NYíREGYHÁZA MEGYEI JOG Ú VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK
242/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza MJV Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója módosításának jóváhagyásáról
A
Közgyűlés
az épített környezet alakításáról és védelméröl szóló többször módosított
1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 6.§. (3) bekezdése a) pontjában kapott
felhatalmazás alapján
a 230/2000.(X.25.) szamu határozattal elfogadott Hosszútávú Településfejlesztési Koncepcióját az alábbiak szerint módosítja: a Nyíregyháza igazgatási területére a - FatumProperty Ingatlanberuházó Kft. által készíttetett, a város területére vonatkozó - a határozat mellékletét képező Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója módosítását jóváhagyja.
k.m.t.
j~ Dr. Kovács Ferenc polgármester
Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző
A határozatot kapják: 1.1 A Közgyűlés tagjai 2.1 A címzetes főjegyzö és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
II t/ lll'
Melléklet a 24212011.(XI1.16.) számú határozathoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 230.l2000.(X.25.) számú határozatával fogadta el a jelenleg is érvényes Hosszútávú Településfejlesztési Koncepcióját. "A településszerkezeti tervet is megalapozó dokumentum alapján:
Atelepülésfejlesztési koncepció általános célja az, hogy: 1. Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása 1.1. fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése 1.2. a gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés 1.3. egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése 1.4. a regionális szerepkör erősítése gazdaság terén
- befektetés-ösztönzés
- a város elérhetőségének javítása
- az innovatív kömyezet megteremtése
2. Minőségi életkörülmények biztosítása 2.1. kömyezet- és tennészetvédelem 2.2. az épített kömyezet fejlesztése és védelme 2.3. a lakosság egészségi állapotának javítása 2.4. a magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása 2.5. a szociális biztonság megteremtése" a településen élők életkörülményei, így
- amegélhetési viszonyok,
- atelepülési komfortosság,
- az esztétikai minőség és
- az egészséges környezeti feltételek
az erőforrások megőrzése mellett jelentösen és tarlóan javuljanak.
A fenti célok változatlanul érvényben vannaki Az, hogy hosszú távon egy egyedi arculatú, élhető, éltető és szolgáltató város tudjon lenni, amely nagyságához
és történelmi hagyományaihoz méltó szerepet tölt be a térségben, kulturális téren, meg kell felelni a térségben a
gazdasági-logisztikai központi szerepkömek is.
Az általános célkitűzés a fenntartható fejlődés elvének érvényesítéséből következik. Azaz az egyik oldalon bizto
sitani kell Nyíregyháza folyamatos fejlődését, ami a városban élők életkörülményeinek jelentős és tartós javulá
sában kell, hogy tükröződjön. A másik oldalon a javulás csak akKor válhat tartóssá, ha a fejlődés erőforrásai,
mint atermészeti, a humán és a civilizációs erőforrások megőrződnek, fennmaradnak.
A településfejlesztési koncepció egyik stratégiai programja: a fejlesztés alapfeltételeinek elősegítése, ezen belül
-az elérhetőség és a térségi közlekedési kapcsolalok javítása,
-a belső közlekedési szerkezet korszerűsítése,
- a ,szolgáltató város" szerep önkonnányzati felvállalása.
Ebből következik, hogyazlakkor mégI a tervekben szereplő, azóta már prioritásként, és az országos tervek ben is szerepeltetett új nyomvonalú Ny-i elkerülő út (338 sz. főút) helyén való megtartásán, és a szüksé ges kiépítésén I a kapcsolódó főutak-gyüjtőutak korszerűsítésének megvalósításán túl 1.) a Megyei területrendezési Terv-nek (SZ.SZ.B. M-i TRT) - annak a programja - megfelelően biztosítani kell a Nyíregyházát Ny-ról, ÉNY-rol határoló települések térségi összeköttetését ís biztosító új főút tervezett nyom vonalát. Első ütemeként a Simai úttól a Tiszavasvári útig -az M3-as autópályán át, a városon belűl az arra K-en is csatlakozó belsővárosi gyűjtő út-hálózatnak a város saját közlekedési rendszerében folyamatosan megvalósuló gyüjtőútként, illetve az országos másodrendű főutak megtartását is biztosítani kell. Az érvényes rendezési tervben ezek az utak kissé más nyomvonalon jelenleg is szerepelnek. 2.) biztositani kell a nyugati elkerülő út, mint országos főút nyomvonalát, valamint az északi elkerülő főút nyomvonalát a 338-as számú út folytatásaként kűlterületen, a terv távlatán túl. Utóbbihoz kapcsolódóan or szágos mellékútként kell kialakítani a K-i és a Ny-i gyűjtőutakat (körutakat,) amely a külterületen kapcso lódjon a 38. sz. főúthoz, illetőleg a Kótaji úthoz.
A fentiek változatlanul fennállnak. A Koncepciót ebben aszegmensben nem kell módosítani. 3.) Ki kell építeni a Ny-i elkerülő út-Ny-i rekonstrukciós ipari park közötti gyűjtőutat. Változatlanul szükséges. 4.) korszerűsíteni kell a 36-os és a 38-as főutakat a város települési területe és a Ny-; elkerülő út között, a 36 os-38-as főutakat az Alkotás utca folytatásában összekötő gyűjtő utat, mint tervezett összekötő utat és bizto sítani az új szakaszának területét Nem történt módosítás. Jelen módosítás ezt a kapcsolatot nem érinti. 5.) a belső közlekedési szerkezet korszerűsítése keretében meg kell erősíteni az utcahál6zat gyűrű irányú ele meinek közlekedés-szerkezeti szerepét. Ki kell alakítani a város D-i iparterületét és a Simai utat összekötő új szakaszon vezetett "körutaf' országos fő- útként és városi gyűftőútként a tervezett ún. Simai úti "áttörés"- Debreceni út-Tünde utca-Móra F. utca 41. sz. főút -4. sz főút új gyürüt, ütemezetten Az 5. pontban foglaltak a módosított tervben is elsődlegesek. Továbbá a területi bővítéssel is járó, a területi tartalékkal már nem számítható meglévő D-i, DNY·i iparterületek és az új beépítésre kijelölt, az eddig jelen nem lévő, nagyalapterületi igényű "húzó iparágak" lehetséges megtelepítési területét jelentő Ny-i Ipari Park, és a "rekonstrukciós Ipari Park közötti kapcsolat felértékelődik. 6.) a Kiskörúton és a Nagykörúton belűl pihenő-kiszolgáló, parkoló utcaként kell kialakítani a kiszolgáló utakat, melyek műszaki paraméterei ezt lehetővé teszik. Mint már kialakultakat a koncepció meglévő.megmaradóként veszi figyelembe.
A településfejlesztési koncepció stratégiai programja: a népességmegtarló képesség javítása, a munkahely teremtés elősegítése, a foglalkoztatottság és a humán erőforrások kihasználásának javítása, valamint szintén hangsúlyosan az idegenforgalom fejlesztése. Részben ehhez kapcsolódik a szolgáltató város szerepkör önkor mányzati felvállalásának a programja is. A program új gazdasági-, intézményi- és idegenforgalmi területek biztosítását igényli. Ebből következik, hogy: a.) a népességmegtartó képesség javításához, a munkahelyteremtés elősegítéséhez, a foglalkoztatottság javí tásához kapcsolód6an a tartalék és a kialakítás alatt lévő gazdasági területek felhasználása mellett jelen tősebb kiterjedésű, egybefüggő, zöldmezős fejlesztésre alkalmas gazdasági területet kell kijelölni. b.} az új, ún. "zöldmezős· beruházások területi igényének biztosítása nem lehetséges csak a meglévő részben kialakított, vagy kialakításra kijelölt gazdasági területeken, azok intenzívebb kihasználásával, a bamamezős gazdaságfejlesztés eszközrendszerével. Az eddig ismeretlen feltétel-rendszerü, a városban eddig jelen nem lévő új gazdasági ágak részére területi kínálat biztosításával fogadókésznek kelllenni. c.) Ezzel is támogatva a Koncepció azon stratégiai célját, hogya városban 1. Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása 1. 1. fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése 1.2. agazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés 1.3. egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése 1.4. a regionális szerepkőr erösítése gazdaság terén
- befektetés-ösztönzés
- a város e/érhetöségének javítása
- az innovatív kőrnyezet megteremtése
segítségével a 2. stratégiai cél megvalósítását is elősegítsük.
A 2000-ben elfogadott Koncepció szerint fejlesztett város igazolta az akkori adatok alapján, hogya Koncepció alapvetően helyes volt. A stratégiai célok között szereplő prioritásokaz elfogadása óta eltelt több, mint 10 év tapasztalata alapján az érvényes Koncepciónak a finomítását, és a hangsúlyok kismértékű módosítását igénylik.
A 7. Stratégiai programok kifejtése 7.1.1. Fejlett vállalkozói infrastuktúra kiépítése stratégiai program 1.,2.,3. és a4. bekezdése kiegészül Nyíregyháza gazdaságföldrajzi elhelyezkedése kereskedelmi szempontból stratégiai adottság, amennyiben a közép-európai korridoron a legkeletebbre húzódó fejlett városi infrastruktúrával és szolgáltatási ipari kultúrával bíró település. Mindezt a gazdaságföldrajzi adottságot felhasználva hosszú távon a XXI. század vállalkozói infrastruktúrájának megteremtése acél, atökevonzás érdekében, amely elsődlegesen szolgáltatás és termelési alapú. A fejlett vállalkozói infrastruktúra kialakítása a telephely és az alkalmas területi kinálat középtávon előfeltétele Nyíregyháza keleti kereskedelmi és ipari központtá válásának, az Európai Uniós csatlakozást követő első és az azt követő középtávú időszakban egyaránt. A város kereskedelmi és gazdasági központtá akkor válhat, ha képes kiszolgálni a kereskedelem és a termelés, a kutatás olyan új formáit, például a nemzetközi közvámraktár, logisztika, új húzó iparágak, új iparágak, tevékeny ségek és a munkakultúrák vagy az E-bussines, valamint a multinacionális kereskedelmi cégek képviseletének, átutazó ügynökeinek és ügynökségeinek adhat otthont a schengeni határvonal áttelepülése miatt, ugyanis egy határvonal áthelyezése mindig együtt jár a gazdasági-infrastrukturális struktúrák mozgásával, illetve a növekvő állami szerepvállalással a kiegészítő közigazgatásiinfrastruktúrák területén. E cégek letelepítésének versenyében az a település lehet sikeres, amely képes magas színvonalú szolgálta tásokat nyújtani: a bérirodák a telekommunikációs hálózatok az E-bussines, a banki és a kereskedelmi hálózatok, valamint a valós árumozgások összekapcsolhatósága terü letén a területi kínálati politika területén a meglévö barnamezös, illetve a zöldmezős beruházások előse gítése jogi és adminisztrációs eszközökkel. Az operatív programok felsorolása Befektetés-ösztönzés A város elérhetöségének javítása Az innovatív
7.1.3. Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése stratégiai program A program célját ki kell egészíteni A gazdasági struktúra átalakítása, egyensúly teremtése a tradicionális feldolgozóipari struktúra, valamint a kereskedelmi szolgáltatási és idegenforgalmi ágazatok között. A város gazdasági "több lábon állása", a gazda sági sokszínűség biztosítása érdekében új, eddíg jelen nem lévő ágazatok letelepedésének támogatása, azok területének biztosítása szükséges a "kínálati gazdasági területi politika" eszközrendszerével.
pa operatív programok felsorolása kiegészül A szolgáltató, a termelő és elosztó, és a kereskedelmi ágazatokban (multinacionális gyártó, fejlesztő ke reskedelmi cégek és ügynökségek, spedíCiós cégek, közvámraktár, logisztikai) érdekelt nemzeti, kö-zép és multinacionális tulajdonú vállalkozások betelepülésének elősegítése
Az üzleti, az egészséggel kapcsolatosés a szabadidős-rekreációs célú, a wellness-fitness, az aktív szabadidő
eltöltésére, az oktatásra és a tudásra alapozott idegenforgalom fejlesztésének elősegítése
7.2. 2. stratégiai cél: Minöségi életkörülmények biztosítása 7.2.2. pa épített környezet fejlesztése és védelme stratégiai program Aprogram tartalma kiegészül A gazdasági fejlődés elősegítését egyrészt a Belváros megközelíthetőségének javításával, a Rákóczi út- Vay Ádám krt.- Szegfű utca átkötéssel, a Szegfű utca szélesítésével/ehet elérni, amely által a Nagykörúton belüli for galom koncentrálható és a kelet-nyugati irányú jó megközelíthetőség biztosítható. A Belvárosba érkező forga-lom számára gyalogos távolságban - a Kiskörúthoz kapcsolódó és a két körút közötti területen - létrehozott par kolóházakban, garázsokban, parkolókban kell parkolási lehetőséget biztosítani. Másrészt a keleti irányú keres kedelmi és a város déli és délkeleti illetve nyugati-délnyugati ipari fejlesztéseinek feltétele az iparleroletek és kereskedelmi teroletek direkt kapcsolata az országos főúthálózattal, valamint a Belváros és a lakóterületek érin tése nélküli, a teherforgalom alternatív nyomvonalait lehetővé tevő egymás közötti közvetlenebb közúti kapcsolat biztosításával. A lakóterületek és a gazdasági területek közötti tömegközlekedés fejlesztése, a kerékpáros közle kedés feltételeinek a munkába járás céljára történő biztositása. Akeleti külső gyűrű kiépítése a keletről érkező or szágos főutak nyugati és déli irányba való továbbvezetését biztosílja a keleti városrészen és a déli területeken keresztül.A nyugati külső gyűrűk kiépítése az újabb autópályás városi szintű kapcsolat megteremtésén kívűl a városrészek közötti közvetlenebb kapcsolatokat, a Felső-Szabolcsi településekről az autópálya elérésének a várostest belső területeinek érintése nélküli lehetöségét, az új gazdasági területek megközelíthetőségét lehet megteremteni.
A pro~ram _,m%Í·~~~.1ill'Si mÍl~zf.l~l1.~~~.~~~~f~ A prog rtl:m ~;kŐ'l~te.rl~~;~~i1~~ tÓl1l!lr';6
21
KClrilZtl!f(j
10. Ajánlások a településszerkezeti terv készítéséhez 10.2.4. Ipar és logisztika Magyarországra jellemző, hogy az ipari szektor az elmúlt évtizedekben inkább a zöldmezős fejlesztések felé for dult, mint átalakult. A korábbi ipari ingatlanok modemizációja még nem indult be, azokat a kis- és közép vállalkozások sokasága elaprózva használja. Nyíregyházán az országos tendenciáknak megfelelően mind- két folyamat lezajlott: létrejött az Ipari Park a várostól D-re, a debreceni és a nagykállói vasútvonalak deltájában, valamint a városiiparterületek tulajdonosainaklhasználóinak száma a '90-es évek után nagymértékben megnö vekedett. Az első Ipari Park sikerének és a város gazdaságösztönző stratégiájának hatására az elmúlt időszakban fellen dülés voltaz ipari ingatlanok keresletébenNyiregyházán.A tapasztalatok aztbizonyítják, hogya külföldi tőke magasabb igényeket támaszt az ipari területekkel szemben: nemcsak a kedvező infrastrukturális feltételek, hanem a szolgáltatások és a környezet szinvonala is meghatározó. Ezt a magas szintű keresletet a város Ipari Park vagy vállalkozási övezet kialakításával tudta eddig biztosítani. Az ipari területek koncentrációja és a mini mális forgalomnövekedés érdekében törekedni kell továbbra is arra, hogyafejlesztések a város kihasználatlan ipari területein valósuljanak megelsősorban, ezért felülvizsgálandók, hogyan lehetséges e területeket új típusú iparterületekké, "rekonstrukciós· ipari parkokká, vállalkozási övezetekké alakitani.Mindezek mellett szükségessé válik az első Ipari Park területén már nem biztosítható, és eleddig Nyíregyházán még jelen nem lévő, de itt megtelepedni kívánó, az eddig is- merttől nagyobb, és speciálisabb területigényű új húzóágazatok letelepítése érdekében új zöldmezős beruhá- zások megvalósítása miatt további, Ipari Park méretű gazdasági területek kijelölése is. Ezek a területek infra- struktúrális szempontból összeköttetésben kell legyenek a "Rekonstrukciós Ipari Parkokkal", illetve a várostest érintése nélkül az autópálya kapcsolat is elsődleges szempont a kialakításuk során.
10.3.1. Javasolt térszerkezeti fejlesztések Avárospusztulás megakadályozása o Iparterületek, munkahelyi területek- Célszerü növeini a meglévő iparterületek kihasznáHságát, hiszen ezeken a területeken már van infrastrukturális ellátottság. Az Orosi út és a vasútvonal közti iparterület átalakulása megkezdődött, vegyes lakó, intézményi és iroda funkciókkal, azonban a még itt maradt ipar kitelepülése nem várható. Újabb betelepülés, mely az átalakuló területhasználatot za varná nem kívánatos, és csak kor1átozottan lehetséges. A nyugati iparterület (Derkovics utca, Bottyán János utca, Rókabokori út) és a Tünde utcai iparterület alkalmasnak tűnik arra, hogy megfelelő szolgáltatások biztosításával elnyerje a .Rekonstrukciós Ipari Park" cimet és biztosítsa a növekvő nagykereskedelmi, logisztikai, ipari fejlesztések területigényét, újabb zöldmezős beruhá zásnak teret adva teljesítse ki azt. Ezért a város Ny-i, és DNy-i részén területet kell biztosítani a ter melő jellegű, logisztikai, kereskedelmi-manipulációs tevékenységek, a kutatás, raktározás céljára. Az új ipari-gazdasági területek a meglévő telephelyekhez kapcsolódva kihasználják a Ny-i elkerulő út adta helyzeti előnyt is. A rávezető meglévő főutak szerepe is megnövekszik, ezért azokon az utak teljeskörü kiépítését, a tömegközlekedés területre való biztosítását kell a következő évek városfejlesztése és működtetése középpontjába állítani. A tanyásodott, tanyabokrokkal szerteágazóan nteleszőtt" Ny-i, DNy-i területeken az új gazdasági területek kialakítása során a történelem során a Nyíregyházi városfejlődés egyik elemét adó tanyahálózat védelme, az ökológiai hálózat megléte miatt elsősorban a Ny-i elkerülő útra szervezve lehet ezeket kialakítani.
II'I
Nyiregyházatelepül~ej_ésikoncepciója,
Ajánlások a településsark'_' terv készitéséhez
2000. október Jelmagyarázat
A gazdasági területek fejlesztésének új területei a 200()..es Koncepció kiegészítése részeként
A Településszerkezeti terv mooosításához ajánlások