2013

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fo˝városi Szervezete

Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák! Munkájukhoz az alábbi jogszabályváltozásokra hívjuk fel a figyelmüket. Az ismertetett jogszabályok téma szerinti bontásban

A jogszabály sorszáma

1

Számvitel, könyvvizsgálat

Adó, vám

1, 4

4

Ipar

Mezőgazdaság

Szolgáltatás

Kereskedelem

Általános hatályú

2, 3

6, 7, 8

2

4, 5, 9, 10, 11, 12

A Kormány 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelete az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról A rendelet 2015. január 1-jei hatályba lépéssel módosítja a mérlegben következő sorainak tartalmát: – tartós részesedések, – tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban, – tartós részesedések pénzügyi vállalkozásban, – egyéb tartós részesedés – tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, – koncesszióba, vagyonkezelésbe adott értékpapír, – forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, – pénzeszközök – lekötött bankbetétek, – pénztárak, csekkek, betétkönyvek. Változik a bekerülési érték meghatározás a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával összefüggésben idegen vállalkozó által végzett beruházás, valamint idegen vállalkozó által végzett felújítási munkák esetén. A tartós részesedések után értékhelyesbítés csak a gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedések után mutatható ki. A módosítás kitér továbbá arra, hogy mit kell kimutatni a különféle egyéb eredményszemléletű bevételek, valamint a különféle egyéb ráfordítások között. A rendelet kiegészül a hibák javítására vonatkozó fejezettel. A beszámolóval le nem zárt időszakkal kapcsolatos hibákat könyvelés keretében, a hibát okozó tétel visszakönyvelésével és a helyes tétel e rendeletnek megfelelő könyvelésével lehet javítani. A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt hibákat a hibát okozó tétel visszakönyvelésével, mérlegfordulónapi időponttal kell javítani. A mérlegkészítés időpontját követően a pénzügyi számvitelben a kizárólag mérlegszámlákat érintő hibákat az eszközök, illetve források besorolásának javítása esetén az érintett számlák között, egyéb esetben a felhalmozott eredménnyel szemben történő könyveléssel kell javítani. A rendelet a kihirdetését követő napon, egyes rendelkezései 2015. január 1-jén lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2014. november 20., 158. szám

2

A földművelésügyi miniszter 25/2014. (XI. 20.) FM rendelete az anyajuhtartás csekély összegű támogatásáról A kormányrendeletben meghatározott feltételek megléte esetén anyajuh tartásához vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás vehető igénybe, melynek mértéke 3000 forint/anyajuh. Támogatás országos szinten 2014. évre vonatkozóan legfeljebb 870 000 egyed után nyújtható, az adott évre egy alkalommal, mely termelőnként nem haladhatja meg az 5000 eurót. A támogatás egyösszegű kifizetésére 2015. június 30-ig kerül sor. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. november 20., 158. szám

3

A földművelésügyi miniszter 26/2014. (XI. 20.) FM rendelete az anyakecsketartás csekély összegű támogatásáról A rendelet feltételei szerint anyakecske tartásához vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély ös�szegű támogatás vehető igénybe. A támogatás mértéke 5000 forint/anyakecske, 2014. évre vonatkozóan legfeljebb 20 000 egyed után nyújtható. A támogatás mezőgazdasági termelőnként a 2014. évre vonatkozóan egy alkalommal nyújtható, melynek összege nem haladhatja meg az 5000 eurót. Egy anyakecske után egy támogatási év vonatkozásában csak egy alkalommal folyósítható támogatás. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2014. november 21-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. november 20., 158. szám

4

2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról Az alábbiakban az adótörvények főbb változásai kerülnek kiemelésre. a) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 2015. január 1-jétől a családi kedvezményre jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult, vele közös háztartásban élő házastársa is. Ez azt jelenti, hogy a nevelőszülő, a gyám házastársa is jogosult lesz a családi kedvezményre, amen�nyiben közös háztartásban élnek. A 2015. évről készült adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban az eltartottak adóazonosító jelét kötelező feltüntetni, nem elegendőek a természetes azonosító adatok. Változás továbbá, hogy arra a jogosultsági hónapra, amelyre a jogosult, vagy házastársa, élettársa az egyedülállók családi pótlékát veszi igénybe, a családi kedvezmény nem osztható meg. Családi adókedvezmény érvényesítésére 2015. január 1-jétől a rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek is tehető nyilatkozat (így tehát például az ingó, ingatlan bérleti díjat kifizetőnek, a vezető tiszteletdíj kifizetésekor a gazdasági társaságnak), mely rendelkezés a családi járulékkedvezményre egyaránt alkalmazható. 2015-ben a családi adóalap kedvezmény összege nem változik. A módosító törvény azonban rendelkezik a 2016. január 1-jétől és az azt követően érvényesíthető családi kedvezmény összegéről, mely csak két eltartott esetében változik. A családi kedvezmény mértéke két eltartott esetén 2016ban 78 125 forint, 2017-ben 93 750 forint, 2018-ban 109 375 forint, 2019-től 125 000 forint. Új kedvezmény került a személyi jövedelemadó rendszerébe, ez az első házasok kedvezménye. 2015. január 1-jétől azok, akik 2014. december 31-ét követően kötöttek házasságot, és legalább egyikük az első házasságát kötötte a házasságkötést követő hónaptól jogosultsági hónaponként együttesen 31 250 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjukat. A kedvezmény

















24 hónapon keresztül érvényesíthető, illetve ezen időtartamon belül addig, amíg magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válnak jogosulttá. A házasságba hozott gyermek nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését. Pontosításra kerül a 2014. január 1-jétől bevezetett nyugdíjbiztosítás díja után érvényesíthető kedvezmény, a rendelkezés az adóról. A rendelkezési jogosultság továbbra is a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések alapján gyakorolható. 2015. január 1-jétől a Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződésre az adóévben befizetett, az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeg után lehet rendelkezési jogot gyakorolni. Szerződőként befizetett díjnak minősül a más, kifizetőnek nem minősülő személy által fizetett adómentes díj, valamint az összevont adóalap részeként adóköteles díj is. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozaton tett összeg az előzőekben meghatározott rendelkezési alap 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint lehet. Amennyiben a magánszemély emellett önkéntes pénztári és/vagy NYESZ-R nyilatkozatot is tesz, azok együttes összege nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. A rendelkezési jog gyakorlásához a biztosító által kiadott igazolás szükséges, amelyről a biztosítónak adatot kell szolgáltatnia. 2015-ös adóévre tett nyilatkozatok alapján az adóhatóság a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a magánszemély által meghatározott összeget szerződésenként a biztosító pénzforgalmi számlájára utalja. Ez az új szabály azt jelenti, hogy több nyugdíjbiztosítási szerződés esetén nem csak egy jelölhető meg, hanem valamennyi szerződésre utal az adóhatóság. 2015. január 1-jétől az egyes meghatározott, valamint a béren kívüli juttatások esetén az adó alapja továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese, s a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék. Az egyes meghatározott juttatások után a egészségügyi hozzájárulás mértéke 27, a béren kívüli juttatások után 14 százalék. 2015-től a béren kívüli juttatás esetén két keretösszeget kell figyelembe venni. Egyrészt, a SZÉP kártyára utalt összegek kivételével adott béren kívüli juttatások együttes összeg az adóévben nem haladhatja meg a 200 ezer forintot. A keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Amennyiben a magánszemély munkaviszonya nem áll fenn az egész adóévben, úgy a keretösszeg a jogviszonyban töltött napokkal arányosan kerül megállapításra. Ha a magánszemély jogviszonya elhalálozás miatt szűnik meg, az éves keretösszeg 200 ezer forint marad. 2015-től a másik keretösszeg a rekreációs keretösszeg, mely az egész évben fennálló munkaviszony esetén 450 ezer forint, illetve ennek arányos része, ha a munkaviszony nem áll fenn egész évben. Amennyiben a magánszemély az éves keretösszeget meg nem haladó juttatása és a SZÉP kártya értékhatárt meg nem haladó juttatása együttesen meghaladja a rekreációs keretösszeget, akkor a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. A kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb a magánszemély válik jogosulttá, akkor a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amelyen a teljesítésre a magánszemély joga megnyílik. Ez a nap többek között a szerződés ez irányú módosításának a napja. Módosítás továbbá, hogy nem szerez adóköteles bevételt a biztosított magánszemély akkor, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, függetlenül attól, hogy a korábban megfizetett díjat megtéríti-e vagy sem. Új szabály, hogy kiküldetési rendelvényt 2015-től elektronikus úton is ki lehet állítani. Adómentes lakáscélú juttatás adható akadálymentesítésre is. Osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.



Az egyéni vállalkozókat érinti, hogy 2015. január 1-jétől jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka. Változás továbbá, hogy az elhatárolt veszteség csak 5 évre határolható el, azonban a 2014. december 31-ig keletkezett veszteséget 2025. december 31-ig még fel lehet használni a tárgyévi bevétel csökkentő tételként. Fontos azonban megjegyezni, hogy változatlan az a szabály, hogy mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell figyelembe venni. b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása Változás, hogy a filmalkotással kapcsolatban adható közvetett támogatás intenzitásának mértéke főszabályként a jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség 25 százaléka. Új társasági adó kedvezmény került a törvénybe, melynek lényege, hogy az adózó rendelkező nyilatkozatot tesz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, illetve adóbevallásában adója, adóelőlege egy részének támogatási célú felajánlásáról. A nyilatkozatban a támogatni kívánt célt, a kedvezményezett nevét és adószámát kell feltüntetni. A megtett nyilatkozatot adóévenként 5 alkalommal lehet módosítani. A felajánlást egyidejűleg több célra is lehet tenni azzal, hogy a látványcsapatsport-támogatás esetén meg kell jelölni a konkrét támogatási jogcímeket. 2015. január 1-jét a látványcsapatsport képzés címén is támogatható. A törvény ehhez kapcsolódóan két új fogalmat, az általános képzés és a szakképzés fogalmat vezeti be, határozza meg. A veszteségelhatárolás szabályai is változtak. Korábban a negatív társasági adó-alapokat korlátlan ideig el lehetett határolni. Az új szabályozás szerint legfeljebb keletkezésüket követő 5 évben használhatóak fel elhatárolt veszteségként. Az átmeneti rendelkezés értelmében a 2014. december 31-éig keletkezett veszteséget legkésőbb 2025. december 31-ig még felhasználhat adózás előtti eredmény csökkentő tételként. Fontos azonban megjegyezni, hogy változatlan az a szabály, hogy a veszteséget, azok keletkezésük sorrendjében kell figyelembe venni, és legfeljebb – a veszteség érvényesítése nélkül kiszámolt – tárgyévi adóalap 50 százalékáig. Új társaságiadóalap-kedvezmény került bevezetésre. Felsőoktatási támogatás megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén az adózó az adóalap-kedvezményt a kifizetett összeg 50 százalékáig veheti figyelembe. A kedvezmény igénybevételének feltétele a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás. Fontos változás még, hogy 2015-től a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározásakor a korrigált bevétel meghatározásakor nem vonható le az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke. 2015. január 1-jétől a kapcsolt vállalkozás fogalma is változik. Kapcsolt vállalkozásnak minősül a jövőben az adózó és más belföldi vagy külföldi személy is, ha az ügyvezető személye miatt döntő befolyásgyakorlás valósul meg az adózó és a másik személy között. A nonprofit gazdasági társaságok esetén utólagos társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik, hogy a közhasznú minősítést követő két lezárt üzleti éve alapján nem teljesíti a közhasznúság feltételeit, vagy e két évben belül megszűnik. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása Változás 2015. január 1-jétől, hogy ha a közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég adózó a kisvállalati adózási formáról tér át az egyszerűsített vállalkozó adó hatálya alá, az osztalék utáni adót kiváltó adót be kell vallania és meg kell fizetnie. Az eva szerinti adózás továbbá a jövőben akkor választható, ha az adózónak nincs 1000 forintot meghaladó adótartozása. d) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása A módosítás pontosítja a mentesített keretösszeg fogalmát. Mentesített keretösszegnek minősül az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzata.

e) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 2015. január 1-jétől nem negyedévente, hanem a naptári év utolsó napján vizsgálja az adóhatóság, hogy a kisadózó vállalkozásnak a nettó módon számított, az adóhatóságnál nyilvántartott végrehajtható adótartozása a 100 ezer forintot eléri-e vagy sem. Változás, hogy kisadózóként történő bejelentéskor a TAJ számot is be kell jelenteni, valamint főállású kisadózó esetén azt is, ha a kisadózó biztosítotti jogállása e bejelentéssel jött-e létre. A munkaviszony vélelme megdőlésének körülményei új esettel bővülnek. E rendelkezés alapján, ha a kisadózó azért nem minősül főállásúnak, mert máshol munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó, és a bevételének több mint 50 százaléka nem attól a cégtől származik, ahol biztosított, akkor a feltételezett munkaviszony vélelme megdőltnek tekinthető. f) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása Változás 2015. január 1-jétől, hogy a magánfőzés keretében előállított legfeljebb 50 liter párlat után évi 1000 forint összegű átalányadót kell fizetni. Ha ennél több párlatot állít elő, akkor erről a vámhatóságot értesíteni kell és a többletet meg kell semmisíteni. Szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat jövedékiadómértéke legfeljebb évi 50 liter bérfőzött párlat mennyiségéig 167 ezer forintra emelkedik. 2015. január 1-jétől megszűnik az alkoholtermékek differenciált adómértéke, így a mérték minden alkoholtermék tisztaszesz-tartalmára egységesen 333  385 forint/hektoliter. A palackozott fröccs jövedéki adó mértéke megszűnik (nulla forint/hektoliterre változik). Változás továbbá, hogy egyazon adóraktárban elő lehet állítani az alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt és köztes alkoholterméket (kivéve a kannás és hordós szőlőbort). A szivarka 2015. január 1-jétől fogalmának módosítása következtében cigarettának minősül és cigarettaként adózik. g) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. január 1-jétől a nem adóalany részére nyújtott elektronikus, távközlési, rádió-és televízióműsor-szolgáltatási szolgáltatások után az ezen szolgáltatások bármelyikét igénybe vevő személy, szervezet letelepedése, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye szerinti államban kell megfizetni az áfát. Azaz ha belföldön letelepedett igénybevevő részére nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, azt belföldi áfa terheli. Az átmeneti szabályok értelmében az új teljesítési helyre vonatkozó szabályokat abban az esetben kell először alkalmazni, ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja 2014. december 31-ét követi. Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó új szabályok bevezetésére két ütemben kerül sor. – 2015. július 1-jétől az időszakos elszámolású ügyletként teljesített könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásokra, – 2016. július 1-jétől valamennyi időszakos elszámolású ügyletre alkalmazni kell az új szabályt. Elszámolási időszakhoz kapcsolódó teljesítés időpontja főszabály szerint az elszámolással illetve fizetéssel érintett időszak utolsó napja. A főszabálytól eltérően teljesítési időpont lehet a számla kibocsátásának a napja vagy az ellenérték megtérítésének az esedékessége,de legfeljebb az érintett időszak utolsó napját követő 30. nap, feltéve, hogy a főszabálytól való eltérés alkalmazásának jogszabályi feltételei fennállnak. Annak, hogy a számla (nyugta) kibocsátásának a napja legyen az időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja, két feltétele van, egyrészt az ellenérték megtérítésének az esedékessége csak az érintett időszak utolsó napját megelőző időpont lehet, másrészt az érintett időszak utolsó napját megelőzően kell kibocsátani számlát

(nyugtát) is. Annak, hogy az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az érintett időszak utolsó napját követő 30. nap képezze a teljesítés időpontját, a törvény értelmében az a feltétele, hogy az ellenérték megtérítésének az esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időpontra essen. 2015. július 1-jétől az új szabályokat az időszakos elszámolású ügyletként teljesített könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások esetében azokra az időszakokra kell alkalmazni, amely időszakok egésze és azok tekintetében a fizetés esedékessége is 2015. június 30-át követő időpontra esik. 2015. január 1-jétől előlegnek minősül minden, a teljesítést megelőzően adott vagyoni előny. A megszerzett előleget továbbra is úgy kell tekinteni, hogy az a fizetendő adó arányos részét tartalmazza. Amennyiben az előleg szolgáltatása nem pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz átadásával, átutalásával történik, az előleghez kapcsolódóan fizetendő adót a vagyoni érték megszerzésének az időpontjában kell megállapítani. A nem pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott vagyoni előny után akkor keletkezik előleg jogcímen adófizetési kötelezettség, ha az előleg megszerzésének az időpontja 2014. december 31-ét követő napra esik. 2015. január 1-jétől fordítottan adózik egyes vas-és acélipari termékek értékesítése. A fordított adózást azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára, vagy azt követő napra esik. A vas-és acélipari termékek értékesítése esetén az értékesítőnek és a beszerzőnek ügyletenkénti jelentést kell tennie a NAV felé. Fordított adózás alkalmazandó továbbá a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetén. Változás 2015. január 1-jétől, hogy az 1 millió forint áfatartalmat elérő számláról tételes ös�szesítő jelentést kell készíteniük a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak. A legalább 1 millió forint áthárított adót tartalmazó számlák kötelező tartalmi eleme a vevő igénybevevő adószámának feltüntetése. 2015. január 1-jétől 5 százalékos adó terheli a nagy testű élő és vágott állatok (szarvasmarha, juh, kecske) értékesítését. A levonási jogban is történtek változások. A motorbenzin beszerzés áfa-ja levonható, ha az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be. Az adólevonási jog elenyészik akkor is, ha az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törlik. A lakóingatlan beszerzésének áfa-ja levonhat abban az esetben, ha az adózó az ingatlan bérbeadási tevékenységet adókötelessé tette. Továbbá nem vonható le a továbbértékesítési céllal beszerzett használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez, importjához kapcsolódó előzetesen felszámított áfa. h) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása Új helyi adó bevezetésére nyílik lehetősége a települési önkormányzat képviselő-testületének, mely a települési adó. Nem lehet azonban települési adót kivetni azokra az adótárgyakra, amelyekre valamely közteherről szóló törvény hatálya kiterjed (pl. jövedelem, ingatlan), továbbá nem terhelheti települési adó az államot, az önkormányzatot, a szervezeteket és a vállalkozókat. 2015. január 1-jétől a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett területként nyilvántartott telek nem mentes az adó alól, ha azon gyommentesítést, kaszálást végeznek, mert ez a tevékenység nem minősül mezőgazdasági művelésnek. A kapcsolt vállalkozásokat is változások érintik. A nettó árbevétel, és az azt csökkentő tételeket csak a kapcsolt viszony fennállásának időtartamára kell figyelembe venniük. A beszerző, értékesítő szövetkezet mentes a helyi iparűzési adó alól, ha nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjai részére történő értékesítésből származik. 2015. január 1-jétől az önkormányzat a kincstár felé nem csak helyi adóiról, hanem települési adóiról is köteles adatot szolgáltatni.

i) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 2015. január 1-jétől mentes az adó alól az a személygépkocsi, amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át. Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kel teljesíteni. j) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása 2015. január 1-jétől az alkoholos ital is adóköteles terméknek minősül, melynek fogalmát a törvény pontosan meghatározza. Az alkoholos ital adómértékét az ital alkoholtartalmától függő, sávosan differenciált adómértéktábla határozza meg. Jövő évtől nem adóköteles az előre csomagolt cukrozott készítményként az a termék, amely legalább 20 százalék mézet és legfeljebb 40 százalék cukrot tartalmaz. k) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása 2015. január 1-jétől az is reklám közzétételnek minősül, ha a közzétételről szóló szerződés meghatározza a reklám megjelenésének a helyét, idejét vagy módját. A reklám közzétételének megrendelése abban az esetben nem adóköteles, ha a megrendelőnek van a közzétevőtől nyilatkozata arról, hogy az adót megfizette, valamint akkor, ha nyilatkozata nincs, de hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy azt a közzétevőtől megkérte, de nem kapta meg, viszont az adóhivatalnak a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül e tényt bejelenti. 2015. január 1-jétől a reklámadó-kötelezettség független az adóalany honosságától. Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 2015-től nem 40, hanem 50 százalék. l) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása Az illetéktörvény módosítása szerint 2015. január 1-jétől egyes intézményeknek (magyar állam, helyi önkormányzatok, Európai Közösségek) minden további feltétel teljesítése nélkül személyes illetékmentesség jár. Változás továbbá, hogy a természetes személyek viszonosságon alapuló illetékmentessége akkor állapítható meg, ha az a szolgálati kötelezettségükkel függ össze. Új szabály, ha a magánszemély lakásvásárlásakor az illetékkiszabásra történő bejelentésig nyilatkozik arról, hogy a másik lakástulajdonát a lakásvásárlást követő egy évben belül eladja, kérheti a cserepótló vétel illetékkedvezményét. 2015. január 1-jétől nem illetékmentes az ingatlanátadás az olyan kapcsolt vállalkozások között, ahol az ügyvezetés egyezősége miatt valósul meg az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás. A jövőben a közigazgatási hatósági eljárás illetékét átutalással is meg lehet fizetni. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok esetében az eszközök értékébe nem számítható be a kölcsönök és az aktív időbeli elhatárolások összege. m) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 2015. január 1-jétől az állami adóhatóság törli az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget, amennyiben a magánszemély igazolja, hogy huzamosabb ideje külföldön él, és annak egészségbiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik. Ennek igazolásakor visszamenőleg is törli a járulékfizetési kötelezettség fennállását. A külföldi adóalany, amennyiben kizárólag áfaraktárból Közösségen belüli adómentes termékértékesítést hajt végre, mentesül a bejelentési kötelezettség alól.



Új előírás 2015. január 1-jét az EKAER, mely szerint kizárólag az állami adóhatóság által képzett, 15 napig érvényes EKAER szám birtokában végezhető – útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett bármely termék, – nem útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, kizárólag a meghatározott törvényi feltételeknek megfelelő kockázatos termék Európai Unión belüli beszerzése és értékesítése, egyéb célú behozatala és kivitele, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítése. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a termék igazolatlan eredetűnek minősül és értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. 2015-től a munkáltatói adóbevallás benyújtásának határideje május 20-a. Változik az összesítő jelentés értékhatára, a korábbi 2 millió forint helyett 1 millió forint után köteles az adózó összesítő jelentést tenni az adóhatóság felé. A benyújtás határideje nem változott. 2015. január 1-jétől az adózó kérheti az általa alkalmazott áfamegosztási módszer megfelelőségének megállapítását. Módosulnak továbbá a feltételes adómegállapítással kapcsolatos szabályok. Jövőbeni ügyletnek minősülő ügylet esetén csak az áfát érintő kötelezettség állapítható meg. Az ügyintézési határidő 90 napra, sürgősségi eljárásban 60 napra emelkedik. A személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik. Az online pénztárgépekkel kapcsolatban (üzemeltetés, szervizelés, forgalmazás) már nem csak az adóhatóság, hanem a vámhatóság is végezhet ellenőrzéseket. n) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása Kiegészül a járulékalapot képező jövedelem fogalma a külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződések alapján végzett munkához kapcsolódóan. Ilyen esetben a járulékalapot képező jövedelem a szerződés meghatározott havi díj összege. A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. Változás továbbá, hogy a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 6930 forintra (napi 231 forintra) emelkedik. o) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni az egészségkárosodást szenvedett bányászoknak a Magyar Államkincstár által folyósított kereset-kiegészítéssel összefüggésben. Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó külföldi illetőségű előadóművész a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, melynek felső határa adóévenként 450 ezer forint. p) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása Változás, hogy amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a létesítő okiratban meghatározott devizában készíti el, a forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni. A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen nem készült, akkor a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet a saját tőke alátámasztására figyelembe venni. Átsorolással kapcsolatos változás, hogy amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni, az eszközt át kell so-

rolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé, vagy fordítva a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé. A módosítás szerint tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tagok által tőketartalékba véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, az így keletkezett követeléssel szemben az eredménytartalékot csökkenteni kell. Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni az Áfa tv. szerinti üzletág átruházásakor az ezért kapott, az átadott eszközök piaci értékét meghaladó ellenértéket. Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó utólag kapott engedmény ös�szegét, valamint egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó utólag adott engedmény szerződés szerinti összegét. q) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása Termékdíjköteles terméknek minősül 2015. január 1-jétől az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari termék, valamint az irodai papír. 2015-től nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség azt a kis-vagy mikrovállalkozást, amely a kézműipari szakmák jegyzékébe felvett tevékenységet végez, feltéve, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezését megelőző évben az éves nettó árbevétel nem haladta meg a 600 000 forintot, és a kézműipari tevékenység keretében előállított áru csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagot használ.

A törvény itt említett rendelkezései 2015. január 1-jével lépnek hatályba.

Magyar Közlöny, 2014. november 26., 161. szám

5

A Kormány 296/2014. (XI. 28.) Korm. rendelete a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 376/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet és a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosításáról a) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása A módosítás szerint támogatás a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér, a teljesítménybér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó legfeljebb 95 százalékának mértékig nyújtható. A támogatási időszak legfeljebb 4 hónap lehet. Támogatás nyújtható – a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy, vagy – a kirendeltség által kiközvetített álláskereső határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 6-8 órás, rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén 4-8 órás munkaidőben történő foglalkoztatására. A támogatás mértéke a közfoglalkoztatási bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó mértékének 100 százalékáig terjedhet. Emellett foglalkoztatási támogatás nyújtható a polgármesteri hivatallal nem rendelkező települési önkormányzat közfoglalkoztató részére a kirendeltséggel történő előzetes egyeztetés alapján hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges szervezési költséghez.

Támogatható tovább az Országgyűlés vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló program keretében történő, az álláskeresők vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 6-8 órás, rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása esetén 4-8 órás munkaidőben történő foglalkoztatása. A támogatás mértéke a közfoglalkoztatási bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó mértékének 100 százalékáig terjedhet. A kormányrendelet kitér továbbá a legalább száz fő közfoglalkoztatásához nyújtható támogatás szabályaira. A támogatási időszak ez esetben legfeljebb 12 hónap lehet. A módosításra kerül a közfoglalkoztatási mintaprogramok beruházási és dologi költségeinek támogatható mértéke, melynek mértékét a létszám figyelembevételével határozza meg a kormányrendelet. b) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosításáról A kormányrendelet módosítása szerint 2014. december 31. helyett 2015. június 30-ig van lehetőség az előírt szakmai vagy nyelvi programkövetelmény alapján kidolgozott képzési program teljesítésére azon képzések esetében, melyre a kormányrendelet ilyen kötelezettséget ír elő. Ezen időpontot követően a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal azon képzéseket, amelyek ezzel nem rendelkeznek, törli a felnőttképzést folytató intézmény engedélyéből. A rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. november 28., 163. szám

6

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 50/2014. (XI. 28.) MNB rendelete a pénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről A rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárra, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárra, az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárra, a magánnyugdíjpénztárra és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre terjed ki, melyek kötelesek a rendeletben foglaltak szerint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a Magyar Nemzeti Bank felé. A fenti szervezetek a rendelet mellékletei szerint meghatározott tartalommal kötelesek felügyeleti jelentésüket az MNB felé megküldeni. A rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. A 2014. évre, mint tárgyidőszakra vonatkozó, 2015. január 1-jét követően teljesítendő felügyeleti jelentésekre még a 37/2013. (XII. 29.) MNB rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Magyar Közlöny, 2014. november 28., 163. szám

7

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelete a pénz-és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről A rendelet kiterjed a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra, a pénzügyi vállalkozásra, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, a pénzforgalmi intézményre, a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre és az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére.

Ezen intézmények kötelesek rendszeres és eseti adatszolgáltatás teljesítésére a Magyar Nemzeti Bank felé. A rendelet kitér az egyes intézmények felügyeleti jelentésének tartalmára, formájára, határidőire. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a mellékletek 2015. január 1-jén. Magyar Közlöny, 2014. december 9., 170. szám

8

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 52/2014. (XII. 9.) MNB rendelete a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről A rendelet kiterjed a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény hatálya alát tartozó szervezetre, továbbá a kollektív befektetési formákról és kezelőikról, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény szerinti befektetési alapra és befektetési alapkezelőre, valamint a tőkepiacról szóló törvény szerinti központi értéktári, elszámolóházi és központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetre. Ezen szervezetek kötelesek rendszeres, illetve eseti jelleggel adatszolgáltatást teljesíteni a MNB felé, melynek tartalmára, formai követelményeire vonatkozó előírásokat a rendelet mellékletei tartalmaznak. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2014. december 10-én, mellékletei 2015. január 1-jén lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 9., 170. szám

9

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 53/2014. (XII. 10.) MNB rendelete a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól szóló 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet módosításáról A rendelet módosítja a kedvezmény fogalmát, mely szerint kedvezmény minden olyan vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, nem számított fel vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége a szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent, ide nem értve a szerződéskötés érdekében adott kedvezményt. Kiegészültek továbbá a túlfizetés fogyasztói követelésként való elszámolásának szabályai, a korábbi 1-3. melléklet helyébe új mellékletek lépnek. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2014. december 11-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 10., 171. szám

10 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 54/2014. (XII. 7.) MNB rendelete a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól A rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, amelyek az elszámolási fordulónapon megfelelnek a következő feltételek bármelyikének: – a fogyasztónak van vagy a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt bármikor volt a fogyasztói kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme – a fogyasztó fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt áll vagy a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt bármikor fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt állt. A rendelet előírása szerint a pénzügyi intézmény az elszámolást a rendelet hatálya alá eső fogyasztói kölcsönszerződésekre tekintettel az 1. számú mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el.

A túlfizetés fogyasztói követelésként való elszámolása során – a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a kölcsön folyósításával vagy a hitelbírálattal összefüggésben a fogyasztó által megfizetett egyszeri díjat vagy költséget, – a fogyasztói kölcsön szerződésben meghatározott, a törlesztési periódusokban a fogyasztó által rendszeresen megfizetett díjat vagy költséget, – előtörlesztés esetén a fogyasztó által megfizetett előtörlesztési díjat kell figyelembe venni. A rendelet szerint pénzügyi intézmény első lépésként újraszámolja a fogyasztó kezdeti, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását, valamint az ebből adódó első havi, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett törlesztőrészletét. Ezt követően kiszámolja a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, melyet a pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel a túlfizetés időpontjában csökkenti a túlfizetés időpontjában fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást. Ezen lépések ismétlésével határozza meg a következő törlesztési periódusok törlesztőrészleteit, a túlfizetések mértékét, a mindenkor fennálló tartozás nagyságát egészen az elszámolási fordulónapig, ha a fogyasztói kölcsönszerződés ezt megelőzően megszűnt, akkor a megszűnés időpontjáig. A rendelet kitér továbbá a késedelmes törlesztések, továbbá a kedvezménnyel érintett törlesztőrészletek elszámolására is. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2014. december 11-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 10., 171. szám

11 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 55/2014. (XII. 10.) MNB rendelete a pénzügyi intézmények fo-

gyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás során alkalmazott becslési eljárásról és az elszámolás pénzügyi teljesítésének időpontjáról A rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, amelyek elszámolásához szükséges információk nem állnak teljes körűen a végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény rendelkezésére. A végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény elszámolására az e rendeletben foglalt becslési eljárás figyelembevételével kell elvégezni – tekintettel a 42/2014. (XI. 7.) valamint az 54/2014. MNB rendelet elszámolási szabályaira is. Becslés abban az esetben végezhető el, ha az alábbi adatok mindegyike rendelkezésre áll vagy a pénzügyi intézmény saját analitikai rendszere vagy a fogyasztói kölcsönszerződése alapján: – a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő eredeti követelés összege, – a folyósítás időpontja, – a fogyasztói kölcsönszerződés kezdeti futamideje, – a fogyasztói kölcsönszerződés szerződéskötéskor érvényes kamatlába és – az elszámolási fordulónapon fennálló követelés. A rendelet szerint a kamatemelés mértékének kiszámításához az MNB a honlapján becslési eljárás biztosítás érdekében közzétett kamatok változását veszi alapul. A tisztességtelen árfolyamrés mértékének kiszámításához a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére vonatkozó árfolyamrést veszi alapul. A végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény az elszámolás során kedvezményt, a mindenkori elszámolási időszak késedelmes összegét, a költségeket és díjakat, illetve ezek változását csak azokra a törlesztési periódusokra tekintettel érvényesítheti, amelyekre vonatkozóan az ezen összegek kiszámításához szükséges adatok a rendelkezésére állnak. A rendelet 2014. december 11-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 10., 171. szám

12 A Kormány 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelete a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról A Hivatal a szakképzésről szóló törvényben, a felnőttképzésről szóló törvényben, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben az állami szakképzési és felnőttképzési szerv számára meghatározott feladatokat a Hivatal látja el. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározott Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el. A Hivatal feladatai közé tartozik többek között: – ellátja a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztését, – ellátja a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését és a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatokat az OKJ-ben szereplő szakképesítések vonatkozásában, – működteti és fejleszti a Magyar Képesítési Keretrendszer szak-és felnőttképzéshez kapcsolódó területeit, – gyűjti és elemzi a jogszabályban meghatározott felnőttképzési statisztikai adatokat, – szervezi a pedagógusok, andragógusok, az oktatási intézményvezetők továbbképzését, – szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását, valamint szakmai tankönyveket ad ki és forgalmaz, – részt vesz a szakközépiskolai szakmai érettségi tantárgyak követelményeinek és a szakmai érettségi tételeknek az egységes elvek szerinti kidolgozásában, – ellátja a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat stb. A rendelet 2014. december 15-én lép hatályba, ezen naptól a Hivatal veszi át a rendeletben meghatározott feladatokat. Magyar Közlöny, 2014. december 13., 175. szám

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közleménye a 2014. december 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

Gázolaj

Keverék

LPG autógáz

387 Ft/l

405 Ft/l

422 Ft/l

264 Ft/l

Hivatalos Értesítő, 2014. november 17., 58. szám

MKVK Budapest Fővárosi Szervezete

1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I. em. 3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.: 22. Tel.: 484-0838, 484-0839; Fax: 266-1213 E-mail: [email protected]