2008. (VI. 30.) számú rendelete

1

Monoszló Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2008. (VI. 30.) számú rendelete a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról (módosítással egységes szerkezetbe foglalva 2009. május 31.)*

Kihirdetve: 2008. június 30.

S ó l y o m Béláné körjegyző

*

14/2009. (V.20.) Ör-rel.

2

Tartalomjegyzék 1. Preambulum 2. I. fejezet ◘ Általános rendelkezések 3. II. fejezet ◘ Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 4. III. fejezet ◘ A képviselőtestület működése ◘ A Képviselő-testület ciklusprogramja ◘ A Képviselő-testület üléseinek száma ◘ A Képviselő-testület ülések összehívása ◘ A Képviselő-testület ülésének vezetése ◘ A határozatképesség megállapítása ◘ Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása ◘ Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése ◘ Napirendek tárgyalása – vitától a döntéshozatalig ◘ A felvilágosítás-kérés szabályai ◘ Előterjesztés ◘ Határozati javaslat ◘ A Képviselő-testület döntései ◘ A jegyzőkönyv ◘ A Képviselő-testület feloszlása 5. IV. fejezet ◘ A települési képviselő ◘ A megbízatás keletkezése ◘ A képviselő feladata ◘ A képviselők névsora ◘ A képviselők jogai és kötelességei ◘ Járandóságok, képzés, továbbképzés ◘ A megbízatás megszűnése ◘ Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás 6. V. fejezet ◘ A Képviselő-testület bizottságai ◘ A bizottságok létrehozása ◘ A bizottságok működése ◘ A bizottság feladatai ◘ A Képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai ◘ A testület állandó bizottságai

3

◘ A testület ideiglenes bizottságai 7. VI. fejezet. ◘ A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző ◘ A polgármester ◘ Összeférhetetlenségi szabályok ◘ Az alpolgármester ◘ A körjegyző 8. VII. fejezet ◘ A Képviselő-testület hivatala ◘ Körjegyzőség 9. VIII. fejezet ◘ Települési Önkormányzatok Társulásai Intézményi Társulás 10. IX. fejezet ◘ Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ◘ Helyi népi kezdeményezés 11. X. fejezet ◘ A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás 12. XI. fejezet ◘ Az önkormányzati gazdálkodás ◘ Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai ◘ Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 13.XII. fejezet ◘ Záró és egyéb rendelkezések ◘ Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok ◘ Hatálybaléptetés

4

Monoszló község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg a szervezeti és működési rendjéről.

Preambulum Monoszló község Veszprém megyében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén szép természeti környezetben helyezkedik el. A község 2008. január 1-jei állandó népességszáma: 139 fő. Monoszló község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit. I. fejezetet

Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Monoszló község Önkormányzata. (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8273. Monoszló, Fő út 40. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Monoszló község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (4) Az önkormányzat illetékességi területe: Monoszló község közigazgatási területe. (5) A település fontosabb adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2. § Az önkormányzat jelképe: - Monoszló Község Címere

5

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 3. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. (2) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - a településfejlesztés, - a településrendezés, - az épített és a természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, - a csatornázás, - a köztemető-fenntartás, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, - gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban, - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás, - a közösségi tér biztosítása, - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (3) A (2) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 4. § Az önkormányzat: a) köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről,

6

- az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak fenntartásáról, - a köztemető fenntartásáról, b) köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. 5. § (1) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körére vonatkozóan a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza: 6. § (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. (2) Az (1) bekezdésben leírtak érvényre juttatása érdekében az alábbi önszerződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület ülésein: Monoszló Község Közérdekű Kötelezettségvállalása Elnöke 7. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 8. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. (2) A képviselő-testület szervei: - polgármester, - képviselő-testület bizottságai, - Zánka-Monoszló Községek Körjegyzősége 9. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselőtestületet illetik meg. 10. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja: - a polgármesterre, - bizottságaira, - társulásra - törvényben meghatározottak szerint. (2) A képviselő-testület: - a hatáskörgyakorlás átruházásához utasítást adhat, - a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja. (3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. (4) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol.

7

11. § A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. 12. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) rendeletalkotás, b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a főállású polgármesternek az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésében meghatározott tisztségek betöltéséhez való hozzájárulással kapcsolatos döntés; vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása; b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;

8

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

13. § A képviselő-testület – rendeletével – a törvény által hatáskörébe utalt: - kinevezést, - megbízást, - intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja. 14. § (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. III. fejezet

A képviselő-testület működése A képviselő-testület ciklusprogramja 15. § (1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót. (2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik. (3) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a képviselőtestület a megválasztását követő legkésőbb 2 hónapon belül elkészíti és jóváhagyja. A képviselő-testület üléseinek száma 16. § A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

9

17. § Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

18. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni: a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van. A képviselő-testületi ülések összehívása 19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. (2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. (3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését. (4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. (5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. 20. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni. 21. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 18. §-ban foglalt feltételek fennállnak. (2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 18. § b) pontja esetében saját maga dönti el. (3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. 22. § A megyei közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselő-

10

testület összehívását. 23. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. (2) A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, - az ülés időpontját, - a tervezett napirendeket, - a napirendek előadóit, - a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését. (3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. (4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. (5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni: - képviselőknek, - körjegyzőnek, - tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, - nem állandó meghívottaknak: - előterjesztőknek, - akiket az ülés összehívója megjelöl. 24. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet. (2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására: - telefonon keresztül történő szóbeli meghívással, - egyéb szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. 25. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a körjegyzőt, b) az illetékes országgyűlési képviselőt.

11

(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül: a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, illetve azt, b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg. 26. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái: - a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, A képviselő-testület ülésének vezetése 27. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, b) napirend előterjesztése, elfogadtatása, c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, d) napirendenként: - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, - a vita összefoglalása, - az indítványok szavazásra való feltevése, - határozati javaslatok szavaztatása, - a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen, - a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése, e) a rend fenntartása, f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése, g) időszerű kérdésekről tájékoztatás, h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, i) az ülés bezárása, j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről. A határozatképesség megállapítása 28. § (1) A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 6 fő. (2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van. (3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

12

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása 29. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlése. (2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése 30. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. 31. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart: a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: - választás, - kinevezés, - felmentés, - vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, - fegyelmi büntetés kiszabása és - állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

13

(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben. (4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig 32. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 33. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. (2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. 34. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. 35.§

A szavazás előtt a körjegyző törvényességi észrevételt tehet.

36.§

Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

37.§.

Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a 12. §. a), b,) e.), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá ezen szervezeti és működési szabályzat- ban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.

38. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. (2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név

14

szerinti szavazást rendelhet el. (3) A név szerinti szavazás alkalmával a körjegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. 39. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 31. §-ban foglalt ügyekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt. (2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik. (3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. 40. § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. 41. § A 19-40. §-ban foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak. A felvilágosítás-kérés szabályai 42. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a körjegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek. (2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. (3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani. (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

15

Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Előterjesztés 43. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással. (2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. (3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni. (4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend. 44. § Az előterjesztések tartalmi elemei: - az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, - a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, - a téma ismertetése, - a jogszabályi háttér bemutatása, - érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban, - döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése, - anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, - egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, - határozati javaslat, illetve határozati javaslatok. 45. § (1) Az írásos előterjesztéseket a körjegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

16

(2) A körjegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról. (3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja. (4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 43-44. §-okban, valamint a 45. § (1)-(3) pontokban előírt követelményeknek. Határozati javaslat 46. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege, b) végrehajtást igénylő döntéseknél - a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve, - a határozat végrehajtásának időpontja. A képviselő-testület döntései 47. § (1) A képviselő-testület döntései: - határozat, - rendelet. (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: - a napirend meghatározásáról, - az ügyrendi kérdésekről, - a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról. 48. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését. (2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. előírásait kell alkalmazni.

17

49. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Monoszló község Önkormányzatának ....../….... (........ hó ... nap) számú Képviselő-testületi határozata.

50. § A körjegyző gondoskodik a képviselő-testületi nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái: - határozatok nyilvántartása sorszám szerint, - határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben, - határozatok határidő nyilvántartása.

határozatok

51. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a körjegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél. (3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. a.)az önkormányzat költségvetését, b.)az általános és részletes rendezési terveket, c.)a helyi adók bevezetését, d.)minden, a lakosság széles körét érintő, további anyagi megterhelést eredményező javaslatot, döntést igénylő ügyekben. (4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselőtestület vita nélkül dönt. (5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. (6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (7) Helyben szokásos módnak minősül: - önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, Monoszló

18

internetes honlapján történő elhelyezés, melynek címe: www.monoszló.hu 52. § Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. 53. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Monoszló község Önkormányzatának ....../….... (......... hó ... nap) Képviselőtestületi rendelete. (2) A körjegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái: -rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, - rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben, (3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát. (4) A körjegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról. A jegyzőkönyv 54. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. (3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. (4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: - a napirend tárgyát, - az előterjesztőt vagy előterjesztőket, - előadókat, - hozzászólókat. (5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell

19

foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a körjegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni. (6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melyet legalább egy évig meg kell őrizni. (8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: - a meghívót, - a jelenléti ívet, - az írásos előterjesztéseket, - a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, - illetve a képviselők kérése alapján: - a képviselői indítványokat, - a képviselői hozzászólásokat, - a képviselői interpellációkat. (9) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá. (10) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a körjegyző köteles megküldeni a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási HivatalVeszprém Megyei Kirendeltség Törvényességi Osztályának. (11) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselőtestület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe. (12) A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a körjegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. (13) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.

20

(14) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (15) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a körjegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad. A képviselő-testület feloszlása 55. § A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli. IV. fejezet A települési képviselő A megbízatás keletkezése 56. § A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. 57. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén (időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevél átvételét követő ülésen) esküt tesz a képviselő-testület előtt. (2) A képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait. (3) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. (4) A (3) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

21

A képviselő feladata 58. § A települési képviselő: - a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit, - részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők névsora 59. § A települési képviselők névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza. A képviselők jogai és kötelességei 60. § (1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. (2) A települési képviselő jogai különösen: a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni; b) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni; d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését; e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; f) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. (3) A települési képviselő kötelessége: a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában; b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről; c) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni; d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei

22

tekintélyét, hitelét óvni; e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni. Járandóságok, képzés, továbbképzés 61. § (1) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

A megbízatás megszűnése 62.§ (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. (2) A képviselő megbízatása megszűnik: a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, b) a választójogának elvesztésével, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselőtestület ülésén, f) a képviselő-testület feloszlatásával, g) a képviselő-testület feloszlása esetén, h) a képviselő halálával. 63. § (1) Az önkormányzati képviselő lemondhat: a) a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével. (A lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.) b) a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot a képviselőtestület következő ülésén ismertetni kell.) (2) A lemondás nem vonható vissza. 64. § (1) A képviselő megbízatása megszűnik: a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában, b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

23

(2) A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg: - a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint - ha a megbízatást azért kell megszűntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell: - az érintett önkormányzati képviselőnek, - a választási bizottságnak, - a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás 65. § A települési képviselő nem lehet: a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője, b) közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá olyan államigazgatási szervnek a köztisztviselője, melynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra is kiterjed, c) a jegyző, aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselőtestület hivatalának köztisztviselője, d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója, e) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot - a képviselő-testülettel vagy a képviselőtestület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján - lát el, f) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője, g) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja, h) az önkormányzati tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője, i) az önkormányzati tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja, j) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. 66. § A képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével –

24

nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. 67. § A képviselő, illetve a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja: - az önkormányzattal, - az önkormányzat intézményével, - az önkormányzat hivatalával szemben jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el. 68. § A képviselő: - szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, - települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel. 69. § (1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (2) A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlenségi helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles: - a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, - az összeférhetetlenséggel érintett tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek. 70. § Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. 71. § (1) A képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését – a képviselő-testületi ülésekről egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (2) A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Veszprémi Kirendeltségének vezetője a Veszprém Megyei Bíróságnál kezdeményezheti a képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.

25

(3) A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai A bizottságok létrehozása 72. § (1) A képviselő-testület - állandó - ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. (3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke. (4) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen: - szolgáltatást nyújtó legjelentősebb szervezet képviselőjét, - legjelentősebb társadalmi szervezet küldöttjét, - a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. A bizottságok működése 73. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. (2) A bizottsági üléseket: - az elnök hívja össze, de - a polgármester indítványára is össze kell hívni. (3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

26

(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselőtestületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. (5) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza. (6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a körjegyző köteles megküldeni a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási HivatalVeszprém Megyei Kirendeltség Törvényességi Osztályának. (9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala – a körjegyzőség - látja el. A bizottság feladatai 74. § A bizottság a következő feladatokat látja el: - feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, - szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, - benyújtja az előterjesztéseket, - előterjesztésekhez állásfoglalást készít, - gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört, - feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselőtestület döntéseinek: - előkészítésére, illetőleg - végrehajtására irányuló munkáját, - ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

27

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai 75. § (1) A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait, - meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek, - meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez, - döntési jogot adhat bizottságainak, - a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja, - önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak, - határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen). (2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - indítványára össze kell hívni a bizottságot, - felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, - dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról. A testület állandó bizottságai 76. § (1) A képviselő-testület feladatainak ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre: - Ügyrendi Bizottság, (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság létszáma 4 fő képviselő. A bizottság feladatait, hatáskörét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A testület ideiglenes bizottságai 77. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot: - meghatározott időre vagy - meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. (2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik. (3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

28

- dönt a bizottság elnevezéséről, - rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról, - határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez, - határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét. (4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző A polgármester 78. § A polgármester: - társadalmi megbízatásban látja el a feladatait. 79. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. 80. § A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. 81. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, tiszteletdíját a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. Összeférhetetlenségi szabályok 82. § (1) A polgármester nem lehet: a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, b) az Állami Számvevőség elnöke, elnökhelyettese és számvevője, c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

29

d) az Állami privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója, e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, f) fegyveres erők, a rendkívüli rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, i) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízatását a képviselő-testülettől kapja, j) a 65.§. b)-f) és h)-j) pontokban foglaltak. (2) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. (3) Ha a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével - a képviselők közül választott Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (4) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (5) A jogorvoslattal kapcsolatban alkalmazni kell a képviselőknél leírt szabályokat – 71.§. (2)-(3) bekezdés. 83. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére – 82.§.(1) bekezdése figyelembe vételével – a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 84. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen

30

a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. (2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye. 85. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében Zánka polgármesterével közösen egyetértési jogot gyakorol Zánka és Monoszló Községek Körjegyzősége irányításában és feladatainak meghatározásában. A polgármester: a) a polgármester javaslatainak figyelembe vételével a körjegyző meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; c) a körjegyző – a polgármester javaslatára - előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat Zánka polgármesterével közösen a körjegyző tekintetében. (3) A polgármester további feladatai: - segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját, - meghatározza a körjegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait; - képviseli az önkormányzatot; - kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel; - fogadó órát tart, minden héten csütörtök ön 16-17 óra között az Önkormányzat Irodájában; Monoszló, Fő u. 40. - nyilatkozik a sajtónak. (4)A

polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit

31

sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. Az alpolgármester 86. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére - társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. A KÖRJEGYZŐ 87. § (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a körjegyző javaslatára – a körjegyzőre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a körjegyző helyettesítésére, a körjegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. 88. § (1) A körjegyző: a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármesterek által meghatározott körben - a polgármesterek egyetértése szükséges; c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. g) a körjegyző, vagy megbízottja minden héten kedden de. 11,00 órától – 12,00 óráig Monoszló községben kihelyezett ügyfélfogadást tart az

32

Önkormányzat Irodájában (Monoszló, Fő u.40.) (2) A körjegyző (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai különösen: - tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról, -tájékoztatja

a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről, évente legalább egyszer beszámol a Körjegyzőség működéséről. - gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről, - biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését. (3) A körjegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. 89. § A körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert. VII. fejezet

A képviselő-testület hivatala Körjegyzőség 90. § (1) A képviselő-testület Zánka Község Önkormányzatával közösen Körjegyzőséget hozott létre az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A Hivatal elnevezése: Zánka-Monoszló Községek Körjegyzősége székhelye: Zánka, Fő u. 29. (3) A Képviselő-testületek állapítják meg a Körjegyzőség szervezeti felépítését, a Hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadással kapcsolatos részletes szabályokat, a hivatal ügyrendjét, amelyet e Szabályzat 7.sz. melléklete tartalmaz. (4) A Körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint Zánka és Monoszló Képviselő-testületei együttes ülésen döntenek.

33

(5) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. 91. § (1) Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselőtestületek együttes ülésen határoznak. (2) A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. (3) A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. (4) A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról. (5) A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek - egyeztetett - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani. (6) A körjegyzőség működésének polgármesterei együttesen végzik.

ellenőrzését

az

érdekelt

községek

92. § (1) A Körjegyzőség - mint a képviselő-testület hivatala - a körjegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást. (2) A hivatal ügyrendjét az SZMSZ mellékleteként kell kezelni. VIII. fejezet

Települési Önkormányzatok Társulásai Intézményi Társulás 93.§.(1) A Képviselő-testület Zánka, Balatonszepezd, Tagyon, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Óbudavár Községek Önkormányzati Képviselő-

34

testületeivel a fogszakorvosi szolgálat, Köveskál, Balatonhenye, Mintszenkálla, Szenbékálla Községek Önkormányzati Képviselő-testületeivel a háziorvosi és a védőnői szolgálat, Zánka, Balatonszepezd Község Önkormányzatával a Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda, Zánka, Balatonakali, Balatonszepezd és Köveskál Önkormányzati Képviselő-testületeivel az Bozzay Pál német nemzetiségi nyelvet oktató Általános Iskola fenntartására és működtetésére Intézményi Társulást hozott létre. (2)Az Intézményi Társulások működtetésére és fenntartására az érintett Képviselő-testületekkel kötött társulási megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

IX. fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 94.§.(1) A Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes feltételeit az Ötv. IV., valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. XV. Fejezetében foglaltak szerint szabályozza. (2) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés az állampolgároknak, illetve az állampolgárok helyi közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában. (3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult – közterületen is – aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni. (4) Az aláírásgyűjtésben, az aláírásgyűjtés szervezésében részvevő, illetőleg a helyi népi kezdeményezést, helyi népszavazást támogató – e rendelet előírási szerint eljáró – állampolgárok a (2) bekezdésben meghatározott alkotmányos jogukat gyakorolják. (5) Nem gyűjthető aláírás az 1997. évi C. tv. 48.§. (2) bekezdésében foglalt esetekben. 95.§.(1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező állampolgárok

35

jogosultak. (2) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés állampolgári kezdeményezése esetében a választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés időpontjában kell fennállnia. 96.§. (1) A helyi népszavazás tárgya lehet – az e rendeletben meghatározott kivétellel – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdés. (2) A döntéshozatal céljából elrendelt helyi népszavazás eredménye a képviselőtestületre kötelező. (3) A véleménynyilvánító helyi népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja a képviselő-testület döntéseinek meghozatalában. (4) A helyi népi kezdeményezés a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul. 97.§.(1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni: -az Ötv. 46.§.(1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott esetekben. (2) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el: a)a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, b)önkormányzati rendelet megerősítésére. (3) Nem rendelhető el helyi népszavazás: a)Költségvetésről való döntésre, b) b.)A helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendeletek tárgyában, c)A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben; a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról. 98.§.(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: a)a települési képviselők legalább egynegyede, b)a képviselő-testület bizottsága, c)a helyi társadalmi szervezet vezető testülete d) a választópolgárok legalább 25%-a. (2)A

képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

(3)A

helyi népszavazás lebonyolítására falugyűlést kell tartani. A falugyűlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a

36

választópolgároknak több, mint a fele jelen van. 99.§. (1) A helyi népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó ívnek (a továbbiakban: aláírásgyűjtő ív) az alábbiakat kell tartalmaznia: a)a helyi népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) pontos megfogalmazását az aláírásgyűjtő ív minden megkezdett oldalán, b)az állampolgár olvasható családi és utónevét, c)az állampolgár lakcímét, d)az állampolgár személyi azonosítóját, e)az állampolgár saját kezű aláírását, f)az aláírást gyűjtő polgár aláírását. (2) Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez (körjegyzőhöz). (3) A helyi választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtástól számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha; a)a helyi népszavazásra javasolt kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe, b)a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani, c)ugyanabban a kérdésben egy éven belül már volt helyi népszavazás, d)az aláírásgyűjtő ív nem felel meg az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglaltaknak. 100.§. A helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek. 101.§. (1) Az aláírások ellenőrzéséről a helyi választási bizottság gondoskodik. Az aláírások ellenőrzése az érvénynek tekinthető aláírások számának megállapítását jelenti a helyi népszavazás kezdeményezést aláíró állampolgárok személyi adatinak a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. (2) Ha az aláírások ellenőrzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetően, és az ilyen aláírások érvényessége, vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét vagy érvénytelenségét, a helyi választási bizottság a helyi választási iroda vezetője

37

útján a személyazonosságot is ellenőrizheti. (3) Az aláírások ellenőrzése során a kezdeményezést benyújtók képviselője jelen lehet. (4) A helyi választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert. (5) Az aláírásgyűjtő íveket az aláírások ellenőrzését, illetőleg a jogorvoslati eljárás befejezését követő 30 nap elteltével kell megsemmisíteni. 102.§. (1) A polgármester a helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a)a 101.§.(4) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő, b)nem állampolgári kezdeményezés esetén a benyújtást követő legközelebbi ülésnapon köteles a képviselő-testületnek bejelenteni. (2) A helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül dönteni kell. 103.§. Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenőrzésének eredményeként a helyi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el a rendelet 98.§. (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja. 104. (1) A képviselő-testület a helyi népszavazás elrendelésével egyidejűleg – legkésőbb 35 nappal a szavazás napja előtt – kitűzi a szavazás időpontját. (2) A helyi népszavazás elrendeléséről és a helyi népszavazás időpontjáról szóló határozatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 105.§.(1) A helyi választási iroda vezetője a helyi népszavazás kitűzését követő 15 napon belül összeállítja a választójoggal rendelkező állampolgárok névjegyzékét. (2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a település, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár: a)családi és utónevét (nők esetében a születéskori családi és utónevét is), b)személyi azonosítóját, c)lakcímét,

38 d)névjegyzékbeli

sorszámát, e)az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ezek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát. 106.§.(1) A helyi népszavazásra elkészített névjegyzéket a szavazás napja előtt 18 nappal – 8 napra – közszemlére kell tenni. A közszemlére tett névjegyzék a választópolgár személyi azonosítóját nem tartalmazhatja. (2) A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 16. napig értesítő megküldésével tájékoztatni kell. (3) Az értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, a szavazás helyét és idejét, és a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat. (4) Az értesítő kézbesítését a helyi választási iroda vezetője ellenőrzi. Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítőt, azt a helyi választási iroda vezetőjétől igényelheti. 107.§. (1) A helyi népszavazáson a szavazás idejére és helyére , a szavazás megkezdésére és a szavazás módjára a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény VIII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A helyi népszavazás érvényességét és eredményét a szavazási jegyzőkönyv alapján a helyi választási bizottság állapítja meg. A helyi népszavazás: a)érvényes, ha a választópolgárok több, mint fele szavazott, és b)eredménye, ha a szavazatoknak több, mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 108.§. (1) A helyi népszavazással kapcsolatos jogorvoslati eljárásra a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény X. fejezetében foglaltakat az alábbi (2) bekezdésben foglaltakkal kell alkalmazni. (2) A helyi választási iroda vezetőjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a Veszprém Városi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani. 109.§. (1) A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottság működik: -helyi választási bizottság, amely a választás napján ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is. (2) A helyi népszavazáson a következő választási iroda működik: - helyi választási iroda,

39

(3) A helyi választási bizottságba (a szavazás napjára a szavazatszámláló bizottságba) a kezdeményezést benyújtók egy közös megbízottat delegálhatnak. Helyi népi kezdeményezés 110.§.(1) A helyi népi kezdeményezés során a rendelet 99-103. és 108.§-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) A választópolgárok 10 %-ának kezdeményezését a polgármesternek kell benyújtani. (3) A helyi választási iroda vezetője akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a)a kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe, b)az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a rendelet 99.§. (1) bekezdés a)-f) pontjában foglaltaknak.

X. fejezet A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás 111. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános közmeghallgatást tart. (2) Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben, kérdésekben: -helyi adó bevezetése, -éves költségvetés, -10 millió forintot meghaladó beruházás. 112. § (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. (2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. (3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 113. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.

40

114. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti. 115. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat (községpolitikai fórum, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják: - falugyűlés, - községpolitikai fórum, (2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

XI. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás 116. § A képviselő-testület (a vonatkozó jogszabályok alapján) rendeletet alkot: - az önkormányzat költségvetéséről, - a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, (zárszámadásról) - az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására. 117. § Az önkormányzat gazdálkodását a körjegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi. 118. § A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatokat a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. 119. Monoszló Község Önkormányzata az általános forgalmi adónak nem alanya. 120. (1) A képviselő-testület a 6. számú melléklet szerinti belső szabályzatban határozza meg a feladatellátásának – a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok kereti között tartását biztosító a) feltétel és követelményrendszere, b) folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai leírását.

41

121.§. (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény állapítja meg. (2)A

költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

122.§. (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. (2)A

veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3)Az

önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére a bíróság állapítja meg.

(4)A

fizetésképtelenség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatok kivételével a feladatok finanszírozását.

(5)A

képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt.

(6)A

képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök államilag garantált lekötéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörében döntsön, amelyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(7)Az

Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Körjegyzőség látja el az arra vonatkozó rendeletek és belső szabályzatoknak megfelelően. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

123.§. (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (Ötv. 92.§.(2) bek.) (2)A

saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. (Ötv. 92.§. (2) bek.)

42

(3) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. (Ötv. 92.§.(2)bek.) XII. fejezet

Záró és egyéb rendelkezések Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok 124. § (1) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. (2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. (3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 125. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ügyrendi bizottság elnöke tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző ügyrendi bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. 126. § Az Ügyrendi Bizottság, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg. Hatálybaléptetés 127. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetésről a körjegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: - az 7/2007. (III.26.) képviselő-testületi rendelet a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályairól. (3) az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban

43

tartásáról a körjegyző gondoskodik. Jogharmonizációs záradék 128.§. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Monoszló, 2009. április 15.

S i m o n György polgármester

S ó l y o m Béláné körjegyző

Mellékletek: 1. számú melléklet: A település fontosabb adatai – a rendelet 1 § (5) bekezdéséhez és intézményeinek felsorolása 2. számú melléklet: Az alaptevékenységek körére vonatkozó melléklet – a rendelet 5. § (1) bekezdéséhez 3. számú melléklet: A települési képviselők névsora – a rendelet 59.§-ához 4. számú melléklet: Az állandó bizottság létszáma, a bizottság feladata, hatásköre – a rendelet 76. § (2) bekezdéséhez 5. számú melléklet: A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok - a rendelet 118. §-ához 6. számú melléklet:

44

A feladatellátás rendjének szabályzata – a rendelet 120.§ -hoz 7. számú melléklet A képviselő-testület hivatalának Ügyrendje – a rendelet 90. § (3)bekezdéséhez

45

1. számú melléklet: A település fontosabb adatai – a rendelet 1. § (6) bekezdéséhez

Monoszló Község a Balatonfelvidéken a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik. A településsel határos más települések: Zánka, Tagyon, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Balatonhenye, Köveskál. A belterület nagysága: 25,38 ha. A települést írásos dokumentumok először 1269-ben említik. A község 1950-ig a tapolcai járáshoz tartozott. A tanácsrendszerben önálló községként működött 1966. október 1-ig, amikor Zánka Községi Közös Tanácshoz csatolták. Ebben a szervezeti formában működött a község az 1990-ben megtartott demokratikus önkormányzati választásokig. Monoszló továbbra is kötődik Zánkához az intézményi ellátással és a Körjegyzőséggel. Az óvodai ellátást és az iskolai oktatást is a települések közös fenntartású intézményekben biztosítják Zánka székhellyel. A község állandó lakóinak száma évek óta stagnál, ill. csökken. Míg az 1970-es népszámlálási adatok szerint 292 fő lakott a településen, 2008. január 1-én már csak 139 fő. A lakosság jelentős része elöregedett, de örvendetes tény, hogy a gyermekek száma emelkedik. Tény azonban, hogy sokan az állandó lakosok közül nem élnek életvitel szerűen a településen. Az egészségügyi ellátást a Köveskáli székhelyű háziorvosi szolgálat hivatott biztosítani. A háziorvos hetente egy alkalommal helyben is rendel. A településen élők szociális helyzete az országos átalagnál alacsonyabb a munkalehetőség hiánya és az alacsony nyugdíjak miatt. Sportolási lehetőséget a községi sport pálya biztosít az időjárás függvényében. Az emberek fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, elsősorban a szőlőtermesztés, amely azonban nem túl jövedelmező. Sajnos helyben más kereseti forrás, munkalehetőség alig van. Néhány család próbálkozik falusi vendéglátással a családi jövedelem kiegészítése érdekében.

46

2 A település infrastrukturális ellátottsága – a szennyvízcsatorna kivételével – valamennyi közmű tekintetében biztosított. Vezetékes ívóvíz- földgáz- telefonvillamosenergia ellátás van. A szennyvízcsatorna kiépítéséhez a tervezési előkészületek jelenleg is folynak. A községi úthálózat minősége viszont nem megfelelő, a régi burkolatok megrongálódtak, tönkre mentek. A szennyvízcsatorna kiépítését követően – pályázati támogatással – az utak helyreállítása időszerű feladata lesz az Önkormányzatnak. A régi házakat a városi emberek nyaralónak vásárolják meg, így a fiatalok számára a helyben történő letelepedés szinte megoldhatatlan. Az Önkormányzat komoly erőfeszítéseket tesz építési telkek kialakítására a probléma enyhítése érdekében. A község műemléki nevezetessége a román stílusban épült református temploma. Földrajzi, geológiai érdekesség a bazalt oszlopokkal körülvett „Hegyestű”, melyen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park geológiai kiállító helyet hozott létre, helyre állítva a felhagyott bánya épületeket. Évente sok turista keresi fel a csodálatos kiránduló helyet, ahonnan szép időben a Tapolcai medence „tanú” hegyei és Balaton látképe egészen a Tihanyi félszigetig felemelő élményt nyújt az odalátogatók számára.

47

2. számú melléklet

Monoszló Község Önkormányzata alaptevékenységi köre Monoszló Község Önkormányzatának alaptevékenységei:

014034 452025 552312 552323 701015 751153 751845 751856 751867 751878 751922 751966 751999 801115 801214 851219 851286 851297 852018 853233 853244 853255 853311 853322 853333 853344 853355 902113 921815 924047

Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése és felújítása Óvodai intézményi közétkeztetés Iskolai intézményi közétkeztetés Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Települési vízellátás és vízminőség védelem Köztemető fenntartási feladatok Közvilágítási feladatok Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhet ő elszámolásai Finanszírozási műveletek elszámolása Óvodai nevelés Általános Iskolai nappali rendszerű nevelés oktatás Háziorvosi szolgálat Fogorvosi ellátás Védőnői szolgálat Állategészségügyi tevékenység Házi segítségnyújtás Családsegítés Szociális étkeztetés Rendszeres szociális pénzbeli ellátások Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások Munkanélküli ellátások Eseti pénzbeli szociális ellátás Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Művelődési központok, házak tevékenysége Sportcélok és feladatok

Monoszló Község Önkormányzata vállalkozási tevékenységet nem folytat

48

Zánka-Monoszló Községek Körjegyzőségének alaptevékenységei: 751153 751164 751175 751186 751922 853344

Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Települési és területi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtása Önkormányzati képviselőválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtása Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Eseti pénzbeli szociális ellátások

Zánka és Térsége Intézményi Társulása alaptevékenysége 552312 552323 5524111 5524112 751779 751922 751952 801115 801126 801214

Óvodai intézményi közétkeztetés Iskolai intézményi közétkeztetés Óvodai munkahelyi vendéglátás Iskolai munkahelyi vendéglátás Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek (iskolabusz üzemeltetés) Óvodai nevelés Sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelése Általános Iskolai nappali rendszerű nevelés

oktatás 801225 805113 851219 851286 851297 923127

Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Napközi-otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Háziorvosi szolgálat Fogorvosi szolgáltatás Védőnői szolgálat Közművelődési, könyvtári tevékenység, mozgó könyvtár

49

3. számú melléklet

Monoszló Önkormányzat Képviselőtestületének tagjai

1./ Simon György

polgármester

Monoszló, Fő u. 28.

2./ Károlyi Róbert

alpolgármester

Monoszló, Hegyi u. 1.

3./ Antal Ferenc

képviselő

Monoszló, Fő u. 14.

4./ Gaálné Kapás Krisztina

képviselő

Monoszló, Főu. 10.

5./ Horváthné Steierlein Ilona

képviselő

Monoszló, Templom u.17.

6./ Németh Ferenc

képviselő

Monoszló, Fő u. 23.

50

4.számú melléklet Az állandó bizottság létszáma, a bizottság feladata, hatásköre – a rendelet 76. §. (2) bekezdéséhez A./ Az ügyrendi bizottság Az ügyrendi bizottság létszáma 3 fő. Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre: –megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, –közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, –vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását, –figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét, –figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására), –ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból – a végzett ellenőrzésről tájékoztatja a testületet évente egy alkalommal, –javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására. –Képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, –a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, –a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, –a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Képviselő-testület hivatalán keresztül, –a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása ennek keretében: - a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, - a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, –a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás. –Folyamatosan figyelemmel kíséri és eljár a képviselő-testület tagjaival szemben felmerülő összeférhetetlenségi ügyekben.

51

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

Az Ügyrendi Bizottság tagjai 1./ Németh Ferenc

a bizottság elnöke

2./ Antal Ferenc

a bizottság tagja

3./ Horváthné Steierlein Ilona

a bizottság tagja

52

5. sz. melléklet Melléklet

Az Önkormányzat bankszámláinak száma, neve: Költségvetési elszámolásai száma: 73200062-11259624 Adomány számla: 11748069-20019691 Gépjárműadó beszedési számla: 73200062-11259631 Idegen bevételek számla I.: 73200062-11259734 Idegen bevételek számla II.: 73200062-11259648 Idegenforgalmi adó tartózkodás után: 73200062-11259727 Iparűzési adó beszedési számla: 73200062-11259655 Építményadó beszedési számla: 73200062-11259662 Kommunális adó számla: 73200062-11259679

53

Bírság számla: 73200062-11259686 Késedelmi pótlék számla: 73200062-11259693 Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó beszedési számla: 73200062-11259710 Illetékbeszedési számla: 73200062-11269238

54

6. számú melléklet

Monoszló Község Ö n k o r m á n y z a t a 8273. Monoszló, Fő utca 40. Telefon: 87/468-541.

Monoszló Község Önkormányzata A feladatellátás rendjének szabályzata A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának – költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító: a) feltétel- és követelményrendszerét, b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásnak és dokumentumainak leírását. 1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a) Feltételrendszer 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladatellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz: - a költségvetési bevételeket: - növeli, - nem változtatja, - a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, - a költségvetési kiadásokat:

55

- csökkenti, - nem változtatja, - a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. - a bevétek és kiadások ütemezése: - nem változik, - kedvezőbben alakul, - kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. 3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldalról és teljesítmény oldalról történő értékelésére. Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket. b) Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. 3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan – nem kötelező feladat – mely aránytalan nagy költségvetési kiadásokkal jár. (Az aránytalan nagy költségvetési kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább 5, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.) 4. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel. Az ilyen feladatok esetében gondoskodni kell az adott feladat-ellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy - az elért teljesítménynek. 5. Amennyiben a szerv költségvetése csak működési hitel felvételével kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell az

56

alapfeladatokon kívüli megszüntetéséről.

önként

vállalt

feladatok

csökkentéséről,

illetve

2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben; - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása; - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha: - az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót. 2. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. 3.

A

feladatellátás

során

biztosítani

kell

a

folyamatos,

vezetői

és

57

munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). b) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: - a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: - a kiadások teljeskörű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására); - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára. - a feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzat-felhasználási ütemterv adatait is. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai a) A tárgyévi kötelezettségvállalások

58

Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni, arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetőek-e az előirányzat-felhasználási ütemtervvel. aa) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 Ft-ot – nem kötelező írásban dokumentálni. A fenti eljárást azonban ez esetekben is le kell folytatni. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét. ab) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 50.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások. A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb előirányzat felhasználáshoz kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi. b) A több éves kihatású kötelezettségvállalások Több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha:

59

- a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van (önkormányzat esetében rendelet, vagy határozat). Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról. c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat. 4. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. A szabályzat előírásai az Önkormányzat valamennyi önállóan és részben önállóan gazdálkodó szervére kiterjed. Monoszló, 2002. december 15. S i m o n György polgármester (a szerv vezet ője)

60

7. számú melléklet Monoszló Önkormányzat Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatához Zánka-Monoszló Községek Körjegyzőségének Ügyrendje A módosított 1990. évi LXV. törvény a helyi Önkormányzatokról a 39. §.-ban biztosított jogkörében eljárva, Zánka és Monoszló Községek Önkormányzatai 1991. január 1-től Körjegyzőséget hoztak létre Zánka székhellyel. Körjegyzőség címe:

Zánka, Fő út 29. Telefonszám: 87/468-000.

A Körjegyzőség munkáját a Képviselőtestületek által kinevezett Körjegyző irányítja, aki a Polgármesterekkel egyetértésben gyakorolja a Körjegyzőség dolgozói felett a munkáltatói jogokat. A Körjegyző helyettesítését távolléte esetén (Kárpáti Zsolt) költségvetési főelőadó látja el. A Körjegyző tartós - 30 napot meghaladó - távolléte esetén helyettesítéséről a képesítési követelményeknek megfelelő helyettes alkalmazásáról a Képviselőtestületek gondoskodnak. A Körjegyző ellátja a Képviselőtestületek, a Zánkai Kisebbségi Önkormányzat, Társulások, a Bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági döntések előkészítését és végrehajtását. A Körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselőtestületi és bizottsági ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. A Körjegyző évente beszámol mindkét Képviselőtestületnek a Körjegyzőség munkájáról. - A Körjegyző részt vesz az Intézményi Társulások ülésein és gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről. - Biztosítja a rendeletek és határozatok törvényességét, gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének határidőre történő elkészítéséről és a Középdunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltség Törvényességi Osztályának részére történő megküldéséről.

61

1./ Zánka-Monoszló Községek Körjegyzője - a Körjegyzőség dolgozóinak bevonásával ellátja: - Zánka és Monoszló községek, Zánkai Német Kisebbségi Önkormányzat éves költségvetése előkészítésével, tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. - Ellátja a Zánka és Térsége Intézményi Társuláshoz tartozó Önkormányzatok által fenntartott un. közös intézmények fenntartásával és működésével kapcsolatos feladatokat. - Elvégzi a közös intézmények gazdálkodásával és számvitelével kapcsolatos feladatokat. - Gondoskodik a - karbantartó részlegen keresztül - a működtetés során felmerülő tárgyi feltételek hiányának megszüntetéséről. - Ellátja a hatáskörébe utalt ágazati, hatósági feladatokat és gyakorolja a hatáskörébe utalt hatósági jogköröket. A Körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését Zánka és Monoszló községek polgármesterei együttesen végzik. 2./ A Körjegyzőség munkarendje a következő: hétfőtől - csütörtökig: 7,30 - 16,00 óráig pénteken: 7,30 - 13,30 óráig tart. A munkaközi szünet (ebédidő) 24 perc. Zánka-Monoszló Körjegyzőség ügyfélfogadási rendje a következő: hétfőn: 7,30 15,30 óráig szerdán: 7,30 15,30 óráig pénteken: 7,30 13,30 óráig (minden év május 31-től – július 26-ig) szombaton: 8,00 12,00 óráig Kedden és csütörtökön ügyfélfogadás nincs. A szombati ügyfélfogadást a Körjegyzőség köztisztviselői külön beosztás alapján végzik. Az ügyelet ellátásáért 1 szabadnap jár a Körjegyzőség dolgozójának a következő hét hétfőjén. A körjegyző vagy megbízottja minden hét keddenként de. 11,00 órától 12,00 óráig Monoszló Község Önkormányzati Hivatalában ügyfélfogadást tart. 3./ A Körjegyzőség belső irányítása, belső munkakapcsolatok: - Munkaértekezletet negyedévente kell tartani. A munkaértekezletet a Polgármesterek egyetértésével a Körjegyző hívja össze. A munkaértekezlet rendeltetése: A Körjegyzőség dolgozói munkájának érté-

62

kelése, az eredmények elemzése, a hiányosságok feltárása, a dolgozók javaslatainak megismerése, a célkitűzések és követelmények meghatározása. A Körjegyzőség dolgozóinak munkaviszonyára és jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. tv. és a hatályos Munka Törvénykönyvének szabályait és a Közszolgálati szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. 4./ Kiadmányozási jog gyakorlása: Kiadmányozási jogot a körjegyző gyakorol. A körjegyző távolléte esetén kiadmányozási jogot a költségvetési főelőadó (Kárpáti Zsolt) gyakorolja. A kiadmányozott ügyiratokért erkölcsileg, anyagilag, fegyelmileg és büntető jogilag a kiadmányozó felel, amely azonban az ügyintéző felelősségét nem csökkenti. A körjegyző megbízásából kiadmányozási joga van saját ügykörét illetően: - a népesség-nyilvántartónak, - a hagyatéki leltár előadónak, - a hatósági bizonyítvány kiállítójának, - az anyakönyvvezetőnek, - adó- és értékbizonyítványok, valamint adóigazolás kiállítójának, - fizető vendéglátás nyilvántartásának vezetőjének, - marhalevél kiállítójának. Valamennyi ügyintézőnek, - az idézések, megkeresések, hiánypótlások kiadásánál és egyéb technikai jellegű - nem érdemi - cselekményeknél. 5./ A gazdálkodás rendje: A Körjegyzőség - mint gazdálkodó szervezet - a fenntartó Önkormányzatok által jóváhagyott éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. Feladatait úgy kell biztosítani, hogy az éves költségvetésben meghatározott pénzeszközök fedezzék a kiadásokat, kivéve ha olyan többletfeladat elvégzése válik szükségessé, amely a pénzügyi terv elfogadásakor nem volt ismeretes. A Körjegyzőség gazdálkodásáról a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni. Pénzeszközeit - készpénzben teljesíthető kifizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - bankszámlán köteles tartani, fizetési kötelezettségeit pedig általában átutalással kiegyenlíteni. A Körjegyzőség a vonatkozó hatályos jogszabályoknak és a Képviselőtestületek döntéseinek megfelelően végzi az éves költségvetések végrehajtását. A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárására, hasznosítására és selejtezésére

63

javaslatot tesz és megteszi a szükséges intézkedéseket. Az intézmények működéséhez a szükséges az éves költségvetésben az intézmény számára jóváhagyott pénzügyi fedezetet biztosítja. A Körjegyzőség a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyakkal felelős módon gazdálkodik, gondoskodik azok rendeltetésszerű használatáról, megóvásáról és gyarapításáról. A gazdálkodás eredményéről az éves zárómérleg készítésekor kell számot adni. A Körjegyzőségen belül a gazdálkodással kapcsolatos valamennyi feladatot a költségvetési csoport látja el. A csoport elvégzi Zánka, Monoszló és a Zánkai Kisebbségi Önkormányzata, az Intézményi Társulások; és Zánka-Monoszló Körjegyzőség a költségvetési tervezéssel, a pénzellátással, az egységes pénzalappal történő gazdálkodással, az önkormányzati vagyon kezelésével, munkaerő-gazdálkodással, pénzgazdálkodással, beszámolással, a számvitellel és az előirt adatszolgáltatások teljesítésével, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői belső ellenőrzési feladatokat. E csoport feladatkörébe tartozik az intézmények pénzügyi-gazdasági felügyeleti ellenőrzése is. A belső ellenőrzési elladatok ellátását a Képviselő-testületek a Balatonfüredi Többcélú Kistérségi Társulás útján is ellátja. A csoport dolgozói kötelesek: - biztosítani a gazdálkodás tervszerűségét és folyamatosságát, - betartani a pénzügyi jogszabályokat és a pénzügyi fegyelmet, - megszervezni és végrehajtani az Önkormányzatok pénzügyi vonatkozású döntéseit. A költségvetési csoport dolgozóinak részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A Körjegyzőség feladatainak ellátását szolgáló fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni vagy követelést előírni a költségvetési főelőadó hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalás, illetőleg követelés előírás csak írásban a költségvetési főelőadó ellenjegyzésével történhet. Kötelezettségvállalás előtt a költségvetési főelőadó kötelessége meggyőződni arról, hogy a teljesítés feltételei megvannak-e, a jóváhagyott költségvetési előirányzat biztosítja-e e fedezetet. Kiadás teljesítésének és bevétel beszedésének elrendelése előtt a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrizni és igazolni (továbbiakban érvényesíteni) kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e. Az érvényesítést - a munkaköri leírásban foglaltak szerint – a költségvetési

64

főelőadó (Kárpáti Zsolt) végzi. Kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban utalványozásra) a polgármesterek és a körjegyző jogosult. Az utalványozás alaki, tartalmi követelményeit a vonatkozó pénzügyi jogszabályok és szabályzatok előírásai tartalmazzák. Az utalvány ellenjegyzése a költségvetési főelőadó hatáskörébe tartozik.

6./ Belső ellenőrzés rendje: A körjegyzőség a belső ellenőrzési feladatokat a FEUVE szabályzatban foglaltak szerint és a Balatonfüredi Többcélú Kistérségi Társulás útján éves ütemterv alapján végzi. Vezetői ellenőrzést a körjegyző és a csoportvezető, folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzést valamennyi dolgozó köteles folyamatosan végezni. Az ellenőrzési ütemtervet a polgármesterek előterjesztése alapján a Képviselőtestületek hagyják jóvá. Az ellenőrzésekbe lehetőség szerint be kell vonni független szakembereket. Az Önkormányzati törvény szerint előírt szakképesítéssel rendelkező belső ellenőr alkalmazásáról a Balatonfüredi Többcélú Kistérségi Társulás gondoskodik. 7./ Ügyiratkezelés, ügyintézés: A Körjegyzőség ügyiratkezelésére vonatkozó szabályokat a Iratkezelési szabályzat határozza meg. Az ügyiratok iktatása elektronikusan történik. (Kontroller Integrált Önkormányzati Iratkezelő program felhasználásával.) Az ügyiratkezelést a Körjegyzőség köztisztviselői vegyes iratkezeléssel látják el: főszámot és a külső szervektől érkező iratot iktatni, ügyiratokat irattározni az ügyiratkezeléssel megbízott köztisztviselő a munkaköri leírásban meghatározottak szerint. Az ügyiratkezeléshez kapcsolódóan a körjegyző hatáskörébe tartozik: - az iratkezelési szabályzat elkészítéséhez kapcsolatos feladatok ellátása, - iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, az iratkezelés megszervezése, - irattár kialakítása és működtetése, - selejtezés megszervezése, - iratkezelés felügyelete. Az iratkezelés felügyeletét a körjegyző, távollétében a helyettesítésével megbízott köztisztviselő látja el. A Körjegyzőséghez érkezett küldemények felbontását – a felbontás nélkül a

65

címzetteknek továbbítandó iratok kivételével – a körjegyző, távollétében a körjegyző helyettesítésével megbízott köztisztviselő bonthatja fel. Külső szervhez, vagy személyhez küldendő iratot a kiadmányozásról szóló szabályzatban meghatározott személy írhatja alá. - a körjegyző bármely iratra vonatkozóan, - a köztisztviselők a munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához kapcsolódva, -a köztisztviselők nem a saját feladatuk ellátásához, feladatban való közreműködéshez a körjegyző jóváhagyásával, -a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke a feladatköréhez kapcsolódóan, a hatáskör gyakorláshoz kapcsolódva, a körjegyző egyidejű tájékoztatása mellett kölcsönözhetnek ki iratot. 8./ A Körjegyzőség munkájával kapcsolatos testületi előterjesztések előadója a polgármester, illetve a körjegyző. 9./ A Hivatal köztisztviselőinek szakmai képzését a körjegyző szervezi és ellenőrzi. 10./ A hivatalos bélyegzők megrendeléséről a körjegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevő nyilatkozatot ír alá. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A vezető köteles az elvesztés körülményeit megvizsgálni. Az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé váló bélyegzőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni. Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolja. 11./ A hivatal köztisztviselőinek jogállásáról, munkavégzéséről, jutalmazásáról és egyéb juttatásairól külön szabályzat rendelkezik. 12./ A Körjegyzőség Ügyrendje az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatával egyidejűleg, annak kihirdetésekor lép hatályba. Egyidejűleg a kérdést szabályozó korábbi intézkedések hatályukat vesztik. A körjegyző köteles gondoskodni az Ügyrend naprakész állapotban tartásáról és arról, hogy az ügyrendet a köztisztviselők megismerjék. Az Ügyrend mellékletét képezik a munkaköri leírások.

66

Z á n k a, 2008. június 12. Az Ügyrendet összeállította:

S ó l y o m Béláné körjegyző

Monoszló Önkormányzat képviselő-testületének 5./2003. (III.27.) számú rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL (módosítással egységes szerkezetbe foglalva 2009. május 31.)*

*

7/2009. (V.20.) Ör-rel.

67

Kihirdetve: 2003. március 27. S ó l y o m Béláné körjegyző

Monoszló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint - figyelembe véve Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit - az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről: I. fejezet Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve: - az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát, - az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint - a vállalkozásba vitt vagyont. (2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon: a/ az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,

68

b/ az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint c/ az önkormányzat követelései. Az a-c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt. 2. §A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére. Az önkormányzati vagyon csoportosítása 3. § Az önkormányzati vagyon áll: a/ a törzsvagyonból, valamint b/ az egyéb vagyonból. 4. §(1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet: a/ forgalomképtelen, b/ korlátozottan forgalomképes, c/ forgalomképes. (2)A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis. (3)A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg. (4)A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet. 5. §Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet. 6. §Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Az önkormányzat törzsvagyona 7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek

69

közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. 8. § (1)Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik: - helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók), - közterek, (köz)parkok, - vizek és közcélú vízilétesítmények, - levéltári anyag. (2)Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl, saját döntése alapján további forgalomképtelen törzsvagyonba sorolandó vagyonelemeket nem határoz meg. 9. § (1)Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát – más jogszabályok szerint – a következő vagyonelemek jelentik: - közművek - kiemelt jelentőséggel a víziközművek, - intézmények (épületei), középületek, - műemlékek, - védett természeti területek, - muzeális emlékek. (2)Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt – az (1) bekezdésben felsorolt – vagyonelemeken túl, saját döntése alapján a temetőt sorolja még a forgalomképtelen törzsvagyonba. (3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: a/ Közművek: Viziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A viziközműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik). Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni. Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik. A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el

70

a közüzemtől. b/ Intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át. c/ Műemlékek: Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges. d/ Védett természeti területek: Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges. e/ Muzeális emlék: A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges. f/ Temetők: A temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető jogszabály szerinti megszüntetéséig nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, társulásba nem vihető. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni. Az önkormányzat egyéb vagyona 10. §Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. 11. §Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes. II. fejezet A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök 12. § (1)A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a

71

tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2)A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (3)A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (4)A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.

(5)A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza. Az egyes tulajdonosi jogok Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás) 13. § (1)Vagyont értékesíteni 1.500.000.-Ft értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet. (2)Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (3)Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (4)Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető: a/A képviselő-testület a 500.000.- -1.500.000.-Ft értékhatárok közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 10.000.- -500.000.-Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselőtestület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt. b/A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 10.000.-Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja. 14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben

72

meghatározottak szerint lehet. (2)A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet. (3)A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni – a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint – lehet. (4)Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen: a/10.000.- Ft feletti - ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó - vagyon, valamint a b/ pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt. b/10.000.- Ft-ot el nem érő ingyenes vagyonátruházásról a polgármester dönthet az alábbi feltételek betartásával: - ingó vagyon, azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható: - a környező települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is; - a településen működő társadalmi szervezeteknek; - ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet. c/ a polgármester a b/ pontban hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

A vagyon megterhelése 15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg. 16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (2) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg. 17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga. A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 18. §(1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

73

(2)Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 19. §Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be. 20. §Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba: a/ A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor. b/ Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt. 21. §Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető. 22. §Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjává vált. (2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában. 24. §Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet. 25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

74

A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás) 26. §Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 1.500.000.-Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad. 27. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett. 28. §A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult. 29. §Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet: a/koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint; b/az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján). 30. §Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett - át lehet engedni: a/koncessziós szerződéssel, b/ bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett a 33-34. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján. 31. §Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni: a/koncessziós szerződéssel, b/ bérleti szerződéssel, használati díj ellenében. 32. § (1) A képviselő-testület a 500.000 – 1.500.000.-Ft értékhatárok közé eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt. (2) 10.000 – 500.000.-Ft értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel

75

jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt. (3)A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről. (4) A képviselő-testület egyes - a mellékletben meghatározott - ingatlanok hasznosítására vonatkozóan a külön határozatában rögzített bérleti, illetve használati díjakat állapítja meg. 33. § (1)A polgármester dönt 10.000.-Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az l évet nem haladja meg. (2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja. 34. §Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga. 35. § (1)Az önkormányzat vagyona társulásba vihető. (2)Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3)A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

a

társuló

36. §Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be. 37. §Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: - intézmények épületei, középületek. 38. §Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető. 39. § (1)Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat. (2)Az értékpapír vásárlásról a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

76

(3)A meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt. (4)Felhatalmazást kap a polgármester 500.000.- Ft-ot meg nem haladó értékpapírforgalom (eladás és vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 40. §(1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga: a/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 10.000.- Ft-tól a képviselő-testület joga, b/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 10.000.- Ft alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga, valamint c/ a polgármester joga – szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben –, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga. (2) A polgármester az (1) bekezdés b/ és c/ pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. 41. §(1) A 40. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha: a/ ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását; b/ ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára; c/ ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna; d/ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt; e/ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat csődegyezségi megállapodást kötöttek; f/ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított. (2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről

77

való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja. (3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing 42. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. (2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is. (3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt. Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon 43. § (1)Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) 50.000.- Ft piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt. (2)Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.

(3)A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likvidítási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 44. §Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét

78

nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

az

45.§ Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja. 46.§ A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására: a/Az intézmény vezetője az 50.000.- Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni. b/Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra: - eseti jelleggel, évenként maximum 10 alkalommal, alkalmanként 10.000.- Ft összegig, - maximum 1 hónap időtávlatra, és 50.000.- Ft-ig saját hatáskörében bérleti szerződést köthet. c/Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását. d/Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.

e/Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket. f/Az intézmény vezetője 50,000,. Ft feletti vagyon ingyenesen történő átengedését a képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.

79

g/Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban. h/Az intézmény vezetője a képviselő-testület engedélyével vásárolhat értékpapírt, s dönthet ilyen névértéket képviselő értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről. i/Az intézmény követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet 5.000.- Ft-ig; e fölötti követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet. j/Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 50.000.- Ft-ig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet. 47. § (1)A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás szerint alakulnak. (2)A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 46. § pontban rögzítet vagyonkezelési jogokat. 48. §A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

III. Fejezet A vagyonleltár 49. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt adott év december 31. fordulónappal kell készíteni. 50. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles

80

nyilvántartani, értékelni. 51. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat. (2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni. (3)A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza. 52. § A leltár összeállításáért a körjegyző tartozik felelősséggel. IV. Fejezet A vegyes és záró rendelkezések A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor 53. § (1)A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni. (2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) 200.000.- Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor. (3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(4)A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 1.000.000.- Ft érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor. 54. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a

81

tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a körjegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet. Záró rendelkezések 55. § Ezen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti az Önkormányzat e tárgyban alkotott 7/1994. (V.26.) számú rendelete. Jogharmonizációs záradék 56.§ E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban van. Az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Monoszlók, 2009. április 15.

S i m o n György polgármester

S ó l y o m Béláné körjegyző

1. számú melléklet

A vagyonleltár szerkezete

82

I. A vagyonleltár szerkezete: 1.A vagyonleltár alapvetően két fő részre tagozódik: jogosultságokra, és kötelezettségekre. A jogosultságok között kell kimutatni az ingótulajdont, az ingatlantulajdont, a vagyoni értékű jogokat, valamint a befektetett eszközöket és az egyéb értékpapírokat. A kötelezettségek között kell kimutatni a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. 2.A vagyonleltárban feltüntetendő vagyonelemek és a vagyonelemek sorrendje: 2/1. Jogosultságok: I. Forgalomképtelen törzsvagyon 1. Helyi közutak és műtárgyaik E címszó alatt meg kell jelölni külön a közutak, hidak, járdák buszvárók alcímszóval az adott vagyonelemek címét, helyrajzi számát, területét, hosszát, egyéb jellemzőjét, fekvését. 2. A terek és parkok E címszó alatt meg kell jelölni külön a terek és parkok bontásban a címhez besorolt ingatlanok címét, helyrajzi számát, területét, egyéb szükséges jellemzőjét. 3. Vizek és közcélú vízilétesítmények Itt meg kell jelölni a vizek esetében a kisvízfolyásokat, a központi kezelésű árkokat; valamint a közcélú vízilétesítményeket cím és hossz (fm), valamint az esetleges jelleg eltüntetésével. 4. Levéltári anyag Az levéltári anyag esetében a vagyonleltárban a meglévő levéltári anyag folyóméterben kifejezett mennyiségét kell feltüntetni. II. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 1. Közművek A közművek esetében épületek, építmények, vonalas létesítmények

83

csoportokat kell képezni, s azokon belül kell kimutatni a vagyonelemeket cím, helyrajzi szám, rendeltetés, nyilvántartott érték, használó, valamint ha van, átmérő és hossz feltüntetésével. 2. Intézmények(épületei), középületek Az intézmények és középületek alcsoportokat képezve kell feltüntetni az önkormányzat intézményeit, illetve a középületeit. Az egyes ingatlanok mellé fel kell tüntetni az ingatlanok címét, helyrajzi számát, a területét, a tulajdoni hányadot, az ingatlan rendeltetését, a használó hivatali szerv, illetve intézményi funkció megnevezését, valamint a nyilvántartás szerinti értéket. 3. Műemlékek A műemlékek cím alatt fel kell sorolni az önkormányzat vagyonát képező műemlékeket. Minden egyes műemléknél fel kell tüntetni a helyrajzi számot, címet, területet, tulajdoni hányadot, a műemlék rendeltetését, a műemléki törzsszámot, a tulajdonszerzés időpontját és az adott műemlék korlátozottan forgalomképességének tartalmát. 4. Védett természeti területek A védett természeti területnek besorolt vagyonelemek esetében a vagyonleltárnak természeti területenként tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, ha van címét, az adott ingatlan önkormányzatot megillető tulajdoni hányadát, a védettséget elrendelő jogszabályt, a vonatkozó határozat számát, a védettség jellegét, a korlátozott forgalomképesség tartalmát. 5. Muzeális emlékek A muzeális emlékek vagyoni körön belül muzeális emlékenként fel kell tüntetni: ha van a pontos címet, helyrajzi számot, a muzeális emlék törzskönyvben nyilvántartott muzeáliák darabszámát. 6. Egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon Itt kell felsorolni az 1-5. pontba nem tartozó, de korlátozottan forgalomképes vagyon körébe sorolt vagyon nevét, ha van címét, helyrajzi számát, egyéb jellemzőjét.

III. Egyéb vagyon

84

1. Ingatlanok Az ingatlanok esetében fel kell tüntetni ingatlanonként: a címet, helyrajzi számot, területet, tulajdoni hányadot, rendeltetést, a nyilvántartási értéket, egyéb az ingatlan forgalomképességét befolyásoló tényt. 2. Ingók Az ingók címszó alatt fel kell tüntetni az ingók összértékét. Ki kell emelni az ingók közül a befektetett eszközöket, ezen belül a részesedéseket, az értékpapírokat nyilvántartási értéken. Ki kell mutatni a nem befektetési célú értékpapírokat a nyilvántartási értéken. 3. Vagyoni értékű jogok Szerepeltetni kell vagyoni értékű jogonként a jogokat megjelölve. 2/2. Kötelezettségek 1. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségeket lejárati idő szerint külön csoportban kell feltüntetni. Az így képzett csoportokon belül, összegszerűen meg kell határozni, hogy adott kötelezettség mely szervhez(intézményhez) kapcsolódik. 2. Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek E kategóriában kell megjelölni az ingatlanokat, illetve egyéb vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. A kötelezettségeket összegszerűen, a kötelezettség megnevezésével együtt kell feltüntetni. 3. A vagyonleltár melléklete 3/1. Az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó intézmények kezelésében lévő vagyonról a 2. pontban rögzített szerkezetű vagyonleltárt lehet készíteni az önkormányzati vagyonleltár részletezéseként. 3/2. A vagyonleltár mellékleteként össze kell állítani az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, ha az önkormányzat rendelkezik ilyen ingatlanokkal.

85

2. számú melléklet A rendelet 32. § (4) bekezdéséhez, az ingatlanok bérleti, használati díjairól Sorszám

Az ingatlan Helyrajzi száma

Címe

Bérleti díj összege (Ft/hó, Ft/év)

86

87

1. számú melléklet

A vagyonleltár szerkezete I. A vagyonleltár szerkezete: 1.A vagyonleltár alapvetően két fő részre tagozódik: jogosultságokra, és kötelezettségekre. A jogosultságok között kell kimutatni az ingótulajdont, az ingatlantulajdont, a vagyoni értékű jogokat, valamint a befektetett eszközöket és az egyéb értékpapírokat. A kötelezettségek között kell kimutatni a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. 2.A vagyonleltárban feltüntetendő vagyonelemek és a vagyonelemek sorrendje: 2/1. Jogosultságok: I. Forgalomképtelen törzsvagyon 1. Helyi közutak és műtárgyaik E címszó alatt meg kell jelölni külön a közutak, hidak, járdák buszvárók alcímszóval az adott vagyonelemek címét, helyrajzi számát, területét, hosszát, egyéb jellemzőjét, fekvését. 2. A terek és parkok E címszó alatt meg kell jelölni külön a terek és parkok bontásban a címhez besorolt ingatlanok címét, helyrajzi számát, területét, egyéb szükséges jellemzőjét. 3. Vizek és közcélú vízilétesítmények Itt meg kell jelölni a vizek esetében a kisvízfolyásokat, a központi kezelésű árkokat; valamint a közcélú vízilétesítményeket cím és hossz (fm), valamint az esetleges jelleg eltüntetésével. 4. Levéltári anyag Az levéltári anyag esetében a vagyonleltárban a meglévő levéltári anyag

88

folyóméterben kifejezett mennyiségét kell feltüntetni. II. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 1. Közművek A közművek esetében épületek, építmények, vonalas létesítmények csoportokat kell képezni, s azokon belül kell kimutatni a vagyonelemeket cím, helyrajzi szám, rendeltetés, nyilvántartott érték, használó, valamint ha van, átmérő és hossz feltüntetésével. 2. Intézmények(épületei), középületek Az intézmények és középületek alcsoportokat képezve kell feltüntetni az önkormányzat intézményeit, illetve a középületeit. Az egyes ingatlanok mellé fel kell tüntetni az ingatlanok címét, helyrajzi számát, a területét, a tulajdoni hányadot, az ingatlan rendeltetését, a használó hivatali szerv, illetve intézményi funkció megnevezését, valamint a nyilvántartás szerinti értéket. 3. Műemlékek A műemlékek cím alatt fel kell sorolni az önkormányzat vagyonát képező műemlékeket. Minden egyes műemléknél fel kell tüntetni a helyrajzi számot, címet, területet, tulajdoni hányadot, a műemlék rendeltetését, a műemléki törzsszámot, a tulajdonszerzés időpontját és az adott műemlék korlátozottan forgalomképességének tartalmát. 4. Védett természeti területek A védett természeti területnek besorolt vagyonelemek esetében a vagyonleltárnak természeti területenként tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, ha van címét, az adott ingatlan önkormányzatot megillető tulajdoni hányadát, a védettséget elrendelő jogszabályt, a vonatkozó határozat számát, a védettség jellegét, a korlátozott forgalomképesség tartalmát. 5. Muzeális emlékek A muzeális emlékek vagyoni körön belül muzeális emlékenként fel kell tüntetni: ha van a pontos címet, helyrajzi számot, a muzeális emlék törzskönyvben nyilvántartott muzeáliák darabszámát. 6. Egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon Itt kell felsorolni az 1-5. pontba nem tartozó, de korlátozottan forgalomképes vagyon körébe sorolt vagyon nevét, ha van címét, helyrajzi számát, egyéb jellemzőjét.

89

III. Egyéb vagyon 1. Ingatlanok Az ingatlanok esetében fel kell tüntetni ingatlanonként: a címet, helyrajzi számot, területet, tulajdoni hányadot, rendeltetést, a nyilvántartási értéket, egyéb az ingatlan forgalomképességét befolyásoló tényt. 2. Ingók Az ingók címszó alatt fel kell tüntetni az ingók összértékét. Ki kell emelni az ingók közül a befektetett eszközöket, ezen belül a részesedéseket, az értékpapírokat nyilvántartási értéken. Ki kell mutatni a nem befektetési célú értékpapírokat a nyilvántartási értéken. 3. Vagyoni értékű jogok Szerepeltetni kell vagyoni értékű jogonként a jogokat megjelölve. 2/2. Kötelezettségek 1. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségeket lejárati idő szerint külön csoportban kell feltüntetni. Az így képzett csoportokon belül, összegszerűen meg kell határozni, hogy adott kötelezettség mely szervhez(intézményhez) kapcsolódik. 2. Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek E kategóriában kell megjelölni az ingatlanokat, illetve egyéb vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. A kötelezettségeket összegszerűen, a kötelezettség megnevezésével együtt kell feltüntetni. 3. A vagyonleltár melléklete 3/1. Az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó intézmények kezelésében lévő vagyonról a 2. pontban rögzített szerkezetű vagyonleltárt lehet készíteni az önkormányzati vagyonleltár részletezéseként. 3/2. A vagyonleltár mellékleteként össze kell állítani az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, ha

90

az önkormányzat rendelkezik ilyen ingatlanokkal.

2. számú melléklet A rendelet 32. § (4) bekezdéséhez, az ingatlanok bérleti, használati díjairól Sorszám

Az ingatlan Helyrajzi száma

Címe

Bérleti díj összege (Ft/hó, Ft/év)

91

Monoszló Község Polgármestere Előterjesztés Monoszló község Önkormányzati Képviselő-testülete részére az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet-tervezet tárgyalásához Az önkormányzat a különböző jogszabályi felhatalmazások és kötelezések alapján alkotja meg az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletét. A vagyonról szóló rendelet segíti az önkormányzatot a tulajdonosi jogai gyakorlásában, hozzájárul az önkormányzati tulajdon védelméhez, a vagyonleltár készítési kötelezéssel biztosítja az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét. A vagyonról szóló rendelet segíti az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlása értékhatár, és döntési szint szerinti ésszerű megosztását. A rendelet-tervezet I. fejezete A rendelet-tervezet I. fejezete tartalmazza az önkormányzati vagyon fogalmi meghatározását, valamint a vagyon csoportosítását. 1. Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya: Az önkormányzat vagyona kapcsolódik az önkormányzat számviteli törvény alapján kimutatott vagyonához, de fogalmilag nem jelenti ugyanazt. A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, mivel ezen ingatlanokra más jogszabályok vonatkoznak. 2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása: Az önkormányzati vagyon csoportosítása eltérő az önkormányzat vagyonát kimutató számviteli törvény alapján készülő mérlegtől. Az önkormányzati vagyon csoportjai a rendelet szempontjából úgy kerülnek kialakításra, hogy a vagyonnal való gazdálkodást tekintve, a vagyon rendeltetését alapul véve adjon kategóriákat. A vagyoncsoportok: törzsvagyon és az egyéb vagyon. A vagyon másik szempont szerinti csoportosítása a forgalomképesség szerint történik, ami szorosan kapcsolódik a fenti csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet: forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, valamint forgalomképes.

92

A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből – hacsak nem semmisül meg – mivel az ilyen vagyonra kötött adás-vételi szerződés, megterhelés, stb. semmis. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a képviselőtestület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre más jogszabály, illetve a vagyonrendelet feltételeket, korlátozásokat nem állapít meg. 3. Az önkormányzat törzsvagyona Az önkormányzat törzsvagyonába kerülő vagyon körét a vagyonátadási törvények, valamint az önkormányzat ezen rendelete határozza meg. 3/1. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona: A vagyonátadási törvények az önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyai közé sorolták be: - a helyi közutakat és műtárgyaikat, - a köztereket és parkokat, - a vizeket és a közcélú vízilétesítményeket, - a levéltári anyagokat. Az önkormányzat képviselő-testületének tehát a törvény erejénél fogva kell a fenti kategóriába tartozó vagyonelemeket forgalomképtelen törzsvagyonnak minősítenie. Az önkormányzat képviselő-testülete azonban szabad elhatározása alapján egyes vagyonelemeit forgalomképtelennek minősíthet – a rendelet-tervezet azonban ilyeneket nem tartalmaz. 3/2. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona: A képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát egyrészről a jogszabályok, másrészről saját döntése alapján határozhatja meg. A vagyonátadási törvények alapján – legalább – korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak kell minősíteni az alábbiakat: - közműveket, - intézményeket, középületeket, - műemlékeket, - védett természeti területeket, - muzeális emlékeket. A képviselő-testület a fentieken túlmenően egyes vagyonelemeket saját belátása szerint – a kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonon kívül – besorolhat a

93

korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe. A rendelet-tervezet a temetőket sorolja ide. A besorolásnál célszerű feltárni azokat az okokat, amelyek előidézik az adott vagyonelem forgalomban való részvételének korlátozását. A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a képviselőtestületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelet-tervezet a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat. (A korlátokat a rendelet 9. § (2) bekezdése tartalmazza a képviselő-testület számára javasolt kiegészítésekkel.) 4. Az önkormányzat egyéb vagyona Az önkormányzat egyéb vagyona tartalmazza azt a vagyoni kört, mely nem tartozik a törzsvagyonba. Ezen vagyoni kör más irányú meghatározása nehéz, a felsorolás a vagyon összetettsége miatt nagyon bonyolult lenne, ezért alakult ki a fenti meghatározási forma a szakirodalomban is. A rendelet-tervezet II. fejezete A rendelet-tervezet II. fejezete tartalmazza a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának technikai menetét, az egyes jogosítványokat, a jogszabály szerint saját hatáskörben, kötelezően meghatározandó értékhatárokat. 1. A tulajdonosi jogok a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a helyi önkormányzatot illetik meg, amely jogi személy nevében a jogokat a képviselőtestület gyakorolja. A képviselő-testület azonban a saját belátása szerint egyes döntési jogosítványait átruházhatja. Az átruházás előnye, hogy a képviselő-testület mentesüljön olyan döntések alól, melynek meghozatala nem olyan nagy horderejű, mely a közvetlen beavatkozását, döntését igényelné. A rendelet-tervezet a polgármestert ruházza fel egyes tulajdonosi jogok gyakorlásával. A rendelet-tervezet tartalmazza valamennyi tulajdonosi joggal kapcsolatos döntési jogosítványt. a/ A vagyon elidegenítése (értékesítés és ingyenes átruházás) A versenytárgyalás útján való értékesítés értékhatárának kikötése jogszabály

94

szerint kötelező. Az önkormányzat vagyona nagyságára való tekintettel ezen összeget a tervezet 1.500.000.- Ft-ban határozza meg. (13.§.(1).) A vagyon elidegenítése során cél, hogy adott vagyontárgyért minél nagyobb összeget fizessen a vásárló. Ezért a rendelet-tervezet a 500.000.-—1.500.000.-Ft értékhatárok közé eső vagyoni értékeknél előírja a megyei lapban való meghirdetést. Kisebb értékű vagyontárgyak értékesítésénél, a helyben érdekeltek (lakosok, vállalkozók) értesítését kell megoldani a helyben szokásos módon (hirdetmény, stb.). A 50.000.- - 500.000.-Ft értékhatárt (13.§.(4) a./ pont) el nem érő vagyon értékesítésére a polgármester jogosult a tervezet szerint, mivel e tevékenységével mentesítheti a képviselő-testületet az értékben nem jelentős eladási ügyletek tárgyalásától. A kontroll miatt azonban a polgármesternek kötelessége beszámolni a fent említett döntéseiről. A vagyon ingyenes átruházási körülményeit, eseteit, feltételeit jogszabály szerint kötelező az önkormányzatnak rendeletben meghatároznia. Ezért a rendelettervezet tartalmazza, hogy milyen értékű vagyontárgyakat, mely döntési szint, milyen feltételek mellett ruházhat át ingyenesen. A tervezetben szereplő összeghatárok, valamint esetek megváltoztathatóak, csupán javaslatok! b/ A vagyon megterhelése A vagyon megterhelésére a jogot nem célszerű átruházni a képviselő-testületnek, mivel jelentős vagyonmozgási – csökkenési – következményekkel járhat. c/ A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban Az önkormányzat saját vállalkozást nem folytat. Az önkormányzat azonban a vagyonátadási törvények miatt vagy részt vesz, vagy pedig részt fog venni vállalkozásokban. A vállalkozásban való részvétel a különböző gazdasági társaságban – jogszabály alapján – szerzett részesedésre, és az azzal kapcsolatos jogokra terjed ki. A szabályozást éppen ezért nem szabad elkerülni. Fontos, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a részesedéseivel kapcsolatos döntés jogát – a döntések súlya, valamint a közösségi érdek miatt – ne ruházza át. d/ A vagyon egyéb – más célú – hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás) d/1) Használati, hasznosítási jog Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedése 1.500.000.-Ft értékhatár felett (26.§) csak versenytárgyalás után történhet. Ezen összeghatár megállapítására vonatkozó kötelezés az értékesítésnél leírtak szerint

95

(jogszabály által) történt. (Az összeghatár ez esetben is csak javaslat, amelytől el lehet térni!) Jogszabály szerint lehetőség van az önkormányzat egyes vagyontárgyaira koncessziós szerződés kötésére, amelyet azért kell szabályozni, mert előfordulhat a vagyonátadási törvényt követően kialakul vagyoni helyzetben. Az önkormányzat esetében a képviselő-testület a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos jogokat és az értékhatárokat az értékesítésnél rögzítettek szerint határozza meg. (Ebben az esetben is szabadon dönt a képviselő-testület, a rendelet-tervezet feltételei, összegei csupán csak javaslatként kezelendők!) d/2) Társulás Az önkormányzat részt vesz, illetve részt vehet társulásban. A társulásban résztvevő vagyon helyzetét - jogszabályok alapján - a rendelet-tervezet tartalmazza. d/3) Értékpapír vásárlás Az önkormányzatnál előfordul, illetve előfordulhat értékpapír vásárlás, mely nem befektetési céllal, hanem az ideiglenesen feleslegessé váló pénzeszközök hasznosítására irányul. Az értékpapír vásárlással kapcsolatos eljárást a tervezet tartalmazza, amely csak javaslat, a testület döntése szerint változtatható! e/ Az önkormányzat követeléseiről való lemondás Az önkormányzat követeléseiről való lemondás szabályozási kötelezettségét jogszabály írja elő. Az összeghatárokat, a körülményeket azonban a képviselőtestület saját maga, szabadon határozza meg. A tervezet csupán a célszerűség alapján kialakított javaslatot tartalmazza. f/ A hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing A fentiek szabályozására azért van szükség, mert bármikor előfordulhatnak a költségvetési gazdálkodás során. Hatást gyakorolhatnak mind pozitív, mind negatív irányban az önkormányzat vagyonára, de a vagyon szerkezetében, a vagyon csoportjaiban is jelentős változásokat okozhatnak. A tervezet szintén csak célszerűségi javaslatot tartalmaz. g/ Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon E témakör szabályozására azért van szükség, hogy az önkormányzat az így kapott vagyon miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe, hogy mindig mérlegelésre kerüljön a felajánlott vagyon átvételével kapcsolatos kötelezettségek mértéke, annak vállalhatósága.

96

2. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal Az önkormányzathoz kapcsolódnak az önkormányzat által alapított – önálló, illetve részben önállóan gazdálkodó – intézmények. Az intézmények – jogszabály szerint – az önkormányzat egyes vagyontárgyainak használói, s ezért szükségszerűen valamilyen mértékben a vagyonnal gazdálkodnak is. A vagyonnal való gazdálkodásukra jogszabályok, illetve az önkormányzat által jelen rendeletben megállapított szabályok vonatkoznak. Az intézmény vezetője által gyakorolt jogköröknél a tervezet által megadott összegek csak javaslatok, melyek a képviselő-testület döntésétől függően módosíthatóak. A rendelet-tervezet III. fejezete A rendelet-tervezet III. fejezete tartalmazza kötelezettséget, melyet jogszabály ír elő.

a

vagyonleltár

készítési

A vagyonleltár elkészítéséért a körjegyző tartozik felelősséggel. A rendelet-tervezet IV. fejezete A rendelet-tervezet IV. fejezetén belül külön cím foglalkozik a vagyonértékelési szabályokkal. Ez azért fontos, mert mint arról már volt szó, a vagyongazdálkodás szempontjából nem mindig a könyvvitelben megjelenő könyv szerinti értéket kell alapul venni, mert az egyes esetekben jelentős mértékben eltér az adott vagyontárgy tényleges piaci értékétől. Azért, hogy a vagyongazdálkodás során az önkormányzat érdeke minél jobban érvényesüljön, szükség lehet arra, hogy a vagyontárgyak a forgalomba (értékesítés, apport, bérlet) a piaci értéken kerüljenek be. A piaci érték meghatározásához szakértőt kell bevonni. A rendelet-tervezet a rendelet hatályba léptetését a kihirdetést követő hónap első napjára teszi, hogy legyen idő a rendeletben foglaltakra való felkészülésre. A rendelet-tervezet melléklete A rendelet-tervezet mellékletében a vagyonleltár szerkezeti leírása található, amely alapján kell elkészíteni minden évben a vagyonleltárt. A vagyonleltárt a képviselő-testületnek határozattal kell elfogadnia. Monoszló, 2003. március 27. S i m o n György polgármester Az előterjesztést készítette:

97

S ó l y o m Béláné körjegyző