Szakmai anyag A XIII. kerületi iskolai könyvtárak ellenőrzésének tapasztalatai 2012/2013
Készítette: Gerbner Zsuzsanna könyvtáros szaktanácsadó
1
1. Bevezetés 1.1. Az iskolai könyvtárak feladata a nevelő-oktató munkában „Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető ismereteket és elképzeléseket, gondolatokat biztosítja. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárként éljenek.” Ezekkel a gondolatokkal kezdődik az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata, amelyet az UNESCO Közgyűlése 1999 novemberében fogadott el. 1.2. Iskolai könyvtárak a kerületben Kerületünkben az iskolai könyvtárak a tudásépítés fontos helyszínei. Intézményeinkben jól felkészült könyvtárosok szaktudásukkal, folyamatosan, gondosan bővített könyvtári állománnyal segítik az iskolákat alapfeladataik ellátásában, a helyi pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósításában. Szakmai munkájuk minőségéről az intézmény ellenőrzési tervében foglalt értékelési szempontok alapján, a kollégák, a gyerekek és a szülők részéről pedig személyes visszajelzésekből szereznek információt. A szakmai munka értékelésének egy másfajta szintje a szakmai felügyelet; melynek során a könyvtári működés minden részterületére kiterjedő, objektív külső ellenőrzés történik. 1.3. Az iskolai könyvtárak szakmai felügyelete Hazánkban az iskolai könyvtárak szakmai felügyeletét az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) látja el. Az OPKM honlapján www.opkm.hu Iskolai könyvtári szakfelügyelet cím alatt találhatóak a könyvtári szakfelügyelettel kapcsolatos információk. A felügyelők, egy több évre összeállított munkaterv alapján, meghatározott protokoll szerint végzik ellenőrző munkájukat, melyről szintén a honlap alapján tájékozódhatnak a kollégák. A látogatás tapasztalatait az összegző jegyzőkönyv tartalmazza, melyben az adott intézményre vonatkozóan a könyvtári működés hiányosságai mellett a pozitívumok felsorolására is sor kerül. Az iskolai könyvtári szakfelügyelet célja, hogy a könyvtári és közoktatási jogszabályok előírásainak megfelelve, ellenőrizzék a könyvtári jogszabályok érvényesülését. Vizsgálják a könyvtári szolgáltatások minőségét, képet kapjanak az iskolai könyvtárak könyvtári rendszerben játszott szerepéről, felszínre hozzák a legjobb gyakorlatokat, illetve segítő
2
javaslatokkal
hozzájáruljanak
a
problémák
megoldásához,
az
iskolai
könyvtárak
fejlesztéséhez. 1.4. A szakmai anyag összeállításának célja A szakmai anyag összeállításával az volt a célunk, hogy:
az ellenőrzésben részt vett iskolák tapasztalatait összegyűjtsük,
a tapasztalatokat megosszuk az ellenőrzésben még részt nem vett kollégákkal,
segítsük munkatársainkat az ellenőrzésre való felkészülésben.
2. A szakfelügyelői látogatás szervezése, lebonyolítása a XIII. kerületben 2.1. Az ellenőrzés előzményei
A nyolcvanas évek második fele óta csak 2009-ben járt könyvtáros szakfelügyelő kerületi iskolákban. A kerületi könyvtáros munkaközösség már jóval előbb tudott arról, hogy az országos szakmai ellenőrzés keretén belül várható a XIII. kerület általános iskoláiban is könyvtári ellenőrzés. 2009-ben, és a későbbi szakfelügyelői látogatások előtt is tartottunk munkaközösségi megbeszéléseket ebben a témában. A szakmai egyeztetéseken túl interneten elküldte a könyvtáros munkaközösség vezetője minden iskolába a könyvtárral kapcsolatos törvényi előírásokat, a szükséges szabályozók (17db) és dokumentumok listáját – pl. Gyűjtőköri szabályzat, a könyvtáros munkaköri leírása, munkaideje, könyvtár nyitva tartása, - valamint megbeszéltük a könyvtárhasználati órákkal kapcsolatos tudnivalókat. Ezt követően az Eötvös József Általános Iskola könyvtárának ellenőrzése történt meg. A szakfelügyelői látogatás előtt a könyvtári munkaközösség vezetőjével, Lendvay Ágnessel elmentünk az Eötvös József Általános Iskola könyvtárába, és az összes vezetendő szabályozót, és az egész könyvtárat megnéztük, megbeszéltük. 2009-ben csak egyszeri alkalom volt ez, amit egy pályázaton nyert pénz tett lehetővé. A vizsgálat a legnagyobb számban az általános iskolai könyvtárakat érintette. A választás szempontja az volt, hogy minél hamarabb teljes képet kapjunk egy-egy iskolatípus könyvtárairól. A választás a városi (kerületi) önkormányzatok által fenntartott kizárólag általános iskolai feladatot ellátó iskolák könyvtáraira esett.” A 2011 őszi FPI-ben tartott értekezleten hangzott el, hogy szakfelügyelői látogatás várható a kerületi általános iskolák könyvtáraiban. Dr. Juhászné Belle Zsuzsanna a 2011/12-es tanévben a következő kerületi iskolákban járt: Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskolában
3
és annak tagiskolájában, a Berzeviczy Gizella Tagiskolában, a Számítástechnikai Általános Iskolában és tagiskolájában, a Tomori Pál Tagiskolában, és a Csata Utcai Általános Iskolában. 2012/13-as tanévben szakfelügyelet látogatást tett a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, és annak tagiskolájában, a Vizafogó Tagiskolában, valamint az Eötvös József Általános Iskolában is. Ezek az intézmények a 2011-2013-as iskolai szakfelügyeleti koncepció alapján kerültek kiválasztásra, mely a megyei jogú városi- és a fővárosi kerületi fenntartású 8 évfolyamos általános iskolák könyvtári ellátásának vizsgálatát tűzi ki célul. Az OPKM honlapján lévő információk alapján készítettük fel a kollégákat. Itt megtalálható az a 7 oldalas kérdőív is, amit az ellenőrzés alatt lévő iskolai könyvtárosnak ki kellett töltenie. A kérdőív rákérdez az:
intézmény elérhetőségére, intézménytípusára,
a létszámadatokra, fenntartóra, a könyvtár elérhetőségére,
a szakfelügyelő nevére, elérhetőségére, igazolványainak számára,
az aktuális vizsgálat, és a megelőző ellenőrzés évére,
a könyvtáros végzettségére, a könyvtári terekre, könyvtári dokumentumokra,
a nyitva tartásra, a könyvtári állományra, annak összetételére,
a költségvetésre, arra, hogy mire költöttek az utolsó teljes naptári évben,
az állomány nyilvántartására, feltárására,
könyvtárhasználati adatokra, a könyvtár technikai felszereltségére,
a könyvtáros speciális szakismeretére stb.,
a pedagógiai szakkönyvtári szolgáltatások igénybevételére,
statisztikai adatszolgáltatásra, a könyvtári foglalkozások helyszínére,
az iskolai könyvtár kulturális célú központi támogatásának felhasználására
2.2. Az ellenőrzés lebonyolítása A szakfelügyelői látogatás minden iskolánál hasonló módon történt. A könyvtáros szakfelügyelő telefonon bejelentkezett az igazgatónál, és elküldte a hét oldalas kérdőívet a könyvtárról. Majd megbeszélték a látogatás időpontját. Minden könyvtárba egyszer ment ki a szakfelügyelő, amikor mindent alaposan megnézett, és később elküldte a jelentését a vizsgált könyvtár iskolájába is. A szakfelügyelő a dokumentumok, az iskolai honlap és a kitöltött kérdőív alapján felkészült, a helyszínen alaposan ellenőrzött mindent, majd
4
elkészítette szakfelügyeleti jelentését. A vizsgálat célja – hasonlóan a 2009-es célokhoz – annak feltárása, hogy az iskolai könyvtár fenntartása, működtetése mennyiben felel meg a célkitűzéseknek, a könyvtári tevékenység jogszabályokban rögzített feltételeinek, milyen minőségű szolgáltatásokat nyújt használóinak. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a jogszabályoknak megfelelően biztosított-e az iskola közösségének könyvtári ellátása. A szakfelügyeleti jelentések 10–12 oldalasak, és a tagiskolával rendelkező intézménynél mindkét könyvtárról készült értékelés. Ezek a jelentések minden esetben szakszerűek, alaposak, és jobbító szándékkal írottak. A szakfelügyeleti elemzés tartalomjegyzékének bevezetőjében megtaláljuk a vizsgálat főbb adatait: ki a megrendelő – Nemzeti Erőforrás Minisztérium Könyvtári Osztálya –, a szakfelügyelő neve, a szakfelügyelettel összefüggő iratainak száma, és a vizsgált intézmény megnevezése. A vizsgálat jogi indoklását követően az iskolai dokumentumok és a saját személyes tapasztalatai alapján a szakfelügyelő korrekt képet festett az adott iskoláról, annak könyvtáráról, a környezetéről – pl. „zöldövezeti hatású környezet”-, oktatási szerkezetéről, beiskolázási nehézségeiről, sikereikről. 3. Az ellenőrzés tapasztalatai Az iskolai könyvtár működését szabályozó iskolai dokumentumokat a következő szempontok szerint vizsgálta: Az Alapító okiratban azt vizsgálta a szakfelügyelő, hogy megfelelő TEÁOR számmal szerepeltetik-e az iskolai könyvtárat. Van, ahol három számmal is szerepel: mint könyvtári tevékenység, könyvtári állomány gyarapítása és nyilvántartása címen, és szolgáltatásként is. Az SZMSZ-nél azt nézte, hogy szerepel-e benne a könyvtár? Pozitívumként értékelte azt, ha az intézmény SZMSZ- ében több helyen is megjelent a könyvtár pl. nem csak az iskola helyiségeinek felsorolásánál, hanem a tanulás fejezetben is kiemelte a könyvtárhasználatot. Egy másik iskolában a tehetséggondozásnál is számítottak a könyvtárra, hiszen az iskola diákjai évek óta sikeresek voltak a Bod Péter Könyvtárhasználati versenyeken. Megvizsgálta a szakfelügyelő azt is, hogy az iskola Pedagógiai Programjában és Minőségirányítási programjában megjelent-e a könyvtár? Az iskolai könyvtár működését szabályozó könyvtári dokumentumoknál arra volt kíváncsi a szakértő, hogy elfogadták-e a könyvtár Gyűjtőköri szabályzatát könyvtári szakértővel? A
5
Gyűjtőköri szabályzat melléklete-e a könyvtár Használati rendje, és a könyvtáros munkaköri leírása. Készült-e a törzsiskola és a tagiskola összevonása után új Könyvtári SZMSZ, és ki volte téve a Könyvtári házirend a könyvtárban. Az iskolákban többnyire füzetes kölcsönzés folyik, pedig van olyan intézmény, ahol lehetőség lenne a Szirén program kölcsönzési moduljának használatára is. A szakfelügyelő minden könyvtárnál kiemelte a sok kölcsönzést, a könyvtári órákat, valamint az aktív kerületi könyvtári életet. A Bod Péter könyvtárhasználati versenyen minden évben sok gyerek vett részt. Az utóbbi években a hetedikesek és a nyolcadikosok versenyét a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorlóiskola könyvtára szervezte. Az elmúlt években több kerületi diák jutott be a fővárosi döntőben a legjobb öt közé. Az ötödikesek és a hatodikosok számára nincs fővárosi forduló, de a kerületben évek óta szerveztünk csapatversenyt ennek a korosztálynak. Egy magyar, és egy külföldi gyerekeknek szóló könyvet kellett elolvasniuk az indulóknak és 90 perc alatt kellett a csapatoknak válaszolni a könyvekre és a könyvtárismeretre vonatkozó kérdésekre. A szakfelügyelő jóindulatú és alapos volt. A polcokról több könyvet is levett, megnézte a könyvben lévő bélyegzőt, és azt is, hogy jó helyen van-e a könyv. Volt olyan könyvtár, ahol hiányolta a szakfelügyelő azt, hogy nem volt a könyvben olyan pecsét, amiből kiderül volna az, hogy az adott könyv az X. Y. Iskola könyvtárának a tulajdona. Az ellenőrzött könyvtárak iskolái lehetőség szerint minden hiányosságot pótoltak a szakfelügyelői látogatás után. (Így az előbb említett pecsétet is. A 2013. januári fenntartó változást követően a KIK elvette az iskoláktól a régi bélyegzőket – így az előzőekben említett könyvtári tulajdoni bélyegzőt is.) A 13-ból 11 általános iskola könyvtárosát kérdeztem meg arról, hogy könyvtárában mikor járt utoljára szakfelügyelő. 2009-ben egy intézményben, 2011-ben háromban, 2012-ben pedig szintén háromban volt szakmai ellenőrzés. Öt iskola könyvtárában még egyáltalán nem járt szakfelügyelő, de van olyan iskola is, ahol az utóbbi négy évben két szakmai ellenőrzés is volt.
6
4. Összegzés A látogatást a kollégák összességében hasznosnak ítélték. Mindenképp hasznos az, ha egy objektív külső szemlélő – akinek van összehasonlítási alapja –, mondja el kritikáját. A látogatások pozitív kicsengésűek voltak, a könyvtárakat alapvetően rendben találta a szakfelügyelő, az esetleges hiányosságok pótlásával kapcsolatban segítő szakmai tanácsokat adott. Ezt a hírt örömmel fogadtuk, hiszen 1985 óta a közelmúltban tett látogatásokat megelőzően csak egyszer járt a kerületben szakfelügyelő. A negatívumok egy részével teljesen egyetértettek az iskolai könyvtárosok pl. leltárkönyvek hibái, brosúra jegyzék hiánya, legyen fent a könyvtár honlapja az iskola internetes oldalán. A kritikák egy része főleg olyan dolgokat említett, amelyek megoldása nem a könyvtárosokon múlott, pl. a kopott parketta, hiányos bútorzat stb.. A szakfelügyeleti látogatások jegyzőkönyveinél a következőket olvashatjuk: „Az iskolák vezetői szívügyüknek tekintik az iskolai könyvtárat, ezt igazolja jelenlétük a vizsgálat kezdetekor.” „Dokumentációik többnyire rendben voltak, könyvtárpedagógiai munkájuk kimagasló, olvasásra nevelésre fordított energiájuk és ötleteik kiapadhatatlanok”. A javaslatoknál megőrzendő értékként és gyakorlatokként ír a szakfelügyelő a lelkiismeretes könyvtárhasználattan tanításról, a gazdag programokról és a sok jó tanórán kívüli könyvtári rendezvényekről. A fenntartónak és az ágazati irányításnak javasolja a szakfelügyelő, hogy biztosítson költségvetési keretet az iskolai könyvtárak informatikai állományának gyarapítására, új könyvek beszerzésére, a bútorzat felújítására, és az integrált könyvtári rendszer telepítésére.
Gerbner Zsuzsa szaktanácsadó
7
8
