2016. tanévben beiratkozott hallgatók számára kötelező (a korábban beiratkozott hallgatók számára választható)

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában meghirdetett kötelező szeminárium, valamint az alternatív és fakultatív kurzusok a 2015/2016. tanév őszi szemeszterében II. ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK (részletezését ld. a táblázatok után) (A sárga színnel kiemelt kurzusok az alapképzésben, a nappali tagozaton is meghirdetett órák, a szürke színnel jelzettek a Kriminológus MA képzésen is meghirdetett kurzusok.) A fakultatív tárgyakat – a külön jelzettek kivételével – doktori iskola bármelyik doktori programjának hallgatói felvehetik. Létszám

I. szemeszter

III. szemeszter

KÖTELEZŐ SZEMINÁRIUM a 2015/2016. tanévben beiratkozott hallgatók számára kötelező (a korábban beiratkozott hallgatók számára választható) Fleck Zoltán: Bevezetés a Fleck Zoltán: Bevezetés a tudományelmélet tudományelmélet problémáiba problémáiba Időpont/hely: Időpont/hely: Sz:15-17; A/401. szoba Sz:15-17; A/401. szoba

ALTERNATÍV KURZUSOK Agrárjogi alternatív szeminárium 1. Réti Mária: A termőföldszerzés és használat magyar és nemzetközi szabályairól Alkotmányjogi alternatív szeminárium 1. Dezső Márta - Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Büntetőjogi alternatív szeminárium 1. (101) Galgóczi Zoltán - Gellér Balázs – Ihász Sándor – Vaskuti András: A büntetőjog és a büntetőeljárásjog határterületei K:16-18; B/II. tanterem

Agrárjogi alternatív szeminárium 3. Réti Mária: A termőföldszerzés és használat magyar és nemzetközi szabályairól Alkotmányjogi alternatív szeminárium 3. Dezső Márta - Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (301) Galgóczi Zoltán - Gellér Balázs - Ihász Sándor - Vaskuti András: A büntetőjog és a büntetőeljárásjog határterületei K:16-18; B/II. tanterem Büntetőjogi alternatív szeminárium 3 (302) Busch Béla- Filó Mihály: Egészségügy és büntetőjogi felelősség Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (303) Busch Béla: A büntetőjog határterületei Sze 18-20; Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (304) Filó Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban H: 16-18; Vécsey szeminárium Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (305) Filó Mihály: A terrorizmus a büntetőjogi gondolkodásban Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 301. Hack Péter: Titkos információszerzés – titkos adatgyűjtés Cs 16-18; A/11. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 302. Kabódi Csaba-Lőrincz József: A

Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 101. Hack Péter: Titkos információszerzés – titkos adatgyűjtés Cs: 16-18; A/11. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 102. Kabódi Csaba-Lőrincz József: A 1

fiatalkorúak büntetés-végrehajtása +Cs: 14-18; A/2. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 103. Kabódi Csaba-Lőrincz József: A hazai börtönügy 20. századi szakmatörténete - Cs: 14-18; A/2. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 104. Hack Péter: Transitional Justice H: 16-18; VI. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 105. Hack Péter-Erdei Árpád: Bizonyítás a büntetőeljárásban Sz: 14-16; A/5. gyakorló Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 101. Fleck Zoltán: Az emberi jogok szociológiája Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 102. Szilágyi Péter: A jogállam eszméjének változásai a XX. század államelméletében Közgazdaságtan alternatív szeminárium 1. (101) Lőrinczi Gyula: Vállalkozásgazdaságtan Sz:14-16; KGT gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 1. (102) Gyémánt Richárd: A határon túli magyarság demográfiai sajátosságai Sz:12-14; B/1. gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1 (101) Forgács Imre: Globális pénzügyek – európai közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 1. (102) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog

15 (pol. is)

5

2 jog+ 2 pol.

Közigazgatási jog alternatív szeminárium 1. (103) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (104) Bándi Gyula: Környezetjog Kriminológia alternatív szeminárium 1. (101) Lévay Miklós: Büntető-igazságszolgáltatás

fiatalkorúak büntetés-végrehajtása +Cs: 14-18; A/2. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 303. Kabódi Csaba-Lőrincz József: A hazai börtönügy 20. századi szakmatörténete - Cs: 14-18; A/2. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 304. Hack Péter: Transitional Justice H: 16-18; VI. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 305. Hack Péter-Erdei Árpád: Bizonyítás a büntetőeljárásban Sz: 14-16; A/5. gyakorló Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 301. Fleck Zoltán: Az emberi jogok szociológiája Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 302. Szilágyi Péter: A jogállam eszméjének változásai a XX. század államelméletében Közgazdaságtan alternatív szeminárium 3. (301) Lőrinczi Gyula: Vállalkozásgazdaságtan Sz:14-16; KGT gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 1. (302) Gyémánt Richárd: A határon túli magyarság demográfiai sajátosságai Sz:12-14;B/1. gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (301) Forgács Imre: Globális pénzügyek – európai közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 3. (302) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jog alternatív szeminárium 3. (303) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (304) Bándi Gyula: Környezetjog Kriminológia alternatív szeminárium 3. (301) Lévay Miklós: Büntető-igazságszolgáltatás és alkotmányosság

5

2

és alkotmányosság Csüt: 16-18; II. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 1. (102) Borbíró Andrea: Kriminológiai kutatás Hétfő: 18-20

Csüt: 16-18; II. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 1. (302) Borbíró Andrea: Kriminológiai kutatás Hétfő: 18-20

Kriminológia alternatív szeminárium 1. 6 Kriminológia alternatív szeminárium 3. (303) (103) Gönczöl Katalin: Kriminálpolitika Gönczöl Katalin: Kriminálpolitika K: 9-12; III. terem K: 9-12; III. terem. Kriminológia alternatív szeminárium 1. 5 Kriminológia alternatív szeminárium 1. (304) (104) Virág György: Kriminálpszichológia Virág György: Kriminálpszichológia Sze: 16-19; B/8. Sze: 16-19; B/8. Kriminológia DCGC szeminárium (kizárólag a DCGC program hallgatóinak) Miklos Lévay: Transitional Societies, Politics and Crime Control Kriminológia DCGC szeminárium (kizárólag a DCGC program hallgatóinak) Peter Hack: Transitional Societies and Criminal Justice Magyar állam- és Jogtörténeti alternatív szeminárium 1. (101) Révész Tamás Mihály: A médiajog történeti, elméleti és gyakorlati kérdései Magyar állam- és Jogtörténeti alternatív szeminárium 1. (102) Horváth Attila: Az egyetemi oktatás módszertana Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. (101) (301) Nagy Boldizsár: Nemzetközi, európai és Nagy Boldizsár: Nemzetközi, európai és magyar menekültügy magyar menekültügy H:16-18; II. tanterem H:16-18; II. tanterem Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. (102) (302) Jeney Petra: Fundamental rights protection Jeney Petra: Fundamental rights protection under the European Convention on Human under the European Convention on Human Rights - an overview Rights - an overview -H:8-10; Nemzetközi jogi gyakorló -H:8-10; Nemzetközi jogi gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. (103) (303) Kardos Gábor: Emberi jogok a nemzetközi Kardos Gábor: Emberi jogok a nemzetközi jogban és a nemzetközi kapcsolatokban jogban és a nemzetközi kapcsolatokban Csüt: 16-18; B/9. gyakorló Csüt: 16-18; B/9. gyakorló Nemzetközi magánjogi és európai Nemzetközi magánjogi és európai kereskedelmi jogi alternatív szeminárium 1. kereskedelmi jogi alternatív szeminárium 3. Király Miklós: A kötelmi jog és a Somssich Réka: Az Európai Bíróság nemzetközi magánjog harmonizálásának legújabb joggyakorlatának elemzése, problémái különös tekintettel a magyar vonatkozású ügyekre Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 1. Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 3. Prof. Frans Vanistendael: International Tax Prof. Frans Vanistendael: International Law Tax Law 3

Blokkszeminárium: 2015. nov. 2-4. 9-14 óra; IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (101) Varga István – Szécsényi-Nagy Kristóf – Tóth Ádám: Közjegyzői nemperes eljárások K:18-20; II. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (102) Varga István – Paksi Gábor: Közbeszerzési eljárások bírósági jogorvoslati rendszere P: 8-10; II. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (103) Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal I. Sze: 16-18; I. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (104) Varga István - Helmut Rüssmann – Christian Berger: Cross border litigation and arbitration (blokkszeminárium , 2x5 nap, 90 p/nap, pontos időpont szept.-ben; IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (105) Varga István - Thomas Rauscher: Jurisdiction and Enforcement under the new Brussels Ia-Regulation Blokkszeminárium: 2015. nov. 16-18. IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (106) Varga István – Horváth Jenő: Polgári perrend-tartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. Időpont, hely: hétfő: 8-10; A/5. gyakorló Polgári jogi alternatív szeminárium 1. Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog Római jogi és összehasonlító jogi alternatív szeminárium 1. Siklósi Iván: A jogügyletek érvénytelensége és hatálytalansága összehasonlító dogmatörténeti perspektívában Időpont: kedd: 16-18

5

3

3

5

5

5

10

4

Blokkszeminárium: 2015. nov. 2-4. 9-14 óra; IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (301) Varga István – Szécsényi-Nagy Kristóf – Tóth Ádám: Közjegyzői nemperes eljárások K:18-20; II. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (302) Varga István – Paksi Gábor: Közbeszerzési eljárások bírósági jogorvoslati rendszere P: 8-10; II. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (303) Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal I. Sze: 16-18; I. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (304) Varga István – Helmut Rüssmann – Christian Berger: Cross border litigation and arbitration (blokkszeminárium , 2x5 nap, 90 p/nap, pontos időpont szept.-ben; IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (305) Varga István- Thomas Rauscher: Jurisdiction and Enforcement under the new Brussels Ia-Regulation Blokkszeminárium: 2015. nov. 16-18. IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (306) Varga István – Horváth Jenő: Polgári perrend-tartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. Időpont, hely: hétfő: 8-10; A/5. gyakorló Polgári jogi alternatív szeminárium 3. Harmathy Attila: Változások a polgári jog alapintézményeiben Római jogi és összehasonlító jogi alternatív szeminárium 3. Siklósi Iván: A jogügyletek érvénytelensége és hatálytalansága összehasonlító dogmatörténeti perspektívában Időpont: kedd: 16-18

FAKULTATÍV KURZUSOK Dezső Márta prof. emeritus – Chronowski Nóra egyetemi docens: Magyar alkotmányosság az európai integrációban Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda 18-20; II. tanterem Zeller Judit PhD, adjunktus: Klónok támadása – biotechnológia, egészségügy és jog Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda 16-18; B/17. gyakorló Tóth Gábor Attila egyetemi docens: Human Rights Protection – General Overview and Critical Approaches Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: csüt.16-18; A/14. Fekete Balázs: Jogösszehasonlítás: Civil jog és Common Law Létszám: összesen 60 (nappali tagozattal együtt) Időpont, hely: hétfő15-17; B/II. terem Borbíró Andrea PhD, adjunktus: Kriminológia elmélettörténet: forrásfeldolgozó szeminárium Létszám: 12 fő PhD hallgató; előfeltétel: angol szövegértés Időpont, hely: hétfő 16-18; Hungler Sára: Labour Law of the European Union Létszám: 5 fő PhD hallgató; előfeltétel: angol nyelvtudás Időpont, hely: szerda 14-16; Szabados Tamás PhD, adjunktus: Companies in Private International Law – An EU Law Perspective Létszám: nincs korlát Időpont, hely: szerda: 10-12; Kecső Gábor PhD egyetemi adjunktus: Államháztartási jog Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: hétfő 14-16; A/13. gyakorló Földi András egyetemi tanár: Római jogi forrásszövegek elemzése IX. Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: hétfő: 16-18; Vécsey szeminárium (félemelet 101.) Ferge Gábor mb. oktató : Bevezetés a héber jogi gondolkodásba létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda: 14-16; VIII. tanterem Bánóczi Rozália mb. oktató : Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe I. Létszámkeret: 5 PhD hallgató Időpont, hely: szerda:14-16; B/5. Bánóczi Rozália mb. oktató: Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe II. létszámkeret: 5 PhD hallgató Időpont, hely: szerda: 16-18; B/5.

5

CSAK A DCGC PROGRAMBAN VÁLASZTHATÓ KURZUSOK Personal Development Plan 1&2. 5 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető Personal Development Plan 3. 5 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető Personal Development Plan 4. 5 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető Transferable Skills and Global Skills 5 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető Common Studies Presentation 1. 5 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető Common Studies Presentation 2. 5 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető DCGC Internship 10 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető Structured PDP Task 10 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető Elective course at University of Hamburg 10 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető Elective course at University of Kent 10 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető Elective course at University of Utrecht 10 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető Elective course at University ELTE 10 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető Fakultatív kurzus: más képzési programon teljesített 10 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető Research Semester 2A (3. félév) 20 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető Research Semester 3A (5. félév) 25 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető Transferable Skills Training (gyakorlat) 5 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

6

KÖTELEZŐ SZEMINÁRIUMOK A kurzus címe: Bevezetés a tudományelmélet problémáiba A kurzusért felelős oktató: dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár A 2015/2016. tanévtől beiratkozott hallgatók számára kötelező. Felvehető bármelyik szemeszterben. Heti: 2 óra Értékelés: 5 fokú beszámoló Időpont: szerda 15-17 Hely: A/401. szoba Közreműködő oktató: dr. Márton Miklós PhD, egyetemi docens A kurzus célja: A kötelező szemináriumon a hallgatók megismerjék a tudomány mibenlétére és a tudományos módszer meghatározására irányuló elméleteket, a tudomány és az emberi tudás szociológiai felfogását, a módszertani naturalizmus, antinaturalizmus, magyarázat és megértés, intencionális és átfogó magyarázatok témakörét. Kompetenciák: A hallgatók ismerik a tudomány elméletének és gyakorlatának különböző aspektusait, értik és önállóan elemzik a tudomány mibenlétére vonatkozó elméleti és módszertani problémákat. A hallgatók képesek önállóan elemezni a tudományfilozófiai kérdéseket és szövegeket, ezekről a kérdésekről kifejteni és megvédeni álláspontjukat szóban és írásban Tanulásszervezés: előadás, vita, megbeszélés, irodalom feldolgozása Követelmények: A hallgatók az egyes tematikus egységek végén rövid, problémacentrikus írásbeli beszámolót tesznek az egyes témákhoz kapcsolódó előadások és kötelező irodalmak alapján. A kurzus végéig a hallgatóknak egy házidolgozatot is kell készíteniük. Kötelező irodalom: Kutrovácz G. – Láng B. – Zemplén G.: A tudomány határai, Typotex Kiadó, Budapest, 2009 (14. fejezetek) Némedi Dénes: Modern szociológiai paradigmák, Napvilás, 2008, 461-518. Gulyás et al 2013: Gulyás László: Bevezetés a tudományfilozófiába, ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia tanszék http://www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/Gulyas_et_al_Bevezetes_a_tudomanyfilozofiaba. pdf Ajánlott irodalom: 1. Mi a tudomány? A tudomány mibenlétének és a tudományos módszernek a meghatározására irányuló filozófiai kísérletek áttekintése Carnap, Rudolf: „Ellenőrizhetőség és jelentés”, ford.: Altrichter Ferenc, in: Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia, Áron Kiadó, Budapest, 1999., (pp. 41–51.), http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap_t&m.htm Carnap, Rudolf: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül. Ford.: Altrichter Ferenc, in: Forrai - Szegedi (szerk.): Tudományfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 1999., (pp. 925.), http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/CARNAP.HTM 7

Feyerabend, Paul: „Tézisek az anarchizmusról”, ford.: Miklós Tamás, in: uő: A módszer ellen, Atlantisz Kiadó, Budapest, 2002 (pp. 593-600.) Feyerabend, Paul: A tudomány egy szabad társadalomban ford.: Ambrus Gergely, in: Laki János (szerk.): Tudományfilozófia. Osiris – Láthatatlan Kollégium, Bp. 1998., (pp. 153-169.) Hempel, C. G. - Oppenheim, Paul: A tudományos magyarázat logikája, ford.: Moldvay Tamás, in: Forrai - Szegedi (szerk.): Tudományfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 1999., (pp. 109-127.), http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Hempel1.htm Hempel, C. G.: Az indukció újabb problémái, ford.: Novák Zsolt, in: Laki János (szerk.): Tudományfilozófia. Osiris – Láthatatlan Kollégium, Bp. 1998., (pp. 87-106.) Kuhn, Thomas: A tudományos forradalmak szerkezete, ford.: Bíró Dániel, Gondolat Bp. 1984., Lakatos Imre: A kritika és a tudományos kutatási programok metodológiája, ford.: Benedek András és Forrai Gábor, in: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásaisai, Atlantisz Kiadó, Bp. 1997., (pp. 19-63.) Popper, Karl R.: A tudományos kutatás logikája, ford.: Petri György és Szegedi Péter, Európa Könyvkiadó, Bp. 1997., (Különösen az I. rész, pp. 29-69.) Quine, W. v. O.: A világ empirikusan ekvivalens részeiről, ford.: Ambrus Gergely, in: Laki János (szerk.): Tudományfilozófia. Osiris – Láthatatlan Kollégium, Bp. 1998., (pp. 124-136.) Schlick, Moritz: Az ismeret fundamentumáról, ford.: Fehér Márta, in: Forrai - Szegedi (szerk.): Tudományfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 1999., (pp. 27-40.), http://nyitottegyetem.philinst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/schlick.htm 2. A tudomány és az emberi tudás szociológiai felfogása Agazzi 1992: Agazzi, Evandro: A jó, a rossz és a tudomány, Jelenkor, 1992, 9-124. old. Barnes, Bloor, Henry 2002: Barnes, Barry – Bloor, David – Henry, John: A tudományos tudás szociológiai elemzése. Budapest, Osiris, 2002 Bloor 1999: Bloor, David: A tudásszociológia erős programja, in: Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia, Áron Kiadó, Budapest, 1999, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/bloor.htm Bourdieu 2009: Bourdieu, Pierre: A tudományos mező, Replika 67, 11-36. Bourdieu 2005: Bourdieu, Pierre: A tudomány tudománya és a reflexivitás, Gondolat, 2005 Dupcsik Csaba: A reflexivitás a tudományos ismeretek szociológiájában, Osiris, Bp. 2001 Fehér Márta: „A tudásszociológia mint tudományelmélet” Janus I.3, 45-58. o. Fleck 2010: Fleck, Ludwik: A tudomány tudományának problémái, Replika, 73. Foucault 2001: Foucault, Michael: A tudás archeológiája, Atlantis, 2001 Latour 1999: Latour, Bruno: Sohasem voltunk modernek, Osiris, 1999 Mannheim 2000: Mannheim Károly, A tudásszociológia, in Tudásszociológiai írások, Osiris, 2000, 299-343. Merton 2002: Robert K. Merton, Társadalomelmélet és társadalmi struktúra, Osiris, 2002, 4. rész Némedi 2008: Némedi Dénes: Modern szociológiai paradigmák, Napvilág Kiadó, 2008, 461518. Polányi 1994: Polányi Mihály, Személyes tudás I-II., Atlantisz, 1994 Sokal 2000: Sokal, Alan - Bricmont, J.: Intellektuális imposztorok. Budapest, Typotex, 2000 Ziauddin é.n.: Ziauddin, Sardar. Thomas Kuhn és a tudomány-háborúk, Alexandra (Posztmodern Találkozások) 3. Módszertani naturalizmus és antinaturalizmus. Magyarázat és megértés szembeállítása; intencionális és átfogó magyarázatok különbsége Dilthey, Wilhelm: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, ford.: Erdélyi Ágnes, Gondolat Kiadó, Bp. 1974., (Különösen pp. 61-100., 497-510.) Elster 1995: Elster, Jon: A társadalom fogaskerekei, Osiris, 1995 Hacking 1999: Ian Hacking: The Social Construction of What?, Harvard University Press, 1999 8

Hempel, C. G.: The Function of General Law in History, in: uő.: Aspects of Scientific Explanation, The Free Press, New York, 1965., (pp. 231-244.) Rickert, Heinrich: Kultúrtudomány és természettudomány, ford.: Posch Árpád, Franklin Társulat, Bp. 1923., (pp. 29-58.) von Wright, Georg Henrik: Magyarázat és megértés, I. A két hagyomány, ford.: Csontos László, in: Bertalan László (szerk.): Magyarázat, megértés és előrejelzés. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp. 1987., (pp. 43-70.) von Wright, Georg Henrik: Magyarázat és megértés, III. Intencionalitás és teleologikus magyarázat, ford.: Csontos László, in: Bertalan László (szerk.): Magyarázat, megértés és előrejelzés. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp. 1987., (pp. 112-154.)

9

ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK Agrárjogi alternatív szeminárium 1. Agrárjogi alternatív szeminárium 3. A kurzus címe: A termőföldszerzés és -használat magyar és nemzetközi szabályairól A kurzusért felelős oktató: dr. Réti Mária habil. egyetemi docens

Előadó: dr. Réti Mária habil. egyetemi docens A tulajdonjog általános szabályaihoz képest különös szabályok vonatkoznak a termőföldek tulajdonára, a tulajdonjog megszerzésére. Rövidesen lejár az EU által biztosított, a külföldiekre vonatkozó termőföldtulajdon szerzési moratórium. Alapvető változások várhatóak a termőföldtulajdon szerzés magyarországi szabályozásában, amelynek összhangban kell lennie az uniós normákkal, továbbá szerencsés lenne, ha gátat szabna a spekulatív földfelvásárlásoknak, és elősegítené a vidék lakosságmegtartó erejének erősödését. A földtulajdon és a földhasználat döntően elválik egymástól a magyarországi gyakorlatban. A termőföldek kb. 80 %-át valamely földhasználati jogcímen hasznosítják. A földhasználat biztonsága a termelés és a termőföld védelem szempontjából igen jelentős, a szabályok cizellált megismerése a cél. A földhasználó személyétől függetlenül léteznek használati korlátozások. Ez igaz általában a termőföldekre, de különösen igaz a különös termőföldekre, a természetvédelmi területekre, erdőkre, vízi ingatlanokra. Ezen szabályok és a földhasználatok nyilvántartásának elemzésére kerül sor. A kurzust felvehetik az Agrárjogi Tanszék I. és II. évfolyamos doktoranduszai. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint

10

Alkotmányjogi alternatív szeminárium 1. Alkotmányjogi alternatív szeminárium 3. A kurzus címe: Alkotmánykommentárok A kurzusért felelős oktató: dr. Dezső Márta professor emeritus – dr. Kukorelli István tanszékvezető egyetemi tanár – Sári János professor emeritus

A kurzus résztvevői hétről-hétre szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg az alkotmányos rendszer aktuális kérdéseit, elsősorban az alkotmányozás, az alkotmányvédelem és alkotmánybíráskodás, a hatalommegosztás és a kormányzati rendszer, valamint az alapvető jogok védelmét biztosító garanciarendszer kérdéseit állítva a vizsgálat középpontjába. A rendszeres, aktív hallgatói közreműködésre építő munka elsődleges módszere az alkotmánybírósági és más bírói fórumok fenti kérdésköröket érintő, legújabb döntéseinek, valamint az adott kérdésekre reflektáló, aktuális jogirodalmi források elemző feldolgozása és közös megvitatása. A kurzus 10 alkalomból áll. A kurzus az Alkotmányjogi Tanszékhez kapcsolódó I., és II. évfolyamos hallgatók számára kötelező. Más doktoranduszok számára felvehető. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, hely: pénteki napokon 16.00 – 17.30-ig a Tanszéken

11

Büntetőjogi alternatív szeminárium 1. (101) Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (301) A kurzus címe: A büntetőjog és a büntetőeljárásjog határterületei A kurzusért felelős oktató: dr. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár A kurzus gyakorló jogászok bevonásával a büntető és büntető-eljárásjog egyes kérdéseit vizsgálja meg elméleti és egyben gyakorlati szempontból jogeseteken keresztül, eredeti peres iratok tanulmányozása útján. Előadók: Gellér Balázs – Galgóczi Zoltán– Ihász Sándor – Vaskuti András Tananyag: Gellér B.: Legality on Trial (Eötvös Kiadó, Bp., 2012) vagy Legalitás a vádpadon (Eötvös Bp., 2012) Gellér B.: A büntetőjog és büntető-eljárásjog egyes aktuális kérdései a gyakorlat szemszögéből (kézirat, 2012) Hetente 2 óra Idő: kedd 16-18 Hely: B/II. tanterem Értékelés: ötfokozatú beszámoló Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (302) A kurzus címe: Egészségügy és büntetőjogi felelősség A kurzusért felelős oktató: dr. Busch Béla habil. egyetemi docens dr. Filó Mihály Phd. egyetemi adjunktus A kurzus 12 konzultációs órát foglal magában (nem feltétlenül hetente egyet, a pontos órabeosztást az oktató határozza meg az első órán a hallgatókkal egyeztetve). A kurzus célja, hogy az oktató vezetésével a hallgatók az adott témában kutassanak, olvassanak és az órákon az előző heti munkájukat a tananyaggal összevetve beszélik meg az oktatóval. Ez lehetőséget biztosít a PhD-sok bevonására a tanszéki kutatásokba, e mellett felkészíti őket a saját – esetleg kapcsolódó – kutatásuk folytatására. Tananyag: Sótonyi Péter (szerk.) Orvosi felelősség http://www.libri.hu/szerzok/sotonyi_peter.html>: (Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió .) Filó Mihály: Az eutanázia büntetőjogi gondolkodásban (ELTE Eötvös Kiadó (2009) A kurzust minden II. éves doktorandusz felveheti. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Hely, idő: külön megbeszélés szerint Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (303) A kurzus címe: A büntetőjog határterületei A kurzusért felelős oktató: dr. Busch Béla habil. egyetemi docens A kurzust minden II. éves doktorandusz felveheti. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Hetente 2 óra Időpont: szerda 18-20

12

Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (304) A kurzus címe: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban A kurzusért felelős oktató: dr. Filó Mihály PhD, egyetemi adjunktus A kurzust minden II. éves doktorandusz felveheti. Hetente 2 óra Időpont: hétfő 16-18 óra Hely: Vécsey terem Értékelés: ötfokozatú beszámoló.

Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (305) A kurzus címe: A terrorizmus a büntetőjogi gondolkodásban A kurzusért felelős oktató: dr. Filó Mihály PhD, egyetemi adjunktus A kurzust minden II. éves doktorandusz felveheti. Hetente 2 óra Hely, időpont: megbeszélés szerint Értékelés: ötfokozatú beszámoló.

13

Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 101. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 301. A kurzus címe: Titkos információszerzés – titkos adatgyűjtés A kurzusért felelős oktató: dr. Hack Péter tanszékvezető habil. egyetemi docens Hetente 2 óra Időpont: csüt. 16-18 Hely: A/11. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 102. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 302. A kurzus címe: A fiatalkorúak büntetés-végrehajtása A kurzusért felelős oktató: dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens - dr. Lőrincz József c. egyetemi tanár Kéthetente 4 óra Időpont: + csütörtök 14-18 Hely: A/2. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 103. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 303. A kurzus címe: A hazai börtönügy 20. századi szakmatörténete A kurzusért felelős oktató: dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens - dr. Lőrincz József c. egyetemi tanár Kéthetente 4 óra Időpont: - csütörtök 14-18 Hely: A/2. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 104. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 304. A kurzus címe: Transitional Justice A kurzusért felelős oktató: dr. Hack Péter habil. tanszékvezető egyetemi docens Hetente 2 óra Időpont: hétfő 16-18 Hely: VI. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 105. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 305. A kurzus címe: Bizonyítás a büntetőeljárásban A kurzusért felelős oktató: dr. Hack Péter habil. tanszékvezető egyetemi docens - dr. Erdei Árpád prof. emeritus Hetente 2 óra Időpont: szerda: 14-16 Hely: A/5. gyakorló

14

Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 101. Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 301. A kurzus címe: Az emberi jogok szociológiája A kurzusért felelős oktató: dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár Előfeltétel nélkül minden doktorandusz (kriminológus is!) Értékelés: ötfokozatú kollokvium Helyszín, időpont: megegyezés szerint A kurzus célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek az emberi jogok fejlődésének, alakulásának társadalmi hátterébe, az ezzel kapcsolatos kritikákba és az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos dilemmákba. A hallgató képes lesz értékelő, kritikus véleményt kifejteni az emberi jogok globális rendszeréről, a jogon túli megfontolások és kulturális akadályok természetéről, hajlandó lesz önálló érvelést kidolgozni a tematikában meghatározott kérdésekkel kapcsolatban. A feldolgozandó irodalom többnyire angol nyelvű. 1. Introduction. The aim and rationale of the course, general perspective http://www.newphilosopher.com/articles/why-human-rights-must-take-on-the-perspective-ofthe-oppressed-and-the-suffering/ 2-3. Human rights from the socio-legal perspective William Twining: General Jurisprudence. Understanding Law from a Global Perspective, Cambridge University Press, 2009, Chapter 6. 173-201 Lydia Morris: Sociology and rights – an emergent field, in: Lydia Morris (Ed.): Rights. Sociological perspectives, Routledge, 2006 Gideon Sjoberg, Elizabeth A. Gill, Norma Williams: A Sociology of Human Rights, Social Problems, Vol. 48 (2001), No. 1, 11-47. Anthony Woodiwiss: Taking the sociology of human rights seriously, in: R. Morgan, B. Turner (eds.): Interpreting Human Rights. Social science perspectives, Routledge, 2009 Bryan S. Turner: A sociology of citizenship and human rights. Does social theory still exist? In: Morgan, Turner (eds.) Mathieu Deflem, Stephen Chicoine: The Sociological Discourse on Human Rights: Lessons from the Sociology of Law, Development and Society, Vol. 40, No. 1. (2011), 101-115. 4-5. Origins of the Human Rights Charles Tilly: Where Do Rights Come From? In: Lars Mjoset (Ed.) Contributions to the Comparative Study of Development, Oslo, 1992. Bryan S. Turner: Vulnerability and Human Rights, The Pennsylvania State University Press, 2006 Neil Stammers: Social Movements and the Social Construction of Human Rights, Human Rights Quarterly, 21 (1999), 980-1008. 6-7. Universal and local context Schmidt, Halliday: Introduction: Socio-Legal Perspectives on Human Rights in the National Context, in: Halliday, Schmidt (eds.) http://www.scribd.com/doc/82237068/Charles-Taylor-Conditions-of-an-Unforced-Consensuson-Human-Rights http://prezi.com/2gpfdj5qj3xe/copy-of-conditions-of-an-unforced-consensus-on-human-rights/ 8. Implementing rights and accepting human rights culture Galligan, Sandler: Implementing Human Rights, in: Halliday, Schmidt (eds.) Denis J. Galligan: Legal Failure: Law and Social Norms in Post-Communist Europe, in: Galligan, Kurkchiyan (eds.): Law and Informal Practices. The post-communist experience, Oxford University Press, 2003 Marina Kurkchiyan: The Illegitimacy of Law in Post-Soviet Societies, in: Galligan, Kurkchiyan (eds.) 15

Paul Iglanski: Free to speak, free to hate? In: Morris (Ed.) 9-10. Human rights in emergency Goodale: Locating Rights, Envisioning Law Between the Global and the Local, in: Goodale, Merry (eds.) 11. Summary, conclusion Further Readings Simon Halliday and Patrick Schmidt (eds.): Human Rights Brought Home: Socio-Legal Perspectives on Human Rights in the National Context, Hart Publishing, 2004, ISBN: 9781841133881 Mark Goodale and Sally Engle Merry (eds.): The Practice of Human Rights. Tracking Law Between the Global and the Local, Cambridge University Press, 2007, ISBN: 9780521683784 Reza Banakar (Ed.) Rights in Context. Law and Justice in Late Modern Society, Asgate, 2010, ISBN: 978-1-4094-0740-9 Suggested Reading: Benjamin Gregg: Human Rights as Social Construction, Cambridge University Press, 2012, ISBN: 9781107015937 Catherine Dupré: Importing the Law in Post-Communist Transitions. The Hungarian Constitutional Court and the Right to Human Dignity, Hart Publishing, 2003, ISBN: 9781841131313 Ali A. Abdi and Lynette Shultz (eds.): Educating for Human Rights and Global Citizenship, State University of New York Press, 2008, ISBN: 9780791473740 Upendra Baxi: The Future of Human Rights, Oxford University Press, 2008 (2nd), ISBN: 9780195690439 Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 102. Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 302. A kurzus címe: A jogállam eszméjének változásai a XX. század államelméletében A kurzusért felelős oktató: dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú kollokvium Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint 1. A jogállamiság tágabb és szűkebb fogalma. A német Rechtsstaat eszme eredete és változása a XIX. században 2. Georg Jellinek jogállam fölfogása 3. A jogállam Kelsen elméletében 4. A jogállam Carl Schmitt elméletében 5. A jogállam Hermann Heller államelméletében 6. További jogállam értelmezések a Weimari Köztársaság államelméletében 7. A széles értelemben vett jogállam-eszme a 2. világháború után 8. A jogállam-eszme és az alkotmánybíráskodás 9. A jogállamisággal szembeni kihívások az intenzív globalizálódás viszonyai között

16

Közgazdaságtan alternatív szeminárium 1. (101.) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 3. (301.) A kurzus címe: Vállalkozásgazdaságtan A kurzusért felelős oktató: dr. Lőrinczi Gyula egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a vállalat felépítésével, az egyes vállalati területek működésével, egymás közötti kapcsolataival. A vállalati stratégia alapján az egyes funkcionális területek (marketing, termelésmenedzsment, innováció) látják el a vállalati működésből fakadó egyes feladatokat. A termelésmenedzsment koordinálja a vállalkozás egyes gazdálkodási területeit (tárgyieszköz-gazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, forgóeszközgazdálkodás). Az egész vállalatot átfogja monetáris oldalról a pénzgazdálkodás. A hallgatók a fenti területeket elemzik, mindig ügyelve arra, hogy a vállalatot, mint egységes egészet lássák, és láttassák. A megközelítés mindig gazdaságtani, a könyvelési, pénzügyi kérdésekbe nem megyünk bele. A kurzuson a megajánlott jegy feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint egy-egy írásbeli és szóbeli teljesítmény-felmérésen való megfelelés. létszám: 5 fő PhD hallgató hetente 2 óra időpontja: szerda 14-16 helye: KGT gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 102. Közgazdaságtan alternatív szeminárium 302. A kurzus címe: A határon túli magyarság demográfiai sajátosságai A kurzusért felelős oktató: dr. Gyémánt Richárd adjunktus 1. Bevezetés: a határon túli magyarság fogalmának meghatározása 2. Az ausztriai (burgenlandi) magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai 3. A szlovéniai (muravidéki) magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai 4. A horvátországi magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai 5. A szerbiai (délvidéki) magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai. 6. Az ukrajnai (kárpátaljai) magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai 7. A szlovákiai (felvidéki) magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai. 8. A romániai (erdélyi) magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai I. 9. A romániai (erdélyi) magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai II. 10. Kitekintés - Magyarok a Kárpát-medencén kívül – Európa, Észak- és Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália és Óceánia Kötelező irodalom: Gyémánt Richárd: A határon túli magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2005. Ajánlott irodalom: Gyurgyik László – Sebők László (szerk.): Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989-2002, Teleki László Alapítvány, 2003. létszámkeret: 2 fő jogász PhD + 2 fő politológus PhD hallgató hetente 2 óra időpontja: szerda 12.00-14.00 óra helye: B/1. gyakorló

17

Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (101) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (301) A kurzus címe: Globális pénzügyek és közigazgatás, különös tekintettel a görög válságra A kurzusért felelős oktató: dr. Forgács Imre habil. egyetemi docens Az amerikai jelzáloghitel-piacról 2007-ben kiindult pénzügyi összeomlás – amely a 1929-33-as világgazdasági válsághoz hasonló, súlyos következményekkel járt – nemcsak a világgazdaságot döntötte romba alig néhány hónap alatt. Egyúttal gyakorlati cáfolatát adta annak a neoliberális tételnek is, miszerint a gazdasági bajok forrása mindig csak a túlzott mértékű állami beavatkozásban keresendő. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges deregulációs kampányai – többek között – a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi piacok biztonságos működésének jogi alapjait is aláásták. A közigazgatás eszköztelensége jelentős mértékben hozzájárult a példátlan méretű „pénzügyi buborék” képződéséhez, majd kipukkadásához, ami végülis a sok ezermilliárdos veszteségekben mutatkozott meg. Ma az Európai Unióban is egyre inkább az a stratégiai kérdés, hogy vajon képes lesz-e az Unió a pénzügyi globalizáció tartósnak mutatkozó válság-jelenségeire az integráció mélyítésével, a gazdasági föderalizmus és az európai kormányzás erősítésével válaszolni. A görög válság és pénzügyi összeomlás – többek között – azt is megmutatta, hogy a jelenlegi intézményi és jogi keretek már nem elégségesek az európai centrum és periféria egységes kezeléséhez. A kurzus a válság kirobbanásának legfontosabb pénzügyi és közigazgatási összefüggéseivel, s a formálódó európai válaszokkal foglalkozik oly módon, hogy igyekszik hasznosítani az előadó gyakorlati kormányzati közigazgatási tapasztalatait is. Főbb tézisek, illetve témakörök: 1. A neoliberális állam, és közigazgatás-felfogás eredményei és kudarcai; új és megújuló felfogások az állam szerepéről; A „jó közigazgatás” mint gazdasági versenyképességi tényező; 2. A globális pénzügyi/gazdasági válság intézményi és szabályozási tanulságai és hatása az „európai közigazgatás” megújítására; 3. Az Európai Unió föderális gazdasági kormányzati rendszerének (European Governance) esélye, első intézményei; 4. A tagállamok nemzeti közigazgatása a formálódó pénzügyi-gazdasági rendszerben és az EU új pénzügyi intézményrendszerében; 5. A görög válság tanulságai igazgatási nézőpontból. Kötelező irodalom: Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? (A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája) Napvilág Kiadó 2009 Forgács Imre: Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához) Gondolat Kiadó 2012 Forgács Imre: Globális Egyesült Államok? – Utópia vagy utolsó esély Gondolat Bp. 2013 Ajánlott irodalom: Gregorz W. Kolodko: Megatrendek. Akadémiai Kiadó 2009 Scott Patterson: The Quants (How a New Breed of Math Whizzes Conquered Wall Street and Nearly Destroyed It) Crown Business, New York 2010 Thomas Piketty: A tőke a 21. században. Kossuth Kiadó 2015 Számonkérés: A kötelező irodalomból, illetve a szemináriumokon elhangzottak alapján összeállított önálló előadás, vagy dolgozat valamely egyeztetett témakörből. A kurzus szabadon felvehető, minimális létszám: 4 fő A kurzust politológus PhD hallgatók is felvehetik Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint 18

Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (102) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (302) A kurzus címe: Összehasonlító önkormányzati jog A kurzusért felelős oktató: dr. Hoffman István habil. egyetemi docens A kurzus célja: A kurzus az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája II. (III.) és IV. szemeszterében a közjogi érdeklődésű hallgatók számára szervezett összehasonlító közigazgatási szemléletű alternatív szeminárium, amely jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására is. A kurzus I. alkotmányjogi és közigazgatási szervezeti jogi részét követően a kurzus II. az önkormányzatok által ellátott feladatokat és ezek ellátásának módozatait tárgyalja. A két kurzus tematikusan egymásra épül ugyan, de külön-külön is, szabadon felvehetők. Tematika: I. Önkormányzatok szervezete, társulások, gazdálkodás 1. Az önkormányzatok helye a fejlett államok közigazgatási rendszereiben. Az önkormányzatiság meghatározásának modelljei: a kontinentális és az angolszász modellek áttekintése Az alapképzésben megszerzett ismereteikre építve a helyi-területi önkormányzatisággal kapcsolatos fontosabb történelmi és jelenkori modellek áttekintése, az önkormányzatiság nemzetközi dokumentumokban és a különféle nemzeti alkotmányokban rögzített meghatározásai alapján, különös figyelemmel az angolszász rendszerek ultra vires elvének értelmezésére, valamint a kontinentális alkotmányok generális klauzulával történő szabályozására. 2-4. A helyi önkormányzati rendszerek általános felépítése I-IV. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás egyes szintjei közötti feladatmegosztás általános elvei -

az angolszász és a skandináv államok önkormányzati rendszereiben,

-

a latin (francia) modellben,

-

német-osztrák önkormányzati rendszerekben, államszocializmus egységes államigazgatási modelljeiben, valamint a rendszerváltó kelet-, továbbá kelet-közép-európai országok szabályozásaiban. 5. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése I. Az önkormányzati testületek helye és szerepe 6. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése II. Az önkormányzatok egyszemélyi vezetőinek (polgármesterek) helye és szerepe 7. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése III. Az önkormányzatok igazgatási apparátusai; az igazgatási szervezet vezetése 8. Az önkormányzatok társulásos együttműködései 9. Az önkormányzatok gazdálkodása és vagyona Az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak, finanszírozásának, valamint vagyonjogi jogállását meghatározó szabályok alapján felvázolható modellek. 10. Az önkormányzatok tevékenysége feletti állami kontroll Az önkormányzatok feletti állami kontroll - ellenőrzés vagy felügyelet - alapmodelljei.

19

II. Önkormányzati közszolgáltatás-szervezés 1-2. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai I-II. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások nyújtása 3-4. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai III-IV. Az oktatási és a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások nyújtása 5-7. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai V-VII. Infrastrukturális közszolgáltatások 8. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai I. A helyi közhatalmi feladatok ellátása 9-10. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai II. Az átruházott államigazgatási feladatok ellátása] Kötelező irodalom: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió Kiadó, Budapest 2008 (az egyes államok önkormányzati rendszerei tekintetében) Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2002 Ajánlott irodalom: Hans-Georg Wehling (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart – Berlin – Köln 1994 A foglalkozásokon megjelölt szakirodalom. A tantárgy értékelése: ötfokozatú – a referátumok vagy/és a félév végén leadott dolgozat alapján. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint A kurzust politológus PhD hallgatók is felvehetik. Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (103) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (303) A kurzus címe: Fogyatékosság és jog A kurzusért felelős oktató: dr. Hoffman István habil. egyetemi docens Közreműködő előadók: Könczei György, DSc., egyetemi tanár (ELTE BGGYK Foglalkozási és Rehabilitációs Kutatócsoport), Jakab Nóra PhD A tantárgy célja: a hallgatók fogalmat alkossanak arról, miként változott a 20. században és a 21. századra a jogtudomány szemlélete és fogalomalkotása a fogyatékossággal élő emberekről; a jelen helyzet megértése és értelmezése, saját fölfogásuk kialakítása. A tantárgy tartalma: alapvető áttekintést nyújt a fogyatékosság jogának elméleti beágyazottságáról, főbb értékeiről, tartalmáról, előadások, ill. magyar és angol szövegek olvasását jelentő egyéni felkészülés és az azt követő szemináriumok útján. Témakörök:  A fogyatékosság fogalmának változása; jogának kialakulása, tekintettel a történeti és az eszmetörténeti kontextusokra (Könczei)  A jogtudomány helye a fogyatékosságtudományban – a fogyatékosságtudomány hatása a jogtudományra (Könczei)  Fogyatékosság és nemzetközi közjog, különös tekintettel az ENSZ keretében elfogadott általános emberi jogi egyezményekre, valamint a szakterület egyezményére, a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményre (CRPD), továbbá az Európa Tanács egyezményeire és ajánlásaira (Hoffman) 20

 Fogyatékosság a magyar közjogban: alkotmányjogi kérdések (a fogyatékos személyek alapjogai), a fogyatékos személyeket érintő közigazgatási jogi és szociális jogi szabályok (Hoffman)  A cselekvőképesség elméleti háttere és munkajogi kérdései, avagy a fogyatékossággal összefüggő polgári jogi és munkajogi kérdések (Jakab Nóra) Oktatási forma: blended learning (kevert tanulási mód) előadás + szeminárium elektronikus felhangokkal, ahol a tanár az elolvasandó szakszövegeket döntő részben digitális formában biztosítja. Hallgatók önálló félévi munkaformái: egyéni, esetleg csoportos referátum, szakirodalomelemzés Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló; feltétele: aktív részvétel, önálló esszé megírása: esettanulmány, és/vagy szemináriumi dolgozat – lehetőség szerint a későbbi publikáció szándékával A kurzus szabadon felvehető, politológus PhD hallgatók is felvehetik Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (104) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (304) A kurzus címe: Környezetjog A kurzusért felelős oktató: dr. Bándi Gyula egyetemi tanár, mb. oktató A környezetvédelmi jogalkotás történeti forrásai, a mai jogalkotási tendenciák A környezetjog elvei A környezethez való jog Európában és Magyarországon. Szabályozás és esetjog Az állami befolyásolás eszközei (tanácsadás és ellenőrzés, indirekt gazdasági eszközök, önszabályozás) 5. A jogi szabályozás rendszere 6. A közigazgatási megelőzés eszközei 7. A direkt beavatkozás eszközei: kötelezések, korlátozások 8. Gazdasági eszközök 9. Önszabályozás 10. Ellenőrzés és monitoring 11. A közigazgatási felelősség 12. Az EU környezetpolitikája, akcióprogramok. Elsődleges környezetvédelmi szabályozás 1. 2. 3. 4.

A kurzus szabadon felvehető. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint

21

Kriminológia alternatív szeminárium 1. (101) Kriminológia alternatív szeminárium 3. (301) A kurzus címe: Büntető igazságszolgáltatás és alkotmányosság A kurzusért felelős oktató: dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár A tárgy oktatásának célja: az állami büntetőhatalom alkotmányos korlátaival összefüggő kérdések áttekintése, alapvetően az Alkotmánybíróság döntései alapján. Előadások programja: 1. Alkotmányosság és kriminálpolitika kapcsolata; a kriminálpolitika összetevői. Az „alkotmányos büntetőjog” fogalma. /10/1992. (II.25) AB h., 11/1992. (III.5) AB h., és 42/1993. (VI.30.)/ 2. A büntetőhatalommal, büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezések az Alkotmányban és az Alaptörvényben. 3. A büntetőjogi legalitás alkotmányos tartalmáról a 11/1992. (III.5.) AB h. alapján; a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányos kérdései I. /(30/1992. (V.26.) AB h., 20/1999. (VI. 25. AB h., 481/B/1999. AB h./ 4. Látogatás az Alkotmánybíróságon. 5. A bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányos kérdései II. /14/2000. (V.12.) AB h., 38/2012.(XI.14.)AB h., 4/2013. (II.21.) AB h., 16/2013. (VI.20.) AB h./ 6. A büntetőjogi szankciók alkotmányosságáról I. /23/1990. (X.31.) AB h./ 7. A büntetőjogi szankciók alkotmányosságáról II. (1214/B/1990. AB h., 11/ 1999. (V.7.) AB h., 684/B/2001. AB h., III/491/2013. AB h./) A fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód alkotmányosságáról /13/2001. (V.14.) AB h., 30/2013. (X.28.) AB h./. 8. A büntető eljárás alkotmányos követelményeiről /67/1995. (XII.7.) AB h., 6/1998. (III.) 11. AB h., 14/2004. (V.7.) AB h., 8/2013. (III. 1.) AB h., 33/2013. (XI.22.) AB h./ 9. A sértett büntető igényével és az áldozati politikával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok /40/193. (VI.30.) AB h., 357/B/2002. AB h./ A rehabilitációval kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok /144/2008. (XI.26.) AB h., 20/2013. (VII.19.) AB h.) 10. Bírói ítéletek alkotmányossága /24/2013. (X.4.) AB h., 13/2014. (IV. 18.) AB h./ 11. Beszámoló. A kurzus szóbeli beszámolóval zárul. A beszámoló helyettesíthető foglalkozáson tartott kiselőadással. Kiselőadást vállalni legkésőbb a 2. foglalkozáson lehet. A beszámoló anyaga: - a foglalkozásokon elhangzottak, - a foglalkozásokon megbeszélt AB döntések. Ajánlott irodalom: Az Alkotmány kommentárja I-II. (szerkesztő: Jakab András). Budapest, Osiris. 2009. Balogh Zsolt: Alapjogi tesztek az Alkotmánybíróság gyakorlatában. In: Halmai Gábor (szerk.): A megtalált alkotmány ? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. INDOK, Budapest, 2000. 122-144. Lévay Miklós: Az alkotmányos büntetőjogtól az alkotmányos büntetőpolitikáig. In: 90 éves a szegedi jogászképzés (főszerkesztő: Hajdú József). Szeged 2013. 113-131. Palánkai Tiborné: Alkotmányos büntetőjog. Néhány gondolat az Alkotmánybíróság büntető igazságszolgáltatást érintő határozatairól. In: Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Szerk.: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság, 1998. 1733. 22

Szabó András: Büntetőpolitika és alkotmányosság. Belügyi Szemle,1995. 1:1-14. Szabó András: Jogállami forradalom és a büntetőjog alkotmányos legitimitása. In: Szabó András: Jogállami forradalom és a büntetőjog alkotmányos legitimitása. Aquinas Alapítvány, 2000. 11-28. Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében. Budapest, 2001. Létszámkeret: 5 PhD hallgató Időpont: csütörtök 16-18-ig, Helye: Récsi auditórium (III. tanterem) Kriminológia alternatív szeminárium 1. (102) Kriminológia alternatív szeminárium 3. (302) A kurzus címe: Kriminológiai kutatás A kurzusért felelős oktató: dr. Borbíró Andrea PhD, adjunktus Létszámkeret: csak PhD hallgató, max.: 12 fő Időpont: hétfő 18-20 Helye: Kriminológia alternatív szeminárium 1. (103) Kriminológia alternatív szeminárium 3. (303) A kurzus címe: Kriminálpolitika A kurzusért felelős oktató: dr. Gönczöl Katalin professor emeritus Közreműködő oktatók: Borbíró Andrea PhD egyetemi adjunktus, Podoletz Léna egyetemi tanársegéd, Bárd Petra PhD egyetemi adjunktus Számonkérés: 5 fokozatú beszámoló Időpont, hely: kedd 9-12; III. tanterem Létszámkeret: 6 PhD hallgató A tantárgy célja: A bűnözésre rendszeresített állami reakcióként működő kriminálpolitika, ezen belül a büntetőpolitika történeti fejlődésének, valamint a posztmodern bűnözéskontroll alternatíváinak megismertetése. Tantárgyi program: 1. Szeptember 8. Kriminálpolitika, büntetőpolitika, bűnözéskontroll fogalmai. Jogállami kriminálpolitikai követelmények. Előadók: Gönczöl Katalin, Borbíró Andrea Bárd Petra, Podoletz Léna 2. Szeptember 15. Paradigmaváltó büntetőpolitika a XIX. század reformfolyamataiban. Előadó: Gönczöl Katalin 3. Szeptember 22. A magyar reformfolyamat bemutatása,1843,1878,1908, 1913, 1928. Előadó: Gönczöl Katalin 4. Szeptember 29. A jóléti állam büntetőpolitikai koncepciója. A klinikai vagy „kezelő” modell. Előadó. Gönczöl Katalin 5. Október 6. A jóléti büntetőpolitika válságának elemzése. Előadó: Gönczöl Katalin

23

6. Október 13. A szocialista büntetőpolitika sajátosságai. A magyar büntetőpolitikai modell 1950-1989. Előadó: Gönczöl Katalin 7. Október 20. Dolgozat. 8. November 3. A posztmodern kriminálpolitika általános jellemzői. Előadó: Borbíró Andrea 9. November 10. A posztmodern exkluzív kriminálpolitikai modell kialakulásának és jelenkori intézményeinek elemzése. Előadó: Podoletz Léna 10. November 17. A posztmodern inkluzív kriminálpolitikai modell és a jóléti kriminálpolitikai modell összehasonlító elemzése. Előadó: Borbíró Andrea 11. November 24. Kriminálpolitikai törekvések a nemzetközi szervezetekben: az ENSZ és az Európa Tanács. Előadó: Bárd Petra 12. December 1. Kriminálpolitikai törekvések a nemzetközi szervezetekben: az Európai Unió. Előadó: Bárd Petra 13. December 8. Vizsga felkészítő konzultáció. Gönczöl Katalin, Bárd Petra, Borbíró Andrea, Podoletz Léna Kötelező irodalom: 1. téma:

Ligeti Katalin (2006): Kriminálpolitika. In.: Gönczöl K. – Kerezsi K. – Korinek L. – Lévay M. (szerk.) Kriminológia–Szakkriminológia, Complex Kiadó. Lévay Miklós (2013) Az alkotmányos büntetőjogtól az alkotmányos kriminálpolitikáig. 90 éves a szegedi jogászképzés, Szeged. 113-133.o.

2. téma:

Beccaria, Cesare (1967): Bűntett és büntetés. Akadémiai Kiadó. .

3. téma:

Balogh Jenő (1909): Fiatalkorúak és büntetőjog. Athenaeum, 160-191. Gönczöl Katalin (1980): A visszaeső bűnelkövetők tipológiája. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. I/4. Fejezet.70-101. o.

4. téma:

Gönczöl Katalin (1991): Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Kiadó. 65-128. o.

5. téma:

Szabó András (1993): Igazságosan vagy okosan? Akadémiai Kiadó. II és. III. Fejezetek. 21-59. o.

6. téma:

Vermes Miklós (1971): A kriminológia alapkérdései. Akadémiai Kiadó. V. fejezet. 155-180. o. Kerezsi Klára (2006): Kontroll vagy támogatás: az alternatív szankciók dilemmája. Complex, 19-68. o.

8.- 9. téma:

Gönczöl Katalin (2002), A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika. Jogtudományi Közlöny, 5. Szám. Gönczöl Katalin (2011) Kriminálpolitika a posztmodern szorításában. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae XLVII (2011) 119-135. o.

.

Gönczöl Katalin (2014): A punitiv kriminálpolitika és a büntető populizmus egymást fedő fogalmak? Jogtudományi Közlöny, 11. szám. 538-544.o. Gönczöl Katalin: A büntető populizmus térnyerése Magyarországon, 2010-2014. (2015) In: Gályapadból laboratóriumot. Tanulmányok Finszter Géza professzor tiszteletére. Szerkesztette: Hack Péter, Király Eszter, Korinek László, Patyi András. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 317-330.o. 24

Borbíró Andrea (2011) Kriminálpolitika és bűnmegelőzés a későmodernitásban. PhD értekezés, kézirat, 1-2. fejezet Malcolm M. Feeley and Jonathan Simon (1992): The new penology. In: Criminology. 30 (4) 452-474. o. Wilson, James Q. and Kelling, George L.: Broken Windows: The police and neighborhood safety, Atlantic Monthly, 1982 March Issue (249), 29-38. 10. téma:

Bárd Károly (2007): Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. Budapest: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 7-33. Bárd Károly (2007) Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. Budapest: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 7-33

11. téma:

Ligeti Katalin (2008): A nemzetközi bűnügyi együttműködés Európában. In: Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin (szerk.) Az Európai Büntetőjog Kézikönyve. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest. 35– 56. o. Kriminológia alternatív szeminárium 1. (104) Kriminológia alternatív szeminárium 3. (304) A kurzus címe: Kriminálpszichológia A kurzusért felelős oktató: dr. Virág György egyetemi adjunktus

Közreműködő oktatók: Szabó Judit tudományos kutató (OKRI), Lehoczki Ágnes klinikai szakpszichológus (IMEI), Fliegauf Gergely egyetemi docens (NKE) Időpont: szerda 16.00-19.00 Helyszín: B/8. gyakorló Létszám: 5 fő PhD hallgató Tantárgyprogram:

TÉMA

DÁTUM

1. Történet I. Kriminológia, pszichológia, kriminálpszichológia (a kriminálpszichológia kialakulása, fejlődése; a magyar kriminálpszichológia) 2. Történet II. Szemelvények a pszichológia (pszichológiai gondolkodás) történetéből; irányzatok, iskolák) 3. Bűnözés, bűnelkövető I. Agresszió, erőszak, erőszakos elkövető 4. Bűnözés, bűnelkövető II. Szexuális erőszak 3. Bűnözés, bűnelkövető III. Mentális zavarok, antiszociális személyiség, pszichopátia 6. Bűnözés, bűnelkövető IV. Fiatalok a bűnözésben: fiatalkorú bűnelkövetők kezelése, kognitív pszichológiai szempontok 7. A bűncselekmények áldozatai Viktimológia, áldozatvédelem 8. Kriminalisztikai pszichológia Kihallgatás, poligráf, profilalkotás 9. Büntetés végrehajtási pszichológia I. Treatment és ami működik (elkövetők kezelése általában és különösen az agresszív és a szexuális elkövetők esetében) 25

ELŐADÓ

szeptember

Szabó Judit

szeptember

Virág György

szeptember

Virág György

október

Virág György

október

Lehoczki Ágnes

október

Fliegauf Gergely

október

Lehoczki Ágnes

november

Lehoczki Ágnes

november

Fliegauf Gergely

10. Látogatás az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben 11. Büntetés végrehajtási pszichológia II. A Chicagoi Iskola főbb deviancia elméleteinek pszichológiai és börtönügyi vonatkozásai; kognitív szemlélet a börtönben 12. Média-kriminológia Félelem a bűnözéstől, morális pánik; bűnözés és média

november

(Lehoczki Ágnes)

november

Fliegauf Gergely

december

Virág György

Kriminológia DCGC doktori program 1. Transitional Societies, Politics and Crime Control Instructor of the Course: Dr. Miklos Lévay professor Course topics: - transformation of control (criminology and crime policy: science and politics; penalization and depenalization; redefining crime and justice: changes in the crime discourse; social changes and punitive populism) - competing values in crime policy (concepts of justice; human rights, social justice and efficiency; constitutional and human rights issues in contemporary European crime policies; transitional societies and human rights) - international setting (migration policy, minority rights, drug policy) For DCGC PhD students only Kriminológia DCGC doktori program 2. Transitional Societies and Criminal Justice Instructor of the Course: Dr. Peter Hack professor Course topics: - criminal justice in context (law enforcement in transitional societies; sentencing policy; penology; efficiency of criminal justice) - international setting (international cooperation; human rights standards and criminal justice) - restorative justice in transitional societies - transitional justice For DCGC PhD students only

26

Magyar állam- és jogtörténeti alternatív szeminárium 1. (101) A kurzus címe: A médiajog történeti, elméleti és gyakorlati kérdései A kurzusért felelős oktató: dr. Révész Tamás Mihály c. egyetemi tanár

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A sajtó- és médiajog fogalma, tárgya, a jogrendszerben elfoglalt helye A rádiózás jogának kialakulása, s fejlődése az angolszász jogrendszerekben Broadcasting law és Rundfunkrecht a kontinentális jogrendszerben A médiarendszerek paradigmaváltása a XX. század második felében Az Európai Unió és a média szabályozása, történeti és aktuális kérdések A magyar sajtójog fejlődése 1990 előtt Magyarországon Kísérletek a médiatörvény megalkotására, médiaháborús évek Az 1996. évi I. törvény tartalma, kritikája A duális magyar médiarendszer működésének jellemzése Az elektronikus média szabályozó hatóságai, s tevékenységük értékelése Jogalkalmazási gyakorlat a média és sajtó világában Magyarországon Törekvések az első médiatörvény módosítására, leváltására Az alkotmánybíróság és a véleménynyilvánítás szabadsága A magyar médiaszabályozás átalakítása, értékelése

Ajánlott irodalom: Halmai Gábor: Kommunikációs jogok. Új Mandátum, Bp., 2002. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 2003 Polyák Gábor – Gálik Mihály: Médiaszabályozás. KJK-KerszövBp. 2005. Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Dialog Campus Kiadó, Bp. 2007. Judith Lichtenberg: Democracy and the Mass Media. Cambridge, 1990. Holsinger – Dilts: Media Law. McGraw-Hill, Inc.1994. Sarkady Ildikó: Médiajogi írások. Új Mandátum, Bp. 2005. Udvary Sándor: Alkotmányos médiajog? KRE Állam-és Jogtudományi Kar, 2008. Koltay András – Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog. Complex Kiadó Budapest, 2012. Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Századvég Kiadó, Budapest, 2009. Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon. Napvilág Kiadó, Budapest, 2010. Tamas Klein: Regelung der elektronischen Presse in Ungarn. Budapest, 2012. Paál Vince (szerk.) Magyar sajtószabadság és – szabályozás 1914-1989. Médiatudományi Intézet, Budapest, 2013. Koltay András (szerk.): A médiaszabályozás két éve (2011-2012). Médiatudományi Intézet, Budapest, 2013. Számonkérés: írásbeli ötfokozatú beszámoló (a kurzus témaköréből az előadóval egyeztetett témában és terjedelemben) A kurzust minden doktorandusz felveheti. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint

27

Magyar állam- és jogtörténeti alternatív szeminárium 1. (102) A kurzus címe: Az egyetemi oktatás módszertana A kurzusért felelős oktató: dr. Horváth Attila habil. egyetemi docens A kurzus célja: felkészíteni a doktorandusz hallgatókat előadások, szemináriumok megtartására sok gyakorlati foglalkozással. Tematika: 1. Az előadásokra, szemináriumokra való felkészülés technikai feltételei 2. Egyetemi előadások módszertana 3. Tudományos előadások, ismeretterjesztő előadások módszertana 4. Szemináriumok vezetésének gyakorlati tudnivalói 5. Bemutató előadás 6. Szemináriumi gyakorlatok 7. Új tananyag oktatása a szemináriumokon 8. Repertóriumi foglalkozás, jogszabályok elemzése a szemináriumokon 9. Jogesetmegoldás a szemináriumokon 10. Technikai segédeszközök alkalmazása 11. Alternatív előadások 12. Vizsgáztatás módszertana 13. Beszámoló Ajánlott és kötelező irodalom: A magabiztos nyilvános beszéd titka [elektronikus dok.] / ford. és átd. Holecz Andrea. Budapest, M-Web Stúdió, 2013. ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna: Klasszikus magyar retorika: argumentáció és stílus. Budapest, Holnap, 2013. BENCÉDY József: Retorika: gyakorlati útmutató. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010. ACZÉL Petra: Új retorika: közélet, kommunikáció, kampány. Pozsony, Kalligram, 2009. MÁTHÉ Dénes: Retorika a bölcsészeti oktatásban: segédlet a retorika tanulmányozásához. Kolozsvár, Ábel, 2007. HORVÁTH Lajos: A nyilvános beszéd. Budapest, Balassi, 2008. NÉMETH Erzsébet: Közszereplés: a társadalmi szintű kommunikáció kézikönyve. Budapest, Osiris, 2006. A hatásos beszéd mestersége: beszédtechnikai gyakorlat- és szöveggyűjtemény. / összeáll. és szerk. Fábián Zsuzsanna. Eger Grafotip, 2003. PERESZTEGI Sándor: Előadói és tanítói képességek fejlesztése. Enying, Jelenlét 2000', 2005. ADAMIK Tamás, A. JÁSZÓ Anna, ACZÉL Petra: Retorika. Budapest, Osiris, 2005. MONTÁGH Imre: Beszédtechnikai gyakorlatok. Budapest, Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1970. Retorika - stilisztika: a közéleti beszéd és a hivatali nyelv alapkérdései. [közread. az] Államigazgatási Főiskola. TREMMEL Flórián: Igazságügyi retorika. Szeged, JATE, 1993. Számonkérés: szóbeli ötfokozatú beszámoló A kurzust minden doktorandusz felveheti. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint

28

Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. 101 Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. 301 A kurzus címe: Nemzetközi, európai és magyar menekültügy A kurzusért felelős oktató: dr. Nagy Boldizsár PhD, egyetemi adjunktus Hetente 2 óra Időpontja: hétfő 16-18 Helye: II. tanterem Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. 102 Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. 302 A kurzus címe: Fundamental rights protection under the European Convention on Human Rights – an overview A kurzusért felelős oktató: dr. Jeney Petra PhD, egyetemi adjunktus Hetente 2 óra Időpontja: - hétfő 8-10 Helye: Nemzetközi jogi gyakorló Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. 103 Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. 303 A kurzus címe: Emberi jogok a nemzetközi jogban és a nemzetközi kapcsolatokban A kurzusért felelős oktató: dr. Kardos Gábor egyetemi tanár Hetente 2 óra Időpontja: csüt. 16-18 Helye: B/9. gyakorló Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló

29

Nemzetközi magánjogi és európai kereskedelmi jogi alternatív szeminárium 1. A kurzus címe: A kötelmi jog és a nemzetközi magánjog harmonizálásának problémái A kurzusért felelős oktató: dr. Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanár A kurzust az I. évfolyamos doktoranduszok vehetik fel. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló. Időpont: péntek 8-10 hely: külön megbeszélés szerint Nemzetközi magánjogi és európai kereskedelmi jogi alternatív szeminárium 3. A kurzus címe: Az Európai Bíróság legújabb joggyakorlatának elemzése, különös tekintettel a magyar vonatkozású ügyekre A kurzusért felelős oktató: dr. Somssich Réka PhD, egyetemi adjunktus 1. A tagállamok szerepének értékelése az egyes eljárásokban. A magyar koordinációs rend az európai bírósági ügyekben való részvételben. 2. Magyarország kötelezettségszegési eljárásokban: Magyarországgal szemben (C-253/09. sz. ügy, C-473/10. sz ügy, illetve Magyarország által indított eljárások (C-364/10. sz. ügy). 3. A szankciók kumulatív alkalmazása a kötelezettségszegési eljárás második, vagyoni szankciót is megállapító ítéletében. A C-304/02. számú Bizottság kontra Franciaország ügy és ennek következményei a joggyakorlatban. (A C-70/06. számú, C-79/06. számú ügyek) 4. Magyar bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelmek jellemzői, kategorizálása. A magyar eljárási jogok és az előzetes döntéshozatal (C-210/06. sz. Cartesio ügy) A Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletei időbeli hatályának korlátozhatósága. 5. Magyarország által indított semmisségi eljárások (T-310/06, T-221/07, T-89/10, T-194/10, T-240/10), Magyarország, mint beavatkozó semmisségi eljárásban (C-273/04. számú Lengyelország kontra Tanács ügy) 6. Az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásával kapcsolatos Btk. rendelkezések és a közösségi jog. A Vajnai ügy. (C-328/04. számú ügy) 7. Lehet-e a csatlakozást megelőzően keletkezett jogviszonyok, illetve jogviták esetében a közösségi jogot a csatlakozást követően alkalmazni? A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv értelmezése. Az Ynos ügy. (C-302/04. számú ügy) 8. Tocai friulano bormegnevezés használatának tilalmát kimondó közösségi rendelkezés jogszerűségének kérdése. A Tokaji ügyek. (C-347/03. számú, C-138/04. számú, valamint T417/04. számú, T-418/04. számú és T-431/04. számú ügyek) 9. Az uniós jogba ütköző adók visszatérítése általában és a magyar jogban 10. A C475/03. számú Cremona, valamint a magyar iparűzési adó közösségi joggal való összeegyeztethetőségét vitató ügyek. 11. A magyar regisztrációs adó közösségi joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos ügyek 12. Társasági jogi vonatkozású előzetes döntéshozatali kérelmek (C-210/06. sz. Cartesio ügy, C378/10. sz. VALE ügy). 13. Egyéb jelentős, időközben felmerülő esetek, az új magyar előzetes döntéshozatali kérelmek bemutatása. A kurzust a II. évfolyamos doktoranduszok vehetik fel. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint

30

Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 1 Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 3. A kurzus címe: International Tax Law A kurzusért felelős oktató: dr. Simon István és prof. dr. Frans Vanistendael, az ELTE vendégprofesszora

Az előadások blokkszeminárium keretében kerülnek megtartásra: 2015. nov. 2-4. 9-14 óra; Hely: IV. tanterem A kurzust felvehetik az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola jogász hallgatói. Értékelés: ötfokozatú beszámoló (angol nyelvű írásbeli vizsga alapján)

31

Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (101) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (301) A kurzus címe: Közjegyzői nemperes eljárások A kurzusért felelős oktató: Varga István tanszékvezető habil. egyetemi docens – dr. SzécsényiNagy Kristóf PhD tanársegéd – dr. Tóth Ádám mb. oktató Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (102) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (302) A kurzus címe: Közbeszerzési eljárások bírósági jogorvoslati rendszere A kurzusért felelős oktató: dr. Varga István tanszékvezető habil. egyetemi docens – dr. Paksi Gábor mb. oktató Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (103) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (303) A kurzus címe: Pp. fejezetről fejezetre gyakorló bírókkal I. A kurzusért felelős oktató: dr. Varga István tanszékvezető habil. egyetemi docens Hetenként 2 óra Időpont: csüt. 16-18.

Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (104) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (304) A kurzus címe: Cross border litigation and arbitration A kurzusért felelős oktató: dr. Varga István tanszékvezető habil. egyetemi docens Közreműködő előadók: prof. dr. Helmut Rüssmann – prof. dr. Christian Berger Blokkszeminárium, 2x5 nap, 90 p/nap, pontos időpont szeptemberben Helye: IV. tanterem

Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (105) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (305) A kurzus címe: Jurisdiction and Enforcement under the new Brussels Ia-Regulation A kurzusért felelős oktató: dr. Varga István tanszékvezető habil. egyetemi docens Előadók: prof. dr. T. Rauscher, dr. Varga István Az előadások blokkszeminárium keretében kerülnek megtartásra, angol nyelven Időpont: nov. 16-18 Helye: IV. terem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (106) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (306) A kurzus címe: A polgári perrendtartás az ügyvéd gyakorlatában I. A kurzusért felelős oktató: dr. Varga István tanszékvezető habil. egyetemi docens – dr. Horváth Jenő ügyvéd, mb. oktató 32

Hetenként 2 óra Időpont: hétfő 8.00-10.00 Hely: A/5. gyakorló.

33

Polgári jogi alternatív szeminárium 1. A kurzus címe: Összehasonlító polgári jog A kurzusért felelős oktató: dr. Harmathy Attila professor emeritus 1. Jogösszehasonlítás, forrásmunkák 2. A polgári jog jogforrásai a nagy jogrendszerekben 3. A polgári jog fejlődése: német, francia és angol jog 4. A személyek jogi kérdései a nagy jogrendszerekben 5. Tulajdonjogi szabályok a nagy jogrendszerekben 6. A szerződési jog általános kérdései a nagy jogrendszerekben 7. A szerződések érvénytelenségének kérdései a nagy jogrendszerekben 8. Szerződésszegés és hitelbiztosítékok a nagy jogrendszerekben 9. Szerződésen kívüli felelősség a nagy jogrendszerekben 10. Szerződéstípusok a nagy jogrendszerekben A kurzus felvehető I. évfolyamos doktoranduszok számára. Értékelés: ötfokozatú beszámoló. Időpont, helyszín: megegyezés szerint Polgári jogi alternatív szeminárium 3. A kurzus címe: Változások a polgári jog alapintézményeiben A kurzusért felelős oktató: dr. Harmathy Attila professor emeritus 1. Bevezetés a polgári jog alapintézményeinek változásáról 2. Tulajdonjog a XIX. században 3. Szerződések a XIX. században 4. A közjog hatása a polgári jogra a XIX. század végén és a XX. század elején 5. A háborúk és válságok hatása 6. Tulajdonjog a XX. században 7. Szerződések a XX. században 8. Tulajdonjog a szocialista jogban 9. Szerződések a szocialista jogban 10. A rendszerváltozás hatása a tulajdonjogra 11. A rendszerváltozás hatása a szerződésekre 12. Kodifikációs kérdések (tulajdonjog, szerződések) a rendszerváltozás után A kurzus felvehető a II. évfolyamos doktoranduszok számára. Értékelés: ötfokozatú beszámoló. Időpont, helyszín: megegyezés szerint

34

Római jogi és összehasonlító jogi alternatív szeminárium 1. Római jogi és összehasonlító jogi alternatív szeminárium 3. A kurzus címe: A jogügyletek érvénytelensége és hatálytalansága összehasonlító dogmatörténeti perspektívában A kurzusért felelős oktató: dr. Siklósi Iván PhD, adjunktus A kurzus célja, hogy a magánjogi jogügyletek (különösen a szerződések és a végrendeletek) nemlétezésének, érvénytelenségének és hatálytalanságának dogmatörténetét római jogi alapokon, összehasonlító jogtörténeti kontextusban tárgyalja és elemezze, mégpedig a jogügylet egyes létszakai keretében vizsgálva a fenti kérdésköröket, a primer római jogi, jogtörténeti, ill. modern jogi források elemzése útján, a legmodernebb szakirodalomban foglaltakra is figyelemmel. A jogügylet- és a szerződésfogalom általános kérdéseinek vizsgálatát követően a jogügyleti nemlétezés, majd a jogügyleti érvényesség, végül pedig a jogügyleti hatálytalanság problémái kerülnek kibontásra a római jogtól napjaink legmodernebb fejleményeiig. Tematika: 1. Bevezetés, program, követelmények ismertetése, a feldolgozandó források és szakirodalom egyeztetése 2. A jogügylet fogalma összehasonlító jogtörténeti perspektívában 3. A szerződés fogalma összehasonlító jogtörténeti perspektívában 4. A jogügylet joghatás kiváltására való alkalmasságának, ill. alkalmatlanságának szintjeiről általában 5. Nemlétező jogügyletek a római jogban és annak továbbélése során I. 6. Nemlétező jogügyletek a római jogban és annak továbbélése során II. 7. A jogügyleti érvénytelenség főbb dogmatikai és terminológiai kérdései általában 8. A semmisség és a megtámadhatóság distinkciójának problémaköre összehasonlító jogtörténeti kontextusban 9. Szemelvények a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadhatóságának történetéből 10. A jogügyleti érvénytelenség orvoslása: convalescentia és conversio a római jogban és annak továbbélése során 11. A részleges érvénytelenség dogmatörténetéből 12. A jogügylet hatálytalanságának dogmatörténetéből I. 13. A jogügylet hatálytalanságának dogmatörténetéből II. Kötelező irodalom: WEISS EMILIA: A szerződés érvénytelensége a polgári jogban, Bp. 1969 REINHARD ZIMMERMANN: The law of obligations. Roman foundations of the civilian tradition, Oxford 19963 FÖLDI ANDRÁS: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél, Közjegyzők Közlönye 2/7—8 (1998) MENYHÁRD ATTILA: A jóerkölcsbe ütköző szerződések, Bp. 2004 SIKLÓSI IVÁN: A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban, Bp. 2014, továbbá az első foglalkozáson meghatározott egyéb magyar nyelvű és külföldi tematikus szakirodalom. Időpont: kedd 16.00 – 18.00 Hely: későbbi közlés szerint Létszámkeret: max. 10 PhD-hallgató

35