SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
Ikt.sz: 3003-11/2013/Sz.
4/2013. számú Jegyzői – Polgármesteri együttes utasítás
A SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN
AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉRŐL
Érvényes: 2013. március 1-jétől
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. A Szabályzat hatálya, célja, tartalma 1.1. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalra, valamint Szuhakálló, Vadna, Sajógalgóc, Sajóivánka Községek Önkormányzataira, az Önkormányzatok által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: Szervezet). A Szabályzat hatálya kiterjed a Hivatalra, a választott tisztségviselőkre polgármester, alpolgármester, képviselők, a jegyzőre, a Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselőkre, ügykezelőkre, munkavállalókra (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) és a Szervezetnél foglalkoztatott közalkalmazottakra. 1.2. A Szabályzat hatálya – az 1.1. pontban foglaltakon túl - kiterjed a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. §-a alapján a Vadna községi Önkormányzat és a Vadna Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Sajóivánka községi Önkormányzat és a Sajóivánka Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodások alapján a nemzetiségi önkormányzatokra is. 1.3. Ahol a Szabályzat Önkormányzatot nevesít, azon a Nemzetiségi Önkormányzatot, ahol polgármestert nevesít, ott az RNÖ elnökét, ahol képviselő-testületet, ott az RNÖ képviselőtestületé kell érteni. 1.4. Az értékelési szabályzat elkészítésének célja, hogy abban a)
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Áhszr.) rögzített előírások alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel a szabályzat hatálya alá tartozó szervezetek eszközeinek és forrásainak mérlegértékét megállapítja, továbbá
b)
rögzítésre kerüljenek azok az értékelési szabályok, amelyek alkalmazása - a számviteli törvény, valamint a Korm. rendelet felhatalmazása alapján - a szabályzat hatálya alá tartozó szervezetek döntésén alapul.
1.5. A szabályzat hatálya alá tartozó szervezetek értékelési szabályzata a - számviteli törvény, valamint a Korm. rendelet végrehajtására vonatkozóan - a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabálya. 2. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének általános szabálya. 3. Az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének tartalma. 4. Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelése. 5. Államháztartás szervezte alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv döntése alapján véglegesen átadott, valamint vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke. 6. Csere útján beszerzett eszközök bekerülési értéke.
2
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
7. Az egyes eszközök értékelése. 8. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása. 9. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszere. 10. Vagyonértékelés során alkalmazandó értékelési eljárás elvei, módszerei, dokumentálás szabályai, felelősei. 11. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabálya. 12. Az egyes források értékelése. II. AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. Az eszközök értékelése főszabály szerint 1.1 Az értékelés az eszközök és a források a beszámoló mérlegében szerepeltetendő értékének a meghatározását jelenti. Az eszközök és a források könyvviteli nyilvántartásba vételekor (elszámolásakor) alkalmazott érték meghatározása is e fogalomkörbe tartozik, hiszen az év végi értékelésnek ez a kiinduló alapja. 1.2 Az alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változásállandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell. 1.3 Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – az Szt.-ben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatban foglaltak szerint. 1.4 A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható. FIFO módszer: az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek. 1.5 A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését. A mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést is), értékvesztést, értékhelyesbítést, elszámolt értékvesztés és értékhelyesbítés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. 2. Az eszközök értékelésének kivételes szabályai a) Az alaptevékenységhez térítésmentesen átvett eszközöket, ideértve a forgalomképes immateriális javakat is, a mérlegbe az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni. b) A mérlegben értékben nem mutathatók ki a térítésmentesen átvett használt készletek.
3
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
c) Térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti forgalmi, piaci értéken kell a mérlegben kimutatni. d) A térítésmentesen átvett részesedéseket és értékpapírokat a mérlegbe névértéken, illetve piaci értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben. e) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét. f) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell értékelni. g) Az adott évben választott értékelési mód év közben nem változtatható meg, évek között is csak az Szt.-ben, illetve a Áhszr.-ben meghatározott módon lehet értékelni. III. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A befektetett eszközöket és a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt az alkalmazott értékcsökkenési leírásokkal, az elszámolt értékvesztéssel és növelve azt a visszaírás összegével. Amennyiben az eszközök könyv szerinti értéke a leírás miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni az eszközök piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékre, immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél az elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben visszakell írni. Az egyedi eszköznek - mérleg készítés időpontjában - a piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor az így mutatkozó különbözet terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként számolható el. Amennyiben az egyedi eszköznek mérleg készítés időpontjában a piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, az elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tőkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A visszaírás összege nem lehet több mint, a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. Amennyiben az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző költségvetési év mérleg fordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet: a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, stb), b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző költségvetési év fordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
4
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
1. Az eszközök általános értékelési szabályai 1.1 Az eszközök bekerülési értéke 1.1.1. A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. 1.1.2. Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a Hivatal számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke. 1.1.3. Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható. 1.1.4. Ha a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét az első teljesítés napjára vonatkozó a Hivatal számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke szerint kell meghatározni. 1.1.5. Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót) és a vámterheket foglalja magában. 1.1.6. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az előzőekben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó: a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási, eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), e) a vásárolt vételi opció díja.
5
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
1.1.7. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. 1.1.8. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díja, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat; b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj; továbbá c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei; e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.
6
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
1.1.9. A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege. A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. 1.1.10. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. 1.1.11. Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. 1.1.12. Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. 1.1.13. A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni. Amennyiben az eszköz térítésnélküli átadás-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó Költségvetési szervek között történik, az átvevő Hivatalnak az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. 1.1.14. Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). 1.1.15. Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség).
7
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
1.2 Az eszközök értékcsökkenése Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenést negyedévenként, a negyedév utolsó napján állományban levő immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök után kell elszámolni. Az elszámolható értékcsökkenés mértékét az Áhszr. szabályozza a bruttó érték százalékában meghatározott - kötelezően alkalmazandó - leírási kulcsok formájában. 1.2.1. Lineáris értékcsökkenés 1.2.1.1 Az alaptevékenység esetében az értékcsökkenést a beszerzési, vagy előállítási költség alapján számítva a következők szerint kell megállapítani: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)
alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20%, vagyoni értékű jogok 16%, szellemi termékek 33%, épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%, építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%, ültetvények 10%, gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközöket 14,5%, számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%, járművek 20%, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2%, bányaművelésre igénybe vett földterület 5%.
8
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
1.2.1.2 Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékcsökkenésének megállapításánál is az Áhszr. szerinti eszközféleségeknek megfelelő leírási normákat kell alkalmazni. 1.2.1.3 Az immateriális javait és a tárgyi eszközeit a Szervezet, az Áhszr.-ben előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt tervezi használni, így terven felüli értékcsökkenés csak akkor számolható el, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült, vagy hiányzik. 1.2.1.4 A tenyészállatok értékcsökkenését a Hivatal saját hatáskörben állapítják meg, figyelembe véve a tenyészidőt, tartási időt stb. 1.2.1.5 A tárgyi eszközök értékcsökkenésével egyidejűleg a tőkeváltozást is el kell számolni. 1.2.1.6 Az év közben megszűnő, továbbá az eszközt átadó, illetve az eszközt átvevő szervezetnél az értékcsökkenést a megszűnés, az átadás hónapjának végéig, illetve az átvételt követő hónaptól kell időarányosan elszámolni. Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, illetve egyéb eszközöknél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan (műérték, muzeális érték)- évről évre nő 1.2.1.7 Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. 1.2.2. Terven felüli értékcsökkenés 1.2.2.1 Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) a szellemi termék, a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az e) eredménytelen lesz. f) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
9
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
1.2.2.2 Az értékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. 1.3 Az eszközök értékvesztése Az értékvesztés az eszközök piaci értékének és a könyv szerinti értékének (negatív) különbözete, ha ez tartós és jelentős. Értékvesztés elszámolható (elszámolandó) a tulajdonosi részesedést jelentő befektetésekre (részesedésekre), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, bankbetétekre, továbbá készleteknél, követeléseknél (ideértve a kölcsönként, előlegként adott összeget). Az értékvesztés meghatározásának azonos szabályai a következők: a) a mérlegkészítéskor ismert információk alapján történik, b) tartós és jelentős különbözetek esetében számolhatók el, c) általában egyedi értékelés alapján történik (kivéve: adósonként kis összegű követelések, valamint a fajlagosan kis értékű készletek esetében). 1.4 Értékhelyesbítés 1.4.1. A Szervezet nem alkalmazza a piaci értéken történő értékelést, valamint értékhelyesbítést nem végez. 1.4.2. Az értékhelyesbítés (egyenlő az értékelési tartalékkal) a piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete, ha a különbözet tartós és jelentős. 1.4.3. A Szervezet tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz, tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az értékvesztését, illetve terven felüli értékcsökkenését. 1.4.4. Az értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, akkor a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözetet értékhelyesbítésként a mérlegben az eszközök között Értékhelyesbítésként, a saját tőkén belül Értékelési tartalékként kimutatható. 1.4.5. Az értékhelyesbítés alkalmazása a befektetett eszközök meghatározott körénél lehetséges. 1.4.6. Immateriális javaknál: vagyoni értékű jogok és szellemi termékek, 1.4.7. Tárgyi eszközöknél: a) b) c) d)
ingatlanok és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki gépek, berendezések, felszerelések és járművek, egyéb gépek, berendezések, felszerelések és járművek, tenyészállatok
1.4.8. Befektetett pénzügyi eszközök: tartós részesedések esetén. A piaci értéken történő értékeléskor kimutatott értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében
10
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
ellenőrizni kell. Amennyiben a Költségvetési szervnél a könyvvizsgálatról külön jogszabály kötelezően nem rendelkezik, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. 1.5 Értékvesztés, értékhelyesbítés és visszaírása 1.5.1. Amennyiben az eszközök könyv szerinti értéke az elszámolt értékvesztések miatt alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értékelés körülményei már nem állnak fenn, az értékvesztés, értékhelyesbítés elszámolását meg kell szüntetni. 1.5.2. A visszaírás a korábban elszámolt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenés visszaírásának összege. 1.5.3. A visszaírás meghatározásának azonos általános szabályai: a) csak egyedileg értékelt eszközöknek lehet visszaírása, b) a mérlegkészítéskor ismert információk alapján történik, de a fordulónapra értelmezve kerül megállapításra, c) általában (és év végén) a tartós és jelentős különbözetek írhatók vissza, d) maximum az eredeti értékvesztés (terven felüli értékcsökkenés) írható vissza, de nem lehet visszaírni a hiány, káresemény következtében megsemmisült eszközöket. 1.5.4. Az eszközt piaci értékre, legfeljebb a nyilvántartáskor megállapított bekerülési értékre, a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírt névértékre kell visszaírni (legkorábban az értékvesztés elszámolásának évét követő évben). 1.5.5. Amennyiben a befektetett eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket), ezen eszközök piaci értéken is felvehetők. 2. Befektetett eszközök értékelése 2.1.
Immateriális javak értékelése
2.1.1. Az immateriális javakat kizárólag értékben lehet nyilvántartani. A bruttó érték meghatározásához az egyes eszközcsoportoknál a következőket kell figyelembe venni: a) vagyon értékű jogok esetében a nyilvántartási érték a megszerzéséért fizetett ellenérték; b) szellemi termékeknél a nyilvántartási érték a beszerzési ár vagy saját előállítású termék esetében az előállítás közvetlen költsége.
11
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
2.1.2. Itt kell kimutatni a kísérleti fejlesztés aktivált értékét (az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével), a szellemi termékeket, az immateriális javakra adott előlegeket, illetve az immateriális javak értékhelyesbítését. Az immateriális javak közé tartozik az alapítás-átszervezés aktivált érétke. 2.1.3. Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kis értékű szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. 2.1.4. A Hivatal a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásait – a Számviteli Politikában meghatározottak szerint - nem az alapítás-átszervezés aktivált értékeként veszi figyelembe, hanem a dologi kiadások között számolja el. 2.1.5. A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kis értékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor – a Számviteli Politikában foglaltaknak megfelelően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett kis értékű szellemi termékeket aktiválni kell és a mérlegben be kell mutatni. 2.1.6. Immateriális javak közé csak a tartós, egy évnél hosszabb feladatellátást szolgáló nem materiális eszközök vehetők fel, értékhatárra való tekintet nélkül. A 100 ezer Ft. egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok és szellemi termékek - a Hivatal Számviteli pálinkájában leírtak szerint - a beszerzéskor dologi kiadásként elszámolhatók. A 100 ezer Ftos értékhatár valamennyi aktiválandó kiadással együtt értendő: pl. le nem vonható áfa. 2.1.7. Az egy évnél rövidebb ideig használatos szoftverek bekerülési értékét - értékhatártól függetlenül - dologi kiadásként kell elszámolni. Pl.: egy eseti, egy évnél rövidebb ideig tantó alkalmazás céljára beszerzett számítógépes program. Szintén a dologi kiadások között kell elszámolni az évenkénti szoftver frissítéseket, illetve egy évig használható szoftver verziók bekerülési értékét. 2.1.8. A vagyoni értékű jogok közé kell sorolni azokat a szoftvereket, amelyeknek a Hivatal csak a használati jogát, felhasználói jogát szerezte meg, pl. Windows, stb. 2.1.9. A szellemi termékek közé kell sorolni azokat a szoftvereket, amelyeknek a Hivatal a tulajdonjogát szerezte meg, pl. egyedileg készíttetett szoftverek. 2.2.
Tárgyi eszközök értékelése
2.2.1. A tárgyi eszközök beszerzési, illetve előállítási értékének megállapításánál a közös szabályokban meghatározottakat kell figyelembe venni. 2.2.2. A Szervezet a 100.000,- Ft alatti kis értékű tárgyi eszközöket a beszerzéskor egy összegben számolja el kiadásként. A továbbiakban ezen eszközöket már csak mennyiségben kell nyilvántartani. 2.2.3. Az üzembe nem helyezett rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközöket a beruházások között kell kimutatni. A beruházások után értékcsökkentést elszámolni, nem szabad. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, megrongálódik vagy feleslegessé válik, akkor a könyv szerinti érték alapján a tárgyi eszközt le kell selejtezni és terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
12
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
2.2.4. Tárgyi eszközzé az egy évnél hosszabb ideig használható és használatra tervezett eszközöket kell egyedileg minősíteni. A 100 ezer Ft. egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök - a szervezet Számviteli Politikájában leírtak szerint - a beszerzéskor dologi kiadásként elszámolhatók. A 100 ezer Ft-os értékhatár valamennyi aktiválandó kiadással együtt értendő: pl. le nem vonható áfa, szállítási költség, stb. 2.2.5. A költségvetési év végéig használatba nem vett kis értékű tárgyi eszközöket a mérlegben a beruházások között kell kimutatni. 2.2.6. Azokat az eszközöket, amelyek több, külön-külön nem működtethető, de egymással cserélhető, össze nem épített darabból állnak, egyedileg kell forgóeszközzé vagy tárgyi eszközzé (kis értékű tárgyi eszközzé) minősíteni. Jellemzően a számítástechnikai eszközök esetében a számítógépet, a monitort, a billentyűzetet önállóan kell minősíteni. 2.2.7. Azokat a tárgyiasult eszközöket, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, beszerzéskor a dologi kiadások között, készletbeszerzésként kell elszámolni. A mérlegben csak a raktári új készletek értéke szerepelhet. 2.2.8. Az immateriális javak és tárgyi eszközök állománynövekedését követően az eszközt a Hivatalnak üzembe kell helyeznie. Ezen üzembe helyezés dokumentuma az állományba vételi bizonylat. 2.2.9. A beszerzett, üzembe helyezett immateriális javak és tárgyi eszközök állományba vételének, illetve az üzembe helyezést követően az értékcsökkenés elszámolásának nem feltétele az, hogy az adott eszköz beszerzéséről a beruházási szállító által kiállított és megküldött számlát akár részben, akár egészben kiegyenlítse a Szervezet. Az állományba vétel feltétele az, hogy az adott eszközt rendeltetésszerűen használatba vegyék, üzembe helyezzék. 2.2.10. Amennyiben az eszköz üzembe helyezése megtörtént, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszközt a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és legkésőbb a negyedévet követő hó 15-ig állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Jelentősnek tekintendő, ha a különbözet meghaladja az eszköz értékének 10%-át, vagy az 50.000 Ft-ot. 2.2.11. A mérlegben kimutatott értékeket leltárral kell alátámasztani. A leltározás végrehajtására vonatkozó konkrét szabályokat a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatban kell rögzíteni. 2.3.
Forgóeszközök értékelése
2.3.1. Követelések értékelése A követelést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni.
13
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
2.3.2. Adósok: A jogszabály alapján kivetett követelése esetén a) ha a követelés jogerős, akkor a mérlegben kötelező szerepeltetni, b) ha a követelés vitatott, akkor a mérlegben nem szerepeltethető. 2.3.3. Vevő: 2.3.3.1. Vevőkkel szembeni követelésként csak olyan követelés mutatható ki, amelynek alapjául szolgáló teljesítés megtörtént, és amelyet a vevő nem kifogásolt. 2.3.3.2. Elismertnek, elfogadottnak tekinthető az a követelés, amelynél a vevő: a) a teljesítéssel kapcsolatosan sem mennyiségi, sem minőségi kifogást nem emelt, b) a tartozás összegével kapcsolatosan kifogással nem élt, és az elfogadásról a szállítót közvetlenül, az elfogadásról szóló nyilatkozat megküldésével, vagy közvetetten, az átvételi igazoló dokumentumok aláírásával, vagy az ellenérték átutalásával értesítette. 2.3.3.3. A követelések értékének meghatározása megegyezik az adósok értékelésével. 2.3.3.4. A vevőkkel szembeni követelést a számlázott, elismert összegben kell a könyvekben szerepeltetni mindaddig, amíg a követelést ki nem egyenlítették, vagy amíg behajthatatlanná nem vált, és mint ilyet hitelezési veszteségként le nem írták. 2.3.3.5. A vevő számlához kapcsolódóan vezetett analitikus nyilvántartásból legalább a következő adatoknak ki kell tűnniük: a) a vevő azonosításához szükséges adatok, b) a vevő tartozásai, a tartozások keletkezésének és esedékességének időpontjai, c) a vevő által adott előlegek összegei, ezek keletkezésének és esedékességének időpontjai, d) a befolyt összegek, valamint a követelést csökkentő egyéb tételek összegei, e) a bizonylati hivatkozások, f) a vevő fizetési határidőre ki nem egyenlített tartozásai. 2.3.3.6. Az analitikus nyilvántartások adatait a főkönyvi könyvelés adataival egyeztetni kell legalább negyedévenként. 2.3.3.7. A követelésekre vonatkozóan a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell készíteni, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza az adatokat. 2.3.3.8. A „Követelések”-et, a leltár összeállítását megelőzően, egyeztetéssel indokolt ellenőrizni. 2.3.3.9. Az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal, vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (bankkivonat, egyeztető levél) való összehasonlítását, továbbá a vevővel, az adóssal történő egyeztetését is jelenti. 2.3.3.10. A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésének, illetve törlésének. 2.3.3.11.
Elismert a követelés, amelynek teljesítésével kapcsolatban a partner
a) sem mennyiségi, sem minőségi kifogással nem élt, b) a tartozás összegét nem kifogásolta,
14
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
c) a teljesítés elfogadásáról szóló nyilatkozatot aláírta, az átvételt igazoló okmányokat aláírta. 2.3.3.12. Peresített, határidőn túli követelés összegével a követelések mérlegbe beállítandó összegét csökkenteni nem szabad. 2.3.3.13. Behajthatatlanná vált követelést nem szabad a mérlegben szerepeltetni. Ha a behajtásra tett kísérlet eredménytelen, akkor azt hitelezési veszteségként le kell írni a saját tőkével szemben. 2.3.3.14. Az 1 Ft és 1.000 Ft közötti követelések évente leírhatók, és ezekről nem kell analitikus nyilvántartást vezetni. 2.3.3.15. A vevők, adósok által történő elismerés dokumentuma a vevők, adósok által elfogadott, a mérleg fordulónapjára kiküldött egyeztető levél, melyre a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, vagy az elfogadó válasz megérkezik. 2.3.3.16. szempontjai:
Mind az adósokkal, mind a vevőkkel szembeni követelés minősítés
a) fizetőképesség megállapítása (pénzügyi nehézség átmeneti vagy tartós, csőd-, felszámolás-, vagy végelszámolás alatt áll-e) b) megállapítottak-e fizetési garanciát, c) kötöttek ki-e biztosítékot.
15
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
2.3.3.17.
A minősítés alapján lehet elvégezni az év végi értékelést.
2.3.3.18. Értékvesztést a mérleg fordulónapján fennálló, a beszámoló készítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésekre kell elszámolni, ha a követelés könyv szerinti értéke magasabb, mint a várhatóan megtérülő összeg, és ez a különbözet tartós és jelentős. A követelések után elszámolandó értékvesztés a fizetési határidőtől eltelt napok alapján történik, mely elszámolásra az év végi zárlati tételek könyvelésekor kerül sor. 2.3.3.19. fennállt.
Tartós a különbözet, ha a követelés az előző évi beszámoló készítésekor is
2.3.3.20. Jelentős a különbözet, ha meghaladja az eredeti teljes követelés értékének 20 %-át, vagy 100.000 forintot. 2.3.3.21. Alapvetően az egyedi értékelés elve alapján, minden egyes követelést önállóan kell év végén minősíteni. A minősítés alapján várhatóan megtérülő összeget kell összevetni a követelés könyv szerinti értékével. Abban az esetben, ha az egyedi minősítés nem lehet gazdaságos, azaz fajlagos kis összegű követelésekről van szó, akkor a minősítést nem egyedileg kell elvégezni, hanem az érintett követelésre összevontan – az előző időszakban tapasztalt tendenciák alapján százalékos mértékű értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolása során nem csak a lejárt fizetési határidejű tételeket kell figyelembe venni. 2.3.3.22. Amennyiben a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. 2.3.3.23.
A követelések adott csoportba való besorolását a számlarend tartalmazza.
2.3.3.24. A számlák szigorú sorszámozásúak. A nyilvántartás tartalmazza a számlaszámot, a vevő adatait, a számla tárgyát, az értékesítés, vagy szolgáltatás teljesítésének időpontját, a számla keltét, fizetési határidejét, a számla kiegyenlítésének dátumát, a kapcsolódó szerződés számát, a számla tételeit, a tételek besorolását (szakfeladat-, téma-, főkönyvi szám), a számla összegét (nettó, ÁFA, bruttó) 2.3.3.25. Az 1.000.- forint alatti követelésekre fizetési felszólítást nem kell küldeni, azok évente a beszámoló készítésekor leírhatóak. 2.3.3.26. Az 1.001.-Ft és 100.000.-Ft közötti követelésekre a fizetési felszólítást ki kell küldeni, de bírósági végrehajtást nem kell kérni. 2.3.3.27. A leírási összeg megállapításához, értékeléséhez a követelések összegét az azonos vevőknél, illetve adósoknál össze kell számítani. A helyi adókkal kapcsolatos követelések esetében az adósokat a 2003. évi XCII. az adózás rendjéről szóló törvény 162. §-a alapján kell minősíteni. 2.3.3.28. A helyi adók értékelése, értékvesztésének megállapítása, az adózók együttes minősítése alapján, egyszerűsített értékelési eljárással történik. 2.3.3.29.
Az értékelést negyedévenként kell elvégezni.
2.3.3.30. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelési elveinek meghatározása során az adósokat minősíteni kell: a) folyamatosan működő adósok, b) folyamatos működésükben korlátozott adósok (pl.: felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt, stb.).
16
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
2.3.3.31. A folyamatosan működő adósokkal szembeni adóköveteléseket lejártuk szerint tovább kell csoportosítani: a) b) c) d)
90 napos, 91-180 napos, 181-360 napos, 360 napon túli.
17
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
2.3.3.32. A folyamatosan működő adósokkal szembeni 360 napot meg nem haladó követelést 100%-os, a 360 napot meghaladó követelést 90%-os értéken kell kimutatni. 2.3.3.33. A felszámolás alatt lévő vállalkozásokkal szembeni követelést 10%-os értéken kell kimutatni. 2.3.3.34. A csődeljárás alatt lévő vállalkozásokkal szembeni követelést 80%-os értéken kell kimutatni. 2.3.3.35. A végelszámolás alatt lévő vállalkozásokkal szembeni követelést 90%-os értéken kell kimutatni. 2.3.3.36. A megszűnt, jogutód nélküli vállalkozásokkal szembeni követelést 0%-os értéken kell kimutatni. 2.3.3.37. A mérlegben a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, az átruházásig, a pénzügyi rendezésig a követelés szerinti elfogadott, elismert értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. 2.3.3.38. A mérlegben az egyéb követelést a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. 2.3.3.39. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeknél jelentős különbözet, ha a kötelezettség összevont könyv szerinti értéke a mérleg fordulónapján 10 %-kal eltér az MNB által közölt középárfolyamon számított forint értékétől. Amennyiben az eltérés jelentős, értékvesztést kell elszámolni. 2.3.3.40. történik.
A devizában történő kiadások elszámolása nyilvántartási értéken és forintban
2.3.3.41. A külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. 2.3.3.42. A könyvviteli mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert, az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt devizaösszegnek a mérleg fordulónapi árfolyamán számított értéken kell kimutatni. 2.3.3.43. A mérlegben a követelést a könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. 2.3.4.
Értékpapírok értékelése
2.3.4.1. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírt - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. 2.3.4.2. A hitelviszonyt megtestesítő, rövid lejáratú (éven belüli, illetve egyéves lejáratú) értékpapír beszerzési értéken (a vételár részét képező kamattal csökkentett vételáron) értékelhető mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket (és a felhalmozott kamatot) megfizeti.
18
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
2.3.4.3. Amennyiben az értékpapír mérleg készítés időpontjában piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. 2.3.4.4. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés összegét, az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani. 2.3.5. Pénzeszközök értékelése 2.3.5.1. A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként a költségvetési év mérleg fordulónapján a pénztárban lévő forintpénzkészlet értékét, a valutakészlet átszámított forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékét kell kimutatni. 2.3.5.2. A mérlegben a bankbetétek értékeként a költségvetési év mérleg fordulónapján a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét bankkivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza bankkivonattal egyező értékének átszámított forintértékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi hitelintézetben helyezték el. 2.3.5.3. A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. 2.3.5.4. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. IV. A FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE A saját tőkét, a tartalékokat és a kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. 1. Saját tőke értékelése 1.1. Saját tőkeként kell kimutatni a Hivatal szerv tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi Hivatal vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. Saját tőke részeként kell kimutatni a piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot. 1.2. A saját tőke indulótőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze. Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Újonnan alakuló, illetve összevonással létrejövő államháztartás szervezete a nyitómérlegben tőkeváltozást nem mutathat ki. A könyvviteli mérlegben a
19
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja. 1.3. A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését figyelembe kell venni minden olyan – az Áhszr. szerinti – értékcsökkenést, értékvesztést, elszámolt értékvesztés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. 1.4.
A saját tőke növekedhet: a) a folyó évi költségvetés, a költségvetési pénzmaradvány, előirányzatmaradvány, a vállalkozási tevékenység eredménye terhére teljesített, befektetett eszközök állományát növelő - ideértve a bérbevett eszközökön végzett beruházások és felújítások miatti értéknövekedést is - kiadásokból, b) az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb idegen pénzeszközből, illetve az ebből képződött jóváhagyott előirányzat terhére, c) a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából, d) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának növekedéséből, e) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt, f) az elszámolt értékvesztés visszaírásából. g) költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök értékével, valamint a szerv által vállalt kötelezettségekkel.
1.5.
A saját tőke csökkenhet: a) a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, b) a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása, c) a befektetett eszközök és készletek értékesítése, d) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.
2. Kötelezettségek értékelése 2.1. A vevőtől forintban kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben, a devizában kapott előleget az átszámított összegben kell a mérlegben kimutatni a szerződés szerinti teljesítést követő elszámolásig, az előleg visszautalásáig, illetve egyéb bevételként történő elszámolásáig. 2.2. Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben, b) devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek forintra átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással ki nem egyenlítették. 2.3. A mérlegbe a szállítók közé az egyeztetett analitikus nyilvántartás adataiból, a beszámolási év december 31-ig teljesített áruszállításokról és szolgáltatásnyújtásokról megküldött számlák általános forgalmi adót is tartalmazó összegét kell feltüntetni. A mérlegben való szerepeltetés nem feltétele, hogy a számla kiállításának időpontja a beszámolási évben legyen. Minden olyan számlát be kell állítani, amely a beszámoló
20
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
készítésének számviteli politikában meghatározott időpontjáig megérkezik, és az áruszállítás, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítése a beszámolási évben megtörtént. A szállítói kötelezettségeket a kormányrendelet előírásainak megfelelően, a pénzügyi teljesítés forrása szerint csoportosítva kell a mérlegbe beállítani. 2.4. A forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza forintra átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni. 2.5. A hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéséket a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. 2.6. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét. 2.7. A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza középárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg fordulónapi értékeléséből adódó különbözetnek a külföldi kötelezettségekre gyakorolt hatása jelentős. V. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI 1. Az eszközök értékelésére vonatkozó közös szabályok 1.1. Felújítás, karbantartás 1.1.1. Az Szt. előírásainak megfelelően a tárgyi eszközök esetében külön kell minősíteni a felújítási és karbantartási kiadásokat. A minősítés elvégzése kötelező, mivel kihatással van a tárgyi eszközök értékére és értékcsökkenésére. 1.1.2. Az Szt. alkalmazásában: a) Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás és korszerűsítés az is, ha a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes része az eredetitől eltér, megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a kiadások nagyságától. b) Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő
21
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. 1.2. Piaci érték meghatározása Azokban az esetekben, amikor az értékelés forgalmi, piaci értéken történik, a forgalmi, piaci érték: a) Új eszközöknél az azonos vagy hasonló rendeltetésű, használati értékű, minőségű és árfekvésű eszköz katalógusokban, árlistákban szereplő, illetve bolti ára. Amennyiben jelentős eltérés tapasztalható az egyes forgalmazók által alkalmazott árak között, ezek átlagát kell forgalmi értéknek tekinteni. Előzőek hiányában forgalmi érték a jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által meghatározott érték, ha az eszköz egyedi értéke, vagy mennyisége jelentős nagyságrendű. Jelentős a nagyságrend, ha az eszköz egyedi értéke vagy az eszközök összértéke várhatóan eléri a 100 000 Ft-ot. Ezen értékhatár alatt forgalmi érték a becsült érték. b) Használt eszközöknél a használtcikk kereskedők által alkalmazott eladási ár, ennek hiányában a vagyonértékelő által meghatározott vagy a becsült érték, az új eszközöknél említett feltételekkel. A Hivatal az Áhszr-ben biztosított lehetőséggel élve az értékhelyesbítés és visszaírás szabályait nem alkalmazza. 2. A bekerülési érték tartalma 2.1. Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítő tevékenység ellenértékét, díjait, a beszerzéshez kapcsolódó adókat foglalja magában. a) Vételár: a belföldi szállítónak a megrendelés szerinti termék szállításáért, illetve a szolgáltatás nyújtásáért számlázott és a költségvetési szerv által elfogadott és kiegyenlített forintérték. b) Szállítási és rakodási költségek: hozzárendelhető a szállítási és rakodási költség a bekerülési értékhez, ha az egy adott eszköz beszerzése során merült fel. Amennyiben több c) eszközféleség beszállítása történik egyszerre, akkor a szállítási és rakodási költséget a dologi kiadások között kell kimutatni. Ebben az esetben a szállítási költség nem képezi a bekerülési érték részét. d) Alapozási, szerelési költségek: e tétel alatt a tárgyi eszköz üzembe helyezéséhez, rendeltetésszerű használatba vételéhez nélkülözhetetlen alapozási és szerelési munkák költségeit kell érteni. Ezek általában építőipari (esetenként ipari) szolgáltatások számlázott díjai, amelyek a lealapozott, beszerelt tárgyi eszköz bruttó értékét növelik. Itt az egyedi tárgyi eszközhöz való hozzárendelés egyértelmű.
22
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
e) Beszerzéshez kapcsolódó adók, vámköltségek: amennyiben a beszerzéshez kapcsolódóan fogyasztási adót kell fizetni, akkor a fizetett adó összegével az eszköz beszerzési árát növelni kell. f) A kiszabott vámot, vám áfát a vámhatóság írásbeli határozatban közli. A vámösszeg ezen határozat alapján az eszközhöz hozzárendelhető, a vámösszeget a vám megfizetésekor kell elszámolni. 2.2. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az előzőkön túl - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó a) b) c) d)
illeték /vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke, az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).
2.3. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. 2.4.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá: a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön b) a hitel felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja c) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, d) a hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat, e) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.
2.5. A bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege. 2.6. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat is. 2.2.
A saját előállítású eszközök és nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke
2.2.1. Az eszköz előállítási értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. 2.2.2. Az eszközök előállítása során felmerült költségként kell figyelembe venni: a) a közvetlen anyagköltséget, b) a közvetlen bérköltséget,
23
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
c) a közvetlen bérek járulékait, d) az egyéb közvetlen költséget (szállítási és rakodási költsége, közvetlen gépköltség). 2.2.3. Az előállítási költségek közé tartoznak azok az adott eszközzel közvetlen kapcsolatba hozható, az előállításhoz kapcsolódó általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ilyenek: a) gépköltségek, b) kamatköltségek, c) egyéb általános költségek. 2.2.4. A Hivatal azoknak az elvégzett, nyújtott szolgáltatásoknak a bekerülési értékét állapítja meg, melyet nem alapító okirata szerinti tevékenységének végzése során valósít meg, hanem egyedi szerződéskötés alapján teljesít szerződéses partnere részére, de a teljesített szolgáltatást leszámlázása a partner felé a tárgynegyedév végéig (tárgyhó végéig) nem történik meg (pl. eseti terembérlet). 2.2.5. Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékét az önköltség számítási szabályzat szerint kell megállapítani és dokumentálni. A befejezetlen, ki nem számlázott szolgáltatás előállítási költségét befejezetlen termelésként kell a könyvekben tárgynegyedév végén nyilvántartásba venni, majd a negyedéves mérlegjelentés elkészítését követően kivezetni. 2.3.
Importbeszerzés értéke a) Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla lapján forintban történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forint érték az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke. b) Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának, az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes, a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke.
2.3.1. Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek külföldről történő beszerzését (termékimport), továbbá azt a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyeknél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással, vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott forintszámláról forintban kerül kiegyenlítésre. Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. 2.3.2. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek. 2.3.3. Nem minősül importbeszerzésnek
24
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
a) az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő – devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodásiraktározási díj, valamint b) a vámszabad- és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés. 3. Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó beszámításának esetei 3.1. Az Szt. és Áhszr. szerint a bekerülési értéknek csak a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó része, a levonható áfa nem. Ennek megfelelően: a) az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésénél, felújításánál és beruházásnál (a továbbiakban együtt beruházás) a pénzforgalmi tétel könyvelése során az előzetesen felszámított áfa minden esetben a 18. számlacsoportba kerül. A megfelelő állományi számlára (a tőkeváltozással szemben):
amennyiben a mindenkor érvényes áfa törvény tételes szabályai szerint az előzetesen felszámított áfa, nem levonható, az állományba vétel áfával növelt bruttó értéken történik (pl. személygépkocsi), amennyiben a beruházás (beszerzés) részben vagy egészben tárgyi adómentes tevékenységhez történt, az állományba vétel az előzetesen felszámított áfával növelt (bruttó értéken) történik, mivel a Hivatal nem él az arányosítás lehetőségével, amennyiben a beruházás (beszerzés) kizárólag adóköteles tevékenység érdekében történt (az áfa teljes egészében levonató), az állományba vétel áfa nélküli, nettó értéken történik.
b) Az előző szabályokat a fordított adós ügyleteknél is alkalmazni kell. c) Készletek beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát az 56. számlacsoport számlatükörben meghatározott számlájára kell könyvelni, a megfelelő készletbeszerzés kiadási számlára az áfa nélküli érték kerül. d) Egyéb kiadásoknál (pl. szolgáltatások) az előzetesen felszámított áfa szintén az 56. számlacsoportban kerül elszámolásra, további értékelés nincs. 4. A bekerülési értékbe beszámító kiadások megosztása A bekerülési érték meghatározása során a bekerülési érték részét képezik az eszközbeszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó hitellel összefüggő kiadások. A hitelből megvalósított beruházások esetében a hitelből megvalósított (beszerzett) eszköz bekerülési értékének csak az üzembe helyezésig ténylegesen felmerül (a pénzintézetnek megfizetett) hitelkamat a része, az üzembe helyezés után fizetett kamatot dologi kiadásként kell elszámolni. 5. A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt (leltári többlet) eszközök értékelése
25
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
5.1. A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt (leltári többlet) eszközöket (a befektetett pénzügyi eszközök kivételével) az állományba vétel időpontjában érvényes forgalmi (piaci) értéken kell értékelni. 5.2. A térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket piaci értékén kell felvenni. 5.3. Amennyiben az eszköz térítésnélküli átadás-átvétele államháztartási szervek között történik, az átvevő költségvetési szervnek az adott eszközt az átadó által közölt – az átadó könyveiben szereplő – bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig – az átadónál időarányosan – elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. Az előzőek értelmében tehát, amennyiben az átadás év közben történik, és az átadott eszköz értékcsökkenési leírását az átadó az átadás időpontjáig időarányosan elszámolta, csak az átvétel napjától számított időarányos értékcsökkenési leírást kell elszámolni. 5.4.
Ha az átvétel az államháztartás szervezeti körön kívülről történik: a) az átadó által közölt nettó értéken (bruttó érték és értékcsökkenés különbözetet), legfeljebb piaci értéken, b) ennek hiányában forgalmi (piaci) értéken (ez lesz a bruttó érték, az értékcsökkenés elszámolása az átvételkor kezdődik)
kell a nyilvántartásokba felvenni. 5.5. Ha az átadás év közben történik, és az átadott eszköz értékcsökkenési leírását az átadó az átadás időpontjáig időarányosan elszámolta, a negyedév végén csak az átvétel napjától számított időarányos értékcsökkenési leírás számolható el. Amennyiben az átadó által közölt érték bizonyíthatóan magasabb, mint az eszköz használtsági fokának megfelelő ismert forgalmi, piaci érték, az eszközt a piaci értéken kell nyilvántartásba venni. 6. A követelés fejében átvett eszközök értékelése Követelés fejében átvett eszközt bekerülési (beszerzési) értéken megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke, ennek hiányában a kiváltott követelés értékével egyező értéken kell a nyilvántartásokba felvenni. Az általános forgalmi adó bekerülési értékben való figyelembevételére az általános szabályok vonatkoznak. 7. Csere útján szerzett eszközök értékelése Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. 8. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor illetve jogutód nélküli megszűnésekor átvett eszközök értékelése a) A gazdasági társaságban fejében a jegyzett tőke végrehajtott, a leszállított kivonást is) átvett eszköz számlázott értéken.
lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke bekerülési értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve
26
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
b) A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén pedig a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken történik. 9. Értékcsökkenés elszámolása 9.1.
Terv szerinti értékcsökkenés
9.1.1. Az üzembe helyezett, használatba vett immateriális javak és a tárgyi eszközök – ide értve a kezelésre, üzemeltetésre átadott és a koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközöket is - bruttó értékének a negyedév utolsó napján meglévő állománya után az Áhszrben előírt leírási kulcsok alkalmazásával negyedévente értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenés elszámolásának alapja az eszköz bekerülési (bruttó értéke). Az Áhszr-ben szereplő éves leírási kulcsokat időarányosan (negyedév) kell figyelembe venni, de valamennyi, az adott negyedév utolsó napján állományban levő, használatba vett eszköz után a teljes negyedévi értékcsökkenést el kell számolni, időarányosítani nem lehet. Kivétel ez alól a térítés nélküli átadás - átvétel, amikor az átadónak az átadás hónapjának utolsó napjáig, az átvevőnek az átvételt követő hónap első napjától kell az értékcsökkenést időarányosan elszámolnia. Amennyiben az eszközön értéknövelő beruházás (átalakítás, bővítés, stb.) vagy felújítás történik, az értékcsökkenés alapja a beruházás, felújítás aktiválását magában foglaló negyedévtől kezdődően a beruházás, felújítás értékével növelt bruttó érték. Ez vonatkozik a teljesen 0-ra leírt eszközökön végzett értéknövelő munkák esetére is, az értékcsökkenés elszámolásának alapja a beruházás, felújítás értékével növelt bruttó érték. 9.1.2. A Szervezet tenyészállatokat nem tart, ezért ezekre vonatkozó előírásokat a szabályzat nem tartalmaz. 9.1.3. A negyedév utolsó napján elszámolt értékcsökkenéssel együtt számoljuk el az értékcsökkenést akkor, ha már nem marad meg egy negyedévi értékcsökkenés. 9.1.4. Immateriális javak esetében, ahol a szerződés más időtartamot jelöl meg, mint a leírási kulcsok alapján számított használat, ott a várható használati időt a szerződés szerint kell meghatározni, ennek megfelelően kell a leírási kulcsot megállapítani. 9.1.5. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet, az állami készletek, tartalékok bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. 9.1.6. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél (többek között az olyan kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. 9.1.7. A Szervezet vállalkozási tevékenységet nem végez, ezért a vegyes használatú eszközök értékcsökkenésének elszámolására, megosztására (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység között) a szabályzat nem tartalmaz előírásokat. 9.2.
Terven felüli értékcsökkenés
9.2.1. A Szervezet az év végi piaci értéken való értékeléssel nem kíván élni, mert a számviteli politikájában úgy döntött, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket az Áhszr-ben előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, így mindaddig, amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés
27
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
elszámolásánál az Szt. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat az eszközök év végi értékelése során nem alkalmazza. 9.2.2. Év végén csak azoknál az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél végzi el ennek alapján a piaci értékelést, melyek esetében a vagyon üzemeltetésével megbízott szervezeti egység jelzi, hogy a tevékenység ellátásához valamilyen okokból feleslegessé vált (pl. korszerűbb eszközök cseréjéről történt döntést), így az adott eszköz értékesítésre, illetve selejtezésre fog kerülni. Ezeknél az eszközöknél az év végi értékelés során vizsgálatra kerül az Szt. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettsége, amennyiben a könyvekben kimutatott bruttó érték és halmozott terv szerinti értékcsökkenés különbségének összege nagyobb, mint a várható piaci ár. 9.2.3. Terven felüli értékcsökkenést kell továbbá elszámolni abban az esetben, ha a tárgyi eszköz állagában jelentős károsodás történt, illetve fizikai elhasználódottsága meghaladja a Számviteli politikában rögzített mértéket (könyv szerinti érték 50%-át). 9.2.4. A vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni abban az esetben, ha a) az immateriális jószág, könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, b) a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) az államháztartás szervezete tevékenységének változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. 9.2.5. Nem lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni a már nullára leírt eszközök után (ezeket az eszközöket a 0-ig leírt főkönyvi számlákon kell kimutatni).
VI. AZ EGYES ESZKÖZCSOPORTOK ÉRTÉKELÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 1. Immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök és üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott eszközök értékelése 1.1. Értékelés a nyilvántartásba vételkor: a) Beszerzés, vásárlás esetén: bekerülési értéken (a fizetett ellenértékkel egyezően), b) Saját előállítás esetén: előállítási költségen (közvetlen önköltség). 1.1.1. A vásárolt szoftvertermékek módosításával, aktualizálásával kapcsolatos kiadások – ide nem értve a bővítést – nem növelik a szoftver bekerülési értékét. A szoftvertermékek bővített változatának bekerülési értéke beruházásnak minősül, növeli a bekerülési értéket. Az éves szoftverkövetési díjak azonban nem képezik a bekerülési érték részét, azokat a dologi kiadások között kell elszámolni. 1.1.2. Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, ha az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható: az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének
28
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési értékeként kell figyelembe venni. 1.1.3. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül. 1.1.4. A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő. 1.1.5. A több tárgyi eszközhöz is használható (cserélhető) tartozék önállóan, egyedileg minősítendő tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek. A cserélhető tartozékokat az analitikus nyilvántartásban önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani. 1.1.6. A tárgyi eszközök közé tartozó ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat az analitikus nyilvántartásokba minden esetben önálló eszközként kell felvenni, azokkal az ingatlan értékét a (hálózat) fejlesztési hozzájárulások esetében még akkor sem lehet növelni, ha a hozzájárulás egyedi ingatlanhoz kapcsolódik. 1.1.7. A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét. Kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét, (üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott eszközöknél akkor értéknövelő a felújítás, ha szervezet végezteti azt, saját forrásból.) 1.1.8. Az eszköz értékét növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. Amennyiben az adás-vételi szerződés a bérleti jogért korábban fizetett összeg beszámítását nem tartalmazza, a bérleti jog nyilvántartásban szereplő értékét a megvásárolt ingatlan bekerülési értékében figyelembe venni nem szabad. (A bérleti jog nettó értékét - mindkét esetben - a tőkeváltozással szemben ki kell vezetni.) 1.2. Csoportos nyilvántartás csak az ugyanazon a napon, ugyanazon az egységáron megvásárolt, azonos típusú, használati értékű, fajtájú, méretű eszközök esetében lehetséges. A csoportos értékelés addig, az időpontig történhet, amíg valamennyi eszköz értéke az eredeti rendeltetésének megfelel. 1.3. Nem kell a mérlegben kimutatni a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket. 1.4. Értékelés a mérlegben: Az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket (kivéve a beruházásokat és beruházásra adott előlegeket) és az üzemeltetésre átadott eszközöket a beszámolási év december 31-én meglevő állományi érték után, az Áhszr-ben meghatározott kulcsokkal elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett bekerülési értéken (nettó értéken) kell értékelni.
29
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
2. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékelése 2.1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközként kell kimutatnia az államháztartás költségvetési szervének azokat a tulajdonában levő eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más költségvetési, vagy gazdálkodó szervre bízta. 2.2. Önkormányzatok esetében az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszköz nyilvántartásba vételét a vagyonkezelési szerződés megkötését követően az immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének és halmozott értékcsökkenésének átvezetésével kell végrehajtani. 2.3. Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni. 2.4. A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a Jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni. 2.5. A vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során a helyi önkormányzatnak – törvényi felhatalmazás alapján – el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában (az Áht. alapján ez legkésőbb tárgyévet követő év február 15-e) szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is. A vagyonkezelő által a vagyonkezelésbe vett eszközökön tárgyévben elvégzett beruházások, felújítások, a tárgyévben elszámolt, illetve visszaírt terven felüli értékcsökkenések hatását, illetve a terv szerinti értékcsökkenés azon különbözetének hatását, amely a vagyonkezelő által közölt és az önkormányzat által a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés különbözetéből adódik. 2.6. A vagyonkezelésbe vett eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelőnél a kezelt vagyon részét képező eszközöket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó felügyelete alá. Az önkormányzati alrendszerben ez a KVI-től, illetve más önkormányzattól átvett eszközök esetében lehetséges. A vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül. 2.7. A mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni 2.8. A terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírás és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. 2.9. A vagyonkezelő a vagyonkezelő jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapothoz (értékhez) viszonyított különbözetével (csökkentésével és növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni. 3.
Beruházásokra és immateriális javakra adott előlegek
30
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
A beruházásokat a könyvelésben szereplő bekerülési értéken kell a mérlegben kimutatni, értékcsökkenést elszámolni nem szabad. Az immateriális javak vásárlására és a beruházásra adott előlegeket a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó, folyósított összegben kell a nyilvántartásokba felvenni, és a mérlegben értékelni. 4.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (befektetett pénzügyi eszközök)
4.1. Értékelés a nyilvántartásba vételkor a) Vásárláskor: a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). b) Gazdasági társaság alapításakor, tőkeemeléskor: a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben. c) Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege. d) Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege. e) A térítés nélkül átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) az átvétel időpontjában érvényes forgalmi, piaci érték. 4.2. Értékelés a mérlegben 4.2.1 A gazdasági társaságokban levő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a mérlegben bekerülési értéken kell nyilvántartani, csökkentve a már elszámolt értékvesztés összegével és növelve a visszaírt értékvesztés összegével. 4.2.2 A gazdasági társaságban levő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. 4.2.3 Ha a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés eredeti bekerülési értéket. 4.2.4
A könyv szerinti érték és a piaci érték különbözeteként
31
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
a) jelentős összegű az értékvesztés, ha annak nagyságrendje a nyilvántartási érték 20 %át, vagy a 100 000 Ft-ot meghaladja; b) tartós, ha a beszámoló készítés időpontját megelőző két évben a különbözet egyre nőtt vagy nem csökkent. Tőzsdén jegyzett társaságok esetében pedig akkor, ha a tőzsdei árfolyam a beszámoló készítés időpontját megelőzően legalább egy éven keresztül megszakítás nélkül csökkent. 4.2.5
A befektetés piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a paci megítélés tendenciáját, b) a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, c) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, d) a gazdasági társaság saját tőkéje és jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. 4.2.6 A fentiek végrehajtása érdekében a társaságokban levő részesedések értékét folyamatosan figyelemmel kell kísérni: a) a tőzsdén jegyzett társaságok esetében a szaklapok vonatkozó számainak megőrzésével, b) a tőzsdén nem jegyzett társaságok esetében a saját tőke és a jegyzett tőke illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Ennek a folyamatos figyelemmel kísérése érdekében a társaságoktól az (egyszerűsített) éves beszámolókat évente meg kell kérni, és a szükséges adatokat az analitikus nyilvántartásban fel kell jegyezni. 5.
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
5.1. Értékelés a nyilvántartásba vételkor 5.1.1 Az egy évnél hosszabb lejáratú, tartós hitelviszonyt megtestesítő vásárolt értékpapírokat bekerülési értéken, vagyis vételi áron kell nyilvántartásba venni. 5.1.2 A kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező felhalmozott kamat összegét, azt dologi kiadásként kell elszámolni. 5.1.3 A térítés nélkül átvett értékpapírokat forgalmi, piaci értéken kell nyilvántartásba venni. 5.1.4 Az értékpapírok közül az azonos fajtájú, típusú értékpapírok csoportosan nyilvántarthatok. A nyilvántartás átlagos beszerzési áron (súlyozott átlagáron) történik. 5.2. Értékelés a mérlegben 5.2.1. A mérlegben a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírt bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
32
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
5.2.2. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyvszerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és a számviteli politikában meghatározottak szerint jelentős összegű. 5.2.3. Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. 5.2.4. Amennyiben az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírását a piaci értékig kell elvégezni úgy, hogy a) az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket, b) ha az eredeti bekerülési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. 5.2.5. Az államilag garantált értékpapírok után értékhelyesbítés nem számolható el. 5.2.6. A hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat lejáratuk előtti évben nem kell átsorolni a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé. 6.
Tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú bankbetétek
6.1. A tartósan adott kölcsönöket a tényleges kihelyezés összegében, a hosszúlejáratú bankbetéteket a ténylegesen elhelyezett összegben kell nyilvántartásba venni. A mérlegben mindkét tételnél csak az éven túli követelés összege szerepelhet. Az adott kölcsönök következő évi törlesztő részletét az egyéb rövidlejáratú követelések között kell a mérlegben szerepeltetni. A főkönyvi számlákon átkönyvelni nem kell, emiatt a főkönyvi kivonat és a mérleg eltérhet. Az eltérést a mérleget alátámasztó leltárban kell levezetni. 6.2. Az adós, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozások minősítése alapján a költségvetési év december 31-én fennálló és a beszámoló készítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú bankbetétek (továbbiakban követelés) esetében értékvesztést el kell számolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, ha a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti különbözet veszteségjellegű, és ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. 6.3. Jelentős összegű a követelés (vevőkkel, adósokkal, hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni, kölcsön, előleg), ha az értékvesztés összege a bekerülési érték 20 %-át, vagy a 100.000 Ft-ot meghaladja. 6.4. Amennyiben a végrehajtott minősítés alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkentjük. A visszaírt értékvesztés összege nem haladhatja meg az elszámolt értékvesztés összegét.
33
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
7.
Készletek
A Szervezet raktári készlettel nem rendelkezik, a készletbeszerzéseket közvetlenül az 5-ös számlaosztály megfelelő számláin számolja el. 8.
Követelések
A követeléseket (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben kell a tőkeváltozással szemben nyilvántartásba venni és a könyvviteli mérlegben kimutatni. Nem szabad a könyvviteli mérlegben kimutatni azokat a követeléseket, amelyekről a Hivatal lemondott, amelyeket elengedett. Az eredetileg elismert, de az utólag vitatott követelést a könyvekből ki kell vezetni. A vitatott követeléseket csak a 0 számlaosztályban lehet kimutatni, a mérlegben értékkel nem szerepelhet. 8.1.
Adósok
Ellátottak térítési díja: a tárgyévre előírt, de december 31-ig pénzügyileg nem rendezett ellátotti térítési díj hátralékok - analitikus nyilvántartással egyedenként egyeztetett és tételesen ellenőrzött - áfát is tartalmazó forint összegét kell a mérlegben szerepeltetni. Amennyiben az ellátottnak túlfizetése van azt nem itt, hanem a források között, a mérleg egyéb rövidlejáratú kötelezettségek sorában kell feltüntetni. Helyi adók, pótlékok, bírságok, eljárási illetékek és gépjárműadó: a tárgyévre előírt december 31-ig esedékes - és pénzügyileg nem rendezett, az analitikus nyilvántartásból kiíratott, egyedenként ellenőrzött hátralékos lista forint összegével egyezően kell értékelni. A túlfizetéseket az adósoknál leírtak szerint, az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek közé kell felvenni. A gépjárműadó esetében a követelések összegében az önkormányzatot és az állami költségvetést megillető összeget együttesen kell szerepeltetni. A követelések között kimutatott államigazgatási eljárási illetékhátralékot teljes összegben (100 %) kell kimutatni. 8.2.
Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők)
8.2.1. A vevők tartozásai közé a beszámolási évben teljesített értékesítések, nyújtott szolgáltatások vevő által elismert, számlázott, áfát is tartalmazó forintösszegét kell a mérlegben feltüntetni. 8.2.2. A vevő által történő elismerés dokumentumai: a) az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározott fordulónapra vonatkozóan kiküldött, és a vevők által elfogadott egyeztető levél (a vevők által elfogadottnak minősül a követelés, ha az egyeztető levélre a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, vagy elfogadó válasz érkezik), b) a mérleg fordulónapját követő, de a beszámoló elkészítését megelőző pénzügyi teljesítés a vevő részéről.
34
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
8.2.3. Az adósok és vevők tartozását, azok megfizetését a jogszabályokban, a számlarendben meghatározottak szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a lejárt követelések behajtására a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 8.3.
Rövid lejáratú kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök)
Az államháztartáson belülre és kívülre az egy évnél rövidebb időtartamra, visszafizetési kötelezettséggel adott kölcsönök mérleg fordulónapján fennálló állományát az elismert, elfogadott értéken (könyv szerinti értéken) kell a mérlegben szerepeltetni. 8.4.
Egyéb követelések
Az egyéb rövidlejáratú követelések között a munkavállalókkal szembeni és egyéb különféle követeléseket az analitikus nyilvántartásban szerepelő összeggel, és a hosszúlejáratra adott kölcsönök következő évi törlesztő részletének forintösszegét kell kimutatni. 8.5.
A követelések mérleg fordulónapi értékelésével kapcsolatos teendők 1. behajthatatlan követelések kivezetése 2. elengedett követelések kivezetése 3. értékvesztések elszámolása
8.5.1. A mérlegben nem szerepelhet olyan követelés, amely pénzügyi teljesülésére már nincs esély. Behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként kell a saját tőkével szemben kivezetni. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (2) bekezdése szerinti követelés elengedésének. 8.5.2. Behajthatatlan az a követelés: a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy az csak részben b) fedezi a követelést, c) amelyre a felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, d) kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. A hatályos szabályozás szerint ez az értékhatár 100 000 Ft., e) amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 8.5.3. A behajthatatlanság tényét és mértékét mindig bizonyítani kell. 8.5.4. Az adós minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni a követelés könyvszerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósan mutatkozik és jelentős összegű. A minősítésnél a jelentős összeg, ha az értékvesztés meghaladja a bekerülési érték (nyilvántartásba vételi érték) 20%-át, illetve a kisösszegű követelés értékhatárát, azaz 100 000 Ft-ot. 8.5.5. Az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.
35
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
8.6.
A helyi adók értékvesztésének meghatározása
A helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének meghatározását egyszerűsített értékelési eljárással állapítjuk meg. Az értékvesztés összegét, illetve annak visszaírását negyedévenként kell megállapítani, első alkalommal a 2004. évi beszámoló elkészítése során. 9.
Az egyszerűsített értékelési eljárás menete
9.1. A folyószámlákról a függő (0-s számlaosztályba átvezetendő), a hátralékos, illetve a túlfizetéses követelések állományát le kell válogatni. A túlfizetések összegét mind a negyedéves mérlegjelentésben, mind a könyvviteli mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. Erről a mérlegjelentéshez belső bizonylatot, feljegyzést kell készíteni. Az átsorolást nem szabad könyvelni. 9.2.
Az adóköveteléseket jogcímek szerint kel biztosítani: -
iparűzési adó, egyéb adók, bírságok, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, stb.
9.3. A hátralékos követelések további bontását az adósok minősítési kategóriái szerint kell elvégezni. 9.4.
Folyamatosan működő adósok: -
legfeljebb 90 napos, 91 – 180 napos, 181-360 napos, 360 napon túli. 9.5. A folyamatos működésben korlátozott adósokat a következők szerint kel csoportosítani: 9.6.
felszámolás alatt lévő, végelszámolás alatt lévő, csődeljárás hatálya alatt álló, jogutód nélkül véglegesen megszűnt adózók. Egy-egy csoport értékvesztésének mutatója: 1 mínusz adott csoport, adott évben megtérült hátralékos követelés állománya adott csoport, adott évi hátralékos követelés nyitó állománya.
9.7. A mérlegben csak olyan követelés szerepelhet, melyet a vevő elismert. A peresítet követelések a bírósági döntésig a 0-s számlaosztályba kerülnek nyilvántartásra. A vevő követelés a mérlegben áfát is tartalmazó állományi értékben szerepel. 9.8. A hatósági jogkörhöz kötődő követelések teljes összegét kell kimutatni a könyvviteli mérlegben függetlenül attól, hogy az a pénzügyi teljesítést követően megosztásra kerül-e.
36
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
10.
Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok
10.1. A forgatási célból vásárolt értékpapírokat bekerülési értéken kell nyilvántartani. A bekerülési értéket a szerint kell megállapítani, hogy a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományosi díj, a vásárolt vételi opció díja nélkül is meghatározható. 10.2. Amennyiben azonos értékpapírból több alkalommal, különböző beszerzési áron történik beszerzés, a nyilvántartási értéket külön-külön kell meghatározni. 10.3. Az egy évnél hosszabb lejáratú, de forgatási célból vásárolt, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékvesztésének megállapítására, elszámolására és visszaírását úgy kell alkalmazni, mint a befektetett pénzügyi eszközökét. 10.4. A forgatási célú értékpapírok kiadásait és bevételeit finanszírozási műveletek elszámolásaként kell kezelni. 10.5. Az Áhszr. előírásai értelmében csak azokat a hatósági jogkörhöz kötődő bevételeket szabad kimutatni a mérlegben, amelyeknek a Hivatal a címzettje. A továbbadási célú bevételek csak átfutó bevételként jeleníthető meg. Ennek ellenére a pénzügyileg nem teljesített hatósági jogkörhöz kötődő követelések teljes összegét ki kell mutatni a könyvviteli mérlegben függetlenül attól, hogy az a pénzügyi teljesítést követően megosztásra kerül-e vagy sem. 11.
Pénzeszközök
11.1 A mérlegben a forintra szóló költségvetési elszámolási számlák értékét a könyvekben szereplő összeggel egyezően, az év utolsó napján a bankkivonatokon levő forint összegben, a banki értesítővel egyezően kell szerepeltetni. 11.2 A házipénztár mérlegben szereplő értéke a főkönyvi könyvelésben a házipénztár főkönyvi számlán levő, (a napi) pénztárjelentéssel egyező forintösszeg. 11.3 A mérlegben a forintra szóló bankszámlák értékét a könyvekben szereplő összeggel egyezően, az év utolsó napján a bankszámlán lévő forint összegben, a banki értesítővel egyezően kell szerepeltetni. V. A FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 1.
Tartós tőke
A tartós tőke a 2010. január 1-i tartós tőke összegével egyenlő. Értéke csak átszervezés miatti jelentős feladatkör módosulás esetén változhat (kiválás, megszűnés, átszervezés, megosztás, egyesülés, beolvadás). 2.
Tőkeváltozás
A tőkeváltozást nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegbe beállítani. Értéke az Áhszr.-ben foglaltakkal növekedhet, illetve csökkenhet.
37
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
3.
Tartalékok
A tartalékokat egyeztetett nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben szerepeltetni. Értékét a beszámoló egyes űrlapjaira előírt egyezőségek szempontjából is vizsgálni kell. 4.
Kötelezettségek
4.1.
Hosszúlejáratú kötelezettségek
4.1.1. A hosszúlejáratú kötelezettségeket a kapott (igénybe vett, folyósított) összegben kell értékelni. 4.1.2. A pénzügyi lízinggel, éven túli részletre vétellel kapcsolatos kötelezettségeket a beszámolási év végéig megfizetett törlesztések összegével csökkentve kell a mérlegben szerepeltetni. Pénzügyi lízing esetében a kötelezettség összege a kamatot nem tartalmazhatja. A hosszúlejáratú kötelezettségek között csak az egy éven túl esedékes összeg mutatható ki, a tartozás következő évi törlesztő részletét a rövidlejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni. A főkönyvi számlákon átkönyvelni nem kell, emiatt a főkönyvi kivonat és a mérleg eltérhet. Az eltérést a mérleget alátámasztó leltárban kell levezetni. 4.1.3. A beruházási és fejlesztési hitel állományból a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részleteket a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között kell feltüntetni. 4.1.4. A könyvviteli mérlegben kimutatásra kerülő összeg bizonylata a hitelt folyósító pénzintézetnek a december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata, illetve egyenlegközlő levele. 4.2.
Rövidlejáratú kötelezettségek
4.2.1.
Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból (szállítók)
A mérlegbe a szállítók közé az egyeztetett analitikus nyilvántartás adataiból, a beszámolási év december 31-ig teljesített áruszállításokról és szolgáltatásnyújtásokról megküldött számlák általános forgalmi adót is tartalmazó összegét kell feltüntetni. A mérlegben való szerepeltetésnek nem feltétele, hogy a számla kiállításának időpontja a beszámolási évben legyen. Minden olyan számlát be kell állítani, amely a beszámoló készítésének számviteli politikában meghatározott időpontjáig megérkezik, és az áruszállítás illetve szolgáltatásnyújtás teljesítése a beszámolási évben megtörtént. A szállítói kötelezettségeket az Áhszr. előírásainak megfelelően, a pénzügyi teljesítés forrása szerint csoportosítva kell a mérlegbe beállítani. Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. 4.2.2. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek A mérlegben az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az alábbiak szerint értéken tartozásokat: a) a helyi adó, bírság, pótlék gépjárműadó túlfizetésből származó, az adóügyi dolgozó által készített, név szerinti leltárral alátámasztott kötelezettségeket. Az iparűzési adó túlfizetéseket felül kell vizsgálni: a december 20-ig befolyt feltöltési kötelezettségből származó befizetéseket ki kell emelni, ezeket nem lehet túlfizetésnek minősíteni. Ugyancsak nem tekinthető túlfizetésnek az a befizetés, amelynek előírása a beszámolási évben valamilyen ok miatt (adminisztrációs hiba) nem történt meg, A
38
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
b) c) d) e) f) g) h)
térítési díjak túlfizetéséből származó kötelezettségeket a névszerinti analitikus nyilvántartásban szereplő összegekkel egyezően, az adóhatóság felé fennálló tartozásokat az egyeztetett könyv szerinti értékben, az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hiteleket, kölcsönöket és ideiglenesen átvett pénzeszközöket a folyósított összegben, a hosszú lejáratú kötelezettségek azon részét, melyek törlesztő részlete a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes, a folyósító által közölt összegben, a munkavállalókkal szembeni kötelezettségeket, a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket.
Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket az egyeztetett könyv szerinti értékben, illetve a név szerinti analitikus nyilvántartásban szereplő összeggel megegyező értéken kell a mérlegben szerepeltetni. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 1. Az eszközök és források értékelési szabályzata 2013. március 1. napjától lép hatályba. 2. A Szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti a jogelőd Szuhakállói Polgármesteri Hivatal és a Vadna-Sajógalgóc-Sajóivánka községek Körjegyzősége értékelési szabályzatai. Dátum: Szuhakálló, 2013. március 1.
___________________________________ Dávid István polgármester
_________________________________ Bencze Péter polgármester
___________________________________ Bartus József polgármester
_________________________________ Seszták Ottó polgármester
_____________________________________ Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző
39
SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL – ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
Megismerési nyilatkozat
A 4/2013. számú jegyzői-polgármesteri együttes utasítást megismertem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Név
Beosztás
Dátum
Aláírás
Dávid István
polgármester
………………………...
Bencze Péter
polgármester
………………………...
Bartus József
polgármester
………………………...
Seszták Ottó
polgármester
………………………...
Fazekas Józsefné
ügyintéző
………………………...
Fazekas Márta
ügyintéző
………………………...
Klómer Gézáné
ügyintéző
………………………...
Ötvös Béláné
ügyintéző
………………………...
Paizsné Ablonczy Emőke
ügyintéző
………………………...
Pál Lajosné
ügyintéző
………………………...
Pollákné Nagy Beáta
ügykezelő
………………………...
Tóth Tamásné
ügyintéző
………………………...
40