2010. m ájus
3. évfolyam 5. szám
önkormányzat
Hírek és programajánlók Összefogás Napja Salgótarjánban Adománygyűjtés az árvízkárosultaknak városunk
Közélet
Hosszú küzdelem a természettel M
ájus vége, június eleje óriási esőzést hozott Magyarországra, amely nem kerülte el térségünket sem. A legnagyobb problémát megyeszinten a hasznosi víztározó és a környékbeli emberek biztonságba helyezése jelentette, de az Ipoly is komoly veszélyt jelentett környezetére: szüneteltetni kellett a vasúti közlekedést az Ipolytarnóc-Szécsény vonalon, mert a folyó már a síneket is befedte. Litkén a Dobroda okozott bonyodalmat, az utcán hömpölygött az ár, veszélybe sodorva a szennyvíztisztító telepet is. Átdolgozták a mentőegységek és a lakosok az éjszakát Szalmatercsen, Endrefalván és Pilinyben is. Salgótarjánban a zagyvarónai víztározónál a partfal szakadt az útra, de a város több pontján kellett intézkedni egyéb problémák miatt.
Salgótarjánban a problémák május 29-én kezdődtek Zagyvarónán, ahol a helyi patak öntött ki, egy házat bekerítve. A Szécsényi út város végi szakaszánál a víz a lápos terület mellé épült lakóházakat kis híján fogságba ejtette, de a szakemberek, a lakók és a segítőkész vállalkozók összefogása eredményeképp elkerülte a városrészt a nagyobb baj. – Gépekkel segítettek a helyi vállalkozók, árkokat vágtunk át és tisztítottunk meg, hogy megoldott legyen a vízelvezetés – nyilatkozta Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, a Helyi Védelmi Bizottság elnöke, akitől azt is megtudtuk, a gond Fülek városát és környékét is elérte, akiknek egy nélkülözhető szivattyú rendelkezésre bocsátásával segítettek magyar oldalról. Salgótarjánban a legnagyobb problémákat a víz által kiváltott földmozgások okozták: kedden a Karancs utcában csúszott jelentős földmennyiség három lakóházra, itt az épületek falai fogták meg a földet. Szerdán a Somogyi útról és Eresztvényből is jelentettek problémákat. Utóbbi településrészen a Madárpark szomszédságában lévő záportározót törte át a hegyoldalról lezúduló víz, amely így a frissen felújított út alatt nyert utat magának. Ez további aggodalomra ad okot, előfordulhat ugyanis, hogy az óriási vízmennyiség átszakítja az aszfaltot. Megtudtuk Székyné dr. Sztrémi Melindától azt is, hogy az anyagi károk
2
városunk
felmérése folyamatban van, az önkormányzat beadta pályázatait a központi vismajor keret nyújtotta segítségre. – A belügyminiszter megemelte a vismajor összeget, öt napunk volt elkészíteni pályázatainkat. Erre azonban csak az önkormányzatok jogosultak, a magánházakban esett károkat ilyen módon nem tudjuk kezelni – mondta el Salgótarján polgármestere, aki éppen ezért adománygyűjtési akciót kezdeményezett a salgótarjáni és környékbeli károsultak megsegítésére. Művészeti csoportok, civil szervezetek, intézmények és vállalkozók gondolták úgy ezidáig, hogy csatlakoznak a közös gyűjtéshez. A szervezők vállalják tárgyi adományok átvételét és azoknak a rászorulókhoz történő eljuttatását, de a június végéig zajló, a „Salgótarjáni összefogás az árvízkárosultakért” címen futó akció központi rendezvénye egy jótékonysági koncert lesz a József Attila Művelődési és Konferencia Központban 26-án este. Az adományok elosztásában a Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete működik közre, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelem kárelemzései alapján. A szervezők a helyi gondok enyhítése után az ország más, bajba jutott tájaira juttatják el a megmaradt felajánlásokat. Az akcióról folyamatosan friss hírek olvashatók a www.salgotarjan.hu és a www.szekyne.com weboldalakon.
városunk
3
Közélet
Közélet
Környezetvédelmi világnap Salgótarjánban
A Nógrád TISZK találkozóra hívta a térségi integrált szakképző központok munkatársait
Országos konferencia és TISZK találkozó
S
tockholmban 1972-ben tartották az „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciát, melyet június 5-én nyitott meg az ENSZ. A konferencia ezt a napot határozatában Nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította. A programokhoz évek óta Salgótarján városa is kapcsolódik, s így volt ez idén is, amikor a Junior Green Team 21 Egyesületet, a Europe Direct Iroda, a Salgótarjáni Városi Diákönkormányzat, a VGÜ Kft., a Salgótarjáni Civil Kerekasztal, a Kelet-Nógrádi Hulladékrekultivációs Társulás és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a város és a környék általános iskolásainak a Beszterce-lakótelepi Tagiskolában komplex, vidám, játékos vetélkedőt szervezett. A Környezetvédelmi Világnap legfontosabb célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit a természetes, az épített, a társadalmi és a belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért. A Környezetvédelmi Világnap célja emellett, hogy bemutassa és ösztönözze az energiatakarékosságot, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználását, a megújuló természeti források hasznosítását, a szemét- és hulladékképződés csökkentését, valamint a környezetszennyezés megelőzését. Ennek értelmében találták ki a szervezők, hogy játékos vetélkedő formájában hozzák közelebb a gyermekeket a környezettudatosság szemléletéhez. A megnyitón Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, a Kelet-Nógrádi Hulladékrekultivációs Társulás elnöke éppen ezt hangsúlyozta: reméli, hogy a jövő generációi, az előző évtizedekben tapasztaltaktól eltérően, óvják majd a Földet. A városvezető elmondta azt is, hogy Salgótarjánban június 5. nemcsak a Környezetvédelem Világnapja, hanem az Összefogás Napja is. Ilyenkor közösen kitakarítjuk, megtisztítjuk a belváros fölé magasodó kegyhelyet, a Kálvária-hegyet,
majd koraeste szabadtéri megemlékezést tartunk a Trianoni békediktátum évfordulója alkalmából. Az iskolások tiszteletbeli környezetvédővé avatták a városvezetőt, majd kezdetét vette a játék, melyen mindenki nyert… A versenyzők ugyanis a helyes válaszokért játékeurót kaptak, amit az erre a célra létesített ökoboltban költhettek el. Aradiné Oravecz Éva, a Kelet-Nógrádi Térségi Hulladékrekultivációs Projekt
I. ütemének megvalósításán dolgozó projektmenedzser elmondta, azért csatlakoztak a Környezetvédelmi Világnap salgótarjáni programjához, mert céljuk, hogy minél többekkel megismertessék a környezettudatosság, azon keresztül a hulladékrekultivációs munka lényegét. A VGÜ Kft. standján a szelektív hulladékgyűjtés volt a központi téma, a Civil Kerekasztal pedig honismereti játékokkal kötötte össze a környezeti nevelést.
A Kelet-Nógrádi Hulladékrekultivációs Társulás térségünkben önkormányzatok összefogásával alakult meg 2008-ban azért, hogy megoldást keressen a területére eső bezárt települési szilárdhulladék lerakók rekultivációjának megvalósítására. A Társulás pályázott a Környezet és Energia Operatív Programhoz és a becslés szerint több mint 3,4 milliárd forint összértékű kelet-nógrádi projekt előkészítésére 98,71 millió forint európai uniós támogatásban részesült. Így az önrésszel együtt 116,13 millió Ft áll rendelkezésre az előkészítésre, vagyis a „Kelet-Nógrádi Térségi Hulladékrekultivációs Program Első ütemére”. A tervek 2010 októberéig elkészülnek, a második ütem, tehát a megvalósítás, 2011 elején kezdődhet el. A Kelet-Nógrádi Térségi Hulladékrekultivációs Programban rekultivációra szánt 16 lerakó összesen 344 146 m2 területén 115 400 m3 hulladék gyűlt össze. E lerakók potenciális szennyező forrást jelentenek a környezeti elemekre – vízre, talajra és levegőre. A szennyezés mellett a lerakók tájsebként is károsítják környezetüket. A lezárt települési szilárdhulladék lerakók rekultiválásával megoldódhat a tájsebek eltüntetése, a hulladéklerakókból a szennyező anyag kibocsátás megszüntetése, illetve minimalizálása. A megfelelő rekultiválás a közegészségügyi kockázatokat is csökkenti.
Evangélikus Missziói Nap Május 15-én a salgótarjáni Városi Sportcsarnokban rendezték meg az ÉszakiEvangélikus Egyházkerület Missziói napját. Az egész napos programon Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester is részt vett, a megnyitón köszöntötte az egybegyűlteket. A városvezető kiemelte, nagy öröm számára, hogy ilyen volumenű rendezvénynek adhat otthont Salgótarján. A látogatók vigyék jó hírét ennek a gyönyörű természeti környezettel rendelkező településnek – kérte a hallgatóságot – s térjenek vissza Salgótarjánba máskor is. A polgármesteri köszöntő után a város és a helyi egyházközség bemutatkozása következett, majd Győri Péter szolnoki lelkész igehirdetését hallgatták meg a missziói napra érkezett hívek. Később egy
4
városunk
teológus-újságíró, Bolla Zsuzsa vezetett pódiumbeszélgetést három különleges alkatú emberrel, a nap témájához - „biztos, védett kikötő” - kapcsolódva. A felkért résztvevők - dr. Mikos Borbála Haitit megjárt református orvos, dr. Dér Katalin egyetemi tanár és Bánffyné Sátory Tilda gyógypedagógus - arról szóltak, hogy az ő életükben, hivatásukban milyen szerepet játszott és játszik ma is az egyház közössége. Ezt követően szekciókban folytatták az eszmecserét, ahol a három vendéggel hosszabban is lehetett beszélgetni. Közös ebéd után egy csodálatos hangú énekesnő, Kiss Ildikó keresztény ír népzenét énekelt, majd a záró úrvacsorai istentiszteletet Dr. Fabinyi Tamás evangélikus püspök tartotta.
S
algótarjánban rendezték meg 2010. május 27-én a Szakképzés MA-HOLNAP című konferenciát, melyen a Nógrád TISZK partnerintézményeinek pedagógusai és a térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek) munkatársai vettek részt az ország minden részéből.
A konferencián a Nógrád TISZK munkacsoportjának vezetője, Telekné Dézsi Piroska köszöntötte a résztvevőket, majd a szakképzés helyzetét elemezte Nógrád megyében. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-ben a demográfiai előrejelzések alapján Nógrád megyében minden harmadik iskolapad üresen maradhat a középiskolákban, amennyiben nem sikerül a megfogalmazott kihívásokra választ adni, az oktatási és szakképzési rendszert megújítani. Dobrozsi Zoltán, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szakmai főigazgató-helyettese az Északmagyarországi Régió munkaerő-piaci jellemzőiről, a várható trendekről számolt be. Elmondása szerint a munkaügyi statisztikák azt mutatják, hogy a munkaerő-piac a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat preferálja, bár jelen gazdasági helyzetben közöttük is sokan válnak munkanélkülivé az Észak-magyarországi Régióban. Miután a TISZK-ek jövője múlhat azon, hogy miképpen tudnak bekapcsolódni a felnőttképzésbe, a TISZK-ek felnőttképzési lehetőségeiről, az ez ügyben eredményesen tevékenykedő Debrecen TISZK ügyvezető igazgatója, Hajnal János tartott előadást. A 2010/2011-es tanévben bevezetésre kerülő előrehozott (8. osztályra épülő, 3 éves) szakképzés helyét mutatta be az oktatási rendszerben Énekes Rita, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezető főtanácsosa. Tájékozatója alapján az új oktatási forma sok lehetőséget rejt magában, amely lehetőségeket az iskoláknak ki kell használniuk. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók közoktatásban és szakképzésben való esélyhez juttatásának iskolai és társadalmi feladatait fogalmazta meg Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa.
Kajos László, a Tradenet Consulting Szakképzés-szervezési Nonprofit Zrt. igazgatója arról beszélt, hogy a pályaválasztás és pályaorientáció feladatát a munkaügyi központoknak kell továbbra is magukra vállalniuk, de az ilyen jellegű tevékenységet ki kell terjeszteni az iskolapadokból már kikerült csoportokra és korosztályokra is. A konferencia végén a résztvevők kérdéseket intéztek az előadókhoz. Az ország minden részéből érkező vendégek a délután folyamán megtekintették a Ipolytarnóci Ősmaradványokat, majd másnap Bánkon folytatódott a konferencia. Ott a TISZK-ek munkatársai kerekasztal beszélgetésen a TISZK-ek fenntarthatóságáról, forrásszerzési, együttműködési lehetőségeiről cseréltek eszmét. Közös javaslatuk, hogy a TISZK-ek még a nyár folyamán fogalmazzák meg közös érdekeiket, s érdekérvényesítő szervezeteiken keresztül jutassák el javaslataikat a döntéshozókhoz.
Programsorozat a Novohrad-Nógrád Geoparkban A Geoparkok népszerűsítésére Európa geoparkjai minden nyáron megrendezik éves fesztiváljukat, az Európai Geoparkok Hetét. A rendezvénysorozat a földtudományi értékek és örökség megőrzésére hívja fel a figyelmet, valamint tájékoztatja a nagyközönséget a geoparkok oktatási és geoturisztikai tevékenységeiről. Az eseményhez kapcsolódva a Novohrad-Nógrád Geopark is programsorozattal készült, melyben igyekezett felfedni a helyiek és az ide látogatók számára a Földünket formáló erők titkait. Vezetett túrákon egykori tengerek, vulkánok nyomait vizsgálhatták meg az érdeklődők, izgalmas kísérletekben vehettek részt, sőt, működő vulkánt is láthattak. Mindezek mellett beszélgetéssel egybekötött filmbemutatót is rendeztek, melyen bemutatták Drexler Szilárd legújabb, határon átívelő geoparkunkról szóló filmjét. �V�G� � ��h� � �r�d�e�t� � �s��V� � �r�o�s�u�n�k��2�0�1�0 �2�0�1�0�.��f�e�b�r�u� � �r��2�.��1�8�:�2�3�:�2�8
városunk
5
Közélet
A
Interjú
Ünnepség a pedagógusok tiszteletére
Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek műsorával kezdődött a városi pedagógusnapi ünnepség, melyet június 3-án tartottak a József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében. A zenés műsor után Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott beszédet, majd az elismerések átadása következett.
Az ünnepségen elsőként azokat a már nyugdíjas pedagógusokat köszöntötték, akik 50, 60, 65, illetve 70 évvel ezelőtt vették át pedagógus diplomájukat, és akik életpályájukkal kifejezték elkötelezettségüket a pedagógus élethivatás mellett. A rubin, vas, gyémánt és arany díszokleveleket, valamint Salgótarján Önkormányzata pénzjutalmát Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, Fenyvesi Gábor alpolgármester és Simon Tibor, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke adta át. A jubileumi diplomások munkájukat közmegbecsülésre méltóan végezték. Évtizedeken keresztül értékes szakmai tevékenységet folytattak. Elsőként Gajnok Gyulánét hívták színpadra, aki tanítónői diplomáját 70 évvel ezelőtt vette át a Constantinum Római Katholikus Tanítóképzőben. Ennek elismeréseként az Eötvös József Főiskola rubin díszoklevelet adományozott számára. Sipos Lajosné 65 évvel ezelőtt a Cinkotai Állami Tanítóképzőben diplomázott, ő az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara vas díszoklevelét vehette át. Zeke Lászlóné 1945-ben fejezet be tanulmányait a Cinkotai Állami Népiskolai Tanítóképzőben. Az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara vas díszoklevelet adományozott számára. Herold László 1950-ben kapta meg diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az ELTE gyémánt díszoklevelet adományozott számára. Koszta Tiborné 60 évvel ezelőtt fejezte be tanulmányait az Állami Pedagógiai Intézetben, munkásságát az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara gyémánt díszoklevéllel jutalmazta. Antal Gábor a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán 50 évvel ezelőtt végzett. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara arany díszoklevél elismerésben részesítette. Berze Imréné 50 évvel ezelőtt szerezte pedagógus diplomáját. Ennek elismeréseként az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskola arany díszoklevelét vehette át. Csekei Lászlóné az Aszódi Óvónőképzőben diplomázott 1959-ben. Az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara arany díszoklevelet adományozott számára. Fent Lajosné tanári diplomáját 50 évvel ezelőtt szerezte az Egri Pedagógiai Főiskolán, melynek emlékére az Eszterházy Károly Főiskola dékánja arany
6
városunk
díszoklevelet ajándékozott neki. Janák Józsefné a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 50 évvel ezelőtt. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara arany díszoklevelet adományozott számára. Kakuk Jánosné 1959-ben kapta meg tanítói diplomáját, melyért az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara arany díszoklevelet adott neki. Koronczi Kornélia a Teleki Blanka Tanítóképzőben 1960-ban vette át tanítói diplomáját. Ő az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karának arany díszoklevelét kapta meg. Petykó Jánosné a Zirzen Janka Állami Tanítóképzőben szerzett diplomát 50 évvel ezelőtt. Az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara ezért arany díszoklevelet adományozott számára. Szabó Ferencné 50 évvel ezelőtt vette át diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az egyetem arany díszoklevelet adományozott neki ez alkalomból. Varga Zoltánné 1960-ban vette át tanítói diplomáját a Jászberényi Tanítóképzőben. A jubileumra az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara arany díszoklevelet adományozott számára. A jubileumi diplomások után az Oktatási és Kulturális Miniszter által adományozott kitüntetéseket adták át. Hosszú időn át a gyermekek oktatása, nevelése érdekében végzett kiemelkedő munkája elismerésként Arany Katedra Emlékplakettet kapott Sztermen Ildikó, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola nyugalmazott pedagógusa. Az Oktatási Miniszter Elismerő Oklevelét azoknak a pedagógusoknak és intézményeknek ítélik oda, akik rendkívüli kimagasló teljesítményt nyújtanak, illetve kerek évfordulót ünnepelnek. Ebben az elismerésben idén három pedagógus és
egy intézmény részült: Danyi Attiláné, a SKÁID Székhelyintézmény tanítója, Horváth Istvánné, a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolfézs tanára és Kapi Gyula, a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatóhelyettese, valamint az 50 éves Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetés azon pedagógusoknak adományozható, akik nyugállományba vonulnak és a gyermekek nevelése érdekében kiemelkedő munkát végeztek. Az emlékérmet kapták: Murányi Sándor, az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója; Torják Vilmos, a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógusa; Tóth Csabáné, a SKÁID Dornyay Béla Tagiskola pedagógusa; Virág Józsefné, a Salgótarjáni Összevont Óvoda Vadvirág Tagóvoda vezetője. A Csiki Jolán és Csiki Mária Alapítvány díjában azok az alsó tagozatban tanító pedagógusok részesülnek, akik több éven keresztül eredményes oktatónevelő munkát végeztek, bekapcsolódtak a pedagógiai innovációba. A 2009/2010es tanév kitüntetettje Mustóné Krajcsi Mónika a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Székhelyintézmény tanítója lett. A Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány 2006-ban alapította az Év pedagógusa díjat, mellyel a kiemelkedő munkát végző pedagógusokat kívánja elismerni. A Közalapítvány a díjat idén Mosoniné Mézinger Évának ítélte meg. Az elismerést Pálfalvai Zoltán, a kuratórium tagja adta át.
Bátor lépések a magyar gazdaság talpraállításáért
Büszkén vállalható a 29 pont!
V
édi a társadalom minden rétegét, segíti a gazdaság fejlődési pályára állítását, megszüntet egy sor igazságtalanságot, erősíti a társadalmi szolidaritást. Egyebek mellett ezeket emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontos gazdasági akciótervéből Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, lapunknak adott interjújában. – Miről szól Ön szerint a miniszterelnök által beterjesztett 29 pontos akció terv? – Egy új gazdasági rendszerről. A munka becsülete, a kölcsönös felelősségvállalás, és nem utolsó sorban az önmérséklet: ezek a kulcsmozzanatai ennek az akciótervnek. Azt gondolom, hogy aki végigolvassa a pontokat, konkrétumokkal találkozhat, s mindenki előtt láthatóvá válik, hogy a kormányprogram valóban stratégia, hosszú távú célok meghatározása volt, s nekünk nem kellett száz nap arra, hogy megkezdjük a megvalósítását. Ennek az akciótervnek a középpontjában a család, az emberek védelme áll. Az adórendszer átalakítása is a jövedelemből élő emberek védelmét szolgálja, azokét, akik munkát és gyermeket vállalnak, de nem úgy, hogy a gyermek megélhetési forrás legyen. – Hogyan nyilvánul meg az akciótervben az önmérséklet? – Sokan vádolnak bennünket azzal, hogy visszaélünk parlamenti erőfölényünkkel. Nos, az ilyen nyilatkozatokat cáfolja – egyebek mellett – az az elhatározás is, hogy csökkentjük a pártok állami támogatását. Ezt szolgálja az az intézkedés is, hogy az állami vállalatoknál jelenleg működő mintegy száz igazgatótanács helyett csak tíz legyen. Tudjuk, hogy itt, Salgótarjánban is van olyan szocialista politikus, aki milliókat vett fel egy-egy ilyen igazgatótanácsban. Mi munkát vállaltunk, s nem pénzszerző helyek kiépítését! Az önmérséklet jele, hogy nem arról szól ma az élet, hogy bútorokat, autókat, telefonokat szerezzünk be! Mi a kétharmaddal nem visszaélünk, hanem épp’ a szolgálat-jelleget szeretnénk erősíteni. – S mi a helyzet a felelősségre vonással? – Az elmúlt nyolc év országrombolása nem múlhat el felelősségre vonás nélkül, hiszen az ország rendkívül nehéz helyzetbe került, s ennek igenis vannak felelősei. Csak az utolsó hónapokat említve, mint a süllyedő hajóról menekülők, sok milliós végkielégítéseket osztogattak. Benne van ebben a 29 pontban, hogy 98 százalékos adót vetnek ki minden 2010-ben kifize-
tett 60 napon túli végkielégítés és egyéb béren felüli juttatás után. Nem lehet közpénzből egyéni érdekeket érvényesíteni! Ebben a sorban említhetem az állami vezetők javadalmazásának korlátozását is. Ami korábban volt az felháborító és igazságtalan, a kölcsönös felelősségvállalásnak itt is meg kell mutatkoznia! – Az egyik legélesebb vitát a banki különadó bevezetése váltotta ki... – Nem kendőzhetjük el, hogy a válság idején az előző kormány az adófizetők pénzén mentette meg a pénzintézeteket.
Én ide értem az egyoldalú hitelszerződésmódosításokból eredő többletköltségeket is, ezt ugyancsak az adófizetők torkán nyomták le. Most rajtuk a sor, hogy segítsenek a magyar embereknek. Létrehozunk egy olyan szervezetet is, amely megvédi Orbán Viktor miniszterelnök mindazokat, akik egyébként elveszítenék sok-sok év keserves munkájának gyü29 javaslata mölcsét, a lakásukat. E sorba kívánkozik 1. A társasági adó 19-ről 10 százalékra csökken az örökösödési adó eltörlése, amely régi 2. Egykulcsos, 16 százalékos családi szja igazságtalanságot szüntet meg. Szintén az 3. A kis adók egy részének eltörlése emberek védelmét szolgálja a közüzemi 4. Bevezetik az adózás alá nem vont jövedelem fogalmát díjak befagyasztása. 5. Vér szerinti, egyenes ági rokonoknál az államnak sem illeték-, sem adóbeszedés tekintetében semmi – Gyakran emlegette Orbán Viktor a keresnivalója nincs munka becsületét... 6. A bürokrácia leépítése a beruházások engedélyeztetésénél – Úgy gondolom, a fentiekből jól 7. Az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás rendszerének érzékelhető, hogy az akcióterv minden felülvizsgálata 8. Az ingatlan bérbeadójának ne kelljen vállalkozóvá válnia egyes társadalmi csoport védelmét szolgálja. 9. Szabad gyümölcspárlat-készítés Azokat, akik munkát végeznek, s munká10. Az adakozás legyen adómentes ból szereznek jövedelmet. Miniszterelnök 11. A kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási, úr külön is kiemelte, hogy különbséget kell -értékesítési rendszerének javítása tenni a becsületes munka révén szerzett jö12. A Széchenyi-kártya 50 millióra emelése vedelem és a spekuláció között. S így jutunk 13. Az EU-s források radikális átalakítása 14. Költségstop az állami és költségvetési intézményeknél el ismét a pénz világához: Magyarországon 15. A közszféra bérkiadásainak átalakítása egy virtuális pénzmozgás figyelhető meg, 16. Költségvetési kiadások felülvizsgálata amelyet ugyancsak meg kell szüntetni, 17. Külsős megbízások felülvizsgálata 18. A 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénzek stb. hiszen nincs mögötte valós érték. – Hogyan segít a kisvállalkozóknak 98 százalékosan adóznak a csomag? 19. 2 milliós bérplafon az állami, költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményeknél – Az akcióterv fontos része a kis- és 20. Az állami vállalatoknál áttérnek a bértömeg-gazdálko- középvállalkozások védelme, támogatása dásra, 15 százalékkal csökkenteni kell a költségeket egy sor eszköz segítségével, köztük is 21. 15 százalékkal csökken a pártok költségvetési első helyen az adózási könnyítésekkel támogatása vagy a Széchenyi kártya szolgáltatásainak 22. Költségvetési felügyelők a jelentős közpénzekből gazdálkodó intézményeknél kibővítésével. A magyar kistermelőt is, de 23. Teljes telefon-, bútor- és gépkocsi-vásárlási moratórium a fogyasztót is védi egy következő pont, a közszférában amely az élelmiszer-biztonság megterem24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása tése érdekében született. 25. Bankadó Én nagyon büszke vagyok rá, hogy 26. Jelzálogbejegyzés csak forintalapú hitelekre 27. Másodlagos élelmiszer-vizsgálat ennek a parlamentnek a tagja lehetek, 28. Közüzemi díjak befagyasztása mert ezeket az intézkedéseket emelt fővel 29. Kilakoltatási moratórium 2010. december 31-ig tudja vállalni az ember! Megjelenik havonta, 17 000 példányban; 2010/05. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008 Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail:
[email protected]; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter
városunk
7
Lencsevég
Önkormányzat
Befejeződött a Kistarján úti támfal-lépcső felújítása
Gyermeknapi forgatag Május utolsó vasárnapján benépesült a Fő tér. Gyerekek, szülők és nagyszülők sokasága oldotta meg a családi vetélkedő mókás szellemi és ügyességi feladatait, tornáztatta meg kedvenc maciját, énekelte együtt a legjobb rajzfilmslágereket és mesedalokat, tapsolt a kutyabemutató, a kerékpáros ügyességi verseny, a diákszínpadosok és a táncosok produkciójának. Mindezek mellett a Salgótarjáni Gyermeknapon arcfestés, lufihajtogatás, ugrálóvár, trambulin, motorkerékpár szimulátor, elektromos és pedálos járgány, valamint kézműves foglalkozás várta a gyerekeket és a családokat. Zagyvapálfalván is hagyománya van a gyermeknapnak, ott az Arany János Tagiskolában rendeznek színes programkavalkádot az iskola diákjai számára. Idén ugrálóvár, sport és ügyességi versenyek várták a nebulókat, s tűzoltói bemutatóval is készültek számukra.
Baglyasi Napok, immár tizenhatodszor A hagyományoknak megfelelően a Baglyasalja Barátainak Köre idén is megszervezte a Baglyasi Napok rendezvénysorozatát. A programok között szerepelt az Alvég-Felvég labdarúgó mérkőzés, szórakoztató délután a Def Jam Dance School, a Medalion Táncsport Egyesület és a Joy Duó közreműködésével, ismét volt civil fórum, melyen most a Geopark témáját járták körbe, s nem maradt el a Pünkösdi Hangverseny sem, amely idén egybeesett a 700 éves Baglyaskő Vára Emlékév programsorozatának megnyitójával. A koncerten Matuz Csilla csembaló művészt hallhattuk, s közreműködött Somogyi Júlia, Ispán Szilvia, Orsó Erzsébet, Venterné Szeberényi Ilona és Tóth Tibor is.
8
városunk
2010 júniusára elkészült a Kistarján úti lépcső felújítása és megtörtént a beruházás műszaki átadása is. Salgótarján Önkormányzata még 2009-ben pályázott a „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása (LEKI)” pályázati rendszerbe, az „Arany János út 17. – Kistarján út 4. közötti lépcső felújítása I. ütem” elnevezésű projekttel. A felújításra az önkormányzat 7.121.327,-Ft támogatást nyert, így a nyolc és fél millió forintos beruházáshoz Salgótarján önkormányzata 1.256.706.-Ft önerőt kellett hogy biztosítson. A kivitelezési munkálatokat a HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végezte, aki 2009 telén kezdte el a felújítást. Először eltávolították a korrodált elemeket és a korlátokat megtisztították, ezután a sérült betonrészeket bon-
tották el. A felület szemcsefúvással való megmunkálása után, a betonjavításban azt a PCC technológiát alkalmazták, melynek lényege, hogy a cementes rendszerbe bevitt műanyagrész több tekintetben javítja annak tulajdonságait.
HIRDETMÉNY A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos tudnivalókról a következő tájékoztatást adom a Tisztelt Választópolgárok számára: - A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztatót, valamint a kisebbségi névjegyzékbe vétel iránti kérelmet 2010. május 31-ig – postai úton - eljuttattam mindazon választópolgárok számára, akik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező, 2010. október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgárok. A tájékoztató tartalmazza mindazokat a lényeges információkat (kik szavazhatnak a települési kisebbségi önkormányzati választáson, hogyan történik a névjegyzékbe vétel, annak megtagadása esetén melyek a jogorvoslati lehetőségek, melyek a jelöltállítás feltételei, hogyan történik a szavazás, stb.) amelyek a választópolgárokat érintik. Azok a választók, akik a tájékoztatót, illetve a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet valamilyen oknál fogva nem kapták kézhez, a küldeményt átvehetik a Városháza (Salgótarján, Múzeum tér 1.) I/125. sz. helyiségében, illetve letölthetik az Önkormányzat honlapjáról (www.salgotarjan.hu/ választási infók/választási iroda hirdetményei).
Kedvezményezett:
- A névjegyzékbe vétel iránti kérelmek elhelyezésére 2010. július 15-ig a Városháza földszintjén gyűjtőláda áll rendelkezésre. Postai úton a kérelmeket a következő címre lehet eljuttatni: Helyi Választási Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Dr. Kádár Zsombor jegyző, HVI vezető
városunk
9
önkormányzat
M
önkormányzat
Megemlékezés az Összefogás Napján
eghitt megemlékezést tartott Salgótarján Önkormányzata a Dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesülettel közösen június 5-én, az Összefogás Napján a Kálvárián. A befalazott loudres-i barlang előtt Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott beszédet, a Pódium Stúdió művészeitől pedig a magyar fájdalom versei közül hallhattunk néhányat. Közel kétszázan érezték úgy, ott a helyük a kilencven éve történt nemzettragédia imádsággal is egybekötött megemlékezésén. A program a Kálvária felvezető lépcsősorának tövében elhelyezett emléktáblánál kezdődött, ahol Salgótarján Önkormányzata, a Dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület és a Fidesz-KDNP Salgótarjáni Szervezete elhelyezték az emlékezés virágait. A koszorúzás után a jelenlévők együtt vonultak a befalazott loudres-i barlang elé, ahol Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, országgyűlési képviselő emlékbeszédével kezdetét vette a Trianoni döntés 90. évfordulójára, a Salgótarjáni Kálvária-avatásra és a Nemzeti Összetartozás Napjára való városi megemlékezés. – A huszadik századi magyar történelemben van egy dátum, melyet minden magyarnak jól az emlékezetébe kell vésnie, hogy soha el ne felejtse, és ne felejtsék majd gyermekei és unokái se. Ez a dátum 1920. június 4., az első világháború lezárását jelentő békediktátum aláírásának időpontja. Ez volt a magyarság legnagyobb katasztrófája. Ennél igazságtalanabb, ésszerűtlenebb és gyalázatosabb békediktátum még nem született Európában – kezdte emlékező beszédét Székyné dr. Sztrémi Melinda a város fölé magasodó Kálvárián, majd Juhász Gyula Trianon című verséből vett idézettel érzékeltette azt a fájdalmat, azt a soha nem feledhető veszteségek feletti sorsérzékelést, amelyet akkor érzünk, ha Trianonra gondolunk, ha az elszakított területeken járunk. „Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erő szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. Egy ezer évnek vére, könnye és Verejtékes munkája adta meg Szent jussunkat e drága hagyatékhoz. És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, Hol királyokat koronáztak egykor, S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország! És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, És mienk volt a legszebb kék szalag, Az Adriának gyöngyös pártadísze! … Trianon gyászos napján, magyarok, Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos, Rossz csillagok alatt virrasztva járók, Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött Ma fogjatok kezet, s esküdjetek Némán, csupán a szív veréseivel S a jövendő hitével egy nagy esküt, Mely az örök életre kötelez, A munkát és a küzdést hirdeti, És elvisz a boldog föltámadásra. Nem kell beszélni róla sohasem De mindig, mindig gondoljunk reá!”
10
városunk
újra bíztató, az új országgyűlés első törvényei között alkotta meg a kettős állampolgárság lehetőségéről szóló törvényt, és törvényben fogalmazta meg június 4-ét, mint a Nemzeti Összetartozás Napját. Új szemlélet, új korszak nyílik meg ezzel a magyarság történelmében – emelte ki a Fidesz KDNP országgyűlési képviselője, majd azt is kihangsúlyozta, mostantól minden magyar gyermeknek meg kell tanulnia Trianon hiteles történetét. – Mi itt a Kálvárián hiszünk a szimbólumokban, hiszünk abban, hogy semmi nem történik velünk véletlenül, hiszünk abban, hogy valóban Isten a történelem ura – mondta a városvezető, s beszéde zárásaként felolvasta a magyar országgyűlés által megalkotott Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az emlékezők hosszú tapssal üdvözölték a törvényszakaszokat. A polgármester emlékező beszéde után a Pódium Stúdió és az ESZTAM népzenei együttes verses-zenés műsora következett, melyben a magyar fájdalom versei közül hallhattunk
néhányat. Kadlót Zsófia, Pünkösdi Mónika, Deák István és Kádár Zsombor előadók többek között Reményik Sándor és Wass Albert verseket szavaltak. A megemlékezés végén Varga András plébános celebrált közös imádságot, melyben közreműködött a Kövessük Énekelve Krisztust katolikus kórus is. Az Összefogás Napja Salgótarjánban évek óta közös takarítással kezdődik, s így volt ez most is. Pénteken a Foglalkoztatási Kft. közhasznú dolgozói lenyírták a füvet a felvezető lépcső és a barlang környékén, szombaton pedig a Dr. Förster Kálmán Egyesület tagjainak és más jóérzésű helybéli kétkezi munkájának köszönhetően befejezték a hely rendbetételét. A megemlékezés végére a szervezők estebéddel – nevezetesen bográcsgulyással – készültek, hogy az ESZTAM népzenei együttes muzsikája mellett még egy könnyed baráti beszélgetésnek is otthont adhasson a szebb időket is megélt, de remélhetőleg hamarosan újra felvirágzó Kálvária.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény Mint ahogy gondoltak rá, s némán tettek érte itt, Salgótarjánban is eleink – hangsúlyozta a városvezető, majd ismertette a Kálvária– és az Országzászló létesítésének fontosabb állomásait: 1927 – megfogant az ötlet, 1928 – megalakul a szervezőbizottság, 1929 – a felvezető lépcső tervei és költségvetése, 1930 – kész stációk és fakeresztek fogadják a Pipis-hegy Szent Imre- heggyé avatására érkezett zarándokokat, 1931 – elkészül a Nagy-Magyarország körvonalaival övezett loudres-i barlang, 1933 – vasbetonra cserélik a 3 fakeresztet és megépül a Szentsír barlang, 1940 – a Salgótarjáni Országzászló avatása, 1943. június 5. – emelkedett ünnepi ceremónián felavatják a Kálváriát. Nagyjából két évtizedbe telt tehát, mire a Szent Imre-hegyen elkészült a helyi közösség összefogásának is szimbólumaként szolgáló kegyhely, és amely a kommunista diktatúra miatt mindössze két évig szolgálhatott a magyarság zarándokhelyéül. Ugyanez történt a hegy legmagasabb pontján lobogó országzászlóval is. – Oly módon semmisítették meg a sokak verejtékes munkájával, a magyar emberek összefogásával megépített Kálváriát, hogy sokan azt sem tudták-tudják, hogy a hegyen egykor zarándokhely volt. Generációk nőttek fel úgy Salgótarjánban, hogy nem is sejtették: Salgótarjánnak keresztény polgári gyökerei vannak, s a város első polgármesterének vezetésével a határmenti várossá lett település közössége megteremtette a magyarság ös�szetartozásának egyik szimbolikus kegyhelyét - mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda, majd így folytatta: – A kilencvenes évek elején az újonnan alakult cserkészcsapat megtisztította a Kálváriát, padokat telepítettek, vaskorlátokat állítottak a lépcsők mellé, biztosították a világítást. 2001 óta illegalitásban gyűltek össze a jóérzésű salgótarjániak, 2003ban, a Kálvária 60. évfordulójára pedig emlékművet állított a Dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület. A megemlékezés szónoka talán nem gondolta, hogy a beszédében áhított salgótarjáni feltámadás milyen hamar elérkezik. 2006 – új korszak – közös emlékezés az Összefogás Napja alkalmából. 2009 – elkészült a tanulmányterv a megújításra. 2010 – a jövő
Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni , hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felel ősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920 . június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számár a fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk: 1.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehet ővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is . Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért. 2.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja,
hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének — a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló — szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul. 3.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolás ára, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására. 4. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az ös�szefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja. 5. § Jelen törvény 2010 . június 4-én lép hatályba.
városunk 11
Önkormányzat
Sport
A májusi közgyűlésen történt T
ovábbra is Andóné Angyal Mária vezeti a Salgótarjáni Központi Óvodát – döntötte el május 27-i ülésén Salgótarján közgyűlése. Az ülésen olyan fájó napirendeket is tárgyaltak, mint a távhő árának júliusi emelése és a helyi járati buszok járatszámának csökkentése. Az elmúlt évet komoly veszteséggel zárta a Nógrád Volán Zrt., ezért a közeljövőben ötvenezer hasznos kilométer elvétele válik szükségessé – indokolta az előterjesztést Bucsok Lajos ügyvezető igazgató. Ugyanakkor egy 317 millió forintos pályázati forrásnak köszönhetően GPS-szel szerelik majd fel a helyi járati autóbuszokat, s digitális formában szeretnék ezentúl az utastájékoztatást is megoldani. Székyné dr. Sztrémi Melinda a kényszerű járatcsökkentésről elmondta, kérte a Nógrád Volán Zrt.-t, hogy az érintett szakaszokkal kapcsolatban egyeztessenek az önkormányzati képviselőkkel. Ez meg is történt, így várhatóan az utasok igényeihez igazítva fog továbbra is működni a közösségi közlekedés Salgótarjánban. – Az okok, amelyek ide vezettek, tragikusak – hangsúlyozta a városvezető. Bár az állam rengeteget költ közösségi közlekedésre – folytatta – , a támogatási összeg óriási részét Budapest kapja. Azt pedig ismerjük, micsoda eredményeket ért el belőle a BKV. A Megyei Jogú Városok Szövetségével többször tiltakoztunk már a vidéki városok hátrányos helyzete miatt, mindhiába. Azt gondolom, az új kormánynak ezt a területet is rendbe kell majd tennie. Ami pedig a 300 milliós fejlesztést illeti…kicsit olyan érzésem van, mint a kakaó biztos számítógéppekkel
kapcsolatban. Ahelyett, hogy égető problémákat kezelhetnénk a rendelkezésre álló pénzből, GPS-t veszünk a buszokba. Értem, hogy arra is szükség van, de gondoljuk csak el, micsoda segítség lenne ez a pénz a salgótarjáni tömegközlekedés számára, ha azt racionális célokra költhetnénk el – emelte ki Székyné. A közgyűlés a forint-dollár árfolyamváltozás miatt bekövetkező távhő díjemelésről is tárgyalt. A napirend értelmében a Tarjánhő Kft. július elsejétől tíz százalékkal emeli lakossági és közületi hődíjait. – Remélem, hogy a téli időszakra újra tudunk csökkenteni – ahogy tettük tavaly is -, így nem lesz annyira megterhelő a lakosság számára ez a változás. A képviselők a közgyűlésen beszámolókat hallgattak meg a Salgótarjáni Gyámhivatal 2009. évi hatósági tevékenységéről és az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak múlt évi ellátásáról, a közgyűlés közbeszerzési bizottsága által folytatott előző évi közbeszerzési eljárásokról, valamint Székyné dr. Sztrémi Melinda által – átruházott hatáskörben – lefolytatott 2009. évi közbeszerzési eljárásokról. Támogatta a testület a Salgótarján hivatásos tűzoltósága technikai eszközeinek fejlesztése, felújítása céljából, pályázat benyújtásáról szóló napirendet és módo-
sították a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát. Hosszas vita kísérte az önkormányzati helyiségek civil szervezetének részére történő kedvezményes bérbeadására szóló javaslatot, mígnem számos ötlet és módosító javaslat után azt a döntést hozták, hogy hetvenöt százalékos kedvezmény mellett adják bérbe a civil szervezeteknek a Salgó Vagyon Kft. által kezelt önkormányzati ingatlanokat. Így a Civil Kerekasztal 7 700 forint plusz rezsit, a Zagyvapálfalváért Baráti Kör bázisa, a Z-Pont Klub pedig 38 000 forint plusz rezsit fog fizetni havonta. Döntött a közgyűlés a Salgótarjáni Központi Óvoda igazgatói posztjáról is. Eszerint továbbra is Andóné Angyal Mária vezeti az intézményt. Még egy személyi kérdés napirendre került, Murányi Sándor, az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat igazgatójának korengedményes nyugdíjazása. A szakember 22 év igazgatóság után döntött úgy, hogy kéri korkedvezményes nyugdíjazását, melyet a közgyűlés megadott neki, sőt döntöttek címzetes igazgatói kinevezéséről is. Ezeken túl a képviselők szerződés, rendelet és határozat módosításáról, a közgyűlés második félévi munkatervéről is tárgyaltak, valamint elfogadták a Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány felügyelő tagjainak megbízására, alapító okiratának módosítására vonatkozó javaslatot.
Salgótarján Kártya: bővülő elfogadói és használói kör Hónapról hónapra folyamatosan bővül a Salgótarján Kártya elfogadóhelyeinek száma. Egyre több helyi vállalkozó (köztük kis- és középvállalkozó is) érzi úgy, hogy érdemes kedvezményt nyújtani a helyben lakóknak. Ezzel egyidejűleg a kártyahasználók köre is dinamikusan növekszik, és akik megkedvelték, egyre nagyobb volumenben vásárolnak kártyáikkal. Salgótarján Megyei Jogú Város önkormányzata 2007-ben döntött arról, hogy ingyenes Salgótarján Kártyát bocsát ki a városlakók részére. A programhoz csatlakozó helyi szolgáltatók és vállalkozások bizonyos mértékű százalékos kedvezményt nyújtanak kártyatulajdonosoknak: a kapott
12
városunk
kártyán pontok kerülnek jóváírásra a mindennapi vásárlásaik után, a pontok pedig a későbbiek folyamán kedvezményes vásárlásra használhatóak fel. A döntés után pár hónappal, 2008. májusában már ki is bocsátották az első kártyákat, ezeket ma már közel 13 ezer salgótarjáni használja rendszeresen. Megéri, hiszen élelmiszerboltokban, számítástechnikai cikkek vásárlásánál, benzinkútnál, patikában és művelődési intézményben is elfogadják, s ha bővül a programba bekapcsolódó vállalkozói kör, arról az érintettek értesülhetnek a havonta megjelenő Kártya Pont információs mellékletben, illetve Salgótarján város honlapján, a www.salgotarjan.hu oldalon is.
A legújabb elfogadóhelyek:
Áprilisig a Borostyán Patika, a Janovicz Pékség, a Renniss Autó és a Csépe és Társai Kft. Italnagykereskedelmi Kft. csatlakozott az elfogadóhelyekhez, májusban pedig a Füleki úti HORTUS Kertészet, valamint az Alkotmány úti DEN CAFE Pizzéria és Casino ad kedvezményeket a kártyahasználóknak. Ön is vásároljon - akár már holnaptól - Salgótarján Kártyával! Amennyiben szeretne kártyához jutni, vagy már rendelkezik vele, és családtagjait is be kívánja vonni a vásárlói körbe, keresse fel legközelebbi pont elfogadó helyünket, és regisztrációt követően azonnal kezében tarthatja új kártyáját.
Megnyerték a bajnokságot, jövőre az I. osztályban indulnak
A
z első helyen fejezte be a 2009–2010-es bajnoki évadot a tekézők NB II, Északkeleti csoportjában a BE-BE TK Salgótarján csapata. Az együttes tagjai május 28-án a Pancho étteremben vehették át jól megérdemelt aranyérmüket és a legjobbnak járó serleget.
Az eseményen elsőként Havaj István, az egyesület elnöke köszöntötte Eötvös Mihályt, Salgótarján alpolgármesterét, Bettenbuk Zsigmond tiszteletbeli elnököt, főtámogatót, Simon Csabát, a Simker Mobile Kft ügyvezetőjét, támogatót és az aranyérmes csapat tagjait. A folytatásban elmondta, hogy a 2004–2005-ös évadban már ugyan kivívták az első helyet, de akkor pályahiány miatt nem léptek feljebb. Kihangsúlyozta, most szeretnének indulni az NB I-ben, de mivel nincs négysávos pálya a megyében, így Ózdon játszanák a „hazai” mérkőzéseiket. A feltételek biztosításához pályáznak, s bízik a támogatókban és az önkormányzatban. Ezt követően Eötvös Mihály gratulált a csapatnak, s örömét fejezte ki, hogy a városnak NB I-es tekecsapata lett, majd átadta az aranyérmeket: Nádasdi Istvánnak, Ozsvárt Oszkárnak, Fancsik Istvánnak, Telek Tamásnak, Kotroczó Csabának, Jakus Lászlónak, Bokros Bencének, Hakkel Lászlónak, Papp Károlynak, Pintér Tamásnak, Nagy Sándornak és Bettenbuk Zsigmondnak.
Rajt-cél győzelem a Salgó-Gemer Rallyn A
schenbrenner György és Pikó Zsuzsa nyerte meg az országos rallybajnokság harmadik futamát, a második ízben megrendezett Salgó-Gemer Rallyt. A páros rajt-cél győzelmet aratott, mindvégig az élen állt. Turi Tamás és Percze Nándor, a rally főtámogatója által szponzorált csapat egysége leszorult a dobogóról, Mitsubishijükkel az abszolút negyedik helyen értek célba. Harmadik lett a Herczig Norbert- Baranyai László duó, a dobogó második fokára pedig az ifj. Tóth János - Tagai Róbert kettős állhatott föl. Janikáék végig szorosan a győztes Asi mögött haladtak, de végül nem sikerült megfogniuk az idei „nagymenőt”. De a Tóth-Tagai páros így is mindhárom idei versenyt jó pozícióban fejezte be, ami pozitívum lehet a jövőre nézve. A Salgótarján önkormányzata által kiemelten támogatott Hell Energy Drink Salgó-Gemer Rallyn a Zagyvaróna-Cered szakaszon új aszfalton száguldhattak a versenyzők, de a szervezők visszahozták a tizenhárom éve pihentetett kisterenyei körgyorsot is a futamok sorába. Rengeteg néző látogatott ki Terenyére, s bár a pilóták többsége panaszkodott az új szakaszra, a látvány fergeteges volt. A szlovákiai futamokat is megjárt mezőnyt végül Salgótarján belvárosában köszöntötte a publikum. A kisfőtéren felállított céldobogóra több száz érdeklődő és a riválisok elismerésre közepette gurult föl az idei bajnokságban már harmadik győzelmét arató Asi-Pikó kettős. A díjakat Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere és Balázs Pál, Bátonyterenye alpolgármestere adta át a versenyzőknek és a csapatoknak. Salgótarján alpolgármestere a sporteseménnyel kapcsolatban elmondta, hogy sokoldalú összefogás eredménye az, hogy újra első osztályú rallyversenyt rendeztek a városban. A Közlekedésfelügyelet, az önkormányzat, civilek és intézmények járultak hozzá munkával vagy támogatással ahhoz, hogy sikeres futamot bonyolítsanak le a térségben. Elismerés illet mindenkit, aki részt vett a szervezésben, mert mára világosan látszik: jó úton indult el a város a rally újjáélesztésekor, minden jel szerint sikerül biztosítani a folytonosságot. Eredmény: 1. Asi, Pikó Zsuzsa 1:20:08.0; 2. ifj. Tóth, Tagai +19.5; 3. Herczig, Baranyai +35.4; 4. Turi, Percze +50.8; 5. Melicharek, Lasevic +2:02.3; 6. Drotar, Banoci +2:28,4; 7. Botka, Szenner +2:28.5; 8. Trencsényi, Vinoczai +3:45.7; 9. Pethő, Baciál +3:51.1; 10. Bútor, Holczer +4:01.0
városunk 13
Kultúra
A
huszonöt évet megélt nemzetközi dixielandfesztivál idén megújult kínálattal és új elnevezéssel – Salgótarjáni Jazz Fesztivál - várta az inprovizatív zene szerelmeseit Salgótarjánba. S ahogy már tavaly is, a zenei programokkal párhuzamosan várta vendégeit a Fő térre a Tarjáni Tavaszi Borfesztivál. A rendezvények május 14-én délután kezdődtek, s egészen vasárnap estig tartottak.
l á v i t z Jazzfdeosnsággal k új
A Fő téren először a helyi borlovagok léptek színpadra: Telek András és dr. Tordai Péter mondott köszöntőt, de bemutatkozott a Zagyvarónáról származó tokaji birtokigazgató, dr. Kovács Péter is. A tavaly útjára indult fesztivált dr. Kádár Zsombor, Salgótarján Megyei Jogú Város jegyzője nyitotta meg. Ezután következett a jazzfesztivál első fellépője, a kőszegi, tizenegy tagú Ataru Taiko ütőegyüttes, akik autentikus japán dobzenét adtak elő. Ez a zenei különlegesség igencsak jó hangulatot teremtett a publikum körében, melyet tovább fokozott a cseh Stanley’s Dixieland Street Band produkciója.
Este nyolc órakor már a színházteremben folytatódott a program, ahol a népszerű Budapest Bár együttes adott koncertet. Különleges hangzású és válogatású repertoárjuk hatását fokozták a folyamatos filmbejátszások, illetve a kifejezetten a dalokhoz készült animációk. Szombaton sajnos beköszöntött az esős idő a jazzfesztiválra. A nap egyetlen szabadtéri fellépője, a szlovák Komarno Dixieland Band a sátrak alatt meghúzódó közönségnek mutatta be tradicionális programját. Ezután a színháztermi gála vendége a jubiláló Hot Jazz Band volt. Az idén huszonöt éves csapat hozott blues-okat, dixielandszámokat, filmdalokat, virtuóz hangszerszólókat
14
városunk
sok új
Salgótarjánba, de táncbetétekkel is színesítették produkciójukat, valamint Tommy Vig dobfenomén is közreműködött a koncert során. A róla elnevezett jazztrió az esti, üvegcsarnokban tartott bor- és vacsoraesten is szórakoztatta a vendégeket. A zárónapon, vasárnap, a Szent József plébániatemplomban a lengyel MONK vokálegyüttes adott hangversenyt. Az „égi áldás” miatt a fesztivál „búcsúkoncertjét” a szervezők szabadtérről bevitték a JAMKK üvegcsarnokába. Itt Tóth Bendegúz (zongora) és Tóth Bonifác Zoltán (trombita), salgótarjáni testvérpár mutatta meg tehetségét, majd az Alapi Band lépett fel Nagy ’Nano’ Norbert közreműködésével.