2011. (224.) tanévi tájékoztatója

Szent István Egyetem

Állatorvos-tudományi Kar

2010/2011. (224.) tanévi tájékoztatója

Állatorvos-tudományi Kar 1078 Budapest, István u. 2. Postai cím: 1400 Budapest, Pf. 2. Telefon: 478-4100 Telefax: 478-4101

2010/2011. tanévi

TÁJÉKOZTATÓ

Kedves Olvasó! Ezt a füzetet azért adjuk közre, hogy tanárnak, diáknak segítsen eligazodni a tanítás és a tanulás néha nem egyszerű ügyeiben. Karunkon az oktatás a kredit rendszer keretei között folyik. A kredit rendszer kétségtelen előnye, hogy a hallgató számára a tanmenet változtatható, variálható. Ha egy tantárgyból nem sikerül a vizsgát letennie egy vizsgaidőszak alatt, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy évvel később jut el a hallgató az államvizsgáig. Ugyanez a tény viszont veszélyeket is rejt magában. Ha egy tantárgy vizsgája nagyobb erőfeszítést igényelne, akkor a hallgató könnyen mondhatja, hogy fáradt vagyok, majd a legközelebbi vizsgaidőszakban levizsgázom. Ilyen esetben azonban néha nagyon fontos kötelező tantárgyakat nem vehet fel a következő félévben a diák, s ez már a tanulmányi idő tényleges megnyúlását okozhatja. Ráadásul a most felsőoktatásban tanulók többféle rendszer szerint tanulnak, köszönhetően a felsőoktatásban néha fejetlen kapkodásnak tűnő permanens reformoknak. Van, aki állatorvos-doktor szakon még 10 szemeszteres rendszerben tanul, van, aki számára az abszolutórium megszerzéséhez már 11 szemesztert kell teljesíteni. Van, aki még 12, van, aki 13 féléven át számíthat állami támogatásra. A most belépő elsősök már csak egy évre kapják meg az „államilag támogatott” státuszt, s ha nem érnek el megfelelő eredményt, bizony egy év után már csak költségtérítéses képzésben folytathatják tanulmányaikat a következő két féléven át. Az pedig állatorvos szakon 2.200.000, biológia BSc-n pedig 360.000 Ft- kiadást jelent a család számára. A sok képzési forma azt is előidézi, hogy a felsőévesektől kapott jó tanács már nem feltétlenül hasznosítható, hiszen ők más rendszerben tanulnak. Fontos tehát, hogy szigorúan tartsák magukat az ajánlott tantervhez és ismerjék a sajátmagunkra vonatkozó szabályokat. Olvassák el tehát az e füzetben található szabályzatokat, bármilyen unalmasnak tűnnek is, mert ha nem tudják a jogaikat és a kötelességeiket, jobb esetben csupán néhány 10.000 Ft-tól esnek el, rosszabb esetben a vágyott cél, az állatorvosi vagy biológus diploma tűnhet ködbe emiatt. Az újonnan felvett állatorvos szakos hallgatóink egy teljesen átalakított tanmenet szerint haladnak a diploma megszerzése felé. Új tantárgyak jelentek meg, megváltozott a legtöbb tantárgy helye a tanmenetben, változtak az óraszámok is. Önöknek már az eddig államvizsgatantárgyként szereplő járványtanból, élelmiszerhigiéniából és állategészségügyi igazgatástanból is tantárgyi vizsgát kell tenniük. Az államvizsgájuk (csak az ez évben és az ezután felvettek esetében) egy gyakorlatorientált, komplex vizsga lesz. Reménységünk szerint kevesebb stresszel és kevesebb bukással. Néhány szó a diákhitelről. A diákhitel jó intézmény, hiszen lehetővé teszi néhány rossz anyagi körülmény között élő hallgatónak, hogy állatorvos vagy biológus válhasson belőle.

Mielőtt felveszik azonban, mindig számolják ki, mekkora összeghez jutnak, s mekkora összeget kell majd visszafizetniük végzés után. Rá fognak jönni, hogy havi 2-3 sörözés miatt nem szabad ehhez a megoldáshoz nyúlni. A tanévi tájékoztatóban megtalálják a hallgatókat nagyon is érintő Térítési és juttatási szabályzatot. Ez ad felvilágosítást arról milyen címen kaphatnak támogatást, ösztöndíjat. Aki nincs tisztában lehetőségeivel, sok mindenről lemaradhat. A Tájékoztatóban ugyancsak meglévő Tanulmányi és vizsgaszabályzatban olvashatják el, miből és hányszor kell és lehet vizsgát tenni, hogyan és mikor lehet passzív félévet kérni, mikor kaphat az ember dékáni vizsgát stb. Ezeknek a szabályoknak a figyelmen kívül hagyásán vagy nem ismeretén múlott már néhány ember diplomája. Kérem, hogyha a tanulmányaikkal kapcsolatban problémájuk, kétségük van, keressék fel fogadóórák idején (hétfő, szerda, csütörtök: 9- 13 óra között) tanulmányi előadójukat. Nagy empátiás készségű, segítőkész emberek, akik bizonnyal segítenek önöknek. Az eddig felsoroltak mellett még sok hasznos információt rejt a Tájékoztató. Megtalálható benne az Egyetem és a Kar felépítése, a Kar oktatási egységei és az oktatók. Információt kapnak a különböző extramurális gyakorlatokkal kapcsolatban is. Végül jó egészséget, kellő szorgalmat, értelmes időtöltést, jó hangulatú előadásokat és gyakorlatokat kívánok Önöknek! Ne felejtsék, hogy tanárok nélkül éppen úgy értelmetlen és hasztalan egy oktatási intézmény, mint hallgatók nélkül! Egymásra vagyunk ítélve, ezért dolgozzunk együtt jó hangulatban úgy, hogy végzés után szívesen gondoljanak vissza alma materükre, Európa egyik legelsőként alapított állatorvos-képző intézményére.

Budapest, 2010. augusztus Dr. Veresegyházy Tamás oktatási dékánhelyettes

5

A Szent István Egyetemen az alábbi Karokon folyik az oktatás Állatorvos-tudományi Kar

1078 Budapest, István utca 2.

Alkalmazott Bölcsészeti Kar

5102 Jászberény, Rákóczi u. 53.

Egészségtudományi

5700 Gyula, Szent István u. 17-19.

és Környezetegészségügyi Intézet Gépészmérnöki Kar

2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Gazdasági Kar

5600 Békéscsaba, Bajza u. 33.

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

2103. Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Pedagógiai Kar

5540. Szarvas, Szabadság u. 4.

Víz- és Környezetgazdálkodási Kar

5540. Szarvas, Szabadság u. 2.

Ybl Miklós Építéstudományi Kar

1146. Budapest, Thököly u. 74.

Az egyetem vezetői Rektor:

Dr. Solti László egyetemi tanár 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Tel.: 06-28-522-000 06-28-410-971

Rektorhelyettesek: Dr. Hornok László egyetemi tanár kutatási Dr. Beke János egyetemi tanár oktatási és nemzetközi

Az Állatorvos-tudományi Kar vezetése és egységei Dékán:

Dr. Fodor László egyetemi tanár Dékáni Hivatal

H épület I. emelet

Dékánhelyettesek: Dr. Huszenicza Gyula egyetemi tanár kutatás és továbbképzés

H épület III. emelet, 302.

Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanár nemzetközi kapcsolatok

H épület II. emelet, 201.

Dr. Veresegyházy Tamás egyetemi docens oktatás Fogadó óra:

H épület I. emelet 101. Hétfő: 9.00 – 10.00 Csütörtök: 10.30 – 11.30 (előzetes bejelentkezés a Tanulmányi osztályon)

Az idegen nyelvű képzés igazgatója: Dr. Hajós Ferenc egyetemi tanár

E épület I. emelet

Kari Tanács Elnök:

Dr. Fodor László egyetemi tanár, dékán

Tagok: Dr. Bartha Tibor Dr. Farkas Róbert Dr. Gálfi Péter Dr. Hornung Erzsébet Dr. Hullár István Dr. Laczay Péter Dr. Sótonyi Péter Dr. Szita Géza Dr. Tuboly Tamás Dr. Vetter János Andrásofszky Emese Dr. Biksi Imre Dr. Izing Simon Dr. Jakab Csaba Kinálné Szikora Zsuzsanna László Noémi Nyáry Daniella Povázsai Ágnes Kocsordi Katalin Zsófia Skoda Gabriella Tarnavölgyi Csilla

egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár tanszéki mérnök egyetemi adjunktus klinikai állatorvos PhD hallgató vegyésztechnikus egyetemi hallgató egyetemi hallgató egyetemi hallgató egyetemi hallgató egyetemi hallgató egyetemi hallgató

7

Egyetemi jogok szenátusi biztosa: C épület földszint

Tel: 478-4158 Dr. Lassóné dr. Neogrády Zsuzsa egyetemi docens

Az egyetem igazgatási egységei Kari Titkárság H épület II. emelet, 201. szoba Kari titkár:

Tel.: 478-4109 Bukhárné Ecseki Mónika

Tanulmányi Osztály H épület I. emelet Félfogadási idő: Félfogadás szünetel:

hétfő, szerda, csütörtök, 9 órától 13 óráig kedd és péntek

Tanulmányi előadók:

Horváthné Csapó Tímea Lukács Andrea Wittner Helga

Neptun koordinátor:

Mészáros Ferenc

Idegennyelvű képzés:

Csuporné Hertei Annamária Lessi Péter Gál Erika

Gazdasági Igazgatóság H épület II. emelet, 201. szoba Gazdasági igazgató:

Tel.: 478-4115 Fax: 478-4139 Tel.: 478-4100/8159m Tel.: 478-4100/8128m

Tel.: 478-4264 Tel.: 478-4106 Tel.: 478-4116 Tel.: 478-4280

Kiss László

Nemzetközi kapcsolatok H épület II. emelet

Tel.: 478-4110 Patkós Zita

Állatorvos-tudományi Könyvtár D épület Igazgató

Tel.: 478-4226 Orbán Éva

Olvasószolgálati osztályvezető

Tel.: 478-4228

Winkler Bea könyvtáros Elérhetőség:

http://konyvtar.univet.hu e-mail cím: [email protected]

Hallgatói Önkormányzat

elnök

Tel.: 478-4100 8967 mellék László Noémi egyetemi hallgató

Marek József Kollégium Tel.: 383-0356 363-4494

Budapest, 1148. Mogyoródi u. 59-63. igazgató

Kiss László

A hallgatóságot érintő Kari bizottságok • Kollégiumi Diákbizottság • Oktatási és Akkreditációs Bizottság • Tanulmányi Bizottság • Tudományos Diákköri Tanács • Hallgatói Felülbírálati Bizottság

9

Tanszékek Anatómiai és szövettani tanszék E épület

Dr. Sótonyi Péter Dr. Hajós Ferenc Dr. Halasy Katalin Rillné Dr. Jancsik Veronika Dr. Gerics Balázs Dr. Szalay Ferenc Dr. Kótai István Dr. Rácz Bence Dr. Telki Márta

Tel: 478-4225

egyetemi tanár, tanszékvezető ny egyetemi tanár egyetemi tanár tudományos főmunkatárs egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi adjunktus ügyvivő szakértő

oktatott tantárgy: anatómia és fejlődéstan, biológia, szövettan, tájanatómia, állatorvosi hivatás, összehasonlító állatszervezettan, humánbiológia, molekuláris sejtbiológia

Állat-egészségügyi igazgatástani és agrárgazdaságtani tanszék L épület III. emelet

Dr. Ózsvári László Dr. Visnyei László Dr. Csintalan Csaba Urbánné Dr. Fodor Kinga

Tel: 478-4185

egyetemi docens, tanszékvezető egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi adjunktus

oktatott tantárgy: állat-egészségügyi igazgatástan, agrárgazdaságtan, állatorvosi ökonómia, management és etika, igazságügyi állatorvostan, EU ismeretek, természet- és állatvédelmi jog (biológia BSc)

Állathigiéniai, állomány-egészségtani és állatorvosi alkalmazott etológiai tanszék J épület I. és II. emelet

Dr. Brydl Endre Dr. Rafai Pál Dr. Papp Zoltán Dr. Jakab László Dr. Könyves László Péter Dr. Jurkovich Viktor

Tel: 478-4242

egyetemi tanár, tanszékvezető ny. egyetemi tanár tudományos főmunkatárs egyetemi adjunktus tudományos munkatárs tanszéki állatorvos

oktatott tantárgy: alkalmazott etológia, állathigiénia és állomány-egészségtan

Állattenyésztéstani, takarmányozástani és laborállattudományi intézet Bp. VII. Rottenbiller u. 50.

Dr. Hullár István Dr. Fekete Sándor György Dr. Szabó József Zsigmond Dr. Zöldág László Túriné Dr. Cenkvári Éva Dr. Gáspárdy András Berta Erzsébet Dr. Bersényi András Dr. Maróti Agóts Ákos Andrásofszky Emese Szabára László Forgácsné Gerics Rózsa

Tel: 478-4119, 478-4124

egyetemi docens, tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár tudományos főmunkatárs egyetemi docens tudományos munkatárs tudományos munkatárs állatorvos tanszéki mérnök ügyvivő szakértő ügyvivő szakértő

oktatott tantárgy: állattenyésztéstan, állatorvosi genetika, takarmányozástan, laborállattudomány és bioetika

Belgyógyászati tanszék és klinika A épület I. emelet

Dr. Vörös Károly Dr. Manczur Ferenc Dr. Sterczer Ágnes Dr. Vajdovich Péter Dr. Máthé Ákos Dr. Tarpataki Noémi Dr. Kungl Krisztika Dr. Hetyey Csaba Dr. Dudás Györki Zoltán Gálné Dr. Balogh Éva Dr. Kubik Noémi Dr. Molnár Viktor Dr. Pápa Kinga Dr. Pazár Péter Dr. Vizi Zsuzsanna

Tel: 478-4132

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd tudományos munkatárs állatorvos állatorvos állatorvos tudományos munkatárs állatorvos állatorvos állatorvos

oktatott tantárgy: belgyógyászat, belgyógyászati diagnosztika, kórélettan, kedvtelésből tartott különleges állatok betegségei, a betegvizsgálat és betegápolás alapjai, laboratóriumi diagnosztika

11

Biomatematikai és számítástechnikai tanszék L épület III. emelet

Dr. Reiczigel Jenő Dr. Harnos Andrea Dr. Börzsönyi László Abonyi Tóth Zsolt Bajcsayné Fábián Ibolya

Tel: 478-4213

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi docens tudományos főmunkatárs ügyvivő szakértő tudományos munkatárs

oktatott tantárgy: biomatematika, informatika, fizika (biológia BSc) számítógépes statisztikai gyakorlat, PC programozás

Élelmiszerhigiéniai tanszék L és N épület II. emelet

Dr. Laczay Péter Dr. Reichart Olivér Dr. Szita Géza Dr. Székely Körmöczy Péter Barcza Tibor György Dr. Erdősi Orsolya Nádaskiné dr. Szakmár Katalin Dr. Szatmári István

Tel: 478-4150

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi docens egyetemi docens tudományos főmunkatárs tudományos segédmunkatárs tudományos segédmunkatárs tudományos munkatárs tudományos segédmunkatárs

oktatott tantárgy: élelmiszerhigiénia

Élettani és biokémiai tanszék C épület

Dr. Frenyó V. László Dr. Bartha Tibor Dr. Lassóné Dr. Neogrády Zsuzsa Dr. Veresegyházy Tamás Dr. Zsarnovszky Attila Dr. Győrffy Andrea Dr. Vonza Éva Horváth Krisztina Kiss Dávid Sándor Somogyi Virág

Tel: 478-4163, 478-4157

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus tudományos segédmunkatárs tanszéki munkatárs ügyvivő szakértő tanszéki munkatárs tanszéki munkatárs

oktatott tantárgy: állatorvosi biokémia, állatorvosi élettan, összehasonlító biokémia, összehasonlító élettan

Gyógyszertani és méregtani tanszék R épület I. emelet

Dr. Gálfi Péter Dr. Lehel József Dr. Csikó György Nagy Gábor Csibrikné Németh Edina Szekér Krisztina Dr. Kővágó Csaba Dr. Jerzsele Ákos

Tel: 478-4167

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi docens egyetemi docens tudományos munkatárs tudományos munkatárs tudományos munkatárs állatorvos egyetemi tanársegéd

oktatott tantárgy: gyógyszertan, toxikológia

Idegennyelvi lektorátus N épület I. emelet

Karvázy Balázs Csapó Zoltánné Dr. Tunkli Lászlóné

Tel: 478-4173

vezető nyelvtanár nyelvtanár nyelvtanár

oktatott nyelvek: angol, német, latin

Járványtani és mikrobiológiai tanszék Bp. XIV. Hungária krt. 23-25.

Dr. Fodor László Dr. Varga János Dr. Tuboly Tamás Dr. Bakonyi Tamás Dr. Makrai László Dr. Cságola Attila Dr. Forgách Petra Dr. Hornyák Ákos Dr. Lőrincz Márta Dr. Jánosi Katalin

Tel: 251-9900

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens tudományos munkatárs tudományos segédmunkatárs állatorvos állatorvos állatorvos

oktatott tantárgy: mikrobiológia, járványtan, immunológia alapjai

13

Kémiai tanszék C épület Dr. Nemes Péter Dr. Scheiber Pál Dr. Varga Tamás Róbert Dr. Vincze Zoltán

Tel: 478-4176 egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus

oktatott tantárgy: biofizika, kémia

Kórbonctani és igazságügyi állatorvostani tanszék E épület I. emelet

Dr. Rusvai Miklós Dr. Baska Ferenc Dr. Mándoki Míra Dr. Gál János Dr. Jakab Csaba Dr. Demeter Zoltán

Tel: 478-4178

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi docens egyetemi adjunktus tudományos munkatárs egyetemi tanársegéd klinikai állatorvos

oktatott tantárgy: kórbonctan, igazságügyi állatorvostan (részben), halegészségügy

Parazitológiai és állattani tanszék A épület I. emelet

Dr. Farkas Róbert Dr. Hornok Sándor Dr. Földvári Gábor Szabóné Dr. Fok Éva Dr. Majoros Gábor

Tel: 478-4190

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi docens egyetemi adjunktus tudományos főmunkatárs tudományos munkatárs

oktatott tantárgy: állattan, méhegészségügy, parazitológia

Sebészeti és szemészeti tanszék és klinika B épület

Dr. Németh Tibor Dr. Diószegi Zoltán Dr. Arany Tóth Attila Dr. Csébi Péter Dr. Dunay Miklós Pál Dr. Szentgáli Zsolt Dr. Ipolyi Tamás

Tel: 478-4195

egyetemi docens, tanszékvezető egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd tudományos segédmunkatárs tudományos segédmunkatárs klinikai főorvos tudományos segédmunkatárs

oktatott tantárgy: aneszteziológia, ortopédia, radiológia, sebészet, szemészet

Szülészeti tanszék és klinika L épület I. emelet és N épület II. emelet

Dr. Solti László Dr. Huszenicza Gyula Dr. Cseh Sándor Dr. Thuróczy Julianna Dr. Bajcsy Árpád Csaba Dr. Kulcsár Margit Dr. Kecskeméthy Sára Dr. Tibold Anikó

Tel: 478-4206

egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens tudományos főmunkatárs tudományos munkatárs tudományos munkatárs klinikai állatorvos

oktatott tantárgy: szülészet és szaporodásbiológia

Testnevelési tanszék G épület I. emelet

Deli Levente Ránky Réka oktatott tantárgy: testnevelés

Tel: 478-4210

testnevelő tanár, tanszékvezető testnevelő tanár

15

Biológiai Intézet Bp. VII. Rottenbiller u. 50. I. emelet

Dr. Hornung Erzsébet

Tel: 478-4231, 478-4132

egyetemi docens, igazgató

Ökológiai tanszék Bp. VII. Rottenbiller u. 50.

Dr. Hornung Erzsébet Dr. Kabai Péter Dr. Kis János Dr. Kövér Szilvia Dr. Szabó Péter Dr. Vilisics Ferenc Fülöp Dávid Szabó Krisztián Vili Nóra

Tel: 478-4232

egyetemi docens, tanszékvezető egyetemi docens tudományos munkatárs tudományos munkatárs poszt-doktori ösztöndíjas tudományos segédmunkatárs biológus biológus zoológus

oktatott tantárgy: biológia aktuális kérdései, etológia, földtudományok, zootaxonómia, genetika, ökológiai terepmódszerek, természet- és környezetvédelem, populáció genetika és evolúcióbiológia, ökológia, kutatástervezés, parazitológia, parazita evolúció, részletes taxonómia, viselkedésbiológia, immunológia alapjai, természetvédelmi biológia, talajzoológia, viselkedésökológia, növényökológia (részben), növényföldrajz és társulástan (részben), terepmódszerek, számítógépes statisztikai gyakorlat (részben), kutatás tervezés, általános biogeográfia, ökotoxikológia (részben), tudományos közlés módszertana, nemzeti parkjaink, állatföldrajz, cikkolvasó szeminárium, szakdolgozati szeminárium

Növénytani tanszék Bp. VII. Rottenbiller u. 50.

Dr. Vetter János Turcsányiné Dr. Siller Irén Dr. Cserhalmi Dániel

Tel: 478-4236, 478-4252

egyetemi tanár, vezető egyetemi docens egyetemi tanársegéd

oktatott tantárgy: növénytan, növényszervezettan, növényrendszertan és növényismeret, növényélettan, mikológia

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetébe kihelyezett Hidrobiológiai Tanszék

Dr. Oertel Nándor Dr. Guti Gábor Bódis Erika Gaebele Tibor

tudományos főmunkatárs tudományos főmunkatárs tudományos segédmunkatárs tudományos segédmunkatárs

oktatott tantárgy: hidrobiológia, halbiológia, biomonitoring áramló vizekben

MTM Állattárába kihelyezett Zootaxonómiai Tanszék Bp. VIII. Baross u. 13.

Dr. Forró László Dr. Bankovics Attila Dr. Csorba Gábor Dr. Csősz Sándor Dr. Korsós Zoltán Dr. Merkl Ottó Peregovits László Dr. Szél Győző Dr. Vörös Judit Dányi László Deákné Lazányi-Bacsó Eszter Dr. Rózsa Lajos (MTA MTM Kutatócsoport) Dr. Samu Ferenc (MTA NKI) Sevcsik András (Fővárosi Állat- és Növénykert)

tárigazgató tudományos főmunkatárs főmuzeológus főmuzeológus főmuzeológus főmuzeológus főmuzeológus főmuzeológus főmuzeológus segédmuzeológus segédmuzeológus tudományos főmunkatárs tudományos tanácsadó

oktatott tantárgy: zootaxonómia (gyakorlat), bioszisztematika (részben), zooszisztematika gyakorlatok, parazitológia-parazita evolúció (részben), állatok gyűjtése, részletes taxonómia, taxonómia terepgyakorlat

17

Nagyállat Klinika Üllő-Dóramajor

Dr. Szenci Ottó Dr. Bajcsy Árpád Csaba Dr. Bodó Gábor Dr. Biksi Imre Dr. Makra Zita Dr. Horváth András Dr. Izing Simon Dr. Korbocska-Kutasi Orsolya Dr. Sassi Gergely Dr. Szelényi Zoltán Dr. Langer Dóra Dr. Lőrincz Márta Dr. Vámos Katalin

Tel.: 06-29-521-300

egyetemi tanár, klinikavezető tudományos főmunkatárs egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd tudományos segédmunkatárs klinikai állatorvos klinikai állatorvos klinikai állatorvos klinikai állatorvos állatorvos állatorvos állatorvos

A 2010/2011. tanév időbeosztása Első félév: Tanév kezdés:

2010. szeptember 6. (hétfő)

Gólyatábor:

2010. augusztus 26 – augusztus 29..

Tanévnyitó ünnepség:

2010. szeptember 3. (péntek) 11.00 óra

Egyetemi tanévnyitó ünnepség:

2010. szeptember 6. Gödöllő

Beiratkozás:

2010. szeptember 3. (péntek) 13.00 óra

I. évf. részére

Bejelentkezés az első félévre:

2010. szeptember 6-tól - 10-ig

Oktatási időszak:

2010. szeptember 6-tól - december 17-ig

Záróvizsga, állatorvos képzés: szakdolgozat leadás: szakdolgozat védés: záróvizsga-időszak:

2010. augusztus 6. (péntek) 2010. szeptember 10-ig 2010. szeptember 20-tól október 29- ig (esetleges utóvizsgák: november 15 -től)

Gólyabál:

2010. november 13. (szombat)

Tudományos Diákköri Konferencia:

2010. november 24. (szerda)

Diplomaosztó ünnepség:

2010. november 26. (péntek) 10.00 óra (dékáni szünet: 10.00 és 13.00 óra között)

Vizsgaidőszak:

2010. december 20 - 23. valamint, 2011. január 3 - február 4. A IV. és V. évfolyamos állatorvostan hallgatóknak 2011. február 5. (szombat) is vizsganap.

Az energiatakarékos üzemeltetés érdekében 2010. december 24. és 2011. január 3. között a Kar zárva lesz, ezen időszak rendkívüli vizsgáztatás céljára sem jelölhető ki. Ünnepnapok: 2010. október 23. (szombat), november 1. (hétfő), december 25., 26., valamint 2011. január 1. (szombat). Munkanap áthelyezések, pihenőnap: 2010. december 24. (péntek), munkanap: december 11. (szombat, nincs oktatás).

19

Második félév: Bejelentkezés a második félévre:

2011. február 7-től - 11-ig

Záróvizsga 10 féléves képzésben tanuló állatorvostan hallgatók részére: diplomadolgozat leadás: diplomadolgozat védés: záróvizsga-időszak:

2011. január 3. 2011. február 4-ig 2011. február 14-től március 18- ig (esetleges utóvizsgák: április 4-től)

Eskütétel és az oklevél átvétele:

2011. április 15. (péntek)

Oktatási időszak: (az V. évf. áo. hallgatók kivételével)

2011. február 7 - május 20.

az V. évf. áo. hallgatók részére:

2011. február 7 - április 8.

Equus napok:

2011. március

Dékáni szünet:

2011. április 18 - április 22-ig

Ballagás:

2011. április 9. (szombat)

Záróvizsga biológus képzés: diplomadolgozat leadás: diplomadolgozat védés: záróvizsga: Vizsgaidőszak az I - IV. évfolyam részére (minden szak):

2011. április 30. 2011. június 1. 2011. június 15. (BSc) 2011. június 16. (MSc) 2011. május 23 - július 1.

(A IV. évfolyamos állatorvostan hallgatók számára vizsganap: május 21. (szombat) és július 2. (szombat). az V. (áo. szak) évfolyam részére:

2011. április 9 - május 20.

Tanévzáró diplomaosztó ünnepség:

2011. július 1. (péntek)

Ünnepnapok: 2011. március 15.(kedd), április 25. (Húsvét hétfő), május 1. (vasárnap) június 13. (Pünkösd hétfő), április 18. (hétfő), az oktatási szünet helyett oktatásinap április 30. (szombat) hétfői munkarend szerint. A Kar dolgozói részére a szombati oktatásinap kompenzálására április 21. (csütörtök) munkaszüneti nap.

Szakmai gyakorlatok állatorvostan hallgatók számára: III. évfolyam:

2 hét takarmányozástani

IV. évfolyam:

4 hét orvoslási 2011. július 4 - július 29. (ebből két hetet a Kar valamely klinikáján kell eltölteni)

V. évfolyam angol nyelven tanulók: 3 hét élelmiszerhigiéniai 1 hét intézeti diagnosztikai 2 hét állat-egészségügyi ig. 2 hét intézeti diagnosztikai 2 hét klinikai gyakorlat 1 hét intézeti diagnosztikai 2 hét állat-egészségügyi ig. 3 hét élelmiszerhigiéniai 2 hét intézeti diagnosztikai 2 hét klinikai gyakorlat

2011. július 4 - július 15.

2011. április 18 - május 6. 2011. május 9 - 13. az ÁDI-ban 2011. május 16 - május 27. 2011. augusztus 22 - szeptember 2. 2011. április 18 - 22. az ÁDI-ban 2011. április 26 - május 6. 2011. május 9 - május 27. 2011. augusztus 22 - szeptember 2.

A fenti beosztás csak az idegen nyelvű képzés hallgatóira vonatkozik. V. évfolyam magyar nyelven tanulók: 11. félévre bejelentkezés: Gyakorlati félév:

2011. május 9-18. 2011. május 23 - december 23.

Szakmai gyakorlatok a biológia BSc szak hallgatói számára I. évfolyam:

2 hét faj- és élőhely ismereti terepgyakorlat

2011. július 4 - július 15.

II. évfolyam:

2 hét ökológiai terepgyakorlat

2011. július 4 - július 15.

Tájékoztató Ez a kiadvány tartalmazza a két legfontosabb, hallgatókat érintő szabályzatunkat; a Kari tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint a Hallgatói térítések és juttatások szabályzatát. Valamennyi kari szabályzat megtalálható a Kar honlapján www.univet.hu, az Oktatás fülre kattintva. Az egyetemi szabályzatokat célszerű a www.szie.hu honlapon keresni.

21

Szent István Egyetem Gödöllő

A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/C melléklete

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

Gödöllő, 2009.

Bevezetés A Szent István Egyetem Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Hallgatói Önkormányzatával egyetértésben (a továbbiakban: EHÖK), a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát a következőkben határozza meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat hatálya 1. § (1)

A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi karán és a kari jogállású intézetében (a továbbiakban együtt: kar) folyó egyetemi és főiskolai képzés, a 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 11.§-a szerinti alapképzések (BA, BSc), mesterképzések (MA, MSc), osztatlan, egységes képzés, felsőfokú szakképzések, továbbá szakirányú továbbképzések nappali, esti, levelező és távoktatási tagozatain magyar és idegen nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsga ügyeire. A tanulmányi- és vizsgaszabályzatot az Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban ÁOTK) Kari Tanácsa olyan kiegészítésekkel látja el, amelyek csak e Kar hallgatóira érvényesek. A kiegészített szabályzat neve: a SzIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata (továbbiakban ÁOTK-TVSZ. A kari kiegészítéseket a továbbiakban is dőlt betű jelzi.)

(2)

A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó esetleges sajátságos szabályokat jelen Szabályzat mellékleteként, a kari kiegészítések tartalmazzák.

(3)

A doktori képzés hallgatóinak tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozó szabályokat az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 10. sz. melléklete tartalmazza.

(4)

A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatójára, illetőleg tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró valamennyi dolgozójára. Ezen Szabályzat alkalmazása szempontjából oktatónak minősül az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatókon kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást és vizsgáztatást végző személy is.

(5)

Az egyes karokra vonatkozó speciális rendelkezéseket jelen Szabályzat mellékleteként a kari kiegészítések tartalmazzák. E Szabályzat 1. § (2)-ben kapott felhatalmazás alapján az ÁOTK Kari Tanácsa az idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozóan külön szabályzatot alkotott, amelyet az érintett hallgatók számára angol és német nyelven tesz elérhetővé.

23

2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek 2. § (1)

Jelen Szabályzat a következőkben meghatározza azokat a szerveket, személyeket, akik tanulmányi és vizsgaügyekben hatáskörrel rendelkeznek.

(2)

A Szabályzatban nem nevesített esetekben a dékán, intézeti igazgató (a továbbiakban együtt: dékán), vagy az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes jár el. Tanulmányi és kreditbizottságok 3. §

(1)

A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kredit egyenértékűségi, kreditátviteli ügyekben a kari kreditbizottság (a továbbiakban: kreditbizottság) jár el. Az ÁOTK-n a Kreditátviteli Bizottság feladatait az Oktatási és Akkreditációs Bizottság (továbbiakban OAB) látja el, ezért ahol a Szabályzat a Kreditátviteli Bizottságot vagy Kreditbizottságot említi azon az ÁOTK-n az OAB-t kell érteni.

(2)

A tanulmányi bizottság tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata választ meg saját belső szabályzata szerint. A tanulmányi bizottság elnöke az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes, titkára az illetékes kari hivatal vezetője, vagy megbízottja, aki szavazati jog nélkül vesz részt a bizottság ülésén.

(3)

Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditbizottság működik. A bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató hallgatók képviseletét.

(4)

A tanulmányi és a kreditbizottságok összetételét, létszámát, elnöke és oktató tagjai megválasztásának módját az egyes karok a kari kiegészítésekben határozzák meg.

Az ÁOTK-n a Tanulmányi Bizottságnak, valamint az Oktatási és Akkreditációs Bizottságnak az összetételét az ÁOTK-n érvényes ESZMSZ 67 § 6. pontjának (3) bekezdése tartalmazza. Az OAB elnökét és mindkét bizottság oktató tagjait a Kari Tanács választja meg, hallgató tagjait a HÖK delegálja. 4. § (1)

A tanulmányi és a kreditbizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a következők figyelembevételével: a)

a tanulmányi és a kreditbizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van;

b)

a tanulmányi és a kreditbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;

c)

a tanulmányi és a kreditbizottság az illetékes lős/tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;

tantárgyfele-

d)

a tanulmányi és a kreditbizottság egyes jogköreit - minősített többséggel - elnökére átruházhatja, Az ÁOTK-n a KTB és az OAB az elnökre átruházható döntési jogokat az ügyrendjében határozza meg.

(2)

e)

az elnök az átruházott hatáskörben, a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős/ tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;

f)

a tanulmányi és a kreditbizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntésekről rendszeresen, félévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a bizottságot.

A tanulmányi és kreditbizottságok ügyrendjét az illetékes kar kari tanácsa hagyja jóvá. 5. §

A tanulmányi és kreditbizottságok által meghozott döntést határozat formájában a hallgatóval írásban kell közölni, a) amennyiben az a hallgatói jogviszonyának fennállását érinti, b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészben – elutasítja és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll. Felülbírálati bizottságok 6. § (1)

A tanulmányi és kreditbizottságok, a diákjóléti bizottságok, illetőleg a dékán (dékánhelyettes) által hozott elsőfokú döntés, valamint az Egyetem egyéb intézkedése ellen – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a hallgató annak közlésétől, illetve ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15 napon belül felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi, illetőleg a kreditbizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati bizottsághoz, a dékán (dékánhelyettes) döntése és az Egyetem intézkedése ellen pedig az Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani.

(2)

Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

A kari, illetve az egyetemi felülbírálati bizottságok 3 tagból állnak. Elnökei olyan vezető oktatók lehetnek, akik egyetemi vagy kari vezetői tisztséget nem töltenek be. A bizottságok tagjai oktatók és hallgatók. A felülbírálati bizottságok elnökére és oktató tagjára a karok esetében az illetékes dékán, az egyetemi bizottság esetében a rektor; a hallgatói képviselőkre a karok esetében a kari HÖK, az egyetemi bizottság esetében az EHÖK tesz javaslatot. A bizottságok titkársági feladatait a kari bizottságoknál az illetékes ta-

25

nulmányi részleg (osztály, titkárság, csoport stb), az egyetemi szinten pedig a Főtitkári Hivatal látja el. A bizottságok elnökeit és tagjait a rektor bízza meg. (4)

(5)

A bizottságok munkájában nem vehet részt az a személy: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) az előző pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. A bizottságokban a hallgatói képviseletet úgy kell biztosítani, hogy az adott ügy tárgyalásán mindig a fellebbező hallgató képzési szintjének (ciklusának) megfelelő hallgató vegyen részt.

(6) Az ÁOTK-n a Bizottsági ülésekre az első fokú (megtámadott) döntést hozó személyt is meg kell hívni és állásfoglalását, véleményét meg kell hallgatni. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a Kar jogi képviselője is részt vegyen az üléseken. (7)

Az egyetemi és kari felülbírálati bizottságok feladataikat a saját maguk által összeállított és a szenátus/kari tanács által jóváhagyott ügyrendjük szerint végzik. Üléseikre az ügyek számától és sürgősségétől függően, de legalább negyedévente egyszer kerül sor.

(8)

A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse.

(9)

A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartamára, közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(10) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte. (11) A hallgató a felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. 3. A képzés struktúrája 7. § (1)

Az egyetemi és főiskolai szintű képzések esetén a megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények, az Ftv. által bevezetett alap- és mesterképzésben, az osztatlan, egységes képzésben a megszerezhető végzettség és szakképzettség szakmai követelményeit az oktatási és kulturális miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

(2)

Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák az alapképzési szak megnevezését; az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), a képzési időt félévekben, az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, az alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat, a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását, továbbá az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket.

(3)

A mesterképzési szakok, valamint az osztatlan, egységes képzésű szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a mesterképzési szak megnevezését, a mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél, a képzési időt félévekben, a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat, a végzettségi szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretköröket, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását, a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket, az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket, alapképzési szakon, szakokon megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit. Az ÁOTK-n az alábbi képzési szinteken folyik az oktatás: a.) alapképzés b.) mesterképzés c.) egységes osztatlan szerkezetű mesterképzés d.) egyetemi szintű képzés (a korábbi rendszerű képzésben) e.) szakirányú továbbképzési szak f.) PhD képzés

(4)

A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget összóraszámban, illetve kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a záróvizsga típusát, tantárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.

(5)

Felsőfokú szakképzést az Egyetem a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján elkészített szakképzési program szerint folytat. 1. Az ÁOTK-n a „B” és „C”-típusú (kötelezően választható fakultatív) tantárgyak elsősorban a későbbi szakmai specializációt alapozzák meg és közülük annyit kell teljesíteni, mely az állatorvos szakon legalább 54, az egységes, osztatlan mesterképzésben az állatorvos-doktor szakon legalább 50, az alkalmazott zoológus szakon 50, a biológia alapszakon szakiránytól függően 37 – 52 a biológus MSc-n pedig 14 kreditpont összegyűjtését eredményezi”

27

A tanterv 8. § (1)

A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv az adott szakon célszerű lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy a felsőfokú végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben (képesítési követelményekben) meghatározott számú félév alatt elvégezni. A mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi: • kötelező és kötelezően választható tantárgyat, • a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + laboratóriumi/tantermi gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket, • az ismeretellenőrzés típusát, • a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), • a kritérium követelményeket, • a szakirány-választás lehetőségeit és feltételeit, • a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó előírásokat, • a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok kiválasztásának szabályait.

(2)

A hallgatónak lehetővé kell tenni a mintatanterv szerinti haladást, így különösen biztosítani kell, hogy a mintatanterv szerint egy félévre eső kötelező és kötelezően választható tantárgyainak órarendi időpontjai és számonkérései között ütközés ne legyen. Az ÁOTK-n a tantárgyak programjait - beleértve a „B”- és „C”-típusú fakultatív tantárgyakat is - az OAB akkreditálja és a Kari Tanács fogadja be a tantervbe. Az akkreditációhoz a meghirdetésre vonatkozó kérelmet az erre a célra készített és kiadott formanyomtatványon a tantárgy programjával együtt évente kétszer, november 15-ig,, illetve április 15-ig lehet benyújtani az OAB-nak. Az ÁOTK-n a hallgatók által felvenni kívánt, más intézményben meghirdetett tantárgyakat azok programjának ismeretében az OAB akkreditálja, szükség esetén a szaktanszékek véleményének kikérése után. Az akkreditációhoz a külső intézményben meghirdetett tantárgy programját szeptember 15-ig, illetve február 15-ig kell benyújtani az OAB-nak. A külső intézményben meghirdetett tantárgy akkreditációja 3 évig érvényes, azt követően a tantárgy programjának áttekintése alapján újabb 3 éves időtartamra meghosszabbítható. A külső intézményben meghirdetett és az ÁOTK-n akkreditált tantárgyakat is meg kell jeleníteni a fakultatív tantárgyakról szóló kari tájékoztatóban. Az ÁOTK-n törölni kell a vonatkozó kari tájékoztatóból azokat a „B”- és „C” típusú fakultatív tantárgyakat, melyeket: − a tantárgy felelőse három egymást követő évben nem hirdetett meg, − meghirdették, de hallgatói érdeklődés hiányában öt éve nem tartottak meg A későbbi ismételt meghirdetéshez a tantárgyat újra kell akkreditáltatni. Az ÁOTK-n fakultatív tantárgyhoz készített jegyzet megjelentetését a Kar anyagilag nem támogatja.

Az ÁOTK-n fakultatív tantárgy előadásainak szervezéséért sem óradíj, sem másfajta díj nem fizethető. Az ÁOTK-n fakultatív tantárgyért külső előadóknak és egyéni vállalkozóknak csak megbízási szerződés alapján fizethető óradíj. Vállalkozásokkal fakultatív tantárgy tartására megbízási szerződés nem köthető, mert az, az oktatás kiszervezésének minősül, amit a Felsőoktatási törvény tilt. (3)

Az Egyetem szakjainak mintatanterveiben a tantárgycsoportok arányának meghatározása -a szak specialitásait figyelembe véve - a következők szerint történik: − a kötelező tárgyak (A) részaránya: 50-75% − kötelezően választandó tantárgyak (B) részaránya: 15-45% − szabadon válaszható tantárgyak (C) részaránya: 5-10 %. Az „A”-típusú tantárgyak a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező. A „B” típusú tantárgyak a szakmai specializációt alapozzák meg. A „C” típusú tantárgyak szabadon választhatóak.

(4)

A mintatantervet a szakindítási akkreditáció során tárgyalja és fogadja el az illetékes kari tanács, majd azt követően a tanterv tanévenkénti tárgyalása alkalmával módosíthatja azt.

(5)

A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje határozza meg. Az előtanulmányi rendet a mintatanterv részeként az illetékes kari tanács fogadja el.

(6)

Előzetes követelményt a tantárgyak tematikájának egymásra épülése alapján, szakmai alapon kell megadni, elősegítendő az előírt ismeretanyag hatékony elsajátítását. Az Egyetem szakjain az előtanulmányi rend kialakításánál tantárgyanként legfeljebb 3 tantárgy vagy modul adható meg előzetes követelményként.

(7)

Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és – a kari kiegészítésben előírt időn belül – ezt hitelt érdemlően igazolja. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodni az ismeretek elsajátításáról. Az ÁOTK-n a tantárgyfelvételi időszak végéig (szorgalmi időszak második hetének utolsó napja) lehet az ilyen irányú kérelmeket az oktatási dékánhelyettesnek címezve a Tanulmányi Osztályon benyújtani, csatolva hozzá a korábbi tanulmányokat dokumentáló iratok fénymásolatát. A tantárgy 9. §

(1)

A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez feltételek kötendők. A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, a teljesítésének feltételét a tantárgyak követelményrendje határozza meg. A tantárgy akkreditációja a tantárgy oktatási programjának jóváhagyása.

29

(2)

Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok illetékes bizottságai akkreditálják és a képzésért felelős kar tanácsa fogadja be a szak tantervébe.

(3)

A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és formáját, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak (előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, a félév végi számonkérés típusát, a tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditben és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.

4. Hallgatói jogviszony A hallgatói jogviszony keletkezése és szünetelése 10. § (1)

A hallgatói jogviszony az Egyetem és a valamely szakon tanulmányokat folytató hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben az Egyetemet és a hallgatót kölcsönösen jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban és az Egyetem szabályzataiban meghatározottak szerint.

(2)

Az Egyetem hallgatójává válni felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy átvétellel lehet. A felvételi eljárás részletes szabályait az Egyetem Felvételi Szabályzata tartalmazza. Az ÁOTK-n a felvételt nyert jelentkező számára a Kar köteles biztosítani a beiratkozás, ezzel a hallgatói jogviszony létrehozásának lehetőségét. A felvételi döntés a hallgatói jogviszony adott tanulmányi félévben történő létrehozására jogosít.

(3)

Az Egyetem karaira az a hallgató vehető át: (a) aki egyetemi szakra való átvételi szándék esetén egyetemi szakon legalább egy lezárt, érvényes tanévvel (vagy annak megfelelő oktatási időszakokkal) alapképzési szakra való átvételi szándék esetén egyetemi vagy főiskolai karon illetve alapképzési szakon legalább egy lezárt érvényes félévvel rendelkezik és (b) akinek hallgatói jogviszonya nem elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn.

Az (a) pontban foglalt feltételektől különös méltánylást érdemlő esetben el lehet térni. (4)

Az átvételről az illetékes kari tanulmányi bizottság, az átjelentkező hallgató előző tanulmányainak elismeréséről az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a kredit bizottság dönt. Egyetemen belüli karok közötti átvétel esetén az elbocsátó kar dékánjának véleményét is ki kell kérni. Az átvétel feltételeit, az eljárás rendjét a kari kiegészítések határozzák meg. Az ÁOTK állatorvos szakra más egyetemről, ill. az Egyetem más karáról hallgató akkor kérheti átvételét, ha - rokon szakterületen mesterképzésben folytatja egyetemi tanulmányait,

- legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és ezek során félévenként legalább 4,50 kreditindexszet ért el, - „A” tantárgyból legalább 50 kreditet gyűjtött. - legalább középfokú C szintű nyelvvizsgával rendelkezik. Az ÁOTK-n idegennyelvű képzésből (külföldi vagy magyar állampolgár) hallgató, akkor vehető át magyar nyelvű költségtérítéses képzésbe, ha - legalább 40 – az ÁOTK-n a magyar nyelvű képzésében beszámítható kredittel rendelkezik – „A” tantárgyakból - legalább két lezárt félévvel rendelkezik Az ÁOTK biológia BSc szakra más egyetemről, ill. az Egyetem más karáról hallgató akkor kérheti átvételét, - ha rokon szakterületen kezdte meg tanulmányait, - más felsőoktatási intézményben legalább egy lezárt féléve van, - az átjelentkezést megelőző lezárt félévében 4,0, vagy afölötti kreditindexet ért el, - félévenként legalább 20 kreditet teljesített „A” tantárgyakkal, - biológia jellegű alaptantárgy(ak)ból sikeres vizsgát tett. Az ÁOTK biológus MSc szakra más egyetemről, illetve az egyetem más szakáról hallgató akkor kérheti átvételét, ha: − biológus MSc vagy rokon szakon kezdte meg tanulmányait; − legalább egy lezárt féléve van MSc szinten; − az átjelentkezést megelőző félévben legalább 3,50 kreditindexet ért el; − lezárt félévenként legalább 10 – a biológus MSc-n beszámítható – kreditet teljesített „A” tantárgyakból. Az átvételt kérelmező hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által kiállított dokumentumokat kell csatolnia: a.) igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott képzésre történő átvétel kérelmezése esetén – a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról, b.) a leckekönyv hitelesített másolatát, c.) az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített tantárgyak leírását, d.) érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolata. Az előírt dokumentumokat tartalmazó kérelmet a Kar dékánjához kell benyújtani január 30., illetve június 30-i határidővel. Az ÁOTK-n a más intézményből, vagy az Egyetem más karáról benyújtott átvételi kérelmek rangsorolása az OAB feladata, amelynek javaslata alapján ezekről a felvételekről a dékán dönt Az ÁOTK-n az új felvételi eljárás nélkül átvehető, ill. felvehető hallgatók számát az aktuális létszámadatok alakulásának és a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően (újonnan felvett hallgatók, külföldi és önköltséges hallgatók) függvényében minden tanévben a felvételi időszakban KT-határozattal kell megállapítani. (5)

A hallgatói jogviszony az Egyetemre történő beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. Az ÁOTK-n a beiratkozáskor a hallgató a nyilvántartásához, valamint az elektronikus tájékoztatáshoz szükséges személyes adatait köteles megadni a Kar részére.

31

(6)

A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt – a kari kiegészítések által meghatározott módon be kell jelentenie (a továbbiakban: bejelentés), hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. Ettől a kari kiegészítés eltérhet. Az ÁOTK-n költségtérítéses képzésben tanulmányokat folytató hallgató államilag támogatott képzésbe – amennyiben azt a hallgatói létszám lehetővé teszi – akkor vehető át, ha addigi tanulmányai során minden lezárt szemeszterének tanulmányi átlaga legalább 4,0 és a kérelem beadásáig a hallgató a mintatanterv szerint esedékes A tantárgyak legalább 80%-át teljesítette. A 2007. szeptember elseje után államilag támogatott képzési formára beiratkozott hallgatót költségtérítéses képzési formába kell átsorolni, ha utolsó két aktív félévében a mintatantervben előírt kreditek 50%-ánál kevesebbet szerzett meg. Az adott szakon költségtérítéses formában tanuló 2007. szeptember 1-je után beiratkozott hallgatók kérhetik átvételüket a megüresedő államilag támogatott helyekre, ha az előző két félévre előírt kreditek legalább 50%-át megszerezték és az összesített kreditátlaguk jobb, mint az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók rangsorában az utolsó ötöd legjobb hallgatójáé. Az átvételre jogosult hallgatók közül mindig a legjobb kreditátlagút kell átvenni. A költségtérítéses és az államilag támogatott képzési formák közötti átsorolásról a KDJB dönt. Az átsorolás részletes feltételeit a Térítési és Juttatási Szabályzat 9. § (5) és (6) bekezdése tartalmazza.

(7)

Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a jelen § (6) bekezdésében foglalt bejelentést saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve fegyelmi döntés miatt nem teljesíti.

(8)

A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, amelyet az illetékes tanulmányi bizottság további két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbíthat.

(9)

Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ilyenkor nem kell alkalmazni az (6) és (8) bekezdésekben meghatározott korlátozásokat, de a tanulmányok szüneteltetését a hallgatónak kérelmeznie kell.

(10) A kérelmet írásban az indok(ok) megfelelő felsorolásával, illetve részletes kifejtésével az illetékes tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében az oktatási dékánhelyettes dönt. (11) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgatói jogviszony szünetel, megilleti viszont a hallgatót az egyetemi (kari) könyvtárhasználat joga. (12) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgató vizsgát nem tehet.

(13) Amennyiben a hallgató a szak képzési követelményeiben meghatározott krediteket az Ftv. 32.§-ában előírt képzési időnél előbb teljesíti, hallgatói jogviszonya az előírt minimális képzési időt követő záróvizsga időszakig szünetel. (14) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély folyósításának idejére, de legfeljebb a képzési idő tartamára, a tanulmányok szüneteltetését engedélyezni kell. (15) Az ÁOTK-n az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésben folyamatos hallgatói jogviszonya lehet annak, aki a beiratkozás után a megfelelő időpontokban rendre eleget tesz a következő feltételeknek: - a beiratkozást követő 4 aktív félév elteltével összesen a biológia alapszakon minimum 60, az állatorvosi szakon legalább 54 kreditet, biológus MSc szakon az első két szemeszterben legalább 16 kreditet (a felvételi eljárásban előírt extra krediteken felül) a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak teljesítésével; - a mintatantervben az első négy szemeszterre előírt az állatorvosi képzésben 108 kreditpontot max. 6 félév alatt, a biológia alapszakon az első három szemeszterre előírt 90 kreditből 80 kreditet maximum öt félév alatt megszerzi úgy, hogy valamennyi „A” típusú tantárgy teljesítése mellett, a 4 szemeszterre számított súlyozott kreditátlaga legalább 2,5; - egy-egy előírt vizsga követelményeinek teljesítéséhez, maximum kétszeri tantárgyfelvétel mellett, összesen legfeljebb 6 vizsgalehetőséget vesz igénybe; - az állatorvos képzésben a tanterv első 4 szemeszterére előírt kötelező („A”-típusú tantárgyak) vizsgáinak letétele során nem szerez 10, a biológia alapképzésben az első három szemeszter során 7 elégtelen osztályzatnál többet; - az első 4 szemeszterre előírt testnevelés kritériumfeltételét az első 6 félév alatt teljesíti; - a továbbhaladáshoz szükséges kritériumfeltételeket és a nyári (szemeszteren kívüli) szakmai gyakorlatokat teljesíti; - a felvételkor középfokú C típusú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgató a ÁOTK-n folyó nyelvoktatásban részt vesz és az állatorvos képzésben az első 6 félév alatt legalább 4, a biológia alapképzésben az első négy félévben legalább három félévvégi aláírást megszerez. Amennyiben a hallgató időközben az előírt nyelvvizsga bizonyítványt megszerzi, a továbbiakban mentesül az ebben a bekezdésben előírt követelmények alól. - a tantervben rögzített előírásoknak megfelelően valamennyi kötelező (A) és választható (B+C) tantárgy teljesítésével, a diplomadolgozat elkészítésével és megvédésével az előírt 300 kreditpontot maximum 15 félév alatt megszerzi, valamint súlyozott tanulmányi átlaga 2,5. A 2006. szeptemberében és utána az állatorvosdoktor szakon tanulmányait megkezdő hallgatók számára a tanulmányi idő 11 félév, amely alatt 330 kreditet kell megszerezni. A tanulmányok során maximum 13 félév lehet államilag támogatott. A biológia BSc-n 180 kreditet kell összegyűjteni, s a 6 szemeszter elvégzéséhez elhasznált félévekből maximum 8 félév lehet államilag támogatott. (16) Az ÁOTK-n annak a hallgatónak, aki a (15) bekezdésben felsorolt feltételeket nem teljesíti a hallgatói jogviszonya elbocsátással megszűnik.

33

A hallgatói jogviszony megszűnése 11. § (1)

Megszűnik a hallgatói jogviszony: a) b) c) d) e) f)

g) h) (2)

ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, az átsorolási határozatot követő bejelentkezési időszak utolsó napján, az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az egyetemen nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a dékán a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) b) c)

d) e)

a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. a beiratkozást követő négy aktív félév elteltével kevesebb mint 60 kreditet teljesített. ha az első négy aktív félév összesített kreditindexe kisebb mint 2,00. az ÁOTK állatorvos szakán kisebb, mint 2,5. A biológia alapszakon az első 2 félév kreditindexe nem éri el a 2.5-öt.

f)

a levelező képzés esetén erről a kari kiegészítések rendelkeznek.

g) az ÁOTK-ról el kell bocsátani a hallgatót akkor is, ha az első 4 szemeszterre a mintatantervben előírt kötelező („A”) tantárgyakból állatorvos szakon a vizsgáit 6 félév alatt sem tette le, vagy kevesebb, mint 108 kreditpontot gyűjtött, illetve biológia alapszakról akkor, ha 4 félév alatt 36-nál kevesebb kreditpontot szerzett meg az első 2 szemeszterre előírt „A” tantárgyakból [10. § (15)];

h)

el kell bocsátani az ÁOTK-ról azt az állatorvos szakon tanuló hallgatót is, aki az első 4 szemeszterre előírt „A” tantárgyak vizsgáinak letétele során több, mint 10 elégtelen osztályzatot szerzett [10.§ (15)], a biológia alapszakon végzett tanulmányok során pedig azt, aki az első 3 szemeszterre előírt „A” tantárgyak vizsgáinak letétele során több, mint 7 elégtelent gyűjtött.

i) el kell bocsátani a hallgatót akkor is, ha újbóli (2.) tantárgyfelvétel alkalmával sem sikerült eredményes vizsgát tennie. (3)

Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.

(4)

Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben Egyetemünkön folytatja tovább. 12. §

(1)

Az elbocsátott hallgató a határozat jogerőssé válásától számított egy év elteltével méltánylást érdemlő esetben, kérelmére – a kar által meghatározott feltételek szerint - viszszavehető. Újabb elbocsátást követően visszavétel nem lehetséges.

(2)

Az a hallgató, akit fegyelmi vétség miatt zártak ki az Egyetemről, vagy más felsőoktatási intézményből, tanulmányainak folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesült a fegyelmi büntetés hatályos jogkövetkezményei alól.

(3)

A tanulmányoknak az (1)-(2) bekezdés alapján történő folytatásáról az érintett hallgató kérelmére, az illetékes tanulmányi bizottság véleményének meghallgatását követően a dékán dönt.

(4)

A tanulmányok folytatásának (3) bekezdés szerinti engedélyezésénél a tanulmányi bizottság az illetékes oktatási szervezeti egységek vezetőinek, illetve az egyes tantárgyak előadóinak (tantárgyfelelősök) véleményét figyelembe véve dönt a tanulmányi és vizsgakötelezettségekről, valamint az esetleges felmentésekről.

(5)

Jelen § (1)-(4) bekezdéseinek rendelkezései csak a tanulmányaikat 2007. szeptember 1je előtt megkezdő hallgatókra érvényesek. A tanulmányaikat ezen időpont után megkezdő hallgatók csak új felvételi eljárás útján létesíthetnek hallgatói jogviszonyt.

(6)

Az ÁOTK-n az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a 10.§ (15) bekezdésében, illetve a 11. § (2) bekezdésének e), g), h) pontjaiban foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása miatt szűnt meg az ÁOTK-n tanulmányait ismételten csak újabb felvételi eljárás lefolytatása után folytathatja. A párhuzamos képzés 13. §

(1) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kaphat. A párhuzamos képzésben való részvétel – amennyiben a hallgató az államilag támogatott képzési idejét felhasználta - az Ftv. értelmében második, illetve további, és ennek megfelelően költségtérítéses képzést jelent.

35

(2)

A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon megkezdett hallgatók esetében, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesít további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, a támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor az egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytatott tanulmányokat egy félévként kell nyilvántartani.

(3)

Párhuzamos képzésben, ugyanazon a képzési szinten mindkét szakon részt vehet a hallgató államilag támogatott képzésben. Ha azonban a hallgató államilag támogatott képzésben az adott képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban már nem vehet részt államilag támogatott képzésben, és csak költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait.

(4)

Párhuzamos képzésben vehetnek részt: a) az Egyetem hallgatói az egyetem másik karán; b) az Egyetem hallgatói saját karukon másik szakon; c) másik felsőoktatási intézmény hallgatói az Egyetem valamelyik karán; d) az Egyetem hallgatói másik felsőoktatási intézmény valamelyik karán.

(5)

A párhuzamos képzésre a felsőoktatási felvételi eljárás keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghatározott határidőre, és módon, az OM által kiadott jelentkezési lapok felhasználásával kell jelentkezni az OFIK-ba. Nem vehető fel a párhuzamos képzésre az a hallgató, aki az e bekezdésben meghatározott jelentkezési lapját az adott határidőig nem adja be.

(6)

A hallgatónak a jelentkezési laphoz az egyéb, a jogszabályban, illetve a kari felvételi szabályzatban előírt okmányokon és igazolványokon kívül csatolni kell karának (anyaintézményének) a párhuzamos képzésben való részvételhez a hozzájárulását is. Ezt az Egyetem hallgatói számára dékán, vagy az érintett intézmény szabályzata szerint illetékes vezető ad meg.

(7)

Ugyancsak mellékelni kell a jelentkezési laphoz a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésére vonatkozó kérelmet is. Erről az Egyetemen a felvételi döntés után az illetékes oktatási dékánhelyettes dönt. 14. §

(1)

A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol jogosult a hallgatói juttatásokra.

(2)

Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben/szakon külön leckekönyve van.

(3)

A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak - az egyéni tanulmányi időbeosztás engedélyezett keretei között - teljesítenie kell minden követelményt, továbbá vonatkoznak rá a tanulmányi és vizsgaszabályzat és más, a hallgatókra vonatkozó egyetemi és kari szabályzatok rendelkezései is.

Vendéghallgatói jogviszony 15. § (1)

A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató más felsőoktatási intézményben – amellyel hallgatói jogviszonyban nem áll – tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat.

(2)

Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az Egyetem hozzájárul. A hozzájárulást az Egyetem akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. Az ÁOTK hallgatója a tantervben kötelezően előírt tantárgyak mellett más szak, kar, felsőoktatási intézmény tantárgyait is felveheti, és abból vizsgát tehet, feltéve, hogy azt a fogadó intézmény engedélyezi. Az ilyen – áthallgatás alapján tett vizsga – a hallgató átlageredményébe nem számít be, kivéve, ha - egy, a mintatantervben szereplő tantárgy tantárgyfelelős oktatója javaslatára az - OAB a vizsgát helyettesítő tantárgyból tett vizsgaként akkreditálja.

(3)

Az Egyetem hallgatója által vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tárgyak beszámításáról a kari kreditbizottság határoz. A tárgybeszámítás módjáról jelen Szabályzat 23. §-a rendelkezik. Az ÁOTK-n az engedélyezést illetően az OAB illetékes. Az OAB dönt továbbá a vonatkozó tantárgy akkreditálásáról, és különbözeti vizsga letételét is előírhatja. Az ÁOTK-n a hallgató az adott félévre való beiratkozáskor kérheti a más karon, felsőoktatási intézményben felvett tantárgy vagy korábban teljesített tantárgy akkreditálását. A kérelmet a Tanulmányi Osztályhoz kell benyújtani, a tantárgyfelvételi időszak utolsó napjáig. Az akkreditálást az OAB végzi. Az akkreditált tantárgyak csak a teljes képzési időre számított súlyozott átlagszámításnál vehetők figyelembe, az egyes félévekben az ösztöndíj index számításánál csak a közvetlenül megelőző félévben felvett és a vizsgakötelezettség teljesítésével befejezett tantárgyakat számítják be.

(4)

A kreditbizottság által befogadott és sikeresen teljesített tantárgyak a leckekönyvbe bevezetésre kerülnek. A kredit értéket - egyéb rendelkezés hiányában - az illetékes tantárgyfelelős oktató véleményének figyelembevételével a kreditbizottság állapítja meg.

(5)

Más felsőoktatási intézmény hallgatója az Egyetemmel vendéghallgatói jogviszonyt az illetékes kar dékánjának vagy oktatásért felelős dékánhelyettesének írásbeli engedélyével létesíthet.

(6)

Más egyetemek (főiskolák) hallgatói az Egyetemen megtartott bármely tanrendi elfoglaltságon - a tantárgy felelős oktatójának történő mérlegelését követően - részt vehetnek, feltéve, hogy a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely hiánya) nem akadályozzák. 16. §

(1)

A külföldi részképzés az áthallgatás különleges esete. Ennek keretében az egyetem hallgatója legalább három hónapig külföldi felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat. A külföldi részképzés megkezdéséhez az illetékes dékánhelyettes előzetes engedélye szükséges.

37

(2)

Az ÁOTK-n a külföldi részképzésben való részvételt az előre benyújtott oktatási terv alapján az oktatási dékánhelyettes engedélyezi. A hallgatóval a tanulmányi szerződést a nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes köti meg.

(3)

A külföldi részképzés megvalósulása esetén a tantárgyfelelős (szakvezető) javaslatára a kredit bizottság tételesen rendelkezik a beszámítható tantárgyakról.

(4)

A tantervben előírt gyakorlatok külföldi teljesítéséhez a gyakorlat szervezéséért felelős vezető előzetes engedélye szükséges. Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés 17. §

(1)

Az Egyetem részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre költségtérítéses képzés keretében egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget igazoló oklevelet szerzett és egy felsőoktatási intézménnyel sem áll hallgatói jogviszonyban.

(2)

A hallgatói jogviszony külön felvételi eljárás nélkül, beiratkozással keletkezik.

(3)

A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát - az Ftv. 50. § (2) bekezdésben meghatározott ok kivételével - szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási időt igénybe venni.

(4)

A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott időtartamba be kell számítani. II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A tanév időbeosztása 18. §

(1)

Az Egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól június végéig tart. Az alapképzés távoktatási és levelező tagozatain, a felsőfokú szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben a tanév a naptári évet is követheti. A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot - beleértve a szorgalmi időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint az őszi, tavaszi és nyári szünetet - a tantervek és a kari tanévi időbeosztások határozzák meg. A tanév időbeosztásában a tanulmányok megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjét kialakítsa.

(2)

A félévek időbeosztását a karok vezetői határozzák meg a kari hallgatói önkormányzat véleményének figyelembevételével. A kreditrendszer elveire tekintettel az egy kampuszon működő karokon lehetőleg azonos időbeosztás szerint kell oktatni.

(3)

A tanévi időbeosztást úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak félévenként 13-15 hét legyen. Ettől a kari kiegészítések eltérhetnek. A vizsgaidőszakról, illetőleg a félévközi beszámolási időszakról – a még érintett évfolyamok esetében - a kari kiegészítésekben kell rendelkezni.

(4)

A szünetek együttes hossza legalább 6 hét. Az őszi és a tavaszi (húsvéti) szünet időpontját a közoktatás tanévi időbeosztását is figyelembe véve kell meghatározni. Tanítási szünetek az oktatási időszakban a törvényes munkaszüneti napok. A felsoroltakon túlmenően a szorgalmi időszakban a dékán a kari hallgatói önkormányzat véleményének meghallgatásával további 6 nap tanítási szünetet engedélyezhet. Az ÁOTK-n az oktatási idő beosztását – a HÖK egyetértésével és a KT jóváhagyásával, tanévenként a dékán határozza meg. Az esetleges félévközi ellenőrzések (zárhelyi dolgozatok, felmérések, részbeszámolók, stb.) időpontját a tantárgyi követelmények tartalmazzák. Az ÁOTK-n a teljes képzési időt tekintve a szorgalmi időszakok hossza 15 hét (beleértve az ünnepnapokat és a dékáni szüneteket is), kivétel az állatorvos-doktor szakon a 10. szemeszter, amely csupán 10-13 oktatási hétből áll. Az ÁOTK-n a vizsgaidőszakok hossza 6 hét. A téli, tavaszi és nyári szünetek együttes hossza minimum 6 hét.”A” tantárgyakból vizsgát tenni – a kedvezményes tanulmányi rend kivételével – csak vizsgaidőszakban lehet.

(5)

A tantermi órák időtartama nappali képzés esetén legalább 45 perc, ettől indokolt esetben a kampusz eltérhet az Egyetemi Szenátus egyetértésével. Egyéb oktatási formák esetében a tantermi órák időtartama a kari kiegészítések rendelkezései szerint alakul. Minden tanóra után lehetőség szerint szünetet kell tartani, illetve lehetővé kell tenni, hogy a hallgatók a délelőtti és délutáni órák között ebédidőt kapjanak. Amennyiben az oktatás folyamatossága szükségessé teszi, az érintett hallgatói közösséggel egyetértésben a fentiek alól kivétel tehető.

(6)

A képzés megszervezhető teljes munkaidejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.

(7)

A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés heti öt tanítási napból áll. Az oktatást munkanapokon kell megszervezni. Ettől a karok a kari hallgatói önkormányzat egyetértésével eltérhetnek.

(8)

A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb öven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. Vasárnapon és ünnepnapon képzés nem szervezhető.

(9)

A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az ÁOTK állatorvos szakán 2006. szeptembere után tanulmányait megkezdő hallgatók számára bevezetett 11. szemeszter a gyakorlati képzést szolgálja.

39

2. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési kötelezettsége 19. § (1)

A felvételt nyert hallgató, valamint más intézményből átvételt nyert hallgató köteles a kar vezetője által meghatározott formában és időszakban beiratkozási kötelezettségének eleget tenni.

(2)

A felvett hallgató bármely képzési szinten és tagozaton csak személyesen iratkozhat be.

(3)

A beiratkozáskor kell az első évesek részére kiállítani, a felsőbb éves hallgatók esetében a jelen Szabályzat 10. § (5) bekezdése szerinti bejelentéskor érvényesíteni a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokiratot, a diákigazolványt. A diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet alapján rektori utasítás tartalmazza.

(4)

A beiratkozást a hallgató előzetesen indokolt kérelmére az oktatásért felelős dékánhelyettes későbbi időpontra engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell annak indokát tanúsító igazolásokat, illetve a nyilatkozatot. A kérelem teljesítése a jogszabályi keretek között feltételekhez köthető.

(5) Az ÁOTK-n az 1. évf. hallgatók számára a beiratkozás napja a dékán által a tanév időbeosztásában előre kijelölt nap. (6)

A hallgató minden képzési időszak előtt bejelenti, hogy az adott félévben folytatja tanulmányait, vagy szünetelteti azt. A bejelentést az adott félév szorgalmi időszaka első hetének végéig teheti meg. Ezt követően az adott félévre bejelentkezni nem lehetséges. A hallgatói jogviszony szüneteltetésére a jogviszony létrejöttét (beiratkozást) követő első félévben nem kerülhet sor, kivéve azon hallgatók esetében, akik korábbi tanulmányaikat a SZIE ÁOTK-n végezték. Az újra felvett hallgatók kérhetik az első félév passziválását is abban az esetben, ha a tantárgyakkreditáció kapcsán legalább 27 kredit értékben tantárgyat beszámíttatnak az új hallgatói jogviszonyban és az első félévben nincs olyan kötelező "A" tantárgy, amelyet fel tudnának venni.

(7)

A beiratkozott, a további félévekben a bejelentkezett hallgató számára az adott félév aktív, a tanulmányait szüneteltető hallgató számára passzív. Valamennyi hallgatói jogra kiterjedő hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a bejelentkezéssel újul meg. A passzív félévben a hallgatói jogviszony – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – szünetel.

(8)

Rendkívüli esetben (baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt) a hallgató a szorgalmi időszak kezdetétől számított egy hónap alatt személyesen vagy maghatalmazottja útján nyilatkozhat - a váratlan ok igazolására szolgáló eredeti dokumentum bemutatásával - a bejelentkezés visszavonásáról. A bejelentés visszavonásáról ebben az esetben a Tanulmányi bizottság dönt. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, a bejelentést visszavonni nem lehet.

(9)

Az aktív félévek közötti passzív félévek nem veendők figyelembe az első négy szemeszter 6 félév alatti teljesítési kötelezettségénél.

20. § (1)

A hallgató részére beiratkozáskor biztosítani kell a leckekönyvet. A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.

(2)

A hallgató - egyéb adminisztrációs és nyilvántartási feladatok teljesítése mellett - hallgatói jogviszonyának minden félévét leckekönyv megnyitással kezdi. Ennek keretében a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül, valamint a leckekönyvébe felveszi a mintatanterv által felkínált, egyéni tanulmányi rendjébe beillesztett kötelező, és választható tantárgyakat. A hallgatók a tantárgyakat az előtanulmányi rendnek megfelelően vehetik fel.

(3)

A hallgató a félév megkezdésekor leckekönyvébe felveszi a tantárgyak nevét, a tárgyfelelős nevét, a tantárgy óraszámát és a kredit értékét.

(4)

A karok biztosítani kötelesek, hogy a hallgató a tanulmányai során a szakra előírt összes kreditet húsz százalékkal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas tantárgy közül választhasson. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a Szabályzat vendéghallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)

A kar meghirdetni köteles indított szakjai kötelező (A) és a kötelezően választható (B) tantárgyait. A tantárgyak meghirdetéséért a szakot indító kar dékánja a felelős. − A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és anélkül is. A tanórák megtartása nélküli meghirdetés esetén a tantárgyból csak vizsgázni lehet, a félévközi követelmények nem teljesíthetők. Ilyen esetben a tantárgy felvételének előzetes követelménye a tantárgy félév végi aláírásának megléte az indexben, és a kari nyilvántartó rendszerben. − A gyakorlati jegyre végződő tantárgyak csak a tanórák (kurzusok) megtartásával hirdethetők meg.

(6)

A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A mintatanterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzusuk meghirdetésével, míg a követő félévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre végződő kötelező tantárgyakat csak a mintatanterv szerinti aktuális félévükben köteles a kar meghirdetni.

(7)

A karok az oktatási szervezeti egységek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának vége előtt legalább két héttel közzéteszik a következő félévben a: −

− (8)

kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, ill. azok követelményrendszerét), a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat.

Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató észszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb objektív okok alapján.

41

(9)

A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás.

(10) Ha egy felvett tantárgy kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését az oktatási szervezeti egység aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén az oktatási szervezeti egységnek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. (11) Az Egyetem karain az államilag támogatott hallgatói jogviszonyban lévő hallgató a képzési és kimeneti követelményekben (képesítési követelményekben) a végzettség megszerzéséhez meghatározott összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgyat vehet fel. E kreditek fölött a hallgató csak költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait. (12) Az egyes képzési szintek és tagozatok (szakok, szakirányok) szervezéséért felelős karok a tantervi programokat és ajánlásokat valamennyi első éves hallgató számára megadják. A tantervi programok és ajánlások minden esetben tartalmazzák a tantárgyak sikeres lezárása esetén megszerezhető mennyiségű kredit pontszámok értékét. (13) A leckekönyv felvételének, illetve leadásának szabályairól, valamint az egyes karokra vonatkozó speciális szabályokról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni. A leckekönyv okirat, abban javítást – annak egyértelmű jelölésével – csak a vizsgáztató és a Tanulmányi Osztály ügyintézője végezhet. A Karon a leckekönyv felvételének és leadásának szabályai a következők: - a hallgató a leckekönyvét annak megnyitásakor kapja meg; - a tantárgyak felvételével kapcsolatos változtatások és a tantárgyak leckekönyvbe bejegyzésének időszaka a félév első két hete;. - a tantárgyfelvételre a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig kerülhet sor a Tanulmányi Osztályon; - a leckekönyvbe felvett fakultatív tantárgyat a leckekönyv leadása után törölni csak a szorgalmi időszakban – törölt tantárgyanként befizetett szolgáltatási díj mellett – lehet. A vizsgaidőszakban tantárgyat töröltetni már nem lehet. A 3. oktatási hét megkezdésétől fakultatív tantárgyat felvenni csak az ETVSZ vonatkozó bekezdésében jelölt esetben lehet; - a leckekönyvet a hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt 1 héttel veheti fel a Tanulmányi Osztályon, ha a felvétel időpontjáig az esedékes tandíjat, költségtérítést befizette; - a hallgató a leckekönyvbe a vizsgaidőszak alatt köteles valamennyi tanulmányokra vonatkozó értékelést beíratni, a vizsgáztató köteles a jegyet a vizsgaidőszak utolsó napjáig beírni; - a hallgató a leckekönyvét legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3. munkanapig köteles leadni a Tanulmányi Osztálynál. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga (fakultatív tantárgy) esetén a leckekönyvet 1 nappal a vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon le kell adni; - a leckekönyvnek határidőn túli leadása esetén szolgáltatási díjat kell fizetni.

A vizsgaidőszak lezárását követően azoknál a tantárgyaknál, ahol a hallgató a tantárgyi követelmények teljesítését igazoló aláírást és/vagy vizsgajegyet nem íratta be (nem szerezte meg) „NEM TELJESÍTVE” feliratú pecsétet ütnek be. 21. § (1)

Lehetővé kell tenni, hogy a tantárgyak kiválasztásához a hallgatóknak kellő idő álljon rendelkezésükre. Ennek érdekében a felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése előtt lehetőleg két héttel meg kell hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja a tantárgyfelvételt a leckekönyvben. A lezárt indexbe további tárgyfelvételre nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán kivételesen engedélyezi félév közben tantárgy meghirdetését. Az ÁOTK-n fakultatív tantárgyat választani és felvenni a kiadott és érvényben lévő fakultatívtantárgy-ismertető alapján lehet. A hallgató fakultatív tantárgyat más felsőoktatási intézményben is felvehet, ennek vizsgaeredménye azonban csak a tantárgy akkreditáltatása után számítható be a tanulmányi átlagba. Az ÁOTK-n kötelezően választandó „B”, illetve szabadon választható „C”-típusú tantárgyakat csak tudományos fokozattal rendelkező személyek hirdethetnek meg. Ettől kivételes esetben külső, nem egyetemi dolgozók esetében el lehet térni, amennyiben a tantárgy meghirdetője az adott szakterület elismert képviselője. Erről az OAB az adott szaktanszék véleményének kikérése után dönt.

(2)

Az illetékes kari hivatal köteles tájékoztatást adni: − a kellő számú jelentkező hiányában nem induló tantárgyakról, − azokról a tantárgyakról, amelyekre túljelentkezés miatt nem volt elfogadható valamennyi hallgató jelentkezése. Ebben az esetben a tárgyat meghirdető oktatási szervezeti egység köteles a jelentkezettek rangsorolt listáját és várakozók listáját is közzétenni.

(3)

A tantárgy indításához szükséges létszámot a kar határozza meg. ÁOTK-n az adott félévre meghirdetett tantárgyakat a tanszékeknek indítani kell, ha a jelentkezők száma legalább 5 fő. Ennél kevesebb jelentkező esetén a tantárgy indításáról a felelős tanszék dönt. A döntésről minden meghirdetett fakultatív tantárgy vonatkozásában a tanszékeknek (tantárgyfelelősöknek) a Tanulmányi Osztályt írásban értesítenie kell a szorgalmi időszak harmadik hetének utolsó munkanapjáig. Az ÁOTK-n tantárgyat felvenni a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig lehet. A tantárgy felvétel időszakában a tantárgyakat meghirdető oktatók kötelesek az időpont egyeztetések végett - legalább két fogadóórán a hallgatók rendelkezésére állni. Az ÁOTK-n egy már teljesített tantárgyat (kurzust) felvenni és a tantárgyat újra teljesíteni nem lehet. Javítás céljából tantárgyat újból felvenni nem lehetséges.

43

3. Tájékoztatás a követelményekről 22. § (1)

Az illetékes Kar dékánja gondoskodik arról, hogy a Tanulmányi Osztály/Hivatal beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó – magyar nyelvű képzés esetén, magyar nyelven, idegen nyelvű képzés esetén, a képzés nyelvén elkészített - Tanulmányi tájékoztatót. A Tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé kell tenni a hallgatóknak. A Tanulmányi tájékoztatóban az Egyetemre vonatkozó általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A Tanulmányi tájékoztatót évente aktualizálni kell.

(2)

A Tanulmányi tájékoztató Egyetemre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle a) az Egyetem nevét, címét, OM azonosítóját; b) az Egyetem általános jellemzőit; c) a tanév időbeosztását, a képzési időszakot; d) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor nevét és elérhetőségét; e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módját; f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását; g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás); h) a felsőoktatási intézmény által szedett díjakat és költségtérítéseket, a képzésre vonatkozó szerződések általános feltételeit; i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket; j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat; k) a sportolási lehetőségeket, a szabadidős tevékenység lehetőségeit.

(3)

A tanulmányi tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részében a hallgató számára megismerhetővé kell tenni: a) a mintatanterveket, a megszerezhető végzettségi szinteket és szakképzettségeket, illetve szakképesítéseket; b) az adott szakon a szakirányra kerülés feltételeit, a komplex vizsgát alkotó tárgyakat, a végbizonyítvány (abszolutórium) követelményeit, a szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit, a záróvizsgák tartalmi követelményeit, a záróvizsga eredmény megállapításának módját, a diplomaminősítés összetevőit és kiszámításának módját; c) az adott szakon a kötelező szigorlatok számát, a szigorlatot alkotó tantárgyak neveit és a szigorlat félévét; d) a kötelező és kötelezően választható tantárgyak, tantervi egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan: - a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési gyakoriságát, - az oktatás nyelvét, - az előtanulmányi kötelezettségeket, - a tantárgy kötelező vagy kötelezően választható tantárgyként való besorolását, - a tantárgy felelősét, és a tantárgy előadóját, e) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási időket;

f) a hallgatói jogorvoslat rendjét. (4)

Az Egyetem hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. Az információs anyagot az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külföldi hallgatók magyarországi tanulmányait, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését.

(5)

A tájékoztatás érdekében a hallgatók részére az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, és más, a hallgatókat is érintő fontosabb szabályzatokat, a karok, szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó kivonatokat (összefoglalókat) a dékáni (kari) hivatalokban, a hallgatói önkormányzatoknál, és lehetőség szerint a kari honlapokon, valamint a kampusz, illetve a kar könyvtárában hozzáférhetővé kell tenni.

(6)

Az egyes tantárgyak, illetve gyakorlatok vagy egyéb oktatási formák tartalmára, a tanulmányi és vizsgakövetelményeire stb. vonatkozó ismereteket a felelős oktatási szervezeti egységnek a félév első foglalkozásán a kari információs anyagok adta tájékoztatáson túlmenően szóban ismertetnie kell és azt egyidejűleg írásban ki kell függeszteni az oktatási szervezeti egység hirdetőtábláján. Amennyiben a kifüggesztett követelményrendszer eltér a Szabályzattól, a kifüggesztést követő két héten belül beérkezett hallgatói észrevételt a felelős oktatási szervezeti egységnek 8 napon belül orvosolnia kell.

(7)

A tantárgyi követelményeket meg kell küldeni a dékáni hivataloknak is. A tantárgyi követelményrendszer nem térhet el a kari tanács által elfogadott mintatantervektől. Az ÁOTK-n a tantárgyi követelményeket az oktatási, szervezeti egységek készítik el és jóváhagyásra a dékánhoz terjesztik. A dékán az előterjesztett követelmények jóváhagyásával, ill. megváltoztatásával kapcsolatos döntése előtt kikéri az illetékes hallgatói képviselet véleményét. A 11. gyakorlati félévre csak az a hallgató jelentkezhet be, aki - az első tíz szemeszterre a mintatantervben feltüntetett valamennyi kötelező tantárgyat teljesítette és választható tantárgyakból, annyi kreditet szerzett, hogy összesen minimum 270 kreditpontja legyen, - az előírt kritérium követelményeket teljesítette.

(8)

A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: − a foglalkozásokon való részvétel előírásait; − a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok, beszámolók) számát, követelményeit és időpontját; − a félévközi ellenőrzések távollét miatti pótlásának, valamint a félév aláírásának megtagadását jelentő esetben a kérdéses anyagrész ismételt teljesítésének lehetőségét és feltételeit; − a félévvégi (gyakorlati) jegy és vizsgajegy kialakításának módját; − azon tan- és segédanyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható; − a tárgyhoz rendelt kreditpontokat; − az előtanulmányi rendet, − a félévi aláírás és vizsgára bocsátás feltételeit. − Az ÁOTK-n a tantárgyi követelményekben kell rögzíteni, ha valamely gyakorlati érdemjeggyel záruló tantárgy félévközi kötelezettségeinek teljesítésére pótlási lehetőség nem biztosítható.

45

(9) Az ÁOTK-n abban az esetben, ha a tanulmányi programban változás állt be az „A”-, „B”-, „C”-típusú tantárgyak jóváhagyott oktatási programját és követelményrendszerételektronikus úton - a szorgalmi időszak megkezdése előtt legalább 2 héttel a tanulmányi osztálynak is meg kell küldeni. (10) Az ÁOTK-n a hallgatók számára beiratkozáskor, illetve bejelentkezéskor biztosítani kell a Kar tanévi tájékoztatóját, amely tartalmazza: − a választott szak képesítési követelményrendszerét; − a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot; − a tantervi előírásokat; − a meghirdetett kötelező és fakultatív tantárgyak programjának kivonatát; − a támogatási és díjszabályzatot; − a HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát; − a TDK-Szabályzatot; − az egyetemi vezetők, oktatók és hivatali egységek felsorolását. (11) Az ÁOTK-n valamennyi magyarnyelvű képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgató számára kötelező egy élő – európai uniós ország hivatalos nyelveként szereplő - idegen nyelvből államilag elismert középfokú C szintű, vagy azzal ekvivalens és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél kiadásához. E tekintetben C szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett középfokú A és B szintű vizsga együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres záróvizsga esetén sem veheti át oklevelét. (12) A (11) bekezdés nem vonatkozik arra a hallgatóra, aki a képzésre való felvétel évében legalább a 40. életévét betöltötte. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. 4. Korábban szerzett tanulmányi pontok beszámítása, helyettesítő tantárgyak elfogadása 23. § (1)

Az Egyetem karain el kell ismerni azon tantárgyak kreditjeit, melyet a hallgató olyan intézményben szerzett, amellyel az Egyetemnek, illetve a karnak érvényes kreditegyenértékűségre vonatkozó szerződése van.

(2)

Amennyiben a hallgató tanulmányi pontjait az Egyetem kredittarifa rendszerétől eltérő kredittarifát alkalmazó intézményben szerezte (pl. külföldi képzésben), az átváltást a kredittarifa szerinti arányok alapján kell végezni. Az átváltás eredményeként csak egész kredit adható, a fölfelé kerekítés nem érvényesíthető.

(3)

Az Egyetem karai a képzési és kimeneti követelményekben (képesítési követelményekben) meghatározott feltételek figyelembevételével saját kari kreditszabályzatukban határozzák meg a kiegészítő alapképzésben tanulmányokat folytató hallgatók esetében a korábbi alapképzésben szerzett kreditek beszámíthatóságának szabályait, a maximálisan beszámítható kreditek számát.

(4)

Olyan tantárgyak kreditjei esetében, amelyekre vonatkozóan az Egyetem nem rendelkezik kredit-egyenértékűségi szerződéssel, az elismerés tantárgyi program alapján, kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Valamely tantárgy egy másikkal helyettesíthető, ha a helyettesítő tantárgy kreditjeinek száma

nem kisebb a helyettesített tantárgy kreditjeinél, és programja legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának. (5)

Ha valamely tantárgy nem elégíti ki a (4) bekezdésben meghatározott kritériumokat, de a tantárgy programja szerint 25 %-nál nagyobb az azonosság, a hallgató különbözeti vizsga iránti kérelemmel élhet. A különbözeti vizsgára vonatkozó határozatot a tantárgyfelelős véleménye alapján a kari kreditbizottság hozza. A határozatnak ki kell terjednie a tantárgy-különbözet tematikai területeire, azok teljesítési és számonkérési formájára, valamint a különbözeti tárgy kreditértékére. A kreditérték meghatározásánál úgy kell eljárni, hogy a helyettesítő tárgyból elfogadott és a különbözeti tárgyfejezetek alapján meghatározott kredit összege a helyettesíteni kívánt tantárgy kreditértékét elérje. A végleges vizsgajegyet a kreditarányok súlyozásával kell meghatározni. A végleges vizsgajegyet a különbözeti vizsgát végző vizsgáztató határozza meg, és vezeti a leckekönyvbe.

(6)

Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól.

(7)

A hallgató a kari kiegészítésekben leírt módon kérheti karától a más felsőoktatási intézményben felvenni tervezett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását. A befogadásról szóló döntést az (1)-(6) bekezdések figyelembevételével a kari kreditbizottság hozza. A kreditbizottság döntése ellen a Szabályzat 6.§-a szerint lehet felülbirálati kérelemmel élni.

(8)

Külföldi tanulmányokban szerzett tantárgyak (helyettesítő tárgyak) esetében az országos kredittarifát kell érvényesíteni, és az ECTS elvei szerint kell eljárni.

(9)

Amennyiben a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kredit rendelhető, akkor a helyettesítő tantárgy érdemjegyét el kell fogadni. Ha a helyettesítő tárgyhoz több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni.

(10) Tanulmányi követelmény teljesítéseként korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat is el lehet ismerni. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet. (11) A korábban, nem befejezett (diplomával el nem ismert) felsőfokú képzésben teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kredit elismerésekor egy félévvel csökken. Az oklevél azonban ilyen esetben is az Ftv.-ben adott képzési szintre előírt minimális képzési idő után adható csak ki. 5. Az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más képzési szinteken történő elismerése és beszámítása 24. § (1)

Az Egyetem karai az Egyetem egyetemi képzésében megszerzett tantárgyak kreditjeit főiskolai képzésben elismerik. Az egyetemi képzés alapmoduljaiban szerzett kumulatív kreditek csak olyan mértékben helyettesítik a főiskolai képzés kreditjeit, amilyen mértekben azt a tanterv meghatározza. A szakképesítés megszerzése szempontjából szükséges kreditek (kumulatív kreditszám) közé csak azon tantárgyak ismerhetők el, melyek a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakmai kritériumoknak, valamint a helyettesítő tantárgyak kritériumának megfelelnek.

47

(2)

A főiskolai képzésben és a 2006/2007-es tanévtől induló alapképzésben szerzett tantárgyak kreditjeinek egyetemi vagy mesterképzésben történő elfogadásáról a karok kreditbizottságai döntenek a kari kiegészítések figyelembevételével.

(3)

A felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek az annak tantervében szereplő, egyetemi vagy főiskolai, illetve mesterképzésben vagy alapképzésben is elfogadott tantárgyak kreditjei - ha a kar az adott intézménnyel erről megállapodást kötött - érvényesíthetők, maximum 60 kumulatív kreditig.

(4)

Az Egyetemen folytatott tanulmányokat felsőfokú szakképzésben előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az illetékes kari kreditbizottsághoz kell benyújtani.

(5) Kiegészítő alapképzés esetén (BSc képzést követő MSc képzésnél) a főiskolai végzettség, alapképzés (oklevél) kumulatív kredittel helyettesíthető. Mértékét a képzési és kimeneti követelmények (képesítési követelmények) figyelembevételével a karok önállóan határozzák meg annak figyelembevételével, hogy a kiegészítő alapképzésben vagy mesterképzésben szükséges kumulatív kreditek minimuma 120 (legalább 4 félév). (6)

Amennyiben a főiskolai végzettséget kiegészítő egyetemi alapképzésben kumulatív kredittel ismer el a kar, a későbbi tanulmányok során a hallgató számára tantárgy korábbi tanulmányaiból plusz kredittel nem ismerhető el. 6. Kedvezményes tanulmányi rend 25. §

(1)

Kedvezményes tanulmányi rendet meghatározott időre, alkalmanként legfeljebb 2 félév időtartamra kérhet a hallgató az indok megjelölésével.

(2)

Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésének feltételeiről a kari kiegészítés rendelkezik. Az ÁOTK-n kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó kérelmet a szorgalmi időszak első két hetében lehet az oktatási dékánhelyettesnek címezve a Tanulmányi Osztálynál benyújtani, kivételt képeznek a (4) pont harmadik bekezdésében foglalt esetek.

(3)

A kedvezményes tanulmányi időbeosztás szerinti tanulás iránti kérelmet a tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani, megjelölve a kérelem indokát és az igényelt kedvezményeket.

(4)

A kedvezményes tanulmányi időbeosztás engedélyezéséről és feltételeiről - a tárgyfelelősök és az érintett oktatási szervezeti egységek véleményének kikérése után - átadott jogkörként az oktatásért felelős dékánhelyettes dönt. Az ÁOTK-n: - Kedvezményes tanulmányi rendet a Kar oktatási dékánhelyettese engedélyezhet, a legalább 4 félévet lezárt, kiváló teljesítményt nyújtó (folyamatosan legalább 4,50 tanulmányi átlageredményt elérő) hallgatónak, valamint annak a hallgatónak, aki

részképzés jellegű tanulmányok folytatása céljából külföldi felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat. -Kedvezményes tanulmányi rend igénybe vételével folytathatja tanulmányait (benyújtott kérelme alapján) az a hallgató, aki részképzés jellegű tanulmányok folytatása céljából külföldi felsőoktatási intézményben tanul - Kedvezményes tanulmányi rend indokolt esetben egészségi állapotra (pl. szülés) vagy átvett hallgatók esetében más felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokra tekintettel is kérelmezhető. - Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is leteheti. - A kedvezményes tanulmányi rendre szóló engedély csak meghatározott időszakra érvényes. (5)

A kedvezményes tanulmányi időbeosztás alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is teljesítenie kell valamennyi tantárgyból a tantervben előírt tartalmi (elméleti és gyakorlati) követelményeket.

(6)

Indokolt esetben kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó engedély visszavonható. 7. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól 26. §

Az Egyetem másik karáról (szakáról), vagy más felsőoktatási intézményből átvett, a párhuzamos, illetve második alapképzésben résztvevő, továbbá a tanulmányait bármely okból megszakító hallgató a más intézményben szerzett kreditek beszámítását a Szabályzat 23. § szerint kérheti. A kérelemről és az így beszámítható kredit értékről, az illetékes tantárgyfelelős (szakvezető) véleményét meghallgatva, a kreditbizottság dönt. Ilyen esetben is alkalmazni kell azonban a 23. § (11) bekezdését. III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA 1. Részvétel a foglalkozásokon 27. § (1)

Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így az Egyetem a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. Az ismeretek ellenőrzése az előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. A karok az óralátogatás rendjét a kari kiegészítésben írhatják elő. Az ÁOTK-n az előadásokon való részvétel kötelező, a tanszékeknek a regisztrált hiányzások nyilvántartásáról gondoskodni kell. A nyilvántartásokat a következő félév végéig meg kell őrizni, és a hallgató számára a nyilvántartásba lehetővé kell tenni a betekintést. Egy hallgatónak tantárgyanként csak három igazolatlan hiányzása lehet félévenként. A hiányzás igazolásának módját a tanszék határozza meg és a félév előtt a tantárgyi követelményrendszerrel együtt hirdeti ki azt.

49

(2)

A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel - a tantárgyi követelményrendszer előírásaitól függően - kötelező. Az ezekről való hiányzás megengedhető mértékéről, a mulasztások következményeiről, illetve pótlásának módjáról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni. Az ÁOTK-n a tantervben előírt gyakorlatok, ill. plenáris gyakorlatok látogatása kötelező. A gyakorlatokon való jelenlétet az oktatónak egyértelmű módon ellenőriznie kell és nyilván kell tartania. Az ÁOTK-n a gyakorlati foglalkozásokról távolmaradó hallgató féléve (a tantárgyhoz kapcsolódó követelmény teljesítése, a kreditpont megszerzése) csak az elmulasztott gyakorlat pótlása után ismerhető el. Az elmulasztott gyakorlat pótlására a hallgató számára a szorgalmi időszakban lehetőséget kell biztosítani. A gyakorlati foglalkozások összóraszámának 30%-át meghaladó hiányzás esetén az elmulasztott gyakorlatok pótlása nem engedélyezhető, a hallgató tehát nem szerezheti meg az adott tantárgy kreditpontját. Az ÁOTK-n nem számít hiányzásnak, ha a hallgató valamely tanulmányi hétre előírt gyakorlatot kellő indoklással és tanszéki engedéllyel ugyanazon héten egy másik hallgatói csoport foglalkozásán teljesíti, illetve ha ügyeletét, vagy klinikai gyakorlatát a hivatalos beosztás szerint teljesíti. Az ÁOTK-n a gyakorlat pótlásának rendjét a tantárgy oktatási felelőse, módját a gyakorlatvezető határozza meg az érintett hallgatókkal egyeztetve. A Karon kívüli helyen teljesítendő (ún. külső) gyakorlat pótlási rendjének megállapításához az illetékes gyakorlatvezető javaslata alapján a tanszékvezető jóváhagyása szükséges. 28. §

(1)

A hallgatók - a tantárgyfelelős engedélye alapján - az egyes tantárgyak foglalkozásait a szorgalmi időszak elején meghatározott tanulmányi csoportbeosztástól eltérően is látogathatják, (a NEPTUN-ba történt bejelentkezés alapján) ha ezt a feltételek (pl. férőhely) lehetővé teszik, illetve, ha ez nem akadályozza egyéb tanulmányaik teljesítését.

(2)

A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az ellenőrzésre és a feladatok pótlására vonatkozó szabályokat a tantárgy követelményrendszerében kell meghatározni.

(3)

A tantárgy félévi követelményeit úgy kell összeállítani, hogy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a vizsgára bocsátás feltételeinek megszerzéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a zárthelyi dolgozatok pótlására legalább egy időpontot biztosítani, még a szorgalmi időszak utolsó, vagy a vizsgaidőszak első hetében.

Az ÁOTK-n a tantárgyi követelményrendszerben előírt „zárthelyi dolgozatok” eredményét a gyakorlatvezető köteles 2 héten belül közzé tenni és egyúttal lehetővé tenni a betekintést a dolgozatokba.

(4)

A szorgalmi időszak során a tantárgyi követelményrendszerben a felkészülés ellenőrzése az illető évfolyam / szak / szakirány esetében napi maximum két, heti maximum 6 alkalommal lehetséges, melynek egyeztetése a kari hallgatói önkormányzat feladata.

(5) Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése egy alkalommal, az ismétlő javítóvizsga szolgáltatási díjának megfelelő költségtérítés befizetése mellett megkísérelhető. A követelmények teljesítése esetén a hallgató a 36. §-ban leírt számú vizsgalehetőséggel rendelkezik. (6) Ha a félévközi kötelezettségek pótlására a vizsgaidőszakban kerül sor, erre olyan határidőt kell megállapítani, hogy a hallgató még a vizsgaidőszakon belül teljesíthesse vizsgakötelezettségét is. (7) Az ÁOTK-n a leckekönyvbe felvett tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a tanszékvezető, ill. a tantárgy előadója aláírásával a szorgalmi időszak utolsó hetében igazolja. Amennyiben a tantárgy követelményének teljesítését aláírás nem igazolja – a leckekönyv leadásának határidejéig – a tantárgyat a Tanulmányi Osztály „NEM TELJESÍTVE” bejegyzéssel törli a leckekönyvből. 2. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái 29. § (1)

A képzési célhoz igazodó egymásra épülő ellenőrzési formákat a mintatanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg.

(2)

Az értékelésnek a félévközi munkát, a foglalkozásokon való aktivitást (félévközi előmenetel, feladatok teljesítése, zárthelyi eredmények stb.) és a félévvégi vizsgán nyújtott teljesítményt kell tükröznie.

(3)

A tanulmányi előmenetel értékelése leckekönyvbe bevezetett öt fokozatú osztályozással történik az alábbiak szerint: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Az ÁOTK-n a tananyag ismeretének ötfokozatú minősítésekor a következő szempontokat kell érvényesíteni. Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri és ismereteit önállóan, biztosan tudja alkalmazni. Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan ismeri, és ismereteit biztonságosan tudja alkalmazni. Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki az anyag lényeges részeit jól ismeri, és ismereteit megfelelő biztonsággal tudja alkalmazni. Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki a tananyag lényeges részeit elfogadható módon ismeri, és az ismeretek alkalmazásában elfogadható jártasságot mutat. Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki a továbbhaladáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik.

51

(4)

A tanterv rendelkezhet úgy is, hogy egyes tantárgyaknál a követelményrendszerükben meghatározott feltételek teljesítésére háromfokozatú értékelést ír elő. Ezeknél a tantárgyaknál: - kiválóan megfelelt (jeles), - megfelelt (közepes) és - nem felelt meg (elégtelen) minősítés alkalmazandó. A Kreditindex számításánál e minősítés a jeles, közepes és elégtelen minősítésnek felel meg.

(5)

A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők: a)

Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell teljesítenie. A gyakorlatértékelés öt vagy háromfokozatú minősítéssel történik.

b)

Az évközi jegy a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számítható, ötfokozatú, vagy háromfokozatú minősítéssel történik.

c)

A vizsga valamely tantárgy - általában egy félévet átfogó - anyagának számonkérése. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.

d)

A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy/ak több félévi anyagát lezáró számonkérése. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.

(6) A kötelező szakmai gyakorlat tartalmi követelményeiről, számonkérésének és értékelésének módjáról a tanterv rendelkezik. (7)

Az ÁOTK-n a hallgató kötelező szakmai gyakorlatának teljesítése a továbbhaladás kritérium-feltétele, amelyet háromfokozatú (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) minősítéssel kell értékelni. A külső szakmai gyakorlat teljesítését a gyakorlatvezető a hallgató leckekönyvében aláírásával igazolja.

(8)

A szabadon választott fakultatív tantárgyakból („C”-típusú tantárgyak) a tanterv kötelező vizsgaszámba nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót, vagy vizsgát írhat elő. 3. Jegymegajánlás 30.§

(1)

A jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni kell a hallgatókkal.

(2)

A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását.

4. A leckekönyv aláírása 31. § (1)

A leckekönyv aláírása az adott tantárgy szorgalmi időszakra előírt követelményeinek teljesítését igazolja.

(2)

Az aláírás megszerzésének feltételeiről a tantárgyi követelményrendszer, az aláírás megtagadásának következményeiről a kari kiegészítés rendelkezik. Az ÁOTK-n a tanszékvezető, illetőleg a tantárgyfelelős a félév megkezdésekor köteles a hallgatókkal ismertetni a leckekönyv aláírásának és a vizsgára bocsátásnak tantárgyi követelményeit. A hallgató a „nem teljesítve” bejegyzés esetén az illető tantárgyból nem, de az adott vizsgaidőszakban esedékes egyéb tantárgyakból vizsgát tehet. Azoknak a hallgatóknak a nevét, akiknek félévét a tanszékvezető (a tantárgyfelelős) nem ismeri el, az oktatási dékánhelyettes részére meg kell küldeni. Annak a hallgatónak, aki valamely „A” típusú tantárgyból az aláírást nem szerezte meg a tantárgyat újból fel kell vennie. Ismétlődő esetben a dékán a hallgatót elbocsátja az intézményből. Ha a hallgató valamely B és „C”-típusú tantárgyból a kreditpontot nem szerezte meg, a leckekönyvbe „NEM TELJESÍTVE” bejegyzést kell alkalmazni 5. A vizsgáztatás rendje 32. §

(1)

A vizsgára való bejelentkezés csak a NEPTUN rendszeren keresztül történhet. Az ÁOTK-n az oktató nem vizsgáztathatja le azt a hallgatót, aki a vizsgára nem jeletkezett a Neptun rendszerben és az abból kinyomtatott vizsgalapon nem szerepel.

(2)

Vizsga a szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a szorgalmi időszakban is engedélyezhető. Erről a tantárgyi követelményekben kell rendelkezni. Az ÁOTK-n a vizsgaidőszak mindkét félévet követően egy periódusban hat hét. A naptárilag csonka hét is egy hétnek számít. A vizsgaidőszakban minden munkanap lehetséges vizsganap. Elő- és utó-vizsgaidőszak nincs. Az ÁOTK-n szorgalmi időszakban az erre az időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén is csak fakultatív tantárgyból tehető vizsga. Az „A”-típusú tantárgyakból a szorgalmi időszakban vizsga nem tehető.

(3)

A félév kezdetén közölni kell azt is, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyekből a hallgató a követelmények teljesítése után a szorgalmi időszak folyamán vizsgázhat. Ennek feltételeit, időpontját az évfolyamfelelőssel vagy a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve a tantárgyfelelős a követelményrendszerben határozza meg. Ha a tantárgyfelelős által megadott és a hallgatók által igényelt időpont között lényeges eltérés van a hallgatók jogorvoslattal a Szabályzat 6. §-ában foglaltak szerint élhetnek. Az ÁOTK-n szóbeli vizsga esetén a tanszékek kötelesek a vizsgakérdéseket (nem a több kérdést csoportosítva tartalmazó tételeket) két hónappal a vizsgaidőszak előtt valamenynyi érintett hallgatóval írásban közölni.

53

(4)

A vizsgaidőszakra a vizsgaidőpontokat a tantárgy előadója (tárgyfelelős) a tantárgyat felvett hallgatói csoport képviselőjével, vagy az érintett évfolyam hallgatói felelősével, vagy a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve határozza meg. Alapelvnek kell tekinteni, hogy az írásbeli vizsgánál a vizsgaidőszakban egyenletesen elosztva, tantárgyanként legalább 3 vizsganapot kell megadni, a szóbeli vizsgánál pedig hetente tantárgyanként legalább 1 vizsganapot, de a vizsgázók számánál legalább 25%-kal több vizsgalehetőséget kell kiírni. Ettől a vizsgáztató a hallgatókkal való megegyezés alapján eltérhet.

(5)

A vizsgaidőszak vizsgaidőpontjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját és a vizsgaismétlés lehetőségét a szorgalmi időszak befejezése előtt legalább három héttel a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni és a vizsgaidőpontokat a NEPTUN-ba bevezetni. A hallgató joga a megadott vizsganapok közötti választás. Az egy napon vizsgázók számát a vizsgázató minimalizálhatja és maximalizálhatja. Az ÁOTK-n a tantárgyak vizsgaidőpontjait a hallgatókkal legalább egy hónappal a vizsgaidőszak előtt kell ismertetni. A vizsganapok meghatározásánál a sikertelen vizsgák javítására lehetőséget adó vizsganapokat is ki kell írni. A hallgatóknak a megadott vizsganapok valamelyikére a Neptun rendszerben kell jelentkezniük. Az egyes vizsganapokra jelentkezők számát a tantárgyfelelős oktató határozza meg. Általános ajánlás a min. 4 fő, ill. a max. 12 fő, amely a tanszék adottságainak figyelembe vételével és a hallgatói igényekhez igazodva rugalmasan változhat. Ha a tanszékvezető (tantárgyfelelős) által megadott és a hallgatók által igényelt vizsgaalkalmak számában jelentős eltérés van, a hallgatók számára kedvezőtlen döntés esetén jogorvoslatért a HÖK a Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz fordulhat. A hallgató a felvett tantárgyból nem köteles közvetlenül az adott szorgalmi időszak után vizsgát tenni. A vizsgát, amennyiben a tantárgyi követelményrendszerben előírt feltételeket teljesítette (aláírást megszerezte), egy másik vizsgaidőszakban is leteheti. Ez esetben a tantárgyat a leckekönyvbe újra be kell írni. A hallgatónak valamennyi tantárgyból - a 33. §-ban szereplő korlátozás mellett vizsgaidőszakonként három vizsgalehetősége van. A három vizsgalehetőség csak az adott vizsgaidőszakra vonatkozik, az nem vihető át más vizsgaidőszakra. A vizsgára való jelentkezés a vizsgán való részvétel egyértelmű és visszavonhatatlan szándékát jelenti az adott vizsgaidőszakban. A vizsga ugyan halasztható egy alkalommal, de a három vizsgalehetőség felhasználásának elmulasztásával azok elvesznek. A gyakorlati jeggyel záruló tantárgyak, illetve az írásbeli vizsga eredményeinek a leckekönyvbe való beírattatására a tantárgyfelelősök/vizsgáztatók kötelesek a hallgatók részére a vizsgaidőszak során legalább három napot biztosítani. Írásbeli vizsga a vizsgaidőszak végén csak úgy szervezhető, ha a tantárgyfelelős biztosítja, hogy a dolgozatokat még a vizsgaidőszakban kijavítják és a jegyeket az indexbe is beírják. Az írásbeli vizsgát tartó tanszék köteles az utolsó vizsganapon a jegybeíratás lehetőségét biztosítani.

33. § (1)

A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat.

(2)

A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) védését is – a hallgatók és egyetemi alkalmazottak számára nyilvánosak.

(3)

A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést.

(4)

A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. Az ÁOTK-n a hallgatónak a vizsga megkezdésekor a nála lévő mobiltelefont és egyéb elektronikus eszközöket le kell adnia, melyeket a vizsga befejezésekor kaphat csak vissza.

(5)

Amennyiben a tanterv szigorlatot ír elő, azt legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni és arról jegyzőkönyvet kell vezetni.

(6)

Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, akkor a hallgató írásbeli kérésére az első javító vizsgát más oktató vagy bizottság előtt, a megismételt javítóvizsgát bizottság előtt kell letenni. A kérést az oktatási szervezeti egység vezetőjéhez, érintettség esetén az illetékes dékánhelyetteshez kell benyújtani, aki biztosítja a vizsga feltételeket.

(7)

A szigorlati és a megismételt vizsgát lebonyolító bizottságok összetételéről a kari kiegészítés rendelkezik.

(8)

Vizsgáztatni általában a tantárgyfelelős, vagy az általa megbízott oktató, kutató jogosult. Gyakorlati vizsgáztatást doktorandusz hallgató is végezhet.

(9)

Az ÁOTK-n a szóbeli elméleti vizsga a hallgató által húzott vizsgatétellapok alapján történik. Vizsgakérdésként csak az szerepelhet, amelyet a hallgató a felkészüléshez ajánlott tankönyvben, jegyzetben, szakirodalomban megtalálhat, ill. amely az adott évfolyam számára az elméleti és gyakorlati órákon elhangzott.

(10) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid (általában min. 15, szigorlat esetében min. 30 percnyi) felkészülést. (11) A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. A szigorlati bizottságok felállítása a tanszékvezető hatásköre. A bizottság legalább egy tagja vezető oktató legyen. (12) Ha a hallgató írásban kéri, az első ismétlő vizsgát a tanszékvezető által kijelölt más oktató, vagy bizottság előtt kell letenni. (13) Ha a hallgató írásban kéri, a második ismétlő vizsgát a tantárgyfelelős véleményének kikérése után az oktatási dékánhelyettes által kijelölt bizottság előtt kell letenni.

55

34. § (1)

A hallgató az oktatási szervezeti egység által meghatározott formában köteles vizsgára jelentkezni, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. Egyszerre csak egy vizsganapra lehet bejelentkezni. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a kar a felmerült költségeket megfizetteti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. Az ÁOTK-n, amennyiben a vizsgáról való távolmaradást a hallgató 3 munkanapon belül nem igazolja, újabb vizsgalehetőséget csak az igazolatlanul elmulasztott vizsga önköltségének befizetése után kaphat. Az igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató vizsgalehetőségeinek száma automatikusan eggyel csökken, és a Neptun rendszerben a „nem jelent meg” bejegyzést kell alkalmazni.

(2)

A vizsga más időpontra történő áthelyezését a vizsga megkezdése előtt, az oktatási szervezeti egység által meghatározott határidőig, a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül - tantárgyanként - egy alkalommal lehet kérni.

(3)

A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati, esetleg egyéb pl. számítógépes, vagy két részben lebonyolított szóbeli és írásbeli. A vizsgáztatás módját az oktatási szervezeti egység, illetve a tárgy felelőse (előadója) határozza meg. A leckekönyvbe bevezetett érdemjegy az előre meghirdetett értékelési rend szerint csak a vizsgaeredmény, vagy az évközi munka és a vizsga eredménye alapján alakul ki.

(4)

A kreditszabályzat általános elveinek figyelembevételével kredittel csak olyan tantárgy (kurzus) teljesítménye ismerhető el, melyet a hallgató - az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos intézményi rendelkezéseknek megfelelően - legalább elégséges vagy megfelelt minősítéssel teljesített.

(5)

A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs rendszerében a karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően választandó (B) tantárgyat, illetve ezek esetleges helyettesítő tárgyait. Az Egyetem karai a kari kiegészítésekben rögzítik annak elveit, hogy a kreditakkumulációs rendszerben a hallgató tanulmányai teljesítése során szabadon választott tantárgyai közül melyeket fogadja el a képzési és kimeneti követelmények (képesítési követelmények) teljesítéseként, és veszi figyelembe a kredit-akkumulációban. Az ÁOTK-n az ösztöndíjszámítás alapjául szolgáló kreditindex kiszámításánál csak anynyi fakultációból megszerzett kredit vehető figyelembe, amely a mintatanterv szerinti félév fakultációs kreditjeinek összegét 50%-nál jobban nem haladja meg.

(6)

A vizsgáztató a (3) szerinti értékelést követően köteles két munkanapon belül a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe és leckekönyvbe a megfelelő érdemjegyet bevezetni. Mivel a költségtérítéses és az államilag támogatott képzési formák között az átsorolást a kreditindexek (súlyozott tanulmányi átlagok) alapján kell elrendelni, a vizsgaidőszak utolsó napján minden jegyet be kell vezetni a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe is és a leckekönyvbe is. Az ezt elmulasztó vizsgáztatót fegyelmi eljárás alá kell vonni.

Az ÁOTK-n leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat (a vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat). A hallgató leckekönyvét a vizsgaidőszak megkezdése előtt egy héttel veheti fel és legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3. munkanapig köteles a Tanulmányi Osztályon leadni. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga esetén a leckekönyvet egy nappal a vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon kell leadni. Vizsgahalasztást a hallgató tantárgyanként egy alkalommal vehet igénybe. A halasztást legkésőbb a vizsgát megelőző napon 12 óráig a Neptun rendszerben át kell vezetni. Vizsgahalasztás miatt a tanszék az előre meghirdetett vizsgaalkalmak számát nem köteles növelni. Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. orvosi igazolással bizonyított súlyos, hosszantartó betegség, szülés) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, a Tanulmányi Bizottság javaslata alapján az oktatási dékánhelyettes engedélyével vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát. A dékánhelyettesi engedéllyel pótlólagosan letett vizsgát az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, a tavaszi félévet követően pedig a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két héten belül lehet letenni. Orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a hallgató vagy közvetlen hozzátartozója a bekövetkezett betegséget, balesetet 24 órán belül a Tanulmányi Osztály felé bejelenti, és az igazolást haladéktalanul megküldi. Ha a hallgató a vizsgán meg nem engedett eszközöket használ a felkészüléshez, vizsgáját fel kell függeszteni és elégtelennek kell minősíteni. 6. A sikertelen vizsgák javítása 35.§ (1)

Az ellenőrzés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe és a NEPTUN-ba bejegyezni.

(2)

Az elégtelen gyakorlati jegy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon javítható.

(3)

A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását (javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga) tantárgyanként félévenként két alkalommal kísérelheti meg. Az első javítóvizsgáért díj nem szedhető, az ismétlő javítóvizsgáért szolgáltatási díjat kell fizetni. Az ismétlő javítóvizsga sikertelensége esetén újabb vizsgalehetőség a tantárgy újbóli felvételével adódik. A sikertelen vizsga után az ismétlő javítóvizsgáig a tanszékvezető (a tantárgy előadója) bizonyos időtartamot írhat elő, amely azonban nem lehet hosszabb, mint 3 nap, illetve szigorlat esetén 6 nap. Az általános előírást, amelytől az első vizsgán nyújtott teljesítmény szerint egyedi elbírálás alapján el lehet térni, a félév indulásakor a tanszékvezető (a tantárgy előadója) köteles a hallgatósággal közölni.

(4)

Ha a hallgató az üzemi (termelési), tanítási, stb. gyakorlatát nem teljesítette, vagy az ott végzett munkája alapján az nem ismerhető el, a pótlás feltételeit a kari kiegészítés előírásainak figyelembevételével a gyakorlat szervezéséért felelős vezető határozza meg.

57

Azt a hallgatót, aki a tantervben előírt szakmai gyakorlatot nem elfogadható módon teljesítette, a tanszékvezető a gyakorlat részbeni vagy teljes megismétlésére utasíthatja. A gyakorlati napló írásának kötelezettségét a tanszékvezető dönti el. Ha a tanszékvezető kötelezővé teszi a napló írását, ő dönti el elfogadását, és azt "jól megfelelt", "megfelelt", "nem felelt meg" minősítéssel látja el. A gyakorlati naplók értékelését az érintett tanszékek a következő félév megkezdéséig kötelesek elvégezni. "Nem felelt meg" minősítés esetén a gyakorlat megismétlése a nyári oktatási szünet terhére és indokolt esetben a hallgató költségére is elrendelhető. (5)

A mintatanterv első négy szemeszterére előírt vizsgák letételéhez szükséges javító vizsgák számát a kari kiegészítés maximalizálhatja. E korlát túllépése a hallgató elbocsátását eredményezi. Az ÁOTK-n az egységes, osztatlan képzés első négy, valamint az alapképzés első három szemeszterének elvégzéséhez megengedett elégtelen osztályzatok számát a 10. § (15) bekezdése tartalmazza. 8. A sikeres vizsga javítása 36. §

(1)

Ha a hallgató az érdemjegyet, értékelést javítani akarja, félévenként kettő tantárgyból, tantárgyanként egy alkalommal újabb vizsgát tehet. A sikeres vizsga javításának értékelése végleges, kivéve, ha az eredmény "elégtelen", amely a sikertelen vizsgára vonatkozó szabályok szerint javítható.

(2)

A sikeres vizsga javítása a vizsgaidőszak végéig történhet.

(3)

A sikeresen ismételt vizsga érdemjegyét javítani nem lehet.

(4)

Az ÁOTK-n a sikeres vizsga javítása szolgáltatási díj befizetése nélkül tehető. Az ismételt vizsga érdemjegyét a leckekönyvbe "s.v.j." bejegyzéssel kell beírni. 9. A tanulmányi átlageredmény, kreditindex kiszámítása 37. §

(1)

A vizsgaidőszak lezárása után az illetékes kari hivatal tanulmányi részlege (tanulmányi osztály-, csoport-, titkárság stb.) kiszámítja a hallgató félévi tanulmányainak minősítéséül használt kreditet, majd bevezeti a leckekönyvbe, és a leckekönyv tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát/oldalait lezárja. Ennek határidejét a kari kiegészítésekben kell meghatározni, és törekedni kell kampuszonként az egységesítésre.

(2)

A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja.

(3)

A tanulmányi munka minőségét a kredittel súlyozott tanulmányi átlag (összesített kreditindex vagy kumulált átlag) adja. A súlyozott tanulmányi átlag (STA) megadható agy tanulmányi időszakra vagy a hallgató által megszerzett összes kreditre (kumulált átlag),

STA = (4)

∑ (kredit ⋅ érdemjegy) ∑ kredit

A hallgató félévi tanulmányi munkájának mennyiségét és minőségét a kreditindex (KI) értékeli. KI =

∑ (kredit ⋅ érdemjegy) * 30

A hallgató felelősségteljes tanrend-kialakítását és az ösztöndíj igazságos elosztását szolgálja a korrigált kreditindex (KIkorr)

KI korr =

∑ (kredit ⋅ érdemjegy) ⋅ ∑ K 30 ∑K

teljesített

*

felvett

* Megjegyzés: A nevezőben lévő 30-as érték a mintaterv szerint félévenként változhat. (5)

Az akkreditált tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.

(6)

A vizsgaidőszak végén a félévi tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül a leckekönyvet le kell zárni.

(7)

A félévi tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszak lezárását követően, haladéktalanul meg kell állapítani.

(8) A kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (9)

A külföldi részképzésben, illetve a hazai felsőoktatási intézményekben áthallgatás során teljesített tantárgyaknak a Szabályzat 16. §-a szerint megállapított eredményei az átlageredménybe beszámítanak.

(10) A Szabályzat 36. §-a alapján szerzett jegyek közül a végleges jegyet kell a kreditindexbe beszámítani. (11) A kreditindexet két tizedes jegy pontossággal kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvébe.

9. A tantárgyfelvétel megismétlése 38. § Meg kell ismételni a tantárgyfelvételt a hallgatónak, ha nem teljesítette a tantervben, illetve a tantárgyi követelményrendszerben előírt kötelezettségeket. Ugyanazt a tantárgyat a hallgató maximum háromszor veheti fel, de ettől a karok a kari kiegészítésükben eltérhetnek. Az ÁOTK-n ugyanazt a tárgyat a hallgató kétszer veheti fel. Az ÁOTK-n, ha egy tantárgyból a hallgató a felvétel félévében nem tudja megszerezni a kreditpontot, egy későbbi félévben a tantárgyat a leckekönyvbe való beírással újból felveheti.

59

Ha az évközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tanszék a leckekönyvben korábban már aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A tantárgy oktatási programjának jelentős változása esetén a tanszéknek jeleznie kell a hallgatók felé, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Többféléves tantárgyat lezáró vizsga esetén csak az utolsó félévet kell felvenni, amennyiben a megelőző félévekben az adott tantárgy tanulmányi kötelezettségeit a hallgató teljesítette. Újbóli tantárgyfelvételnél a hallgatónak ismét maximum három vizsgalehetősége van a vizsgaidőszakban. Amennyiben az ekkor letett vizsgák ismételten eredménytelenek, a hallgató tanulmányait nem folytathatja, és hallgatói jogállása megszűnik.

10. Tanulmányi vétségek és eljárások 39. § (1)

A hallgatók kötelesek betartani az Egyetem írott és íratlan etikai normáit. A tanulmányok sikeres elvégzéséhez csak a megengedett eszközök és módszerek használhatók fel.

(2)

Tanulmányi vétségnek számít különösen, ha egy hallgató más munkáját a sajátjaként tünteti fel, vagy nem hivatkozik megfelelően más munkájára (plágium), a számonkérés során más személyt helyettesít, vagy valaki őt helyettesíti, az ÁOTK-n nem tanulmányi, hanem fegyelmi vétség az, ha a számonkérés során egy hallgató más személyt helyettesít, vagy valaki őt helyettesíti, akár írásos, akár szóbeli formában információkat próbál szerezni a vizsgafeladatokról, ha azok nem nyilvánosak, a vizsgán másoknak meg nem engedett módon segít, vagy őt segítik.

(3)

A vizsgaszabályok enyhébbnek ítélt megsértése esetében az oktatónak, illetve az oktatási szervezeti egység vezetőjének jogában áll saját hatáskörben eljárni, azonban az esetet ekkor is jelentenie kell a dékánnak. Az oktató vagy az oktatási szervezeti egység vezetője által kiszabható enyhébb büntetés az adott vizsga alóli felfüggesztés, elégtelen osztályzat, vagy az adott tantárgy ismétlésére való utasítás. Az oktatási szervezeti egység vezetője kérheti az ügy fegyelmi bizottság előtti tárgyalását.

(4)

A hallgató vétséget követ el, ha egyéni tanrendjének kialakítása, tantárgyfelvétele és elfogadtatása során nem a kredit szabályzat rendelkezései szerint jár el (ráépülési kritériumok megsértése, kreditakkumuláció sértése, stb.). A vétség körülményeit a kari tanulmányi bizottság tisztázza, mértékét az egyetemi szabályzatban meghatározott fokozatoknak megfelelően mérlegeli, és döntését annak megfelelően hozza.

(5)

A jogerős elmarasztaló határozat után, a hallgató kreditnyilvántartásából a jogtalanul szerzett és elismert krediteket törölni kell.

IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA (DIPLOMADOLGOZATRA), A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A képzés lezárása 40. § (1)

Az egyetemi és a főiskolai képzés, az Ftv.-vel bevezetett alap- és mesterképzés, az osztatlan, egységes képzés, valamint a szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató részére végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani.

(2)

A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét, a szakmai gyakorlat és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve – a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével – a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt abban a félévben kell kiadni, amelyben a hallgató a megszerzés feltételeit teljesítette. A végbizonyítványt a dékán vagy a dékánhelyettes írja alá.

(3)

A végbizonyítványt szerzett hallgató az oklevél megszerzésére záróvizsgát tehet.

2. A záróvizsga 41. § (1)

A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után a tanulmányait az egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, továbbá a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A felsőfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni.

(2)

A záróvizsga az egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben a végzettség megszerzéséhez szükséges tudás ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

(3)

A záróvizsga részeként meghatározott szaktárgyakból illetve szaktárgy részekből előírt szóbeli vizsgához tartozó összes tananyag mennyisége - egyetemi képzésben minimum 15 kredit, - főiskolai képzésben és a 2006/2007-es tanévtől induló alapképzésben minimum 10 kredit.

(4)

Az Egyetem egyes szakjain a záróvizsgára bocsátás feltétele: a) b)

a végbizonyítvány megléte, a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) határidőre való benyújtása és annak a kari kiegészítés szerinti bírálata.

61

A 2007/2008. tanévben és azt követően tanulmányaikat az első évfolyamon megkezdő hallgatók tekintetében további feltétel, hogy az Egyetemmel szemben fennálló fizetési kötelezettségüknek maradéktalanul eleget kell tenni. (5)

A záróvizsga: (a) (b) (c)

a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) megvédéséből; a szak képzési és kimeneti követelményeiben (képesítési követelményeiben) előírt szóbeli vizsgából; egyes szakokon írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből, illetve egyéb feladatok elvégzéséből áll.

(6)

Záróvizsga a kari tanács által meghatározott záróvizsga időszakban tehető. A záróvizsgát bizottság előtt kell tenni.

(7)

A záróvizsgára bocsátás és a záróvizsga részletes követelményeit - jelen Szabályzattal összhangban – a kari kiegészítésben kell meghatározni.

(8)

Az ÁOTK-n a záróvizsgára bocsátás feltétele a tanterv által meghatározott valamennyi kötelező („A”) tantárgy, valamint az állatorvos szakon 54 kreditpontért, a 11 féléves képzésben 50 kreditpontért „B”- és „C”-típusú tantárgyak teljesítése (C tantárgy maximum 15 pont), az alkalmazott zoológus szakon 50, a biológia BSc-n szakiránytól függően 39 - 60 kreditpontért „B”- és „C”-típusú tantárgyak teljesítése (C tantárgy maximum 13 kreditpont), a diplomamunka elkészítése és megvédése, a tantervben előírt kritérium követelmények teljesítése.

(9)

A tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő hallgatók számára a záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése, melybe bele tartozik: a tanterv által meghatározott valamennyi kötelező, illetve 50 kreditpontért választható tantárgyak, a kritérium követelmények teljesítése, valamint a gyakorlati félév kreditpontjainak megszerzése.

a) A záróvizsga bizottság 42. § (1)

A záróvizsga bizottság elnökét a szakterület elismert külső szakemberei vagy az egyetem tanárai, illetve docensei közül - a kari tanács egyetértésével - egy naptári évre a dékán bízza meg.

(2)

A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. A bizottság létszámát a kari tanács állapítja meg. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel..

(3)

A záróvizsga bizottság tagjait a kari tanács egyetértésével egy naptári évre a dékán bízza meg (kéri fel). A bizottság az egyetem vezető oktatóiból (kivételesen adjunktusaiból) és az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberekből áll.

b) A szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) 43. § (1)

Az egyetemi és főiskolai képzésben, alap-és mesterképzésben valamint szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatónak a záróvizsga részeként szakdolgozatot (diplomadolgozatot, diplomatervet a továbbiakban: diplomadolgozat) kell készítenie. A diplomadolgozat formai követelményeit a kari kiegészítések határozzák meg.

(2)

Diplomadolgozati témát a kari kiegészítések által meghatározott szervezeti egységek írhatnak ki.

(3)

A diplomadolgozatok témáit a tanterv által előírtak szerint kell meghirdetni. A diplomadolgozat meghirdetésének feltételeit és szabályait, a dolgozat tartalmi követelményeit és az értékelés általános szempontjait a kar (szak) képzési és kimeneti követelményei (képesítési követelményei) és tanterve alapján kell a kari kiegészítésben meghatározni. A diplomadolgozat készítését az oktatási szervezeti egység által jóváhagyott kari belső konzulens irányítja, igény esetén az oktatási szervezeti egység által elfogadott külső konzulens is segítheti.

(4)

A hallgató is javasolhat diplomadolgozat témát, amelynek elfogadásáról az illetékes intézet, tanszékvezető, szakvezető dönt.

(5)

Az ÁOTK állatorvos szakán a szakdolgozatot a következők szerint kell elkészíteni és megvédeni. (a) A hallgató köteles szakdolgozati témát választani és arra az adott szervezeti egység vezetőjénél legkésőbb a 8. félév szorgalmi időszakának végéig jelentkezni. A szakdolgozati témát meghirdető tanszék az egyes témák kiválasztásakor a hallgató számára a témához kapcsolódó fakultatív tantárgy(ak) felvételét vagy ezt megelőző teljesítését írhatja elő. Amennyiben a hallgató valamely később oktatott tantárgyhoz kötődően kíván szakdolgozati témát választani, úgy köteles ehhez az illetékes tanszék vezetőjétől a 8. félév végéig ilyen értelmű nyilatkozatot beszerezni, és azt a Tanulmányi Osztályon leadni. Ilyen esetben a 9. félév megkezdése után hat héten belül szakdolgozati témáját ki kell választania. (b) A Tanulmányi Osztály a hallgatónak a 8. szemeszter végéig ki kell adja a szakdolgozattal kapcsolatos követelményrendszert, amely irányt mutat a dolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai igények tekintetében. (c) Az V. évfolyam hallgatói kötelesek minden évben a záróvizsga első napja előtt 45 nappal - konzulensi ellenjegyzéssel - az elkészített szakdolgozatot két nyomtatott példányban bekötve, valamint elektronikus formában (CDROM-on) az illetékes tanszékhez (szervezeti egységhez) benyújtani. A tanszék a dolgozatok átvételét írásban igazolja. (d) Szakdolgozatot minden hallgató egyénileg köteles készíteni. Kivételt képez a korábban, legfeljebb két hallgató által közösen készített és a Kari Tudományos Diákköri Konferencián bemutatott diákköri dolgozat, amely mindkét társszerző hallgató szakdolgozatának minősül.

63

(e) A 43.§ (5.a) szerint két külső szakértő által elbírált szakdolgozatot az érintett tanszék által összehívott szakbizottság előtt kell megvédeni, majd a dolgozatokat a a tanszékek a bírálati lappal együtt 24 órán belül a Tanulmányi Osztályhoz továbbítják. Valamennyi tudományos diákköri konferencián szerepelt dolgozatot újabb védés nélkül jeles osztályzattal kell értékelni. (f) A jelölt elégtelen minősítésű szakdolgozat esetén záróvizsgára nem bocsátható. Ilyen esetben 2 hónap eltelte után lehet benyújtani javított vagy újabb szakdolgozatot bírálatra. Szakdolgozat benyújtására összesen három alkalommal van lehetőség. (g) A záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy nyomtatott példányát, valamint az elektronikus (CD ROM) változatot az Állatorvos-tudományi Könyvtárban, egy példányát pedig az illetékes tanszék könyvtárában kell megőrizni. (6)

Az ÁOTK alkalmazott zoológus szakán és a biológia alapszakon a diplomadolgozattal kapcsolatban a következő részletes szabályokat kell alkalmazni. (a) a hallgatónak legkésőbb a 6., biológia alapszakon a 3. szemeszterben szakirányt és diplomadolgozati témát kell választania. A szakirány (és szakmodul) megjelölését, valamint a téma címét a témavezető tanár igazolásával április (alkalmazott zoológus), illetve november (biológia BSc) végéig be kell jelentenie a Zoológiai Intézet igazgatójának. (b) a diplomadolgozat tartalmazza a munka célját, a vizsgálatok módszerét, az elért eredményeket, a következtetéseket és azok rövid összefoglalását, valamint a felhasznált fontosabb szakirodalmat. A dolgozat témája és a témavezető személye a téma kidolgozása során indokolt esetben a Biológiai Intézet engedélyével megváltoztatható, (c) a diplomadolgozatot záróvizsga első napja előtt 45 nappal, nyomtatva, 3 példányban bekötve és 1 példányban elektronikus formában kell benyújtani, egy oldalas angol nyelvű összefoglalóval. A diplomadolgozathoz ábrák, fényképek mellékelhetők. Az Intézet a dolgozatok átvételét írásban igazolja. (d) alkalmazott zoológus szakon a két opponens által elbírált diplomadolgozatot a Biológiai Intézet által összehívott tudományos szakbizottság előtt kell megvédeni. A biológia alapszak (BSc) esetében a szakdolgozatot a záróvizsga előtt 30 nappal az Intézet oktatói és a szakvezetők minősítik, megvédése a záróvizsga része. Az elbírált diplomadolgozatot a bírálati lappal együtt a tanszékek 24 órán belül az Intézet a Tanulmányi Osztályához továbbítja. A már korábban a kari Tudományos Diákköri Konferencián szerepelt dolgozat a Biológiai Intézet hozzájárulásával diplomadolgozatként is beadható. (e) elégtelen minősítésű diplomadolgozat esetén a jelölt záróvizsgára nem bocsátható. Ilyen esetben 2 hónap eltelte után lehet benyújtani javított vagy újabb diplomadolgozatot bírálatra. Diplomadolgozat benyújtására összesen három alkalommal van lehetőség.

(f) a záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy nyomtatott és egy elektronikus példányát az Állatorvos-tudományi Könyvtárban, egy példányát pedig a Biológiai Intézet könyvtárában kell megőrizni.

c) A záróvizsga általános szabályai 44. § (1)

A záróvizsga a 41.§ (5) bekezdésében meghatározottak teljesítéséből áll.

(2)

A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsgák érdemjegyei, a diplomadolgozat és egyéb a 41. § (5) bekezdése szerint előírtak osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja. Amennyiben a diplomadolgozat védése vagy a szóbeli vizsgák bármelyikének eredménye elégtelen, a záróvizsga eredménye elégtelen és azt meg kell ismételni. A kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek.

(3)

A diplomadolgozatot a bíráló(k) minősítik, védését és a szóbeli vizsgát a záróvizsga bizottság(ok) tagjai ötfokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében szavazással állapítják meg a diplomadolgozat és a záróvizsga végosztályzatát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. A kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek. Az ÁOTK-n az állatorvos, az alkalmazott zoológus szakon a szakdolgozat, illetve a diplomamunka megvédése időben és térben a záróvizsgától elkülönülten zajlik, de a dolgozatok értékelése beszámít a záróvizsga jegyébe.

(4)

A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél minősítését a leckekönyvbe is be kell írni.

(5)

A sikeres záróvizsga nem javítható.

(6)

Az ÁOTK-n az állatorvos szakon: (a) a Kari Tanács évente két záróvizsga-időszakot jelöl ki. (b) a hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha abszolutóriumot szerzett. (c) a hallgató (jelölt) a záróvizsga-bizottság előtt a tanterv által előirt tantárgyakból vizsgát tesz. A záróvizsga-tantárgyak sorrendjét, beosztását az egyéni jelentkezések alapján az évfolyam a tanulmányi előadóval egyezteti. A záróvizsgán az egyes tárgyak között két hét felkészülési időt kell biztosítani. (d) a záróvizsga-kérdéseket a 9. félévben ismertetni kell a hallgatókkal, és a záróvizsga-időszak végéig a hallgatóknak lehetőséget kell nyújtani konzultációra. (e) a záróvizsga tantárgyai: - állat-egészségügyi igazgatástan, - élelmiszerhigiénia, - járványtan. (f) a tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő hallgatók számára a záróvizsga rendszer megváltozik. A gyakorlati félévet követően kerül sor a diplomadolgozat védésére, valamint egy bizottság előtti szakmai záróvizsga letételére.

65

(g) a szakdolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. A záróvizsga bizottság a vizsgatárgyak osztályzatát zárt tanácskozás keretében állapítja meg. Vita esetén a vizsgáztató bizottság szavazással állapítja meg a jelölt osztályzatát. Szavazás esetén a kérdező tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke kihirdeti az eredményeket. (7)

Az ÁOTK-n az alkalmazott zoológus szakon és a biológia alapszakon: (a) a záróvizsga kérdéseket a 9., illetve a 5. félévben ismertetni kell a hallgatókkal. (b) a záróvizsga komplex kérdései az alapképzés hangsúlyos tantárgyaiból, illetve a választott szakiránynak megfelelő komplex kérdésekből állnak. (c) a diplomadolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. Vita esetén a vizsgáztató bizottság szavazással állapítja meg a jelölt osztályzatát. Szavazás esetén a kérdező tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

d) A sikertelen záróvizsga javítása 45. § Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záróvizsga idején hatályos képzési és kimeneti követelményeknek (képesítési követelményeknek) a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. A végbizonyítvány kiállításától számított 7. évtől a záróvizsgára bocsátást a karok feltételekhez köthetik, mely feltételekről a kari kiegészítésben kell rendelkezni. Az ÁOTK-n az állatorvos szakon a záróvizsga során a jelöltnek csak abból a tantárgyból kell ismétlő vizsgát tennie, amelyből elégtelen osztályzatot szerzett. Amennyiben a hallgató csak egy tantárgyból tett sikertelen vizsgát a záróvizsga-időszakot követő két hét elteltével ismételt vizsgát tehet. Az egynél több tantárgy záróvizsgájának megismétlésére csak a következő záróvizsga-időszakban kerülhet sor. A záróvizsga részét képező tantárgyak szóbeli vizsgája tantárgyanként legfeljebb két alkalommal ismételhető. Az ÁOTK-n az alkalmazott zoológus szakon és a biológia alapszakon ismételt záróvizsga legfeljebb két alkalommal, minden esetben csak újabb záróvizsga-időszakban tehető. A tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő hallgatók ismételt záróvizsgát legfeljebb két alkalommal, minden esetben csak újabb záróvizsga időszakban tehetnek.

3. Az oklevél, a bizonyítvány 46. § (1)

Az oklevél kiadásának feltétele a sikeres záróvizsga és az alapképzési, mesterképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendeletben elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga követelmény teljesí-

tése. Az elfogadott nyelvek körét a szakok képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, és azokat szakonként a kari kiegészítésekben is fel kell tüntetni. (2)

Amennyiben az oklevél megszerzésének előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát

(3)

A tanterv meghatározhatja, hogy az Egyetem milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni.

(4)

Az állatorvosi oklevél kiadásának feltétele még az előírt állatorvosi eskünek az eskükivevő bizottság előtti letétele is.

47. § (1)

Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga napjától, vagy – ha az előírt nyelvvizsga teljesítését igazoló okirat bemutatására a záróvizsga időpontjáig nem került sor – az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a kar kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél formájának és tartalmának kialakításánál az Ftv. 62-63. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2)

Az oklevelet a záróvizsga bizottság elnöke és a dékán – az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet esetében pedig a főigazgató – írja alá.

(3)

Az oklevél minősítésébe beszámító tantárgyakról, azok súlyozásáról a képzési, kimeneti követelmények (képesítési követelmények) rendelkeznek.

(4)

A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkezdő hallgatók esetében a kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,75 - 5,00 jeles 4,50 - 4,74 jó 3,50 - 4, 49 közepes 2,50 - 3, 49 megfelelt 2,00 - 2, 49

(5)

A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jén, vagy azt követően megkezdő hallgatók esetében a kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,81 - 5,00 jeles 4,51 - 4,80 jó 3,51 - 4, 50 közepes 2,51 - 3, 50 megfelelt 2,50 alatt

(6)

A kiszámított átlageredmény alapján az állatorvosok dr.-i címét tanúsító oklevelét a következő szerint kell minősíteni:

67

summa cum laude 4,51 - 5,00 cum laude 3,51 - 4, 50 rite 2,51 - 3,50 (7)

Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat. Az Állatorvos-tudományi Karon kiadott oklevél állatorvos és alkalmazott zoológus szakon magyar-latin, a biológia BSc szakon magyar és angol nyelvű.

(8) Az oklevél eredményének kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni: - a záróvizsga tantárgyainak érdemjegye, mindegyik egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal, - a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva. (9) Az átlageredmény alapján az állatorvosok doktori címét tanúsító oklevelet a következő szerint kell minősíteni: summa cum laude 4,51 - 5,00 cum laude 3,51 - 4, 50 rite 2,51 - 3,50 (10) Az alkalmazott zoológus szakon, valamint a biológia alapszakon az oklevél eredményének kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni a kreditrendszerű képzésben: - a záróvizsga érdemjegye egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal, - a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva. (11) Az átlageredmény alapján az alkalmazott zoológus és a biológus oklevelet a következő szerint kell minősíteni: kiváló jeles jó közepes megfelelt

4,81 - 5,00 4,51 - 4,80 3,51 - 4, 50 2,51 - 3, 50 2,00 - 2, 50

48. § (1)

A felsőfokú szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján az Egyetem az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt – továbbá a hallgató kérésére bizonyítványt kiegészítő lapot – ad ki. A kiállított bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

(2)

A bizonyítvány kiadásának előfeltétele a sikeres szakmai vizsga, valamint a szakképzési program nyelvvizsga letételét is előírhatja. A nyelvvizsgára vonatkozó követelményeket a felsőfokú szakképzést folytató karok kari kiegészítései tartalmazzák.

4. Kitüntetéses oklevél 49. § (1)

Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsga minden tárgyából jeles eredményt ér el, diplomadolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, az öszszes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél rosszabb nincs.

(2)

A szakirányú továbbképzésben kitüntetéses oklevelet - az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett - csak az a hallgató kaphat, aki a megelőző egyetemi vagy főiskolai tanulmányai során is kitüntetéses oklevelet szerzett.

IV. A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Előnyben részesítési lehetőségek 50. § (1)

A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – az Egyetem a tanterv előírásaitól részben vagy egészben eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve - figyelemmel az Ftv. 39. §-ának (7) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekinthet. A karok kiegészítései tartalmazzák, hogy az adott képzési forma, szak esetén milyen kedvezmények vehetők igénybe.

(2)

Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes területtel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani.

(3)

Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén a karnak jelnyelvi tolmácsot kell biztosítania, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére, f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása,

69

g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (4)

Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítésére megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőséget, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hoszszabb felkészülési időt kell biztosítani.

(5)

Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, b) a diszlexiás – diszgráfiás hallgató írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet, ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú szóbeli nyelvvizsga letétele alól, a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal elő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinoníma szótár) biztosítani kell. c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani.

(6)

Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók.

(7)

A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30 %-al hosszabbodhat meg.

2. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje 51. § (1)

A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság; b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa, látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa, mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinika, kórház, szakrendelő szakfőorvosa, a beszéd fogyatékosság és pszichés fejlődészavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén igazságügyi szakértő a hallgató vizsgálata alapján 30 napon belül jogosult.

(3)

Amennyiben a hallgató nem fogadja el a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv megállapítását, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a b) pont első és második és harmadik francia bekezdése tekintetében igazságügyi szakértőtől, a b) pont negyedik francia bekezdése tekintetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézettől. A kérelmeket közvetlenül e szervhez kell írásban benyújtani, mellékelve a b) pont szerinti szerv által kiadott szakvéleményt. A kérelemről – a hallgató ismételt szakértői vizsgálata alapján – 60 napon belül kell dönteni, a döntés után további felülvizsgálatra nincs lehetőség.

(4)

A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak – az intézmény által hitelesített – másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült.

3. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek 52. § (1)

A hallgató fogyatékosságára tekintettel – a 28.§ (1) bekezdése szerinti – szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését, vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.

(2)

A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint: a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit, b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor,

71

c)

d)

(3)

veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást.

A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.

VI. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. Méltányosság gyakorlása 53. § (1)

Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, és a Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, az adott szakon a képzési időn belül két alkalommal "méltányosságból" engedélyt kaphat mulasztásának pótlására.

(2)

A méltányossági engedélyről a dékán dönt. A határozatot a leckekönyvbe be kell jegyezni.

(3)

A méltányosság nem vehető igénybe: − − −

a félévi aláírás megszerzésére, az államilag támogatott képzési idő meghosszabbítására a képzési követelmények alóli felmentésre.

A méltányosság gyakorlásának rendszerét a kari kiegészítésekben kell meghatározni. Az ÁOTK-n a hallgató kérelmére a képzés során két alkalommal, de különböző jogcímen (méltányosság azonos jogcímen csak egy alkalommal vehető igénybe) méltányossági alapon a Kar dékánja engedélyt adhat - a záróvizsgát képező tantárgyak szóbeli vizsgájának 3. ismétlésére; - az állatorvosképzésben négy, a biológia alapképzésben három szemeszterre maximált elégtelenek elérése után még egy utóvizsga letételére; - amennyiben nem merítette ki a hallgató az ismétlővizsgák számát, egy ismétlővizsga letételére, melyet az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, vagy a tavaszi félévet követően a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két héten belül lehet letenni;

- tantárgy felvételére a leckekönyv lezárása után. (4) A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon hasonló jogcímen kedvezmény nem adható. (5)

A tanulmányok során egy alkalommal az oktatási dékánhelyettes engedélyezheti az oktatási időszak 4. hetének eltelte után is a félév passziválását abban az esetben, ha a hallgatót előre nem látható, súlyos hosszantartó kezelést igénylő egészségkárosodás éri.

2. Az oklevél kiadásának elhalasztása 54. § Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a kar igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról nyilvántartást kell vezetni.

3. A 2006. szeptember 1-je előtt megkezdett tanulmányok folytatása 55. § (1)

Az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.

(2)

Az (1) bekezdés alapján tehát azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a felsőoktatásban 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt az Egyetem által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be és az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.

(3)

Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint az új felsőoktatási törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.

(4)

A 2005/2006. tanévben megkezdett főiskolai tanulmányokat 2009. júliusáig, az egyetemi tanulmányokat 2011. júliusáig lehet a korábbi törvény követelményei szerint befejezni.

4. A képzés során fizetendő díjak 56. § A hallgatók által fizetendő díjakról és a költségtérítésről a vonatkozó Kormányrendelet alapján, a hallgatóknak nyújtható támogatásokról, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló egyetemi szabályzatok rendelkeznek.

73

5. Záró rendelkezések 57. §

Jelen Szabályzatot az Egyetem Szenátusa 2009. június 19-i kilencedik rendes ülésén a 94/2008/2009.SZT. számú határozatával módosította. A módosítások az elfogadást követő napon lépnek hatályba. Gödöllő, 2009. Az Egyetemi Szenátus nevében

Dr. Solti László egyetemi tanár, rektor az Egyetemi Szenátus elnöke

az Egyetemi Szenátus titkára

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karon érvényes Szervezeti és Működési Szabályzatának a Tanulmányi és vizsgaszabályzatról rendelkező 5/C. mellékletét az Állatorvostudományi Kar Kari Tanácsa 2009. június 29-i ülésén 57.sz. határozatával elfogadta, melyet a 2009. október 5-i és 2010. március 9-i Kari tanács az ott megszavazott módosításokkal elfogadott. Az elfogadott szabályzat előírásait a 2009/2010. tanév első napjától és felmenő rendszerben kell alkalmazni. Budapest, 2010. március Dr. Fodor László Dékán a Kari Tanács elnöke

Bukhárné Ecseki Mónia kari titkár a Kari Tanács titkára

1.melléklet

Kredit alapfogalmak

(1) A kredit egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől független. Egy kredit, mint tanulmányi pont egyenlő 30 hallgatói munkaórával, amely hallgatói munka magában foglalja a tanórákat és az egyéni hallgatói munkaráfordítást. (2) A kreditrendszerben a felsőfokú végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket kell teljesíteni. Az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. A hallgató tanulmányaiban az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával egyéni terv és ütemezés szerint haladhat. (3) A kritérium követelmény a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szakmai gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, vagy kredittel el nem ismert nyelvi követelmény stb. (4) Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége. (5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi, laboratóriumi óráira (kurzusára) való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése. (6) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. (7) A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanulmányait.

75

2. melléklet

Az Egyetem kreditinformációs rendszere

(1)

Az Egyetem hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója megfelelő információt kapjon az egyetemi kredit rendszerről és annak szabályairól.

(2)

Az információs rendszert az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külfödi hallgatók magyarországi tanulmányait is, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését.

(3)

Az Egyetem valamennyi kara a kreditrendszerű képzés során köteles használni a 79/2006. (IV.05.) Korm. rendelet 10 . sz. mellékletében felsorolt nyomtatványokat és iratokat.

(4)

Az Egyetemen folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az Egyetem nyilvántartást vezet, melynek során a következő adatokat tartja nyilván; a)

a képzésben való részvétel formája (államilag támogatott vagy költségtérítéses hallgató);

b)

a képzés jellemzői: szak, felsőfokú szakképzés, a szakképzettség megnevezése, képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, a választott szakirány megjelölése;

c)

a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tárgyakra vonatkozó adatok: tantárgy neve, kódja, kreditértéke, kontaktóra száma, a tantárgyfelelős neve, kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tárgy.

d)

adott tantárgy felvételére és teljesítésére vonatkozó adatok: hányadik tantárgyfelvétel, harmadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel járó tárgynál a tantárgyfelvétel száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga érdemjegye, időpontja;

e)

az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak neve, kreditértéke, a felvett tárgyak összegezett kreditértéke: az adott félévben teljesített tárgyak összegezett kreditértéke, kreditindex;

f) az adott félév befejezéséig megszerzett – összes kredit, a tanulmányok addigi teljes időtartamára számított, halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre vonatkozó korrigált kreditindex; g)

a tanulmányok során az adott félév befejzéséig igénybe vett aktív félévek száma és passzív félévek száma. Az adott időszakra (pl. két félévre, négy félévre) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek teljesítésére vonatkozó információk;

h)

külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan: a részképzés helye, összes akkreditált kredit;

i) a szak ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a hallgató által adott félév bejegyzéséig a szabadon választható tárgyak felvételével már teljesített és még teljesítendő kreditek száma;

j) a korábban tanulmányi okokból elbocsátott, majd újabb felvételt nyert hallgató esetén a korábbi tanulmányokból elismert tantárgyak, azok kreditértékei, érdemjegyei; k)

a külső szakmai gyakorlat (tanítási gyakorlat, terepgyakorlat) időtartama, teljesítés időpontja, kreditértéke és érdemjegye;

l) a nyelvi követelmények teljesítésének rögzítése;

(2)

m)

képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritérium feltételek teljesítése;

n)

a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése eltérő az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.

A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését a jelen Szabályzatban és kiegészítéseiben meghatározottak szerint köteles bejelenteni és igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint a)

a követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap,

b)

egyéb esetben 3 hét.

77

A SzIE. Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak mintatanterve bevezetve az 2002/03. tanévben FÉLÉV 1. félév

2. félév

3. félév

30/45 6 30/ 2 30/ 2 18/30 3 45/45 6 - / 30 1 30/30 4

30/45 6

30/45 7

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév

10. félév

Vizsga

Összesen

1,2,3

90/135 19 30/ 2 30/ 2 48/30 6 90/75 12 -/ 60 2 30/30 4 45/45 5 60/75 8 90/53 9 120/53 10 45/ 2 15/30 3 75/60 8 15/30 1 135/60 9 45/30 4 120/165 16 75/60 9 158 2 60/2 75/60 8 75/60 8 30/2 30/ 3 37/30 4 12/1 24/ 2 96/105 11 133/75 10 105/60 6 66/ 4 120/120 13 24/ 2 12/9

TANTÁRGY Anatómia Állattan Biológia Biofizika Kémia Latin Biomatematika Növénytan

1 1 30/ 3 45/30 6 - / 30 1

45/45 5 30/30 3

Szövettan Biokémia Élettan Agrárgazdaságtan

2 1,2 gyak. jegy 1 2 30/45 5 30/23 3 60/23 3 45/ 2

Tájanatómia

2,3 60/30 6 60/30 7

-/ 30 1

4 3

15/30 3 30/30 3

Állatteny.tan és genetika Informatika

4

4 45/30 5

4,5

15/ -

Mikrobiológia

90/30 3

Kórélettan Kórbonctan Gyógyszertan Laborállat-tud. és bioetika Áo. ökonómia, management, etika Takarmányozástan

45/30 6 45/30 4 60/30 5 45/30 2 15/8 2

gyak. jegy 5 5 30/45 2 30/30 7

25/-

Alkalmazott etológia Toxikológia

15/45 8

6

35 / 2 45/30 5 30/30 6

6 6,7 7 6

30/ 3

Belgy. diagnosztika

7

37/30 4 12/1

Méhbetegségek Halegészségügy

6 6 24/2 24/30 3 45/30 2

Sebészet (aneszteziol., Belgyógyászat Élelmiszerhigiénia Állathigiénia Szülészet és szap.biológia Kedv.állatok betegségei Szemészet

7 36/30 2 52/30 2 45/30 4 30/ 45/45 4 24/ 2

Igazságügyi állatorvostan Járványtan Állategészségügyi igazgatás Fakultatív tantárgyak Összesen

5,8

5

30/30 3 45/30 2 30/ 2

Parazitológia

15/45 1

36/45 6 36/15 6 30/30 2 36/ 4 45/45 2

7,9 9 30/ -

8 + ZV 9

30/30 7

8,10 8

75/15 2 30/ -

12/9 2 20/ 2 60/20 1 30/ -

15/ -

10 10 ZV ZV

35/ 2 135/35 3 60/ -

3

2

7

5

3

6

3

5

5

15

54

363 (183/180) 24 + 3

390 (180/210) 25 + 2

346 (210/136) 20 + 7

405 (255/150) 22 + 5

413 (255/158) 24 + 3

404 (239/165) 21 + 6

413 (248/165) 24 + 3

427 (247/180) 22 + 5

453 (303/150) 22 + 5

241 (182/59) 12 + 15

3855 2310+1545 216 + 54

Magyarázatok a táblázat adataihoz A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön kiadvány tartalmazza. Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik. A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, kórbonctan, belgyógyászat, sebészet, szülészet). ZV=záróvizsga. A 300 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kötelező szakmai gyakorlatok: • állattenyésztéstan: 2 hét; • takarmányozástan: 2 hét; • orvoslás: 4 hét; • intézeti diagnosztikai: 3 hét; • élelmiszerhigiénia: 3 hét; • állat-egészségügyi igazgatástan: 2 hét; • klinika: 2 hét. Kritérium jellegű követelmények: • részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra) • klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől • mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől, • az oklevél megszerzésének feltétele legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).

79

A SzIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve az 2006/07. tanévben (osztatlan MSc képzés) FÉLÉV 1. félév TANTÁRGY Anatómia Állattan Biológia Biofizika Kémia Latin Biomatematika

30/45 6 30/ 2 30/ 2 18/30 3 45/45 6 - / 30 1 30/30 4

2. félév

3. félév

30/45 6

30/45 7

Állatorvosi szövettan

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév 10. félév 11. félév

Állatorvosi élettan Agrárgazdaságtan

1,2,3

90/135 19 30/ 2 30/ 2 48/30 6 90/75 12 -/ 60 2 30/30 4 45/45 5 60/75 8 90/53 9 120/53 10 45/ 2 15/30 3 75/60 8 15/30 1 135/60 9 45/30 4 120/165 16 75/60 9 15/8 2 60/2 75/60 8 75/60 8 30/2 30/ 3 37/30 4 12/1 24/ 2 96/105 11 133/75 10 105/60 6 66/ 4 120/120 13 24/ 2 12/9

1,2 gyak. Jegy 1 2 30/45 5 30/23 3 60/23 3 45/ 2

2,3 60/30 6 60/30 7

-/ 30 1

4 4 3

15/30 3 30/30 3

Állatteny.tan és genetika

4 45/30 5

4,5

15/ 90/30 3

Mikrobiológia Kórélettan Kórbonctan Gyógyszertan Laborállat-tud. és bioetika Áo. ökonómia, management, etika

45/30 6 45/30 4 60/30 5 45/30 2 15/8 2

gyak. Jegy 5 5 30/45 2 30/30 7

25/-

Parazitológia Alkalmazott etológia

15/45 1

15/45 8

5,8 6 5

30/30 3 45/30 2 30/ 2

Takarmányozástan

35 / 2 45/30 5 30/30 6

7 6,7 7 6

30/ 3

Toxikológia Belgyógyászati diagnosztika

7

37/30 4 12/1

Méhbetegségek

6 6 24/2 24/30 3 45/30 2

Halegészségügy Állatorvosi sebészet Belgyógyászat Élelmiszerhigiénia Állathigiénia Szülészet és szap.biológia Kedv.állatok betegségei

7 36/30 2 52/30 2 45/30 4 30/ 45/45 4 24/ 2

36/45 6 36/15 6 30/30 2 36/ 4 45/45 2

Igazságügyi állatorvostan

15/ 75/15 2 30/ -

Járványtan Állategészségügyi igazgatás

7,9 9 30/ -

8 + ZV

30/30 7

8,10

9

8

Szemészet

12/9 2 20/ 2 60/20 1 30/ -

Gyakorlati félév

Összesen

Összesen

2

Tájanatómia

Fakultatív tantárgyak

Vizsga

1 30/ 3 45/30 6 / 30 1

Állatorvosi biokémia

Informatika

5. félév

1

45/45 5 30/30 3

Növénytan

4. félév

10 10 ZV ZV

35/ 2 135/35 3 60/ -

40/hét 3

2

7

5

3

6

3

5

5

363 390 346 405 405 412 413 427 453 (183/180) (180/210) (210/136) (255/150) (255/158) (239/165) (248/165) (247/180) (303/150) 24 + 3 25 + 2 20 + 7 22 + 5 24 + 3 21 + 6 24 + 3 22 + 5 22 + 5

15 241 (182/59) 12 + 15

54 520 30

4375 2310+2065 246 + 54

Magyarázatok a táblázat adataihoz: A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön kiadvány tartalmazza. Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik. A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, kórbonctan, belgyógyászat, sebészet, szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kötelező szakmai gyakorlatok: • • • • • • •

állattenyésztéstan: 2 hét; takarmányozástan: 2 hét; orvoslás: 4 hét; intézeti diagnosztikai: 3 hét; élelmiszerhigiénia: 3 hét; állat-egészségügyi igazgatástan: 2 hét; klinika: 2 hét.

Kritérium jellegű követelmények: • • • •

részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra) klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).

81

Előtanulmányi feltételek az állatorvos szakon A 2002-ben, illetve a 2006-ban bevezetett tanterv alapján tanulmányokat folytató hallgatók számára

Előtanulmányi feltételek az egyéni tantervek kialakításához Nem igényel előtanulmányt • • • • • • • • • •

Anatómia 1. félév Állattan Biológia Biofizika 1. félév Kémia 1. félév Növénytan Biomatematika Informatika Latin Agrárgazdaságtan 1. félév

A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése. Tantárgymodulok Alapozó modul - Anatómia 3. vizsga - Szövettan 2. vizsga - Élettan 2. vizsga - Biokémia 2. vizsga Paraklinikai modul - Kórélettan vizsga - Kórbonctan 1. vizsga - Gyógyszertan 2. vizsga - Állattenyésztéstan 2. vizsga - Belgyógyászati diagnosztika vizsga Klinikai modul - Belgyógyászat 3. vizsga - Szülészet 3. vizsga - Sebészet 3. vizsga

Előtanulmányt igénylő tantárgymodulok és tantárgyak Tantárgy modulok

Előkövetelmény

Paraklinikai modul

Alapozó modul teljesítése

Klinikai modul Tantárgyak Szövettan

A paraklinikai modul teljesítése

Biokémia

Kémia 2. vizsga, Szövettan 1, vizsga

Élettan

Kémia 2. vizsga, Anatómia 2. vizsga, Biofizika vizsga

Tájanatómia

Anatómia szigorlat

Állattenyésztéstan és Genetika

Biomatematika vizsga, Anatómia szigorlat, Növénytan vizsga

Mikrobiológia

Biológia vizsga, Biokémia 1. gyak.jegy, Szövettan 2.vizsga

Kórélettan

Alapozó modul

Általános kórbonctan

Alapozó modul, Tájanatómia vizsga

Gyógyszertan

Alapozó modul

Takarmányozástan

Alapozó modul, Állattenyésztéstan és Genetika 2. vizsga

Parazitológia

Alapozó modul, Kórbonctan 1. vizsga

Alkalmazott etológia

Állattan vizsga, Állattenyésztéstan 2. vizsga

Toxikológia

Gyógyszertan vizsga

Belgyógyászati diagnosztika

Tájanatómia vizsga, Kórélettan vizsga, Kórbonctan 1. vizsga

Szemészet

Sebészet 2

Méhbetegségek

Állattan vizsga, Gyógyszertan gyakorlati jegy

Halegészségügy

Állattan vizsga, Kórélettan vizsga

Aneszteziológia, radiológia

Tájanatómia vizsga, Gyógyszertan vizsga

Sebészet

Paraklinikai modul

Belgyógyászat

Paraklinikai modul, Belgyógyászati diagnosztika vizsga

Állatorvosi ökonómia, management, etika

Agrárgazdaságtan vizsga

Élelmiszerhigiénia

Paraklinikai modul, Mikrobiológia 2. vizsga, Toxikológia vizsga

Állathigiénia

Paraklinikai modul, Alkalmazott etológia vizsga, Takarmányozástan 2. vizsga

Biológia vizsga

Szülészet és szaporodásbiológia Paraklinikai modul, Belgyógyászati diagnosztika vizsga Kedvtelésből tartott állatok betegségei

Belgyógyászati diagnosztika vizsga, Gyógyszertan vizsga

Igazságügyi állatorvostan

Kórbonctan szigorlat, Toxikológia vizsga, Járványtan egyidejű felvétele

Járványtan

Paraklinikai modul, Kórbonctan szigorlat

Állategészségügyi igazgatás

Kórbonctan szigorlat, Méhbetegségek vizsga, Parazitológia vizsga

83 A SzIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve az 2009/2010. tanévben (11 féléves, osztatlan MSc képzés)

FÉLÉV TANTÁRGY Anatómia Állattan Biológia Biofizika Kémia Állatorvosi szövettan Latin Állatorvosi növénytan Állatorvosi élettan Állatorvosi biokémia Állatorvosi hivatás Agrárgazdaságtan Informatika A betegvizsg. és betegápolás alapjai Alkalmazott etológia Virológia Állatorvosi genetika Tájanatómia Biomatematika Általános kórtan Állatorvosi kórélettan Laboratóriumi diagnosztika Állattenyésztéstan Bakteriológia Gyógyszertan Takarmányozástan Kórbonctan Belgyógyászati diagnosztika Immunológia Parazitológia Állatorvosi sebészet Állathigiénia és állomány-eg.tan Állatorvosi toxikológia Állatorvosi belgyógyászat Szülészet és szap.biológia Halegészségügy Kedvtelésből tartott kül.áll.bet. Laborállattudomány Méhbetegségek Állat-eü. ökonómia, etika Állatorvosi szemészet Élelmiszerhigiénia Járványtan Állategészségügyi igazgatás Igazságügyi állatorvostan

1. félév

2. félév

3. félév

30/45 4 30/ 2 30/ 2 30/ 2 45/45 5 30/30 3 - / 45 2 15/15 2

30/45 4

30/45 6

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév

10. félév

11. félév

Vizsga

Összesen

1. ,2., 3.

90/135 14 30/ 2 30/ 2 30/ 2 90/75 10 60/75 8 -/ 45 2 45/45 5 120/53 10 90/53 5 15/ 1 30/ 2 15/30 3 - / 15 1 45/ 2 45/15 4 30/30 3 15/30 2 15/30 3 60/30 5 45/ 3 - /45 2 45/30 5 45/30 4 75/60 8 75/60 8 60/135 10 37/30 4 45/15 3 75/60 8 114/105 11 75/ 4 30/ 2 141/90 11 120/135 14 24/ 2 24/ 2 15/8 2 12/ 1 30/ 2 12/9 1 120/60 10 135/35 10 60/ 4 35/ 2

1. 1. 1. 45/30 5 30/45 5

1., 2. 1., 2. gyak.jegy

30/30 3 60/23 5

60/30 5 30/23 3 15/ 1 30/ 2 15/30 3 - /15 1 30/ -

2. gy.j.: 1.,2. 3. gy.j.: 2. 4. gy.j.: 3. 3.

60/30 5

3. 3. 3. 15/ 2 45/15 4 30/30 3 15/30 2 15/30 3

4. 4. 4. 4. 4. 60/30 5 45/ 3 - /45 2 45/30 5 45/30 4 45/30 3 30/30 3

5. 5. 5. 5. 5. 30/30 5 45/30 5 15/30 2 37/30 4 45/15 3 45/30 3 24/30 3 30/ -

6. gy.j.:5. 6. 15/45 2

30/60 6

8. gy.j.: 6.,7. 6. 6.

30/30 5 45/30 2 45/ 4 30/ 2 45/30 2 45/45 4

7. gy.j.: 6. 6., 8. gy.j.: 7. 7.

45/45 6

7. 60/45 2 45/45 3 24/ 2 24/ 2 15/8 2

36/15 7 30/45 7

9. gy.j.: 7., 8. 7., 9. gy.j.: 8. 8. 8. 8.

12/ 1 30/ 2 12/9 1 60/30 4 75/15 3 30/ -

9. 9. 9. 60/30 6 60/20 7 30/ 4 35/ 2

9., 10. 10. gy.j.:9 10. 10.

Gyakorlati félév Fakultativ tantárgyak Összesen

40 óra/ hét 5

5

7

8

390 (210/180) 22 + 5

368 (195/173) 22 + 5

363 (210/143) 20 + 7

315 (180/135) 22 + 5

2

3

465 466 (270/195) (271/195) 25 + 2 24 + 3

6

4

2

8

438 (255/180) 21 + 6

446 (243/203) 23 + 4

399 (285/114) 25 + 2

235 (185/50) 19 + 8

11.

- /600 30 50

600 30

4472 2304+2168 220 + 50

Magyarázatok a táblázat adataihoz: A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön kiadvány tartalmazza. Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik. A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, kórbonctan, belgyógyászat, sebészet, szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kritérium jellegű követelmények: • • • •

részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra) klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).

85

Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre kerül 2009/2010. tanévben Nem igényel előtanulmányt • • • • • • • • • • •

Anatómia 1. félév Állattan Biológia Biofizika Kémia 1. félév Növénytan 1. félév Állatorvosi szövettan 1. félév Informatika Latin Agrárgazdaságtan Állatorvosi hivatás

A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.

Tantárgymodulok Alapozó modul - Anatómia 3. vizsga - Állatorvosi szövettan 2. vizsga - Állatorvos élettan 2. vizsga - Állatorvosi biokémia 2. vizsga Paraklinikai modul - Kórélettan vizsga - Általános kórtan vizsga - Gyógyszertan 2. vizsga - Állattenyésztéstan vizsga - Belgyógyászati diagnosztika vizsga Klinikai modul - Belgyógyászat 3. vizsga - Szülészet 3. vizsga - Sebészet 3. vizsga

85

Tantárgy neve

Tantárgy mintatantervi féléve

Anatómia

1., 2., 3.,

Állatorvosi szövettan Kémia Biofizika Biológia Állattan Növénytan Állatorvosi élettan Állatorvosi hivatás Agrárgazdaságtan Állatorvosi biokémia Informatika Állatorvosi alkalmazott etológia A betegvizsgálat és a betegápolás alapjai Biomatematika Állatorvosi genetika Virológia

1., 2., 1., 2. 1. 1. 1. 1.,2. 2., 3., 3. 3. 3., 4. 3. 3., 4.

4. 4. 4.

Tájanatómia Állatorvosi kórélettan Állattenyésztéstan

4. 5. 5.

Általános kórtan Gyógyszertan Laboratóriumi diagnosztika Bakteriológia

5. 5., 6. 5. 5.

Takarmányozástan

5.,6.

Belgyógyászati diagnosztika

6.

Kórbonctan Immunológia

6., 7., 8. 6.

Parazitológia

6., 7.

Sebészet

6., 7., 8.

Állathigiénia és állományegészségtan

6., 7.

Belgyógyászat

7., 8., 9.

Előtanulmányi feltételek biológia, állatorvosi szövettan 1. biológia

biofizika

kémia 2. állattan

3.

állattan, anatómia 2., állatorvosi élettan 1. informatika állatorvosi élettan 2. állatorvosi szövettan 2., állatorvosi biokémia 1. anatómia 3. alapozó modul anatómia 3., állatorvosi biokémia 2., állatorvosi genetika anatómia 3. alapozó modul alapozó modul állatorvosi biokémia 2., virológia növénytan 2, állatorvosi élettan 2. tájanatómia, laboratóriumi diagnosztika, kórélettan általános kórtan állatorvosi élettan 2., általános kórtan, bakteriológia állattan, állatorvosi élettan 2., általános kórtan laboratóriumi diagnosztika, kórélettan, gyógyszertan 1. állatorvosi alkalmazott etológia, állattenyésztéstan, takarmányozástan 1. általános kórtan, belgyógyászati diagnosztika, gyógyszertan 2. 86

87

Toxikológia Szülészet

7. 7., 8., 9.

Laborállattudomány

8.

Halegészségügy Kedvtelésből tartott állatok

8. 8.

Élelmiszerhigiénia

9., 10.

Járványtan

9., 10.

Méhbetegségek

9.

Állat-egészségügyi ig.

9., 10.

Áo. ökonómia Szemészet Igazságügyi áo.tan

9. 9. 10.

gyógyszertan 2. paraklinikai modul, immunológia, takarmányozástan 2. alapozó modul, állattenyésztéstan általános kórtan belgyógyászati diagnosztika, gyógyszertan 2. paraklinikai modul, bakteriológia, toxikológia immunológia, belgyógyászat 2.,kórbonctan 3. bakteriológia, gyógyszertan 2., parazitológia 2. parazitológia 2., állathigiénia és állomány-egészségtan, kórbonctan 3. agrárgazdaságtan sebészet 2. kórbonctan 3., parazitológia 2., járványtan 1.

87

A SzIE. Állatorvos-tudományi Kar alkalmazott zoológus szak tanterve bevezetve az 2002/03. tanévben

Alapmodul FÉLÉV TANTÁRGY Összehasonlító állatszervezettan Informatika Bevezetés a biológiába A biológia aktuális kérdései Biofizika Kémia Latin nyelv Biomatematika

1. félév 2. félév 30/30 2/2 15/30 2 30/ 2 30/ 2 30/30 4 45/45 6 - /30 1 30/45 4

Bevezetés a zoológiába Állati szövettan

30/30 2/2

3. félév

4. félév

5. félév

30/30 5/2

30/ 3 45/30 6 - /30 1 45/45 5 30/ 2 30/45 5

Zootaxonómia

1,2,3

1,2,3

1,2

1,2 2 30/30 6 30/30 3 30/45 1/2 30/22,5 3 30/75 2/2

Populációgenetika # Bevezetés az ökológiába *

2,3 3 3 60/22,5 5 30/75 4/4 30/45 1/2 30/2 30/30 2/1 15/45 1/2

Számítógépes statisztikai gyakorlat Evolúcióbiológia # Paleozoológia Növényélettan Sejtbiológia ˜ Ökológia * Mikrobiológia Összehasonlító élettan ˜

4 3,4

4

4

4,5 #

4

Immunológia

*

Kutatás tervezés Környezetvédelem Toxikológia

6

3 3,4

4,5 #

Könyvtári informatika

4

3

4

30/30 3 30/ 2 30/ 2 30/2 30/ 2 45/30 2/1 30/15 3 60/22,5 2/2

4

2

1,2

Genetika #

Összesen Kötelező+fakt.+kompl. szig.

Gyak. BeszáVizsga moló jegy

1

Növényrendszertan, növ.ismeret

Komplex szigorlatok kredit értéke

10. félév

1

Összehasonlító biokémia

5

9. félév

1

Növényszervezettan

Fakultatív tantárgyak

7. 8. félév félév

1

Analitikai kémia

Növényökológia

6. félév

4,6

*

5 5

5# 5

5 30/ 2 30/30 -/3

5 5,6

6 7˜ 5,6 * 5

90/22,5 3/2 - /30 1 30/ 2 30/ 2 - /45 3 60/ 3 30/ 2

5,6

5,6 7˜

6 6 6

6*

6 6 6

Összesen 90/90 15 15/30 2 30/ 2 30/ 2 60/30 7 90/75 12 - /60 2 75/90 9 30/ 2 60/75 11 30/30 3 30/45 3 90/45 8 60/150 12 30/ 45 3 30/2 30/30 3 15/45 3 30/30 3 30/ 2 30/ 2 30/ 2 60/ 4 75/60 6 30/15 3 150/45 9 - /30 1 30/ 2 30/ 2 45/ 3 60/ 3 30/ 2

2

-

21

7

7

14

420 390 412,5 412,5 382,5 427,5 (210/210) (210/180) (180/232,5) (195/217,5) (285/97,5 (300/127,5 ) 25 + 5 26 + 4 26 + 4 24 + 6 ) 21 + 2 + 7 23 + 0 + 7

88

2445 1380/1065 143+21+14 178

89

A SzIE. Állatorvos-tudományi Kar alkalmazott zoológus szak kredittanterve bevezetve az 2002/03. tanévben Természetvédelmi ökológiai szakmodul FÉLÉV TANTÁRGY

7. félév

Mikológia

8. félév

45/ 3 30/45 2/2 45/30 3/2 30/ 2 30/ 2 30/30 2/2 - /30 1

Mikrobiális ökológia Parazitológia, parazita evolúció Etológia ˜ Viselkedésökológia ˜ Részletes taxonómia Állatok gyűjtése Természetvédelmi biológia Hidrobiológia

Növényföldrajz és társulástan Ökológiai terepmódszerek Általános biogeográfia

Tudományos közlés módszertana Természetés állatvédelmi jog Nemzeti parkjaink Állatföldrajz

Komplex szigorlatok kredit értéke Összesen, óraszám (elmélet/gyakorlat) Kreditek Szakdolgozat

4

4

6

8 8 9

9 9 9

10

7

7

390 412,5 412,5 382,5 420 427,5 435 (210/210) (210/180) (180/232,5) (195/217,5) (285/97,5) (300/127,5) 210/225 25 + 5 26 + 4 26 + 4 24 + 6 21 + 2 + 7 23 + 0 + 7 21+1+7 1

9

9

11

7

7˜

8

- /15 9 - /270

7

7 7

8

- /15 6 - /225

1

7˜

8

- /15 1 - /75

--

7

8

45/ 3 45/30 4 30/ 2 - /15 14 - /270

2

7 7

7

30/15 2/1 - /45 3 15/ 1 30/ 2 30/ 2

5

7 7

7

Ökotoxikológia

Környezetminősítés, állapotfelmérés Gyakorlati természetvédelem Köztisztviselői ismeretek Szakdolgozati szeminárium Szaklabor

Gyak. BeszáVizsga Összesen jegy moló 7

30/ 2 30/ 2 30/ 2 30/ 2 - /45 3 30/ 2

Talajzoológia

Fakultatív tantárgyak

9. félév 10. félév

10 10 10 7,8,9,1 0

45/ 3 30/45 4 45/ 30 5 30/ 2 30/ 2 30/30 4 - /30 1 30/ 2 30/ 2 30/ 2 30/ 2 - /45 3 30/ 2 30/150 3 - / 45 3 15/1 30/ 2 30/ 2 45/ 3 45/ 30 4 30/ 2 - / 60 30 - / 840

50 21

435 150/285 13 + 11 6

450 105/345 11 + 10 9

435 120/315 9+7 14

4200 1965/2235 199+50+21 30

Komplex szigorlatok: # Evolúció biológia: - genetika, populációgenetika, evolúcióbiológia (vizsga letételére ajánlott félév 5.) * Ökológia: - bevezetés az ökológiába, ökológia, növényökológia (vizsga letételére ajánlott félév: 6.) ˜ Viselkedésbiológia: - sejtbiológia, összehasonl. élettan, etológia, viselkedésökológia (vizsga letételére ajánlott félév: 7.) Magyarázatok a táblázat adataihoz: A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába. Külön táblázat tartalmazza az alapmodul, illetve a természetvédelmi ökológiai szakmodul és a kísérletes zoológiai szakmodul tantárgyait. A szakmodul táblázatok „Összesen” sora tartalmazza az alapmodulban elvégzendő óraszámokat, illetve a megszerezhető krediteket is. (Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait /felső sor/, ill. a kreditpontok értékeit /alsó sor/ jelentik.) A „gyak.jegy”, „beszámoló, „vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után a jelzett számonkérésnek eleget kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek A 300 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kötelező szakmai gyakorlatok: probléma felismerő terepgyakorlat: 2 hét; zootaxonómiai és növényrendszertani terepgyakorlat: 2 hét; ökológiai terepgyakorlat 2 hét. Kritérium jellegű követelmények: • részvétel testnevelési foglalkozásokon 4 féléven át (120 óra) • legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből az oklevél átvételének feltétele, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).

89

A SzIE. Állatorvos-tudományi Kar alkalmazott zoológus szak kredittanterve bevezetve az 2002/03. tanévben Kísérletes zoológiai szakmodul FÉLÉV TANTÁRGY

7. félév

Mikológia

8. félév

9. félév

45/ 3 30/45 2/2 45/30 3/2 30/ 2 - /30 2 30/ 2 - /60 4

Mikrobiális ökológia Parazitológia, parazita evolúció Etológia ˜ Etológiai módszerek Viselkedésökológia ˜ Speciális vizsgálati módszerek A molekuláris biológia aktuális kérdései PC programozás

Evolúciós összehasonlító módszerek Ökológiai modellezés Viselkedésbiológia aktuális kérdései Tudományos közlés módszertana Természet- és állatvédelmi jog Cikkolvasó szeminárium Biotechnológia

5

Összesen, óraszám (elmélet/gyakorlat) kötelező+fakt Szakdolgozat

420 (210/210) 25 + 5

4

4

6

8

8 30/ 2 - /45 3 15/ 1 - /30 1

390 412,5 412,5 382,5 427,5 (210/180) (180/232,5 (195/217,5 (285/97,5) (300/127,5 26 + 4 ) ) 21 + 2 + 7 ) 26 + 4 24 + 6 23 + 0 + 7

8

8

9

10

435 180/255 22+0+7 1

7˜

8, 9

13

7

7

9

6

--

7˜

9

- /15 9 - /270

7

7

8

- /15 6 - /225

--

7

8

- /15 1 - /75

7

7

8

45/ 3 30/ 2 15/ 1 - /15 14 - /270

2

7

7

Az ökológia aktuális kérdései Kutatási etika és jog

Komplex szigorlatok kredit értéke

7

7

- /30 1

Szakdolgozati szeminárium Szaklabor

BeGyak. Vizsszága jegy moló 7

30/ 2 - / 45 3 30/30 3/2 15/15 -/2 30/30 3/2

Zooszisztematika

Fakultatív tantárgyak

10. félév

10 10 10 7,8,9,10

Összesen 45/ 3 30/45 4 45/ 30 5 30/ 2 - /30 2 30/ 2 - /60 4 30/ 2 - / 45 3 30/30 5 15/15 2 30/30 5 - /45 2 - / 45 3 15/1 - /60 2 45/ 3 30/ 2 15/1 - /60 30 - /840

50 21

495 105/390 18 + 6 6

405 45/360 8 + 13 9

375 90/285 6 + 10 14

4155 1800/2355 199+50+21 30

Komplex szigorlatok: # Evolúció biológia: - genetika, populációgenetika, evolúcióbiológia (vizsga letételére ajánlott félév 5.) * Ökológia: - bevezetés az ökológiába, ökológia, növényökológia (vizsga letételére ajánlott félév: 6.) ˜ Viselkedésbiológia: - sejtbiológia, összehasonl. élettan, etológia, viselkedésökológia (vizsga letételére ajánlott félév: 7.) Magyarázatok a táblázat adataihoz: A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába. Külön táblázat tartalmazza az alapmodul, illetve a természetvédelmi ökológiai szakmodul és a kísérletes zoológiai szakmodul tantárgyait. A szakmodul táblázatok „Összesen” sora tartalmazza az alapmodulban elvégzendő óraszámokat, illetve a megszerezhető krediteket is. (Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait /felső sor/, ill. a kreditpontok értékeit /alsó sor/ jelentik.) A „gyak.jegy”, „beszámoló, „vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után a jelzett számonkérésnek eleget kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek A 300 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kötelező szakmai gyakorlatok: probléma felismerő terepgyakorlat: 2 hét; zootaxonómiai és növényrendszertani terepgyakorlat: 2 hét; ökológiai terepgyakorlat 2 hét. Kritérium jellegű követelmények: • részvétel testnevelési foglalkozásokon 4 féléven át (120 óra) • legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből az oklevél átvételének feltétele, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).

90

91

Előtanulmányi feltételek az alkalmazott zoológus szakon Nem igényel előtanulmányt: Informatika, Bevezetés a biológiába, Kémia 1. félév, Biofizika 1. félév, Összehasonlító állatszervezettan 1. félév, Biomatematika 1. félév, Biológia aktuális kérdései, Bevezetés a zoológiába, Növényszervezettan, Könyvtári informatika, PC programozás, Kutatási etika, Természet- és állatvédelmi jog, Általános biogeográfia, Nemzeti parkjaink A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a megelőző félévre előírt tanulmányi követelmények (gyakorlati jegy, beszámoló vagy vizsga) eredményes teljesítése. Előtanulmányt igénylő tantárgyak

Előtanulmányi feltételek

Állati szövettan

Bevezetés a biológiába

Analitika

Kémia

Összehasonlító biokémia

Kémia

Számítógépes statisztikai gyakorlat

Informatika, Biomatematika

Zootaxonómia

Bevezetés a biológiába, Összehasonlító állatszervezettan

Növényrendszertan és növényismeret

Növényszervezettan

Genetika

Összehasonlító biokémia 1. félév

Populációgenetika

Biomatematika, A biológia aktuális kérdései

Bevezetés az ökológiába

Analitika, Zootaxonómia 1. félév

Evolúcióbiológia

Zootaxonómia szigorlat, Populációgenetika

Növényélettan

Növényrendszertan és növényismeret

Paleozoológia

Zootaxonómia szigorlat

Sejtbiológia

Bevezetés a biológiába, Összehasonlító biokémia

Ökológia

Bevezetés az ökológiába, Zootaxonómia, Biomatematika

Mikrobiológia

Bevezetés a biológiába, Összehasonlító biokémia

Immunológia

Bevezetés a biológiába, Állati szövettan, Összehasonlító biokémia

Összehasonlító élettan

Összehasonlító állatszervezettan, Összehasonlító biokémia, Állati szövettan

Mikológia

Kémia

Etológia

Populációgenetika, Összehasonlító élettan

Növényökológia

Növényélettan

Kutatás tervezés

Biomatematika, Számítógépes statisztikai gyakorlat

Környezetvédelem

Kémia, Ökológia

Mikrobiális ökológia

Mikrobiológia, Ökológia szigorlat

Parazitológia - parazitaevolúció

Zootaxonómia szigorlat

Toxikológia

Kémia

Viselkedésökológia

Populációgenetika

Cikkolvasó szeminárium

Alapmodul tantárgyai *

91

2. tantárgymodul Részletes taxonómia Állatok gyűjtése és preparálása Természetvédelmi biológia Hidrobiológia Talajzoológia Ökotoxikológia Növényföldrajz és társulástan Ökológiai terepmódszerek Környezetminősítés Állatföldrajz Gyakorlati természetvédelem Köztisztviselői ismeretek 3. tantárgymodul Speciális vizsgálati módszerek Ökológiai modellezés Molekuláris biológia aktuális kérdései Viselkedésbiológia aktuális kérdései Ökológia aktuális kérdései Biotechnológia Kutatási etika és jog

Zootaxonómia szigorlat Zootaxonómia szigorlat Populációgenetika, Ökológia szigorlat Zootaxonómia szigorlat, Ökológia 1. félév Zootaxonómia szigorlat, Ökológia szigorlat Toxikológia Növényrendszertan Biomatematika Ökológia szigorlat Általános biogeográfia Növényrendszertan és növényismeret, Növényföldrajz és társulástan Természet- és állatvédelmi jog

Alapmodul tantárgyai * PC programozás, Biomatematika, Számítógépes statisztikai gyakorlat Evolúcióbiológia szigorlat Viselkedésbiológia szigorlat Ökológia szigorlat Alapmodul tantárgyai * Természet- és állatvédelmi jog

* Alapmodul tantárgyai: Összehasonlító állatszervezettan, Zootaxonómia, Bevezetés az ökológiába, Ökológia, Növényökológia, Összehasonlító biokémia, Genetika, Evolúcióbiológia, Sejtbiológia, Összehasonlító élettan. Terepgyakorlatok előfeltételei: • Problémafelismerő terepgyakorlat

- bevezetés a zoológiába

• Zootaxonómiai és növényrendszertani terepgyakorlat

- zootaxonómia 2. félév gyakorlati jegy, növényrendszertan és növényismeret gyakorlati jegy

• Ökológiai terepgyakorlat

- ökológia 2. félév gyakorlati jegy

92

93

Az Alkalmazott zoológus képzés során választható szakmodulok

A szakmodul választásnak és bejelentésének határideje a 6. szemeszter

A. Természetvédelmi ökológia szakmodul A képzés során a szünbiológiai és természetvédelmi elméleti és gyakorlati tárgyak kapnak különös hangsúlyt. A hallgatóknak módjuk van elsajátítani a taxonómiai, ökológiai alapokat ahhoz, hogy megismerjék az állatfajok populációit szabályozó környezeti tényezőket, azok viselkedésökológiai jellemzőit, biogeográfiai vonatkozásait. Alkalmassá válnak a különböző típusú élőhelyek faunájának minősítésére, a környezeti hatástanulmányokhoz szükséges alapállapot felvételek elkészítésére, a biomonitoring tevékenységre. Gyakorolják a kutatómunka, a tudományos előadások és publikációk tervezésének és kivitelezésének módszereit. Megismerik a természetvédelem szervezeti felépítését, működési, jogi szabályozását. Felkészültségük alapján alkalmassá válnak arra, hogy képesek legyenek a természetvédelem gyakorlati problémáinak felismerésére, megoldására, hogy részt vegyenek a természet- és környezetvédelmi szervezetek munkájában, akár a közigazgatás, akár a termelő szféra területén (pl. növényvédelem, erdészet, tájrendezés, nemzeti parkok, természetvédelmet érintő beruházások), de elhelyezkedhetnek egyetemeken, kutatóintézetekben is. A szakirányú képzést dr. Hornung Erzsébet tanszékvezető egyetemi docens koordinálja.

B. Kísérletes zoológiai szakmodul A tudományos kutatás iránt elkötelezett hallgatók a tágabb értelemben vett zoológiai szakterületekről kapnak bőséges áttekintést. Alaptudásukra építve megismerkedhetnek az ökológia, viselkedés-biológia és a molekuláris biológia legújabb eredményeivel, illetve e területek fontos, még meg nem válaszolt kérdéseivel. A modulban hangsúlyos szerepet kap az eredeti tudományos publikációk olvasása, ezért a modult választó hallgatóktól az angol nyelv középszintű ismerete elvárható. A terepen illetve laborban végzett kutatómunka speciális módszerei mellett foglalkoznak az elméleti modellek készítésének és alkalmazásának alapjaival is. Módjuk van elsajátítani a kutatómunka tervezésének és kivitelezésének módszereit, megismerni a tudományos előadások és publikációk követelményeit. Elhelyezkedésük elsősorban biológiai kutatásokat magában foglaló elméleti, gyakorlati területeken várható. A szakirányú képzést dr. Kabai Péter egyetemi docens koordinálja.

93

Tudományos kutatás Az alkalmazott zoológus szak hallgatóinak kétféle lehetősége van a kutatómunkába való bekapcsolódásra:

1. Fakultatív kutatómunka Tanulmányaik megkezdése után a hallgatók bekapcsolódhatnak valamely Tanszék Tudományos Diákkörének munkájába, ahol minősített oktatók, kutatók irányításával bevezetést nyernek a tudományos kutatás menetébe. A diákkörös hallgatók jogosultak, az adott Tanszék, és témavezető hozzájárulásával, részt venni az évenként megrendezett helyi TDK-án, megfelelő eredmény esetén, a kétévente sorra kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

2. A képzésben előírt kutatómunka A hallgatók kötelesek a 6. félév májusának végéig diplomadolgozati témát választani, a választott témát, a tudományos minősítéssel rendelkező szakvezető nevét és egyetértő nyilatkozatát a Biológiai Intézet igazgatójához benyújtani. A témaválasztást és a szakvezető személyét az Intézeti Tanács hagyja jóvá. Külső szakvezető esetén belső konzulens kijelölésére kerül sor. A diplomadolgozat készítésére a 7., 8., 9., ill.10. félévben heti 5, 15, 18, 18 óra áll rendelkezésükre. A kutatómunka előrehaladásáról a hallgatók a szakdolgozati szeminárium órákon adnak számot, teljesítményükre gyakorlati jegyet kapnak. Az előírt formai követelményeknek megfelelő diplomadolgozatot 3 példányban, legkésőbb a záróvizsga megkezdése előtt 45 nappal kell benyújtani a Biológiai Intézet igazgatójához. A dolgozatot a záróvizsga előtt az Intézeti Tanács előtt kell megvédeni.

A záróvizsga követelményei A záróvizsga előfeltétele, az abszolutórium megszerzése és a diplomadolgozat sikeres megvédése. A záróvizsga kérdései komplex tételekből állnak, amik az alapmodul hangsúlyos tárgyainak integrált tananyagát és a választott szakmodul speciális kérdéseit tartalmazzák. Az oklevél megszerzésének feltétele a nyelvvizsga követelmények teljesítése.

94

95

SzIE Állatorvos-tudományi Kar biológia alapképzés (BSc) mintatanterve (bevezetve a 2006/2007. tanévben) szemeszterek

Kémia

30 2

--

Növényszervezettan

30 2

30 2

Bevezetés a biológiába

30 2

Összehasonlító állatszervezettan

30 2

30 2

30 2

30 2

gyak kredit

30 2

30 2

ea kredit

Biológia aktuális kérdései

45 3

gyakorlati

6. gyak kredit

30 2

ea kredit

30 2

5. gyak kredit

Biomatematika

ea kredit

30 2

4. gyak kredit

15 1

ea kredit

gyak kredit

Informatika

3. gyak kredit

ea kredit

tantárgyak

2. ea kredit

1.

vizsga

összesen (óraszám, kredit)

jegy 1.

1.

15/30 3

1.,2.

1.,2.

75/60 9

--

1.

30/-2

2.

1.,2.

60/30 6

1.

1.

30/30 4

--

1.

30/-2

30 2

30 2

1.,2.

1.,2.

60/60 8

Földtudományok

30 2

15 1

2.

2

30/15 3

Fizika

30 2

--

--

2.

30/-2

45 3

15 1

3.

3.

45/15 4

30 2

30 2

2.,3

2.,3

60/60 8

Összehasonlító élettan

60 4

--

--

3.

60/-4

Genetika

30 2

--

--

3.

30/-2

Növényélettan

30 2

30 2

3.

3.

30/30 4

Zootaxonómia

30 2

30 2

Összehasonlító biokémia Növényrendszertan

30 2

30 2

30 2

30 2

3.,4

3.,4

60/60 8

EU ismeretek

30 2

--

--

4.

30/-2

A sejt molekuláris biológiája

30 2

--

--

4.

30/-2

--

5.

30/-2

30 2

Humánbiológia

--

Ökológia alapjai

30 2

30 2

4.

4.

30/30 4

Pop. genetika és evolúcióbiológia

45 3

30 2

4.

4.

45/30 5

Etológia 1.

30 2

--

--

4.

30/-2

Biotechnológia

30 2

--

--

5.

30/-2

Növényökológia 1.

30 2

--

--

5.

30/-2

Természet- és környezetvédelem

30 2

--

--

5.

30/-2

Mikrobiológia

30 2

15 1

5.

5.

30/15 3

Immunológia alapjai

30 2

--

--

5.

30/-2

95

szemeszterek

30 2

Könyvtári informatika Ökonómia, menedzsment és etika

összesen (óraszám, kredit)

30 2

--

--

5.,6.

60/-4

30 2

--

--

6.

30/-2

--

30 2

--

6.

--/30 2

30 2

--

--

6.

30/-2

2.

--

--/80 4

4.

--

--/80 4

6.

--

--/90 8

80 4 80 4

Terepgyakorlat 2.

vizsga

jegy

ea kredit

gyak kredit --

Molekuláris biológiai technikák

Terepgyakorlat 1.

gyakorlati

6. gyak kredit

Ált. biogeográfia és állatföldrajz

ea kredit

5. gyak kredit

ea kredit

4. gyak kredit

ea kredit

3. gyak kredit

ea kredit

ea kredit

tantárgyak

2. gyak kredit

1.

Differenciált szakmai ismeretek II. Szünbiológia szakirány --

Szaklabor(1,2) Speciális vizsgálati módszerek(1,2) Kutatástervezés(1,2) Számítógépes statisztika(1,2)

30 2

90 8

--

60 6

5.

--

--/60 6

30 2

15 2

5.

5.

30/15 4

3.

3.

30/30 5

6.

--

--/30 4

30 3

Szakmai gyakorlat (blokkosítva)

--

30 4

Term.tud. kötelezően vál.ható

min. 12 kredit

(1)Természetvédelmi ökológia modul 30 2

Növényökológia 2 (1) 30 2

Állatökológia

30 2

30 2 30 2

Ökotoxikológia (1, 3, 4) Ökológiai terepmódszerek(1, 3, 4)

30 2

--

--

Természet és állatvédelmi jog (1, 3, 4)

30 2

Természeti értékeink (1)

30 2

--

5.

5.

30/30 4

4.

4.

30/30 4

--

6.

30/-2

--

3.

30/-2

--

6.

30/-2

--

6.

30/-2

(2) Viselkedésbiológia modul Viselkedésökológia (2) Etológiai II (gyakorlat)(2) A viselkedés szabályozása(2) Cikkolvasó szeminárium(2)

30 2

30 2

5.

5.

30/30 4

--

90 5

5.

--

--/90 5

6.

6.

30/30 4

4.

--

--/45 3

30 2 --

96

45 3

30 2

97

II. Alkalmazott biológus szakirány Ökológiai terepmódszerek (1, 3, 4) Szaklabor (3, 4)

30 2

--

--

5.

30/-2

--

90 8

5.

--

--/90 8

Toxikológia alapjai (3, 4)

30 2

--

--

6.

30/-2

Mikróba biotechnológia

30 2

30 2

6.

6.

30/30 4

--

4.

30/-2

--

6.

30/-2

Természet és állatvédelmi jog (1, 3, 4)

30 2

--

(3) Mikológia modul 30 2

Ökotoxikológia (1, 3, 4)

--

Mikotoxikológia (3)

15 1

--

--

5.

15/-1

Mérgező növények és hatóanyagaik ismerete (3)

30 2

30 2

5.

5.

30/30 4

--

4.

45/-3

3.

3.

45/75 8

45 3

Gyógynövényismeret (3) Gombarendszertan + terepgyak (3)

--

45 45+3 3 0 3+ 2

Gombaökológia (3)

30 2

--

--

5.

30/-2

Gombaélettan (3)

30 2

--

--

5.

30/-2

--

6.

30/-2

Gomba termesztés és mikoterápia (3)

30 2

--

Természettudományos kötelezően választható

min. 13 kredit

(4) Állattartás Állattenyésztés (4)

30 2

30 3

4.

4.

30/30 5

Takarmányozástan alapjai (4)

30 2

15 2

5.

5.

30/15 4

Parazitológia (4)

30 2

30 3

5.

5.

30/30 5

6.

6.

45/45 7

--

5.

15/-1

5.

5.

30/30 5

Emlősök szaporodásbiológiája (4)

45 3

Különleges állatok tenyésztése (4)

15 1

Különlegesállatok takarmányozása (4)

30 2

30 3

45 4

Természettudományos kötelezően választható

min. 10 kredit

A tantervben kritérium tantárgyként szereplő - testnevelés tantárgyból az első négy félév alatt három aláírást kell megszerezni; - idegen nyelvből pedig a Tanulmányi és vizsgaszabályzat (KTVSz) 10. § (15) pont 7. bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a felvételkor középfokú C típusú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgató az ÁOTK-n folyó nyelvoktatásban részt vesz és a biológia alapképzésben az első négy félévben legalább három félévvégi aláírást megszerez.

97

Az oklevél megszerzésének feltétele (KTVSz 22.§) (11) Valamennyi magyarnyelvű képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgató számára kötelező egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C szintű, vagy azzal ekvivalens és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél kiadásához. E tekintetben C szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett középfokú A és B szintű vizsga együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres záróvizsga esetén sem veheti át oklevelét.

Biológia BSc tantárgyainak előtanulmányi követelményei Általános társadalom- és természettudományos ismeretek Informatika Biomatematika Fizika Kémia Biológia aktuális kérdései Földtudományok EU ismeretek Könyvtári informatika Ökonómia, menedzsment és etika Szakmai alapozó ismeretek Bevezetés a biológiába Összehasonlító biokémia A sejt molekuláris biológiája Növényszervezettan Növényrendszertan Összehasonlító állatszervezettan Zootaxonómia

Biomatematika 1. félév Informatika Kémia Összehasonlító biokémia Növényszervezettan Állatszervezettan 1., 2. félév

Szakmai törzsanyag Összehasonlitó élettan Növényélettan Humánbiológia Biotechnológia Ökológia alapjai Növényökológia 1, 2 Általános biogeográfia és állatföldrajz Populációgenetika és evolúcióbiológia Természet- és környezetvédelem Etológia I. Mikrobiológia Az immunológia alapjai Genetika

Fizika, Kémia Növényszervezettan, Növényrendszertan, Kémia, Biokémia Sejt- és fejlődéstan Genetika Ökológia alapjai Állatrendszertan, Ökológia alapjai Genetika Ökológia alapjai Összehasonlító biokémia Összehasonlító biokémia Összehasonlító biokémia 98

99

Molekuláris biológiai technikák Terepgyakorlat I. Terepgyakorlat II.

Összehasonlító biokémia, Genetika Növényrendszertan 1. Ökológia alapjai, Zootaxonómia 2.

Differenciált szakmai ismeretek I. Szünbiológia szakirány Szaklabor Speciális vizsgálati módszerek Kutatástervezés Számítógépes statisztika Szakmai gyakorlat 1. Természetvédelmi ökológia modul

A szakirányválasztásnak való megfelelés A szakirányválasztásnak való megfelelés A szakirányválasztásnak való megfelelés Biomatematika, Informatika A szakirányválasztás kritériumai

Állatökológia Ökotoxikologia Ökológiai terepmódszerek Természeti értékeink Természet- és állatvédelmi jog 2. Viselkedésbiológia modul

Ökológia alapjai Ökológia alapjai Biomatematika, Ökológia alapjai -

Viselkedésökológia Etológia II (gyakorlat ) Viselkedés szabályozása Cikkolvasó szeminárium („Journal Club”)

Populációgenetika és evolcióbiológia, Ökológia alapjai, Etológia Biomatematika, Statisztika, Etológia I. Etológia A szakirányválasztás követelményei

II. Alkalmazott biológus szakirány A toxikológia alapjai 1. Mikológia modul

Kémia, Összehasonlító biokémia

Mikotoxikológia Mérgező növények és hatóanyagaik ismerete Gyógynövényismeret Gombarendszertan Gombaökológia Gombaélettan Gombatermesztés és mikoterápia 2. Állattartás modul

Gombarendszertan, Gombaökológia

Állatenyésztés Parazitológia A takarmányozástan alapjai Emlős szaporodásbiológiája

Összehasonlító élettan Összehasonlító állatszervezettan, Zootaxonómia Állattenyésztés Összehasonlító élettan

Kémia, Növényszervezettan, Növényrendszertan Növényrendszertan, Kémia Növényrendszertan Gombarendszertan Kémia, Biokémia Gombarendszertan

99

Különleges állatok tenyésztése Különleges állatok takarmányozása

Állattenyésztés Állattenyésztés, A takarmányozástan alapjai

100

101

SzIE Állatorvos-tudományi Kar Biológia alapképzés mintatanterve bevezetve a 2008/2009. tanévben Minden szakirányon kötelező tantárgyak szemeszterek

30 2

--

30 2

Összehasonlító növényszervezettan

30 2

30 2

Összehasonlító állatszervezettan

30 2

30 2

Etológia I.

30 2

30 2

gyak kredit

Kémia

ea kredit

45 3

gyakorlati

6. gyak kredit

30 2

ea kredit

30 2

5. gyak kredit

Biomatematika

ea kredit

30 2

4. gyak kredit

15 1

3. ea kredit

gyak kredit

Informatika

ea kredit

ea kredit

tantárgyak

2. gyak kredit

1.

vizsga

összesen (óraszám, kredit)

jegy 1.

1.

15/30 3

30 2

1.,2.

1.,2.

75/60 9

30 2

2.

1.,2.

60/30 6

1.

1.

30/30 4

1.,2.

1.,2.

60/60 8

1.

30/-2

30 2

Földtudományok

30 2

15 1

2.

2

30/15 3

Fizika

30 2

--

--

2.

30/-2

Növényrendszertan

30 2

30 2

30 2

30 2

2., 3.

2., 3.

60/60 8

Összehasonlító biokémia

45 3

15 1

3.

3.

45/15 4

Összehasonlító élettan

60 4

--

--

3.

60/-4

Genetika

30 2

--

--

3.

30/-2

Növényélettan

30 2

30 2

3.

3.

30/30 4

Zootaxonómia

30 2

30 2

30 2

30 2

3.,4

3.,4

60/60 8

A sejt molekuláris biológiája

30 2

--

--

4.

30/-2

Ökológia alapjai

30 2

30 2

4.

4.

30/30 4

Pop. genetika és evolúcióbiológia

45 3

30 2

4.

4.

45/30 5

Humánbiológia

30 2

--

--

5.

30/-2

Biotechnológia

30 2

--

--

5.

30/-2

Növényökológia 1.

30 2

--

--

5.

30/-2

Természet- és környezetvédelem

30 2

--

--

5.

30/-2

Mikrobiológia

30 2

15 1

5.

5.

30/15 3

Immunológia alapjai

30 2

--

--

5.

30/-2

Általános biogeográfia és állatföldrajz

30 2

--

Molekuláris biológiai technikák Terepgyakorlat 1.

80 4

101

30 2

--

--

5.,6.

60/-4

30 2

--

--

6.

30/-2

2.

--

--/80 4

tantárgyak

Terepgyakorlat 2. 80 4

102

5. gyak kredit

ea kredit

4. gyak kredit

ea kredit

3. gyak kredit

ea kredit

2. gyak kredit

ea kredit

1. gyak kredit

ea kredit

gyak kredit

ea kredit

szemeszterek 6. gyakorlati

4.

vizsga

jegy --

összesen (óraszám, kredit)

--/80 4

103

I.

Szünbiológia szakirány

I/1. Természetvédelmi ökológia szakmodul szemeszterek gyakorlati vizsga gyak kredit

ea kredit

6. gyak kredit

ea kredit

5. gyak kredit

ea kredit

4. gyak kredit

ea kredit

3. gyak kredit

ea kredit

ea kredit

2. gyak kredit

1. tantárgyak

összesen (óraszám, kredit)

jegy

A biológia aktuális kérdései

30 2

1.

30/-2

Bevezetés a biológiába

30 2

1.

30/-2

EU ismeretek

30 2

1.

30/-2

1.

--

--/30 2

3.

3.

30/30 5

Könyvtári informatika Számítógépes statisztika

30 2 30 2

30 3

Állatökológia

30 2

30 2

4.

4.

30/30 4

Kutatástervezés

30 2

15 2

4.

4.

30/15 4

5.

5.

30/30 4

5.

30/-2

Növényökológia 2.

30 2

Ökológiai terepmódszerek

30 2

Speciális vizsgálati módszerek

30 2

60 6

5.

--/60 6

Ökotoxikológia

30 2

6.

30/-2

Ökonómia, menedzsment és etika

30 2

6.

30/-2

Természet-, és állatvédelmi jog

30 2

6.

30/-2

Természeti értékeink

30 2

6.

30/-2

Szaklabor

90 8

6.

--/90 8

Szakmai gyakorlat

30 4

6.

--/30 4

103

I/2. Viselkedésbiológiai szakmodul szemeszterek gyakorlati vizsga gyak kredit

ea kredit

6. gyak kredit

ea kredit

5. gyak kredit

ea kredit

4. gyak kredit

ea kredit

3. gyak kredit

ea kredit

ea kredit

2. gyak kredit

1. tantárgyak

összesen (óraszám, kredit)

jegy

A biológia aktuális kérdései

30 2

1.

30/-2

Bevezetés a biológiába

30 2

1.

30/-2

EU ismeretek

30 2

1.

30/-2

1.

--

--/30 2

3.

3.

30/30 5

Könyvtári informatika Számítógépes statisztika

30 2 30 2

30 3

Kutatástervezés

30 2

15 2

4.

4.

30/15 4

Viselkedésökológia

30 2

30 2

4.

4.

30/30 4

Etológia II.

90 5

5.

--/90 5

Speciális vizsgálati módszerek

60 6

5.

--/60 6

Ökonómia, menedzsment és etika

30 2

A viselkedés szabályozása

30 2

6.

30/-2

6.

30/30 4

30 2

6.

Szaklabor

90 8

6.

--/90 8

Szakmai gyakorlat

30 4

6.

--/30 4

Cikkolvasó szeminárium

45 3

6.

--/45 3

104

105

II. II/1.

Alkalmazott biológus szakirány

Mikológia szakmodul szemeszterek gyakorlati vizsga gyak kredit

ea kredit

6. gyak kredit

ea kredit

5. gyak kredit

ea kredit

4. gyak kredit

ea kredit

3. gyak kredit

ea kredit

ea kredit

2. gyak kredit

1. tantárgyak

összesen (óraszám, kredit)

jegy

A biológia aktuális kérdései

30 2

1.

30/-2

Bevezetés a biológiába

30 2

1.

30/-2

EU ismeretek

30 2

1.

30/-2

1.

--

--/30 2

3.

3.

45/75 8

Könyvtári informatika Gombarendszertan és terepgyakorlat

30 2 45 3

75 5

Természet-, és állatvédelmi jog

30 2

4.

30/-2

Gyógynövényismeret

45 3

4.

45/-3

Ökológiai terepmódszerek

30 2

5.

30/-2

Mikotoxikológia

15 1

5.

15/-1

Mérgező növények és hatóanyagaik ismerete

30 2

5.

30/30 4

Gombaökológia

30 2

5.

30/-2

Gombaélettan

30 2

5.

30/-2

6.

30/-2

6.

30/30 4

30 2

5.

Toxikológia alapjai

30 2

Mikroba biotechnológia

30 2

Ökotoxikológia

30 2

6.

30/-2

Ökonómia, menedzsment és etika

30 2

6.

30/-2

Gombatermesztés és mikoterápia

30 2

6.

30/-2

30 2

90 8

Szaklabor

105

6.

6.

--/90 8

II/2. Állattartás szakmodul szemeszterek gyakorlati vizsga gyak kredit

ea kredit

6. gyak kredit

ea kredit

5. gyak kredit

ea kredit

4. gyak kredit

ea kredit

3. gyak kredit

ea kredit

ea kredit

2. gyak kredit

1. tantárgyak

összesen (óraszám, kredit)

jegy

A biológia aktuális kérdései

30 2

1.

30/-2

Bevezetés a biológiába

30 2

1.

30/-2

EU ismeretek

30 2

1.

30/-2

1.

--

--/30 2

3.

3.

30/30 4

4.

4.

30/15 3

4.

30/-2

5.

30/-2

5.

30/30 4

Könyvtári informatika Állattenyésztés

30 2 30 2

30 2

Takarmányozástan alapjai

30 2

Természet-, és állatvédelmi jog

30 2

15 1

Ökológiai terepmódszerek

30 2

Parazitológia

30 2

30 2

5.

Ökonómia, menedzsment és etika

30 2

6.

30/-2

Toxikológia alapjai

30 2

6.

30/-2

Mikroba biotechnológia

30 2

30 2

6.

6.

30/30 4

Emlősök szaporodásbiológiája

45 3

45 3

6.

6.

45/45 6

Különleges állatok tenyésztése

15 1

6.

15 1

Különleges állatok takarmányozása

30 2

6.

30/30 4

Szaklabor

106

30 2

6.

90 8

6.

--/90 8

107

SzIE Állatorvos-tudományi Kar Biológia mesterképzés mintatanterve bevezetve a 2009/2010. tanévben


A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv
Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is. A szak/szakirányok kredittartalma összesítve: Alapozó modul (KKK: 16-30) Szakmai törzsanyag (15-40) Differenciált szakmai anyag (30-60) Ökológia szakirány Zoológia szakirány Szabadon választható (6) Szakdolgozat (30)

25 18 41 vagy 41 6 30

A szak/szakirányok részletes tantárgy és kredittartalma az ajánlott tantervben: Törzsanyag Alapozó modul (16-30 kredit) A.1. Általános természet- és társadalomtudományi modul Tantárgy neve Biofizika Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) Biostatisztika (Többváltozós statisztika) Kutatástervezés és pályázatírás Biológiai mérési módszerek Szakirodalmazás szeminárium Tudományos közlés módszertana

1

Félév és óraszám 2 3 4

Számonkérés típusa

Kredit

vizsga vizsga vizsga, gyak.jegy gyak.jegy gyak.jegy vizsga gyak.jegy

2 2 2+2 2 2 1 2

Számonkérés típusa

Kredit

vizsga vizsga, gyak.jegy vizsga vizsga

2 2+1 2 2

Számonkérés típusa

Kredit

30+0

vizsga vizsga vizsga

2 2 2

30+0

vizsga

2

vizsga, gyak.jegy vizsga

2+2 1

30+0 30+0 30+30 0+30 0+30 0+15 0+30

A.2. Szakmai alapozó modul (8-20) Tantárgy neve Általános ökológia Genetika és populációgenetika Sejtbiológia Molekuláris biológia

1

Félév és óraszám 2 3 4

30+0 30+15 30+0 30+0

A.3. Szakmai törzsanyag (15-40) Tantárgy neve Növénybiológia Zoológia Biotechnológia Természet- és környezetvédelem aktuális kérdései Mikrobiológia Immunszabályozás

1

Félév és óraszám 2 3 4

30+0 30+0

30+30 15+0

107

Evolúcióbiológia Neuroendokrin-szabályozás

30+0 45+0

vizsga vizsga

2 3

Számonkérés típusa

Kredit

gyak.jegy gyak.jegy gyak.jegy

8 10 12

Típus

Kredit

vizsga, gyak.jegy gyak.jegy, gyak.jegy aláírás, vizsga vizsga gyak.jegy vizsga, gyak.jegy

2+1 2; 2 1; 2 2 3 2+1

Típus

Kredit

vizsga, gyak.jegy vizsga, gyak.jegy vizsga vizsga vizsga, gyak.jegy vizsga

2+1 1+2 2+1 2 2+1 2

15+15

vizsga, gyak.jegy

1+1

30+0 30+0 30+0 0+30 30+0 30+30 0+80 30+0 15+30 30+0

vizsga vizsga vizsga gyak.jegy vizsga vizsga, gyak.jegy gyak.jegy vizsga vizsga vizsga

2 2 2 2 2 2+2 4 2 1+2 2

30+0

vizsga

2

15+15

vizsga, gyak.jegy

1+1

D. Diplomamunka (30) Tantárgy neve

1

Félév és óraszám 2 3 4

Szaklabor I Szaklabor II Szaklabor III

0+60 0+60 0+60

Differenciált szakmai anyag (szakirányok) (30-60) B.1. A két szakirányon közös tárgyak: Tantárgy

1

Óraszám/félév 2 3

Populációk és közösségek ökológiája Speciális vizsgálati módszerek Biogeográfia Biomatemetikai modellek Számítógépes modellezés Etológia és módszertana

30+15 0+30

0+30 15+0 30+0 0+45 30+15

4 30+0

I) Ökológia szakirány Tantárgy

1

Óraszám/félév 2 3

4

B.2. A szakirány kötelező tantárgyai Növényföldrajz és társulástan Taxonómia és szisztematika Tájökológia Hidrobiológia Növényökofiziológia Globális ökológiai problémák

30+15 15+30 30+15 30+0 30+15 30+0

B.3. Kötelezően választható tantárgyak: választandó 8 kredit A mikrobiális ökológia vizsgálati módszerei Funkcionális növényökológia Invazív fajok ökológiája Mikrobiális ökológia Ökológiai folyamatok modellezése Ökológiai informatika Ökológiai módszerek Ökológiai terepgyakorlat Produkcióökológia Rovarökológia Trópusi ökológia Válogatott fejezetek a gerinctelenek és a gerincesek életmenet stratégiáiból Vegetációtérképezés

108

109

II) Zoológia szakirány Tantárgy

1

Óraszám/félév 2 3

Típus

Kredit

vizsga, gyak.jegy gyak.jegyek vizsga, gyak.jegy vizsga vizsga

2+2 1; 1; 2 2+2 2 2

beszámoló, gyak.jegy vizsga, gyak.jegy vizsga gyak.jegy vizsga, gyak.jegy vizsga, gyak.jegy beszámoló, gyak.jegy vizsga, gyak.jegy beszámoló, gyak.jegy vizsga, gyak.jegy beszámoló, gyak.jegy vizsga vizsga vizsga, gyak.jegy

2+2 2+2 2 4 1+1 1+1 2+2 2+1 2+2 2+1 2+2 2 1 2+2

Óraszám/félév

Típus

Kredit

30+0, 30+0 30+0 30+0 15+0 15+15 30+15 15+0 30+0 15+0 15+0 30+0 30+0 30+0

vizsga, vizsga vizsga vizsga vizsga vizsga vizsga vizsga vizsga vizsga vizsga vizsga beszámoló beszámoló

2, 2 2 2 1 1+1 2+1 1 2 1 1 1 2 2

4

B.2. A szakirány kötelező tantárgyai Parazitológia és parazita ökológia Cikkolvasó szeminárium Részletes taxonómia Evolúciós összehasonlító módszerek Viselkedésökológia

30+30 0+15 30+30

0+15

0+30 30+0 30+0

B.3. Kötelezően választható tantárgyak: választandó 8 kredit Arachnológia A szervek és szervrendszerek szövettana A viselkedés evolúciója Állattani terepgyakorlat Halbiológia és rendszertan Herpetológia Malakológia Méhbiológia és méhészet Nematológia Ökotoxikológia Soklábúak Talajzoológia Természet- és állatvédelmi jog Zooszisztematika

30+30 30+30 30+0 0+80 15+15 15+15 30+30 30+15 30+30 30+15 30+30 30+0 15+0 30+30

C. Szabadon választható tantárgyak*: választandó 6 kredit Tantárgy Angol szaknyelv I. Angol szaknyelv II. 2. idegennyelv (pl. német, francia, latin) Génsebészet Immunhisztokémiai módszerek Környezetterhelés és bioindikáció Kutatási etika és jog Természeti értékeink Növények biológiailag aktív anyagai Mérgező növények Az általános mikológia alapjai Functional Biodiversity** Molecular Evidence of Human Origin**

* A felsoroltakon kívül számos szabadon választható tárgy kínálata adott: a szakirányok hallgatói egymás szakirányú tárgyait is szabadon választhatják, másrészt az Egyetem más szakjain meghirdetett releváns, fakultatívként meghírdetett tárgyak. **ERASMUS együttműködés keretében, 2 évente blokkosítva

109

Biológia MSc tantárgyainak előtanulmányi követelményei

Általános természet- és társadalomtudományi modul Biofizika Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) Biostatisztika Kutatástervezés és pályázatírás Biológiai mérési módszerek Szakirodalmazás szeminárium Tudományos közlés módszertana

előfeltétel Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs

Szakmai alapozó modul Általános ökológia Genetika és populációgenetika Sejtbiológia Molekuláris biológia

Nincs Nincs Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) Biológiai kémia (Szerves- és biokémia)

Szakmai törzsanyag Növénybiológia Zoológia Biotechnológia Természet- és környezetvédelem aktuális kérdései Mikrobiológia Immunszabályozás Evolúcióbiológia Neuroendokrin szabályozás

Nincs Nincs Nincs Nincs Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) Nincs Genetika és populációgenetika Nincs

Diplomamunka Kutatástervezés és pályázatírás, Szaklabor I, Szaklabor II

Szaklabor I-II-III.

Differenciált szakmai ismeretek (szakirányok) A 2 szakirányon közös tárgyak Populációk és közösségek ökológiája Speciális vizsgálati módszerek Biogeográfia Biomatematikai modellek Számítógépes modellezés Etológia és módszertana

Általános ökológia Nincs Általános ökológia Biostatisztika Biostatisztika Nincs

A) Ökológia szakirány Növényföldrajz és társulástan Taxonómia és szisztematika Tájökológia Hidrobiológia Növényökofiziológia Globális ökológiai problémák

Nincs Nincs Általános ökológia Nincs Növénybiológia Általános ökológia 110

111

B típusú tárgyak: A mikrobiális ökológia vizsgálati módszerei Funkcionális növényökológia Invazív fajok ökológiája Mikrobiális ökológia Ökológiai folyamatok modellezése Ökológiai informatika Ökológiai módszerek Ökológiai terepgyakorlat Produkcióökológia Rovarökológia Trópusi ökológia Válogatott fejezetek a gerinctelenek és a gerincesek életmenet stratégiáiból Vegetációtérképezés

Nincs Növénybiológia Nincs Általános ökológia Számítógépes modellezés Nincs Biostatisztika Növényföldrajz és társulástan Általános ökológia Zoológia Általános ökológia Általános ökológia Növényföldrajz és társulástan

b) Zoológia szakirány Parazitológia és parazita ökológia Cikkolvasó szeminárium Részletes taxonómia Evolúciós összehasonlító módszerek Viselkedésökológia

Nincs Nincs Nincs Genetika és populációgenetika Nincs

B típusú tárgyak: Arachnológia A szervek és szervrendszerek szövettana Viselkedés evolúciója Állattani terepgyakorlat Halbiológia és rendszertan Herpetológia Malakológia Méhbiológia és méhészet Nematológia Ökotoxikológia Soklábúak (Epigeikus makrogerinctelen ízeltlábúak) Talajzoológia Természet- és állatvédelmi jog Zooszisztematika

Nincs Nincs Etológia és módszertana Zoológia Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Zoológia Nincs Zoológia Nincs Biostatisztika

111

Szakirány- és modulválasztás, szakdolgozat a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén javaslat a 2007-től induló évfolyamok számára összeállította a Biológiai Intézet tanácsa A SZIE ÁOTK Biológus BSc-képzését a Biológiai Intézet (BI; a Zoológiai Intézet jogutódja) szervezi. Az Állattartás tantárgymodul szervezését az Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet (ÁTLI) végzi.

SZAKIRÁNY- ÉS MODULVÁLASZTÁS •

•

• • •

Szakirány és modul választása nem kötelező, azaz a Differenciált szakmai blokk tárgyainak teljesítése egyénileg összeválogatható. Oklevelet az szerezhet, akinek megvan az abszolutóriuma (minimum 180 kredit), sikeresen védte meg szakdolgozatát, megszerezte C-típusú középfokú nyelvvizsgáját, és sikeresen záróvizsgázott. A Differenciált szakmai blokkból minimum 50 kreditet kell teljesíteni. A szakirányok és modulok összeszervezett, egymásra épülő tantárgyblokkok egy kiemelt témában, aminek teljesítése során fokozott oktatói segítséget, irányítást biztosítunk (tutor). A szakirány elvégzésének igazolása a diplomába is szerepel. A szakirány választást a 2. félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell megtenni a BI titkárságán a kitöltött formanyomtatvány leadásával. A szakirány elindításához legalább 5 fő jelentkezése szükséges. 5 főnél kevesebb jelentkező esetén az oktató nem köteles indítani a tárgyat, valamint 5 főnél kevesebb jelenlévő esetén nem köteles megtartani az előadást (TVSZ . 12§ 4.).

Modulfelelősök • Szünbiológia szakirány o Természetvédelmi ökológia Dr. Hornung Erzsébet egyetemi docens [email protected] o Viselkedésbiológia Dr. Kabai Péter egyetemi docens [email protected] • Alkalmazott biológia szakirány o Mikológia Dr. Vetter János egyetemi tanár [email protected] o Állattartás Dr. Hullár István egyetemi docens hullar.Istvan@ aotk.szie.hu Szünbiológia szakirány A szakirányra jelentkezőket a 2. félév végén szakirány oktatóinak képviselői személyes beszélgetésen meghallgathatják, hogy segítsék választásukat. • Jelentkezés feltétele (2007-2008-as tanévtől, felmenő rendszerben): - a második félév súlyozott tanulmányi átlaga ≥ 3, - a biomatematika két félévének átlaga ≥ 3, - angol nyelvismeret. • A szakirányt felvettek tutoriális képzésben részesülnek. • Szakdolgozatként kutatást vagy fejlesztést várunk el (lásd alább). 112

113

Alkalmazott biológia szakirány Minden Biológus BSc-s hallgató, aki 1. és 2. félévi tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, részt vehet a szakirány képzésein.

SZAKDOLGOZAT A szakdolgozat célja • önálló hallgatói munka; írásbeli (dolgozat) és szóbeli (védés) készségek fejlesztése a szakmai problémák megfogalmazásában, azok megoldásában és értékelésében; • eszközök, módszerek ismeretének szintézise egy konkrét probléma kapcsán, (alapismeretek: informatika, biomatematika, könyvtári informatika; szünbiológia szakirányon: kutatástervezés, számítógépes statisztika); • hallgatói lehetőség a kutatómunkával való megismerkedésre. A szakdolgozat keretei • A témaválasztás határideje a 4. félévre történő bejelentkezés időszaka A szakdolgozat készítését a hallgató bármikor elkezdheti e határidő előtt is. A témaválasztást a BI titkárságán kell megtenni a kitöltött formanyomtatvány leadásával. • A szakdolgozat a szaklaboratórium tantárgy keretein belül készül. • A témát a BI-ben akkreditált és meghirdetett BSc szakdolgozat-témák közül lehet választani. • A BI-ben, a SZIE és külső intézmények akkreditált és meghirdetett témái közüli választástól eltérni csak kivételes esetben lehet. Erre kérelmet írásban a BI igazgatójához kell benyújtani részletes munkatervvel, ami alapján az Intézeti Tanács dönt. A Tanács döntésénél figyelembe veszi annak indokoltságát, hogy miért más intézményben szeretné a hallgató elkészíteni szakdolgozatát, kéri az intézmény és a témavezető fogadó-nyilatkozatát, figyelembe veszi a leendő témavezető kutatói tevékenységét és a hallgató tanulmányi eredményeit. Az engedélyhez szükséges, hogy a BI vagy az ÁTLI valamelyik munkatársa belső konzulensként elvállalja a hallgató munkájának felügyeletét. Az ilyen eset intézmények közötti áthallgatásnak minősül (tekintettel a szakdolgozathoz kapcsolódó tantervi órákra), amihez mind a fogadó intézmény, mind a SZIE ÁOTK Tanulmányi Bizottságának engedélye szükséges (KTVSZ 24. §). • A BI köteles május 15-ig legalább annyi témát meghirdetni, ahány szakdolgozó hallgató várható. A témavezető által megjelölt témákban lehet kutató vagy fejlesztő munkát végezni. Kivételes esetben irodalmi áttekintés is beadható szakdolgozatként. A kutatómunka eredménye a tudományos közlés szabályai szerint bemutatott új ismeret, amely eléri egy tudományos elővizsgálat színvonalát. A fejlesztőmunka eredménye egy új eljárás, vagy egy ismert eljárás újszerű módosítása, amely alapja lehet egy gyakorlatban bevezethető eljárásnak. Az irodalmi áttekintés eredménye egy hazai szaklapban publikációra alkalmas, magas színvonalú ismeretterjesztő összefoglalás.

113

1. Kutatás • Kutatómunka végzése; lehet elméleti, labor-, vagy terepmunka (pl. metaanalízis, biológiai modell készítése, laboratóriumi vagy terepi megfigyeléses, illetve kísérletes munka) • Felépítése: i. Mi a kérdés? ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása? iii. A kérdés megválaszolásának munkahipotézisei, és a hipotézisek jóslásai iv. Módszerek v. Eredmények és értékelésük vi. Milyen további lépéseket javasol a szerző kérdése megválaszolásához? vii. Hivatkozások 2. Fejlesztés • Valamilyen új módszer, eljárás, technológia kifejlesztése, (pl. természetvédelmi kezelési eljárás vagy egy állatfaj tartási körülményeinek kidolgozása) • Felépítése: i. Mi a fejlesztés célja? Milyen problémát old meg, miért érdekes és aktuális a fejlesztés? ii. Módszerek, a kidolgozott eljárás protokollja iii. Eredmények és értékelésük: mi bizonyítja, hogy a kidolgozott eljárás jó? iv. Milyen további fejlesztéseket javasol a szerző módszere tökéletesítéséhez? v. Hivatkozások 3. Irodalmi áttekintés (szemlecikk) • Tudományos kérdés irodalmi áttekintése i. Mi a kérdés? ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása? iii. Módszerek (milyen adatbázisok felhasználásával, milyen kulcsszavak segítségével történt a hivatkozott cikkek összegyűjtése) iv. Milyen eredmények születtek eddig a kérdés megválaszolására? v. Milyen következtetésekre lehet jutni az ismertetett eredmények alapján? vi. Milyen további kutatásokat javasol a szerző a kérdés jobb megválaszolásához? vii. Hivatkozások • •

• • •

A szakdolgozatot 2 példányban bekötve és elektronikus formában pdf-fájlként kell benyújtani magyar nyelven. Leadási határidő: április 30. A szakdolgozatot a BI tanácsa által felkért két független szakember bírálja. A szakdolgozat érdemjegyét a Bíráló Bizottság állapítja meg a szakértői vélemények és a védés eredményének figyelembevételével. Védés ideje: május vége, június eleje (a záróvizsga előtt legalább 2 héttel). Védés helye: Biológiai Intézet. Védési bizottság tagjai a Biológus BSc képzésben résztvevő tanszékek meghívott munkatársai és meghívott külső szakértők. A bizottságot a BI igazgatója állítja össze.

114

115

Formai követelmények A szakdolgozat terjedelme 20-30 oldal. A szakdolgozathoz indokolt esetben mellékletek csatolhatók (pl. nyers adatok, térképek stb; helye a „Függelék” fejezet), melyek nem számítanak bele a terjedelembe. Formátuma A/4, 12-es Times New Roman, 1.5-es sorköz, átlag 3 cm-es margók. Bsc-szakdolgozat részei: 1. Címlap 2. Tartalomjegyzék 3. Összefoglalás 4. Bevezetés (tartalmazza az irodalmi áttekintést) 5. Módszerek 6. Eredmények 7. Értékelés 8. Következtetések 9. Köszönetnyilvánítás 10. Hivatkozások 11. Függelék (csak ha szükséges) 12. Abstract (angolul)

115

Szent István Egyetem Gödöllő

A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

5/D melléklete

A HALLGATÓI JUTTATÁSOK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA

Gödöllő, 2009.

116

117

Bevezetés A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 21. §-a (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a végrehajtás tárgyában kiadott a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével (a továbbiakban: Kormányrendelet) az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának elválaszthatatlan részeként, az Egyetem hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések szabályait a következők szerint határozza meg. Az Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK) Kari Tanácsa a szabályzatot a kari specialitásoknak megfelelően kiegészítette. A kiegészítések csak az ÁOTK-n érvényesek. I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat hatálya 1. § (1)

Jelen Szabályzat hatálya kiterjed: a) b)

az Egyetem karain és kari jogállású intézetében (a továbbiakban: kar) államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra (a továbbiakban: hallgatók); külön jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a karok külföldi állampolgárságú, államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatóira (a továbbiakban: külföldi hallgatók).

(2)

Jelen Szabályzat a jogszabályokban, illetve a Szabályzatban meghatározott eltérésekkel terjed ki az Egyetemen költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra.

(3)

Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi, hallgatói juttatásokkal és térítési díjakkal kapcsolatos ügyekben eljáró oktatójára, dolgozójára és testületeire is.

(4)

A Szabályzat hatálya nem terjed ki a felvételi eljárás során fizetendő díjakra.

(5)

A Egyetem karai - jelen Szabályzat és a hatályos jogszabályok figyelembevételével - a hallgatóik részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról az illetékes kari tanács által jóváhagyott, jelen Szabályzat mellékletét képező kari kiegészítésekben rendelkezhetnek. Ennek hiányában a hallgatók vonatkozásában jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)

Azt a külföldi hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatókat.

2. A hallgatói juttatások és térítési díjak ügyében eljáró testületek és személyek 117

2. § (1)

-

-

-

(2)

az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit, ennek során a kedvezményeket, támogatásokat ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a hallgató a nappali oktatás munkarendje szerint készüljön fel, vagy államilag támogatott képzésben vegyen részt; a diákigazolvány kiadásával, a kollégiumi ellátás igénybevételével kapcsolatos feltételeket, továbbá egyes, a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokért való fizetés elveit; a rászorultsági alapon adható juttatásokat.

Az Egyetem Szenátusa fogadja el:

-

(3)

A Kormány határozza meg:

a hallgatói juttatásokról és a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről rendelkező jelen Szabályzatot.

A Kari Tanács:

-

-

-

kezdeményezi a dékán előterjesztésében az Egyetem Szenátusánál – jelen Szabályzat vonatkozásában - a kar sajátosságait figyelembevevő kiegészítéseket, módosításokat; dönt minden olyan kérdésben, amelyet a hallgatói juttatások és térítési díjak tekintetében a jogszabály, vagy jelen Szabályzat a hatáskörébe utal, illetve amelyekről a dékán előterjesztést tesz; a kari hallgatói önkormányzattal egyetértésben elfogadja a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez nem kapcsolódó szolgáltatások díjait.

(4) A Kari KDJB:

-

-

dönt a hallgatók részére nyújtandó állami támogatások odaítéléséről, a költségtérítés fizetése alóli mentességről, a támogatásokkal és díjfizetéssel összefüggő előkészítő feladatok (pl.: keretek megállapítása, kérelmek értékelése stb.) végrehajtásáról; a Bizottság összetételére, működésére vonatkozó rendelkezéseket az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat függelékét képező speciális kari kiegészítés tartalmazza, azzal a megszorítással, hogy a bizottság tagjainak száma öt fő, melyből az adott szervezeti egység (kar) tanulmányi vezetőjén kívül, (aki egyben a bizottság vezetője), két fő oktató és két fő hallgató.

ÁOTK-n a KDJB ügyrendjét az első ülésen fogadja el. (5)

A köztársasági ösztöndíj odaítéléséről, a Szenátus javaslata alapján az oktatási és kulturális miniszter dönt.

118

119

(6)

A kollégiumi térítési díjat az érintett kollégium igazgatójának a kollégium hallgatói önkormányzatával egyetértésben tett javaslatára – minden év május 31-ig – az Egyetem Szenátusa határozza meg.

3. Jogorvoslati lehetőségek 3. § (1)

A hallgató valamennyi őt érintő, támogatásokra, kedvezményekre, valamint az általa fizetendő térítésekre vonatkozó első fokú beosztott kari vezetői döntés, illetőleg a kari diákjóléti/tanulmányi bizottság döntése esetén a Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz, első fokú dékáni döntés esetén pedig az Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz a döntés közlésétől (illetve ennek hiányában a hallgató tudomásszerzésétől) számított 15 napon belül fordulhat jogorvoslatért.

AZ ÁOTK-n a Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak (a továbbiakban: KHFB) 3 tagja van, melyből az elnököt és 1 további oktatót a Kari Tanács választja, a hallgatói képviselőt a kari HÖK delegálja. A hallgatói tagok változhatnak, attól függően, hogy milyen ügyet tárgyal a Bizottság. A Bizottság titkára a Tanulmányi Osztály egy – az oktatási dékánhelyettes által kijelölt, az adott ügyben nem érintett – munkatársa (tanácskozási joggal). Abban az esetben, amikor a felülbírálati kérelem az oktatási dékánhelyettes határozata ellen irányul, a Bizottság titkára nem a Tanulmányi Osztály, hanem a Kari Titkárság – kari titkár által kijelölt – munkatársa. A KHFB munkáját a 2004. április 14-én hatályba lépett R-127/04. sz. ügyrend alapján végzi. (2)

A felülbírálati bizottságok összetételéről, működési rendjéről a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat és annak kari kiegészítései rendelkeznek.

(3)

Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte.

(4)

A hallgató a felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell.

II. FEJEZET AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT KÉPZÉS 1. Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók 4. § (1)

Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag támogatott képzésre felvett és

119

a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy, ezen jogviszonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/98-as tanévben 1997. január 1. után az 1998/99-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy, ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (a továbbiakban: első alapképzés) vagy bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (a továbbiakban: első kiegészítő alapképzés); c)

a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy, ezen jogviszonya keretében ca)

amennyiben e jogviszonya létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy

cb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a másik egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá a megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cc)

amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelyeknek képzési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá a megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képzési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy

cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt négy féléven keresztül; d)

2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, a 2005/2006-os tanévekben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében,

da) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek a számát a legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értékét, vagy db) amennyiben e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre, és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési 120

121

idő féléveinek a számát a legalább 8 féléves képzés esetén hárommal egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dc)

amennyiben tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vesz részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát a legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értékét, vagy

dd) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bementi követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát a legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értékét, vagy de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül. e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az egyetem döntése alapján az egyetemmel már meglévő államilag támogatott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban. f) 2006. március 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében tanulmányokat kezdett hallgató a felsőfokú szakképzés képzési idejét kettővel meghaladó számú félévig. (2)

A 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy az Ftv. 55. § (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek.

(3)

A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnő.

2. Az államilag támogatott képzés keretében a hallgatók által ingyenesen, illetve térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások 5. § (1)

Az államilag támogatott képzés keretében a hallgatók által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a következők: a) a képzési programokban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve a doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása

121

b) c) d) e) f) g)

alatt, ide értve a hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett doktoranduszi fokozatszerzési eljárást is, a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, az egyetem létesítményeinek – könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata az a) pontban meghatározottakhoz kapcsolódóan, a felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, a tanulmányi- és az életpálya tanácsadás, a képzéssel, illetve a doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, az egyetem által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel.

(2)

Az államilag támogatott képzés keretében – jogszabály eltérő rendelkezéseinek hiányában – az Egyetem nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj).

(3)

Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett vehető igénybe: a) az alap- és a mesterképzés, az egységes osztatlan képzés és a felsőfokú szakképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgatók választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatásában való részvétel, b) az egyetem eszközeivel előállított, az egyetem által a hallgatók részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek), c) az egyetem létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben, d) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményeinek – így különösen a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata, e) az adott szakon abszolutóriumhoz kötelezően előírt kreditek 110%-át meghaladó kreditek fölött teljesített fakultációk.

Az ÁOTK-n a mesterképzésbe oldalágról (nem biológus BSc –ről) bekerülő hallgatóknak a felvétel feltételéül előírt „extra krediteknek” az első két félév során való megszerzéséért kreditenként szolgáltatási díjat kell fizetnie (5. sz. függelék) függetlenül attól, hogy a hallgató MSc tanulmányait államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés keretében folytatja-e. (4)

Az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata az ugyanabból a tárgyból tett ismétlő javító vizsgát fizetési kötelezettséghez köti.

Az ÁOTK-n az ismétlő javítóvizsgáért szolgáltatási díjat kell fizetni (5.sz. függelék) (5)

A (3) és (4) bekezdés szerinti szolgáltatásokért kérhető térítési díjak fajtáit és mértékét az Egyetem karai saját maguk határozzák meg, azzal a megszorítással, hogy az egyes szolgáltatások térítési díjai az önköltséget nem haladhatják meg. Az így meghatározott díjak módosítására szükség szerint, de legfeljebb évente egy alkalommal a meghatározással azonos eljárási rendben kerülhet sor. 122

123

Az ÁOTK-n érvényes szolgáltatási díjak összegét az 5. számú függelék tartalmazza. (7)

Az Egyetem kollégiumaiban az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatásokért jelen Szabályzatban meghatározott esetekben kérhető térítési díj.

III. FEJEZET A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉS 1. A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók 6. § (1)

Az a hallgató, aki kimerítette – az Ftv. 55. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint – rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzés keretében folytathat tanulmányokat.

Az ÁOTK-n fizetendő költségtérítések szakonkénti összegét a 2. sz. függelék tartalmazza. (2)

A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt.

2. A költségtérítéses képzés keretében fizetendő költségtérítés és a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások

7. § (1)

Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, akkor a jelen Szabályzat 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokért költségtérítést, a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat fizet.

(2)

A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségtérítés összegét és a térítési díjak mértékét a kar saját hatáskörben állapítja meg, figyelemmel az Ftv. 126. § (2) bekezdésében foglaltakra. A költségtérítés és a térítési díjak megállapításának és módosításának rendjére egyebekben a jelen Szabályzat 5. § (5) bekezdésében foglaltak irányadók.

(3)

A kar köteles az első évfolyamon meghirdetett költségtérítés összegét és térítési díjak mértékét a felvételi tájékoztatóban közzétenni. Köteles továbbá tájékoztatni a hallgatót jelen Szabályzat és kari kiegészítései rendelkezéseiről, az első félévre beiratkozott hallgatóval pedig a beiratkozáskor szerződést kötni.

(4)

A második, illetve további évfolyamokon – a képesítési követelményekben meghatározott képzési időnél legfeljebb két félévvel hosszabb időtartamon keresztül – a költségtérítési díj legfeljebb az előző tanévben megállapított díjnak a KSH által az előző évre vo123

natkozóan közzé tett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítési díj összegét a megelőző tanév május 31-ig az Egyetemen nyilvánosságra kell hozni. (5)

A félévenkénti költségtérítés összegét szakonként, illetve tagozatonként a kari kiegészítések tartalmazzák.

(4) Az egyetem megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy az általa megjelölt személyekkel képzési megállapodást köt. Erre azonban kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az érintett személy a Ftv-ben meghatározott feltételeknek megfelel.

3. Költségtérítés további diploma megszerzése esetén, illetve második vagy további szakirány felvétele esetén fizetendő díj 8. § (1)

Az Egyetemen ugyanazon a képzési szinten második és további végzettség megszerzése elsősorban költségtérítéses formában lehetséges.

(2)

A nappali és a levelező tagozaton második és további diploma megszerzésének költségtérítése, az alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben és a felsőfokú szakképzésben megegyezik a nappali és levelező tagozaton ugyanabban a képzésben résztvevők által fizetendő költségtérítéssel.

(3)

Az államilag támogatott képzésben részt vevő, 2007. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgató az első alapképzés, illetve mesterképzés keretében egy szakirányt választhat. Az első alapképzés, mesterképzés, egységes osztatlan képzés időtartama alatt felvett második vagy további szakirány esetén a hallgató által fizetendő térítési díjat az adott szakon költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók számára meghatározott költségtérítés alapján az illetékes kar határozza meg azzal, hogy a költségtérítési díj félévenként befizetendő összege nem haladhatja meg a szak egy félévre eső költségtérítésének 60%-át.

Az ÁOTK-n a második, vagy további szakirányt felvevő hallgatónak az adott szakra, az adott félévben az első szakért fizetendő költségtérítés 50%-át kell befizetnie. (4)

A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon megkezdett hallgatók esetében, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesít további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, a támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor az egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytatott tanulmányokat egy félévként kell nyilvántartani.

(5)

A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon megkezdett hallgatók párhuzamos képzésben, ugyanazon a képzési szinten mindkét szakon részt vehetnek államilag támogatott képzésben. Ha azonban a hallgató államilag támogatott képzésben az adott képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban már nem vehet részt államilag támogatott képzésben, és csak költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait.

Párhuzamos képzésben az ÁOTK-n állatorvos és biológia BSc szakon fizetendő díjakat a 2. sz. függelék tartalmazza.

124

125

(6)

A második vagy további szakirány esetén külön a második, vagy további szakdolgozat konzultációért és záróvizsgáért további térítési díjat kell fizetni a hallgatónak, melynek összegét a kari kiegészítések tartalmazzák.

Az ÁOTK bármelyik szakán költségtérítéses képzés, illetve újabb diploma megszerzésére irányuló képzés esetén a – 2006. szeptember 1-je után beiratkozott hallgató – a záróvizsga térítése a képzés utolsó félévére (ciklusára) meghatározott költségtérítés 20%-a. (7)

A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató második vagy további szakirány felvétele esetén a (3) bekezdésben meghatározott összegű költségtérítést fizet.

4. Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje 9. § (1) A Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése és 59. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal a KDJB-nek kell meghozni. (2) Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az egyetemen legfeljebb csak egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik a Ftv. 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint betegség, szülés, vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (3) Amennyiben az Egyetem megállapítja, hogy a tanévben az Egyetem államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak 15%-át meghaladó létszámú hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesítenie. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, képzési áganként vagy képzési területenként kell meghozni, jelen szabályzatban leírtak szerint. Amennyiben az egyetemen a képzés telephelyenként (településenként) elkülönülten folyik, jelen szabályzatba foglaltak szerint telephelyenként és szakképzésenként, illetve szakonként, képzési áganként, képzési területenként kell a döntést meghozni. Azonos kreditindexű hallgatók esetében a döntésnek azonosnak kell lennie. Doktori képzésben a Ftv. keretei között a Doktori Szabályzatban meghatározott testület (személy) dönt a hallgatók államilag támogatott és költségtérítéses képzés közötti átsorolásáról. (5)

Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévben megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább a 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe.

125

(6) Az Egyetemnek a következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya, b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzékben, aki költségtérítéses képzésre kerül átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon a Ftv. 55. § (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. előírása alapján a 2007. szeptember 1-jén tanulmányaikat kezdő hallgatók államilag támogatott vagy költségtérítéses státusza egy évre szól. Az ÁOTK-n költségtérítéses képzésből, államilag támogatott képzésbe az alábbi feltételek teljesítése mellett lehet átkerülni: − az utolsó két aktív félévben, a mintatantervben előírt kötelező „A” tantárgyak teljesítése során ténylegesen – nem a korábbi tanulmányainak beszámítására hivatkozva – legalább 27 kreditpontot szerzett, − összesített éves korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók rangsorában az utolsó ötöd legjobb hallgatójáé. Az átvételre jogosult hallgatók közül mindig a legjobb kreditátlagút kell átvenni. Az átsorolást kérvényezni kell, a kérvények benyújtásának határideje az adott év június 30-a. (7) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek a száma kettővel – fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét. (8) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási) formában folytatják tanulmányikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. Az ÁOTK-n 2007. szeptember 1-je előtt állatorvos, zoológus szakon hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetében az átsorolásnál a költségtérítéses képzésről az államilag támogatott képzési formára az 5. bekezdés a) és b) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kreditek ötven százaléka helyett 27 kredit teljesítését kell vizsgálni az utolsó két aktív félévben.

126

127

IV. FEJEZET A HALLGATÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEI TELJESÍTÉSÉHEZ ADHATÓ MENTESSÉGEK, KEDVEZMÉNYEK 1. A költségtérítés fizetése alóli mentességek, kedvezmények 10. § (1)

Az a hallgató, aki

a)

2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és aa) költségtérítéses képzésben vett részt és az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült vagy ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti, tanári, szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és

b)

a félév első napján az aa) vagy ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz, azon a szakon, szakképzésben, melyben korábban költségtérítés-mentességben részesült, a b) pont szerinti félévben költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti hallgató a beiratkozáskor, illetve a távoktatási tagozaton legkésőbb a költségtérítés fizetési kötelezettségének időpontjában az adott kar tanulmányi osztályán a vonatkozó igazolások bemutatásával kérheti a költségtérítés fizetése alóli felmentését.

(3)

A költségtérítéses képzésben résztvevő tanulócsoportok vezetői, tevékenységükért az adott évre vonatkozó költségtérítés fizetése alól, kari kiegészítés szerint teljes, vagy részleges mentességet kaphatnak, Így: a) A mentesség a tanévre meghatározott részletfizetési rend szerint az utolsó részletben érvényesíthető. b) Amennyiben a csoportvezető költségtérítését a munkáltatója fizeti be, a költségtérítés összegének 10-25%-a - a kari kiegészítés szerint - a hallgató részére visszafizethető. c) A csoportvezetői tevékenységről történő lemondás (visszahívás) esetén a költségtérítés összegének időarányos része adható mentességként, vagy fizethető részére vissza.

Az ÁOTK-n csoportvezetői mentesség nem adható. (4)

Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó, illetve közeli hozzátartozója részére – az erre irányuló kérelem esetén – a szakfelelős javaslata alapján a költségtérítés 25%-ának mértékéig kedvezmény adható. A karral közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó, illetve közeli hozzátartozója részére – az erre irányuló kérelem esetén

127

– a szakvezető javaslata alapján a költségtérítés 50%-ának mértékéig adható kedvezmény. Az ÁOTK-n saját dolgozó és annak rokona számára díjkedvezmény nem adható. (5)

A hallgató indokolt esetben, szociális körülményeire tekintettel, a befizetési határidő előtt félévenként egy alkalommal kérheti az oktatási dékánhelyettestől az esedékes költségtérítés befizetésének elhalasztását. A hallgatónak azonban ebben az esetben is legkésőbb a félévi vizsgaidőszak megkezdéséig be kell fizetnie a díjat.

(6) A különös méltánylást igénylő esetekben az oktatási dékánhelyettes a költségtérítés több részletben történő befizetését engedélyezheti. 2. A térítési díjak fizetése alóli mentességek, kedvezmények

11. § (1)

A hallgató térítési díj-fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelem alapján kaphat.

(2)

A hallgató szociális alapon – jelen Szabályzatban meghatározottak szerint – a következő fizetési kötelezettségek esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben, vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása: a) a térítési díj, b) a kollégium díj.

(3)

A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján a jelen Szabályzat 5. § (3) bekezdése alapján igénybe vett szolgáltatások térítési díjának megfizetése alól mentesíthető. A tanulmányi teljesítmény alapján adható mentességek részletszabályait a kari kiegészítések tartalmazzák.

(4)

A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az egyetem a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a Kollégiumi Szabályzat szerint.

(5)

Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség a Ftv. 125. § (4) bekezdése alapján – a jelen Szabályzatban meghatározott – mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján.

(6)

A fizetési kötelezettség – kivéve a kollégiumi díjak esetében, amelyről a kollégiumi szabályzat dönt – teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a kari kiegészítés szerint az oktatási dékánhelyettes jár el.

(7)

A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A részletfizetésről hozott határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést, és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről. 128

129

V. FEJEZET A HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK 1. A támogatások forrásai és általános előírásai 12. § (1)

A hallgató részére a) szociális alapú támogatás az Egyetem számára a Ftv. 129. § (3) bekezdése szerint nyújtott költségvetési támogatásból adható b) teljesítmény alapú támogatás az Egyetemnek az Ftv. 129. § (3) bekezdése szerint nyújtott költségvetési támogatásból adható.

(2) A kar a saját bevétele terhére a dékán által meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjat adományozhat. ÁOTK a kari saját bevételek terhére ösztöndíjat nem alapít, de az intézményi hallgatói normatíva 9%-át intézményi szakmai ösztöndíjak kifizetésére vagy szociális ösztöndíjra fordítja. Kari ösztöndíjat – pályázat alapján - azok a hallgatók kaphatnak, akiknek éves súlyozott kreditátlaga 4,51 felett van, valamint a KTDK tagjai. Az ösztöndíj egy évre nyerhető el, összege a hallgatói normatíva 21%-a. − A pályázatokat az adott év szeptember 15-ig a Tanulmányi Osztályon kell benyújtani. − A pályázatokat a Tanulmányi Bizottság bírálja el. − A támogatások kizárólag pénzbeli támogatásként bocsáthatók a jogosult hallgató rendelkezésére. − Kari ösztöndíjban évfolyamonként és szakonként egy-egy hallgató részesülhet. Tanulmányi átlagként az előző félév korrigált kreditátlagát kell figyelembe venni. (3) A költségtérítéses hallgatók az általuk befizetett költségtérítés terhére támogatásban nem részesülhetnek, kivéve az általuk befizetett egyéb vagy térítési díj terhére adott más egyszeri juttatást. (4) Külföldi állampolgárságú hallgatókat megillető juttatásokról a Szabályzat 20. §-a rendelkezik.

2. Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei 13. § (1) Az Egyetem a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következő jogcímeken használhatja fel:

129

a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére aa) tanulmányi ösztöndíj; ab) köztársasági ösztöndíj; ac) intézményi szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj; b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére ba) rendes szociális ösztöndíj; bb) rendkívüli szociális ösztöndíj; bc) BURSA Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része; bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja; be) alaptámogatás; c) doktorandusz ösztöndíj kifizetésére; d) egyéb, jelen Szabályzatban, valamint a kari kiegészítésekben meghatározott ösztöndíj kifizetésére, e) az egyetemi működési költségek finanszírozására ea) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére; eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatására; ec) kollégium fenntartására, működtetésére; ed) kollégiumi férőhely bérlésére, kollégiumi felújításra; ee) a hallgatói önkormányzat működésének támogatására; (2)

Ugyanazon személy egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézményben kaphat az állami költségvetés terhére hallgatói támogatást. Amennyiben a hallgató egyidőben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet támogatásban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást, ha a szerződő felek egyike nem állami intézmény.

(3)

A hallgatói juttatások odaítélése a jelen Szabályzat VI. fejezetében meghatározott eljárási szabályok szerint történik.

(4) A rendelkezésre álló keret kiszámítása: Hallgatói normatíva x hallgatói létszám összegéből kivonásra kerül a Bursa Hungarica Ösztöndíj intézményi része. A Bursa Hungarica Ösztöndíj intézményi részének teljes vagy részbeni megtérítése után annak felhasználásáról a Kari Diákjóléti Bizottság dönt (5) A tanulmányi ösztöndíjra és az intézményi szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíjra kell felhasználni a felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított, a Ftv. 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás (hallgatói normatíva) 59-64 százalékát. (2009. augusztus 1-től a hallgatói normatíva 59% lesz.)

130

131

(6) A rendszeres szociális ösztöndíjra, a rendkívüli szociális ösztöndíjra, és az alaptámogatásra kell felhasználni a felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított: a) a Ftv. 129. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás (hallgatói normatíva) 3040 százalékát, (2009. augusztus 1-től 5%-kal emelkedik az alsó határ) továbbá, b) az Ftv. 129. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás (lakhatási támogatás normatívája) intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legalább 30 százalékát, és c) az Ftv. 129. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás (tankönyv-, jegyzettámogatási, sport és kulturális normatíva) 56 százalékát. (7) A felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított tankönyv-és jegyzettámogatásra a sport és kulturális tevékenységre biztosított intézményi normatíva 24 százalékát lehet felhasználni a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére. (8) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, a sport és kulturális tevékenységre fordítható normatíva 20 százalékát lehet felhasználni a kulturális és sporttevékenység támogatására. ÁOTK-n a kulturális támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázatokat a KDJB bírálja el. (9) A köztársasági ösztöndíjra rendelkezésre álló normatívát a Szabályzat hatálya alá tartozó hallgatók köztársasági ösztöndíjára kell felhasználni. (10) A kollégiumi, diákotthoni támogatás megállapításához rendelkezésre álló intézményi normatívából kell fedezni a kollégiumok fenntartásához, működtetéséhez szükséges kiadásokat. (11) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló intézményi normatíva legfeljebb 70%-a használható fel kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújítására. (12) A Hallgatói Önkormányzat működésének támogatására lehet felhasználni a Szabályzat hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi támogatás összegének 1 százalékát.

3. Az egyes hallgatói támogatások formái, feltételei A. Teljesítmény alapú ösztöndíj 14. § Tanulmányi ösztöndíj (1)

Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek. Nem részesülhet tanulmányi ösztöndíjban az a hallgató, aki leckekönyvét 131

a tanulmányi és vizsgaszabályzat kari kiegészítésében meghatározott határidő után adja le. (2)

A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamra adható. Tanulmányi ösztöndíjban az egyetem államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóinak legalább 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összegét.

(3)

A tanulmányi ösztöndíj lehet:

4)

-

tanulmányi alapösztöndíj,

-

tanulmányi teljesítmény-ösztöndíj.

Az Egyetemre beiratkozó hallgató a beiratkozást követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. A kari kiegészítés határozza meg azt a tanulmányi ösztöndíjat, amelyet a 2. félévtől kezdődően az arra jogosult hallgató kap.

Az ÁOTK-n az 1. félévet befejezett, az ösztöndíjra jogosult hallgató azonos elbírálás alá esik a már több szemesztert teljesített hallgatóval. (5)

A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.

(6)

A tanulmányi ösztöndíj összegét a hallgató tanulmányi eredménye alapján, úgy kell megállapítani, hogy az ösztönző legyen a hallgató tanulmányi munkájára. Tanulmányi teljesítmény-ösztöndíjban az a hallgató részesülhet, akinek a tanulmányi eredménye meghaladja a szak átlagát, de legalább eléri az alapösztöndíjra jogosító szakátlagot.

(7)

A tanulmányi teljesítmény-ösztöndíjat a tanulmányi eredmény alapján karonként és szakonként kell meghatározni. A tanulmányi teljesítmény-ösztöndíj havi összegéről az érintett KDJB dönt. Az ÁOTK-n: a) a teljesítmény-ösztöndíjak összegére vonatkozó javaslatot a Tanulmányi Osztály készíti elő, a HÖK állapítja meg és a KDJB hagyja jóvá; b) A tanulmányi ösztöndíj megállapítását szolgáló tanulmányi eredményt a Kar Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának (KTVSZ) rendelkezései szerint kell kiszámítani; c) A tanulmányi ösztöndíjak felosztásáról a KDJB október 15-ig, illetve március 15-ig dönt; d) Tanulmányi ösztöndíj nem adható annak a hallgatónak, − akinek hallgatói jogviszonya szünetel; − aki fegyelmi büntetésben részesült a fegyelmi büntetés hatálya alatt; − aki a felvett „A” tantárgyból nem szerezte meg a félévi aláírást; − akinek önhibájából nem lezárható az indexe február 20-ig, illetve július 30-ig;

132

133

− akinek az ösztöndíj átutaláshoz szükséges adatai nem szerepelnek a NEPTUN rendszerben február 20-ig, illetve július 30-ig. (8)

A tanulmányi teljesítmény-ösztöndíjat a tanulmányi átlag 0,01 egységre jutó érték alapján kell kiszámítani, és úgy kell megállapítani, hogy az adott szakon belül az azonos tanulmányi eredményt elérő hallgatók azonos tanulmányi teljesítmény-ösztöndíjban részesüljenek.

(9)

Más egyetemről, illetve Egyetemen belül más karról, vagy szakról az államilag támogatott képzésre átvett hallgató az 1. félévben csak tanulmányi alapösztöndíjban részesülhet. Ugyanez vonatkozik arra a hallgatóra is, aki korábban más egyetemen folytatott tanulmányokat, vagy bármely okból megszakadt tanulmányait folytatni kívánja.

Az ÁOTK-n csak a 2. félévtől kaphat a hallgató tanulmányi ösztöndíjat. A korábban, illetve más egyetemen folytatott tanulmányokat nem lehet figyelembe venni az ösztöndíjra való jogosultság megállapításánál és az ösztöndíj kiszámításánál. (10) Tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható. (10) Az Egyetemnek a 2007. szeptember 1-je előtt felvett hallgatók esetében a tanulmányi ösztöndíj megállapítása során figyelemmel kell lennie arra, hogy e hallgatók közül az alacsony tanulmányi teljesítményű hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre.

15. § Köztársasági ösztöndíj (1)

A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével.

(2)

A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott, teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. Az Egyetem Szenátusa a (4) bekezdés szerinti javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben, mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten teszi meg.

(3)

Köztársasági ösztöndíjban az a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditet megszerzett. Az ÁOTK-n a köztársasági ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan, illetve mesterképzésben résztvevő azon hallgatók, akik 133

a pályázat beadását megelőző két félévre bejelentkeztek, és legalább 55 kreditet megszereztek. A pályázatokat a vizsgaidőszakot követő harmadik munkanap 12 órájáig lehet benyújtani. Az ÁOTK-n a pályázók rangsorát a megadott pontrendszer alapján a Tanulmányi Bizottság alakítja ki. Ezt a feladatot ügyrendjében az oktatási dékánhelyettesre ruházhatja át. (4)

A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően – a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt – az egyetemen a szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatokat a hallgató a kar dékánjához nyújtja be. A karok a pályázatok rangsorolásánál figyelembe veszik, hogy a pályázó kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezik, a tudományos diákkörben, ill. szakmai területen kimagasló munkát végez. A dékán által felterjesztett pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására.

(5)

Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható.

(6)

Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik, vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.

(7)

Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer az, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az egyetem felterjesztésében az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek és az egyetemi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt egyetemi eljárási hiba folytán nem kapta meg, akkor az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni.

(8)

A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.

16. § Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj (1)

Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző, teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatók részére – pályázat alapján meghatározott időre – adható, havonta folyósított ösztöndíj.

Ezt a típusú ösztöndíjat az ÁOTK-n csak a Karon végzett tevékenység elismeréséért adományozzuk. (2)

Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj az adott kar/ szak teljesítmény alapú ösztöndíjkeretének 6%-a mértékéig azoknak a hallgatóknak adható, akik 134

135

kiemelkedő TDK tevékenységet, eredményes demonstrátori munkát, aktív hallgatói önkormányzati tevékenységet, folyamatos közművelődési, sport és érdekvédelmi munkát végeznek. (3)

Az ösztöndíjat a hallgató igényelheti. Az ösztöndíjra az adott karnál írásban lehet pályázni. A pályázatokat, - a szorgalmi időszak 2. hetének végéig – a tanulmányi előadónak kell leadni.

(4)

Az ösztöndíj odaítélésére javaslattal élhet az adott oktatási szervezeti egység vezetője, a tanulmányi ügyintéző, a hallgatói önkormányzat elnöke, az egyetem közművelődési közösségének vagy sportegyesületének vezetősége. Az ösztöndíj megadásáról, mértékéről és folyósításának időtartamáról a KDJB dönt.

(5)

Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a Ftv. 46. § (9) bekezdésében foglaltak szerint adható, de nem kötelező támogatási forma.

(6)

Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a hallgató több egymást követő szorgalmi időszakban is pályázhat.

B. Szociális alapú ösztöndíj 17. § Rendszeres szociális ösztöndíj (1)

A rendszeres szociális ösztöndíj a szociális juttatásokra jogosult hallgatónak szociális helyzete alapján egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás.

Az ÁOTK-n a rendszeres szociális ösztöndíj a feltételek megléte esetén sem jár alanyi jogon. (2)

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) b) c) d) e)

(3)

fogyatékossággal élő, vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy családfenntartó, vagy nagycsaládos, vagy árva.

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva.

(4)

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató – a külföldi állampolgárok 135

magyarországi tanulmányainak támogatási rendje szerint – az oktatási és kulturális miniszter által adományozott miniszteri ösztöndíjban részesül. (5)

A rendszeres szociális ösztöndíj céljára rendelkezésre álló keret felosztásáról – pályázat alapján – a KDJB dönt. A pályázatot a mellékletekkel együtt a szorgalmi időszak 2. hetének végéig kell az illetékes tanulmányi előadónak leadni.

Az ÁOTK-n a rendszeres szociális ösztöndíj céljára rendelkezésre álló keret felosztását a Tanulmányi Osztály készíti elő a HÖK állapítja meg és a KDJB hagyja jóvá. (6)

Nem kaphat rendszeres szociális ösztöndíjat az a hallgatónak

- akinek a hallgatói jogviszonya szünetel, - akinek hallgatói jogviszonya a képzési követelményekben előírt időszakot meghaladta. Az ÁOTK-n csak kivételes esetben adható rendszeres szociális ösztöndíj annak a hallgatónak, akinek: − − − − − −

családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem a mindenkori minibálbér 90%-nál magasabb, de az ezen összeg alatti kérelmezők közül sem kaphat mindenki alanyi jogon támogatást, akinek életvitele nem támasztja alá a rászorultságot, aki költségtérítéses formában tanul, aki kollégiumi elhelyezést kaphatna, de nem élt ezzel a lehetőséggel, azon hallgatók, akik már a képesítési követelményekben meghatározott képzési időn túl vannak, aki kérelmét nem megfelelően töltötte ki és a megfelelő igazolásokkal nem támasztotta azt alá.

Az ÁOTK-n a rendszeres szociális ösztöndíjat a megadott űrlap kitöltésével és a mellékletek csatolásával a szemeszter első két hetében lehet igényelni. (7)

A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (a továbbiakban:Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételét, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait, f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számára, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számát, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.

(8)

A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. 136

137

18. § Rendkívüli szociális ösztöndíj (1)

A rendkívüli szociális ösztöndíj a szociális juttatásokra jogosult hallgatónak szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére adható egyszeri juttatás. Az adott kar szociális alapú ösztöndíj keretének 2%-ka adható támogatásként erre a célra.

(2)

A rendkívüli szociális ösztöndíj (segély) kérelemre adható. A kérelmet írásban, az ok megjelölésével a tanulmányi ügyintézőhöz kell benyújtani. A segély mértékéről az illetékes KDJB dönt.

(3)

A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.

19. § Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (1)

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatóknak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében a Kormányrendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll.

(2)

Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

(3)

Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás.

(4)

A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás eljárási rendjét az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé.

(5)

Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé.

(6)

Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt.

137

(7)

Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe.

(8)

Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, az Egyetemen folyósított támogatástól.

(9)

Az Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) látja el.

(10) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter adományozza. (11) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében pénzeszköz átadásaként a pályázatkezelő szervezet kezelésében lévő számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő szervezet félévente egy összegben a kifizetés helyéül szolgáló egyetem számára pénzeszköz átadásként köteles átadni, és az átutalásról félévenként köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzatnak. (12) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizető intézmény folyósítja a hallgatónak. Az Egyetem kötelessége a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni a jogosultságot. (13) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de legkésőbb az egyetemhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt. (14) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos rendben történik október (keresztféléves képzések esetében március) hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves képzések esetében március) hónapban, de legkésőbb az egyetemekhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt. (15) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. (16) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítás feltételeinek nem felel meg, az Egyetem köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. Az Egyetem a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelő szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást követően a pályázatkezelő szervezet közli a települési, illetve a megyei önkormányzatokkal. 138

139

(17) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt az Egyetem a pályázatkezelő szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni. (18) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn – de legfeljebb 15 napon - belül írásban értesíteni a folyósító Egyetemet és a pályázatkezelő szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: a) b) c)

hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodásának címe, a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, a tanulmányok halasztása.

(19) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító Egyetem részére viszszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. (20) Az Egyetem térítésmentesen köteles havonta, az egyéb általa nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat az Egyetem csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezetét a pályázatkezelő szervezettől a számlájára átutalták. (21) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az Egyetem számláján. (22) Az Egyetem költségvetésében az intézményi ösztöndíjrészként megjelenő költségvetési támogatások elszámolására – a jogosultság figyelembevételével – az éves beszámoló keretében kerül sor.

20. § Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje (1)

A kétoldalú nemzetközi szerződés alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére – az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve – az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól.

(2)

A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a) más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának, 139

b) doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének. (3)

A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény fizeti ki.

(4)

Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, az egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre.

(5)

A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekről a Balassi Intézet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.

(6)

A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött megállapodás előírásai szerint kell kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott ösztöndíjat a felsőoktatási intézmények folyósítják.

(7)

Nemzetközi megállapodás alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól.

21. § (1) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, az Egyetemen államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató részére - az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve - az oktatási és kulturális miniszter tíz hónapra szóló ösztöndíjat adományozhat. (2)

A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 15%-ának.

(3)

A hallgató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el. A pályázatot a Balassi Intézet bonyolítja le.

(4) (5)

Az ösztöndíj kifizetésére a 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A kedvezménytörvény alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok esetében a jelen Szabályzat 20. §-ának (1)-(5) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól.

22. § (1)

A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat.

140

141

(2)

Az (1) bekezdés szerinti ösztöndíjra a pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és a Balassi Intézet bonyolítja le.

(3)

A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.

(4)

A pályázatokat az Egyetemre kell benyújtani. A pályázatokat az Egyetem rangsorolja, a rangsorolt pályázatokat továbbítja a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben foglalt elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról.

(5)

A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe.

(6)

A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

23. § Alaptámogatás (1)

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a jelen Szabályzat 17. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(2)

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a jelen Szabályzat 17. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

C. Doktorandusz ösztöndíj 24. § (1)

Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költségvetési törvényben e célra megállapított, normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ával.

(2)

A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatározott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni.

141

D. Egyéb ösztöndíjak, támogatások 25. § Magyar állampolgárok számára államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj (1)

A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el.

(2)

A pályázati eljárást – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és a Balassi Intézet bonyolítja le.

(3)

A pályázat elbírálására a vonatkozó nemzetközi két és többoldalú megállapodások alapulvételével, és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.

(4)

A pályázatokat a Balassi Intézethez kell benyújtani, amely rangsorolja azokat. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben meghatározott elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról, értesíti a pályázót és hallgató esetén a felsőoktatási intézményt is.

(5)

A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe is.

(6)

A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

26. § Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben rész vevő hallgatók ösztöndíja (1)

Ha az államilag támogatott képzésben részesülő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat.

Az ÁOTK tanévenként – a képzési normatíva terhére – két külföldi részképzésben résztvevő hallgatót támogat. Pályázatot nyújthat be az a hallgató, akinek a külföldi részképzésre érvényes szerződése van. A benyújtott pályázatok rangsorolása a Köztársasági ösztöndíj elbírálási rendszere szerint történik. A pályázatok benyújtási határideje az adott év szeptember 15-e, illetve február 15-e. A pályázatokat a Tanulmányi Osztályon kell benyújtani. A pályázatokat a Kar Diákjóléti Bizottsága bírálja el. Amennyiben a részképzésben résztvevő és ösztöndíjat elnyert hallgató félévenként legalább 10 beszámítható kreditet legkésőbb hazaérkezését követő első szorgalmi időszak első hónapjában nem szerzi meg, illetve a gyakorlati képzésben résztvevő a gyakorlat elismerését nem igazolja az ösztöndíj felét köteles a Karnak visszatéríteni. A visszatérítést egy összegben, a kreditek megszerzésére előírt határidő lejárta utáni 2. hét végéig kell teljesíteni. 142

143

(2)

A hallgató akkor jogosult az ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. Az Egyetem a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. Az Egyetem évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot.

(3)

Az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíj kizárólag pályázat útján nyerhető el, a nyilvános pályázatot az egyetemen közzé kell tenni, az egyetem honlapján meg kell jelentetni, a pályázat benyújtására a közzétételtől számítva 30 napot kell biztosítani, az ösztöndíj adományozásáról a dékán a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt, az ösztöndíj átutalásáról az egyetemen lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazást követő 15 napon belül gondoskodni kell, sikertelen részképzés esetében az egyetem előírhatja az ösztöndíj legfeljebb felének visszafizetését. Az ÁOTK-n az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíjára beadott pályázatnak tartalmaznia kell, egy kidolgozott, az oktatási dékánhelyettes által jóváhagyott tanulmányi programot és azt, hogy a hallgató vállalja a külföldi részképzés keretében félévenként legkevesebb 10 beszámítható kredit megszerzését. Amennyiben a részképzést nyújtó felsőoktatási intézményben vizsgalehetőség nincs, akkor a pályázónak meg kell szereznie az adott tantárgyból a vizsgára bocsátás feltételét és hazatérését követően a krediteket a következő szorgalmi időszak első hónapjában, itthon kell megszereznie. Ennek hiányában a külföldi részképzést sikertelennek kell minősíteni. A külföldi részképzésben eltöltött idő aktív félévnek számít és ezek a félévek beszámítanak a törvény által biztosított államilag támogatott képzési időbe.

E. Egyetemi működési költségek finanszírozása 27. § Tankönyv- és jegyzettámogatás (1)

A tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 %-a szociális támogatásra, 24 %-a a jegyzet előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére használható fel.

Az ÁOTK-n ez a támogatás a keretösszeg 56%-a. Az ÁOTK-n a hallgatók a jegyzettámogatást névre szóló bonokban kapják meg. Ezeket a bonokat a Kari Könyvesboltban jegyzet és könyvvásárlás estén, névértéken fizetőeszközként használhatják. (2)

Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a tankönyv- és jegyzettámogatásra rendelkezésre álló összeg 56%-ából intézményen belüli pályázat útján vagy alanyi jogú 143

juttatás formájában kell biztosítani a hallgatói támogatást, míg 24%-ából a tankönyv- és jegyzetelőállítást, illetve azoknak a hallgatókhoz történő eljuttatását kell elősegíteni, továbbá a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell fordítani. (3)

A doktoranduszok részére az előző bekezdésben megállapított támogatás egy főre jutó összegét kell biztosítani.

(4)

A támogatás 24%-ának felhasználását – azaz a tankönyv- és jegyzetelőállítás és eljuttatás támogatását – a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a kar évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot.

(5)

A (4) bekezdés szerinti támogatás felhasználható elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére is, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékkal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére fordítja a kar. A hallgatói önkormányzat előzetes véleményét ebben az esetben is ki kell kérni.

28. § Kulturális valamint sporttevékenység támogatása (1)

A kulturális- valamint a sporttevékenység támogatására a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 10-10%-a használható fel. (lásd. jelen Szabályzat 13. § (8) bek.)

(2)

A kulturális tevékenység körébe tartozik különösen az Egyetem keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvény szervezés, karrier tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás, pályakövetés.

(3)

A sporttevékenység körébe tartozik különösen az Egyetem keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód tanácsadás.

(4)

A kulturális- és sporttevékenység támogatásáról a Gödöllői Campuson – a hallgatói önkormányzat véleményének meghallgatása után – az Egyetem főtitkára, a Gödöllőn kívüli karokon pedig az adott kar dékánja dönt.

29. § A kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek (1)

A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. Kollégiumi elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be az Egyetemre, illetve aki hallgatói jogviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt.

ÁOTK-n a kollégiumi hely elnyerése jelentkezés alapján történik. Kollégiumi elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be az ÁOTK-ra, illetve aki hallgatói jogvi-

144

145

szonyban áll vele, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt. ÁOTK-n a kollégiumi elhelyezés térítésköteles. A térítési díjat a lakhatási feltételek biztosításáért és az ahhoz kapcsolódó, a rendeltetésszerű használatot biztosító alapszolgáltatásokért kell fizetni. A kollégiumi térítési díjat évente határozza meg a Egyetem Szenátusa. Az adott évben érvényes összegét a 3. függelék tartalmazza. A kollégium további kiegészítő szolgáltatásokat nyújthat, amelyek külön térítési díj ellenében vehetők igénybe. (2)

A pályázati kérelemről a Kollégiumi Szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a hátrányos helyzetű hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsőfokú tanulmányait nem tudja megkezdeni, illetve folytatni.

(3)

A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni.A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, esetleges mentesülését a fizetési kötelezettség alól, valamint ha a hallgatót a Ftv. 52. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az ott meghatározott feltételek fennállását is.

(4)

A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok az előző bekezdéstől eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak.

(5)

A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.

30. § (1)

A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni.

(2)

A komfortfokozat szerinti besorolás során elsődlegesen az épület állapotát, a vizesblokkal való ellátottságát és az egyes helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni.

(3)

Az egyes férőhelyek besorolásánál az Egyetem rektora és a hallgatói önkormányzat közötti, a tanév kezdetét megelőző május 30-ig megkötendő megállapodás rendelkezik azzal, hogy - csak az I. kategóriába sorolható az a kollégiumi férőhely, melynél a vizesblokk közöshasználatú, egy helyiségben 3 vagy annál több személy kap elhelyezést és az épület 10 éven belül nem volt felújítva, - a II. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, ha egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést, - a III. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb személy kap elhelyezést, - a IV. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb személy kap elhelyezést és az épület 10 éven belül lett felújítva.

145

(4)

Az előző bekezdések alkalmazása során felújítás minden olyan beruházás, amely a kollégium összértékéhez képest meghatározó költségráfordítás során a kollégiumi lakhatási körülményeket javítja, kivéve a kollégiumi állagmegőrzést célzó ráfordítást.

(5)

A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő államilag támogatott doktori képzésben résztvevő hallgatót, amennyiben 2007. augusztus 1-je előtt kollégiumi elhelyezésben részesült, kérelme esetén fel kell venni a kollégiumba.

(6)

A kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók és az államilag támogatott doktori képzésben résztvevő hallgatók esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének a) az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a; b) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a c) a III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a d) a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a

A felsorolt szempontok alapján a Marek József kollégium II. kategóriás. (7)

A kollégiumi alapszolgáltatásként legalább a jogszabályban a kollégium, illetve a diákotthon működésének engedélyezéséhez előírt feltételek folyamatos biztosítását és működtetését, továbbá a személyi számítógépek, szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kis fogyasztású háztartási eszközök üzemeltetési lehetőségét kell érteni.

31. § A hallgatói önkormányzat működésének támogatása (1)

Az Egyetemen működő hallgatói önkormányzat tevékenységét a költségvetés az Egyetem részére biztosított hallgatói normatív juttatás részeként normatív támogatással segíti. A támogatás összege a hallgatói normatíva 1%-a.

(2)

A hallgatói önkormányzat tevékenységét segítő normatív támogatás számítása, elosztása, igénybevétele a hallgatói önkormányzat bevonásával, tájékoztatásával és egyetértésével történik.

(3)

A hallgatói önkormányzat a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról évente egy alkalommal a Kari Tanácsnak beszámolni köteles.

32. § A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehető hallgatói kör és a figyelembe vehető hallgatói létszám megállapításának rendje (1) a) aa) ab) ac)

Az intézményi támogatás megállapításakor a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosult létszámok számtani közepét kell figyelembe venni a hallgatói ösztöndíj-támogatásra, a kollégiumi támogatásra, a lakhatási támogatásra, 146

147

ad) b) c) d)

a tankönyv- és jegyzettámogatásra, a sport és kulturális tevékenységre fordítható öszszeg esetében; a tényleges jogosultsági hónapszám egytizenkettedét kell figyelembe venni a doktorandusz ösztöndíj esetében; a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági ösztöndíj esetében; a tényleges kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében.

(2)

Márciusi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény március 15-i állapotát, októberi statisztikai adatközlésben a felsőoktatási intézmény október 15-i állapotát rögzítő, a felsőoktatási intézmény által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni.

(3)

A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, egyetemi szintű képzésben, főiskolai szintű képzésben vagy felsőfokú szakképzésben teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók száma.

(4)

A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott teljes idejű képzésben vesznek részt, és a) az intézmény kollégiumában, b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban, c) a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítő a felsőoktatási intézmény által bérelt férőhelyen vannak elhelyezve. (5)

A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma, levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95%-át, továbbá levonva a (4) bekezdés szerinti létszámot.

(6)

A doktorandusz ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevők létszáma.

(7)

A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosulti létszám a (3) bekezdés és a (6) bekezdés szerinti jogosulti létszámok összege.

(8)

A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülő hallgatók száma.

(9)

Az egyes normatívák évközbeni változása esetén a jogosulti létszámok megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követi.

(10) Az intézményi hallgatói előirányzat keretösszegeinek megállapításakor az intézmények a statisztikai jelentésükben

147

a)

b)

jelen Szabályzat 4. §-ának (1) bekezdése szerinti hallgatók közül csak azokat az államilag támogatott hallgatókat vehetik figyelembe, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képzési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési időszakot; jelen Szabályzat 4. §-ának (2) bekezdése szerinti hallgatók mindegyikét figyelembe vehetik.

(11) Jelen Szabályzat vonatkozásában megkezdett félévnek számít az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást, vagy bejelentkezést követő 30. napon is rendelkezik nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal (a továbbiakban: megkezdett félév).

VI. FEJEZET ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 1. Az állami támogatások iránti pályázatok (kérelmek) benyújtása és elbírálása 33. § (1)

A jelen Szabályzat V. fejezetében meghatározott, kérelem alapján folyósítandó állami támogatások jogosultsági körébe tartozó hallgatók, az állami támogatás megállapítása iránt pályázatot/kérelmet adhatnak be a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően. A pályázatot/kérelmet a KDJB elnökéhez címezve a kar tanulmányi előadójához kell benyújtaniuk.

(2)

A kérelmet a tanulmányi előadó összesíti, a HÖK képviselőjének átadja, aki azt a csoportvezetőkkel véleményezteti, és a KDJB elé terjeszti.

(3)

A hallgató rendszeres szociális ösztöndíjra, illetve rendkívüli szociális ösztöndíjra irányuló pályázatot/kérelmet a KDJB által szerkesztett és kiadott űrlapon a szorgalmi időszak 15. napjáig, illetve a rendkívüli esemény bekövetkezésekor nyújthat be. A rendes szociális ösztöndíjról a KDJB 15 napon belül, a rendkívüli szociális ösztöndíjról (segélyről) pedig szükség szerint, de legalább havonta egyszer dönt.

(4)

A KDJB-nek úgy kell döntést hoznia, hogy az állami támogatásnak a félév első hónapjában esedékes része az első félévben legkésőbb október 10-ig, a második félévben legkésőbb március 10-ig kifizethető legyen.

(5)

A KDJB döntéseiről a hallgatót minden esetben írásban kell tájékoztatni.

(6)

Az Egyetem által a hallgató részére nyújtható támogatások jogcímeit és feltételeit egy tanév időtartamára előre kell megállapítani, továbbá az Egyetemen közzé kell tenni.

2. Az állami támogatások kifizetésének rendje 34. § (1)

A teljesítmény alapú ösztöndíjat, a rendszeres szociális ösztöndíjat, a BURSA ösztöndíj intézményi részét, a köztársasági ösztöndíjat, az alaptámogatást, a doktorandusz ösztöndíjat, egyéb, a kari kiegészítésekben biztosított ösztöndíjat – eltérő rendelkezés 148

149

hiányában – havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. Az Egyetem – a tanulmányi félév első hónapjának kivételével – legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig köteles a számlavezető hitelintézet felé intézkedni e juttatások átutalásáról. (2)

A teljesítmény alapú és a szociális alapú ösztöndíjak, a doktorandusz ösztöndíj és egyéb, a kari kiegészítésekben biztosított ösztöndíjak kizárólag pénzbeli támogatásként bocsáthatók a jogosult hallgató rendelkezésére.

3. Költségtérítés, és a térítési díjak befizetésének elmulasztása, a költségtérítésvisszatérítés 35. § (1)

Az a hallgató, aki költségtérítés-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az oktatási dékánhelyettestől haladékot nem kapott, a következő tanulmányi félévre nem jelentkezhet be, illetve záróvizsgára nem bocsátható. Hasonló módon kell eljárni, ha a hallgató a tanév végéig, ill. a záróvizsga előtt két héttel a térítési díjat nem fizette be. A bejelentkezés csak akkor pótolható, a hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha fizetési kötelezettségeinek eleget tett. Ellenkező esetben az érintettet passzív félév igénybevételére utasítja az oktatási dékánhelyettes , illetve a záróvizsgát csak a következő záróvizsga időszakban teheti le, azzal a feltétellel, hogy tartozását kiegyenlítette. Az oktatási dékánhelyettes döntése ellen a hallgató – a döntéstől számított 15 napon belül – fellebbezéssel élhet a dékánnál. A fellebbezést a dékán 15 munkanapon belül bírálja el.

(2)

Amennyiben a hallgató tanulmányait félév közben bármilyen okból megszakítja, részére a költségtérítés időarányos összege a megszakítást követő hónaptól visszafizethető. Ennek technikai feltételeit a kari kiegészítések tartalmazzák.

(3)

A befizetett költségtérítés összegének legfeljebb 60%, a hallgatói jogviszony saját kérésre történő megszüntetésével – méltánylást érdemlő esetben, a befizetést követő hónap utolsó napjáig benyújtott (hallgatói jogviszony törlésére és a költségtérítés visszafizetésére irányuló) kérelmek alapján – az illetékes dékánhelyettes engedélyével visszafizethet ő.

ÁOTK-n a költségtérítés visszafizetésének rendje a következő: A féléves rendszerű képzésben a hallgatói jogviszony saját kérésre történő, a beiratkozás, vagy bejelentés időpontját követő 30. napon belüli megszüntetése esetén a befizetett költségtérítés 60%-a, a 30. napon túli megszüntetésekor pedig a 60% időarányos része a hallgató írásos kérelmére visszafizetendő. A kérvényt az oktatási dékánhelyettesnek címezve a tanulmányi előadónál kell leadni. A kérvénynek tartalmaznia kell a tanulmányok megszakításának indokát, a félévre befizetett költségtérítés összegét, valamint annak a bankszámlának a számát, amelyre a hallgató az átutalást kéri. A visszautalandó összeget a tanulmányi előadó számítja ki, és az átutalási megbízást az oktatási dékánhelyettes ellenjegyzése után átadja a pénzügyi csoportnak, ahol az átutalásról gondoskodnak. A kérvény átvételétől számított 15 napon belül az átutalást a banknál el kell indítani.

149

4. A költségtérítés és a térítési díjak befizetési rendje 36. § (1)

A hallgatónak tanulmányaival kapcsolatos fizetési kötelezettségeit a NEPTUN pénzügyi modulon keresztül kell teljesíteni. A befizetés teljesítésének feltétele, hogy a hallgató egyéni virtuális gyűjtőszámláján megfelelő összegű fedezet álljon rendelkezésre. A fedezetet – a virtuális gyűjtőszámla feltöltését – a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000–00282826–39100007 számú gyűjtőszámlára banki átutalással kell biztosítani, abból a pénzintézetből ahol a hallgatónak folyószámlája van. A NEPTUN rendszer működésével kapcsolatos leírások, szabályzatok, a www.neptun.szie.hu honlapon érhetők el.

(2)

A költségtérítés befizetését nappali, levelező és távoktatási tagozaton a 10. § (6) bekezdésben foglaltak kivételével félévenként egy összegben a beiratkozásig, vagy bejelentkezésig kell teljesíteni.

(3)

A képzésben részt vevő hallgatók jogosultak befizetésükről számlát kérni. Az igényeknek tartalmaznia kell az igénylő nevét és címét, abban az esetben, ha nem a saját nevére (pl. szülő nevére) kéri a számlát, annak a nevét és címét is.

(4)

A költségtérítéses hallgatók részére a tárgyévet érintő befizetésekről az SZJA igazolásokat az illetékes kari tanulmányi hivatal adja ki. ÁOTK-n a költségtérítés befizetési rendje: a) A költségtérítést a hallgatónak a NEPTUN rendszeren keresztül kell befizetni A költségtérítést a beiratkozási/bejelentési időszak végéig kell befizetni. b) Amennyiben a hallgató részletfizetési kedvezményt kért és kapott a költségtérítést a hallgatói szerződésnek megfelelően kell befizetni Az első részlet nem lehet kevesebb, mint a költségtérítés 40%-a. A maradék 60%-ot a szorgalmi időszakban egyenlő részletekben kell befizetni minden hónap 10-ig. A tanulmányi időszak utolsó félévében a költségtérítést legkésőbb a záróvizsga időpontja előtt egy hónappal be kell fizetni, akkor is ha, a hallgató fizetési könnyítést kapott. A hallgatót befizetési elmaradásairól legkésőbb a szorgalmi időszak vége előtt 2 héttel, a NEPTUN rendszeren keresztül, vagy írásban értesíteni kell. c) A hallgató joga, hogy befizetési kötelezettségeiről tájékoztatást kapjon. d) Az a hallgató, aki befizetési kötelezettségeiről a (c) pont szerint tájékoztatást kapott, és díjfizetési kötelezettségének a szorgalmi időszak utolsó napjáig nem tesz eleget, nem vehet fel vizsgát a NEPTUN-ban, a következő félévre nem jelentkezhet be vizsgára, illetve záróvizsgára nem bocsátható, továbbá a hallgatói jogviszony megszüntetése esetén személyi anyaga csak a fizetési kötelezettségének teljesítését követően adható ki.

150

151

5. Ügyviteli, pénzügyi, ellenőrzési és beszámolási kötelezettség 37. § (1)

Az állami támogatás, a költségtérítés, és az egyéb térítési díjak, a kollégiumi térítési díj pénzügyi, elszámolási és nyilvántartási rendjét a gazdasági főigazgató ügyviteli utasításban szabályozza.

(2)

A dékán évenként egy alkalommal köteles tájékoztatni a Kari Tanácsot az állami támogatás ki-, a díj- és költségtérítés befizetési helyzetéről.

(3)

A költségtérítéses képzés bevételeinek felhasználása minden esetben a Ftv. és a Kormányrendelet, valamint az egyetemi szabályzatok betartásával történhet.

(4)

Jelen Szabályzatban foglaltak végrehajtását a belső ellenőrzésnek és az egyetemi felügyeleti ellenőrzésnek egyaránt kiemelt feladatként kell vizsgálni.

6. Tájékoztatás 38. § (1)

Az állami támogatás keretében működtetett ösztöndíj lehetőségekről, a mentességekről és költségtérítés fizetési kötelezettségről a hallgatókat időben tájékoztatni kell.

(2)

A tájékoztatás formái: a) a tanévenként kiadandó Felvételi Tájékoztató, amelyben minden, a következő tanévben hatályba lépő változást is közölni kell; b) jelen Szabályzat és kari kiegészítései, melyeket a Könyvtárban, a Tanulmányi Osztályon és a hallgatói önkormányzatoknál a hallgatók számára hozzáférhetővé kell tenni; c) az Egyetem/a kar honlapja.

7. A költségtérítés és az egyéb díjak felhasználása 39. § (1)

A hallgatók által befizetett költségtérítés összege az Egyetem működési bevételét képezi.

(2)

A hallgatók által befizetett költségtérítésből és az egyéb díjakból befolyt összeg a következők szerint használható fel: a) tanulmányi-ösztöndíj keret növelésére, a nappali tagozatos hallgatók által befizetett aránynak megfelelően, b) hallgatói tanulmányi teljesítmény jutalmazására, c) szociális támogatásokra, d) fejlesztési célokra , e) működési kiadásokra, f) közművelődés, sporttámogatásra, g) a hallgatói önkormányzat támogatására

151

(3)

A (2) bekezdésben meghatározott célok szerint felhasználható összegekről a KDJB javaslatára a dékán dönt. Az egyes célokra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az alábbi testületek döntenek:

- Kari Tanács dönt: az d., e., f., pontban, a - KDJB dönt: az a., b., c., pontban, - a KHÖK dönt a g. pontban. (4)

A hallgatói előirányzat keretösszegeinek felhasználásáról a dékán évente egy alkalommal köteles a Kari Hallgatói Önkormányzatot, valamint a Kari Tanácsot írásban tájékoztatni.

VII. FEJEZET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 40. § (1) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001 és 2001/2002 tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt, és tanulmányaikat államilag támogatott képzésben kezdték, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, ha addig nem, 2007. szeptember 1-je után költségtérítést kötelesek fizetni. Az ÁOTK-n a 2006. szeptember 1-je előtt beiratkozott, államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók tanulmányait 13 féléven keresztül támogatja az állam. A 14. félévtől csak költségtérítéses képzésben folytathatják tanulmányaikat

VIII. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 41. § (1) Azok a hallgatók, akik alapítványi, vállalati vagy más, nem kari forrásból származó ösztöndíjban részesülnek, kötelesek ezt a támogatás elnyerését követő 15 napon belül az évfolyam tanulmányi előadójának bejelenteni, aki az információt a KDJB-nek továbbítja. (2) A pénzbeli szociális támogatás odaítélésénél a Szabályzat rendelkezései szerint vizsgálni kell a hallgató anyagi helyzetét. Ez szükségszerűen a személyi adatok kezelésével jár. Ezért a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján:

-

az adatkezeléshez be kell szerezni érintett hallgató hozzájárulását; az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy adatait mennyi ideig kezelik; csak annyi személyes adat kezelhető, amennyi a szociális és a vagyoni helyzet megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges.

152

153

42. § (1) Jelen Szabályzatot a Szent István Egyetem Szenátusa a 94/2008/2009.SZT. számú határozatával elfogadta. Ezzel egy időben a vonatkozó kari szabályzatok hatályukat vesztik. Gödöllő, 2009. Az Egyetemi Szenátus nevében Dr. Solti László egyetemi tanár, rektor a Szenátus elnöke

a Szenátus titkára

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karon érvényes Szervezeti és Működési Szabályzatának a Hallgatói juttatások és térítésekről rendelkező 5/D. mellékletét az Állatorvostudományi Kar Kari Tanácsa 2009. június 29-i ülésén 61.sz. határozatával elfogadta, melyet a 2009. október 5-i és 2010. március 9-i Kari tanács az ott megszavazott módosításokkal elfogadott. Budapest, 2010. március 9.

Dr. Fodor László egyetemi tanár, dékán a Kari Tanács elnöke

Bukhárné Ecseki Mónika kari titkár a Kari Tanács titkára

153

1.sz. melléklet

Értelmező rendelkezések Jelen szabályzat alkalmazásában a) közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; történekem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informatikatanár; számítástechnika szakos tanár, természetismeret szakos tanár; fizikatanár, biológiatanár, kémiatanár, földrajztanár, ének-zene tanár, rajztanár, rajz- és vizuális nevelő tanár, technika és életvitel szakos tanár, technikatanár, testneveléstanár, gazdaságismeret tanár, háztartásökonómia-életvitel szakos tanár, etika, ember- és társadalomismeret szakos tanár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; művészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1 -je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján mentesült a költségtérítés megfizetése alól; b) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; c) félárva az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt _rászorult hallgató: az a hallgató, aki da) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy db) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; e) családfenntartó: az a hallgató, ea) akinek legalább egy gyermeke van, eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult; f) nagycsaládos: az a hallgató, akinek fa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy fb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy fc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja; g) szociális juttatásra iososult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki ga) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy gb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre; 154

155

h) az egyetemi saját bevétel: a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele. (2) Jelen szabályzat alkalmazásában - az érintett támogatási forma megszűnése miatt - a felsőoktatási törvény 147. §-ának 10. pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) b) c) d)

árva, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy , kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

155

2. számú függelék A költségtérítések összege a 2002-ben beiratkozott hallgatók számára: Képzési szint alapképzés egységes, osztatlan képzés

Munkarend nappali nappali

Szak biológia állatorvosi

Költségtérítés/félév 960 000,- Ft/félév

A költségtérítések összege a 2003/2004. tanévtől beiratkozott hallgatók számára: Képzési szint alapképzés egységes, osztatlan képzés

Munkarend nappali nappali

Szak biológia állatorvosi

Költségtérítés/félév 350 000,-Ft/félév 1000 000,- Ft/félév

A költségtérítések összege 2009/2010. tanévtől beiratkozott hallgatók számára: Képzési szint

Munkarend

alapképzés egységes, osztatlan képzés mesterképzés

nappali nappali nappali

Szak biológia állatorvosi biológus

Költségtérítés/félév 180 000,- Ft/félév 1 100 000,- F/félév 200 000,- Ft/félév

A párhuzamos ill. a másoddiplomás képzésben részt vevő hallgatók számára a költségtérítés összege a 2009/2010. tanévtől állatorvos szakon illetve biológus szakon: Képzési szint alapképzés egységes, osztatlan képzés

Munkarend nappali nappali

Szak biológia állatorvosi

Költségtérítés/félév 108 000,- Ft/félév 700 000,- F/félév

A párhuzamos ill. a másoddiplomás képzésben részt vevő hallgatók számára a költségtérítés összege a 2002/2003. tanévtől állatorvos szakon illetve 2006/2007. tanévtől biológus szakon: Képzési szint alapképzés egységes, osztatlan képzés

Munkarend nappali nappali

Szak biológia állatorvosi

Költségtérítés/félév 180 000, Ft/félév 660 000,- Ft/félév

157

3. számú függelék

Marek József Kollégium díjai •

• • •

a 10 féléves egyetemi állatorvos képzésben, ill. a 11 féléves egységes osztatlan képzésben részt vevő, valamint a biológus BSc és MSc szakos államilag támogatott hallgatók számára 7000,-Ft + 2.600,-Ft felújítási alap A támogatási idő lejárta után (állatorvos szak 10+2, ill. 11+2, biológia szak 6+2, ill. 4+2) tanulmányaikat megkezdő hallgatók számára 9.000,-Ft + 2.600,-Ft, felújítási alap Külsősöknek és költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók számára 21. 250,-Ft. Érettségi előkészítőknek: 3.500 Ft/nap (3.300,- Ft volt)

Az árak felülvizsgálatát a Szenátus végzi, minden év augusztus 31-ig.

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

158

4. számú függelék Az ösztöndíjak százalékos felosztása Az intézményi keretösszeg felosztása az egyes felhasználási jogcímek között 1) A rendelkezésre álló hallgatói normatívát az egyes évfolyamok és hallgatói juttatások között a következő arányok szerint kell megosztani: Megnevezés Tanulmányi ösztöndíj Alap+tanulmányi teljesítmény Szociális ösztöndíj Rendszeres+rendkívüli Kari ösztöndíj HÖK működési tevékenységének támogatása Össz.:

Keret felosztási arányok%-ban 65% ~ 30+70 az arány 25% 90+10 az arány 9% 1% 100%

2) A rendelkezésre álló köztársasági ösztöndíjban részesülök normatíváját a következő arányok szerint kell felosztani: Megnevezés Köztársasági ösztöndíj

Keret felosztási arányok%-ban 100%

3) A rendelkezésre álló kollégiumi normatív támogatás a kollégium működést finanszírozza. Megnevezés Kollégiumi elhelyezés

Keret felosztási arányok%-ban 100%

4) A rendelkezésre álló lakhatási támogatás normatíváját a következő arányok szerint kell felosztani: Megnevezés Kollégiumi felújításra Lakhatási támogatásra Össz.:

Keret felosztási arányok%-ban 70% 30% 100%

5) A rendelkezésre álló tankönyv- jegyzettámogatás, valamint a sport és kulturális tevékenység normatíváját a következő arányok szerint kell megosztani: Megnevezés Tankönyv- és jegyzettámogatás Tankönyv- és jegyzettámogatás a hallgatók részére (alanyi jogon) Jegyzet előállítás Elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

Keret felosztási arányok%-ban 80% 56 30 14

2010/2011

159

Sporttevékenység támogatása Sportszerek, sporteszközök beszerzése Sportrendezvényeken történő részvétel támogatása Kulturális tevékenység támogatása Egyetemi (kari kulturális rendezvényeken történő részvétel (Equs napok, külföldi hallgatók bemutatkozó napja) Karrier, életvitel, pályakövetés, tanácsadás, elismerések (díjak)

10% 80 20 10% 40 60

Jelen paragrafusban meghatározott felosztások körét, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközök egyes felhasználási jogcímek közötti felhasználási arányait az oktatási dékánhelyettes és a gazdasági igazgató évente felülvizsgálja és szükség esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására. A kulturális- és sporttámogatásokra beadott igényeket október 15-ig a DJB bírálja el.

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

160

5. számú függelék Fizetendő térítési díjak Adminisztratív kötelezettség elmulasztása: 1. 2. 3. 4. 5.

Késedelmes bejelentkezés/regisztráció Leckekönyv kitöltésének rontása (első beiratkozásnál) Tantárgytörlés regisztrációs időszakon kívül (önhibából) Tantárgyfelvétel regisztrációs időszakon kívül a leckekönyvbe Tantárgyfelvétel regisztrációs időszakon kívül a NEPTUN-ba

5 000,-Ft 2 000,-Ft 5 000,-Ft/tantárgy 3 000,-Ft/tantárgy 3 000,-Ft/tantárgy

Tanulmányokkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása, kérelmek, vizsgadíjak: 1. Vizsgaismétlési díj 2. alkalommal (3. lehetőség) 2. Záróvizsga ismétlési díja 3. Leckekönyv késedelmes leadása 4. Szakdolgozat késedelmes leadása 5. Fakultatív tantárgy kreditenkénti összege 6. Fakultatív tantárgy kreditenkénti összege 7. Szolgáltatási díj

5 000,-Ft/vizsga 5 000,-Ft/záróvizsga 3 000,-Ft 5 000,-Ft 25 000,-Ft áo szakon 6 000,-Ft biológia szakon 5 000,-Ft

Ingyenes: − − − − −

Vizsgaismétlés első alkalommal Sikeres vizsga ismétlése Tantárgyfelmentés Méltányosság Fellebbezés

Tanulmányokkal kapcsolatos iratok pótlása, hitelesítése, igazolások – hallgatói jogviszonnyal rendelkezőknek (Ügyintézési határidő 15 nap) 1. Leckekönyv másolat hitelesítés nélkül 2. Leckekönyv másolat hitelesítéssel 3. Leckekönyv másodlat kiállítása

1 500,-Ft 2 500,-Ft 10 000,-Ft/pld.

Tanulmányokkal kapcsolatos iratok pótlása, hitelesítése, igazolások – hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezőknek (Ügyintézési határidő 15 nap) 1. Elveszett leckekönyv pótlása törzskönyvi másolat 2. Oklevélmásodlat kiállítása Talár tisztíttatási díja Szolgáltatási díj TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

3 000,-Ft 5 000,-Ft 3 500,-Ft/alkalom 5 000,-Ft 2010/2011

161

Tájékoztató a Köztársasági ösztöndíj pályázatról A Köztársasági ösztöndíj pályázatok beadási határideje: a tanév második félévi vizsgaidőszakának utolsó napját követő 3. munkanap. A pályázatokat az OM által előírt pályázati lapon kell beadni, csatolva hozzá a szükséges mellékleteket, illetve a leckekönyvet (ezek leadása nélkül a pályázat nem fogadható el). A beadott pályázatok az alábbi pontozási rend szerint kerülnek értékelésre. A kialakított rangsor a hallgatói beadási határidőt követő 10 napon belül megtekinthető, az észrevételezésre és az esetleges jogorvoslati kérelmek beadására az Egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően van lehetőség.

I. Tanulmányok A. Tanulmányi eredmények A mintatanterv szerint az adott félévre előírt valamennyi „A” tantárgy teljesítése esetén számított súlyozott tanulmányi eredmény (STA) figyelembe vételével megállapított tanévi átlag, (1. félévi STA + 2. félévi STA) : 2)

STA =

4,5 4,55 4,6 4,65 4,7 4,75 4,8 4,85 4,9 4,95 5,0

∑ (kredit ⋅ érdemjegy) ∑ kredit 1 pont 2 pont 4 pont 6 pont 8 pont 10 pont 12 pont 14 pont 16 pont 18 pont 20 pont

B. Nyelvvizsgák, csak az egyetemi tanulmányok ideje alatt teljesített nyelvvizsgák vehetők figyelembe középfokú C 1 pont felsőfokú C 3 pont.

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

162

C. Szakmai tevékenység A. Kutatási tevékenység 1 pont B. TDK részvétel 1 pont C. TDK-n bármilyen helyezés 1 pont (az első három helyezést elért hallgató 3, 2, 1 pluszpontot kap) - OTDK részvétel 2 pont - OTDK-n való 1. – 3. helyezés plusz 4 pont - Publikációk, előadások Publikációk idegen nyelven 5 pont 2 pont Előadás tartása idegen nyelven Pályamunkák 3 pont Szakmai, ill. tanulmányi verseny 1 pont Kiemelkedő szakmai tevékenység1 pont Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenység (pl. demonstrátor) 3 pont

Közéleti, sport és egyéb tevékenység - hallgatói közéleti tevékenység - egyéb kiemelkedő társadalmi, szociális, kulturális - aktív, eredményes sporttevékenység

1 pont 1 pont 1 pont

A Köztársasági Ösztöndíj pályázat kiírása, az Oktatási Minisztérium által közzétett felhívás, a Köztársasági ösztöndíj beadására vonatkozó kari előírások, a beadási határidő, illetve a pontozási rendszer a Kar honlapján megtalálható. Budapest, 2003. május 19. Dr. Semjén Gábor egyetemi tanár, dékánhelyettes

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011

163

KÜLSŐ SZAKMAI GYAKORLATOK

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

164

A biológia alapszak terepgyakorlatai A terepi munka a biológus és a zoológus képzés fontos része. Célja a metodikák begyakorlása, a helyismeret megszerzése, az ökológiai és természetvédelmi szemlélet kialakítása. A terepgyakorlatokra minden második szemesztert követő nyáron kerül sor, az alábbiak szerint. − a 2. szemeszter teljesítését követően − a 4. szemeszter teljesítését követően

problémafelismerő terepgyakorlat zootaxonómiai és növényrendszertani terepgyakorlat

Problémafelismerő terepgyakorlat I. évfolyamos biológia alapszak hallgatói számára

A gyakorlat célja 1. A terepgyakorlat fő célja, hogy a hallgatók megismerjék azokat a gondokat, érdekellentéteket, melyek megoldása a természetvédelemben dolgozók egyik fő feladata. Szeretnénk továbbá ízelítőt adni a terepi kutatómunka szépségéről és nehézségeiről, amivel megpróbáljuk segíteni a hallgatókat későbbi munkájuk megválasztásában. 2. Az ÁOTK-val együttműködő nemzeti parkok lehetnek a hallgatók kutatómunkájának fontos színterei. Fontos, hogy hallgatóink minél korábban megfelelő helyismeretet szerezzenek, valamint személyes kapcsolatot alakítsanak ki a terepen dolgozó szakemberekkel.

A terepgyakorlat helyszínei, időtartama A hallgatók két kísérőtanárral, két csoportban dolgoznak, két helyszínen, egy hét utáni váltással. A gyakorlat időtartama 2 hét.

Követelmények A terepgyakorlat elfogadásának feltétele a gyakorlaton való részvétel, jegyzőkönyv vezetése és bemutatása, valamint egy szabadon választott természetvédelmi kérdés ismertetése írásban a tapasztalatok és a hozzáférhető irodalom alapján.

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011

165

Egyéb információk A terepgyakorlat helyszíneinek megközelítéséről, az elhelyezés körülményeiről, a szükséges felszerelésekről valamint egyéb aktuális információkról a hallgatókat a 2. félév vizsgaidőszakát megelőzően értesítjük.

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

166

Az állatorvos-doktor képzés külső szakmai gyakorlataival kapcsolatos tudnivalók 2008. szeptemberéig beiratkozott hallgatók számára

Az egyetemen folyó elméleti oktatást a pályakezdéshez szükséges gyakorlati tudás megszerzését elősegítő külső gyakorlati képzés egészíti ki az alább felsoroltak szerint. − a 4. szemeszter teljesítését követően − a 6. szemeszter teljesítését követően − a 8. szemeszter teljesítését követően − a 10.szemeszter szemeszter szorgalmi időszaka után, a tanév beosztásnak megfelelően

2 hét állattenyésztéstani gyakorlat 2 hét takarmányozástani gyakorlat 2 hét orvoslási gyakorlat 3 hét intézeti diagnosztikai, valamint 3 hét élelmiszerhigiéniai gyakorlat 2 hét állat-egészségügyi igazgatástani és 2 hét klinikai gyakorlat

A gyakorlatokat a tanszékek által előírt és a következő oldalakon megtalálható tematikák szerint kell teljesíteni.

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011

167

Útmutató a nyári állattenyésztési gyakorlathoz A két hét időtartamú gyakorlat célja az állattenyésztés, valamint az állattenyésztői és állatorvosi munka kapcsolatának megismerése. A hallgatóra a gyakorlat ideje alatt az üzem munkarendje, valamint a gyakorlatvezető utasításai érvényesek. Igazolatlan távollét, fegyelmezetlen viselkedés, a gyakorlat nem teljesítése a félév elvesztésével jár. A gyakorlat időpontját csak a tanszék előzetes engedélyével szabad megváltoztatni. Ezt az ismertetőt a gyakorlatvezetőnek tájékoztatás céljából a gyakorlat megkezdésekor át kell adni és láttamoztatni. A gyakorlat alatti napi tevékenységről (naprakész) naplót kell vezetni, amelybe a gyakorlat vezetője bejegyzést tehet, a gyakorlatot minősítheti és értékelheti, teljesítését pedig annak aláírásával igazolja. A napló alapján önálló beszámolót kell készíteni szabványméretű (A/4), sima, oldalanként számozott és margóval ellátott papírra, lehetőleg géppel, amelyet dossziéban lefűzve, a naplóval és a láttamoztatott útmutatóval együtt a gyakorlat befejezésétől számított két héten belül le kell adni az Állattenyésztési Osztályon. Szokványos terjedelme ábrák, rajzok, képek nélkül kb. 15 oldal, de legföljebb ennek kétszerese. A beszámolóban előforduló adatok, idézetek, esetleges képek forrását (pl. szakkönyv szerzője, címe és kiadásának éve; tenyészállatkatalógus; web-oldal) meg kell jelölni. A legjobban sikerült beszámolók anyagát a tanszék az oktatásban felhasználhatja. A gyakorlat alatt a TDK-s hallgatók részére, vagy a gyakorlat vezetőjének javaslatára – a tanszékkel történő megbeszélés után – lehetséges az általános feladat mellett egyedi téma földolgozása is. A beszámolót – a gyakorlatvezető esetleges észrevételeit is figyelembe véve – a tanszék osztályozza (1–5). A félév végén az indexbe "megfelelt" (2–5) vagy "nem megfelelt" (1) bejegyzés kerül, az osztályzat pedig az év végi vizsgán a jegybe számítódik be.

A beszámoló vázlata 1. A gyakorlat helyéül választott gazdaság általános adatai: neve, helye (címe), vezetője, a gyakorlat vezetője; földrajzi fekvése, természeti és gazdasági viszonyai; területe és művelési ágak szerinti megoszlása, vetésszerkezete; termelési értéke és a jövedelem megoszlása a főbb termelési ágazatok között a legutóbbi befejezett gazdasági évben; az állattenyésztés munkaerő helyzete; a gazdaságban elérhető szakfolyóiratok; a különböző szintű dolgozók érdekeltségi rendszere az állattenyésztésben. 2. A gazdaságban tenyésztett állatfajok rövid ismertetése: létszám korcsoportonként a gyakorlat időpontjában; az előző év átlagos termelési eredményei; a tenyésztett fajták és az alkalmazott tenyésztési eljárások; a tenyésztésre használt apaállattok bemutatása, értékelése (nem csupán katalógusadatok lemásolásával); a tartásmód rövid ismertetése; az időszakos tenyésztési jelentések, jelentési kötelezettségek rövid ismertetése. 2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

168

3. Az állattenyésztési munka részletes ismertetése egy kiválasztott ágazatban (pl. tehenészet, hizlalda, növendéknevelés): egy munkanap eseményeinek részletes bemutatása; a hallgató állatok körül végzett – nem állatorvosi jellegű – fizikai (pl. istállóban, legelőn) vagy egyéb (pl. irodai, laboratóriumi) munkájának rövid ismertetése; a fizikai dolgozók napirendje, gondjai, véleménye a tenyésztő munkáról; a középszintű vezető(k) és a felsőbb irányító(k) napi teendői, gondjai, véleménye az ágazatról. 4. Az állatorvosi és a tenyésztői munka kapcsolata: miben nyilvánul meg, miben látják értelmét az érintettek, mik a nehézségek e téren; mi ezekről a véleménye az állattenyésztő(k)nek és mi az állatorvos(ok)nak? 5. A kéthetes gyakorlat alapján levonható következtetések: az üzem állattenyésztéséről; a gazdaság vezetőinek, fizikai dolgozóinak és a gyakorlatot teljesítő hallgató véleménye az adott tenyésztési ágak jövőjéről; a gyakorlatvezető véleménye a gyakorlat hasznosságáról és hiányosságairól; a hallgató véleménye a gyakorlat hasznosságáról és hiányosságairól. Amennyiben a fenti kérdések valamelyikére nem sikerül választ kapni, föl kell tüntetni annak okát, egyébként pedig a megjelölt témakörökön felül a gyakorlattal kapcsolatosan bármi egyébről (pl. szakmai újdonságokról vagy állattenyésztés-történeti, kulturális érdekességekről) is szabadon lehet megemlékezni és véleményt nyilvánítani.

Látta:

…………………..…………………….

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

gyakorlatvezető

2010/2011

169

Tájékoztató az állatorvostan-hallgatók takarmányozástani nyári gyakorlatáról A gyakorlat célja, hogy a hallgatók az elméleti ismeretanyagot üzemekben szerzett takarmányozási és takarmányozás-technológiai tapasztalatokkal egészítsék ki. A gyakorlat időtartama 2 hét. Teljesítésének idejét a Kar határozza meg, ami ebben az évben a július 3-tól 14-ig terjedő időszak. Az esetleges módosításához az Intézet vezetőjének engedélye szükséges. A gyakorlati helyekre jelentkezni lehet az Intézet által rendelkezésre bocsátott lista, valamint egyéni kikérő alapján. A gyakorlati naplót a következők szerint célszerű elkészíteni.

A. A beszámoló vázlata 1. A gazdaság rövid bemutatása Fekvés, éghajlati- és talajadottságok, a növénytermesztés jellemzői (vetésterv, terméseredmények, rét- és legelőgazdálkodás), az állattenyésztés jellemzői (állatfajok, létszám, hasznosítási irány).

B. A takarmánygazdálkodás rövid bemutatása A jellemző takarmányok ismertetése (mekkora a saját termesztésű hányad, mi az, amit vásárolnak?), takarmánytartósítási módok (szénakészítés, silózás, stb.) a keverőüzem bemutatása, takarmányvizsgáló laboratórium (ha nincs hol vizsgáltatják a takarmányokat?), az állatok ivóvíz ellátása.

C. Két állatfaj takarmányozásának részletes ismertetése E fejezet felépítését célszerű a korábban megszerzett állattenyésztési ismeretekre alapozni. Részletesen írják le, hogy az állatok a születéstől kezdve – a technológia szerint – mikor hová kerülnek, milyen összetételű takarmányt kapnak, abból átlagosan mennyit fogyasztanak, mekkora a testsúlyuk, fajlagos takarmány-felhasználásuk a tárgyalt időszakokban, esetenként miben tér el a téli és a nyári takarmányozás. Térjenek ki a takarmányozással összefüggésbe hozható anyagforgalmi, szaporodásbiológiai és állat-egészségügyi problémákra is. Amennyiben az adott helyen csak egy állatfajt tartanak, akkor feltétlenül menjenek át egy másik közeli gazdaságba is, ahol újabb állatfaj takarmányozásával ismerkedhetnek meg, mert egy faj bemutatása nem elegendő a beszámoló elfogadásához. Ahol ugyanabban a gazdaságban több hallgató végzi együtt a gyakorlatot, ott mindenki dolgozzon ki egyénileg is részleteses egy-egy témát (állatfaj, hasznosítási irány), így valamennyien tartalmában és részleteiben eltérő beszámolót tudnak beadni. 2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

170 Az utóbbi időben egyre többen teljesítik gyakorlatukat állatkertekben, nemzeti parkokban. Az állatkerti állatok takarmányozása igen gyakran tapasztalati megfigyelésekre épül, ezért a leírás során a gazdasági állatokkal kapcsolatosan ismertetett elveket nehéz alkalmazni. Ebben az esetben a következő vázlat nyújthat segítséget.

D. Tanulmányozott állatok rövid bemutatása (faj, nemzetség, család, biológiai sajátosságok) E. Az állatok elhelyezése, tartása F. Takarmányozás - táplálóanyag szükséglet, ha rendelkezésre állnak ilyen adatok; - a szóba jöhető takarmányféleségek; - a takarmányok előkészítése; - a fejadag összetétele, beltartalmi értéke (összehasonlítás a szükséglettel); - a takarmányozás gyakorlata életkor és igénybevétel szerint, - takarmányozási rendellenességek, ezzel kapcsolatos esetleges betegségek.

G. A kéthetes gyakorlat alapján levonható következtetések Az egyes fejezetek értékét növeli, ha a hallgató személyes tudása, tapasztalata alapján néhány értékelő megjegyzést képes fűzni a leírtakhoz (pl. hogy az alkalmazott technológia miért jobb, mint az egyéb helyeken szokásos, stb.).

H. A beszámoló külleme, terjedelme A beszámolót szabványméretű (A/4), oldalanként számozott, dossziéban lefűzött papírra nyomtatva kérjük elkészíteni. Szokásos terjedelme ábrák, rajzok, képek nélkül 15-20 oldal, de maximum ennek kétszerese. Fontos, hogy a dolgozat felépítése arányos legyen Ennek érdekében legalább kétharmadát képezze a tanulmányozott fajok konkrét takarmányozásának ismertetése (3. fejezet). A címlapra szíveskedjenek ráírni, hogy „Takarmányozástani gyakorlati napló”, a nevüket és az évszámot.

I. A beszámoló értékelése Az elvégzett gyakorlatról valamennyi hallgatónak önállóan kell írásos beszámolót („takarmányozástani gyakorlati napló”) készítenie, melyet a gyakorlat befejezésétől számított két héten belül jutassanak el a takarmányozástani osztályra (Rottenbiller u. 50.) személyesen, vagy postán, ajánlott küldeményben (1400. Budapest, Pf.2.). A beszámolókat csak az üzemi gyakorlatvezető külön papírra írt véleményével együtt fogadjuk el. A minősítést a tanszéki gyakorlatvezetők végzik. Az indexbe „megfelelt” (2-5-ig), vagy „nem felelt meg” (1) bejegyzés kerül, az osztályzatot pedig a szigorlat alkalmával a végleges

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011

171 jegy kialakítása során vesszük figyelembe. A Kar tanulmányi és vizsgaszabályzata értelmében azok a hallgatók, akiknek beszámolóját „nem felelt meg”-re értékelték kötelesek a nyári gyakorlatot megismételni, illetve új naplót készíteni.

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

172

Nyári orvoslási gyakorlati tematika a IV. évfolyam részére Általános tudnivalók A gyakorlatot a hallgatók az egyetem által megadott vagy az általuk választott állatorvos mellett töltik és munkájukról összesen egy orvoslási naplót készítenek. A gyakorlat célja az egyetemen elsajátított elméleti diagnosztikai és terápiás szaktudás gyakorlása. Az elkészített munkanaplónak napi bontásban, időrendben kell tartalmaznia a gyakorlat folyamán megvizsgált és kezelt belgyógyászati, sebészeti és szülészeti esetek rövid leírását, valamint legalább egy részletes jelen állapotot a belgyógyászat tárgyköréből. A naplóban rögzíteni kell továbbá a gyakorlat helyét, idejét, a gyakorlatvezető nevét és címét, valamint a szerzett tapasztalatok rövid értékelését. A munkanaplót a gyakorlat befejezésekor a gyakorlatvezetővel igazoltatni kell, majd a belgyógyászati tanszék címére (SzIE. Állatorvos-tudományi Kar Belgyógyászati tanszék Bp., 1400 Pf. 2., vagy 1078 Bp., István u. 2. ) folyó év szeptember 20.-ig kell eljuttatni. A naplót olvasható írással, áttekinthető szerkesztéssel lehetőleg gépelve vagy szövegszerkesztő programmal kell készíteni. A napló "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítést kap. Nem fogadunk el olyan gyakorlati naplót, amely nem tartalmazza a részletes belgyógyászati (az összes szervrendszer leírását magában foglaló) jelen állapotot, amelynek tematikája a belgyógyászati diagnosztika vizsga tárgyát képezi, és a Belgyógyászati terápiás-technikai gyakorlatok c. jegyzet függelékében megtalálható. A pótlás a Belgyógyászati klinika beteganyagából ismételten készített jelen állapot megírásával történik. Több hallgató közös gyakorlati naplóját egyikük számára sem fogadjuk el. A hallgatók maguk is gondoskodhatnak a nyári gyakorlat helyéről. Az ilyen irányú igényt, a gyakorlatvezető állatorvos fogadókészségét igazolva a Belgyógyászati klinika vezetőjéhez címezve és az évfolyam összekötő által összegyűjtve kérjük a tanszéki titkárságra a Tanulmányi csoport által megadott jelentkezési határidőig leadni. Irányelvként a belgyógyászat tanszék kéri a kikérőt hozó hallgatókat, hogy lehetőleg ne kórházban vagy klinikán töltsék ezt az időszakot, hanem a klinikai praxisban dolgozó kolléga mellett, mert kórházi-klinikai gyakorlatot a 10. félév befejeztével fognak teljesíteni. A nyári gyakorlatra történő jelentkezést az évfolyam-összekötő hallgató regisztrálja, és az adatok összeállításával azokat időben az egyetem tanulmányi osztályának benyújtja.

Belgyógyászati szempontok A gyakorlat során a hallgató vegyen részt minél több beteg állat részletes klinikai vizsgálatában és gyógykezelésében, kísérje figyelemmel a betegségek lefolyását. A hallgató szerezzen gyakorlatot a különböző fertőző és nem fertőző betegségek szakszerű vizsgálatában és kezelésében. A gyakorlat alkalmával a hallgató lehetőség szerint törekedjék az egyetemen megismert diagnosztikai és terápiás beavatkozások /különböző szervek klinikai és kiegészítő vizsgálata TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011

173 (szondázás, szúrcsapolás stb.) valamint p. os, im., sc. és iv. gyógyszerbeadási módok / gyakorlására. Ismerje meg az állományban előforduló megbetegedések kóroktanát, terápiáját és a megelőzés lehetőségeit. Szerezzen tapasztalatot a gyógykezelés irányelveiről, az alkalmazott gyógyszerek szokásos dózisáról, mellékhatásairól, kontraindikációiról.

Sebészeti szempontok Szarvasmarhatelepen: borjak vagy felnőtt marhák szarvtalanítása, szm. lábvégelváltozásainak tanulmányozása, gyógykezelése, sebészeti betegek gyógykezelésében való részvétel, (pl. bendőmetszés, oltógyomor helyzetváltozás) Sertéstelepen: sertések herélése, sérvműtétek, sertés végtagbetegségeinek vizsgálata, (sertések miskárolása) Ló (mén) telepen: csikó herélése, sérvműtétek, lábvégelváltozások (inak, ínhüvelyek betegségeinek) tanulmányozása és gyógykezelése, patabetegségek megfigyelése, sántaságvizsgálat. Kisállat betegek esetében: ízületek vizsgálata (dysplasia, patella-ficam stb.), sérv, farkasköröm, kozmetikai műtétek, hallójárat-gyulladások kezelése, egyszerűbb hasűri műtétek, részvétel a rutin műtétekben.

Szülészeti szempontok 1. Állatkórházban töltendő terápiás gyakorlat esetén: - Részvétel a gyakorlat ideje alatt minél több, de legalább 5 szarvasmarha és 5 egyéb állatfaj (sertés, ló) szülészeti segélynyújtásában (lehetőség szerint a gyakornokok aszszisztáljanak a műtéteknél). - Részvétel a szülészeti jellegű (pl. szarvasmarha méh- és hüvelyelőesés) és tőgyműtétekben (pl. csecsbimbó-elzáródás, bimbósipoly, tejcsepegés). A hallgatók lehetőleg saját maguk is vegyenek részt az ellési segélynyújtásban részesült állatok involuciós és utókezelésében (pl. magzatburok elvétele, méhkezelés stb.), illetve a meddőségi kezelés céljára behozott állatok gyógykezelésében. - Vegyenek részt az állatkórház által végzett kiszállásos műtéteknél (szülészeti segélynyújtás, gynekológia és tőgysebészeti beavatkozások). - Látogassanak el az állatkórház gyűjtőkörzetéhez tartozó legalább egy tejtermelő tehenészeti telepre, és egy nagyüzemi sertéstelepre, és készítsenek értékelő elemzést azok szaporodásbiológiai helyzetéről.

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

174

2. Nagyüzemben töltendő terápiás gyakorlat esetén: - Szarvasmarha telepen: vegyenek részt és működjenek közre legalább 10 tehénellésnél. Vegyenek részt az involució ellenőrzésében és meddőségi gyógykezelésében, és vemhességi vizsgálatokban, ismerjék meg az inszeminátor munkáját is és maguk is lehetőség szerint végezzenek mesterséges termékenyítést. - Kísérjék figyelemmel az adott üzemben a tőgygyulladások diagnosztikáját, gyógykezelését és megelőzését. Tájékozódjanak a szárazonálló tehenek tartási és takarmányozási körülményeiről, valamint az üzem szaporodásbiológiai helyzetéről. - Sertéstelepen: vegyenek részt és működjenek közre legalább 10 koca ellésének levezetésében, valamint az üzem MMA-syndroma prevencióját és terápiáját célzó munkájában, továbbá a perinatalis mortalitás csökkentésére irányuló teendőkben. Tájékozódjanak a vemhes állatok tartás-takarmányozásáról és az üzem szaporodásbiológiai helyzetéről. Vegyenek részt az üzem szaporodásbiológiai munkájában (spermavétel, mesterséges termékenyítés, ivarzásindukció és ivarzás megállapítás stb.) - Látogassanak el egy alkalommal a legközelebbi állatkórházba, és ismerkedjenek meg az ott folyó munkával.

Dr. Vörös Károly Dr. Németh Tibor Dr. Solti László

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011

175

Az állat-egészségügyi igazgatás c. gyakorlat tematikája

1.

Az állatorvosi hivatali munka bemutatása (nyilvántartások, szigorú számadású és egyéb nyomtatványok, ügyintézés stb.). Legegyszerűbbnek tűnik hivatalvizsgálat során ismertetni a tudnivalókat.

2.

Az állategészségügy információs rendszere. A jelentések és értesítések fajtái, tartalmi és formai elemei. Különféle állat-egészségügyi szervek kapcsolatrendszere.

3.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek elleni védekezés szervezése (védőoltások, korlátozó intézkedések, állami kártalanítás, stb.), az intézkedésekkel kapcsolatos határozatok tartalmi és formai elemeinek bemutatása.

4.

Mentesítési eljárások szervezése és ellenőrzése.

5.

Állatforgalom (vásár, piac) ellenőrzése, az állatszállítások szakmai és adminisztrációs elemei. (Állatok megjelölése, ENAR, marhalevél; legalább egy szállításon való részvétel.)

6.

Állati hulladék ártalmatlanná tételének szervezése.

7.

Fertőtlenítések szervezése.

8.

Állatorvosi szolgáltatások rendszere. Állatorvosi kamara.

9.

Állat-egészségügyi szaktanácsadás, szakértői közreműködés.

A gyakorlatról a napi tevékenységet bemutató rövid, gépelt munkanaplót kell készíteni, a gyakorlatvezetővel ellenőriztetni és láttamoztatni, továbbá a gyakorlat befejezését követő 8 napon belül a tanszékre elküldeni.

Dr. Visnyei László tanszékvezető egyetemi docens

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

176

Tájékoztató az állatorvostan-hallgatók intézeti diagnosztikai gyakorlatáról A 3 hetes intézeti diagnosztikai gyakorlatot a hallgatók a Tanulmányi Csoport beosztása szerint az MGSZH Diagnosztikai Igazgatósága (volt Országos Állategészségügyi Intézet) központjában vagy valamelyik területi intézetében (Debrecen, Kaposvár) teljesítik. A gyakorlat egy egyhetes általános diagnosztikai részből áll, amelynek helyszíne a Diagnosztikai Igazgatóság központja, ezt egy kéthetes rész követi, amikor a hallgatók a központ vagy a területi intézetek egyes diagnosztikai osztályain folyó munkával ismerkednek meg. A gyakorlatról a hallgató naplót vezet, amelyet a gyakorlat befejezésekor a gyakorlatvezető aláírásával és az intézet pecsétjével lát el.

A gyakorlati ismeretanyag tematikája 1. Emlős háziállatok betegségeinek általános kórbonctani és kórszövettani diagnosztikája. 2. Házimadarak betegségeinek általános diagnosztikája 3. Hal- és méhbetegségek általános diagnosztikája 4. Vadbetegségek általános diagnosztikája 5. Parazitológiai betegségek általános diagnosztikája 6. Bakteriológiai diagnosztika 7. Virológiai diagnosztika 8. Toxikológiai és kémiai diagnosztika 9. Immundiagnosztikai és haematológiai módszerek 10. Az egyes állatfajok betegségének differenciál diagnosztikája, beleértve a helyszíni kiszállásokon való részvételt. 11. Mentesítési programok (gümőkór, brucellózis, szarvasmarha-leukosis, leptospirosis, Aujeszky-féle betegség, IBR, ezek ellenőrző vizsgálata, stb.).

A napló naponként tartalmazza -

az aznap elvégzett munka rövid összefoglalóját, a meghallgatott tájékoztatók tárgyát, az illető osztályra küldött fontosabb vizsgálati anyagok felsorolását, az elváltozások összefoglalását, kórisméjüket, - beleértve azokat a kiegészítő vizsgálatokat is, amelyek segítségével a kórisméhez eljutottak, a kiemelésre érdemes tapasztalatokat, azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek a gyakorló állatorvosok és az intézetek eredményes együttműködését akadályozzák.

A napló egyéni megállapításai bizonyítsák a gyakorlatot végző hallgató tevőleges részvételét a gyakorlaton. A napló tartalmazhat olyan adatszerű feljegyzéseket is, amelyeket a gyakorlatot végző hallgató meg akar őrizni, ezért a naplókat – azok elbírálása után a - a hallgatók a tanszéken átvehetik.

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011

177

Formai követelmények A gyakorlaton készült naplót a gyakorlat lezárása után személyesen vagy postán a járványtani és mikrobiológiai tanszékre (Budapest, Pf. 22. 1581.) ajánlott küldeményként kell eljuttatni. A vizsgára készüléshez a naplót a beérkezést követő 3 munkanap múlva a hallgatók rendelkezésére bocsátjuk.

Dr. Fodor László tanszékvezető, egyetemi tanár

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

178

Külső élelmiszer-higiéniai gyakorlat oktatási programja és beosztása A gyakorlat célja, hogy a hallgató a rendelkezésre álló 3 hét alatt megismerje az állatorvos élelmiszer-higiéniai ellenőrzési és húsvizsgálati munkáját, valamint begyakorolja a húsvizsgálat elvégzését. A végzett munkáról a hallgatónak munkanaplót kell készítenie, melynek terjedelme 1015 géppel írt oldal. A munkanaplóban törekedni kell a tapasztalatok szakszerű, kritikus elemzésére és a gyakorlatvezetővel történt konzultáció igénybevételével az adott terület higiéniai-, műszaki állapotának értékelésére. A munkanaplót a gyakorlatvezető rövid szakmai véleménynyel, minősítéssel és aláírásával látja el, melyet a gyakorlat befejezése után 4 héten belül kell a tanszéken leadni. Az illetékes Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás területén a hallgató legalább 5 munkanapot vágóhídon és 5 munkanapot élelmiszerforgalmazás területén kell, hogy eltöltsön. A nem megyei székhelyen lévő vágóhídi élelmiszerhigiéniai kirendeltségen töltött gyakorlat alkalmával a városi élelmiszerforgalmazás ellenőrzésével is ismerkedjen meg a hallgató. A hallgató munkaidejét – általában a gyakorlatvezető munkaidejéhez kapcsolódva – az Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás határozza meg. A hallgató a gyakorlat megkezdésére kijelölt helyen köteles reggel 8 órakor jelentkezni.

Gyakorlati tematika A. Vágóhíd és húsüzem 1.

A vágóhíd (üzem) hatósági ellenőrzési eljárása, telepítése, működése (struktúra, kapacitás, munkaszervezés).

2.

Ante mortem húsvizsgálat és azzal kapcsolatos feltételek 2.1 Az ante mortem vizsgálat során a beteg, betegségre és fertőzöttségre gyanús állatokkal való bánásmód, valamint az ezt meghatározó jogszabályi háttér, a beteg vagy betegségre gyanús állatok elkülönítése, elkülönített vágása, kényszervágása és a szükséges mintavétel laboratóriumi kiegészítő vizsgálatra. 2.2 A levágás szabályai az elkülönített, illetve kényszervágás során. 2.3 Vizsgálja az állatvédelemmel foglalkozó jogszabály előírásainak az érvényesülését.

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2010/2011

179

3.

Post mortem vizsgálat manuális technikájának begyakorlása. 3.1 Higiéniai és élelmiszerbiztonsági műszaki kérdések (vágás, elsődleges feldolgozás, készítménygyártás, vízellátás, szennyvízkezelés, melléktermékek, hűtők, mélyhűtők, raktározás, stb.) tanulmányozása.

5.

Vágóhídi élelmiszer-higiéniai hivatalos dokumentációk áttekintése (reziduum-, víz-, mikrobiológiai vizsgálati dokumentációk, mentesítési programok, például rovar-, rágcsálómentesítéssel kapcsolatban, HACCP vagy egyéb élelmiszerbiztonsági ellenőrző programok).

6.

Kobzott anyagokra és melléktermékekre vonatkozó szabályok, valamint az alkalmazott eljárásrend (ártalmatlanítás, megsemmisítés).

7.

Vonatkozó élelmiszer-higiéniai és biztonsági rendeletek áttekintése.

8.

A vállalati minőségbiztosítási rendszer megismerése.

B. Az élelmiszerforgalmazás ellenőrzése 1.

Élelmiszerüzletek, kereskedelmi élelmiszerraktárak, esetleges feldolgozó tevékenységük, piacok élelmiszer-higiéniai ellenőrzése.

2.

A forgalmazott élelmiszerek ellenőrzési rendszere.

3.

A forgalombahozatal feltételei, korlátozása és a kapcsolatos intézkedések.

4.

A kobzott élelmiszerek megsemmisítése, vonatkozó szabályozások.

5.

Az élelmiszerforgalmazással kapcsolatos rendeletek áttekintése.

C. Az élelmiszerellenőrzés laboratóriumi tevékenysége Az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet, valamint az illetékes Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás laboratóriumának és/vagy az élelmiszer-higiéniai kirendeltség laboratóriumának megismerése.

Dr. Laczay Péter tanszékvezető egyetemi tanár

2007/2008

TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ