2011.(III. 21.) önkormányzati rendelete. a Helyi Építési Szabályzatról

Szomód Község Helyi Építési Szabályzata 4/2011.(III. 21.) Ök. rendelettel jóváhagyva

Szomód község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2011.(III. 21.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Szomód község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többszörösen módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított, 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdésében, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM számú rendeletében biztosított felhatalmazása alapján eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya Szomód község közigazgatási területére (a továbbiakban: terület) terjed ki. (2) a) A területen területet felhasználni, telket alakítani, új épületet, épületbővítést kivitelezni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt adni csak az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK), a vonatkozó jogszabályoknak és jelen rendeletnek, valamint a hozzá tartozó szabályozási és övezeti tervlapnak (a továbbiakban: tervlapnak) megfelelően szabad. b) A rendelet mellékletét képező szabályozási tervek: Szabályozási terv, Külterület 1. jelű tervlap, M = 1:10 000 Szabályozási terv, Belterület 2. jelű tervlap, M = 1:2000 Szabályozási terv, Belterület-módosítása, 2 / M 1 jelű tervlap. M = 1:2500 2. Szabályozási elemek 2. § (1)A tervlapon, illetve a szabályzatban jelölt kötelező elemek, amelyeket csak új szabályozási terv alapján szabad megváltoztatni: a) Szabályozási vonal: a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal. b)Területfelhasználási egység határa: az eltérő területfelhasználású területegységeket elválasztó határvonal, amennyiben egyben nem szabályozási vonal is. c)Építési övezetek határa: a különböző építési övezeteket elválasztó határvonal. d) Építési övezeti jel: az építési övezet területére vonatkozó jel. Az érintett telkekre vonatkozó tartalmát jelen építési szabályzat rögzíti. e) Telekszélesség: az utcavonali telekhatárral szöget bezáró, általában beépített telekhatártól az ellenkező oldali telekhatárig merőlegesen mért távolság. f) Építési hely: az építési hely a változó telekhatárnak illetve a beépítési módnak megfelelően kötelező.

1


g) Építési vonal: a tervlapon jelölt helyeken épületet elhelyezni csak ezen a vonalon állóan, a telek belseje felé szabad. Az építési vonaltól való eltérés nem lehet nagyobb egy méternél. h) Árkádosítás: új épület építésekor a tervlapon jelölt helyen az épület földszintjét a közterületi határtól mért legalább 3 méter mélységben, a járdával párhuzamosan a gyalogos közforgalom számára átjárható módon kell kialakítani. i) Az építési telken belül létesítendő zöldfelület, tetőkert: a jelölt helyen a zöldfelület kialakítása kötelező. j) Megtartandó fasor, faegyed: a jelölt fasorok, faegyedek védendők. k) Telepítendő fasor: a jelölt helyeken kertépítészeti terv alapján fasor telepítendő. l) Védendő zöldfelület: a jelölt helyeken a növényállomány védendő. m) Megszüntető jel: a jelölésnek megfelelően a meglévő állapot megszüntetendő. (2)A tervlapon jelölt tájékoztató elemek, amelyeket a szabályozási terv keretén belül lehet változtatni: a) telekhatár: ha az egyben nem közterületi telekhatár, szabályozási vonal vagy építési övezetek határvonala, valamint a telekhatár megváltoztatása esetén az érintett telkek övezeti paraméterei kielégítik az építési szabályzat előírásait. Nem megfelelő méretű telkek határa akkor is változtatható, ha a változtatás következtében a paraméterek javulnak. 3. A telekalakítás és az építés általános szabályai 3.§ (1) A területen telket alakítani, határait változtatni csak a tervlap és a jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően szabad. a) Építési övezet telkei csak övezethatáron belül vonhatók össze. b) Telek csak akkor osztható meg, illetve telkek közti telekhatár csak akkor változtatható, ha a keletkező telkek mindegyike kielégíti az övezeti előírásokat, vagy a változtatás előtti állapothoz képest nem lesznek kedvezőtlenebbek az újonnan kialakult telkenkénti mutatók. (2) Patak, árok, vízmosás mellett közforgalom elől elzárt magánút nem létesíthető. (3) A tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján a fenntarthatóság érdekében, legalább egyoldali, szabadon járható területsáv biztosítandó, ahol épület és kerítés nem létesíthető: - az illetékes vízügyi hatóság kezelésébe tartozó vizek partján a part-éltől mért 6 m; - az illetékes vízi társulat és a települési önkormányzat kezelésében lévő vizek partján, külterületen 6 m, belterületen a beépített területeken a part-éltől mért 3 m, a beépítésre szánt területeken 6 m. (4) Építési telek felszíni vizekkel határos telekhatára mentén legalább 6 méter mély előkertet, illetve legalább 4 m széles oldalkertet kell biztosítani. (5) Beépített telken további épület, épületbővítés, szintszám-emelés, tetőtér-bővítés csak akkor lehetséges, ha az épület-elhelyezés a tervlapnak megfelelő, és az övezeti előírások betarthatók. Az övezeti előírásoknak nem megfelelően beépített telken való építés, illetve a meglévő beépítés változtatása akkor lehetséges, ha a telken a kialakult mutatók nem romlanak, és az épület-elhelyezés szabályai betarthatók. (6) Oldalhatáron álló beépítésnél a szokásossal ellentétes oldalra épült ház csapadékvízelvezetését úgy kell megoldani, hogy a víz a csapadékcsatorna, illetve a szigetelés meghibásodása esetén se okozhasson kárt a szomszéd házban. (7) Védett történeti utcán fekvő telek határa az övezeti előírások betartása mellett is csak a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján változtatható meg.

2


(8) Védett történeti utcán épület létesítéséhez az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két–két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az engedély kérelemnek az utcai kerítés tervét is tartalmaznia kell. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (9) A tervlapon jelölt, a felszíni csapadékvíz-elvezetés elégtelen kiépítettsége, illetve a leszakadó partfal miatt veszélyeztetett területeken az építési engedélyezési tervhez részletes talajmechanikai és hidrológiai szakvéleményt, valamint ezeknek alapján készült csapadékvízelvezetési tervet kell benyújtani. (10) A helyi építési szabályzatban potenciális régészeti lelőhelyként jelölt területeket érintő építési engedély kiadásáról az elsőfokú építési hatóságnak tájékoztatnia kell a régészetben illetékes hatóságot. (11) A területen engedélyköteles rendezés (építés, felújítás, bontás, használati mód változás stb.) során biztosítani kell az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületet, annak folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. (12) Terepszint alatti beépítés a telek övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelületének területe alá nem kerülhet. (13) Védett történeti utca mentén fekvő építési övezetben hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla létesítéséhez építési engedélyt kell kérni. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (14) A vonatkozó jogszabályi felhatalmazása alapján az elsőfokú építésügyi hatóság a Vt – I, Lf– I – 1, Lf – P – 3 építési övezetekben elrendeli az építményeknek, építményrészeknek a kötelező jó karban tartás körét meghaladó felújítását. A felújítás időszerűségéről az elsőfokú építésügyi hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével, legalább háromévenkénti helyszíni vizsgálat alapján dönt. (15) A kialakult szerkezetű településrészeken, ha a közterület szélessége nem éri el a 10,0 métert, a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (közművezetékek és létesítmények) valamennyi övezetben elhelyezhetők. (16) A vonatkozó jogszabályokii által meghatározott létesítmények közterületeken, közkertekben helyezhetők el. A vonatkozó jogszabálybaniii meghatározott műtárgyak önkormányzati és állami telken létesíthetők. (17) Szabadon álló beépítési módnál a telekszélességtől függően (18,0 m-nél szélesebb teleknél) legalább 3,0 m kötelező oldalkert a kedvezőtlenebb tájolás felől tartandó be. A telek kedvezőbb tájolása felől nagyobb oldalkert alakítható ki. (18) Telek beépítésének feltétele magánútról, illetve közútról gépjárművel történő megközelíthetőség biztosítása, legalább a részleges közműellátás biztosítása, villamos energia, ivóvíz, szennyvíz-csatornára való rákötés, csapadékvíz elvezetés megoldása. (19) 3,5 t önsúlyú, vagy annál nehezebb jármű lakótelken, rekreációs területen, valamint a településközpont vegyes területen nem tárolható. (20) Lakótelken a telek karbantartását, gyom-mentesítését korlátozó, illetve a környezetet zavaró módon mezőgazdasági gépek, alkatrészek és egyéb gazdasági gépek, berendezések (roncsok) nem tárolhatók. (21) Gazdasági területeken, szabadtéren mezőgazdasági gépek, alkatrészek és egyéb gazdasági gépek, berendezések (esetleg roncsok) a talaj szennyezése (pl. olajszennyezés)

3


nélkül, kétszintes (fa- és cserjeszint) védőfásítással lehatárolt külsőtéren és/vagy színben, csarnokban tárolandók. 4.§ (1) A szabályozási tervek belterületi határváltozás lehetőségét jelzik, melyek időszerűsége esetén kérhető a belterületbe vonás és a telekalakítás. (2) Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, illetve azt belterületbe venni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet. A feltételeket az Önkormányzat az érintettekkel külön megállapodásban rögzíti. (3 )A 2 / M 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt meglévő belterületi határtól kezdődően indulhat meg a telkek beépítésre való előkészítése. Az építésre előkészített (út- és közműellátással rendelkező lakótelkeket a kialakítást követő első tulajdonosváltástól számított 5 éven belül beépítési kötelezettség terheli. 5 év után a beépülés érdekében az Önkormányzat külön rendeletében foglaltak a mérvadók.

4. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás 5. § (1) Szomód község területén az alábbi terület-felhasználási kategóriákon belüli övezetek és építési övezetek vannak: a) beépítésre szánt területek építési övezetei A lakóterületek építési övezetei a) Lf – P – 1 jelű lakóövezet b) Lf – P – 2 jelű lakóövezet c) Lf – P – 3 jelű lakóövezet d) Lf – P – 4 jelű lakóövezet e) Lf – 1 jelű lakóövezet f) Lf – 2 jelű lakóövezet g) Lf – 3 jelű lakóövezet h) Lf – 4 jelű lakóövezet i) Lf – I – 1 jelű lakóövezet j) Lf – I – 2 jelű lakóövezet k) Lf – H – 1 jelű lakóövezet l) Lf – H – 2 jelű lakóövezet m) Lf – H – 3 jelű lakóövezet A vegyes területek építési övezetei a) Vt – I jelű, jellemzően intézményi hasznosítású településközpont vegyes építési övezet b) Vk jelű, nagy zöldfelülettel rendelkező, központi vegyes építési övezet Gazdasági területek építési övezetei a) Gksz – 1 jelű övezet b) Gksz – 2 jelű övezet c) Gksz – 3 jelű övezet d) Gksz – 4 jelű övezet e) Gip – m jelű övezet

4


Üdülőterület övezete a) Üü jelű üdülőházas övezet Különleges terület építési övezetei a) Kszt – 1 jelű övezet – tatai és szomódi szennyvíztisztító b) Kszt – 2 jelű övezet – szennyvíziszap lerakó c) K – Sp jelű övezet – sportterület d) Kt jelű övezet – temető terület e) Kh jelű övezet – honvédségi terület f) K – Id jelű övezet – idegenforgalmi terület b) A beépítésre nem szánt területek övezetei KÖu és KÖk jelű övezetek Közlekedési és közműterületek övezetei Zöldterületek övezetei a) Kk jelű övezet – közkertek övezete Erdőterületek övezetei a) Eg jelű övezet - gazdasági célú erdő övezete b) Ee jelű övezet - egészségügyi és turisztikai célú erdő övezete c) Ev jelű övezet - védelmi (védett és védő erdő) célú erdő övezete d) Ev-h jelű övezet – honvédelmi érdekeket szolgáló, védelmi célú erdő övezete Mezőgazdasági területek övezetei a) Má-á jelű övezet - általános mezőgazdasági övezet b) Má-t jelű övezet – természetszerű gazdálkodást igénylő általános mezőgazdasági övezet c) Mk-sz jelű övezet – szőlőhegyi kertövezet d) Mk-k jelű övezet – kiskert övezet e) Mk-b jelű övezet – belterületi kertövezet Vízgazdálkodási területek övezetei a) V jelű övezet - vízmedrek övezete b) Vü jelű övezet - vízmű üzemi terület övezete Különleges beépítésre nem szánt területek övezete a) Kk – Id – különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület (temető feletti volt bányaterület) A betűk jelentése: O: oldalhatáros beépítési mód SZ: szabadonálló beépítési mód H: Hosszúdűlő tervezett lakóövezete P: pajtás lakóövezet K: kialakult Z: zártsorú HZ: hézagosan zártsorú

5


A számozás az építési övezetek megkülönböztető jelölése. (2) Az (1) bekezdés szerinti elemekből az alábbi paraméterek vannak meghatározva: BEÉPÍTÉSI MÓD ÖVEZETI JEL

UTCA FELŐL

PAJTÁKNÁL

LEGNAGYOBB MEGENGEDHETŐ ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

LEGNAGYOBB MEGENGEDETT BEÉPÍTETTSÉG (%)

TETŐIDOM vagy SZINTTERÜLETI MUTATÓ

LEGKISEBB KIALAKÍTHATÓ / KIALAKULT TELEKTERÜLET

LEGKISEBB MEGENGEDETT ZÖLDFELÜLET (%)

LAKÓTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI A lakóterületekre vonatkozó általános építési előírások, környezeti határértékek: 6.§ (1) A telek területének – az övezeti előírásokban – meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén a vonatkozó jogszabálynakiv megfelelően csökkenthető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet a vonatkozó jogszabálybanv mellékelt mértékek szerint csak tetőkertként lehet számításba venni. (2) Használatbavételi engedélyt csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások, kötelező zöldfelületek, közműrákötések stb. egyidejű megléte esetén lehet kapni. (3) Az övezet telkén üzemanyagtöltő, valamint nagy létszámú állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el. (4) Az övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységhez szükséges építmény építése lehetséges, amelynél a szakhatóságok meg tudják ítélni a következőket: a) a létesítmény új, bejelentés-kötelezett pontforrásainak emissziója az adott gazdasági tevékenységnél elérhető legjobb technikától megkívánható emisszió-határértékeknek megfelelő, b) az új létesítmény a szomszédos létesítmények, a lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi eredetű zajterheléssel nem zavarja, c) az új létesítmény használata során keletkező technológiai jellegű, veszélyes és nem veszélyes hulladék káros környezeti hatások nélküli, időszakos gyűjtése és tárolása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható, d) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt, a felszíni- és a felszín alatti vizeket nem károsítja, e) a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli. (5) Nem létesíthető állattartó épület, épületrész a 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt lakóövezetben.

6


Lf – P – 1 övezet 7. § (1) A Lf – P – 1 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, jellemzően mezőgazdasági hasznosítású, pajtás lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – P – 1

O, Z 4,5 (5,0)

20 K

magastető 60

(2 )Az övezetben a telekméret nem csökkenthető. (3) Az övezet telkének legföljebb 20 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni. A két építési hely közül először az utca felőli helyen kell építeni. (4) Kialakult állapot esetén – ha az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb szabályok betarthatók – az utcában szokásoshoz képest ellentétes oldalhatárra is építhető épület. Ez esetben az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két–két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi-Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (5) Az övezetben a telken az utcához közelebb jelölt (a tervlapon és a továbbiakban L jelű), 50 méter széles építési hely általában lakóépület, a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű), 25 méter széles építési hely általában gazdasági épület, pajta elhelyezésére szolgál. Az „L” jelű építési helyen vendéglátó-, valamint mező- és erdőgazdasági építmény is elhelyezhető; a „P” jelű építési helyen lakó és vendéglátó rendeltetésű építmény nem helyezhető el. A telken lévő két építési hely között 10 méter távolságot kell tartani. (6) Egy telken ugyanazon építési helyen belül általában egy főrendeltetésű épület helyezhető el. (7) Az L jelű építési helyen emelhető épület hossztengelye az utca vonalára merőleges legyen. Az épület szélessége nem lehet több 8 méternél, a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 m. 8 méternél szélesebb épületet utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága legföljebb 5 méter lehet. Az épületet égetett cserép héjazatú, 38°-48° közötti hajlású nyeregtetővel kell megépíteni. (8) Az utcavonaltól távolabb fekvő építési helyen az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet kell emelni. Ez legföljebb 10 m széles, égetett cserép héjazatú, 38°-48° közötti hajlású nyeregtetővel fedett épület, építmény lehet, legnagyobb megengedhető gerincmagassága 9 méter. (9) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Lf – P – 2 övezet 8.§ (1) Az Lf – P – 2 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, pajtás lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – P –2

O 4,5 (5,0)

30 K

magastető 50 7


(2) Az övezet telke nem osztható meg. (3) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni. (4) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) építési helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3-át ott kell megépíteni. (5) Az övezetben csak nyeregtetős épület létesíthető, héjazata 38° – 48° közötti hajlású, égetett cserép legyen. (6) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas tömör kerítést kell létesíteni. (7) Az övezetben kőlábazatú kerítést kell építeni. (8) Az L jelű építési helyen az utca vonalára merőleges hossztengelyű épület emelhető. Az épület utcai homlokzatának szélessége nem lehet több 8 méternél, a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter. 8 méternél szélesebb épületet az L jelű építési helyen, utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága 5 méter lehet. Az utcától legalább 8 méterre is építhető befordított épületszárny. Ennek szélessége legföljebb 10 méter lehet. (9) A P jelű építési helyen csak az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet lehet emelni. Az épület, építmény legföljebb 10 méter széles, legnagyobb gerincmagassága 9 m lehet. (10) Az övezet telkén melléképítményt az építési helyen belül és csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Lf – P – 3 övezet 9. § (1) Az Lf – P – 3 jelű építési övezet jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű, nagytelkes, pajtás lakóövezet. A beépítés paraméterei az alábbiak: Lf – P –3

Z, HZ 5,0

30 1000

magastető 50

(2) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni. (3) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) építési helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3-át ott kell megépíteni. (4) Az övezetben csak nyeregtetős épület létesíthető, héjazata 38° – 48° közötti hajlású, égetett cserép legyen. (5) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas tömör kerítést kell létesíteni.

8


(6) Az L jelű építési helyen megengedhető legnagyobb építménymagasság a kötelező építési vonaltól mért 12 méteren belül 5,0 méter, azon túl 4,5 m lehet. (7) A P jelű építési helyen csak az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet lehet emelni. Az épület, építmény legföljebb 10 méter széles, legnagyobb gerincmagassága 9 m lehet.

Lf – P – 4 övezet 10. § (1) Az Lf – P – 4 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, pajtás, idegenforgalmi célzatú lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – P – 4

O, Z 4,5

25 2000

magastető 60

(2) Az övezet telke keresztben nem osztható meg, annak a 733 helyrajzi számú úttól a telek hátsó végén fekvő közterületig egy helyrajzi számon kell maradnia. (3) A teleknek legföljebb 25 %-a építhető be. Amennyiben a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni. (4) Az övezetben csak nyeregtetős épület létesíthető, héjazata 38° – 48° közötti hajlású, égetett cserép legyen. (5) Az utcavonalon lévő (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) építési helyen az utca vonalára merőleges hossztengelyű épület emelhető. Az épület utcai homlokzatának szélessége nem lehet több 8 méternél, a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter. 8 méternél szélesebb épületet az utca menti építési helyen, utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága 5 méter lehet. (6) Az utcavonaltól távolabb fekvő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen csak az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet lehet emelni. Az épület, építmény legföljebb 10 méter széles, legnagyobb gerincmagassága 9 m lehet. (7) A teleknek a Fő utcával szemben fekvő telekhatárán kerítés nem építhető. A telekhatárt növényzettel, burkolattal lehet jelezni. Az övezet telkén utcával párhuzamos kerítés a Fő utca, illetve a pajták vonalában építhető. (8) Az övezetben folytatott tevékenység környezeti határértékeinek az üdülőterületre előírt követelményeknek kell megfelelnie. Lf – 1 övezet 11. §. (1) A Lf – 1 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. Paraméterei az alábbiak: Lf – 1

O, Z 4,5 (5,0)

30 / K 1000 / K

magastető 60

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. A legkisebb kialakítható telekszélesség 16 méter.

9


(3) A legkisebb beépíthető telekméret 1000 m2, a legkisebb beépíthető telek szélessége 14 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 1000 m2-nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető. Az övezeti előírást meghaladó, kialakult beépítettség megtartható. (4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni. (5) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3át ott kell megépíteni. (6) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas tömör kerítést kell létesíteni. (7) Az övezetben általában az utcavonalra kell építeni. Amennyiben előkert létesül, annak mélysége legföljebb 4 m lehet. (8) Kialakult állapot esetén – ha az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb szabályok betarthatók – az utcában szokásoshoz képest ellentétes oldalhatárra is építhető épület. Ez esetben az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két–két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (9) A telken az L jelű építési hely általában lakóépület, a P jelű általában gazdasági épület, pajta elhelyezésére szolgál. A telken lévő két építési hely között tűztávolságot kell tartani. (10) Egy telken ugyanazon építési helyen belül általában egy épület helyezhető el. (11) Az L jelű építési helyen az utca vonalára merőleges hossztengelyű épület emelhető. Az épület utcai homlokzatának szélessége nem lehet több 8 méternél, a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter. 8 méternél szélesebb épületet az utca menti építési helyen, utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága 5 méter lehet. Az utcától legalább 8 méterre is építhető befordított épületszárny. Ennek szélessége legföljebb 10 méter lehet. (12) Az övezetben csak nyeregtetős épület létesíthető, tetőhéjazata 38° – 48° közötti hajlású, égetett cserép legyen. (13) A P jelű építési helyen csak az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet lehet emelni. Az épület, építmény legföljebb 10 méter széles, legnagyobb gerincmagassága 9 m lehet. (14) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Lf – 2 övezet 12. § (1) A Lf – 2 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – 2

O 4,5 (5,0)

30 700 / K (550)

60

10


(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 700 m2. A legkisebb kialakítható telekszélesség 20 méter. (3) Előkert létesíthető, mélysége legföljebb 6,0 méter. (4) A legkisebb beépíthető telekméret 550 m2, a legkisebb beépíthető telek szélessége 14 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 550 m2-nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető. Az övezeti előírást meghaladó, kialakult beépítettség megtartható. (5) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. A lakóépületet az utcavonaltól mérve 30 méteren belül kell elhelyezni. Melléképítmény az OTÉK rendelkezéseinek megfelelően, illetve a tömbben kialakult szokások szerinti helyre építhető. (6) Az építési helyen az utca vonalára merőleges hossztengelyű épület emelhető. Az épület szélessége nem lehet több 8 méternél, a megengedhető legnagyobb építménymagasság 4,5 méter. 8 méternél szélesebb épületet utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága 5 méter lehet. (7) Kialakult állapot esetén – ha az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb szabályok betarthatók – az utcában szokásoshoz képest ellentétes oldalhatárra is emelhető épület. Ez esetben az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két–két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (8) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Abban az esetben, ha a telektömbben nincs pajta, a kialakult állapotnak megfelelően, melléképítmény a hátsó telekhatáron is elhelyezhető.

Lf – 3 övezet 13. § (1) A Lf – 3 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, kistelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – 3

O 4,5

30 K

60

(2) Az övezetben a telekméret nem csökkenthető. (3) A legkisebb beépíthető telekméret 200 m2, a legkisebb beépíthető telek szélessége 9 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 200 m2-nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető. (4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. (5) Az övezet telkén legföljebb 4,5 m építménymagasságú épület emelhető. Az épület szélessége nem lehet nagyobb 8 méternél. (6) Kialakult állapot esetén – ha az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb szabályok betarthatók – az utcában szokásoshoz képest ellentétes oldalhatárra is emelhető épület. Ez esetben az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két–két szomszédos épületet is

11


ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (7) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Lf – 4 övezet 14. § (1) A Lf – 4 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – 4

O 4,5

30 1000

60

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. A legkisebb kialakítható telekszélesség 22 méter. (3) Előkert létesíthető, mélysége legföljebb 6,0 méter. (4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. A lakóépületet az utcavonaltól mérve 30 méteren belül kell elhelyezni. Melléképítmény az OTÉK rendelkezéseinek megfelelően, illetve a tömbben kialakult szokások szerinti helyre építhető. (5) Gazdasági rendeltetésű épület építése esetén a szomszédos telekhatár felől legalább 10 m szélességben háromszintes növénytelepítést kell végezni. Lf – I – 1 övezet 15. § (1) Az Lf – I – 1 építési övezet jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű lakóés intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak. Lf – I –1

Z, HZ 6,5 (4,5)

30 1000

50

(2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2. A tervlapon jelölt építési hely a telekalakításokkal nem változik. (3) A teleknek legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni. (4) Az övezetben megengedhető legnagyobb építménymagasság a kötelező építési vonaltól számított 12 méteren belül 6,5 méter. Árkádosítási kötelezettséggel jelölt telken a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Amennyiben a jelzett helyen a legalább 3,0 m szélességű árkádot a tulajdonos közhasználatra átengedi, legföljebb 6,5 méteres építménymagasság építhető. Az árkádok közterületként használt területével a telek beépítettségének mértékéből számolt épület–alapterület megnövelhető. (5) Az építési vonaltól számított 12 méter épületmélységen túlnyúló részen a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 m. (6) Földszintes épület esetén a tetőtér beépíthető; emeletes ház tetőtere nem építhető be. (7) Amennyiben a tervlapon a telken előkert van jelölve, annak mélysége legföljebb 6 m lehet.

12


(8) Az övezet telkén melléképítmény csak az építési helyen belül, a főrendeltetésű épülettel megegyező oldalra építhető. Lf – I – 2 övezet 16. § (1) Az Lf – I – 2 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló és oldalhatáron álló beépítésű lakó- és intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – I – 2

O, SZ 5,0

30 1000

50

(2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2. (3) A teleknek legföljebb 30 %-a építhető be. (4) Az övezetben megengedhető legnagyobb építménymagasság 5,0 méter. (5) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 60 cm magas lehet. (6) Az övezetben általában az utcavonalra kell építeni. Amennyiben előkert létesül, annak mélysége legföljebb 6 m lehet. Lf – H – 1 övezet 17. § (1) A Lf – H – 1 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – H – 1

SZ 6,0

25 1000

60

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2, a legkisebb megengedhető telekszélesség 24 méter. A legkisebb telekszélességet az építési hely vonalában kell biztosítani. (3) Az övezet telkének legföljebb 25 %-a építhető be. (4) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 6 méter legyen. (5) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 6,0 méter. Földszintes épület esetében a tetőtér beépíthető, emeletes épület tetőtere nem építhető be. (6) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 80 cm magas lehet. Lf – H – 2 övezet 18. § (1) Az Lf – H – 2 jelű övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – H – 2

O, SZ 5,0

25 800

60

13


(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 800 m2, a legkisebb telekszélesség 18 m lehet. (3) Az övezet telkének legföljebb 25 %-a építhető be. (4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,0 m. (5) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 6 méter legyen. (6) A telken melléképítmény – más vonatkozó szabályok betartásával – a telek lakóházzal megegyező oldalhatárán helyezhető el. (7) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 80 cm magas lehet. (8) A 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt övezetben: a) Lakófunkciót nem zavaró egyéb gazdasági tevékenység a beépítési mérték legfeljebb 30 % -án végezhető, de a ténylegesen megépült alapterület maximum 30 % -án kérhető építési engedély lakófunkciótól eltérő célra. b) ba) a terven javasolt telekosztás esetén telkenként egy épület létesülhet; bb) telekalakítás során a szabályozási terven jelölthöz képest legfeljebb dupla-méretű telek jöhet létre, mely esetben egy telken kettő épület is létesíthető, a terven jelölt építési helyek határainak figyelembe vételével; bc) az övezetben egy épület bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet. Nagyobb bruttó alapterületű építési program esetén, az övezeti előírások figyelembe vételével, 300 m2-enként önálló épület létesítendő; bd) egyéb esetben az övezet telkein az építési hely határa az aktuális telekhatárhoz képest értendő. c) A telkekhez rendelt zöldfelület kialakításánál a cserjék a telekhatárokhoz 50 cm-nél közelebb, fák az oldal- és a hátsókerthez 2 m-nél közelebb nem telepíthetők, az előkertben a közterületi telekhatártól legalább 1 m-re ültetendők. d) A lakóházak építészeti formálása az alábbi megkötésekkel történhet: da) az épületek anyaga és színezése a hagyományos építőanyagoknak és azok színeinek feleljen meg; db) az épületek arányrendszere, tetőformálása a községben kialakult hagyományoshoz igazodjon; dc) az épületek formálása magastetővel történhet, utcára merőleges főgerincű nyeregtető kialakítással, kontyolt oromfalas, vagy csonkakonty megoldással, de a tetők tornyokkal, homlokzatonként egynél több tetőkiemeléssel való megbontása nem tervezhető; dd) a tető hajlásszöge 35° - 45° közötti lehet, s egy épületen belül legfeljebb két tetőhajlásszög alkalmazható; de) tetőtér-beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, csak egysoros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Lf – H – 3 övezet 19. § (1) A Lf – H – 3 építési övezet jellemzően szabadonálló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf – H – 3

SZ 4,5

15 2000

60

14


(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2, a legkisebb megengedhető telekszélesség 30 méter. (3) Az övezet telkének legföljebb 15 %-a építhető be. (4) Az övezet telkén egybefüggően legföljebb 300 m2 alapterületű épület emelhető. (5) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 10 méter legyen. (6) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter. (7) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 80 cm magas lehet. (8) Az övezet telkén a zöldfelület minden 150m²-én 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 m magasra növő) cserje ültetése szükséges. 20. § (1) A lakóövezetekben a szabályozási terveken jelöltek szerint magánutak létesíthetők. (2) A 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt Lf – H – 2k jelű magánút alakítandó ki, mely a gyalogos közlekedésen kívül, a földben vezetett közműhálózat befogadására, valamint a csapadékvíz elvezetésére is szolgál.

VEGYES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Vt – I jelű építési övezet 21. § (1) A Vt – I jelű építési övezet jellemzően szabadon álló és oldalhatáron álló beépítésű, jellemzően intézményi hasznosítású övezet. A beépíthetőség paraméterei – a KÖH illetékességű református és római katolikus templomok kivételével – az alábbiak: Vt – I

O, SZ 6,5

30 1200

magastető 50

(2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1200 m2, a legkisebb beépíthető telekméret 1000 m2 lehet. 1000 m2 -nél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 1000 m2-nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház építhető. (3) Az övezetben a telek 30 %-a építhető be. Polgármesteri hivatal építése esetén, 2000 m2-nél kisebb telken a legnagyobb beépíthetőség mértéke 45 %. (4) Az a telek, amelyiken nincs jelölve építési hely, önállóan nem építhető be. (5) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 6,0 m. (6) Az övezetben haszonállat az övezetekben építhető állattartó épületek befogadóképessége által meghatározottan tartható. (7) Az övezetben kőlábazatú kerítést kell építeni.

15


Vk jelű építési övezet 22. § (1) A Vk jelű építési övezet jellemzően szabadonálló beépítésű, nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Vk

SZ 6,5

10 30 000

70

(2) Az övezetben 30 000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. Az övezet telke nem osztható meg. (3) A telken történő építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (4) A falu felé nyíló kilátás irányába eső közterületi telekhatáron kerítés nem építhető. A többi telekhatáron áttört kerítés létesíthető, legföljebb 0,50 m magas tömör lábazattal. (5) Az övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. A fő (közintézményi) funkcióhoz kapcsolódó szolgálati lakás kialakítható. A szolgálati lakás alapterülete nem lehet nagyobb, mint a teljes beépített alapterület 5 %-a. (6) A vonatkozó jogszabályvi szerinti létesítmények az övezetben nem helyezhetők el. (7) Az övezetben emelhető épületnek legföljebb 20 m hosszú tagolatlan homlokzata lehet. Ennél hosszabb épület homlokzatát, vízszintes vetületen mérve, legalább egy méter homlokzatsík-váltással kell tagolni. (8) A telek területének beültetési kötelezettséggel meghatározott részén legalább kétszintes (cserje és lombkorona szint) növénytelepítéssel kell a zöldfelületet kialakítani. Az övezetben ültetett fás növényzetnek legfeljebb egynegyede lehet örökzöld fa- és cserje-fajta. A fás növényzet ültetésénél a helyben honos lombhullató fa- és cserje-fajták, illetve azokhoz hasonló díszkerti változatok alkalmazása lehet a településképi szempontból meghatározó. A kötelező zöldfelület beültetési kötelezettséggel nem érintett részén 150 m2 zöldfelület egységenként egy, közepes növekedésű fa-fajtájú faegyed ültetendő. GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre vonatkozó, általános építési előírások, környezeti határértékek 23. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben elsősorban: egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület, lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciók, a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei, és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás, idegenforgalmat, turisztikát, egészségügyi-szociális funkciókat szolgáló létesítmény, szálláshely-szolgáltató épület alakítható ki. A gazdasági területek építési övezeteiben a legkisebb kialakítható telekméret és a legnagyobb megengedett beépítettség figyelembe vételével számított épület-alapterületnél nagyobb ház nem építhető. (2) Az épületek kialakításánál az alábbiakat kell betartani: a) A telken létesülő és utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedő anyaga azonos legyen. Tető fedésére azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, élénk

16


színűre felületkezelt fémlemezfedés nem alkalmazható. A tetőhéjalás anyaga nem lehet csillogó felületű. Amennyiben a meglévő épület tetőfedő anyaga a felsoroltakkal megegyezik, az új épület fedésére azok nem alkalmazhatók. Az új épülethez igazodóan, ütemezetten a régi épület fedésanyagát le kell cserélni. b) Utcaképet meghatározó épület homlokzati megjelenése „faház” jelleggel, teljes homlokzati felületen lambéria jellegű burkolattal nem létesíthető. c) Tetőtér-beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, csak egysoros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető az utcai homlokzat irányában. d) Kerítés tömör formában legföljebb 2,0 m magasságig (kő, tégla, festett, vakolt falazott),valamint áttört tömör lábazatos kialakítással legföljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) készülhet. A kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr alumínium-, fémlemez, hullámlemez, cementlap nem lehet. Kerítés növényzettel is képezhető. (3) Környezetalakítási követelmények: a)Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2m távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizárja. b) A telek területének az övezeti előírásokban kötelező zöldfelületként meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani, ezen belül a zöldfelületek legalább 20 %-a parkosítandó, a telek zöldfelülettel borított részének legalább 50%-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. c) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető. d) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki. e) A parkoló-felületeket vízzáró alapon kell létesíteni. A felületkialakítás a használat intenzitásától függően, műagyag gyeprácsos is lehet. (4) Az övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységekhez szükséges építmények építése engedélyezhető, amelyeknél az alábbiak teljesülése az engedélyezés során megítélhető: a) a szomszédos létesítmények, lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarja; b) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás); c) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem károsítja, a talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek csak a szennyezést kizáró aljzaton történik; d) a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli. (5) A meglévő épületállomány összterületének legfeljebb 10%-os bővítése és/vagy engedélyhez kötött felújítás valósítható meg. 10%-nál nagyobb mértékű fejlesztés és/vagy gazdasági területen új épület elhelyezése részletes szabályozási terv alapján történhet. A szabályozási tervnek tartalmaznia kell a telepítést, az épületek építészeti kialakítását, a környezethez való illeszkedést, a parkolást, a belső közlekedést, a rakodás területeit, a zöldfelületek kialakítását, a közműellátás megoldását, szükség szerint környezeti hatáselemzést, valamint a szükséges környezetvédelmi megoldásokat.

17


KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Gksz – 1 építési övezet 24. § (1) A Gksz – 1 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

Gksz-1

SZ 6,5

30 5000

0,8 40

(2)Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. (3) A legkisebb beépíthető telekterület 5000m2 lehet. (4) Kialakult esetben oldalhatáron állóan is építhető épület. (5) Az övezetben a megengedhető legnagyobb építménymagasság 6,5 m, melytől csak technológiai okokból lehet eltérni (pl. kémény létesítése esetén). (6) A beépíthetőség mértéke legföljebb 30 %, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával. (7) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen, melynek 1/3-án kétszintű (lombkorona- és cserjeszint) növényzet telepítendő. A tervlapon beültetési kötetezettséggel jelölt területen háromszintű (gyep, cserje, lombkorona szint) növényzet telepítendő. Gksz – 2 építési övezet 25. § (1) A Gksz – 2 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

Gksz-2

SZ 8,0

40 3000

0,8 40

(2) Az építési övezetben szabadon álló épület építhető, 8,0 m legnagyobb megengedhető építménymagassággal, amelytől csak technológiai okokból lehet eltérni (pl. kémény létesítése esetén). A beépíthetőség mértéke 40%, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával. (3) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m2 lehet. (4) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen. Gksz – 3 építési övezet 26. § (1) A Gksz – 3 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

18


Gksz-3

SZ 6,0

30 3000

0,8 40

(2) Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. (3) A szabadon álló épületek legnagyobb építménymagassága 6,0 m lehet. (4) A beépíthetőség mértéke legföljebb 30 %, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával. (5) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m2 lehet. (6) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen.

Gksz – 4 építési övezet 27. § (1) A Gksz – 4 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

Gksz-4

SZ 6,0

10 3000

0,5 60

(2) Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. (3) A szabadon álló épületek legnagyobb építménymagassága 6,0 m lehet. (4) A beépíthetőség mértéke legföljebb 10 %, legfeljebb 0,5 értékű szintterületi mutató biztosításával. (5) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m2 lehet. (6) A zöldfelület aránya legalább 60% legyen.

Mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági övezet Gip-m övezet 28. § (1) A Gip-m jelű övezet a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló, állattartás céljára is hasznosítható gazdasági területek övezete. A beépítés paraméterei az alábbiak: Gip-m

SZ 4,5

30 10.000

0,4 30

19


(2) A Gip-m jelű övezet mezőgazdasági hasznosítású beépítésre szánt üzemi terület, ahol a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények: terményfeldolgozó, terménytároló, állattartó épületek, gépjavító és –tároló műhelyépületek, egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek, továbbá a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges szolgálati lakás, az energiaszolgáltatás létesítményei és a területhez tartozó védőfásítás helyezhetők el. (3) Az építési övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. (4) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet, amelytől csak speciális technológiai előírások miatt, eseti módon megállapított és engedélyezett építménymagassággal lehet eltérni. (5) A beépíthetőség legnagyobb mértéke 30%, legfeljebb 0,4 értékű szintterületi mutató biztosításával. (6) A legkisebb beépíthető telekterület 10.000 m2. (7) A zöldfelület kötelező mértéke legalább 30%. (8) A Gip-m jelű terület telekhatárán teljes hosszban védőfásítást – többszintes fa- és cserjesávot kell telepíteni, a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében. (9) A Gip-m jelű terület telekhatárán teljes hosszban védőfásítást – többszintes fa-és cserjesávot – kell telepíteni, a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében. (10) Meglévő Gip-m jelű területen nagyüzemi állattartás akkor folytatható, ha az állattartó telep határán legalább 25 m széles védőfásítás létesül, az engedélyköteles új építmény használatbavételéig. ÜDÜLŐTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETE Üü övezet 29. § (1) Az Üü jelű építési övezet szabadon álló beépítési módú, nagytelkes, üdülőházas üdülőövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Üü

SZ 6,0

25 3600

50

(2) Az övezet telkének beépítéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (3) Az övezet telkének lakótelekkel szomszédos határán tömör, vagy sövénnyel kísért áttört kerítést kell építeni. A közterület felőli telekhatáron csak áttört vagy sövény-kerítés létesíthető. (4) Az üdülőövezetben legföljebb egyemeletes épület emelhető. Tetőhéjazata nem készülhet csillogó anyagból.

20


KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÖVEZETEI 30. § (1) A különleges területek övezetébe tartoznak azon területek, amelyek funkciója és a rajtuk elhelyezett építmények is különleges, egyedi szabályozást igényelnek. (2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő övezetek a következők: a) tatai és szomódi szennyvíztisztító, Kszt-1 b) szennyvíziszap lerakó telep, Kszt-2 c) temető, Kt d) sportpálya, K – Sp e) honvédelmet szolgáló terület, Kht f) idegenforgalmi, üdülési célú, különleges rekreációs lehetőségeket szolgáló (szállásférőhely is) beépítésre szánt terület, K – Id g) a különleges rekreációs lehetőségeket (pl. lovaglás, szabadtéri egyéb sportolás, ismeretterjesztés stb.) szolgáló idegenforgalmi-üdülési célú (szállásférőhely is) beépítésre szánt terület, Kk – Id

Kszt-1 és Kszt-2 jelű építési övezet 31. § (1) A Kszt-1 jelű övezetbe tartozik a tatai és a szomódi szennyvíztisztító területe, ahol a beépíthetőség megengedett mértéke 40 %, a kötelező zöldfelület legkisebb mértéke 40 %, aminek egy részét a telekhatár mentén kétszintes növénytelepítésű, fásított zöldsávként kell kialakítani, az építménymagasság a technológiának megfelelő. (2) A Kszt-2 jelű övezet a folyékony hulladék, szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló különleges terület, ahol a beépíthetőség megengedett mértéke 30 %, a kötelező zöldfelület legkisebb mértéke 40 %, aminek egy részét a telekhatár mentén, kétszintes növénytelepítésű, fásított zöldsávként kell kialakítani, az építménymagasság a technológiának megfelelő.

Kt jelű építési övezet 32. § (1) Az övezet területe hagyományos és urnás temetés céljára használható. E területen belül a funkcióhoz szükséges építmények (pl. ravatalozó, kolumbárium) elhelyezése, a meglévők átépítése engedélyezhető. (2) A telek szabadon álló beépítési módú, a legnagyobb megengedhető beépítettség 5%, a legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. (3) A telek a szabályozási terven jelölt területtel bővíthető. (4) A temető mellett az OTÉK vonatkozó előírásainak megfelelő közterületi parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani. A közterületi parkoló kialakítását az Önkormányzat helyi parkolási rendeletben szabályozza. (5) A temető területén belül új területegységek igénybevétele, a kegyeleti parkként fönntartandó temetőrészek kialakítása, a rendezett területhasználat és a létesítmények 21


értékvédelme, településképi érzékenysége miatt csak a temető egész területére kiterjedő, az úthálózatot, a parcellázás rendjét és a zöldfelületi kialakítást is tartalmazó kertépítészeti terv alapján engedélyezhető. K – Sp jelű építési övezet 33. § (1) K-SP jelű övezet sportolási célra, a sportolást szolgáló létesítmények, épületek, építmények (pl. öltöző, lelátó, sportpályák) elhelyezésére hasznosítható. (2) Az övezet szabadon álló beépítési módú, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%. A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. Kht jelű építési övezet 34. § (1) Kht jelű övezet a Magyar Honvédség kezelésében lévő, honvédelmi célokat szolgáló területek övezete, ahol minden területhasználat-változás, építés a HM, mint kezelő kezdeményezésére, illetve hozzájárulásával, építési engedély alapján történhet. (2) A terület rendeltetése: a honvédelem érdekeit szolgáló létesítmények, gyakorlóterek elhelyezése, működtetése. (3) Épület, építmény létesítése az építési engedéllyel együtt benyújtott, a változtatásokat és azok környezeti hatásait részletesen tartalmazó építési engedélyezési tervdokumentáció építési engedélye alapján történhet. Az építéshatóság szükség esetén a szakhatósági vélemények beszerzését, illetve részletes szabályozási terv készítését írhatja elő. K – Id jelű építési övezet 35. § (1) A K–Id jelű építési övezet idegenforgalmi, üdülési célú, különleges rekreációs lehetőségeket, szállásférőhely létesítését szolgáló beépítésre szánt terület. K – Id

SZ 8,0

15 K

70

(2) Az építési övezet telke nem osztható meg. (3) Az építési övezet telkének legfeljebb 15 %-a építhető be; a legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke 70 %. (4) Az építési övezetben legfeljebb 8,0 m építménymagasságú épület helyezhető el, szabadon álló beépítési móddal. (5) Előkert létesítendő, annak mélysége legalább 10 méter legyen. 5. KÖZLEKEDÉS Közlekedési területek és létesítmények 36. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

22


(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet. (3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. (4) A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a KÖú jellel megkülönböztetett területek az országos utak területe. (5) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) 1sz. országos főút, K.III.B. b) 1129 j. országos mellékút, K.V.B. c) 11136 j. országos mellékút, K.V.C., B.V. c-C. d) gyűjtőutak: B.V. c-C. e) kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-C. f) önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII. g) önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII. h) helyi külterületi utak: K.VI.C. (6) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet. Az 1sz. főút mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 100-100 m, az országos mellékutak mentén a tengelytől mért 50-50 m. (7) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani. (8) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, kiskerti utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el. (9) A létesítmények parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani. (10) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit a települési önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg. (11) A Budapest – Hegyeshalom vasútvonal mellett a szélső vágánytól számított 100-100 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. (12) A 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt közterületeken: a) a terven jelöltek szerint a lakótelkeket kiszolgáló vegyes használatú út létesítendő, melynek minimális telekszélessége az országos úthálózat részét képező út telekhatárától mérten minimum 10 méter; b) a vegyes használatú útpadkák mentén, mindkét oldalon minimum 1,5 m széles zöldsáv létesítendő. A zöldsávokban a létesítendő, illetve kiváltással ott elhelyezendő közművezetékek védelme okán, fa ültetése csak a közművezetékekre tekintettel történhet. A lakótelkek előtti zöldsávban zárt cserjesor nem telepíthető. c) az országos út mentén kötelező fásításként jelölt meglévő fasor megóvandó, újratelepítendő, háromszintű növényzetként kiegészítendő.

23


6. KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰÉPÍTMÉNYEK Általános előírások 37. § (1) A közüzemi hálózatokat, a közműépítményeket közterületen, vagy a közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Biztonsági övezetük számára a helyigényt az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. Ettől eltérő esetben a vezeték nyomvonalára, a közműépítmény helyére és biztonsági övezetük számára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára. (2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. (3) A fejlesztési területeken tervezett beépítés előkészítő fázisában, egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján, a közterületi közlekedési létesítmények és a fásításra alkalmas zöldsávok kialakíthatóságának figyelembe vételével kell meghatározni a tereprendezést, a felszíni vízelvezető és a szennyvízcsatorna hálózat vonalvezetését, továbbá a többi, nem terepfüggő közművezeték elrendezését. (4) Utak építése és egyéb közterületek kialakítása, valamint a felújítások idején a közművek egyidejű megépítéséről, későbbiekben a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. (5) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, eltömedékelését szakszerűen el kell végezni. (6) A föld felett megjelenő közműberendezések elhelyezésével elő kell segíteni az igényes, területtakarékos környezet kialakítását.

Vízellátás 38. § (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők. A tűzcsapokat a védendő épülettől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb elhelyezni nem szabad. Az oltóvíz-igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához Tatabánya város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságával és az ÉDV Rt-vel egyeztetni kell. (2) Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet illetve az utat biztosítani kell. (3) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon. (4) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében dn 100asnál kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad.. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – minden lehetséges esetben – körvezetékként kell kiépíteni. (5) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a létesítmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, térszíni oltóvíztároló építésével kell megoldani. (6) A tervezett közparkban víztorony telepítési igénye esetén a kilátóval kombinált építmény csak a településrendezési és az esztétikai szempontok (tájba illesztése, formája, anyaga, burkolata) figyelembe vételével kivitelezhető. 24


(7) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció-váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

Vízelvezetés 39.§ (1) A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. (2) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (3) A településen az elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell továbbfejleszteni. (4) A meglevő beépített területeknek a szennyvízcsatorna hálózatba már bekötött telkein az üzemen kívülre helyezett zárt szennyvízgyűjtő-tárolókat szakszerűen fel kell számolni (fertőtlenítés, eltömedékelés). (5) A település már beépített és beépítésre szánt területén, új beépítés esetén a szennyvizek elvezetését közcsatornára történő csatlakozással kell megoldani. (6) Külterületen, beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, - amennyiben a létesítmény a meglevő szennyvízcsatorna hálózatra nem tud csatlakozni, illetve a közcsatorna hálózatra csatlakozása időben későbbiekben valósítható meg; (7) a szennyvizeket vízzáró szennyvízgyűjtő medencében kell összegyűjteni, átmenetileg tárolni, majd a szennyvíztisztító telepre szállítani. - amennyiben élővíz befogadó van a területen és a szakhatóság engedélyezi, szennyvíztisztító kisberendezés létesíthető a szennyvizek kezeléséhez. A létesítés vízjogi engedély alapján történhet. (8) Kereskedelmi, gazdasági területről és lakóterületen engedélyezett vállalkozásokból a kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben köthető, ha szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvíz-kezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani. (9) A Szomódi szennyvíztisztító telep 150 m és a Szomód területén üzemelő Tatai szennyvíztisztító telep 300 m védőtávolságán belül gyógyszer és élelmiszer alapanyag nem állítható elő, nem termelhető, gyógyszer, élelmiszer nem tárolható, nem raktározható és nem forgalmazható. A Szomód közigazgatási területén lévő Tatai szippantott-szennyvízkezelő védőtávolság-igénye 500 m, amelyen belülre ugyanazok a területhasznosítási korlátozások vonatkoznak, mint a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belülre. A védőtávolság-igény csak technológiai fejlesztéssel csökkenthető; annak megvalósításáig a korlátozásoktól nem lehet eltekinteni. (10) A település területén átvezető vízfolyások: a Mikovényi árok, az Által-ér, az Árendás patak, a Szomódi és a Rétaljai vízfolyás (más néven Kárt folyó) két oldalán, a partéltől mért 6-6 m, továbbá a tavak: Alsó-Kistó, a Felső-Kistó, a Szomódi halastavak és a Bocska-völgyi tározó (más néven Árendás pataki tározó) mentén a partéltől mért 6 m széles karbantartási sávot biztosítani kell vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez. (11) A már beépített területeken, azokon a szakaszokon, ahol a vízfolyások, a patakok egyik oldalról útról megközelíthetők, a karbantartás elvégezhető, a beépítés felőli oldalon a partéltől mért 3 m széles beépítés nélküli sávhoz a hozzáférést a lábazat nélküli, könnyen elbontható 25


kerítéskialakítással is biztosítani kell, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok esetén lezúduló nagy vizek elleni védekezést a kerítés ne akadályozza. (12) A már beépített területeken, ahol a kétoldali, előírt karbantartó sáv az elépítés miatt nem biztosítható, legalább az egyik oldalon, a vízelvezető patak illetve árok medréhez a hozzáférhetőséget biztosítani kell. A szélsőséges időjárási viszonyokkor lezúduló nagy vizek elleni hatékony védekezés érdekében a kerítést könnyen elbonthatóan és helyreállíthatóan kell kialakítani. (13) A vízfolyások belterületi szakaszán, az új, beépítésre szánt területek mellett, mindkét oldalon a vízfolyás part-élétől mérten 6-6 m széles sávot kell fenntartani, a karbantartási feladatok elvégzése céljára. (14) A mesterségesen épített árkok partéleitől mért 3-3 m-es sávot fenntartási célra biztosítani kell. A már beépített területeken, amennyiben ez nem lehetséges, és az árkok egyik oldalon útról megközelíthetők, a beépítés felőli oldalon a 3 m-es karbantartási sáv 1 m-nél keskenyebbre nem csökkenthető le. (15) A külterületről érkező vizektől a belterület északkeleti részét övárokkal kell védeni. Élő vízfolyásba a belterületi árokhálózatból bevezetett csapadékvizeket csak hordalékfogón keresztül lehet bevezetni. (16) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét, minden nagyobb (fél hektárt meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén, a befogadóig ellenőrizni kell. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig, amelyhez az illetékes környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság véleményét be kell szerezni. (17) Beruházás során a többi közmű építésével egyidejűleg kell a csapadékvíz elvezető hálózatot is megépíteni. A csapadékvíz elvezető hálózat építése nem halasztható el. (18) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. (19) Személygépjárművek esetén 20, tehergépjárművek esetén 3, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel és összefüggő, vízzáró burkolattal építendő parkoló-felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Zöldbeton parkoló nem létesíthető.

Villamosenergia ellátás 40. § (1) A Szomód területén áthaladó 120 kV-os nagyfeszültségű villamos távvezeték védőterülete a tengelytől 18-18 m. A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető. (2) Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken és az új, beépítésre szánt területeken, illetve az utak szilárd burkolatának kiépítésekor új (az épületek ellátását szolgáló, közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia-ellátás hálózatát csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor ill. a hálózat építéssel járó karbantartás során a földalatti vezetés engedélyezhető.

26


(3) A földfeletti hálózatról történő ellátási helyeken az új beépítésre jelölt illetve az átépítésre kerülő ingatlanokon, az épületek ellátására, a tartóoszlopokról, a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell előirányozni. (4) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése területgazdálkodási okokból fennmaradhat. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. (5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (6) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, egyéb ingatlan használatát korlátozni tilos. Földgázellátás 41. § (1) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. (2) A középnyomású földgázhálózatról vételező ingatlanok gázellátására egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el – lehetőség szerint növényzet takarásában – térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel. Elektronikus hírközlés 42. § (1) A belterület beépítésre szánt új fejlesztési területén új, vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot föld alatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Új, elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen, területgazdálkodási okokból, a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni. Az oszlopsorra egyúttal a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (4) A nyilvános távbeszélő állomást a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni. (5) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos: természetvédelmi területen, az ökológiai hálózat részét képező területen, tájképvédelmi területen, Natura 2000 területen. Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.

27


7. ZÖLDTERÜLETEK Kk jelű közkert övezet 43. § (1) A zöldterületek övezetébe tartozó területek jellemzően növényzettel fedett, kertként, köztérként kialakított közhasználatú területek. (2) A Kk jelű közkert övezetben: a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények b) a pihenést és testedzést szolgáló építmények, c) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

Legnagyobb -

500

(%) Terepszint alatt -

felett 1

Legkisebb zöldfelület (%)

legkisebb -

Beépítettség Szintterületi mutató

Kk

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

(m2)

Övezet jele

Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek

(3) A közkertek övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza.

0,01

85

Beültetési kötelezettség

Megengedett legnagyobb építmény magasság

(%)

(m)

40

4,5

(4) A közkertek kialakítása, módosítása, felhasználása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (5) A zöldterületeken elhelyezendő kerti építmények fából, felületkezelt fém (pl.. öntöttvas) terméskő és tégla felhasználásával készülhetnek. A közkertekben csak a hatályos előírásoknak, szabványoknak megfelelő kialakítású, biztonságos játszótéri berendezések helyezhetők el. (6) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/4-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja. (7) A telek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén az OTÉK előírásainak megfelelően csökkenthető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet az OTÉK előírásai szerinti mértékig csak tetőkertként lehet számításba venni. (8) Az intézmény jellegű létesítmények zöldfelületeit, a hangsúlyos településkép formáló hatásuk miatt, kertépítészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. A telepítendő növényzet, növényfajok között közismerten erősen allergizáló növényfaj nem lehet. (9) Használatbavételi engedély csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások, kötelező zöldfelületek, közműrákötések stb. egyidejű megléte esetén adható ki. (10) Minden meglévő, 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát, ill. fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fák védelméről szóló rendelet előírásainak betartásával lehet. (11) A szabályozási terven jelölt értékes közterületi és a közterület felé látszó előkerti díszfák védendők, ezek kivágása, illetve a kivágás engedélyezése szakmai felülvizsgálat alapján történhet. A kivágott fákat a fakivágási engedélyben meghatározott módon pótolni kell. (12) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel

28


összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja. (13) A közterületként szabályozott területeket (közutak, közterek) az alapfunkció ellátását biztosító mértékig fásítani, parkosítani kell. (14) A közutak építési területén és a mezőgazdasági célú külterületi feltáró utak, valamint a felszíni vízfolyások mentén a szabályozási terven jelölt helyeken út menti fasorokat kell telepíteni, fás zöldsávokat kell létesíteni. Az új utak, utcák építésekor, illetve a meglévők átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására alkalmas, legalább 16 méter széles utcákban, a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani, illetve fenntartani. A 16 m-nél keskenyebb, de legalább 12 m széles lakóutcákban a közút építésével, rendezésével (pl. közművesítés, burkolatcsere, útszélesítés) egyidejű beruházásként legalább egyoldali, ültető-gödrös utcafásítást, vagy fásított zöldsávot kell megvalósítani. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. 8. ERDŐTERÜLET Eg, Et, Ev, Ev-H jelű övezet 44. § (1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekben meghatározott elsődleges rendeltetéshez igazodóan, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Ee, Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak. Az erdő igénybe vételével járó építési szándék esetén, az elhelyezhető építmények meghatározásánál az erdők védelméről szóló törvényben meghatározottak a mérvadók. a) az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-, szociális céllal hasznosítható meglévő és létesíthető új erdőterületek, b) az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek, c) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek, d) az Evh jelű övezet területei az elsődleges rendeltetés szerint honvédelmi érdekeket szolgáló véderdőként üzemtervezett erdőterületek, ahol minden változtatás a HM egyetértésével üzemtervezett erdészeti tervek szerint történhet. (3) Az Ee jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények: a) elsősorban a jóléti, turisztikai használatot szolgáló parkerdei berendezések (pl. esőbeálló, pihenő- és tűzrakó-helyek berendezései, hulladékgyűjtők, turisztikai tájékoztató táblák, gyalogutak) b) másodsorban az erdő fenntartásához szükséges és/vagy építmények, melyek egyben turisztikai célokat is szolgálhatnak (pl. erdészház/vendégház, állatetető, erdőgazdasági fenntartó utak) (4) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

29


a) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők), b) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó). (5) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető: a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak. (6) Az erdőgazdasági övezetben minden engedélyköteles építési munka, területhasználatmódosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályokvii és elvi építési engedély alapján történhet. (7) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. (8) Az országos védettségű természeti területeken, az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó és a Natura 2000 területeken, valamint a szabályozási terven jelölt egyéb természeti területeken erdősítés csak őshonos fafajok felhasználásával történhet. A nem védett területek erdősítésénél is legalább egyharmad elegyarányban őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

legnagyobb (m2)

Beépítettség %

(ha) területe (m2)

Terepszint

100.000

szélessége (m)

alatt∗∗

felett

0,2

0,2

-

Beültetési kötelezettség (%)

Ee

legkisebb (m2)

Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek*

Legkisebb zöldfelület (%)

Övezet jele

A kialakítható telek mérete*

Szintterületi mutató

(9) Az Etv.(erdőtörvény) előírásaival összhangban, az erdőterületeket felügyelő erdészeti szolgálat hozzájárulása esetén, az erdőövezetekre vonatkozó építési előírások a következők:

95

90

A megengedett legnagyobb építmény magasság* (m)

4,5

* az Elvi Építési Engedélyben meghatározható **a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési

százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet

9. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Má-á, Má-t, Mk-sz, Mk-k, Mk-b jelű övezet 45. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. (2) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:

30


a) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el. b) A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek, az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően, a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható. c) A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület legnagyobb alapterülete 200m2 lehet, kivéve, ha a területhasználatnak megfelelő technológia ennél nagyobb alapterületű építmény létesítését indokolja, és azt a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság a környezet- és a látványvédelem érdekeit biztosítva, támogatja. d) A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30°-40° között lehet. (3) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi

övezetekre tagolódik: a) az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző, b) az Má-t jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző, c) az Mk-sz jelű szőlőhegyi kertövezet, ahol a szőlő- és kertművelés a jellemző, d) az Mk-k jelű hagyományos kiskertövezet, ahol a kertművelés és a járulékos üdülési használat a jellemző, e) az Mk-b belterületi kertek övezete. (4) Az Má-á jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények: a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók), b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület. (5) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények: a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, a hagyományos gazdálkodást szolgáló terménytárolók, takarmány-szárítók, trágyatárolók), b) az övezetben nem helyezhető el lakóépület. (6) Az Mk-sz jelű szőlőhegyi kertövezetben és az Mk-k jelű kiskert övezetekben elhelyezhető

építmények: a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók); b) az övezetben lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el; c) telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető. (7) Az Mk-b övezetben épület nem helyezhető el. Az Mk-b jelű belterületi kertek övezetében, a telken belül, a telek 3 %-ának mértékéig, egy terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető.

Az övezet

A telek

Az épület

31

Szomód Község Helyi Építési Szabályzata 4/2011.(III. 21.) Ök. rendelettel jóváhagyva A kialakítható új telek mérete

Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

legkisebb

legnagyobb

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület


gazdasági épület


gazdasági .épület


gazdasági épület


SZ

5.000

-

200.000

500.000

50

50

0,3

0,3

-

0,3

5,5

4,5+ 5,5

Má- t

SZ

10.000

-

500.000

-

50

-

0,1

-

-

-

5,5

-

Mk-sz

SZ

1500

5000

1500

-

16

-

3

-

3

-

4,5

-

Mk-k

SZ

1000

3000

720

-

12

-

3

-

3

-

4,5

-

Mk-b

-

1000

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

Övezeti jel

Általános mg-i övezet

Má-á

Természeti területek mg-i övezete

alatt (%)

Szőlőhegyi kertövezet

felett (%)

Hagyományos kiskertövezet

A beépítés jellemző módja

szélesség (m)

területe (m2)

Megengedett legnagyobb építménymagassága (m)

Belterületi kertövezet

Sajátos területhasználat

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint∗

(8) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése alábbi megkötésekkel engedélyezhető: a) Az építményeket a – a közös építmények kivételével – szabadon állóan kell elhelyezni. (b) Az OTÉK előírásai szerinti közös építmény csak két szomszédos telek esetében építhető, a közös építményt ikresen kell elhelyezni. c) A legnagyobb megengedett építménymagasság: lakóépület esetén legfeljebb 5,5 m, gazdasági épület illetve építmény esetén legfeljebb 4,5 m, kivéve a speciális technológiai előírások miatt eseti módon megállapított és engedélyezett építménymagasságot. (9) A külterületi mezőgazdasági területeken kerítés az alábbiak szerint építhető: a) a földrészlet határán vagy a helyi külterületi utak mentén az út tengelyétől mért min. 6-6 m távolságra, illetve az országos utak mentén az út védőtávolságára vonatkozó előírások szerint. b) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő legyen. (10) A villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) tartóoszlopai tájvédelmi érdekből a védett és nem védett természeti területeken csak fából készülhetnek.

32


(11) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók; hulladékanyagok építésre nem használhatók fel. (12) Egy telken csak egy tanyaudvar jelölhető ki; ez szolgál építési helyként. A kijelölt tanyaudvar területe nem haladhatja meg a földrészlet területének 20%-át. (13) A megengedett maximális beépítettségű telek (földrészlet) területe csak abban az esetben csökkenthető, ha ez által a beépítettség mértéke nem haladja meg (arányos megosztással vagy bontással egyidejűleg) a megengedett mértéket. (14) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek tisztítását szolgáló létesítmények építéséhez építési- és környezetvédelmi engedélyt kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel, egyedi szennyvíztisztító kislétesítménnyel lehet tisztítani, akkor a vízjogi engedélytől függően a tisztított szennyvizet és iszapot vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni, illetve a talajvédelmi hatóság engedélye alapján, az e célra kijelölt, illetve engedélyezett területen a talajba juttatással (injektálás, öntözés, kiszórás stb.) lehet véglegesen ártalmatlanítani. Tisztítatlan szennyvíz szikkasztása tilos. A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek tisztítását szolgáló létesítmények építéséhez építési- és környezetvédelmi engedélyt kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel, egyedi szennyvíztisztító kislétesítménnyel lehet tisztítani, akkor a vízjogi engedélytől függően a tisztított szennyvizet és iszapot vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni, illetve a talajvédelmi hatóság engedélye alapján, az e célra kijelölt, illetve engedélyezett területen a talajba juttatással (injektálás, öntözés, kiszórás stb.) lehet véglegesen ártalmatlanítani. Tisztítatlan szennyvíz szikkasztása tilos. 10. A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÖVEZETEI V, Vü jelű övezet 46. § (1)A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak: V jelű övezet a) vízfolyások, a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre, b) tavak, tározók, c) a vízmedrek parti sávja a szabályozási tervben vagy a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben Vü jelű övezet d) vízmű-létesítmények (kút, víztároló medence) és azok körülkerített védőterületei (Vü). (2) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja, b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, c) biztosítsa a meglévő, természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek védelmét és újak kialakulását. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLET ÖVEZETE 33


Kk-Id jelű övezet 47. § (1) A Kk – Id jelű építési övezet jellemzően nagy zöldfelülettel és természeti értékkel rendelkező beépítésre nem szánt természetvédelmi-idegenforgalmi különleges övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Kk – Id

SZ 6,0*

2 K

70

* kivéve a természetvédelem és a turizmus érdekeinek is megfelelő kilátó építménye, ami magasabb is lehet (2) Az övezet telke nem osztható meg. (3) Az övezetben kerítés csak a természetvédelem érdekeivel összhangban építhető (4) A vonatkozó jogszabályviii szerinti létesítmények az övezetben nem helyezhetők el. A telek területének beültetési kötelezettséggel meghatározott részén legalább kétszintes (cserje és lombkorona szint) növénytelepítéssel kell a zöldfelületet kialakítani. Az övezetben ültetett fás növényzetnek legfeljebb egynegyede lehet örökzöld fa- és cserje-fajta. A településkép védelme és a természeti értékek védelme érdekében a fás növényzet ültetésénél a helyben honos lombhullató fa- és cserje fajtákat, illetve azokhoz hasonló díszkerti változatokat kell alkalmazni. 11. Az állattartás általános szabályai 48. § (1) A település igazgatási területén az állattartás rendjére vonatkozó előírásokat (építési előírások) az országos érvényű vonatkozó előírások mellett, a környezetminőségi követelmények figyelembe vételével jelen rendelet tartalmazza. (2) Az állattartó épületek köz- és állategészségügyi szempontból meghatározott távolságait egyéb épületektől, illetve építményektől az országos érvényű rendeleteknek és az építési engedélynek megfelelően be kell tartani. (3) Az állattartás célját szolgáló épületek, építmények (pl. fóliasátor) elhelyezése csak építéshatósági engedéllyel történhet. Nagy létszámú állattartást, illetve 140 m2-nél nagyobb állattartó épület-igényű állattartást csak a külterületen lehet folytatni. (4) A haszonállattartás jellegétől függő építési előírások a következők: Nagy létszámú árutermelő állattartás gazdasági épületeinek létesítése csak az állategészségügyi normák által meghatározott módon, a Gip-m jelű övezet 1,0 hektárnál nagyobb telkén (földrészletén), vagy az Má jelű övezetek övezeti előírásai szerint engedélyezhető. A belterületen és a belterület körüli legalább 500 méteres területsávon belül nagy létszámú állattartásnak minősülő tevékenység nem folytatható. (5) Nagy létszámú állattartásnál kisebb kapacitású állattartás céljára állattartó épület létesítése vagy külterületi tanyagazdaságban, vagy belterületen a köz- és állategészségügyi előírások betartása mellett, a HÉSZ-ben meghatározott övezetekben, az állattartó gazdasági épületek létesítésére kijelölt építési helyen engedélyezhető. (6) Új állattartó épület belterületen – a lakóövezeti előírásoknak megfelelően – legfeljebb 140 m2 nagyságban engedélyezhető. (7) Az Lf – P – 2, Lf – P – 3, Lf – P – 4, Lf – I – 1, Lf – I – 2, Vt – I, Vk, K – Id és Kk – Id lakó- illetve különleges övezetekben állattartás nem engedélyezhető. 34


(8) A belterületen állattartás csak almos tartási móddal folytatható. 12. Táj- és természetvédelem 49. § (1) A védett és védelem alatt nem álló természet-közeli állapotú területeken (természeti terület) – az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, az építéssel összefüggő tevékenységek csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. (2) A Natura 2000 területeket érintő használatmódosítás és építés csak a Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve, a Natura 2000 területekre vonatkozó hatályos előírások szerint történhet. A Natura 2000 területeket a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) Az országos jelentőségű természetvédelmi területként védett Gerecsei Tájvédelmi Körzethez tartozó szomódi területek helyrajzi számos jegyzékét – a védetté nyilvánító rendeletnek megfelelően – az 1. számú melléklet tartalmazza. (4) A terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól. (5) A területen különös gonddal kell óvni a természetet, kiemelten a természet-közeli állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és medrek). A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület-felhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak táj-rehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet. (6) A meglévő növényzet védelme érdekében a 8 cm-es törzsátmérőt meghaladó – az üzemtervezett erdőterületeken kívüli – fát (kivéve a gyümölcsfákat) kivágni csak a fák védelméről szóló országos hatókörű, vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési kötelezettség teljesítését és a fapótlási kötelezettség feltételeiről szóló megállapodást követően, csak rendkívül indokolt esetben, a körjegyző előzetes engedélyével szabad. (7) A kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell. (8) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve, ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége. a) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az önkormányzat környezetvédelmi tanácsadójának véleménye alapján, illetve szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával – meghatározza. b) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. c) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető 35


telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni. (9) A meglévő fásított közterületek, fasorok, az intézmények és magánkertek településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyeket érintő rendezés, változtatás csak építéshatósági engedély alapján történhet. (10) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében építési engedélyben a geodéziailag bemért helyszínrajz alapján az építési hely módosítandó. Terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni; a gyökérzóna által érintett területen terepszint alatti építmény nem engedélyezhető. (11) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is. (12) Az önkormányzati rendelettel védett természeti területek, természeti értékek védelmének módját és eszközeit külön önkormányzati rendelet (helyi védelmi rendelet) határozza meg. A rendelet hatályba lépéséig helyi védelem alatt álló területen, telken jelen rendelet 3. § előírásai szerint adható építési engedély. 13. A környezetvédelemre vonatkozó előírások Föld- és talajvédelem 50.§ (1) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (3) A telek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. (4) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) mellett létesíthető. (5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme 51. § (1) Szomód község a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység alapján az „A”, fokozottan érzékeny besorolású, nitrátérzékeny területen lévő település. A település a felszín alatti víz minősége szempontjából érzékeny terület. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható. 36


(2)A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetését – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek szerint, vízjogi engedély alapján kell megoldani. (3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségbe kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (4) A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki. (5) Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítmények szennyvízbekötése esetén engedélyezhető. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés vagy kislétesítmény alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására, tisztítására. (6) A belterületen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. (7) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell. (8)A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeitix.

Levegőtisztaság-védelem 52.§ (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a környezeti levegő védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok határértékeit meghaladó szennyezéssel járó a) tevékenységet folytatni, b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni nem szabad. (2) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl. nagy létszámú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti. (3) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni). (4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai

37


szerint meghatározott védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belüli védőterületen a vonatkozó jogszabályban meghatározott védendő funkciójú területhasználat, létesítmény, illetve építmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat. (5) A védőtávolságok mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a szakhatóságok véleményét is figyelembe véve az I. fokú környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott környezetvédelmi engedély alapján módosulhat.

Zaj- és rezgés elleni védelem 53.§ (1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. (2) A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe zajvédelmi szempontból fokozottan védett. (3) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglevő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy a hatásterületen lévő létesítmények területhasználata és a beépítés jellege szerinti zaj- és rezgésterhelési határértékei a létesítmények telekhatárainál teljesüljenek.

Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás 54.§ (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (2) A hulladék lerakása a település teljes területén tilos. (3) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről – kijelölt hulladékgyűjtő szigetek – a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. (4) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a település igazgatási területén kívül, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón, helyezhető el. (5) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

38


(6) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet. (7) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot, a komposztálhatóság érdekében, az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni; a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása a háztartásokban komposztálással, illetve a terv távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg. (8) A területen minden érintett telektulajdonosnak gondoskodnia kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni. Az épített környezet értékeinek védelme 55.§ (1) A régészeti lelőhelyeket Szomód község közigazgatási területén a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze tartalmazza. Földrajzi elhelyezkedésüket a szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlap mutatja. (2) Szomód község területén országos műemléki védelmet élveznek: a) római katolikus templom, 556 helyrajzi számú telken, b) kőkereszt az 556 helyrajzi számú telken, c) Nepomuki Szent János szobra, az 556 helyrajzi számú telken, (3) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a szabályozási tervlap tünteti fel. (4) Országos műemléki védelem alatt álló építmény építési hatósági ügyében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni. A műemléki környezetben folyó építési hatósági ügyekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre. (5) Helyi (önkormányzati) védelmet élveznek a tervlapon jelölt épített környezeti értékek. Helyrajzi számos listájuk jelen rendelet függelékeként és az örökségvédelmi hatástanulmányban található. (6) A jelen önkormányzati rendelettel védett épített környezeti értékek védelmének módját és eszközeit külön önkormányzati rendelet határozza meg. A rendelet hatályba lépéséig helyi védelem alatt álló területen, telken jelen rendelet 3. § előírásai szerint adható építési engedély. (7) Régészeti védelem alatt álló területen (nyilvántartott régészeti lelőhely), a régészeti örökség védelme érdekében, a tervezett földmunkák megkezdése előtt megelőző feltárást kell végezni. A feltárás elvégzésére a Tatai Kuny Domonkos Múzeum jogosult, ásatási engedély birtokában, a beruházó költségére. x A feltárásra – a vonatkozó jogszabályok szerint – a beruházónak szerződést kell kötnie a Múzeummal. Ha a megelőző feltárás során megőrzendő régészeti emlék kerül elő, a terveket át kell dolgozni. (8) Régészeti érdekű területen (ismert, azonosítatlan régészeti terület) a tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) a régészeti örökség védelme érdekében csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során próba- vagy megelőző feltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Tatai Kuny Domonkos

39


Múzeum jogosult, a beruházó költségérexi. A megelőző feltárásra –a vonatkozó jogszabályokxii szerint – a beruházónak szerződést kell kötnie a Múzeummal. 14. Egyéb rendelkezések 56. § (1) Az önkormányzat elővásárlási jogával terheltek az alábbi ingatlanok: Utcanyitás céljára: a 150 helyrajzi számú telek; Közösségi funkciók (óvoda, orvosi rendelő, sportpálya stb.) céljára: 504-509/2, 510/2, 511-512, 517/1, 518-520 helyrajzi számú telkek hátsó telekrészének részterületei; a 0554/3 helyrajzi számú ingatlannak a szabályozási terven Vk építési övezet számára kijelölt része. Az önkormányzat elővásárlási jogáról az érintetteket értesíteni kell. (2) Építési korlátozás: a szerkezeti terven meghatározott új utcanyitások nyomvonalán a 151 helyrajzi számú telek nem építési telek. 15.Záró rendelkezések 57. § (1) Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba (2) Hatályát veszti a) Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2006.(VI. 01.) számú rendelet b) A helyi Építési Szabályzatot módosításáról szóló 6/2008.(III.27.) számú rendelet

C e l l á r József polgármester

C s i c s a i Istvánné körjegyző

40

2011.(III. 21.) önkormányzati rendelete. a Helyi Építési Szabályzatról

Recommend Documents