén „B” rész >> III. fejezet

KÖRNYEZETVÉDELEM

36/ 55. ol d al




hasznosítjuk – komposztálásra adjuk át arra engedéllyel rendelkezı kezelınek. Amennyiben a települések külterületein rendelkezésre állna megfelelı mezıgazdasági terület tovább csökkenthetık lennének a tisztítótelepek üzemeltetési költségei is. Az eddig felajánlott és a szennyvíziszap fogadására alkalmas területekre elindítottuk az engedélyezési eljárást megelızı vizsgálatokat. Várhatóan ez évben az engedélyek kiadásra kerülnek. 2008. évtıl a szennyvíztisztító telepek kibocsátásai után a vízterhelési díjat már 100 %-ban kellett megfizetni. A 2009. évi díjak teljesítése az erre az évre esı önellenırzési vizsgálatok eredményei alapján történik. A használt vizek és a tisztított szennyvíz befogadók üzemeltetıivel kötött megállapodások alapján hozzájárulunk a tisztított szennyvíz-bevezetések miatt szükségessé váló plusz fenntartási költségekhez. A csatornabírságos mintavételezési szabályzatunknak megfelelıen folytatjuk ellenırzéseinket 2009. évben is. A szabályzat ez évben aktualizálásra kerül.

2.)

Egyéb tevékenységekkel kapcsolatos feladatok

Ebbe a feladatkörbe tartoznak: •

A Társaságunknál lévı kazánokra, technológiákra vonatkozó levegıtisztaságvédelmi engedélyek megújítása. Ez 2008. évben megtörtént. Levegıtisztaságvédelmi engedélyköteles légszennyezı pontforrásaink kibocsátása után fizetjük a levegıterhelési díjat.

•

A keletkezı veszélyes hulladékok (akkumulátorok, fáradt olaj, festési hulladékok stb.) és nem veszélyes hulladékok (szennyvíziszap, rácsszemét, homokfogó hulladék) győjtése és elhelyezése, adatszolgáltatások teljesítése. A nem veszélyes hulladékok

elhelyezésérıl

adatszolgáltatás

elkészítése.

Az

üzemelı

szennyvíztisztító telepek egy részénél, az újaknál már minden esetben épült, illetve épül zsírfogó mőtárgy. Az itt kifogott zsíros hulladékok győjtését, tárolását és elhelyezését a környezetvédelmi követelmények szerint kell megoldani.


KÖRNYEZETVÉDELEM

37/ 55. ol d al




•

Valamennyi érintett telephelyünk estében elkészítettük a 2009-2014. évre vonatkozó egyedi hulladékgazdálkodási tervet. Azok hatósági elfogadása folyamatban van.

•

A PCB-t tartalmazó villamos fázisjavító kondenzátorok és transzformátorok felmérése, illetve nyilvántartása megtörtént, ártalmatlanításukat 2009. évben is folytatjuk. Feladat az ütemterv alapján történı további cserék és elhelyezések végrehajtása.


KÖRNYEZETVÉDELEM

38/ 55. ol d al




IV.

BERUHÁZÁS

Társaságunk 2009. évi tervezett fejlesztési forrása 626 millió Ft, mely összeg tartalmazza a vízterhelési díj terhére elszámolt fejlesztéseket is. A beruházási terv forrásai az alábbi szegmensekbıl tevıdik össze:

FORRÁSKÉPZİDÉS

ÖSSZEG [ millió Ft ]

Elszámolt amortizáció

440

Visszaírt amortizációs hányad

- 138

Fejlesztési pénzeszköz átvétele

51

Hitelfelvétel

60

Nyereségági forrás

100

Fejlesztési tartalék felhasználás

- 17

Pénztartalék felhasználás

-

Vízterhelési díj bevételbıl képzett

130

Ö ssz e s f or r á s:

626

A fenti források az alábbiakból tevıdnek össze: •

Az elszámolt amortizáció meghatározásánál figyelembe vettük a 2008. december 31én állományban lévı eszközök várható értékcsökkenését az Árpád Fürdı eszközállományára esı amortizáció kivételével, valamint a 2009. évben tervezett beruházások, beszerzések évközben elszámolt értékcsökkenésének várható növelı hatását.

•

A visszaírt amortizációban az átvett fejlesztési célú pénzeszközökbıl megvalósult eszközállomány értékcsökkenésével arányos várható összegét határoztuk meg.

•

A bázis korrekciójával határoztuk meg a fejlesztési célú pénzeszközök 2009. évre várható nagyságát, mely a lakossági, céges, intézményi és önkormányzati víz bekötésekhez, csatorna bekötésekhez kötıdı beruházási hozzájárulások, és nem címkézett

lekötött

kontingenshez

kötıdı

közmőfejlesztési

hozzájárulásokat

tartalmazza. „B” rész >> IV. fejezet

BERUHÁZÁS

39/ 55. ol d al




•

A 2009. évi beruházási terv megvalósításához szükséges beruházási hitel igény nagysága.

•

A 2008. évi adózás utáni eredmény terhére képzett tartalék felhasználása is a forrásokat bıvíti.

•

A víz és csatornadíjakban beszedett vízterhelési díj tervezett nagyságát a mőszerpark fejlesztési forrásunkként vettük számításba.

A beruházási forrásfelhasználás levezetését az alábbi táblázat mutatja:

TERVEZETT FELHASZNÁLÁS

Összeg [ millió Ft ]

Beruházás Beruházás támogatás Hiteltörlesztés

601 25

Összes forrás:

626

A képzett beruházási, fejlesztési források jelentısebb része beruházásra, fejlesztésre, kisebbik része pedig a korábbi években felvett hitelek törlesztésére fordítható. A 2009. évben a következı kiemelt, mőködtetı vagyonhoz kapcsolódó beruházásokat tervezzük elvégezni: •

A központi laboratórium megújuló mőszerparkja folyamatosan igényli a laborépület megfelelı fejlesztését. Ennek várható ráfordítását terveztük az épületek, építmények fejlesztése, felújítása rovatban, melyben még szerepel az átszervezéshez kapcsolódó központi irodaház átalakítási költsége is.

•

A mőködtetı vagyont képezı berendezések pótlása, fejlesztése, felújítása, az átszervezés technikai feltételinek biztosításához szükséges automatizálási fejlesztések a gép, berendezés beszerzés felújítás rovatba került tervezésre.

•

A mőszer, gép, berendezés beszerzés másik nagy csoportja a vízterhelési díj bevételének terhére került tervezésre, melynek köre rendeletileg körülhatárolt fejlesztést eredményez.

„B” rész >> IV. fejezet

BERUHÁZÁS

40/ 55. ol d al




•

Jármőparkunk (tehergépkocsik) életkora meghaladta a 10 éves kort, sajnos azonban ebben az évben lecserélésükre nincs mód, csak a 2008. évrıl elmaradt 2 db földmunka gép beszerzését tervezzük.

•

A fejlesztési beruházások a fejlesztési célú pénzeszközök terhére valósulnak meg, a fogyasztói igények alakulásának figyelembe vételével.

•

A mőszaki információs rendszer 2009. évi ütemének beruházási költségét a MIR rovatban terveztük meg.

Egyéb beruházási felhasználást nem tervezünk 2009. évben. A következı táblázatban a 2009. évben kiemelt, mőködtetı vagyonhoz kapcsolódó beruházások finanszírozási igényét mutatjuk be:

MEGNEVEZÉS

ÖSSZEG

Gép, berendezés beszerzés, felújítás

Épület-, építményfejlesztés, felújítás

[ millió Ft ]

Központi laboratórium

10

Ingatlan rekonstrukció

20

Összesen:

30

Mobil iszapcentrifuga

15

Szivattyú beszerzés (tartalék)

12

Szivattyú felújítások

20

Vízmérı felújítás

70

Automatizálás fejlesztése

70

Gépek berendezések felújítása

20

Csoportos tárgyi eszközök beszerzése

10 217

Összesen: Mőszer, gép, berendezés a vízterhelési díj terhére Jármő, földmunkagép beszerzés (2 db földmunkagép)

40

Fejlesztési beruházások (önkormányzatoknak átadandó)

51

Mőszaki információs rendszer (MIR)

50

Egyéb beruházás, tartalék

83

Ö s s z e s b e r u h á z á s i f o r r á s - f e lh a s z n á l á s :

„B” rész >> IV. fejezet

130

BERUHÁZÁS

601

41/ 55. ol d al




V.

ANYAGGAZDÁLKODÁS

Az anyaggazdálkodás legfontosabb feladata továbbra is a folyamatos üzemeléshez, termeléshez szükséges anyagok, eszközök tervszerő, gazdaságos keretek között történı biztosítása. A Társaság valamennyi területén folyamatosan tovább kell bıvíteni a megkezdett minıségi, korszerő anyagok alkalmazását. Az azbesztcement csövek javításához szükséges megfelelı méretválasztékú, állandóan raktáron tartott minıségi javítókészletek, eszközök készleten tartása továbbítása is fontos feladat. Az üzemmérnökségi területek átrendezıdéséhez, szervezeti átalakítások végrehajtásához nélkülözhetetlen

a

készletgazdálkodási

feladatok

alapos,

szakszerő

elıkészítése

a

zökkenımentes átállás érdekében. Az elfekvı készletek elsıdleges feltárása, készletelemek átcsoportosítása 2009. évben is folyamatosan történik. Kitőzött cél, hogy a feltárt elfekvı, elavult készletet eredményesen értékesítsük, keletkezésüket megelızzük. Fıbb törekvéseink: • Beszerzések területén elért jó pozíciónk megtartása, folyamatos bıvítése, az árfolyamváltozások okozta hatások csökkentése, érdekérvényesítésünk további fokozása. • A

mőszaki

irányelvekben,

egységesítési

tervezeteinkben

megfogalmazott

törekvéseink következetes alkalmazása. • A jó színvonalon kialakított készletösszetétel a további elvárásnak megfelelı alkalmazása, alakítása és optimalizálása. • Kiemelt feladat továbbra is az elfekvı készletek feltárása, hasznosítása. Fokozott figyelmet kell fordítani az „elfekvıség” kialakulásának megelızésére.

„B” rész >> V. f ej ezet

ANYAGGAZDÁLKODÁS

42/ 55. ol d al


VI.


MUNKAERİ- ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS

2009. évben a munkaerı- és bérgazdálkodás tervezésénél is – a bevált gyakorlatnak megfelelıen – a külsı és belsı környezeti tényezıket vettük figyelembe. Ezek közül a következık dominálnak: • Ütemezetten folyó szervezeti átalakulás, amely a közmő vagyon rekonstrukciójának korrekt és hatékony kezelését, valamint a kistelepülések csatornamőveinek költségcsökkentését célozzák meg. • Az átszervezések több évre áthúzódó hatásával, valamint az Árpád Fürdı békéscsabai önkormányzatának átadásával (23 fı) is kalkulálva alakul ki Társaság új normalétszáma és bértömege. 2009. év végére – elızıeket is figyelembe véve – 25–30 fıs létszámcsökkentéssel számolunk. A leépítés üteme a Társaság mőszaki beruházásaival együtt fog mozogni. A létszámcsökkentésbıl 2009. évben csak kismértékő bérmegtakarítás várható, a leépítés terhei viszont jelentıs költségeket jelentenek. • A 2009. évben célul tőzzük ki a 2008. évben elindított teljesítmény motiváción alapuló bérelemek megerısítését, valamint ezzel párhuzamosan a közép és felsıvezetıi kar teljesítményértékelését és vezetési ismereteinek bıvítését. Az éves bérfejlesztés 2009. január 1-tıl 3 %-os úgy, hogy a 2008. évi bázis bértömeg korrigálásra került az Árpád Fürdı kiválásával és az Elektronikai fenntartó és karbantartó csoport visszaszervezésével. A szakszervezettel történt megállapodás értelmében 2009. évben kidolgozásra kerül a munkaköri besorolási és az erre épülı bértarifa rendszer. A Társaság üzleti terve szerepelteti a dolgozói többletjuttatásokat is, mely a munkáltató és a szakszervezet általi megállapodás alapján 200.000,- Ft/fı/év. Mindez adómentes juttatást jelent a Társaság, illetve a dolgozók számára is.

„B” rész >> VI. fejezet


43/ 55. ol d al



A személyi jellegő ráfordítások, mind abszolút összegben, mind a társasági összköltségen belüli arányában olyan jelentıs nagyságot képviselnek, hogy szükséges a foglalkoztatottak létszámának és az ehhez kapcsolódó élımunka költségeknek folyamatos elemzése. A szervezeti átalakítások miatt 2009. évben a személyi jellegő ráfordítások között

14 millió Ft értékben szerepel a végkielégítés és 20,5 millió Ft értékben pedig a korengedményes nyugdíjazások költsége. Továbbra is figyelmet kell fordítanunk a munkaerı-gazdálkodás területén arra, hogy az elkövetkezı 10 évben munkavállalóink 26 %-a eléri a nyugdíjkorhatárt, ezzel cégünk elveszti a nagy helyismerető, tapasztalt és képzett munkavállalókat. Ez a számunkra nem kedvezı tendencia munkaerıhiányt hozhat létre néhány munkakörben, melyet idıben pótolnunk kell. Ezért belsı és külsı szakmai képzésekkel kell biztosítani a magas színvonalú szakmai tudást. Mindez a képzésekre fordított költségek között is megmutatkozik. Képzéseinket szakmai fejlesztések és a jogszabályi változások követése mellett új elemekkel, (Pl. vezetıi képzéssel, csıhálózat-szerelık képzésével) bıvítjük. Képzési feladatainkat úgy hajtjuk végre, hogy kihasználjuk a szakképzési törvény lehetıségeit, ezzel is fokozva a költséghatékonyságot. 2009. évben a humánerıforrás-gazdálkodás úgynevezett „soft” elemeinek bevezetésére is jelentıs energiát fordítunk, ezek közül a jelentısebbek: •

A 2008. évben már alkalmazott munkaköri profilhoz illesztett kiválasztási eljárási módszer folytatása ebben az évben is a kulcs munkakörök esetében.

•

A teljesítményértékelésen alapuló bérezés 2008. évben bevezetett gyakorlatának a megerısítése.

•

Új elemként jelentkezik 2009. évben a vezetıi kar „360°-os” értékelésének megvalósítása és az erre épülı vezetı-fejlesztés beindítása.

•

Az elismerések rendszerének 2009. évben történı megreformálása.

„B” rész >> VI. fejezet


44/ 55. ol d al




VII. TÁRSASÁGI PÉNZÜGYEK 2009. évben is fı célkitőzésünk az elmúlt évek során elért jó fizetıképesség megırzése, és a likviditás folyamatos fenntartása, amelyek tervszerő pénzgazdálkodással megvalósíthatóak. Ennek érdekében az alábbi kiemelt feladatok fogalmazhatók meg: • A 2009-es gazdasági évben az alapszolgáltatások számlázása tekintetében a lakossági fogyasztók körében áttérünk a kéthavi számlakibocsátásról a havi számlakibocsátásra. Ezzel a havi fizetési kötelezettségek kiegyenlítettebbé válnak a fogyasztóink számára. • Folytatjuk a vevıkezelı program továbbfejlesztését az újonnan felmerült igényeknek megfelelıen. • A vevı kintlévıségek kezelése érdekében: a vevıkezelıi utasításban foglaltak szerint rendszeresen fizetési felszólítót küldünk a késedelmesen teljesítı közületi partnereinknek és az egyéb vevıinknek; a

kiemelt

partnereinkkel

kapcsolatosan

törekszünk

a

folyamatos

kapcsolattartásra; szükség

esetén

a

nem

lakossági

partnereknél

kezdeményezzük

a

fizetésképtelenség megállapítását a bíróságnál; a lakossági fogyasztóink részére készített vízdíjszámlán megjelenítjük az esetleges hátralékok összegét a tartozás rendezésének ösztönzéseként; figyelemmel kísérjük a különleges céghelyzeteket – csıdeljárás, felszámolás, végelszámolás – és az esetleges tartozásokra vonatkozóan hitelezıi igényeinket benyújtjuk, lehetıség szerint képviseljük érdekeinket. •

Gördülı elven készült havi és heti tervek alapján ütemezzük a pénzbevételeket és kiadásokat.

•

A finanszírozási (kamat) költségek csökkentése érdekében törekszünk a folyószámla hitelek igénybevételének csökkentésére a bevételek és kiadások összehangolásával. A folyószámlahitel év végi záró állományát ezért a szokásos 50 millió Ft-ra állítjuk

„B” rész >> VII. fejezet

TÁRSASÁGI PÉNZÜGYEK

45/ 55. ol d al



be. 2009. évben mintegy 60 millió Ft beruházási hitel felvételét tervezzük a mőszaki információs rendszer kapcsán megvalósuló beruházás érdekében. •

A kamatbevételeink növelése érdekében szabad pénzeszközök rendelkezésre állása esetén azokat lekötjük, illetve alacsony kockázatú értékpapírokat vásárolunk.

•

Célul tőzzük ki a különbözı bankszámlavezetésekhez kötıdı költségek (forgalmi járulékok) csökkentését.

•

Hangsúlyt fektetünk a szállítókkal, adóhatósággal és egyéb szervekkel szembeni kötelezettségek naprakész teljesítésére a késedelmi kamatok elkerülése érdekében.

A csökkenı kamat-mértékek mellett is igyekszünk a jogszerően kiterhelt volumenő késedelmi kamat összegek beszedésére. A késedelmesen fizetı lakossági fogyasztóink felé 2007. év folyamán bevezetett késedelmi kamat felszámításától a fizetési fegyelem további javulását várjuk. A Társaságunk hiteleinek alakulását a 6. számú melléklet tartalmazza.

„B” rész >> VII. fejezet

TÁRSASÁGI PÉNZÜGYEK

46/ 55. ol d al



VIII. ÉRTÉKESÍTÉS, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT A több mint 10 éve mőködı, alapszolgáltatáshoz kapcsolódó számlázási és ügyfélszolgálati rendszer komplexen biztosítja az ügyfelek megfelelı szintő kiszolgálását, illetve információkkal való ellátását. Munkatársaink részére ebben az évben is ügyfélszolgálati továbbképzést tartunk annak érdekében, hogy elısegítsük a magas színvonalú és egységes ügyfélszolgálati munkavégzést. Az utóbbi években jól mőködı leolvasási rendszeren nem kívánunk változtatni, így megmarad a félévenkénti vízmérı leolvasás. A számlázási rendszerünket azonban jelentısen átalakítjuk a következık szerint: megmarad a félévenkénti elszámoló számla, de a részszámlák nem kéthavi, hanem egy havi mennyiséget fognak tartalmazni. Ezzel egy idıben a fogyasztóink nem csak az aktuális havi számlájukat kapják kézhez, hanem az azt követı két hónap havi számláit is (egy borítékban 3 db számla). Így fogyasztóink havonta fizethetik meg a szolgáltatásért járó díjakat, mely tervezhetıbb terhet jelent majd számukra. A számlák komplex nyomdai elıállítására a Drescher Magyarország Direct Mailing Kft-vel kötöttünk szerzıdést. A cég vállalja a nyomtatványok, hírlevelek folyamatos elıállítását, megszemélyesítését, továbbá a számlák elektronikus archiválását is. Az új rendszerben lehetıség nyílik az úgynevezett elektronikus számla kibocsátására is, mely helyettesíti a papír alapú számlázást. Ennek lényege, hogy a fogyasztók a számla kibocsátásáról elektronikusan értesítést kapnak és megfelelı – erre a célra kialakított – portálra bejelentkezve tekinthetik meg számláikat. 2009. évben folytatjuk a hitelesítésre váró mérık cseréjét, valamint a fogyasztási helyek „kampányszerő” ellenırzését, melyet külsı vállalkozó – a közbeszerzési pályázatunk nyertese – a Secret-İr Kft. végzi. A számla mellékleteként továbbra is kívánunk hírlevelet eljuttatni Fogyasztóinkhoz. Ezekben a hírlevelekben folyamatosan tájékoztatást adunk a Társaságunkkal kapcsolatos aktuális információkról: így a számlázási rend változásáról, a leolvasás várható idıpontjáról, számlázásról és a számlák kiegyenlítésének módjairól, stb.

„B” rész >> VIII. fejezet

ÉRTÉKESÍTÉS, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

47/ 55. ol d al




IX. A

JOGI ÉS BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG jogi

és

a

behajtási

tevékenység

integrálása

2008.

december

17.

napjától

történt meg – a Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosításával –, így a két feladatkör egy osztály hatáskörébe került.

1 .)

J o g i te vé ke ny sé g

A jogi tevékenység egyik kiemelt feladata a tervezett közbeszerzési eljárások lefolytatása. A kiindulópont, hogy Társaságunk a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 163. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységével közvetlenül összefüggı beszerzései tekintetében közszolgáltató ajánlatkérınek minısül, és a törvény V. és VII. fejezete szerint kell eljárnia. Eszerint a 2009. évben tervezett eljárások az alábbiak: •

Mőszaki Információs Rendszer továbbfejlesztése;

•

Gépjármő beszerzés;

•

Villamos energia beszerzés.

A MIR eljárás tekintetében a felhívás már megjelent, szerzıdéskötés 2009. június hónapban várható. A gépjármő beszerzés eljárása elıkészítı szakaszban van. A jogi terület tekintetében kiemelt feladatként kezeljük az Igazgatóság zavartalan mőködésének biztosítását, az éves rendes közgyőlés jogszerő lebonyolítását, a Társaság hatályos szerzıdéseinek felülvizsgálatát, az egységes szerzıdéstár kialakítását, valamint ún. szerzıdés sablonok alkalmazási körének bıvítését. A fent említett „állandó” feladatkörök mellett megjelenik a napi jogi tevékenység (jogszabályoknak való megfelelés, a gazdálkodás zökkenımentes jogi háttér támogatása stb.).

„B” rész >> IX. fejezet

JOGI ÉS BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG

48/ 55. ol d al




2 .)

B e ha jtá si te vé ke ny sé g

A szolgáltatás megfelelı színvonalának biztosítása, az üzemeltetés biztonságának elvárása Társaságunkkal szemben alapkövetelményként jeleníti meg a szolgáltatások ellenértékének realizálását. A Zrt.-n belül az Osztály 2009. július 1. napjától átveszi az eddig egy külsı „vevıkezelı ügyvéddel” végeztetett, folyamatban lévı, nemperes (fizetési meghagyás és végrehajtási eljárás) és valamennyi peres eljárás (ellentmondással érintett fizetési meghagyás) lebonyolítását. Az átadás egyetlen fordulónappal nem lehetséges, így az új nemperes eljárások kezdeményezését, fizetési meghagyások kiállítását az osztály már 2009. április 1. napjától folyamatosan végzi. A behajtási eljárások hatékonyságának növelése érdekében az alkalmazott módszerek folyamatos revíziója nem csak rövidtávon, hanem hosszú távon is szükséges. A gazdasági válság hatását az elsıdleges, 2009. január és 2009. februári adatok alapján mindenképpen érezni lehet a lakossági szegmens tekintetében, mivel a 0-30 napon belüli követelésállomány rendkívüli növekedést mutat a 2008. december 31-i állapothoz képest. A remélhetıleg átmenetinek tekinthetı idıszakban elsıként az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatások alkalmazásának ösztönzési rendszerét kell kidolgozni azért, hogy lehetıség szerint a szolgáltatási területen az önkormányzatok többsége a szociális igazgatásról szóló törvényben foglaltakat alkalmazza a szociálisan hátrányos helyzető lakossági partnereink tekintetében. Várhatóan azonban mindenképpen erısödik az a tendencia, hogy mind a nemperes eljárások száma, mind a szolgáltatás korlátozások száma várhatóan növekedni fog. Már tényként számolhatunk be arról, hogy a fizetési felszólítások költségét – így a behajtási intézkedések költségének egy részét – 2009. márciustól a késedelmesen fizetı partnerekre, adósokra hárítjuk át. Ez a kártérítési összeg a fizetési felszólításban jelenik meg és a behajtási osztály mőködési költségének részbeni fedezetét szolgálja. jelentkezı

teljesítıképesség

változás

ismételten

felveti

A lakossági szegmensben a

szociálisan

érzékenyebb

vevıkezelési módszerek kidolgozását, munkafolyamatba építését, ezért pl. szociális alap vagy alapítvány létrehozásának koncepcionális kidolgozására is várhatóan sor kerül a 2009. évben.

„B” rész >> IX. fejezet

JOGI ÉS BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG

49/ 55. ol d al


X.


KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT, MARKETING TEVÉKENYSÉG

2009. évben Társaságunk kiemelt hangsúlyt fektet a külsı és belsı kommunikációra a PR tevékenység keretein belül. A célok elérése érdekében a következıket kívánjuk megvalósítani: •

megismertetni a Társaság tevékenységét a fogyasztókkal és a tulajdonosokkal;

•

elfogadtatni a Vízmővek által végzett szolgáltatásokat a környezetünkkel;

•

bemutatni a „csapvizet”, amely az a termék, amely a legjobban ellenırzıt élelmiszer és így rendkívüli jelentıséggel bír fogyasztóink számára;

•

kiépíteni és gondozni a Társaság jó hírnevét a mőködési területünkön, továbbá a DélAlföldön, a határ menti romániai területeken, illetve a víziközmő ágazaton belül;

•

növelni a dolgozók elégedettségi és elkötelezettségi szintjét a hatékonyság érdekében;

•

összetartó vízmőves csapatot építeni a jó hírnév és a hatékony munkavégzés, a Vízmővek, mint vonzó munkahely érdekében.

A célok elérése érdekében összehangolt és jól felépített PR stratégia, ezen belül pedig PR kampányok és akciók kidolgozására van szükség. A 2009-es év egyik feladata a középtávú PR stratégia elkészítése, s ezen túl az aktuális és a következı évre szóló kampányok kidolgozása. A 2009. évre tervezett külsı PR kampányok, akciók: •

a Békés Megyei Hírlapban havonta – a Társaságunkkal kapcsolatos – egy egész oldalon megjelenı cikksorozatnak a célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel cégünk mindennapi tevékenységét;

•

a „Víz világnapja” alkalmából folyamatosan, – évrıl-évre megújuló – komplex programmal jelenünk meg, így fogyasztóink széles köréhez eljutva (sportbarátok, gyerekek, pedagógusok, családok) növeljük elfogadottsági szintünket;

•

a „Víz Békés Megyei Nagykövete” programmal felhívjuk a figyelmet a „VÍZ”, mint természeti kincs jelentıségére és értékére;

•

idırıl-idıre fogyasztói játékokkal, akciókkal jelenünk meg a pozitív kép kialakítása, illetve egyes fogyasztói célok elérése érdekében;

„B” rész >> X. f ej ezet


50/ 55. ol d al


•


kiemelten kezeljük, hogy Társaságunk idén ünnepli fennállásának 55 éves jubileumát, melynek apropóján szorosabbra főzhetı a kapcsolat a tulajdonosokkal, a kiemelt üzleti partnerekkel, illetve a fogyasztókkal;

•

az „arculati elemek” egységesítésével kialakítani a Vízmővek határozott megjelenését.

A közönségkapcsolat ápolásának hagyományos eszközére, a médiára kiemelt figyelmet fordítunk. Ennek egyik módszere a folyamatos tájékoztatás. A másik módszere a médiával való kapcsolat pozitív mivoltának elısegítése, amely a kiadói, szerkesztıségi kapcsolatápolást jelenti. Ilyen program az év eleji „sajtóreggeli”, illetve a sajtó napjáról való megemlékezés. A 2009. évre szóló belsı PR programok: • a Vízhang – mint belsı újság – folyamatos megjelenése; • a kollektívát összekovácsoló programok (sport és szakmai) szervezése; • a folyamatos kétirányú belsı kommunikáció biztosítása.

„B” rész >> X. f ej ezet


51/ 55. ol d al




XI.

INFORMATIKAI RENDSZER

A 2009. évben az informatikai rendszerrel kapcsolatban a következı feladatokat tervezzük megvalósítani: Integrált informatikai rendszer: 2008. évben elıkészítettük a MIR továbbfejlesztését célzó pályázati kiírást, ez a meglévı MIR modulok (LABOR, ENERGIA, TERMELÉS, OBJEKTUM NYILVÁNTARTÁS) funkcióbıvítései

mellett,

elsısorban

ALRENDSZER,

FLOTTAKÖVETİ)

új

modulok

bevezetését

(KARBANTARTÁS, jelenti.

A

Társaságunk

TÉRKÉPI számára

legmegfelelıbb ajánlatot közbeszerzési eljárás keretében fogjuk kiválasztani. A Libra 6i funkcionális bıvítései között elvégeztük az INFOCENTER XL tesztelését, abból a szempontból, hogy ezen új fejlesztés mennyire szolgálja Társaságunk igényeit. A kedvezı tapasztalatok alapján 2009. évben ennek bevezetése megtörténik. Dokumentumkezelı Rendszer: 2008. évben közbeszerzési pályázati eljárás keretében kiválasztottuk a dokumentumkezelı rendszer szállítóját. Ennek eredményeképpen a 2009-es gazdasági évet a törvényi elıírásoknak megfelelıen már a minısített rendszer alkalmazásával kezdtük el. 2009. évben az OpAL rendszer számos funkcióbıvítését kívánjuk megvalósítani, melyhez az igénybejelentések (belsı levelezési rendszer kialakítása, számlák elektronikus feldolgozása, integráció Libra 6i-vel, integráció a bevezetésre kerülı MIR rendszerrel) folyamatosan érkeznek valamennyi szervezeti egység részérıl.

„B” rész >> XI. fejezet


52/ 55. ol d al




Informatikai infrastruktúra korszerősítése: • Külsı telephelyek informatikai összeköttetéseinek átalakítása, mely kielégíti a Társaság átszervezésébıl adódó funkció-átcsoportosításokat. • Internetes/Intranetes

kommunikáció

fejlesztése,

dolgozói

internet

használat

szabályozása; • Tárolókapacitás bıvítése a tervezett informatikai alkalmazások bevezetése miatt, mely magával vonja a kiszolgáló szerverpark bıvítését is. Ezen döntéséket a MIR rendszer pályázati eljárását követıen szükséges meghozni. • 2009. évben tovább folytatódik az elavult számítógépes munkahelyek (40 db) felújítása, ezen belül kiemelt feladat a számítógépes monitorok korszerősítése (a terveink szerint 2009. évben is csak LCD, illetve TFT technológiára épülı monitorok beszerzése történik). •

Nyomtató konszolidációs program elindítása, melytıl a nyomtatási költségek jelentıs csökkentését várjuk.

„B” rész >> XI. fejezet


53/ 55. ol d al




„C” RÉSZ: MELLÉKLETEK

„C” rész

MELLÉKLETEK

54/ 55. ol d al




A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE

Bucsa Kertészsziget

Ecsegfalva

Füzesgyarmat

Dévaványa Körösnagyharsány Szeghalom

(Nagylapos)

Gyomaendrıd

Körösújfalu

Zsadány

Vésztı Szarvas Békésszentandrás

Köröstarcsa

Hunya

Bélmegyer (Kisnyék)

Mezıberény

Sarkadkeresztúr Tarhos Békés Doboz

Kardos Kondoros Eperjes

Kamut

Murony

Kétsoprony

(Gerla)

Csorvás

Orosháza

Telekgerendás

Gerendás Pusztaföldvár

Békéssámson

Újszalonta Méhkerék

Kötegyán

Gyula

Békéscsaba

Csanádapáca

Pusztaottlaka

Medgyesbodzás

Tótkomlós

Geszt Mezıgyán (Nagygyanté)

Újkígyós Csabaszabadi Szabadkígyós Kétegyháza

Gábortelep Kardoskút

Sarkad (Szanazug)

(Mezımegyer)

Nagyszénás Gádoros

Okány

Csárdaszállás

Csabacsőd Örménykút

Biharugra

Körösladány

Kaszaper

Medgyesegyháza

Bánkút Elek

Magyarbánhegyes Almáskamarás Nagykamarás

Nagybánhegyes

Kunágota Mezıkovácsháza Végegyháza

Mezıhegyes

Dombiratos

Lökösháza

Kevermes Magyardombegyház Kisdombegyház Dombegyház

Battonya

országhatár megyehatár Békéscsabai Üzemmérnökség Gyomaendrıdi Üzemmérnökség Mezıkovácsházi Üzemmérnökség Orosházi Üzemmérnökség Sarkadi Üzemmérnökség Szeghalmi Üzemmérnökség Nem a BMV Zrt. a szolgáltató

„C” rész

1. SZÁMÚ MELLÉKLETEK

55/ 55. ol d al

ÜZLETI TERV 2009. év

II. számú melléklet JÖVEDELMEZİSÉGI TERV [2009. évi terv]

Tevékenység megnevezése

2008. évi terv

2008. évi tény

[ ezer Ft ]

2009. évi terv

2009. évi terv / 2009. évi terv / 2008. évi tény 2008. évi terv

[ ezer Ft ]

[%]

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele

5 048 216 0

4 804 002 0

5 960 830 0

I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.) 03. Saját elıállítású eszközök aktivált értéke 04. Saját termeléső készletek állományváltozása

5 048 216 310 000 0

4 804 002 223 034 26 635

5 960 830 180 000 0

124,08 80,71 0,00

II.

Aktivált saját teljesítmények értéke (03.+04.) Hozamok

310 000 5 358 216

249 669 5 053 671

180 000 6 140 830

72,10 121,51

58,06 114,61

05. 06. 07. 08. 09.

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

1 393 084 238 598 819 868 93 000 219 194

1 237 964 227 567 716 104 98 808 67 079

1 461 462 276 282 1 090 617 93 500 285 485

118,05 121,41 152,30 94,63 425,60

104,91 115,79 133,02 100,54 130,24

IV. 10. 11. 12.

Anyagjellegő ráfordítások (05.+06.+07.+08+09.) Bérköltség Személyi jellegő egyéb kifizetések Bérjárulékok

2 763 744 1 459 780 289 910 531 803

2 347 522 1 416 809 312 484 510 729

3 207 346 1 478 400 322 936 525 685

136,63 104,35 103,34 102,93

116,05 101,28 111,39 98,85

V.

Személyi jellegő ráfordítások (10.+11.+12.)

2 281 493

2 240 022

2 327 021

103,88

102,00

402 000 5 447 237

427 854 5 015 398

440 000 5 974 367

102,84 119,12

109,45 109,68

VII. Egyéb bevételek ebbıl: visszaírt értékvesztés

381 616

379 812 10 692

225 812

59,45 0,00

-

VIII. Egyéb ráfordítások ebbıl értékvesztés

363 095

383 387 15 332

292 068

76,18 0,00

-

VI. Értékcsökkenési leírás Költségek összesen

A. VIII. IX. B. C. X. XI. D. E.

124,08 -

118,08 118,08 58,06 -

59,17 80,44

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.+II.+III.-IV.-V.-VI.VII.)

-70 500

34 698

100 207

288,80

-142,14

Pénzügyi mőveletek bevételei Pénzügyi mőveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+A.+B.)

3 500 16 000 -12 500 -83 000

80 365 19 348 61 017 95 715

3 200 19 000 -15 800 84 407

3,98 98,20 -25,89 88,19

91,43 118,75 126,40 -101,70

Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY (+C.+D.)

133 400 10 400 123 000 40 000

136 395 9 059 127 336 223 051

697 000 1 055 000 -358 000 -273 593

17 000 23 000

26 076 196 975

0 -273 593

23 000

196 975

-273 593

XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+E.-XII.) 22. Eredménytart. igénybevét. osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés

G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY(+F.+22-23)

Békéscsaba, 2009. április 15.



Számlaszámok

ÁRBEVÉTELI TERV [2009. évi terv]


III. számú melléklet

2009. évi terv

2008. évi tény

2008. évi terv

[ ezer Ft ]

9 1 1 9 2 1 9 3 1

[%]

[ ezer Ft ]

2 820 021 1 408 319 140 000

2 710 463 1 378 229 123 112

3 168 450 1 779 796 0

116,90 129,14 0,00

ALAPTEVÉKENYSÉG ÖSSZESEN

4 948 246 1 000 0 2 500 2 500 0 72 000 6 000 1 000 0 15 790 500 0 101 290 500 0 3 000 2 500 4 000 8 000 49 000 1 000 5 000 0 73 000 6 600 63 700 70 300 2 500 800 0 8 000 11 300 48 500 162 786 0 313 327 112 626 637 239 0 200 200 100 3 050 0 3 050

117,49

113,28

78,74

200,00

4 368 340

4 211 804

500 0 2 500

1 270 0 2 717

9 4 1 1 4 Ivóvíz-mosatási tevékenység árbevétele 9 4 1 1 5 Kúttisztítási tevékenység árbevétele

5 000 0

2 750 100

9 4 1 1 6 Labor tevékenység árbevétele 9 4 1 1 7 Búvárszivattyú javítás árbevétele

72 000 6 000

77 305 7 063

9 4 1 1 8 Búvárszivattyú csere árbevétele 9 4 1 1 9 Búvárszivattyú bérbeadás árbevétele 9 4 1 2 9 Vízágazat egyéb vállalkozás árbevétele

1 500 400 10 000

988 52 15 146

0 100

634 245

98 000 500

108 270 487

9 4 2 1 3 Szennyvízszivattyú bérbeadás árbevétele 9 4 2 1 4 Gépi csatornatisztítás árbevétele 9 4 2 1 5 Videotechnika tevékenység árbevétele

500 5 000 4 000

0 2 766 2 512

9 4 2 2 0 Szennyvíztelepek bérüzemelés árbevétele 9 4 2 2 2 Szennyvízszippantás árbevétele

3 800 12 000

3 814 8 898

9 4 2 2 3 Szippantott szennyvíz fogadás árbevétele 9 4 2 2 9 Szennyvízágazat egyéb vállalkozási tev. árbevétele 9 4 2 3 1 Szennyvíz szolgáltatás jogtalan igénybe vétele

45 000 0 2 500

44 153 400 6 926

150

1 047

9 4 2 Szennyvízághoz tart. váll. tevékenység össz.: 9 4 3 1 0 Egyéb gépek, berend. bérbeadási árbevétele 9 4 3 2 0 Ingatlan bérbeadás árbevétele

73 450 6 000 70 000

71 003 3 307 73 856

9 4 3 Bérbead. jell. váll. tevékenység össz.: 9 4 4 1 0 Tőzoltó készülék javítás, ellenırzés árbevétele 9 4 4 2 0 Jármőjavítás, fékerımérés árbevétele

76 000 3 000 600

77 163 2 258 876

0 4 000

0 10 167

7 600 309 500 0

13 301 108 179 18 356

0 0

3 897 41 941

9 4 1 3 1 Ivóvízszolgáltatás jogtalan igénybevétele 9 4 1 3 2 Ivóvíz szolgáltatással kapcsolatos ellenırzési díj 9 4 1 Vízágazathoz tart. váll. tevékenység össz: 9 4 2 1 1 Szennyvízszivattyú javítás árbevétele

9 4 2 3 2 Szennyvíz szolgáltatással kapcsolatos ellenırzési díj

9 4 4 3 0 Gépkocsimosás árbevétele 9 4 4 9 0 Egyéb ipari szolg. vállalkozási árbevétele 9 4 4 Ipari tevékenység vállalk. összesen: 9 4 5 0 0 Építıipari vállalkozás árbevétele 9 4 5 5 1 Tulajdonosok részére végzett építési rekonstrukció árb. 9 4 5 5 2 Tulajdonosok részére végzett gépi rekonstrukció árb. 9 4 5 6 1 Tulajdonosok részére végzett építési értékn. felúj. árb. 9 4 5 6 2 Tulajdonosok részére végzett gépi értékn. felúj. árbev. 9 4 5 Építıipari vállalkozási tevékenység össz: 9 4 6 1 0 Tanácsadás árbevétele 9 4 6 9 0 Egyéb számítástechnikai szolgáltatások árbevéte 9 4 6 Informatikai szolgáltatás vállalkozási árbevétele 9 4 7 0 0 Közlekedési, szállítási tevékenység árbevétele 9 4 9 0 0 Egyéb vállalkozási tevékenység árbevétele

0

15 665

309 500 0 800

188 038 0 207

800 400 2 000

207 442 2 110

20

2

2 020

2 112

567 770

460 536

2 500 0

5 340 0

93 000 6 000

106 279 5 548

101 500

117 167

0 9 194 342 370

0 11 570 0 168

9 7 8 5 0 Sportpálya árbevétele 9 7 8 6 0 Horgásztanya árbevétele

20 180

24 204

9 7 8 7 0 Üdölık árbevétele 9 7 8 9 0 Egyéb tevékenységek árbevétele 9 7 8 9 1 Adminisztrációs többletköltségek árbevétele

500 0 0

2 441 11 77

10 606

14 495

896 479 3 000 0 95 500 5 500 104 000 0 8 972 0 468 25 200 2 440 0 0 12 105

5 048 216

4 804 002

5 960 830

9 4 9 1 0 Fénymásolás árbevétele Egyéb vállalkozási tevékenység árbevétele VÁLLALKOZÁSI TEV-K ÖSSZESEN 9 7 5 1 0 Anyagértékesítés árbevétele 9 7 5 2 0 Értékesített késztermék árbevétele 9 7 5 3 0 Nagykereskedelmi telep áruértékesítés árbevétele 9 7 5 4 0 Kiskereskedelmi telep áruértékesítés árbevétele 9 7 5 9 9 9 9

7 7 7 7

Belkereskedelmi tevékenység árbevétele

6 Külkereskedelmi tevékenység árbevétele 8 1 0 Továbbszámlázott szolgáltatások árbevétele 8 1 1 Továbbszámlázott illegális szolgáltatások árbevétele 8 2 0 Szolgálati lakás árbevétele

9 7 8

2009. évi terv / 2008. évi terv

Ivóvízszolgáltatás összesen: Szennyvízelvezetés összesen: Fürdıszolgáltatás összesen:

9 4 1 1 1 Geodéziai tevékenység árbevétele 9 4 1 1 2 Videotechnikai tevékenység árbevétele 9 4 1 1 3 Vízmérıhitelesítési tevékenység árbevétele

9 4 9


Egyéb tevékenység összesen:

ÁRBEVÉTEL ÖSSZESEN Békéscsaba, 2009. április 15.

-

112,36 126,38 0,00

92,01 90,91 0,00

100,00 50,00 -

93,14 84,95

100,00 100,00

101,21 0,00 104,25

66,67 0,00 157,90

78,86 0,00

0,00

93,55 102,67

103,36 100,00

108,46 99,52

0,00 60,00 62,50

104,88 89,91

105,26 66,67

-

110,98 250,00 72,19

108,89 200,00

0,00

0,00

102,81 199,58 86,25

99,39 110,00 91,00

91,11 110,72 91,32

92,50 83,33 133,33

-

78,69

200,00

84,96 44,83 886,83

148,68 15,67 -

0,00 747,07

-

718,97

-

338,89 -

205,89 -

96,62

25,00

96,62 22,62 144,55

25,00 25,00 152,50

0,00

0,00

144,41

150,99

194,66

157,89

56,18

120,00

-

89,86 99,13

102,69 91,67

88,76 -

102,46 -

77,55 278,57

97,59 0,00 126,49

104,17 98,04

125,00 111,11

-

99,96 0,00 0,00

488,00 -

83,51

114,13

124,08

118,08



KÖLTSÉGEK TERVE

IV. számú melléklet

[2009. évi terv]

Számlaszámok

2008. évi terv


2008. évi tény

[ ezer Ft ]

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 4 4 4 4 4 5 5

1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 1 2 3 3 3 0 1

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 4 5 5 5

0 1 2 3 3 3 4 1 1 1 2 3 4 5 1 1 4 5

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 3 4 4 5 5 5 5 5

1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 6 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1

1 2 3 5 7 8 9 1 2 3 4 6 7 8 1 2 3 1 2 3 4 5 6 7 7 7 8 9 9 9 0 0 1 2 4 0 0 1 2 1 2 3 4 5

8 7 5 1 0 8 7 5 3 0 8 7 5 4 0 8 4 5 0 1 8 7 8 1 0

Fenntartási anyag: hálózat Fenntartási anyag: ingatlan Fenntartási anyag: gép, berendezés Üzemelési anyag Egyéb anyag (termelés, egyéb) Kisértékő eszköz Vízfelhasználás Beruházás és értéknövelı felújítás anyagfelhasználás Vállalkozási tevékenység anyagfelhasználása Hulladék megtérülés 0 Villamosenergia költség 0 Gázenergia költség 0 Főtıanyag költség 1 Üzemanyag költség 2 Kenıanyag költség Nyomtatvány, irodaszer költség Leporelló beszerzés Anyagköltség Szállítási, fuvarozási költség Idegenek által végzett fenntartási ktg: hálózat Idegenek által végzett fenntartási ktg: ingatlan Idegenek által végzett fenntartási ktg.: gép,berendezés 1 Idegenek által végzett fenntartási ktg.: gép,berendezés 2 Vízmérıcsere költsége Idegenek által végzett egyéb fenntartási ktg Telefon, telefax költségek 1 Adómentes telefon költség 2 Adóköteles telefon költség Postaküldemények díja Szakkönyv beszerzés Hírlap, folyóirat elıfizetés költségei Adatbanki szolgáltatás Utazással, kiküldetéssel kapcs. költségek Egyéb anyagjellegő költségek Veszélyes hulladék elhelyezés Szennyvíziszap elhelyezés Igénybevett anyagjellegő szolgáltatás Gépek, berendezések bérleti díja Ingatlanok bérleti díja Vagyonhasznosítási jutalék Autópálya használati díj Telefonvonal bérleti díj Közmővagyon pótlólagos bérleti díja Üzemeltetett közmővagyon bérleti díja Kamarai tagsági díj Egyéb tagsági díj Szakértıi díj, szakvélemény költség Pályázati díj Ügyvédi díj Behajtási díj Beszedési díj Hirdetési díj Reklámköltség Propaganda költség Biztonsági szolgáltatás Mősorszórók elıfizetési díja Köztisztasági, takarítási díj Szolgáltatás jogellenes igénybevétele Ellenırzési díj Tanfolyami díjak Szoftver követés 1 Szoftver követés 2 Szoftverhasználati díj Egyéb szolgáltatások Hitelesítési díj 1 Hitelesítési és kalibrálási díj 2 Mőszaki és minıségi vizsgálat 1 Sport és egyéb támogatások 1 Átszervezési költség Pénzintézetek részére fizetett jutalék Kezelési költség Bankköltség (postai befizetés miatt) Hatósági díjak Illetékek Vízkészletjárulék Túlsúlyos jármővek közl. eng. díja Casco biztosítás Kötelezı gépjármő biztosítás Személy biztosítások Vagyonbiztosítás Egyéb biztosítási díj Egyéb szolgáltatás Anyagértékesítés önköltsége Nagykereskedelmi telep áruértékesítés önköltsége Kiskereskedelmi telep áruértékesítés önköltsége ELÁBÉ Építıipari tevékenység alvállalkozói telj. Építıipari alvállalkozó Továbbszámlázott szolgáltatások önköltsége Közvetített szolgáltatás ANYAGJELLEGŐ RÁFORDÍTÁS ÖSSZESEN


84 576 7 433 40 181 69 387 30 000 25 000 0 60 000 55 000 -300 765 442 111 660 15 705 95 000 10 000 20 000 4 000 1 393 084 1 000 15 501 2 843 0 40 000 50 000 1 279 26 1 000 22 000 14 000 1 000 2 334 1 200 4 672 48 543 3 200 30 000 238 598 6 787 10 000 0 500 14 000 0 188 290 1 000 2 800 12 000 0 11 000 2 000 0 6 918 6 000 0 30 500 3 000 70 500 0 0 16 000 13 500 0 0 244 950 0 9 850 4 112 2 000 0 3 200 5 000 53 000 4 810 3 965 65 510 700 8 000 4 396 333 15 247 0 819 868 2 000 87 000 4 000 93 000 210 000 210 000 9 194 9 194 2 763 744

1. oldal

2009. évi terv


[%]

[ ezer Ft ]

60 651 1 720 40 543 62 248 29 770 23 142 0 76 874 69 785 -25 649 019 87 781 10 735 95 984 11 102 16 496 2 139 1 237 964 464 8 664 868 0 50 303 43 795 926 0 3 375 20 480 16 603 1 088 1 951 1 287 2 342 41 021 985 33 415 227 567 10 357 8 822 0 549 13 373 84 062 154 325 1 081 2 639 17 587 100 12 627 1 945 0 2 204 4 044 236 32 272 1 693 73 315 0 11 546 10 735 0 14 954 12 143 59 914 0 10 036 6 049 1 947 0 5 256 2 356 51 667 7 447 5 609 64 272 877 8 751 4 112 1 386 15 816 0 716 104 4 221 89 333 5 254 98 808 55 509 55 509 11 570 11 570 2 347 522

65 590 3 322 49 141 61 085 36 000 25 000 0 70 000 224 533 -300 726 664 55 108 12 563 95 000 11 000 22 656 4 100 1 461 462 500 10 540 4 787 0 59 018 54 000 869 0 3 000 17 800 17 770 1 200 2 200 1 370 2 500 67 778 2 950 30 000 276 282 8 804 0 23 000 500 16 850 392 816 195 923 1 100 2 800 7 150 200 14 780 2 199 0 1 500 6 000 500 42 000 3 850 45 000 0 0 22 874 0 16 000 2 500 53 261 0 11 330 6 669 2 000 0 5 000 2 500 100 000 8 738 1 070 62 853 700 9 300 4 400 450 16 000 0 1 090 617 2 700 86 000 4 800 93 500 276 513 276 513 8 972 8 972 3 207 346


77,55 44,69 122,30 88,04 120,00 100,00

108,14 193,14 121,21 98,13 120,93 108,03 91,06 321,75 1 200,00 111,96 62,78 117,03 98,97 99,08 137,34 191,68 118,05 107,76 121,65 551,50 117,33 123,30 93,84 88,89 86,91 107,03 110,29 112,76 106,45 106,75 165,23 299,49 89,78 121,41 85,01 0,00 91,07 126,00 467,29 126,95 101,76 106,10 40,66 200,00 117,05 113,06 68,06 148,37 211,86 130,14 227,41 61,38 0,00 213,08 106,99 20,59 88,90 112,89 110,25 102,72 95,13 106,11 193,55 117,34 19,08 97,79 79,82 106,27 107,00 32,47 101,16 152,30 63,97 96,27 91,36 94,63 498,14 498,14 77,55 77,55 136,63

116,67 408,24 100,00 94,93 49,35 79,99 100,00 110,00 113,28 102,50 104,91 50,00 68,00 168,38 147,55 108,00 67,94 0,00 300,00 80,91 126,93 120,00 94,26 114,17 53,51 139,62 92,19 100,00 115,79 129,72 0,00 100,00 120,36 104,05 110,00 100,00 59,58 134,36 109,95 21,68 100,00 137,70 128,33 63,83 142,96 0,00 21,74 115,03 162,18 100,00 156,25 50,00 188,68 181,66 26,99 95,94 100,00 116,25 100,09 135,14 104,94 133,02 135,00 98,85 120,00 100,54 131,67 131,67 97,59 97,59 116,05



KÖLTSÉGEK TERVE

IV. számú melléklet

[2009. évi terv]

Számlaszámok

2008. évi terv


2008. évi tény

[ ezer Ft ]

5 2 1 1 1 5 5 5 5 5 5 5 5

2 2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1

1 2 3 4 5 6 7 8

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 4 5 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7

0 0 0 0 0 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 0 0 0 0 1 1 1 1 1 2 1 1

3 4 5 7 9 1 3 4 5 2 3 5 7 8 9 0 1 4 7 9 0 3 6 7 8

0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1

1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1

5 5 1 1 1 5 5 1 1 2 5 5 1 2 1

Tárgyévi bérköltség Bérköltség Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás Munkaadói járulék Szakképzési (fejlesztési) hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Pályakezdı foglalkoztatás járuléka Pályakezdı foglalkoztatás utáni EHO Bérjárulékok Állami végkielégítés KSZ szerinti végkielégítés Betegszabadság Gépkocsi használat Kerékpár használat Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos költség Ösztöndíj Vállalatot terhelı táppénz Segélyek Választott tisztségviselık tiszteletdíja Magánszemélyeknek fizetett garázsbérleti díj Megbízásos jogviszony költsége Reprezentációs költségek Üzleti ajándék, nyereménytárgy Természetbeni juttatás Csekély értékő ajándék Temetési segély Üzemanyagelszámolás különbözetei Ajándéktárgy nyugdíjba vonuláskor 15 000 Ft-ig Étkezési utalvány 5 000 Ft-ig Iskolakezdési támogatás Napidíj 500 Ft-ig Munkábajárással kapcsolatos bérletvásárlás költsége Munkábajárással kapcsolatos eseti költségtérítés Jóléti-szociális költségek Önkéntes nyugdíjbiztosító pénztár támogatása Korengedményes nyugdíj munkáltatói hozzájárulás Vállalatot terhelı SZJA Cafetéria kifizetések Hideg étkezési utalvány Meleg étekezési utalvány Csekély értékő ajándék Iskolakezdési támogatás Üdülési csekk Természetbeni üdülési szolgáltatás Helyi autóbsuz bérlet Otthoni Internet használat Kultúra utalvány Önkéntes nyugdíjpénztári kiegészítı tagdíj Önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás Egyéb személyi jellegő kifizetések SZEMÉLYI JELLEGŐ ÖSSZESEN Immateriális javak értékcsökkenése Tárgyi eszközök értékcsökkenése Csoportosan nyilvántartott tárgyeszközök écs.-je Terv szerini értékcsökkenés ÉRTÉKCSÖKKENÉS

KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN


2. oldal

2009. évi terv



[%]

[ ezer Ft ]

1 459 780 1 459 780 366 230 78 100 17 380 45 750 16 889 5 754 1 500 200 531 803 4 400 2 500 9 950 8 700 1 500 500 750 1 875 350 32 070 0 1 000 4 000 2 000 7 300 0 2 300 3 050 250 0 0 50 6 810 4 600 500 57 700 13 350 10 400 114 005 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 289 910 2 281 493

1 416 809 1 416 809 358 195 74 625 16 936 43 611 9 540 5 671 1 961 190 510 729 11 494 11 644 11 876 7 231 1 262 106 883 3 038 810 31 273 0 949 3 053 1 442 7 690 0 1 795 3 315 209 0 7 7 6 034 5 730 176 57 193 20 447 10 386 114 434 43 932 7 989 8 722 7 393 13 025 891 556 9 163 147 22 209 407 312 484 2 240 022

1 478 400 1 478 400 368 520 76 050 16 990 45 705 10 043 6 127 2 000 250 525 685 10 015 4 013 10 233 7 610 1 300 500 900 3 130 1 000 31 280 0 1 000 4 000 2 000 7 800 0 2 000 3 400 500 0 0 50 6 305 5 800 500 57 700 20 500 11 000 130 400 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 322 936 2 327 021

104,35 104,35 102,88 101,91 100,32 104,80 105,27 108,04 101,99 131,58 102,93 87,13 34,46 86,17 105,24 103,01 471,70 101,93 103,03 123,46 100,02

8 000 387 000 7 000 402 000 402 000

9 113 411 380 7 361 427 854 427 854

30 000 400 000 10 000 440 000 440 000

329,20 97,23 135,85 102,84 102,84

375,00 103,36 142,86 109,45 109,45

5 447 237

5 015 398

5 974 367

119,12

109,68

-

101,28 101,28 100,63 97,38 97,76 99,90 59,46 106,48 133,33 125,00 98,85 227,61 160,52 102,84 87,47 86,67 100,00 120,00 166,93 285,71 97,54 -

105,37 131,02 138,70 101,43 -

100,00 100,00 100,00 106,85 -

111,42 102,56 239,23 0,00 714,29 104,49 101,22 284,09 100,89 100,26 105,91 113,95 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 103,34 103,88

86,96 111,48 200,00 100,00 92,58 126,09 100,00 100,00 153,56 105,77 114,38 111,39 102,00



V. számú melléklet

Egyéb-, pénzügyi- és rendkívüli bevételek, illetve ráfordítások terve [2009. évi terv]

Számlaszámok


2008. évi terv

2008. évi tény

[ ezer Ft ]

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

9 9 9 9 9 9

9 9 9 9 9 9

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Értékesített immateriális javak és tárgyi eszk. bevétele Karbantartási díj általány bevételek Illeték visszatérítés bevétele Ügyvédi, jogtanácsosi díj bevétele Egyéb költség térítés bevétele Vevıkövetelések értékvesztés visszaírás Várható költségekre képzett céltartalék feloldása Csatornabírság bevételek Vízdíj késedelmi kamat bevétele Egyéb késedelmi kamat és bírság bevételek Kapott kártérítés Káreseményekkel kapcsolatos bevételek Leírt, behajthatatlan követelések Víz,-és csatornadíj támogatás bevétele Vízterhelési díj bevétele Vízkészletjárulék visszatérítés Ki nem emelt egyéb bevételek Kerekítési különbözet Üzemanyag költségtérítés bevétele Egyéb bevételek 2 2 0 4 Önkormányzattal kapcsolatos elszámolások 2 3 1 Részvény, kötvény osztaléka 2 3 2 Értékpapírok árfolyamnyeresége 2 4 0 1 Pénzintézetektıl kapott kamatok 2 4 0 2 Vállalkozóktól kapott kamatok 2 5 Pénzügyi mőveletek egyéb bevételei /árfolyam különbözetek/ Pénzügyi mőveletek bevételei 3 2 2 Többletként fellelt tárgyi eszköz értéke 3 2 3 Többletként fellelt vásárolt készletek értéke 3 3 3 1 Fejlesztési célra átvett pénzeszközök (vízágazat) 3 3 3 2 Fejlesztési célra átvett pénzeszközök (szennyvízágazat) 3 3 3 3 Közmőfejlesztésre átvett pénzeszköz (víz) 3 3 3 4 Közmőfejlesztésre átvett pénzeszköz (szennyvíz) 3 3 3 5 Közmőfejlesztésre átvett pénzeszköz (egyéb) 3 3 3 6 Fejlesztési célra átvett pénzeszköz technikai számla 3 3 3 7 1 Terv szerinti passzív idıbeli elhatárolás feloldása 3 3 3 7 2 Fejlesztési célú passzív idıbeli elhatárolás tech. 3 3 4 Fejlesztési célra átvett pénzeszközök passzív idıbeli elhat. felold. 3 4 1 Vízterhelési díj terhére beszerzett mőszerek értéke 3 4 3 Mőszer beszerzés miatti passzív idıbeli elhatárolás Rendkívüli bevételek

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 4 5 6 9 9 9

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 3 3 4 4 4 4 5 5 9 9 9

0 0 1 1 1 4 5 6 6 6 6 0 0 0 0 0 0 0 5

0 0 1 1 2 2 4 5 5 6 6 6 6 6 7 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 3 1 2 4 2 2 1 2 3 6 1 1 1 1 1 1 2 5

1 8 2 3 2 3 2 1 2 1 2 3 5 9 1 2 1 1 2 3 1 2 3 4 1 2 1 2 3

8 9 2 4 0 1 8 9 2 4 0 2 8 9 2 5 0 2 8 9 3 0 1 8 9 3 0 2 8 9 3 1 1 8 9 3 3 1 8 9 3 3 2

2009. évi terv



[%]

[ ezer Ft ]

5 000 7 500 2 000 1 000 0 1 000 0 145 000 5 000 600 3 100 3 000 0 5 196 202 070 0 1 000 0 150 381 616 0 1 000 0 1 000 1 500 0 3 500 0 0 0 0 0 0 0 0 0 133 400 0 0 0 133 400

89 776 7 520 1 982 1 393 2 575 10 692 30 000 20 075 13 024 1 371 40 423 2 715 662 0 143 258 12 430 1 852 11 53 379 812 73 455 463 159 4 283 1 685 320 80 365 245 514 0 0 0 0 0 0 0 0 135 636 107 295 -107 295 136 395

5 000 7 500 2 000 500 3 852 3 000 0 35 200 5 000 1 000 2 000 2 000 0 0 157 748 0 1 000 0 12 225 812 0 400 0 2 000 800 0 3 200 0 0 10 000 17 000 8 000 16 000 0 0 155 000 0 491 000 0 0 697 000

EGYÉB BEVÉTELEK ÖSSZESEN

518 516

596 572

926 012

155,22

178,59

Értékesített immateriális javak és tárgyi eszk. Perköltség Selejtezett tárgyi eszközök nyilvántartási értéke Selejtezett vásárolt készletek nyilvántartási értéke Leltárhiány miatt kivez. t.e. nyilvántart.értéke Leltárhiány miatt kivezetett vásárolt készl. nyilvt. értéke Vevıkövetelések értékvesztése Várható kötelezettségekre képzett céltartalék Várható költségekre képzett céltartalék Adóbírság, büntetés és önrevíziós bírság Szennyvízbírság, büntetés Munkaügyi-, TB bírság Közigazgatási bírság Egyéb bírság, követelés Késedelmi kamat, pótlék Kártérítés Káreseményekkel kapcsolatos ráfodítások Behajthatatlan követelés Elengedett követelések Elévült követelések Helyi adó Szakképzési hozzájárulás különbözet Le nem vonható ÁFA Innovációs járulék Vízterhelési díjjal kapcsolatos ráfordítások Levegıterhelési díjjal kapcsolatos ráfordítások Ki nem emelt egyéb ráfordítások Kerekítési különbözet Költségek ellentételezésére adott támogatások Egyéb ráfordítások Pénzintézeteknek fizetett kamatok Vállalkozóknak fizetett kamatok Árfolyamveszteségek Pénzügyi mőveletek ráfordításai Tárgyévi társasági adó Tárgyévi különadó Társasági adó GT tagjaként átadott eszközök nyilvántartási értéke Átadott fejlesztési célú pénzeszköz (vízágazat) Átadott fejlesztési célú pénzeszköz (szennyvízágazat) Rendkívüli ráfordítás

5 000 100 1 500 3 000 200 0 0 0 0 10 000 22 000 350 0 0 0 300 0 10 000 0 0 63 000 0 500 43 000 202 070 75 500 0 1 500 363 095 16 000 0 0 16 000 17 000 0 17 000 0 10 400 0 10 400

72 131 200 840 1 504 12 361 15 332 40 050 7 000 0 1 247 783 100 70 303 747 231 8 696 7 2 532 70 654 7 278 69 2 084 143 947 46 4 894 9 2 260 383 387 16 735 2 587 26 19 348 16 680 9 396 26 076 0 0 9 059 9 059

5 000 200 1 500 3 000 200 500 0 0 0 0 22 673 800 0 9 600 4 300 0 0 10 000 0 0 66 370 4 677 0 2 500 157 748 0 500 0 2 500 292 068 19 000 0 0 19 000 0 0 0 1 055 000 0 0 1 055 000

6,93 100,00 178,57 199,47 1 666,67 138,50 0,00 0,00 0,00 1 818,20 102,17 0,00 13 714,29 1 419,14 0,00 0,00 115,00 0,00 0,00 93,94 64,26 0,00 119,96 109,59 0,00 10,22 0,00 110,62 76,18 113,53 0,00 0,00 98,20 0,00 0,00 0,00 0,00 11 645,88

100,00 200,00 100,00 100,00 100,00

0,00 10 144,23

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN

406 495

437 870

1 366 068

311,98

336,06


5,57 99,73 100,91 35,89 149,59 28,06 0,00 175,34 38,39 72,94 4,95 73,66 0,00

100,00 100,00 100,00 50,00 300,00 24,28 100,00 166,67 64,52 66,67 -

110,11 0,00 54,00 0,00 22,64 59,45 0,00 86,39 0,00 46,70 47,48 0,00 3,98 0,00 0,00 -

0,00 78,07 100,00 8,00 59,17 40,00 200,00 53,33 91,43 0,00

362,00 0,00 0,00 511,02

522,49

0,00 103,06 228,57 0,00 100,00 105,35 0,00 5,81 78,07 0,00 100,00 166,67 80,44 118,75 118,75 0,00 0,00 -



VI. számú melléklet

Hitelek alakulása

Nyitó állomány Megnevezés

Záró állomány Hitel felvétel

Hitel törlesztés

2009-01-01

2009-12-31 [ ezer Ft ]

144 346

60 732

136 038

69 040

110 518 2 960 11 600 19 268

0 0 0 60 732

110 518 2 960 6 560 16 000

0 0 5 040 64 000

Forgóeszköz hitel folyószámla hitel + folyószámla hitel +

0 0 0

150 000

100 000

50 000

100 000 50 000

50 000 50 000

50 000 0

MINDÖSSZESEN:

144 346

ebbıl

ebbıl

Beruházási hitel Árpád Fürdı miatt Gépkocsi beszerzés Gépkocsi beszerzés MIR, Dokumentumkezelı rendszer

119 040

+ hitelkeret



3.1 Egyéb bevételek, ráfordítások Pénzügyi mőveletek bevételei, ráfordításai Rendkívüli bevételek, ráfordítások

Recommend Documents