2013. XII. évfolyam 7. szám (122.)
Összeomlás és újjászületés
Tartalomjegyzék
Szolgálati közlemény:
Avana Hírek Pályázat Új Galaxis 20 Az olvasás éjszakája
2 2 2
George Orwell: 1984 Beszámoló az Írószövetség 2013. szeptember 18-i rendezvényéről 3
Képregény Garzó László: A Besúgó 6. rész
5
Filmklub Távoli csillagok szülötte
9
Tudomány Exobolygók sokasága Aktív galaxisok
Nem szolgálati közlemény: El lehetnénk keseredve, ha már jó ideje nem készülne az Avana Egyesület a honlapjai megújítására. Úgy terveztük a két honlap helyét hamarosan teljesen új portál foglalja el. A fejlesztések készülnek, és lassan beérnek. Aki kíváncsi a jelenlegi állapotra az ellátogathat a www.sciencefiction.hura és az http://avana.scifi.hu–ra. Vagyis az újjászületésbe kicsit beleszólt az élet, mondhatnánk azt is, hogy a régi honlapjaink megérezték a közelgő megszűnésüket, és elébe mentek sorsuknak. És hogy valóban pozitívan fejezhessem be ezt a bevezetőt:
9 10
Olvasónapló Galaktika 2, 22, 222 Az orvosi táska
A www.scifi.hu és az www.avana.hu egy szerverösszeomlásban elvesztette az összes anyagát. Mindezek eredményeképpen, amikor ezeket a sorokat írom, a www.scifi.hu-t meglátogatók egy üres lappal találkozhatnak, az www.avana.hu -t felkeresők időutazást tehetnek a múltba, ugyanis csak a 2008-as verziót sikerült visszaállítania a szolgáltatónak.
11 12
Már alig több mint egy hónap van hátra a Hungaroconig, az Avana egyesület legnagyobb eseményéig. Indítom a viszszaszámlálást: Györgyi Ákos
30, 29, 28, 27, 26, 25...
Nehéz a helyzetem, mert vetített képes előadás volt, és a képi humor szóban csak nehezen, vagy sehogy sem érzékeltethető. Botond azzal kezdte, hogy a saját könyveinek a címlapját mutatta be, de ez nem stílszerűtlen, hiszen az olvasás volt a fő téma. Megemlítette, hogy az Isten gépei című regényre Zsoldos Péter díjat kapott.
Avana Hírek Az Avana Egyesület „Állatok a jövőben, a jövő állatai” címmel novellapályázatot hirdet. A pályázat témája: Sci-fi novella, amelyben központi szerepet kapnak a mai szemmel „idegen” állatok. A történet szólhat akár egy ma is létező állat távoli jövőben élő megfelelőjéről, esetleg más bolygókon honos faunáról. Olyan novellákat várunk, ahol a ma ismert állatoktól különböző lények nem csupán említésszinten vannak jelen, hanem nagyon is fontos szerepük van a történet alakulásában.
Markovics Botond előadásának címe: Abszurd, meghökkentő, érdekes és vicces találmányok képekben. Ezért aztán nem könnyű beszámolni róla, hiszen sajna, a képeket nem tudom mellékelni. Megpróbálom leírni, de ez a „valami van, de ez nem az igazi” kategóriába tartozik. Kezdetnek három idézetet láthattunk, szerzőit nem írtam fel. „Az éjszaka a fantázia birodalma.” „Minden, amit fel lehetetett találni, már feltalálták.” „Okkal remélhetjük, hogy a számítógépek súlya másfél tonna alá csökken”. Ez utóbbit 1949-ben írták le, és milyen igazuk volt! Következtek a régmúlt furcsaságai.
Beküldési határidő: 2014. január 31. A pályaműveket az
[email protected] címre várjuk .doc, .docx vagy .rtf formátumban. A műveket a következő fájlnévvel kérjük ez elektronikus levélhez csatolni: „szerző neve_novella címe”. Az e-mail tárgymezőjében kérjük feltüntetni az „állatok a jövőben” jeligét.
Elsőnek egy rádiós kalap 1931 USA. (Két évvel ezelőtt egy nagyon hasonló sapkát láttam az egyik bazárban). Egyébként nem érdektelen, hogy ezt a kalapot Hugo Gernsback viselte. Televíziós szemüveg 1963-ból. Ezt meg egy bizonyos Arthur C. Clarke viselte. Háromkerekű elektromos autó 1960-ból. Gázálló babakocsi, 1938. Ez aztán mindenre emlékeztetett, csak babakocsira nem, inkább egy kerekeken gördülő láda volt. Ráadásul egy takaros, keményített kötényes dada tolta, aki szintén gázálarcot viselt. Vadnyugati egérfogó. Itt a rágcsáló egy zsineget rántott meg, aminek a másik vége egy Colt ravaszára volt kötve. Egy szál kisegér ellen vaskos túlzásnak és módfelett zajosnak hatott. Egy kissé sajátságos hajszárító, ami leginkább egy gumitömlőre emlékeztetett. A GPS előde 1932-ből, egy gördülő térkép, amit a kocsi műszerfalára lehetett erősíteni, és a kocsi sebességének megfelelően mozgott Csak azt nem tudom, hogyan fordultak vele.
Terjedelmi korlát nincs, de nem regényeket, kisregényeket várunk, az írások feleljenek meg a novella műfaj követelményeinek. A pályázatnak nevezési díja nincs. A pályaműveket az Avana Egyesület által összeállított bírálóbizottság bírálja el. A novellapályázat győztese pénzjutalomban részesül, amelynek összege 10 000 forint, valamint a legjobb pályaművek megjelennek az Új Galaxis antológiában, amelyből a bekerülő írók egy-egy tiszteletpéldányt kapnak. Megjelent az Új Galaxis 20-as száma. Tartalom: Maron A. Andrea: A száguldás szerelmese Pacsay Imre: Aratás Ivanics Ferenc: Programunk célja Pej Erika: A kölcsönvett Föld Bezdom Iván: Éhséglázadás a zöldségbolygón Pongor Vince: Ezerszer lejátszott jelenet Ivanics Ferenc: Lunáris depresszió Orosz Adél: Három lépés a széléig Varga Anna: A Jövő meséje Lukács Norbert: Nincs többé rossz szokás Beke Richárd: Eső Puska Veronika: Műszakváltás
A legrosszabb találmányok. Bébirögzítő 1930-ból. Ez egy satuszerű valami volt, amivel a rúgkapáló csecsemőt a derekánál fogva az asztalhoz lehetett rögzíteni. Nagy kár, hogy valami olyan szerkentyű nem volt mellette, ami az ordító csöppséget elhallgattatja… Közös korcsolya két embernek. Szerelmespárok számára ideális. Kopaszodás elleni spray. Ez valami festékféle volt, amit a tar fejre fújtak. Családi kerékpár 1939. Ezen a többszintes járgányon legalább négyen utazhattak, férjuram és a nagyfiú a kereket hajtotta, anyuci szintén, de ő a varrógépén, a csecsemő meg potyautazott.
Megrendelhető a Kódex kiadónál: http://www.kodexnyomda.hu Az Új Galaxis honlapja: http://www.ujgalaxis.hu http://www.facebook.com/ujgalaxis
Abszurd találmányok. Villanykörte cserélő gép. Ez a tervrajz legalább negyven mozgó alkatrészt tartalmazott. Olyan villa, ami figyelmeztet, ha túl gyorsan eszik vele a tulajdonosa. Fűnyíró tricikli. A szabvány gyerekjármű hátsó kerekeihez egy nyíró szerkentyű csatlakozott. Háromlábú harisnya. Ez esetben a harmadik lábra illő harisnyát tartaléknak szánták, ha a másik kettőből az egyik felszaladt, volt mivel pótolni. Szabadalmazott hajfésülés három lépésben, képpel illusztrálva. Ez megtanított arra, hogyan lehet a fejtetőn lévő tar foltot megfelelő fésüléssel eltüntetni.
Az olvasás éjszakája Szeptember 13-án volt az Olvasás éjszakája. Éppen ideje volt, a fürdők, a kutatók, az állatkertek, no meg főleg a Múzeumok éjszakája után. Négy nagyobb pesti könyvesboltban volt ilyen-olyan rendezvény, és sokat gondolkodtam, hova is menjek a közül a kettő körül, amelyek a legjobban érdekeltek. A Rákóczi úti könyváruházat választottam, nem is bántam meg. Úgy vettem észre, hogy ez a rendezvény a humorra épült, mert amikor odaértem, Csányi Vilmos a saját műveiből olvasott fel részleteket, öt részletet öt-öt percben.
Érdekes történetek Bemutatták Roland Mallett fényképét. Ő volt az első afroamerikai, aki fizikából szerzett diplomát.
Utána következett Markovics Botond, alias Brandon Hackett bemutatója, ami a Lehetetlen tárgyak címmel hangzott el.
2
Fő törekvése, hogy megépítse az időgépet. Az apja fiatalon halt meg, ő pedig vissza akar utazni az időben, és megmenteni. (Már maga úgy hangzik, mint egy novella alapötlete). Közben rájött, hogy az időgép megépítése előtti időre visszamenni abszurdum, de a gép építésétől nem állt el. A következő képen Mr. Pemberton szerepelt, ő volt a Coca-cola feltalálója. Az amerikai polgárháborúban megsebesült, és fájdalomcsillapítóként morfiumot kapott, hiszen más nem is nagyon volt még. Sajna, rászokott, és ezt akarta ellensúlyozni egy kis kokainnal. Ezért aztán az üdítőital egész 1929-ig valóban tartalmazott kokaint. Következett Arthur C. Clarke, aki feltalált egy olyan távközlési műhold rendszert, hogy három műholddal az egész földfelszínt be lehet sugározni. Nem szabadalmaztatta, lebeszélték róla. Mintegy kárpótlásul, az így elhelyezkedő műholdakat azóta Clarke-holdaknak nevezik.
George Orwell: 1984 Beszámoló az Írószövetség 2013. szeptember 18-i rendezvényéről Az e napon megtartott rendezvényen az előadó Pintér Károly volt, ő az angol-amerikai irodalommal foglalkozik. Tavaly már volt egy ilyen előadáson. Azzal kezdte, hogy erről a könyvről beszélni egyaránt hálás és hálátlan feladat. Magyarországon ez a könyv 1990-ben jelent meg, de már előtte is sokan olvasták, akár magyar fordításban és szamizdat kiadásban, akár angolul. Viszont csak a hivatalos megjelenése után lett közismert. Egyre többen olvasták, és népszerű lett. Erre nagyon jellemző, hogy amikor 2005-ben megrendezték a Nagy Könyv vetélkedőt, ez a regény lett a negyedik. Angliában a nyolcadik, megelőzte pl. Jane Austen és Douglas Adams is. Ami Austent illeti, meg tudom érteni, én is kedvelem a regényeit. Németországban a nyolcvanötödik lett a százból.
Állati ötletek Napszemüveg kutyáknak. Ez nem is olyan képtelenség, mit első olvasásra gondolnánk, mert a hadseregnél fejlesztették ki, az ott szolgáló kutyák védelmére. Csőr alakú szájkosár. Elképzelni sem tudom, mire jó ez és ki akarna ilyet a kutyájának. Paróka, macskáknak. Nem vállalkoznék arra, hogy a sajátjaimnak föltegyem.
Általában a kritikusok, akik az angol nyelvű irodalommal foglalkoznak, nem tartják nagyra ezt a regényt. Alkalmazott regénynek tartják, mint minden utópiát. A másik híres történetét, az Állatfarmot, pedig szimpla állatmesének kategorizálják. Ez a két leghíresebb könyve, de írt még jó néhányat, azokkal se sokat foglalkozik a kritika. Az 1984-ben azt kifogásolják, hogy egyszereplős történet, és ez a szereplő nagyon emlékeztet a szerzőre, szinte azonosul vele. Van persze egy freudista olvasata is, ezért van, aki az 1984-et pszichológiai műnek tartja.
Japán találmányok Esernyővel kombinált nyakkendő. Érdekes elképzelni, mi lesz, ha az éppen nyakkendőként viselt ruhadarab kinyílik… Szemcseppentő szemüveg. Úgy kell elképzelni, hogy egy szemüvegkeretbe egy kis tölcsért erősítenek. Esővízgyűjtő ernyő. Ez egy kifordított esernyő, tartállyal. Rúzsozó maszk.
Van, aki az egészet Orwell magániskolában töltött éveire vezeti vissza, ahol nagyon szigorú fegyelmet tartottak, és olyan igazgató volt, aki az átlagnál szívesebben büntetett, akár fizikailag is. Van persze ebben a regényben egyfajta elszigeteltség érzés, és a szeretet-gyűlölet viszony is megtalálható. Olvasható propagandairodalomnak is. Akkor rossz valaki, ha nem az én eszméimet propagálja. A kommunisták szerint ez az eszme árulása, Orwell pedig az ötödik hadoszlop képviselője. A szerző a jobboldal szerint hős lett, a baloldal szerint pedig áruló.
Az egyszerű ember tákolmányai Az autó kitört ablaka helyére gondosan felragasztottak egy üvegtáblát. A visszapillantó tükröt egy fürdőszobatükörrel pótolták. Házi gázmaszk, ami egy nagy műanyag palackból készült. Könnyen lehet, hogy a viselője hamarább fulladt meg a levegő híján, mint a gáztól. Zuhanyrózsa, illetve kerti locsolófej, mindegyik literes palackból lyuggatva. Ugyanebből készült a dizájner pisztolytáska is.
Ami Orwell életrajzát illeti, 1903-ban született, az eredeti neve Eric Blair, az írói nevét csak a könyvei szerzőjeként használta. Felső középosztálybeli szülei voltak, akik a szabványos életutat jelölték ki számára. Jó magániskolába járatták, (bár Ericnek nem ez volt a véleménye róla). Utána a híres Etonba került, ahol nagyon rossz tanuló volt, ezért aztán nem is ment egyetemre, elszegődött Burmába rendőrnek, hiszen akkor még szép nagy volt az angol birodalom. Öt évig dolgozott ott, később Burmai napok címmel könyvet is írt róla. Angliába visszatérve, azzal lepte meg a rokonait, hogy író akar lenni. Előtte azonban csavargó lesz belőle, a hajléktalanok életét éli Párizsban, később Londonban is. Erről a tapasztalatáról is könyvet írt, Csavargóként Párizsban, Londonban címmel. Miután elolvastam, elment a kedvem bármiféle étterem bármiféle konyhájától. Remélem, a harmincas évek óta változott a helyzet.
Mondanom se kell, hogy ezt az előadást élénk derűvel hallgatták-nézték, és nagy tapssal honorálták. Innentől rövidebb leszek, mert ez már nem tartozik a sci-fi kategóriába, igaz, az eddigiek sem nagyon. Lackfi János következett. Nagyon tetszett, amiről beszélt, mert elmondta, hogy idén Verdinek és Wagnernek egyaránt a kétszáz éves születésnapját ünnepeljük.Ennek keretében felkérték, hogy írjon rövid és korszerű tartalomismertetéseket e két szerző operáiról. Az egyperces novellák mintájára ő alighanem feltalálta a háromperces operát. Nagyon tetszett az, hogy minden ismertetést más és más stílusban írt. Az Álarcosbál történetet egy, a gyilkosság színhelyére kihívott közrendőr hivatalos jegyzőkönyvben mondja el. A Rigoletto szép mai hangvétellel van megírva, luxusautón közlekedő kábítószerárus, és Rigó Ottó, no meg az ő lánya szomorú esete. A kedvencem a Nabucco volt, ez meg olyan reformkori urambátyám stílusban íródott. Egyes mondatokra emlékszem belőle, miszerint Nabucco tulajdonképpen Nabukodnezár, esetleg Nabu-kudurri-uszur, de az a furmányos talján ezt a nevet hosszúnak és nehezen kiénekelhetőnek tartotta…
Aztán visszatér a polgári élethez, újságíró lesz, és a lapja kiküldi, hogy írjon az angliai munkanélküliségről. Meg is teszi, a riportsorozata könyvként is megjelenik, Út a wigani mólókhoz címmel, ezután ismert és híres lesz. 1937-ben Spanyolországba utazik, elvileg azért, hogy riportot írjon a polgárháborúról, viszont azzal kezdi, hogy tagnak jelentkezik egy ici-pici kommunista pártba. A spanyolországi élményeiről is könyvet ír, Hódolat Katalóniának címmel
Ez volt az a pillanat, amikor az órámra néztem, és megállapítottam, hogy este tíz, ezért aztán hazamentem. Ha jövőre is lesz ilyen rendezvény, rám bizton számíthatnak.
Nem sok harci cselekményben vesz rész, ennek ellenére megsebesül, kórházba kerül. Itt rájön, hogy az orosz „tanácsadók” vadásznak mind rá, mind a pártocskájára.
Pasztler Ágota
3
Azzal, hogy ő a demokratikus szocializmus híve, nem lesz népszerű. Kénytelen visszatérni Angliába, itt éri az a hír, hogy Anglia hadba lép Németország ellen. Ekkor kiderül, hogy ő mégis csak brit hazafi, jelentkezik a BBC-nél, ahol felolvasásokat tart. Érdemes megemlíteni, hogy az itteni dolgozószobája a 101 számot viseli. 1943-ban ebből is elege lesz, a továbbiakban független újságíróként dolgozik. Eddigre már súlyos beteg, feltehetőleg TBC-je van, mire az 1984-et befejezi, haldoklik. Ezért aztán ezt a történetet sokan egy beteg ember beteg víziójának tartják nem teljesen alaptalanul.
Érthető, hogy amikor németül elolvasta az 1984-et, úgy érezte, belemar, mint a vipera. Egy darabig rémálmai is voltak tőle, mintha a saját sorsát olvasta volna. Ironikus módon menekülése közben érintette a Rédey kastélyt, és a Rédey család egyik őse, Rédey Claudia volt az angol királyi ház egyik ősanyja. Azóta Németországban él, és a tanítványaival feldolgoz néhány regényt, illetve ezeknek az olvasókra gyakorolt hatását. Elsőnek az Ifjú Werther keserveit taglalták, ennek a regénynek hatására valóságos öngyilkossági járvány tört ki. Kasztovszky Béla megkérdezte, ki fordította az 1984-et. Pintér Károly közölte, hogy Szíjgyártó László.
Mik hatottak az íróra? Sosem járt sem a Szovjetunióban, sem Németországban. Ismeri Koestler: Sötétség délben című regényét, de ismeri az angol irodalom egyéb utópista történeteit is, Swiftet , Wellst egyaránt, Ismeri Huxleyt is, de nincs róla jó véleménnyel, ami egyébként kölcsönös. Olvasta Zamjatyint is, de az alapvető konstrukció az övé.
Az előadó szerint lassacskán a Szép új világ lesz aktuálisabb, mert ez a fogyasztói társadalom képe, és a brit osztálytársadalom tükröződik ennek a világnak a leírásában. Igaz, ez Epszilon félmajmok valóban félállati lények, de ne felejtsük, a saját helyén minden ember boldognak érezheti magát, hála a gyerekkori kondicionálásnak, no meg a szómának.
Burgess (aki szintén írt egy híres disztópiát), 1985-ben egy esszét írt az 1984-ről, ebben azt állítja, hogy az utópia számos motívuma visszavezethető a háború utáni Londonra. Például minden romos, nem nagyon vannak ép házak, csak a négy minisztérium épülete ilyen. A felnőttoktatást népszerűsítették Angliában, A 2+2= 4, vagy 2+2=5 egy plakát jelszava volt akkoriban. Az 1984 nem csak allegória, az teszi érdekessé, hogy Angliában élnek a szereplők, ahol Cromwell óta nem volt diktatúra, parlamenti demokrácia van. Ezért aztán az, hogy ez a történet itt játszódik, felért egy szatirikus arculcsapással. Hiszen még Nagy-Britanniát is csak az egyes számú leszállópályának nevezik. A könyv ennek ellenére vagy éppen ezért világsiker lett, amit senki nem hitt volna. Az Orwell által leírt helyszín nem turistákat vonzó világ, az olyan nevezetességek, mint pl. a Tower, vagy a London Bridge, egyáltalán nem is szerepelnek, csak a nyomasztó minisztériumok, no meg néhány kunyhó. Érdekes továbbá, hogy nincs technikai fejlődés. Igaz, a tévé kiemelt szerepet játszik, de inkább az ellenőrzést szolgálja. Persze, a leírás szándékosan ilyen.
Valaki megkérdezte, hogy miben állt az ellentét Wells és Orwell között? Wells inkább technicista, és leírt néhány utópiát is. Noha a két szerző között alig tíz év korkülönbség volt, más-más generációt képviseltek. Kovács Andrea megkérdezte, hogy az 1984-ben lázadhattak, a Szép új világban nem. Mi ennek a magyarázata? Pintér Károly szerint a szó klasszikus értelmében véve nincs elnyomás, viszont egy társadalom nem működhet kizárólag hedonista alapon. Az 1984-nek számos hatása mutatható ki az utána megjelent művekben, nem csak könyvekben, de filmekben is. Ilyen például a Ha című film, ebben a lázadó magániskolai fiatalok szorgosan lövöldöznek egy toronyból. Szintén erre épül egy másik film, a Brazil. Ami a könyv címét illeti, a szerző először az Utolsó ember Európában címet adta volna neki, de a kiadója lebeszélte erről.
Figyelemre méltó még az újbeszél nyelv. Ebben a politika kezdi kiüresíteni a nyelveket. A beszélt nyelv egyszerű és világos kell, hogy legyen. Ez szükségszerűen egyszerűsített nyelv. Egy szó = egy jelentés. Mintha a számítógép nyelvezetét érezte volna meg. Igaz, ebben a világban a duplagondol ellentmondásos jelenség. A könyvben van egy értekezés az újbeszélről, de ezt óbeszélül írja…
Sárdi Margit szerint, ami nekünk disztópia, az egy ott élő ember számára maga az utópia, vagy legalábbis a dolgok természetes rendje. Egyébként is könnyebb a rosszat ábrázolni, mint a jót. A pokol leírása mindig érdekesebb és jobban kidolgozott, mint a mennyországé. Egyfajta személyre szabott mennyet legföljebb Karinthy Frigyes ábrázolt a Mennyei riport c. könyvében, és meg kell adni, némelyik éden elég visszataszító az átlagember számára. Édenről jut eszembe Lem hasonló című regénye, ott az informatika pokláról esik szó.
Az 1984 világa paranoid rémálom szocialista logikával, nem lehet elképzelni, hogy egy ilyen társadalom működjék. Az itt leírt világ ellentéte a józan ész. Burgess szerint ez a könyv merő poénkodás, humor. Ami azt illeti, elég fekete humor, és egyre feketül. Már a főhős neve is humoros, hiszen a Smith a leggyakoribb angol vezetéknév, a Winston pedig inkább az arisztokrácia névhasználata, és abban az időben mindenki egy személyre gondolt, amikor olvasta. Érdekes adalék, hogy Kafka: Átváltozás c. novelláját a szerző barátai harsányan végignevették, és humorosnak tartották.
Aztán én jegyeztem meg, hogy pl. a Kazohinia világa is elég nyomasztó, a szerző szerint ideális kazo társadalom megfelel az ingerszegény környezet (magyarul: dögunalom) összes ismérvének. Nem is csoda, hogy az ottani főhős is gyorsan elmenekült. Igaz, utána meg nem találta a helyét az otthoni társadalomban.
Érdekes motívum a regényben a sakk. A történet végén Smith egy sakkfeladványt old meg, és megállapítja, hogy mindig a világos nyer. Úgy látszik, ő meg mindig a sötét bábu a játszmában. Feltűnő még a brit nosztalgia a vidék után, Smith a szerelmével itt élhet át néhány boldog pillanatot.
Egy felszólaló szerint még az sem biztos, hogy az ország ténylegesen hadban áll, lehet, hogy a körbehurcolt háromszáz hadifogoly derék brit állampolgár, csak ezt a szerepet játssza. Még az sem biztos, hogy a másik két hadviselő fél ténylegesen létezik, és egyáltalán érintkezésben állnak egymással. Lehet, hogy az internet = a gondolatrendőrség, hiszen rendszerint azt olvassuk, amit a hasonló érdeklődésű ismerőseink ajánlanak. A mostani helyzetet talán a médiakrácia szóval illethetjük.
Ezzel az előadás véget ért, következtek a felszólalások. Elsőnek egy disztingvált kinézettelű idősebb úr szólalt meg. Bemutatkozott, a neve Hegedűs Imre János, és elmondta, hogy ő Romániában élt a Ceaușescu-diktatúra idején, és sajnálatos módon találkozott a Securitate embereivel, ezért aztán 1984-ben kénytelen volt elmenekülni.
Ezzel a szellemes megállapítással vége volt az előadásnak, hiszen már nyolc óra lett, mi több, egy kevéssel el is múlt. A továbbiakban is minden hónap harmadik szerdáján lesz rendezvény, ez alól csak a december hónap kivétel. Paszter Ágota
4
Képregény melléklet - Garzó László: A Besúgó – 6. rész
5
6
7
Folytatjuk…
8
Filmklub
A téma alapötletét számtalan film és tudományos írás feldolgozta, mert valljuk meg, hogy megkapó a gondolat, hogy jelentéktelen kék planétánkat egy távoli csillag szülötte(i) keresi fel. A gondolat szép, és érdemes vele eljátszani. Hol tudományos igényű, hol pedig meseszerű történetek születtek e nagyszerű, és kimeríthetetlen témában.
Távoli csillagok szülötte Az idén moziba került Acélember c. film, mely Superman életéből villant fel néhány eseményt, semmi újat nem hozott, legalábbis a képregény rajongók számára. A jól ismert történet körvonalazódik. Én inkább abból a szemszögből vizsgálnám meg a dolgot, hogy lehetséges-e, az amúgy javarészt mesébe illő történet azon szála, hogy egy idegen csillagról egy gyermek érkezik a Földre.
-Garzó László-
Tudomány
A történetben Superman szülőbolygóját, a Kriptont vörös óriássá felfúvódó napja pusztítja el. Vizsgáljuk meg a lehetőséget ebből a szempontból. A napszerű csillagok életük második felében, úgy 5 milliárd év után, egyre erőteljesebben kezdenek sugározni, miközben méretük folyamatosan növekszik. Ennek oka, hogy a magban egyre több a hélium, s a fúzió a külső rétegek hidrogénje felé vándorol. A nyomás következtében, és a hőmérséklet emelkedésével végül a csillag magjában megkezdődik a hélium szénné alakulása is, ami fokozott energia kibocsátást jelent. Tehát egy Föld-szerű bolygó sorsa megpecsételődik. A Föld már mintegy 1 milliárd év múlva teljesen lakhatatlan lesz, még azelőtt, mielőtt a Nap végérvényesen elnyelné. A növekvő hőmérséklet és sugárzás a vizet is elpárologtatja.
Exobolygók sokasága A Kepler –űrtávcső felbocsátása óta ontja a potenciális bolygójelölteket. Az eddig felfedezett exobolygók között különlegesek is akadnak. Három olyan bolygót is találtak, amelyek nem sokkal nagyobbak a Földnél, és saját csillagrendszerük lakható zónájában keringenek. A lakható zóna az a tartomány egy csillag körül, amely megfelelő csillagtávolságban van ahhoz, hogy az itt keringő égitesteken tartósan jelen lehessen a folyékony víz, az általunk ismert élet nélkülözhetetlen feltétele. A bolygók közül kettő a Kepler 62 nevű rendszerben kering, egy a Napnál kisebb és hűvösebb csillag körül, a Földtől 1200 fényévnyi távolságban (a csillag színképtípusa K2, átmérője kétharmada a Napénak).
Egy napszerű csillag, mely a legalkalmasabb arra, hogy valamely bolygóján élet és értelem alakuljon ki, úgy 10 milliárd évig él. A nagyobb csillagok, mint a kékesfehér Szíriusz (2,5 Naptömegű), már alig 1 milliárd évig. A nagyobb csillagok pedig csak néhány tíz, esetleg 100 millió évig. Ez azért fontos, mert az élet megjelenésétől az értelmes civilizáció kifejlődéséig évmilliárdokra van szükség. Legalábbis ha a földi példát vesszük.
A csillag körül egyébként öt bolygót ismernek (Kepler 62b, 62c, 62d, 62e és 62f). A legizgalmasabb a legkülső, a Kepler-62f, amelynek átmérője csak 40%-kal nagyobb a Földénél. Ezzel jelenleg a legkisebb olyan bolygó, amely egy csillag lakható zónájában kering. Keringési ideje 267 nap. A Földhöz hasonlóan valószínűleg kőzetbolygó, amelynek felszínén folyékony víz lehet. Azt még nem tudják, van-e rajta élet is.
Egy technikailag fejlett civilizáció, mely szembesül csillaga, és saját bolygója közelgő végzetével, természetesen számtalan módon igyekezhet megmenteni önmagát. A külsőbb bolygók felé vándorolhat, de akár el is hagyhatja naprendszerét, és egy másik csillag bolygóján telepedhet le. Persze az ilyen exodusok mindig nagy bonyodalommal járnak, mert vagy mindenki megy, vagy csak kevesen, a túlélők csoportja. Több milliárd főre duzzadt populációkat mozgatni az űrben nem kis vállalkozás. Így ha mostanában a Földünket valami katasztrófa fenyegetné, nem kérdés, hogy csak néhány kiválasztott foglalna helyet azon a bizonyos csillagközi űrhajón.
Mivel a Kepler 62 jelű csillag kora 7 milliárd év (a Napé 5 milliárd), itt is volt idő az élet fejlődésére, amennyiben kialakult (a Földön 3,5-4 milliárd éve született meg az élet). A rendszer másik érdekes bolygója a Kepler-62e, amely a lakható zóna belső peremén kering (itt 122 földi napig tart egy év), és átmérője 60%-kal nagyobb a Földénél.
Superman is egyedül érkezik a Földre. Kissé furcsa, hogy mennyire emberszerű a megjelenése, hiszen mégiscsak egy idegen világ szülötte, de azután gyorsan kiderül, hogy mégsem olyan átlagos. Én magam nem hinném, hogy egy csillag mérete, típusa szuperképességekkel ruházna fel bárkit is. A fizika törvényei mindenkire, mindenhol vonatkoznak. Ez inkább mese habbal.
A harmadik érdekes, csütörtökön bejelentett bolygó egy másik csillag lakható zónájában kering. A Kepler-69c átmérője 70%-kal nagyobb a Földénél. A kutatók szerint az ehhez hasonló felfedezésekkel közel jutottunk ahhoz, hogy megtudjuk: vajon a Tejútrendszerben hemzsegnek a Föld testvérei, vagy bolygónk ritka szerencsés égitestnek számít a galaxisban. Ezek a felfedezések nagyon fontosak, mert ezek a szuperföldek, melyek 2-10 földtömeg közöttiek, jó esélyt jelentenek arra, hogy megtaláljuk a másik Földet. A tudósok egyöntetűen úgy vélik, hogy az általunk ismert élethez egy olyan bolygóra van szükség, mely legalább 0,3 földtömegnyi, ez szükséges ahhoz, hogy megtartsa a hőt, a légkört, és geológiailag aktív maradjon, ugyan akkor nem nagyobb 10 földtömegnél. Ebben az esetben ugyanis már inkább Neptunusz vagy Uránusz szerű óriásbolygóról beszélhetünk (kb. 14 földtömeg). Ilyenekből is talált a Kepler szép számmal.
Az már érdekesebb kérdés, hogy vajon a múltban érkeztek-e hozzánk idegen bolygó menekültjei, vagy látogatói. A témában elég, ha fellapozzuk Däniken néhány könyvét. Azután ott vannak az UFO-hívők összeesküvés elméletei Roswell és a többi. De természetesen nem kizárt, hogy érkezhettek látogatók, akik segítettek rajtunk olykor-olykor. A csillagközi utazás lehetséges, s minden bizonnyal vannak olyan civilizációk a galaxisban, melyek képesek rá, így akár fel is kereshették bolygónkat. Persze mai tudásunk szerint a Tejútban kevés a fejlett civilizáció, bár a bolygók száma nagy, de azok vagy lakhatatlanok, vagy nem alakult ki rajtuk értelmes élet. De ha ki is alakult, akkor lehet, hogy még nem tartanak ott, hogy megvalósítsák a csillagközi utazást. Ezért mondhatjuk azt, hogy kicsi az esély arra, hogy UFO landoljon a kertünkben.
9
Aktív galaxisok
Felvetődik a kérdés a legközelebbi csillagok vizsgálatakor, hogy van –e bolygórendszerük, hisz egy esetleges csillagközi expedíció ideális céljai lehetnének. Gregory Laughlin (University of California, Santa Cruz) és kollégái a hozzánk legközelebbi csillagokból álló rendszert, az Alfa Centaurit vizsgálták.
Először az 1960-as években figyeltek fel néhány galaxisra pl. a Kentaur csillagképben, melynek nagyon erős volt a rádiósugárzása. Ezt roppant szokatlannak tartották. Azután a távcsövekkel csillagokat fényképeztek, néhány csillagnak tűnő objektum vöröseltolódását megmérve kiderült, hogy távolságuk meghaladja az 1 milliárd fényévet is. A tudósok ekkor elképedtek, mert fogalmuk sem volt, hogy milyen energiatermelő folyamat képes arra, hogy ilyen messziről is olyan ragyogást biztosítson az objektumnak.
Ez három csillagból álló trió, amely a hozzánk legközelebbi csillagot, a Proxima Centaurit is tartalmazza, utóbbi tőlünk 4,22 fényévre található. Az Alfa Centauri B a Napunknál valamivel kisebb, K-színképtípusú csillag. A kutatók olyan számítógépes modelleket használtak, amelyek segítségével megbecsülhető, hogy egy adott csillag körül milyen valószínűséggel alakulnak ki planéták, és azok nagyjából milyen jellemzőkkel bírnak.
Ezeket az objektumokat kvázisztelláris égitesteknek, azaz csillagszerűnek nevezték el. Innen a rövidített kvazár elnevezés. Ma már tudjuk, hogy ezek nem csillagok, hanem távoli galaxisok, melyeknek csak a központi magja látszik. Ezek a galaxisok mivel nagyon távol vannak, s a fénynek is időre van szüksége, míg eljut hozzánk, fiatal korukat mutatják. Olyannak látjuk őket, amilyenek több milliárd évvel ezelőtt voltak. Azóta fény derült arra is, hogy ezeknek az aktív galaxisoknak a közepén egy, vagy több feketelyuk van. Ezek termelik az energiát. A galaxis középpontjában sok a gáz és a por, melyet a feketelyuk roppant gravitációja (ezek a fekete lyukak akár több millió naptömegűek is lehetnek) magához vonz és egy akkréciós korongot formál. Ez a fánk alakú korong az, amelyből az anyag spirális pályán a feketelyukba hull. Csakhogy a feketelyuk igen erős mágneses mezővel rendelkezik. A gáz pedig rendkívül felforrósodik, és ionizálódik. A mágneses erővonalak mentén kénytelen haladni. A nagy tolongásban nem tud az összes anyag a feketelyukba hullani, hanem mintegy a pólusok mentén kilövellődik a korongból. A kilövellés sebessége elérheti a fénysebességet is. Ez rendkívüli energia-felszabadulással jár. Ezért látszik oly fényesnek a központi mag, mert röntgen, gamma tartományban erősen sugároz.
A modellezés eredménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Föld-típusú bolygók születtek az égitest körül, és azok közül néhány az ún. lakhatósági zónában kering. Az eltérő kiindulási paraméterekkel, több alkalommal lefuttatott szimulációk egymástól részben különböző, változatos felépítésű bolygórendszereket adtak eredményül, de az esetek többségében legalább egy Föld-típusú bolygó kialakult a lakhatósági zónában. Elméletileg tehát komoly esély van rá, hogy az Alfa Centauri B körül ilyen égitest keringjen. E hármas csillagrendszer fémessége nagyobb a Naprendszerünkénél, így jó eséllyel várható, hogy bolygók is kialakultak. Ugyanakkor sajnos a Keplerrel nem vizsgálható meg a kérdéses rendszer, mert a Kepler–űrtávcső a Lant és a Hattyú csillagkép felé néz (északi égbolt), míg az Alfa Centauri rendszer a Centaurus csillagkép legfényesebb csillaga, mely a déli égbolton található. Mivel a hármas rendszer a legközelebbi szomszédos csillag, így már az Avatar c. filmben is meglovagolják a témát, és exobolygót képzelnek el, ami nem nélkülöz minden tudományos alapot. Ha tényleg bizonyítást nyerne, hogy föld-szerű exobolygó van ott, az komoly alapot adhat egy esetleges csillagközi expedíció terveinek kidolgozásához.
Kezdetben sokféle aktív galaxist figyeltek meg. Ma már tudjuk, hogy mind ugyan arról van szó, csupán attól függ, hogy milyen szögben látunk rá. Ha JET (anyagsugár) pont felénk mutat, akkor kvazárnak nevezzük, ha kb. 45 fokos szögben látunk rá, akkor blazárnak. Ha pedig az anyagsugarat látjuk, akkor dragonnak hívjuk. Ezek az anyagsugarak rendkívül pusztítóak. Akár több százezer fényév hosszúak is lehetnek. Sikerült megfigyelni olyan aktív galaxist is, mely pusztító sugárzását éppen egy szomszédos, alig 20 ezer fényévnyire lévő galaxisra ontja. Természetesen, amely csillagokat ebben a galaxisban érint a sugár, ott, ha van is élet, az minden bizonnyal elpusztul. Ez a sugárzás mindaddig tart, míg a feketelyukba anyag hull. Ez akár több millió évig is eltarthat. Van azonban jótékony hatása is ennek a halálos energiaáradatnak: a szomszédos galaxis csillagközi por és gázfelhőit elérve a lökéshullám csillagkeletkezést indít be. Így születnek az új csillagok, melyeknek talán bolygói is kialakulnak.
És még egy érdekesség az exobolygók háza tájáról: A 63 fényévnyire lévő égitest a kék bolygónak is nevezett Földre emlékeztet. A HD 189733b azonban nem Föld-típusú bolygó, hanem a Jupiterhez hasonló méretű gázóriás, amelynek igen meleg (kb. 1000 Celsius-fokos) légkörében 9-10 ezer kilométer/órás szelek fújnak. A megfigyeléseket a Hubble-űrtávcsővel végezték. Keringése során a HD 189733b a Földről nézve rendszeresen elhalad a saját csillaga előtt, illetve mögött (keringési ideje mindössze 2,2 földi nap). A rendszer által kibocsátott fényt több időpontban is rögzítették, így akkor is, amikor a bolygó éppen a csillag mögé került. Ekkor a rendszer fényessége egy kicsit csökkent, hiszen a bolygó takarásban volt, így arról nem érkezett fény a műszereinkbe. Azt is sikerült megállapítani, hogy főleg a fény kék összetevőiben (a spektrum kék részén) történt a csökkenés, és ebből lehetett következtetni a bolygó színére. A csillagászok szerint a viharos atmoszférában lévő szilikátszemcsék azok, amik miatt a légkörről több kék fény szóródik, mint amennyi hosszabb hullámhosszú vörös sugárzás.
A galaxisok életében váltakoznak az aktív és az inaktív periódusok. A fiatal galaxisok, mind aktívak voltak, de azután a középpontjukban elfogyott a por és gáz, így a feketelyuk szunnyadó állapotba került. Amint azonban a központi régiókba ismét gáz kerül, újra aktivizálódnak. Ez történhet saját galaxisunkkal is. Tejútrendszerünk középpontjában is van feketelyuk. nem is egy, hanem több. Ezek néhány százezer naptömegűek és jelenleg inaktívak. Azonban tudjuk, hogy a szomszédos Androméda galaxis felénk közeledik, s néhány milliárd év múlva ütközik a Tejúttal. Ekkor a por és gáz felkavarodik, s a központi régiókba is bőven jut majd belőle. Így saját galaxisunk is aktív galaxissá válik. Ez egy mozgalmas időszak lesz, azonban aligha fogjuk megérni, hiszen leghamarabb 1 milliárd év múlva kezdődik az égi tűzijáték. Az én véleményem szerint az emberiségnek addigra már nyoma sem marad. Minden esetre nagyon szép látványt fog produkálni a két galaxis ütközése, melyet talán egy másik bolygó akkori értelmes faja megcsodálhat.
Ilyen forró Jupiterekből rengeteget fedeztek már fel. E hír értéke inkább abban keresendő, hogy végre sikerült spektroszkópiai módszerekkel pontosabb képet kapni a bolygó természetéről. Ilyen módszerekkel meghatározható az is, hogy milyen anyagokból épül fel a bolygó. Sajnos közvetlen fényképezésre, azaz, hogy megpillanthassuk a bolygót, nincs esély, mivel nagyon messze van, s a jelenlegi távcsöveink felbontása ehhez nem elegendő. Viszont elkészültek már olyan távcsövek tervei is, melyekkel, ha csak néhány pixel erejéig is, de képet kaphatunk. -Garzó László-
-Garzó László-
10
Olvasónapló
A 22 szám 1976-ban jelent meg, és szintén 12.- forintba került. Ahogy a címlapjáról látható, egy, akkoriban még nem túl gyakori témát járt körül, éspedig az UFOk létét vagy nemlétét taglalja, illetve a rendkívüli jelenségekkel foglalkozik. A következő Galaktika is ezt a témakört folytatja, de az már nem tartozik a 2 számok sorába. Mindjárt az első cikk Asimov tollából származik. Ő finoman mondva is erős kétségekkel viseltetik az UFO jelenség iránt. Ezt a témát (mármint az UFO-k, illetve rendkívüli jelenségeket) azóta egyre többször tárgyalják, a legkülönbözőbb szempontok szerint. Nem érzem magam elhivatottnak arra, hogy eldöntsem a kérdést, de akkoriban ez a téma még nem volt hivatalosan elismert, csak úgy egymás között beszéltünk róla a különféle sci-fi klubokban.
Galaktika 2, 22, 222 Egy alkalommal már írtam úgy a Galaktika folyóiratról, hogy szám szerint válogattam belőle. Ezúttal is ezt tettem, csak éppen a kettes számokat tartalmazó példányokat néztem át, a 2, 22, illetve a 222 számokat. Érdekes volt megfigyelni a hasonlóságokat és a különbségeket, de elsősorban a tartalmukat. Kezdem a kettes számmal. Ez 1972-ben jelent meg, akkor még negyedévente adták ki a Galaktikát, az ára pedig 12.- forint volt. A tartalma érdekelődésre, a szerzőgárdája pedig elismerésre méltó. Szerepelt benne Bradbury, Aldiss, Leinster, Jefremov és Gánti Tibor egyaránt. Ez utóbbi ismeretterjesztő cikket írt.
Mindettől függetlenül mostanában is érdemes elolvasni, mert azért igyekszik tárgyilagos lenni. Más kérdés, hogy mérsékelt sikerrel.
Bradbury novellái rövidek, és a tőle megszokott és elvárt költői, balladisztikus stílusban íródtak. Sikerül úgy ábrázolnia egy jelenséget, egy hangulatot, hogy az olvasó szinte maga elé képzelheti és átélheti a történetet. A három novella közül (A repülő masina, A világ utolsó éjszakája, A látogató) az utolsó a kedvencem. Ebben azt ábrázolja az író, hogy egy rendkívüli képesség akár végzetes is lehet arra, aki meggondolatlanul él vele. Igaz, az alapötlet nem új, de a helyzet és a körülmények azok.
A 222 Galaktika 2008 szeptemberében jelent meg, és 870.forintba került. Az első leközölt írás Gustav Weath: Robotvilág c. művének első része. A következőben folytatják. Könnyen lehet, hogy annak idején nem olvastam el, mert ki akartam várni a végét, hogy egyszerre vegyem át, és elfeledkeztem róla. Most viszont pótoltam, és nem is bántam meg. Érdekesnek találtam az Asimov által írt novellát (Törődik-e a méh a virággal), jól rímel a 22 számban megjelent írására, Igaz, az elbeszélésben létezik idegen élet, mi több, teljesen idegen életforma, de szerencsére nem parazita, hanem szimbióta. Pohl novellája, a Gyűlölt népség, olyan, nagyon is létező helyzettel foglalkozik, mint az összezártság veszélyei. Felötlött bennem a gyulai Hungarocon, ahol a Mars-utazás első számú veszélyét a sugárzásban adták meg, de szóba került ez a probléma is.
Aldiss műve szabadvers, számomra kissé meglepő módon szerepelt benne a DNS kifejezés, igaz, akkor még az angol rövidítése, tehát DNA. Wyndham novellája, a Túlélni, azt ábrázolja, hogy mire képes egy szürke kisegér nő, ha rendkívüli helyzetbe kerül. Sajnos, ebben az esetben a legrosszabbra. A továbbiakban egy páros novella következik, Leinster: Az első találkozás, illetve Jefremov: A Kígyó szíve. Mindkettőben a világűrben akad össze az ember, illetve egy idegen faj. Első esetben mindkét érintett faj attól tart, hogy a másik megtámadhatja, vagy gátolhatja az új területek elfoglalásában. Még akkor sem enyhül ez a szorongás, amikor kiderül, hogy az életfeltételeik különbözőek, tehát nem sok hasznát vennék a másik bolygóinak. Ez a novella nagyszerűen érzékelteti a hidegháborús feszültségeket, a vélt vagy valódi konfliktus helyzetet. A Jefremov novellában idézik ezt a történetet, és erősen vitatják mind a helyzetet, mind a választott megoldási lehetőséget. Az ő világukban már minden szép és jó, megvalósul a kommunizmus, számos új bolygót fedeztek fel, de egyiken sem találtak értelmes élőlényeket. Ezért aztán meglepetés volt számukra, amikor a világűrben összeakadnak egy másik űrhajóval. Készülnek a nagy találkozásra, nem is kell csalódniuk. Az idegeneknek emberi formájuk van, de az élet alapja náluk nem a szén, hanem a fluor. Így is sok érdekességet tudnak meg a másikról, bár a találkozás nem tart soká. Végül az egyik ember azt javasolja, hogy próbálják átalakítani szénalapúra a testüket. Ez meg a szovjet „átalakítjuk a természetet” gondolkodást tükrözi.
Számomra Dévényi Tibor novellái jelentették a csemegét, de attól tartok, hogy ezek elsősorban a kortársaim számára mondanak valamit. Nem biztos, hogy a húszharmincéveseknek meg tudnám magyarázni, milyen is volt az, amikor ha valaki pl. Budapestről hívta Szegedet, és ha nem volt telefonja, be kellett mennie a postára, és kapcsolást kérnie. Ha volt telefonja, akkor pedig hívta a központot, és ott kérte ugyanezt. Aztán kapcsolták. Néha egy-két óra múlva. Ráadásul ismerem a dolog másik oldalát is, mert egy kevés ideig olyan helyen dolgoztam a postán, ahol levelet, csomagot és táviratot lehetett feladni, no meg távolsági beszélgetést kérni. Az autókiadás mizériái körül kevésbé vagyok járatos, csak a barátaim előadásában ismerem, de könnyen lehet, hogy sok kortársam emlékszik még erre is, és lehet, hogy utólag mosolyog rajta. Akkoriban inkább bosszankodott, nem is kevéssé. Miután elolvastam ezeket a régi, illetve csak régebbi Galaktikákat, újból arra a következtetésre jutottam, hogy érdemes újból beléjük lapozni, a legtöbben akad olyan írás, amit nagyon is megéri újraolvasni.
A végén megtalálható Kuczka Péter beszámolója az első Eurocon-ról, amit szerencsére még nagyon sok követett.
Pasztler Ágota
11
Az orvosi táska
Megemlítem még Norbert Wiener: Az agy c. elbeszélését. Ebből kiderül, hogy veszélyes dolog lehet, ha valakinek egy agysebész az ellensége.
Mostanában sokat hallani, illetve olvasni egy új sebészeti eszközről, az intelligens szikéről. Ez felismeri a daganatos és az egészséges szövet közti különbséget, ezáltal jelentősen megkönnyíti és megrövidíti a sebész munkáját, és meggyorsítja a beteg gyógyulását. Mikor erről hallottam, eszembe jutott, hogy valami hasonlóról olvastam egy novellát. Némi töprengés után rájöttem, hogy Az orvosi táska volt a címe.
A 20. számú Galaktikában két elbeszélés is van Arthur C. Clarke-tól, nem kell bizonygatnom, hogy mindkettő jó. Az én kedvencem az Áruló orchidea. A viktoriánus kor angol irodalmában kedvelt téma volt a gyilkos növény, szó szerint fű-fa-virág-bokor, minél egzotikusabb helyekről. Clarke ezt az alapötletet használja fel, de csavar egyet rajta. Nem tartozik ehhez a Galaktikához, de a témához annál inkább, hogy van egy cseh film, a Nick Carter Prágában, (eredeti címén: Adél ma még nem evett), abban is ez az ötlet szerepel, de a cseh újhullámra jellemző szatirikus, humoros feldolgozásban.
Ezután már nem volt nehéz megkeresnem, és a 6. számú Galaktikában rá is bukkantam Cyril Kornbluth ilyen című novellájára. Újra elolvastam, és nagyon jónak találtam az alapötletét. Érthető, ha utánanéztem, mi jelent meg tőle, és a 20. Galaktikában is találtam egy novellát, Az idő kalandora címmel. Talán nem is kell mondanom, hogy azért a többi leközölt írást is végigolvastam, nem is bántam meg, mert jó szerzők jó elbeszéléseivel találkoztam, jó fordítók magyarításával.
A másik Clarke novella, az Ítéletnapig, elgondolkodtatott: vajon milyen körülmények teszik lehetővé, hogy valaki csaknem szó szerint magáénak vallhatja a világ (vagy legalábbis London) minden kincsét, és mire megy vele? Figyelemre méltóak még a 20. Galaktika illusztrációi is, ezek Athanasius Kircher (1601-1680) jezsuita atya műveiből való rézmetszetek, mai kifejezéssel élve a derék és sokoldalú pap a tudományos ismeretterjesztést művelte. Szerencsémre megint sikerült jó néhány érdekes írásra bukkannom a régi Galaktikákban, érdemes időnként elővenni ezeket is.
Rátérek az Orvosi táska tartalomismertetésére. A történet szerint az 1940-es évek végén egy lezüllött, részeges doktor a saját lakásában talál egy, számára ismeretlen orvosi táskát, Kinyitja, és még másnaposan is elcsodálkozik a sokféle új, számára ismeretlen műszeren és gyógyszeren. Meglát egy Idegrendszer élénkítő feliratú dobozkát, és némi töprengés után bekap egy tablettát. Három perc után rájön, hogy bármi is az, amit bevett, fölöttébb hatásos, mert ilyen jó nem érezte magát az elmúlt harminc évben. Ebben a jó formában aztán kitalálja azt is, hogy a táskának hasznát veheti, hiszen a zálogházban legalább öt dollárt kaphat érte. A nagy cél érdekében el is indul, de amint az utcára ér, egy kétségbeesett nő arra kéri, hogy segítsen a lányának, akinek elfertőződött egy vágás a kezén. A kitűnő gyógyszereknek hála, a lány perceken belül meg is gyógyul, de a nővére, egy igazi ravasz, de csöppet sem intellektuális lány, kap a nagy alkalmon, és megpróbálja zsarolni a doktort. Egyféle alkalmi szövetséget kötnek, a lány tanul és asszisztensnek képzi magát, a doktor már nincs rászorulva az italra, és döbbenten fedezi fel, hogy a táska szó szerint mindent tud, és sosem fogy ki belőle a gyógyszer. Ezután következik a magyarázat: a táska, mint jól sejtettük a jövőből, pontosabban a 2450 évből való. Erre az időre az emberek jelentős hányada eléggé ostoba lett, kisebb részük viszont zseni. Ez utóbbiak olyan készülékeket gyártottak, amiket nagyon könnyű volt kezelni, pl. egy olyan orvosi táskát, amihez elég elolvasni a használati utasítást. Mellesleg említem meg, hogy ez azért optimista feltételezés, hiszen eszerint az utódok legalább olvasni tudnak… Viszont az orvosi táska belekerült egy, nemrégiben feltalált, de még ki nem próbált időgépbe, és kikötött a mostani helyén. Visszahívni nem tudták, de nem is nagyon akarták, hiszen ezzel a táskával csak segíteni lehet. Általában. Néhány tragikus véletlen következtében azonban az asszisztens megöli az orvost, amiről a táska rögtön jelzést is küld. Akit érdekelnek a további fejlemények, olvassa el novellát, nem fogja megbánni.
Pasztler Ágota
AVANA SF Hírlevél XII. évfolyam 7. szám (122.) 2013. szeptember-október Felelős kiadó: Avana Egyesület, 3100 Salgótarján Fő tér 5. Főszerkesztő: Györgyi Ákos (
[email protected]) Munkatársak: Pasztler Ágota Maruzs Éva Garzó László Design: Heim Attila Szabadon terjeszthető
KÉRJÜK, TÁMOGASSA AZ AVANA EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉT! AJÁNLJA EGYESÜLETÜNKNEK ADÓJA 1%-ÁT!
A 20. Galaktikában közölt Kornbluth novella, az Idő kalandora, szellemes alapötletre épül, jól van megírva, de nem olyan eredeti és jól kidolgozott, mint az Orvosi táska.
ADÓSZÁMUNK: 18635212-1-12 KÖSZÖNJÜK TÁMOGATÁSÁT!
Megnéztem a szerző adatait, és szomorúan olvastam, hogy 1923-1958 között élt, tehát nem volt hosszú az életműve.
SZÁMLASZÁMUNK: SALGÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET SALGÓTARJÁN 55400187-11032814
A 6. számban még több jó novella található, többek között Szilárd Leó: Jelentés a Central pályaudvarról c. írása, aminek szintén érdekes az alapötlete, sokszor jut eszembe ez az írás, ha a régészek következtetéseiről hallok. Ez az a novella, aminek az eredetiségét még Lem is méltányolta.
ÉVES TAGDÍJUNK 4000 FT.
12