19. melléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS Összefoglaló tájékoztatás A Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti eljárások esetében. Az érdekelt gazdasági szereplőknek tájékoztatniuk kell az ajánlatkérőt arról, hogy érdeklődnek az eljárás iránt. A Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételre. I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt)
Hivatalos név: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Postai cím: Ostrom u. 23-25. Város: Budapest
Postai irányítószám: 1015
Ország: magyar
I.2) Kommunikáció
Az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőség:
[email protected] II. szakasz: Tárgy II.1) Meghatározás
II.1.1) A szerződés típusa o Építési beruházás o Árubeszerzés X Szolgáltatásmegrendelés II.1.2) A szerződés tárgya: A közbeszerzés tárgya: Médiahasználat, médiafogyasztás, médiaértés-kutatás gyerekekkel és szüleikkel tárgyában. Az eljárás becsült értéke: 24.900.000,- Ft + ÁFA összegben kerül meghatározásra. Háttérinformációk Jelenleg ma Magyarországon nem érhetők el kutatási eredmények digitális médiaértés, médiaműveltség témakörben, egy átfogó, hazai kutatást pedig mind a döntéshozók, mind a véleményvezérek, mind pedig a szakmai érintettek sürgetnek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiaértés/médiaműveltség fejlesztésének tárgyában egy éves rendszerességgel lebonyolított hiánypótló nagymintás országos kutatást és ennek eredményeit összefoglaló éves médiaértés/médiaműveltség jelentés kiadását tervezi. A kutatás és abból készített jelentés célja, hogy éves rendszerességgel átfogó képet adjon a hazai lakosság kiskorú tagjaik és szüleik médiaértési, médiaműveltségi állapotáról. A média és a digitális világ, valamint a korosztályok szerinti fogyasztási szokások rendkívül gyors változásaihoz alkalmazkodva az NMHH a kutatási eredményekre alapozva határozza meg médiaértéssel kapcsolatos szakmai feladatait, a jövőbeli szakmai-tartalmi fejlesztéseket egyrészt a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ hálózatában, másrészt a hazai és külföldi társhatóságokkal tervezett együttműködéseiben,
harmadsorban a hatóság CSR tevékenységeiben, online és offline tájékoztató anyagok létrehozásában, felnőtt továbbképzési programjában. Az NMHH médiaműveltséggel kapcsolatos feladatait és vállalásait a hatályos médiatörvény, a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, valamint saját intézményi stratégiája is tartalmazza. Célunk, hogy minden kiszolgáltatottabb fogyasztó (például idősek, fogyatékos emberek, szociálisan hátrányos helyzetűek, gyermekek) hozzájuthasson a számára megfelelő infokommunikációs javakhoz – a gyermekek esetében a számukra életkorilag megfelelő, biztonságos tartalmakhoz és digitális környezethez.
A kutatás háttere Napjainkban már szociológiai közhelynek számít, hogy a digitális média alapjaiban változtatta meg a médiarendszert és ezzel együtt a médiafogyasztási szokásokat. A fiatalabb korosztály főként közösségi platformokon keresztül jut információhoz, míg az idősebbek még a hírek hagyományos elérési útvonalait járják be. Újabb és újabb élethelyzetekben újabb és újabb műfajú médiatartalmak jönnek létre és érhetők el, ezek szociológiai és pszichológiai hatásai, kognitív folyamatai nem eléggé ismertek. A digitális média számos hatása közül általában a hagyományos szerző-közönség viszony megváltozását, illetve a közönség szokatlan életkori tagoltságának következményeit, a globalizált információk szupergyors terjedését és annak korlátlan elérhetőségét, az emberi szocializáció elsődleges közegét, a fordított szocializáció jelenségét szokás kiemelni. Ennek lényege, hogy a szülők (és sok esetben a pedagógusok) elegendő konkrét tudás hiányában nem képesek gyerekeik számára a média használatának szabályait megtanítani, így a gyermekek egymástól, vagy saját tapasztalataikból ismerik meg az új média használatát. Az így keletkező kontrollálatlan médiahasználat mentális vagy magánszférát érintő károkat okozhat, másrészt nem segíti (szervezett formában) az új média kreatív használatát. Ennek következménye az is, hogy a fiatalok jelentős része nem tudja kihasználni az új média felsőbb szintű gyakorlottságot igénylő szolgáltatásait, ugyanakkor médiahasználatuk a mindennapokban érzékelhető túlzott időráfordítást emészt fel oly módon, hogy nem is tudatosul bennük a tartalomalkotó nyílt vagy éppen rejtett szándéka. A médiakutatások azonban azt is jelzik, hogy folyamatosan csökken a belépési életkor, amikortól a fiatalok többé-kevésbé, de önállóan használják a médiaeszközöket. Ezzel párhuzamosan azt is tapasztaljuk, hogy egyre több médiaeszközt használhatnak a gyerekek önállóan, felnőtt felügyelete nélkül. Néhány külföldi és nemzetközi példa nyomán a felmérés tematikája lekövetheti az EUKidsOnline (http://www.lse.ac.uk/media@lse/research/EUKidsOnline/Home.aspx) és/vagy az Ofcom http://stakeholders.ofcom.org.uk/market-data-research/other/research-publications/adults/media-lit2016/ ilyen irányú kutatásait is. A kutatás céljai Az a célunk, hogy meglássuk, hogy a magyar gyerekek milyen médiatartalmat és milyen formában (értsd eszközök) fogyasztanak, és mit értenek belőle ma, hogy szülők és gyerekek milyen módon igyekeznek közösen, vagy önállóan eligazodni a médiaszövegek világában. Szeretnénk rámutatni a médiaértés mai állapotának deficitjeire, hogy hatékony megoldásokat javasolhassunk a családoknak, az iskolának, a jogszabályalkotónak, a médiaszolgáltatóknak. A felmérés célja, hogy átfogó képet adjon a gyerekek és a velük foglalkozó felnőttek médiahasználati szokásairól, a médiára vonatkozó attitűdjeiről, továbbá felmérje a digitális eszközök használatára és a digitális szövegértésre vonatkozó kompetenciájukat is. A kutatás segítségével az alábbi kérdésekre kívánunk választ kapni: Médiaműveltség, médiaértés
Milyen csatornákon keresztül, milyen eszközökkel fejleszthető a médiaműveltség, ami az aktív és teljes körű polgári részvétel egyik elengedhetetlen előfeltételévé vált? Milyen csoportokban és témákban hiányzik a kritikai beállítódás? Mennyire vannak tisztában azzal, hogy lehet megbízható információhoz jutni az interneten, hogyan lehet meggyőződni ezek hitelességéről? Mennyiben vannak tisztában a média működésével és hatásmechanizmusaival? A valóságos és a online kommunikáció és annak következményeinek jogi és etikai vonatkozásaival, a képek, információk és tartalmak megosztásának szabályaival? Milyen pontokon szükséges és lehetséges a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésre? Kivédhető vagy mérsékelhető a közösségi életből való kirekesztődés azokban a csoportokban, ahol a hozzáférés, a kompetencia vagy az eszköz nem adott? Befogadás és állampolgári részvétel erősítése. Az elsősorban szórakozásra koncentráló (egyszerű felhasználók, gamerek) digitális írástudása hogyan lehetne mélyíthető? (Edutainmentet az informatikaoktatásba, programozásoktatásba.)
Potenciális veszélyek Az állami, hatósági feladatként meghatározott klasszifikációt, szabályozást (a paternalista megközelítést) mennyire egészíti ki a piaci szereplők (Norton, UPC) által felkínált megoldások a hozzáérés tiltásában, korlátozásában. Melyik oldal szerepvállalásának erősödésé várná el a szülő? A kiskorúak számára milyen magatartásminták és példaképek dominálják a közösségi médiát? Hogyan orvosolhatók a szülői, nevelői aggodalmak a káros magatartásminták tekintetében? Szeretnénk visszajelezni a szülőknek, hogy milyen otthoni policyk milyen eredményre vezetnek, szeretnénk segíteni a saját dilemmáik megfogalmazásában, helyzetük értékelésében. Milyen területeken és felületeken van a legnagyobb igény az edukációs tartalom gyártása? Jövőkép Célunk, hogy a kockázatok meghatározása mellett teret kapjon a médiaoptimizmus, a tudatos internethasználatra nevelés fontosságát hangsúlyozva. Miért nem élnek hatékonyan a digitális világ nyújtotta előnyökkel a szülők, gyerekek? Hogyan segíthető elő, hogy a következő generáció aktív polgári részvétellel, tudatos fogyasztóként, médiafogyasztóként ki tudja használni az internet tudást demokratizáló hatását és így a gazdasági növekedés motorjává váljék?
III.
A kutatás témakörei a célokhoz illeszkedve
A tervezett vizsgálat az alábbi témakörökre kíván kitérni. A) A gyermekes háztartások médiaellátottsága Tablet, mobiltelefon, számítógép, tévé, rádió, multimédiás eszközök, játékok birtoklása, használat
B) A gyerekek és szülők médiahasználata (együtt és külön-külön is) A médiafogyasztás gyakorisága, időtartama, helyszínei, a szülők és gyerekeik médiapreferenciái, a független és az együttes médiahasználat gyakorisága, eszközei. C) A médiahasználatra vonatkozó tudás A médiaforrások szerepe, a források hitelességének ellenőrzése, a szponzorált üzenetek, reklámok felismerése, műfajötvözetek definiálása, üzenetek értelmezése, hatásai. A keresőmotorok használatának és a weboldal-olvasás sokszínűsége, közösségi média profilok használata. D) A szülői attitűdök A televízió, internet, rádió, mobiltelefon, tablet, digitális játékok, illetve a médiatartalmak veszélyességi faktorainak megítélése, konfliktushelyzetek kezelése, tudatos médiafogyasztás szülői mintái, gyakorlata, oktatás szerepének megítélése. E) A gyerekek attitűdjei Az új média előnyeinek, hátrányainak azonosítása, veszélyhelyzetek felismerése, médiaincidensek felsorolása, konfliktushelyzetek kezelése, oktatás szerepének megítélése. F) A szülők felkészültsége, mediáció lehetőségei (a szülő és gyerek szemszögéből) A szülői kontroll szerepe a rádiózás, televíziózás, a mobiltelefon, tablet, digitális játékok, internet használata során, tudatosság digitális médiahasználatát ellenőrző, kontrolláló eszközök, valamint a biztonsági beállítások terén. G) Közösségi oldalak, közösségi média, online személyiség, önreprezentáció, függőség A közösségioldal-használatának hatása a mentális állapotra. A látogatás gyakorisága és indokai. FOMO, népszerűség és önreprezentáció összefüggései. Közösségi élmények és szorongás.
Célcsoport és módszertan Kérdezőbiztos által irányított személyes lekérdezéssel a megkérdezettek otthonában végigvitt országos reprezentatív felmérés. A minta 7-16 éves gyermek, valamint az egyik szülő válaszait tartalmazza. 2000 háztartásban készül interjú először a szülővel majd a gyerekekkel. A szülők részt vehetnek a gyerekek kérdezésekor, ám ezt a kérdezőbiztosnak jelölnie kell. A kérdőív maximális időbeli hossza együttesen60 perc. A kérdezőbiztos szóróajándékkal jutalmazhatja a kutatásban résztvevő megkérdezetteket. Az adatgyűjtés az országos címlista lajstromából véletlenszerűen vagy tudatosan kvóta szerint kiválasztott gyermekekre és az egyik szülőre terjed ki. Gyakoriság: egy alkalommal (évente ismétlődő) A kommunikáció módja: hagyományos kérdőív, nem CAPI IV.
Mérföldkövek, a kutatás lebonyolítása
Tevékenység 1.
kutatási terv és a részletes kutatási menetrend véglegesítése
Határidő a szerződésköt ést követő 2 héten belül
2.
a kérdőívek elkészítése
3. a kérdőíves felmérések terepmunkájának befejezése
Összefoglaló végleges prezentációs anyagok elkészítése a III. pont szerint. az eredményeket részletesen bemutató ppt-prezentáció ábrákkal, táblázatokkal legfontosabb eredményeket, összefüggéseket bemutató magyar és angol nyelvű vezetői összefoglalók átadása a végleges, tisztított, ellenőrzött, labelezett és súlyozott adatfile sav formátumban a kutatás teljes dokumentációjának (végleges kérdőívek, válaszfüzetek, tesztfeladatok és megoldási kulcs, a kérdőívek 10%-os ellenőrzésének dokumentációja) átadása
a szerződésköt ést követő 6 héten belül a szerződésköt ést követő 13 héten belül a szerződésköt ést követő 18 héten belül
V. A kutatás produktuma Az eredményeket részletesen bemutató ppt-prezentáció kiegészül a legfontosabb eredményeit, összefüggéseit bemutató magyar és szakmailag lektorált angol nyelvű vezetői összefoglalókkal. 1)
az eredményeket részletesen bemutató ppt-prezentáció ábrákkal, táblázatokkal (~ 100-120 slide);
2)
bemutatásra, előadásra alkalmas, rövidített prezentáció (~ 40 slide)
3) legfontosabb eredményeket, összefüggéseket bemutató magyar és szakmailag lektorált angol nyelvű vezetői összefoglalók (~ 10 slide) (ppt formátumban); 4)
a kérdőív minden kérdését háttérváltozók szerint bemutató táblázatok xls formátumban
5)
a végleges, tisztított, ellenőrzött, labelezett és súlyozott adatfile sav formátumban;
6) kutatáshoz kapcsolódóan 40 óra időkeretben személyes konzultációs lehetőség, tanácsadás biztosítása, közreműködés az eredmények nyilvános bemutatásában;
II.1.3) A szerződés időtartama, vagy a teljesítés határideje Időtartam hónapban: vagy napban: 126 vagy a teljesítés határideje: II.1.4) A teljesítés helye: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. NUTS kód: HU101
III. szakasz: Jogi információ III.1) Részvételi feltételek
III.1.1) Fenntartott szerződésekre vonatkozó információk □ A szerződés a Kbt. 114. § (11) bekezdése szerint fenntartott IV. szakasz: Eljárás IV.1) Adminisztratív információk
IV.1.1) Az eljárás iránti érdeklődés jelzésének határideje Dátum: 2016/12/29
Helyi idő: 16:00
VI. szakasz: Kiegészítő információk VI.1) További információk: VI.1.1) Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy érdeklődésüket az eljárás iránt az I.2) pontban megadott címen a IV.1.1) pontban meghatározott időpontig jelezzék. VI.1.2) További információk2:
Ajánlat jelen összefoglaló tájékoztatás II.1.3.) pont kiegészítéseként közli, hogy a teljesítés határideje: a szerződés aláírásától számított 18 hét határozott időtartamban az alábbi részhatáridők figyelembe vételével: I. a végleges kutatási tervet és menetrend elkészítésének határideje: a szerződéskötést követő 2 héten belül. II. kérdőívek elkészítésének határideje: a szerződéskötést követő 6 héten belül III. a kérdőíves felmérések terepmunkájának befejezése: a szerződéskötést követő 13 héten belül IV. a kutatási eredményeket részletesen bemutató 100-120 diát tartalmazó ppt-prezentáció átadásának határideje: szerződéskötést követő 18 héten belül
VI.2) Az összefoglaló tájékoztatás megküldésének dátuma: (2016/12/21)
1 2
szükség szerinti számban ismételje meg adott esetben
--->>----->>--<<-----<<----
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (4) és (6) bekezdésben foglalt kötelezettségnek eleget téve, a közbeszerzési dokumentumok részét képező jelen összefoglaló tájékoztatást ezúton ellenjegyzem/ellenjegyezzük: (aláírást az eredeti/papír alapú irat tartalmazza)