2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról Az Országgyőlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következı törvényt alkotja: I. Fejezet A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŐSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 1-9. § 10. § (1)-(2) (3) (4)-(5) 11-21. § 22. § 23-29. § 30. § 2. 31-46. § 3. Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása 47-50. § 51-52. § 53. § Az Ekho tv. 1-4. 5. 6. 54. § II. Fejezet A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 4. 55-66. §

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 5. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása 67-71. § 72. § (1) (2) (3) 73-75. § 76. § 77. § (1) (2) (3) 78. § 79. § (1) (2) 80. § 81. § 82. § 83. § 84. § 85-95. § 96. § 97. § (1)-(2) (3) 98. § 99. § (1) (2)-(3) 100. § 101. § 102. § 103-105. § 106-108. § 109. § (1) (2) (3) (4) (5) 110. § (1) (2) 6. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 111. § 7. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 112. § 113. § 114-130. § 1. 2.

-2-

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 3-21. 132-133. § III. Fejezet A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 134-147. § IV. Fejezet AZ ILLETÉKEKET, A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŐADÓT, A CÉGAUTÓADÓT ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓT ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 8. Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 148-151. § 152. § (1) (2) 153. § 154. § (1) (2) (3) (4)-(5) (6) 155-165. § 166. § 167-169. § 9-11. 170. § 171-178. § 179. § 180-186. § 12. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosításáról 187-195. § 196. § 197. § V. Fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETİ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK

-3-

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 198. § 199-207. § 208. § 209-210. § 211. § 212. § (1) (2) (3) (4) 213. § 214. § 215. § 216. § 217. § (1) (2) 218. § (1) (2) 219. § 14-15. 220-226. § VI. Fejezet A SZÁMVITELT ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 16. A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény módosítása 227-230. § 231. § 232-249. § 250. § 251-254. § 255. § (1) (2) (3) 256-257. § 17. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrıl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrıl szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 258-259. § 260. § 261-263. § 264-265. § 266. §

-4-

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 267. § 268. § 269. § 270. § 18. 271-274. § 19. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény módosítása 275. § (1) (2)-(4) 276. § 20. A hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása 277-278. § 21. 279. § 22. A kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása 280. § 281. § VII. Fejezet AZ ADÓZÁS RENDJÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYOZÁST TARTALMAZÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 23. Az adózás rendjérıl szóló törvény módosítása 282-295. § 296. § (1)-(5) (6) 297-352. § 353. § 354. § (1)-(3) (4) (5) 355-359. § 360. § (1) Az Art. 1-27. 28. 29-75. (2) Az Art. 1-4. 5.

-5-

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 6-18. (3) (4) 361-362. § 24-26. 363-372. § 27. Egyéb eljárásjogot érintı és más törvények módosítása 373-381. § 382. § 383-384. § VIII. Fejezet 28-30. 385-392. § 31. A szerencsejáték szervezésérıl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 393-395. § 396. § 397. § 32. Az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosítása 398. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a szerencsejáték szervezésrıl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése. 399. § Nem lép hatályba: 1. az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 19. § (1) bekezdése, 2. az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése, 400. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés i) pontját megállapító rendelkezése. 33-35. 401-413. § 36. A közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása 414. § 37. Az egyes ágazatokat terhelı különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény módosítása

-6-

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 415. § 416. § 38. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása és eltérı szöveggel történı hatályba léptetése 417-418. § 419-420. § 421. § 422. § 423. § 424. § 425. § 426. § 427-428. § 429. § 430. § 431-433. § 434. § 435-438. § 439-441. § 442. § 443. § (1)-(4) (5)-(6) 444. § A Ktdt. 1., 2. és 3. melléklete e törvény 15., 16. és 17. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba. 445. § (1) A Ktdt. 1. 8. § (3) bekezdésében „a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban” szövegrész a „az Art.-nek a 42. § (2) bekezdését, a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban” szöveggel, 2. 13. § b) pontjában a „rendeletekben” szövegrész a „rendeletben” szöveggel, 3. 3. § (1) bekezdésben, 4. § (2) bekezdésben, 6. § (1)-(4) bekezdéseiben, 14. § (1) bekezdésében a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész a „termékdíj-kötelezettség” szöveggel, 4. 25. § (2) bekezdésében az „átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét” szövegrész az „átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét” szöveggel, 5. 31. § (2) bekezdés c) pontjában a „tárgyévre elıírt” szövegrész a „bevallott” szöveggel, 6. 31. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban az „1. melléklet” szövegrész a „2. melléklet” szöveggel 7. 31. § (3) bekezdésében a „csomagolás” szövegrészek a „csomagolószer” szöveggel 8. 33. § (3) bekezdés zárójelben lévı „a továbbiakban: termék” szövegrész „a továbbiakban együtt: termék” szöveggel, 9. a 3. §-t megelızı címben, a 3. § (1) bekezdésében, a 4. § (2) bekezdésében, az 5. §-t megelızı címben, a 6. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 9. § (2) bekezdésében, a III. fejezet címében, illetve az azt követı címben, a 14. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 15. § (1) bekezdésében, a 16. § elıtti címben a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe a „termékdíj-kötelezettség” szöveggel lép hatályba. (2) A Ktdt. a 40. § (7) bekezdésében a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe a „termékdíj-kötelezettség” szöveg lép. (3) Nem lép hatályba a Ktdt. 1. 7. § (1) bekezdésébıl az „- ideértve a belföldi elıállítású csomagolást alkotó csomagolóeszközt -” szövegrész, 2. a 8. § (6) bekezdése, 3. a 14. § (3) bekezdése, 4. a 14. § (6) és (7) bekezdései,

-7-

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 5. a 15. § (2) bekezdésébıl az „és kis” szövegrész, 6. a 15. § (3) bekezdésébıl „a kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya 60 000 Ft/év” szövegrész, 7. a 15. § (6) bekezdése, 8. a 19. § (4) bekezdése, 9. a 42. § és az azt megelızı cím. (4) 39. Az alacsony keresető munkavállalók bérének emelését ösztönzı egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényt érintı módosítások 446. § (1) Az alacsony keresető munkavállalók bérének emelését ösztönzı egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: T.) 1. §-a nem lép hatályba. (2) (3) A T. 4. §-a nem lép hatályba. (4) (5) A Met. - a T. 5. §-ával megállapított - 9/A. §-a az „indult eljárásokban” szövegrész helyett az „indult ügyekben” szöveggel lép hatályba. (6) 40. 447-448. § 41. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény módosítása 449. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény a) 41. §-a a „82/A. § a) pontja” szövegrész helyett a „82/A. § (1) bekezdés a) pontja” szöveggel, b) 45. § 5. pontja a „81. § c) pontja” szövegrész helyett a „81. § (1) bekezdés c) pontja” szöveggel, c) 66. §-a a „4. § (1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyett a „4. § d) pontja” szöveggel lép hatályba. 42. Az Európai Rendırségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lıfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény módosítása 450. § Nem lép hatályba az Európai Rendırségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lıfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § a) pontjában a „2. §-ban,” szövegrész, az „és 16. § (2)” szövegrész, és a „42. § f) pontja.” 43. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosításáról 451. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. § (5) bekezdése nem lép hatályba. (2) (3) Az Szht. 3. § b) pontja nem lép hatályba. (4)

-8-

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról (5) Az Szht. 4. §-a nem lép hatályba. (6) 44. 452. § IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. § (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetıt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezıgazdasági ıstermelıt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelıen terhelı, százalékos mértékő fizetési kötelezettség. (2) A szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása céljából az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésrıl szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között. (3) Az adóval összefüggı hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. (4) Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetıleg támogatás összegét nem befolyásolja. Az adó alanya 454. § (1) Az adó alanya: a) a kifizetı; b) az egyéni vállalkozó; c) a mezıgazdasági ıstermelı. (2) Kifizetı a természetes személlyel e Fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló másik személy. Adóalanynak minısül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkezı kifizetı (a továbbiakban: külföldi kifizetı) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. (3) Ha a külföldi kifizetı az e Fejezetben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, azokat a (2) bekezdés szerinti természetes személyre is alkalmazni kell azzal, hogy kifizetı alatt a (2) bekezdés szerinti természetes személyt kell érteni. (4) Az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendı adó alanya a kirendelést elrendelı kifizetı. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minısül azonban (kifizetıként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelı kifizetıvel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek ıt terhelik.

-9-

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról (5) Az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony alapján munkaerı-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendı adó alanya a kölcsönbe adó kifizetı. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizetı, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevı személy minısül. (5a) Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén kifizetı az adózás rendjérıl szóló törvény szerint meghatározott munkáltató. (6) Az adónak nem alanya: a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó; b) az özvegyi nyugdíjban részesülı olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; c) a mezıgazdasági ıstermelı abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezıgazdasági kistermelınek minısült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot; d) a mezıgazdasági ıstermelı, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. A kifizetı által fizetendı adó alapja 455. § (1) A kifizetıt terhelı adó alapja: a) a kifizetı által a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá esı, nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével; b) a kifizetı által a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá esı önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem; c) a tanulószerzıdésben meghatározott díj; d) a hivatásos nevelıszülıt a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megilletı nevelési díj; e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerzıdésben, illetıleg más szerzıdésben meghatározott személyi alapbér, illetıleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerzıdés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelızı évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér. (2) Adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony: a) a munkaviszony; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményezı vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a szabadalmi ügyvivıi iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közremőködési kötelezettséget eredményezı tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezetı tisztségviselıi jogviszonyt is); d) az ügyvédi iroda, a közjegyzıi iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerzıdés alapján fennálló jogviszony;

- 10 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítı egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekő önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselı e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. (3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a) a (2) bekezdés c)-d), f)-g) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülı olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; b) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony. (4) A kifizetıt terhelı adónak nem alapja: a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel; b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel; c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerzıdés alapján mentességet élvezı tisztviselıje, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel; d) a külföldi kifizetı által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerı-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkezı magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás idıtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e) a kifizetı által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetıt terhelı rész; f) a szerzıi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzık oltalma, mintaoltalom alatt álló mő, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzıdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat; h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. A kifizetınek nem minısülı személy által fizetendı adó alapja 456. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. (2) Az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minısülı egyéni vállalkozót, valamint a mezıgazdasági ıstermelıt saját maga után havonta terhelı adó alapja:

- 11 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról a) a magasabb összegő társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszőnését követı hátralévı részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg; b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve ıstermelıre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg. (3) Az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minısülı egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja az egyszerősített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy középvagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül. Az adóalap megállapításának különös szabályai 457. § (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. (2) Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetıleg a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyra tekintettel havonta terhelı adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. (3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. (4) A mezıgazdasági ıstermelıt saját maga után havonta terhelı adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezıgazdasági ıstermelıi jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minısül az adó alanyának a hónap minden napján. (5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásakor az egy hónapra fizetendı adó alapjának megállapításkor a kifizetı, valamint az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára, illetıleg egyéni vállalkozói, mezıgazdasági ıstermelıi jogállására tekintettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyház és szerzetesrend, valamint mezıgazdasági ıstermelı esetében a minimálbér harmincad része, más kifizetı és egyéni vállalkozó esetében legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól 458. § (1) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetıleg maga az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;

- 12 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közremőködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát, illetıleg az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı e tevékenységét személyesen folytatja. (2) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetıleg maga az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; b) fogvatartott. (3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivıi iroda, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a közjegyzıi iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivıi kamarai, illetıleg közjegyzıi kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivıi vagy közjegyzıi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivıi kamarai, illetıleg közjegyzıi kamarai tagsága szünetel. (4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplı egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. (5) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetıleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejőleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban elıírt munkaidıt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. (6) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetıvel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizetı e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendı adó alapjának megállapításkor számításba veszi. (7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizetı részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetıleg a más kifizetıvel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizetı részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizetı a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytıl igényelheti.

- 13 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetıtıl nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti. (8) Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba azt az idıszakot, amelyen kifizetıvel - a kifizetı részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizetı ezen idıszakot az egyéni vállalkozónak minısülı természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításkor számításba veszi. Az adó mértéke és fizetendı összege 459. § (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendı adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megilletı adókedvezmények összegével. (2) A fizetendı adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következı adókedvezmények csökkentik: a) a munkabérek értékének megırzését célzó adókedvezmény; b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; c) a munkaerı-piaci szempontból kedvezıtlen helyzető társadalmi csoportok és a munkaerı-piacról tartósan távollévık foglalkoztatása, munkaerı-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdı fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthetı adókedvezmény; d) a szakképzettséget nem igénylı munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény. Adókedvezmények A munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezmény 460. § (1) A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyőjteményi és közmővelıdési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minısülı kifizetı az ıt az adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emelésérıl szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történı megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta. (2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetı az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendı adó megállapításánál, veheti igénybe, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti feltétel (a legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékő béremelés) valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megilletı munkabér tekintetében teljesül. (2a) Munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató esetén az (1) bekezdés szerinti feltétel megvalósulását külön kell vizsgálni a) a vele nem munkaerı-kölcsönzés céljából és b) a vele munkaerı-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalók tekintetében. (2b) Ha a (2a) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalók tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, e munkavállalókra tekintettel az adókedvezmény igénybe vehetı. (2c) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalók esetében az adókedvezmény azon munkavállaló tekintetében és azon idıszakokra vehetı igénybe, amely munkavállaló esetében és amely idıszakra a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönvevı munkáltató nyilatkozatával igazolja, hogy a kölcsönvevı az (1) bekezdés szerinti feltételnek - ha az adókedvezmény érvényesítéséhez esetében kapcsolódott feltétel -

- 14 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról megfelel és a kölcsönzött munkavállalók tekintetében a kölcsönbeadó a kölcsönvevınél azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak számára az elvárt béremelés végrehajtását követıen megilletı munkabért állapítja meg. (2d) Ha a nyilatkozatot tevı kölcsönvevı nem foglalkoztat azonos vagy hasonló munkakörben a (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalót, a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató az adókedvezményt az ilyen kölcsönzött munkavállalók tekintetében csak akkor veheti igénybe, ha az elvárt béremelést végrehajtotta és a kölcsönbeadó munkáltató a (2a) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalók tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltételt teljesíti. (2e) Külföldi székhelyő munkaerı-kölcsönzési tevékenységet folytató munkáltató esetében a vele nem munkaerı-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülését csak akkor kell vizsgálni, ha a munkaviszony e törvény szerint adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonynak minısül. (2f) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalók esetében az adókedvezmény azon munkavállaló tekintetében és azon idıszakokra is igénybe vehetı, amely munkavállaló esetében és amely idıszakra a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönzött munkavállalóra nézve az elvárt béremelést végrehajtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kölcsönvevı az (1) bekezdés szerinti feltételnek - ha az adókedvezmény érvényesítéséhez esetében kapcsolódott feltétel - megfelel-e. (3) A 2011. november 1. és december 31. közötti idıszakban természetes személyt munkaviszonyban egyetlen napig sem foglalkoztató kifizetı az adókedvezményt az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül igénybe veheti, feltéve, hogy az említett idıszakban egyetlen belföldi kapcsolt vállalkozása sem foglalkoztatott természetes személyt munkaviszonyban. E rendelkezés alkalmazását természetes személy kifizetı esetében kizárja különösen, ha saját maga vagy közeli hozzátartozója (egyéni vállalkozóként, mezıgazdasági ıstermelıként vagy egyéb körülmények között), vagy olyan egyéni cég, amelynek ı vagy közeli hozzátartozója a tagja, foglalkoztatott munkaviszonyban természetes személyt. (4) Az adókedvezmény összegét a kifizetı havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyonként külön-külön - a részkedvezmény alapját és mértékét figyelembe véve - kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. (5) A részkedvezmény alapja a kifizetıvel munkaviszonyban álló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelı közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, bármely esetben kivéve az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért (a továbbiakban: részkedvezmény-alap). (5a) Ha a kifizetıt terhelı adó alapja a munkavállaló kiküldetését megelızı évi havi átlagos alapbér, a részkedvezmény alapja - az (5) bekezdéstıl eltérıen - a kifizetıvel munkaviszonyban álló munkavállalót az adómegállapítási idıszakra megilletı, a munkavállalót terhelı közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér. (6) A kedvezmény mértéke a) a 2012. évre havonta aa) a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot; ab) az aa) alpont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot; b) a 2013. évre havonta ba) a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, bb) az a) pont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot, azzal, hogy a 2013. évben az adókedvezmény a kifizetıt az (1) bekezdés szerinti feltételre tekintet nélkül illeti meg.

- 15 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról (6a) A (4)-(6) bekezdéstıl eltérıen, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehetı részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az e bekezdés szerinti teljes havi jövedelemre a (6) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni a kifizetınél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkezı adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem hányadosával. (6b) Munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató esetén, ha egy adott munkavállaló tekintetében az adómegállapítási idıszakban több kölcsönzés történt, az egyes kölcsönzések esetében a részkedvezményre (tört idıszaki részkedvezmény) jogosultságot - a kölcsönvevık nyilatkozatai alapján - külön-külön kell megállapítani. A tört idıszaki részkedvezmény megállapítására a (6a) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adott havi részkedvezmény a törtidıszaki részkedvezmények összege. (7) E § alkalmazásában folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló a kifizetıvel az adókedvezmény alapjául szolgáló hónapban adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban álló olyan természetes személy, aki a) 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdıdı idıszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítı kifizetıvel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizetı esetében ideértve különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezıgazdasági ıstermelıként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt); b) 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdıdı idıszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítı kifizetı belföldi kapcsolt vállalkozásával - akár csak egyetlen napig - munkaviszonyban állt (természetes személy kifizetı esetében ideértve különösen az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizetı vagy közeli hozzátartozója a tagja, valamint a közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozóként, mezıgazdasági ıstermelıként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt). (8) A kifizetı jogosult a munkavállalója korábbi munkaviszonyával kapcsolatos, az (1) bekezdés szerinti elvárt béremelés mértékének megállapításához szükséges adatok megismerésére. A munkavállaló együttmőködési kötelezettsége kiterjed ezen adatok közlésére. A kifizetı az adatok közlése érdekében a munkavállaló (7) bekezdés b) pontja szerinti korábbi munkáltatóját megkeresheti. 460/A. § (1) A 460. § (1) bekezdése szerinti kifizetı a 460. § (1) bekezdésében meghatározott adókedvezményt (e § alkalmazásában a továbbiakban: adókedvezmény) akkor is igénybe veheti, ha a feltételeket visszamenılegesen, de legkésıbb a munkavállalót a naptári évben megilletı munkabérek tekintetében ugyanazon naptári év végéig végrehajtott béremeléssel teljesíti. Ebben az esetben a munkavállalót megilletı béremelést a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetése azokban a hónapokban megtörtént volna, amely adómegállapítási idıszakra a béremelés a munkavállalót megilleti. (2) A kifizetı azon bevallási idıszak tekintetében, amelyre tekintettel az adókedvezményt az (1) bekezdés alapján visszamenıleg veszi igénybe, a szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények összegét az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adózás rendjérıl szóló törvény önellenırzésre vonatkozó szabályai szerint helyesbíti. (3) A (2) bekezdés szerinti helyesbítés során, az érintett hónapok tekintetében azon jogviszonyokra vonatkozóan, amelyekre tekintettel a kifizetı az adókedvezményt az (1) bekezdés alapján veszi igénybe, a már bevallott szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét nullára kell módosítani, ezzel egyidejőleg a visszamenıleges munkabéremelésnek megfelelıen megállapított szociális hozzájárulási adó alapot, szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét a tárgyhavi bevallásban a tárgyhónaptól eltérı idıszak feltüntetésével - a visszamenıleges béremeléssel érintett hónaponként - kell bevallani. Tárgyhónapnak e § alkalmazásában az a hónap minısül, amelyben a kifizetı teljesíti a 460. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket. (4) A kifizetı a (3) bekezdésben foglaltak szerint a visszamenıleges munkabéremelésnek megfelelıen megállapított szociális hozzájárulási adóalapot, szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények

- 16 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról alapját, összegét a tárgyhavi bevallásban a tárgyhónaptól eltérı idıszak feltüntetésével vallja be akkor is, ha a visszamenıleges béremeléssel érintett valamely bevallási idıszak tekintetében a szociális hozzájárulási adót a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint önellenırzéssel azért nem tudja helyesbíteni, mert az ellenırzéssel lezárt idıszaknak minısül, vagy a visszamenıleges béremeléssel érintett idıszak vonatkozásában adóellenırzés van folyamatban. (5) Ha a visszamenıleges munkabéremeléssel érintett bevallási idıszak ellenırzéssel lezárt idıszaknak minısül, a kifizetı az adózás rendjérıl szóló törvény szerint ismételt ellenırzésre irányuló kérelmet terjeszthet elı. Az állami adóhatóság a kérelem alapján - ha a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek - az ismételt ellenırzést 30 napon belül elrendeli. (6) Az ismételt vagy folyamatban lévı ellenırzés során azon jogviszonyok tekintetében, amelyekre tekintettel a kifizetı az adókedvezményt a (4) bekezdés alapján a tárgyhónaptól eltérı idıszak feltüntetésével veszi igénybe, úgy kell tekinteni, mintha a szociális hozzájárulási adó alapja, a szociális hozzájárulási adó és a részkedvezmények alapja, összege nulla lenne. A folyamatban lévı ellenırzés során az állami adóhatóság a jogosulatlanul igénybevett szociális hozzájárulási adókedvezmény tekintetében adóbírságot és késedelmi pótlékot a tárgyhónapban ténylegesen bevallott és megfizetett szociális hozzájárulási adó alapja, a szociális hozzájárulási adó és a részkedvezmények alapja, összege alapján állapítja meg. (7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti ismételt ellenırzés nem érinti a korábbi adóellenırzés során megállapított adóbírság és késedelmi pótlék azon részét, amelyek az adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt kerültek megállapításra. (8) Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából nem minısül a 460. § (1) bekezdése szerinti folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak az, akit a kifizetı a visszamenılegesen végrehajtott béremelésre vonatkozó döntés meghozatalának tárgyhónapjában már nem foglalkoztat. E munkavállaló munkaviszonyára tekintettel adókedvezmény e § alapján visszamenıleg nem érvényesíthetı. Az a kifizetı, aki a 460. § (1) bekezdése szerinti feltételeket már teljesítette, további visszamenıleges béremelésre vonatkozóan az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja. A szakképzettséget nem igénylı foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény 461. § A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény 462. § (1) A Karrier Híd Program megvalósítása érdekében a (2) bekezdés szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkezı természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minısülı kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésıbb a munkába lépését megelızı napon rendelkezzen a kérelmére a (2) bekezedés szerint kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizetı részére. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2012. október 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelızıen kormánytisztviselıi jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bıvítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv - törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérı rendelkezése hiányában

- 17 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról - a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követı tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdı és utolsó napját. (3) Az adókedvezmény összegét a kifizetı havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlı az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a hatósági bizonyítványa érvényességi idején belül esı adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelı közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával. Az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni. (4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter, hogy a) a Karrier Híd Programban való részvétel további, e törvényben meg nem határozott feltételeit, b) a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult, e törvényben meg nem határozott személyek körét, c) a Karrier Híd Programba történı belépésre vonatkozó eljárási szabályokat, d) a Karrier Híd Programban való részvétel megszőnésének eseteit, továbbá e) a Karrier Híd Program megvalósítását szolgáló adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló hatósági bizonyítvány kibocsátására vonatkozó eljárási szabályokat az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg. A megváltozott munkaképességő vállalkozók után érvényesíthetı adókedvezmény 462/A. § (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendı adóból, b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel terhelı adóból, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékő. (2) A részkedvezmény egyenlı az adómegállapítási idıszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizetı által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény korlátozása 463. § (1) A kifizetı az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel csak e fejezet, vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egyidejőleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejő igénybevételét lehetıvé tévı külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetıt illeti meg. (2) A külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthetı, az - a legfeljebb két jogcímen érvényesíthetı - együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után

- 18 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról fizetendı adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra számított adó összegét, a különbözetre az adózás rendjérıl szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerően alkalmazni. (3) A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megırzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthetı legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig. (4) A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthetı kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megilletı (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. Eljárási szabályok 464. § (1) Az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen. (2) Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. (3) Az egyéni vállalkozó az egyszerősített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettıl eltérıen a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezı, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követı hónap 12éig vallja be és fizeti meg. (4) A külföldi kifizetı az adóval összefüggı adókötelezettséget az Art. 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott képviselı útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizetı az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. (5) Ha a külföldi kifizetı az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselıvel, és a (4) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggı adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy kötelezett, és ı viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). (6) A (4)-(5) bekezdés szerinti kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdése szerint bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követı hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell: a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát, b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét, d) az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot, e) a külföldi vállalkozásnak az illetısége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizetı helyett a természetes személy teljesíti. (7) A mezıgazdasági ıstermelı az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követı hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg. (8) A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselıjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére - figyelemmel az Art. 176. § (11)-(12) bekezdéseire is - a kincstár kötelezett. (9) Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenırizhetı. E nyilvántartási

- 19 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról kötelezettségét a számvitelrıl szóló törvény hatálya alá tartozó kifizetı a számvitelrıl szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelı részletezésével, más kifizetı a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti. 464/A. § (1) A munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben az állami adóhatóság nem állapít meg adókülönbözetet abban az esetben, ha az adott hónapban a) a kedvezmény igénybevétele kizárólag a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelés teljesítésének elmaradása miatt jogosulatlan, és b) az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevıje a folyamatosan foglalkoztatott, elvárt béremeléssel érintett munkavállalói legalább 90%-ára vonatkozóan teljes mértékben teljesítette, és c) az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatottnak minısülı, elvárt béremeléssel érintett valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és d) a kedvezmény igénybevevıje legkésıbb az ellenırzés megállapításairól hozott határozat jogerıre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenırzéssel érintett idıszak vonatkozásában visszamenıleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette. (2) Ha a kedvezményt igénybevevı olyan, a vizsgált idıszakban folyamatosan foglalkoztatottnak minısülı munkavállalója tekintetében nem teljesítette a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelést, aki az ellenırzés megkezdésének idıpontjában már nem munkavállalója, úgy a munkavállalót az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 464/B. § A 460/A. §-tól eltérıen a munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezmény igénybevevıjének nem kell bevallását önellenırzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét állapítja meg, de a 464/A. § szerint a kedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben adókülönbözet megállapításának nem lenne helye. 464/C. § (1) Az a kölcsönvevı, aki a munkavállalót e § hatálybalépésének idıpontjában hatályos munkaerı-kölcsönzési szerzıdés alapján foglalkoztatja, a 460. § (2c) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató részére, az erre irányuló kérelem kézhezvételét követı 10 munkanapon belül teszi meg. E § hatálybalépését követıen létrejött munkaerı-kölcsönzési szerzıdés alapján történı foglalkoztatás esetén, a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató kérelmére a kölcsönvevı a foglalkoztatás megkezdése elıtt nyilatkozik. (2) A kölcsönvevı nyilatkozata a következıket tartalmazza: a) ha a 460. § szerinti adókedvezmény érvényesítéséhez a kölcsönvevı esetében kapcsolódott feltétel, akkor a feltétel szerinti elvárt béremelést megvalósította-e, és ha igen, mikor, b) saját munkavállalóknak a kölcsönzött munkavállalókéhoz hasonló vagy azonos munkakörben történı foglalkoztatása esetén, az ilyen saját munkavállalót az elvárt béremelés végrehajtását követıen megilletı személyi alapbér. (3) Az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot a munkavállalót kölcsönvevı munkáltató terhére állapítja meg, ha a 460. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezménynek a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató által történı igénybevétele a munkavállalót kölcsönvevı munkáltató nem jogszerő nyilatkozata, vagy a nyilatkozattétel elmulasztása miatt jogszerőtlen. Nem minısül a nyilatkozattétel elmulasztásának, ha a nyilatkozattételre való felszólításnak a kölcsönvevı munkáltató részére való igazolt kézbesítése és a 460. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény igénybevétele között kevesebb, mint 15 nap telt el. Más jogszabályok alkalmazása 465. § (1) Az adózó az adóval összefüggı adókötelezettségei teljesítése során az adózás rendjérıl szóló törvény rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazza.

- 20 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról (2) Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggı adókötelezettségeit az érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti. (3) Az Európai Unió kötelezı jogi aktusának vagy a nemzetközi szerzıdésnek a rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedı hatályú jogi aktus, illetıleg nemzetközi szerzıdés e fejezettıl eltérı rendelkezést tartalmaz. 465/A. § (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegő támogatásnak minısülnek, amelyeket kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegő (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. (2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegő (de minimis) támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra. (3) A csekély összegő támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az elızı három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegő támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelı forint összeget. (4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. (5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegő (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegő kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Bizottság 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletében vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. Értelmezı rendelkezések 466. § E fejezet alkalmazásában: 1. álláskeresési ellátás: az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, a vállalkozói járadék, valamint a munkanélküli-járadék, az álláskeresést ösztönzı juttatás és nyugdíj elıtti álláskeresési segély; 2. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minısülı természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végzı természetes személy, a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezı természetes személy; 3. egyházi személy: az egyház belsı törvénye vagy szabályzata alapján ilyennek minısülı természetes személy; 4. harmadik állam: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvényben ilyenként meghatározott állam; 5. mezıgazdasági ıstermelı: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezıgazdasági ıstermelınek minısülı természetes személy; 6. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvényben ilyenként meghatározott összeg; 7. munkaviszony: a) a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszony, b) a közalkalmazotti jogviszony, c) a közszolgálati jogviszony, d) a bírósági jogviszony, e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, f) az ügyészségi szolgálati jogviszony,

- 21 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról g) a hivatásos nevelıszülıi jogviszony, h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, i) a közfoglalkoztatási jogviszony, j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya, k) a Magyar Honvédség szerzıdéses állományú tagjának e jogviszonya, l) a katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona e jogviszonya, m) az a)-l) alpont szerinti jogviszonynak megfelelı, külföldi jog alapján fennálló jogviszony; 8. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minısülı természetes személy. Átmeneti rendelkezések 467. § (1) Ahol jogszabály - e fejezet kivételével a) a társadalombiztosítási járulékra, b) a társadalombiztosítási járulék részét képezı egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulékra (természetbeni egészségbiztosítási járulékra, pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, munkaerı-piaci járulékra), c) a társadalombiztosítási járulék részét képezı munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásra (nyugdíj-biztosítási járulékra) irányadó rendelkezést tartalmaz, azon - jogszabály eltérı rendelkezése hiányában - az e fejezetben meghatározott adót kell érteni. (2) A 2011. december 31-ét követıen kifizetett, juttatott, vagy megszerzett olyan jövedelem, amely után a kifizetı, illetıleg e jogállására tekintettel az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, nem képezi az adó alapját. (3) A 2012. január 1-jétıl kezdıdı adómegállapítási idıszakra e törvény az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggı egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvénnyel megállapított 460. § (2a)-(2f), (5a), (6a) és (6b) bekezdését, 460/A. §-át, 464/A. § (1) bekezdés b) és c) pontját, valamint 464/B. §-át alkalmazni kell. X. Fejezet KULTURÁLIS ADÓ Értelmezı rendelkezés 468. § E fejezet, illetve a 18. melléklet alkalmazásában: a) pornográf tartalomnak minısül az olyan tartalom, amelynek elsıdleges célja a szexuális ingerkeltés, és amely a nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményeket nyíltan, kendızetlenül ábrázolja, b) erotikus tartalmú telefonszolgáltatás: olyan, távbeszélı útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsıdleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja, c) belföld: Magyarország területe, d) teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely. Adókötelezettség

- 22 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 469. § Adóköteles a) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú termékek elsı olyan értékesítése, amelynek a teljesítési helye belföld, b) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása, c) az erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása, (a továbbiakban az a)-c) együtt: adóköteles tevékenység). Az adó alanya 470. § Az adó alanya az adóköteles tevékenységet folytató személy, szervezet. Az adó alapja és mértéke 471. § (1) Az adó alapja az adóköteles tevékenységbıl származó számviteli törvény szerint elszámolt árbevétel. (2) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adófizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végzı magánszemély esetében az adóköteles tevékenységnek a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele. (3) Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális adó alapja az adóköteles tevékenységnek az egyszerősített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. 472. § Az adó mértéke az adóalap 25%-a. Az adó megállapítása, nyilvántartás-vezetési kötelezettség 473. § Az adó alanya az adót önadózással állapítja meg. 474. § Az adóalanynak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelybıl a kulturális adó alapjának, mértékének számítása egyértelmően megállapítható. Eljárási rendelkezések 475. § (1) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási idıszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására elıírt határidıig az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. (2) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülı adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minısülı adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követı év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (3) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására elıírt határnapig teljesíti. (4) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjérıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 476. § A kulturális adóból származó bevétel a Nemzeti Kulturális Alap bevételét képezi. XI. Fejezet HATÁLYBA LÉPTETİ RENDELKEZÉSEK 477. § (1) E törvény - a (2)-(10) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetést követı napon lép hatályba. (2) A 84. §, 96. §, 109. § (5) bekezdése, 198. §, 208. §, 217. § (1) bekezdése, 218. § (1) bekezdés, 414. § 2011. december 1-jén lép hatályba.

- 23 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról (3) A 446. § (1) és (3) bekezdése, 449-450. § 2011. december 31. napjával lép hatályba. (4) Az 1-9. §, 10. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 11-21. §, 23-29. §, 31-71. §, 72. § (1) és (3) bekezdése, 73-75. §, 77. § (2) bekezdése, 79. § (1) bekezdés, 81. §, 83. §, 85-95. §, 97. § (1) és (2) bekezdése, 98. §, 99. § (2)-(3) bekezdése, 101. §, 103-105. §, 109. § (1) bekezdése, a 110. § (1) bekezdése, 112. §, 114-154. § (1) bekezdése, 154. § (3) bekezdése, 196. §, 199-203. §, 204. §, 205-207. §, 209. §, 210. §, 212. § (1)-(3) bekezdése, 213. §, 215-216. §, 217. § (2) bekezdés, 218. § (2) bekezdés, 220. §, 221-230. §, 232-249. §, 251-254. §, 256-259. §, 261-263. §, 266. §, 268. §, 270-274. §, 276, 279. §, 281-295. §, 296. § (1)-(5) bekezdése, 297-352. §, 354. § (1)-(3) és (5) bekezdés, 355-359. §, 360. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, 361381. §, 383-392. §, 401-410. §, 411. §, 412-413. §, 416-429. §, 434-441. §, 444-445. §, 446. § (2), (4) és (6) bekezdése, 447-448. §, 451. § (2), (4) és (6) bekezdése, 452-460. §, 462-476. §, valamint az 1. melléklet 2. és 4-7. pontja, a 2-18. mellékletei 2012. január 1-jén lép hatályba. (5) A 396. § 2012. január 2-án lép hatályba. (6) A 211. § 2012. február 1-jén lép hatályba. (7) A 109. § (3) bekezdése 2012. május 1-jén lép hatályba. (8) A 72. § (2) bekezdése, 76. §, 77. § (1) bekezdése, 80. §, 82. §, 97. § (3) bekezdése és 99. § (1) bekezdése, 100. §, 102. §, 109. § (4) bekezdése és 110. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba. (9) A 250. §, 255. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése, 277-278. §, 296. § (6) bekezdése, 353. §, 354. § (4) bekezdése, 360. § (3) bekezdése, 461. § 2013. január 1-jén lép hatályba. (10) A 231. § és 255. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. (11) E törvény 414. §-a az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban mőködı ajánlatkérık beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 478. § E törvény 417-445. §-aiban foglalt rendelkezéseinek 1. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése, 2. a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a mőszaki szabványok és szabályok terén történı információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke, és 3. a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti elızetes bejelentése megtörtént. 1. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez 1. 2. 3. 4-7. 2-14. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez 15. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez „1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

- 24 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel. A

B Vámtarifaszám Vámtarifaszám HR alszám

Megnevezés 1. 1.1. 1.2.

2. 2.1. 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5. 3.1.6. 3.1.7. 3.2. 3.3.

3.4. 3.5.

4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.1.1.

5.1.2.

Gumiabroncsok Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 alá tartozó termékeket Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket Akkumulátorok Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 kivételével Egyéb kıolajtermékek Kenıolaj Motorolaj, kompresszor-kenıolaj, turbinakenıolaj Hidraulikus célú folyadék Fehérolaj, folyékony paraffin Differenciálolaj és reduktorolaj Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj Villamosszigetelési olaj Más kenıolaj és más olaj, kivéve kenızsírok Textil, bır, szırme és más anyagok kezelésére használt készítmények Legalább 70 tömegszázalék kıolaj- vagy bitumenes ásványokból elıállított olajtartalommal, de nem fı alkotóként Más, kivéve kenızsírok Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtómőhöz, amely kıolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz Reklámhordozó papírok Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek Elektromos, elektronikai berendezések Háztartási nagygépek Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezetı kürtı beépített ventilátorral, szőrıvel is Légkondicionáló berendezés motormeghajtású

- 25 -

C és KN alszám

ex. 4011 ex. 4012

ex. 8507

2710 19

81

2710 19 2710 19 2710 19 2710 19

83 85 87 91

2710 19 ex. 2710 19 3403 11

93 99 00

3403 19

10

ex. 3403 19 ex. 3819 00

90 00

ex. 48 ex. 49

ex. 8414

ex. 8415

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról

5.1.3.

5.1.3.1. 5.1.3.2. 5.1.3.3 5.1.3.4. 5.1.3.5. 5.1.3.6. 5.1.4. 5.1.4.1. 5.1.4.2. 5.1.5. 5.1.5.1. 5.1.6.

5.1.7. 5.1.8. 5.1.9. 5.1.10. 5.1.11.

5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4.

5.2.5. 5.2.6.

ventilátorral, hımérsékletés nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható: Hőtıgép, fagyasztógép és egyéb hőtı- vagy fagyasztókészülék, elektromos mőködéső; hıszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével: - Más kombinált hőtı-fagyasztó gép - Kompresszoros típusú háztartási hőtıgép: - Abszorpciós típusú hőtıgép - Más háztartási hőtıgép Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter őrtartalommal - Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter őrtartalommal Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is: - Ruhaszárító - Más centrifuga Mosogatógép: - Háztartási Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 alá tartozó termékek Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruhakapacitású gép Hıtárolós radiátor Helyiségek főtésére szolgáló más elektromos készülék Mikrohullámú sütı Sütı; tőzhely, tőzhelylap, forralógyőrő, grillsütı és sütırostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 alá tartozó termékek Háztartási kisgépek Személymérleg, csecsemımérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket Síkkötı gép, hurkológép, kivéve az ipari mérető alkalmazásokat Háztartási varrógép Legfeljebb 1500 W teljesítményő és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkezı beépített elektromotoros porszívó Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 alá tartozók kivételével Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 alá tartozó alkatrészeket

- 26 -

8418 10 8418 21 8418 22 8418 29 8418 30

80 00

8418 40

20

8421 12 8421 19

00 70

8422 11 ex. 8450

00

8451 21

00

8516 21 ex. 8516 29

00

8516 50 ex. 8516 60

00

20

ex. 8423 10 ex. 8447 20 8452 10 8508 11

8508 19 ex. 8509

00

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 5.2.7.

5.2.8. 5.2.9. 5.2.10. 5.2.11. 5.2.12. 5.2.13. 5.2.14. 5.2.15.

5.2.16.

5.2.17. 5.2.18.

5.2.19. 5.3. 5.3.1

5.3.2.

5.3.3. 5.3.4. 5.3.4.1. 5.3.5.

5.3.5.1.

5.3.5.2.

Villanyborotva, -hajnyíró gép és szıreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 alá tartozó alkatrészeket Elektromos átfolyásos vízmelegítı és merülıforraló Hajszárító Villanyvasaló Kávé- vagy teafızı Kenyérpirító Olajsütı Más elektrotermikus háztartási készülék Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémbıl vagy nemesfémmel plattírozott fémbıl készült tokkal, kivéve a nem elektromosan mőködıket Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan mőködıket Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével Mőszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjármőhöz, légi-, őr- és vízi jármőhöz Más óra, kivéve a nem elektromosan mőködıket Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék) A nyomtatási, másolási vagy faxtovábbító funkciókból legalább kettıvel rendelkezı, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) Más, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) Más (melynek súlya legfeljebb 200 kg) Írógépek a 8471 alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztı gép: - Elektromos írógép Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebmérető adatrögzítı-, elıhívóés megjelenítıgép; könyvelıgép, postai bérmentesítıgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép: - Elektronikus számológép, külsı elektromos áramforrás nélkül mőködı és számoló funkcióval ellátott zsebmérető adatrögzítı-, elıhívó- és megjelenítı gép Más elektronikus számológép nyomtató szerkezettel

- 27 -

ex. 8510

8516 10 8516 31 8516 40 8516 71 8516 72 8516 79 8516 79 ex. 9101

11

00 00 20 70

ex. 9102

ex. 9103 ex. 9104 00

00

ex. 9105

ex. 8443 31

ex. 8443 32

ex. 8443 39

8469 00

91

8470 10

00

8470 21

00

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 5.3.5.3. 5.3.6.

5.3.7.

5.3.8.

5.3.9.

5.3.10.

5.3.11.

5.3.12.

5.3.12.1. 5.3.12.2. 5.3.12.3.

5.3.12.4. 5.3.12.5. 5.3.13.

5.3.14. 5.3.15. 5.3.15.1. 5.3.15.2.

- Más elektronikus számológép Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történı átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz: Kizárólag, vagy elsısorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor Kizárólag, vagy elsısorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor Kizárólag, vagy elsısorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor Automatikus adatfeldolgozó gép által létrehozott digitális információ megjelenítésére alkalmas, síkpanel megjelenítı (pl. folyadékkristályos eszköz) segítségével mőködı projektor Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, automata bankjegykiadó gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyezı, lyukasztó- vagy főzıgép), kivéve a 8472 90 30 alá tartozó termékek Távbeszélı készülékek, beleértve a mobiltelefonhálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek; beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi vagy nagy kiterjedéső hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 alá tartozó, továbbításra vagy vételre szolgáló készülékek kivételével - Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélı - Más - Hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és továbbítására vagy helyreállítására szolgáló gépek, beleértve a kapcsoló- és útvonalválasztó berendezéseket - Videotelefon - Kaputelefon Hangszóró, amelynek frekvenciatartománya 300 Hz-3,4 kHz közötti, átmérıje legfeljebb 50 mm, a telekommunikációban alkalmazott típus Vezetékes telefon kézibeszélıje Hangfelvevı- vagy hanglejátszó készülék Szövegismétlı készülék telefonhoz Diktafon, amely csak külsı áramforrással

- 28 -

8470 29 ex. 8471

00

8528 41

00

8528 51

00

8528 61

00

8528 69

10

ex. 8472

8517 11

00

8517 18 8517 62

00 00

8517 69 8517 69 8518 29

10 20 30

8518 30

20

8519 81 8519 81

11 51

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 5.3.15.3. 5.3.16. 5.3.17.

5.4. 5.4.1.

5.4.2.

5.4.3. 5.4.4.

5.4.5. 5.4.6.

5.4.7.

5.4.8.

5.4.9. 5.4.10.

mőködik Telefon üzenetrögzítı készülék Elektronikus fordítógép vagy szótár Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék a 8526 92 00 alá tartozó játék mőködtetésére szolgáló rádiós távirányító készülék kivételével Szórakoztató elektronikai cikkek Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is, fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erısítı; elektromos hangerısítı egység a 8518 29 30, a 8518 30 20 és a 8518 90 00 alá tartozó termékek kivételével Hangfelvevı- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50 00, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 alá tartozó termékek kivételével Videofelvevı és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is Televíziós kamerák (felvevık), digitális fényképezıgépek és videokamera-felvevık a 8525 80 11 kivételével Rádiómősor-vevıkészülék, hangfelvevı vagy lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is Monitorok és kivetítık, beépített televízióvevıkészülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádiómősor-vevıkészüléket vagy hangvagy képfelvevı vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 alá tartozó termékek kivételével Fényképezıgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési csı kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 alá tartozó termékek, továbbá azok 9006 91 alá tartozó alkatrészei és 90 06 99 alá tartozó tartozékai Mozgókép-felvevı (kamera) és vetítı, hangfelvevı és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91 00, 9007 92 00 alá tartozó alkatrészek és tartozékok Diavetítı Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erısítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)

- 29 -

8519 50 8543 70 ex. 8526

00 10

ex. 8518

ex. 8519

8521 ex. 8525 80

8527 ex. 8528

ex. 9006

ex. 9007

9008 10 9207

00

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 5.5.

5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4. 5.6. 5.6.1. 5.6.2.

5.6.3.

5.6.4. 5.6.5. 5.6.6. 5.6.7. 5.7. 5.7.1.

5.7.2. 5.7.3.

5.8. 5.8.1. 5.8.2.

5.8.2.1 5.8.2.2. 5.9. 5.9.1. 5.9.2. 5.9.2.1.

Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagymérető, helyhez kötött ipari szerszámok Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú Főkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel - elektromos Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral mőködı Forrasztópáka és -pisztoly Játékok, szabadidıs és sportfelszerelések Rádiós távirányító készülék játék mőködtetésére Pénzérmékkel, bankjegyekkel, bankkártyákkal, zsetonokkal vagy más fizetıeszközökkel mőködı más játék, a tekepálya-felszerelés kivételével Villanyvonat, vágány, jelzılámpa és más tartozékai; csökkentett mérető „méretarányos” összeszerelhetı modell készletben, mőködı is Beépített motorral mőködı más játék és modell mőanyagból Beépített motorral mőködı más játék és modell más anyagból Tévéhez kapcsolható videojáték Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegő Ellenırzı és vezérlı eszközök Mérleg, vizsgáló és ellenırzı mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységő mérleg kivételével) beleértve a súllyal mőködtetett számláló vagy ellenırzı mérleget is; súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 alá tartozó termékek kivételével) Gépjármőhöz használt riasztóberendezés Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzıberendezés (pl. csengı, sziréna jelzıtábla, betörést vagy tüzet jelzı riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartozó kivételével Adagoló automaták Bankjegykiadó automata Automata elárusítógép (így különösen postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is: Automata italárusító gép beépített melegítıvagy hőtıkészülékkel Más elárusító automata beépített melegítı-, hőtıkészülékkel Rádiótelefon készülék Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélık Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevıkészülék Hordozható személyi hívó

- 30 -

8413 70 8433 11

21 10

ex. 8467 8515 11

00

ex. 8526 92 ex. 9504 30

00

ex. 9503 00

30

9503 00

75

9503 00

79

9504 10 9504 90

00 10

ex. 8423

8512 30 ex. 8531

10

8472 90

30

8476 21

00

8476 81

00

8517 12

00

8517 69

31

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 5.9.2.2.

Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevıkészülék 8517 69

16. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez „2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei a) Gumiabroncs Termékáram Gumiabroncs

Termékdíjtétel (Ft/kg) 52

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer) Anyagáram Mőanyag Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) Társított rétegzett italkarton Fém Papír, fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb

Termékdíjtétel (Ft/kg) 42 50 28 20 20 17 50

bb) Kereskedelmi csomagolószer Anyagáram

Termékdíjtétel (Ft/kg) Mőanyag (kivéve mőanyag bevásárló-reklám táska) 60 Mőanyag bevásárló-reklám táska 1800 Üveg 17 Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 300 Társított rétegzett italkarton 130 Fém 300 Egyéb anyagok 300 c) Egyéb kıolajtermék

Termékáram Kenıolaj

Termékdíjtétel (Ft/kg) 112

d) Akkumulátor Termékáram

Termékdíjtétel (Ft/kg)

- 31 -

39”

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

60 80

e) Reklámhordozó papír Termékáram

Termékdíjtétel (Ft/kg) 64

Reklámhordozó papír f) Elektromos, elektronikai berendezés Termékáram

Termékdíjtétel (Ft/kg) Háztartási nagygépek 50 Háztartási kisgépek 50 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve 50 a rádiótelefon készülék Szórakoztató elektronikai cikkek 100 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, 50 szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagymérető ipari szerszámok Játékok, szabadidıs és sportfelszerelések 50 Ellenırzı, vezérlı és megfigyelı eszközök 50 Adagoló automaták 100 Rádiótelefon készülék 500” 17. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez „3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez Az egyéni hulladékkezelést teljesítıkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítı kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qOHÜ, az adott termék- és anyagáramra jellemzı felsı hasznosítási arány pedig qf. A qf és qOHÜ értékeket 2012. évtıl az alábbi táblázat tartalmazza: a) Gumiabroncs Termékáram

q felsı hasznosítási arány f

Gumiabroncs

0,75

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

- 32 -

q OHÜ országos átlagos OHÜ teljesítési hányad 0,75

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról Anyagáram

q felsı hasznosítási arány f

Mőanyag Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] Társított rétegzett italkarton Fém Papír Fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb

0,65 0,65

q OHÜ országos átlagos OHÜ teljesítési hányad 0,25 0,25

0,65 0,65 0,65 0,65 0,65 0,65

0,40 0,60 0,65 0,20 0,60 0,25

Anyagáram

q felsı hasznosítási arány f

Mőanyag [kivéve mőanyag bevásárló-reklám táska] Mőanyag bevásárló-reklám táska Üveg Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] Társított rétegzett italkarton Fém Egyéb anyagok

0,65

q OHÜ országos átlagos OHÜ teljesítési hányad 0,30

0,65 0,65 0,65

0,15 0,32 0,16

0,65 0,65 0,65

0,16 0,17 0,30

q felsı hasznosítási arány f

q OHÜ országos átlagos OHÜ teljesítési hányad 0,85 0,85

bb) Kereskedelmi csomagolószer

c) Akkumulátor Termékáram

Elektrolittal feltöltött akkumulátor 0,85 Elektrolittal fel nem töltött 0,85 akkumulátor d) Elektromos, elektronikai berendezés Termékáram

q felsı hasznosítási arány f

Háztartási nagygépek Háztartási kisgépek Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék Szórakoztató elektronikai cikkek Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagymérető ipari szerszámok

0,65 0,65 0,65

q OHÜ országos átlagos OHÜ teljesítési hányad 0,33 0,18 0,33

0,65 0,65

0,30 0,05

- 33 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról Játékok, szabadidıs és sportfelszerelések Ellenırzı, vezérlı és megfigyelı eszközök Adagoló automaták Rádiótelefon készülék

0,65

0,05

0,65

0,05

0,65 0,65

0,05 0,20

Az egyéni teljesítı által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendı termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg: T=R+E +K 1 1 ahol T a megfizetendı fajlagos termékdíj, R a megfizetendı fajlagos rendszerirányítási alapköltség, E a megfizetendı fajlagos externális költség, 1 K pedig a megfizetendı fajlagos kezelési költség. 1 A megfizetendı fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza: a) Gumiabroncs Termékáram

rendszerirányítási

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) 24 26 17 12 12 10 26

rendszerirányítási

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) Mőanyag [kivéve mőanyag bevásárló-reklám táska] 36 Mőanyag bevásárló-reklám táska 1100 Üveg 10

rendszerirányítási

alapköltség

Gumiabroncs

Fajlagos (Ft/kg) 30

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer) Anyagáram Mőanyag Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] Társított rétegzett italkarton Fém Papír, fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer Anyagáram

- 34 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] Társított rétegzett italkarton Fém Egyéb anyagok

150 78 150 150

c) Akkumulátor Termékáram

Fajlagos (Ft/kg) 36 48

rendszerirányítási

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) Háztartási nagygépek 30 Háztartási kisgépek 30 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve 30 a rádiótelefon készülék Szórakoztató elektronikai cikkek 60 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, 30 szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagymérető ipari szerszámok Játékok, szabadidıs és sportfelszerelések 30 Ellenırzı, vezérlı és megfigyelı eszközök 30 Adagoló automaták 60 Rádiótelefon készülék 300

rendszerirányítási

alapköltség

Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor d) Elektromos, elektronikai berendezés Termékáram

A megfizetendı externális költség (E ) számítása a q
képlet szerint történik, minden más esetben E = 0. A képletben szereplı E fajlagos externális alapköltség 1 értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza: a) Gumiabroncs Termékáram Gumiabroncs

Fajlagos (Ft/kg) 30

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

- 35 -

externális

alapköltség

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról Anyagáram

Fajlagos (Ft/kg) 16 17 11 8 8 7 17

externális

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) Mőanyag [kivéve mőanyag bevásárló-reklám táska] 24 Mőanyag bevásárló-reklám táska 700 Üveg 7 Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 120 Társított rétegzett italkarton 52 Fém 120 Egyéb anyagok 120

externális

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) 24 32

externális

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) Háztartási nagygépek 20 Háztartási kisgépek 20 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve 20 a rádiótelefon készülék Szórakoztató elektronikai cikkek 40 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, 20 szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagymérető ipari szerszámok Játékok, szabadidıs és sportfelszerelések 20 Ellenırzı, vezérlı és megfigyelı eszközök 20 Adagoló automaták 40 Rádiótelefon készülék 200

externális

alapköltség

Mőanyag Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] Társított rétegzett italkarton Fém Papír, fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer Anyagáram

c) Akkumulátor Termékáram Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor d) Elektromos, elektronikai berendezés Termékáram

A megfizetendı kezelési költség (K1) számítása a q
- 36 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról

Képlettel történik, a q
minden más esetben K =0. A képletben szereplı K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle 1 termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza: a) Gumiabroncs Termékáram

kezelési

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) 20 20 10 10 10 10 20

kezelési

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) Mőanyag [kivéve mőanyag bevásárló-reklám táska] 40 Mőanyag bevásárló-reklám táska 400 Üveg 10 Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 100 Társított rétegzett italkarton 100 Fém 100 Egyéb anyagok 100

kezelési

alapköltség

Gumiabroncs

Fajlagos (Ft/kg) 22

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer) Anyagáram Mőanyag Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] Társított rétegzett italkarton Fém Papír, fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer Anyagáram

- 37 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról c) Akkumulátor Termékáram

Fajlagos (Ft/kg) 20 20

kezelési

alapköltség

Fajlagos (Ft/kg) Háztartási nagygépek 20 Háztartási kisgépek 20 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve 20 a rádiótelefon készülék Szórakoztató elektronikai cikkek 20 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, 20 szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagymérető ipari szerszámok Játékok, szabadidıs és sportfelszerelések 20 Ellenırzı, vezérlı és megfigyelı eszközök 20 Adagoló automaták 70 Rádiótelefon készülék 20”

kezelési

alapköltség

Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor d) Elektromos, elektronikai berendezés Termékáram

18. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez I. TERMÉKEK TESZOR 58.11.19-ból 58.11.20-ból 58.11.41-bıl 58.11.42-bıl 58.13.10-bıl 58.13.31-bıl 58.13.32-bıl 58.14.19-bıl 58.14.31-bıl 58.14.32-bıl 58.19.11-bıl 58.19.12-bıl 58.19.13-ból 58.19.15-bıl 58.19.19-bıl 59.11.23-ból 59.11.30-ból

Termékkör Egyéb pornográf tartalmú nyomtatott könyv, brosúra, röplap, katalógus Pornográf tartalmú könyv lemezen, kazettán, más fizikai hordozón Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott könyvben Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus könyvben Pornográf tartalmú nyomtatott napilap Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott napilapban Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus napilapban Pornográf tartalmú egyéb nyomtatott folyóirat, idıszaki kiadvány Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott folyóiratban, idıszaki kiadványban Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus folyóiratban, idıszaki kiadványban Pornográf tartalmú nyomtatott képeslap, üdvözlı- és más hasonló kártya Pornográf tartalmú nyomtatott kép, minta, fénykép Pornográf tartalmú nyomtatott öntapadó papír (matrica), naptár Pornográf tartalmú nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók Egyéb pornográf tartalmú nyomtatott anyag Pornográf tartalmú film, videó lemezen, kazettán, más fizikai hordozón Pornográf tartalmú hirdetési hely, idı értékesítése filmben, videó- és televízió-mősorban

- 38 -

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról 59.20.34-bıl 58.21.10-bıl 60.10.12-bıl 60.10.20-ból 60.10.30-ból 60.20.20-ból 60.20.31-bıl 60.20.32-bıl 60.20.40-bıl 26.40.60-ból

63.11.30-ból 90.03.12-bıl 90.03.13-ból II. SZOLGÁLTATÁSOK 59.11.11-bıl 59.13.12-bıl 59.14.10-bıl 60.20.12-bıl 60.20.14-bıl 59.20.11-bıl 59.20.12-bıl 59.20.21-bıl 60.10.11-bıl 77.22.10-bıl 73.12.11-bıl 73.12.12-bıl 73.12.13-ból 73.12.14-bıl 73.12.19-bıl 90.01.10-bıl 90.02.12-bıl 90.03.11-bıl

Pornográf tartalmú egyéb hanglemez, szalag Pornográf tartalmú csomagolt számítógépes játékszoftver Pornográf tartalmú eredeti rádiómősor Pornográf tartalmú rádiómősor-összeállítás Pornográf tartalmú rádiós reklámidı Pornográf tartalmú eredeti televízió-mősor Pornográf tartalmú televíziómősor-összeállítás az elıfizetéses televízió kivételével Pornográf tartalmú elıfizetéses televíziómősor-összeállítás Pornográf tartalmú televíziós reklámidı Pornográf tartalmú videojáték-berendezés (televízió-vevıkészülékhez kapcsolható, vagy beépített képernyıvel rendelkezı), egyéb játékok elektronikus kivetítıvel Pornográf tartalmú internetes reklámhely, -idı Szerzık, zeneszerzık és egyéb mővészek pornográf tartalmú eredeti alkotásai, kivéve: elıadómővészeké, festıké, grafikusoké, szobrászoké Festık, grafikusok, szobrászok pornográf tartalmú eredeti alkotásai Pornográf tartalmú film gyártása Pornográf tartalmú film-, videó- és televízió-mősor terjesztése Pornográf tartalmú film vetítése Egyéb pornográf tartalmú televízió-mősor összeállítása és közvetítése az elıfizetéses mősor kivételével Pornográf tartalmú egyéb elıfizetéses televízió-mősor összeállítása és közvetítése Pornográf tartalmú hangfelvétel készítése Pornográf tartalmú élıhangfelvétel-készítés Pornográf tartalmú rádiómősor-készítés Pornográf tartalmú rádiómősor-összeállítás készítése, terjesztése Pornográf tartalmú videokazetta és lemez kölcsönzése Reklámfelület értékesítése nyomtatott médiában díjazásért vagy szerzıdéses alapon pornográf tartalom számára Reklámfelület értékesítése televízióban és rádióban díjazásért vagy szerzıdéses alapon pornográf tartalom számára Reklámfelület értékesítése az interneten díjazásért vagy szerzıdéses alapon pornográf tartalom számára Sporteseményhez kapcsolódó reklám értékesítése pornográf tartalom számára Reklámfelület értékesítése egyéb helyen díjazásért vagy szerzıdéses alapon pornográf tartalom számára Elıadómővészek pornográf tartalmú tevékenysége, elıadása Pornográf tartalmú elıadó-mővészeti események hírverése, szervezése Szerzık, zeneszerzık, szobrászok és egyéb mővészek pornográf tartalmú tevékenysége, kivéve elıadómővészeké

- 39 -