A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-I-FB-7/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a BÁV-ZÁLOG Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) a 2011. szeptember 7-én megindított, a BÁV-ZÁLOG Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 23-33., a továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálat megállapításai alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet felhívja a pénzügyi szervezetet a sorsolásra vonatkozó reklám tilalmának betartására.
I/A.
A Felügyelet a sorsolásra vonatkozó reklám tilalmának megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 4.000.000 Ft, azaz négymillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában és a 73. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján 2011. szeptember 7-én kelt 134590/3/2011. iktatószámú végzéssel célvizsgálatot indított a pénzügyi szervezettel szemben. A Felügyelet az ellenőrzés keretében a pénzügyi szervezet tevékenységét vizsgálta abból a szempontból, hogy az megfelel-e a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezéseknek, így a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 201/A. §-ban foglaltaknak. A Psztv. 64. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi „a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).” A Psztv. 73. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. A FOGYASZTÓVÉDELMI CÉLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
A Felügyelet 2010. szeptember 8-án kelt EN-I-677/2010. számú határozatával engedélyezte a pénzügyi szervezet részére, hogy hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenységet záloghitelnyújtás üzletági korlátozással a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BÁV Zrt.), mint kiemelt közvetítő útján végezzen. A Felügyelet észlelte, hogy a BÁV Zrt. 2011. szeptember 1. napjától kezdődően nyereményjátékot szervez. A nyereményjáték szabályzata szerint a nyereményjátékon részt vehet mindenki, aki 2011. szeptember 1. napja és 2011. december 15. napja között valamely BÁV Zrt. zálogfiókban zálogkölcsön szerződést (nevesített vagy anonim) köt, illetve részt vehetnek azok is, akik a zálogjegy átírásával új zálogszerződést kötnek. A nyereményjáték lejártával a BÁV Zrt. 2011. december 20. napján a résztvevők között egy Renault Clio típusú személygépjárművet sorsol ki.
A Felügyelet észlelése szerint a BÁV Zrt. a vizsgálat megindításáig televízió reklám útján, valamint internetes oldalon is hirdette a nyereményjátékot. A Felügyelet a fentiek szerint a reklámtevékenység Hpt. 201/A. §-ába való ütközésének vizsgálata céljából 2011. szeptember 7-én kelt 134590/3/2011. iktatószámú végzéssel hivatalból fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indított. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
I.1. Tényállás A Felügyelet 2011. szeptember 7-én kelt végzésében felhívta a pénzügyi szervezetet, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy: a BÁV Zrt. milyen tartalommal és gyakorisággal jelentetett meg a nyomtatott, illetve az elektronikus médiában, továbbá televízióban vagy rádióban nyereményjátékra vonatkozó hirdetést, mi volt a nyereményjáték(ok)ban való részvétel feltétele, az elhelyezett zálogtárgyakkal kapcsolatos szokásos fizetési kötelezettségen kívül további pénzösszeg vagy költség megfizetése szükséges volt-e a nyereményjáték(ok)ban való részvételhez. A Felügyelet továbbá felhívta a pénzügyi szervezetet, hogy küldje meg: a nyereményjátékra vonatkozó reklámok szövegét, videó illetve hanganyagot WAV vagy MP3 formátumban, a nyereménysorsolás(ok) feltételeit tartalmazó dokumentumokat, esetleges tájékoztatókat, befejezett nyereményjáték esetén a nyertes nevét, lakcímét, egyéb azonosító adatait. A pénzügyi szervezet a Felügyelet megkeresésére 2011. október 7. napján érkeztetett levélben adott tájékoztatást, és az alábbi dokumentumokat csatolta: az ajándéksorolás szabályzatát („Sokat adunk rá!” Nyereményjáték szabályzat), a hirdetés nyomtatott, illetve elektronikus médiában, televízióban és rádióban való megjelenések a gyakoriságát összefoglaló táblázatot, a hirdetések szövegét, a televízió és rádióreklám spotokat, az utcai plakátok, molinók mintáját, az ajándéksorsolás Szerencsejáték Felügyelethez való bejelentésének másolatát. A pénzügyi szervezet 2011. október 7-én érkezetett nyilatkozata szerint a BÁV Zrt. 2011. szeptember 1. napjától 2011. december 15. napjáig tartó „Sokat adunk rá!” elnevezésű nyereményjátékot szervezett, amelyen a nyereményjáték szabályzatának 1. pontja értelmében részt vehet mindenki, aki 2011. szeptember 1. napja és 2011. december 15. napja között valamely BÁV Zrt. zálogfiókban zálogkölcsön szerződést köt. A nyereményjátékból kizárólag a munkavállalók, illetve a munkavállalók közeli hozzátartozói kerültek kizárásra. A nyereményjátékon való részvétel egyetlen feltételét a zálogkölcsön szerződés megkötése képezi, azaz az ajándéksorsoláson való részvétel a szerződéskötésen felül további feltételhez nincs kötve.
A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint továbbá a fenti nyereményjátékon túl a BÁV Zrt. a tevékenységi körébe tartozó kereskedelmi, aukciós tevékenységéhez kapcsolódóan szervezett nyereményjátékot 2010. november-december folyamán, mely nem kapcsolódott a kiemelt közvetítőként végzett záloghitelezési tevékenységhez, melyet a Felügyelet nem tett vizsgálata tárgyává. A pénzügyi szervezet által csatolt Nyereményjáték szabályzat 3-4. pontja szerint: „3. A Nyereményjátékban az ügyfelek a Nyereményjáték időtartama alatt kötött zálogszerződések sorszámával, illetve a zálogjegyek számával vesznek részt. 4. Az ügyfelek között a BÁV Zrt. egy Renault Clio típusú személygépjárművet sorsol ki 2011. december 20. napján 11 órakor, a BÁV Zrt. 1027 Budapest, Csalogány u. 23-33. sz. alatti székhelyén, a fszt. 12. sz. tárgyalóban. A sorsolásra közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton, számítógépes nyilvántartásból való számgenerálással kerül sor.” A Nemzeti Adó- és Vámhivatal SZF02. számú Ajándéksorsolás bejelentése elnevezésű nyomtatványa 22. és 26. pontja szerint: „22. Részvételi feltételek, részvételi időszak: Annak az árucikknek vagy szolgáltatásnak a megnevezése, amelynek megvásárlása vagy igénybevétele esetén jogot ad a szervező az ajándéksorsoláson való részvételre! A BÁV Zrt.-vel 2011. szeptember 1. napja és 2011. december 15. napja között megkötött zálogszerződés automatikus részvételt biztosít. A sorsoláskor a szerződésszám (zálogjegyszám) kerül kihúzásra.” „26. A nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módja: (Pl: A nyereményjogosultságot igazoló sorsjegy, dokumentum, igazolás bemutatása, beküldése levélben, telefonon jelentkezés, vagy szervezői megkeresés) A sorsoláskor kihúzott szerződésszám/zálogjegyszám birtokosa nyeri meg a nyereményt. (…)” A pénzügyi szervezet által csatolt dokumentum tanúsága szerint a „Sokat adunk rá BÁV Záloghitel” elnevezésű nyereményjáték reklámszövege a következő: „BÁV Záloghitel. Sokat adunk rá, - hogy élhessen egy kedvező lehetőséggel... - hogy ne szalassza el az alkalmat... - hogy segíteni tudjon. Sokat adunk rá, hogy Ön azonnal készpénzhez jusson! Országszerte több mint 80 helyszínen várjuk. Több mint 200 éve. Sokat adunk rá! BÁV Záloghitel. www.bavzalog.hu És most még többet adunk: zálogjegyével autót is nyerhet!” A Felügyelet megállapította továbbá a pénzügyi szervezet által csatolt dokumentumok, illetve hang- és képanyagok alapján, hogy a pénzügyi szervezet az alábbi tartalommal jelentett meg reklámokat: 1. A rádióban megjelentett 30 mp időtartamú reklám szövege: „BÁV Záloghitel. Sokat adunk rá, hogy élhessen egy kedvező lehetőséggel… Sokat adunk rá, hogy Ön azonnal készpénzhez jusson… Országszerte több mint 80 helyszínen várjuk. Több mint 200 éve.
Sokat adunk rá! www.bavzalog.hu És most még többet adunk: zálogjegyével autót nyerhet! A három hónapos futamidejű névre szóló záloghitel esetén a THM 64,8 %. A kölcsönt a BÁVZálog Zrt. nyújtja. A zálogtárgyak körétől és a további részletekről érdeklődjön munkatársunknál, honlapunkon.” 2. A televízióban megjelentett 10 mp időtartamú reklám szövege: (a továbbiakban: 10 mp spot) „Sokat adunk rá. BÁV Záloghitel… Zálogjegyével autót nyerhet!” 3. A televízióban megjelentett 15 mp időtartamú reklám szövege: (a továbbiakban: 15 mp spot) „Sokat adunk rá, hogy Ön azonnal készpénzhez jusson! Sokat adunk rá. BÁV Záloghitel. És most még többet adunk: zálogjegyével autót nyerhet!” 4. A televízióban megjelentett 30 mp időtartamú reklám szövege: (a továbbiakban: 30 mp spot) „Sokat adunk rá, - hogy élhessen egy kedvező lehetőséggel... - hogy ne szalassza el az alkalmat... - hogy segíteni tudjon. Sokat adunk rá, hogy Ön azonnal készpénzhez jusson! Országszerte több mint 80 helyszínen várjuk. Több mint 200 éve. Sokat adunk rá! BÁV Záloghitel. És most még többet adunk: zálogjegyével autót nyerhet!” 5.
A/6 méretű szórólap szerint:
6.
A metró megállókban elhelyezett balusztrádok (csíkból álló matricasorok) szerint:
7.
A Metropol újságban közzétett reklám szerint:
8.
Az interneten megjelentett – váltakozó tartalommal megjelenő – reklám szerint:
A pénzügyi szervezet által csatolt dokumentumok szerint a nyereményjátékot az alábbi helyeken és időpontokban hirdette: I. TELEVÍZIÓ 1. RTL Klub (összesen: … db) október … db (a 30 mp spot útján) december … db (a 30 mp spot útján) 2. TV2 (összesen: … db): szeptember … db (… db 30 mp spot, … db 10 mp spot útján) november … db (… db 30 mp spot, … db 10 mp spot útján) 3. m1 (összesen: … db):
november … db (a 30 mp spot útján) 4. m2 (összesen: … db): szeptember … db (a 30 mp spot útján) október … db (a 30 mp spot útján) november … db (a 30 mp spot útján) december … db (a 30 mp spot útján) 5. Story 4 (összesen: … db): szeptember … db (a 30 mp spot útján) november … db (a 30 mp spot útján) december … db (a 30 mp spot útján) 6. Story 5 (összesen: …): szeptember … db (a 30 mp spot útján) november … db (a 30 mp spot útján) december … db (a 30 mp spot útján) 7. Comedy Central (összesen: … db): szeptember … db (a 30 mp spot útján) október … db (a 30 mp spot útján) november … db (a 30 mp spot útján) december … db (a 30 mp spot útján) 8. Spektrum (összesen: … db): szeptember … db (a 30 mp spot útján) október … db (a 30 mp spot útján) november … db (a 30 mp spot útján) december … db (a 30 mp spot útján) 9. Sport 1 (összesen: … db): szeptember … db (a 30 mp spot útján) október … db (a 30 mp spot útján) november … db (a 30 mp spot útján) december … db (a 30 mp spot útján) 10. Sport 2 (összesen: … db): szeptember … db (a 30 mp spot útján) október … db (a 30 mp spot útján) november … db (a 30 mp spot útján) december … (a 30 mp spot útján) 11. Duna Tv (összesen: … db): szeptember … db (a 15 mp spot útján) október … db (a 15 mp spot útján) november … db (a 15 mp spot útján) 12. Hír Tv (összesen: … db): szeptember … db (… db 15 mp és … db 30 mp spot útján) október … db (… db 15 mp és … db 30 mp spot útján) november … db (… db 15 mp és … db mp spot útján) december … db (… db 15 mp és … db 30 mp spot útján) 13. Élő Reklám a vásárolt egység … nap, azonban a várható megjelenés 0 14. ATV (összesen: … db): szeptember … db (a 30 mp spot útján) október … db (a 30 mp spot útján) november … db (a 30 mp spot útján)
december … db (a 30 mp spot útján) II. ÍROTT SAJTÓ 1. Helyi Téma (összesen: … db) (…) 2. Metropol (összesen: … db) (…) 3. Teletál Ételfutár (összesen: … db) október hónapban … db november hónapban … db 4. Sanoma Media (összesen: … db) (…) 5. Axel Springer (összesen: … db) (…) 6. Mahír-csoport (összesen: … db) (…) 7. Nemzeti Sport (összesen: … db) (…) III. RÁDIÓ 1. Mahír-csoport (összesen: … db vásárolt egység) (…) IV. KÖZTERÜLET 1. Épületmolinó (összesen: … db) … 2. Megállóban elhelyezett matricasor (összesen: … db megálló) (…) 3. Metró Reklám Kft. (összesen: … db metrómegálló) (…) 4. ESMA (összesen: … db üzlet) (…) 5. Mahír-csoport, Cityposter (összesen: … db) (…) V. INTERNET 1. Actual Media Superbanner 728*90: (…) Kreatív mix: (…) layer: (…) PR cikk: (…) (…) alkalommal kiküldött elektronikus direkt marketing levél (...) összesen (…) e-mail címre 2. Origo AdHouse (…) CT (…) 3. Sanoma Media
4.
5. 6. 7.
(…) EVO Media focikapu: (…) jobb oldali skyscraper: (…) egyedi sponzoráció: (…) kreatív mix: (…) CT PR cikk: (…) (…) CT (…) Index (…) CT (...) nso.hu (…) hét (...) Optimusz elektronikus direkt marketing levél (…) kiküldés (… elektronikus levél)
A Felügyelet továbbá 2011. szeptember 7-én kelt 134590/2/2011. iktatószámú végzéssel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdése alapján belföldi jogsegély keretében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: NMHH) is megkereste a rádióban illetve a televízióban 2010. október 1-jét követően megjelentetett vizsgálat alá vont hirdetéseknek a rendelkezésre bocsátása érdekében. Az NMHH a Felügyelet megkeresésére 2011. szeptember 26-án érkeztetett levelében adott tájékoztatást, mely szerint 2010. október 1-jétől 2011. augusztus 31. közötti időszakban tizenegy féle, a BÁV tevékenységét népszerűsítő klasszikus reklám és reklámriport került regisztrálásra. Az NMHH tájékoztatása szerint a reklámok hat rádió és tíz televízió csatornán jelentek meg. A Felügyelet megállapította, hogy az NMHH által rendelkezésre bocsátott televíziós reklám a pénzügyi szervezet által rendelkezésre bocsátott televízióban megjelentett 30 mp időtartamú reklámmal megegyező tartalmú. Az NMHH által rendelkezésre bocsátott excel kimutatás szerint a televíziós reklámok 2011. szeptember 1-je és 2011. szeptember 11-je között kerültek a TV2 csatornán közzétételre. A Felügyelet az NMHH által rendelkezésre bocsátott hanganyagok meghallgatása alapján megállapította, hogy az NMHH által rendelkezésére bocsátott, rádióban sugárzott hirdetések nem tartalmaztak sorsolásra vonatkozó reklámot. A BÁV Zrt. 2011. november 23-án érkeztetett levelében arról tájékoztatta a Felügyelet, hogy nyilatkozat megtételének időpontjáig a pénzügyi szervezet felkérésére módosította az offline és az interneten megjelenő hirdetései tartalmát, amely így azok már nem tartalmaznak nyereményjáték sorsolására vonatkozó információt. A BÁV Zrt. továbbá arról tájékozatta a Felügyeletet, hogy a plakát formájában valamint a televízióban megjelenő reklámfilmek tartalmának a módosítása folyamatban van. A pénzügyi szervezet 2011. december 8-án kelt tájékoztatása szerint a kiemelt közvetítői felett gyakorolt szakmai ellenőrzést a jövőben a közvetítők által folytatott reklámszervezési tevékenység területén is erőteljesebben kívánja érvényesíteni. Erre tekintettel valamennyi kiemelt közvetítőjének figyelmét a reklámszervezési gyakorlat során alkalmazandó
jogszabályok teljes körű betartására külön levélben hívta fel, amelyet a pénzügyi szervezet a Felügyelet rendelkezésére bocsátott. A pénzügyi szervezet egyúttal tájékoztatta a Felügyeletet, hogy az offline és az interneten megjelenő hirdetések tartalmának módosításán túl sor került a módosított reklámfilmek gyártásának megrendelésére is. A megrendelés alapján a TV spotok újragyártása megtörtént, azokat a médiaszolgáltatók december 1. napján megkapták, és a pénzügyi szervezet tudomása szerint a reklámok már a módosított változatban kerülnek sugárzásra. A pénzügyi szervezet tájékoztatása szerint a közterületeken kint lévő plakátok tiltott reklámtartalmának a felülragasztása is befejeződött. A pénzügyi szervezet előadta, hogy ennek megfelelően a vizsgálati jelentésben megállapított gyakoriságnál kevesebbszer jelent meg a sorsolást is tartalmazó reklám, így annak költsége is a korábban szolgáltatott adathoz képest (…) Ft összegre csökkent a kiemelt közvetítő tájékoztatása szerint. I.2. Jogszabályi környezet A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 3. § d) pontja szerint gazdasági reklámnak minősül: „olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)” A Grtv. 1. § (2) bekezdése szerint „törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály az egyes árukra vonatkozó vagy az egyes kommunikációs eszközök útján megvalósuló gazdasági reklámtevékenységre külön szabályokat állapíthat meg. Ha a külön törvény eltérően nem rendelkezik, az ilyen szabályok megsértésére e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.” A Hpt. 201/A. §-a szerint „Tilos a sorsolásra vonatkozó reklám. E tilalom nem vonatkozik a nyereménybetét-sorsolásra.” A Grtv. 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy „az e törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivételekkel - a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel.” A Grtv. 3. § l) pontja határozza meg a reklámozó fogalmát az alábbiak szerint: „reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli.” A Grtv. 24. § (1) bekezdése kimondja, hogy: „A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el.”
I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a közzétett tájékoztatásokat abban a tekintetben vizsgálta, hogy azok mennyiben felelnek meg a Grtv. 3. § d) pontjának, azaz tartalmukból következően alkalmasak-e valamely termék, szolgáltatás népszerűsítésére, igénybevételének előmozdítására. A Felügyelet a pénzügyi szervezet által rendelkezésre bocsátott dokumentumok, kép-, illetve hanganyagok alapján megállapította, hogy az interneten, televízióban, írott sajtóban, rádióban, illetőleg közterületen közzétett hirdetések mindegyike egyértelműen a pénzügyi szervezetnek a BÁV Zrt. útján nyújtott szolgáltatása — vagyis a zálogkölcsön nyújtási tevékenysége — népszerűsítésére, igénybe vételének előmozdítására alkalmas közlésnek minősül. Valamennyi tájékoztatás, közlés ugyanis — a szolgáltatás előnyeinek ismertetésével — azt a cél szolgálta, hogy a pénzügyi szervezet tevékenységét oly módon népszerűsítse, illetőleg az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételét oly módon mozdítsa elő, hogy a zálogtárgyak elhelyezéséhez, a zálogkölcsön szerződés megkötéséhez gépjármű sorsolás útján való megnyerésének lehetőségét helyezte kilátásba. A fentiek miatt megállapítható, hogy az I.1. pontban ismertetett hirdetések a zálogszerződés megkötésének népszerűsítését szolgálták, így azok gazdasági reklámnak (a továbbiakban: reklám) minősülnek. Tekintettel tehát arra, hogy a vizsgálat alá vont hirdetések tartalmukban és céljukban a reklám fogalmának megfeleltek, így azok tartalmának a reklámozási tevékenységre vonatkozó előírásoknak – így a Hpt. 201/A. §-ában foglalt rendelkezéseknek – is meg kell felelniük. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet – kiemelt közvetítője útján – reklámjait tizenkettő televízió csatornán, hét nyomtatott sajtó tevékenységgel foglalkozó vállalkozás, továbbá öt közterületen és egy rádióban történő reklámozással foglalkozó társaság útján, valamint az internet útján szalaghirdetésként jelentette meg, illetőleg a fogyasztóknak közvetlenül címzett direkt marketing levél segítségével juttatta el. A Felügyelet megállapította egyúttal, hogy a nyereményjátékra vonatkozóan közzétett reklámok autó megnyerésének lehetőségéről adtak tájékoztatást az alábbiak szerint: „Zálogjegyével autót nyerhet!” A Felügyelet egyúttal a pénzügyi szervezet által csatolt Nyereményjáték szabályzat 3-4. pontja alapján megállapította, hogy a fogyasztók a nyereményjátékban az annak időtartama alatt kötött zálogkölcsön szerződések sorszámával, illetve a zálogjegyek számával vehettek részt, illetőleg az autó megnyerésére sorsolás útján volt lehetőségük. A Hpt. ugyan nem határozza meg, hogy mit kell sorsolásnak tekinteni, azonban a Felügyelet jogértelmezése szerint a sorsolás lényegi eleme a véletlenszerűség, a nyereményjáték nyertesének véletlen kiválasztása, azaz a játékban résztvevők nyerési esélye a véletlenszerű kiválasztástól függ. A vizsgálat során a Felügyelet megállapította, hogy a meghirdetett nyereményjáték során a sorrendiség, és ezáltal a nyerés esélye kizárólag a véletlenen múlik, mivel a nyertes kiválasztására elektronikus úton, számítógépes nyilvántartásból való számgenerálással kerül sor, ezért a kiválasztás metódusa sorsolásnak minősül.
Fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a vizsgált reklámok tartalma sérti a Hpt. 201/A. §-át, figyelemmel arra, hogy azok pénzügyi szolgáltatással kapcsolatosan autó sorsolás útján való megnyerésének lehetőségéről adtak tájékoztatást a fogyasztók számára. I.4. A pénzügyi szervezet reklámozói minőségének megállapítása A Grtv. 3. § l) pontja szerint reklámozónak az minősül, akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli. A pénzügyi szervezet hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló engedéllyel rendelkezik, záloghitelnyújtás üzletági korlátozással. Ezen túlmenően a Felügyelet EN-I-677/2010. számú határozata szerint végezheti tevékenységét úgy, hogy a hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet záloghitelnyújtás üzletági korlátozással több kiemelt közvetítő, ezek között a BÁV Zrt. útján — a vele kötött megbízási szerződés alapján — gyakorolhatja. Erre való tekintettel az állapítható meg, hogy a fogyasztók a BÁV Zrt. útján a pénzügyi szervezet szolgáltatását veszik igénybe. A Felügyelet megállapította, hogy arra való tekintettel, miszerint a BÁV Zrt. útján a fogyasztók a pénzügyi szervezet szolgáltatását veszik igénybe, a reklámok a pénzügyi szervezet szolgáltatásának népszerűsítésére, igénybe vételének előmozdítására irányultak, azaz a reklámok elsődlegesen a pénzügyi szervezet érdekeit szolgálták. Emiatt megállapítható, hogy a Grtv. 3. § l) pontja alapján a vizsgált reklámtevékenység tekintetében a pénzügyi szervezet minősül reklámozónak. A Felügyelet megállapítása szerint a reklámozó felelőssége oly mértékben objektív jellegű a tevékenységét népszerűsítő reklámtevékenységgel kapcsolatosan, hogy annak kapcsán nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy reklámozóként milyen módon működött közre a reklámok tartalmának kialakításában. E tekintetben nem bírhat jelentőséggel az, hogy a reklámozónak minősülő pénzügyi szervezet — amely ugyan tudomással bírt a reklámtevékenységről — nem vett részt a reklámkampány szervezésében, és annak lebonyolítását a kiemelt közvetítőjének minősülő BÁV Zrt. útján végezte. PÉNZÜGYI SZERVEZET ELJÁRÁS SORÁN TETT NYILATKOZATA, VIZSGÁLATI JELENTÉSRE VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELE ÉS AZ AZOKKAL KAPCSOLATOS FELÜGYELETI VÉLEMÉNY
I.5. A
I.5.1. A BÁV ZRT.-NEK A PÉNZÜGYI SZERVEZET
ÁLTAL AZ ELJÁRÁS SORÁN MEGKÜLDÖTT
NYILATKOZATA
A pénzügyi szervezet az eljárás során csatolta a BÁV Zrt. nyilatkozatát, a Hpt. 201/A. §-ának értelmezésével kapcsolatosan. A BÁV Zrt. nyilatkozatában előadta, hogy a reklámkampány bevezetése során igyekeztek a lehető legkörültekintőbben, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva eljárni valamennyi jogszabályi előírás betartása mellett. Ennek során a zálogpiacon az általuk ismert reklámszervezési gyakorlatból kiindulva arra az álláspontra jutottak, hogy a Hpt. 20l/A. §-ában megfogalmazott tilalom velük szemben nem alkalmazható, mivel a tilalom hatálya csupán a pénzügyi intézmények hirdetéseire terjed ki. Álláspontjuk kialakításában szerepet játszott, hogy a hatályos szabályozás a korábban hatályban volt rendelkezéssel ellentétben meglátásuk szerint nem ad egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy kire vonatkozik a hivatkozott tilalom. A korábbi, 2008. augusztus 31. napjáig hatályban lévő Hpt. 201. § (4)
bekezdése egyértelműen meghatározta azt, hogy a sorsolásra vonatkozó reklám közzétételére pénzügyi intézmény nem jogosult. A módosult jogszabályhely törvényi indoklása sem utalt arra, hogy a jogszabályhely változás mögött a tilalom alanyi körének kiterjesztése állna, csupán formai okokra történő hivatkozás szerepelt abban. A BÁV Zrt. nyilatkozata szerint a Felügyelet honlapján fellelhető állásfoglalás („Ha a bank a hirdetés megjelenéséhez nem nyújt anyagi támogatást, illetve az akció finanszírozásában semmilyen módon nem vesz részt, az nem tekinthető a bank hirdetésének, így a reklámtevékenység nem ütközik a Hpt. 201. § (4) bekezdésébe.”) is ezen értelmezésüket látszott erősíteni. I.5.2. A BÁV ZRT.-NEK A PÉNZÜGYI SZERVEZET
ÁLTAL AZ ELJÁRÁS SORÁN MEGKÜLDÖTT
NYILATKOZATÁVAL KAPCSOLATOS ÉRTÉKELÉS
A Felügyelet álláspontja szerint a Hpt. jelenleg hatályos 201/A. §-a a nyereménybetét-sorsolás kivételével átfogóan tilalmazza a sorsolásra vonatkozó reklámtevékenység folytatását. A jogszabályi rendelkezés az annak hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetek vonatkozásában korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, melynek alapján az a következtetés vonható le, hogy a Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában tilalmazott a sorsolásra vonatkozó reklámtevékenység. A Felügyelet álláspontja szerint a hivatkozott állásfoglalásban foglaltakkal nem ellentétes a Felügyelet jelen eljárásban követett értelmezése. Az állásfoglalás részben annak a kérdésnek a megítélésére vonatkozott, amikoris a kérdést megfogalmazó pénzügyi intézmény nem a saját szolgáltatásának a népszerűsítése érdekében tesz közzé nyereményakciót tartalmazó reklámot, hanem rajta kívülálló – valamely, a pénzügyi szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatást nyújtó – reklámjában kerül megjelenítésre a személye, mint a bankkártya kibocsátója vagy elfogadója. A Felügyelet megállapítása szerint a jelen eljárásban megítélt tényállás alapvetően különbözik az állásfoglalásban megfogalmazottól. A jelen eljárásban ugyanis kifejezetten a pénzügyi szervezet szolgáltatásának népszerűsítését, annak igénybe vételének előmozdítását szolgáló reklámtevékenységben került sor a pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó sorsolás kilátásba helyezésére, nyereménytárgy megjelölésével. Erre való tekintettel a BÁV Zrt. által a Felügyelet állásfoglalásában foglaltakra tett hivatkozás nem szolgálhatott a jogsértés kimentésének alapjául. I.5.3. A PÉNZÜGYI SZERVEZET VIZSGÁLATI JELENTÉSRE VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELE A pénzügyi szervezet a vizsgálati jelentésre 2011. december 12-én tett észrevételt az alábbiak szerint. A pénzügyi szervezet nyilatkozta, hogy a reklámkampányról tudott, de annak operatív szervezésében és finanszírozásában nem vett részt. A BÁV Zrt. a téves jogszabály értelmezés alapján hibás döntést hozott a sorsolásos játék reklámozásával. Mivel a BÁV Zrt. a reklámtevékenység területén nem jártas, így a szakirányú cégeket bízott meg a reklámok elkészítésével. Ezen reklámszolgáltató cégek részéről nem érkezett figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy a sorsolásos nyereményjáték hirdetése tilalmazott tartalom lenne, és ugyancsak nem kapott ilyen figyelmeztetést a reklámokat közzétevő elektronikus és nyomtatott médiumoktól sem.
A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a vizsgálati jelentés elkészítését megelőzően felszólította a BÁV Zrt.-t a vizsgálat tárgyát képző reklámtartalom megfelelő módosítása iránt, amelynek a BÁV Zrt. az alábbiak szerint eleget tett: az offline termékekben megjelenő kreatív anyagok, valamint az interneten megjelenő bannerek módosítása megtörtént, sor került a módosított reklámfilmek gyártásának megrendelésére, a TV spotok újragyártása megtörtént, azokat a médiaszolgáltatók december 01. napján megkapták, és tudomása szerint a reklámok már a módosított változatban kerülnek sugárzásra, a közterületeken kint lévő plakátok tiltott reklámtartalmának a felülragasztása is befejeződött. A pénzügyi szervezet a felelősségét elismeri, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a BÁV Zrt. jóhiszeműen járt el a reklámkampány szervezése során, és a meghirdetett sorsolásos nyereményjáték a fogyasztóknak semmilyen hátrányt nem okozott, hiszen a sorsolásban való részvétel kizárólag nyerési esélyt kínál számukra. A nyereményjáték sorsolás meghirdetésével kizárólag ügyfélkörének szerette volna megköszönni karácsony alkalmával a BÁV Zrt.-hez való ragaszkodásukat. I.5.4. A FELÜGYELETNEK
A PÉNZÜGYI SZERVEZET ÉSZREVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS
ÁLLÁSPONTJA
A Felügyelet álláspontja szerint a Hpt. idézett rendelkezése szerinti tilalomhoz kapcsolódóan az alkalmazandó Grtv. 23. § (1) bekezdése objektív felelősségi alakzatot határoz meg a sorsolásra vonatkozó reklám közzététele tekintetében, így az e tilalmat megsértő felróhatóságától függetlenül felelősséggel tartozik a jogsértés megvalósításáért. A pénzügyi szervezet felelőssége szempontjából tehát közömbös, hogy a jogsértés megvalósítására nem szándékosan, hanem gondatlanul – azaz jóhiszeműen – került sor. A Grtv. hivatkozott rendelkezése a reklámozó felelősségét tehát kifejezett a felróhatóság figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. Az eljárás során, a fentiekben már kifejtettek szerint egyértelműen megállapítható, hogy a pénzügyi szervezet az adott reklámtevékenység vonatkozásában a Grtv. 3. § l) pontjában meghatározottak szerint reklámozónak minősül. A Felügyelet álláspontja szerint a pénzügyi szervezetnek, mint pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézménynek a tevékenységével összefüggő jogszabályi rendelkezésekkel tisztában kell lennie, illetőleg reklámozási tevékenységét erre való figyelemmel szükséges megszerveznie. Tekintettel az előbbiekre a Felügyelet nem tudja elfogadni a pénzügyi szervezet azon hivatkozását, miszerint a jogsértés bekövetkezése azon körülménynek is betudható, hogy a reklámok megalkotását ténylegesen végző társaságok nem hívták fel a figyelmet a jogsértő tartalmat illetően. Egyúttal a Felügyelet nem tudja elfogadni a pénzügyi szervezet azon álláspontját, miszerint a reklámok közzététele a fogyasztók számára hátrányt nem okozott. A Felügyelet álláspontja szerint ugyanis a jogszabályi rendelkezés a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét szolgálja azzal, hogy tilalmazza azt, hogy a pénzügyi szervezetek szolgáltatásukat nyeremény sorsolás útján történő megszerzésének kilátásba helyezésével népszerűsíthessék. A tilalom megalkotásával a jogalkotó azt kívánta biztosítani, hogy a fogyasztók pénzügyi döntéseiket, hitelfelvételre vonatkozó elhatározásukat kellően objektív tájékoztatás birtokában hozhassák meg, a fogyasztókat — valamely nyeremény sorsolás keretében történő megnyerésének kilátásba helyezésével — olyan ráhatás ne érje, amely a kellően megfontolt döntéshozatalt korlátozná. A Felügyelet álláspontja szerint e jogalkotói szándékkal volt ellentétes tartalmú a
pénzügyi szervezet vizsgált reklámok szerinti tájékoztatása, amely jogsértés végett a fogyasztói érdeksérelem ténye megállapítható. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint: „71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” II.1. A jogszabály betartására történő felhívás alkalmazása Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában felhívta a pénzügyi szervezetet arra, hogy a sorsolásra vonatkozó reklám tilalmára vonatkozó rendelkezést a jövőben tartsa be, azaz a továbbiakban tevékenysége során legyen figyelemmel a Hpt.-ben meghatározott reklámozási tilalomra. A Felügyelet az általa alkalmazott, rendelkező rész szerinti intézkedést a jogsértés megismétlődésének megakadályozása érdekében tartotta szükségesnek, melynek célja az volt, hogy a jövőre nézve visszatartsa a pénzügyi szervezetet a hasonló típusú jogsértés megvalósításától, továbbá ösztönözze a jogszabálysértést megvalósító körülményei megváltoztatására. II.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása A Felügyelet a határozat rendelkező részének I. pontjára vonatkozóan a rendelkező rész I/A. pontjában bírság kiszabásáról is határozott, és a pénzügyi szervezettel szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével — 4.000.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve
annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi bírság összegének meghatározása során figyelemmel volt a Psztv. 61. § (4) bekezdésének a), c) és e)-i) pontjaiban foglalt szempontokra. A Psztv. 61. § (4) bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan, a szabályszegés súlyosságát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmére hivatott alapvető szabályt sértett meg akkor, amikor a kiemelt közvetítője útján megrendelt és közzétett jogsértő reklámok által az ügyfélszerzés előmozdítását elősegítő módon a szolgáltatását népszerűsítette. A Hpt. vizsgálattal érintett rendelkezése a fogyasztók vagyoni érdekeit védelmező előírás, amellyel a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy a pénzügyi szervezetek a pénzügyi szolgáltatásukra vonatkozóan közzétett reklámjaik útján kizárólag úgy népszerűsíthessék tevékenységüket, hogy a fogyasztók számára vonzó, egyébiránt a fogyasztók részéről semmilyen módon nem befolyásolható előny, nyeremény megszerzésének ígéretével ne gyakoroljanak a fogyasztók döntésére hatást. Emiatt a Felügyelet a jogsértés súlya körében azt értékelhette, hogy a közzétett reklámok a jogalkotó kifejezett, tiltó rendelkezésével voltak ellentétesek, amelynek célja annak biztosítása, hogy a fogyasztók ne valamely sorsoláshoz kapcsolódóan kilátásba helyezett nyeremény alapján, hanem kizárólag tényleges szükségleteik, igényeik és a pénzügyi szolgáltatás feltételei alapján döntsenek arról, hogy a pénzügyi szervezet szolgáltatását igénybe veszik-e, azaz — a jelen esethez kapcsolódóan — záloghitelszerződés adósaként vállalnak-e kötelezettségeket. A Felügyelet e vonatkozásban hivatkozik arra, hogy a jogalkotó a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben nem tilalmazza a gazdasági reklámok alkalmazását, ugyanakkor arra való tekintettel, hogy a reklámok ösztönző hatását korlátok között tartsa, tilalmazza a fogyasztói döntések sorsoláshoz kötött nyeremények kilátásba helyezésével való befolyásolását. A pénzügyi szervezetek reklámtevékenységére, kereskedelmi kommunikációjára vonatkozó szabályozás egésze — a sorsolásra vonatkozó reklám tilalmával együtt — azt célozza, hogy a pénzügyi szervezetek már a hitelezési tevékenységgel kapcsolatosan közzétett reklámjaik útján is a fogyasztói döntés kialakításakor objektív módon számba vehető körülmények rendelkezésre bocsátásával kelthessenek fogyasztói igényeket. A jogalkotó tehát azt kívánta ösztönözni, hogy a fogyasztók a reklámok hatására alapozott döntéseik esetében is minél felelősebb döntést hozhassanak arról, hogy a pénzügyi szervezet szolgáltatását igénybe kívánják-e venni, adott esetben értéktárgyaikat zálogkölcsön igénybe vétele miatt fedezetként le kívánják-e kötni. A Psztv. 61. § (4) bekezdésének c) pontjához kapcsolódóan, a cselekmény fogyasztókra gyakorolt hatását illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet által a nyereményjáték útján, sorsolás révén a fogyasztók számára kilátásba helyezett nyeremény – Renault Clio típusú személygépjármű – értékénél fogva alkalmas arra, hogy a fogyasztók számára a hitelfelvételre vonatkozó szándékuk meghozatala előtt olyan tényezőként jelenjen meg, amely a jogalkotó által védeni rendelt, objektív körülményekre alapított döntési
folyamat megzavarásához vezethet. Az előbbiek miatt a pénzügyi szervezet a sorsolásra vonatkozó reklám tilalmát nem csak önmagában a sorsolás meghirdetésével sértette meg, hanem olyan nyereménytárgyat helyezett kilátásba, amely értékénél fogva is alkalmas a jogalkotó szándékától eltérő fogyasztói döntés ösztönzésére. A Psztv. 61. § (4) bekezdésének i) pontjához kapcsolódóan, a Felügyelet figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet kiemelt közvetítője útján 13 televízió csatornán, az írott sajtóban 7 típusú kiadványban, továbbá 5 típusú közterületen (épületeken, metró és egyéb megállókban, üzletekben és Cityposteren) és 1 rádió-csoportban, valamint az internet útján szalaghirdetésként jelentős számú reklám alkalmazásával folytatott jogsértő reklámtevékenységet. A Felügyelet e körben figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet érdekét szolgáló reklámok jogsértő tartalommal 2011. szeptember 1-je és 2011. november 23a közötti időtartamban 6 tartalomszolgáltató útján „Superbanner” típusú, „Click through” típusú, „Skyscraper” típusú, illetve az aktuális portál oldal tartalma fölé, az aktív ablakon belül látható („Layer”) típusú reklámokban, illetve PR cikkekben kerültek közzétételre. A Felügyelet figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet érdekeit szolgáló jogsértő reklámok összesen (…) email címre kerültek megküldésre. A Felügyelet figyelembe vette a jogsértő közterületi reklámozás tényét is, hiszen 2011. szeptember 1-jétől 2011. december 8-áig (…) épületmolinón, (…) megállóban és (…) metrómegállóban, (…) üzletben és (…) Cityposteren kerültek közzétételre jogsértő tartalmú közterületi reklámok. A Felügyelet figyelembe vette továbbá, hogy a jogsértő tartalmú reklámok 13 televízió csatornán 2011. szeptembertől novemberig tartó időtartamban, 3 típus szerint, összesen (…) alkalommal, rádió útján 2011. szeptember és október hónapokban, összesen (…) alkalommal, illetőleg az írott sajtóban 7 típusú kiadványban, összesen (…) alkalommal jelentek meg. A Felügyelet a fentiek alapján megállapíthatta, hogy a jogszabálysértő reklámok a megjelentetés módjaira – internet, plakát, televízió, rádió, nyomtatott sajtó –, időtartamára, valamint gyakoriságára tekintettel a fogyasztók széles köréhez juthattak el. A Psztv. 61. § (4) bekezdésének f) és h) pontjaira tekintettel a Felügyelet — enyhítő körülményként — figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi célvizsgálat során együttműködő magatartást tanúsított, a kért nyilatkozatokat, adatokat a Felügyelet által megadott határidőn belül megadta. A Felügyelet további enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a pénzügyi szervezet a jogszabálysértés tényét elismerte, továbbá nyilatkozata szerint az eljárás során intézkedett a reklámok tartalmának a módosítása érdekében. A pénzügyi szervezet reklámjainak tartalmát a határozat meghozatala előtt akként módosította, hogy azok autó sorsolás útján való megnyerésének lehetőségére a továbbiakban nem tartalmaztak felhívást. Ennek megfelelően 2011. november 23-áig az offline és az interneten megjelenő reklámok, a 2011. december 1-jétől megjelentetett TV spotok tartalma is módosításra került, továbbá 2011. december 8-áig a közterületi reklámok tiltott tartalmának a felülragasztása is befejeződött. A határozatot a Felügyelet Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés a)-r) pontjaiban, valamint a 64.§ - 72. §-aiban, illetőleg a Grtv. 24. §-ában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. május 02. Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke
