…/2010. (VIII….) számú Gyermely Község Önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL (TERVEZET) Gyermely község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyermely község közigazgatási területén: a.) minden olyan természetes, vagy jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki állatot tart és birtokol, vagy a tulajdonában (használatában, kezelésében, stb.) lévő ingatlanán állat él. Általános és értelmező rendelkezések 2.§. a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása. b) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér; c) kis haszonállat: sertés, juh, kecske, d) egyéb kis haszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl, méh; e) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény; f) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat; g) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok; h) veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyessé nyilvánított állat; i) veszélyes és veszélyesnek minősített eb: A magasabb szintű jogszabályban meghatározottakon túl, veszélyes ebnek minősül, az életre és a testi épségre természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes eb. Az állattartás általános szabályai 3.§. (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek.
(2) Az állattartás céljára szolgáló melléképület nem helyezhető el egészségügyi intézmények, gyermekintézmények, élelmiszerüzlet, valamint élelmiszert előállító és vendéglátó ipari üzlet telkén. (3) Állattartás céljára szolgáló melléképület távolsága - nagyállat istállója és sertésól lakóépülettől 10 méterre, ásott kúttól 15 méterre - kisállat ólja (ketrec) lakóépülettől 6 méterre, ásott kúttól 10 méterre - trágyatároló lakóépülettől 10 méterre, ásott kúttól 15 méterre (4) A település közigazgatási területén állatok jelen rendeletben 3.§. (1)-(7) bekezdésében foglaltak érvényesülése mellett, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával a lakosság nyugalmának zavarása nélkül tartható. (5) Az állatok tartására szolgáló épületek és építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány-előkészítő, tároló, szín, magazin, trágya és trágyalé-gyűjtő, stb.) létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. (6) A Polgármester az állattartást megtilthatja, ha a.) az állattartásra a rendeletben meghatározott feltételek nem biztosíthatók b.) az állattartó előzetes figyelmeztetés ellenére az állattartás feltételeit nem biztosítja c.) az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja, és a környezetet szennyezi
Belterületen tartható állatok száma 4. §. a) nagy haszonállat: (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér); maximum 3 egyed b) kis haszonállat: (sertés, juh, kecske); maximum 10 egyed, c) egyéb kis haszonállat: (baromfifélék, galamb, házinyúl); maximum 50 egyed, méh maximum 40 kaptár d) prémes állat: (nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény); maximum 2 egyed e) kedvtelésből tartott állat: (macska, díszállat); fajonként maximum 3 egyed f) egyéb állatok: (Magyarországon nem honos állatok); maximum 1 egyed.
2
Külterületi kertes övezetben tartható állatok száma 5. §. Külterületi kertes övezetben az alábbi számban tarhatók állatok: a) kis haszonállat: (sertés, juh, kecske); maximum 5 egyed b) egyéb kis haszonállat: (baromfifélék, galamb, házinyúl); maximum 20 egyed c) prémes állat: (nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény); maximum 2 egyed d) kedvtelésből tartott állat: (macska, díszállat); fajonként maximum 3 egyed e) egyéb állatok: (Magyarországon nem honos állatok); maximum1 egyed. (6) Külterületen tartható állatok száma a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően: a) prémes állat: (nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény); maximum 5 egyed b) kedvtelésből tartott állat: (macska, díszállat); fajonként maximum 4 egyed c) egyéb állatok: (Magyarországon nem honos állatok); 1 egyed d) veszélyes állat: a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, eseti engedéllyel.
Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezethigiéniás követelmények 6.§. (1) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni, és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi és állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásokat folyamatosan betartani. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. Eb-tartás különös szabályai 7. §. (1) Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.
3
(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (3) Egy ingatlanon, vagy önálló ingatlanrészen, belterületen és külterületi kertes övezetben kettőnél, külterületen háromnál több kutya nem tartható. (4) Ebeket tenyészteni csak külterületi ingatlanon lehet. Az eb tenyésztéséhez az állattartással érintett közvetlen szomszédok legalább 75 %-ának írásbeli hozzájárulása, valamint a külön jogszabályban meghatározott tenyésztői igazolása szükséges. Ezek alapján a polgármester adhat engedélyt ebek tenyésztésére. (5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet, illetve nagyobb testű ebet közterületen, illetve lakóépület közös udvarán csak biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon szájkosárral ellátva lehet tartani. (6) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága egyedenként 2x2 méter kell legyen. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 2 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (7) Amennyiben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 méter huzalhoz csatlakozó, legalább 3 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (8) Bekerített ingatlanon, eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (9) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (10) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, b) üzletbe, piac területére, c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) a sportpálya és játszóterek területére, f) a temető területére. Méhtartás szabályai 8.§. (1) A méhek tartására alapvetően a méhek tartásáról, ill. a méhészet engedélyezéséről és nyilvántartásába vételéről szóló magasabb szintű jogszabályokat kell alkalmazni. 4
(2) A méhek tartása esetén különösen figyelemmel kell lenni az e rendelet 3.§. (6) c.) pontjában írtakra. Az (1) bekezdés szerinti jogszabályok alkalmazása mellett a méhésznek kell gondoskodni arról, hogy a méhészet gyakorlása ne zavarja a környék lakóinak nyugalmát. (3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától 10 m távolságon belül nem tarthatók méhek, 15 m védőtávolságon belül 10 méhcsalád, 25 m védőtávolságon belül pedig 20 méhcsalád tartható. (4) Ásott kúttól, élővíztől a védőtávolság 15 m. Ez vonatkozik mind az állattartó épületre, mind a trágya- és trágyalétárolóra. (5) Méhet nem lehet lakás céljára szolgáló szomszédos ingatlan mellett tartani, ha annak lakója allergiás, vagy más betegség miatt érzékeny a méhek jelenlétére, vagy azok csípésére. (6) Egynél több lakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez valamennyi lakás bérlőjének /tulajdonosának, kezelőjének/ hozzájárulása szükséges. (7) Az (5) bekezdésben foglaltakat orvosi igazolással kell alátámasztani.
Állati tetemek megsemmisítése 9.§. (1) Az elhullott állatok tetemének ártalmatlanná tételéről a tulajdonos köteles gondoskodni. (2) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját engedélyezett helyre kell szállítania. Szabálysértési rendelkezések 10.§. (1) A rendeletben előírt kötelezettségek és tilalmak megszegése szabálysértésnek minősül és az elkövető 20.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható: - állattartás általános szabályai - állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezethigiéniás követelmények - legeltetéssel kapcsolatos szabályok (2) Az 7.§., valamint a 8.§. (2) (3) és (5) bekezdéseinek megszegése miatti szabálysértések miatt 30.000 Ft.-ig terjedő bírság kiszabásának van helye.
5
Eljárási szabályok 11.§. (1) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról szóló és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.)Korm. rendelet, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997.(III.5.)BM rendelet, az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997.(III.5.)FM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései valamint az Állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény rendelkezései az irányadóak. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti jogszabályok hatályukat vesztik, úgy a helyükbe lépő, vagy a jelen rendelet szabályozásához kapcsolódó más jogszabályok rendelkezései irányadók.
Záró rendelkezések 12.§. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyermely község Képviselőtestületének az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokról és más építési feltételekről szóló 11/l999./XI.30./ Önkormányzati rendelete. (3) E rendelettel bevezetett rendelkezéseket-, ha jogszabály kivételt nem tesz- a folyamatban lévő állattartás esetében is alkalmazni kell.. Az engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött állattartási tevékenység esetében bejelentéskor, engedélyezés esetén az engedélyezés megindításakor, elrendelt hatósági ellenőrzés esetében pedig az ellenőrzésről szóló hatósági döntés, végzés, vagy más joghatással bíró intézkedése közlésekor kell az állattartóra nézve e rendeletet alkalmazni.
Dr. Malik Dean Jegyző Záradék: A rendelet …………….-án kihirdetve. Dr. Malik Dean jegyző
6