2010. évi CXXII. törvény. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 1 I. FEJEZET

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról1 Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minıségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerő biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülı és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bőncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítı bőnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyőlés a következı törvényt alkotja:

I. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE, FELÜGYELETE, SZERVEN BELÜLI VEZETİI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei 1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. (2) A NAV önállóan mőködı és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez. (3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további - személyi juttatásokra, munkaadókat terhelı járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható - támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni. 2. § A NAV székhelye Budapest. 3. § (1) A NAV a feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. A közép- és alsó fokú szervek a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti területi szervek. (2)2 A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a bőnügyi fıigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézet, valamint a humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet. (3) A bőnügyi fıigazgatóság és a humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet jogi személyiséggel rendelkezı, a NAV fejezetén belül önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervek. 4. § (1)3 A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal, a közép- és alsó fokú adóztatási szervek, valamint a (2a) bekezdés szerinti szerv. 1 2

Kihirdetve: 2010. XI. 19. Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 1.

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2)4 A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság vámszerve. A NAV vámszerve a Központi Hivatal, a közép- és alsó fokú vámszervek, valamint a (2a) bekezdés szerinti szerv. (2a)5 A NAV állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat is ellátó szerve a NAV középfokú adó- és vámszerve. Ahol e törvény középfokú adóztatási szervet, illetve középfokú vámszervet említ, azon - eltérı rendelkezés hiányában - a NAV középfokú adó- és vámszervét is érteni kell. (3) A NAV bőnügyi fıigazgatósága középfokú szervekkel és alsó fokú szervvel rendelkezik. A NAV nyomozó hatósága a bőnügyi fıigazgatóság és annak középfokú szervei. (4) A NAV alsó fokú vámszervei hatásköri önállósággal rendelkezı kirendeltségeket mőködtethetnek. A NAV alsó fokú adóztatási szervei hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkezı kirendeltségeket mőködtethetnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri felügyelete 5. § (1) A kijelölt miniszter a) felügyeli az adóztatás, a vámok és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét, b) felügyeli és ellenırzi a NAV tevékenységét és vezetését, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, c) elıterjeszti a kormányhoz a NAV szervezeti rendszerére, feladataira vonatkozó törvények vagy kormányrendeletek tervezetét, illetve törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a NAV feladatkörébe tartozó kérdésekben, d) feladatai ellátásához, továbbá a törvényesség és szakszerőség ellenırzése érdekében a NAV vezetıjétıl jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatásokat kérhet, továbbá - amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges - bármely ügyrıl tájékoztatást kérhet, e) adóügyben (ideértve a vámokat és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adókat és díjakat is) megváltoztatja, megsemmisíti a NAV elnökének jogszabálysértı határozatát (végzését), illetıleg a határozat, végzés meghozatalának törvénysértı mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja, f) a NAV vezetıjének különösen az adóztatás, a vám- és jövedéki igazgatás mőködési feltételeinek kialakítása, szakszerő mőködtetése tekintetében iránymutatást adhat, g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály önállóan vagy az érintett miniszterrel egyetértésben gyakorolt jogkörébe utal. (2) A kijelölt miniszter az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörének gyakorlását másra nem ruházhatja át. (3) A kijelölt miniszter rendszeresíti a NAV-nál alkalmazásra kerülı kényszerítı eszközöket.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetıi

3

Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (1). Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (1). 5 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 4

-2-

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 6. § (1) A NAV vezetıje az elnök. Az elnök képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. (2) A NAV elnökét határozatlan idıtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. (3) A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági felsıfokú iskolai végzettséggel rendelkezı magyar állampolgár nevezhetı ki. (4) A NAV elnöke szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak. 7. § (1) A NAV elnökhelyetteseit és gazdasági vezetıjét határozatlan idıtartamra a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel. (2) A NAV elnökhelyettesévé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsıfokú iskolai végzettséggel rendelkezı magyar állampolgár nevezhetı ki. (3) A NAV elnökhelyettese szakmai tevékenységének támogatására szakfıigazgató nevezhetı ki. Egy elnökhelyettes irányítása alatt legfeljebb két szakfıigazgató mőködhet. A szakfıigazgatót - az érintett elnökhelyettes javaslatára - a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel. 8. § (1)6 A bőnügyi fıigazgatóságot, az informatikai feladatokat ellátó intézetet, a humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet az elnök által - az érintett elnökhelyettesek javaslatára - kinevezett fıigazgató vezeti. (2) A középfokú adóztatási szerveket és a középfokú vámszerveket az elnök által kinevezett fıigazgató vezeti. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti fıigazgató az általa vezetett szervet képviseli, és a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. Az (1)-(2) bekezdés szerinti szervek szakmai tevékenységének irányításában az elnök által - a fıigazgató javaslatára - kinevezett fıigazgató-helyettes(ek) vehet(nek) részt. (4) A bőnügyi fıigazgatóság középfokú szerveit továbbá az alsó fokú adóztatási szerveket és az alsó fokú vámszerveket - a felettes szerv fıigazgatójának javaslatára - az elnök által kinevezett igazgató vezeti. (5) A (4) bekezdés szerinti igazgató az általa vezetett szervet képviseli, és - a 9. § szerinti eltéréssel - a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. A (4) bekezdés szerinti szervek szakmai tevékenységének irányításában a felettes szerv fıigazgatója által - az igazgató javaslatára kinevezett igazgatóhelyettes(ek) vehet(nek) részt. (6) A bőnügyi fıigazgatóság alsó fokú szervét a felettes szerv fıigazgatója által kinevezett fıosztályvezetıi besorolású - hivatalvezetı vezeti. A hivatalvezetı az általa vezetett szervet képviseli, és az e szervhez telepített hatáskör gyakorlója. 9. § A NAV alsó fokú vámszerve kirendeltségének operatív vezetését a 8. § (5) bekezdés szerint kinevezett igazgatóhelyettes, illetve fıosztályvezetıi besorolású kirendeltségvezetı látja el, aki a kirendeltséghez telepített hatáskör gyakorlója. 10. § (1) A NAV elnöke felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - a kijelölt miniszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek, a NAV gazdasági vezetıje, a szakfıigazgatók, a fıigazgatók felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja. (2) A bőnügyi fıigazgatóság középfokú szervének igazgatója felett a munkáltatói jogkört - a kinevezés és felmentés kivételével - a bőnügyi fıigazgatóság fıigazgatója gyakorolja.

6

Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 2. -3-

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) Az alsó fokú adóztatási szerv, illetve az alsó fokú vámszerv igazgatója felett a munkáltatói jogkört - a kinevezés és felmentés kivételével - a felettes középfokú adóztatási szerv, illetve a felettes középfokú vámszerv fıigazgatója gyakorolja. (4) A bőnügyi fıigazgatóság alsó fokú szervének hivatalvezetıje felett a munkáltatói jogkört a bőnügyi fıigazgatóság fıigazgatója gyakorolja. (5) A kinevezés és a felmentés kivételével a fıigazgató-helyettes felett a munkáltatói jogkört a fıigazgató, az igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja. (6) A NAV központi szerveinél, illetve a NAV közép- és alsó fokú szerveinél - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerv vezetıje. (7) A bőnügyi fıigazgatóság alsó fokú szervénél a munkáltatói jogkör gyakorlója a bőnügyi fıigazgatóság fıigazgatója. 11. §7 (1) A NAV elnöke, illetve a NAV egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetıje a munkáltatói jogköre gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetıre. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. (2) A 10. § (2)-(7) bekezdésétıl eltérıen a pénzügyırök tekintetében a kijelölt miniszter vagy az elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza. Az elnök a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetıre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek irányítása és felügyelete 12. § (1) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve az alsó fokú vámszervek felettes szervei a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek. (2)8 A középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek felettes szerve - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az elnök. (3) A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes szerv az elnök. (4) A bőnügyi fıigazgatóság alsó és középfokú szerveinek felettes szerve a bőnügyi fıigazgatóság, illetve a bőnügyi fıigazgatóság felettes szerve az elnök. (5)9 Az informatikai feladatokat ellátó intézet és a humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet a Központi Hivatal irányítása alatt áll. (6)10 A Kormány rendeletében a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek intézkedései, illetve az általuk hozott elsıfokú döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálására - meghatározott ügycsoportokban - kijelölhet más középfokú adóztatási szervet, illetve középfokú vámszervet.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai 13. § (1) A NAV feladata: a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendı kötelezı befizetés, 7

Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 1. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (2). 9 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 3. 10 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 8

-4-

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adóvisszaigénylés vagy adó-visszatérítés, c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelezı befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenırzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérıen nem rendelkezik. (2) A NAV a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat, b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenırzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekrıl a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevı állami szervek részére információk szolgáltatását, c) feldolgozza az államháztartás mőködéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelıs miniszternek átadja, d)11 Központi Hivatala, illetve az informatikai feladatokat ellátó intézete összegyőjti és tárolja az (1) bekezdésben megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással, valamint a szerencsejáték szervezésérıl szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos eljárással összefüggı adatokat, amelyekrıl a NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít, e)12 adóztatási szerve, illetve vámszerve elıterjeszti a hatáskörébe tartozó kötelezı befizetésekkel vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bőncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt, f) lefolytatja az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti központosított ellenırzést, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti központosított utólagos ellenırzést, g) a kormánytisztviselıi, a kormányzati ügykezelıi, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegırzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el, h) a kormánytisztviselıi, a kormányzati ügykezelıi, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását, i) az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot mőködtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja, j)13 végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezésérıl szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenırzési, a központi szerver üzemeltetés hatósági felügyeleti feladatokat. (3) A NAV a) végzi a közösségi és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek mőködtetésébıl, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat, b)14 végzi a közösségi és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttmőködésbıl adódó feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív 11

Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 4., 2012. évi CLXXVIII. törvény 395. §. Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 4. 13 Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 172. §, 2012. évi XXXI. törvény 37. § 18. 14 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 5. 12

-5-

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról segítségnyújtást is - valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások elıkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja Magyarország képviseletét a NAV szakterületét érintı ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben, c) végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását, d) végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történı együttmőködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat. (4) A NAV adóigazgatási jogkörében a)15 eljáró adóztatási szervei - feladataik ellátása során - együttmőködnek az illetékességi területükön lévı helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, b)16 a helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintı, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az illetékes adóztatási szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelıs miniszter bevonásával az adópolitikáért felelıs miniszter határozza meg, c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelezı befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenırzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, e) lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az adópolitikáért felelıs miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerıs határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelıs miniszternek, f)17 g) ellátja a munkáltatók és kifizetık által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történı átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat, h)18 jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelıs miniszter részére teljesítendı adatszolgáltatást, i)19 ellátja a csıdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezıi feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezık képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat. (5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi a) a közösségi vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,

15

Módosítva: 2011. évi CLXXIX. törvény 227. § a) alapján. Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 227. § a). 17 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 1. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 18 Módosítva: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 2. alapján. 19 Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (3). 16

-6-

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról b) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenırzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését, c) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történı besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenırzését, d)20 a vámokmányok, illetve a vámeljárások adatainak vám- és statisztikai célú ellenırzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását, e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenırzési és utólagos ellenırzési feladatokat, f) az Európai Mezıgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenırzéseket. (6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenırzéssel, b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat. (7)21 A NAV a bőnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bőncselekmények megelızését, felderítését és nyomozását, valamint nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendırségrıl szóló törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elısegítése érdekében. (8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását, b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között, c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek ırzését, kísérését, d) végzi az elfogott, elıállított, ırizetbe vett, valamint fogva tartott személyek ırzését, kísérését, e)22 jogszabályban meghatározott ellenırzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi Magyarország területén - az EU külsı határán mőködı határátkelıhelyek kivételével - a mélységi ellenırzési tevékenységet, f) végzi a közúti határátkelıhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával közös határszakaszon lévı, a Rendırségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelıhelyek kivételével, g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat. (9) A NAV végzi továbbá a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenırzött termékek és technológiák forgalmának ellenırzését, b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenırzési feladatokat,

20

Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (3). Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 22 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 6. 21

-7-

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését, d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat, e) az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenırzési feladatokat. (10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendırség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttmőködni, és kötelesek egymást a bőnmegelızı és felderítı tevékenység gyakorlása során támogatni.

II. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA Általános rendelkezések 15. § (1) A NAV személyi állománya a) kormánytisztviselıkbıl, b)23 hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (a továbbiakban: pénzügyır), c) kormányzati ügykezelıkbıl (a továbbiakban: ügykezelı) és d) munkavállalókból áll. (1a)24 Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiba tartozó személyek a továbbiakban együtt foglalkoztatottak. (2) A NAV személyi állományába tartozó a)25 kormánytisztviselıkre és ügykezelıkre a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.), b) pénzügyırökre a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), c)26 munkavállalókra a munka törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 16. §27 A NAV teljes személyi állománya tekintetében a NAV által bevezetett - a NAV elnöke által meghatározott - teljesítményértékelési rendszert kell alkalmazni. 16/A. §28 (1)29 A munkáltatói jogkör gyakorlójának (a továbbiakban: pályázatot kiíró) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése, illetve vezetıi munkakör betöltése pályázat alapján is 23

Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (4). Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 25 Megállapította: 2012. évi V. törvény 31. § (1). Hatályos: 2012. III. 1-tıl. 26 Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 72. § a). 27 Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 2. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 28 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 3. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 29 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 1. 24

-8-

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról történhet. A megpályáztatott munkakörre kinevezni csak olyan személyt lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (2) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidıt a pályázatot kiíró szerv által történı közzétételtıl kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idı a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történı közzétételétıl számított tíz napnál nem lehet rövidebb. (3) Pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésıbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthetı, és az állást betöltı személyt a kiírást megelızıen legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják. (4) A kormánytisztviselıi állásra meghirdetett pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti. (5) A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata határozza meg.

A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok30 Az egyoldalú jognyilatkozat, a nyilatkozat, a megállapodás, a feltétel, a tájékoztatás31 16/B. §32 (1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. (2) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és - e törvény, vagy a Kttv., illetve Hszt. eltérı rendelkezésének hiányában - csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. (3) A jogról lemondó vagy abból engedı jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztıen értelmezni. (4) Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. (5) A nyilatkozat tekintetében a 16/E-16/G. § és 16/L. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelıen alkalmazni kell. (6) Nem minısül a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatnak a feladatok végrehajtására vonatkozó utasítási parancs vagy intézkedés. 16/C. §33 (1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszőnését jövıbeli, bizonytalan eseménytıl (feltétel) is függıvé tehetik. Nem köthetı ki olyan feltétel, amelynek alapján a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı hátrányára módosulna, vagy annak megszőnését eredményezné. 30

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 32 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 33 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 31

-9-

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel semmis. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki. (3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függıben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta. 16/D. §34 (1) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elı, azt olyan idıben és módon kell megtenni, hogy az lehetıvé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. (2) Amennyiben a munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály alapján vagy egyéb okból a személyi állomány egészének vagy egy részének szóló (általános) tájékoztatást ad, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.

A képviselet35 16/E. §36 (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. (2) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a kinevezés, illetve a hivatásos állományba való felvétel elfogadásával, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításával, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszőnésével, megszüntetésével, megállapodás megkötésével, módosításával, megszüntetésével, és a munkavégzéssel összefüggı jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg. (3) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselıje útján is tehet, illetve a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem esı munkáltatói jognyilatkozatot képviselıje útján is átvehet. Az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy - határozott idıre szóló meghatalmazás esetén - a határozott idı elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemő harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani. (4) A (3) bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı képviseletében a vele együtt élı közeli hozzátartozója vagy élettársa, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem esı jognyilatkozat megtételében vagy a munkáltatói jognyilatkozat átvételében az érintett akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell. (5) A munkáltatónak a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha az érintett és a (3)-(4) bekezdésben említett képviselı jognyilatkozatai eltérnek. (6) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı - kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelmően korlátozott - nem hivatkozhat arra, hogy képviselıje jogkörét túllépve járt el.

34

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 36 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 35

- 10 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (7) A fegyelmi eljárás, illetve a kártérítési eljárás során igénybe vehetı képviselı személyére a 33/S. § elıírásai az irányadók.

Az alaki kötöttség37 16/F. §38 (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt érintı minden lényeges, továbbá e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. szerint írásbeliséghez kötött jognyilatkozatot és megállapodást írásba kell foglalni. A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelezı. (2) Amennyiben a jognyilatkozatot, megállapodást írásba kellett foglalni, úgy a jognyilatkozatot módosítani vagy visszavonni, illetve a megállapodást módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. (3) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodásnak a teljesítés szempontjából lényeges adatait. A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltató köteles gondoskodni. (4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat - ha e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. eltérıen nem rendelkezik - semmis. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyezı akaratából teljesedésbe ment, és az nem jár a közérdek sérelmével. (5) A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról - és ha az az elévülési idınél rövidebb -, annak határidejérıl a kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt kioktatni. A határidırıl való kioktatás elmulasztása esetén 6 hónap elteltével az igény nem érvényesíthetı.

A jognyilatkozat közlése39 16/G. §40 (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthetı közöltnek, ha azt a jognyilatkozat címzettjének vagy a 16/E. § (3)-(4) bekezdés szerint átvételre jogosult képviselınek átadják. A közlés a megtagadás, illetve akadályozás napjával akkor is hatályos, ha a jognyilatkozat címzettje vagy az átvételre jogosult képviselıje az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Errıl jegyzıkönyvet kell felvenni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen a tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot a) ha a postai küldemény címzettje [a jognyilatkozat címzettje vagy a 16/E. § (3)-(4) bekezdés szerinti képviselıje] a küldemény átvételét megtagadta, vagy b) a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére feljogosított meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta, vagy c) ha az a) pont szerinti címzett, vagy a b) pont szerinti meghatalmazott a kézbesítés idıpontjában nem tartózkodik a címben megjelölt helyen, és az a) pont szerinti címzett 14. 37


- 11 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról életévét betöltött közeli hozzátartozója vagy élettársa - kivéve, ha a címzett e hozzátartozókat a küldemények átvételébıl kizárta - a küldemény átvételét megtagadta, a küldemény átvételének megtagadása napján közöltnek kell tekinteni. (3) Közöltnek kell tekinteni a jognyilatkozatot a) ha a (2) bekezdés a) pont szerinti címzett által bejelentett elérhetıségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet miatt a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerinti értesítés elhelyezésének napját követı ötödik munkanapon. (4) Ha a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére jogosult, de a (2) bekezdésbe nem tartozó személy tagadta meg az átvételt, a jognyilatkozatot nem lehet közöltnek tekinteni. (5) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2)-(3) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejőleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstıl számított 15 napon, de legkésıbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthetı elı kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére elıírt határidıt megtartottnak kell tekinteni. (6) Vita esetén a jognyilatkozatot tevı felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerően megtörtént. (7) Azokat a munkáltatói intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét vagy egy részét érintıen szervezetirányítási jogkörben kerülnek kiadásra, akkor is közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.

A semmisség, a megtámadhatóság és azok jogkövetkezménye41 16/H. §42 (1) Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre. (2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. (3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt főz. A semmisségre az érdekelt határidı nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. 16/I. §43 (1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Jogi kérdésben való tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt és a NAV-nak az adott szakterülettel munkakörénél fogva foglalkozó, jogi végzettségő kormánytisztviselıje, pénzügyıre a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. (2) Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá. 41


- 12 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) A megállapodást az támadhatja meg, aki tévedésben, téves feltevésben volt, illetve akit a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel vettek rá. (4) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétıl, vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszőnésétıl kezdıdik. A megtámadási határidıre az elévülés szabályai megfelelıen irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (5) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott határidın belül írásban kell a másik féllel közölni. (6) A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétıl számított 15 napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el. (7) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. 16/J. §44 (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. eltérıen nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid idın belül nem hárítják el. (2) A munkáltató köteles a kormánytisztviselınek, pénzügyırnek, ügykezelınek annyi idıre járó illetményt megfizetni, amennyi a munkáltató részérıl történı felmentés esetén járna, továbbá megfelelıen alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés, illetve a hivatásos állományba vétel a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni. (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette az arra irányadó jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. (4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak. (5) A kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén - a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve - a 34/X. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni. (6) A megállapodás érvénytelenségébıl származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelısség szabályait kell megfelelıen alkalmazni.

A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény elévülése45 16/K. §46 (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. (2) A bőncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetıség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelı idı alatt évül el. (3) A kártérítés - e törvény eltérı rendelkezése hiányában - a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

44


- 13 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (4) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdıdik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. (5) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet. (6) Ha a jogosult az igényét menthetı okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszőnésétıl számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idı már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra. (7) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság elıtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítı vagy békéltetı igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történı módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetve az elévülés megszakítását elıidézı eljárás jogerıs befejezése után az elévülési idı újra kezdıdik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határidı és idıtartam számítása47 16/L. §48 (1) A határidı számítására a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidıt ír elı. (2) Napon - ha a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály eltérıen nem rendelkezik - naptári napot kell érteni. (3) A határidı számítása a határidı megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követı napon kezdıdik. (4) A hetekben megállapított határidı azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdı napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidı lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdı napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. (5) A határidı az utolsó napjának végén jár le. A határidı az általános munkarend szerinti következı munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenınap vagy munkaszüneti nap. (6) A határidıt - e törvény eltérı rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen idıpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik. (7) A határidı elmulasztása akkor menthetı ki, ha a határidıt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi. (8) A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidınek nem minısülı idıtartam számítására a (4)-(7) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen idıtartam számításánál a naptár az irányadó.

Eltérés a Hszt.-tıl49

47 48

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 14 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 17. §50 (1)51 E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § a)-b), e)-f), h), j), m) s) és v) pontja, 3. § (4)-(5) bekezdése, 4. § (4)-(5) bekezdése, 7-13. §-a, 36. § (2)-(3) bekezdése, 39. § (2) bekezdése, 40. §-a, 44. § (1) bekezdés i) pontja, 45-47/A. §-a, 48. §-a, 49. § (1)-(3) bekezdése, 50. §-a, 56. § (5) bekezdése, 62. §-a, 65. §-a, 66. §-a, 71-72/A. §-a, 72/C. §-a, 73. §-a, 74. §-a, 76-83. §-a, 8792. §-a, 95-103. §-a, 104-106. §-a, a 107. §-a a beosztásból való felfüggesztés tekintetében, illetve a 107. § (1) bekezdés utolsó mondata, 110-111. §-a, 113-115/A. §-a, 116/A-116/C. §-a, 118. § (1)-(3) bekezdése, (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése, 119-178. §-a, 194. § (2) bekezdés elsı mondata, 196-197. §-a, 210-210/A. §-a, 245/D. §-a, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (2) bekezdése és az 1., 2., 4., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak. A pénzügyırt megilletı pótszabadság tekintetében a Hszt. 326. § (1) bekezdése, 326/A. §-a, valamint a 328. § (4) bekezdése nem alkalmazható. (2)52 A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyır tölthet be (hivatásos munkakör). A NAV-nál egyéb munkakörök ellátására pénzügyır kizárólag egyedi elnöki engedély alapján, kivételesen indokolt esetben foglalkoztatható. A munkakör szolgálati jellegének megszőnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyır e munkakörben való további foglalkoztatását, hivatásos szolgálati jogviszonyát és elımenetelét nem érinti. (3)53 A Hszt. 93. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendelkezés azon pénzügyır tekintetében alkalmazandó, akit az állásából felfüggesztettek. (4)54 A Hszt. 194. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szolgálati panasznak azokban az esetekben sincs helye, amelyekben e törvény azt kizárja. (5)55 A Hszt. 195. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak a Hszt. 142. § (1) bekezdésére és 159. § (2) bekezdésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható. 17/A. §56 (1)57 A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése kötelezı a felvétel napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy fıtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelezı a felvétel napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyır az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idı alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszőnik. (1a)58 A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket, végzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékőnek kell tekinteni.

49

Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 4. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 4. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 51 Az utolsó mondatot beiktatta: 2012. évi CI. törvény 1. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (1) 1., 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (5). 52 Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (6). 53 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 54 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 55 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 56 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 5. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 57 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 58 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 50

- 15 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2)59 A hivatásos állományba való felvétellel egyidejőleg a befejezett tanulmányainak megfelelıen a hivatásos állomány pályakezdı tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy ırmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kitőnı minısítéső diplomával végzett pályakezdıt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni. (3) A NAV hivatásos állományába legalább középiskolai végzettségő személy vehetı fel. 17/B. §60 A Hszt. 43. § (4)-(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelı munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör - de a vezénylés megszüntetésétıl számított egy éven belül ez lehetıvé válhat -, az érintett az egyetértésével rendelkezési állományba helyezhetı. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelıen kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelı, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelıen felmentéssel kell megszüntetni. 17/C. §61 (1) Amennyiben a pénzügyır egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján munkaköre ellátására alkalmatlanná vált, a munkáltató köteles a pénzügyır részére az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelı másik, elsısorban hivatásos munkakört, betölthetı hivatásos munkakör hiányában nem hivatásos munkakört felajánlani. Amennyiben a munkáltatónál nincs megfelelı betöltetlen munkakör, úgy számára - a szerv vezetıjének hozzájárulásával - a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelı másik munkakör. A pénzügyırt a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján akkor lehet felmenteni egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén, ha a) az állapotának megfelelı betöltetlen munkakör a munkáltatónál, illetve a NAV más szervénél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhetı, b) a felajánlott másik, állapotának megfelelı munkakört a pénzügyır nem fogadta el, vagy c) megváltozott munkaképességő személyek ellátására jogosultságot szerzett. (2) A pénzügyır a részére felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott munkakört elutasította volna. (3) Amennyiben a pénzügyır a részére felajánlott nem hivatásos munkakört elfogadja, hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul. 17/D. §62 (1) A pénzügyır a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása mellett a NAV bármely szervéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhetı. (2) A pénzügyır 3 évenként összesen 6 hónapra beleegyezése nélkül vezényelhetı. A 6 hónapot meghaladó idıtartamú vezényléshez, valamint a vezénylés idıtartamának befejezésétıl számított 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a pénzügyır beleegyezése szükséges. 59

Megállapította: 2012. évi CI. törvény 2. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (7). 60 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 6. §. Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (4). 61 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 8. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 62 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 9. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 16 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) Ha a pénzügyırnek a 6 hónapon túli vezényléséhez vagy a vezénylést követı 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a beleegyezı nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követıen 6 hónapon belül más szolgálati helyre beleegyezése nélkül nem vezényelhetı. 17/E. §63 17/F. §64 17/G. §65 (1) Nincs helye szolgálati panasznak/panasznak a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó, a jogviszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel, a minısítés és a teljesítményértékelés megállapításaival, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással szemben, a megállapodás eredménytelen megtámadása miatt, továbbá a fegyelmi ügyben hozott határozattal, a pénzügyır kártérítési felelısségét megállapító határozattal, a kártérítési ügyben önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel, a fizetési felszólítással, illetve a 34/E. §-on alapuló állásból felfüggesztést elrendelı határozattal szemben. (2) Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelısség tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen. 17/H. §66 (1) A Hszt 56. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során a legalább azonos szintő beosztás alatt a pénzügyır képzettségének és végzettségének megfelelı munkakört kell érteni. (2)67 (3)68 (4)69 (5) A Hszt. 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minısül a NAV bőnügyi és vámszerveinél, továbbá az állandó ügyeletet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési idıt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni. (6) A Hszt. 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a pénzügyırök tekintetében munkaszüneti napnak minısül január 26-a, a nemzetközi vámnap. (7)70 A munkaszüneti napok körüli munkarendre a hivatásos állomány vonatkozásában az Mt. 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. (8) A hivatásos állományú pénzügyi nyomozóra megfelelıen alkalmazni kell a Hszt. 261-262. §-ainak rendelkezéseit. (9)71

Eltérés a Kttv.-tıl72

63

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 3. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 4. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 65 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 10. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 66 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 12. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 67 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 5. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 68 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CI. törvény 27. § 5. Hatálytalan: 2012. IX. 1-tıl. 69 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 5. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 70 Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 72. § b). 71 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CI. törvény 27. § 5. Hatálytalan: 2012. IX. 1-tıl. 72 Megállapította: 2012. évi V. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-tıl. 64

- 17 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 18. §73 E törvény alkalmazása során a Kttv. 14-25. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 68. § (4) bekezdés második mondata, 80-82. §-a, 84-87. §-a, 96-98. §-a, 100-108. §-a, 110117. §-a, 118. § (1)-(2) és (11) bekezdése, 119-121. §-a, 123. §-a, 126-143. §-a, 145-149. §-a, 150. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)-(2) bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155-175. §-a, 190. §-a, 192-194. §-a, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a)-b) és d) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) pontja és az 1. melléklete nem alkalmazható. 18/A. §74 (1)75 Kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor a Kttv.-ben meghatározott feltételeken túl a kijelölt miniszter által rendeletben meghatározott pszichikai alkalmasságra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell az ott meghatározott munkakörök tekintetében. (2)76 A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez a pszichikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása. (3) Az adatok köre a) az alkalmassági minısítést megalapozó pszichikai állapotra vonatkozó, illetve b) az alkalmasság minısítését tartalmazó adat. (4)77 A (2) bekezdésben meghatározott célból a pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában résztvevı pszichológus, valamint a vizsgálat lefolytatásában részt vevı asszisztens kezelheti. (5) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. (6) A (3) bekezdésben meghatározott adatok az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl és védelmérıl szóló törvényben meghatározott ideig kezelhetık.

A kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítása78 18/B. §79 (1) A kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt módosítani csak a munkáltató és az érintett közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és az annak elfogadására, a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására a hivatásos állományba való felvételre és az annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérıen nem kell az érintett beleegyezése a) a fizetési fokozatban történı elıresorolásakor, illetményének e törvény szerinti megállapításakor, 73

Megállapította: 2012. évi V. törvény 31. § (2). Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (1) 4., 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (8). A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 6. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 74 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 14. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 75 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 11. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 76 Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 77 Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (10). 78 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 12. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 79 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 12. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 18 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról b) az érintett elımeneteléhez elıírt vizsgakötelezettség törvény szerinti megállapításakor, c) a kormánytisztviselı, ügykezelı munkavégzési helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor, d) más munkakörbe helyezéskor, kivéve, ha a nem hivatásos munkakörbe helyezés a pénzügyır hivatásos szolgálati jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakulásával járna, e) az érintettnek a NAV más szervéhez, valamint a kormánytisztviselı, ügykezelı más szervezeti egységhez történı áthelyezéséhez, kormánytisztviselı és ügykezelı tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, amennyiben az érintett a minısítése alapján a vele szemben - az általa betöltött munkakör alapján - támasztott követelményeknek nem felel meg, f) a NAV-on belüli átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén a jogviszony változatlanul hagyása és a kormánytisztviselı, az ügykezelı tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, g) törvényben meghatározott esetekben. (3) A pénzügyır a szolgálat érdekében azonos, vagy a képzettségének és végzettségének megfelelı más munkakör ellátására beleegyezése nélkül áthelyezhetı a NAV más szervéhez. A kinevezés módosításától számított öt éven belül - a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - e rendelkezés alkalmazásának nincs helye. (4) A (2) bekezdés c) és e)-f) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselı, az ügykezelı kinevezését abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történı oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelı kormánytisztviselı, ügykezelı esetében a másfél órát nem haladja meg. (5) A (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának. (6) A (2) bekezdés c)-f) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az érintettre nézve - különösen besorolására, egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár. (7) A (2) bekezdés c)-f) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott okból történı kinevezés módosításról, illetve hivatásos szolgálati jogviszony módosításról szóló okirat közlésétıl számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítását megelızıen betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési idıre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. (8) A (6)-(7) bekezdés vezetıre nem alkalmazható.

Kiküldetés80 18/C. §81 (1) A munkáltató a szervezetszerő mőködési területén kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy az 80

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 12. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 19 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról érintett a kiküldetés idıtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. (2) Amennyiben a munkáltató szervezetszerő mőködési területe a fıváros vagy annak egyes kerületei, illetve Pest megye területére terjed ki, kiküldetésnek - az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén - az minısül, ha a kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt a munkáltató a közép-magyarországi régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi. (3) Amennyiben a munkáltató szervezetszerő mőködési területe az ország egész területére kiterjed, továbbá az informatikai intézet és a humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet esetében, kiküldetésnek - az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén - az minısül, ha a kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt a munkáltató a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési hely szerinti régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi. (4) A kiküldetésben lévı kormánytisztviselınek, pénzügyırnek, ügykezelınek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. (5) A napidíj mértéke az illetményalap egy munkanapra esı összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. (6) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni és annak összegét tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idı a négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idı a nyolc órát nem éri el. (7) Amennyiben a kiküldetés idıtartama alatt az érintett számára térítésmentes étkezés biztosított, napidíj nem, vagy csak a térítésmentesen biztosított étkezés figyelembevételével jár. (8) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenıen a munkáltató köteles a kormánytisztviselınek, a pénzügyırnek, az ügykezelınek megfizetni a kiküldetés során felmerülı szükséges és igazolt többletköltségeit. (9) A NAV humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel, amennyiben arra az érintett munkáltatójának szervezetszerő mőködési területén kívül, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti régió közigazgatási határain kívül kerül sor, kiküldetésnek minısül. (10) Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetést teljesítı pénzügyırre a Kttv. 259. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontja alapján kibocsátott kormányrendeletet megfelelıen kell alkalmazni.

Átirányítás82 18/D. §83 (1) Nem minısül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának, ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı - a munkáltató hatékony 81


- 20 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról mőködéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása, parancsa alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, ideértve azt is, ha a munkáltatói utasítás, parancs alapján tartósan távol lévı kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el (átirányítás). (2) Átirányítás esetén - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az érintettet helyettesítési díj illeti meg, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott feladatot eredeti munkaköre helyett látja el. (3) Amennyiben az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással vezetıi munkakört lát el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti vezetıi munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. (4) A helyettesítési díj mértéke idıarányosan a helyettesítı kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı illetményének 10-50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a NAV foglalkoztatási szabályzatában meghatározottak figyelembevételével. A helyettesítési díj a helyettesítés elsı napjától jár. (5) Nem jár helyettesítési díj, ha a) a helyettesítés a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı munkaköri kötelezettsége, b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges. (6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés idıtartama a harminc napot meghaladja.

Vezetıi munkakörök, vezetıi kinevezés, vezetıi kinevezés módosítása84 19. § (1)85 A NAV vezetıi munkakörei: elnök, elnökhelyettes, szakfıigazgató, fıigazgató, fıigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, fıosztályvezetı, fıosztályvezetı-helyettes, osztályvezetı. (2)86 A vezetıi munkakört betöltı személy szolgálati elöljárója az általa vezetett szervezet, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyırnek. (3)87 A fıosztályvezetı helyettesítésére szervezeti egység vezetése nélkül egy fıosztályvezetıhelyettesi munkakör tölthetı be. 19/A. §88 (1) Vezetıi kinevezést csak felsıfokú iskolai végzettségő, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének teljes körő mentesítésével rendelkezı kormánytisztviselı kaphat. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen, ha a vezetıi kinevezéskor a kormánytisztviselı nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstıl számított két éven belül le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidın belül a kormánytisztviselı számára felróható okból elmulasztja, a kormánytisztviselıt a kinevezés módosításával a képzettségének, végzettségének megfelelı nem vezetıi munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a kormánytisztviselı kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell 84

Megállapította: 2012. évi CI. törvény 5. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 6. 86 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 7. 87 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 88 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 7. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 85

- 21 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szüntetni. A közigazgatási szakvizsga letételére nyitva álló határidıbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresıképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés idıtartama. 19/B. §89 (1) Vezetıi kinevezést csak szakirányú felsıfokú iskolai végzettségő, legalább középfokú szaktanfolyamot végzett pénzügyır kaphat. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen, ha a vezetıi kinevezéskor a pénzügyır nem rendelkezik középfokú szaktanfolyami végzettséggel, azt a kinevezéstıl számított két éven belül le kell tennie. Ha a középfokú szaktanfolyamot e határidın belül a pénzügyır számára felróható okból nem végzi el, a pénzügyırt a kinevezés módosításával a képzettségének, végzettségének megfelelı nem vezetıi munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a pénzügyır hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidıbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresıképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés idıtartama. 19/C. §90 (1) Törvény eltérı rendelkezése hiányában a vezetıi kinevezés határozatlan idıre szól. (2) Vezetıi kinevezés helyettesítés céljából határozott idıre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejő vezetıi kinevezés meghosszabbítható. (3) A tartós külszolgálat idıtartamára - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérıen - vezetıi kinevezés határozott idıre is adható. 19/D. §91 (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetıt indokolás és az érintett beleegyezése nélkül a kinevezés módosításával más vezetıi munkakörbe, vagy képzettségének, végzettségének megfelelı nem vezetıi munkakörbe helyezheti. (2) Az érintettet a kinevezés módosításától számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel idıpontjától kezdıdıen - fel kell menteni. Az érintett felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelızıen betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési idıre járó illetmény, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. Ilyen esetben a pénzügyır felmentési ideje - azonosan a kormánytisztviselıjével - két hónap. (3) Ha az (1) bekezdés alkalmazása során az ott meghatározott munkakör nem biztosítható, az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. 19/E. §92 Ha a kinevezés módosítása következtében a vezetı a) más vezetıi munkakört tölt be, alapilletményét az új vezetıi munkaköre szerint, b) nem vezetıi munkakört tölt be, alapilletményét a 20. § szerinti besorolása alapján kell megállapítani.

Elımenetel93

89

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 7. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 7. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 91 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 7. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 92 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 7. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 93 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 8. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 90

- 22 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 19/F. §94 A kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır az e törvényben foglaltak szerint a jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pénzügyır a 20/C. §-ban foglaltak szerint a rendfokozatban jogosult az elımenetelre. 19/G. §95 A kormánytisztviselıt, illetve a pénzügyırt az e törvényben foglaltak szerint iskolai végzettségének és a 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban eltöltött idejének megfelelıen kell besorolni. 20. § (1) A pályakezdı kormánytisztviselı és pénzügyır gyakornoki besorolást kap. (2)96 A munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsıfokú iskolai végzettségő kormánytisztviselı és pénzügyır a) egy év jogviszonyban töltött idı után fogalmazó, b) három év jogviszonyban töltött idı után tanácsos, c) nyolc év jogviszonyban töltött idı után vezetı-tanácsos, d) tizenhat év jogviszonyban töltött idı után fıtanácsos, e) huszonöt év jogviszonyban töltött idı után vezetı-fıtanácsos, besorolást kap. (3) A középiskolai végzettségő kormánytisztviselı és pénzügyır a) két év jogviszonyban töltött idı után elıadó, b) tizenkét év jogviszonyban töltött idı után fıelıadó, c) harmincegy év jogviszonyban töltött idı után fımunkatárs, besorolást kap. (4)97 A kormánytisztviselı és a pénzügyır - a jogviszony idıtartamától függetlenül - magasabb besorolási fokozatba, fizetési fokozatba sorolható, amennyiben kiválóan megfelelt minısítést kap, és kimagasló munkát végez. (5)98 Azt a kormánytisztviselıt, illetve pénzügyırt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezıi, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, valamint azt aki egyébként jeles minısítéső oklevéllel rendelkezik, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz elıírt idıtartamot nem éri el. (6)99 Az (1) bekezdéstıl eltérıen azt a pályakezdı kormánytisztviselıt, illetve pénzügyırt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelı minısítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve elıadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni. (7)100 Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselı, illetve pénzügyır mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez. 94

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 8. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 8. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 96 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 7. 97 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 8., 2012. évi CI. törvény 25. § (1) 5. 98 Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 15. §. Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9), (11). 99 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 15. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 100 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 15. §. Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 95

- 23 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (8)101 Az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett pénzügyır - állománycsoportján belül - eggyel magasabb rendfokozatba elıléptethetı. 20/A. §102 (1)103 A 20. § (1)-(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetıi szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerzıdéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött idıt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó idıtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítı dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes idıtartamát figyelembe kell venni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelızıen munkaviszonyban töltött idıként jogszabály alapján elismert idıtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani. (3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendı különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerzıdésen alapuló, valamint a személyes közremőködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. 20/B. §104 (1) A kormánytisztviselıt és a pénzügyırt - a 20. §-ban meghatározott jogviszonyban töltött idı megszerzését követıen - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha a) a feladatainak ellátására - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelızı öt év kivételével - legalább „megfelelt” minısítést kap, és b) a következı besorolási fokozathoz jogszabályban elıírt feltételeket, vagy c) a munkáltató által írásban meghatározott - a kormánytisztviselı, pénzügyır feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek képzés, továbbképzés, átképzés formájában történı megszerzésére irányuló - feltételeket teljesítette. (2) Ha a kormánytisztviselı, pénzügyır az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következı besorolási fokozathoz elıírt várakozási idı lejárta elıtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni. Ha a vezetıfıtanácsos, illetve a fımunkatárs besorolási fokozatba sorolt kormánytisztviselı, pénzügyır „kiválóan megfelelt” minısítést kap, eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható. (3) Ha az (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket a kormánytisztviselı, pénzügyır nem teljesíti az elıírt határidıre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehetı figyelembe az elıírt határidıtıl a feltétel teljesítéséig eltelt idıtartam. (4) Ha a kormánytisztviselı, pénzügyır „megfelelt”-nél alacsonyabb minısítést kap, a következı besorolási fokozathoz elıírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

101

Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 15. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 16. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 103 Megállapította: 2012. évi V. törvény 31. § (3). Hatályos: 2012. III. 1-tıl. 104 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 9. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 102

- 24 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (5) A kormánytisztviselı közigazgatási alap- és szakvizsga, illetve a pénzügyır rendészeti alapés szakvizsga kötelezettségére és e kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatos jogkövetkezményekre - a 19/A. § (2) bekezdés kivételével - a Kttv., illetve a Hszt. rendelkezéseit kell alkalmazni. 20/C. §105 (1) A rendfokozatban való elımenetel a magasabb rendfokozatba történı elıléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A pénzügyır elıléptethetı a) soron, b) soron kívül, c) a (7)-(8) bekezdésben meghatározott egyéb okból. (2) A soron következı rendfokozatba elı kell léptetni a pénzügyırt, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek: a) a munkakörére elıírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az elıírt egyéb képzési követelményeket teljesítette, b) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt. (3) A várakozási idıt a rendfokozatba kinevezésrıl, illetve az elıléptetésrıl szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási idıbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság idıtartama - a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve - nem számít bele. (4) Nem léptethetı elı a pénzügyır a) a rendfokozatot érintı fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, b) ha ellene büntetı, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, c) a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig. (5) Ha a pénzügyırt a (4) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elı és az eljárás nem végzıdött rendfokozatot érintı büntetés kiszabásával, az eljárás jogerıs befejezésekor a várakozási idı leteltének napjával elı kell léptetni. (6) A pénzügyır soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba elıléptethetı, ha a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és „kiválóan megfelelt” minısítéssel rendelkezik, és a meglévı rendfokozatában eltöltendı várakozási idınek legalább a fele eltelt. (7) A nyugállományba vonulással egyidejőleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet elıléptetni a pénzügyırt, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felsı korhatárának elérésével, illetıleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggı rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedı eredményességgel látta el. (8) Eggyel magasabb rendfokozatba kell elıléptetni, kinevezni a hısi halottá nyilvánított tisztet, fıtisztet és tábornokot. A hısi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni. (9) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási idıket a 7/A. számú melléklet tartalmazza.

Illetmény, díjazás106 20/D. §107 (1) A kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minısül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérı illetmény-megállapításnak. 105 106

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 9. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 10. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. - 25 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) Az illetmény a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletménybıl, illetménykiegészítésbıl és - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - illetménypótlékból, valamint pénzügyır tekintetében rendfokozati illetménybıl áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni. (3)108 Az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a pénzügyırök esetén a rendfokozati illetmény együttes összegének legalább a Kormány által meghatározott, garantált bérminimum összegét el kell érnie. (4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell a) általános teljes napi munkaidı esetén: 174 órával, b) általánostól eltérı teljes napi vagy részmunkaidı esetén: 174 óra idıarányos részével. (5) A munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsıfokú iskolai végzettségő kormánytisztviselıt, valamint pénzügyırt az I., a középiskolai végzettségő kormánytisztviselıt, valamint pénzügyırt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll. 21. § (1)109 Az egyes osztályok emelkedı számú fizetési fokozataihoz növekvı szorzószámok tartoznak. A szorzószám és a kormánytisztviselıi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzata határozza meg az egyes osztályok különbözı fokozataihoz tartozó alapilletményt. (2)110 A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, a pénzügyi nyomozó I. és pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltık tekintetében az 1/A. számú melléklet tartalmazza. 22. §111 (1)112 Az egyes vezetıi fokozatokhoz tartozó alapilletmény meghatározásához szükséges szorzószám-tartományokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Az alapilletmény meghatározásához szükséges szorzószámot (a továbbiakban: illetményszorzó) a szorzószámtartomány alsó és felsı mértékének figyelembevételével a kinevezésre jogosult - a NAV elnökének elızetes jóváhagyásával - határozza meg, a vezetı által ellátott feladatok nagyságrendjére, a vezetése alá tartozók számára, valamint a vezetıi munkakör szervezeti hierarchiában betöltött helyére tekintettel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérıen a szorzószám-tartomány a) a NAV Központi Hivatalában aa) a fıosztályvezetı esetén 8,00-9,00; ab) fıosztályvezetı-helyettes esetén 7,50-8,50; ac) az osztályvezetı esetén 7,10-8,00; b) a NAV bőnügyi fıigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével ba) a fıosztályvezetı esetén 7,80-8,80; bb) a fıosztályvezetı-helyettes esetén 7,50-8,50. (3)113 Amennyiben a nem vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselı, pénzügyır illetményét részben a vezetıkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani, az illetményszorzót a 107

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 10. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (12). 109 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (1) 6., 27. § 8. 110 Megállapította: 2012. évi CI. törvény 11. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 111 Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 17. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 112 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 9. 113 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 10. 108

- 26 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetıi illetményre jogosító kinevezéssel, cím adományozásával egyidejőleg állapítja meg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen. (4)114 Az (1)-(3) bekezdés alapján megállapított alapilletmény 100%-os alapilletménynek minısül az illetményszorzó mértékétıl függetlenül. 23. § (1)115 Az illetménykiegészítés mértékét - a (2)-(3) bekezdés szerinti eltéréssel - a NAV központi, középfokú és alsó fokú szerveinél a 4. számú melléklet tartalmazza. (2)116 A NAV humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézeténél az illetménykiegészítés mértéke a 4. számú mellékletnek a középfokú szervre irányadó mértékével azonos. (3)117 A NAV középfokú adó- és vámszervénél az illetménykiegészítés mértéke a 4. számú mellékletnek a központi szervekre irányadó mértékével azonos, a NAV középfokú adó- és vámszervének felügyelete alatt mőködı alsó fokú adóztatási szervnél és alsó fokú vámszervnél az illetménykiegészítés mértéke a 4. számú mellékletnek a középfokú szervekre irányadó mértékével azonos. (4)118 A 4. számú melléklet esetén a vetítési alap az alapilletmény. 24. § (1) A vezetıi illetménypótlék mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza. (2)119 A NAV Központi Hivatalában a fıosztályvezetı vezetıi pótléka az alapilletmény 60%-a. (3)120 A NAV Központi Hivatalában a fıosztályvezetı-helyettes vezetıi pótléka az alapilletmény 50%-a. (4)121 A NAV Központi Hivatalában az osztályvezetı vezetıi pótléka az alapilletmény 30%-a. (5)122 A NAV bőnügyi fıigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a fıosztályvezetı vezetıi pótléka az alapilletmény 50%-a. (6)123 A NAV bőnügyi fıigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a fıosztályvezetı-helyettes vezetıi pótléka az alapilletmény 35%-a. (7)124 A NAV középfokú adó- és vámszervénél a vezetıi pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a központi szervekre irányadó mértékével azonos, a NAV középfokú adó- és vámszervének felügyelete alatt mőködı alsó fokú adóztatási szervnél és alsó fokú vámszervnél a vezetıi pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a középfokú szervekre irányadó mértékével azonos. 25. §125 (1)126 A NAV elnökének elızetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások elıirányzatán belül a tárgyévet 114

Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 11. Módosította: 2012. évi V. törvény 59. § (2) c) 1., 2., 2012. évi CI. törvény 27. § 12. 116 Módosította: 2012. évi V. törvény 59. § (2) c) 2., 2012. évi CI. törvény 27. § 13., 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 7. 117 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 13. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 118 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 14. 119 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 15. 120 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 15. 121 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 15. 122 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 15. 123 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 15. 124 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 14. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 125 Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 19. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 126 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (1) 7., 27. § 16., 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (13). 115

- 27 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról megelızı év teljesítményértékelése, illetve az ügykezelı szakmai munkájának értékelése alapján - ide nem értve, ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı besorolása szerinti alapilletményét december 31-éig terjedı idıszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésrıl a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt. (2)127 Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt vezetıi munkakörbe helyezik, vagy vezetıi munkakörbıl nem vezetıi munkakörbe helyezik, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történı átsorolására, illetve belsı áthelyezésére kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg. (3) Az (1) bekezdés alapján megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelızı évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. 26. §128 (1)129 A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet mőködése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltı kormánytisztviselınek, pénzügyırnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérı, személyi illetményt állapíthat meg a NAV elnöke. (2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. Visszavonást követıen a kormánytisztviselıt, pénzügyırt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani. (2a)130 A személyi illetményben részesülık illetményét évente - január 31-ig - felül kell vizsgálni. (3) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelızı évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. 26/A. §131 (1) Ha a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. (2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékő okirattal kell igazolni. (3) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a NAV elnöke állapítja meg. (4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) felsıfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a; b) középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a. 127

Megállapította: 2012. évi CI. törvény 12. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (13). 128 Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 20. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 129 Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 17. 130 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 131 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 21. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. - 28 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (5) A (3)-(4) bekezdéstıl eltérıen az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként a) felsıfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a, b) középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a, c) alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a. (6) Ha a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekbıl szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra. (7) Ha a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır ugyanazon idegen nyelvbıl azonos típusú, de különbözı fokozatú, illetve különbözı típusú és különbözı fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékő pótlékra jogosult. (8) Ha a NAV - kivéve a felsıfokú (C1) szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerzıdés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır az (5) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendı pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerzıdés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét. 26/B. §132 (1) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidı beosztása alapján, illetve vezényléses vagy váltásos szolgálati idırendszerben 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,5%-a. Amennyiben a munkaidı-beosztás szerinti munkavégzés legalább 50%-a 22.00 és 6.00 közé esik, a pótléka munkaidı teljes idıtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy az éjszakai pótlék idıarányosan jár. (2)133 A kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır egészségügyi pótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védıeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely az érintett számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a. (3)134 Veszélyességi pótlékra jogosult az a pénzügyır, aki olyan munkakört tölt be, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, és amely alapján olyan feladatokat lát el, amelyet életet, testi épséget, szabadságot jelentıs mértékben veszélyeztetı helyzetben folyamatosan kell végezni, illetve olyan állandó készenléti helyzetben, amelyben a bekövetkezı feladat végrehajtására azonnali, felkészülési idı nélkül való beavatkozást kell biztosítani. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a. (4)135 Gépjármővezetıi pótlékra az jogosult, aki a NAV jelzésével és megkülönböztetı jelzéssel ellátott gépjármővet rendszeresen, legalább havonta négy alkalommal vezet, és rendelkezik a megkülönböztetı jelzés használatához szükséges pályaalkalmassági vizsgával. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

132

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 13. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Az elsı mondat szövegét módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (14). A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 8. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 134 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 135 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 133

- 29 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (5)136 A (2) és (3) bekezdés szerinti pótlékra jogosító munkaköröket a NAV elnöke határozza meg. (6)137 A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a napi munkaidın túl teljesített készenlét esetén a készenlét idıtartamára készenléti pótlékra jogosult. A készenléti pótlék mértéke teljesített óránként az illetményalap 0,25%-a. (7)138 A készenlét idıtartama alatt munkavégzéssel töltött idıtartamra az érintett nem jogosult a (6) bekezdés szerinti díjazásra, ezen idıtartamra a túlmunkára vonatkozó rendelkezések szerint jogosult ellentételezésre. (8)139 Az osztályvezetı kivételével a vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıt, pénzügyırt készenlét teljesítése esetén nem illeti meg szabadidı, illetve díjazás. 27. §140 Az illetmény-összetevık - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır illetményét újra meg kell állapítani. 28. §141 (1) A kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt az e törvény alapján megilletı illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történı átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történı készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. (2) Az illetmény fizetési számlára történı átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés az érintett részére költségtöbbletet nem okozhat. (3) Az illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. Ha a jogviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, az illetményt a jogviszony végén kell elszámolni és kifizetni. (4) Egyenlıtlen munkaidı-beosztás esetén a munkáltató az érintett illetményét a 20/D. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelı alkalmazásával számolja el és fizeti ki. (5) Az illetményt a tárgyhónapot követı ötödik napig ki kell fizetni. (6) Az illetmény bankszámlára utalással történı kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. (7) Az illetményt a kormánytisztviselınek, pénzügyırnek, ügykezelınek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetıleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. (8) Az illetményt, ha az illetményfizetési nap heti pihenınapra (heti pihenıidıre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésıbb az ezt megelızı munkanapon kell kifizetni. 28/A. §142 A késedelem idejére a késedelembe esés idıpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelızı utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyezı mértékő kamatot kell fizetni. 28/B. §143 (1) Az illetményt - külföldön történı munkavégzés vagy jogszabály eltérı rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. (2) Az illetményt utalvány vagy fizetıeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

136

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 138 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 139 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 140 Megállapította: 2012. évi CI. törvény 14. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 141 Megállapította: 2012. évi CI. törvény 15. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 142 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 16. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 143 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 16. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 137

- 30 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 28/C. §144 A kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı részére illetményérıl részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kiszámítás helyességét, valamint az illetménybıl való levonások jogcímét és összegét ellenırizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés (ideértve a túlszolgálatot is) jogcímén kifizetett díjazást is. 28/D. §145 (1) Az illetménybıl való levonásnak - a levonásmentes illetményrészig - jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. (2) A munkáltató a követelését az érintett hozzájárulása alapján, illetve, ha az elılegnyújtásból ered - a levonásmentes illetményrészig - az illetménybıl levonhatja. (3) Egyebekben az illetménybıl való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. (4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. (5) Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. (6) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhetı vissza, ha az érintettnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elı. (7) A munkáltató a kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı jogviszonnyal összefüggı tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. (8) A kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı az illetményére vonatkozó igényérıl - az egyezséget kivéve - elıre nem mondhat le. (9) A levonásmentes illetményrész nem engedményezhetı. 28/E. §146 A 28-28/D. §-t a munkavállalók munkabére tekintetében is megfelelıen alkalmazni kell. 29. § (1)-(3)147 (4) A rendfokozati illetmény összegét az illetményalap és az egyes rendfokozathoz a 2. számú mellékletben megállapított szorzószámok szorzata adja. (5)148 (6)149 A NAV külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítı hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelı külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg. (7)150 Három hónapnál rövidebb idıtartamú külföldi szolgálatot teljesítı pénzügyırt a Kttv. 259. § (1) bekezdés 3. pontja c) alpontja alapján kibocsátott jogszabály szerint illeti meg napidíj. 30. §151 Az illetmény-megállapítás rendjével kapcsolatos részletszabályokat a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

Jubileumi jutalom152

144

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 16. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 16. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 146 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 16. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 147 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CI. törvény 27. § 18. Hatálytalan: 2012. IX. 1-tıl. 148 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CI. törvény 27. § 18. Hatálytalan: 2012. IX. 1-tıl. 149 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 22. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 150 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 22. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Módosította: 2012. évi V. törvény 56. § c). 151 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 17. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 152 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 17. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 145

- 31 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 31. § (1)153 A kormánytisztviselı és a pénzügyır a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom a (2) bekezdésben megjelölt kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı betöltésének a napján esedékes. (2) A jubileumi jutalom mértéke:154 a)155 25 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı esetén 2 havi, b)156 30 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı esetén 3 havi, c)157 35 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı esetén 5 havi, d)158 40 és ezt követı minden 5 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı esetén 7 havi illetménynek megfelelı összeg.159 (3) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszőnése, és ezzel egyidejőleg a kormánytisztviselı nyugdíjba vonulása, illetve a pénzügyır nyugdíjazása esetén ki kell fizetni:160 a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat, b)161 a 30 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejébıl 1 év vagy ennél kevesebb van hátra, c)162 a 35 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejébıl 2 év vagy ennél kevesebb van hátra, d)163 a 40 év és az ezt követı minden 5 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejébıl 3 év vagy ennél kevesebb van hátra. (3a)164 Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır halála miatt szőnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

153

Megállapította: 2012. évi CI. törvény 17. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2). 155 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 156 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 157 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 158 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 159 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 9. 160 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 161 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 162 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 163 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2), 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 164 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 17. § (3). Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9). 154

- 32 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3b)165 A kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta. (4)166 Az (1)-(3b) bekezdés rendelkezéseit az ügykezelıkre és a munkavállalókra is megfelelıen alkalmazni kell.

Szakmai címek167 31/A. §168 (1) A NAV elnöke szakmai tanácsadói, illetve szakmai fıtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkezı kormánytisztviselınek és pénzügyırnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai fıtanácsadói címek számát a NAV foglalkoztatási szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsıfokú iskolai végzettségő kormánytisztviselıi és pénzügyıri létszámának 15%-át. (2)169 Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és - kormánytisztviselı esetén - közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörően közigazgatási jellegőnek minısített tudományos fokozattal rendelkezı kormánytisztviselınek, illetve pénzügyırnek; szakmai fıtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és - kormánytisztviselı esetén közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörően közigazgatási jellegőnek minısített tudományos fokozattal rendelkezı kormánytisztviselınek, illetve pénzügyırnek adományozható, aki „kiválóan megfelelt” minısítéső. (3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai fıtanácsadó vezetıi pótlék nélkül számított fıosztályvezetı-helyettesi, illetve fıosztályvezetıi illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai fıtanácsadói címmel és vezetıi megbízással, kinevezéssel rendelkezı kormánytisztviselı, illetve pénzügyır a vezetıi illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. (4)170 A szakmai (fı)tanácsadói címet „kevésbé felelt meg” minısítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır a címmel járó illetmény helyett a besorolása szerinti illetményére jogosult.

Címzetes címek171 31/B. §172 (1) A NAV elnöke a tartósan kiemelkedı munkát végzı felsıfokú iskolai végzettségő kormánytisztviselınek, amennyiben közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, valamint a tartósan kiemelkedı munkát végzı pénzügyırnek címzetes vezetıtanácsosi, címzetes fıtanácsosi, címzetes vezetı-fıtanácsosi, a középiskolai végzettségő kormánytisztviselınek és pénzügyırnek címzetes fımunkatársi címet adományozhat. 165

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 17. § (3). Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (2). 167 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 18. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 168 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 23. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 169 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (1) 8. 170 Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (1) 8. 171 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 19. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 172 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 19. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 166

- 33 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) Címzetes vezetı-tanácsosi cím a legalább öt, címzetes fıtanácsosi cím a legalább tizenkettı, címzetes vezetı-fıtanácsosi cím a legalább húsz, címzetes fımunkatársi cím a legalább tizennyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idıvel rendelkezı kormánytisztviselınek, illetve pénzügyırnek adományozható. (3)173 A kormánytisztviselı és a pénzügyır a címzetes vezetı-tanácsosi címmel a vezetıtanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes fıtanácsosi címmel a fıtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezetı-fıtanácsosi címmel a vezetıfıtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes fımunkatársi címmel a fımunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltı a fımunkatárs besorolási fokozat 15-ös fizetési fokozatába kerül. Ha a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır a jogviszonyban töltött idı alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszőnik és a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır további elımenetelére az általános szabályok az irányadók. (4) Ha a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır jogviszonya nyugdíjazás miatt szőnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetıi munkakörére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

Cafetéria174 32. §175 (1) A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítı munkáltatót terhelı közterhek megfizetésére is. (2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévı, nemzeti szakértıi tevékenységet ellátó kormánytisztviselı, illetve pénzügyır, továbbá a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı és a munkavállaló azon idıtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, munkabérre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét idıtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a jogosultat a távollét elsı napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek idıtartamát - a jogosultság szempontjából - nem lehet összeszámítani. (3) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a jogosult a keretösszeg idıarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idı számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya a tárgyév közben szőnik meg, az idıarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a (2) bekezdés szerinti távollét vége utáni elsı munkanapon, illetve a jogviszony megszőnésekor vissza kell fizetni, illetve - az érintett választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetıvé teszi - vissza kell adni. Nem kell visszafizetni (visszaadni) a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szőnik meg. 173

Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (15). Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 20. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 175 Megállapította: 2012. évi CI. törvény 20. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 174

- 34 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (5) A NAV igénybevételének szabályairól.

elnöke foglalkoztatási szabályzatban rendelkezik a cafetéria-juttatás részletes szabályairól, elszámolásának rendjérıl és visszatérítésének

Költségtérítések és egyéb juttatások176 32/A. §177 (1) Meg kell téríteni azokat a költségeket, amelyek a) a kormányzati szolgálati jogviszonyból, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyból fakadó feladat ellátásával kapcsolatban, b) a munkaszüneti és a pihenınapról történı visszarendeléssel összefüggıen, c) a pénzügyır szolgálati érdekbıl történı áthelyezésével vagy vezénylésével kapcsolatosan, valamint az átköltözés folytán indokoltan merültek fel. (2) A pénzügyır nem jogosult az (1) bekezdés c) pontja alapján költségtérítésre, ha a NAV olyan szervéhez kerül vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a településen van, mint annak a NAV szervnek a székhelye, amelytıl vezényelték. (3) Az (1) bekezdés alapján a kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt megilletı költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, elszámolásának rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg. 32/B. §178 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı részére visszatérítendı, illetve vissza nem térítendı szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet különösen: a) lakhatási támogatás, b) lakásépítési és -vásárlási támogatás, c) szociális támogatás, d) illetményelıleg, e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás. (2) Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a NAV elnöke állapítja meg. 32/C. §179 (1) Ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettıl igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizetı kezességet vállal. A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerzıdésben kötelezettséget vállaló hitelintézeten keresztül veheti igénybe. (2) Az állam készfizetı kezességet az (1) bekezdésben foglalt esetben annál vállalhat, aki: a) kormánytisztviselıként, ügykezelıként határozatlan idıre létesített kormányzati szolgálati jogviszonyt, b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje meghaladta a három évet,

176


- 35 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti, illetve akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati jogviszonyának megszüntetése, d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy e) nem áll - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetıeljárás hatálya alatt, és f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élı házas- vagy élettárs - az igénylés idıpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett. (3) A (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony fennállását a munkáltató igazolja. (4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltételt az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesülésérıl az érintett a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik. (5) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a munkáltatójának köteles bejelenteni a hitelszerzıdés megkötését követı 5 munkanapon belül a) a hitelszerzıdést kötı pénzintézet nevét, székhelyét, címét; b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát; c) a hitel lejártának idıpontját. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az érintett haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatóját. (6) Amennyiben az érintett a) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 42. § (8) bekezdése, 60. § (1) bekezdés c), i) pontja, (2) bekezdés a), c) pontja, 63. § (2) bekezdés a)-b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján, b) hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § a)-b), f)-g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszőnés kivételével -, b) pontja, az 59. § (1) bekezdés b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján szőnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a. (7) A munkáltató a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszőnése esetén errıl 8 napon belül értesíti az érintett által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet. (8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a kormánytisztviselıvel, a pénzügyırrel, az ügykezelıvel a (6) bekezdés szerint megfizetendı kezességvállalási díj összegét, melyet az érintett a hitelintézeti értesítés kézhezvételétıl számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére köteles megfizetni. (9) Ha az érintett a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet errıl, valamint az érintett adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. (10) A hitelintézet a negyedévet követı hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a kormánytisztviselınek, a pénzügyırnek, az ügykezelınek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyőjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

- 36 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (11) Amennyiben az állam a készfizetı kezességvállalás alapján a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülı - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı elmulasztotta, akkor az érintett ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minısülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. (12) A kezességvállalásból eredı helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg. 32/D. §180 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı az adott feladat kiemelkedı teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb idın át történı eredményes végzéséért a következı elismerésekben részesíthetı: a) pénzjutalommal járó dicséret, b) pénz- és tárgyjutalom, c) fizetési fokozatban eltöltendı várakozási idınek egy évvel történı csökkentése, d) besorolási, illetve fizetési fokozatban egy fokozattal történı elıresorolás, e) rendfokozatban történı soron kívüli elıléptetés, f) Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseirıl szóló törvénnyel alapított kitüntetés, illetve a törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított kitüntetı cím, díj, oklevél, plakett vagy más elismerés. (2) A Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a Kttv.-ben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a pénzügyırök is részt vehetnek, és a kormánytisztviselıkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra lehetnek jogosultak. 32/E. §181 (1) Az elhunyt kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı temetési költségeihez a NAV az alábbiak szerint járulhat hozzá: a) ha az érintettet a NAV saját halottjává, illetve a kormánytisztviselıt, az ügykezelıt a közszolgálat halottjává, a pénzügyırt hısi halottá, a szolgálat halottjává nyilvánították, a temetésének költségeit részben vagy egészben a NAV viseli, b) az a) pontba nem tartozó esetben az elhunyt kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı temetésének költségeit, illetve annak egy részét a hozzátartozó kérelmére, méltányosságból a NAV átvállalhatja. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a NAV nyugállományú kormánytisztviselıi, pénzügyırei és ügykezelıi tekintetében is alkalmazni kell. (3) A temetési költségekhez való hozzájárulás megállapításának és kifizetésének eljárási rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

Rendkívüli munkaidı, túlmunka182 32/F. §183 (1) Rendkívüli munkaidı a) a munkaidı-beosztástól eltérı munkaidı, b) a munkaidıkereten felüli munkaidı, továbbá 180


- 37 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról c) a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstıl a munkavégzés befejezéséig - ha az érintettnek több helyen kell munkát végeznie, az elsı helyre érkezéstıl az utolsó helyen történı munkavégzés befejezéséig - terjedı idıtartam. (2) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı rendkívüli esetben, valamint a pénzügyır a szolgálat érdekében kötelezhetı arra, hogy a munkaidı-beosztáson felüli, vagy munkaidıkereten felüli munkaidıben munkát végezzen (túlmunka). (3) Nem minısül túlmunkának, ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. (4) A túlmunkát a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A túlmunka elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a NAV elnöke határozza meg. (5) Teljes napi munkaidı esetén naptári évenként háromszáz óra túlmunka rendelhetı el. Az elrendelhetı túlmunka mértékét a NAV elnöke a NAV alaptevékenysége zavartalanságának biztosítása érdekében a kormánytisztviselık, az ügykezelık tekintetében legfeljebb 20%-kal, a pénzügyırök tekintetében pedig legfeljebb 50%-kal növelheti. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony a) év közben kezdıdött, b) határozott idıre, illetve c) részmunkaidıre jött létre. (7) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható, ha a túlmunka elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegetı közvetlen és súlyos veszély megelızése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása érdekében szükséges. (8) A túlmunka elrendelése nem veszélyeztetheti a kormánytisztviselı, ügykezelı testi épségét, egészségét, illetve nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. (9) A NAV-nál ügyelet elrendelésére nem kerülhet sor. Ez a rendelkezés nem érinti a NAV-nál szervezett ügyeleti szolgálat ellátását, amely rendes munkaidınek minısül. 32/G. §184 (1) A túlmunka teljesítéséért a kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt a) évi 150 óráig terjedı túlmunka teljesítéséért szabadidı, b) évi 150 órát meghaladó túlmunkáért - az érintettnek a túlmunka teljesítésekori illetményének a teljesített túlmunka idejére járó arányos összegének megfelelı - díjazás illeti meg. A NAV elnöke a 150 órát meg nem haladó túlmunka teljesítésének díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidı kiadása a NAV alaptevékenységének ellátását veszélyeztetné. (2) A kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt a túlmunka teljesítése esetén annak idıtartamával azonos mértékő, a heti pihenınapon és a munkaszüneti napon teljesített túlmunka esetén a munkaidı idıtartama kétszeresének megfelelı mértékő szabadidı, illetve díjazás illeti meg. (3) Nem jogosult a túlmunka teljesítése esetén szabadidıre, illetve díjazásra a) az osztályvezetı kivételével a vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselı, pénzügyır, b) a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a NAV-on belüli szakmai értekezleten, konferencián történt részvétel, illetve a rendezvényre történı oda- és visszautazás, valamint az egészségügyi és ruházati ellátásával kapcsolatos oda- és visszautazás idıtartamára. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szabadidıt a túlmunka teljesítését követıen legkésıbb 60 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a 60 nap elteltétıl számított 184


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 30 napon belül meg kell váltani. A megváltás az érintettnek a túlmunka teljesítésekori illetményének a szabadidıre járó arányos összege. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a túlmunka elvégzésért járó díjazást legkésıbb a tárgyhónapot követı második hónapban kell kifizetni.

Készenlét185 32/H. §186 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı rendkívüli esetben, valamint a pénzügyır a szolgálat érdekében a beosztás szerinti munkaidején, illetve szolgálatteljesítési idején felül is köteles meghatározott ideig a munkavégzésre rendelkezésre állni. A készenlét alatt a tartózkodási helyét az érintett határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni (készenlét). (2) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a készenlét tartama alatt köteles munkára képes állapotát megırizni. (3) A készenlétet a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a NAV elnöke határozza meg. (4) A készenlét idıtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra elıre közölni kell. Ettıl a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni. (5) A készenlét havi idıtartama csak az érintett beleegyezése esetén haladhatja meg a százhatvannyolc órát, amelyet munkaidıkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. (6) Amennyiben az elrendelést megelızı százhatvannyolc órás idıszakban az érintett a heti pihenınapján készenlétet teljesített, a készenlét a heti pihenınap (heti pihenıidı) idıtartama alatt csak az érintett hozzájárulásával rendelhetı el. (7) A készenlét ellentételezésére a 26/B. § (6)-(8) bekezdése az irányadó.

A szabadság187 32/I. §188 A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı alap-, pót-, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidı-kedvezményre jogosult, emellett a kormánytisztviselı és az ügykezelı betegszabadságra, a pénzügyır egészségügyi szabadságra jogosult. 32/J. §189 (1) A kormánytisztviselıt, a pénzügyırt és az ügykezelıt minden naptári évben a munkában töltött idı alapján szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító idınek minısül a) a munkaidı-beosztás alapján történı munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idıtartama, b) a szabadság idıtartama, c) a szülési szabadság idıtartama,

185

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 187 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 188 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 189 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 186

- 39 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság [32/U. §; 32/V. § (1) bekezdés a) pont] elsı 6 hónapja, e) a hozzátartozó ápolása miatt kapott, 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság idıtartama, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó idıtartama, g) a keresıképtelenség idıtartama, egészségügyi szabadság idıtartama, h) a külön jogszabály szerint emberi reprodukciós eljárással összefüggı, egészségügyi intézményben történı kezelés idıtartama, i) önkéntes, illetve létesítményi tőzoltói szolgálat ellátásának idıtartama, j) hozzátartozó halálakor 2 munkanap, k) kötelezı orvosi vizsgálat idıtartama, l) a véradáshoz szükséges idıtartam, legalább négy óra, m) a szoptató anya részére biztosított következı idıtartam: a szoptatás elsı 6 hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermek esetén naponta kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermek esetén naponta két óra, n) a 32/Z. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésben, valamint a 33. §-ban foglaltak szerint a képzésben való részvételhez szükséges idı, o) bíróság vagy hatóság felhívására vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges idıtartam, p) ha e törvény, illetve a Kttv. vagy a Hszt. munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elı, annak idıtartama, q) a munkaszüneti nap miatt kiesett idı, r) a külön méltánylást érdemlı személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét idıtartama, s) az állásból való felfüggesztés idıtartama, amennyiben a fegyelmi eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)-f) pontjában, a büntetıeljárást a 34/E. § (2) bekezdésben meghatározott okból szüntették meg, illetve felmentéssel zárult.

Alap- és pótszabadság190 32/K. §191 (1) A NAV személyi állománya alapszabadságának mértéke évente 25 munkanap. (2) Az I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselı, illetve pénzügyır esetében a pótszabadság mértéke évente: a) fogalmazó besorolásnál 3 munkanap, b) tanácsos besorolásnál 5 munkanap, c) vezetı-tanácsos besorolásnál 7 munkanap, d) fıtanácsos besorolásnál 9 munkanap, e) vezetı-fıtanácsos besorolásnál 11 munkanap. (3) A II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselı, illetve pénzügyır esetében a pótszabadság mértéke évente: a) elıadó besorolásnál 5 munkanap, b) fıelıadó besorolásnál 8 munkanap, 190 191


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról c) fımunkatárs besorolásnál 10 munkanap. (4) Ügykezelı és munkavállaló esetében a pótszabadság mértéke évente: a) 2-10 éves jogviszony esetén 2 munkanap, b) 11-20 éves jogviszonytól 3 munkanap, c) 21-30 éves jogviszonytól 4 munkanap, d) 30 éves jogviszony felett 5 munkanap. (5) Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság a kormánytisztviselınek, illetve a pénzügyırnek abban az évben jár elıször, amelyben a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott besorolást eléri; az ügykezelınek, illetve a munkavállalónak pedig abban az évben jár elıször, amelyben a (4) bekezdésben meghatározott idıtartamú jogviszonyt betölti. (6) Vezetık esetében a pótszabadság mértéke évente: a) osztályvezetı, alsó fokú szerv fıosztályvezetı-helyettese 12 munkanap, b) igazgatóhelyettes, középfokú és központi szerv fıosztályvezetı-helyettese, alsó fokú szerv fıosztályvezetıje 13 munkanap, c) igazgató, fıigazgató-helyettes, középfokú és központi szerv fıosztályvezetıje 14 munkanap, d) fıigazgató, szakfıigazgató 15 munkanap, e) elnök, elnökhelyettes 16 munkanap. 32/L. §192 (1) A kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után 2 munkanap, b) két gyermeke után 4 munkanap, c) kettınél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nı. (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket elıször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülı fogalmára a Kttv. értelmezı rendelkezéseit kell alkalmazni. 32/M. §193 (1) A nagyfrekvenciás, illetve ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó, illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertızés veszélyének kitett munkahelyen dolgozó kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt, amennyiben naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertızés veszélyének kitett munkakörülmények között végzi, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg. (2) A rehabilitációs szakértıi szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékő egészségkárosodás esetén a kormánytisztviselınek, a pénzügyırnek, az ügykezelınek évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

A szabadság kiadása, megváltása194

192


- 41 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 32/N. §195 (1) A szabadság engedélyezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezetı jogosult. (2) A kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony elsı három hónapját kivéve az alap- és pótszabadság együttes idıtartamának legalább 25%-át, de legalább 10 napot a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı által megjelölt idıben és idıtartamban kell kiadni úgy, hogy az a munkáltató mőködıképességét ne veszélyeztesse. (3) A szabadságot kettınél több részletben csak a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı kérésére lehet kiadni. (4) Az (1) bekezdés szerinti vezetı az általa meghatározott szabadság kezdı napját legalább 60 nappal elıbb köteles közölni a kormánytisztviselıvel, a pénzügyırrel, illetve az ügykezelıvel. Ennek meghatározása során figyelemmel kell lennie arra, hogy a szabadság kiadása a munkáltató mőködıképességét ne veszélyeztesse. (5) Indokolt esetben - figyelemmel a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményeire is - a (4) bekezdésben meghatározott idıtartamnál rövidebb idıvel is közölhetı a szabadság kezdı napja az érintettel. (6) Az (1) bekezdés szerinti vezetı elıre nem látható, kivételesen fontos ok, körülmény miatt a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a) részére a (4) bekezdés szerint meghatározott szabadság kiadásának közölt idıpontját módosíthatja, b) a már megkezdett szabadságát megszakíthatja. (7) A kormánytisztviselınek, a pénzügyırnek, az ügykezelınek a kiadás idıpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyrıl a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idı a szabadságba nem számít be. 32/O. §196 (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. (2) A 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezetı a szabadságot a) a kormánytisztviselık, a pénzügyırök, az ügykezelık vonatkozásában szolgálati érdek esetén legkésıbb a tárgyévet követı év március 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt, b) a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı betegsége vagy a személyét érintı más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszőnésétıl számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt, c) ha a kormánytisztviselıi jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony október 1-jén vagy azt követıen kezdıdött, az esedékességet követı év március 31-ig adhatja ki. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minısül különösen a) ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható a munkáltató alapfeladatainak folyamatos ellátása, b) ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható az elıre nem tervezhetı, rendkívüli feladatok határidıre történı ellátása, c) a NAV mőködési körében fellépı veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár). (4) A tárgyévet követı hónap végéig a 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezetı megállapítja a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott

195 196


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következı évben járó szabadság mértékéhez kell hozzászámítani. (5) A 16/K. §-ban foglaltaktól eltérıen a) a szabadság kiadására vonatkozó igény a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el; b) a szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszőnésének napján kezdıdik. 32/P. §197 (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidı-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) A heti kettınél több pihenınapot biztosító munkaidı-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı két pihenınapját, valamint a munkaszüneti napot. (3) Annak a kormánytisztviselınek, pénzügyırnek, ügykezelınek, akinek a munkaidıbeosztása nem biztosít hetenként két pihenınapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári idıszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. 32/Q. §198 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı részére, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya év közben kezdıdött vagy szőnt meg, a szabadság arányos része jár. (2) A fél napot elérı töredéknap egész munkanapnak számít. (3) Ha a szabadság mértékét érintı változásra év közben kerül sor, akkor a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı számára a szabadság arányos része jár. 32/R. §199 (1) A szabadságot - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - megváltani nem lehet. (2) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszőnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. (3) Pénzügyır más fegyveres szervhez történı végleges áthelyezése esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszőnt volna. (4) Belsı áthelyezés esetén a (2) és a (7) bekezdés nem alkalmazható. Az érintett részére a ki nem adott szabadságot annál a szervnél kell kiadni, amelyhez az érintettet áthelyezték. (5) A NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés idıtartama alatt a pénzügyır részére a vezénylés helye szerinti szervnél kell kiadni a szabadságot. (6) A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság megszőnését követıen, ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott illetmény nélküli szabadság elsı 6 hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. (7) Ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszőnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött idıre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni.

197


- 43 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (8) Nem követelhetı vissza a túlfizetés, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı nyugdíjasnak minısülése, vagy halála miatt szőnt meg. (9) Ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, akkor a következı évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

Szülési szabadság200 32/S. §201 (1) Az anya egybefüggı huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. (2) A szülési szabadság annak a nınek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. (3) A szülési szabadságot - eltérı megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható idıpontja elé essen. (4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követı egy év elteltéig a gyermeknek az intézetbıl történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. (5) A szülési szabadság idıtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött idınek kell tekinteni. (6) A szülési szabadság megszőnik a) a gyermek halva születése esetén, a szülést követı 6. hét elteltével, b) ha a gyermek meghal, a halált követı tizenötödik napon, c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követı napon, azzal, hogy a szülési szabadság idıtartama a szülést követıen 6 hétnél a b)-c) pont szerinti esetekben sem lehet rövidebb.

Gyermek születése esetén járó munkaidı-kedvezmény202 32/T. §203 (1) Gyermeke születése esetén 5 munkanap, ikergyermek születése esetén 7 munkanap munkaidı-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésıbb a születést követı második hónap végéig kérésének megfelelı idıpontban kell kiadni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülıi felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni. (4) A munkaidı-kedvezmény tartamára járó illetmény kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.

Illetmény nélküli szabadság204 200


- 44 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 32/U. §205 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı - a gyermek gondozása céljából - a gyermek harmadik életéve betöltéséig illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelı idıpontban kell kiadni. (2) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı nem jogosult az (1) bekezdés, illetve a 32/V. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra a 32/S. § (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben mindaddig, amíg a gyermek ideiglenes hatállyal másnál, illetve máshol van elhelyezve, illetve amíg átmeneti vagy tartós nevelésben van, továbbá amíg - 30 napot meghaladóan - bentlakásos szociális intézményben van. 32/V. §206 (1) A kormánytisztviselınek, a pénzügyırnek, az ügykezelınek - a 32/U. §-ban foglaltakon túl - kérelmére illetmény nélküli szabadság jár a) gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek legfeljebb tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának idıtartama alatt, b) hozzátartozója tartós - elıreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre, c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés idıtartamára, d) a külszolgálat idıtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelıorvosa igazolja. (3) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı kérelmére a NAV elnöke - mérlegelési jogkörében eljárva - illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen: a) nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén, ha az a munkáltató érdekével nem esik egybe, b) magánerıbıl saját lakás építése esetén egy vagy több részletben, de legfeljebb összesen 1 évig, c) külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés idıtartamára. 32/W. §207 (1) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelenteni. (2) Az illetmény nélküli szabadság a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı által megjelölt idıpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétıl számított harmincadik napon szőnik meg. (3) Az (1) és (2) bekezdés határidıre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 32/V. § (1) bekezdése c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra.

A munka- és pihenıidı nyilvántartása208 32/X. §209 (1) A munkáltató köteles nyilvántartani a) a rendes és rendkívüli munkaidı, b) a készenlét, 204

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 206 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 207 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 208 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 209 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 205

- 45 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról c) a szabadság, valamint d) az egyéb munkaidı-kedvezmények idıtartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidı, valamint a készenlét kezdı és befejezı idıpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérıen az írásban közölt munkaidı-beosztás hónap végén történı igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethetı.

Teljesítményértékelés, minısítés210 32/Y. §211 (1) A kormánytisztviselı és a pénzügyır munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egyszer, a tárgyév végéig írásban értékeli (teljesítményértékelés). (2) A kormánytisztviselıt és a pénzügyırt - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelızı öt év kivételével - legalább ötévente, valamint minden magasabb besorolási fokozatba sorolása elıtt a szakmai teljesítmények, az azt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése alapján - kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé felelt meg, illetve nem felelt meg fokozatba - minısíteni kell, továbbá a kormánytisztviselıt, illetve a pénzügyırt írásbeli kérelmére akkor is minısíteni kell, ha az utolsó minısítése óta két év már eltelt és az érintett már legalább egy éve a minısítı irányítása alatt dolgozott. A minısítés kötelezı elemeit a 11. számú melléklet tartalmazza, de a minısítı az adott munkakörhöz kapcsolódó követelményekhez igazodó további szempontokat is értékelhet a minısítés során. (3) A minısítés során figyelembe kell venni a legutolsó minısítés óta készült teljesítményértékeléseket, azok együttes eredményétıl eltérni csak indokolt esetben lehet. Minısíteni az elsı teljesítményértékeléstıl számított egy évet követıen lehet, kivéve, ha a minısítésre magasabb besorolási fokozatba sorolás miatt, illetve a (4) bekezdésben elıírtak miatt van szükség. (4) A kormánytisztviselıt és a pénzügyırt soron kívül minısíteni kell, ha teljesítményértékelése alapján az állapítható meg, hogy feladatait nem, vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette. (5) A minısítés - az érintett közvetlen vezetıjének javaslata alapján - a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata. (6) A minısítésben csak kellıen alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minısített alkalmasságának megítélését írásban indokolni kell. (7) A kormánytisztviselı és a pénzügyır kérésére lehetıvé kell tenni, hogy az adott szervnél mőködı érdekképviseleti szerv tisztségviselıje a minısítésben foglalt megállapításokra a minısítési lapon észrevételeit rögzíthesse. (8) A minısítettel a minısítést ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A megismerés és a minısítés egy példánya átvételének tényét a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır a minısítésen aláírásával igazolja. (9) A minısítés alapján szakértıi, illetve vezetıi utánpótlás adatbázisba helyezhetı a kormánytisztviselı. 210 211


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (10) A teljesítményértékelés, minısítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértı megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır bírósághoz fordulhat.

A kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı képzése, továbbképzése212 32/Z. §213 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı jogosult az elımenetelhez elıírt, illetve köteles a központilag vagy munkáltató által elıírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. (2) A továbbképzést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a NAV humánerıforrásfejlesztési feladatokat ellátó intézete biztosítja. (3) Az érintett számára elıírt továbbképzés és az ezzel összefüggı beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kiesı munkaidıre járó illetményét a munkáltató köteles megtéríteni. (4) A kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt megtérítési kötelezettség terheli a jogszabályban elıírt továbbképzés, illetve munkáltató által elıírt (5) bekezdés szerinti továbbképzés munkáltató által megtérített költségei tekintetében, ha a) a továbbképzést önhibájából elmulasztja, illetve az elıírt követelményeket nem teljesíti, vagy aa) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a) pontja, 118. § (5) bekezdése, 122. § (2) bekezdése, 210. § (1) bekezdése, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján, ab) hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § b), f)-g) pontja, 56. § (2) bekezdés b) pontja vagy az 59. § (1) bekezdésének b) és f) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján a továbbképzés befejezésétıl számított 2 éven belül, vagy a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony NAV-val történt létesítésétıl számított 6 éven belül megszőnik. A 4 évet meghaladó NAV-val fennálló jogviszony esetén a költségeknek a le nem töltött évekre esı hányadát kell megfizetni. (5) A (4) bekezdés alapján a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı köteles megtéríteni a munkáltató által elıírt a) nyelvi képzés, valamint b) nem a NAV állományába tartozó oktató igénybevételével biztosított képzés költségeit. (6) A (4) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja: a) a NAV által szervezett nyelvi továbbképzés esetén a képzésnek a NAV humánerıforrásfejlesztési feladatokat ellátó intézete által az érintettel megkötött felnıttképzési szerzıdésben megállapított költségei, b) egyéb esetben az az összeg, amelyet a NAV a továbbképzésért megfizetett. 33. §214 (1) Ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı saját elhatározása alapján képzésben vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával. A 212

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 214 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. A korábbi alcím hatályon kívül helyezve: 2012. évi CLXXV. törvény 21. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 213

- 47 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról munkáltató engedélye alapján az érintett a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesül a tanulmányok folytatásához szükséges idıre a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek idıtartamára illetményre nem jogosult. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés idıtartama illetmény nélküli távollétnek minısül. A munkáltató és az érintett megállapodása alapján a tanulmányok folytatását azzal a feltétellel is engedélyezheti a munkáltató, hogy az érintett a tanulmányi célú mentesítés idıtartamát köteles ledolgozni. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés idıtartamára az érintett illetményre jogosult. (2) A mentesítés mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelezı iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat idıtartamáról szóló igazolásnak megfelelıen állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon az érintettnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva négy munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minısül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. (5) A munkáltató az érintettet - kérésének megfelelıen, a tanulmányi év folyamán - köteles a (3)-(4) bekezdés szerint mentesíteni munkavégzési kötelezettsége alól.

Tanulmányi szerzıdés215 33/A. §216 (1) A tanulmányi szerzıdésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos idın - de legfeljebb öt éven - keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerzıdést írásba kell foglalni. (2) Nem köthetı tanulmányi szerzıdés a) jogszabály vagy a foglalkoztatási szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt. (3) A tanulmányi szerzıdésben meg kell határozni a munkáltatót terhelı támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a munkáltatónál kötelezıen kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltendı idı tartamát, továbbá a támogatásban részesülınek a munkáltatót terhelı támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó (7) és (10) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettségét. (4) A munkáltatónál jogviszonyban töltendı idı tartamába - a tanulmányi szerzıdés ellenkezı kikötése hiányában - nem számít be az az idıtartam, amelyre az érintettet szabadság nem illeti meg. (5) A munkáltató személyében bekövetkezı változás esetén a tanulmányi szerzıdésbıl származó jogok és kötelezettségek az átvevı munkáltatóra átszállnak.

215 216

Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 48 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (6) Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerzıdésszegést követ el, a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı mentesül a szerzıdésbıl folyó kötelezettségei alól, és a szerzıdésszegésbıl eredı esetleges kárát érvényesítheti. (7) Amennyiben a támogatásban részesülı a tanulmányi szerzıdésbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, nem lép a szerzıdés szerinti idıpontban a munkáltatónál munkába, illetve a meghatározott idıtartamot nem tölti le vagy egyéb lényeges szerzıdésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelı összeg megtérítését. (8) Amennyiben a támogatásban részesülı a szerzıdésben kikötött idıtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. (9) A tanulmányi szerzıdést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerzıdésbıl eredı kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna. (10) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı lemondása esetén a munkáltató az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a szerzıdésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A támogatás nem követelhetı vissza, amennyiben a támogatásban részesülı jogviszonyát a munkáltató felmentéssel megszünteti.

Összeférhetetlenség217 33/B. §218 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a NAV adott központi, középfokú, illetve alsó fokú szervénél a) nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával az adott szerven belül irányítási (felügyeleti), szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba, ellenırzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne; b) nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben a hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el. (2) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához, illetve a hivatásos szolgálathoz méltatlan, vagy amely a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét veszélyeztetné. (3) A kormánytisztviselı, az ügykezelı pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyőlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat, a pénzügyır tekintetében a Hszt. 18. § (2) bekezdés az irányadó. (4) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselı annál az önkormányzatnál, amely a NAV ıt alkalmazó szerve illetékességi területén mőködik. (5) Amennyiben a munkáltató szervezetszerő mőködési területe az ország egész területére kiterjed, a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı annál az önkormányzatnál nem lehet törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, nemzetiségi 217 218


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról önkormányzati képviselı, amely a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési helye szerinti régió közigazgatási határain belül van. (6) Az informatikai intézet és a humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet esetében a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı annál az önkormányzatnál nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselı, amely a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési helye szerinti régió közigazgatási határain belül van. (7) A pénzügyır a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be. 33/C. §219 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı munkavégzésre irányuló további jogviszonyt (20/A. § (1) bekezdés), illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése] - tudományos, oktatói, mővészeti, lektori, szerkesztıi, valamint jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység, továbbá a közérdekő önkéntes tevékenység kivételével -, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési, képviseleti tevékenységet, valamint mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységet csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának elızetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat. (2) Vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselı, pénzügyır, illetve ügykezelı - tudományos, oktatói, mővészeti, lektori, szerkesztıi, valamint jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdés] - a (3) bekezdés kivételével nem létesíthet. (3) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı - ideértve a vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıt, pénzügyırt, illetve ügykezelıt is - a NAV elnökének elızetes engedélyével gazdasági társaságnál vezetı tisztségviselı, illetve felügyelı bizottsági tag lehet, feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tıkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérıen a tudományos, oktatói, mővészeti, lektori, szerkesztıi, valamint jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelızıen a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. (5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérıen a tudományos, oktatói, mővészeti, lektori, szerkesztıi, valamint jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység, továbbá közérdekő önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának elızetes engedélye alapján létesíthetı, ha a munkavégzés idıtartama részben azonos a kormánytisztviselı, az ügykezelı beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyır esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történı rendszeres munkavégzés idejével. (6) Az (1)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a felmentési idı során a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesített kormánytisztviselıvel, pénzügyırrel, illetve ügykezelıvel szemben.

219


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 33/D. §220 (1) A 33/C. § alkalmazása során nem engedélyezhetı a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı részére a 33/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony létesítése, illetve tevékenység folytatása, ha a) az a 33/B. § (2) bekezdésébe ütközik, b) az a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve azokkal ellentétes vagy azok végrehajtását veszélyezteti, akadályozza, c) a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhetı nyilvántartások felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben a NAV mint hatóság jár el, d) a végzendı tevékenység harmadik személyrıl információ győjtésére irányul, e) a tevékenység folytán a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı, illetve a tevékenységet biztosító szervezet a NAV-val kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási viszonyba, f) a tevékenység a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı munkaköri kötelességébıl fakadó feladata, szolgálati feladata, g) az engedélyezni kért tevékenység folytatása a kormánytisztviselı, az ügykezelı beosztás szerinti munkaidejébe, illetve a pénzügyır esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történı rendszeres munkavégzés idejébe esik, ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet, h) az a kormánytisztviselı, az ügykezelı kormányzati szolgálati jogviszonyából, illetve a pénzügyır hivatásos szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével járó kötelezettségei, feladatai, szolgálati feladatai maradéktalan ellátását veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredı kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha az engedélyezni kért jogviszony, illetve tevékenysége miatt a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı a munkaköre szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelıen ellátni, vagy ha emiatt egyes feladatok, szolgálati feladatok ellátásával - pénzügyırök esetén ideértve a túlmunkát és a készenlétet is rendszeresen nem lehet megbízni. 33/E. §221 (1) A 33/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony létesítésére, módosítására, illetve tevékenység folytatására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyır esetében szolgálati úton kell benyújtani a 33/C. § szerinti engedélyezıhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthetı, arra irányuló tevékenység nem folytatható. (2) A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül dönt. (3) Az engedélyezésrıl, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan idıtartamra történhet. (4) Az engedélyhez kötött jogviszony megszőnését vagy lényeges, utóbb bekövetkezı változását a 33/C. § szerinti engedélyezıhöz írásban, pénzügyır esetében szolgálati úton haladéktalanul be kell jelenteni. (5) A kérelem kötelezı minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata határozza meg. 33/F. §222 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha kormányzati szolgálati 220


- 51 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról jogviszonyának, hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, illetve az ügykezelıt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı bejelentésének hiánya ellenére - tudomást szerez arról, hogy a kormánytisztviselıvel, a pénzügyırrel, az ügykezelıvel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, ugyancsak köteles felszólítani az érintettet az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı az összeférhetetlenséget a felszólítás közlésétıl számított 30 napon belül nem szüntette meg, kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya megszőnik. (2) Ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. (3) Ha a 33/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenség a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselınek, pénzügyırnek, illetve ügykezelınek szőnik meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya.

Fegyelmi felelısség223 A fegyelmi felelısség általános szabályai224 33/G. §225 (1) Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı, ha kormányzati szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából eredı kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövetı kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt fegyelmi eljárás keretében felelısségre kell vonni. (2) A fegyelmi vétséget elkövetı kormánytisztviselıvel, ügykezelıvel szemben fegyelmi büntetés, pénzügyırrel szemben fenyítés (a továbbiakban: fegyelmi büntetés) alkalmazható. (3) A fegyelmi vétséget elkövetıvel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás; b) a besorolásban való elımeneteli rendszerben a várakozási idı legfeljebb 2 évvel való meghosszabbítása; c) kizárólag pénzügyır esetében a soron következı rendfokozatba való elıléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedı meghosszabbítása; d) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre; e) személyi illetménnyel rendelkezı esetében a személyi illetmény visszavonása; f) kizárólag pénzügyır esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történı visszavetés; g) címtıl való megfosztás; h) vezetıi munkakörbıl nem vezetıi munkakörbe helyezés; i) kizárólag kormánytisztviselı, illetve ügykezelı esetében hivatalvesztés; j) kizárólag pénzügyır esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése; k) kizárólag pénzügyır esetében lefokozás. 223


- 52 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (4) Nem vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı esetén a (3) bekezdés g) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett a) ha a címtıl való megfosztás a 31/B. § szerinti címet érinti, a d) pont szerinti fegyelmi büntetés, illetve b) személyi illetménnyel rendelkezı esetében az e) pont szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de az i)-k) pont szerinti fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt. (5) Vezetı esetén a (3) bekezdés h) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett a g) pont szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de az i)k) pont szerinti fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt. (6) A lefokozás következménye a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése is. (7) A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét a) a visszavetett fokozatban aa) a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetve ab) ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerıre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt volt, az aa) pontnak megfelelıen, az eltérítés nélkül kell megállapítani; b) a 2 év letelte után a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani. (8) A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 20. §-a szerinti besorolás alapján - a 21. §-ra figyelemmel - kell megállapítani. (9) Amennyiben a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan, a fegyelmi vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés mellızhetı [33/Q. § (1) bekezdés, 33/Y. § (3) bekezdés b) pont, 34/A. § (4) bekezdés] az eljárás valamennyi szakaszában. 33/H. §226 (1) A kormánytisztviselıvel, a pénzügyırrel, az ügykezelıvel szemben nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget felettese, szolgálati elöljárója utasítására, parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott utasítás, parancs teljesítésével fegyelmi vétséget követ el, és azt a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 69. § (2) bekezdésében elıírtak mellızésével végrehajtotta, a felelısségét meg kell állapítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a) kóros elmeállapotban, b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, c) tévedésbıl, d) jogos védelmi helyzetben, e) végszükségben követte el. Az a)-e) pont szerinti kizáró okok értelmezésére a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. 33/I. §227 (1) A fegyelmi büntetés hatálya az az idıtartam, amely alatt a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. (2) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi határozat jogerıre emelkedésétıl a fegyelmi büntetés végrehajtásáig továbbá az a)f) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi büntetést a fegyelmi határozat jogerıre emelkedése elıtt végrehajtották [34/D. § (2), illetve (4) bekezdés], a végrehajtástól az a)-f) pont szerinti ideig:

226 227


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról a) a 33/G. § (3) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idı meghosszabbításának ideje alatt; b) a 33/G. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés idıtartamának elteltéig; c) a 33/G. § (3) bekezdés d)-e) és g)-h) pontjában meghatározott büntetésnél 2 évig; d) a 33/G. § (4)-(5) bekezdésben meghatározott büntetésnél 2 évig; e) a 33/G. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig; f) a 33/G. § (3) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig. (3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szőnt meg, a volt kormánytisztviselı, ügykezelı államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható. (4) Ha a hivatásos szolgálati jogviszony lefokozás vagy hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése alapján szőnt meg, a volt pénzügyırrel nem létesíthetı hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt.-ben meghatározott ideig, illetve a volt pénzügyır államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható. 33/J. §228 (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója - ha e törvény másként nem rendelkezik - a munkáltatói jogkör gyakorlója. Amennyiben a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, a fegyelmi eljárás megindításáról, illetve - az eljárás során keletkezett iratok megküldésével - a befejezésérıl a fegyelmi jogkör gyakorlója tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. (2) A fegyelmi jogkör gyakorlása - a 33/K. § (1)-(4) bekezdésében és a 33/M. §-ban foglalt kivétellel - vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıre, pénzügyırre írásban átruházható. Az átruházott fegyelmi jogkör nem ruházható tovább. (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában és az érdemi döntés meghozatala során a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetése alatt álló fegyelmi tanács jár el. (4) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a munkáltatói jogkör gyakorlója, de a fegyelmi vétség elkövetıjét a fegyelmi eljárás megindítását követıen a NAV szervei között áthelyezik, az adott ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója továbbra is az a személy, aki a fegyelmi eljárás megindításának idıpontjában a munkáltatói jogkör gyakorlója volt. (5) A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyır felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 15 napon belül dönt az ügyben, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül a NAV elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - a felterjesztéstıl számított 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a NAV elnöke dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt. (6) A rendelkezési állományba tartozó pénzügyırrel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója a) ha a pénzügyır a szolgálatát a kijelölt miniszter irányítása alatt álló más szervnél teljesíti aa) és a kijelölt miniszter kinevezési és munkáltatói hatáskörébe tartozik, a kijelölt miniszter; ab) egyéb esetben a NAV elnöke;

228


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról b) ha a rendelkezési állományba helyezés a Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-g) vagy j) pontja alapján történt, a NAV elnöke; c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon szolgálatot teljesítı oktatói állomány tekintetében a NAV elnöke; d) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirány nappali tagozatán tanulmányokat folytató kettıs jogállású hallgatók tekintetében a Vám- és Pénzügyıri Tanszék tanszékvezetıje, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhatja ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV elnöke. Ilyen esetben a fegyelmi ügyet 8 napon belül fel kell terjeszteni a NAV elnökéhez, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is a NAV elnöke dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt. (7) Ha a fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg, a fegyelmi jogkör gyakorlója az, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetıre kiterjed. A fegyelmi jogkör gyakorlója ilyen esetben a 33/L. § (1)-(2) bekezdésének megfelelı alkalmazásával jár el. 33/K. §229 (1) A 33/J. §-tól eltérıen tábornok esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV elnöke, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetést nem szabhat ki. (2) Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács javaslatot tesz a kijelölt miniszternek. (3) A (2) bekezdés szerinti javaslat alapján a kijelölt miniszter tesz javaslatot a Köztársasági Elnöknek rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására. (4) Ha a kijelölt miniszter szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem indokolt, az ügyet visszaküldi az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács vezetıjének az eljárás folytatására, vagy újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül maga dönt az ügyben. (5) Fıtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására - a 33/J. § alapján eljáró vagy a 33/L. § (1) bekezdése esetén a fıigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára - a NAV elnöke jogosult. Ha a NAV elnöke szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem indokolt, az ügyet visszaküldi a fegyelmi tanács vezetıjének az eljárás folytatására, vagy - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül maga dönt az ügyben. 33/L. §230 (1) A fıigazgató a Fıigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú szervek állományába tartozó bármely kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı fegyelmi ügyében magához vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását, amennyiben az nem ütközik a 33/J. § (7) bekezdés, illetve a 33/K. § (1) bekezdés elıírásaiba. (2) A NAV elnöke a NAV állományába tartozó bármely kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı fegyelmi ügyében magához vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását.

229 230


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 33/M. §231 Ha a 33/J-33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a felettes szerv vezetıje a felettes szerv állományába tartozó, vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıt, pénzügyırt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként; ha az összeférhetetlenségi ok a NAV elnökével szemben áll fenn, a kijelölt miniszter a minisztérium állományába tartozó, vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıt jelöli ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként. 33/N. §232 (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggı költségeket mindenki maga elılegezi, de - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a NAV viseli. (2) Amennyiben a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı fegyelmi felelısségét jogerısen megállapították [ideértve a 33/Y. § (3) bekezdés b) pont és a 34/A. § (4) bekezdés szerinti esetet is], ı viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részérıl igénybe vett jogi képviselı költségeit. (3) A költségviselésrıl a fegyelmi határozatban (ideértve a 34/B. § szerinti megszüntetı határozatot is) rendelkezni kell. Az eljárás alá vont a költségeinek a megtérítésére az eljárással kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségigény elıterjesztése alapján tarthat igényt. A költségigény elıterjesztésére az eljárás alá vont személyt a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítésben fel kell hívni azzal, hogy a költségigény a fegyelmi tárgyaláson terjeszthetı elı, illetve a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a megszüntetı határozat meghozatala elıtt kell a felhívást kibocsátani. Az eljárás alá vont részére a fegyelmi határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül kell megtéríteni az igazolt költségeket. (4) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagja (tagjai) tekintetében személycsere válik szükségessé, a fegyelmi jogkör gyakorlójának e törvény szabályainak megfelelı alkalmazásával kell az új személyeket kijelölnie. (5) A fegyelmi eljárás során hozott döntéseket írásba kell foglalni, de azokról - kivéve az ügyet lezáró érdemi döntést, megszüntetı határozatot (fegyelmi határozat) - nem kell alakszerő határozatot hozni; ezek ellen külön panasznak, egyéb jogorvoslatnak nincs helye. 33/O. §233 (1) Indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményére a) a vizsgálóbiztos kijelölésére [33/T. § (1) bekezdés], a vizsgálóbiztos felettes szerv állományából való kijelölésére [a 33/T. § (5) bekezdés], a vizsgálóbiztos személye elleni kifogás elbírálására [33/V. § (4) bekezdés] vonatkozó határidı egy alkalommal 3-3 munkanappal, b) a vizsgálat lefolytatására [33/V. § (1) bekezdés] vonatkozó határidı - a körülményektıl függıen egy vagy több alkalommal - legfeljebb összesen 45 nappal, c) a vizsgálóbiztosi jelentés megküldésére [a 33/Y. § (2) bekezdés], az elsı tárgyalás tartására [a 34. § (1) bekezdés] vonatkozó határidı egy alkalommal 8-8 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt, a 33/V. § (1) bekezdés és a 33/Y. § (2) bekezdése szerinti esetekben a vizsgálóbiztos javaslatára. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidı hosszabbítás, illetve hosszabbítások idejét úgy kell meghatározni, hogy - figyelemmel az (1) bekezdés a) pont harmadik fordulata szerinti esetleges határidı hosszabbításra is - a 33/Y. § (1) bekezdés szerinti 60 napos határidıt a vizsgálat idıtartama ne haladja meg. (3) Amennyiben az eljárás alá vont 8 napot meghaladó távolléte miatt meghallgatása - vagy a vizsgálóbiztos által szükségesnek tartott ismételt meghallgatása - nem lehetséges, úgy a fegyelmi 231


- 56 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást - a vizsgálóbiztos javaslatára - az akadály megszőnéséig fel kell függesztenie. (4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában - a vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti a) ha szakértıi vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig; b) ha az eljárás alá vont külföldön tartózkodik, a 33/P. § (4) bekezdésben meghatározott idıpontig; c) ha a kötelezettségszegés miatt büntetı- vagy szabálysértési eljárás indult - legfeljebb az eljárás jogerıs befejezéséig; d) ha a cselekmény elbírálása olyan elızetes kérdéstıl függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig. Ha a felfüggesztés indoka megszőnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását. (5) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában a fegyelmi eljárást felfüggesztheti a) az akadályoztatás okának megszőnéséig, ha az eljárás alá vont tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson, b) a szakvélemény elkészítéséig, ha a fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából szakértıt vesz igénybe, vagy a vizsgálat során elkészített szakvélemény kiegészítését vagy más szakértı igénybevételét tartja indokoltnak; c) a (4) bekezdés b)-d) pont szerinti ok miatt és ideig. Ha a felfüggesztés indoka megszőnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását. (6) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló idıtartamba.

Fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi eljárás megindítása nélkül alkalmazható fegyelmi büntetés234 33/P. §235 (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - ide nem értve a méltatlanság, illetve a bizalomvesztés miatti felmentést, valamint a hivatásetikai elvek megsértését - a fegyelmi jogkör gyakorlója - a 33/Q. § szerinti esetet kivéve - köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt. (2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntetı- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejezıdött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı felelısségét, a 3 hónapos határidıt az eljárás jogerıs befejezésérıl való NAV általi tudomásszerzést követı naptól, a 3 éves határidıt az eljárás jogerıs befejezésétıl kell számítani. (3) A 3 éves határidı kezdı napja: a) a kötelezettségszegı magatartás elkövetésének napja; b) ha a fegyelemi vétséget valamely kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidı eltelt;

234 235


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszőnik. (4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén - amennyiben a külföldi munkavégzési helyen, illetve szolgálatteljesítési helyen fegyelmi felelısségre vonásra nincs lehetıség - a határidıket a belföldre történı visszaérkezés után a munkáltatónál történı jelentkezés, illetve ennek elmulasztása esetén a jelentkezés elmulasztása megállapításának idıpontjától kell számítani. 33/Q. §236 (1) A fegyelmi vétséget elkövetı személyes meghallgatása alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója - amennyiben a tényállás megítélése egyszerő és a kötelezettségszegést az érintett a meghallgatásakor elismeri - fegyelmi eljárás megindítása, illetve vizsgálóbiztos kijelölése nélkül (egyszerősített eljárásban) megrovás fegyelmi büntetést is kiszabhat, illetve - a fegyelmi vétség megállapítása mellett - a fegyelmi büntetést mellızheti is, ha a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntést 8 napon belül határozatba kell foglalni. A határozat fegyelmi ügyben hozott határozatnak minısül, függetlenül attól, hogy a fegyelmi eljárás nem került a 33/R. §-nak megfelelıen megindításra. (3) Amennyiben az érintett a személyes meghallgatásakor a kötelezettségszegést nem ismeri el, illetve az egyszerősített eljárást nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója a meghallgatás befejezésével megindítja a fegyelmi eljárást, amit a 33/R. § megfelelı alkalmazásával a meghallgatásról felvett jegyzıkönyvbe foglal. 33/R. §237 A kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt - a 33/Q. § (1) bekezdés szerinti esetet kivéve - a fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója írásban értesíti. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell, hogy az érintettet mely kötelezettségszegéssel gyanúsítják. A fegyelmi eljárás az értesítés kiadmányozásának napját követı naptól indul.

Képviselet238 33/S. §239 (1) A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a fegyelmi eljárás megindításától jogi képviselıt vehet igénybe. A jogi képviselı mellett vagy helyett a kormánytisztviselı, az ügykezelı kérelmére a Magyar Kormánytisztviselıi Kar képviselıjének (a továbbiakban: MKK képviselı), illetve a pénzügyır kérelmére a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozata képviselıjének (a továbbiakban: MRK képviselı) a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetıvé kell tenni a fegyelmi eljárás során. A jogi képviselı mellett vagy helyett - ha MKK, illetve MRK képviselı nem jár el az ügyben - a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı kérelmére a NAV-nál mőködı munkavállalói érdek-képviseleti szervnek a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetıvé kell tenni a fegyelmi eljárás során. (2) A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitőzni, hogy azon - a jogi képviselı személyének bejelentését követıen - jogi képviselıje, illetve - a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı ilyen irányú kérését követıen - az MKK, az MRK, vagy a NAV-nál mőködı munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselıje is jelen lehessen. 236


- 58 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) Nem lehet képviselı, akit az ügyben tanúként vagy szakértıként hallgatnak meg, nem lehet jogi képviselı a NAV-nál alkalmazásban álló személy, nem lehet az (1) bekezdésben említett egyéb képviselı a fegyelmi eljárás alá vont felettese.

A vizsgálat, a póteljárás, a tárgyalás nélkül alkalmazható fegyelmi büntetés240 33/T. §241 (1) A vizsgálat a fegyelmi eljárás elsı szakasza, amelynek lefolytatására a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás megindításától számított 3 munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki. A vizsgálóbiztos személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának idıpontjában betöltött munkaköréhez (vezetıi munkakör, illetve nem vezetıi munkakör) és besorolásához, nem vezetıi munkakört betöltı pénzügyır esetében emellett - ha a vizsgálóbiztos pénzügyır - a fegyelmi eljárás megindításának idıpontja szerinti rendfokozatához igazodik. (2) Vizsgálóbiztosként a) a fegyelmi eljárás alá vont nem vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıvel legalább azonos besorolású kormánytisztviselı, pénzügyır, illetve b) a fegyelmi eljárás alá vont nem vezetıi munkakört betöltı pénzügyırrel legalább azonos besorolású kormánytisztviselı, illetve legalább azonos besorolású és rendfokozatú pénzügyır, vagy c) vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselı, pénzügyır jelölhetı ki. (3) Az (1)-(2) bekezdés munkakörre, besorolásra és rendfokozatra vonatkozó rendelkezése nem vonatkozik azokra a - vizsgálóbiztosnak kijelölt - személyekre, akiknek munkakörükbıl eredı feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni. (4) Nem vezetıi munkakört betöltı ügykezelı esetében kormánytisztviselı, illetve pénzügyır jelölhetı ki vizsgálóbiztosként. (5) Vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı esetén a NAV adott szervének a fegyelmi eljárás alá vont személlyel legalább azonos vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıi, pénzügyırei közül kell kijelölni a vizsgálóbiztost. Ilyen személy hiányában a felettes szerv vezetıje a fegyelmi eljárás elrendelésétıl számított 6 munkanapon belül a felettes szerv állományába tartozó kormánytisztviselık, pénzügyırök közül legalább fıosztályvezetıhelyettesi munkakört betöltı vezetıt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül az eljárás alá vont vezetı vezetıi munkakörének szintjétıl. (6) Az (5) bekezdéstıl eltérıen igazgató esetében a fıigazgató a Fıigazgatóság legalább fıosztályvezetı-helyettesi munkakört betöltı kormánytisztviselıjét, pénzügyırét jelöli ki vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el a fıigazgató, ha a Fıigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú szerv vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıje, pénzügyıre, ügykezelıje tekintetében a 33/L. § (1) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezetı vezetıi munkakörének szintjétıl; nem vezetıi munkakört betöltı fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a (2)-(4) bekezdést kell megfelelıen alkalmazni. (7) Az (5) bekezdéstıl eltérıen fıigazgató esetében a NAV elnöke a Központi Hivatal legalább fıosztályvezetı-helyettesi munkakört betöltı kormánytisztviselıjét, pénzügyırét jelöli ki vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el a NAV elnöke, ha - a Központi Hivatalon kívül - a NAV 240 241


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıje, pénzügyıre, ügykezelıje tekintetében a 33/L. § (2) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezetı vezetıi munkakörének szintjétıl; nem vezetıi munkakört betöltı fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a (2)-(4) bekezdést kell megfelelıen alkalmazni. (8) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 33/Z. § (9) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. (9) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár. 33/U. §242 (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt a) legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig, illetve ha az eljárás alá vont és - ha a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában képviselıvel járt el - képviselıje a tárgyaláson nem jelent meg, a fegyelmi határozat közléséig (16/G. §), b) azokban az esetekben, amelyekben a törvény szerint nem a fegyelmi tanács hozza meg az érdemi döntést, legfeljebb a fegyelmi határozat közléséig az állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytıl való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, a lefokozás fegyelmi büntetéssel - az errıl szóló határozat végrehajtásáig - a felfüggesztés együtt jár; errıl a fegyelmi határozatban rendelkezni kell. (2) Haladéktalanul meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn. (3) Ha a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok megszőnéséig nem lehet a kormánytisztviselıt, a pénzügyırt, az ügykezelıt az állásából felfüggeszteni. (4) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. (5) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül ki kell fizetni, kivéve a hivatalvesztést, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését, a lefokozást kimondó határozat esetét. A visszatartott összeget a visszatartás idıpontjától számított Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kamatával növelten kell visszafizetni, ha az eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szüntették meg. (6) A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését, a lefokozást kimondó fegyelmi határozat közlésétıl kezdve, annak végrehajtásáig. (7) Aki az állásából felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, vezetıi, szolgálati elöljárói/felettesi jogait nem gyakorolhatja, szolgálati igazolványát, emellett a pénzügyır a szolgálati jelvényét és fegyverét beszolgáltatni köteles, továbbá a munkavégzési helyére, szolgálatteljesítési helyére csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának elızetes engedélyével léphet be. 33/V. §243 (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétıl számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni, a tényállást tisztázni.

242 243


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) A tényállás tisztázása keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentıséggel bíró bizonyítékokat. Az eljárás alá vont javára és terhére szóló körülményeket egyaránt fel kell deríteni. (3) A vizsgálat során a vizsgálóbiztos köteles az eljárás alá vont személyt meghallgatni. Az eljárás alá vont a nyilatkozattételt megtagadhatja. (4) A meghallgatás kezdetén nyilatkoztatni kell az eljárás alá vont személyt, hogy a vizsgálóbiztos személyét elfogadja-e. Ha az eljárás alá vont a vizsgálóbiztos személyét nem fogadja el, kifogásait a fegyelmi jogkör gyakorlója - vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésére feljogosított vezetı - az arra vonatkozó indokok közlése mellett elutasítja, vagy új vizsgálóbiztost jelöl ki. A kifogást 3 munkanapon belül kell elbírálni. (5) Ha a vizsgálóbiztos személyét az eljárás alá vont elfogadta (vagy a kifogása elutasításra került), a meghallgatás kezdetén az eljárás alá vont személyt ki kell oktatni a jogaira - beleértve a képviselı igénybevételére vonatkozó jogosultságot is, függetlenül a 33/W. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatástól -, továbbá figyelmeztetni kell a hamis vád jogkövetkezményeire is. Amennyiben az eljárás alá vont személyt a vizsgálóbiztos több alkalommal is meghallgatja, elégséges az elsı meghallgatáskor a kioktatási kötelezettségnek eleget tenni. (6) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat egyéb bizonyítékot szerezhet be, szakértıt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték is. (7) Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, a vizsgálóbiztos - az egyes fegyelmi ügyekben tartott meghallgatásokat követıen - a szembesítés érdekében közös meghallgatást is tarthat. Ha kettınél több eljárás alá vont személyt kell szembesíteni, az az eljárás alá vont, akit még nem szembesítettek valamennyi eljárás alá vont személlyel, nem lehet jelen a más eljárás alá vont személyek szembesítésén. 33/W. §244 (1) A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt, a tanút, a szakértıt a meghallgatása idejérıl értesíti. Az eljárás alá vont személyt az elsı meghallgatásáról szóló értesítésben tájékoztatni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás során a 33/S. §-nak megfelelı képviselıt vehet igénybe. (2) Ha a tanú, a (3) bekezdés szerinti személy, illetve a szakértı meghallgatásának idıpontja nem azonos a vizsgálat alá vont meghallgatásának idıpontjával, a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt azzal értesíti az eljárási cselekményrıl, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. A vizsgálóbiztos ugyanígy jár el a szemle idıpontjáról és helyérıl való értesítés során is. (3) A NAV állományába nem tartozó olyan személy, akitıl a fegyelmi vétségre vonatkozó, bizonyítékként értékelhetı információ várható, a meghallgatása végett - a fegyelmi jogkör gyakorlója által kiadott értesítés alapján - a hivatali helyiségbe való megjelenésre felkérhetı, vagy az általa javasolt, elızetesen egyeztetett idıpontban és helyen felkereshetı. A NAV állományába nem tartozó személy nem köteles rendelkezésre állni és nyilatkozatot tenni. Ha azonban rendelkezésre áll és nyilatkozik, terheli az igazmondási kötelezettség és a hamis tanúzás jogkövetkezménye. Az ilyen személy meghallgatása esetén is megfelelıen alkalmazni kell a (7)(10) bekezdés és a 33/X. § (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit. (4) A vizsgálóbiztos az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárási cselekményekrıl a képviselıt azzal értesíti, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. 244


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (5) Ha a körülmények indokolják, az eljárás alá vont személyt a meghallgatásáról - az elsı meghallgatása kivételével - a vizsgálóbiztos telefonon is értesítheti, azonban ha az eljárás alá vont nem jelenik meg, újabb meghallgatást kell kitőzni. Ha a körülmények indokolják, a NAV állományába tartozó tanú, továbbá a szakértı a meghallgatásáról, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás alá vont személy a tanú, illetve a szakértı meghallgatásáról, a szemle megtartásáról telefonon is értesíthetı. A telefonon történt értesítésrıl minden esetben feljegyzést kell felvenni. (6) A NAV állományába tartozó tanú köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. Megtagadhatja a tanúvallomást, ha az eljárás alá vont a hozzátartozója, vagy ha a vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bőncselekmény elkövetésével vádolná. (7) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A NAV állományába tartozó tanú azonosítása során csak a nevét, a munkáltatója megnevezését, a munkakörét, a munkahelyi azonosító számát, továbbá pénzügyır esetén a rendfokozatát kell rögzíteni. A NAV állományába nem tartozó személy esetében a természetes személyazonosító adatait és a lakcímét kell rögzíteni. (8) A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az eljárás alá vont személlyel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzıkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. (9) A fegyelmi eljárás során a tanú kérésére a tanú személyi adatait - az iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. E jogosultságára már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút. A személyi adatok zárt kezelését a vizsgálóbiztos írásban rendeli el. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétıl kezdve a fegyelmi eljárás alá vont és képviselıje a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható. (10) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont és képviselıje, továbbá az eljárás egyéb résztvevıje, ha elrendelték a tanú személyi adatainak zárt kezelését. 33/X. §245 (1) Az eljárás alá vont, a tanú, a szakértı meghallgatásáról, továbbá a szemlérıl jegyzıkönyvet kell felvenni, valamint jegyzıkönyvet kell felvenni, ha az eljárás alá vont valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg. (2) A vizsgálat idıtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képezı eredeti kötelezettségszegés mellett - az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggı - egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni az eljárás alá vont személlyel. Ebben az esetben az (1) és a (3)-(4) bekezdés, valamint a 33/V. § (2) bekezdés, a 33/V. § (3) és (6)-(7) bekezdés, a 33/W. § és a 33/Y. § (6) bekezdés megfelelıen alkalmazandó. (3) A vizsgálat során az eljárás alá vont személlyel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy védekezését elıterjeszthesse, a megállapításokra és a bizonyítékokra, illetve az eljárással összefüggésben észrevételt tehessen, illetve bizonyítási indítvánnyal élhessen. Lehetıvé kell tenni, hogy a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont és képviselıje a fegyelmi ügy irataiba [beleértve a 33/V. § (7) bekezdés szerinti közös meghallgatás teljes jegyzıkönyvét is] betekinthessen, azokról másolatot kérhessen.

245


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (4) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha az eljárás alá vont - a szabályszerően közölt értesítés ellenére - nem jelenik meg a (3) bekezdés, illetve a 33/V. § (3) és (6)-(7) bekezdés szerinti eljárási cselekményen. 33/Y. §246 (1) A vizsgálatot - a 33/O. § (3)-(4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - a vizsgálóbiztos kijelölésétıl számított 60 napon belül be kell fejezni. (2) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követıen jelentésben foglalja össze az ügy tényállását, a bizonyítékokat, a tett megállapításokat, illetve a levont következtetéseit, az eljárás alá vont és képviselıje bizonyítási indítványával kapcsolatban tett intézkedéseit, illetve észrevételeivel kapcsolatos véleményét, továbbá az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A vizsgálóbiztos az ügy összes iratát és a jelentését a vizsgálat befejezésétıl számított 8 napon belül köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának. (3) Amennyiben az eljárás alá vont a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismerte és lemondott a tárgyalásról, továbbá a tényállás megítélése egyszerő, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos elıterjesztésétıl számított 8 napon belül meghozott határozattal, tárgyalás nélkül a) a 33/G. § (3) bekezdés a)-h) pontjai, illetve a 33/G. § (4) bekezdés vagy a 33/G. § (5) bekezdés szerinti fegyelmi büntetést is kiszabhat, illetve b) a fegyelmi vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés kiszabását mellızheti, ha a legenyhébb fegyelmi büntetés is indokolatlan. (4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a 33/J. § (5) bekezdés, 33/J. § (6) bekezdés d) pontja, illetve a 33/K. §-a alapján az adott fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetésével eljáró fegyelmi tanács sem szabhatná ki. Ilyen esetben a fegyelmi tanács tagjait ki kell jelölni és a tárgyalásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. (5) Ha a tényállás nincs kellıen felderítve, vagy a vizsgálat során olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos elıterjesztésétıl számított 8 napon belül póteljárást rendel el. A póteljárás elrendelésérıl az eljárás alá vont személyt és képviselıjét értesíteni kell. A póteljárás elrendelésének nem akadálya, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi tanács tagjait már kijelölte. A vizsgálóbiztos által lefolytatandó póteljárás tartama nem haladhatja meg a 10 napot. A vizsgálóbiztos a póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el és a póteljárás befejezését követı 3 munkanapon belül a póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítı jelentését köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának. Az e bekezdés szerinti határidık nem hosszabbíthatók meg. (6) A vizsgálat során még át nem adott iratokat, továbbá a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbiztosi jelentést, illetve az (5) bekezdés szerinti kiegészítı jelentést a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt közölni kell az eljárás alá vont személlyel és képviselıjével. Nem lehet közölni az eljárás alá vont személlyel és képviselıjével a vizsgálóbiztosi jelentésnek, illetve a kiegészítı jelentésnek az ügy lezárására vonatkozó vizsgálóbiztosi javaslatot tartalmazó részét.

A tárgyalás, az eljárás megszüntetése, a fegyelmi tanács hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetés247 33/Z. §248 (1) A tárgyalás a fegyelmi eljárás második szakasza, amely során - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - az ügy érdemérıl háromtagú fegyelmi tanács határoz. 246 247


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója. (3) A fegyelmi tanács elnöke - a 33/Y. § (3) bekezdés szerinti esetet kivéve - a vizsgálóbiztos elıterjesztésétıl számított 3 munkanapon belül írásban kijelöli a tanács tagjait. (4) A fegyelmi tanács tagjainak személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának idıpontjában betöltött munkaköréhez (vezetıi munkakör, illetve nem vezetıi munkakör) és besorolásához, nem vezetıi munkakört betöltı pénzügyır esetében emellett - ha a fegyelmi tanács tagja pénzügyır - a fegyelmi eljárás megindításának idıpontja szerinti rendfokozatához igazodik. (5) Nem vezetıi munkakört betöltı eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (6) Vezetıi munkakört betöltı eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (7) A (6) bekezdéstıl eltérıen igazgató esetében a fıigazgató a Fıigazgatóság legalább fıosztályvezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıjét, pénzügyırét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának. Legalább fıosztályvezetı-helyettesi munkakört betöltı kormánytisztviselıjét, pénzügyırét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának a fıigazgató, ha a Fıigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú szerv vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıje, pénzügyıre, ügykezelıje tekintetében a 33/L. § (1) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezetı vezetıi munkakörének szintjétıl; nem vezetıi munkakört betöltı fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a 33/T. § (2)-(4) bekezdést kell megfelelıen alkalmazni. (8) A (6) bekezdéstıl eltérıen fıigazgató esetében a NAV elnöke a Központi Hivatal legalább fıosztályvezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıjét, pénzügyırét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjaként. Legalább fıosztályvezetı-helyettesi munkakört betöltı kormánytisztviselıjét, pénzügyırét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának a NAV elnöke, ha - a Központi Hivatalon kívül a NAV központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének vezetıi munkakört betöltı kormánytisztviselıje, pénzügyıre, ügykezelıje tekintetében a 33/L. § (2) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezetı vezetıi munkakörének szintjétıl; nem vezetıi munkakört betöltı fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a 33/T. § (2)-(4) bekezdést kell megfelelıen alkalmazni. (9) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzıkönyvvezetıként összeférhetetlenség miatt nem vehet részt: a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója, b) az eljárás alá vont kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı hozzátartozója, c) akit a vizsgálat során, mint tanút vagy szakértıt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges, valamint d) akitıl egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. (10) Ha a 33/J-33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör 33/M. § szerint kijelölt gyakorlója. 34. §249 (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétıl számított 10 napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról - beleértve a 34/A. § (1) bekezdés szerinti zárt ülést is - jegyzıkönyvet kell vezetni. 248

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. A korábbi alcím hatályon kívül helyezve: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1) alapján. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl.

249

- 64 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitőzni, hogy arról az eljárás alá vont, illetve képviselıje az értesítést és a 33/Y. § (6) bekezdés szerinti iratokat a tárgyalás elıtt legalább 3 munkanappal korábban megkapja. (3) A tárgyaláson a NAV-ot az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. Az eljárás alá vont jogi képviselıt is igénybe vehet, illetve kérelmére a NAV-nál mőködı munkavállalói érdekképviseleti szerv, illetve az MKK, MRK képviselıjének a részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetıvé kell tenni. A képviselı személyére vonatkozó korlátozás tekintetében a 33/S. § (3) bekezdést alkalmazni kell. (4) Ha az eljárás alá vont vagy képviselıje a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vont személyt vagy képviselıjét szabályszerően értesítették. Az eljárás akkor is lefolytatható, ha az eljárás alá vont vagy képviselıje elızetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. (5) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértıt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Az eljárási cselekményekrıl készült iratokat az eljárás alá vont személlyel és képviselıjével közölni kell. (6) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, újabb tárgyalást/tárgyalásokat kell tartani. 34/A. §250 (1) A fegyelmi tanács - kivéve, ha a fegyelmi eljárás felfüggesztésre került - az elsı tárgyalástól számított legkésıbb 30 napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. Nem hoz érdemi döntést a fegyelmi tanács a zárt ülésén a 34/C. § (1) bekezdés szerinti esetben. (2) A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövetı vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése elıtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni. (3) A 33/G. § (4) bekezdés, illetve a 33/G. § (5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelemi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés szabható ki. (4) A fegyelmi vétséget megállapító határozatot kell hozni, de nem kell a határozatban fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. (5) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselıje elıtt rövid indokolással - kihirdeti. A fegyelmi tanács a kihirdetést követı 8 napon belül a döntést megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzıkönyvet - kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt -, az eljárás alá vont személlyel és képviselıjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselıt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság elıtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselıvel való közlés idıpontjától kell számítani. 34/B. §251 (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt az eljárás alá vont kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya megszőnt; b) a fegyelmi eljárás megindítására - figyelemmel a 33/P. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakra - a 33/P. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott határidı után került sor; c) a cselekmény nem fegyelmi vétség;

250 251

Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 65 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról d) az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható; e) a fegyelmi vétséget nem az eljárás alá vont követte el; f) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták; g) a 33/H. § szerinti felelısségre vonást kizáró ok áll fenn. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a teljes fegyelmi eljárás során a fegyelmi jogkör gyakorlója, az (1) bekezdés b)-g) pont szerinti esetekben a fegyelmi tanács eljárást megszüntetı határozatot hoz. 34/C. §252 (1) Ha a fegyelmi tanács zárt ülésen szótöbbséggel olyan fegyelmi büntetést tart indokoltnak, melynek kiszabására a törvény szerint nem jogosult, érdemi döntés helyett a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetésre vonatkozó, a 34/A. § (2)-(3) bekezdés figyelembevételével kialakított javaslat elıterjesztésérıl dönt. (2) A fegyelmi tanács a tárgyaláson az eljárás alá vont személyt, illetve képviselıjét - rövid indoklással - arról tájékoztatja, hogy mivel a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést tart indokoltnak, ezért az ügy iratait döntéshozatalra a (3) bekezdés szerinti, hatáskörrel rendelkezı vezetınek (illetve a kijelölt miniszternek) küldi meg. (3) A fegyelmi tanács a javaslatát 8 napon belül - indokolással ellátva - írásba foglalja, és a fegyelmi eljárás során addig keletkezett iratokkal együtt megküldi a 33/J. § (5) bekezdés, vagy a 33/J. § (6) bekezdés d) pont, vagy a 33/K. § (5) bekezdés szerinti vezetınek. A 33/K. § (2) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi tanács javaslatát a NAV elnöke küldi meg a kijelölt miniszternek. A fegyelmi tanács a javaslatot és a tárgyalási jegyzıkönyvet - kivéve a jegyzıkönyvnek a zárt ülésen elhangzottakról szóló részét és a javaslatnak a fegyelmi büntetésre vonatkozó indítványát -, az eljárás alá vont személlyel és képviselıjével is közli. Amennyiben az eljárás alá vont és a képviselıje a tárgyaláson nem volt jelen, a fegyelmi tanács az iratok megküldése mellett a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást is megadja. (4) A hatáskörrel rendelkezı vezetı a 33/J. § (5) bekezdésnek, illetve a 33/J. § (6) bekezdés d) pontnak, a 33/K. § (5) bekezdésnek megfelelıen, a kijelölt miniszter a 33/K. § (3)-(4) bekezdésnek megfelelıen jár el. (5) A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV elnöke, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezetı kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselıje részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetıjének is. (6) Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésnek megfelelıen, illetve a NAV elnöke a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelıen az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalást tart, és a 34/A-34/B. § megfelelı alkalmazásával érdemi döntést hoz az ügyben, de a törvény szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést ez esetben sem szabhat ki.

A fegyelmi büntetés végrehajtása253 34/D. §254 (1) A fegyelmi határozat jogerıs, ha 252

Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 254 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 253

- 66 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról a) azt keresettel nem támadták meg, a kereset elıterjesztésére nyitva álló határidı lejártát követı napon, b) a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával, vagy ha a per szünetelés folytán szőnt meg, a per megszőnésének napjával, c) a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül jogerısen elutasította, vagy a pert jogerısen megszüntette, vagy jogerıs ítéletet hozott, a bíróság határozatának a jogerıre emelkedése napjával. A jogerıs határozatot - a (2)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel - a jogerıre emelkedésrıl való, NAV általi tudomásszerzést követı 15 napon belül végre kell hajtani. (2) A fegyelmi határozat a jogerıre emelkedéséig - a (4)-(5) bekezdés kivételével - nem végrehajtható. Ha azonban a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a határozat jogerıre emelkedése elıtt a kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. (3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a 33/G. § (3) bekezdés b)-h) pontjában, illetve 33/G. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott jogerısen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása elıtt vagy annak végrehajtása közben megszőnik, a büntetést vagy annak hátralévı idıtartamát államigazgatási szervnél, illetve fegyveres szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a büntetés végrehajthatóságától számított 3 éven belül ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít. (4) A hivatalvesztés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a lefokozás fegyelmi büntetést a fegyelmi határozatnak az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselıvel járt el, a képviselıvel való szabályszerő közlést követı 15 napon belül végre kell hajtani. (5) A 33/N. § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség, illetve a 33/U. § (5) bekezdés szerinti, a visszatartott összeg kifizetésére vonatkozó kötelezettség szempontjából a fegyelmi határozatot az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselıvel járt el, a képviselıvel való szabályszerő közlés napjával kell jogerısnek tekinteni.

Eljárás a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függı bőncselekmény esetén255 34/E. §256 (1) Amennyiben a kormánytisztviselıvel, a pénzügyırrel, az ügykezelıvel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredı kötelezettségeivel össze nem függı bőncselekmény miatt büntetıeljárás indul, a munkáltatói jogkör gyakorlója - fegyelmi eljárás megindítása nélkül - az érintettet az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésrıl határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat. (2) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. A visszatartott illetményt a visszatartás idıpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetıeljárás jogerısen felmentéssel, illetve a büntetıeljárás bármely szakaszában megszüntetéssel zárul. A kifizetést a jogerıs felmentést, illetve az büntetıeljárás jogerıs megszüntetését tartalmazó irat NAV általi tudomásszerzését követı 15 napon belül kell teljesíteni. 255 256

Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 67 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az a bőncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetıeljárás indult, a NAV tekintélyét, mőködésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetıeljárás miatt az érintettnek a munkahelytıl való távoltartása indokolt. (4) Amennyiben az érintett a bőncselekmény elkövetését a büntetıeljárás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelı bizonyítékok állnak rendelkezésre, a kormánytisztviselı, az ügykezelı Kttv. 64. § (1) bekezdés szerinti méltatlanná válását, a pénzügyır Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válását a büntetıeljárás jogerıs befejezése elıtt is meg lehet állapítani.

Kártérítési felelısség257 A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı és a munkavállaló kártérítési felelıssége258 34/F. §259 (1) Ha a foglalkoztatott nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából, a hivatásos szolgálati jogviszonyából, illetve a munkaviszonyából eredı kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. (3) A kártérítés mértéke - a (4)-(6) bekezdés kivételével - nem haladhatja meg a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı egyhavi illetményét, illetve a munkavállaló egyhavi távolléti díjának összegét, vagy a tartósan külföldön foglalkoztatott kormánytisztviselı, pénzügyır, illetve ügykezelı egyhavi ellátmányát. (4) A károkozó kormánytisztviselı, pénzügyır, illetve ügykezelı háromhavi illetménye (ellátmánya) erejéig felel, ha a) a NAV gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenırzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével, c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy d) a kár olyan - jogszabályba ütközı - utasítás, parancs, teljesítésébıl keletkezett, amelynek következményeire az utasított elızıleg a figyelmet felhívta. (5) A károkozó munkavállaló a (4) bekezdés a)-b) pont szerinti esetben háromhavi távolléti díjának (ellátmányának) összege erejéig felel. (6) Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni. (7) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején a károkozó által nem volt elıre látható vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (8) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan jogszabálysértı utasítás, parancs, rendelkezés kormánytisztviselı, pénzügyır, illetve ügykezelı 257

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 259 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 258

- 68 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról általi teljesítésébıl keletkezett, amelynek következményeire az utasított az utasítást, parancsot, rendelkezést adó figyelmét - a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 69. § (2) bekezdésében meghatározott módon - elızıleg felhívta. Ilyen esetben a bekövetkezı kárért az utasítást, parancsot, rendelkezést kiadó felel. (9) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközı utasítás munkavállaló általi teljesítésébıl keletkezett. 34/G. §260 (1) A foglalkoztatott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan ırizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, illetve a bekövetkezett kár mértékéig felel az ilyen dolgok megrongálódása folytán keletkezett kárért. (2) A foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelısség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolog több személy részére megırzés céljából történı átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevınek alá kell írnia. Ilyenkor az érintett meghatalmazhatja az átvevıt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. (3) A pénztárost, a pénzkezelıt vagy értékkezelıt a (2) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelısség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (4) Mentesül a foglalkoztatott a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külsı ok idézte elı, vagy a munkáltató a biztonságos ırzés feltételeit nem biztosította. (5) Ha a megırzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a foglalkoztatott mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania. 34/H. §261 (1) Leltárhiány a raktárkezelésre szabályszerően átadott és átvett vagyontárgyban (tárgyi eszköz és készlet, a továbbiakban: raktári leltárkészlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A raktári leltárkészletek azon körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felsı határát a NAV elnöke határozza meg. Egy leltári idıszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható. (2) Az a kormánytisztviselı, pénzügyır, illetve ügykezelı, akinek a munkaköri leírásában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerően átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelése, illetve az a munkavállaló, aki a munkáltatóval kötött leltárfelelısségi megállapodás alapján köteles a részére szabályszerően átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelésére, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel. (3) A leltárhiány miatt való felelısséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a) a kormánytisztviselı, a pénzügyır, illetve az ügykezelı munkaköri leírása tartalmazza a leltárhiányért való felelısség megnevezését és mértékét; b) a munkavállaló esetében a leltáridıszakra vonatkozó leltárfelelısségi megállapodást kötöttek a felek; c) a raktári leltárkészlet szabályszerő átadása és átvétele megtörtént; 260 261

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 69 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról d) a leltárhiányt a NAV által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintı leltárfelvétel során állapítják meg. (4) A leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okiratok alapján felelıs személy/ek, valamint a raktári leltárkészletet kezelı más személy/ek a leltárhiányért illetményük arányában felelnek. (5) Ha a leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelıs személy olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett raktári leltárkészletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel. (6) Leltározásnál az érintett személy, illetve akadályoztatása esetén képviselıje jelenlétének a lehetıségét biztosítani kell. Ha az érintett a képviseletérıl nem gondoskodik, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója e feladat ellátására szakmailag alkalmas, pártatlan képviselıt köteles kijelölni. (7) Az érintett, illetve akadályoztatása esetén képviselıje a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet. 34/I. §262 (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, úgy azt vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a foglalkoztatottak egyenlı arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. (2) A megırzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén - ide nem értve a 34/H. § szerinti leltárhiányt - a foglalkoztatottak illetményük arányában felelnek. (3) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. 34/J. §263 (1) A kárért felelıs a munkáltató vagyoni és nem vagyoni kárát köteles megtéríteni. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni elınyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a munkáltatót ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. (2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. (3) A vagyoni kár összegének meghatározásánál: a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás idıpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni. 34/K. §264 (1) A kártérítési jogkör gyakorlója - a 34/V. § (1) bekezdés kivételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója. (2) A kártérítési felelısség megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések (16/K. §) az irányadók, b) nem alkalmazhatók a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyére vonatkozó rendelkezések (33/J-33/L. §), ide nem értve az összeférhetetlensége esetére vonatkozó rendelkezéseket (33/M. §), c) ha a kár összegének megállapítására ca) szakértı igénybevételével kerül sor, illetve cb) ha a 34/J. § (3) bekezdés a) pontja alapján kerül sor

262


- 70 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról és a szakértı eljárásának vagy a megrongált dolog kijavításának az idıtartama a vizsgálóbiztos (meghosszabbított) vizsgálati határidejét meghaladja, a vizsgálóbiztosnak a vizsgálatot a kár összegének megállapítását követı 8 napon belül kell befejeznie; d) nem alkalmazhatók a fegyelmi eljárásnak az egyszerősített eljárásra, a fegyelmi tanácsra és a tárgyalás tartására, a póteljárásra vonatkozó rendelkezései. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos elıterjesztésétıl számított 30 napon belül határozattal érdemben dönt a kártérítési ügyben, vagy - ha a feltételei fennállnak - a kártérítési eljárást megszüntetı határozatot hoz. (4) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás további tisztázását tartja indokoltnak, úgy kártérítési póteljárást rendel el, amirıl a vizsgálóbiztost és a károkozót értesíti. A vizsgálóbiztos a kártérítési póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el, és az annak befejezését követı 3 munkanapon belül a kártérítési póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítı jelentését köteles megküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a károkozónak. Kártérítési póteljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidı 30 nappal meghosszabbodik. (5) A leltárhiányért fennálló felelısség megállapítására a (2) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy a felelısséget a leltárfelvétel befejezését követı 60 napon belül el kell bírálni. Büntetıeljárás esetén e határidı a nyomozóhatóság, illetve a bíróság jogerıs határozatáról való, NAV általi tudomásszerzést követı nappal kezdıdik. A határidı eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelıst kártérítésre nem lehet kötelezni. (6) A (2)-(5) bekezdéstıl eltérıen, ha a foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya megszőnik vagy megszüntetésre kerül, a munkáltató a kártérítési felelısség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat. A leltárhiányért fennálló felelısség megállapítása érdekében ilyenkor az (5) bekezdésben meghatározott határidın belül lehet bírósághoz fordulni. (7) A (2)-(4) bekezdéstıl eltérıen, ha a tényállás megítélése egyszerő, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa felhatalmazott vezetı értesíti a kártérítési eljárás megindításáról a károkozót. Ilyen esetben az értesítésben - az adott károkozás meghatározása és a kártérítés összegének közlése mellett - a károkozót fizetésre kell felszólítani. Amennyiben a károkozó az értesítés közlésétıl (16/G. §) számított 8 munkanapon belül a kártérítési felelısségét, annak mértékét és a kártérítés összegét írásban elismeri, az ügyben nem kell vizsgálóbiztost kijelölni és nem kell határozatot hozni, továbbá ilyen esetben - amennyiben a (10) bekezdés szerinti tájékoztatás szabályszerően megtörtént - a kártérítési ügy bírósági felülvizsgálata kizárt. (8) Ha a (7) bekezdés szerinti esetben a károkozó az értesítésben meghatározott határidıig nem teljesít, a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata egyúttal a 28/D. § (2) bekezdés szerinti, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulásnak minısül, és a munkáltató az értesítésben megjelölt határidıtıl számított, a Ptk. szerinti kamattal növelt követelését - a 28/D. § (2) bekezdésben, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon - a károkozó illetményébıl, munkabérébıl levonhatja. Amennyiben a károkozó kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya a követelés teljes megtérítése elıtt megszőnik vagy megszüntetésre kerül, a munkáltató a (7) bekezdés szerinti fizetési felszólítás és a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján bírósági végrehajtást kezdeményezhet. (9) Ha a károkozó a (7) bekezdés szerinti értesítésre nem nyilatkozik, vagy a kártérítési felelısségét, annak mértékét illetve a kártérítés összegét az írásbeli nyilatkozatában nem ismeri

- 71 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról el, a kártérítési eljárást - az annak megindulásáról szóló újabb értesítés nélkül - az általános szabályok szerint kell lefolytatni. (10) A (7) bekezdés szerinti értesítésben a károkozót a (7)-(9) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni kell. (11) A károkozó a (7) bekezdés szerinti esetben is kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától, illetve a 34/M. § szerinti esetben a NAV elnökétıl a 34/L. § szerinti méltányosság gyakorlását, fizetési könnyítés engedélyezését. Ilyen esetben a kérelem elbírálására a 34/L. § (5)-(7) bekezdését kell megfelelıen alkalmazni. (12) Nem alkalmazható a (7)-(11) bekezdés, ha a kárt többen együttesen okozták, vagy ha a kártérítési felelısség leltárhiány alapján áll fenn. 34/L. §265 (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban kérelemre a foglalkoztatottat rendkívüli méltánylást érdemlı körülmények alapján a kártérítés alól részben vagy egészben mentesítheti (méltányosság). Ennek során különösen a károkozó cselekménnyel összefüggı feladatvégrehajtás sürgısségét, valamint egyéb sajátos körülményeit, a kérelmezı jövedelmi, vagyoni helyzetét, valamint egyéb körülményeit, a jogsértés súlyát, a károkozás mértékét, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. (2) Méltánylást érdemlı személyi körülményekre tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban kérelemre a kártérítés levonását elhalaszthatja, illetve részletfizetést engedélyezhet (fizetési könnyítés). (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelem elıterjesztésének lehetıségére a vizsgálóbiztos a vizsgálat során köteles felhívni a foglalkoztatott figyelmét. (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés ellen az érintett közvetlenül bírósághoz fordulhat; a döntés bírósági felülvizsgálatát a kártérítési felelısségét megállapító határozat elleni keresetében kérheti. (5) Az érintett a körülményeiben bekövetkezett lényeges változásra tekintettel - a kártérítés összegének megfizetéséig - utólag is elıterjesztheti az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelmet. A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül önálló határozattal dönt, kivéve, ha a foglalkoztatott a kártérítést megállapító határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, és a bíróság az ügyben még nem hozott jogerıs döntést. Ilyen esetben a kérelmet a jogerıs bírósági döntésnek a munkáltatói jogkör gyakorlójához történt kézbesítéstıl számított 15 napon belül kell elbírálni. (6) Ha az (5) bekezdés szerinti kérelem elbírálásához a tényállás kiegészítése szükséges, az elbírálásra rendelkezésre álló határidı legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A kérelem elıterjesztésétıl a döntés közléséig a kérelmezı fizetési kötelezettsége, illetve a munkáltató 28/D. § szerinti illetménybıl való levonási joga szünetel. (7) A foglalkoztatott az (5) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat. 34/M. §266 A foglalkoztatott kártérítési felelısségének megállapítására, illetve - a 34/L. §-tól eltérıen - a kártérítés alóli mentesítésre, továbbá fizetési könnyítés engedélyezésére egymillió forintot meghaladó kár esetén a NAV elnöke jogosult. Egyebekben a 34/L. § rendelkezései az irányadók.

265 266


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

A munkáltató kártérítési felelıssége267 34/N. §268 (1) A munkáltató a foglalkoztatottnak a kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. (2) Mentesül a munkáltató a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenırzési körén kívül esı olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (3) Ha a foglalkoztatott a tevékenységét rendeltetésszerően a munkavégzési helyén, illetve a szolgálatteljesítési helyén kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát ellenırzési körön belül esınek kell tekinteni. (4) Nem kell megtéríteni a) azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt elıre látható, b) a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elı, vagy amely abból származott, hogy a károsult a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A foglalkoztatottnak kell bizonyítania, hogy a károkozás a kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. (6) A kár megtérítésére a 34/J. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelıen alkalmazni kell. (7) Kormánytisztviselı, ügykezelı kirendelése, kormányzati érdekbıl történı kirendelése vagy határozott idejő áthelyezése esetén a munkáltatók felelıssége egyetemleges. 34/O. §269 (1) A munkáltatót a 34/N. § szerint terheli a felelısség a foglalkoztatott munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. (2) A munkáltató elıírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megırzıben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetık be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel. 34/P. §270 (1) Kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt, munkabért, valamint azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a károsult a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, munkaviszony alapján az illetményén, munkabérén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelızıen rendszeresen igénybe vette. (2) A kormányzati szolgálati jogviszonyon, hivatásos szolgálati jogviszonyon, munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerően megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.

267

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 269 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 270 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 268

- 73 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) Meg kell téríteni a dologi kárt, továbbá azt a kárt is, amelyet a foglalkoztatott a sérelembıl eredı jelentıs fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el, valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát, továbbá a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit. (4) Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget. (5) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni. (6) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni. (7) A munkáltató köteles megtéríteni a foglalkoztatott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. (8) Amennyiben a foglalkoztatott meghal, az eltartott hozzátartozó a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenıen olyan összegő tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének - a tényleges vagy az elvárhatóan elérhetı illetményét, munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem elıtti színvonalon való kielégítését biztosítja. 34/Q. §271 A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni a) az elmaradt illetményre esı mindazon járulékot, amely a társadalombiztosítási szabályok szerint - mint jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) - nem képez járulékalapot, b) a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást; c) amit a foglalkoztatott megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna; d) amihez a foglalkoztatott (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott; e) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. 34/R. §272 (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. (2) Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegő általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. 34/S. §273 (1) Amennyiben a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti a károsult, a munkáltató, vagy felelısségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító. (2) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló illetményváltozás - az f) pont esetében munkabérváltozás - mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a) az illetmény-összetevık mértékét befolyásoló jogszabályváltozás nyomán a munkáltatónál a károsulttal azonos besorolású (valamint pénzügyır tekintetében azonos rendfokozatú) kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt megilletı illetmény-változás mértékét,

271


- 74 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról b) a rendszeres illetménypótlékra való jogosultságot érintı jogszabályváltozás, illetve NAV szabályzat változása nyomán a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltı kormánytisztviselıt, pénzügyırt megilletı illetménypótlék változás mértékét, c) a károsulttal azonos besorolású (valamint pénzügyır tekintetében azonos rendfokozatú) kormánytisztviselıt, pénzügyırt a törvény szerinti elımenetel alapján megilletı illetményváltozás mértékét, d) a munkáltatónál az ügykezelık tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves illetményváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor ügykezelı besorolású volt, e) a munkáltatónál személyi illetményben részesülık tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves illetményváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor személyi illetményben részesült, f) a munkáltatónál a munkavállalók tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabérváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor munkaviszonyban állt. (3) A munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a foglalkoztatottól, illetve közeli hozzátartozójától, hozzátartozójától a munkavégzésbıl származó jövedelmérıl, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet. (4) A (2) bekezdés szerinti változásokról a munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti. 34/T. §274 (1) A munkáltató - kormánytisztviselı, ügykezelı kirendelése, kormányzati érdekbıl történı kirendelése, határozott idejő áthelyezése az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett - a károkozásról való tudomásszerzéstıl számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye elıterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére 15 napon belül - indokai közlése mellett - írásban nyilatkozik. Munkáltatók egyetemleges felelıssége esetén, ha a károsult a kárigényét nem ahhoz a munkáltatóhoz terjeszti elı, akinél a kár bekövetkezett, a kárigényre 30 napon belül kell nyilatkozni. (2) Pénzügyır vezénylése esetén a vezénylés idıtartama alatt bekövetkezett kár esetében az (1) bekezdés szerinti felhívást és nyilatkozatot az a szerv teszi meg, illetve a kárigényt ahhoz a szervhez kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett. (3) Munkáltatók egyetemleges felelıssége esetén a munkáltatók haladéktalanul tájékoztatják egymást a károkozásról, annak mértékérıl, körülményeirıl és a kártérítési igénnyel kapcsolatos álláspontjukról. 34/U. §275 (1) Az elévülés (16/K. §) szempontjából önállónak kell tekinteni a) az illetmény és a táppénz, b) az illetmény, illetve a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint c) az illetmény, illetve a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás különbözetének megtérítése iránti igényt. E bekezdés alkalmazásában az illetmény alatt a munkavállalók tekintetében az elmaradt jövedelmet kell érteni. (2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérı idıpontban esedékes újabb elkülönülı kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdıdıen, külön-külön kell számítani. 274 275


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) Az elévülési idı az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel a) a táppénz, illetve a betegség idejére járó távolléti díj elsı fizetésének napjától, b) attól az idıponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás elsı ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás folyósításának idıpontjától kezdıdik. (4) Járadékigény hat hónapnál régebbi idıre visszamenıleg csak akkor érvényesíthetı, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetve a munkáltató a 34/T. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi idıre visszamenıleg járadékigény nem érvényesíthetı.

A kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı és a munkavállaló kártérítési felelısségének, illetve a munkáltató kártérítési felelısségének közös szabályai276 34/V. §277 (1) A NAV elnöke bármely foglalkoztatott kártérítési felelısségét érintı ügyében, illetve bármely munkáltatói kártérítési felelısség tárgyát érintı ügyben magához vonhatja a kártérítési jogkör gyakorlását. (2) A munkavállalóra az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelısségére vonatkozó XIII. fejezetét és a munkavállaló kártérítési felelısségére vonatkozó XIV. fejezetét - a (3) bekezdés kivételével - nem kell alkalmazni. (3) A munkavállalóval kötött leltárfelelısségi megállapodásra az Mt. 184. §-át - a csoportos leltárfelelısségi megállapodásra vonatkozó rendelkezések kivételével - alkalmazni kell. (4) A foglalkoztatottak kártérítési felelısségével, illetve a munkáltató kártérítési felelısségével kapcsolatos eljárások, az ahhoz kapcsolódó méltányossági és fizetési könnyítési eljárások részletes szabályait a NAV elnöke állapítja meg.

A bírósági eljárás278 34/W. §279 (1) A kormánytisztviselı, az ügykezelı a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében, ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - a (4) bekezdés a)-i) pontjaiban és (6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési idın belül - közvetlenül bírósághoz fordulhat. (2) A pénzügyır a hivatásos szolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése érdekében a (4) bekezdés a)-i) pontjaiban, az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott esetekben közvetlenül, a (4) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott esetekben az ott meghatározott döntést követıen bírósághoz fordulhat. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény vagy a Kttv., illetve a Hszt. megengedi.

276

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 278 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 279 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 277

- 76 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (4) A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésrıl szóló irat közlésétıl számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani a) a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésével; b) a kinevezés, a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításával; c) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással; d) a minısítés és a teljesítményértékelés megállapításaival; e) a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyben, kivéve, ha azt e törvény kizárja; f) a fegyelmi felelısséget megállapító határozattal; g) a kártérítési felelısséget megállapító határozattal; h) a kártérítési felelısséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel; i) a 34/E. §-on alapuló állásból való felfüggesztéssel kapcsolatos ügyekben, továbbá j) ha a pénzügyır szolgálati panaszát, illetve az elsıfokú határozat elleni fellebbezését elutasították; k) ha a pénzügyır ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál. (5) A munkáltatói kártérítési felelısség tárgyában a pénzügyır kártérítési igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen, illetve a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény érvényesítése érdekében a pénzügyır az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési idın belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat. (6) Megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától [16/I. § (6) bekezdés] számított 30 napon belül lehet elıterjeszteni. (7) A munkavállaló a határozat közlésétıl számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz a) a kártérítési felelısséget megállapító határozattal, illetve b) a kártérítési felelısséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben. (8) A kormánytisztviselınek, a pénzügyırnek, az ügykezelınek, a munkavállalónak a pert akkor is a munkáltató ellen kell megindítania, ha a keresettel megtámadott döntést nem a munkáltatói jogkör gyakorlója hozta. (9) A keresetlevél beadására megállapított határidıt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésıbb a határidı utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidıt elmulasztja, igazolással élhet. (10) A (4) bekezdés b)-k) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerıs döntéséig nem hajtható végre, ide nem értve a 34/D. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a (4)-(5) bekezdése szerinti esetet, továbbá ide nem értve a (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megtámadott teljesítményértékelésen alapuló, 25. § szerinti eltérítést. Ha a teljesítményértékelés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerıs ítélet alapján az állapítható meg, hogy az eltérítésre nem kerülhetett volna sor, a különbözetet az eltérítés idıpontjától számítva a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben 15 napon belül ki kell fizetni. (11) A (7) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a sérelmezett határozat a bíróság jogerıs döntéséig nem hajtható végre.

- 77 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (12) Az érdekképviseleti szerv, valamint a munkáltató az e törvénybıl, vagy a Kttv.-bıl, illetve a Hszt.-bıl származó igényét - a munkáltató esetében kivéve, ha e törvény, vagy a Kttv. illetve a Hszt. eltérıen rendelkezik - bíróság elıtt érvényesítheti. 34/X. §280 (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történı továbbfoglalkoztatását, ha a) a megszüntetés a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményébe [Kttv. 10. § (1) bekezdés, Hszt. 5. §], illetve felmentési védelembe (Kttv. 70-71. §, Hszt. 58. § és 58/A. §) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket [Kttv. 57. § (4) bekezdés és 63. § (4) bekezdés, illetve e törvény 17/C. § (1) bekezdés], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselı kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát a Kttv. 201. § (1) bekezdésébe, illetve a Hszt. 34/B. § (1) bekezdésébe ütközı módon szüntette meg, vagy c) a fegyelmi felelısség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy d) a jogviszony megszüntetése az egyenlı bánásmód követelményébe ütközött, vagy e) a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı a jogviszony közös megegyezéssel történı megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. (2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellızi a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı eredeti munkakörbe történı visszahelyezését, feltéve, ha az érintett továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ilyennek minısül különösen, ha a) a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı munkaköre megszőnt, b) a munkakörét betöltötték, c) a munkáltatónál létszámcsökkentés van folyamatban az ítélet jogerıssé válásakor, d) a munkáltatónál nincs üres álláshely. (3) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben elıírtnál rövidebb felmentési idıt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart. (4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellı gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellı gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az érintett az állami foglalkoztatási szervvel nem mőködik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elısegítésérıl szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelı munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellı gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve az érintett felmerült kárának a megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

280

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 78 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (5) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony az (1) bekezdésben foglalt módon történı jogellenes megszüntetése esetén a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a bíróság mellızi az érintett eredeti munkakörbe történı visszahelyezését, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerıre emelkedésének napján szőnik meg. Ekkor - a (4) bekezdésben foglaltakon felül - a bíróság a munkáltatót az eset összes körülményének, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével, a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelı összeg megfizetésére kötelezi. (6) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony - a (3) bekezdés kivételével - a megszüntetésrıl szóló jognyilatkozat szerinti idıpontban megszőnik, de az érintett részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelı átalánykártérítést kell fizetni. (7) A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének (kárenyhítés). (8) E § rendelkezéseit a munkavállalóra is megfelelıen alkalmazni kell.

Értelmezı rendelkezések281 34/Y. §282 (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában: a) állományilletékes parancsnok: az elnök, az informatikai feladatokat ellátó intézet, a humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bőnügyi fıigazgatóság, a középfokú vámszervek fıigazgatója, és a regionális bőnügyi igazgatóság, valamint az alsó fokú vámszervek igazgatója; b) áthelyezés: a (2) bekezdés b) pontja szerinti külsı áthelyezés; c) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a munkáltatói jogkört gyakorló vezetı; d) pályakezdı: az a kormánytisztviselı, pénzügyır, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követıen egy éven belül elsı foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít; e) pénzügyi nyomozó: ea) az a pénzügyır, aki a NAV bőnmegelızési, bőnüldözési, bőnfelderítési és nyomozati feladatait látja el, eb) a NAV állományában lévı azon személy, aki az ea) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselıként látja el; f) munkavégzési hely/szolgálatteljesítési hely: a munkáltató székhelye, illetve azon telephelye (kihelyezett szervezeti egység, ügyfélkapcsolati hely/ügyfélszolgálat, kirendeltség), ahol az érintett munkáját szokásosan végzi, ha pedig a munkáját szokásosan a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi, ahol közvetlen vezetıje felé beszámolási kötelezettségét teljesíti; 281 282


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról g) a munkáltató szervezetszerő mőködési területe: az a földrajzilag körülhatárolt területrész, ahol az adott NAV szerv a hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabály alapján a hatáskörébe utalt feladatokat jogosult, illetve köteles ellátni, és ahol a szerv állományába tartozó kormánytisztviselı, pénzügyır, ügykezelı a munkaköri kötelezettségét köteles ellátni; h) munkáltató: a NAV-nak az a központi, középfokú, illetve alsófokú szerve, amelynek állományába a kormánytisztviselı, a pénzügyır, az ügykezelı, munkavállaló tartozik; i) szervezeti egység: a szerv azon szervezeti eleme, amelyet osztályvezetı (ideértve az osztályt vezetı fıosztályvezetı-helyettest is), illetve fıosztályvezetı vezet, valamint a kirendeltség. (2) E törvény alkalmazásában: a) belsı áthelyezés: a NAV szervei közötti áthelyezés; a belsı áthelyezés nem eredményezi a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszőnését; b) külsı áthelyezés: a kormánytisztviselık, ügykezelık tekintetében a közigazgatási szervek közötti áthelyezés, a hivatásos állományúak tekintetében a NAV elnöke és az érintett miniszter megállapodása alapján a NAV és más fegyveres szerv között történı áthelyezés, továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés. (3) A belsı áthelyezés esetén követendı eljárás rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg. (4) Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a NAV elnöke gyakorolja. (5) Ahol a Hszt. a) országos parancsnokságot említ, azon a NAV tekintetében a NAV Központi Hivatalát; b) szervezeti egységet említ, azon a NAV tekintetében a központi szerveket, a középfokú szerveket és az alsó fokú szerveket; c) beosztási illetményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletményt; d) alapilletményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletmény és rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni. (6) A 31. § (2)-(3) bekezdés alkalmazásában kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idı alatt a Kttv. 150. § (3) bekezdése alapján, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idı alatt a Hszt. szolgálati idı számítására vonatkozó rendelkezései alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött idıt kell érteni. (7) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót, hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni. (8) Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres pótlékok, valamint - pénzügyır esetén - a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni a) az érvénytelenség jogkövetkezményeire, b) a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására, c) az átirányításra, d) a jubileumi jutalom mértékére, e) a túlmunkára, f) a tanulmányi célú mentesítésre, g) a fegyelmi és a kártérítési felelısségre, h) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függı bőncselekménnyel kapcsolatos eljárás keretében való állásból való felfüggesztésre

- 80 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.

III. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ TAGJÁNAK INTÉZKEDÉSI ÉS SZOLGÁLATI FELLÉPÉSI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, VALAMINT AZ ÁLTALA ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTİ ESZKÖZÖK Általános rendelkezések 35. § A NAV-nak a határátkelıhelyeken végzett feladatait ellátó, a bőnüldözési, bőnmegelızési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenırzési, mélységi ellenırzési, az ırzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végzı, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenırzését ellátó pénzügyırök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak. 35/A. §283 (1) A pénzügyırt intézkedése, kényszerítı eszközök alkalmazása során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyır nem visel egyenruhát, az intézkedés, kényszerítı eszköz alkalmazása megkezdése elıtt köteles pénzügyıri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni. (2) Az e fejezet szerinti intézkedések, illetve kényszerítı eszközök alkalmazását követıen a pénzügyır köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetıségérıl. (3) A pénzügyır intézkedéseinek az érintett személy köteles magát alávetni, és a pénzügyır utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerősége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerőtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

Intézkedések284 36. § (1) A pénzügyır a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult: a)285 a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket Magyarország területén belül igazoltatni, b) ellenırizni a szállítás alatt levı áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkezı áruk vámkezelésének megtörténtét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévı jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, jármőveket - a közúti közlekedés rendjérıl szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat, a vasúti és autóbuszpályaudvarokon, hajóállomásokon, repülıtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjármővön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja, 283

Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 30. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 31. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 285 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 9. 284

- 81 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról c)286 a vámterületre jogosulatlanul bevitt vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felderítése érdekében - a NAV illetékes vámszerve vezetıjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetıje hatósági döntése alapján - belépni és ellenırzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenırzött forrásból származó adatok alapján valószínősíthetıen a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki jogszabályok elıírásait megszegve jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elı, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenırzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenırzött személy kíméletével, lehetıleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat, d)287 a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; e célból - az adott eljárásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen - a jogszabálysértés elkövetésével érintett személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá esı dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levı pénzügyırre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levı pénzügyır nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levı pénzügyırt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének idıpontjában a szolgálaton kívül lévı pénzügyır intézkedésre alkalmas állapotban van, e)288 a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelni az ellenırzés tárgyát képezı áru hivatalos helyre történı azonnali beszállítását, amennyiben az ellenırzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenırzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenırzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését, f)289 bőncselekmény gyanúja esetén halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére; amennyiben az intézkedı pénzügyır pénzügyi nyomozó, a rá vonatkozó szabályok szerint jár el. A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bőncselekmény gyanúja esetén ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levı pénzügyırre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levı pénzügyır nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levı pénzügyırt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének idıpontjában a szolgálaton kívül lévı pénzügyır intézkedésre alkalmas állapotban van, g)290 bőncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek ırizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából elfogni és a 286

Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 288 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 289 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 290 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 287

- 82 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı hatósághoz elıállítani. Az elıállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az idıtartamot a NAV elıállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetıje, illetve az elıállítást foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezetı egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja. Az elıállítottat szóban vagy írásban az elıállítás okáról tájékoztatni kell, és az elıállítás idıtartamáról részére igazolást kell kiállítani, h)291 ön- és közveszély okozására alkalmas tárgy vagy tárgyi bizonyíték elıtalálása érdekében elızetes figyelmeztetés után - átvizsgálni azon személy ruházatát, akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak; az átvizsgálást - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemő személy végezheti; az intézkedés nem történhet szeméremsértı módon. (2) Amennyiben gyanú merül fel arra, hogy az ellenırzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minısülı anyagot szállít, a pénzügyır jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetıje, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetıje felhatalmazó kérelmet terjeszt elı az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhetı el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat idıtartama a nyolc órát nem haladhatja meg. (3)292 A 36. § (1) bekezdés h) pontban meghatározott intézkedés alkalmazása miatt a 39. § (5)(6) bekezdés szerinti panasznak van helye. A panasz elıterjesztésére az jogosult, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette. (4)293 A 36. § (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 39. § (5)-(6) bekezdés szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat idıtartama a nyolc órát meghaladta. (5)294 A 39. § (5)-(6) bekezdés szerinti panasznak nincs halasztó hatálya. 37. § A NAV a bőnüldözı szervek nemzetközi együttmőködésérıl szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bőnügyi együttmőködésrıl szóló törvény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történı együttmőködésrıl és információcserérıl szóló törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerzıdések és az Európai Unió jogi aktusai alapján együttmőködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.

Rejtett ellenırzés elrendelése295 37/A. §296 A NAV nyomozó hatósága a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból rejtett ellenırzésre irányuló figyelmeztetı jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben a) arra a személyre, akirıl

291

Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 31. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 293 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 31. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 294 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 31. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 295 Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (1). Hatályos: 2013. IV. 9-tıl. 296 Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (1). Hatályos: 2013. IV. 9-tıl. 292

- 83 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról aa) megalapozottan feltehetı, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bőnügyi együttmőködésrıl szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bőncselekményt fog elkövetni (készít elı), ab) okkal feltételezhetı, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bőncselekményt követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bőncselekményekre, b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történı információcserérıl, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerősítési Programmal összefüggı módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgyakra.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenırzésre irányuló figyelmeztetı jelzés végrehajtása297 37/B. §298 (1) Ha a pénzügyır az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenırzésre irányuló figyelmeztetı jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenırzésre irányuló figyelmeztetı jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja. (2) A pénzügyır a rejtett ellenırzésre történı utalás és a rejtett ellenırzés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenırzésre irányuló figyelmeztetı jelzés végrehajtására sor kerül. (3) A pénzügyır a rejtett ellenırzésre irányuló figyelmeztetı jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendı adatokon túl - ha ez a rejtett ellenırzésre irányuló figyelmeztetı jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenırzésre irányuló figyelmeztetı jelzést kibocsátó hatóságnak: a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármő megtalálásának ténye, körülményei, b) az intézkedés helye, ideje, indoka, c) az utazás útvonala és az úti cél, d) az intézkedéssel érintett személyt kísérı, illetve az intézkedéssel érintett jármőben utazó személyek természetes személyazonosító adatai, e) a használt jármő azonosításához szükséges adatok, f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok. (4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítı eszköz nem alkalmazható.

Közös szabályok a kényszerítı eszközökre 38. § (1) A pénzügyır e törvényben meghatározott jogszerő intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítı eszközt alkalmazhat. 297 298

Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (1). Hatályos: 2013. IV. 9-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (1). Hatályos: 2013. IV. 9-tıl. - 84 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2)299 (3) A kényszerítı eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. (4) A kényszerítı eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi élet kioltása elkerülhetı legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani. A pénzügyır gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó errıl értesüljön. (5) A kényszerítı eszköz alkalmazása elıtt az ellenszegülıt - ha a körülmények ezt lehetıvé teszik - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítı eszköz alkalmazására kerül sor. 39. § (1) Testi kényszer kivételével kényszerítı eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nıvel és a gyermekkorúval szemben. (2) A kényszerítı eszköz alkalmazásáról a pénzügyır a szolgálati elöljárójának jelentést tesz. (3) A pénzügyır kényszerítı eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat. (4) A 40. §-50. §-okban meghatározott kényszerítı eszközök alkalmazása miatt panasznak, mint jogorvoslatnak van helye. A panasz elıterjesztésére az jogosult, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette. (5) A panaszt az intézkedést követı 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél lehet elıterjeszteni. A panaszt a beérkezéstıl számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetıje (az intézkedést foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezetıje), illetve nyomozó szerv vezetıje indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstıl számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidı leteltétıl számított nyolc napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség) illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelıen módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. (6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétıl számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsıfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsıfokú határozatot hozó vámszervet (kirendeltséget) illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség), illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezıvel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki a (4) bekezdés szerint panasz elıterjesztésére jogosult.

Testi kényszer 40. § (1) A pénzügyır - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erıvel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. (2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyır felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

299

Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXLI. törvény 45. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-tıl. - 85 -


Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, rendırbot, illetve más eszköz alkalmazása300 41. § (1)301 A pénzügyır a szolgálatban kényszerítı eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendırbotot, ezek hiányában más e célra alkalmas eszközt alkalmazhat: a) a saját testi épségét, illetve az ırzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztetı támadás elhárítására, b) a jogszerő intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére. (2) A pénzügyır által alkalmazható vegyi, elektromos sokkoló eszköz rendszeresítésérıl a kijelölt miniszter a rendészetért felelıs miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

Szolgálati kutya alkalmazása 42. § (1) A pénzügyır szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül kényszerítı eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. (2) A pénzügyır szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez. (3) A pénzügyır szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegetı magatartás elhárítására.

Útzár telepítése, megállásra kényszerítés302 43. §303 (1) A pénzügyır a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bőncselekmény felderítése, megakadályozása céljából, illetve az elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bőncselekmény elkövetıjének elfogására útzár telepítését kérheti az illetékes rendırhatóságtól. (2) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bőncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bőncselekmény elkövetıjének elfogása érdekében - ha jármővel menekül - a pénzügyır mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a jármővet követheti és megállásra kényszerítheti.

Bilincs alkalmazása 44. § (1) A pénzügyır bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy: a) támadásának megakadályozására, b) tettleges ellenszegülésének megtörésére, c) szökésének megakadályozására, d) önkárosításának megakadályozására.

300

Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 10. Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 11. 302 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 12. 303 Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 32. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 301

- 86 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

Lıfegyverhasználat 45. § (1) A pénzügyırt a lıfegyver-használati jog az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg. (2) Ha e törvény szerint a lıfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyır lıfegyverként elsısorban a rendszeresített szolgálati fegyvert, ennek hiányában más tárgyat is fegyverként használhat. (3) A pénzügyır szolgálati fegyverének rendszeresítésére a kijelölt miniszter a rendészetért felelıs miniszterrel egyetértésben rendelkezik. (4) Lıfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minısül. Nem lıfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztetı lövés. (5) A pénzügyır a lıfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja. (6) Tilos a szolgálati fegyvert elıvenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lıfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg. (7) A jogosulatlan lıfegyverhasználat büntetıjogi és fegyelmi eljárást von maga után. 46. § A pénzügyır - szolgálatának jogszerő teljesítése közben - lıfegyverhasználatra jogosult: a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására, b) a testi épséget súlyosan veszélyeztetı közvetlen támadás elhárítására, valamint c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bőncselekmény lıfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására. 47. § Nincs helye lıfegyverhasználatnak, ha a) az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn, b) a lıfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhetı. 48. § (1) A lıfegyverhasználatot a következı sorrendben meg kell elıznie: a) felhívásnak, hogy a személy a támadással hagyjon fel, b) más kényszerítı eszköz alkalmazásának, c) figyelmeztetésnek, hogy lıfegyverhasználat következik, d) figyelmeztetı lövésnek. (2) A lıfegyverhasználatot megelızı figyelmeztetést érthetıen, határozottan, „a törvény nevében fegyvert használok” szavakkal kell megtenni. (3) A figyelmeztetı lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetıleg kárt se okozzon. 49. § (1) A lıfegyverhasználatot megelızı intézkedések részben vagy teljesen mellızhetık, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelızı intézkedésekre már nincs idı, és a késedelem a saját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti. (2) Ha a lıfegyverhasználatot megelızı intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lıfegyverhasználatra nem kerülhet sor.

- 87 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 50. § (1) A lıfegyverhasználatról a pénzügyır haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának, illetve haladéktalanul értesíti a közvetlen vezetıjét, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. (2) A lıfegyverhasználat jogszerőségét és szakszerőségét az érintett szerv vezetıje vizsgálja.

IV. FEJEZET TITKOS INFORMÁCIÓGYŐJTÉS Általános rendelkezések 51. § (1) A NAV bőnügyi fıigazgatósága és a bőnügyi fıigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bőncselekmény elkövetésének megelızésére, felderítésére, megszakítására, az elkövetı kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetıeljárásban résztvevık és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttmőködı személyek védelme érdekében - e törvény keretei között titokban információt győjthetnek. (2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra. (3) A felhatalmazott szervek, valamint a beszerzett adat és az információgyőjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyőjtés során - külön engedély nélkül megismerhetik a minısített adat tartalmát. 52. § E fejezet alkalmazásában: 1. álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bőncselekmény elkövetıjének elfogása, továbbá a bőncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése; 2. bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenı olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bőncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képezı dolgot vásárol az eladó bizalmának erısítése, a késıbbi álvásárlás elısegítése érdekében; 3. ellenırzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a nemzetközi együttmőködés keretében, folyamatos és fokozott ellenırzés mellett - lehetıvé teszik a megfigyelés alatt álló elkövetı számára az általa birtokolt, a bőncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képezı dolognak az ország területére történı behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történı átszállítását annak érdekében, hogy a bőncselekmény elkövetıi a lehetı legszélesebb körben felderíthetık legyenek, a nemzetközi bőncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék; 4. fedett nyomozó: a titkos információgyőjtés keretében eljáró - kilétét leplezı - pénzügyi nyomozó; 5. mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttmőködı más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bőncselekmény felderítése érdekében a bőncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bőncselekmény történeti tényállása megismerhetı legyen;

- 88 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 6.304 súlyos bőncselekmény: az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bőntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyőjtés 53. § (1) A felhatalmazott szervek a bőnmegelızési, bőnüldözési, felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bőnüldözési) feladataik teljesítése érdekében a) informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttmőködı más személyt vehetnek igénybe, b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplezı fedett nyomozó igénybevételével információt győjthetnek, adatot ellenırizhetnek, c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttmőködı személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedıokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedıintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn, d) a bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévı személyt, valamint a bőncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, jármővet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt győjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik, e) a bőncselekmény elkövetıjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - csapdát alkalmazhatnak, f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttmőködı más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá - az ügyész engedélyével álvásárlás, bizalmi vásárlás, bőnszervezetbe való beépülés, illetve - a 37. § rendelkezéseinek figyelembevételével - ellenırzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak, g) ha a bőncselekmény megelızésére, felderítésére, az elkövetı elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetıség, a sértettet szerepkörében - életének, testi épségének megóvása érdekében - pénzügyi nyomozó - ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót igénybevételével helyettesíthetik, h)305 hírközlési rendszerekbıl és egyéb adattároló eszközökbıl információt győjthetnek. (2)306 Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel titkos együttmőködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bőnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését. (3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV - külön megállapodás alapján meghatározott idıtartamra - a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél. (4)307 A NAV nem kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevıszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és

304

Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 13. Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 33. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 306 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 14., 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (16). 307 Módosította: 2011. évi CXI. törvény 48. § (16), 2011. évi CXII. törvény 82. § (4). 305

- 89 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról Információszabadság Hatóságnál, az Alapvetı Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyőlés Hivatalánál. (5) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a NAV és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. (6) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedıintézményként, okmánya fedıokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetıjének tájékoztatásával alkalmazható. (7) A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttmőködı más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedıokirat és a fedıintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjármővezetıi engedély és gépjármő nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedıadatokat helyezhetnek el. A fedıadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bőnüldözési érdek megszőnt. (8) Az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttmőködı más személy által a titkos információgyőjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére az 57. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni.

Leplezett figyelés elrendelése 54-55. §308

Az együttmőködık díjazása 56. § A felhatalmazott szervek a velük együttmőködık tevékenységéért indokolt mértékő anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.

A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése 57. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bőncselekmény elkövetıjével, ha a megállapodással elérhetı bőnüldözési célhoz főzıdı érdek jelentısebb, mint az állam büntetıjogi igényének érvényesítéséhez főzıdı érdek. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a NAV az elkövetı által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedıokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti. (3) Nem köthetı a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bőncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

308

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (3) a). Hatálytalan: 2013. IV. 9-tıl. - 90 -


A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben 58. § (1) Bőncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha az 53. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bőncselekmény bőnüldözési érdeket szolgál, és az jelentısen meghaladja az állam büntetıjogi igényének érvényesítéséhez főzıdı érdeket. (2) A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedıokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 57. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni. (3) A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bőncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

Adatkérés 59. § (1) A felhatalmazott szervek vezetıi az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendı, szándékos bőncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggı adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelı szervtıl, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minısülı adatot kezelı szervtıl. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidıt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel. (2) A felhatalmazott szervek vezetıi az (1) bekezdés szerinti bőncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitıl, illetve vámszerveitıl. (3) A „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, elızetes ügyészi jóváhagyást nélkülözı megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. „Halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott megkeresés abban az esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy szervezett bőnözéssel függ össze. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejőleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.

A titkos információgyőjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok 60. § (1) A NAV bőnügyi fıigazgatósága a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggı speciális mőködési kiadásainak fedezésére elkülönített elıirányzatot szerepeltethet. A speciális mőködési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérıen - egy összegben kell szerepeltetni. (2) Speciális mőködési kiadásnak minısülnek a NAV titkos információgyőjtı tevékenységéhez, a titkos információgyőjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötıdı személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

- 91 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3)309 A felhatalmazott szervek fedıintézményben szolgálatot teljesítı hivatásos állományú tagjának a hivatásos szolgálati jogviszonya alapján, illetve a nem hivatásos pénzügyi nyomozónak a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelmébıl az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetınek pedig nem kell errıl személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia. (4) A NAV nyomozó hatósága által az 56. §-ban meghatározott együttmőködı magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget a NAV bőnügyi fıigazgatósága teljesíti. A kifizetett összegbıl 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történı beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizetı adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni. 61. § (1) A NAV feladatai teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok elıírásai szerint - fedıintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Fedıintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. (2) A fedıintézmény létrehozása és - szükség esetén - fenntartása a NAV bőnügyi fıigazgatósága költségvetésébıl történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális mőködési kiadásnak minısülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani. (3) Ha a fedıintézmény megszőnik, vagyona a NAV bőnügyi fıigazgatóságát illeti. (4) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedıintézményre nem vonatkoznak. (5) A felhatalmazott szervek a 60. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek. 62. § (1) A speciális mőködési kiadás felhasználásának külsı szerv által történı ellenırzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerőségi és eredményességi szempont szerinti ellenırzés nem végezhetı. (2) A NAV illetve a NAV nyomozó hatósága gazdálkodásának külsı szerv által történı ellenırzése során az ellenırzést végzı szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyőjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyőjtı módszer konkrét jellegére utal. (3) A bőnügyi fıigazgatóság a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékő irat védelme érdekében végzett levéltári ellenırzéssel, valamint a speciális mőködési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi elıírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.

Bírói engedélyhez kötött titkos információgyőjtés 63. § (1)310 A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bőnüldözési célból a súlyos bőncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a nyomozás elrendeléséig 309 310

Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (16). Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 34. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. - 92 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról a) magánlakást és telephelyet titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik, b) a magánlakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik, c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenırizhetik, és azok tartalmát technikai eszközökkel rögzíthetik, d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, valamint e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja. (2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során győjtött, a titkos információgyőjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetık és nem használhatók fel. (3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyőjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bőncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá a)311 az (1) bekezdésben nem említett, a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt, üzletszerően vagy bőnszövetségben elkövetett, három évig terjedı szabadságvesztéssel” büntetendı bőncselekmény, b) az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bőncselekmény kísérlete, illetve - ha az elıkészületet a törvény büntetni rendeli - elıkészülete esetén. (4)312 Az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési, illetve a távközlési szolgáltató, valamint a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni. (4a)313 Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazásában magánlakásnak minısül a lakás (üdülı, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is. (5) A NAV felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyőjtı eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg. 64. § (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı felhatalmazott szervek vezetıi terjesztik elı. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetve az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatot, b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését, c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva, d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.

311

Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 34. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 313 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 34. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 312

- 93 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3)314 A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi. (4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja. (5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve - a (2) bekezdés szerinti kérelemre - 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja. 65. § (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bőnüldözés eredményességéhez főzıdı érdeket, a felhatalmazott szervek vezetıi legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a különleges eszköz alkalmazását (sürgısségi elrendelés). (2) A sürgısségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejőleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgısségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye. (3) A felhatalmazott szerv vezetıje haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha: a) az engedélyben meghatározott célját elérte, b) az engedélyben megállapított határidı lejárt, c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, d) a sürgısséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte. (4) A (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni. (5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követı 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait. (6) A külön engedélyhez kötött titkos információgyőjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyezı bíró bármikor megismerheti.

V. FEJEZET AZ ADATKEZELÉSRE, NYILVÁNTARTÁSRA, ADATSZOLGÁLTATÁSRA, ADATÁTADÁSRA ÉS ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK Az adatkezelés általános szabályai 66. § (1) A NAV 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatainak, valamint a bőnmegelızési, bőnüldözési felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bőnüldözési) feladatainak, az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján hatáskörébe tartozó feladatainak, a szerencsejáték szervezésérıl szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggı feladatainak, szabálysértési, valamint rendészeti és az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához a bőncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetıeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közremőködık, az adóigazgatási és vámigazgatási eljárás, az egyéb közigazgatási,

314

Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 447. §, 2012. évi CCXI. törvény 65. §. - 94 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról rendészeti, szabálysértési eljárásban az adózók, ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közremőködık személyes adatait kezeli, továbbá más adatokat kezel. (2)315 A bőnüldözési feladatokhoz kapcsolódó adatokat, valamint a 78. § szerint egyéb adatkezelés alá vont adatokat elkülönítetten kell kezelni, és - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni. (3)316 A NAV az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a NAV felügyeletére kijelölt miniszter elıterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelıs miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmérıl szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad. 67. § (1)317 Az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási, vámigazgatási és a szerencsejáték szervezésérıl szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggı eljárással kapcsolatos, a NAV adóztatási szerve által kezelt adatokat a NAV vámszerve, illetve a NAV vámszerve által kezelt adatokat a NAV adóztatási szerve a feladatkörében eljárva megismerheti, felhasználhatja, ideértve a megismert adatnak az ellenırzésre történı kiválasztás során történı felhasználását is. Az olyan, a NAV adóztatási szervénél, illetve vámszervénél keletkezett (meglévı) adatot, melyet jogszabály alapján a NAV e bekezdés szerinti másik szerve nyilvántartásának tartalmaznia kell, az adóztatási szerv, illetve a vámszerv elektronikus úton adja át a NAV e bekezdés szerinti másik szervének. (2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és átadására az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. 68. § Amennyiben törvény elıírja vagy megengedi a NAV és más szervek közötti adatszolgáltatást, illetve adatátadást - ha a technikai feltételek mindkét szervnél adottak -, az adatszolgáltatás, adatátadás, adatátvétel elektronikus úton is teljesíthetı.

Bőnügyi adatkezelés 69. § (1) A NAV által bőnüldözési célból győjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges adatokat - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - csak bőnüldözési célra lehet felhasználni. (2)318 A NAV bőnüldözési feladatainak ellátásához szükséges bőnüldözési adatokat a NAV nyomozó hatósága kezeli. (3) A NAV (2) bekezdés szerinti szervei - a büntetett elıéletre vonatkozó, a bőnüldözési tevékenység során az egyéb bőnügyi személyes adat, valamint az elkövetınek a büntetıeljárás során figyelembe veendı egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével - különleges adatot nem kezelhetnek, kivéve azt a különleges adatot, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelı tájékoztatás után írásban hozzájárult. 315

Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 35. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Megállapította: 2011. évi LXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2011. VI. 25-tıl. 317 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 395. §. 318 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 45. § 3. 316

- 95 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 70. § (1) A NAV nyomozó hatósága más szervek által kezelt személyes és egyéb adatokhoz a bőnüldözési feladatok ellátása céljából - törvényben meghatározottak szerint - hozzáférhet, de az adatot bőnüldözési céltól eltérıen nem használhatja fel, és - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - nem továbbíthatja. (2) A NAV nyomozó hatósága a bőnüldözési feladatok ellátásához más adatkezelési rendszerekbıl - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevı szervnél dokumentálni kell. 71. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bőnüldözési feladatok ellátásához - a NAV saját nyilvántartásain túl - különösen az alábbi forrásokból győjt személyes, illetve egyéb adatokat: a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz, b) DNS- és ujjnyomat minta elemzése, c) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése, d) törvény alapján más szervek által vagy külföldrıl továbbított adatok átvétele, e) titkos információgyőjtés, f) a jogszerően, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplı adat, g) a természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet által saját magáról - például írott vagy elektronikus sajtóban, internetes oldalakon - nyilvánosságra hozott, bárki által hozzáférhetı adat. (2) A NAV nyomozó hatósága a bőnüldözési feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból: 1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, 2. a személyi igazolvány nyilvántartásból, 3. az anyakönyvi nyilvántartásból, 4. az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás), 5. a társadalombiztosítási nyilvántartásból, 6. az önkormányzati adóhatóság által vezetett nyilvántartásból, 7. a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a jármőnyilvántartás, a származás-ellenırzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az elızetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás), 8. külön törvény szerinti bőnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bőnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból, 9. a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából, 10. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, 11. a menekültügyi nyilvántartásból, 12. a személyszállítást végzı légifuvarozóknak a légi közlekedésrıl szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából, 13. az ügyészség büntetıeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából, 14. a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke), 15. a bírósági ügyviteli nyilvántartásból, 16. az ingatlan-nyilvántartásból, 17. az egyéni vállalkozók nyilvántartására kijelölt szerv nyilvántartásából, 18. a közjegyzıi zálogjogi nyilvántartásból,

- 96 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 19.319 a szabálysértési nyilvántartásból. (3) A NAV nyomozó hatósága a bőnüldözési feladatok ellátása érdekében - a vonatkozó törvények rendelkezései szerint - a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minısülı adatot törvény alapján kezelı szervtıl, továbbá adótitoknak minısülı adatot, iratot vehet át az önkormányzati adóhatóságtól. (4)320 Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhetı adat a (2) bekezdés 1., 4., 9., 10., 11. és 12. pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a jármőnyilvántartásból, valamint a bőnügyi nyilvántartások közül a bőntettesek nyilvántartásából. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell. (5) A NAV nyomozó hatósága által történı adatátvétel és az adatfelhasználás jogszerőségéért az átvevı szerv vezetıje tartozik felelısséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevı szervnél dokumentálni kell. 72. § (1) A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bőnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti: a) a felderítetlenül maradt bőncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzıit a bőncselekmény elkövetıjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetıség elévüléséig, b)321 a bőncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a c) pontban meghatározott ideig, c) a szándékos bőncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértıi vizsgálatok adatait a bőncselekmény büntethetıségének elévülésétıl, vagy elítélés esetén a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alóli mentesítéstıl számított húsz évig, d) szándékos bőncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen bőncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzıit a büntethetıség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alóli mentesítésig, e)322 a szervezett bőnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bőnözıi csoportban résztvevı vagy azzal együttmőködı személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzıit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követı húsz évig, f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bőnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzıit a büntethetıség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, g) az egyes bőncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplı személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre 319

Módosította: 2012. évi XXXI. törvény 37. § 18. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 10. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 321 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 25. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 322 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 25. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 320

- 97 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk főzıdı nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerıs ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bőncselekmény büntethetıségének elévüléséig, h) a titkos információgyőjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a NAV-val együttmőködıket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetıeljárás nem indul, a titkos információgyőjtés lezárását követı legfeljebb két évig, büntetıeljárás lefolytatása esetén a büntethetıség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig, együttmőködık, valamint fedett nyomozók esetén az együttmőködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszőnésétıl számított húsz évig. (2)323 A NAV adott nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének (bőnügyi fıigazgatóság, bőnügyi fıigazgatóság középfokú szerve) vezetıje az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - ha bőnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jogának gyakorlását - írásban, a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetıségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazó indokolással ellátva - megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellızhetı, ha az a NAV bőnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellızése esetén a megtagadás okaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 19. §-ában foglalt rendelkezés mellett e §-ra kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetıeljárásban résztvevıknek a büntetıeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását. 73. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bőnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bőncselekmény felderítése és nyomozása során - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak, vámtitoknak minısülı adatot, iratot vehet át a NAV adóztatási szervétıl, illetve vámszervétıl. (2) A NAV nyomozó hatósága a bőnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bőncselekmény felderítése és nyomozása során bőnüldözési és egyéb rendszereit - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. (3) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV adóztatási szervétıl, illetve vámszervétıl csak ügyészi jóváhagyással vehetı át adótitoknak, vámtitoknak minısülı adat, irat. (4) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV egyéb rendszereibıl csak ügyészi jóváhagyással vehetı át adat illetve végezhetı összekapcsolt egyedi adatkezelés. (5) A NAV nyomozó hatósága a bőnüldözési feladatok teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bőncselekmény felderítése, nyomozása során a bőnüldözési adatkezelési rendszereket más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. (6) A (2) bekezdés, (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetıeljárás során nem használnak fel, törölni kell. 74. § (1) A NAV az eljárásban részt vevık természetes személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli. (2) A NAV által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra lehet felhasználni.

323

Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 25. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 98 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) A kijelölt miniszter, a NAV elnöke, a NAV bőnüldözési tevékenységét felügyelı elnökhelyettes, a NAV bőnügyi fıigazgatóságának fıigazgatója, továbbá a bőnügyi fıigazgatóság középfokú szerveinek igazgatója a NAV által kezelt közérdekő adatok nyilvánosságra hozatalát bőnüldözési érdekbıl megtagadhatja. 75. §324 76. § (1) A NAV bőnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak a) a NAV elnöke, b) a NAV bőnüldözési tevékenységét felügyelı elnökhelyettese, c) a NAV Központi Hivatala állományába tartozó, az elnök, illetve a bőnüldözési tevékenységét felügyelı elnökhelyettes által erre eseti jelleggel vagy tartósan felhatalmazott személy, d) a NAV bőnügyi fıigazgatóságának és a bőnügyi fıigazgatóság középfokú szerveinek a bőnüldözési feladatokat irányító vezetıi, e) a pénzügyi nyomozók, f) a bőnügyi fıigazgatóság és a bőnügyi fıigazgatóság középfokú szerveinek bőnüldözési feladatokat irányító vezetıi által kijelölt, e szervek állományába tartozó más személy, g)325 h) a NAV bőnüldözési feladatokat ellátó szerveinek mőködését ellenırzı szerv tagja, i) a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt kormánytisztviselıje, szakmai vezetıje, j)326 a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselıje, valamint k) a törvény által feljogosított más szerv képviselıje tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást. (2) A NAV bőnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplı adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet: a) a bíróság, b) az ügyészség, c) más nyomozó hatóság, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, e) a külpolitikáért felelıs miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve, f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve, g) a NAV-nak az adóztatási szerve és vámszerve az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben,

324

Hatályba lép: az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bőncselekmények megelızése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történı hozzáférésrıl szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon. 325 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXLI. törvény 45. § 4. Hatálytalan: 2012. I. 1-tıl. 326 Módosította: 2011. évi CXII. törvény 81. § (18). - 99 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról h)327 a rendırségrıl szóló törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv. (3) Az adatszolgáltatást kérı szervek felelısek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani. 77. §328 (1) A NAV nyomozó hatósága az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére bőnüldözési célból személyes és bőnüldözési adatokat továbbíthat vagy vehet át az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerzıdés alapján az ott meghatározott adatkörben és idıtartamban. (2) A NAV nyomozó hatósága által kezelt személyes és bőnüldözési adat harmadik ország, valamint az (1) bekezdésben nem említett nemzetközi szervezet részére bőnüldözési célból nemzetközi szerzıdés alapján az ott meghatározott adatkörben és idıtartamban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország átvevı hatósága vagy az átvevı nemzetközi szerv feladata bőncselekmények megelızése, nyomozása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása. (3) Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, errıl a címzettet haladéktalanul értesíteni kell. (4) A nemzetközi bőnügyi együttmőködés keretében végzett adatátadásokról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

Egyéb adatkezelés 78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából - az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bőnüldözési adatokon kívül - kezeli még továbbá: a) a szabálysértésért felelısségre vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve az ügy számát, a szabálysértésért felelısségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelısséget megállapító határozat jogerıre emelkedésétıl számított két évig, b) az igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig, c) az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenırzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenırzésében érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenırzés eredményét az ellenırzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az ellenırzéstıl számított legfeljebb két évig. (2) Az (1) bekezdés b-c) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az Art. 101-103. §-a alapján tett intézkedésekre. (3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással összefüggı személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók. 327 328

Megállapította: 2011. évi CCVII. törvény 48. §. Hatályos: 2012. I. 5-tıl. Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 26. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 100 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 78/A. §329 A NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egységének munkatársa célhozkötötten, a NAV elnöke által meghatározottak szerint a NAV által kezelt adatokba figyelemmel a 76. § (1) bekezdés c) pontjára is - betekinthet, egyedi adatkezelést végezhet. 79. § A NAV vámszerve az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása érdekében nyilvántartja az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét, adóazonosító jelét, állampolgárságát. 80. §330 (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult. (2) A nemzeti hatóság az EU váminformációs rendszerébe a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelızése, kivizsgálása, az információk gyorsabb hozzáférhetıbbé tételével a büntetıeljárás lefolytatásának és a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttmőködés és ellenırzési eljárások hatékonysága céljából rögzíti a természetes személyek: a) személyes adatait: aa) családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek, ab) születési hely és idı, ac) állampolgárság, ad) nem, ae) személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetıi engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje, af) lakcím, b) az elkövetett jogsértés megnevezését, c) alkalmazott szankciót. (3) Az EU váminformációs rendszerébıl a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatokat a 72. § (1) bekezdésében meghatározott törlési határidık alapján, de legfeljebb húsz év elteltével törölni kell.

VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazások 81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a NAV szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat,331 b) a NAV szervei hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat, továbbá egyes alsó fokú vámszervek kijelölt kirendeltségei által ellátott feladatokat és illetékességüket,332 c)333 a NAV állományába tartozó kormánytisztviselık, pénzügyırök tekintetében a képesítésre vonatkozó részletes szabályokat.334 329

Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 36. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Megállapította: ugyane törvény 170. §. Hatályos: 2011. V. 27-tıl. 331 Lásd: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet. 332 Lásd: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet. 333 Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 27. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 334 Lásd: 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet. 330

- 101 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a közép- és alsó fokú adóztatási szerveket,335 b) a közép- és alsó fokú vámszerveket,336 c)337 az informatikai feladatokat ellátó intézetet, valamint a humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet,338 d) a NAV bőnügyi fıigazgatóságát, illetve a bőnügyi fıigazgatóság középfokú szerveit és alsó fokú szervét,339 e)340 az Art. 7. számú melléklet 18. pontja szerinti szervet, f)341 g)342 a hozzáadottérték-adó területén történı közigazgatási együttmőködésrıl és csalás elleni küzdelemrıl szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén e rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartó szervet, h) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként mőködı hatóságot,343 i)344 az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmőködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet, j)345 az Aktv. 4. § (4) bekezdés 6. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (4) bekezdés 4. és 5. pontjaiban meghatározott kapcsolattartó irodát és kapcsolattartó szervet. 82. § Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat, b) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat,346 c) a rendészetért felelıs miniszterrel egyetértésben a kényszerítı eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait, d) a rendészetért felelıs miniszterrel egyetértésben a NAV-nál alkalmazásra kerülı kényszerítı eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a NAV-nál rendszeresíthetı kényszerítı eszközök típusait és fajtáit,347

335

Lásd: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet. Lásd: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet. 337 Módosította: 2011. évi CXLI. törvény 43. § 16. 338 Lásd: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet. 339 Lásd: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet. 340 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 57. § (1). Hatályos: 2013. IV. 21-tıl. 341 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 11. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 342 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 57. § (2). Hatályos: 2013. IV. 21-tıl. 343 Lásd: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet. 344 Beiktatta: 2013. évi XXXVII. törvény 57. § (3). Hatályos: 2013. IV. 21-tıl. 345 Beiktatta: 2013. évi XXXVII. törvény 57. § (3). Hatályos: 2013. IV. 21-tıl. 346 Lásd: 9/2011. (III. 9.) NGM rendelet. 347 Lásd: 16/2010. (XII. 28.) NGM rendelet. 336

- 102 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról e) a rendészetért felelıs miniszterrel egyetértésben az elfogott, elıállított, ırizetbe vett és fogva tartott személyek ırzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait, f)348 a NAV fontos és bizalmas, illetve az adathozzáférési szempontból védett munkakörei, beosztásai tekintetében kormánytisztviselıként kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai alkalmassághoz kötött munkaköröket és a pszichikai alkalmassági vizsgálat szabályait,349 g) a NAV bőnmegelızési, bőnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.350 82/A. §351 (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg: a)352 azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyır tölthet be;353 b)354 c) a pénzügyıröket megilletı ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelezı felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közremőködık és az ellátásra jogosultak feladatait, felelısségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszőnésével összefüggı elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) idıt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében; d) a pénzügyırök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végzı szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lıfegyver ideiglenes bevonásának szabályait; e) a megváltozott egészségi állapotú pénzügyırök felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végzı szervek és a felülvizsgálatban közremőködık kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idı megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait; f) a NAV humánerıforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevık körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítı, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját; g) a pénzügyırök részére szolgálati és kiegészítı igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével összefüggı szabályokat; 348

Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (9), 35. § 12. Lásd: 13/2011. (III. 25.) NGM rendelet. 350 Lásd: 14/2011. (III. 25.) NGM rendelet. 351 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 37. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 352 Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 13. 353 Lásd: 53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet. 354 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 14. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. 349

- 103 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról h)355 azokat a képzettségeket, végzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékőnek kell tekinteni. (2) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy az egészségügyért felelıs miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg azon fertızı betegségek körét, amelyek esetében - egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - védıoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelezı védıoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelezı védıoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait. 83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyőjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait. 84. § A NAV elnöke utasításban állapítja meg a NAV államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.

Hatályba léptetı rendelkezések 85. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a kihirdetést követı napon lép hatályba. (2) E törvény 88. §-a a kihirdetést követı 8. napon lép hatályba. (3) E törvény 1-74. §-ai, 76-84. §-ai, 86-87. §-ai, 89-98. §-ai, 99. § a)-d) pontjai, 100-102. §, 104-134. §-ai, 135. § (1) bekezdése, 136-138. §-ai, 140-169. §-ai, 171-172. §-ai, 174. §-a, illetve 1-10. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek hatályba. (4) E törvény 103. §-a, és 135. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba. (5) A 75. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bőncselekmények megelızése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történı hozzáférésrıl szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba. (6) E törvény 99. § e) pontja, 170. §-a, 173. §-a 2011. május 27-én lép hatályba.

A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés 86. § E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV tv.”.

Átmeneti rendelkezések 87. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyırség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejőleg az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyırség megszőnik. (2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyırség általános jogutódja, ideértve a megszőnı szervek valamennyi közfeladatának jövıbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és elıirányzatait is.

355


2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (3) A NAV általános jogutód az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormánytisztviselıi jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében. (4) A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyırség alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk, kormánytisztviselıi jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében. 88. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal - ideértve az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalnak az államháztartás mőködési rendjérıl 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2010. december 31-ig hatályos 72. § (5) bekezdésében meghatározott szerveit is - valamint a Vám- és Pénzügyırség e törvény kihirdetésétıl számított 8. naptól beruházást, felújítást érintıen új kötelezettséget az adópolitikáért felelıs miniszter engedélye nélkül nem vállalhat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt 2010. december 31-éig létesíthet. A napi üzemi mőködést érintıen - legfeljebb 2011. január 15-éig átnyúló idıszakot érintıen - 2010. december 31-ig vállalhat kötelezettséget. 89. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve központi szervei - ide nem értve az informatikai feladatokat ellátó intézeteket - Szervezeti és Mőködési Szabályzatát úgy kell kiadni, hogy 2011. május 2-áig; az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a bőnügyi fıigazgatóság középfokú szervei, a bőnügyi fıigazgatóság alsó fokú szerve, valamint a középfokú adóztatási szervek és a középfokú vámszervek, illetve az alsó fokú adóztatási szervek és az alsó fokú vámszervek ügyrendjét úgy kell kiadni, hogy 2011. június 1-jéig hatályba lépjen. 90. § (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetıjét vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal elnökét vagy vezetıjét említi, azon 2011. január 1-jétıl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni. (2) Ahol jogszabály a vámhatóság vezetıjét vagy a Vám- és Pénzügyırség országos parancsnokát említi, azon 2011. január 1-jétıl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni. (3) Ahol jogszabály az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalt, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétıl a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szervét kell érteni. (4) Ahol jogszabály a Vám- és Pénzügyırséget, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétıl a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szervét kell érteni. (5) Ahol jogszabály állami adóhatóságot említ, azon 2011. január 1-jétıl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - adóztatási szervét kell érteni. (6) Ahol jogszabály vámhatóságot említ, azon - a (7) bekezdés kivételével - 2011. január 1jétıl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - vámszervét kell érteni. (7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bőnmegelızési, bőnüldözési, bőnfelderítési, nyomozóhatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétıl a Nemzeti Adóés Vámhivatal bőnügyi fıigazgatóságát és a bőnügyi fıigazgatóság középfokú szerveit, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külsı vámhatárán mőködı, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni. 91. § (1) A Vám- és Pénzügyırség közalkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 1-jével - munkakörüknek és iskolai végzettségüknek megfelelıen - kormánytisztviselıi jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá alakul át. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen a közalkalmazotti jogviszony nem alakul át kormánytisztviselıi jogviszonnyá vagy munkajogviszonnyá, ha a felek között 2011. január 1-je elıtt kötött

- 105 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról megállapodás, illetve valamelyik fél érvényes jognyilatkozata alapján 2011. január 1-je után szőnik meg a jogviszony. 92. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig - 2011. január 1-jei hatállyal köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal személyi állományába tartozó kormánytisztviselıt, ügykezelıt, munkaviszonyban állókat besorolni, illetményüket, munkabérüket megállapítani. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig - 2011. január 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyırség személyi állományába tartozó pénzügyırt és közalkalmazottat besorolni, illetményét, munkabérét megállapítani. 93. § (1) A NAV - 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal személyi állományába tartozó - tagjának a 92. § (1) bekezdése szerinti illetménye (a törvény által meghatározott alapilletmény, illetménykiegészítés, és a rendszeres juttatásnak minısülı illetménypótlékokból álló havi rendszeres illetmény), illetve munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) idıpontját közvetlenül megelızı illetménye, illetve munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetıi kinevezésben történt változás indokolja. (2) Ha az (1) bekezdés alapján járó illetmény magasabb, mint az e törvény alapján az érintettnek megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék együttes összege, az alapilletményt oly mértékig kell megemelni, hogy az így megállapított illetmény összege elérje az (1) bekezdés szerint megállapított illetményt. E bekezdés alkalmazása során az alapilletmény eltérítés nem lehet magasabb, mint a 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték. (3) Ha az (1) bekezdés szerint járó illetmény meghaladja a (2) bekezdés szerint megállapítható illetményt, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt. 94. §356 95. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyırség hivatásos állományába tartozó pénzügyır, aki gazdasági társaságban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minısülı személyes közremőködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelıbizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezetı tisztségviselıi viszonyt tölt be, 2011. január 31-ig köteles a 34. §-ban írtak szerint engedélyt kérni a jogviszony fenntartásához. (2) Az engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés - ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is - kézhezvételétıl számított 90 napon belül a pénzügyır köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére. (3) Ha a pénzügyır az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétıl számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszőnik. 96. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyırségnél 2010. december 31-én folyamatban lévı hatósági ügyeket 2011. január 1-jétıl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szerve (kirendeltsége) folytatja le. 97. § (1) A Vám- és Pénzügyırségnél 2010. december 31-én folyamatban lévı, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétıl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt bőncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le. (2) A Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jétıl a rendırség hatáskörébe kerülı bőncselekmények tekintetében a rendırség a 2010. december 31-ét 356

Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXLI. törvény 45. § 6. Hatálytalan: 2012. I. 1-tıl. - 106 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról követıen indult büntetıügyekben végzi a nyomozást. A 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyırségnél folyamatban lévı, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jével egyébként a rendırség hatáskörébe kerülı bőncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le. (3) A Vám- és Pénzügyırség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bőncselekmény miatt 2011. január 1-je elıtt indult büntetıeljárásban, illetve akkor is, ha a bőncselekmény elkövetési idıpontja 2011. január 1-jét megelızı idıpont, de a büntetıeljárás 2010. december 31-ig még nem indult meg, a Be. 29. § e) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követıen is alkalmazni kell. (4) A Vám- és Pénzügyırség hivatásos állományú tagja vonatkozásában 2010. december 31-ig elkövetett, három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı közélet tisztasága elleni bőncselekmények tekintetében a Be. 201. § (2) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követıen is alkalmazni kell. 98. § (1)357 Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyırség által rendszeresített azon nyomtatványok, amelyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követıen is megfelelıek, a meglévı készletek erejéig - de legkésıbb 2011. december 31-ig - tovább használhatók attól függetlenül, hogy azok az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyırségre utalnak, ide nem értve azokat az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyırségre utaló nyomtatványokat, amelyek a korábbi évek önellenırzéséhez használandók. E nyomtatványok az elévülési idın belül továbbra is használhatók. (2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyırség szolgálati igazolványait fokozatosan kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati igazolványára cserélni a következık szerint: a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyırség hivatásos állományába tartozó - hivatásos állományú tagjainak és kormánytisztviselıi jogviszonyban álló pénzügyi nyomozóinak a szolgálati igazolványát 2011. március 31-ig, b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal állományába tartozó - adóellenıri vagy végrehajtói feladatokat ellátó kormánytisztviselıinek a szolgálati igazolványát 2011. június 30-ig, c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal állományába tartozó - b) ponton kívül esı kormánytisztviselıinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig, d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyırség közalkalmazotti állományába tartozó - kormánytisztviselıinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig. (3) A Vám- és Pénzügyırségnél rendszeresített egyenruházaton alkalmazható díszítıelemeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tágjai 2011. január 1-jét követıen továbbra is használhatják, függetlenül attól, hogy azokon a „Vám- és Pénzügyırség” felirat vagy a Vám- és Pénzügyırségre utaló egyéb jelzés található. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló feliratot vagy jelzést az egyenruházatnak a 2011. január 1-jét követı, egyébként esedékes elsı cseréjekor - de legkésıbb 2013. december 31-ével kell elıször alkalmazni.

357

Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 38. §. Hatályos: 2011. XI. 4-tıl. - 107 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (4) A Vám- és Pénzügyırség azon gépjármővein, amelyen a „Vám- és Pénzügyırség” felirat illetve a Vám- és Pénzügyırségre utaló egyéb jelzés található, a feliratot, illetve a jelzést takarva 2011. június 30-ig kell elhelyezni - a gépjármő átfestése nélkül - a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” feliratot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló jelzést. 98/A. §358 (1) Ha a 2011. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselı, illetve pénzügyır a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvénnyel (a továbbiakban: NAV Mód. tv.) megállapított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2012. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2012. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet elıterjeszteni. Egyebekben - a (2)-(5) bekezdés kivételével - e törvénynek a NAV Mód. tv. 28. §-ával megállapított 34/D. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni. (2) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (2) bekezdés b) pontja alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy - az (1) bekezdéstıl eltérıen - a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidıvel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétıl számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselıi jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszőnik. (3) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (4) bekezdése alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy - az (1) bekezdéstıl eltérıen - a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidıvel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétıl számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszőnik. (4) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés - ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is - kézhezvételétıl számított 90 napon belül a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére. (5) Ha a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétıl számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselıi jogviszonya, szolgálati viszonya megszőnik. 98/B. §359 (1) A NAV személyi állományába tartozó azon kormánytisztviselıket és pénzügyıröket, akiknek az illetménye a 94. § alapján került megállapításra, a munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. január 1-jei hatállyal 2012. január 31-ig besorolja az e törvénynek a NAV Mód. tv. 15. § és 16. §-ával módosított, illetve megállapított 20-20/A. §-a alapján. Az így besorolt kormánytisztviselı és pénzügyır illetményét a besorolással egyidejőleg a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg e törvény 2012. január 1-jén hatályos rendelkezései alapján azzal, hogy az így megállapított - pótlékok nélkül számított - illetmény nem lehet kevesebb, mint a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított - pótlékok nélkül számított - illetménye. (2) A NAV-nál 2012. január 1-jén vezetı munkakört/beosztást betöltık illetményét - ide nem értve az elnököt, elnökhelyetteseket és szakfıigazgatókat - a kinevezésre jogosult e törvénynek a NAV Mód. tv. 17. §-ával megállapított 22. §-a alapján 2012. január 31-ig állapítja meg 2012. 358 359

Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 39. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 40. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. - 108 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról január 1-jei hatállyal azzal, hogy az így megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a vezetı 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított illetménye. (3) Az (2) bekezdésben foglaltakat megfelelıen alkalmazni kell azokra a nem vezetı munkakört/beosztást betöltıkre, akiknek az illetményét részben a vezetıkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani. 98/C. §360 (1) E törvénynek a NAV Mód. tv. 20. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdését a 2011. december 31-én személyi illetményben részesülı kormánytisztviselık és pénzügyırök tekintetében is alkalmazni kell. (2) A munkáltató jogkör gyakorlója a 82/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiadott rendelet hatálybalépését követı 30 napon belül - a pénzügyır által ellátott feladatok jelleggének megfelelıen - 2012. január 1-jei hatállyal megállapítja a pénzügyır munkakörét. (3) A munkáltató jogkör gyakorlója 2012. február 15-éig - 2012. január 1-jei hatállyal felülvizsgálja és megállapítja a 2011. december 31-én nyelvpótlékban részesülı kormánytisztviselı és pénzügyır nyelvpótlékra való jogosultságát a 26/A. §-ban foglaltakra tekintettel. (4)361 A NAV Mód. tv. nem érinti a pénzügyır részére 2012. január 1-je elıtt adományozott tanácsosi és fıtanácsosi címeket. A Hszt. 118. § (2) bekezdése szerinti tanácsosi, illetve fıtanácsosi címmel rendelkezı pénzügyır vezetıi pótlék nélkül számított fıosztályvezetıhelyettesi, illetve fıosztályvezetıi illetményre jogosult. A tanácsosi, illetve a fıtanácsosi címmel rendelkezı vezetıi munkakört betöltı pénzügyır a vezetıi illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. (5) A NAV Mód. tv. nem érinti a kormánytisztviselı részére 2012. január 1-je elıtt adományozott szakmai-, illetve közigazgatási tanácsadói-, fıtanácsadói címeket. 98/D. §362 Nem kell a kormánytisztviselı, illetve a pénzügyır beleegyezése a 98/B. § és 98/C. § (2)-(3) bekezdés alapján megtett munkáltatói intézkedéshez. 98/E. §363 (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. II. tv.) hatálybalépésével a pénzügyırök esetében a vezetıi beosztás a törvény erejénél fogva vezetıi munkakörré alakul át. Az érintetteket e tényrıl a NAV Mód. II. tv. hatálybalépését követı harminc napon belül a munkáltatónak tájékoztatnia kell. (2) A 19/B. § (2) bekezdését a NAV Mód. II. tv. hatálybalépését követı vezetıi kinevezésekre kell alkalmazni. 98/F. §364 (1) A pénzügyi nyomozó I. és a pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltıt a munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. szeptember 1-jei hatállyal besorolja a 20-20/A. § alapján a NAV Mód. II. tv. 9. §-ával megállapított 20/B. § (1) bekezdésére is figyelemmel. Az így besorolt, pénzügyi nyomozó I. és pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltık alapilletményét 2012. szeptember 1-jei hatállyal a NAV Mód. II. tv. 11. §-ával megállapított 21. § (2) bekezdés és a 24. § (1) bekezdésével megállapított 1/A. számú melléklet alapján meg kell állapítani.

360

Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 41. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Módosította: 2012. évi CI. törvény 25. § (1) 9. 362 Beiktatta: 2011. évi CXLI. törvény 42. §. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 363 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 23. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 364 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 23. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 361

- 109 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (2) Az alapilletmény (1) bekezdés szerinti megállapításával a 25. § alapján a 2012. évre megállapított illetményeltérítés, valamint a 26. § alapján megállapított személyi illetmény érvényét veszti. (3) Az alapilletmény (1)-(2) bekezdés szerinti megállapítása során az érintett alapilletménye nem lehet kevesebb, mint a 2012. augusztus 31-én hatályos alapilletménye. 98/G. §365 Annak a pénzügyırnek, akinek az illetményét az 5. számú mellékletnek a NAV Mód. II. tv. 27. §-ával történı hatályon kívül helyezése érinti, illetménye nem lehet kevesebb, mint a 2012. augusztus 31-én hatályos illetménye. 98/H. §366 A 2012. december 31-én a NAV állományába tartozó, hivatásos munkakört betöltı, tiszti vagy fıtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyır a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. A nem hivatásos munkakört betöltı, tiszti vagy fıtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyırnek a középfokú szaktanfolyamot hivatásos munkakörbe helyezésétıl számított 3 éven belül kell elvégeznie. Amennyiben a pénzügyır a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idı alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszőnik. 98/I. §367 Annak a kormánytisztviselınek, akinek az illetményét a 23. § (3) bekezdésének, illetve a 24. § (7) bekezdésének a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. III. tv.). 13. §-14. §-ával történı módosítása érinti, illetménye - a 25. § alapján végrehajtott illetményeltérítés kivételével - a 23. § (3) bekezdésben, illetve a 24. § (7) bekezdésben meghatározott alsó fokú adóztatási szerv állományában nem lehet kevesebb, mint a 2012. december 31-én hatályos illetménye. 98/J. §368 (1) Ha a 2012. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselı, pénzügyır, illetve ügykezelı a NAV Mód. III. tv. 22. §ával módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2013. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2013. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet elıterjeszteni. Egyebekben - a (2) bekezdésre is figyelemmel - a 33/F. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidı helyett az összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is. 98/K. §369 (1) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévı fegyelmi eljárásra a 2012. december 31-én alkalmazandó rendelkezések az irányadók. (2) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelızıen elkövetett fegyelmi vétség miatt a NAV Mód. III. tv. hatálybalépését követıen megindult fegyelmi eljárás során - a fegyelmi büntetések, fenyítések kivételével - a NAV törvénynek a NAV Mód. III. tv. - 22. §-23. §-ával megállapított, a fegyelmi felelısségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fegyelmi büntetések, fenyítések

365

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 23. §. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 29. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 367 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 29. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 368 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 29. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 369 Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 29. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 366

- 110 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról tekintetében a fegyelmi vétség elkövetésekor alkalmazandó rendelkezések az irányadók, ideértve a fegyelmi büntetés, fenyítés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is. (3) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelızıen kiszabott fegyelmi büntetés, fenyítés hatálya a fegyelmi büntetés, fenyítés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti idıtartamig tart. (4) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépése elıtt bekövetkezett károsodás esetén a kártérítési felelısségre a kár bekövetkezésének idıpontjában alkalmazandó rendelkezések az irányadók.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés370 98/L. §371 E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minısül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 99. § E törvény a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a)372 b)373 a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, mőködtetésérıl és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36-37. cikkei [37/A-37/B. §], c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bőncselekmények megelızése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történı hozzáférésrıl szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. cikke [75. §], d) a büntetı ügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérıl szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [72. § (1)-(2) bekezdés, 74. § (2) bekezdés, 77. §, 78. § (1) bekezdés a)-c) pontok], e) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozat [80. §].

Módosító rendelkezések Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 100-155. §374

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényhez, illetve az adózás rendjérıl szóló törvény módosításához kapcsolódó egyéb jogszabály módosítások

370

Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 30. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. Beiktatta: 2012. évi CLXXV. törvény 30. §. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. 372 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (3) b). Hatálytalan: 2013. IV. 9tıl. 373 Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (2). Hatályos: 2013. IV. 9-tıl. 374 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 175. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 1-tıl. 371

- 111 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 156-170. §375

Hatályon kívül helyezı rendelkezések 171-174. §376 175. §377

1. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsıfokú iskolai végzettségő kormánytisztviselık és pénzügyırök)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

A

B

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Gyakornok Fogalmazó

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Tanácsos

Vezetı-tanácsos

Fıtanácsos

Vezetı-fıtanácsos

C Jogviszony idıtartama (év) 0-1 1-2 2-3 3-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-14 14-16 16-19 19-22 22-25 25-29 29-33 33-37 37 év felett

D Szorzószám 3,10 3,20 3,30 3,50 3,70 3,90 4,20 4,40 4,60 4,80 5,10 5,20 5,30 5,60 5,70 5,80 6,00

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségő kormánytisztviselık és pénzügyırök) 1

A

B

2


Fizetési fokozat

3 4 5 6 7 8 9

Gyakornok Elıadó

1 2 3 4 5 6 7

Fıelıadó

375

C Jogviszony idıtartama (év) 0-2 2-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-15

Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 175. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 175. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 1-tıl. 377 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 175. § (2). Hatálytalan: 2011. VI. 2-tıl. 376

- 112 -

D Szorzószám 1,79 1,90 2,00 2,20 2,25 2,30 2,50

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Fımunkatárs

15-18 18-21 21-24 24-27 27-29 29-31 31-33 33-35 35-37 37 év felett

2,60 2,65 2,70 2,80 2,85 2,90 3,30 4,00 4,20 4,40

III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelık)378 IV. BESOROLÁSI OSZTÁLY (fizikai alkalmazottak)379 1/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez380 I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (pénzügyi nyomozó I. munkakört betöltı) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

A

B


Fizetési fokozat

Gyakornok Fogalmazó

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Tanácsos

Vezetı-tanácsos

Fıtanácsos

Vezetı-fıtanácsos

C Jogviszony idıtartama (év) 0-1 1-2 2-3 3-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-14 14-16 16-19 19-22 22-25 25-29 29-33 33-37 37 év felett

D Szorzószám 3,10 4,60 4,65 4,80 4,85 4,90 5,10 5,20 5,30 5,40 5,60 5,70 5,80 6,00 6,05 6,10 6,15

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltı) 1

A

B


Fizetési fokozat

378

C Jogviszony idıtartama

D Szorzószám

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi V. törvény 59. § (2) c) 3. Hatálytalan: 2012. III. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2012. évi V. törvény 59. § (2) c) 3. Hatálytalan: 2012. III. 1-tıl. 380 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 24. § (1), 1. számú melléklet. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 379

- 113 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Gyakornok Elıadó

Fıelıadó

Fımunkatárs

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

(év) 0-1 1-2 2-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-15 15-18 18-21 21-24 24-27 27-29 29-31 31-33 33-35 35-37 37 év felett

1,79 4,50 4,65 4,75 4,85 4,95 5,00 5,10 5,15 5,20 5,25 5,30 5,35 5,40 5,50 5,55 5,60 5,65

2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez Rendfokozati illetmények táblázata 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

A Rendfokozat İrvezetı Tizedes Szakaszvezetı İrmester Törzsırmester Fıtörzsırmester Zászlós Törzszászlós Fıtörzszászlós Hadnagy Fıhadnagy Százados İrnagy Alezredes Ezredes Dandártábornok Vezérırnagy Altábornagy Vezérezredes

B Szorzószám 0,34 0,35 0,36 0,38 0,40 0,41 0,42 0,43 0,44 0,56 0,59 0,63 0,69 0,75 0,84 0,95 1,06 1,28 1,50

3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez381 Vezetıi munkakörök illetménye382 381

Megállapítva: 2011. évi CXLI. törvény 44. § (1), 1. melléklet alapján. Hatályos: 2012. I. 1-tıl. - 114 -


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A Megnevezés

B Szorzószám 14,50 11,50 9,95 8,10-9,00 7,97-8,85 7,97-8,85 7,47-8,30 7,20-8,00 6,75-7,50 6,30-7,00 3,15-3,50

Elnök Elnökhelyettes Szakfıigazgató Fıigazgató Fıigazgató-helyettes Igazgató Igazgatóhelyettes Fıosztályvezetı Fıosztályvezetı-helyettes Osztályvezetı Ügykezelı osztályvezetı

4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez383 Illetménykiegészítés A 1 2

B Központi szervnél 50% 20%

I. besorolási osztály II. besorolási osztály

C Középfokú szervnél 40% 15%

D Alsó fokú szervnél 30% 10%

3384 4385

5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez386 6. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez Vezetıi illetménypótlék táblázata 1 2 3 4 5 6 7 8387

A Megnevezés Elnök Elnökhelyettes Szakfıigazgató Fıigazgató Fıigazgató-helyettes Igazgató Igazgatóhelyettes

B Központi szerv 80% 80% 70% 60% 50% 40% 35%

382

C Középfokú szerv 70% 60% 50% 45%

D Alsó fokú szerv 70% 60%

Módosította: 2012. évi CI. törvény 27. § 23. Módosította: 2012. évi V. törvény 59. § (2) c) 4. 384 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi V. törvény 59. § (2) c) 5. Hatálytalan: 2012. III. 1-tıl. 385 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi V. törvény 59. § (2) c) 5. Hatálytalan: 2012. III. 1-tıl. 386 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CI. törvény 27. § 24. Hatálytalan: 2012. IX. 1-tıl. 387 Módosította: 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (17). 383

- 115 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 9 10 11

Fıosztályvezetı Fıosztályvezetı-helyettes Osztályvezetı

30% 20% 10%

25% 15% 10%

20% 15% 10%

6/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez388 7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez389 Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása A 1 2 3 4

5 6 7

B

A hatáskör területe Sorszám 1. Hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

2.

3.

Hivatásos szolgálati

4.

jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések Fegyelmi hatáskörök

21

22

23 24 25 26 388 389

Rendfokozatot érintı döntések

C Munkáltatói jogkör megnevezése

D E A jogkör gyakorlója a kijelölt NAV miniszter elnöke

Hivatásos állományba vétel tábornokra vonatkozó javaslat elıterjesztése a Köztársasági Elnökhöz fıtiszt, tiszt esetében Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése tábornokra vonatkozó javaslat elıterjesztése a Köztársasági Elnökhöz fıtiszt, tiszt esetében Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése tábornok esetében fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Hivatásos állományba visszavétel tábornokra vonatkozó javaslat elıterjesztése a Köztársasági Elnökhöz fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Elsı tiszti kinevezés Magasabb rendfokozatba történı kinevezés, elıléptetés tábornoki kinevezés elıterjesztése a Köztársasági Elnökhöz ezredesi elıléptetés fıtiszt, tiszt soron kívüli elıléptetése Tábornok más fegyveres szervhez történı áthelyezése Fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történı áthelyezése

X

X X X X

X X

X X X X

X X

X X

X

Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása, arra vonatkozó javaslat elıterjesztése tábornokra vonatkozó javaslat elıterjesztése a X Köztársasági Elnökhöz fıtiszt, tiszt esetében kiszabása X Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása tábornok esetében A NAV

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 15. Hatálytalan: 2013. I. 1-tıl. Megállapította: 2012. évi CLXXV. törvény 31. §, 1. számú melléklet. Hatályos: 2013. I. 1-tıl. - 116 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

5.

6.

Vezényléssel kapcsolatos intézkedések

Egyéb döntések

39 40 41 42

Külszolgálatra történı vezénylés tábornok esetében X fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történı vezénylés tábornok esetében X fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Vezénylés más szervhez X Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történı vezénylés tábornok esetében X fıtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása X Tábornok illetménynélküli szabadságának X engedélyezése Elhunytak minısítése hısi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás X fegyveres szerv halottjává nyilvánítás Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztetı Fórummal X történı egyeztetés

X

X X

X X

X

7/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez390 A rendfokozatok és a rendfokozati várakozási idık 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

A Rendfokozati állománycsoport Tiszthelyettesek

Zászlósok

Tisztek

Fıtisztek

Tábornokok

B rendfokozat İrmester Törzsırmester Fıtörzsırmester Zászlós Törzszászlós Fıtörzszászlós Hadnagy Fıhadnagy Százados İrnagy Alezredes Ezredes Dandártábornok Vezérırnagy Altábornagy Vezérezredes

C Rendfokozati várokozási idı 3 év 4 év 6 év 7 év 3 év 4 év 5 év 6 év -

8. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez391 390

Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 24. § (2), 2. számú melléklet. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. - 117 -


9. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez 1.392 2.393 3.394 4.395

10. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez396 11. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez397 Minısítési lap 1. Személyi adatok Név (és születési név): Anyja neve: Születési hely: Születési idı: Munkakör: Besorolás: Pénzügyır esetében rendfokozat: Vezetıi munkakör: 2. Az adott pályaszakasz kezdete: 3. A minısítés idıpontja: 4. Az elıírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idı indoka: 5. A jogszabályban elıírt és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által meghatározott feltételek, feladatok: 6. A legutolsó minısítés óta (elsı minısítés esetén az elsı minısítés elıtt) készült teljesítményértékelések a) idıpontjai: b) eredményei: 7. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez [az a)-p) pontok mindegyike 1-5-ig pontozandó: Kiemelkedı (5), Átlag feletti (4), Átlagos (3), Átlag alatti (2), Nem kielégítı (1)] a) szakmai ismeret és jártasság, b) elemzıkészség, c) ítélıképesség, d) felelısségérzet, 391

Beépítve: 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I. 3. Beépítve: 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet G/1. 393 Beépítve: 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet G/2. g). 394 Beépítve: 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet G/3. 395 Beépítve: 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet K/2. e). 396 Beépítve: 2003. évi XCII. törvény 8. melléklet 3. A). 397 Beiktatta: 2012. évi CI. törvény 24. § (3), 3. számú melléklet. Hatályos: 2012. IX. 1-tıl. 392

- 118 -

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról e) hivatástudat, f) szakmai pontosság, g) hatékonyság, h) írásbeli kifejezıkészség, i) szóbeli kifejezıkészség, j) kapcsolatteremtı, -fenntartó készség, k) szorgalom, igyekezet, továbbá pénzügyır esetében: l) fizikai állóképesség, terhelhetıség, m) pszichikai állapot, tőrıképesség, n) lıkészség (kivéve ha a pénzügyır a feladatait csak kivételes esetben, vagy egyáltalán nem végzi hivatali helyiségen kívül). Vezetı esetében továbbá (amennyiben több kormánytisztviselıt, pénzügyırt, ügykezelıt illetve munkavállalót irányít): o) a vezetett szervezet/szervezeti egység munkájának színvonala, hatékonysága, p) a munka (a szolgálat) szervezettsége. 8. A minısítı által lényegesnek tartott egyéb szempontok: 9. A minısített alkalmasságának megítélése (a 7-8. pontban megjelölt szempontok alapján és a 6. pont figyelembevételével): 1. Kiválóan megfelelt, 2. Megfelelt, 3. Kevésbé felelt meg, 4. Nem felelt meg. 10. A minısítés indokolása: A minısítést a minısítettel ismertettem. A minısítı neve, aláírása: Munkaköre: A minısítés tartalmát megismertem. Észrevételeim: Dátum, és a minısített aláírása: Az érdekképviseleti szerv észrevételei: Dátum, és az érdekképviseleti szerv tisztségviselıjének neve, aláírása: Tisztsége:

- 119 -

2010. évi CXXII. törvény. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 1 I. FEJEZET

Recommend Documents