2010. tanév

DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT.

Hallgatói hitelrendszer Magyarországon

2009/2010. tanév

„A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében. E célok hosszú távon is biztonságos és költséghatékony megvalósítása céljából, valamint a diákhitelrendszer méretei, társadalmi, gazdasági és költségvetési kihatásai miatt a Kormány a hallgatói hitelrendszert a megfelelő állami intézmények és állami tulajdonú szervezetek bevonásával, valamint a Diákhitel Központ Részvénytársaság és ezen szervezetek közötti szoros együttműködés elősegítésével kívánja létrehozni és működtetni, beleértve annak forrásteremtési, hiteligénylési, folyósítási és törlesztéssel kapcsolatos folyamatait.” (Részlet a hallgatói hitelrendszert létrehozó 119/2001. (VI. 30.) kormányrendeletből)

23

Tisztelt Olvasó! A 2009/2010. tanév a kilencedik volt a hazai hallgatói hitelezés történetében. A 2001-ben indult, sok tekintetben úttörőnek számító „magyar modell” kilenc év alatt jól vizsgázott. A nonprofit elven működő, a hitelnyújtáshoz szükséges forrásokat a pénz- és tőkepiacról bevonó diákhitelrendszer költségvetési juttatás nélkül is meg tudta tartani stabilitását, és a hallgatói hitel széles tömegekhez jutott el. Az alapítók által lefektetett alapelvek nem csorbultak. A modell fókuszában továbbra is az általános hozzáférhetőség és az önfenntartás áll. További fontos alapelv, hogy a törlesztési teher mértéke vállalható legyen. Ennek megvalósításához nagyban hozzájárul a kifejezetten alacsony (2010. július 1-től 8,5%-os) kamat, amely az összes forintban nyújtott hitelt tekintve is kiemelkedően kedvező. Az indulásunk óta kötött kölcsönszerződések száma a tanév végére meghaladta a 290 ezret, a folyósított hitelek összvolumene pedig megközelítette a 198 milliárd forintot. Sokan vannak, akiknek a Diákhitel nélkül egyáltalán nem lett volna esélyük a továbbtanulásra. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy ez a hitel egy sokkal szélesebb hallgatói réteg számára is képes értéket nyújtani, segítve őket abban, hogy tudásuk gyarapítására koncentrálhassanak, és a lehető legtöbbet hozzák ki egyetemi, főiskolai éveikből. Természetesen a hallgatói hitelrendszer sem tudja függetleníteni magát attól a gazdasági és társadalmi környezettől, amelyben működik. Az elmúlt évek gazdasági problémái, a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet, a hitelekkel kapcsolatban általánosan tapasztalható ellenérzések és a pesszimista jövőkép például olyan környezeti tényezők, amelyek sajnos negatívan hatnak a Diákhitelhez való viszonyulásra és a hitel iránti keresletre egyaránt. A közelmúltban fontos változás történt a Diákhitel Központ életében. 2010. június 17-től a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) gyakorolja a tulajdonosi jogokat a cég felett. A tulajdonosváltás nyomán lehetőség nyílik az MFB sokoldalú pénzügyi szakértelmének, valamint széles körű pénz- és tőkepiaci kapcsolatrendszerének becsatornázására. Ezenfelül komoly előnyök rejlenek az anyacég és a Diákhitel Központ egymást kiegészítő szakmai kompetenciáiból adódó szinergiák kihasználásában is. Az új tulajdonosi háttér egy olyan működési erőtérbe emeli a Diákhitel Központot, amely új energiákat adhat ahhoz, hogy még tovább javítsuk az üzleti hatékonyságot, és a hallgatói hitelt még jobban a diákok szolgálatába állítsuk. E kiadvány bemutatja a hallgatói hitelezés működését és fejlődését, fókuszba állítva a 2009/2010. tanévhez kapcsolódó legfontosabb ügyféladatokat, eredményeket és történéseket. Budapest, 2010. augusztus 16.

Bugár Csaba vezérigazgató

3

I. A diákhitelezés kilenc éve Az alapítók által kijelölt úton A diákhitelezés rendszerét a Felsőoktatási Reform Projekt részeként, 2001-ben hívta életre a magyar kormány. A hallgatói hitelrendszer egyik kiemelt célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől. A másik kiemelt cél az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának biztosítása. E célok megvalósítására jött létre a Diákhitel Központ, amely különféle állami és nem állami szervezetek komplex együttműködési rendszerét megszervezve működteti a hitelezést. Az alapítók a hallgatói hitelezés kapcsán az alábbi elvárásokat fogalmazták meg:  hitel legyen univerzális, azaz mindenki számára azonos feltételekkel igénybe vehető. A A hitel maximálisan felvehető összege akkora legyen, ami már jelentős hozzájárulást biztosíthat az egyetemisták, főiskolások megélhetési, illetve tanulmányi költségeihez. A visszafizetések az elvárásoknak megfelelően történjenek, amihez egyrészt vállalható törlesztési teher, másrészt hatékony beszedési mechanizmus kialakítása szükséges. A diákhitelrendszer ne terhelje közvetlenül a költségvetést, azaz legyen önfenntartó és hosszú távon önfinanszírozó.

önfinanszírozó = a kiadások forrását az ügyfelek befizetései képezik önfenntartó = a kihelyezett hitelekből származó kamatbevételek fedezetet nyújtanak a forrásbevonással kapcsolatos ráfordításokra, a működési költségekre és a hitelezési veszteségekre

A hallgatói hitelezéssel kapcsolatban támasztott alapítói elvárások egy világszinten is példa nélkül álló, sajátos magyar diákhitelezési modell alapjait fektették le. A diákhitelezési rendszer – a kiinduló modell következetes fenntartása mellett – kiállta az idők próbáját.

4 54

Fontos változások a hallgatói hitelezésben  gyre szélesebb hallgatói kör vált jogosulttá a Diákhitel felvételére. Mára például már az akkreditált iskolarendE szerű felsőfokú szakképzésben résztvevők, a doktoranduszok és az EGT-tagországokban tanulók is igényelhetnek hallgatói hitelt. A jogosultság korhatára 35 évről 40 évre emelkedett.  ővült a Diákhitellel kapcsolatos ügyintézést vállaló partnerek köre. Kezdetben csak a nagyobb postahivatalokB ban volt lehetőség ügyintézésre. Mára kilenc kereskedelmi bank (kiterjedt fiókhálózattal) és több mint hatvan takarékszövetkezet működik együtt velünk.  diákhitelezés stabil alapokra helyezéséhez az induláskor néhány éves „inkubációs időszakot” tartottak kíváA natosnak a rendszer létrehozói. Ebben az időszakban az állami költségvetés átvállalta a kamat egy részének megfizetését a hitelfelvevőktől. 2005 óta viszont már semmilyen állami forrást nem igényel a hallgatói hitelrendszer működése.  okozatosan emelkedett a felvehető havi hitelösszeg felső határa. Induláskor 21 ezer forint volt. Mára 40 ezer, F illetve 50 ezer forint a maximálisan felvehető havi összeg, attól függően, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vesz részt a hallgató.  2008/2009. tanévtől számos egyetem és főiskola együttműködik velünk abban, hogy a hallgatói hitelből fizetni A kívánt költségtérítési résznek a számukra történő későbbi, a Diákhitel Központ általi átutalását (engedményezést) elfogadva, rögtön a szemeszter elején lehetővé teszik a beiratkozást.

A magyar hallgatói hitelrendszer eredményei  hallgatói hitelrendszer mára jelentős társadalompolitikai súlyú intézménnyé fejlődött, amelyet A a Diákhitel Központ egy jól bejáratott, sokszereplős partneri hálózat segítségével működtet. A Diákhitel szervesen beágyazódott a felsőoktatásba, széles hallgatói tömegek továbbtanulásához, illetve mindennapi életéhez nyújt pénzügyi segítséget.  Diákhitel Központ forrásszerzésből és likviditásmenedzselésből is jól vizsgázott, még a nemzetA közi pénzügyi válság legkeményebb időszakában is állta a sarat. A tőkepiaci szereplők körében Diákhitel-kötvények iránt továbbra is élénk a kereslet. A magyar hallgatói hitelrendszer egyik legnagyobb hitelezője, az Európai Beruházási Bank (EIB) bizalma is töretlen. Az EIB eddig két ütemben, összesen 250 millió euró összegű, forintban lehívható hitelkeretet nyújtott a Diákhitel Központ számára. Jelenleg zajlik egy új, mintegy 38 milliárd forint keretösszegű hitelszerződés előkészítése. (Ez a keretösszeg az MNB által közölt 2010. augusztus 16-i hivatalos euró devizaárfolyamon számolva kb. 135 millió euró.)  diákhitelrendszer a gazdasági és pénzügyi válság okozta nehézségek ellenére is megőrizte pénzA ügyi stabilitását – ellentétben számos külföldi rendszerrel, amelyeknél jelentős problémák jelentkeztek. Mindezt azzal együtt sikerült elérni, hogy a Diákhitel Központ nem vesz igénybe semmilyen költségvetési juttatást.  2001-ben megalkotott diákhitelezési modell máig egyedülálló a világon. A stabil üzleti működést A megalapozó magyar modell szakmai elismertségét nemzetközi konferenciameghívások és külföldi megkeresések sora bizonyítja.

5 5

Az elért eredmények számokban Az elmúlt kilenc év fejlődési útjának érzékeltetéséhez érdemes számba venni a működésre (folyósításra, törlesztésre) vonatkozó legfontosabb mutatószámok alakulását évről évre a 2001-es indulásunk óta.

A Diákhitelben részesült hallgatók halmozott számának alakulása* és 350az 000 új hiteligénylők száma** az egyes tanévekben 300 000

290 349

271 329 253 149

fő 234 161

250 000 210 340 184 265

200 000 161 202 128 091

150 000

0

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

19 009

18 172

18 939

23 822

26 075

23 063

85 416

50 000

33 111

85 416

42 675

100 000

2009/2010

*a diákhitelezés indulásától az adott tanév utolsó napjáig (június 30-ig) **az egyes oszlopok mellett megadva

A 2009/2010. tanév végére 290 ezer fölé emelkedett az indulásunk óta Diákhitelben részesült hallgatók összesített száma. Ez az előző tanév végéhez képest 7%-os bővülést jelent. A növekedés dinamikája közel akkora volt, mint az előző tanévben.

A hallgatók által igénybe vett Diákhitel halmozott volumenének alakulása* és az egyes tanévekben felvett hitelek összege**

250 000 Millió forint

197 724 175 640

200 000 153 602 131 344

150 000 106 918 84 325

100 000

0

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

22,1 Mrd Ft

22 Mrd Ft

22,3 Mrd Ft

24,4 Mrd Ft

22,6 Mrd Ft

22,5 Mrd Ft

24,7 Mrd Ft

15 101

22 Mrd Ft

50 000

15,1 Mrd Ft

61 785 37 065

2009/2010

*a diákhitelezés indulásától az adott tanév utolsó napjáig (június 30-ig) ** az egyes oszlopok mellett megadva

A 2009/2010. tanévben nagyságrendileg hasonló (22 milliárd forintot meghaladó) hitelösszeget nyújtottunk a hallgatóknak, mint az azt megelőző két tanévben. Ezzel az indulásunk óta kihelyezett Diákhitel összesített volumene megközelítette a 198 milliárd forintot. Mint az indulás óta minden tanévben, most is elkönyvelhettük, hogy növekedett a tanévben folyósított hallgatói hitel egy hitelfelvevőre

67

jutó átlagos összege. Ez a 2009/2010. tanévben 321 ezer forint körül alakult, ami 7%-os növekedést jelent az előző tanévhez képest. (A hitelfelvevők összesen a számukra maximálisan hozzáférhető összeg 72%-át igényelték.) Ez a maximálisan felvehető hitelösszegek (az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók esetében havi 40 ezer forint, a költségtérítéses képzésben tanulók esetében havi 50 ezer forint) iránti erőteljes keresletnek tudható be.

A hitel-visszafizetés volumene az egyes tanévekben* és a törlesztők száma** 20 000 18 000

17 400

Millió forint 15 574

16 000 12 815

14 000 12 000

9 622

10 000 7 158

8 000 6 000

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

117 153 fő

107 636 fő

97 387 fő

85 338 fő

1 985

74 573 fő

0

331

54 043 fő

2 000

33 583 fő

4 000

15 500 fő

4 286

2009/2010

*az adott tanév utolsó napján (június 30-án) **az egyes oszlopok mellett megadva

A törlesztést csak a tanulmányok befejezése után kell megkezdeni. A folyamatosan növekvő hitelfelvevői körből az idő előrehaladtával egyre többen válnak törlesztésre kötelezetté (törlesztővé). A 2009/2010. tanév végén már több mint 117 ezer törlesztésre kötelezett ügyfelet tartottunk számon. Ez a megelőző tanév végéhez képest 9%-os emelkedést jelent. Az eddigi működésünk alatt ügyfeleink által teljesített hitel-visszafizetés halmozott összege a 2009/2010. tanév végén mintegy 69 milliárd forint volt. Ebben a tanévben 17,4 milliárd forintot fizettek be összesen (előtörlesztéssel együtt), ami a megelőző tanévhez képest 12%-os emelkedést jelent. Valamennyi eddigi tanévre igaz, hogy az elvárthoz képest jelentős a túlfizetés. A 69 milliárd forintos összes befizetéshez képest az elvárt összes törlesztési összeg csupán 38 milliárd forint volt. Ez annyit jelent, hogy a kezdetektől számítva a túlfizetés meghaladja a 80%-ot. Az előtörlesztések komoly volumenéből arra lehet következtetni, hogy törlesztésre kötelezett ügyfeleink jelentős részének marad forrása arra, hogy a relatíve alacsony (a minimálbér vagy a két évvel korábbi átlagos havi jövedelem csekély hányadát kitevő) kötelező havi törlesztésen felül további összegekkel is csökkentse tartozását, és ezzel a visszafizetés futamidejét. Az előtörlesztést az is ösztönzi, hogy annak semmilyen korlátja, illetve költsége nincs. Több mint 62 ezer olyan volt ügyfelet tartunk számon, akik an�nyit előtörlesztettek, hogy azzal teljes egészében visszafizették hiteltartozásukat.

7

II. A Diákhitel mint egyedi hitelforma A diákhitelezési konstrukciót úgy alkották meg, hogy sem a hitel felvétele, sem annak visszafizetése ne jelentsen komoly gondot az ügyfelek számára. Ennek érdekében a banki hitelekhez képest kiemelkedően kedvező feltételrendszert alakítottak ki.

Főbb különbségek a banki hitelekhez képest  incs hitelbírálat, illetve jövedelemvizsgálat. N Nem kell sem kezes, sem más fedezet. A 40 év alatti hallgatók alanyi jogon igényelhetik. A tanulmányok alatt sem kamatot, sem tőketörlesztést nem kell fizetni. Előtörleszteni viszont ekkor is korlátok nélkül lehet. (Kamat természetesen ez idő alatt is rakódik a hitelre.) A havi törlesztőrészlet mértéke évről évre változhat, ugyanis az a törlesztő ügyfél jövedelmi helyzetének alakulásához igazodik. Mivel nem a Diákhitel Központ szabja meg előre a törlesztőrészletet, így a visszafizetés futamideje sincsen előre rögzítve. Korlátozás nélkül és díjmentesen teljesíthető bármilyen előtörlesztés, így az ügyfél szabadon alakíthatja a futamidőt. A vonatkozó jogszabály alapján az állam által életre hívott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységéből nem keletkezhet üzleti haszon. A Diákhitel nem értelmezhető piaci termékként. Kifejezetten kedvező a kamat mértéke. Jelenleg 8,5%.

A Diákhitel és a banki hitelek kamata (hitelköltsége) Kutatásaink azt mutatják, hogy sem a hallgatók, sem pedig a széles közvélemény számára nem evidens a Diákhitel kamatának kedvező volta. Nagyon sokan általában sincsenek tisztában a hazai kamatszintekkel, így nem tudatosulnak az alábbi tények.  Diákhitel kamata a forint alapon nyújtott lakossági hitelek teljes mezőnyét tekintve is kiemelkedően A kedvező. (Még a relatíve alacsony kamatozású, alapos hitelbírálat alapján nyújtott, jelzálogjoggal fedezett, életbiztosítást megkövetelő és szigorúan kötött felhasználású lakáshitelekhez viszonyítva is.) A Diákhitel kamata a bankok által nyújtott hasonló jellegű forinthitelek (pl. fedezet nélküli személyi kölcsönök) átlagos kamatának a felét sem éri el.

A különböző hiteltípusok kondícióinak alakulása (2008–2010) 35,00 30,00

%

20,00 15,00

Diákhitel*

Fogyasztási hitelek**

Folyószámlahitelek***

Jegybanki alapkamat

10,00 0,00

jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún.

5,00

2008 *Diákhitel kamata

**Forint alapú fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség-mutatója

2009

2010

Forrás: MNB, Diákhitel Központ

25,00

***Forint alapú lakossági folyószámlahitelek átlagos évesített kamatlába

89

Kihívások, tévhitek, előítéletek A pénzügyi kultúra és a pénzügyi ismeretek szintje Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen alacsony. Ez azzal is jár, hogy a különböző cégek, szervezetek pénzügyi tárgyú kommunikációját nagyon nehézkesen és felületesen fogadják be az emberek. A tényszerű ismeretek helyett rengeteg tévhittel és előítélettel lehet találkozni a pénzügyi termékek kapcsán. A Diákhitel esetében is ezt tapasztaljuk. Az egyik ilyen tévhit, hogy a Diákhitel Központ „csapdába ejti” a törlesztőket, mivel a törlesztési kötelezettség kezdeti időszakában sokaknál az előírt összeg rendszeres fizetése ellenére nő a hiteltartozás egy adott naptári év végére. A tartozás azért nőhet, mert a havi törlesztés kötelező mértéke az első két törlesztési évben olyan alacsonyan van meghatározva (gondolva a friss diplomások életkezdési nehézségeire), hogy az ennek alapján teljesített összes befizetés sokszor az ügyfelek hiteltartozásának adott évi kamatköltségét sem fedezi. Ilyenkor a befizetett kötelező törlesztés által nem fedezett éves kamatköltségrész év végén szükségszerűen hozzáadódik a hiteltartozáshoz. Ugyanakkor bármikor díjmentesen lehet a kötelezőnél többet is fizetni (előtörleszteni). Sok szülő előítéletesen viszonyul a Diákhitelhez – annak alapos megismerése és az arról való körültekintő családi döntés helyett. Ezt az attitűdöt a gyermekért érzett, olykor túlzott szülői aggódás is táplálja. Ez azért sem mindig szerencsés, mert általános jelenség, hogy a gyermek továbbtanulása nagyon komolyan megterheli a családi költségvetést. Sajnos kevesen tudják tárgyilagosan, racionális pénzügyi megközelítéssel mérlegelni a Diákhitelben rejlő, öngondoskodást segítő lehetőséget. Ez abban áll, hogy amíg a felsőoktatásban tanul a gyermek, a képzés finanszírozásához a család számára – a gyermeknek nyújtott hitelen keresztül – folyamatosan hozzáférhető egy rendkívül kedvező és rugalmas kiegészítő pénzügyi forrás, amelynek törlesztésében (akár idő előtti visszafizetésében) természetesen az egész család részt vehet. Az elmúlt évek gazdasági problémái és negatív munkaerő-piaci fejleményei miatt tömegessé vált a jövővel kapcsolatos borúlátás. Ez sajnos a diploma értékének megítélésére és a Diákhitelhez való viszonyulásra is negatívan hat. Pedig a továbbtanulás igazán jó befektetés, az ahhoz pénzügyi forrást biztosító Diákhitel körültekintő felvétele és megfontolt felhasználása pedig kifejezetten racionális és hasznos döntés lehet. Az alábbi statisztikai adatok kiválóan mutatják, hogy a diploma megszerzése lényegesen javítja a jövedelmi kilátásokat és az elhelyezkedési lehetőségeket.





A középiskolai végzettségűek és a diplomások eltérő lehetőségei: A z OECD által publikált 2007-es statisztikai adatok alapján Magyarországon a 25-34 éves diplomás munkavállalók átlagos keresete közel a duplája (193%-a) volt a 25-34 éves, érettségivel (de diplomával nem) rendelkező munkavállalók átlagos keresetének. A z Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009. évi adatai alapján

 főiskolai diplomával rendelkező munkavállalók átlagkeresete 161%-a a gimnáziumot végzett munkavállalók a átlagkeresetének és 167%-a a szakközépiskolát végzettek átlagkeresetének;



 z egyetemi diplomával rendelkező munkavállalók átlagkeresete 230%-a a gimnáziumot végzett munkavála lalók átlagkeresetének és 238%-a a szakközépiskolát végzettek átlagkeresetének. A z Eurostat 2010. első negyedévi adata szerint Magyarországon a 40 év alatti diplomások körében 6,5% a munkanélküliségi arány (az EU-átlag 7,3% ebben a körben), míg a 40 év alatti, érettségivel (de diplomával nem) rendelkezők körében 13,5 % ez az arány (az EU-átlag 12,3% ebben a körben).

9

III. A 2009/2010. tanév krónikája Fontos lépések a tanév elindulása előtt Hiteligénylés a felsőoktatási intézményben – kísérleti program 2009 júliusában egy kísérleti programot indítottunk három felsőoktatási intézmény (Nyugat-magyarországi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem és Kodolányi János Főiskola) bevonásával, melynek célja az intézménynél történő hallgatói hiteligénylés, illetve az ehhez szükséges szolgáltatások tesztelése volt. A márciusig tartó program tapasztalatait jól tudjuk majd hasznosítani a jövőben az egyetemeken, főiskolákon történő Diákhitel-ügyintézés kiterjesztésénél.

Kötvénykibocsátás A Diákhitel Központ a 2009. évi kötvényprogramja keretében 2009 augusztusától egy újabb, DK2012/01 jelű értékpapír-sorozattal lépett piacra, melyből ősz végéig összesen 13,5 milliárd forint névértékben került sor kibocsátásra. Az aukciók mindvégig kiemelkedő kereslet mellett zajlottak, miközben a referencia állampapírok hozamához viszonyított felárak fokozatosan megközelítették a válság előtti szinteket. Ez számottevően csökkentette a Diákhitel Központ forrásköltségeit.

2009. szeptember Kampány fiatalok számára a vesztes életstratégiák elkerüléséért Szeptembertől egy több hónapos, több szálon futó kampányt indítottunk, amelynek keretében a tévutakra vezető életstratégiák és vesztes élethelyzetek elkerülésének fontosságára kívántuk a felsőoktatásban tanuló fiatalok figyelmét felhívni. (Ilyen rossz választásként mutattuk fel többek között a tanulás rovására menő túl sok munkát, a „bulizós” életformába való belesüllyedést és a Diákhitel átgondolatlan felvételét, illetve elköltését is.) A kampány fő kommunikációs csatornájaként létrehoztuk a www.nemvagyokluzer.hu weboldalt. Első lépésként pályázatot írtunk ki rövidfilmek készítésére, amelyek az egyetemistákra és főiskolásokra leselkedő különféle vesztes élethelyzeteket figurázzák ki, mutatják be a humor eszközeivel. A beérkezett pályaműveket a közönség a kampány weboldalán tekinthette meg és értékelhette. Ezt követte egy nem mindennapi road-show, melynek keretében tizenöt felsőoktatási intézmény gólyabálján állítottunk színpadra egy ún. „humán dizájn center”-t, amely vesztes életstratégiát választó figurákat mutatott be humorosan. Novemberben minimális költséggel, profik segítségével mi is készítettünk öt humoros kisfilmet a színpadi megjelenéshez kapcsolódva, amelyeket szintén a kampány honlapján tettünk elérhetővé. E filmeket több mint 250 ezer alkalommal töltötték már le.

2009. december Új aktuáriusi modell Elkészült a hallgatói hitelezés új aktuáriusi modellje. Az új modell hozzájárul a hitelezés kockázatának még pontosabb megismeréséhez és a várható pénzáramlások még precízebb előrejelzéséhez. Lehetővé teszi az ügyfelek fizetési szokásainak mélyebb megismerését, és segítségével pontosabb prognózisok készíthetők a hallgatói hitelállomány változására vonatkozóan, amivel a kockázati kitettség az eddigieknél is pontosabban mérhetővé válik.

11 10

Új készenléti hitel felvétele A 2009 elején lejáró készenléti hitelt felváltottuk két új, hasonló jellegű hitelszerződéssel. 2009 decemberétől a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. biztosít számunkra további 2,8 milliárd forint keretösszegű, míg az Erste Bank Hungary Nyrt. 4,7 milliárd forint keretösszegű, egyéves futamidejű készenléti hitelt. Ezt a hiteltípust a Diákhitel Központ a mindenkori likviditási helyzete függvényében használja ki, illetve a rugalmatlanabb feltételekkel bíró forrásbevonási eszközök megújítását segítő áthidaló finanszírozási megoldásként alkalmazza.

2010. január Kamatcsökkenés A nemzetközi, illetve a hazai pénz- és tőkepiaci finanszírozási feltételek javulása miatt 2009 második félévében csökkent a hallgatói hitel kamatának legjelentősebb összetevője, a forrásköltség. Komoly eredményként értékelhető, hogy a Diákhitel ügyfeleivel kapcsolatos pénzügyi kockázatok fedezetét biztosító kamatelem, az ún. kockázati prémium a nehéz külső körülmények ellenére nem nőtt. A kamat harmadik összetevője a működési költségek fedezetét biztosító működési prémium. A hallgatóknak eddig nyújtott hitelek jelentős volumene és a költséghatékony működés megteremtették annak lehetőségét, hogy egyre csökkenő mértékű működési prémium felszámítása mellett is fedezet képződjön a Diákhitel Központ működéssel kapcsolatos kiadásaira. A kamatban érvényesített működési költségek ebben a tanévben is lehetővé tették, hogy a magyar hallgatói hitelrendszer önfenntartó elven végezze tevékenységét. (2005 óta a Diákhitel Központ mindenfajta költségvetési juttatás nélkül látja el feladatát.) A három kamatelem eredőjeként kialakuló kamat 2010 januárjában a válságot megelőző szintre, 9,5%-ra csökkent.

2010. március Kötvénykibocsátás A Diákhitel Központ által indított 2010. évi kötvényprogram keretében márciusban sikeres aukciót bonyolítottunk le az új, DK2013/01 jelű kötvénysorozatból, amelyet áprilisban egy újabb eredményes kibocsátás követett. A befektetői hangulat fokozatos javulása nyomán továbbra is élénk volt a kereslet, a csökkenő referenciahozamoknak és a válság előtti szintekre süllyedő feláraknak köszönhetően pedig csökkentek a forrásköltségek. A két hónapban összesen 9 milliárd forint új forrást sikerült bevonnunk. (A tanév végén a Diákhitel Központ döntő részben egy éven túli lejáratú kötvényeinek forgalomban lévő állománya névértéken számolva közel 80 milliárd forint volt.)

A figyelem középpontjában Nagy-Britanniában A brit hallgatói támogatási rendszert működtető Student Loans Company a 2010. március 3-4-én Glasgow-ban tartott konferenciájára kiemelt vendégként meghívta a Diákhitel Központ Zrt. képviselőjét, hogy bemutassa a magyar hallgatói hitelezés világszinten egyedi működési modelljét és a hitelrendszernek a hallgatói finanszírozás rendszerében betöltött szerepét. Ez komoly szakmai elismerést jelent, különösen annak fényében, hogy 2001-ben a magyar diákhitelrendszer megalkotói alapvetően a brit modell elemeit vették át, illetve fejlesztették tovább.

11

Harmadik EIB-hitelszerződés Az Európai Beruházási Bank és a Diákhitel Központ Zrt. közötti, immár 5 éves partnerség következő állomásaként megkezdődött a harmadik hitelszerződés előkészítése, melynek célja a magyar hallgatói hitelrendszer számára további finanszírozási források biztosítása mintegy 38 milliárd forint keretösszegben.

2010. április Együttműködési megállapodások a regionális, illetve fővárosi pedagógiai intézetekkel A Diákhitel Központ együttműködési megállapodás megkötésére kérte fel a regionális, illetve fővárosi pedagógiai intézeteket. A kellően széles körű kommunikáció érdekében fontosnak tartjuk a végzős középiskolások, illetve szüleik elérését, akikhez az egyik legkézenfekvőbb elérési út a tanárokon, osztályfőnökökön keresztül vezet. Eddig kilenc pedagógia intézettel sikerült már tető alá hozni a megállapodást. Az együttműködés keretében lehetőséget kaptunk az intézetek honlapjain való megjelenésre, a rendezvényeiken való részvételre és ennek révén a középiskolai tanárokkal való találkozásra.

2010. május Együttműködési megállapodás a Tempus Közalapítvánnyal A Diákhitel Központ együttműködési megállapodást kötött a Tempus Közalapítvánnyal. A partneri együttműködés természetes, hiszen mindkét szervezet szorosan kapcsolódik a felsőoktatáshoz, és jelentősen hozzájárul a maga eszközeivel – profitmotívumok nélkül – a társadalmi mobilitás növeléséhez. A közalapítvány tevékenységének fókuszában hazai és nemzetközi oktatási, képzési pályázati programok koordinálása, képzések kidolgozása és megvalósítása, valamint szakértői segítségnyújtás áll. Az együttműködési megállapodás nyomán a Diákhitellel kapcsolatos információk megjelenhetnek a közalapítvány fontos kommunikációs felületein (pl. hírlevél, honlap).

2010. június Új tulajdonos Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény alapján 2010. június 17-től a Diákhitel Központ felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) gyakorolja. Az új tulajdonos megszüntette az igazgatóságot, az igazgatósági jogköröket a vezérigazgató gyakorolja. Ezzel egyidejűleg az MFB kibővítette a felügyelőbizottság jogkörét.

A tanév lezárása után Kamatcsökkenés 2010 első félévében a pénz- és tőkepiacok élénkülése, valamint a Diákhitel Központ aktív és átgondolt forrásszerzési tevékenysége nyomán a 2009. őszi állapothoz képest jelentősen csökkentek a hallgatói hitelrendszer forrásköltségei is. Ez a fejlemény – a kockázati prémium és a működési prémium mérséklődése mellett – lehetővé tette, hogy 2010. július 1-től a hallgatói hitel kamata a diákhitelrendszer fennállása óta a legalacsonyabb szintre, 8,5%-ra csökkenjen.

13 12

IV. A 2009/2010. tanév számokban A hitelfelvevőkre vonatkozó adatok A nők és férfiak aránya a hitelfelvevők között* 38 336 fő 56%

férfi nő 30 477 fő 44% * a 2010. június 30-án lezárt tanévben

A 2009/2010. tanévben 68 783 hallgató vett fel Diákhitelt. (Ebből 19 009 fő volt új hiteligénylő.) Mint a fenti ábra mutatja, 56%-uk nő, 44%-uk férfi. Ez a megoszlás nagyságrendileg változatlan már 6 éve. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium statisztikája (a tanév nyitó adatai) szerint a 2009/2010. tanévben ugyancsak 56% körül volt a nők aránya a felsőoktatásban tanulók körében. Nem állítható tehát, hogy a női hallgatók felülreprezentáltak lennének a diákhitelesek között, tehát az sem, hogy a nők Diákhitel-felvételi hajlandósága magasabb lenne a férfiakénál.

A hitelfelvevők megoszlása a képzés finanszírozásának módja szerint*

30 374 fő 44%

államilag támogatott költségtérítéses

38 409 fő 56% * a 2010. június 30-án lezárt tanévben

A 2009/2010. tanév során Diákhitelt felvett hallgatói kör 56%-a államilag támogatott, 44%-a költségtérítéses képzésben tanult. Ez a megoszlás közelítőleg azonos volt az előző két tanévben is. A tanévben fordulat állt be a tekintetben, hogy megszűnt az államilag támogatott képzésben résztvevők felülreprezentáltsága a diákhitelesek között. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium statisztikája szerint ugyanis a 2009/2010. tanévben 58% volt az államilag támogatott képzésben tanulók aránya a felsőoktatásban.

13

A hitelfelvevők megoszlása a képzés formája szerint* 1 025 fő 1%

16 734 fő 24% 1 876 fő 3%

nappali esti levelező távoktatás

49 148 fő 71% * a 2010. június 30-án lezárt tanévben

A 2009/2010. tanévben Diákhitelt igénylők 71%-a nappali, 24%-a pedig levelező tagozaton tanult. Ezek az aranyszámok nagyon közel állnak az elmúlt tanév számaihoz. A nappali tagozatosok továbbra is túlreprezentáltak, míg a levelező és esti tagozatosok, valamint a távoktatásban tanulók továbbra is alulreprezentáltak a diákhitelesek között a teljes hallgatói körben elfoglalt arányukhoz képest. Az esti tagozatra járóknak a hitelfelvevőkön belüli, amúgy is nagyon csekély aránya tovább csökkent.

Az igényelt havi összegek nagysága A 2009/2010. tanévben az összes diákhiteles között a havi 40 ezer forintot igénylők voltak magasan a legtöbben (41%, 28 445 fő). A második legszélesebb csoportot, a havi 30 ezer forintot felvevők alkották (25%, 17 430 fő). Ezt követi a havi 50 ezer forintot kérők köre (ezt az összeget csak költségtérítéses diákok választhatták). Ők az összes hitelfelvevő 20%-át tették ki, arányuk jelentősen megemelkedett az előző tanévben mért 13%-hoz képest. Még árnyaltabb képet kapunk, ha megnézzük, hogy milyen arányban választották a felvehető havi hitelösszeg maximumát. (Az egyszerűség kedvéért most eltekintünk attól az elhanyagolható számú hitelfelvevőtől, akik szociális helyzetük miatt az általánosan érvényes felső határnál további 10 ezer forinttal több hitelt igényelhettek havi szinten.) Az államilag támogatott képzésben részt vevő diákhitelesek 51%-a élt a maximális hitellehetőséggel (ennél a csoportnál ez havi 40 ezer forint), míg a költségtérítéses képzésben tanuló hitelfelvevők 44%a választotta a legmagasabb hitelösszeget (ennél a csoportnál ez havi 50 ezer forint). Jól látható tehát a maximálisan felvehető hitelösszegek iránti erőteljes kereslet.

15 14

További fontosabb adatok a hitelfelvevőkről  2009/2010. tanévben a szemeszterenkénti egyösszegű hitelfelvételt az összes hitelfelvevő 67%-a (46 424 fő) A választotta. A hiteligénylők 17%-a budapesti állandó lakóhellyel rendelkezik. A Diákhitelt felvevők 38%-a Budapesten tanul. A z életkort tekintve a legtöbb hitelfelvevő 23, 22, illetve 24 éves (15%, 14%, 13%). A 19 009 új hiteligénylő nagy többsége (68%) elsős.  Diákhitelt felvevők közül a legtöbben a Debreceni Egyetemen (5884 fő), a Pécsi Tudományegyetemen (5807 A fő) és a Szegedi Tudományegyetemen (5569 fő) tanulnak.

A hitelfelvételi hajlandóság területi alakulása a tanévben

A hitelfelvételi hajlandóságot az egyes megyékben és Budapesten úgy vizsgáltuk, hogy megnéztük, az ott lakó (azaz ott állandó lakóhellyel rendelkező), felsőoktatásban tanuló diákok mekkora hányada vette igénybe a Diákhitelt a 2009/2010. tanévben. E tanévben országos szinten a hitelfelvételi hányad 19% volt. Számottevően az országos átlag felett (23% körül) volt a hitelfelvételi hajlandóság a Békés megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Somogy megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakó hallgatók körében. Az országos átlagtól való érzékelhető elmaradást ugyanakkor csak Budapesten (17%), Győr-Moson-Sopron megyében (14%) és Vas megyében (16%) könyvelhetünk el. A 2009/2010. tanévre is az volt a jellemző, hogy viszonylag csekély volt az egyes megyék közötti szóródás a hitelfelvételi hajlandóság tekintetében. Kilenc olyan megye volt, ahol átlag körüli (az átlagtól maximum + 1%-os eltérést mutató) volt a hitelfelvevők aránya. Csupán két olyan megye volt (Baranya és Vas), ahol a hitelfelvételi hajlandóságban 1 százalékpontnál nagyobb mértékű elmozdulást tapasztaltunk az előző tanévhez képest. Mindkét megyében 2 százalékpontos csökkenést regisztrálhattunk.

15

A törlesztőkre vonatkozó adatok Törlesztési kötelezettség, fizetési fegyelem A 2009/2010. tanév végén 117 153 törlesztésre kötelezett ügyfelünk volt. E törlesztői körből 30 928 fő (26%) az első törlesztési szakaszban van, azaz fizetési kötelezettségének első két naptári évében jár. 86 225 fő (74%) már átlépett a második szakaszba. Az első törlesztési szakaszban a havi törlesztés az előző évi hivatalos minimálbér meghatározott hányada. A második törlesztési szakaszban ugyanakkor a havi törlesztőrészlet kiszámításánál már az adott ügyfél két évvel korábbi átlagos havi jövedelmét vesszük alapul. A törlesztők nagy többségének (79%) fizetési fegyelme kiváló. Rendben fizetik a havi törlesztőrészletet, sőt sokan még előtörlesztést is teljesítenek. A tanév egészében vagy annak csak egy részében törlesztésre kötelezett ügyfelek összlétszámához képest csupán 3,1% körül volt azok aránya, akiknek összes hátraléka a tanévben elérte azt a kritikus határt, amelynél a hitelszerződést jogszabály szerint fel kellett mondanunk.

Az elvárt törlesztés és a tényleges hitel-visszafizetés* 17 400 millió Ft 163%

180% 160% 140% 120%

10 699 millió Ft 100%

100% 80% 60% 40% 20% 0

Elvárt törlesztés

Tényleges hitel-visszafizetés *a 2010. június 30-án lezárt tanévben

A 2009/2010. tanévben ügyfeleinknek összesen mintegy 10,7 milliárd forint összegű törlesztési kötelezettségük volt. (A törlesztések vizsgálatánál a tanévhez hozzáértjük 2009 júliusát és augusztusát is.) Ehhez képest az előtörlesztésekkel együtt összesen mintegy 17,4 milliárd forintot fizettek vissza számunkra. Ez a tanévre eső összes törlesztési előírás 163%-a. A tanév során teljesített összes befizetésből mintegy 1,8 milliárd forint olyan ügyfeleinktől (9240 fő) származik, akik törlesztésre nem kötelezettek, de úgy döntöttek, hogy előtörlesztenek. Ugyanakkor a törlesztésre ténylegesen kötelezettek befizetései is 47%-kal haladták meg a 2009/2010. tanévre vonatkozó összes fizetési elvárást. A törlesztési adatok jól mutatják, hogy ügyfeleink általános fizetőképessége jelentősen meghaladja a tényleges kötelezettségeiket. A vállalható törlesztőrészletek mellett sokaknak marad plusz forrásuk előtörlesztés teljesítésére is. Ebben a tanévben közel 12 ezer ügyfelünk annyit előtörlesztett, hogy azzal a teljes hiteltartozását is rendezte.

17 16

V. A hallgatói hitelrendszer szereplői A magyar állam, kormány A hitelezéshez igénybe vett források visszafizetését az állam garantálja. A hallgatói kölcsön legmagasabb havi összegét a kormány rendeletben állapítja meg.

Magyar Fejlesztési Bank A Diákhitel Központ Zrt. feletti tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja.

Államadósság Kezelő Központ Az Államadósság Kezelő Központ közreműködik a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források beszerzésében a pénz- és tőkepiacokon.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) A harmadik törlesztési évtől az egyes ügyfelek havi törlesztőrészleteit a két évvel korábbi éves jövedelem alapján kell megállapítani. Ezeket a jövedelemadatokat az APEH biztosítja. Szerződésfelmondás esetén (pl. tartós és számottevő törlesztési késedelem miatt) a teljes hiteltartozás egy összegben esedékessé válik. Ha az ügyfél a hiteltartozást a felmondást követő 8 napon belül nem rendezi, a Diákhitel Központ megkeresi az APEH-et a tartozás behajtása érdekében. Behajtáskor az adóhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésénél alkalmazott eljárást követi. Az adóhatóság a végrehajtásba az adózás rendjéről szóló törvénynek megfelelően önálló bírósági végrehajtót is bevonhat.

Magyar Államkincstár A Magyar Államkincstár bírálja el a Diákhitel Központ ügyfeleinek célzott kamattámogatás iránti kérelmeit. Ezenfelül a Diákhitel Központ a Magyar Államkincstárnál vezeti számláit.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium A terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre jogosult ügyfelek tőketartozása után fizetendő célzott kamattámogatás összegét a minisztérium saját költségvetéséből biztosítja.

17

A hitelezés lebonyolításában közreműködő partnerek: bankok, takarékszövetkezetek, Magyar Posta A Diákhitel Központ az igényelt hallgatói hitelt az ügyfelek folyószámlájára utalja. Ez az ügyfelek által megadott bankszámla bármely, Magyarországon bejegyzett hitelintézetnél lehet. Számos bankkal és takarékszövetkezettel jött már létre együttműködési megállapodás annak érdekében, hogy ezek a hitelintézetek működjenek közre a Diákhitellel kapcsolatos ügyintézésben (pl. hiteligénylések, módosító adatlapok befogadása és továbbítása a Diákhitel Központnak), illetve nyújtsanak kedvezményeket azon ügyfeleiknek, akik hallgatói hitelüket a náluk vezetett bankszámlájukra utaltatják. A Magyar Posta nagyobb egységeinél már 2001 óta folyik Diákhitel-ügyintézés.

Felsőoktatási intézmények A felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be a diákhitelezés rendszerében. A hallgatók – egyéb jogszabályi feltételek teljesülése mellett – akkor juthatnak hozzá az általuk igényelt Diákhitelhez, ha a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályai igazolják, hogy az adott szemeszterre beiratkoztak.

Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos érdekképviseleti szervezete a Diákhitel Központ fontos partnere a hallgatókkal való kommunikációban, a hallgatói igények és vélemények közvetítésében.

Elsődleges kötvényforgalmazók A Diákhitel Központ forrásbevonási célból kötvényeket bocsát ki, melyek értékesítése aukciós eljárás keretében történik. A befektetők aukciós ajánlataikat a Diákhitel Központtal szerződést kötött elsődleges forgalmazók (bankok, befektetési szolgáltatók) valamelyikénél tehetik meg.

A diákhitelezést finanszírozók A Diákhitel Központ által kibocsátott kötvényeket gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek egyaránt megvásárolhatják. Ezenkívül vezető pénzintézetek hiteleket is nyújtanak a diákhitelezési tevékenység finanszírozására.

Budapesti Értéktőzsde (BÉT) A Diákhitel Központ kötvényeinek másodlagos forgalma részben a BÉT-en keresztül zajlik.

Oktatási Hivatal A Diákhitel Központ a külföldön tanuló hiteligénylők esetében a külföldi felsőoktatási intézmény jogállásával, valamint az ottani képzés elfogadhatóságával kapcsolatban állásfoglalás céljából megkeresi az Oktatási Hivatalt.

19 18

DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT.

2009/2010. tanév

A statisztikai CD tartalma Országos statisztikai adatok Országos statisztikai adatok a Diákhitelben részesülő ügyfelekről Országos statisztikai adatok a törlesztésre kötelezett ügyfelekről Megyei bontású statisztikai adatok Megyei bontású statisztikai adatok a Diákhitelben részesülő ügyfelekről Megyei bontású statisztikai adatok a törlesztésre kötelezett ügyfelekről Részletes statisztikai adatok az egyes megyékben lakó diákhiteles ügyfelekről Intézményi statisztikai adatok Intézményi statisztikai adatok a Diákhitelben részesülő ügyfelekről Statisztikai adatok az egyes intézményekben tanult, törlesztésre kötelezett ügyfelekről

19

DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT.

1027 Budapest, Csalogány u. 9-11. Levélcím: 1245 Budapest, Pf. 1003 Telefon: 06 1 224 9600, 06 40 24 00 24 Fax: 06 1 224 9670 www.diakhitel.hu – [email protected]