2015/28. SZÁM TARTALOM Utasítások
oldal
32/2015. (VII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. 42/2011. (XI. 04. MÁV Ért. 23.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás ismételt kiadása a MÁV Zrt. Etikai Kódexéről valamint a 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. csoportszintű utasítás hatályba léptetése az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről ....................................................................................................
2
Egyéb közlemények A 2015/22. sz. MÁV-START Értesítő megjelenését követően kiadásra került díjszabási rendelkezések ...............................................................
28. szám Budapest, 2015. július 29.
36
ÉRTESÍTŐ 2 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás leírását az 1. és 2. sz. függelék tartalmazza.
Utasítások 32/2015. (VII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. 42/2011. (XI. 04. MÁV Ért. 23.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás ismételt kiadása a MÁV Zrt. Etikai Kódexéről valamint a 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. csoportszintű utasítás hatályba léptetése az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. 42/2011. (XI. 04. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás ismételt, változatlan tartalommal történő kiadása a MÁV Zrt. Etikai Kódexéről valamint az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről szóló 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. csoportszintű utasítás beemelése a MÁV-START Zrt. utasításai közé az egységes szabályozási rendszer biztosítása érdekében 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed MÁV-START Zrt. valamennyi munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A hatályba léptető utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. kabinetvezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az 1. sz. függelékben (Etikai Kódex) rögzített alapvető magatartási szabályok és viselkedési normák magyarázatában, továbbá a 2. sz. függelék 3.0 pontjában meghatározottak szerint.
5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK, RENDELKEZÉSEK 5.1. Hivatkozások: A 42/2011. (XI. 04. MÁV Ért. 23.) EVIG sz. utasítás „Az Etikai Kódex alkalmazási köre” c. pontja, továbbá a 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás 2.0 pontja. 5.2 Hatályon kívül helyezés A 18/2013. (IV. 15. MÁV-START Ért. 14.) sz. vezérigazgatói utasítás
5.3 A normatív utasítást tartalmazó MÁVSTART Értesítő a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. részére megküldendő? Nem 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás valamint a 2. sz. függelék – tekintettel a hatályos SzMSz I. kötet 4. pont normatív utasításokra vonatkozó előírásaira, továbbá a 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás 6.0 pontjában írtakra – 2015. július 11-én lép hatályba, míg az 1. sz. függelék - változatlan szövegállapotának megfelelően - 2011. november 04-től hatályos. 7.0 MELLÉKLETEK 1.sz. függelék: 42/2011. (XI. 04. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Etikai Kódexéről 2.sz. függelék: 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás – Csoportszintű utasítás az etikai és más előírásokat sérő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről
28. szám Budapest, 2015. július 29.
Zaránd György s.k. vezérigazgató
ÉRTESÍTŐ 3 1.sz. függelék 42/2011. (XI. 04. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Etikai Kódexéről Az utasítás közzétételének napján lép hatályba. Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a MÁV 82/1999. (MÁV Ért. 38.) sz. SzE.F. utasítás hatályát veszti.
Zrt.
Etikai
Kódexéről
szóló
Elnök-vezérigazgatói bevezető Kedves Munkatársaim! Folyamatos kihívások előtt áll a MÁV. Magyarország nagy múltú és stratégiai jelentőségű vállalatcsoportjaként célunk, hogy mindenkor hitelesen és átláthatóan működve dolgozzunk együtt, hogy ezzel is növeljük a szolgáltatások igénybevevői, és a széles nyilvánosság által belénk vetett bizalmat, egyben pedig a MÁV Csoport társadalmi elismertségét. Ennek jegyében alkottuk meg az új Etikai Kódexet, amely a jogszabályokkal összhangban álló olyan normagyűjtemény, amelyből a napi működésre vonatkozó valamennyi belső szabály, utasítás és előírás levezethető, hasonlóan az Alkotmány közjogban betöltött szerepéhez. Célunk, hogy munkatársainknak és külső partnereinknek is segítsünk eligazodni abban, hogy egy-egy adott helyzetben mi a helyes, követendő magatartás. Fontos, hogy az olyan célok és értékek, mint a piacés ügyfél-orientáltság, a kreativitás, a rugalmasság, a hatékonyság, a teljesítményelv, a felelősség és a megbízhatóság, az együttműködés és a nyílt kommunikáció a szervezeti kultúrába épülve a legfőbb normákat jelentsék. Az Etikai Kódex tehát értékeket és elveket közvetít, de nem írja elő minden lehetséges helyzetre, hogy mit kell tennünk. Éppen ezért egyes kérdéses vagy összetett ügyekben a munkatársak az Etikai Kódexet megalkotó, újonnan létrehozott szervezeti egységünk, a Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet munkatársaihoz fordulhatnak, akik egy tanácsadó és bejelentési rendszert is működtetnek majd. E rendszerben bárki kérhet információt, vagy tehet bejelentést, ha esetleg normasértést vagy visszaélést tapasztal. Bizonyos vagyok abban, hogy a MÁV Csoport munkatársainak döntő többsége tisztességgel és becsülettel dolgozik, szolgálja a nemzeti vasúttársaság, és ezen keresztül az ország ügyét. Nagyon sokuknak közülük a vasúttársaság több mint munkahely: hivatás, amely betölti életüket. Itt kezdik pályájukat, és évtizedek múltán innen mennek nyugdíjba, sokan még párt is itt találnak maguknak. Számos család van, ahol generációk hosszú sora ennek az elkötelezett csapatnak a tagja. Elhivatottságuk nélkül a megújulás nem lenne lehetséges, hiszen a XXI. század eleje-közepe olyan új kihívásokat támaszt, amelyekre a választ bár újszerű szemlélettel, de csak a hagyományokra építve lehet megtalálni. Ennek szellemében nyújtom át Önöknek az Etikai Kódexet, hogy olvassák el és azonosuljanak vele, ahogyan én és vezetőtársaim is tesszük. Budapest, 2011. november 4. Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 4 AZ ETIKAI KÓDEX MŰKÖDTETÉSE Az Etikai Kódex gyakorlati alkalmazásához olvassa el az Etikai Kódex megalkotásának céljával, szükségességével, rendeltetésével kapcsolatos információkat. Az Etikai Kódex célja Az Etikai Kódex megalkotását az a szándék vezérelte, hogy a MÁV Zrt. és a meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságok (a továbbiakban együttesen: MÁV Csoport, MÁV Csoportba tartozó társaságok) működését befolyásoló hagyományos értékek összegyűjtése egyetlen helyen megtörténjen. Az itt megfogalmazott magatartási szabályok és viselkedési normák hozzájárulnak a társaságok magas színvonalú működéséhez. A vállalati kultúra fejlesztésén túl kiemelt cél, hogy az Etikai Kódex iránymutatást adjon a munkavégzés során követendő elvekhez. Ezek egyrészt a munkavégzésre vonatkozó szabályoknak való maradéktalan megfelelésre, másrészt a munkatársak által a MÁV Zrt.-n és MÁV Csoporton belüli, illetve azon kívüli kapcsolatokban tanúsított magatartásokra vonatkoznak. Közös érdek, hogy ezek összhangban álljanak a MÁV Csoportba tartozó társaságok alapvető értékeivel, amelyek a biztonság, a megbízhatóság, a jövő tudatos alakítása, a teljesítmény- és szolgáltatásfejlesztés, valamint az ügyfélorientált hozzáállás. Ezek az értékek a közfeladat maradéktalan ellátása érdekében a MÁV Csoportba tartozó társaságok valamennyi munkatársa1 tevékenységét meghatározzák. Az Etikai Kódex tartalma A MÁV Csoportba tartozó gazdasági társaságok ésszerű közös üzleti, gazdasági érdekeinek hatékony érvényesítéséhez szükséges az egységes etikai szabály- és normarendszer egyértelművé tétele és érvényre juttatása. A MÁV Csoport társaságaiból alakuló közösség érdeke, hogy azonos elvárások mentén nyújtson magas színvonalú szolgáltatást, illetve alakítsa a MÁV Csoport megítélését. A közösségbe tartozó munkatársak a MÁV Csoportba tartozó társaságok érdekeinek megfelelően végzik munkájukat. A közösség által kitűzött célok elérése érdekében azok az elvárások, amelyek az Etikai Kódexben megjelennek, mindenki számára viszonyítási pontként szolgálnak. Az Etikai Kódex magatartási szabályok és viselkedési normák gyűjteménye. Ez elvárásokat és útmutatást egyaránt tartalmaz. Valamennyi munkatárs számára segítségül szolgál egy adott helyzetben a tőlük, illetve a más munkatársaktól elvárt magatartás megítéléséhez. Az Etikai Kódex iránymutatást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a benne foglaltak megsértése esetén milyen elvek mentén valósul meg a körülmények feltárása. Ezzel is az a cél, hogy az elvárt magatartási szabályok, viselkedési normák megerősítése megvalósulhasson. A részletes eljárásrendet, benne a várható következményekkel, egy külön belső szabályozás tartalmazza. Az Etikai Kódexben összegyűjtött szabályok és normák egy része vonatkozásában a MÁV Zrt.-n belül részletes belső szabályozások is érvényben vannak. Az Etikai Kódex tartalmának ismerete mellett a munkatársaknak ismerniük kell és be kell tartaniuk a munkavégzésük során rájuk vonatkozó jogszabályokat és a belső szabályokat is. Az Etikai Kódexben megfogalmazott tartalom kötőerőt jelent a jogszabályok, a belső szabályok és a tanúsítandó magatartások között. Az Etikai Kódex nem tartalmazhat valamennyi lehetséges helyzetre és problémára útmutatást. Amennyiben egy felmerülő helyzet vagy körülmény megítélésével kapcsolatban kétségei, kérdései vannak, kérjen segítséget az erre rendelkezésre álló elérhetőségek valamelyikén keresztül.
1
Munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 5 Az Etikai Kódex alkalmazási köre A MÁV Csoportba tartozás elemeként, az egységes követelményrendszer megvalósíthatósága érdekében végső cél, hogy az Etikai Kódex a MÁV Zrt. és a meghatározó befolyása alatt álló társaságok valamennyi munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló foglalkoztatottjára (a továbbiakban: munkatársak) kiterjedjen. Az Etikai Kódex betartása elvárt a MÁV Csoportba tartozó társaságok nevében eljáró partnerektől is. Az Etikai Kódex alkalmazása a szerződéses partnerekre A szerződéses kapcsolatokban az üzleti partnereket is tájékoztatni kell az Etikai Kódexben megfogalmazottakról és elvárás velük szemben is, hogy ezeket vegyék figyelembe, valamint – lehetőség szerint – ők is vállalják ezen szabályok, normák betartását. Mindez a MÁV Zrt.-vel megkötött szerződés részeként valósulhat meg. ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK A munkatársak nemcsak szakértelmükkel és teljesítményükkel járulnak hozzá a sikerekhez, hanem magatartásukkal a vasúttársaság pozitív megítélését is alakítják. A külső, illetve a belső kapcsolatokban tanúsított magatartások Kiemelt elvárás, hogy a munkatárs azonosuljon a MÁV Zrt., illetve a MÁV Csoport céljaival és értékeivel, azok megvalósítása érdekében lássa el feladatait. Közös érdek, hogy a munkatárs a munkáltató támogatása mellett folyamatosan fejlessze szaktudását és ismeretét, amit elsősorban a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport érdekében köteles kamatoztatni. Munkáját munkaidejében a legjobb tudása szerint, felelősségteljesen kell végeznie. A kiemelkedő teljesítmény a MÁV Csoport sikerének feltétele, ezért a MÁV Zrt. mint munkáltató fokozottan támogatja azokat, akik szakmai hozzáértésükkel, szorgalmukkal hozzájárulnak ehhez. A MÁV Zrt. érdekeit eredményesen kell képviselni. A munkatárs a MÁV Zrt. érdekeinek elsődlegessége szerint köteles munkáját végezni. A munkatársnak őriznie és erősítenie kell a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport jó hírnevét. Tevékenységét olyan hivatásnak kell tekintenie, amely nélkülözhetetlen szolgáltatást nyújt a társadalom egészének. A szolgáltatás színvonalának emelése érdekében, a külső kapcsolatokban elvárás, hogy a MÁV Zrt. munkatársai munkavégzésük során minden esetben korrektek és szakszerűek legyenek. Mindez kiemelten igaz az utasokkal, üzleti partnerekkel való kapcsolattartásban: legyenek tisztelettudóak, udvariasak, türelmesek, kulturált módon viselkedjenek, ugyanakkor fellépésük legyen határozott. Ennek értelmében a munkatársak munkavégzésük során készségesen álljanak rendelkezésre, nyújtsanak felvilágosítást és útbaigazítást, partnereiket tekintsék egyenrangúnak, tartózkodjanak a befolyással való visszaéléstől, kerüljék a szükségtelen személyes konfliktusok, viták kialakulását. A munkatársak megjelenése szolgálati időben az általánosan elfogadott esztétikus, ápolt külsőt kell, hogy mutassa. Az egyenruhát, a munkaruhát vagy a formaruhát ennek megfelelően és előírásszerűen kell viselni. A munkatárs sem a munkaidő alatt, sem azon kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a vasutasság negatív megítélésére vagy a megítélés rontására. A munkatársaknak tisztelettel és megbecsüléssel kell kollégáikra tekinteniük. Ennek értelmében munkájukban támogatniuk kell egymást, ami érvényes a MÁV Zrt.-n belüli, valamint a MÁV Csoporthoz tartozó társaságok közötti együttműködésre is. Elvárás, hogy a munkahelyi érintkezésben a segítő hozzáállás, a korrekt magatartás, a csapatszellem és a nyitottság legyen a meghatározó. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 6 A vezetőkkel szemben támasztott további elvárások A vezetőknek a vezetésük alatt álló szervezet vonatkozásában partnerként kell beosztottjaikra tekinteniük. Támogatniuk kell őket, és figyelemmel kell kísérni munkavégzésüket, leterheltségüket, fejlődésüket. Tekintettel kell lenniük az esetleges nehézségeikre, szükség esetén pedig segíteniük kell azok megoldásában. Emellett a munkaszervezés, az ellenőrzés, a jó munkahelyi légkör kialakítása is a vezetők felelőssége. Munkatársaik értékelése során objektívnek kell lenniük. A felmerülő konfliktusokat határozottan és tapintatosan kell kezelniük. Pozíciójukkal nem élhetnek vissza. Az Etikai Kódex tartalmát meg kell ismertetniük a beosztottjaikkal, annak betartásában példamutató módon kell eljárniuk, és segíteniük kell a munkatársaikat az Etikai Kódexben foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsításában. Társadalmi felelősségvállalás A MÁV Zrt. elvárása, hogy munkatársai támogassák a társadalmi felelősségvállalási programokat, így a munkavégzés során vegyék figyelembe a társadalmi és környezeti szempontokat azon elvek mentén, amelyeket jelen Etikai Kódex is tartalmaz. A munkáltató elvárja, hogy munkatársa a munkaidejét munkahelyi feladatainak ellátására fordítsa. Ezt a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, legjobb tudása szerint, az ügymenet lassítása nélkül tegye. KAPCSOLAT A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉBEN ÉRINTETT CSOPORTOKKAL A vasúttársaság működésében és szolgáltatásaiban érintett csoportokhoz fűződő kapcsolatrendszer kialakítása és ápolása során szem előtt kell tartani, hogy a társadalmi megítélést ezek a csoportok alakíthatják. A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport sikerében, hatékony és versenyképes működésében, valamint a közszolgáltatási feladatot ellátó szerepének kiteljesítésében és szolgáltatásai színvonalának emelésében kiemelt jelentőséggel bír a működése során kialakított kapcsolatrendszere az érintett csoportokkal. Érintett csoportnak tekintendők a szolgáltatások igénybe vevői (utasok, ügyfelek), a MÁV Csoportba tartozó társaságok munkatársai, az állam (megrendelő, tulajdonos, szabályozó), a versenytársak, a hatóságok, az üzleti partnerek, az önkormányzatok. Általános kívánalom, hogy a munkatársak munkavégzésük során az érintett csoport(ok) által megfogalmazottakat is vegyék figyelembe. A MÁV Csoportba tartozó társaságok piaci jelenlétük során tartózkodnak a tisztességtelen versenycselekményektől, így különösen az ügyfelek, üzleti partnerek indokolatlan megkülönböztetésétől, vagy egyéb versenyellenes magatartástól. A szolgáltatások igénybe vevői (utasok, ügyfelek) Az utasok és az ügyfelek vonatkozásában a vasút szolgáltatási színvonalának emelése, valamint a MÁV Csoportba tartozó társaságokba vetett bizalom megerősítése az elsődleges feladat. Ennek keretében elvárás, hogy az utasok, az ügyfelek a lehető legmagasabb színvonalú kiszolgálásban részesüljenek. A vasút működési elvei is ennek rendelődnek alá. A MÁV Csoportba tartozó társaságok az utasok, ügyfelek bizalmát kiszámítható szolgáltatással tarthatják meg, illetve nyerhetik vissza. Ezért a társaságok a munkavégzést is ennek megfelelően szervezik meg. A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport munkatársai Az elkötelezett munkatársak elégedettsége a MÁV Csoport sikerének, hatékony működésének kulcsa. A MÁV Csoportba tartozó társaságok célja, hogy a tekintélyes múltra visszatekintő vasút stabil munkahely legyen, ahol a munkatársak biztonságra, szakmai fejlődési lehetőségre, valamint megfelelő színvonalú megélhetésre találnak. A munkát mindezen célok elérése érdekében kell megszervezni. A MÁV Csoportba tartozó társaságok által elfogadott Etikai Kódex azt a célt is szolgálja, hogy az általa kimondott értékek a vállalati kultúrába épülve mélyüljenek el. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 7 Az állam A MÁV Csoportba tartozó társaságok helyzete miatt az állam a működésükben érintettként több szerepkörben is megjelenik: megrendelőként, tulajdonosként, szabályozóként. Az állam képviselőivel való kapcsolattartás és szakmai munka során – a közszolgáltatási feladat maradéktalan ellátása érdekében is – a MÁV Csoport érdekeit kell szem előtt tartani és érvényesíteni. Az állam a döntéseivel, szabályalkotó szerepével sok tekintetben meghatározza a MÁV Csoportba tartozó társaságok működését. A szakmai álláspont kialakítása során a MÁV Zrt. képviselőjének a meggyőzés módszerével kell élnie, kompromisszumos megoldásra kell törekednie. Ennek keretében a gyakorlati tapasztalatra épülő érvrendszer használata fontos kívánalom. A MÁV Csoportba tartozó társaságok – az együttműködés elvének is megfelelve – az állam által megfogalmazott elvárások megvalósítására törekszenek. Versenytársak A MÁV Csoportba tartozó társaságok a sikereiket a tisztességes verseny szabályainak szem előtt tartásával érhetik el. Mivel a verseny az innováció hatékony kényszerítője, figyelemmel kell kísérni annak fejlődését és a benne rejlő lehetőségeket. A szolgáltatások, üzleti módszerek alakítása így a piaci környezet figyelembe vételével fejleszthető. A munkatársak szaktudása is ennek érdekében hasznosítandó. Mindez azonban kizárólag tisztességes módszerekkel tehető. Hatóságok A hatósági kapcsolattartás során a hatósági munka elősegítése az elsődleges szempont. Ennek keretében az érintett munkatársaknak együtt kell működniük a hatósági eljárás, vizsgálat, cselekmény során, és ennek keretében a legjobb szakmai tudásuk szerint kell annak eredményességét elősegíteniük. A MÁV Csoportba tartozó társaságok érdeke, hogy a hatóság a lehető legpontosabb és leginkább használható információk birtokában végezze munkáját, hozza meg döntéseit. Ennek akadályozása vagy késleltetése a társaság, illetve a MÁV Csoport megítélését rontja. Üzleti partnerek A mindennapi működés során, a saját feladatok ellátása érdekében számos üzleti partner szolgáltatását kell igénybe venni, így fontos az ezen üzleti partnerekhez fűződő kapcsolat színvonala. A MÁV Zrt. és a MÁV Csoportba tartozó társaságok üzleti teljesítményét nagyban befolyásoló elem az üzleti partnerek minősége, így különösen azok megbízhatósága, pontossága, odafigyelése, szakmai munkája, gyakorlati tapasztalata. Az üzleti partnerek költséghatékony megválasztása során mindezen szempontok figyelembevételével, körültekintően, a MÁV Zrt., illetve a MÁV Csoportba tartozó társaságok érdekében kell eljárni. A kiválasztási folyamatban több lehetséges partner közül kell a fenti szempontoknak leginkább megfelelőt kiválasztani. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a kölcsönös és hatékony együttműködésnek, a bizalomnak, a tisztességnek, valamint a magas színvonalú szolgáltatás nyújtásának kell a szakmai munkát meghatároznia. A tisztességtelen partnerekkel szemben határozottan fel kell lépni. Az önkormányzatok A felelősségteljes munkavégzés és a magas színvonalú szolgáltatásnyújtás érdekében az érintett munkatársakkal szembeni elvárás, hogy az önkormányzatokkal kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatrendszert alakítsanak ki és ápoljanak. Ez szolgálja az utasok, ügyfelek érdekeit is.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 8 KIEMELT ÉRTÉKEK A MÁV Zrt., valamint a MÁV Csoportba tartozó társaságok hatékony működésében és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségi színvonalának emelésében kiemelt fontosságúak bizonyos különös értékek, illetve elvek, amelyek kódexbeli megjelenítése több szempontból is indokolt. Az Etikai Kódexben eddig megjelentetett tartalom általános értékeket jelent. Ehhez képest azonban legalább olyan hangsúlyosak azok az értékek és témakörök, amelyek a társaságok működésére vonatkozó, speciális területeket emelik ki. Ezek az Etikai Kódex ezen részében találhatóak. A témakörök túlnyomó többségében a jogszabályi előírások mellett részletes belső szabályozások is érvényben vannak, amelyek ismerete és betartása elengedhetetlen eleme a megfelelő és színvonalas működésnek. Biztonság A biztonság a vasút egyik legfontosabb értéke. A vasúti közlekedés egyik meghatározó előnye a biztonság, ami a vasúti szolgáltatást igénybe vevők elégedettségének egyik alapértéke is. Emellett a vasút hatékony és minőségi közösségi közlekedési formává válásának is nélkülözhetetlen eleme. A biztonság a személyek és tárgyi értékek védelmét és az eredményes működést szolgálja, ami más fontos értékekkel együtt alkalmazva érhető el. A biztonságos vasút megőrzése komoly erőforrás-ráfordítást, szellemi koncentrációt igényel. A vasút veszélyes üzem, és a veszélyforrás a működés minden területén megjelenik, befolyásolva a munkaszervezést és a működés elveit. A vasúti infrastruktúra állapota és a szabályozási, ellenőrzési rendszerek meghatározzák a kereteket. Ezen kereteken belül azonban a biztonságos vasúti közlekedés megvalósításának központi eleme az emberi felelősség. A biztonság folyamatos megőrzésének összetett feladata a MÁV Csoportba tartozó társaságok együttműködésével és erős központi koordinációval valósítható meg. Egészség- és munkavédelem A munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy a munkatársak iránti felelősség és a biztonságos vasúti közlekedés szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. A munkatársak iránti felelősségérzet, valamint az előírt követelmények teljesítése összetett mögöttes tartalommal bírnak. A munkatársak egészségének és testi épségének megőrzése, valamint a munkavédelem biztosítása előírás a társaságok számára. A tevékenység végzésével együtt járó felelősség tudatosítása és gyakorlása is fontos feladat. A munkatársakon keresztül érintett családok nagy számára tekintettel több tízezer ember és családja életét határozza meg közvetlenül a MÁV Csoportba tartozó társaságok működése. A munkatársak biztonságának, egészségvédelmének, mentális épségének megóvása, az egészséges és biztonságos munkakörülmények kialakítása részben a fizikai környezet megfelelőségére, részben személyesen a munkatársakra koncentrál. Környezettudatos működés Annak érdekében, hogy a vasút ténylegesen az egyik leginkább környezetkímélő közlekedési mód maradhasson, kiemelt cél a környezetterhelés folyamatos csökkentése. A közlekedési módok közül a vasút terheli a legkevésbé a környezetet, így számos olyan előnnyel rendelkezik, ami miatt joggal viselheti a környezetkímélő jelzőt. Mindemellett a vasúti közlekedés infrastruktúrája, üzemeltetése is terheli a környezetet, ez azonban más közlekedési módokkal összehasonlítva lényegesen alacsonyabb terhelést jelent.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 9 Alapvető törekvés a szolgáltatási színvonal emelése, illetve az utasok igényeinek minél magasabb szintű kiszolgálása, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy az fajlagosan ne növelje a környezet terhelését, sőt, lehetőség szerint csökkentse azt. A megelőzés elvének érvényre juttatása a környezetvédelem leghatékonyabb módja. Ezért fel kell tárni azokat a megoldásokat, amelyek révén a környezet terhelése megelőzhető vagy csökkenthető. Egyenlő bánásmód követelménye A MÁV Csoportba tartozó társaságok az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett szolgáltatnak. Így elítélnek és tiltanak mindenfajta diszkriminációt. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a MÁV Csoportba tartozó társaságok munkatársaikkal, illetve utasaikkal, természetes személy ügyfeleikkel, valamint ezek csoportjaival szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével járnak el. Az egyenlő bánásmód követelményének való meg nem felelés az emberi méltósághoz való jog megsértését jelenti. Nem megengedett a munkatársakkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, így különösen a nem; a kor; a családi állapot; a bőrszín; a nemzeti vagy etnikai származás; a vallási, politikai meggyőződés; a fogyatékosság; a szexuális beállítottságon alapuló megkülönböztetés. Összeférhetetlenség elkerülése A MÁV Zrt. mint munkáltató alapvető célja, hogy munkatársai a szakmai ismeretüket, gyakorlatukat és képességeiket a társaság érdekében kamatoztassák. A foglalkoztatásban összeférhetetlenség alatt kell érteni minden lehetséges, munkavégzésre vagy gazdasági társaságban tulajdonosi részesedésszerzésre irányuló olyan érdekütközést, amely a munkáltató gazdasági céljaival, üzleti szempontjaival nem egyeztethető össze, és amely nem a jogviszonyból fakad. Ha olyan helyzet keletkezik, amely a MÁV Zrt. gazdasági érdekeit, piaci pozícióit, valamint a működésével összefüggő érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti, az jogszabályi alapon nem megengedett. Ebbe a körbe tartozik a más munkáltatóval kötött munkaszerződés vagy a hozzátartozók együttfoglalkoztatása is. Egyes, konkrét feladatok teljesítése során is ki kell zárni az olyan helyzeteket, amelyek nem teszik lehetővé az elfogulatlan munkavégzést, ideértve a döntéselőkészítést és a döntéshozatalt is. Társadalmi és politikai tevékenység A munkatársak tiszteletben tartják egymás politikai- és világnézetét, illetve munkájukkal kapcsolatban tartózkodnak az ilyen irányú, meggyőző jellegű fellépéstől. A munkatársak munkaviszonyhoz nem kapcsolódó állampolgári, politikai és társadalmi – elsősorban önkéntes karitatív és szociális – elkötelezettsége üdvözlendő. Amennyiben ezek nem sértik a MÁV Csoport közösségének érdekeit, úgy nem korlátozhatók. A társadalmi érdekek képviseletével foglalkozó civil szervezetekkel kiépített kapcsolatok ápolását, illetve ezen szervezetek munkáját elismertség övezi. Az ilyen keretek között elkötelezettséget vállaló munkatársak magánemberként vesznek részt e tevékenységben, ennek megfelelően társadalmi szerepvállalásuk, valamint politikai nézeteik nem tükrözik a MÁV Zrt. álláspontját. A munkatársak a politikai jogaikat saját meggyőződésük szerint, szabadon gyakorolják, ebből fakadóan a munkahelyen sem előny, sem pedig hátrány őket nem érheti. Munkaidőben vagy a munkahelyen nem végezhető és nem gyakorolható politikai vagy vallási nézettel kapcsolatos meggyőzésre irányuló tevékenység. Egyéni politikai szerepvállalás esetén sem a társaság neve, sem annak eszközei nem használhatók. A tevékenység nem keltheti azt a képzetet, hogy a munkáltató társaság elkötelezettséget vállalt valamely párt vagy politikai irányzat mellett. A társaság pénzeszközei nem fordíthatóak politikai kampányok, pártok, jelöltek és az ezekhez kapcsolódó szervezetek támogatására. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 10 Érdekképviseletek A MÁV Zrt. elismeri és tiszteletben tartja munkatársai érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységét. A MÁV Zrt. elismeri, segíti és tiszteletben tartja a szakszervezeteket, és azok érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységét. A szakszervezetek számára biztosított a jogszabályok szerinti egyenlő bánásmód. A szakszervezetekkel folytatott egyeztetések során a felek ugyan más nézőpontból szemlélik a vasutasok és a vasút érdekeit, de a közös cél az, hogy a létrejövő megállapodások a hosszú távú érdekeket szolgálják. A munkáltató és a szakszervezetek közötti együttműködés során tiszteletben kell tartani egymás jogait és jogos érdekeit. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni. A MÁV Zrt. tiszteletben tartja az üzemi tanácsok jogszabályon, illetve szerződésen alapuló jogosítványait, és velük szemben eleget tesz az ezeken alapuló kötelezettségeinek. Korrupcióval szembeni fellépés A MÁV Csoportba tartozó társaságok elkötelezettek a tisztességes és átlátható működés mellett, elutasítják a korrupciót, határozottan fellépnek annak minden formájával szemben. Az Etikai Kódex vonatkozásában a korrupció olyan jogellenes és/vagy erkölcsi értelemben is elítélendő cselekmény, amely során a bármilyen szinten döntési helyzetben lévő munkatárs ezen helyzettel visszaél saját maga vagy más javára történő előnyszerzési célzattal, ezzel sértve a MÁV Csoportba tartozó társaságok érdekeit. A korrupció – egyebek mellett – fenyegeti a jogbiztonságot, aláássa a tisztesség elvét, akadályozza a gazdasági fejlődést, torzítja a versenyt és veszélyezteti a társadalom erkölcsi alapjainak stabilitását. A MÁV Csoportba tartozó társaságok egyértelmű és elutasító állásponttal rendelkeznek a korrupcióról. Annak minden formájával szemben határozottan fellépnek, mivel az minden tekintetben ellentmond a tisztességes működésnek. Kerülni kell minden olyan helyzetet, amelyben jogtalan előny nyújtása, elfogadása vagy annak akár csak a gyanúja is felmerülhet. A MÁV Csoportba tartozó társaságok elkötelezettsége a tisztességes működés mellett töretlen. Felajánlott üzleti ajándék és vendéglátás kezelése Üzleti partner által nyújtott ajándék és vendéglátás nem befolyásolhatja az üzleti döntéseket, és a befolyásolás látszatát sem keltheti. Az üzleti partnerekkel szembeni magatartás során a tiszteletnek és a tisztességes partneri kapcsolatrendszernek kell meghatározónak lennie. Az üzleti ajándék, valamint a vendéglátás elfogadása kizárólag az általános üzleti szokások keretein belül lehet tisztességes, de akkor is kizárólag olyan esetekben, ha abban a befolyásolási szándék jele nem látható. Elfogadás esetén sem befolyásolhatja a vendéglátás és az ajándék elfogadása a döntéshozatali eljárást. Sem az üzleti partnerek, sem harmadik felek számára nem tűnhet úgy, hogy ezek hatással vannak a döntéshozatalra. Erőforrás-gazdálkodás és a tulajdon védelme Elvárás valamennyi munkatárssal szemben, hogy az erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodjon, és érezzen felelősséget a társaság vagyonának, illetve mások tulajdonának megóvása iránt. A társaságok gazdálkodása során kiemelt szempont a hatékony erőforrás-gazdálkodás, amely az Etikai Kódexben megfogalmazott, más elvárásokkal együttesen valósulhat meg. A hatékony gazdálkodásnak felelős gazdálkodással kell párosulnia. Az állami erőforrások hatékony, nem pazarló felhasználása nagymértékben hozzájárul a MÁV Csoport társaságaiba vetett bizalom erősödéséhez, és a MÁV Csoportba tartozó társaságok jó hírnevének öregbítéséhez. Tiszteletben kell tartani mások szellemi tulajdonát is, így különösen mások szerzői jogait, a szabadalmakat és a védjegyeket. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 11 Beszerzések – Közbeszerzések A beszerzési szabályrendszer azt biztosítja, hogy a beszállítás jogát a legjobb ajánlatot tevő nyerje el. A beszerzési eljárások (beleértve a közbeszerzést is) átláthatóságának, tisztaságának és tisztességességének érdekében elengedhetetlen az Etikai Kódexben is megfogalmazott alapelvek betartása. A beszerzések során a vállalat céljai és érdekei mindig előnyt élveznek. A beszállítók érdekeinek ésszerű tiszteletben tartását a nyitottságra épülő és tisztességes beszerzési eljárás garantálja. Mindezek az alapvető szakmai szabályok érvényre juttatása mellett lehetségesek. A beszerzésben résztvevők jogkövető magatartása, valamint a folyamatok átláthatóságának biztosítása mellett kiemelendő szempont a szükséges és elégséges információk megfelelő dokumentálása és kommunikálása. Emellett – a piaci lehetőségekkel összhangban – több, egymástól független szállítói ajánlat bekérése szükséges úgy, hogy a kiírásokban ne legyenek versenykorlátozó feltételek. Beszámolók és belső nyilvántartások A belső nyilvántartásoknak, pénzügyi kimutatásoknak és a számviteli dokumentumoknak pontosnak és valósághűnek kell lenniük. A pontos belső nyilvántartások alapul szolgálnak a tulajdonos, a szabályozó és a hatóságok számára készített jelentéseknek, beszámolóknak, illetve a megalapozott belső döntéshozatal alapvető feltételét jelentik. Ezért a társaságok minden nyilvántartását megfelelő részletességgel, pontosan, naprakészen és tisztességesen kell vezetni, és biztosítani kell, hogy azok valósághűen tükrözzék az adott eseményeket. Információvédelem A társaságok által kezelt információk a társasági, de egyúttal a közvagyon részei is, amelyeket körültekintően kell kezelni. Azokat az információkat és adatokat, amelyek a munkavégzés során keletkeznek, védelem illeti meg, azokat arra fel nem jogosított, sem belső, sem külső személyekkel megismertetni, nekik továbbítani nem lehet. Közszolgáltatási feladat ellátását végző vagy abban közreműködő, illetve állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező társaságként bizonyos információk nyilvánosságra hozatalának és közzétételének kötelező jelleggel, megfelelő keretek között kell megtörténnie. Mindez a MÁV Csoportba tartozó társaságok átláthatóságának, ellenőrizhetőségének is eleme. Ezzel egyidejűleg azonban szigorú szabályok vonatkoznak a személyes adatok védelmére, valamint azok kezelésére. Kommunikáció A MÁV Csoportba tartozó társaság bármely munkatársának megnyilatkozása a MÁV Csoport megnyilatkozásának tűnhet. A MÁV Csoportba tartozó társaságok közösségi közlekedésben betöltött kulcsszerepük, méretük és stratégiai fontosságuk miatt kiemelt közérdeklődésre számíthatnak. A nyilvánosságnak szánt információk közlése során szem előtt kell tartani, hogy annak igaznak, pontosnak, közérthetőnek, objektívnek és időszerűnek kell lennie. Tartózkodni kell a MÁV Csoport jó hírnevét, érdekeit sértő, valamint téves információk terjesztésétől. Az utasokkal történő megfelelő kommunikáció része a nyújtott szolgáltatásnak. A belső kommunikációban az együttműködést és a hatékony közös munkát szem előtt tartva kell részt venni. A munkáltató által rendelkezésre bocsátott kommunikációs eszközök kizárólag rendeltetésszerűen használhatóak. A kommunikáció során tisztelni kell munkatársak munkaidejét: annyi információval kell őket ellátni, amennyire a munkavégzéshez szükségük van. Információ visszatartásával mások munkavégzésének akadályozása vagy nehezítése nem megengedett. A MÁV Csoport belső kommunikációs csatornái kizárólag a tagvállalatok és azok munkatársait érintő információk közzétételére szolgálnak, ezért tartózkodni kell a személyes és főként a személyeskedő jellegű üzenetek, hirdetések elhelyezésétől. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 12 AZ ETIKAI KÓDEX MŰKÖDTETÉSE Az Etikai Kódexszel kapcsolatos további információk Amennyiben figyelmesen végigolvassa az Etikai Kódexet, és mégsem kap elegendő információt ahhoz, hogy mi az elvárt magatartás egy-egy konkrét helyzetben, amellyel a munkavégzése során szembesül, akkor további információért, tanácsért közvetlen vezetőjéhez fordulhat, továbbá a megjelölt elérhetőségek bármelyikén is felteheti kérdését, valamint tanácsot kérhet a Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet munkatársától. Az Etikai Kódex betartása Az Etikai Kódexben megfogalmazott magatartási szabályok és viselkedési normák megismerését követően azok önkéntes követése kiemelt cél. Az etikai normát sértő cselekedet vagy mulasztás kivizsgálására szolgáló eljárási szabályokat, valamint az esetlegesen alkalmazandó jogkövetkezmények rendszerét „az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről” szóló utasítás tartalmazza. Annak előírásaira is mindig figyelemmel kell lenni. A MÁV Zrt. határozottan fellép az Etikai Kódexben megfogalmazottakat megsértő személyekkel szemben, tekintet nélkül az adott személy pozíciójára. Ha egy-egy ügy részleteinek megismerése során a belső szabályozás hiányosságaira derül fény, azok haladéktalanul pontosításra, kiegészítésre kerülnek. Jelzés az Etikai Kódex megsértéséről Amennyiben az Etikai Kódexben foglaltak megszegését észleli, bejelentés megtételével segítse a körülmények feltárását. Bejelentés megtételére a MÁV Zrt. által a Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet útján működtetett elérhetőségek bármelyikén van lehetőség. A bejelentő személyét is védelem illeti, a bejelentés megtételének ténye miatt a jóhiszemű bejelentőt – amennyiben a MÁV Csoportba tartozó bármely társaság munkatársa – munkajogi vagy egyéb hátrányos következmény nem érheti. A bejelentővel szemben semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem megengedett, ha ilyen történik, azt megfelelően orvosolni kell. A valótlan, szándékosan lejárató bejelentésekkel szembeni határozott fellépés is garanciális eleme az Etikai Kódexben megfogalmazottak megfelelő érvényesülésének. A bejelentő személye harmadik személyek előtt nem fedhető fel sem a vizsgálat során, sem azt követően, ez alól kivételt jogszabályi előírás képezhet, hiszen a vizsgálat lefolytatása, az intézkedések megtétele kizárólag a jogszabályi kötelezettségek figyelembe vételével folyhat. A vizsgálat lezárását követő intézkedések vonatkozhatnak szabályozás kialakítására vagy módosítására, munkajogi vagy más jogi lépések megtételére. A bejelentés ajánlott tartalma Az Etikai Kódexbe ütköző magatartás észlelése esetén azzal segítheti a tények hatékony feltárását, ha a tapasztalt helyzetet a lehető legrészletesebben ismertetve jelenti be a Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet által működtetett elérhetőségek valamelyikén. Ehhez lehetőleg írja le, hogy mit, mikor és milyen körülmények között észlelt. Fogalmazza meg, hogy mi lehet Etikai Kódexbe ütköző, és mellékelje azokat az esetleges dokumentumokat, információkat is, amelyek állításait alátámasztják. Azzal nagyban segítheti a munkát, ha a bejelentésben saját nevét és elérhetőségét is megadja. A megadott személyes adatok szigorú adatkezelési szabályok kezelése mellett, zártan történik. Az egyértelműen valótlan, illetve alaptalan bejelentések kivizsgálására nem kerül sor. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 13 A bejelentés, illetve a kérdésfeltevés vagy tanácskérés lehetséges formái A MÁV Zrt. által – a Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet útján – a bejelentések fogadására, illetve kérdések feltevésére és tanácsok kérésére működtetett elérhetőségek az alábbiak: postai út: a Budapest 1426 Pf. 111. postafiók, vagy bejelentés tehető a MÁV Vasútszolgálati postáján („B” posta) keresztül a Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet címére, elektronikus út: az
[email protected] e-mail cím, az Etikai Portál, amely a MÁV Zrt. (www.mav.hu) honlapján működik telefon: a 06 (1) 511 39-57 telefonszámon, személyes: a MÁV Zrt. Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet munkatársánál, a 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54.-60. címen. A bejelentő Bárki, aki az Etikai Kódexbe ütköző magatartást, helyzetet észlel, megoszthatja tapasztalatát a fent megadott elérhetőségeken keresztül. Az Etikai Kódex jóváhagyása, megismerése Az Etikai Kódexben foglalt elveknek összhangban kell lenniük a megélt vállalati valósággal, és ezáltal a hétköznapok részét kell képezniük valamennyi munkatárs számára. Ezen cél elérése érdekében az Etikai Kódex tartalmát valamennyi munkatárssal meg kell ismertetni. Ebben kiemelt szerepet kapnak a vezetők, akiknek egyrészt példát kell mutatniuk az Etikai Kódexben foglaltak betartásában. Másrészt a vezetőknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az Etikai Kódex tartalmát a vezetésük alá tartozó valamennyi munkatárs ismeri, és ezáltal a gyakorlatban is tudja alkalmazni, azzal összhangban cselekszik. Az Etikai Kódex tartalmának munkatársakkal való megismertetését szolgáló eszközök: a MÁV Zrt. valamennyi munkatársa megkapja az Etikai Kódex egy példányát, az új munkatársakat a felvétel alkalmával egyrészt tájékoztatni kell az Etikai Kódex létezéséről, másrészt annak egy példányát át kell adni számukra, az Etikai Kódex szövegét valamennyi munkatárs részére a szolgálati helyen bármikor hozzáférhetővé kell tenni. Ennek megfelelően minden vasúti szolgálati helyet a szükséges példányszámmal el kell látni az Etikai Kódex szövegét teljes terjedelmében a MÁV Zrt. honlapján is hozzáférhetővé kell tenni. Az Etikai Kódex jóváhagyása és közzététele a helyben szokásos eljárás szerint történik, a MÁV Zrt. esetében az Elnök-vezérigazgató hagyja jóvá, a MÁV Értesítőben közzétételre kerül. Az Etikai Kódex tartalmával kapcsolatos érdemi észrevételekről, módosítási javaslatokról a MÁV Zrt. Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet értesítése szükséges az
[email protected] elektronikus levélcímen vagy a Budapest 1426 Pf. 111. postafiók útján vagy a MÁV Vasútszolgálati postáján („B” posta) keresztül a Szabályozás és Kockázatmenedzsment (Compliance) szervezet címére vagy a 06 (1) 511 39-57 telefonszámon. A MÁV Csoportba tartozó társaságok minden munkatársának közös érdeke, hogy az Etikai Kódexben foglalt szabályoknak és normáknak megfelelő vállalati kultúra is hozzájáruljon a versenyképes és magas színvonalú szolgáltatást nyújtó vasúttársasági működéshez, különös tekintettel a közszolgáltatási feladatok ellátására. Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 14 2.sz. függelék 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás Csoport szintű utasítás az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy a MÁV Csoportnál széles körben, különböző forrásokból észlelt, az Etikai Kódexben megjelentetett normák és elvárások megsértését, valamint a közérdek sérelmét jelentő problémák átlátható módon, hatékonyan, a tisztességes eljárás elvét betartva feltárásra kerüljenek, és kezelésükre olyan megoldások szülessenek, amelyek a MÁV Csoport érdekeit az etikus vállalati kultúra keretében szolgálják. Mindezek érdekében az utasítás célja egy olyan belső mechanizmus szabályozása, amely a belső vállalati kultúra szerves részeként ösztönözi a munkatársakat a fenti problémák bejelentésére, hogy ezáltal javuljon a felderítés és javító intézkedések hatékonysága. Ezen célok eléréséhez elengedhetetlen a MÁV Csoport munkatársainak jelen eljárásrend szerinti együttműködése. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Csoport valamennyi munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársára (a továbbiakban munkatársak) az alábbiak szerint: a) azon leányvállalatok tekintetében, melyek létesítő okirata/SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett társaságokra kiterjedő utasításokat alkalmaznia kell, az utasítás hatályba lépése napjától, b) azon leányvállalatokra, melyek az előző csoportba nem, de a teljes körűen konszolidált körbe tartoznak, az erről rendelkező alapítói/közgyűlési/taggyűlési határozat alapján a határozat kiadását követő naptól. 2.2 Nem tartozik az utasítás hatálya alá a) a külön jogszabályban és belső utasításban szabályozott közérdekű bejelentés, közérdekű javaslat, panasz és kérelem elbírálása, b) a külön utasításban szabályozott, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmények bejelentésének vizsgálata, kivéve, ha a 3.1. pont szerint a Megfelelőségi Bizottsághoz érkező felkérés alapján ilyen tárgyú vizsgálat indul c) a bejelentés időpontjában már megindult munkaügyi vagy polgári peres eljárásokkal kapcsolatos bejelentések. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Belső Ellenőrzés vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Adatok és információk védett kezelése: a mindenkor hatályos 36/2013. (2013. MÁV Ért. 16.) MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló utasítás, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Info. tv.) , a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény előírásai szerint történik, figyelembe véve Magyarország Alaptörvényének VI. cikkében foglaltakat.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 15 3.2 Bejelentés a) tipikus bejelentés: olyan, a Belső Ellenőrzés által működtetett egységes bejelentési és támogató csatornákon beérkező információ, amely a MÁV Csoport Etikai Kódexében megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértéséről szolgáltat információt, beleértve azokat, amelyek a közérdek sérelmével kapcsolatban állnak elő; b) atipikus bejelentés: olyan, a MÁV Csoporthoz, annak különböző szervezeteihez, munkatársaihoz nem az a) pont szerinti módon beérkező információ, amely a MÁV Csoport Etikai Kódexében megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértéséről szolgáltat információt, beleértve azokat, amelyek a közérdek sérelmével kapcsolatban állnak elő c)
más információforrásból származó vagy saját észlelés: olyan információ, amely a MÁV Csoport Etikai Kódexben megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértésének észlelésére vonatkozik, beleértve azokat az információkat, amelyek a közérdek védelmével összefüggésben vetődnek fel, és amelyet 1. a Megfelelőségi Bizottságba delegált szervezetek munkatársai észlelnek (saját észlelés) vagy 2. a MÁV Csoport más szakterületei, munkavállalói észlelnek vagy 3. a MÁV Csoport vezetői fórumain vetődnek fel, illetve vezető testületei, könyvvizsgálói észlelnek.
3.3 Bejelentő: az a személy, aki saját vagy az általa képviselt szervezet nevében tesz bejelentést. Bejelentést a MÁV Csoport bármely munkatársa, illetve külső személy vagy szervezet képviselője tehet. 3.4 Bejelentési és támogató csatornák: a jelen utasítás 3.2. a) pontja szerinti tipikus bejelentés tételére és az Etikai Kódexhez kapcsolódó tanácsadásra a Belső Ellenőrzés az alábbi elérhetőségeket biztosítja: a) Postai út: külön postafiók áll rendelkezésre a bejelentések fogadására a Budapest 1426 Pf. 111. címen vagy bejelentés tehető a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Menedzsment Támogatás és Ügyviteli szervezete, illetve a Logisztikai Szállítási és Flotta Kezelési Központ által a MÁV Zrt.-vel kötött szolgálati szerződés alapján működtetett „B” postai szolgáltatás igénybevételével a Belső Ellenőrzés címére „Etika” megjelöléssel. b) Elektronikus út: bejelentés tehető az
[email protected] címen. c) Telefonos bejelentés: a nap 24 órájában külön erre a célra biztosított 06 (1) 511 39-57 telefonszámon a kijelölt munkatárs, illetve üzenetrögzítő fogadja a bejelentéseket. d) Személyes bejelentés: a Belső Ellenőrzés erre kijelölt munkatársainál személyesen is tehető bejelentés a 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. címen előre egyeztetett időpontban. 3.5 Eljárásba bevont személy: az a személy, akitől a vizsgálati eljárás során információt, tájékoztatást kérnek 3.6 Eset: a bejelentés alapján definiált tényállás valamely meghatározott vagy meghatározható magatartásra, illetve körülményre vonatkozóan. 3.7 Esetek kezelésére kijelölt munkatársak: a Belső Ellenőrzés azon munkatársai, akik a döntési javaslatok előkészítéséért, az ügyek adminisztrációjáért és az információk megfelelő kezeléséért felelősek.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 16 3.8 Etikai Kódex: olyan, a törvényi előírásokkal és egyéb jogszabályokkal összhangban álló normagyűjtemény, amely a MÁV Csoport működésére vonatkozó valamennyi belső szabály, utasítás és előírás alapjául szolgál. 3.9 Érintett munkatárs: a bejelentésben, esetben vagy vizsgálati eljárásban érintett munkatárs, akivel kapcsolatban a bejelentés/eset kifogásolható magatartásra vonatkozó információt tartalmaz, illetve akinek a magatartására vonatkozó tények tisztázása a vizsgálati eljárás céljának eléréséhez szükséges. 3.10 Közérdek: a MÁV Csoport működése során az állami vagyonnal való gazdálkodással, valamint a közszolgáltatási feladat ellátásával összefüggésben fennálló érdekek, amelyek megjelenhetnek úgy is, mint a MÁV Csoport gazdasági, pénzügyi érdekeinek, közvélemény általi megítélésének, jó hírnevének védelme. 3.11 Közreműködő: az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásában résztvevő munkatárs, külső személy vagy szervezet. 3.12 MÁV Csoport: a MÁV Zrt. és teljes körűen konszolidált társaságai. 3.13 Megfelelőségi Bizottság: az esetek kezelését, valamint a vizsgálati eljárásokat elrendelő és ellenőrző testület. 3.14 Megfelelőségi Bizottság titkára: a Megfelelőségi Bizottság vezetője által kijelölt munkatárs vagy állandó helyettese, akinek feladata a Megfelelőségi Bizottság működésének támogatása. 3.15 Személyes adatok zárt kezelése: a személyi adatok titokban tartását jelenti, az ügyben eljáró szervezet kivételével mindenki mással szemben oltalmat biztosít. 3.16 Vizsgáló: a vizsgálati eljárás lefolytatásával megbízott munkatárs. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 ALAPELVEK 4.1.1 Az eseteket tartalmuk alapján kell elbírálni. 4.1.2 Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárások során tiszteletben kell tartani az eset, illetve az eljárás által érintett személy (ek) alapvető jogait, és az általános alkotmányos elveket. 4.1.3 Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárások során kizárólag jogszerű eszközök alkalmazhatóak. A tisztességes és jogszerű eljárás során mindvégig be kell tartani az indokoltság elvét és az eltúlzott intézkedések tilalmát. 4.1.4 Az etikai eljárások során nem a munkatársak tetteire, hanem a bekövetkezett probléma körülményeire kell a hangsúlyt helyezni, a problémák valódi okát vagy az azt lehetővé tevő szabályozási hiányosságot kell feltárni, meg kell fogalmazni a megoldási javaslatokat, és az érintett szervezetekkel együttműködve a javító intézkedésekre kell összpontosítani. 4.1.5 Az esetek kezelésében, valamint a vizsgálati eljárások lefolytatásában közreműködők felelősséggel tartoznak a felmerülő adatok, információk védett kezelésének biztosításáért. 4.1.6 A kölcsönös együttműködési kötelezettség elve a) A MÁV Csoport valamennyi munkatársa köteles együttműködő magatartással elősegíteni a jelen eljárásrendben meghatározott eljárások sikerét. b) A jelen utasítás szerinti vizsgálat indítására vonatkozó döntés során a bejelentéseket különös gonddal kell elemezni annak érdekében, hogy a bejelentési rendszerrel való visszaélés és rosszhiszeműség kiszűrése megtörténhessen. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 17 c) A bejelentési rendszerrel való rosszhiszemű és vétkes visszaélés a visszaélést elkövetővel szembeni fellépést vonhat maga után. d) Az esetek kezelését és a vizsgálati eljárások lefolytatását a jelen utasításban szabályozott eljárási rendnek megfelelően kell végezni. 4.1.7 A munkáltatói intézkedésekhez való viszony Jelen utasításban szabályozott eljárások nem érintik a MÁV Csoport Kollektív Szerződései szerinti munkáltatói intézkedéseket és nem is helyettesítik azokat. Jelen utasításban a fent hivatkozott Kollektív Szerződések szerinti munkáltatói intézkedés alatt az Mt. 56. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a mindenkor hatályos Kollektív Szerződések szerint alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket kell érteni. Jelen utasításban szabályozott eljárások nem érintik a munkáltató által egyébként meghozott döntéseket. Jelen utasítás végrehajtása nem akadályozhatja a munkáltatói intézkedések végrehajtását azokban az esetekben, amikor az adott ügy hatékony megoldása azonnali munkáltatói intézkedést kíván. Ennek megfelelően a 4.6.6. pontban foglalt soron kívüli határozathozatal biztosítja a munkáltatói intézkedések elévülési időn belüli végrehajtását. Ezen kívül a Megfelelőségi Bizottság dönthet úgy az esetek kivizsgálásáról hozott döntései során, hogy egy esetet saját hatáskörben történő vizsgálat helyett a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói eljárásba utal (4.6.2. c) pont). Jelen utasítás alapján folyó eljárások eredményezhetnek olyan intézkedést, amely a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói eljárás lefolytatását tartalmazza (4.9.1. c) pont). Ekkor az utasítás 4.9.3. pontja szerint kell eljárni. 4.2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4.2.1 A jóhiszemű bejelentő védelme 4.2.1.1 A bejelentőt a bejelentés kezelése, valamint a vizsgálati eljárás során védelem illeti meg. 4.2.1.2 A MÁV Csoport garantálja, hogy a bejelentő személyazonosságára vonatkozó adatokat elkülönítetten kezelik, és a hatályos jogszabályi keretek között a jelen utasítás 4.4.1.6. pontjában meghatározott személyek körén kívül nem fedik fel sem az eljárás folyamán, sem azt követően. 4.2.1.3 A bejelentőt védelem illeti meg, mely vonatkozik arra, hogy a MÁV Csoport vállalja, hogy a bejelentés megtétele miatt a bejelentőt, illetve a bejelentés kezelésében, valamint a vizsgálati eljárásban együttműködő személyeket a MÁV Csoport részéről megtorlás, illetve munkajogi vagy egyéb hátrányos jogkövetkezmény nem éri. Amennyiben a bejelentő mégis hátrányos következményt tapasztalna, akkor panaszával az esetek kezelésére kijelölt munkatársakon keresztül (az etikai csatornákon elérhetőek) a Megfelelőségi Bizottsághoz fordulhat, amely intézkedik a panasz haladéktalan kivizsgálásáról, és arról, hogy indokolt esetben ennek orvoslása megtörténjen. Jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy intézkedése nincs összefüggésben a bejelentéssel vagy azt, hogy a bejelentés rosszhiszemű volt. 4.2.1.4 A jóhiszemű bejelentővel, valamint az esetben érintett és a vizsgálati eljárásba bevont munkatárssal szemben a bejelentés/nyilatkozat tartalma alapján üzleti titoksértés miatt nem lehet joghátrányt alkalmazni. 4.2.2 A rosszhiszemű bejelentővel szembeni fellépés 4.2.2.1 A bejelentőt – amennyiben ez lehetséges - a bejelentés megtételét követően haladéktalanul, személyes és telefonos bejelentés esetén annak megtételével egyidejűleg figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben bejelentésében bizonyítottan olyan tényt állít, amelyről tudta vagy kellő gondossággal tudnia kellett volna, hogy valótlan, akkor bejelentésének figyelembe vételére nem kerül sor, illetve vele szemben a 2013. évi CLXV. törvény 3.§ (4) a) és b) pontja alkalmazható. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 18 4.2.2.2. A bejelentés tartalmát, a bejelentő nyilatkozatát akkor lehet rosszhiszeműnek tekinteni, ha az erre irányuló vizsgálat bizonyítja azt. 4.2.3 Személyes adatok kezelése 4.2.3.1 A bejelentés kezelése során a bejelentő által megadott személyes adatok kezelésére való felhatalmazó hozzájárulását vélelmezni kell. 4.2.3.2 A vizsgálati eljárás lefolytatása során a munkaviszonyban foglalkoztatott érintett és az eljárásba bevont személyek esetében a személyes adatok kezelésére a Munka Törvénykönyvében foglalt jogszabályi felhatalmazás alapján kerül sor. A munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak esetében önkéntes hozzájáruló nyilatkozat szükséges a személyes adatok kezeléséhez. 4.2.3.3 A bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos, ide értve a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, valamint a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bűnügyi személyes adatokat. 4.2.3.4 Az Info tv. 20. § (1) és (2), valamint a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV, törvény 15. § (3) bekezdésének megfelelően a bejelentésben érintett munkavállalót tájékoztatni kell a rá vonatkozó bejelentésről és az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. 4.2.3.5 Az eljárás során követni kell a célhoz kötött adatkezelés elvét, melynek értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely a cél elérésének megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat kezelése csak a szükséges mértékben és ideig történhet. 4.2.3.6 Ha a folyamat során az esettel, illetve a vizsgálati eljárás céljával össze nem függő személyes adat is felmerül, és az adatok elkülönítése a hordozó eszköz tartalmának sérelme nélkül nem lehetséges, az esetek kezelésére kijelölt munkatársak, illetve a vizsgáló köteles az ilyen személyes adatot haladéktalanul felismerhetetlenné tenni. 4.2.3.7 A bejelentő és a bejelentés által érintett munkavállaló, valamint az eljárásba bevont személyek személyes adatai zártan kerülnek kezelésre. Elektronikus továbbítás esetén különös figyelmet kell fordítani az adatok védelmére az Infotv. rendelkezései alapján. 4.2.4 Információk védett kezelése 4.2.4.1 Minden olyan közreműködőnek, aki az eset kezelésével, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásával kapcsolatos tevékenységben részt vesz, meg kell őriznie az eset, valamint a vizsgálati eljárás zártságát és névtelenségét. 4.2.4.2 Minden, az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárásban résztvevő szervezet vezetője köteles gondoskodni az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információ védett rendszerben történő kezeléséről. Az eljárás során kizárólag a jelen utasításban meghatározott személyek körére korlátozódik az adatokhoz, információkhoz való hozzáférés- és betekintés joga. A hozzáférési- és betekintési joggal rendelkező személyek más személyekkel nem közölhetnek semmiféle tényt vagy információt az esettel, vagy a vizsgálati eljárással összefüggésben. 4.2.4.3 A hozzáférési és betekintési joggal rendelkező személyek, illetve az esetek kezelésébe és a vizsgálati eljárásba közreműködőként bevont személyek a bejelentéssel, a vizsgálati eljárással összefüggésben tudomásukra jutott információkra vonatkozóan titoktartási nyilatkozatot tesznek a 2/a. vagy 2/b. melléklet szerint. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 19 4.2.4.4 Az esettel összefüggésben, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező dokumentumok és információk kezelése során fokozottan ügyelni kell a vonatkozó és hatályos Informatikai Biztonságra, valamint a Minősített adatok védelmére vonatkozó szabályzatok betartására. 4.2.4.5 Az esettel kapcsolatban, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információkat kizárólag az alábbi személyek ismerhetik meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a személyes adatokra vonatkozóan a jelen utasítás 4.4.1.6. pontja követendő: a) az esetek kezelésére kijelölt munkatársak, b) az esetben érintett munkavállaló munkáltatói jogkörgyakorlója, c) az adott eljárásban kijelölt vizsgáló(k), d) az adott eljárásban vizsgálatot végző szervezet vezetője, e) az adott eljárásban felkért közreműködők kizárólag közreműködésük körében, f) a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés vezetője, valamint érintettség esetén a jelen utasítás hatálya alá tartozó teljes körűen konszolidált társaságainak első számú vezetője, illetve belső ellenőrzési vezetője, g) a Megfelelőségi Bizottság tagjai, h) a Megfelelőségi Bizottság titkára vagy állandó helyettese, i) a MÁV Zrt. Felügyelőbizottsága, illetve a jelen utasítás hatálya alá tartozó teljes körűen konszolidált társaságai Felügyelőbizottságainak tagjai. 4.2.4.6 Az esettel kapcsolatban, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információkhoz, dokumentumokhoz teljes körűen kizárólag az esetek kezelésére kijelölt munkatársak férhetnek hozzá. 4.2.4.7 Amennyiben a bejelentő a bejelentésben, valamint az érintett vagy a vizsgálati eljárásba bevont munkavállaló az eljárás során üzleti titokra hivatkozik, őt tájékoztatni kell e rendelkezés tartalmáról, a vizsgálónak meg kell győződni, hogy a bejelentés/nyilatkozat/adatszolgáltatás tartalma üzleti titoknak minősül-e. Üzleti titok esetén azt a bejelentésből/nyilatkozatból/adatszolgáltatásból törölni kell, és külön iratba kell foglalni, amit a MÁV Zrt. és ezen utasítás hatálya alá tartozó teljes körűen konszolidált gazdasági társaságok mindenkor hatályos üzleti titok védelmére vonatkozó külön utasítása szerint kell minősíteni és kezelni. 4.2.5 Betekintési jog 4.2.5.1 Az esetben vagy a vizsgálati eljárásban érintett, illetve a vizsgálati eljárásba bevont munkavállaló, továbbá okirattal meghatalmazott jogi képviselője vagy a Munka Törvénykönyve szerint akadályoztatás esetén írásos meghatalmazással nem rendelkező hozzátartozója részére biztosítani kell a vizsgálat során rá vonatkozóan keletkezett összegyűjtött dokumentumokba történő betekintés lehetőségét a vele kapcsolatosan összegyűjtött adatok, információk pontossága ellenőrzésének, a helyesbítés kezdeményezésének céljából, feltéve, hogy az nem ütközik az üzleti titkot, illetve a minősített adatot védő rendelkezésekbe. 4.2.5.2 Az esetben vagy a vizsgálati eljárásban érintett munkavállaló nem ismerheti meg a bejelentő és a vizsgálati eljárásba bevont személyek személyes adatait, valamint e személyek azonosítására alkalmas egyéb adatokat sem. 4.2.5.3 Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárás folyamán az adatok zárt kezelésére minden esetben írásban kell felhívni a figyelmet. 4.2.6 Összeférhetetlenség 4.2.6.1 Az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásában közreműködőként vagy (az Mt. 294. § (1) b) pontja és a Ptk. 8:1. § (1) 1. pontja alapján) hozzátartozóként érintett, illetve érdekelt vagy ellenérdekű személy nem vehet részt. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 20 4.2.6.2. Ha az eset kezelésébe, illetve a vizsgálati eljárás lefolytatásába közreműködőként bevont bármely személy vonatkozásában olyan körülmény merül fel (különös tekintettel a jogszabályokban és a MÁV Zrt. mindenkor hatályos utasításában az összeférhetetlenség kezeléséről meghatározott elvekre, de e fogalomkörbe értve az olyan személyes ellentéteket vagy szimpátiát is, amely akadályozhatja az elfogulatlan véleményalkotást és hozzáállást), amely az eljárásbeli feladatainak tárgyilagos és objektív teljesítésében gátolja, erről a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni köteles. Ebben az esetben a Belső Ellenőrzés vezetője intézkedik az eset megfelelő, előírásokkal összhangban történő kezeléséről, valamint az eljárás megfelelő, előírásokkal összhangban történő lefolytatásáról. 4.2.6.3 A Megfelelőségi Bizottság bármely tagjának, a MÁV Zrt. Felügyelőbizottság tagjainak, illetve az Elnök-vezérigazgató ezen eljárásokkal kapcsolatban észlelt összeférhetetlenségét a Felügyelőbizottságnak kell haladéktalanul jelenteni, és ekkor az gondoskodik az eljárás további megfelelő, az előírásokkal összhangban történő folytatásáról. 4.2.6.4 A fenti rendelkezések szerinti összeférhetetlenség fennállását a bejelentéssel érintett munkavállaló is kifogásolhatja írásban a Megfelelőségi Bizottságnál. Ebben az esetben a Megfelelőségi Bizottság a kifogást 8 munkanapon belül köteles elbírálni, és a megfelelő intézkedéseket megtenni, valamint ezekről a kifogást benyújtót írásban értesíteni. Amennyiben az összeférhetetlenségre vonatkozó kifogás a vizsgáló személyével szemben merül fel, a Megfelelőségi Bizottság a vizsgálati eljárást az új vizsgáló kijelöléséig felfüggeszti. 4.2.7 Közzétételi kötelezettség A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés szervezete és a Kommunikációs igazgatóság – a munkáltatói jogkör gyakorló bevonásával – gondoskodik arról, hogy a rendelkezésre álló bejelentési csatornákat, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra és az adatkezelésre vonatkozó információkat az utasítás hatálya alá tartozó valamennyi munkatárs számára ismertté tegye, és azokat a MÁV Csoport által működtetett internetes honlapon nyilvánosságra hozza. 4.3 A MEGFELELŐSÉGI BIZOTTSÁG 4.3.1 A Megfelelőségi Bizottság tagjai a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés szervezetének vezetője mellett a Biztonsági Főigazgató és a Vezető jogtanácsos. 4.3.2 A Megfelelőségi Bizottság elnöke a Belső Ellenőrzés vezetője. 4.3.3 A Megfelelőségi Bizottság titkára a Belső Ellenőrzés vezetője által erre a feladatra kijelölt munkatárs. 4.3.4 A Megfelelőségi Bizottság dönt a jelen utasítással hatáskörébe utalt kérdésekben. 4.3.5 A Megfelelőségi Bizottság fogadja el a saját ügyrendjét. 4.3.6 A Megfelelőségi Bizottság munkáját a MÁV Zrt. Felügyelőbizottsága ellenőrzése mellett végzi. 4.4 BEJELENTÉS KEZELÉSÉNEK RENDJE 4.4.1 A bejelentés fogadása és nyilvántartása 4.4.1.1 A 3.4. pontban megjelölt csatornákon beérkező bejelentést az esetek kezelésére kijelölt munkatársak fogadják és ellátják az adminisztratív teendőket. 4.4.1.2 Személyes bejelentés esetén a szóbeli bejelentésről feljegyzést készítenek, melynek tartalmát egyeztetik a bejelentővel. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a jelen utasítás 4.2.2.1. pontja szerinti figyelmeztetést, továbbá – névtelenül tett bejelentés esetén – a jelen utasítás 4.4.1.9. pontja szerinti tájékoztatást is. 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 21 4.4.1.3 A nem személyesen tett bejelentés esetén – amennyiben ez lehetséges – az esetek kezelésére kijelölt munkatársak visszajelzést küldenek a bejelentőnek a bejelentés fogadásáról. A visszajelzésnek tartalmaznia kell a jelen utasítás 4.2.2.1. pontja szerinti figyelmeztetést, továbbá – névtelenül tett bejelentés esetén – a jelen utasítás 4.4.1.9. pontja szerinti tájékoztatást is. 4.4.1.4 Amennyiben nem a 3.2. a) és c) pontban meghatározott csatornákon érkezik a bejelentés, hanem a MÁV Csoporthoz, annak különböző szervezeteihez, munkatársaihoz, akkor azokat legkésőbb a tudomásra jutást követő munkanapon változatlan tartalommal továbbítani kell a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés esetek kezelésére kijelölt munkatársai részére a 3.4. pontban foglalt csatornákon keresztül, különös figyelemmel a benne foglalt információk védelmére és zárt kezelésére. A jelen utasítás 4.4.1.3. pontja szerinti visszajelzést ebben az esetben meg kell küldeni a bejelentést továbbító munkavállaló vagy szervezet részére is. Az ilyen módon továbbított bejelentést és a hozzá kapcsolódó adatokat és információkat – a visszaigazolást követően – az eredetileg azt fogadónál, helyreállítást lehetővé nem tevő módon törölni kell. Atipikus bejelentéskor a MÁV Csoport megvizsgálhatja, hogy a bejelentés valószínűsíthet-e munkáltatói intézkedést, ekkor a bejelentés továbbítása mellett a munkáltatói intézkedéshez szükséges vizsgálatokat az eljárásrendje szerint megkezdheti, amely azonban nem menetesít az etikai eljárás lefolytatása alól, tekintettel arra, hogy utóbbi célja a rendszerhibák, anomáliák és esetleges rossz gyakorlatok feltárása, a hatékony működés elősegítése, ezért a MÁV Csoport/szervezeti egység az e pontban foglaltak szerint továbbítja a bejelentést a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzése részére, míg a saját hatáskörébe vont munkáltatói intézkedést megalapozó eljáráshoz szükséges információk védett kezeléséről gondoskodni köteles ezen utasítás 3.15. pontja szerint, valamint az eljárás eredményéről a lehető leghamarabb tájékoztatja a Megfelelőségi Bizottságot. A két eljárás eltérő célkitűzései miatt (a munkáltatói intézkedés fókuszában a magatartás, míg az etikai eljárás középpontjában maga a jelenség, valamint az azt lehetővé tevő körülmények állnak) nem fordulhat elő olyan eset, hogy a bejelentésben érintett személyt két eljárásban is elmarasztalják. Az etikai bejelentések esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a DMS rendszerben – akár téves vagy hibás felvitel esetén – a hozzáférők minél szűkebb körű meghatározására, valamint a dokumentumok esetleg felvitt példányainak mielőbbi törlésére. 4.4.1.5 Az esetek kezelésére kijelölt munkatársak a bejelentésben foglalt személyes adatokat az eredeti bejelentésről leválasztják és azokat elkülönítve, lezártan őrzik. 4.4.1.6 A bejelentésben foglalt vagy a vizsgálati eljárás során felmerült személyes adatokat kizárólag az esetek kezelésére kijelölt munkatársak és a vizsgáló(k) ismerheti(k) meg a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében. 4.4.1.7 A bejelentés abban az esetben vizsgálható ki, ha tartalmazza a bejelentés alapját képező magatartás/jelenség részletes és azonosítható leírását. 4.4.1.8 Az a bejelentés vizsgálható, amelyet a kifogásolt magatartás időpontjától számított 3 éven belül, illetve a bejelentő tudomására jutásától számított 1 éven belül megtesznek. Az ettől való eltérésről a Megfelelőségi Bizottság határozatban rendelkezhet a körülmények értékelésével a vonatkozó munkafolyamatok javítása érdekében, azonban ekkor már személyi felelősség megállapítása nem lehet célja a vizsgálatnak, annak a folyamatban rejlő hibák és ellentmondások kiszűrését kell szolgálnia.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 22 4.4.1.9 A névtelen bejelentéseket akkor kell kivizsgálni, ha alapos okkal feltételezhető a MÁV Csoport gazdasági, pénzügyi érdekeinek, valamint a vasúti közlekedés biztonságának sérelme vagy a bejelentés bizonyítékot tartalmaz a munkáltató részéről a tisztességes eljárás követelményét sértő munkáltatói magatartásra. A bejelentőt – amennyiben ez lehetséges – a bejelentés megtételét követően haladéktalanul, személyes és telefonos bejelentés esetén annak megtételével egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető. 4.4.1.10 Az esetek kezelésére kijelölt munkatársak a Megfelelőségi Bizottság elnökéhez továbbítják a bejelentés kivizsgálására vagy elutasítására vonatkozó javaslat előzetes egyeztetése céljából. 4.4.1.11 Amennyiben a bejelentés tartalma alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az nem tartalmaz a MÁV Csoport Etikai Kódexébe ütköző magatartásra vonatkozó információt, hanem a MÁV Csoport t által, azok fő tevékenységi köreiben nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatos panaszt tartalmaz, akkor a bejelentést nyilvántartásba vétel után az esetet kezelő munkatárs továbbítja a panasz tartalma szerinti MÁV Csoporthoz/szervezethez tájékoztatás kérése mellett, és erről lehetőség szerint a bejelentőt tájékoztatja. 4.4.1.12 A bejelentést kezelő munkatársak az eseteket az 1. számú mellékletben foglaltak szerint tartják nyilván. 4.5 A MÁS INFORMÁCIÓFORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ ÉSZLELÉSEK KEZELÉSE A más információforrásból származó észlelés esetén az azt észlelő jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezet vagy személy a rendelkezésére álló információkat haladéktalanul köteles a Belső Ellenőrzés vezetőjének átadni, figyelemmel az információk védett kezelésére vonatkozó szabályokra is. A más információforrás útján észleltek esetében a Belső Ellenőrzés az adminisztratív eljárásban, valamint a döntési javaslat előkészítésében jelen utasítás bejelentés kezelésére vonatkozó előírásai szerint jár el. 4.6 DÖNTÉS A VIZSGÁLATI ELJÁRÁSRÓL 4.6.1 A Belső Ellenőrzés vezetője az eset beérkezését követő legközelebbi ülésre küldi meg döntési javaslatát és annak indokolását a Megfelelőségi Bizottságnak. 4.6.2 A döntési javaslat szerint a) a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás indul, b) vizsgálati eljárás nem indul, c) az eset kezelését egyéb csatornára tereli, azaz úgy dönt, hogy az esetnek nincsen a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vonatkozása, ezért azt a MÁV Csoport valamely tagjának, illetve a MÁV Zrt. valamely szervezetének továbbítja. 4.6.3 A döntési javaslat megtétele során a Belső Ellenőrzés vezetője figyelembe veszi azoknak a körülményeknek a fennállását, amelyek esetén a bejelentés alapján vizsgálati eljárás nem indul. Ezek a körülmények a következők: a) a bejelentés alapján a MÁV Csoport Etikai Kódexébe ütköző magatartás nem valószínűsíthető, b) az esetben foglalt ügyben már folyamatban van vagy már lezárult a vizsgálat, és az eset a korábbi eljáráshoz képest új, még nem értékelt körülményt nem tartalmaz, c) a bejelentést név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő tette, és a vizsgálat lefolytatásához a jelen utasítás 4.4.1.9. pontja szerinti feltételek nem állnak fenn,
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 23 d) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan vagy annyira hiányos tartalmú, hogy nem teszi lehetővé a magatartás/jelenség feltárását és nincs lehetőség a bejelentésben foglaltak kiegészítésére, illetve a kiegészítéstől egyéb okból nem várható eredmény, e) a bejelentésben kifogásolt magatartás vizsgálata az érintett munkavállaló jogainak korlátozásával nem állna arányban, f) az eset tekintetében munkáltatói intézkedés, munkavállalói kártérítési felelősség megállapítása iránti, szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, ideértve a közigazgatási szervek által lefolytatásra kerülő egyéb eljárásokat is – kivételt képeznek az olyan esetek, ahol a személyi felelősség vagy a kár/sérelem mértékének (akár folyamatban lévő) megállapítása mellett az ismétlődés megelőzése érdekében indokolt a folyamatok, eljárások és szabályozások felülvizsgálata, amelynek fóruma külön etikai vizsgálati eljárás. 4.6.4 Amennyiben a javaslat a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás 4.6.2. a) pontja szerinti megindítását tartalmazza, a Belső Ellenőrzés vezetője egyidejűleg döntési javaslatot tesz a Megfelelőségi Bizottságnak a) arra, hogy a vizsgálati eljárás lefolytatására mely szervezetet kérje fel, b) indokolt esetben eseti vizsgáló bizottság felállítására, melynek összetételéről és vezetőjéről a Megfelelőségi Bizottság dönt. 4.6.5 A Megfelelőségi Bizottság tagjai a havi rendszerességgel tartott rendes üléseken tárgyalják meg az egyes eseteket és egyszerű többséggel döntenek az eredeti javaslat elfogadásáról, módosításáról vagy elvetéséről. 4.6.6 A Megfelelőségi Bizottság soron kívül, elektronikus úton is hozhat határozatot, amennyiben a bejelentés tartalmának egésze vagy valamely része vélhetően munkáltatói intézkedés körébe tartozik vagy a bejelentés kivizsgálása során olyan bizonyítékokat tárnak fel ami, ezt indokolja. Ebben az esetben a munkáltatói jogkörgyakorló kompetenciájába tartozó jelenség vagy magatartás kezelésére vonatkozó döntési javaslatot a Belső Ellenőrzés vezetője a bejelentés érkezésének napján vagy a munkáltatói intézkedést megalapozó feltárt bizonyíték keletkezését követő munkanapon, elektronikus úton eljuttatja a Megfelelőségi Bizottság tagjainak. A tagoknak legkésőbb a következő munkanap során elektronikus úton kell jelezniük a Belső Ellenőrzés vezetője felé egyetértésüket vagy ellenvetésüket. A határozathozatal egyszerű többséggel történik. Amennyiben a Megfelelőségi Bizottság döntése alapján vélhetően munkáltatói intézkedés szükséges, a Belső Ellenőrzés vezetője haladéktalanul továbbítja a rendelkezésére álló információkat és a Megfelelőségi Bizottság döntését az érintett munkáltatói jogkörgyakorló felé. Azonnali beavatkozást igénylő esetben a Megfelelőségi Bizottság a munkáltatói intézkedés mellett javasolhatja vizsgálat lefolytatását a jelenséget előidéző folyamat kivizsgálása érdekében a 4.6.3. f) pontban foglalt kivétel esetén. 4.6.7 Az üléseken és a soron kívüli határozathozatalon a határozatképességéhez minden tag jelenléte/közreműködése szükséges.
Megfelelőségi
Bizottság
4.6.8 A Megfelelőségi Bizottság ülésein jegyzőkönyv készül, döntéseit határozatban hozza, melynek kötelező elemei: a) a vizsgálati eljárás indítására vagy mellőzésére vonatkozó döntés és indoklása, b) az eljárás lefolytatására kijelölt szervezet megnevezése, c) a vizsgálat lefolytatásának határidejét, d) szükség esetén döntés eseti vizsgáló bizottság felállításáról, annak tagjairól. 4.6.9 Az eset vizsgálat nélküli lezárásáról a döntés meghozatalát követő 8 munkanapon belül az esetet kezelő munkatárs tájékoztatja a bejelentőt és a más információforrásból származó észlelés (3.1. c) pont) forrását, ha az lehetséges.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 24 4.7 A VIZSGÁLATI ELJÁRÁS 4.7.1 A vizsgálati eljárás célja: a) az esetben megjelenő magatartás/jelenség körülményeinek tisztázása, b) a magatartás/jelenség további megelőzésére/kezelésére vonatkozó intézkedési javaslat megtétele. 4.7.2 A vizsgálati eljárás megindítása 4.7.2.1 A Megfelelőségi Bizottság 4.6.4.-4.6.6. pont szerinti döntésével megbízást ad valamely az adott esettel kapcsolatos vizsgálat lefolytatására. 4.7.2.2 A vizsgálattal ily módon megbízott szervezet(ek) a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett a rá(juk) vonatkozó szabályok szerint folytatja(ák) le a vizsgálati eljárást: a Biztonsági Főigazgatóság ezen utasítás 4.7.4. pontja szerint, a Belső Ellenőrzés pedig a 4.7.5. pont szerint, a közreműködőként bevont szervezetek eljárásaira a 4.7.3. pontban foglaltakat kell irányadónak tekinteni. 4.7.2.3 A vizsgálati eljárást a Megfelelőségi Bizottság nevében a vizsgálattal megbízott szervezet indítja meg. A vizsgáló értesíti a vizsgálatban érintett munkatársat erről a tényről. A bejelentésben érintett munkavállaló tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. 4.7.2.4 A vizsgálati eljárás megindításakor az ahhoz szükséges adatokat, információkat tartalmazó dokumentumok másolatait az esetet kezelő munkatársak átadják a vizsgálatot végző szervezet vezetőjének. A vizsgálati eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum zárt megőrzése – a belső szabályozásokkal összhangban – a vizsgálatot végző és az abban közreműködő szervezetek felelőssége. 4.7.3 A vizsgálati eljárások általános szabályai A Megfelelőségi Bizottság a Belső Ellenőrzést vagy a Biztonsági Főigazgatóságot bízza meg a vizsgálatok lefolytatásával, amelyek során az eljárásba további közreműködő szervezeti egységek vonhatók be, a bejelentés tárgya szerinti szükségességben. A közreműködő szervezeti egységek vizsgálóinak jogaira és kötelezettségeire a saját szervezeti belső szabályzatuk irányadó a következő általános szabályok figyelembe vétele mellett: 4.7.3.1 A vizsgálat lefolytatásában résztvevők jogosultak a vizsgálat céljainak elérése érdekében minden szükséges, a jogszabályokat és a jelen utasítást nem sértő intézkedés megtételére. 4.7.3.2 A vizsgálati eljárás lefolytatása során a vizsgáló köteles a) a vizsgálat tárgyának megfelelő, a vizsgálat célját szolgáló vizsgálati programot végrehajtani, b) a vizsgálat megkezdésekor a megbízólevelét bemutatni, c) megállapításait a valóságnak megfelelően vizsgálati jelentésbe foglalni és tényszerű adatokkal, bizonyítékokkal alátámasztani, d) a dokumentumokat a vizsgálati eljárás lezárása után visszaszolgáltatni a Belső Ellenőrzés esetek kezelésére kijelölt munkatársai részére. 4.7.3.3 A vizsgálati eljárás során az érintett munkatárs, illetve az eljárásba bevont személy képviselőt vehet igénybe, megtagadhatja a nyilatkozattételt, továbbá nem köteles magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolni. A bejelentett személyt a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell az eljárásban őt megillető jogokról.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 25 4.7.3.4 A vizsgálatban érintett munkatársat minden jog megilleti, amely őt a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói vizsgálat során megilletné. Fontos azonban rögzíteni, hogy ezen utasítás szerinti eljárások nem minősülnek munkáltatói fegyelmi, illetve a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói vizsgálatnak, és nem is helyettesítik azokat. A vizsgálattal érintett munkatárs jogai megilletik azt a munkatársat is, aki a vizsgálat megállapítása szerint részese volt a vizsgált magatartásnak. 4.7.3.5 Amennyiben a vizsgálati eljárás a jelen utasítás hatálya alá tartozó teljes körűen konszolidált gazdasági társaság valamelyikét érinti, akkor a Belső Ellenőrzés a vizsgálat során a tulajdonos képviselőjeként jár el. 4.7.3.6 A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 16. § (2) bekezdésének szabályai az irányadóak a vizsgálat időtartamára vonatkozóan, így a bejelentés kivizsgálására annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől – a név nélküli vagy azonosítatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével – csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni, de a vizsgálat időtartama a 3 hónapot így sem haladhatja meg. 4.7.3.7 A vizsgálat sikere érdekében a vizsgáló(k) jogosult(ak) különösen az alábbiakra: a) a MÁV Csoport munkatársaival való kapcsolat felvételére, b) MÁV Csoport valamennyi érintett dokumentumához és iratához való hozzáférésre, c) a 4.7.3.9.-4.7.3.13. pontokban meghatározott eljárási cselekmények lefolytatására. 4.7.3.8 A vizsgálati eljárás sikere érdekében a MÁV Csoport minden munkatársa köteles segíteni a Belső Ellenőrzés vezetőjét, illetve a vizsgálókat, valamint a vizsgálatban közreműködőket a vizsgálati eljárás lefolytatása során. Ennek keretében a vizsgálatok során minden munkatárs köteles együttműködni, és a vizsgálatban kért információkat lehetőleg soron kívül a vizsgálók rendelkezésére bocsátani. Az e célból történő információ-szolgáltatást üzleti titokra, valamint az érintett munkatárs személyiségi jogaira történő hivatkozással nem lehet megtagadni. 4.7.3.9 Az információk összegyűjtése keretében a vizsgálók a magatartás/jelenség körülményeinek feltárása érdekében – határidő tűzése mellett – írott formában kérhetnek adatokat, információkat. Ennek keretében akár korábban született dokumentumok másolata, illetve a magatartást/jelenséget érintő korábbi belső (vizsgálati) anyagok is elkérhetőek és felhasználhatóak (akár más szervezettől is bekérhetőek). 4.7.3.10 Személyes meghallgatás A körülmények tisztázása érdekében a vizsgálati eljárás keretében személyes meghallgatásra kerülhet sor a bejelentővel, az esetben érintett munkatárssal vagy szervezetre vonatkozó vizsgálat esetén a szervezeti egység vezetőjével, illetve minden más, eljárásba bevont munkatárssal, külső személyekkel. Azon munkatárs, akinek a személyes meghallgatására tartós akadályoztatása miatt nem kerülhet sor, írásban is összefoglalhatja a vizsgáló(k) által megfogalmazott kérdésekre a válaszát 10 munkanapon belül. Erről a vizsgáló(k) dönt(enek). Indokolt és tartós távolmaradás esetén az érintett munkatárs közvetlen munkatársainak, illetve szolgálati vezetőjének meghallgatására is sor kerülhet a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges információk megszerzése céljából. A személyes meghallgatásról a vizsgálatban érintett munkavállalót, illetve abba bevont személyt a vizsgáló írásban értesíti, a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyidejű értesítése mellett, amennyiben ez a vizsgálatot nem veszélyezteti.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 26 A személyes meghallgatás alkalmával jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az eljárás nyilvántartási számát; b) b) a jegyzőkönyv felvételének kezdő és befejező időpontját, valamint helyét, c) a személyes interjún jelenlévő személy nevét, anyja nevét, születési dátumát, elérhetőségét és azt, hogy az eljárásban milyen minőségben vesz részt, d) a személyesen meghallgatott nyilatkozatát arról, hogy személyesen érintett vagy érdekelte az esettel kapcsolatban, e) a tényeket, hogy a meghallgatott személy: tett-e összeférhetetlenségi kifogást a vizsgálóval/vizsgálókkal vagy mással szemben, iratbetekintési jogát gyakorolta-e, a 4.7.3.3. pontban meghatározott jogairól tájékoztatták-e, amennyiben irányadó, akkor annak tényét, hogy a 4.7.3.3. pontban foglaltakra tekintettel a nyilatkozattételt megtagadja-e, kíván-e képviseletet igénybe venni, f) a meghallgatás során elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat, illetve nyilatkozatokat azokkal a szavakkal, ahogy azt a nyilatkozattevő előadta, g) ha a személyesen meghallgatottnak további előadnivalója van, ennek jegyzőkönyvbe foglalását, h) a tényt, hogy a személyesen meghallgatott a jegyzőkönyvet aláírás előtt tanulmányozta és módosítási igénye nincs, illetve a módosítási igényét átvezették. A jegyzőkönyvet a személyesen meghallgatottal alá kell íratni. Amennyiben a személyesen meghallgatott úgy nyilatkozik, hogy képviselőt kíván igénybe venni, akkor a meghallgatás nem folytatható tovább, azt be kell fejezni és új időpontban meg kell ismételni, oly módon, hogy azon a személyesen meghallgatott képviselőjének jelenléte is biztosítva legyen. A személyes meghallgatás során a személyes adatokat jelen utasítás 4.2.3. pontjával összhangban kell kezelni. A vizsgálati eljárás során a személyes meghallgatás időtartamát a munkatárs munkaideje részének kell tekinteni. 4.7.3.11 A vizsgálati eljárásban lehetőség van helyszíni szemle lefolytatására, ha a magatartásra/jelenségre vonatkozó lényeges körülmény megállapításához, felderítéséhez személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, illetőleg megvizsgálása szükséges. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmazni kell az eljárás nyilvántartási számát; a jegyzőkönyv felvételének kezdő időpontját, valamint helyét; a helyszíni szemlén tett megállapításokat. A jegyzőkönyvet valamennyi, a helyszíni szemlén jelenlévő személynek alá kell írnia. 4.7.3.12 Amennyiben a vizsgáló a vizsgálati eljárás eredményessége érdekében szükségesnek tartja, a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett szakértőket vonhat be a vizsgálatba. 4.7.3.13 Szintén a körülmények feltárása érdekében a munkáltató által munkavégzés céljából biztosított munkaeszközön tárolt nem privát dokumentumokba és adatokba történő betekintés is lehetséges az eszköz használójának jelenlétében.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 27 4.7.4 A vizsgálati eljárás szabályai a Biztonsági Főigazgatóság eljárása esetén 4.7.4.1 A Megfelelőségi Bizottság által a Biztonsági Főigazgatósághoz utalt ügyekben kizárólag a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatósága járhat el, a MÁV Csoport biztonsági szakterületei szakértőként vonhatók be az eljárásba. 4.7.4.2 A vizsgálatnak nem feladata a bejelentésben foglalt cselekménnyel, mulasztással okozott kár pontos összegének megállapítása. Ezt csak abban a terjedelemben kell vizsgálni, amennyiben az a munkáltatói (kártérítési) eljárás vagy a büntető feljelentés megalapozásához szükséges. 4.7.4.3 A vizsgálat keretében a bejelentőt soron kívül meg kell hallgatni, ha az a tényállás megállapításához szükséges. 4.7.4.4 A vizsgálat keretében meg kell hallgatni azt a munkatársat, aki segítheti a bejelentésben foglalt cselekmény vagy mulasztás igazolását vagy kizárását, felvilágosítást adhat a bejelentésben foglalt cselekményt igazoló vagy kizáró dokumentumok, adatok felkutatásához. Ugyanebből a célból más személytől is felvilágosítás kérhető. 4.7.4.5 Ha a Megfelelőségi Bizottság döntése értelmében pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló helyzetek vizsgálatára kerül sor, ez esetben a vonatkozó utasításban előírt titokvédelmi szabályokra és egyéb rendelkezésekre figyelemmel kell eljárni. 4.7.4.6 A vizsgálati jelentés, ezzel együtt a vizsgálatot végző szervezet javaslatának jóváhagyása után intézkedni kell a javaslatnak megfelelő Kollektív Szerződés szerinti, az abban meghatározott elévülési idők figyelembe vételével munkáltatói eljárás kezdeményezésére, illetve bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén a büntető feljelentés megtételére és a bejelentő értesítésére. 4.7.4.7 Amennyiben az ügyben büntető feljelentés történik, a feljelentés az érintett személyek személyes adatait tartalmazhatja. 4.7.4.8 A Biztonsági Főigazgatóság a jelentésben javaslatot tesz a vizsgálat lezárására, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok nem támasztják alá a bejelentésben foglaltakat, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, illetve megállapítást nyert, hogy a bejelentésben foglaltak nyilvánvalóan megalapozatlanok. 4.7.4.9 A bejelentő védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vizsgálatban érintett személyek személyes adatainak védelmére is. 4.7.4.10 A vizsgálati eljárás keretében meghallgatott személy és a zártan kezelt adatok azonosíthatósága (egyeztethetősége) érdekében a vizsgálati jelentésben a meghallgatott személy adatait tartalmazó zárt borítékot azonos jelzéssel (az eset iktatószámával) kell jelölni. A boríték kezelése vonatkozásában a 4.2.3. pontban foglaltak irányadók. 4.7.4.11 A zártan kezelt személyes adatok büntető feljelentés esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság részére továbbíthatók. 4.7.4.12 Az ügyben a munkáltatói intézkedésekhez szükséges, zártan kezelt adatok csak a munkáltatónak adhatók át. A bejelentő adatai a munkáltatónak ebben az esetben sem adhatók át.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 28 4.7.5 A vizsgálati eljárás szabályai a Belső Ellenőrzés eljárása esetén A Belső Ellenőrzés által folytatott vizsgálati eljárásban az alábbiakban meghatározottakat kell alkalmazni: 4.7.5.1 A Belső Ellenőrzés a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett a MÁV Zrt. Általános ellenőrzési utasításának célvizsgálatra vonatkozó rendelkezései szerint folytatja le a vizsgálati eljárást. 4.7.5.2 A Megfelelőségi Bizottság által a Belső Ellenőrzéshez utalt ügyekben a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés munkatársai részére kerül a megbízólevél kiállításra. 4.7.5.3 A Belső Ellenőrzés munkatársai által vezetett vizsgálatokba szükség esetén közreműködőként bevonásra kerülhet szakértőként a MÁV Csoport belső ellenőre és egyéb szervezeti egység szakmai delegáltja. 4.7.5.4 A vizsgálatba bevont közreműködő (szakértő, szakmai delegált) a bejelentés vizsgálata során megállapítottakat részvizsgálati jelentésben rögzíti. 4.7.5.5 A közreműködők által készített részvizsgálati jelentést a határidő megtartásával a vizsgálatot vezető belső ellenőrzési munkatársnak kell átadni. 4.8 A VIZSGÁLATI ELJÁRÁS LEZÁRÁSA 4.8.1 A vizsgálati eljárás vizsgáló általi lezárására minden esetben – tekintet nélkül arra, hogy az eljárást mely szervezet folytatta le – az írott vizsgálati jelentés Megfelelőségi Bizottsághoz történő eljuttatásával kerül sor. 4.8.2 A vizsgálati jelentést a Megfelelőségi Bizottság határozatában megadott határidőn belül el kell juttatni a Megfelelőségi Bizottsághoz a Belső Ellenőrzés vezetőjén keresztül. 4.8.3 A vizsgálati jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a vizsgált eset tartalmának ismertetését; b) a vizsgált esettel kapcsolatban összegyűjtött információkat, adatokat, azok relevanciáját; c) a vizsgált esettel kapcsolatban feltárt hiányosságokra, problémákra vonatkozó ténymegállapításokat; d) a vizsgálati eljárás eredményeként szükségesnek ítélt intézkedésekre tett javaslatokat a végrehajtásra kijelölendő szervezet megnevezése mellett és az ezek végrehajtására vonatkozó határidőket. 4.8.4 A vizsgálati eljárás lezárását megelőzően a vizsgálatban érintett munkatárs(ak) számára biztosítani kell a jogot, hogy a vizsgálatban vele szemben megfogalmazott kifogásokra reagáljon, azokat tényekkel alátámasztva helyesbítse. Mindezt úgy kell megtenni, hogy a bejelentő és az eljárásba bevont személyek védelme, és adataik zártan kezelése maximálisan érvényesüljön. 4.8.5 A Megfelelőségi Bizottság dönt a vizsgálati jelentés és az abban foglalt intézkedési javaslatok elfogadásáról, és arról, hogy a jelentés alapján a vizsgálati eljárás lezárható-e. 4.8.6 A vizsgálati jelentés tartalma alapján a Megfelelőségi Bizottság dönthet úgy, hogy a vizsgálati eljárásban további feltáró munkára van szükség. Ekkor új határidő tűzése mellett további vagy kiegészítő vizsgálatot rendel el.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 29 4.9 INTÉZKEDÉSEK A MÁV Csoport Etikai Kódexében foglaltak megsértésének megállapítása esetén a vizsgálati jelentés megfelelő intézkedéseket ír elő, amelynek végrehajtásában a MÁV Csoport szervezetei kötelesek együttműködni. 4.9.1 Az intézkedések minden esetben javító/fejlesztő célzatúak és az alábbi csoportokba illeszkednek: a) a MÁV Csoport jó hírnevét, utas- és vevőközpontú szolgáltatásmódját elősegítő, valamint kapcsolatrendszerét támogató kezdeményezések, b) a MÁV Csoport folyamatait, belső kontrolljait, illetve szabályzatait javító intézkedések, c) szükség esetén a MÁV Csoport aktuális szabályozásaival összhangban alkalmazható munkáltatói eljárás, d) megfelelő külső jogi intézkedések. 4.9.2 Amennyiben a vizsgálati eljárás bármely szakaszában bűncselekmény gyanúja merül fel, a vizsgálatot végző szervezet a Megfelelőségi Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja. A feljelentés megtételére a hatályos belső utasítások szerint kerül sor, beleértve, hogy a feljelentésről a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a Megfelelőségi Bizottságot tájékoztatni kell. 4.9.3 Amennyiben a vizsgálati jelentés munkáltatói intézkedés kezdeményezését írja elő, akkor az etikai vizsgálat során keletkezett azon információkat és dokumentumokat, amelyek a kezdeményezett eljárás megalapozása szempontjából szükségesek, mint az eljárás alapjául szolgáló vizsgálati anyagot a jogszabályban lefektetett határidőkre való tekintettel át kell adni a vonatkozó előírások szerint a munkáltatói eljárás lefolytatására jogosultnak. 4.9.4 Az intézkedések végrehajtásának határidejéről és felelőséről a Megfelelőségi Bizottság dönt, és határozatai kötelező érvényűek a felelősségre kijelölt szervezetekre nézve. 4.9.5 Az intézkedést az érintett társaság megfelelő szervezetének kell végrehajtania azzal, hogy a felelősnek az intézkedés lezárását követő 5 munkanapon belül tájékoztatnia kell a Belső Ellenőrzés vezetőjén keresztül a Megfelelőségi Bizottságot a megtett intézkedésről. 4.10 JELENTÉSEK, VISSZACSATOLÁS 4.10.1 A Belső Ellenőrzés vezetője minden év első negyedévében jelentést készít a megelőző évben született összes, Megfelelőségi Bizottság által elfogadott, vizsgálat nélkül lezárt esetről, a lezárt vizsgálatokról és a kezdeményezett intézkedésekről az etikai ügyekben érintett MÁV Csoport Felügyelőbizottságai részére. A Felügyelőbizottságok dönthetnek úgy, hogy egyes esetekben további vizsgálatra van szükség, és ezen esetekben jogosultak további vizsgálatot elrendelni. Azon esetek, ahol a lezáró határozatban foglaltak alapján a Felügyelőbizottságok nem rendelnek el további vizsgálatot, lezártnak minősülnek. 4.10.2 A Megfelelőségi Bizottság minden év első negyedévében tájékoztatja a MÁV Zrt. Igazgatóságát a megelőző évben nyilvántartásba vett esetekről és azok feltárására végzett vizsgálatok eredményeiről, valamint a javasolt javító célzatú intézkedésekről. Ezeket a jelentéseket az Igazgatóság határozatban hagyja jóvá. 4.10.3 Azokról a kiemelt ügyekről, amelyek jelentősen érinthetik a MÁV Csoport gazdálkodását vagy hatással vannak a MÁV Csoport pénzügyi beszámolóira, a Megfelelőségi Bizottság a vizsgálati jelentés elkészülte után haladéktalanul jelentést küld a MÁV Zrt. Igazgatóságának, a pénzügyi beszámolót érintő esetekben a MÁV Zrt. állandó könyvvizsgálójának a gazdasági vezérigazgató-helyettes tájékoztatását követően.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 30 4.10.4 Az eset lezárását követően az esetek kezelésére kijelölt munkatársak 5 munkanapon belül – a MÁV Csoport érdekeit tiszteletben tartva – tájékoztatják a) a bejelentőt a vizsgálat lefolytatásának tényéről, a vizsgálati jelentés ténymegállapításairól és a jelentésben foglalt intézkedésekről, amennyiben a bejelentő elérhetőségét biztosította, b) az eset által érintett szervezet vezetőjét a vizsgálat eredményéről, a jelentés ténymegállapításairól és a jelentésben foglalt intézkedésekről, c) a vizsgálat által érintett személyt (bejelentettet) az MB döntését követően a végleges döntésről és intézkedésekről. 4.10.5 Amennyiben a bejelentő nem elégedett a vizsgálati eljárás eredményével, de bejelentését új, még nem értékelt információval nem tudja kiegészíteni, abban az esetben saját belátása szerint és saját felelősségére – figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat – más, a MÁV Csoporton kívüli fórumhoz fordulhat. A MÁV Csoport Etikai Kódexének megfelelő vállalati kultúra támogatása érdekében - a prevenciós célokat, valamint a MÁV Csoport érdekeit szem előtt tartva – a Megfelelőségi Bizottság dönt a vizsgálati eljárások eredményeinek kommunikációjáról a MÁV Csoport munkatársai felé. A kommunikációt a Belső Ellenőrzés és a Kommunikációs Igazgatóság együttesen dolgozza ki és hajtja végre. 4.10.6 A jelen utasítás hatálya alá tartozó MÁV Csoport, szakterületek által lefolytatott vizsgálatok visszacsatolása A Megfelelőségi Bizottság által a 4.6.2. c) pont szerint más csatornára terelt, azaz más szervezethez elintézésre utalt feladatok – a MÁV Csoport által, illetve szakterületen folytatott eljárás – esetében az adott területre, illetve a MÁV Csoportra vonatkozó szabályok szerint szükséges eljárni. Az ottani eljárás lezárását követően azonban az érintett terület vezetője 5 munkanapon belül köteles a Megfelelőségi Bizottságot – a Belső Ellenőrzés vezetője útján – tájékoztatni annak érdekében, hogy az eset kezeléséről a bejelentőt tájékoztatni lehessen. A bejelentőt a Belső Ellenőrzés tájékoztatja a 4.10.4. pont szerint. 4.11 IRATOK MEGŐRZÉSE A Belső Ellenőrzés vezetője gondoskodik valamennyi eset és az azokhoz kapcsolódó összes dokumentum zárt megőrzéséről a hatályos jogszabályokkal és belső szabályozásokkal összhangban. 4.11.1 Az etikai ügyek kezelésével és vizsgálatával, valamint a Megfelelőségi Bizottság határozatainak végrehajtásával kapcsolatban keletkezett dokumentumok iktathatók, de az iktatási rendszerbe nem tölthetők fel. 4.11.2 Ha a bejelentés a 4.6.3. c) pont szerint nem vizsgálható, illetve vizsgálat alapján nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat (bejelentő személyes adatai és elérhetősége) a vizsgálat – 4.10.1. pont szerinti – lezárását követő 60 napon belül törölni kell. 4.11.3 A bejelentésre vonatkozó adatok (bejelentő személyes adatai és elérhetősége) törlése után a bejelentés iratanyagát irattárba kell helyezni, ahol azt az iratselejtezés határidejéig (a hatályos ügyviteli utasítás szerint) meg kell őrizni. Az irattárba helyezett etikai anyagokat ügyenkénti bontásban, zárt borítékban kell tárolni, amelyen fel kell tüntetni az ügy iktatószámát, a lezáró szervezet nevét és a lezárás dátumát, valamint azt, hogy felbontani csak a Megfelelőségi Bizottság mindenkori elnöke jogosult.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 31 4.12 ETIKAI TÁMOGATÁS Annak érdekében, hogy az Etikai Kódexben megfogalmazottaknak megfelelő működés biztosítható legyen, valamint az Etikai Kódexben előírtak a gyakorlatban is működőképesek legyenek, illetve a bizonytalan esetek kiszűrése hatékonyan működjön, a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés etikai támogató vonalat működtet, amelyen keresztül az Etikai Kódexhez kapcsolódóan kérdés tehető fel, illetve tanács kérhető. A Belső Ellenőrzés ezen feladatra kijelölt munkatársai (esetek kezelésére kijelölt munkatársak) a kérdésekre a hatályos jogszabályokkal és belső szabályozással összhangban válaszolnak, valamint a tanácsokat is ennek szellemében fogalmazzák meg, szükség esetén konzultálva a Megfelelőségi Bizottság tagjaival és a releváns szakmai területekkel. A kérdések, valamint tanácsok megfogalmazása ugyanazokon az elérhetőségeken lehetséges, mint amit a Belső Ellenőrzés a bejelentések fogadására a 3.3 pontnak megfelelően működtet. Kérdésfeltevéshez, tanács kéréséhez nem szükséges a kérdezőnek azonosítania magát, az anonimitást és a védett kezelést ebben a folyamatban is meg kell őrizni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasításban szereplő hivatkozások: 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, 2.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény,
3.
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény,
4.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény,
5.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről;
6.
A MÁV Csoport mindenkor hatályos Kollektív Szerződései
7.
A MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló 36/2013. (MÁV. Ért. 16.) vezérigazgatói utasítás,
8.
A MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról szóló 10/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG számú vezérigazgatói utasítás,
9.
A MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 12/2013. (MÁV. Ért. 6.) elnökvezérigazgatói utasítás,
10.
Az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 39/2014. (VIII.15. MÁV Ért. 16.) számú EVIG utasítás,
11.
A MÁV Zrt. Biztonsági szabályzata a minősített adatok védelmére c. 48/2014. (XI.21. MÁV. Ért. 21.) elnök-vezérigazgatói utasítás,
12.
A MÁV Zrt., valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzatáról szóló 57/2014. (XII. 19. MÁV Ért 23.) számú elnök-vezérigazgatói utasítás,
13.
A MÁV Zrt. pénzmosás elleni szabályzatáról szóló 15/2008. (III. 11. MÁV Ért. 20.) portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás,
14.
A MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról szóló 22/2014. (V. 23. MÁV Ért. 8.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás,
15.
A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló 29/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 16.
32 A MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasításáról szóló 1/2014. (MÁV Ért. 1.) számú elnökvezérigazgatói utasítás,
17.
A MÁV Csoportot érintő ügyekben az érintett társaságok belső utasításai az irányadók.
Hatályon kívül helyezés: 1. 6/2013. (I.18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az etikai és máselőírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzétételt, illetőleg a 2.1. b. pont szerinti határozat kiadását követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. Melléklet: A bejelentésekről vezetett nyilvántartás 2/a. sz. Melléklet: Általános titoktartási nyilatkozat 2/b. sz. Melléklet: Adott esetre vonatkozó titoktartási nyilatkozat Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 33 1. sz. melléklet A BEJELENTÉSEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS A bejelentések nyilvántartásának elemei a következők:
sorszám
etikai eset tárgya
nyilvántartási szám(ok)
a bejelentés beérkezésének időpontja
a bejelentés milyen csatornán érkezett
a bejelentő személye elérhető/nem ismert,
az eset státusza: o vizsgálat nélkül lezárt o vizsgálattal lezárt o folyamatban
a bejelentés típusa: o tipikus bejelentés o atipikus bejelentés o más információforrásból származó vagy saját észlelés
Megfelelőségi Bizottság döntésének időpontja, a határozat tartalma (feladat leírása, felelős szervezet, közreműködő szervezet, határidő)
teljesítési megjegyzés (pl.: átadva valamely szervezetnek, feljelentés megtörtént, bejelentő/bejelentett értesítve, stb…)
lezárás ideje (év, hónap)
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 34
30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG - 32/2015. (VII. 29. MÁV-START Ért. 28.) VIG 2/a. sz. melléklet Általános Titoktartási Nyilatkozat Alulírott ………………………………………........(lakcím: ………………………………………..; születési hely, idő: ……………………………………………..; törzsszám: ………………………..) e nyilatkozattal kötelezem magam, hogy az Etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről szóló (elnök-vezérigazgatói/vezérigazgatói/ügyvezető igazgatói) utasítás szerinti esettel vagy vizsgálati eljárással összefüggésben tudomásomra jutott valamennyi tényt, adatot, információt – ideértve a Megfelelőségi Bizottság ülésein elhangzottakat is – és körülményt megőrzök. A titoktartási kötelezettség megsértését jelenti, ha a kötelezett személy a fenti bekezdés szerinti bármely tényt, adatot, információt és körülményt illetéktelen személy vagy szerv részére hozzáférhetővé tesz vagy azt jogosulatlanul felhasználja, nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. Az esettel összefüggésben, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező dokumentumok és információk kezelése során a mindenkor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzat releváns rendelkezéseit maradéktalanul betartom. Ezen titoktartási kötelezettség megsértésével okozott mindennemű kárért a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő felelősséggel tartozom.
Budapest, ……… év …… hónap …… nap
………………………………………. nyilatkozattevő aláírása
A titoktartási nyilatkozat aláírására kötelezett személyek: esetek kezelésére kijelölt munkatársak; vizsgálók; az eset kezelésében vagy a vizsgálati eljárás lefolytatásában közreműködő munkatársak és külső személyek; Megfelelőségi Bizottság tagjai; Megfelelőségi Bizottság titkára; Megfelelőségi Bizottság ülésére meghívott személyek; Felügyelőbizottság kijelölt tagja A MÁV Csoport különböző tagvállalatai esetén a megfelelő belső szabályzatra kell hivatkozni.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 35 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG - 32/2015. (VII. 29. MÁV-START Ért. 28.) VIG 2/b. sz. melléklet Adott esetre vonatkozó Titoktartási Nyilatkozat
Alulírott ………………………………………........(lakcím: ………………………………………..; születési hely, idő: ……………………………………………..; törzsszám: ………………………..) e nyilatkozattal kötelezem magam, hogy az Etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről szóló (elnök-vezérigazgatói/vezérigazgatói/ügyvezető igazgatói) utasítás szerinti esettel vagy vizsgálati eljárással összefüggésben tudomásomra jutott valamennyi tényt, adatot, információt – ideértve a Megfelelőségi Bizottság ülésein elhangzottakat is – és körülményt megőrzök. A titoktartási kötelezettség megsértését jelenti, ha a kötelezett személy a fenti bekezdés szerinti bármely tényt, adatot, információt és körülményt illetéktelen személy vagy szerv részére hozzáférhetővé tesz vagy azt jogosulatlanul felhasználja, nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. Az esettel összefüggésben, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező dokumentumok és információk kezelése során a mindenkor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzat releváns rendelkezéseit maradéktalanul betartom. Ezen titoktartási kötelezettség megsértésével okozott mindennemű kárért a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő felelősséggel tartozom. A mai napon a ………………………….. számú etikai eset teljes anyagának másolatát átvettem. Budapest, ……… év …… hónap …… nap
………………………………………. nyilatkozattevő aláírása
A titoktartási nyilatkozat aláírására kötelezett személyek: esetek kezelésére kijelölt munkatársak; vizsgálók; az eset kezelésében vagy a vizsgálati eljárás lefolytatásában közreműködő munkatársak és külső személyek; Megfelelőségi Bizottság tagjai; Megfelelőségi Bizottság titkára; Megfelelőségi Bizottság ülésére meghívott személyek; Felügyelőbizottság kijelölt tagja A MÁV Csoport különböző tagvállalatai esetén a megfelelő belső szabályzatra kell hivatkozni.
28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 36 Egyéb közlemények A 2015/22. sz. MÁV-START Értesítő megjelenését követően kiadásra került díjszabási rendelkezések • 39/2015. sz. díjszabási rendelkezés JÉ Pilot bevezetéséhez kapcsolódó változások, feladatok és kezelési segédlet • 40/2015. sz. díjszabási rendelkezés „VOLT Kombináltjegy és VOLT vonat” • 41/2015. sz. díjszabási rendelkezés 2015. június 15-től érvényes díjszabási változások és az elektronikus jegyértékesítési felületek programmódosításai
• 51/2015. sz. díjszabási rendelkezés Feláras vonatok belföldön történő igénybevételének szabályozása a 2014/2015. évi menetrendi időszakban - 3. sz. módosítás • 52/2015. sz. díjszabási rendelkezés „Kingdom Of Hegyalja Fesztivál” - 1. sz. módosítás • 53/2015. sz. díjszabási rendelkezés „Kemencei Erdei Múzeumvasút Napja” • 54/2015. sz. díjszabási rendelkezés „East Fest Mezőtúr”
• 42/2015. sz. díjszabási rendelkezés A Közmunka programban résztvevők utazási kedvezménye II. - 1. sz. módosítás • 43/2015. sz. díjszabási rendelkezés Vasutas közfoglalkoztatott utazási kedvezménye • 44/2015. sz. díjszabási rendelkezés „Kisvasúti nap” • 45/2015. sz. díjszabási rendelkezés Feláras vonatok belföldön történő igénybevételének szabályozása a 2014/2015. évi menetrendi időszakban - 2. sz. módosítás • 46/2015. sz. díjszabási rendelkezés UIC 108-1 elektronikus adatbázis kivonata frekventált viszonylatokra - 3. sz. módosítás • 47/2015. sz. díjszabási rendelkezés „ROCKMARATON 2015” • 48/2015. sz. díjszabási rendelkezés „Györkőcfesztivál 2015.” • 49/2015. sz. díjszabási rendelkezés „FORMA1 Magyar Nagydíj” • 50/2015. sz. díjszabási rendelkezés „Kingdom Of Hegyalja Fesztivál” – a kedvezmény felfüggesztésre került 28. szám Budapest, 2015. július 29.
ÉRTESÍTŐ 37
Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős Kiadó: Zaránd György vezérigazgató
28. szám Budapest, 2015. július 29.