KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
06/2009.
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
KUDA?
Najavite događaj mailom:
[email protected]
UMETNOST RADI SLAVE Promocija knjige Dušana Vasića Čitaonica Gradske biblioteke 20.06.2009. 20:00 Iz štampe je izašla knjiga poezije Dušana Vasića, praćena crtežima Emila Kadirića. Na promociji će govoriti Snežana Živić, profesorka srpskog jezika i književnosti i dr Slobodan Vladušić, književni kritičar i teoretičar. Poeziju će recitovati Dragana Anđelić, učenica Gimnazije i Saša Eraković, učenik MESŠC. Na promociji će se knjige prodavati po specijalnoj ceni. Pesme su nastale u periodu od 1999. do 2006. godine i čine nekoliko celina, od kojih jednu obuhvataju kratki prozni radovi. Pesnik, pripovedač, esejista, putopisac, prevodilac - atributi su književnika koje Dušan Vasić, mladi savremenik iz Subotice, voli da čita. Rođenom u smutnim vremenima srednjih osamdesetih, životni put mu nije bio jednostavan: završio je osnovnu školu; potom srednju; i najzad fakultet. Eno ga, stoji sa fotokopijom uverenja da je diplomirani matematičar, smer računarstvo i informatika. Kao poeta, kretao se od oda pčelama i pilićima, preko naracija svakodnevnih događaja u epskom desetercu, do strogog preispitivanja svoje uloge u poeziji. A tada je upisao gimnaziju i sve se promenilo. Zato se njegova zbirka “Umetnost radi slave” sastoji od sasvim drugih pesama - mahom lirskih, ali i narativnijih, ogromnom većinom na srpskom, ali ponegde i na engleskom, u stihu (i to u vezanom više nego u slobodnom), ali pomalo i u prozi. Od svih kovrdžavih Subotičana koji su se ikada pojavljivali u uzastopnim finalima poetskog konkursa za srednjoškolce “Desanka Maksimović” u Valjevu, Dušan Vasić je, može se sa preterivanjem tvrditi, svakako najznačajniji pesnik. Zato sa radošću iščekuje čas u kom će imati više čitalaca nego tekstova. Knjiga je izdanje FOKUS Fondacije, u ediciji Savremena književnost mladih. www.fokus-su.rs
ETNOFEST – festival kultura sveta se po 6. put održava na Paliću i u Subotici, i počinje u ponedeljak 1. juna, a trajaće do 21. juna. Kao i prethodnih i ove godine publici predstavlja multidisciplinaran program koji obuhvata koncerte, radionice, izložbe i dokumentarne filmove. Tokom dvadesetak dana, koliko traje festival, kulturni sadržaji će biti dostupni na više gradskih lokacija, kao što su Baš kuća, Otvoreni univerzitet, Gradski muzej i kafe Sax, a veće koncertne atrakcije će se održati na Letnjoj pozornici na Paliću. U predhodnih pet godina festivala, imali ste priliku da uživate u koncertima poznatih umetnika iz regiona poput: Vlatka Stefanovskog, Braće Teofilović, Lajka Felixa, Bobana i Marka Markovića, Slobodana Trkulje, Pavla Aksentijevića, Tamare Obrovac i mnogih gostujućih umetnika iz Španije, Francuske, Austrije, Nemačke, Mađarske, Kameruna, Turske, Bugarske, Portugala, Finske, Ukrajine, sa Kipra...
Program festivala: 10. jun 21h Koncert: NO BORDERS (Srb, Bul, Nor) Café Sax, Subotica 13.jun 17h Radionica: O čajevima i još po nešto… Baš kuća, Subotica 21h Muzičko putovanje: Afrika Baš kuća, Subotica 16.jun 20h Dokumentarni i animirani filmovi: izbor Mediawave festivala 22h Muzičko putovanje: Južna Amerika Baš kuća, Subotica 17.jun 19h Izložba koncertne fotografije (Srb, Hun, Esp) Gradski muzej, Subotica 20h Koncert: ĐIVANOVIĆ ROBERT (SU) Baš kuća, Subotica 21h Koncert: DRESCH QUARTET (Hun) Baš kuća, Subotica 19.jun 17h Fotografska Radionica Letnja pozornica, Palić 21h Koncert: CADABRA (SU) Letnja pozornica, Palić 22h Koncert: CELIA MARA (Aut / Bra) Letnja pozornica, Palić 23h Koncert: MELLOW & PYRO (Ger) Letnja pozornica, Palić 20.jun 12h Radionica: Kulinarstvo Flandrije i Vojvodine. Baš kuća, Subotica 21h Koncert: BRIGADA BRAVO & DIAZ (Esp) Letnja pozornica, Palić 22h Koncert: BORIS KOVAČ & La Campanella (NS) Letnja pozornica, Palić 23h Koncert: BALKAN BANQUETS (Srb/ Bel/ Fra/ BiH) Letnja pozornica 21.jun 12h Radionica: Kulinarstvo - riblja čorba Paprika čarda, Palić www.etnofest.org
Beer & co. caffe LIVE 19.06.2009. 22:00 NENAD&JANOS&TILLY acoustic night 25.06.2009. 22:00 NENAD&JANOS&MILAN acoustic night 27.06.2009. 22:00 “COLD SHOT” rock, pop-rock, blues... unplugged...
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
halmaz
Június 18., Szabadka, Népkör kerthelyisége, 21 óra 30Y – rockkoncert. A belépés díjtalan. Június 19., Szabadka, Városi Múzeum, 18 óra Neoreneszánsz építészet Budapesten, Budapest Főváros Levéltárának kiállítása. Június 19., Szabadka, Népkör kerthelyisége, 20 óra Komolyzenei és népzenei est. A Garden Quartet és a Juhász zenekar közös estje. A belépődíj 150 dinár. Június 24.-27. Csóka Nyári Művelődési Napok, 18 óra, Művelődési Ház A Vajdaság több településéről érkező színjátszó csoportok bemutatkozása. EXIT Festival, Újvidék, Péterváradi vár, július 9.-12. Prodigy, Moby, Arctic Monkeys, Madness, Carl Cox, Sasha, Marčelo, Atheist Rap, Hladno Pivo – csak néhány az EXIT idei fellépői közül. Négy napra szóló belépőjegyet 5990 dinárért lehet vásárolni, a napijegy pedig július 9-re és 10-re 3490, míg 11-re és 12-re 3990 dinárért vehető. Ha megnézitek a részletes programot, érdemes elgondolkodni azon, hogy megvegyétek a belépőt. Megéri. www.exitfest.org.
VIII. Vajdasági Szabadegyetem
Gazdaság és média A Vajdasági Ifjúsági Fórum az idén is megszervezi a Szabadegyetemet. 1835 év közötti fiatalok jelentkezését várják, vajdasági magyar és Magyarországon tanuló vajdasági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók, felsőfokú végzettséggel vagy minimum érettségivel rendelkező vagy vállalkozó fiatalok is részt vehetnek a négynapos rendezvényen, amit július 2-tól 5-ig tartanak Kishegyesen. Jelentkezni lehet a gazdasági munkacsoportba és a közélet és média munkacsoportba, amelyekről részleteket megtudhattok a VIFÓ honlapján. A Szabadegyetemen való részvételi hozzájárulás 1000 dinár. A résztvevők számára a Kátai Tanyán a szállást és az étkezést biztosítják a szervezők. Bővebb információt a 024/554 413-as számon kaphatnak az érdeklődők, vagy Jakus Lídiánál a 063/8 636 249-es, Rumenyákovity Melindánál a 064/217-02-33-
Zentai Nyári Ifjúsági Játékok, július 21.-25., Zenta, Népkert. Beatrice, Magna Cum Laude, Pokolgép, Quimby, Rúzsa Magdi, Lajkó Félix, Nevergreen, Zanzibár, Aurora – a teljesség igénye nélkül. Immár tizedik alkalommal szervezik meg a játékokat. A csapatok jelentkezését már várják. Jegyeket az Eventim irodáiban július 18-ig kedvezményesen vehettek. Az ötnapos jegy 1500 dinárba kerül elővételben, a helyszínen 2000. Egynapos belépőt csak a helyszínen vehetsz, 600 dináros áron. Részletek: www.nyarijatekok.net.
as és Horvát Dajanánál, a 064/ 1 971 825-ös számokon. A pályázáshoz a jelentkezési űrlap Szabadkán az Ago Mamužić utca 13. szám második emeletén igényelhető, illetve letölthető a www.vifo.rs és a www. vamadisz.rs honlapokról. A pályázatokat személyesen a fent említett címen lehet leadni munkanapokon 10– 15 óra között, elektronikus úton a suvifo@ gmail.com e-mail címen, illetve faxon a 024/554 413-as számon. A pályázat beadási határideje június 19. A nyertes pályázókat június 22-ig telefonon és e-mailben értesítik.
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
Exit ‘09 odvijaće se od 9. do 12. jula 2009. godine, kao i uvek do sada na Petrovaradinskoj tvrđavi u Novom Sadu. Ove godine nas čekaju mnoga iznenađenja jer, kao što znate, pred nama je deseto izdanje najboljeg festivala u Evropi. Exit je narastao do svetski priznatog festivala, koji svake godine posećuju na desetine hiljada ljudi iz Evrope... Ovaj festival nikada nije izgubio ono što je najvažnije i po čemu je danas poznat u svetu – fenomenalnu atmosferu. Muzika kao sredstvo za prepoznavanje različitog i spajanje sličnog, na hiljade mladih ljudi spremnih da kreiraju i da svet oko sebe učine boljim, neobičan i bajkovit ambijent srednjovekovne tvrđave i više od 500 muzičara na 20 izvođačkih bina čine Exit deset godina posle. Iza nas su imena kao što su: Snoop Dogg, The Prodigy, Iggi Pop, Massive Attack, Moloko, Cypress Hill, Underworld, Fatboy Slim, White Stripes, Garbage, Stereo Mc’s, Slayer, Roni Size, Manu Chao, N*E*R*D, Paul Weller, Primal Scream, Sex Pistols, Richie Hawtin, Danny Tenaglia, Frankie Knuckles, John Digweed, Eric Prydz, Carl Cox, Eric Morillo i mnoga druga poznata imena. A sada nas čeka 10. godišnjica i Exit festival bolji nego ikad do sada. Čekaju nas: Moby, Korn, Manic Street, The Prodigy, Dj Marky, Eric Prydz... Biće zabavno, interesantno i nezaboravno! Anamarija Kološnjaji
“Summer3p” omladinski festival sa dugogodišnjom tradicijom, 2009. godine biće održan sedmi put. Od 2005. godine ovaj Festival poseti blizu 10.000 ljudi. Festival se održava na Termalnom bazenu i na Muškom štrandu na Paliću. Osim muzičkog programa na Festivalu su organizovane kreativne radionice, sportska dešavanja i kampanje “STOP NASILJU!” i “ČUVAJMO PRIRODU!”. Organizatori Festivala su AШC Cooperation i FOKUS Fondacija. Moon Stage: Četvrtak, 23.07. 23:00 – 00:00 Brajan (Beat & Bones) 00:00 – 01:00 Chrono (Progressive Passion) 01:00 – 03:00 JODY WISTERNOFF (Way Out West) 03:00 – 04:00 Ascaloon (Progresive Passion, i:Face Agency) Petak, 24.07. 23:00 – 01:00 Garfield (Balkan Beat Brothers, Hu) b2b Gustav Jr (Ašc) 01:00 – 03:00 FEATURECAST (Funk Weapons, Good Groove, UK) 03:00 – 04:00 Dj Dovlaman (Zoombull) Subota, 25.07. 23:00 – 00:30 Goya & Natasha (Funprofor, Club’n’Bar) 00:30 – 02:30 ROBERT BABICZ Live! (Kompakt – K2, Punkt Music, Systematik) 02:30 – 04:00 Faktor X (Audiomatique, Monoid, Traffica, Hairy) Nedelja, 26.07. 23:00 – 00:00 Phantom (Beat & Bones, Sominimal) 00:00 – 01:00 Subotika (Motech) 01:00 – 03:00 Miloš Pavlović (Momentum) 03:00 – 04:00 Dfndr & Kibz (Speed Progress) Lago Lounge Stage: Četvrtak, 23.07. 17:00 – 22:30 Peepolly (Ašc) Petak, 24.07. 17:00 – 22:30 Danny V. (Cafe Del Sol, Plastic Zone) Subota, 25.07. 17:00 – 22:30 Maxim Kuznyecov (Syberia Sessions / www.maximkuznyecov.com) Nedelja, 26.07. 17:00 – 22:30 B92 Belgrade Coffee Shop Promo Event
Madonna, poznata i kao kraljica popa, održaće koncert 24. avgusta na beogradskom Ušću u organizaciji “The State of Exit” i “Live Nation”. Madonna je prošle godine krenula na svetsku turenju “Sticky and Sweet” ali je odlučila da njen evropski deo produži i održi još 25 koncerata. Posle skoro 2 godine polemisanja o njenom dolasku, Srbija će konačno videti pevačicu uživo. Sa njom na celoj turneji nastupa britanski DJ Paul Oakenfold. Njeni koncerti traju nešto više od 2 sata, binu sa njom deli 12 muzičara i 16 plesača, a ceo šou se sastoji iz 4 osnovna dela: Pimp, Old School, Gypsy i Rave. Cene karata: VIP ulaznica - 9.990 dinara, Gold (Fan pit) - 6.990 dinara, Silver (Parter 1) - 3.990 dinara, Bronze (Parter 2) - 2.990 dinara.
gradske novine za srednjoškolce
www.novine5plus.com
5+
Zahvaljujući EVS-u u našem gradu boravi Noemi Helfenstein iz Švajcarske. Završila je Osnovne studije – slovenske jezike, književnost i istoriju. Pre nego što upiše master studije odlučila je da volontira i stekne godinu dana prakse. U Švajcarskoj je radila šest meseci pri Međunarodnoj organizaciji za kooperaciju. Nakon završetka gimnazije boravila je u Hondurasu i Rusiji. Od marta do septembra će raditi u Subotici kao volonterka LDA (Local Democracy Agency – Centar lokalne demokratije). Osim rada u kancelariji, Noemi piše projekte na temu kreativnosti i razvijanja demokratije kod mladih ljudi. U okviru tog projekta u Domu učenika svakog ponedeljka vodi radionice. Radom u Domu je stekla
Noemi Helfenstein utisak da naši mladi nemaju dovoljno iskustva sa ovakvim radionicama i sa neformalnom edukacijom. Is-
tiče da se u nastavnom procesu u Švajcarskoj učenici osposobljavaju za demokratiju i imaju veći stepen slobode za razliku od nas, ali isto tako napominje da je stekla utisak da naši učenici više poštuju autoritet. Iako Srbija nije članica EU može da učestvuje u ovakvim projektima kojima je cilj da se mladim ljudima pruži prilika da upoznaju druge kulture, da nauče strani jezik, steknu nova iskustva, rade nešto praktično i korisno i nadasve, steknu prijatelje. Noemi je imala želju da volontira u nekoj od zemalja bivše Jugoslavije, pa je preko EVS-a tražila projekte i poslala aplikacije u Hrvatsku, BiH i Srbiju, tačnije, u Suboticu. LDA u Subotici joj je odgovorio i time joj se pružila šansa da usavrši jezik koji je učila na Univerzitetu.
Za naš grad ranije nije čula i uputila se u nepoznato sa ne baš velikim očekivanjima. Pri dolasku u Suboticu prijatno se iznenadila arhitekturom, mentalitetom ljudi, a posebno joj se dopala različitost i multikulturalnost koju negujemo. Simpatično joj je što je na ulicama veliki broj prolaznika, šetača, a stekla je i mnogo prijatelja. Ističe da nam nedostaje više kulturnih dešavanj a, posebno za mlade. Zanimljiva joj je i činjenica što Subotičani više posećuju pretpremijere nego redovne pozorišne predstave, a posebno su joj se dopali koncerti u Baš kući. Na pitanje šta joj je još interesantno kod nas odgovara uz osmeh da je to naša neorganizovanost, ali i spontanost. Anastazija Benčić
Volonteri uključeni u EVS projekte učestvuju u različitim aktivnostima u oblastima kao što su: zaštita životne sredine, umetnost i kultura, aktivnosti sa decom, mladima i/ili starijim, sportskim aktivnostima, itd. Narodni Parlament je akreditovana EVS organizacija (EIRef: 2009-SI-16) koja ima mogućnosti da ugošćuje volontere iz Evrope, da šalje volontere iz Srbije u druge zemlje Evrope i da koordinira EVS projekte.
ŽELIŠ LI DA POSTANEŠ VOLONTER?
Šta nudimo volonterima iz Srbije?
Šta je Evropski volonterski servis (EVS)? Evropski volonterski servis, popularno nazvan EVS, omogućava mladima (18 do 30 godina starosti) da volontiraju u drugoj zemlji tokom određenog vremenskog perioda, obično između 2 i 12 meseca. EVS je zapravo Akcija 2 Programa “Mladi u akciji” Evropske Komisije. Pored toga što ovaj Program koristi lokalnim zajednicama, volonteri uključeni u njega stiču nove veštine i uče nove jezike, te otkrivaju nove kulture.
Ako želiš da volontiraš u organizacijama/institucijama izvan Srbije, moraš da budete svestan/na da postoji određena procedura koja obično traje više meseci. Zato je i bitno, o bilo kojem slučaju da se radi, da nam se javiš kako bi mogli da te evidentiramo u bazi podataka potencijalnih volontera i eventualno uključimo u neki projekat u izradi i/ili one koji su već odobreni. Međutim, pre nego nam se javiš, prvo poseti stranicu sa spiskom akreditovanih EVS organizacija kako bi saznao/la kakve su njihove potrebe za angažovanjem volontera određenih profila i šta mogu da ti ponude. Nakon što što dođeš do zaključka u kojoj zemlji, kod koje organizacije/ institucije, koliko dugo i na čemu bi želeo/la da radiš, možeš nas kontaktirati ili to možeš učiniti i pre nego dođeš do ovih zaključaka kako bi ti oko svega ovoga pomogli i našli organizaciju/instuticiju koja ti odgovara i koja bi mogla da te ugosti. GDE SE MOGU DOBITI DODATNE INFORMACIJE?
Noemi u Domu učenika
Ako si zainteresovan/a da postaneš EVS volonter a imaš između 18 i 30 godina, za sve detaljnije informacije dobrodošao/la si u naše prostorije na Otvorenom Univerzitetu, Trg cara Jovana Nenada 15, kanc. br. 214, Subotica, svakog četvrtka od 11 – 13 h ili putem interneta. Adresa sajta je: www.lda-subotica.org, a e-mail: evs_subotica@ hotmail.com
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
intervju Branislav Filipović, direktor FOKUSA
TRAŽIMO SVEŽE IDEJE P
rojekat „Gradske novine za srednjoškolce 5+“ je realizovan uz najširu podršku Fondacije FOKUS, na čijem je čelu mladi sociolog Branislav Filipović, koga smo odabrali za intervju u poslednjem broju ove školske godine. Tokom svog dosadašnjeg javnog angažmana, Filipović se aktivno bavio pisanjem glumom, režijom, jedno vreme je bio VJ jedne mlade muzičke grupe iz Subotice, a trenutno je i pred odbranom magistarskog rada na Filozofskom fakultetu u Novom Sadu. U nedostatku kontinuirane brige o kulturi i životu omladinske društvene grupe u Subotici, formiran je FOKUS - Fondacija za omladinsku kulturu i stvaralaštvo. Fondacija ima za cilj oblikovanje novog kulturnog prostora grada. Nizom projekata iz sfere kulture, umetnosti, nauke i kroz omladinske akcije, Fondacija želi da staru panonsku damu, Suboticu, probudi iz ravničarske pospanosti. FOKUS je otvoren za sve sugrađane koji istinski žele bogat kulturni i društveni život. FOKUS je gradska institucija koja ima za zadatak promovisanje vrednosti savremenog, interkulturalnog, postmodernog i urbanog društva. Recite nam nešto o inicijativi i potrebi za osnivanjem ovakve Fondacije... -- FOKUS Fondacija je osnovana pre četiri godine iz potrebe kontinuirane brige o kulturnom životu mladih ljudi. Kulturna politika grada nije se u poslednjih desetak godina obazirala na potrebe mladih ljudi koji su, po pravilu, puni svežih ideja i revolucionarnih želja. Kultura u Subotici se sve više podređuje nacionalnom ključu i tradicionalnom pogledu na svet, i stoga je jedan od centralnih zadataka FOKUS-a da animira mlade ljude, da ih motiviše i inspiriše da se bave umetnošću, naukom, stvaralaštvom, te da tako oblikuju duh grada i celokupni kulturni život lokalne zajednice. Ukoliko želimo da se pridružimo porodici evropskih gradova,
potrebno je ulagati u omladinske organizacije i nevladin sektor, jer su mladi ti koji ovo društvo mogu voditi u evropsku budućnost. Čime se FOKUS do sada konkretno bavio? -- Rad FOKUS Fondacije se bazira na raspisivanju različitih tipova konkursa i organizaciji kulturnih događaja. Što se tiče konkursa, FOKUS je do sada pomogao oko 120 projekata iz različitih oblasti umetnosti i omladinskog rada. Izuzev što finansijski pomažemo omladinske projekte, FOKUS raspisuje književne, likovne, foto i ostale konkurse, a količina prispelih radova stalno potvrđuje da su mladi ljudi u Subotici maštoviti i da imaju izrazit stvaralački potencijal. Što se tiče događaja koji mi sami realizujemo, istakao bih naše festivale (Trenchtown festival, Književni festival, Ambush, Festival ljubavi i vina, Summer 3P, String...), kultur-propagandni list „Karton“, umetničke radionice, gostovanja raznih muzičkih umetnika, projekcije filmova „Klasici evropskog filma“, objavljivanje i publikacija muzičkih diskova i kompilacija muzičkih autora iz Subotice („Sever Severozapad 2“, „Subway“, „Subotička ploča“, „Ana Never“), književne večeri „Urbani kauboji“, organizacija proslave Dana Evrope, izložbe, performanse, objavljivanje knjiga subotičkih autora („Umetnost radi slave“ Dušana Vasića, „Skitanja“ Pere Peića, „Seks i Provincija“ Larise Inić, „Subotica 2100. godine“...)... Uostalom, sve je lepo zabeleženo u arhivi našeg sajta www. fokus-su.rs... )) Šta FOKUS radi ovih dana i koji su vam planovi za narednih 6 meseci? -- Ovih dana se spremamo za promociju knjige „Umetnost radi slave“ čiji je autor Dušan Vasić, mladi subotički pesnik, a koju je ilustrovao Emil Kadirić, mladi subotički slikar. Promocija će biti održana u Čitaonici Gradske biblioteke, a o stvaralaštvu mladog Vasića govoriće Snežana Živić, direktor Gimnazije „Svetozar Marković“ i Slobodan dr Vladušić, književni kritičar iz Subotice. Osim toga, ovih dana smo raspisali konkurs pod naslovom „Tražimo sveže ideje“ gde smo mlade ljude pozvali da svojim idejama
obogate rad FOKUS Fondacije. Na ovaj konkurs se mogu javiti pojedinci, organizacije i udruženja građana iz Subotice, a predlozi bi trebalo da se odnose na omladinsku kulturu i stvaralaštvo, i to na aktivnosti kojima se Fondacija do sada nije direktno bavila. Akcija „Tražimo sveže ideje“ sprovodi se u cilju poboljšanja kulturne ponude za omladinsku društvenu grupu na teritoriji Grada Subotice. Jedan od centralnih ciljeva ove akcije ogleda se u pokušaju podsticanja participacije mladih u javnom i kulturnom životu, a podnosiocima projekta FOKUS će ponuditi mogućnost da budu aktivno uključeni u realizaciju ideje. U isto vreme, traju i pripreme za festival „Summer 3P“ koji organizujemo u saradnji sa nevladinom organizacijom „ASC Kooperativa“ sa Palića. U pitanju je omladinski festival elektronske muzike koji po tradiciji okuplja veliki broj ljudi iz celog regiona. I da ne zaboravim, u toku su pripreme i za „String“, festival neafirmisanih gitarskih bendova koji se svake godine održava krajem avgusta, i u kojem učešće uzimaju demo-bendovi iz celog regiona. Šta biste poručili našoj čitalačkoj publici, subotičkim srednjoškolcima, na koji (sve) način mogu da ostvare i realizuju svoje kreativne ideje, kako da se izbore sa letargijom? -- Fakat je da je Subotica pomalo uspavana panonska dama, i da mladi u ovom gradu nisu baš izrazito dinamični u pogledu kulturnog stvaralaštva. Međutim, ne bi „krivicu“ trebalo automatski pripisivati mladim ljudima. Mladima se dugo niko u ovom gradu nije bavio i ne možemo očekivati da „preko noći“ mladi preuzmu inicijativu i da aktivno menjaju kulturnu ponudu i način života na nivou celokupne zajednice. Poenta je u tome da omladinu treba obrazovati, i učiti pravim umetničkim i kulturnim vrednostima. To je proces koji traje, i to je upravo zadatak FOKUS-a. Verujem da će mladi ljudi biti mnogo aktivniji ukoliko im još neka institucija ponudi šansu i ohrabri ih na njihovom umetničkom putu. Letargija se može pobediti samo uz saznanje da se vredi boriti... B. C.
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
DOM UČENIKA www.internatsu.edu.rs
“S
poro teku domski dani...” verovatno je najpoznatija rečenica koju je svaki domac bar jednom u životu izovorio i koja, nama domcima, obeležava te četiri preduge godine. Anamarija Kološnjaji (vokal), Julija Gal (vokal), Violeta Sopka (klavijature), Toni Markulj (gitara), Slavko Kološnjaji (bas) i Benke Kenjveš (bubnjevi) su, pored škole, učenja i svih obaveza koje imaju, na svoj spisak obaveza dopisali i „proba benda“. Zapravo, ovo predstavlja njihov vid zabave i način da se opuste od svakodnevnih stresova koje nam donosi naše „najlepše đačko doba“. Svakog ponedeljka i srede bend „Brutalika“ održava probe u svečanoj sali Doma. Kao njihov vatreni i najverniji obožavalac, odlučila sam da ih predstavim široj narodnoj masi. Razgovarala sam sa Anamarijom i Tonijem o njihovim planovima, željama, rastancima.... Anamarija Kološnjaji, jedna od pevačica benda, završava 1. razred Srednje medicinske škole, u slobodno vreme voli da peva, pleše i sluša muziku. Toni Markulj za sebe kaže da je dobar dečko, širokih shvatanja, voli da ide u, kako je on naziva, „čkolu“, u bendu svira gitaru i voli sve što vole mladi. Na pitanje “Kakav je život u Domu?”, on je odgovorio: „Ovde je živeti teško, ali jako lepo...“. Za početak, imate veoma zanimljivo ime benda. Zašto baš „Brutalika“? Toni: Bilo je to jednog prolećnog dana, dok je naš tek oformirani bend imao samo dva člana, Slavka i mene, a nije imao ni ime. Bilo je tu svakakvih ideja pošto je i društvo bilo veliko, ali ime Brutalika, koje nam je dao naš cimer Stefan, se održalo do danas. Potiče od prideva „brutalno“ (što u žargonu znači nešto preterano dobro) spojeno sa imenom poznatog benda „Metallica“. Dobili smo nove članove, ali ime nam je ostalo. I, kako funkcionišete kao bend? Toni: Često sviramo u nepotpunom sastavu zbog škole i školskih obaveza, ali kada se skupimo svi, dobro funkcionišemo. Kako birate repertoar? Ana: S obzirom da svi slušamo različitu vrstu muzike, uglavnom sviramo pop-rock koji se svima sviđa. Kada neko nešto predloži, probamo i ako nam se svidi, uvrstimo u repertoar. Toni: Ja bih voleo kada bismo malo više svirali ex-YU rock. Da li ćete nam u skorije vreme prirediti neki manji koncert?
Toni: Pa, u skorije vreme nećemo pošto se bliži kraj školske godine i zbog toga nismo u mogućnosti da uvežbavamo, ali se iskreno nadam da ćemo sledeće školske godine održati koncert za širu narodnu masu Doma i na radost naših vernih obožavalaca. Kako preživljavate Slavkov odlazak iz Doma, samim tim i iz benda? Ana: Nosimo se nekako sa tim. Sad nam je najveći problem to što nemamo basistu. Toni: Ovim putem bih želeo da obavestim sve zainteresovane koji sviraju bas i žive u Domu učenika da se pridruže našoj maloj družini „Brutalika“ i pomognu nam da nastavimo tamo gde smo stali ove školske godine. Nedavno je održana Pokrajinska domijada u Zrenjaninu. Kakve utiske nosite? Toni: Na Domijadi nam je bilo jako lepo, lepo smo se družili. Malo smo svirali, obilazili grad.... Ana: Nosimo lepe utiske, ali smo se i malo razočarali jer smo smatrali da smo zaslužili bar treće mesto. U suštini, zadovoljni smo našim nastupom. Kakav je osećaj nastupati pred prepunom salom? Ana: Osećaj se ne može opisati! Imala sam tremu, pogotovo zato što na probi pre početka programa nismo baš najbolje zvučali, ali sve je prošlo u najboljem redu. Želim da se zahvalim vaspitaču Zoltanu koji je verovao u nas čak i onda kada smo se svi tresli od treme ubeđeni da nećemo dobro odsvirati. Važno je da ste zadovoljni vi i publika. Toni, kako si se osećao dok si svirao svoju solažu? Mogi ti reći da je u publici nastala prava euforija...
Toni: Iskreno, toliku sam tremu imao da se ni ne sećam kako sam svirao. Sutradan, kada sam pogledao snimak video sam da to i nije toliko loše zvučalo, a da je publika baš uživala. Da li ste dobili neke pohvale od vaspitača, direktora....? Toni: Čuli smo da su generalno svi bili zadovoljni našim nastupom, ali konkretno nismo dobili neku specijalnu pohvalu. Ana: Znamo da je direktor veoma zauzet, ali voleli bismo da prisustvuje jednoj probi, da nas čuje, posavetuje, iskritikuje, možda i pohvali... Da nas podrži. Samo da znate da ste glavni krivci za to što se dve nedelje domom orila pesma „Pakleni vozači“ koju ste svirali. Ana i Toni: Pa, kad smo poznati! :) Pošto ste toliko poznati, da li imate neke veće planove što se tiče vaših muzičkih karijera? Ana: Za sada samo želim da „Brutalika“ postoji bar i sledeće godine i da konačno održimo koncert. Za ostalo ćemo lako, život je pred nama :) Toni: Razmišljali smo da odradimo jedan koncert u Beogradskoj areni, šta je to za nas...:) Iskreno se nadam da će bend „Brutalika“ postojati i sledeće godine i da će nekima od nas i dalje predstavljati način da nam domski dani brže i lepše prođu. Slavko, žao nam je što sledeće godine nećeš biti sa nama, ali rastanci su sastavni deo života u Domu. Želim vam puno sreće. Tajana Pijanović
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
ekološka sekcija u obilasku Selevenske šume U utorak, 19.maja ekološka sekcija Doma učenika bila je u obilasku Selevenske pustare i Selevenske šume. Pod stručnim vođstvom Ota Sekereša („Riparia“) prepešačili smo dobar deo puste i upoznali se sa zaštićenim vrstama biljaka na ovom području. Izlet je nastavljen u obližnjoj šumi koja nam je poslužila kao dobra zaštita od jakog majskog sunca. Atrakcija na ovom izletu bila nam je zaštićena ptica modrovrani koje gotovo više i da nema.
Ifi-lak
Akiknek díszvacsora is jár
Az inti lakója vagyok/voltam immár négy éve. Visszagondolva az eddigi évekre biztosan merem állítani, hogy minden évem egyre jobb és jobb volt itt. Ezt olvasva most biztosan sokan közületek grimaszokat vágnak, hiszen tény, azért nekem sem volt felhőtlen itt az életem. Úgy döntöttem, hogy egy kis időutazásra invitálom az olvasókat. Szóval, amikor én, kis elsősként nagy álmokkal felköltöztem Szabadkára az akkori barátnőimmel természetesen egy szobába is költöztünk. A híres 206-os szobában éldegéltünk. Az első, ami eszembe jut természetesen a szekrényünk belseje és az ágyunk: tele voltak firkálva üzenetekkel. Most elárulom, mi sem felejtettünk el üzenetet hagyni a jövő generációinak. A legtöbb azért arról szól, hogy hiányozni fog mindenki, hogy aki egészségügyibe jár, az az év elején azonnal iratkozzon át máshova (az akkori botrányok miatt) és mégis, egészségügyisként itt gépelek nektek leérettségizetten. Na persze ki nem maradhattak a ”szellemidézések”, amelyek miatt még aludni sem mertünk, de mi azért bátrak voltunk. Végül a fizika tanárnőnknek értelmes magyarázata is volt a történésekre ...
Majd következett a második év. Immár mi vezettük körbe az elsősöket az intiben és a város központjában. Büszkén sétáltunk végig a folyosókon, mert hát többet tudtunk, mint ők. Na ugye nem maradt ki az sem, hogy a nevelőkkel és a tanárokkal ijesztgettük őket!:) Ekkor már mások voltak a szobatársaim, és velük is nagyon jóban voltam, sok hülyeséget csináltunk is együtt...
Kako si ispala? www.maturanti.subotica.com
Na és a harmadik. Persze felkerültünk a harmadik emeletre, ami nagy szó ám az intiben. Büszkén „mászhattunk” fel suli után fáradtan a legfelső emeletre, és vonulhattunk be a saját fürdőnkbe nyugodt szívvel, mert mindig volt meleg víz is – az együttélés természetes velejárója, hogy van, amikor nem marad meleg víz, tudja ezt az is, aki otthon, a családjával él,
esetleg van egy tini nővére, bátyja... Erről az évről az a szép emlékem maradt, hogy beléptem az újságírói és az edukatív szakkörbe. Ekkor már a tudatalattim tudta, hogy ha nagy leszek, újságíró szeretnék lenni. (hogy megsúgjam, ezt Tómó Margarétának, koordinátorunknak köszönhetem, mert tőle valamiért, még a rossz kritikát is szívesen fogadtam, hiszen azok csakis pozitívan hatottak rám az elkövetkezőkben).
És legvégül, de nem utolsó sorban a negyedik osztály. Itt már minden olyan rutinszerűen ment. Tudtuk előre mi lesz a heti menü a konyhán, a nevelők már tudták a nevünket, és szívesen fordultunk hozzájuk segítségért. Na és nem maradhatott el az év végi pánifélelem az érettségi miatt, de megsúgom nektek, hogy egyáltalán nem vészes, hiszen erre készítettek bennünket fel a tanárok négy éven keresztül. Na és a csattanó mi volt mindebben? A Diákotthon igazgatója elvitt minket pizzázni, és végre felszabadultan beszélgethettünk, jobban megismerhettük egymást. Nem kellett idegeskednünk azon, hogy nem leszünk készek időben az írásokkal, ami persze minden alkalommal jelen volt a szakkörön, és ez hiányozni fog! :-( Búcsúzok minden kedves olvasótól, és sok szerencsét kívánok a követező generációknak. Szakál Krisztina
HIBAIGAZÍTÁS Előző számunkban sajnálatos elírás történt. Az ökológiai szakkör vezetőjének neve helyesen Ana Krstić. Az érintett és az olvasók elnézését kérjük.
gradske novine za srednjoškolce
5+
in
&out
by Dijana Majstorović
IN planirati gde ćeš na letovanje (leto je blizu pa zato požuri…)
IN konačno popraviti ocene (ne zeliš valjda leto provesti nad knjigom?) IN naći neki posao preko leta (više nećeš morati tražiti pare od roditelja)
OUT ići u solarijum (prirodni ten je puno lepši) OUT spavati ceo dan (iskoristi dan za trčanje, šetnju...)
10
www.novine5plus.com
Фрушкогорски маратон Рано устајање суботом већ нам је постало навика. Устајемо у 6 сати, спремамо се и у 7 крећемо. Цимерка и ја, већ спремне, чекамо да кренемо, али нешто нам је пало на памет-нисмо отишле на доручак. Трчи у кантину! Брзим корацима спуштамо се доле и чека нас наше омиљено јело. Пет до 7, а ми још у кантини...ајој. Опет трчи горе по ствари, па силази. Стижемо на време и крећемо. У Бачкој Тополи улази други део екипе, поспано, због непроспаване ноћи. Стижемо на Фрушку Гору, где су маратонци већ кренули на дуг пут. Крећемо на циљ да се пријавимо, а до циља 2 километра...Некако смо се попели горе, пријавили, а онда спуштање, 2 километра низбрдо. Поделили смо се у три групе и тако кренули на стазу. Док смо шетали, у глави нам се вртело питање-ко ме је на ово натерао? 33 километра шетње узбрдо и низбрдо, није мало. Напољу +30, а ми шетамо планином, поспани, уморни, без воде, и што је најгоре-нигде продавнице са сладоледима. Долазимо до пете контролне тачке-Бранков гроб, и рачунамо колико километара смо прешли. Пут настављамо разочарани увидевши да још нисмо ни на половини. На пола пута до следеће контролне тачке, дочекује нас цистерна са водом. Срећни што ћемо напокон да се напијемо воде, трчимо ка цистерни, и гурамо се са осталим маратонцима како бисмо напунили празне флаше водом. Верујте ми на реч, поглед са Фрушке Горе је јединствен! Друга екипа нам јавља да ће нас чекати на следећој контролној тачки-Манастир Гргетег. Пошто смо ишли споро, опет нас друга екипа зове и каже да они крећу, а ми поново остајемо сами. Напокон и ми стижемо код Манастира Гргетег, и правимо паузу. Војници деле чај. Пријао нам је! После краће паузе, крећемо ка тв-торњу. То је била уједно и једна од најтежих стаза. После пређених 20 километара, један маратонац нас упита: “Друштво, а
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
да се ми вратимо?”. Ми смо се, наравно, само насмејали и наставили пут. Ипак смо ми велики борци... У међувремену, на, отприлике 25-ом километру, прва екипа нам се јавља, и каже нам да су стигли на циљ. Ту смо и ми мало пожурили како бисмо што пре стигли, али последња стаза нам се учинила бескрајном. Шетали смо, журили, трчали, али никако да стигнемо на циљ. Док смо “тражили” циљ, у мислима нам је кружила пекара “Спартак”, бурек, и кревет.
A bókok nagymestere A középiskolások lapja utolsó számát tartjátok a kezetekben (mármint az idei iskolaévben, mert szeptemberben újra jelentkezünk – a szerkesztő megjegyzése), számomra pedig ez az utolsó interjú ebben az újságban. Ezt az interjút a szabadkai Népszínház legsármosabb színészével, a lányok kedvencével készítettem: Ralbovszki Csabával.
Hol kezdődött, majd hol folytatódott Ralbovszki Csaba élete? 1977. december 18-án Verbászon születettem és Bácsfeketehegyen nőttem fel. Topolyán jártam gimibe. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Német Nyelv és Irodalom Tanszékére és az újvidéki Művészeti Akadémiára is felvettek. Végül a színészetet választottam. Az akadémia befejezése után feljöttem Szabadkára, és leszerződtem a Népszínház Magyar Társulatához. Hogyan, honnan indult el pályafutásod? Minek köszönhető, hogy színész lettél? Mindig közel állt hozzám a szavalás, a Kosztolányi szavalóverseny, a KMV, az amatőr színjátszócsoport, ezeken mind részt vettem. Először a Német Tanszékre jelentkeztem, érdekelt a filozófia, de felvettek a Színművészetire is. Nagyon megfogott Jean-Paul Sartre egyik mondata:” Nyelvem határai a világom határai.” E szerint éltem még a gimiben is, és ezért gondoltam német nyelvet tanulni. Egy évig csináltam a kettőt párhuzamosan, mégis utána erősebb késztetést éreztem a színészkedés iránt.
Стижемо на циљ. Требало би да одемо по планинарску књижицу, али изненада схватамо да смо прескочили четврту контролну тачку. Помало изнервирани због тога, ипак се одлучујемо да одемо по књижицу. Добијамо планинарске књижице, и крећемо ка ауту. Спуштамо се низ шуму, обневидели. У шуми је већ увелико мрак. Долазимо до паркинга на ком се срећемо са осталим домцима који седе поред ватре и греју се. Ту почиње размена утисака. Након краће станке полако крећемо кући, у дом. У колима, на задњем седишту, Ана, Славко и ја, наравно спавамо, док вапитач и Стефан причају. Кад смо стигли у дом, истуширали смо се, и легли... Био је то напоран и занимљив дан! Пре него што сам заспала стиже ми порука од брата: “Зашто нисте ишли на ултрамаратон (103км)?” Сара Кнежевић
Milyen szerepeket kedvelsz? Mindent ki kell próbálni. Egyformán szeretek mindent, ha jól meg van írva. Mindegy, hogy komédia vagy dráma, a jó játék a lényeg. Pl. Gorkij: Kicsik és polgárok. Nehéz, de megélhető dráma. Brandon Thomas: Charley nénje. Egy vidám darab, csak a komédiát jól kell csinálni, viszont tény: nehéz jól csinálni. Foglalkozol-e mással is a színészeten kívül? Jelenleg a Népkörben Greguss Zalán kollégámmal közösen diákszínjátszó-csoportot vezetünk, és velük mutatjuk be A dzsungel könyvét. A darabnak június 16-án 19 órakor volt a bemutatója a Népkörben. Jelenleg a 36 gyerekkel foglalkozunk, de szeptemberben többen lesznek. Emellett játszom a Kosztolányi Dezső Színház Terápia című darabjában. Egyébként, ha van egy kis szabadidőm, akkor a haverokkal járok pecázni. Olyankor hajnali fél 4-kor kelek, megnézem a napfelkeltét, utána bedobom az úszókat, és élvezem a napsütést egy pohár ásványvíz vagy üdítő mellett!:-) Imádok a természetben lenni, kikapcsolni a mobiltelefont, hogy ne zavarjon senki, és élvezni a semmittevést egész nap. Nagyon szeretek utazni. Jártam már
Lisszabonban, Amszterdamban, Milánóban, Barcelónában. Jim Morrisonnak van egy nagyon jó mondása:”Úton lenni a boldogság, megérkezni a halál.” A színházzal is rengeteget utazok pl. az egyik héten hétfőn Budapesten, aztán Csókán, szerdán Szlovéniában, szombaton Temesvárott, kedden pedig Zomborban játszottunk. Ha szabad érdeklődni, a magánéletedben mi újság? Egyelőre szabad vagyok. Várom azok jelentkezését, akik a feleségem lennének. Szerinted miért érdemes a mai fiataloknak színházba járni? Vajdaságban, határon túli magyarként, Szabadkán fontos a színház. Sokat lehet tanulni belőle. Pl. amiben most játszom, az Adieu Bandi Ady Endre életét mutatja be, kicsit másképpen, mint ahogyan azt az iskolában tanuljátok, itt a színházban meg is nézhetitek. A Népkörben a diákszínjátszó-csoport nem csak nevelés, hanem a pedagógia egyik formája szocializációból, élettapasztalatból. A pedagógia egyik formája a drámapedagógia. A színház tanít, szórakoztat, sokat lehet nevetni, sírni, szerelmesnek lenni, a sötétben fogni egymás kezét és a végén sokat tapsolni. Minden magyar középiskolásnak sok-sok puszit küld Ralbovszki Csaba. Péter Brigitta
11
gradske novine za srednjoškolce
5+
NEMARTALMAS
Nézzünk akkor néhány könyvet, ami engem mostanában a falhoz kent! A személyes kedvencemmel kezdeném, ami Patrik Süskind A Parfüm című műve. Egy izgalmas, lendületes történet, akár thrillerként is felfoghatjuk. A történet a XVIII. századi Franciaországban játszódik. A főhős, Jean Baptiste Grenouille, akinek különös tehetsége van a szagok érzékelésére, de jómaga szag nélkül születik. Az illatok világa azonban annyira megfogja, hogy egész életen át tartó szenvedélyévé válik, kutatja, elemzi őket, gyilkol értük. Grenouille magányos, és a saját világában él, talán egy őrült zseni. Egyetlen és fő célja az életben, hogy létrehozza a tökéletes illatot. Állatokkal, tárgyakkal kisérletezik és végül már a környék legszebb lányait öli meg, hogy illatukat megszerezze. Sorozatgyilkossá válik, és a tökéletes, legnagyszerűbb illatot sikerül előállítania. A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnek tátott szájjal és az iszonyattól hidegrázva olvasni egy könyvet. A meghökkentő után nézzünk valami enyhébbet: Paulo Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam című könyvét. Coelho a ma élő legsikeresebb írók egyike. “Költői történet a szerelem misztériumáról, az élet erejéről és az igaz hit varázslatáról”- írja a könyv hátoldalán. Az érezhető felszínes “nyálasság” és a spanyol szappanoperákat idéző hangulat mögött azonban van, igaz csak némi, de mélyebb mondanivalója is a műnek. A regény főhőse Pilar, a 28 éves joghallgató lány hosszú évek után újra találkozik gyermekkori szerelmével, aki bejárta a világot és megismerte Istent, jobban mondva rátalált Isten női arcára. Pilar rájön, hogy mennyire unalmas és üres volt eddig az élete. Ez ellen tenni akar, és a fiúval tart a francia Pireneusokba. Sok új dolgot fedez fel, és vele mi is részesülhetünk a felfedezésekben. Kiderül, hogy a fiú szeremes belé, és ezt Pilar is viszonozza. Világsiker ide vagy oda, lehet hogy ez a könyv nem a legértékesebb irodalmi mű… Végül pedig egy mániákus depresszióban szenvedő nő, Sylvia Plath önéletrajzi regényét, Az üvegburát ajánlom. A történetben a tizenkilenc éves, írónak készülő Esther Greenwood New Yorkba érkezik, ahová egyhónapos ösztöndíjat nyert egy írásával. Esther gyakornok lesz egy divatlapnál, de nem bírja az iramot és hazaköltözik. Végig nyomon követhetjük idegösszeomlását, csalódottságát és egyre mélyülő depresszióját. Borzasztó dolgokról ír: öngyilkossági kisérletekről, elmegyógyintézetről. Olvasás közben mindezek ellenére mégsem érzünk szánalmat vagy sajnálatot, mert ironikusan és humorosan írja le a történteket, ami még jobban felkeltheti érdeklődésünket. A mű egyébként az írónő egyetlen nagyobb prózai alkotása, de naplója és versei is igen olvasottak. A szerző Az üvegbura megjelenésének évében öngyilkos lett. Jó olvasgatást! Szőke Tímea
12
www.novine5plus.com
Könyvlapozgatás “Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív föl, amikor akar.” /J. D. Salinger/
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
A vége? Talán... De nem biztos, hogy a Végnek hívnám, mint ahogy egyesek könnyeiket szabadon eresztve zokogják. Mert bár valóban lezárul életünk egy szakasza, és most, hogy még annyi minden áll előttünk, úgy tűnik, hogy ez volt a legfontosabb; de nem tarthatjuk valóban gyászosnak azt a tényt, hogy most, május végén, június elején búcsút mondunk a középiskolának. Meg főleg az osztálytársaknak, ismerősöknek, hiszen őszintén nem hiheti senki, hogy az iskola maga az, amit annyira hiányolni fogunk az elkövetkező években.
egy idős diakónus gyakran mondogatta nekem: „Látnod, érezned, tapasztalnod kell mindent, amihez hozzá tudsz férni, legyen az jó vagy rossz. Sőt, még többet is! Csak így tudsz benne lenni a világban, csak így leszel képes arra, hogy szót érts másokkal.” Úgy érzem, teljesen igaza volt, Isten nyugosztalja. Végzősök, ezekkel a gondolatokkal veszek búcsút. Bármilyen is volt az elmúlt három-négy
év, ha visszaemlékeztek rájuk a sok elmúlt év távlatából – vagy akár most, ebben a percben – tudni fogjátok, mit tettetek rosszul, és mit helyesen. Az Út előttetek áll, választhattok, hogy balra, jobbra, vagy akár egyenesen induljatok most neki. És ne álljatok meg! Evezzetek, evezzetek az Élet tengerén, de azért ki ne kössetek a vécé fenekén! Sátai Tamás
A barátok, a velük együtt eltöltött idő az, ami a leginkább megmarad az emlékeinkben. És legfeljebb ezeken keresztül marad iskola is meg mint pozitív emlék. Hiszen annyit stresszeltünk, lógtunk, tettünk rá magasról, igyekeztük még a gondolatát is elnyomni az iskolának... és olyan jók voltunk ebben, hogy ez a megvetés, utálat, most, a harmadik vagy negyedik év végén épp az ellenkezőjére fordult. Jó ez így? – kérdezhetjük magunktól. Persze, véleményem szerint. Hiszen most vagyunk túl életünk egyik legmeghatározóbb szakaszán, a serdülőkoron. Összevissza jár a fejünk, néha mi magunk sem tudjuk, mit is akarunk, azt meg főleg nem, hogy mi is a konkrét véleményünk egyes dolgokról. Pillanatok alatt változik a kedvünk... És vele a véleményünk is. De így lesz teljes az élet, megtanuljuk lassan, minek hol a helye, és ha egészen szerencsések vagyunk, megtaláljuk mi is a saját helyünket a világban... Megismerjük, megtaláljuk céljainkat, és lépéseket teszünk az irányukba. Az iskola is itt van, a lépések között talán a legmeghatározóbb. Tanulunk sokat, ha akarjuk, ha nem. Itt látjuk be – általában az érettségi évére – ,hogy megfelel-e nekünk az az irány, amit a szakosodás során választottunk, vagy talán mégis másfelé kell néznünk, hogy ráleljünk arra a szakra – és később munkára – ,amely nekünk megfelel, és amellyel, amelyben el tudjuk magunkat képzelni az elkövetkező tíz-húszharminc évben. Emberi kapcsolataink is ekkor fejlődnek ki. Megtaláljuk azt a csoportot, ahova tartozni akarunk és szeretünk, legyen az bármilyen extrém is. Barátok és szerelmek adják egymásnak a jelképes kilincset. Vannak köztünk megint csak olyanok, akik esetleg felteszik a kérdést: Így van ez rendjén? Igen, nagyrészt. Kivételek akadnak, akiknek nem sikerült rendesen az egész szocializáció, vagy csak egyszerűen egymaguk találták meg a saját útjukat. De előbb-utóbb mindenen át kell mennünk, hogy legyen egy képünk a világról. Amikor Németországban éltem, vendéglátóm,
A
Hősök sorozat először Tim Kring fejében fogalmazódott meg, ami az NBC csatornán fut már 2006-óta. Magyarországon először csak 2007 őszétől futott, kisebb, nagyobb megszakításokkal. A sorozat kicsit X-men, kicsit X-akták, szóval csupa X-es, átlagos emberek, akik egy nap rádöbbennek különleges képességeikre, és innentől el is kezdődik a bonyodalom. Mint mindenhol, itt is van jó és rossz, a történet bonyolult szálakon fut, amely több évadon keresztül sem tisztázott, és további homályokat rejt. A cselekmény képregényszerűen rövid ciklusokban tagolódik, amely egy fő cselekményszálhoz kapcsolódik, mivel a sorozat a képregényből lépett át a képernyőbe. Van itt minden, ami kell: spontán regeneráció, pyrokinézis, repülés, kirokinézis, teleportálás, jövőbe látás, telepátia, technopatizmus és még sorolhatnám az idők végezetéig. Az USA-ban szeptemberben folytatódik a negyedik évad, a sorozat közkedveltségét alátámasztja egy Golden Globe-díj és egy Emmy-díj, valamint 2007-ben az amerikaiak legnézettebb sorozata lett. Érdekesség a sorozatban bújtatottan elrejtett „szimbólumok”, ilyen például az egész cselekményt átfűző napfogyatkozás, a kettős hélix, valamint a csótány. Mi a közös bennük? A napfogyatkozásban, a kettős hélixben és a csótányban? Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a sorozatkészítők által megjósolt jövő, ami nem is túl futurisztikus. Virág József
13
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
NEMARTALMAS
Csiribiri csiribiri - din don diridongó Fut, robog a kicsi kocsi, rajta ül a Haragosi, din don diridongó. Ha kiborul az a kocsi, leröpül a Haragosi, din don diridongó. (Haragosi)
Biztosan mindenki számára ismerősek ezek a sorok, de nem biztos, hogy mindenkinek eszébe jut Weöres Sándor neve. Éc péc kapuléc, Csimpilimpi, hova mész? Pockot viszek a vásárra, egy peták az ára. Besuttyantam a sátorba, állt feltűzve Bábos Dorka, benn a pocok táncot ropott, Bábos Dorka sivalkodott, árus-polc mögé bújt, mézes huszár legurult, uccu neki fuss! (Csimpilimpi, hova mész?) Minthogy azt sem tudja mindenki, hogy idén van 20 éve annak, hogy Weöres Sándor már nem él köztünk. Volt nekem egy cimborám, mosakodni restellt, kéményseprő fogta meg, vitte a kis embert. Volt nekem egy cimborám, nem volt soha tiszta, aki arra rátalál, mégis hozza vissza. (Kanásztánc)
14
Weöres versein mondhatni nemzedékek nőttek fel. Úgy tűnhet, hogy ezek a versek gyerekeknek szólnak, de ez közel sincs így. Mivel minden felnőttben ott rejtőzik az az életvidám, kacagó kisember. Legyen szó 5 éves kisgyerekről, vagy érett felnőttről, biztos vagyok benne, hogy mindenki arcára mosolyt csalnak ezek a versek. Béka a fa tövén, ezeréves, csodavén. Ugrik a kövön át, keresi a vacsorát. Nem kell neki libamáj, szúnyogokra foga fáj. Nem kell neki tele tál, bogarakat vacsorál. (Béka a fa tövén) Egyedülálló gondolkodónak számított. Munkásságát harmóniák, ritmusok törvényeihez igazodó művészi alkotó tevékenység jellemzi. Csengő - bongó gyermekversei tele vannak rímekkel, ritmussal, fülbemászó dallammal. Zim, zim, megy a gép, megy a gép, Fut a sinen a kerék, Forog a kerék. Zum, zum, nagy az út, nagy az út, Fekete az alagút, A masina fut. (Kocsi és vonat)
Piros alma szivem ágán, Kivirító koronáján, Aki kéri, neki szánnám, Akinek kell, sose bánnám. (Arany ágon ül a sármány) Bizton állíthatom, hogy aki bal lábbal kelt fel egykét ritmusjáték elolvasása után kicsit másként fogja látni a világot. Ennek érdekében kerestem ilyen jellegű verseket,
de természetesen akik úgy érzik, hogy ők már túl komolyak ezekhez az alkotásokhoz bőven válogathatnak Weöres „felnőtt versei” közül. De bármi is legyen a mondanivalója: optimista vagy pesszimista, szemléletesen képszerű vagy játékosan értelmetlen - az csak cseng - bong, zenél. Juli néni, Kati néni - letye-petye-lepetye! üldögélnek a sarokba, jár a nyelvük, mint a rokka - letye-petye-lepetye! Bárki inge, rokolyája - letye-petye-lepetye! lyukat vágnak közepébe, kitűzik a ház elébe - letye-petye-lepetye! (Pletykázó asszonyok) Csiribiri csiribiri Zabszalma -Négy csillag közt Alszom ma.. . . Csiribiri csiribiri Zabszalma -Engem hívj ma Álmodba. (Csiribi) Összeállította: Kocsis Flóra
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
06/2009.
Az 1970-es évekre váltak híressé olyan elektronikus zenével foglalkozó művészek, mint Jean Michel Jarre és Vangelis. Az 1980-as évek elején rendkívül az addig hatalmas és szinte megfizethetetlen analóg szintetizátorokat sorra felváltották a kisebb és jelentősen olcsóbb digitális szintik, samplerek. Ekkor emelkedik fel például a Depeche Mode csillaga, új színt hozva a zenevilágba, és elsöprő sikert aratva. A chicagói house, a detroiti techno hangzás a korai 1980-as években és a későbbi angliai bázisú acid house vonal a késő 80-as és korai 1990es években csak olaj volt a tűzre, hogy az elektronikus zene fejlődése és elfogadottsága kiteljesedjen és megtalálja helyét a táncparketten. A használható elektronikus hangszerek árainak zuhanása azt jelentette, hogy a popzene jelentős része elektronikusan készült. Olyan művészek, mint Björk, Moby hamar popularizálták a változatos formákat a fő zenei áramban (mainstream). És el is érkeztünk a mai napokba... Ahol a DJ-k legalább ugyanakkora sztároknak számítanak, mint bármely másik sikeres, mainstream előadóművész, és szinte minden városban, faluban találunk az elektronikus zenének szentelt „kegyhelyet” – diszkót :-)
Sőt, ahhoz, hogy az első, nem emberi erővel működtetett hangszerhez érjünk, nagyon sokat kell visszautaznunk az időben... Már időszámításunk előtt is készültek olyan mechanikus berendezések és hangszerek, melyek automatizáltak voltak, emberi beavatkozás nélkül keltettek ilyen-olyan hangokat. Ilyen volt például Ktészibiosz találmánya, a hydraulis. Az i. e. 3. században élt görög tudós több más víznyomáson alapuló gépet is feltalált. Persze ez nem árammal működött, de az első lépés volt a nem klasszikus zene történetében. Az első teljesen működőképes, hordozható elektronikus hangszert – egy analóg szintetizátort – 1957-ben alkotta meg az amerikai Max Mathews, a Bell Laboratory dolgozója (az első valódi ilyen azonban a „Theremin” volt 1920-ból, de hatalmas méretei és instabilitása miatt nemigen használták). Először még csak a klasszikus kompozíciók kísérőjeként használták a „géphangokat”, de az 1960-as évekre a gépzene betört a populáris kultúrába is.
Ma már muszáj határvonalat húznunk az elektronikus zenében a műfajok között is. Bár sokszor nagy az átfedés a két irányvonal között – hiszen ember legyen a talpán, aki 100%-os pontossággal meg tudja állapítani egy zeneszámról, hogy az progressive vagy épp trance -, de a rajongók számára ez is ad egy megfelelő támpontot az elhatárolódásra, a közösséghez tartozás kialakítására. Elvégre nem mindegy, hogy d’n’b-s az ember, vagy minimalos (bár itt a különbség – nyilvánvalóan – elég számottevő). És... Itt a vége, fuss el vélem... Mondjuk egy jó partira, hiszen itt a suli vége, érettségiztünk, vagy csak (fél-)sikeresen befejeztük az évet, de mindenképpen itt a tökéletes alkalom arra, hogy egy orbitálisan nagyot bulizzunk. Személy szerint én is búcsúzni szeretnék Tőletek, hiszen elballagtam, és jövőre – remélhetőleg – más lép a helyembe, és vezet el benneteket még szebb és jobb zenék, képek, stílusok, írások... VILÁGOK rejtelmeibe. Sátai Tamás
15
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
KNJIGA / MUZIKA / FILM / GAME
Bil Brajson - NI OVDE, NI TAMO “ITALIJANI PARKIRAJU ONAKO KAKO BIH PARKIRAO JA KAD BIH PROSUO BOKAL HLOROVODONIČNE KISELINE SEBI U KRILO.” “NAJBOLJE ŠTO SE MOŽE REĆI ZA NORVEŠKU TELEVIZIJU JESTE DA NUDI UGOĐAJ KOME, ALI BEZ PRATEĆE BRIGE I NELAGODNOSTI.” “SPORAZUMOM O PRIMIRJU TREBALO JE OD NEMACA ZAHTEVATI DA SVOJE HARMONIKE POLOŽE ZAJEDNO S ORUŽJEM.” Kao i brojni drugi pripadnici njegove generacije, i Bil Brajson je početkom sedamdesetih proputovao Evropu s rancem na leđima, u potrazi za prosvetljenjem, pivom i ženama. Dvadeset godina kasnije odlučuje da se uputi tragom svoje zlatne mladosti, natovaren mapama i starom odećom i obogaćen britkim humorom. Plod ovog putovanja je «Ni ovde, ni tamo», zabavno, bespoštedno lucidno i grohotno smešno hodočašće od zamrznutih bespuća Skandinavije do uzavrele gungule Istanbula, s usputnim stanicama u brojnim evropskim prestonicama i varošicama – brutalno iskren i duhovit pogled iz turističke perspektive na Stari kontinent po Brajsonu. Nema ni jefttinijeg ni zabavnijeg načina da proputuješ svoj kontinent od čitanja ove knjige. Pisac kreće sa najsevernije naseljene tačke gospođe Evrope, te se obrušava ka jugu zavirujući joj pod skute u golišave obline, sve proprativši britkim opaskama i urnebesnim zapažanjima. U svakom slučaju, kada vam poluludi Bil ukaže na razne detalje, Evropa postaje mnogo zanimljivije i živopisnije mesto, što za skrašavanje, što za obilazak. Poželevši tiho, ali duboko i iskreno, globalizaciji da umre u mukama, putopisac naglas uživa i pati u posebnostima Norveške i Turske, i svih zemalja koje su se nemarno raštrkale između te dve, uključujući i latentno šizofrenu posttitovsku Srbiju. Iščitavanje Brajsonovog putopisa dovodi do hroničnog kikota, te bi bilo sasvim primereno da su uz svaki kupljeni primerak knjige Laguna poklanja i popust-kupon lokalne ambulante, koji bi obezbedio hirurško skidanje osmeha sa lica, po iole razumnoj ceni.
Trejsi Ševalije - Devojka sa bisernom minđušom Delft, Holandija, 1665. godine. Posle nesreće u kojoj je njen otac izgubio vid, sedamnaestogodišnja Grit prinuđena je da počne da radi kako bi pomogla izdržavanju porodice. Postaje kućna pomoćnica u domu slikara Johanesa Vermera i polako počinje da privlači pažnju velikog majstora. Iako među njima postoji ogromna razlika u obrazovanju, vaspitanju i socijalnom statusu, Vermer spoznaje Gritino intuitivno shvatanje boja i svetla i polako je uvlači u mistični svet svojih slika. Vermer je perfekcionista - često mu trebaju meseci da bi samo dovršio sliku. Njegova oštroumna tašta snalazi se kako bi zadržala visok stil života od zarade koja dolazi samo od Vermerovih malobrojnih slika. Shvativši da Grit inspiriše Vermera, ona donosi opasnu odluku da dozvoli da se njihov tajni odnos razvije. Ubačena u haotično katoličko domaćinstvo koje vodi Vermerova arogantna supruga Katarina, okružena stalno narastajućim potomstvom, Grit je u stalnoj opasnosti da bude razotkrivena, ili čak i nešto gore od toga. Mislim da je ovo dovoljno, svako ko bude želeo da zna detalje ove knjige, pročitaće je, i shvatiće koliko je ova knjiga dobra i zanimljiva... Priredila: Danijela Danojević
16
Ljubivoje Ršumović - SUNČANJE NA MESEČINI Drevne legende, anegdote, biografske zanimljivosti, istorijske i legendarne ličnosti - ove prvorazredne sastojke Ršum, u svojoj književnoj kuhinji, začinjava maštom i pronicljivošću, te nam spravlja nove, duhovite, ukusne, sasvim ršumovske pripovesti. Podseća na osnovne mudrosti ljudskoga roda, dokučene iskustvom, mišlju, u snu i slučajno, mudrosti na koje u ludoj žurbi manje-više svi danas zaboravljamo. Te obnovljene mudrosti, obojene ršumovštinom, nisu uštogljene i umudrene, nego čitke i pitke, narodske, slatkogorke, katkad smešne, a uvek zanimljive. Mladog čitaoca Ršum neupadljivo upućuje kako nas život ne uči jednoj istini, jer takve nema, niti postoji jedan svevažeći recept za sve. I da je život povremeno jedno nezaboravno „sunčanje na mesečini”. Ergo, život je divan, mada mu je smisao najverovatnije nedokučiv. Pravo uživanje je Ršumov srpski (jezik). Dok čitamo, prosto osećamo kako se naš srpski - učmao i zanemoćao od mnogih današnjih novogovora - oporavlja, kao u kakvoj jezičkoj banji. Priredila: Anastazija Benčić
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
06/2009.
VAN GOGH Lavirint Kako izgleda umešno vođenje poslova jednog benda pokazuje dosadašnja karijera trija Van Gogh, naročito najskorija faza, vezana za album Kolo. Iako daleko od njihovog najboljeg ostvarenja (recimo, u poređenju sa Opasnim plesom), Van Gogh su upravo sa Kolom dodirnuli vrh regionalnog mainstreama. I dok je većina drugih domaćih bendova trošila (i još uvek troši) dane žaleći se zbog (za)datih okolnosti „posle 2000-e“, Van Gogh je Kolo promovisao u Eurosalonu i, u skladu s koncepcijom rock kola, otišao u Drvengrad (spot za pesmu Emigrant je režirao Emir Kusturica). Ova poseta je i faktički i simbolički označila zauzimanje vrha srpskog mainstream rocka, dok je nagrada regionalnog MTV-ja za najbolji koncertni bend u regionu potvrdila enormnu podršku fanova. Novi album možete dobiti uz MT:S prepaid karticu, a već na prvo slušanje on pokazuje staru boljku Van Gogha. U drugom, manjem a boljem delu albuma, nalaze se pop pesme poput Pipi i Rođendan. U njima se pokazuje Đuletov smisao za dobru melodiju i gradaciju. Što je još važnije, one pokazuju da lider Van Gogha ne igra samo na kartu spajanja Milana Mladenovića iz faze albuma Ljubav i pretencioznosti Bona Voxa, već da ima lakoću koja već dugo nedostaje Bajagi ili Dejanu Cukiću, na primer. Lavirint je, dakle, po formi rock, dok je u suštini pop album. Paradigmatičan slučaj u kome se sudaraju ovi senzibiliteti predstavlja pesma Lepa žena. U njoj pitko odsvirani blues ishodište pronalazi u stadionskom refrenu. U skladu s tim, emocija gubi na neposrednosti.
GREEN DAY 21st Century Breakdown Posle albuma American Idiot iz 2004. godine, koji će uskoro dobiti oblik mjuzikla, najpopularniji američki punk rockeri su snimili još jedno konceptualno izdanje sa političkom porukom. Od kako su albumom Dookie (1994) širom otvorili vrata globalne medijske slave, Green Day predstavljaju tržišno izuzetno uspešan bend koji po globalnim punk–rock krugovima neprestano provocira diskusije o sopstvenoj pravovernosti. Neprestano regrutujući novu publiku, Green Day su se sve više okretali rock nasleđu 60-ih i 70-ih, usput pokazavši svim svojim gorepomenutim učiteljima kako se prave pare. Bilo da spadate u stariji deo rock populacije koji Green Day otpisuje kao prvorazredne pozere, ili da sa ovim bendom tek otvarate vrata rock univerzuma, nemoguće je poreknuti izuzetno vešto uklapanje klasik rock uticaja u sočnu power pop oblandu. Čin prvi (Heroji i prevaranti) otvara naslovna numera koja u pet minuta sažima redom uticaje stadionskog rocka, potom raspevanog engleskog punka, sa glam rock finalom. Omaž glam rocku a la All The Young Dudes (Mott the Hoople) na kraju pesme ovu ploču preporučuje kao audio-štivo u kojem se, pored uživanja u vrhunskim produkcionim dometima današnjice koje potpisuje iskusni tim stručnjaka na čelu sa Butch Vigom, zabava može pronaći i u prepoznavanju uzora.
POPBOKS LISTA SINGLOVA
The Sims 3 u prodaji! EA Play, brend kompanije Electronic Arts Inc. (NASDAQ: ERTS) je objavio da se igra The Sims™ 3, nova generacija globalnog kulturnog fenomena i najprodavanija PC franšiza svih vremena, može naći u prodavnicama i preko digitalnih ritejlera širom Amerike, a do kraja nedelje i u 60 drugih zemalja širom sveta, prevedena na čak 22 svetska jezika. The Sims 3 vam pruža mogućnost da stvorite Simove obdarene jedinstvenim ličnostima i odvedete ih bilo gde u komšiluku. Create-a-Sim je alat kojim ćete stvoriti najrealističnijeg Sima do sada. Izaberite neke od mnogih osobina kao što su hrabrost, sklonost ka umetnosti, kleptomanija, smotanost, paranoja ili romantičnost. Sada je zaista moguće stvoriti bezbroj jedinstvenih Simova. The Sims 3 vam daje i alate kojima ćete potpuno prilagoditi enterijer i spoljašnjost okruženja vašeg Sima. Pored svega toga, u životu svakog Sima postoje i ciljevi koji se određuju u skladu sa osobinama, ličnošću i karijerom koje ima. Vi imate potpunu slobodu da odredite hoće li Sim ispuniti svoje ciljeve i tako živeti srećan život, ili ne! Posetite klimatizovan LAN i ON-LINE gamerski centar Game Station (Dimitrija Tucovića 2), opremljen sa 30 računara. Game Station je prostor u kome se ljubitelji kompjuterskih igrica svakodnevno (09-24) druže uz najpopularnije igre u mreži sa drugim članovima (LAN) ili on-line uz vrlo brzu optičku konekciju (download - 4MB).
Telefon za rezervacije > 531-741 Web adresa za rezervacije> www.gamestation.rs E-mail >
[email protected]
JUN ’09.
1. SLAPTRAP: Ljubavna 2. OBOJENI PROGRAM: Plafu 3. PIONIR 10: Samo 4. POP-UPS: 1.6.5 5. BISERA VELENTALIĆ (DJ BRKA rmx): Nikada više 6. LINE OUT: Crosswords 7. pndc: What’s The Harm 8. SevdahBABY ft. LOU BENNY: Yo!hambin 91 9. SHOMY WOODMAN ft. LAKA RUKA: Vatra 10. NIKAD DOSTA: Nikad dosta
17
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
SREDNJOŠKOLSKE VESTI
Дан као из бајке за ученике Економске средње школе
Тога дана, 01. 06. последњи пут сам ушла у своју учионицу. Изгледала је другачије, како због атмосфере, тако и због цвећа којим је била украшена. „Све ће проћи, младост ће да мине, али срце увек ће да памти, оне дане и године, кад смо једном били матуранти“, писало је на табли. Села сам на своје место у прву „штреберску“ клупу, погледала у Тамару од које сам четири године позајмљивала оловке, гумице и одговоре. Желела сам да запамтим сваки детаљ, сваку секунду и осетим мирис прелепе црвене руже која ме је чекала на столу. Успела сам да у своје срце сместим сав смех, аплауз, лепоту мојих другарица и другова. Тек тада сам себи признала да је заиста крај. Разредна, која ми је четири године излазила у сусрет, Даринка Максимовић, наша Макси Даца, нам је прочитала остварене успехе и похвалила нас. Не знам да ли ће прочитати овај текст, али бих свакако желела да јој се захвалим. Драго ми је што ми је баш она била разредна! Након тог последњег часа сишли смо у двориште где су нам неки будући матуранти
18
приредили опроштајну приредбу. Уживала сам у музици док сам балоном ударала Тамару Паулик по глави. Наравно, рекла сам јој да је крив ветар. Sorry Тамара, волим те!!! Уследио је одлазак до плаве фонтане. Блиц овамо, шкљоц онамо и неки су се осећали као филмске звезде на црвеном тепиху фестивала у Кану, док су се други поштено сморили. Након тог замишљеног црвеног тепиха закорачили смо на прави црвени тепих који нас је одвео до градске већнице. Наше узбудљиво преподне се ближило крају. Програм у већници, који су нам улепшали ученици Музичке школе био је заиста посебан. Обратили су нам се директор Игор Бем и професори Албина Капетановић и Јанош Сењи, а потом и ученица, која се у наше име опростила од професора и школе. Проглашена је и ученица генерације, Кристина Попадић, која је доказ да је могуће бити и паметан и леп. Добила је пригодне поклоне и огроман аплауз, који је заслужила. Поклоне су добили и остали потенцијални вуковци (којих је много те их не бих набрајала). Када је програм у већници окончан свако је отишао својим путем. Наравно, сви су се
припремали за луди, вечерњи провод. Киша нас је помало омела, али је ипак све прошло савршено. Окупили смо се најпре код зелене фонтане, а потом у атријуму хотела „Галерија“ у ком је матурско вече и организовано. Око 20 часова или вероватно нешто касније, попели смо се на пети спрат и заузели своја места. Међутим, на тим местима нисмо дуго остали. Чим смо се ослободили сви смо устали и почели да ђускамо. Лудило је трајало до јутра. Пошто и музичари имају душу, тј. треба им предах, у паузама су организована разна такмичења. „Такмичарски део“ почео је избором за мис и мистера, а потом су бирани најбољи певачи, плесачи као и они најелегантније одевени. Након тих избора сви су се опет враћали игри. Заиста не могу да опишем колико добро смо се провели. Зато нећу ни покушавати. Можда се због прелепих хаљина цео дан може упоредити са бајком. Стварно не знам! Хоћемо репризу, али мислим да реприза овако важног догађаја не постоји. Штета! Љиљана Тојагић
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
5+
istražuje:
Gde (sve) radimo fizičko? (III) Iz broja u broj, razgovaramo sa profesorima fizičkog, kako bismo ocenili situaciju i u našim srednjim školama, a kada su u pitanju školski objekti za fizičko vaspitanje. U ovom broju, naš sagovornik je profesor Milan Mančić, iz srednje Tehničke škole. 1. Kako ocenjujete uslove za sprovođenje nastave fizičkog vaspitanja u vašoj školi? Ove godine su uslovi za rad idealni jer smo dobili novu fiskulturnu salu, najmoderniju u regionu. Površina same sale odgovara površini rukometnog terena (20m x 40m). Dobili smo i dve velike i dve male svlačionice sa tuševima. Jednom rečju, objekat je predivan, a uslovi fantastični. Pored nove sale imamo i dvorište sa betonskim terenima za rukomet, košarku i odbojku, zatim bacalište za kuglu i skakalište za skok u dalj. 2. S obzirom na nove uslove, da li uspevate da sprovedete program nastave predviđen od strane Ministarstva prosvete i sporta Republike Srbije? Svakako. Program nastave
predviđen od strane Ministarstva prosvete i sporta realizujemo u potpunosti. 3. Da li sprovodite aktivnosti kao što su: klizanje, plivanje, odlazak na utakmice, nastava u prirodi...? Do pre par godina, dok nismo imali baš nikakve uslove, održavali smo deo nastave na bazenu i na klizalištu. Naša deca su pretežno aktivni sportisti pa nemamo posebnu potrebu za organizovanim posetama sportskim utakmicama. Nedavno smo organizovali posetu odbojkaškim utakmicama ženskih reprezentacija Grčke i Srbije, koje su održane u Hali sportova 23. i 24.05.2009. 4. U kojoj meri je zastupljen školski sport u vašoj školi, i da li uslovi u školi utiču na zastupljenost i rezultate? Već smo naglasili da su naša deca pretežno aktivni sportisti, pa i iz tog razloga postižu dobre rezultate i u školskom sportu, ali i nova sala je podstakla dodatnu motivaciju i želju za novim pobedama. 5. Navedite rezultate vaše škole sa sportskih takmičenja u poslednje četiri godine (samo sa Republičkog takmičenja). Već četiri godine za redom muška ekipa gimnastičara je prvak države. Svake godine streljaštvo ekipno stiže na Republičko takmičenje. Atletičari pojedinačno svake godine donose po dve medalje sa Republičkog prvenstva. Na poslednjoj Olimpijadi u Nišu, u maju mesecu 2008. godine, gimnastičari su ekipno osvojili prvo mesto, a Marko Penić je osvojio treće mesto u pojedinačnom plasmanu. Atletičari: Stanko Arpad, 100m, drugo mesto i Miloš Knežević, bacanje kugle, drugo mesto. Anastazija Benčić
U našim novinama smo često pisali o nasilju u školama, na ulici, na stadionima, u porodici... Tim povodom smo razgovarali sa dobro znanim Mrvicom, koji se, zapravo, zove Branislav Brindza i koji radi u našem Domu, zadužen za zaštitu od nasilja. Pored toga Mrvica je i uspešan sportista, koji boje naše zemlje brani širom planete. Mrvica je rođen 29. 09. 1978. godine i odrastao je subotičkom naselju Prozivka, kojeg danas zovu i Pekam. :) Nakon Osnovne škole “Ivan Milutinović”, išao je u, kako kaže, za svojom ekipom, u MEŠC, gde je svaki dan donosio neku novu radost, ali i nestašluk, koji se, ubeđen je, i danas prepričavaju u hodnicima te škole. Paralelno sa školovanjem, bavi se i sportom. Počeo je sa 14 godina, isprva je dizao tegove, a sa punoletstvom je počeo da trenira i kick box, a upoznavši Roberta Đivanovića, prelazi na tajlandski boks, a nakon toga džudo i brazilsku džijudžicu (jiujitsu). Za tajlandski boks, Bane kaže da je surova disciplina u kojoj se koriste udarci laktovima, kolenima, rukama i nogama, i uprkos svemu tome, njemu je veoma zanimljiva. Oprobao se i u sličnom sportu Sandy Box, koji je mešavina tajlandskog boksa i rvanja i u tom sportu je prošle godine postao vicešampion sveta.
Bio je Bane, zahvaljujući sportu i u Italiji, gde se održalo Svetsko prvenstvo u tom sportu, odakle nosi samo pozitivne utiske i slike. Drugim takmičarima su bili zanimljivi, pa su dobili poziv za Hong Kong, gde se održava ovogodišnji turnir, ali je zapelo sa sponzorima, kako to biva, pošto je put veoma dalek i skup. Uprkos tome, Bane ne odustaje od sportskih ambicija, a para će, nadamo se biti. Paralelno sa sportskom karijerom, Mrvica radi i kao zaštitar u lokalima, noću, vikendom, kada može biti veoma neugodno i opasno. Na tu temu, Mrvica glasno razmišlja. “Sada je pitanje da li će i u ovim srećnijim okolnostima, mnogo boljim od demonstracija, sankcija, hiperinflacije i ratova, društvo da se potrudi i više ne pravi uzor dečacima onog mačo muškarca, siledžije, koji je imao svoje kriminalne uzore na TV-u i u javnom životu, nego da podstakne da bude heroj, tj. onaj koji štiti slabije od sebe i štiti devojčice”. Bezbednost u školama i kafićima nije na zadovoljavajućem nivou, a za smanjenje nasilja nije dovoljno sprovođenje programa o nenasilnoj komunikaciji, već sistemska akcija države. Podizanje nivoa bezbednosti i smanjivanje nasilja mora da bude jedan od državnih prioriteta...
19
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
LOKALNA SAMOUPRAVA
Prvi u Srbiji
Saradnja lokalne samouprave i prosvete u Subotici
GRAD PODSTIČE PREDUZETNIČKI DUH KOD SREDNJOŠKOLACA
Srednja Politehnička i srednja Tehnička škola u Subotici potpisale su ugovor s lokalnom samoupravom o finansiranju projekta razvijanja preduzetničkog duha kod učenika, saopštio je na konferenciji za novinare gradonačelnik Saša Vučinić. Prema ugovoru, kako je naveo, Tehnička škola će dobiti 342.000, a Politehnička 306.000 dinara za finansiranje sedam, odnosno devet preduzeća iz različitih oblasti, poput popravaka računara, reciklaže, uslužnih delatnosti itd., a početak ove akcije -- koja će biti sprovedena uz koordinaciju sa norveškom agencijom “Business Inovation Program” i Agencijom za mala i srednja preduzeća -- planiran je za septembar ove godine. “Rezultate ovog projekta biće prezentovani na Sajmu malog preduzetništva u martu 2010. u Beogradu, ali naš glavni cilj ne tiče se takmičenja nego da kod mladih razvijemo preduzetnički duh”, rekao je tim povodom član Gradskog veća zadužen za obrazovanje Slobodan Čamprag. On je novinare juče obavestio i da je Subotica konkurisala za projekt otvaranja Regionalnog centra za edukaciju prosvetnih radnika, koji bi obuhvatio nastavnike i profesore s područja Zapadno i Severnobačkog okruga. “Samo u Subotici mi imamo oko 2.000 prosvetnih radnika, za šta Grad godišnje izdvaja 12.500.000 dinara za osnovnoškolsko i 2.000.000 dinara za srednješkolsko obrazovanje. Naš je cilj da osnivanjem Regionalnog centra za edukaciju prosvetnih radnika smanjimo troškove njihovih putovanja za odlaske na seminare, koji godišnje iznose oko 52.000.000 dinara”, rekao je Slobodan čamprag, dodajući da je za osnivanje regionalnih centara za edukaciju prosvetnih radnika zainteresovano ukupno 18 gradova u Srbiji. Pomoćnica gradonačelnika u oblasti prosvete Ljubica Kiselički rekla je da će lokalna samouprava učestvovati od 2. do 4. juna u Beogradu na Međunarodnoj konferenciji pod nazivom “Pravo na obrazovanje za svako dete”. Kako je navela, Subotica će -- kao jedini grad u Srbiji -prezentovati u martu objavljenu “Analizu neracionalnosti osnovnoškolskog obrazovanja”. Ona je takođe rekla da će među oko 150 učesnika konferencije većinu učesnika činiti visoki funkcioneri i eksperti iz oblasti prosvete iz inostranstva, kao i predstavnici Saveta Evrope, UNICEF-a i drugih međunarodnih organizacija.
MedicinSKA ŠKOLA domaćin republičkog takmičenja Republičko takmičenje iz anatomije i fiziologije, koje već trinaesti put organizuju Ministarstvo prosvete i Udruženje srednjih medicinskih škola Srbije, ove godine kao domaćina imalo je subotičku Srednju medicinsku školu. Uspela đačka predstava (didaktička parodija po tekstovima Kako postati i ostati glup i
20
Učenici Politehničke škole pokazali su izvanredne rezultate na brojnim takmičenjima koji su se održali poslednjih nekoliko nedelja. Cilj takmičenja je da se učenici motivišu, što je prema rečima profesora i postignuto jer su učenici mnogo više truda i mašte uložili u svoje radove. Prva mesta na takmičenjima mnogo znače i za školu, jer su oni dokaz rada zaposlenih. Učenici su se dva meseca pripremali za takmičenja i konkurs, dok su zadnjih mesec dana intenzivno osmišljavali i radili na svojim zadacima. Da bi postigli što bolje rezultate učenici su uložili mnogo truda i vremena, jer su i van nastave radili na svojim delima. Ove školske godine se prvi put organizovao nagradni konkurs idejnog projekta Osnovne škole. Konkurs su raspisali na teritoriji cele Srbije i učestvovalo je svih 18 škola. Cilj je bio da se deca motivišu i da svoje zadatke odrade što maštovitije. Politehnička škola iz Subotice je na pomenutom konkursu osvojila prvo
mesto. Makete su ocenjivali profesori sa Arhitektonskih fakulteta iz Srbije. Nagradu, karte za Exit festival, sva dešavanja koju organizuje Exit i smeštaj u učeniškom domu za sve dane festivala, su dobili Mišel Kanzel, Dražen Videc i Dejan Dulić. Škola Jasminke Petrović), kvalitetno koordinirano takmičenje, atraktivan ambijent HKPC Galerija, bogati kulturni sadržaji koje su gostima iz dvadeset gradova ponudili domacini (obilazak znamenitosti Subotice i Palića), te podrška lokalne samouprave i socijalnih partnera – skupa su doprineli slanju poruke koju je kao cilj takmičenja definisala škola-domaćin: pored mnoštva problema među mladima i u školstvu, postoje i mnogi oni koji imaju zdrav cilj, zdrave vrednosti i entuzijazam. Info: Zora Ćujić
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
• Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača u Subotici Banijska 67, 24000 Subotica Telefoni: 024/547-870, 024/547-860 Web: www.vsovsu.rs
• Ekonomski fakultet Segedinski put 9-11, Subotica Telefoni: 024/628-000, 628-124 Web: www.eccf.su.ac.yu
Lista smerova • Agrarna ekonomija i agrobiznis • Evropska ekonomija i biznis • Finansije, bankarstvo i osiguranje • Kvantitativna ekonomija • Marketing • Menadžment • Poslovni informacioni sistemi • Računovodstvo i revizija • Trgovina • Učenje na daljinu Prijemni ispiti i uslovi za upis Pravo da upišu Ekonomski fakultet Subotica imaju sva lica sa završenom srednjom školom četvorogodišnjeg trajanja, u svim područjima ekonomske, administrativne, pravne, poljoprivredne, prehrambene, trgovinske, turističke i srodnih struka, kao i lica koja su završila gimnaziju. Ukoliko mislite da srednja škola koju ste završili ne spada u nabrojane kategorije, slobodno nam se obratite. Na prijemnom ispitu se polažu dva od sledećih pet predmeta: • Osnovi ekonomije • Poslovna ekonomija • Informatika • Matematika • Filozofija sa logikom
• Visoka tehnička škola strukovnih studija u Subotici Marka Oreškovića 16, Subotica Telefon: 024-552-501 Web: www.vts.su.ac.rs Lista smerova • Automatika sa energetikom • Elektronika sa telekomunikacijama • Informatičko inženjerstvo • Internet i elektronsko poslovanje • Razvoj proizvoda sa mehatronikom • Termotehnika sa ekologijom Prijemni ispiti i uslovi za upis Kandidati koji konkurišu za upis na studijske programe: • Razvoj proizvoda sa mehatronikom; • Termotehnika sa ekologijom; • Elektronika sa telekomunikacijama; • Automatika sa energetikom, polažu prijemni ispit iz MATEMATIKE, te im se preporučuje pohađanje pripremnog kursa iz matematike. Kandidati koji konkurišu za upis na studijske programe: • Informatičko inženjerstvo; • Internet i elektronsko poslovanje, polažu prijemni ispit iz OSNOVA RAČUNARSTVA, te im se preporučuje pohađanje pripremnog kursa iz osnova računarstva. Pripremni kurs se organizje na srpskom i na mađarskom jeziku
• Građevinski fakultet Kozaračka 2a, Subotica Telefoni: 024/554-227 Web: www.gf.su.ac.yu
Lista smerova • Smer urbanističko komunalni • Smer za hidrotehniku i vodno inženjerstvo okoline
Lista smerova • Studijski program za obrazovanje vaspitača - mađarski jezik • Studijski program za obrazovanje vaspitača - srpski jezik Prijemni ispiti i uslovi za upis Za upis u prvu godinu studija mogu konkurisati kandidati koji imaju srednje obrazovanje u četvorogodišnjem trajanju. Svi prijavljeni kandidati za upis na prvu godinu studija, koji nisu završili četvrti stepen prosvetne struke, podležu prethodnoj proveri muzičkih, fizičkih i govornih sposobnosti. Ovaj ispit je eliminatornog karaktera. Ispunjenost posebnih uslova u pogledu fizičkih, muzičkih i govornih sposobnosti utvrđuje Komisija na osnovu: • posebnog ispita, • lekarskog uverenja i • uverenja logopeda o govornim sposobnostima kandidata. Kandidati koji polože prethodni ispit provere sposobnosti, polažu klasifikacioni ispit iz: • srpskog jezika i književnosti, odnosno mađarskog jezika i književnosti i • test opšte kulture i informisanosti
• Smer za konstrukcije i materijale • Smer za saobraćajnice Prijemni ispiti i uslovi za upis Lica koja konkurišu na prvu godinu osnovnih studija polažu prijemni ispit iz matematike (srednjoškolsko gradivo trogodišnjeg i četvorogodišnjeg obrazovanja), koji se može polagati na srpskom i mađarskom jeziku Priredila: Kristina Cvejić
21
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
nyitott szemmel
Köszi,
felszabadultam!
Ákos koncert. Mondom: ÁKOS KONCERT! Szegeden. A Délmagyarország napilap születésnapja alkalmából. Május közepén. Az egyik lehető legjobb buliidőszak-köszöntő. A Sportcsarnokba özönlik a sok-sok ember, nagymamák, kisgyerekek és közöttük minden korosztály, míg végül háromezren töltjük be a teret. Harmadik sor, középen. Igen, itt ülök én. Isteni. Jól látok, jól hallok. Isteni. Egy kottatartó, egy borospohár, egy mikrofon, és a fehér függönyön átszűrődő hang. Megbizsergek. Hát én tényleg itt vagyok! S amikor felszáll a függöny, s meglátom Őt, annyira elragad az „én tényleg itt vagyok érzés”, hogy könny szökik a szemembe. Tudtam, számítottam erre. Na nem baj, legalább az elején lerendeztem a sírást. Gondoltam én. Persze nem, mert a főként lírai dalokból álló, színházi hangulatú ülős koncerten volt még Végre is, meg A világ legvégén is, meg Őszi tájkép is... Szóval könnyezés is. De hogy egyszer Ákost öltönyben, nyakkendőben látom hellózni, azt sose gondoltam volna. A rockzenész a 40+1-et ünnepli: lírai hangulattal, öltönyben, nyakkendőben, fehér ingben óriási sikert aratva. De ahogy a gitárt a kezébe fogja, már feszül is az öltöny, elegánsan szorul is a nyakkendő, hogy azután a koncert második felében csak a hófehér inggallérra vetett, szétbontott nyakkendő maradjon. Hát igen, valahogy ilyen a mi Ákosunk, aki megkönnyeztet, de jócskán meg is ugráltat. Mert ülős koncert ide, ülős koncert oda, hát hogy lehet a Táncolj a tűzön átra vagy Szabadíts fel-re ülni?! Na ugye. Persze, hogy felálltunk,
22
persze, hogy ugráltunk, persze, hogy kiabálva énekeltünk. És nevettünk is sokat. Mert Ákos a zeneszámok között történeteket mesélt zsenge ifjúkoráról, a rajongók szeretetéről, a barátokról, a celebekről, egy-egy dal születéséről vagy éppen újjászületéséről. Újjászületett a Persze hajnal van megint a zongorakísérettel, és hihetetlenül átértékelődött bennem a Nem ér semmit a dal is a tangóharmonikás változattal. Az otthoni Ákos-kedvencek listámon valahogy nem szerepelt ez utóbbi dal, de miután hazaértem, még frissen melegében (értsd: éjjel háromkor!) bizony rákerült. És az említett listán szereplő dalok is új értelmet kaptak. Akárhányszor hallgatom ezután a Csillagok alattot, a Valami véget értet, az Angyali szeretőt, az Azért vagy ittet, a Majom a ketrecben-t és a többi megunhatatlant, mindig hatalmába kerít az érzés: Hát én tényleg ott voltam! De ott ám! Nagyon. :-) Tápai Renáta
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
térkép
Életem eddigi legjobb élményének számít az a két hét, amit Svájcban tölthettem. Ezek hallatán, gondolom, sokakban felmerül a kérdés: hogy kerültél te oda?! El kell, hogy mondjam, keményen megdolgoztam érte, mint ahogy rajtam kívül még négyen: Kujunđić Alisa, Kovács Cintia, Kudlik Anita és László Szebasztián is. Ugyanis többek között négy éven keresztül mi is részt vettünk a Nyitott Távlatok munkájában, akcióiban. Ennek jutalmaként május 11-től 26-ig részt vehettünk egy kiránduláson Trogenben, a gyermekfaluban, Pestalozziban. A falu 1945-ben épült, megálmodója Walter Robert Corti filozófus, ő hívta össze az embereket, és közös erővel építették ki a ma már több tucat állandó lakót befogadó falut. Emellett több száz fiatalt fogadnak évente, a világ minden tájáról, főleg olyan országokból, ahol a tolerancia alacsony szintű, ahol nevelni kell a fiatalokat az együttélésre. Hol is kezdjem?! Autóbusszal mentünk, 20 órát utaztunk. Olyan kényelmetlen volt a busz, hogy a padlón kellett aludnunk, így átvirrasztottuk az egész éjszakát. Az első nap, amikor megérkeztünk, a bemutatkozással telt. Szabadka mellett Óbecséről, Nagybecskerekről, Zomborból, Inđijából jöttek még velünk,
összesen 40 fiatal, 16-18 év közöttiek és 5 tanár. Minden foglalkozás, csoportmunka angolul folyt, két tanárnő fordított nekünk szerbre. Minden nap 6 órát vettünk részt foglalkozáson, 3 órát délelőtt és 3-at délután. Az első héten svájci játékot tanultunk, svájci táncot, dalokat, az ottani vezetőinket, Marent és Márkót ki is faggathattunk a svájci bankok titkairól, az ottani emberek életviteléről és még egyéb, számunkra nem mindennapi dolgokról. Ezen kívül a vezetők igyekeztek belőlünk igazi csapatot kovácsolni, hogy a továbbiakban úgy tudjunk tevékenykedni, mint egy összeszokott csapat. Meg tudjuk állapítani, mennyire bízhatunk meg a másikban és meddig mehetünk el, hogy másokban ne okozzunk kárt. Például labdát kellett dobálnunk. Először csak egy labdával játszottunk, utána kettővel, majd hárommal és végül pedig üvegpoharat kellett dobálnunk... A hétvégeken kirándultunk. Voltunk St. Gallenben, ahol vásároltunk, azután Zürichben, a gyönyörű, turisták számára is kedvelt Luzernben, csokigyárban,
a Technorámában, ami egy többek között fizikai kísérleteket bemutató múzeum, ahol sok érdekességet kipróbálhattunk, a legeslegjobb (és szerintem mindenki egyet ért velem) az a Rajnavízesés volt! Eszméletlenül szép! Két házban szállásoltak el bennünket. Teljesen felszerelt házról van szó, a mosógéptől kezdve a frizsiderig minden volt. A kaját természetesen készen kaptuk. Az ebédért és a vacsoráért el kellett mennünk egy kis kocsival a konyhára. Szegény kis kocsi az ételen kívül minket is fuvarozott. . . Volt olyan is, amikor a fűben kötöttünk ki, de szerencsére mindenki épségben megúszta a kocsikázást. A kilátás gyönyörű volt. Az egyik oldalról a Bodeni-tavat láttuk, a másikról meg az Alpokat. De bármerre néztünk, mindenhol teheneket láttunk. Ezek egy vékony dróttal elkerített területen legelésztek. Azt viszont senki nem vette észre, hogy ebbe a drótba alacsony feszültségű áramot vezettek, úgyhogy a saját bőrünkön tapasztalhattuk az áramütést. A második héten M-Power egyetemistákkal voltunk együtt. Ők különböző országokból érkeztek, Guatemalából, Thaiföldről, Romániából, Macedóniából és volt egy hazai, kragujevaci lány is. Velük azért már komolyabb témákon dolgoztunk együtt. Egyébként minden napot bemelegítéssel kezdtünk. Tornáztunk, egymást masszíroztuk (vállat és fület egyaránt), sétáltunk zenére, és amikor megállították a zenét, kaptunk különböző feladatokat (például meg kellett tanítanunk az előttünk állót számolni saját anyanyelvünkön). A legelgondolkodtatóbb feladat az volt, amikor egyedül kellett sétálnunk a természetben és kérdéseket kaptunk: elégedettek vagyunk-e az életünkkel, melyek a terveink, milyen terveink vannak, amelyek az országra vagy a világra is kihathatnak. Elmondhatatlan élmény, hogy milyen jó más életfelfogású emberekkel megismerkedni. Több okból kifolyólag sem fogom elfelejteni az ott töltött időt. Az egyik az, hogy Svájcban ünnepeltem a 18. születésnapomat. Ott lettem nagykorú, méghozzá az utolsó napon. Az utolsó vacsorát együtt fogyasztotta el a csoport, majd következett a vezetők hivatalos búcsúzása, pillanatképeket vetítettek. Ezek után következett az est fénypontja – számomra. Mindenki körbeült, a kör közepébe tettek egy széket, a szék köré gyertyákat, odaültettek a székbe, lecsavarták a lámpákat, meggyújtották a gyertyákat, és elkezdték énekelni, hogy Happy Birthday to you. . . Hát nem sokan mondhatják el, hogy ilyen élményben volt részük... Nagy vonalakban talán ennyi. De ezek csak parányi dolgok. Ezen kívül még annyit mesélhetnék... Kocsis Flóra
23
gradske novine za srednjoškolce
5+
www.novine5plus.com
VOJVODINA
Opština Apatin se nalazi u severozapadnom delu Vojvodine (Zapadna Bačka), uz levu obalu Dunava. Zauzima prostor od 349 km2, na kojem živi oko 40.000 stanovnika u jednom gradskom i četiri seoska naselja (Prigrevica, Kupusina, Svilojevo i Sonta). Turistička privlačnost celog ovog kraja su vrlo bogate ribolovne vode na Dunavu i njegovim rukavcima, kao i poznata lovišta, staništa čuvenog podunavskog jelena i druge divljači. Noćni život Apatina je veoma zanimljiv. Glavna mesta na koja mladi izlaze su mnogi kafei kao što su: XXL, BLEF, VOGUE, CHE, DAMIT, i omiljena diskoteka OCTAGON. Ono o čemu mladi izbegavaju da pričaju jesu škole. :) Imamo jednu osnovnu školu - Žarko Zrenjanin, više srednjih škola: Tehnička škola sa Domom učenika, gimnazija Nikola Tesla, Srednja građevinska i Drvoprerađivačka stručna škola, te Škola za posebno muzičko vaspitanje i obrazovanje . Apatin je poznat i po čuvenoj Banji Junaković. Banja Junaković je četiri kilometra udaljena od Apatina, na samoj ivici šume. Ona nudi rehabilitacione zdravstvene usluge, organizovani oporavak radnika i penzionera a tu je i kompleks otvorenih bazena koji su po mom mišljenju ono najbolje što nudi. Preko leta se više od polovine stanovništva Apatina i okolnih sela okuplja na otvorenim bazenima. Planira se i izgradnja aqua parka. Ono što na neki način obeležava ovu banju jesu i mnogobrojne manifestacije. Jedna od najposećenijih jeste Lički višeboj. Lički višeboj se održava svake godine u julu. Učesnici se takmiče u raznim disciplinama kao što su: bacanje kamena s ramena, natezanje konopa, skakanje u dalj i u vis. Meni je najzanimljivije penjanje uz stub do šunke koja je okačena na vrh. Posetilaca uvek ima mnogo i to ne samo iz okoline.
Međutim, Banja Junaković nije jedina stvar po kojoj je Apatin poznat. Ko još nije čuo za Apatinsku pivaru u kojoj se proizvodi jedinstveno Jelen pivo? Svi ste čuli! Pa naravno… Apatinska pivara je osnovana 1756. i po proizvodnom kapacitetu nalazi se na prvom mestu u zemlji, a i najveća je pivara u jugoistočnoj Evropi. Apatinska pivara je sponzor mnogih dešavanja u Apatinu . Ovde spadaju i čuvene Apatinske ribarske večeri. Svake godine u julu održavaju se na apatinskom trgu. Tog dana se kuvari iz celog Apatina i okoline takmiče u pripremanju paprikaša. Kuvar čiji je paprikaš najukusniji dobija mnogobrojne nagrade. Dok oni kuvaju na trgu svira muzika. Obično su to izvođači popularne muzike kod nas. Recimo, prošle godine gostovala nam je grupa Valentino. U okviru Apatinskih ribarskih večeri održavaju se i Moto susreti. Za sve učesnike Moto susreta obezbeđen je kamp. Takmičarske discipline su natezanje konopa, obaranje ruku, ispijanje piva… Prošle godine Moto susreti su održani nedaleko od Apatina, na Somborskom putu. Gost ovog susreta je bila čuvena grupa Divlje Jagode. Apatin je po mnogo čemu specifičan. Kakva vajda od previše priče, nego, dođite pa se uverite sami! Dijana Majstorović
SLIKOM NA SLIKU
VLADAN PIJANOVIĆ
Tako mali, a već uživam u vodi...
24
Sladak dok uživam u hrani...
Kako se ja i moja seka volimo...
Nisam loše ispao, zar ne? ;)
06/2009.
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
raspust
More?
Da li planirate letovanje ove godine? Sa kim ćete na odmor? Planirate li godišnji odmor provesti na Jadranu? Raspust! Ura! Nema škole, nema domaćih zadataka, učenja, ispitivanja i ocena. Samo provod! Ipak, setite se: koliko vam se puta desilo da jedva dočekate raspust - a onda u toku raspusta (osim ako ne otputujete nekud) samo “vegetirate” ispred televizora, gledajući i ono što vas zanima i ono što vas ne zanima, povremeno (ili često) telefonirajući drugarima i spavanjem ubijajući vreme dok ponovo ne počne škola. U suštini, nije; dok idete u školu, ipak vam je dan koliko-toliko organizovan (zna se otprilike kad ustajete, kad ležete, znate da ćete tad-i-tad otići u školu...), a ako želite nešto “ekstra” (izlazak, na primer), to se ugura među postojeće obaveze. U toku raspusta, međutim, kompletna organizacija vašeg vremena je na vama; već sama ta ideja ume da bude zamorna, zato i nije neobično ako veći deo raspusta “kunjate”, a onda se pitate kad pre prođe. Da vam se to ne bi desilo i da biste raspust iskoristili do maksimuma (za uživanje, naravno), evo nekih saveta. Kad god ste u prilici (a ako niste u prilici, stvorite je), ne propuštajte šetnje, odlaske u bioskop, druženje; posetite baku (obradovaćete je), kao i sve one koje ste odavno želeli da vidite, a niste imali vremena za to. Zaboravite na telefon, osim za najkraće moguće razgovore (tipa “telefon nije za razgovor, nego za dogovor”). Umesto toga, družite se sa svima onima kojima biste inače samo telefonirali. Lepo se provedite!
25
gradske novine za srednjoškolce
5+
IMPRESSUM 5
www.novine5plus.com
IZLOŽBA
Vaše priče, pesme, crteže, foto-montaže i kompjuterske grafike možete slati na email:
[email protected] (rezolucija za grafičke radove je 300 dpi) ili na adresu: Harambašićeva 22, Subotica (sa naznakom “Za novine 5+”).
+
Gradske novine za srednjoškolce BESPLATAN PRIMERAK középiskolások lapja ingyenes példány Izdavač Dom učenika, Harambašićeva 22, SUBOTICA Kiadó Szabadkai Középiskolások Diákotthona, Harambašić u. 22. Szabadka Direktor Robert Đivanović Igazgató Gyivánovity Róbert Glavni i odgovorni urednik Fő- és felelős szerkesztő Boris Cupać
Sudnji dan by David Novak, III
Untitled 1 by Sanja Popović, II
Buket by Daniela Varga, IV
Urednik redakcije na srpskom jeziku A szerb szerkesztőség szerkesztője Olivera Uščumlić Urednik redakcije na mađarskom jeziku A magyar szerkesztőség szerkesztője Tómó Margaréta Koordinator - vaspitač Koordinátor - nevelő Papp Bartusz Karolina Glavni saradnik redakcije na mađarskom jeziku A magyar szerkesztőség főmunkatársa Lovas Ildikó Tehnička podrška Műszaki szerkesztő Arnold Tibor Redakcija na srpskom jeziku Szerb szerkesztőség Ljiljana Tojagić, Žaklina Gauder, Anastazija Benčić, Anamarija Kiralj (fotografija), Tajana Pijanović, Kristina Cvejić, Anamarija Kološnjaji, Sara Knežević, Danijela Danojević, Dijana Majstorović, Aleksandra Balind, Marija Govlja, Ivana Ilijin i Violeta Sopka Redakcija na mađarskom jeziku Magyar szerkesztőség Bunford Ágnes, Kancsár Loretta, Kocsis Flóra, Muhi Ágnes, Péter Brigitta, Radics Karola (fotó-szerkesztő), Sátai Tamás, Szakál Krisztina, Szőke Tímea, Virág József Stručni saradnici / Szakmunkatársak Dragan Rokvić, Tápai Renáta (lektor), Ana Krstić (lektor) Dizajn i priprema za štampu Nyomtatási előkészületek Mirwais Marketing Agencija “Refresh” www.refresh.rs Web site www.novine5plus.com E-mail
[email protected] [email protected] Štampa / Nyomtatás Štamparija “Printex” Tiraž / Példányszám 2000 Podrška / Támogatók Gradsko veće za obrazovanje i vaspitanje / Városi Oktatási Tanács Gradsko veće za sport, omladinu i turizam / Városi Sport, Ifjúsági és Idegenforgalmi Tanács Pokrajinski sekretarijat za obrazovanje / Tartományi Oktatásügyi Titkárság FOKUS Fondacija / Fokus Alapítvány
Izlazi jednom mesečno - Naredni broj izlazi 15. 10. 2009. Megjelenik havonta egyszer - Következő megjelenés 2009. 10. 15.
Rainbow by Dario Ivanović, IV
26
KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA
06/2009.
27
gradske novine za srednjoškolce
5+
28
www.novine5plus.com