PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI SZAK
PREKLINIKAI MODUL 5-6. szemeszter
OKTATÁSI PROGRAM
2006/2007 PÉCS
Tartalomjegyzék Bevezető ................................................................................................................................1 A kreditrendszer néhány alapelve ..........................................................................................2 A 2006/2007. tanév időbeosztása ...........................................................................................3 A modul ajánlott tanterve ......................................................................................................4 Órarendek...............................................................................................................................6 5. szemeszter
Bevezetés a belgyógyászatba (Propedeutika) (OOPBPR) .......................................................8 Kórélettan 1. (OOPKO1) .....................................................................................................10 Mikrobiológia 1. (OOPMI1) ................................................................................................14 Műtéttani alapismeretek (OOPMUA) ..................................................................................19 Neuropszichológia (OOPNEP) ............................................................................................21 Orvosi pszichológia (OOPORP) ..........................................................................................24 Pathológia 1. (OOPPA1) .....................................................................................................25 6. szemeszter
Gyógyszertan 1. (OOPGT1) ................................................................................................33 Kórélettan 2. (OOPKO2) .....................................................................................................35 Közegészségtan 1. (OOPME1) ............................................................................................39 Mikrobiológia 2. (OOPMI2) ................................................................................................42 Pathológia 2. (OOPPA2) ......................................................................................................49 Sebészeti propedeutika (OOPSPR) ......................................................................................58 Belgyógyászat gyakorlat (OORBEL) ...................................................................................60
Általános információk Az oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának – az egyes évfolyamokra vonatkozó – kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket, az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további információk az egyes tanszékeken kérhetők. A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend kiadványban találhatók meg.
Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes
1
A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: Az Általános orvos szakon minimum 360 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85. §. (4)) alapján a 360 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (18 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (54 kreditpont - ebből 20 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai, klinikai és szigorló modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő 2006. előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OOABK1 = általános orvos szakon alapozó modulban (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. OM06ABK1 = orvos szakon (o) magyar nyelven (m) a 2006. tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint a Biokémia 1 (BK1)
2
A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Általános Orvos szak Szorgalmi időszak: I. félév 2006. szeptember 04. – 2006. szeptember 11. – II. félév 2007. február 05. – Vizsgaidőszak: I. félév II. félév
2006. december 18. 2007. május 21. és 2007. augusztus 21.
– – –
2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak)
2007. február 02. (7 hét) 2007. június 29. 2007. augusztus 31. (8 hét)
Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: ÁOSZ I-IV. évfolyam 2007. júl. 02. – 2007. júl. 27. ill. 2006. júl. 30. – 2007. aug. 24. Tavaszi szünet: 2007. április 02 – 06. (Húsvét előtti hét)
1. félév 2006. szeptember 04 – 08. 1. hét 3. hét 5. hét 7. hét 9. hét 11. hét 13. hét
2006. szept. 11. – 15. 2006. szept. 25. – 29. 2006. okt. 09. – 13. 2006. okt. 23. – 27. 2006. nov. 06. – 10. 2006. nov. 20. – 24. 2006. dec. 04. – 08.
iratkozási hét
2. hét 4. hét 6. hét 8. hét 10. hét 12. hét 14. hét
2006. szept. 18. – 22. 2006. okt. 02. – 06. 2006. okt. 16. – 20. 2006. okt. 30. – nov. 03. 2006. nov. 13. – 17. 2006. nov. 27. – dec. 01. 2006. dec. 11. – 15.
2. félév 2007. április 02 - 06. tavaszi szünet 1. hét 3. hét 5. hét 7. hét 9. hét 11. hét 13. hét
2007. febr. 05. – 09. 2007. febr. 19. – 23. 2007. márc. 05. – 09. 2007. márc. 19. – 23. 2007. ápr. 09. – 13. 2007. ápr. 23. – 27. 2007. máj. 07. – 11.
2. hét 4. hét 6. hét 8. hét 10. hét 12. hét 14. hét
3
2007. febr. 12. – 16. 2007. febr. 26. – márc. 02. 2007. márc. 12. – 16. 2007. márc. 26. – 30. 2007. ápr. 16. – 20. 2007. ápr. 30. – máj. 04. 2007. máj. 14. – 18.
Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Általános orvos szak – kötelezően teljesítendő tárgyak
preklinikai modul oktató
-
5. szemeszter
kód
Cím
intézmény
OOPBPR
Bevezetés a belgyógyászatba Dr. Wittmann István II-III. sz. Belgyógyászati (propedeutika) – Dr. Nagy Lajos Klinika
OOPKO1
Kórélettan 1.
Dr. Székely Miklós
OOPMI1
Mikrobiológia 1.
OOPMUA
félévi óraszám gyak szem Σ
előfelt. 1
előfelt. 2
előfelt. 3
vizsga
kr
OOAEL2
OOANEA
OORAPG
28
28
0
56
koll
4
Kórélettani és Gerontológiai Intézet
OOABK2
OOAEL2
OOAIMM
42
0
28
70
koll
5
Dr. Pál Tibor
Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet
OOABK2
OOAEL2
OOAIMM
42
28
0
70
koll
5
Műtéttani alapismeretek
Dr. Rőth Erzsébet
Sebészeti Oktató és Kutató Intézet
OOAEL2
OOANEA
14
14
0
28
fgyj
2
OOPNEP
Neuropszichológia
Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
OOAEL2
14
0
14
28
koll
2
OOPORP
Orvosi pszichológia
Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
OOAEL2
14
14
0
28
fgyj
2
OOPPA1
Pathológia 1.
Dr. Pajor László
Pathológiai Intézet
OOAEL2
56
28
28
112
koll
8
OOANEA
ea
28
4
Mintatanterv Általános orvos szak – kötelezően teljesítendő tárgyak kód
cím
preklinikai modul oktató
-
6. szemeszter intézmény
előfelt. 1
előfelt. 2
előfelt. 3
OOAEL2
OOANEA
OOPGT1
Gyógyszertan 1.
Dr. Barthó Loránd
Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
OOABK2
OOPKO2
Kórélettan 2.
Dr. Székely Miklós
Kórélettani és Gerontológiai Intézet
OOPKO1
OOPME1
Közegészségtan 1.
Dr. Ember István
Orvosi Népegészségtani Intézet
OOPKO1
OOPMI2
Mikrobiológia 2.
Dr. Pál Tibor
OOPPA2
Pathológia 2.
OOPSPR OORBEL
ea
félévi óraszám gyak szem Σ
vizsga
kr
14
0
28
42
koll
3
42
0
28
70
szig
5
28
18
10
56
fgyj
4
Orvosi Mikrobiológiai OOPMI1 és Immunitástani Intézet
42
28
0
70
szig
5
Dr. Pajor László
Pathológiai Intézet
OOPPA1
56
28
28
112
szig
8
Sebészeti propedeutika
Dr. Horváth Örs Péter
Sebészeti Klinika
OOAEL2
14
14
0
28
koll
2
Belgyógyászat gyakorlat (krit. köv.)
Dr. Tóth Kálmán – I-II-III. Belgyógyászati Dr. Wittmann István – Klinika Dr. Nagy Lajos
0
140
0
140
aláírás
0
OOPBPR
OOPMI1
OANEA
OOPBPR
27
5
6
7
Bevezetés a belgyógyászatba (Propedeutika) II-III. sz. Belgyógyászati Klinika Dr. Wittmann István egyetemi tanár - Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár A tematika rövid leírása: bevezetés a belgyógyászatba. A kórelőzmény felvételének és a fizikális betegvizsgálat módszereinek részletes megismertetése, begyakoroltatása. A leggyakoribb belgyógyászati betegségek tünettanának ismertetése. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a belgyógyászati fizikális diagnosztika alapvető módszertanának, a vizsgálat szabályainak megismertetése, begyakoroltatása. A kórelőzményfelvétel alapvető szabályainak megismertetése, begyakoroltatása. A gyakoribb belgyógyászati betegségekre vonatkozó kórelőzményi adatok, fizikális eltérések és alapvető diagnosztikai módszerek ismertetése. Az orvosi dokumentáció vezetési szabályainak megismertetése. Az orvos-beteg kapcsolat hatékonyságát fokozó attitüd, viselkedésmód megismertetése és gyakorlása. Más diszciplinák szakembereivel való együttműködőkészség fejlesztése. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 4
előadás gyakorlat
szóbeli kollokvium szóbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
2 28 2 28 0 0 56
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPBPR 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2, OOANEA, OORAPG
FOSZ
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Petrányi Gy.: Belgyógyászati diagnosztika S. A. Schroeder: Korszerű orvosi diagnosztika R. A. Hoper és mtsai.: A belgyógyászat Oxford zsebkönyve Szarvas F., Csanády M.: Belgyógyászati fizikális diagnosztika alapjai, Semmelweis Kiadó, 2000 B. Bates: A Guide to Physical Examination and History Taking, J. B.Lippincott, 1991 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét: Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére - Dr. Nagy Judit 2. hét: A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása - Dr. Nagy Judit 3. hét: Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben – Dr. Nagy Lajos 4. hét: A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei - Dr. Nagy Lajos 5. hét: Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben - Dr. Késői István 6. hét: A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák - Dr. Késői István 7. hét: Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális digitális vizsgálat - Dr. Fábián György 8. hét: A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata - Dr. Fábián György 9. hét: A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata - Dr. Schmelczer Matild
8
10. hét: 11. hét: 12. hét: 13. hét: 14. hét:
Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata - Dr. Wittmann István Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata - Dr. Nagy Judit A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia - Dr. Nagy Judit Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben - Dr. Pécsvárady Zsolt Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségekben - Dr. Czirják László
14*2 óra gyakorlat: A gyakorlatok tematikája megegyezik az előadások tematikájával, az adott klinikai betegforgalom függvényében. A 7 csoportból 1 csoportot a III. sz. Belgyógyászati Klinika oktat, a többit a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum. A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. 2 tanórát meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a TVSZ-ben meghatározott lehetséges értéket meghaladó hiányzás pótlása szükséges. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: előadások és gyakorlatok anyaga
9
Kórélettan 1. Kórélettani és Gerontológiai Intézet - Dr. Székely Miklós egyetemi tanár A tematika rövid leírása: alapvető előfeltételként szükséges az élettani, biokémiai és immunológiai alapjelenségek és összefüggések ismerete; mindezekre a kórélettan oktatása extenzíven épít. A kurrikulum célja az egyes szervek, szervrendszerek (keringés, légzés, haematologia, vese, só/víz háztartás, sav/bázis egyensúly) diszfunkcióinak megismertetése, ehhez kapcsolódóan az öröklött és szerzett etiológiai tényezők, a pathogenesis és pathomechanizmus, valamint a kompenzációs/adaptív mechanizmusok és más szervrendszerekkel való interakciók tárgyalásával – preklinikai szinten. Tekintettel arra a közismert tényre, hogy a világ demográfiai térképe átrajzolódott, az európai populáció elöregedik és a klinikumban a betegek átlagéletkora egyre magasabb, a kurrikulumba beépítve, minden területen kiemelten foglalkozunk az életkori sajátosságokkal, különösen az időskori változások jelentőségével. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tárgy részben a klinikai tünetek, részben a farmakológiai vagy más intervenciós lehetőségek, ill. a prevenciós lépések megértése szempontjából fontos. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 5
előadás gyakorlat
szóbeli kollokvium írásbeli és szóbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
3 42 0 0 2 28 70
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPKO1 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2, OOABK2, OOAIMM
FOSZ
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott felkészülési anyag: Szollár L. (szerk.): Kórélettan, 4. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001 S. Silbernagl, F. Lang: Color Atlas of Pathophysiology, Thieme Stuttgart–New York, 2000 Székely Miklós: Kórélettan I-II., POTE EFK jegyzet, 1997 MSD: Geriátriai Kézikönyv, Melánia Kiadó, Budapest 1997 Szollár L. (szerk.): Klinikai Kórélettan, SOTE, Budapest, 2005 Foglalkozások témája és oktatója: Előadók, szemináriumi/demonstrációs oktatók: Dr. Balaskó Márta, Dr. Garai János, Dr. Garami András, Dr. Kanizsai Péter, Dr. Molnár Valéria, Dr. Pétervári Erika, Dr. Simon Attila vendégoktató, Dr. Soós Szilvia, Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató és Székely Miklós 14*3 óra előadás 1. hét: Szívelégtelenség kórélettana. Cardiomyopathiák - 3 óra, Dr. Székely Miklós 2. hét: Perifériás keringési elégtelenségek. Collapsus - 1 óra, Dr. Székely Miklós A keringési shock formái és kialakulásuk kórélettana. Mikrocirkuláció és haemodynamikai változások shockban - 2 óra, Dr. Székely Miklós 3. hét: A keringési shock szervi manifesztációi - 1 óra, Dr. Székely Miklós Szöveti ischaemia, reperfusio: cellularis mechanizmusok. A coronaria keringés kórélettana - 2 óra, Dr. Garai János 4. hét: Speciális területek (agy, kisvérkör, renális és splanchnikus terület) keringésének kórélettana. A perctérfogat megoszlása. Változások az életkorral - 3 óra, Dr. Garai János
10
5. hét: 6. hét: 7. hét: 8. hét: 9. hét: 10. hét: 11. hét: 12. hét: 13. hét: 14. hét:
A szisztémás vérnyomás rendellenességei. Hypertensio, hypotensio. Időskori jellemzők - 3 óra, Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató A légzés szabályozásának, mechanikájának, munkájának rendellenességei - 3 óra, Dr. Balaskó Márta A ventillatio, diffusio és a pulmonalis perfusio zavarai. Időskori jellemzők - 3 óra, Dr. Balaskó Márta Az oxygen-szállítás zavarai. Hypoxiák, légzési elégtelenség, dyspnoe - 3 óra, Dr. Balaskó Márta A cardiovascularis rendszer és a légzés adaptációja izommunkához fiatalban és idősben - 3 óra, Dr. Simon Attila vendégoktató Haematologia: Anaemiák/polycythaemiák, ér-endothel dysfunctiók - 3 óra, Dr. Balaskó Márta Haematologia: Vérzékenységek. Thrombosisok. DIC - 2 óra, Dr. Balaskó Márta, Dr. Pétervári Erika A vese keringése. Nem-kiválasztó veseműködések - 1 óra, Dr. Székely Miklós Glomeruláris és tubuláris funkciók kórélettana. Időskori változások - 3 óra, Dr. Székely Miklós Chronicus veseelégtelenség. Uraemia. Acut veseelégtelenségek - 3 óra, Dr. Székely Miklós Szöveti sérülés/gyulladás mechanizmusai - 1 óra, Dr. Garai János. Trauma/sepsis kórélettana - 2 óra, Dr. Kanizsai Péter
14*2 óra szeminárium 1. hét: A kórélettan fogalma, helye a képzésben. Alapfogalmak. Öröklött és szerzett zavarok. Környezeti hatások. Életkori sajátosságok. Az EKG alapfogalmai 2-7. hét: Kóros EKG kórélettani alapjai 8. hét: Légzésfunkciós vizsgálat (demonstráció). A paraméterek értékelésének alapelvei 9. hét: Spiro-ergometria (demonstráció) 10. hét: Esettanulmányok (példák a keringés-légzés fejezetekből): Dohányzás-chronicus bronchitisemphysema. Pulmonalis embolia. Klórgáz-mérgezés. Vízbefúlás. Pneumonia. Hibás transfusio, stb. 11-12. hét: A sav/bázis-egyensúly kórélettana 13-14. hét: A só/víz-háztartás kórélettana. Kálium-anyagcsere zavarok Szemináriumi megbeszéléseken integratív szemléletű és a klinikai jelentőséget hangsúlyozó esettanulmányok elősegítik a tanultak megértését és alkalmazásának képességét. További segítséget jelenthet a felkészülésben olyan gondolkodtató tesztlapok kitöltése (évközben), amelyeket a hallgatók önkéntesen, otthon oldhatnak meg; ezek kiértékelése is a szemináriumokon történik. A félév elfogadásának kritériumai: a félév elismerésének feltétele az előadások és szemináriumok/demonstrációk rendszeres és figyelmes látogatása. A TVSZ értelmében a csoportos foglalkozások több mint 15%-áról (azaz 3-nál több foglalkozásról) való hiányzás a félév aláírásának megtagadását jelentheti, amely joggal az Intézet élni kíván. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten más csoportnál pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: az előadások anyaga, valamint a szemináriumokon/demonstrációkon tárgyalt témák képezik a vizsgakövetelmények alapját, mivel az új tankönyvek sem tartalmazzák a kurrikulumban szereplő összes témát a megkívánt részletességgel, ill. szemléletmóddal. A szemináriumok és demonstrációk anyaga nincs közvetlen átfedésben az előadások anyagával, így a felkészüléshez minden oktatási forma látogatása szükséges. Vizsgakérdések Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben A cardiorespiratoricus rendszer teljesítőképességének vizsgálata (spiroergometria). Anaerob küszöb és maximális oxigénfogyasztás izommunkában A perctérfogat megoszlása és kóros eltérései fiatalban és idősben Szívelégtelenség okai, formái A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) előrefelé mutató jelei A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) hátrafelé mutató jelei Magas perctérfogattal járó szívelégtelenség Cardiomyopathiák Vasovagalis syncope A keringési shock fogalma, osztályozása. A kialakulás kórélettana, fázisai és a mikrocirkuláció jellegzetességei Hypovolaemiás shock okai, haemodynamikája
11
Cardiogen shock okai, haemodynamikai jellemzői Megoszlási shock okai, haemodynamikai jellemzői Szöveti hypoxia, ischaemia, reperfusio A shock szervi manifesztációi Coronaria keringés és elégtelensége. Kockázati tényezők. Acut myocardialis infarctus pathomechanizmusa és következményei Chronicus ischaemiás szívbetegség mechanizmusai, megjelenése és következményei Az agyi keringés szabályozása és kóros eltérései Agyi hypoxia, ischaemia, stroke A splanchnicus keringés jellegzetességei és kóros eltérései Kisvérköri keringés jellegzetességei. Kisvérköri hypertonia Hypertonia betegség fogalma, osztályozása, általános kórélettana. Életkor és vérnyomás Hypertonia és a vese (kétoldalú kapcsolat) Hypertonia és a mellékvese Essentialis hypertonia etiológiai tényezői és jellemzői A hypertonia betegség következményei Orthostaticus hypotensióval járó állapotok fiatalban és idősben Aktív heterotop ingerképzési zavarok A passzív heterotopia okai, formái, következményei A supraventricularis és atrioventricularis ingervezetés blokkjai Intraventricularis vezetési zavarok formái és jelentősége Pre-excitációs syndromák Paroxysmalis tachycardiák A szív chronicus és acut terhelésének EKG-jelei (hypertrophia, strain) Primer repolarizációs zavarok az EKG-ban Acut myocardialis infarctus EKG-jellegzetességei Pitvar- és kamra-lebegés, pitvar- és kamra-fibrilláció A légzésfunkciós próbák értékelése. Kóros légzésmechanika: jellegzetességei és paraméterei A légzés szabályozásának zavarai. Időskori változások. Alvási apnoe syndroma. A légzés munkája. A rugalmas ellenállás eltérései, restrictiv légzészavarok Alveolaris hypoventillatio okai és következményei Acut és chronicus alveolaris hyperventillatio Eloszlási zavarok a tüdőben (V/Q): okok, következmények Az alveolo-capillaris diffusio zavarai Oxygen-transport a vérben és ennek zavarai (Hb-pathiák, CO-mérgezés, met-Hb) Hypoxiák formái, mechanizmusa, kompenzálási lehetőségek. Cyanosis A légúti ellenállás eltérései és ezek következményei. Chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) okai, következményei. Emphysema Teljes és részleges légzési elégtelenség Dyspnoe Az anaemiák formái, általános kórélettana és következményei Aplasticus anaemia és betegségekhez társuló komplex etiológiájú anaemiák Hiányanaemiák Haemolyticus anaemiák Polycythaemiák Thrombocyta és vascularis eredetű vérzékenységek Congenitalis és szerzett coagulopathiák Thrombosisok: okok, következmények Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC) Granulocyták szerepe gyulladásos folyamatokban
12
A glomerularis filtratio pathophysiologiája Tubularis funkciók kóros változásai Proteinuriák Hyposthenuria, asthenuria, osmoticus diuresis A vizelet mennyiségének rendellenességei. A víz visszatartásának és kiürítésének képessége Nem-kiválasztó veseműködések és zavaraik Chronicus veseelégtelenség okai, kórélettani jellemzői, progressziója Uraemiás anyagcserezavar, szervi működések zavarai uraemiában Uraemiás coma Acut veseelégtelenségek előfordulása, általános jellemzői. Extrarenalis uraemia A vese keringésének jellemzői. Prerenalis azotaemia. Postrenalis veseelégtelenség Acut tubularis nephropathiák Acut diffus glomerulonephritis A pH-zavarok kompenzálása (plazma és intracellularis pufferek, légzés, vese) és zavarai Metabolicus acidosisok okai, kompenzálása és következményei Metabolicus alkalosisok okai, kompenzálása és következményei Respiratoricus acidosis és alkalosis: okok, kompenzálás, következmények A kálium-anyagcsere zavarai. Hypokalaemia és hyperkalaemia A volumen-reguláció mechanizmusai és zavarai. Az extracelluláris tér megoszlását befolyásoló tényezők és a megoszlás eltérései Az extracelluláris tér csökkenésével járó állapotok és következményeik Az extracelluláris tér növekedésével járó állapotok okai, mechanizmusai és következményei Az ozmoreguláció mechanizmusai és zavarai Hyperosmolaritas, hypertonicitas. Formák, okok, következmények Hypotonicitas: pathogenesis és következmények Megjegyzés: A kollokvium tételei 3 szóbeli kérdésből állnak. A tételhez minden esetben egy-egy EKG-görbe elemzése is társul. A hallgató kívánságára, javítási céllal, a kollokviumon esettanulmány adható.
13
Mikrobiológia 1. Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet - Dr. Pál Tibor egyetemi tanár A tematika rövid leírása: bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia kertében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia faktorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. Megismertetjük a hallgatókat a terhességi immunológia és a neuroimmunológia alapjaival. E szemeszter anyagát képezi továbbá az általános és részletes virológia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az orvostanhallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a klinikai tárgyak elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 5
előadás gyakorlat
írásbeli kollokvium írásbeli és szóbeli írásbeli vagy szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
3 42 2 28 0 0 70
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPMI1 5. szemeszter csak őszi félévben OOABK2, OOAEL2, OOAIMM
FOSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely L.: Orvosi Mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina, Budapest, 2001 Ternák G. (szerk): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A.: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1998 Nagy E. (szerk.): Klinikai mikrobiológiai esetismertetések, Medicina, Budapest, 2001 Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA 1. Bevezetés: a mikrobiológia tárgya és története, rendszertan 2. Esszenciális sejtalkotórészek 3. Járulékos sejtalkotórészek 4. A baktériumok fiziológiája 5. A baktériumok táplálkozási típusai és növekedésük 6. Mikrobiológiai genetika - I. 7. Mikrobiológiai genetika - II. 8. Pathogenitás és virulencia 9. Endo- és exotoxinok 10. Adhézió és invázió 11. Sterilizálás és dezinficiálás I. – Fizikai módszerek 12. Sterilizálás és dezinficiálás II. – Kémiai módszerek
14
GYSZ
13. 14. 15. 16.
Az antimikróbás gyógykezelés problémái - általános bevezetés Kemotherápia: szulfonamidok, antimycobacteriális szerek, quinolonok, nitrofuránok A sejtfal bioszintézisének gátlószerei: penicillinek, cephalosporinok, carbapenemek Fehérje szintézis gátlók: aminoglycosidok, chloramphenicol, tetracyclinek, macrolidok, lincomycin, clindamycin, polypeptidek
IMMUNOLÓGIA 17. Védekező mechanizmusok a testfelszínen, bőr és mukózális immunitás, "lymphocyta homing" 18. Védekező reakciók, Ag-At kölcsönhatások, agglutináció, fagocitózis, T és B sejt válasz 19. Védekezés a vírusok ellen 20. Védekezés a baktériumok ellen 21. Védekezés a paraziták ellen 22. Immunoprofilaxis, aktív és passzív immunizálás 23. Túlérzékenység 24. Immunológiai tolerancia 25. Autoimmunitás 26. Akut-fázis reakciók 27. Immunológiai kapcsolat az anya és magzat között 28. Neuroimmunológia VIROLÓGIA 29. A vírusok jellemzése (alapfogalmak, struktúra, kémiai összetétel, osztályozás), és a vírusok szaporodása (replikációs módok, mutánsok, vírusok közötti kölcsönhatások) 30. A vírusfertőzések pathogenezise (fertőzési módok, fertőzési típusok, immunitás) 31. A vírusfertőzések profilaxisa, kemoterápiás lehetőségek (konvencionális és új típusú vakcinák, antivirális vegyületek, interferon) 32. Adenovírusok és parvovírusok (Erythrovirus B19) 33. Herpesvírusok I. (HSV, VZV, CMV, EBV) 34. Hepatitis vírusok (HAV, HEV, HBV, HCV,) 35. Picornavírusok (Polio-, Coxsackie-, Echovirusok), Rhinovirusok, Rubivirus (rubeola virus) 36. Orthomyxovirusok (Influenza A, B, C) 37. Paramyxovírusok (Parainfluenza, mumps, kanyaró vírusok). Pneumovírus (RS vírus) 38. Rota-, Astro-, Calicivírusok 39. Papillomavirusok (HPV) és Polyomavirusok (JC, BK) 40. "Lassú" vírusfertőzések. A prion és prion-fertőzések 41. Bunyavírusok (Hantavirusok). Flavivírusok (Kullancsencephalitis), Rhabdovirusok (Lyssa) 42. Retrovírusok (HIV) 14*2 óra gyakorlat Hetek Téma 1-2. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkópizálás: natív és festett készítmények 3-4. A baktériumok tenyésztése: táptalajok és módszerek 5-6. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 7-8. Szerológiai diagnosztika I. 9-10. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 11-12. In vitro és in vivo virulencia tesztek (hemagglutináció, adhézió és invázió vizsgálata, toxin kimutatás és neutralizáció) 13-14. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben) A félév elfogadásának kritériumai: a mikrobiológia oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az Index aláírásának - a szemeszter elismerésének - feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Az Intézet fenntartja magának a jogot, hogy a hallgatók felkészültségéről a gyakorlati foglalkozásokon szóbeli kérdésekkel, vagy írott tesztek formájában tájékozódjon. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: gyakorlat pótlása más csoportnál.
15
Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad. További vizsga mind írásbeli, mind szóbeli vizsga formájában teljesíthető. A kollokvium anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. A hallgatók a csatolt témakörökből összeállított kérdésekre válaszolva adnak számot felkészültségükről. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A szóbeli vizsga kérdései az alábbiak: 1. A különböző pro- és eukaryota mikroorganizmusok sejtalkotóinak összehasonlítása 2. A baktériumok esszenciális és járulékos sejtalkotói 3. A bakteriális citoplazma és maganyag szerkezete 4. A baktériumok belső membránjának szerkezete és funkciói 5. A gram-pozitív sejtburok szerkezete 6. A gram-negtív sejtburok szerkezete 7. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 8. A bakteriális fimbriák (pilusok) 9. A baktériális tok 10. A baktériumok endospórája 11. A mikrobiális motilitás formái, a csilló szerkezete, kemotaxis 12. A baktériumok táplálkozási típusai 13. A baktériumok növekedése 14. Genotípus és fenotípus 15. Mutáció, modifikáció és fenokópia 16. Transzformáció 17. A baktériumsejt szerkezetét és metabolikus aktivitását érintő mutációk 18. Baktérium-konjugáció, F és F´ plazmidok, Hfr törzsek 19. A bakteriofág fertőzés litikus ciklusa 20. Specializált és generalizált transdukció 21. Lizogén konverzió, temperált fágok 22. Transzpozonok és IS elemek 23. A plazmidok 24. Pathogenitás és virulencia, a Koch-féle posztulátumok 25. Virulencia faktorok, a molekuláris biológia Koch-féle posztulátumai, attenuálás 26. A normál flóra (mikrobiota) 27. Kolonizáció, fertőzés, a fertőzés lefolyása 28. A fertőző ciklus, baktériumhordozók 29. A pathogének behatolási kapui, átvitelük módjai 30. Epidémia, endémia, pandémia, morbiditás, mortalitás, incidencia és prevalencia 31. Az endotoxin 32. Az exotoxinok 33. A mikrobiális adhézió 34. A mikrobiális invázió 35. Enzimek, sziderofórok mint virulencia faktorok 36. A biofilm 37. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényezők, a sterilizálás és dezinficiálás hatásosságának mérése 38. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban, a fenol koefficiens 39. Folyadékok sterilizálása szűréssel 40. Sterilizálás száraz és nedves hővel 41. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 42. Dezinficiálás alkoholokkal, és alkiláló szerekkel 43. Dezinficiálás higany és ezüst sókkal, és halogénekkel 44. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 45. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 46. Liofilizálás és egyéb módszerek a baktériumok és szerobakteriológiai készítmények tartósítására 47. Az élelmiszertartósítás módszerei
16
48. A bőr és a kéz dezinficiálása 49. A fenolok és krezolok dezinficiens hatása 50. A pasteurizáció alkalmazása és korlátai 51. Antivirális hatású dezinficiensek 52. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 53. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése 54. Carbapenemek 55. Az anti-mikrobás szerek kombinálása 56. Sulphonamidok, Trimethoprim 57. Quinolonok, fluoroquinolonok 58. Penicillinek 59. Cephalosporinok 60.Béta-lactamase rezisztens anti-mikrobás szerek 61. Aminoglycosidok 62. Chloramphenicol és Tetracyclinek 63. Macrolide antibiotikumok 64. Polypeptide és glycopeptide antibiotikumok 65. Mukózális immunitás, sIgA, a limfocita homing jelentősége a mukózális immunitásban, BALT, GALT 66. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális immunitás 67. Természetes immunitás, természetes antitestek, az immunológiai homunculus 68. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs burst, oxigén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektusok) 69. A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az antigén felismerése a TCR által, T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes válasz jellemzői) 70. A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése, thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B kooperáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár) 71. Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást megkerülő stratégiái) 72. Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása, fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok) 73. Védekezés a paraziták ellen (makrofágok, limfociták, antitestek, IgE- eozinifil válasz, a paraziták immunitást megkerülő stratégiái) 74. A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában 75. Állati és humán savók, immunglobulin készítmények és monoklonális antitestek a passzív immunizációban 76. Aktív immunizálás, vakcinák, mint az aktív immunizálás antigénjei 77. A vakcinák osztályozása az antigén természete szerint (példákkal) 78. Adjuvánsok 79. Kötelező és ajánlott védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák 80. Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek 81. Citotoxikus reakciók, citotoxikus ellenanyagok kimutatása 82. Immun-komplex reakciók 83. Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékenység kimutatása 84. Immunológiai tolerancia és immunitás, természetes és szerzett tolerancia, a tolerancia mechanizmusai (klonális elimináció, szupresszor sejtek, blokkoló antitestek, idiotípus hálózat, antigén katabolizmus) 85. A tolerancia biológiai jelentősége (vakcináció, deszenzitizálás, transzplantáció, tumorok) CD5+ B sejtek és természetes ellenanyagok, immunparalizis 86. Az autoimmunizálódás lehetséges útjai 87. Fertőzésekhez kapcsolódó autoantitestek és autoallergiás betegségek 88. Az immunológiai felismerés jelentősége a terhességben, a trofoblaszton való MHC kifejeződés szabályozása 89. Cytokin hálózat és immun-endokrin mechanizmusok a terhesség alatt 90. Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa 91. Neuro-immun interakciók, immunregulátorok az idegrendszerben 92. Neuropeptidek és neurotransmitterek mint immunoregulatorok 93. A vírus fogalma, a virion felépítése 94. A vírusok szaporodása, tenyésztése és számuk meghatározása
17
95. Vírusmutánsok, defektív partikulumok, vírusok közötti kölcsönhatás fogalma és jelentősége 96. A vírusfertőzés átvitelének főbb módjai 97. Immunválasz vírusfertőzésekben. A vírus és a gazdaszervezet kölcsönhatásának különböző típusai 98. A vírusfertőzések kemoterápiája és az interferon 99. Adenovírusok 100. Herpes simplex vírusok 101. Cytomegalovírus 102. Epstein-Barr vírus 103. Varicella-zoster vírus és a HHV-6 (Human herpesvirus típus 6) 104. Poxvírusok. (Vaccinia, és a Variola felszámolása) 105. Hepatitis vírusok I. (HAV és HEV) 106. Hepatitis vírusok II. (HBV, HDV, HCV, HGV) 107. Influenza vírus A, B és C 108. Mumps vírus 109. Kanyaró vírus 110. Rubeola vírus 111. Rotavírusok 112. Norwalk vírus és egyéb emésztőszervi infekciót okozó vírusok 113. Poliovírusok 114. Coxsackie és echo vírusok 115. Rabies vírus 116. Az ún. „lassú vírus infekciók”, prion betegségek 117. Daganatvírusok 118. Arbovírusok (sárgaláz, kullancs-encephalitisek) 119. Robovírusok (Hantaan vírus, Marburg és Ebola vírusok, Lassa és LCM vírus) 120. Human parvovírus B19 120. Az AIDS virológiája és laboratóriumi diagnosztikája 122. Az AIDS epidemiológiája és terjedése 123. Congenitalis vírusinfekciók (Rubeola, CMV; diagnosztika, prevenció) 124. Immunszuppresszív állapotok, transzplantáció és vírusfertőzések. Prevenció 125. Nosocomialis vírusfertőzések (légúti, enterális, haematológiai példák) 126. Az AIDS immunológiája
18
Műtéttani alapismeretek Sebészeti Oktató és Kutató Intézet - Dr. Rőth Erzsébet egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a műtő egységeinek bemutatásával, az aszepszis és antiszepszis fogalmának tisztázásával, valamint a steril körülmények között elvégzendő beavatkozásokhoz szükséges előkészületek elvégzésével és állandóan ismétlődő gyakoroltatásával kívánjuk elérni a hallgatókban a megfelelő higiénés gondolkodásmód és magatartás kialakulását. Az egyszerűbb orvosi beavatkozásokhoz szükséges eszközök használatát műtőtermi gyakorlatok alkalmával sajátíthatják el a hallgatók. E gyakorlatok során, a műszerek biztonságos kezelése mellett, manuális képességeik fejlesztésére szolgáló egyszerű feladatok preparátumokon és élő szöveteken történő elvégzésével, alapvető orvosi beavatkozások elvégzésére válnak alkalmassá. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az orvoslás egyetlen formája sem képzelhető el bizonyos alapszintű manuális jártasság, továbbá az alapvető higiéniai szabályok és az ehhez kapcsolódó viselkedési normák betartása nélkül. Így a tantárgy feladata, hogy egyszerű orvosi beavatkozások elvégzésén keresztül fejlessze a hallgatók manuális képességeit, továbbá bemutassa, gyakoroltassa és gondolkodásukban vezérlő elvvé tegye azokat a higiéniai és viselkedési szabályokat, amelyek a klinikai modul tárgyainak abszolválásához, majd későbbi munkájukhoz egyaránt nélkülözhetetlenek. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 2
előadás gyakorlat
gyakorlati jegy szóbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPMUA 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2, OOANEA
FOSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gaál Csaba: Alapvető sebésztechnika Gaál Csaba: Sebészet Az előadások és a gyakorlatok anyaga az intézet honlapján elérhető: http://soki.aok.pte.hu Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. Sebészet története - Dr. Rőth Erzsébet 2. Sebészeti műtő, antiszepszis-aszepszis, sebészeti műszerek - Dr. Wéber György 3. Sebek fajtái - Dr. Jancsó Gábor 4. Sebellátás - Dr. Ferencz Andrea 5. Sebegyesítés és sebészeti varróanyagok - Dr. Szabó Zsolt 6. Sebgyógyulás molekuláris háttere - Dr. Rőth Erzsébet 7. A sebészi narkózis - Dr. Lantos János 8. Iszkémiás szövetkárosodás, oxidatív stressz - Dr. Rőth Erzsébet 9. A szervezet gyulladásos válaszreakciója - Dr. Hamar János 10. Shock fajtái, pathofiziológiája - Dr. Rőth Erzsébet 11. Endoszkópos sebészet alapjai - Dr. Wéber György 12. Mikrosebészet alapjai - Dr. Farkas Gábor 13. Műtéti stressz és a szervezet válaszreakciói - Dr. Rőth Erzsébet 14. A műtéti megterhelés monitorozása - Dr. Gál János
19
GYSZ
1 14 1 14 0 0 28
7*2 óra gyakorlat 1. Ismerkedés a műtővel, a műtőtermi viselkedés szabályai, aszepszis antiszepszis, bemosakodás, a műtéti terület előkészítése (lemosás, izolálás) 2. Alapvető sebészeti műszerek bemutatása, használatuk gyakorlása. Csomózás technikája, alapvető csomófajták 3. Varrattípusok, alapvető varrat technikák gyakorlása sertéslábon. Varróanyagok eltávolítása, a varratszedés technikája 4. Gyakorlati számonkérés a műtőben az alapvető sebészeti műszerekről, varróanyagokról, azok használatáról. 5. Sebellátás gyakorlása altatott állaton, szövetek szétválasztása és egyesítése 6. Mikrosebészeti gyakorlat, alapvető műszerek és operációs mikroszkóp használata 7. Laparoszkópos sebészet alapjai, gyakorlás pelvitrainerben
A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a szemeszter elején megadott időpontban, a mulasztott gyakorlat anyagának elvégzése a pótlás egyetlen lehetősége. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a félév során kerül kiadásra
20
Neuropszichológia Magatartástudományi Intézet - Dr. Kállai János egyetemi docens A tematika rövid leírása: a neuropszichológia tantárgy célja annak bemutatása, hogy az egyes kérgi lebenyek kiesése milyen abnormális emberi viselkedést, valamint a kognitív funkció zavart váltanak ki. A képzés során bemutatásra kerül a percepció, figyelem, nyelv, memória, döntés hozatal, szociális viselkedés idegrendszeri lokalizációja. Eset bemutatásokon keresztül megismerhető ezen területek kiesése által okozott magatartásbeli és kognitív változás. Bemutatásra kerülnek a legmodernebb agyi képalkotó eljárások és neuropszichológiai tesztek. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: mind a hazai, mind a külföldi gyakorlatban az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe a neuropszichológia, így általános orvosi gyakorlatban elengedhetetlen fontosságú annak ismerete, hogy az idegrendszer egyes területeinek kiesése milyen kognitív kieséssel jár, hogyan lehet ezt vizsgálni és gyógyítani. A tantárgy fontos, alapvető ismereteket nyújt a későbbi neurológia, idegsebészeti, pszichiátriai tanulmányokhoz. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 2
előadás gyakorlat
szóbeli kollokvium nincs szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPNEP 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2
FOSZ
1 14 0 0 1 14 28
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Szabó: Klinikai neuropszichológia, jegyzet, 2003 Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M.: Bevezetés a neuropszichológiába, Medicina, 2006 A neuropszichológia tantárgyból kötelező tankönyv nincs, de a kötelező tananyagot tankönyvszerűen tartalmazza a Klinikai neuropszichológia orvostanhallgatóknak c. oktatási segédanyag. Nyomdában van a tankönyv, amely várhatóan októberben jelenik meg. Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás A tantermi előadásokat az intézet oktatói tartják. Előadásokon a tananyag írásban kiadott részéből hiányzó témák, fejezetek hangzanak el. Ezek a következők: 1. Bevezetés a Neuropszichológiába, a neuropszichológia tárgya, fogalma és részterületei 2. Neurális és funkcionális plaszticitás jelentősége a neuropszichológiában 3. Bevezetés az érzékelés és az észlelés pszichofiziológiájába és neuropszichológiájába 4. Vizuális és akusztikus perceptuális jelenségek és neuropszichológiájuk 5. Memória és emlékezés: neuropszichológiai és pszichofiziológiai zavaraik 6. Az egészséges és kóros figyelem neuropszichológiája 7. Fiziológiai és neuropszichológiai érzelemelméletek 8. A motiváció és az addiktív viselkedés, neuropszichológiai jelenségek és viselkedéses zavarok 9. Kortikális, limbikus és kognitív érzelemelméletek 10. A dementia és az értelmi fogyatékosság neuropszichológiája 11. Az egészséges és kóros nyelvi funkciók neuropszichológiája
21
12. Az agresszió és agresszív viselkedés neuropszichológiája 13. A szociális magatartás neuropszichológiája és zavarai 14. Összefoglalás Oktatók: Dr. Kállai János, Prof. Dr. Szabó Imre, Dr. Karádi Kázmér, Dr. Bende István, Dr. Czurkó András 7*2 óra szeminárium Minden csoportnak kéthetente tartunk két órás szemináriumot. Ezek az elméleti anyag megbeszéléséből állnak. 1. Elmélet: A neuropszichológia fogalma. A pszichológia kutatási és gyakorlati módszerei: különböző pszichológiai irányzatok. 2. Elmélet: A normális és patológiás észlelés jelenségei. A fájdalompercepció. Agnóziák. 3. Elmélet: A beszéd és olvasás: dyslexia és a „rosszul tanulógyermek” 4. Elmélet: Az emlékezés és zavarainak neuropszichológiája 5. Elmélet: A normális újszülött, csecsemő fejlődésének neuropszichológiai vonatkozásai. A korai szociális depriváció hatása az érzelmi fejlődésre. A tanulási folyamatok jelentősége egyes pszichopathológiai tünetek kialakulásában és terápiájában. 6. Elmélet: Hangulatbetegségek és a depresszió neurobiológiai és neurokémiai alapjai 7. Elmélet: Szabadon választott téma, konzultáció A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: távolmaradás esetén az órai megjelenés igazolása szükséges. Pótlandó anyag szóban történő referálása. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A kollokvium szóbeli, de az utolsó előadáson vagy szemináriumon lehetőséget biztosítunk előzetes tesztvizsgára, amelynek alapján vizsgajegyet ajánlunk fel. A felkészüléshez az intézet 300 oldalas oktatási segédanyagot ad ki, ennek anyaga a tantermi előadásokon nem szerepel, de a szemináriumok elméleti óráin megtárgyalásra kerül. Az oktatási segédanyag ismerete mellett a záróvizsga letételéhez a tantermi előadások anyagának elsajátítása, valamint a szemináriumok óráin ismertetésre kerülő neuropszichológiai tesztmódszerek ismerete is szükséges. Vizsgakérdések 1. A lelki betegségek diagnosztizálásában és terápiájában közreműködő szakemberek és képzésük 2. A neuropszichológia tárgya. A biopszichológia fontosabb szubdiszciplinái. A pszichológia vizsgáló módszerei 3. A pszichológia tárgya, célja és kutatási módszerei: strukturalizmus, funkcionalizmus, behaviorizmus 4. A pszichológia tárgya, célja és kutatási módszerei: alaklélektan, pszichoanalitikus iskolák, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológiai irányzatok 5. Figura és háttér organizációja a percepcióban, perceptuális tanulás, kognitív beállítódás, projektív tesztek 6. Konstancia és fiziológiás illúziók, kóros illúziók, hallucinációk, álomképek 7. A percepció gátlása és szabályozása 8. A vizuális percepció szerveződésében résztvevő agyi mechanizmusok, blindsight, látótér, szkotómák 9. Színpercepció 10. Tárgyfelismerés, apperceptív visualis zavarok 11. Asszociatív vizuális agnóziák 12. A térpercepció retinotectalis és parietalis mechanizmusai, neglect 13. Audioperceptuális deficitek, hangagnóziák 14. Beszédfelismerési és megértési deficitek: szósüketség és transzkortikális afáziák 15. Vezetéses és anómiás afázia 16. Wernicke- és Broca-féle afázia 17. Fejlődési és szerzett dyslexiák 18. Plaszticitás; -- visualis rendszer 19. Plaszticitás; -- somatosensoros rendszer 20. Plaszticitás; -- szinaptikus mechanizmusok 21. Fiziológiai érzelemelméletek 22. Kognitív érzelemelméletek 23. A kóros és egészséges figyelem neuropszichológiája 24. Az intelligencia neurobiológiája: a humán intelligencia és mérése 25. Az agresszív viselkedés neuropszichológiája 26. Az addikció neuropszichológiája
22
27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Arcfelismerési zavarok Tiszta alexia A memória osztályozása: szenzoros, rövid távú és hosszú távú memória Kétoldali mediotemporális lebenyeltávolítás hatása az emlékezésre Amnézia Korsakoff- és Alzheimer-betegségben Eszméletvesztéses agyrázkódást és elektrokonvulzív sokkolást követő amnézia Deklaratív és nem-deklaratív memóriák, a memória és az amnéziák vizsgálati módszerei Írás és írászavarok
23
Orvosi pszichológia Magatartástudományi Intézet - Dr. Kállai János egyetemi docens A tematika rövid leírása: az orvosi pszichológia tárgya, helye a tudományok rendszerében és az orvoslásban. A személyiség és fejlődésének elméletei, lelki egészség. Személyiségdinamika, stressz, szorongás, alkalmazkodás. Kommunikáció és zavarai az orvos-beteg kapcsolatban, empátia, interjú. Az orvos-beteg kapcsolat lélektana. A betegségre adott reakciók, betegség-feldolgozás, rizikófaktorok, pszichoszomatika. A pszichológiai befolyásolás, gyógyítás lehetőségei. Lélektani krízis, öngyilkosság, haldoklás, halál, gyász. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: alapvető ismereteket ad a gyógyítás pszichológiai tartalmáról, az orvos és a beteg személyiségének hatásáról a betegségekre és a gyógyító munkára, továbbá a lélektani tényezők tudatos és hatékony kezeléséről az általános gyakorlatban. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 2
előadás gyakorlat
gyakorlati jegy írásbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPORP 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2
FOSZ
1 14 1 14 0 0 28
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kállai J., Varga J., Oláh A.: Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina, 2006 Kopp M., Berghammer R.: Orvosi pszichológia, Medicina, 2005 Csabai M., Molnár P.: Egészség, betegség, gyógyítás. Az orvosi pszichológia tankönyve, Springer, Budapest, 1999 Molnár P., Csabai M.: A gyógyítás pszichológiája, Springer Hungária, 1994 Buda B., Kopp M. (szerk.): Magatartástudományok, Medicina, 2001 Tringer M.: A gyógyító beszélgetés, VIKOTE, 1991 Bálint M.: Az orvos, a betege és a betegség, Animula, 1990 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás Oktatók: Dr. Kállai János, Dr. Varga József, Dr. Tiringer István, Kerekes Zsuzsanna 1. Bevezetés az orvosi pszichológiába, az OP tárgya, helye az orvoslásban. A személyiség fogalma, megközelítése. Biológiai személyiségelméletek, vonáselméletek 2. Dinamikus személyiségelméletek és személyiségfejlődés: S. Freud, C. G. Jung. tárgykapcsolat, énpszichológia. Énvédő mechanizmusok, indulatáttétel, a pszichoanalitikus terápia alapelvei 3. Humanisztikus, pszichoszociális és kognitív személyiségelméletek: A. Maslow, C. Rogers, E. Erikson, J. Piaget. A szocializáció zavarai, lelki egészség 4. Személyiségdinamika, frusztráció, stressz, konfliktus, alkalmazkodás 5. Szorongás, agresszió, védekezés, megküzdés, tanult tehetetlenség 6. A szociálpszichológia orvosi vonatkozásai: interperszonális percepció, kommunikáció, játszmák, csoport 7. Empátia, interjú, támogató beszélgetés, az orvos-beteg kapcsolat kommunikációs zavarai 8. Az interjúkészítés gyakorlata 9. Az orvos-beteg kapcsolat dinamikus és szociálpszichológiai megközelítése. Orvosi szocializáció, a gyógyító munka pszichológiai rizikótényezői
24
10. A betegségre adott pszichológiai reakciók, dinamikájuk, kezelésük, betegvezetés, betegségfeldolgozás 11. Pszichológiai rizikófaktorok testi megbetegedésekben, pszichoszomatikus betegségek 12. A segítőkapcsolat alapjai 13. Pszichológiai krízis, önkárosító magatartás 14. Haldoklás, halál, gyász
compliance,
14*1 óra gyakorlat 1. A személyiség megközelítésmódjai, funkciói. A szocializáció folyamata és zavarai. A lelki egészség 2. A személyiség affektív és kognitív működése. Stressz és következményei, alkalmazkodás 3. A kommunikáció zavarai. Interjú, támogató beszélgetés, empátia 4. Kommunikáció az orvos beteg kapcsolatban, első találkozás, anamnézisfelvétel 5. A szorongás tünetei, kialakulásuk mechanizmusai. Pszichológiai tényezők testi betegségekben, pszichoszomatikus betegségek 6. A betegségre adott pszichés reakciók, betegségfeldolgozás, pszichológiai betegvezetés. Kognitív és szupportív technikák a viselkedés megváltoztatásában 7. Fatális betegségek pszichológiai vonatkozásai, gyász, patológiás gyászreakciók A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: távolmaradás esetén részvétel gyakorlat pótláson és otthoni feladatteljesítés. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: tesztvizsga
25
Pathológia 1. Pathológiai Intézet - Dr. Pajor László egyetemi tanár A tematika rövid leírása: általános pathológia - hullajelenségek, necrosisok, degeneratiok, kóros accumulatiok, pigmentek, a növekedés zavarai, a keringés pathológiája, immunpathológia, genetika, oncologia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a pathológia alapot biztosít a későbbi klinikai tanulmányokhoz, melynek során általános és szervpathológiai ismereteket tanít meg, magában foglalva a kórfolyamatok etiológiáját, pathomechanizmusát és a teljes pathológiai diagnosztikai vertikumot, a makroszkópiától a mikroszkópián keresztül speciális kiegészítő vizsgálatokig (ultrastruktúra, molekuláris pathológia). A két féléves tárgy 1. féléve elsősorban általános pathológiai jelenségeket tárgyal, a megértésükhöz és elsajátításukhoz szükséges technikai-technológiai alapok bemutatásával. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 8
előadás gyakorlat
szóbeli kollokvium szóbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
4 56 2 28 2 28 112
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPPA1 5. szemeszter csak őszi félévben OOAEL2, OOANEA
FOSZ
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Robbins - Kumar: Pathológia Kelényi: Általános pathológia Kopper, Schaff: Pathológia Foglalkozások témája és oktatója: 14*4 óra előadás (témák) I. BEVEZETÉS, HULLAJELENSÉGEK, NECROSISOK (5 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. Bevezetés a pathológiába, történeti áttekintés, a pathológia helye a tudományok között 2. A diagnosztikus pathológia helye a klinikai diszciplinák között, a pathológia módszertana 3. A halál fogalma, kritériumai, hullajelenségek, a necrosis és az apoptosis fogalma, subcellularis mechanizmusai 4. A necrosisok főbb típusai, macroscopiája, microscopiája 5. A myocardialis infarctus pathológiája II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK (10 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. A degeneratiok típusai, necrosishoz való viszonyuk, degeneratio parenchymatosa, adiposa 2. Lipid accumulatio. Arteriosclerosis 3. Exogen pigmentek 4. Endogen, haemoglobinogen pigmentek 5. Endogen, nem haemoglobinogen pigmentek 6. Fehérje accumulatio. Amyloidosis 7. Calcificatio. Lithiasis
26
III. A NÖVEKEDÉS ZAVARAI (5 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. Regresszív elváltozások, atrophia, hypoplasia. Osteoporosis 2. Progresszív elváltozások: hyperplasia. Hyperplasia prostatae. Hyperplasia glandularis cystica endometrii 3. Progresszív elváltozások: hypertrophia. Bal- és jobbkamra hypertrophia formái és haemodinamikai jelentőségük 4. Regeneratio, sebgyógyulás IV. KERINGÉS PATHOLÓGIÁJA (6 ÓRA) Előadó: Dr. László Terézia 1. Oedema, hyperaemia. Congestio 2. Vérzések típusai pathomechanizmusok 3. Haemorrhagia, szervi manifesztációk 4. Véralvadás, thrombosis 5. Embolisatio, DIC 6. Shock, hypertonia V. GYULLADÁSOK PATHOLÓGIÁJA (10 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. A gyulladás definíciója, történelmi áttekintés 2. Az akut gyulladást kísérő vascularis reakciók, permeabilitás-exsudáció 3. Az akut gyulladás klinikopathológiai klasszifikációja. I. Serosus és fibrines gyulladás, szervi példák 4. Az akut gyulladás klinikopathológiai klasszifikációja. II. Purulens, haemorrhagiás és gangraenás gyulladás, szervi példák 5. A krónikus gyulladás definíciója, cellularis, humorális mechanizmusai és klasszifikációja 6. Granulomatosus gyulladás (Boeck sarcoidosis, idegentest típusú reakció). Szervi példák 7. A tuberculosis pathogenesise és pathomorphologiája 8. A tuberculosis klinikopathológiai formái és ezek egymáshoz való viszonya 9. Autoimmun chronicus gyulladás. Rheumatoid arthritis VI. IMMUNPATHOLÓGIA (5 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. I. és II. típusú hypersensitivitás és kapcsolt kórképek 2. III. és IV. hypersensitív reakciók és az általuk előidézett betegségek 3. Transplantatios immunitás 4. Autoimmun betegségek pathogenesise 5. Systemás lupus erythematodes (SLE) 6. Congenitalis immundeficienciák 7. Szerzett immundeficiencia syndroma (AIDS) VII. GENETIKA (5 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. Genetikai betegségek gyakorisága, a mutációk alaptípusai, genetikai betegségek 4 alaptípusa 2. Mendeli-betegségek jellegzetességei: autosomalis dominánsan és recesszíven öröklődő betegségek 3. X-kötött öröklődés menet, poligénes öröklődés menetet mutató betegségek és jellegzetességeik 4. Nem klasszikus öröklődés menetet mutató egy génes betegségek VIII. ONCOLOGIA (10 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. Benignus és malignus tumorok általános jellemzése 2. A tumorok osztályozása histogenezisük alapján. Az immunhisztokémiai differenciál diagnosztika alapjai 3. Kémiai, irradiatios carcinogenezis 4. Onkogének szerepe a tumorgenesisben 5. A tumor supressor gének szerepe a tumorgenesisben 6. A tumoros növekedés értelmezése a sejtciklus reguláció szintjén 7. A tumorsejt növekedési sajátosságai, a metasztázisképződés mechanizmusa, terjedési sajátosságok 8. A szervezet válasza a tumoros növekedésre 9. A daganatok pathológiai diagnosztikája 10. A daganatok kiterjedtségének és differenciáltságának meghatározása (stádium és grádus; „staging és grading”)
27
14*2 óra gyakorlat, 14*2 óra szeminárium A heti 2 órás gyakorlati foglalkozásokon az alábbi készítményeket és metszeteket mutatjuk be. A heti 2 óra szeminárium alkalmával mód nyílik az elméleti előadásokon hallottak és a gyakorlati órákon bemutatottak megbeszélésére. A gyakorlatok és szemináriumok menete nagy vonalakban követi az előadásokét. KÉSZÍTMÉNYEK I. POSTMORTALIS ELVÁLTOZÁSOK - NECROSIS 1. Adipocera 2. Emphysema postmortale hepatis 3. Necrosis és altípusai (oncosis, apoptosis) (fotó) 4. Infarctus anaemicus cordis 5. Infarctus anaemicus lienis 6. Infactus haemorrhagicus intestini tenuis 7. Enteritis mycotica 8. Phthisis renalis (caseatio) 9. Decubitus sacralis 10. Gangraena sicca digiti pedis 11. Cysta post encephalomalaciam - chr. endocarditis 12. Abscessus cerebri 13. Pancreas zsírnecrosis - pancreatitis acuta II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 14. Degeneratio adiposa insularis myocardii 15. Steatosis hepatis 16. Hepar moschatum adiposum 17. Infiltratio adiposa myocardii 18. Atherosclerosis aortae - komplikált plakkok hasi aortában 19. Haemochromatosis universalis (berlini kék) 20. Induratio brunea pulmonis 21. Atrophia brunea cordis 22. Melanoma malignum 23. Silicosis miliaris et tumorosus pulmonis 24. Plasmasejtes dyscrasiahoz társuló amyloidosis 25. Cholelithiasis - empyema 26. Kőtáblázat 27. Myoma petrificatum uteri 28. Urolithiasis 29. Stenosis nodularis calcificata seu petrificata aortae III. NÖVEKEDÉS ZAVARAI 30. Hypertrophia concentrica ventriculi sinistri cordis 31. Hypertrophia dilatativa ventriculi sinistri cordis 32. Cor pulmonale chronicum 33. Hyperplasia prostatae IV. KERINGÉS PATHOLÓGIÁJA 34. Haemorrhagia epidurale 35. Haemorrhagia subdurale chronicum 36. Haemorrhagia subarachnoideale 37. Apoplexia cerebri 38. Purpura cerebri 39. Oedema cerebri, incarceratio tonsillarum cerebelli 40. Aneurysma aortae abdominalis - thrombosis parietalis 41. Endocarditis chronica – golyóthrombu V. GYULLADÁSOK 42. Pericarditis fibrinosa - cor villosum 43. Páncélszív 44. Pneumonia lobaris 45. Bronchopneumonia
28
46. Meningitis purulenta 47. Abscessus pulmonis 48. Abscessus hepatis 49. Abscessus cerebri 50. Cholecystitis chronica 51. Pyelonephritis chronica 52. Endocarditis chronica et cysta post encephalomalatiam 53. Tuberculosis miliaris pulmoum 54. Tuberculosis generalisata 55. Phthisis cavernosa 56. Phthisis renalis 57. Sarcoidosis pulmonum - BHL 58. Callus pleurae 59. Corpus alienum tracheae VI. IMMUNOLOGIA 60. Acut rejectio vesében 61. Systemas sclerosis (lépesméztüdő) VII. GENETIKA 62. Anencephalia 63. Spina bifida 64. Mucoviscidosis (meconium ileus) VIII. ONCOLOGIA 65. Leukoplakia portionis 66. Fibroadenoma mammae 67. Carcinoma mammae 68. Bronchialis laphám carcinoma 69. Polypus recti 70. Adenocarcinoma recti 71. Leiomyoma uteri 72. Cysta dermoides 73. Meningeoma 74. Metastases ad pulmonum 75. Lymphangitis carcinomatosa 76. Linitis plastica és Krukenberg tumor METSZETEK I. POSTMORTALIS ELVÁLTOZÁSOK - NECROSIS 1. Ép és postmortalis pancreas (HE) 2. Karyorrhexis helytelenül tárolt punctatumban (HE) 3. Infarctus anaemicus cordis (HE) 4. Infactus haemorrhagicus pulmonis (HE) 5. Lymphadenitis caseosa (HE) 6. Encephalomalacia alba et flava (HE) 7. Pancreatitis acuta – zsírnecrosis (HE) II. DEGENERATIO, KÓROS ACCUMULATIO, PIGMENTEK, CALCIFICATIO 8. Degeneratio adiposa insularis myocardii (Oil Red) 9. Steatosis hepatis (HE és Oil Red) 10. Atheromatosis aortae (Oil Red) 11. Haemosiderosis hepatis (berlini kék és HE) 12. Epepigment májban - cirrhosishoz társulva (HE) 13. Induratio brunea pulmonis (Berlini kék) 14. Melanoma malignum (HE) 15. Silicosis miliaris pulmonis (HE) 16. Anthracosis lymphoglandulae (HE) 17. Amyloidosis renis (Congo) (bemutatás)
29
18. 19.
Calcificatio emlő carcinoma mellett (Kossa reakció) (Mammographiás fotók mellékelve) Psammom-testek (Carcinoma papillare) (HE)
III. NÖVEKEDÉS ZAVARAI 20. Újszülöttkori (diploid magok) és hypertrophias (polyploid magok) szívizomszövet (HE) 21. Hyperplasia endometrii glandularis cystica (HE) 22. Hyperplasia prostatae (HE) IV. KERINGÉS PATHOLÓGIÁJA 23. Hepar moschatum adiposum (HE) 24. Oedema pulmonum (HE) 25. Thrombosis arteriae femorales recanalisatioval (HE) 26. Embolia partialis pulmonis - infarctus pulmonis (HE) (ism.) 27. DIC (fibrinthrombusok vesében) (fibrinfestés) 28. Zsírembolia vesében (zsírfestés) V. GYULLADÁSOK 29. Pericarditis fibrinosa - cor villosum (HE) 30. Pneumonia lobaris (HE) 31. Bronchopneumonia (HE) 32. Meningitis purulenta (HE) 33. Abscessus cerebri (HE) 34. Appendicitis acuta (HE) 35. Cholecystitis chronica (HE) 36. Idegentest granuloma (HE) 37. Tuberculosis miliaris pulmonum (HE, ZN) 38. Sarcoidosis lymphoglandulae (HE) 39. Lipogranuloma mammae (HE) VI. IMMUNOPATHOLÓGIA 40. Follicularis hyperplasia (nycs.) (HE) 41. Paracorticalis hyperplasia (nycs.) (HE) 42. Eosinophil sejtes reakció orrpolypban (HE) 43. Hashimoto thyreoiditis (HE) 44. Asthma bronchiale (HE és PAS) 45. Acut rejectio vesében (HE és PAS) 46. CMV tüdő (HE) VII. GENETIKA 47. Mucoviscidosis (HE) VIII. ONCOLOGIA 48. Cervicalis intraepithelialis neoplasia CIN III microinvasio jeleivel (PAS) 49. Carcinoma planocellulare labii inferioris oris (HE) 50. Carcinoma ventriculi nyirokcsomó metastasisa (HE) 51. Myeloma multiplex (crista biopsia) (kappa, lambda IPO) 52. Emlő invazív cc. nyirokcsomó metastasisa (PR, HE) 53. Polypus adenomatosus coli (p53) A félév elfogadásának kritériumai: az intézet részéről a félév aláírásának feltétele a kórbonctani, kórszövettani gyakorlatok látogatása. 3 gyakorlat igazolatlan mulasztása a félév aláírásának megtagadását vonja maga után. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótgyakorlat elvégzése. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: az 1. szemesztert lezárandó az általános pathológia fejezet kerül számonkérésre kollokvium formájában. A kollokvium gyakorlati és elméleti vizsgából áll. Egy makropreparatumot, egy hisztológiai preparátumot és egy elméleti kérdést kap a hallgató a kollokviumi vizsgán.
30
Az elméleti vizsgakövetelmények az előadásokon, illetve gyakorlatokon elhangzottakra, egyes fejezetek esetében az évközben kiadott jegyzetekre és a hallgató saját jegyzetein alapulnak. A tananyag elsajátításában a gyakorlatokon való aktív részvétel, a pathomechanizmusok ismerete, a makro- és mikroszkópos észlelési illetve értelmezési készség megkövetelt. A betegséggel, annak felismerésével kapcsolatos alapvető vizsgálómódszerek, a therapiás vonatkozások elvszintű ismerete szintén elvárt követelmény. A gyakorlatokon való aktív részvétel alapján elvárható, hogy a hallgató a gyakoribb betegségek részletesebb ismeretét megszerezze, s egyben a ritkábban előforduló betegségekről is általános, a tankönyvből elsajátítható ismeretek birtokában legyen. Vizsgakérdések I. BEVEZETÉS – HULLAJELENSÉGEK – NECROSIS 1. A pathológia tárgya és helye az orvostudományok között. A biopsia és az autopsia jelentősége az orvosi gyakorlatban. A pathológia története (humoralpathológia, solidarpathológia, Morgagni és Virchow) 2. A pathológia módszertana (fénymikroszkópia, polarizaciós mikroszkópia, histo és cytokémia, elektronmikroszkópia, molekularis biológiai módszerek, áramlási cytometria; konkrét gyakorlati példák) 3. A halál fogalma és kritériumai. Supravitalis jelenségek. Korai és késői postmortalis jelenségek. Hirtelen csecsemőhalál (SIDS) 4. Sejtkárosodásra adott válasz. A sejtnecrosis okai, mechanizmusa, ultrastrukturális és fénymikroszkópos jellemzése. Apoptosis 5. Coagulatios necrosis, szervi manifestatiok 6. Acut myocardialis infarctus klinikopathológiája 7. Colliquatios necrosis, szervi manifestatiok II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 8. A degeneratiok definíciója és típusai. Degeneratio parenchymatosa et adiposa. Szervi pédák 9. Az atherosclerosis pathogenesise, pathomorphológiája, szövődményei 10. Exogen és endogen pigmentek. A különböző pigmentek hisztokémiai jellegzetességei 11. Anthracosis és silicosis 12. Haemoglobinogen pigmentek I. Porphyrin és haematoidin 13. Haemoglobinogen pigmentek II. A bilirubin felhalmozódás okai, formái. A cholostasis morphologiai jelei. A különböző bilirubinaemiák legfontosabb laboratóriumi és klinikai jellegzetességei 14. Haemoglobinogen pigmentek III. Kóros vastárolás (típusok, klinikopathológiai jellemzés) 15. Endogen, nem haemoglobinogen pigmentek: lipofuscin, melanin, alkaptonuria (ochronosis) 16. Dystrophiás meszesedés, szervi példák 17. Metastaticus meszesedés, fő kiváltó okok, szervi manifestatio 18. A kőképződés pathomechanismusa és klinikopathológiai formái 19. Az amyloidosis definitioja, általános jellemzői. Az amyloid depozitumok fizikokémiai, ultrastrukturalis és hisztokémiai jellegzetességei, amyloid fibrillumok típusai 20. Az amyloidosis klinikopathológiai kórformái, szervi manifestatiok (makro- és mikroszkópia) III. NÖVEKEDÉS ZAVARAI 21. Atrophiához vezető okok. Makro- és mikroszkopos jellegzetességek. Az atrophia pathomechanizmusa 22. Atrophia, hypoplasia, aplasia, agenesia definíciója. Osteoporosis 23. Agyi atrophia - Alzheimer-kór 24. Progresszív elváltozások: hyperplasia fogalma, típusai és szervi példái 25. Hyperplasia glandularis cystica endometrii. Csontvelő hyperplasia 26. Hyperplasia prostatae. Nyirokszöveti hyperplasia típusai, a celluláris komponensek jellemzése 27. A hypertrophia definíciója, értelmezése sejtciklus szinten 28. Bal kamra hypertrophia, okok, szekvenciális kompenzatorikus válaszok és ezek funkcionális következményei 29. Cor pulmonale chronicum 30. Sanatio per primam et per secundam intentionem IV. THROMBOSIS, EMBOLIA, OEDEMA, VÉRZÉSEK 31. Az oedema definitiója, kialakulási mechanizmusa (Starling törvény), klinikai formái 32. Vérzések osztályozása patomechanizmus szerint 33. Vérzések klinikai kórformák, 34. Haemorrhagiás diathesisek okai, klinikai kórformák 35. A thrombosis fogalma, formái, a thrombosis kialakulását befolyásoló faktorok. 36. A thrombosis klinikai következményei, a thrombus sorsa 37. Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC) pathophysiológiája, következményei 38. Az embolia definitiója, formái
31
39. Shock okai, formái, pathomechanizmusa 40. A hypertonia klinikopathológiai formái és szövődményei V. GYULLADÁS 41. Az acut gyulladás vascularis és humoralis mechanizmusai 42. Az acut gyulladás celluláris mechanismusai 43. Az acut gyulladások kliniko-pathológiai osztályozása.I. Inflammatio serosa et fibrinosa. Szervi példák 44. Az acut gyulladások kliniko-pathológiai osztályozása.II. Inflammatio purulenta, haemorrhagica et gangraenosa.. Szervi példák 45. A chr. gyulladások definitioja, okai, sejtes és humoralis mechanizmusai, osztályozása 46. A tuberculosis pathogenesise és pathomorphologiája 47. A tuberculosis klinikopathológiai kórformái 48. Az idegentest típusú gyulladásos reakció jellegzetességei és példái 49. Autoimmun chronicus gyulladás. Rheumatoid arthritis VI. IMMUNPATHOLÓGIA 50. A I. és II. típusú túlérzékenységi reakciók mechanizmusai, az általuk előidézett betegségek példái. 51. III. és IV. típusú hypersensivitivás, általuk előidézett kórképek 52. Transplantációs immunitás 53. Az autoimmun betegségek pathogenesise 54. Systemás lupus erythematodes (SLE) 55. Congenitalis immundeficienciák 56. Szerzett immundeficiencia syndroma (AIDS) VII. GENETIKA 57. A genetikai betegségek gyakorisága, a mutációk alaptípusai 58. A genetikai betegségek 4 alaptípusa. Autosomális dominánsan öröklődő betegségek jellegzetességei és példái 59. Az autosomális recesszív és X-kötött öröklődésmenet jellegzetességei és példái 60. Multifactorialis öröklődés és betegség példák. 61. Marfan és Ehlers-Danlos szindrómák 62. Familiáris hypercholesterinaemia 63. Cystás fibrosis 64. Lysosomális tárolási betegségek 65. A nem-Mendeli monogénes öröklődés típusai és általuk előidézett betegségek. VIII. ONCOLOGIA 66. A metaplasia definíciója, szervi példák a metaplasiára. A metaplasia és a dysplasia kapcsolata 67. A dysplasia - anaplasia fogalma, morphologiai jellegzetességei. Szervi példák a dysplasiára 68. A benignus és malignus tumorok általános jellemzése. A tumorok osztályozása histogenezisük alapján 69. A tumorsejt növekedés jellegzetességei: tumor clonalitás és vizsgálatának lehetőségei. A tumoros növekedés kinetikája és vizsgálatának módszerei 70. Localis és metastaticus tumor terjedés 71. Cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN) 72. Hereditaer precancerosus állapotok és pathomechanizmusuk 73. Általános daganat epidemiologia (leggyakoribb daganatok, földrajzi, életkor szerinti megoszlása 74. Oncogének és szerepük a cancerogenesisben 75. Tumor supressor gének és pathogenetikai szerepük a cancerogenesisben 76. Kémiai és radiációs cancerogenesis 77. Viralis cancerogenesis 78. Oncopathológiai diagnosztikus alapelvek, stádium (staging), grádus (grading) Megjegyzés: A vizsgakérdések minimális változtatásának jogát a Pathológiai Intézet fenntartja.
32
Gyógyszertan 1. Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet - Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a gyógyszerek hatásmechanizmusának, a szervezetbe történő felszívódásának, elosztásának, metabolizmusának és kiürülésének általános jellemzői. A vegetatív idegrendszerre és neurotranszmissziós folyamatokra ható gyógyszerek. Gyógyszerrendelés szabályai. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag elsajátítása a gyógyszerek hatásmechanizmuson alapuló csoportosítása alapján, általános farmakológiai, toxikológiai és receptírási ismeretek elsajátítását követően. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 3
előadás gyakorlat
szóbeli kollokvium szóbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
1 14 0 0 2 28 42
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPGT1 6. szemeszter csak tavaszi félévben OOABK2, OOAEL2, OOANEA
FOSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Fürst Zsuzsanna (szerk.): Farmakológia, Medicina Könyvkiadó, 2001 Vizi E. Szilveszter (szerk.): Humán farmakológia, 2. kiadás, Medicina Könyvkiadó, 2002 Általános farmakológia és gyógyszerrendeléstan, (intézeti jegyzet), Pécs, 2003 Ajánlott könyvek és segédletek: Gyógyszerkompendium 2004, Medimedia, Budapest Rang, Dale, Ritter, Moore: Pharmacology, 5th edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2003 Formulae Normales (Editio VII.), Melania Könyvkiadó, 2003 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. Bevezetés a neurofarmakológiába 2. Kolinerg agonisták 3. Kolinészteráz-gátlók 4. Muszkarinreceptor-antagonisták 5. Neuromuszkuláris blokkolók 6. A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek 7. Adrenerg receptor agonisták I. 8. Adrenerg receptor agonisták II. 9. Adrenerg receptor antagonisták I. 10. Adrenerg receptor antagonisták II. 11. Helyi érzéstelenítők 12. Hisztamin, H1-receptor-antagonisták 13. H2-receptor-antagonisták. Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták 14. Szerotoninreceptor-antagonisták
33
GYSZ
14*2 óra szeminárium 1. Bevezetés a farmakológiába 2. A farmakodinámia alapfogalmai I. 3. A farmakodinámia alapfogalmai II. 4. A farmakokinetika alapfogalmai I. 5. A farmakokinetika alapfogalmai II. 6. A kolinerg rendszer farmakológiájának megbeszélése 7. Az adrenerg rendszer farmakológiájának megbeszélése 8. A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes program segítségével 9. Receptformulák 10. Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása 11. Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása 12. Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása 13. Receptírás gyakorlása 14. Gyógyszertár-látogatás A félév elfogadásának kritériumai: a félév elismerésének feltétele az órarendben szereplő előadásokon és szemináriumokon való részvétel. A szemináriumi foglalkozásokról való 30%-ot meghaladó hiányzás a félév el nem ismerését vonhatja maga után. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: TVSZ szerint Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Vizsgakérdések: 1. Kolinerg agonisták. Kolinészteráz-gátlók 2. Muszkarinreceptor-antagonisták 3. Perifériás izomrelaxánsok 4. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek 5. Alfa és béta adrenerg receptor agonisták 6. Alfa és béta adrenerg receptor antagonisták 7. Helyi érzéstelenítők 8. Hisztamin, H1- és H2-receptor-antagonisták 9. Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták, szerotoninreceptor-antagonisták 10. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 11. Az agonistareceptor interakció jellemzése: koncentrációokkupancia görbe, affinitás, dózishatás görbe, hatáserősség, hatékonyság 12. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 13. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 14. A farmakokinetika alapelvei (zéró- és elsőrendű kinetika; a Vd, kel, T1/2 és Cl értelmezése és számítása, a telítő és fenntartó adag kiszámítása; orális biológiai hasznosíthatóság, preszisztémás elimináció) 15. Gyógyszerek felosztása eredetük és hatáserősségük alapján 16. Gyógyszerkönyv, gyógyszertár, gyógyszerészi nevezéktan 17. A recept részei, recept-formulák 18. Külső és belső használatra szánt porok 19. Tabletták, végbélkúpok, hüvelygolyók 20. Lágy gyógyszerformák 21. Külsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák 22. Belsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák 23. Injekciók, infúziók, kivonatfélék (teák is)
34
Kórélettan 2. Kórélettani és Gerontológiai Intézet - Dr. Székely Miklós egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a kurrikulum célja az egyes szervek, szervrendszerek (gastroenterologia/máj, energetika, intermediaer anyagcsere, endocrinologia) diszfunkcióinak megismertetése, ehhez kapcsolódóan az öröklött és szerzett etiológiai tényezők, a pathogenesis és pathomechanizmus, valamint a kompenzációs/adaptív mechanizmusok és más szervrendszerekkel való interakciók tárgyalásával – az OOPKO1-hez hasonlóan preklinikai szinten. Itt is a kurrikulumba beépítve, minden területen kiemelten foglalkozunk az életkori sajátosságokkal, különösen az időskori változások jelentőségével. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tárgy részben a klinikai tünetek, részben a farmakológiai vagy más intervenciós lehetőségek, ill. a prevenciós lépések megértése szempontjából fontos. Szemináriumi megbeszéléseken integratív szemléletű és a klinikai jelentőséget hangsúlyozó esettanulmányok – miként az OOPKO1-nél, csupán itt nagyobb számban – elősegítik a tanultak megértését és alkalmazásának képességét. További segítséget jelenthet a felkészülésben olyan gondolkodtató tesztlapok kitöltése (évközben), amelyeket a hallgatók önkéntesen, otthon oldhatnak meg; ezek kiértékelése is a szemináriumokon történik. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 5
előadás gyakorlat
szóbeli szigorlat írásbeli és szóbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPKO2 6. szemeszter csak tavaszi félévben OOPKO1
FOSZ
3 42 0 0 2 28 70
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Az előadások anyaga, valamint a szemináriumokon/demonstrációkon tárgyalt témák képezik a vizsgakövetelmények alapját, mivel az új tankönyvek sem tartalmazzák a kurrikulumban szereplő összes témát a megkívánt részletességgel, ill. szemléletmóddal. A szemináriumok és demonstrációk anyaga nincs közvetlen átfedésben az előadások anyagával, így a felkészüléshez minden oktatási forma látogatása szükséges. Ajánlott felkészülési anyag továbbá: Szollár L. (szerk.): Kórélettan, 4. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001 S. Silbernagl, F. Lang: Color Atlas of Pathophysiology, Thieme Stuttgart–New York, 2000 Székely Miklós: Kórélettan I-II., POTE EFK jegyzet, 1997 MSD: Geriátriai Kézikönyv, Melánia Kiadó, Budapest, 1997 Szollár L. (szerk.): Klinikai Kórélettan, SOTE, Budapest, 2005 Foglalkozások témája és oktatója: Előadók, szemináriumi/demonstrációs oktatók: Dr. Balaskó Márta, Dr. Garai János, Dr. Garami András, Dr. Kanizsai Péter, Dr. Molnár Valéria, Dr. Pétervári Erika, Dr. Soós Szilvia, Prof. Dr. Szelényi Zoltán (vendégoktató) és Prof. Dr. Székely Miklós
35
14*3 óra előadás 1. hét: Nyelés, nyelőcső és gyomorműködés kórélettana. Hányás. Ulcus - 3 óra, Dr. Székely Miklós)ú 2. hét: Hasmenések. Maldigestio, malabsorptio. Ileus. Pancreatitisek - 3 óra, Dr. Székely Miklós 3. hét: A májműködés kórélettana (anyagcsere-hatások, icterusok, portalis hypertensio, ascites, cirrhosis, májcoma). Hepatorenalis syndroma - 3 óra, Dr. Székely Miklós 4. hét: Hepatotoxinok. Az alkoholhatás kórélettana - 1 óra, Dr. Balaskó Márta Időskori gastroenterológiai változások - 1 óra, Dr. Pétervári Erika Energiaforgalom: befolyásoló tényezői, kóros változásai. Energiabevitel, anyagcsere, testtömeg - 1 óra, Dr. Balaskó Márta 5. hét: Éhezések. Energetikai elégtelenségek. Időskori sarcopenia - 3 óra, Dr. Balaskó Márta 6. hét: Túltáplálás, elhízás kórélettana. Testösszetétel-változások - 2 óra, Dr. Balaskó Márta A hőszabályozás kórélettana. Életkori aspektusok - 1 óra, Dr. Székely Miklós 7. hét: Hideg/meleg elleni védekezés és zavarai. Láz és betegség-magatartás - 3 óra, Dr. Székely Miklós 8. hét: Diabetes mellitus syndromák: etiológia, pathogenesis, pathomechanizmus - 3 óra, Dr. Szelényi Zoltán 9. hét: A diabetes mellitus syndromák acut és chronicus szövődményei - 3 óra, Dr. Balaskó Márta 10. hét: Hypoglykaemiák - 1 óra, Dr. Balaskó Márta Fehérje-anyagcsere rendellenességek, hypo- hyper- dysproteinaemiák. Az aminosav-anyagcsere zavarai. A nucleinsav-anyagcsere rendellenességei, köszvény - 2 óra, Dr. Pétervári Erika 11. hét: A lipidanyagcsere rendellenességei. Az atherosclerosis mechanizmusai - 3 óra, Dr. Garai János 12. hét: Hypothalamus-hypophysis rendszer zavarai. HEL-elégtelenség. Hyperprolactinaemia okai és következményei - 1 óra, Dr. Garai János A növekedés zavarai - 1 óra, Dr. Garai János A pajzsmirigyműködés rendellenességei (hyperfunctiók) - 1 óra, Dr. Garai János 13. hét: A pajzsmirigyműködés rendellenességei (hypofunctiók) - 1 óra, Dr. Garai János Mellékvesevelő és mellékvesekéreg hypo- és hyperfunctiói - 2 óra, Dr. Garai János 14. hét: Glucocorticoid therapia. Komplex endocrinopathiák - 1 óra, Dr. Garai János Adrenogenitalis syndroma. A gonádhormonok rendellenességei - 1 óra, Dr. Garai János Parathyreoidea, calcium és csont rendellenességek. Alapvető endocrin változások az életkorral - 1 óra, Dr. Garai János 14*2 óra szeminárium 1-2. hét: Ajánlások a humán táplálkozásban. Makro- és mikro-összetevők. Diéta. Az enterális és parenterális táplálás alapelvei 3. hét: A só/víz- és sav/bázis-egyensúly korfüggő vonatkozásai 4. hét: Az energetika alapfogalmai és módszertana. Testösszetétel. Anyagcserét és tápanyagigényt módosító tényezők és kóros állapotok 5. hét: Komplex energetikai vizsgálatok (demonstráció) 6. hét: Fizikai aktivitás, inaktivitás, immobilizációs syndroma. Életmódi/életkori tényezők 7. hét: Tudatzavarok, coma, acut eszméletvesztések 8-14. hét: Esettanulmányok (példák): 8. etilénglikol-, gombamérgezés, mucoviscidosis, cirrhosis, pancreatitisek, stb. 9. anaphylaxia, trauma/sepsis, égés, parenterális táplálás, stb. 10. obesitas és metabolicus syndroma, időskori sarcopenia, stb. 11. diabeteses coma állapotok, diabeteses láb, DM terápiás aspektusok, stb. 12. hegyibetegség, búvárbetegségek, hőguta, káros hőmérsékleti hatások, stb. 13. osteoporosis, gerinc- és csípőtáji törés, időskori pajzsmirigy-működés zavarok, stb. 14. terhességi hányás, pre-ecclampsia, végstádiumú vese, uraemiás szív, stb. A félév elfogadásának kritériumai: a félév elismerésének feltétele az előadások és szemináriumok/demonstrációk rendszeres és figyelmes látogatása. A TVSZ értelmében a csoportos foglalkozások több mint 15%-áról (azaz 3-nál több foglalkozásról) való hiányzás a félév aláírásának megtagadását jelentheti, amely joggal az Intézet élni kíván. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten más csoportnál pótolható.
36
Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Vizsgakérdések: (a kollokviumi kérdések mellett) A rágás, nyelés és az oesophagus-működés zavarai. Gastro-oesophagealis reflux betegség A gyomor telődésének és ürülésének zavarai Hányás (acut, chronicus) A GIT-peptidek szerepe és kórélettana Peptikus fekély. Időskori stressz-fekély Nutriensek hasznosítása és ennek rendellenességei. Maldigestiók. Időskori jellemzők Specifikus malabsorptiós syndromák (a zavar szintje, vagy szubsztrát szerint) Komplex malabsorptiós syndromák Diarrhoea: okok, kórélettani formák, következmények Ileusok Székrekedés, subileus, diverticulosis. GIT motilitási rendellenességek Acut pancreatitis kórélettana és következményei A chronicus pancreatitis kórélettana Az intermediaer anyagcsere zavarai általános májkárosodásban Icterusok Cirrhosis: okok, mechanizmus, következmények. Hepaticus cachexia Portalis hypertensio Ascites és hepatorenalis syndroma Coma hepaticum Az alkoholhatás kórélettana Időskori gastroenterologiai változások Az energiaforgalom vizsgálata: befolyásoló tényezők, kóros változások Energiaigény, testtömeg és értékelésük. Testösszetétel-változások Ajánlások a humán táplálkozásban. Tápanyagigény, fehérjeigény. Diéta. Enterális és parenterális táplálás Fizikai aktivitás, inaktivitás, immobilizációs syndroma. Életmódi/életkori tényezők Hypo- és hypervitaminosisok és nyomelemek Vízoldékony vitaminok Zsíroldékony vitaminok Teljes éhezés előfordulása, folyamata Részleges éhezés, akcelerált energetikai elégtelenségek. Anorexia nervosa Fehérjehiány. Protein-caloria malnutritio. Időskori sarcopenia A táplálékfelvétel- és testsúly-szabályozás centrális és perifériás tényezői, ezek zavarai Az elhízás kritériumai, osztályozása, epidemiológiája Az elhízás etiológiája és pathogenesise Az elhízás következményei. Terápiás lehetőségek Metabolicus syndroma Hideghatással szembeni védekezés és zavarai Meleghatással szembeni védekezés és zavarai Hőguta és malignus hyperthermia. Életkori aspektusok A láz kialakulásának kórélettana Láz és betegség-magatartás. A láz biológiai értéke Hyperglykaemia és glucose-tolerancia tesztek. A diabetes mellitus diagnosisa A diabetes mellitus syndromák alapvető jellegzetességei és formái A DM syndroma általános pathobiochemiája A DM1 etiológiája és pathogenesise
37
A DM2 etiológiája és pathogenesise Diabeteses ketoacidosis (DKA) és ketoacidoticus coma Diabeteses hyperglykaemiás hyperosmolaris syndroma (HHS) és coma A DM syndroma késői szövődményei A DM késői szövődményeinek pathobiochemiája Hypoglykaemiák Hypo-, hyper- és dysproteinaemiák Az aminosav-anyagcsere zavarai A nucleinsav-anyagcsere zavarai. Köszvény Az LDL-anyagcsere pathobiochemiája. Primer hyperlipoproteinaemiák Secundaer hyperlipoproteinaemiák. Atherosclerosis A hypothalamus-hypophysis rendszer zavarai. HEL-elégtelenség Hyperprolactinaemiák A növekedés kórélettana A pajzsmirigy hyperfunctiói. Időskori jellemzők A pajzsmirigy hypofunctiói. Időskori jellemzők Golyva A mellékvesevelő és a sympathicus functio zavarai. Phaeochromocytoma Adrenogenitalis syndroma Mellékvesekéreg-elégtelenség Primer hyperaldosteronismus Secundaer hyperaldosteronismusok Glucocorticoid hyperfunctiós állapotok A glucocorticoid-kezelés kórélettani aspektusai A gonádhormonok rendellenességei A mellékpajzsmirigy rendellenességei Hypocalcaemia, hypercalcaemia A csontátépülés mechanizmusai és zavarai. Osteoporosis, osteomalacia Tudatzavarok, coma, acut eszméletvesztések Megjegyzés: A szigorlat tételei 3 szóbeli kérdésből állnak. A tételhez minden esetben egy-egy EKG-görbe elemzése, valamint egy (a szemináriumokról ismert típusú) esettanulmány elemzése is társul.
38
Közegészségtan 1. Orvosi Népegészségtani Intézet - Dr. Ember István egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epidemiológiai módszerek segítségével. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 4
előadás gyakorlat
gyakorlati jegy írásbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPME1 6. szemeszter csak tavaszi félévben OOPKO1, OOPMI1
FOSZ
2 28 1,29 18 0,71 10 56
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Dési I.(szerk.): Népegészségtan Ember I. (szerk.): Népegészségügyi orvostan (megjelenését követően) Ajánlott irodalom: Ember I. (szerk.): Környezet-egészségtan (megjelenését követően) Ember - Kiss - Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember I.: Környezetünk és a rák Ember - Kiss - Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss - Ember: Molekuláris epidemiológia Kertai P.: Megelőző orvostan Kienle - Szűcs - Kiss - Ember: A fertőző betegségek epidemiológiája Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. Magyarország népegészségügyi állapota - Dr. Ember István 2. Magyarország demográfiai helyzete - Dr. Ember István 3. A közegészségtan története, a Megelőző orvostan és Népegészségtan feladatai - Dr. Ember István 4. Prevenció (primer, szekunder, tercier) - Dr. Ember István 5. Epidemiológiai bevezető - Dr. Kiss István 6. Általános és részletes epidemiológia alapjai - Dr. Kiss István 7. Táplálkozás és élelmezésegészségtan: A hagyományos és a reform magyar konyha egészségügyi hatásai - Dr. Ember István 8. Táplálkozás és élelmezésegészségtan: A táplálkozás és a rák - Dr. Ember István 9. Táplálkozás és élelmezésegészségtan: Helyes táplálkozás, makro- és mikronutriensek - Dr. Kiss István 10. Táplálkozás és élelmezésegészségtan: Élelmiszer okozta nem fertőző megbetegedések. - Dr. Kiss István 11. Táplálkozás és élelmezésegészségtan: Élelmiszer okozta fertőző betegségek - Dr. Kiss István 12. Táplálkozás és élelmezésegészségtan: Mikrobiológiai- és kémiai élelmiszerbiztonság - Dr. Varga Csaba
39
13. Bevezetés a humán ökológiába, környezetszennyezés, környezetvédelem, környezeti jog. Környezetegészségtan - Dr. Varga Csaba 14. Környezeti katasztrófák egészségügyi hatásai és következményei - Dr. Kiss István 15. Kémiai kóroki tényezők - Dr. Varga Csaba 16. A vízszennyezés hatása az egészségre - Dr. Varga Csaba 17. Talajszennyezés hatása az egészségre - Dr. Varga Csaba 18. Levegőszennyezés hatása az egészségre - Dr. Varga Csaba 19. Fizikai kóroki tényezők - Dr. Varga Csaba 20. Belső terek és zaj - Dr. Varga Csaba 21. Ionizáló sugárzások hatása az egészségre - Dr. Kiss István 22. Nem ionizáló sugárzások, elektromágneses terek hatása az egészségre - Dr. Kiss István 23. A közlekedés és a turizmus hatása az egészségre - Dr. Ember István 24. WHO népegészségügyi célkitűzései. Hazai, nemzetközi programok - Dr. Kiss István 25. Gyermek és ifjúság egészségügy problémái - Dr. Kiss István 26. Geriátria a népegészségügyben - Dr. Kiss István 27. Egészségügyi ellátó rendszerek (Minőségbiztosítás az egészségügyben) - Dr. Sebestyén Andor 28. Finanszírozás az egészségügyben (Egészségügyi management) - Dr. Sebestyén Andor 9*2 óra gyakorlat, 5*2 óra szeminárium 1. A magyar egészségügy és az ÁNTSZ. Az ÁNTSZ felépítése, működése, feladatai (szeminárium) 2. Molekuláris biológiai módszerek az epidemiológiában (szeminárium) 3. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok, táplálkozási esettanulmány készítésének szempontjai (szeminárium) 4. Vízkémiai gyakorlatok 5. Látogatás a Biokomnál 6. Víz- és élelmiszer mikrobiológiai laborgyakorlat 7. Látogatás a Pécsi Vízmű Rt. szennyvíztelepén 8. Aerobiológiai vizsgálatok. Településegészségügy (szeminárium) 9. Fizikai környezet szennyező hatásának vizsgálata 10. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése, szervezése, demográfiai adatok értékelése (szeminárium) 11. Epi Info I. 12. Epi Info II. 13. Epi Info III. 14. Számonkérés A félév elfogadásának kritériumai: a félév során két, előző héten bejelentett dolgozat (előadások, gyakorlatok anyagából) adja az egyik részjegyet, ha átlaguk elégtelen, a félév elégtelen gyakorlati jeggyel zárul. A féléves anyag elsajátítását az utolsó héten (a kijelölt időpontban, helyen) megírt teszttel ellenőrizzük (Ha ennek érdemjegye elégtelen, a félév elégtelen gyakorlati jeggyel zárul.) Az utolsó héten a gyakorlat során a hallgatók az epidemiológiai-statisztikai számítógépes program ismeretéről beszámolót adnak. Ha ez nem sikerül, a félév elégtelen gyakorlati jeggyel zárul. Ha a vizsgaidőszak során a program ismerete megfelelő, abban az esetben a félévben megszerzett jegyet kapja a hallgató. A gyakorlati jegy megállapítása az alábbi képlet alapján fog történni: a két évközi dolgozat átlaga összeadva az utolsó héten megírt záródolgozat érdemjegyének kétszereséhez, és ezen összeg harmada adja a gyakorlati jegyet (Ha a végeredmény nem egész szám, kerekítünk: a ,51 század, és e feletti eredmény esetén felfelé, ez alatt lefelé kerekítünk.) Elégtelen félévközi gyakorlati jegy esetén a vizsgaidőszakban szóbeli javítóvizsgát tehet a hallgató, az alább megadott vizsgakérdések alapján (két tétel alapján állapítjuk meg a gyakorlati jegyet.) Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: az előadásokon való részvétel nem kötelező, a gyakorlatokon való részvétel kötelező, melyet katalógussal ellenőrzünk. 2x2 óra hiányzás megengedett, e felett a tárgy aláírását megtagadhatjuk. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Aki a megajánlott érdemjeggyel nincs megelégedve, az a vizsgaidőszakban szóbeli javítóvizsgát tehet. Vizsgakérdések: 1. Az ÁNTSZ felépítése, szervezeti rendszere, feladatai 2. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése. Mintavétel, reprezentativitás, validitás 3. Az epidemiológiai vizsgálatok felosztása, zavaró tényezők, hibák
40
4. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok 5. A molekuláris epidemiológiai vizsgálatok jelentősége (az expozíciót, a biológiai hatást és a betegséget jelző markerek, az egyéni érzékenység markerei) 6. A molekuláris epidemiológiában használatos fontosabb molekuláris biológiai módszerek 7. Demográfiai módszerek, korfaelemzés 8. A népességszám változásai: natalitás, fertilitás, reprodukció, magzati veszteségek, mortalitás 9. Haláloki statisztika, (születéskor és adott korban) várható átlagos élettartam, elkerülhető halálozás, csecsemőhalálozás, anyai halálozás, elveszített potenciális életévek 10. Morbiditási adatok, incidencia, prevalencia, rejtett morbiditás 11. A tápláltsági állapot vizsgálata 12. Malnutriciók 13. Túltápláltság, arányaiban helytelen táplálkozás 14. Táplálék-intolerancia, táplálék-allergia, táplálék-averzió 15. A makro- és mikronutriensek csökkent és túlzott fogyasztásának következményei 16. A magyar néptáplálkozás szerepe a kardiovaszkuláris és daganatos betegségek kialakulásában 17. Az egészséges táplálkozás 18. Az élelmiszerek által közvetített mikrobiológiai ártalmak: ételfertőzés, ételmérgezés. Élelmiszerbiztonság 19. A táplálkozás és a daganatok 20. Ökológiai és humánökológiai alapfogalmak 21. Környezetszennyezés, környezetvédelem. Környezeti jog 22. Térinformatika, cluster-analízis 23. Az ivóvíz jellemzői. Vízbeszerzési formák 24. Az ivóvíztisztítás és a vízellátás formái 25. A vízszennyezés hatása az egészségre, vízjárványok 26. A szennyvizek fajtái, szennyvíztisztítás 27. A talajszennyezés hatása az egészségre 28. A levegőszennyezés hatásai az egészségre. Légszennyező anyagok, szmog 29. Aerobiológiai vizsgálatok. Az allergiás megbetegedések prevenciója. 30. Az ionizáló sugárzás biológiai hatása: akut és krónikus sugárbetegség, a sugárzás és a karcinogenezis kapcsolata 31. Sztochasztikus és determinisztikus hatás jellemzői 32. A nem ionizáló sugárzások (ultraibolya, infravörös, látható fény, rádióhullámok, mikrohullám, lézersugárzás) biológiai hatásai 33. Az elektromágneses terek egészségre kifejtett hatása 34. Település-egészségtan, épületek, lakások elégtelen szerkezete és funkciója, beltéri légszennyező anyagok hatása, „sick building syndrome” 35. A vasúti, közúti, vízi, légi közlekedés egészségtana. A turizmus hatása az egészségre. 36. A gyermek- és serdülőkor egészségtana, az életmód szerepe a fejlődési zavarok és gyakoribb betegségek kialakulásában. Egészségfejlesztés, egészségnevelés. 37. Az öregedés egészségtana, öregkori morbiditás és mortalitás, megelőző tevékenységek 38. Egészségügyi ellátó rendszerek, finanszírozás, menedzsment. Minőségbiztosítás
41
Mikrobiológia 2. Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet - Dr. Pál Tibor egyetemi tanár A tematika rövid leírása: megismertetjük a hallgatókat a részletes orvosi bakteriológia, az általános és részletes orvosi mikológia, valamint az általános és részletes orvosi parazitológia anyagával. Az első félévben tanult általános ismereteket adaptáljuk az egyes kórokozó csoportokra. Az utolsó előadásblokkban az egyes szervrendszerek fertőzéseinek és az azokhoz kapcsolódó vizsgálati mintáknak a mikrobiológiai diagnosztikai vonatkozásait tárgyaljuk. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az első félév tananyagára alapozva megismertetni a hallgatókkal az egyes kórokozók által okozott megbetegedéseket, azok terjedési módjait, kórfejlődését, diagnosztikáját, kezelési és megelőzési lehetőségeit. A szervrendszerek fertőzései és a vizsgálati minták alapján történő tárgyalás célja a klinikai mikrobiológiai megközelítési mód kialakítása. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 5
előadás gyakorlat
írásbeli szigorlat írásbeli és szóbeli írásbeli vagy szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPMI2 6. szemeszter csak tavaszi félévben OOPMI1
FOSZ
3 42 2 28 0 0 70
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely L.: Orvosi Mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina, Budapest, 2001 Ternák G. (szerk): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A.: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1998 Nagy E. (szerk.): Klinikai mikrobiológiai esetismertetések, Medicina, Budapest, 2001 Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás RÉSZLETES BAKTERIOLÓGIA 1. Staphylococcus, pyogen fertőzések, Toxikus Shock Syndroma, ételmérgezés 2. Streptococcus betegségek, Enterococcus 3. Peptococcus, Peptostreptococcus, Neisseria 4. Az Enterobacteriaceae csoport jellemzése, Enteropathogén Escherichia coli csoportok, Shigella genus 5. Az Enterobacteriaceae extraintestinális fertőzéseket okozó tagjai (E. coli, Proteus, Morganella, Citrobacter, Klebsiella, Enterobacter) 6. Salmonella fertőzések, hastífusz és gastroenteritis 7. Yersinia, Campylobacter, Helicobacter 8. Vibrio, Aeromonas, Pseudomonas, Acinetobacter 9. Brucella, Francisella, Haemophilus 10. Bordetella, Legionella 11. Bacillus genus, hisztolitikus Clostridiumok 12. Neurotoxikus Clostridiumok, C. difficile 13. Anaerob fertőzések, Bacteroides, Fusobacterium, Veillonella 14. Corynebacterium, Listeria, Erysipelothrix
42
15. 16. 17. 18. 19. 20.
Mycobacteriumok I. Mycobacteriumok II. Treponemák Borrelia, Leptospira, Spirillum, Streptobacillus Rickettsiales, Coxiella, Bartonella Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Acholeplasma
MIKOLÓGIA ÉS PARAZITOLÓGIA 21. Általános mikológia. Dermatomycosisok. 22. Szisztémás mikózisok 23. Bevezetés, a paraziták biológiája 24. Protozoologia: bél és testüregi protozoonok 25. Szöveti és vér protozoonok 26. Helminthologia: bélférgek 27. Szöveti férgek 28. Gomba és parazita ellenes szerek A MIKROBIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA FŐBB KÉRDÉSEI 29. A mikrobiális fertőzések laboratóriumi és járványtani diagnosztikája 30. Az idegrendszer fertőzéseinek mikrobiológiája 31. A húgyutak fertőzéseinek mikrobiológiája 32. Enterális fertőzések, ételmérgezések 33. A légúti infekciók mikrobiológiája 34. A bőr, kötőszövet és izmok fertőzései 35. A szexuális úton terjedő betegségek mikrobiológiája 36. Bacteriaemia, sepsis, haemokultura, ismeretlen eredetű láz 37. Nosocomiális és iatrogén fertőzések 38. Az immunhiányos beteg fertőzései 39. Anaerob fertőzések 40. Új, és újra jelentkező fertőzések („Emerging infections”) 41. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia főbb mechanizmusai 42. Az antibiotikus therápia gyakorlati problémai 14*2 óra gyakorlat Hetek Téma 1-2. Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, haemocultura 3-4. Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 5-6. A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 7-8. Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis bakteriológia diagnózisa 9-10. Anaerob diagnosztika 11-12. Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 13-14. Konzultáció, pótlások A félév elfogadásának kritériumai: a mikrobiológia oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az Index aláírásának - a szemeszter elismerésének - feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Az Intézet fenntartja magának a jogot, hogy a hallgatók felkészültségéről a gyakorlati foglalkozásokon szóbeli kérdésekkel, vagy írott tesztek formájában tájékozódjon. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: gyakorlat pótlása más csoportnál. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a második szemeszter végén a hallgatók írásbeli szigorlatot tesznek. A szigorlat kérdései mindkét szemeszter anyagát magukba foglalják. Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad. További vizsga mind írásbeli, mind szóbeli vizsga formájában teljesíthető. A szigorlat anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. A hallgatók a csatolt témakörökből összeállított kérdésekre válaszolva adnak számot felkészültségükről.
43
A szigorlati kérdések az 1. és 2. félév anyagából egyaránt készültek Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll A szóbeli vizsga kérdései az alábbiak: I. félévi anyag: 1. A különböző pro- és eukaryota mikroorganizmusok sejtalkotóinak összehasonlítása 2. A baktériumok esszenciális és járulékos sejtalkotói 3. A bakteriális citoplazma és maganyag szerkezete 4. A baktériumok belső membránjának szerkezete és funkciói 5. A gram-pozitív sejtburok szerkezete 6. A gram-negtív sejtburok szerkezete 7. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 8. A bakteriális fimbriák (pilusok) 9. A baktériális tok 10. A baktériumok endospórája 11. A mikrobiális motilitás formái, a csilló szerkezete, kemotaxis 12. A baktériumok táplálkozási típusai 13.. A baktériumok növekedése 14. Genotípus és fenotípus 15. Mutáció, modifikáció és fenokópia 16. Transzformáció 17. A baktériumsejt szerkezetét és metabolikus aktivitását érintő mutációk 18. Baktérium-konjugáció, F és F´ plazmidok, Hfr törzsek 19. A bakteriofág fertőzés litikus ciklusa 20. Specializált és generalizált transdukció 21. Lizogén konverzió, temperált fágok 22. Transzpozonok és IS elemek 23. A plazmidok 24. Pathogenitás és virulencia, a Koch -féle posztulátumok 25. Virulencia faktorok, a molekuláris biológia Koch -féle posztulátumai, attenuáláls 26. A normál flóra (mikrobiota) 27. Kolonizáció, fertőzés, a fertőzés lefolyása 28. A fertőző ciklus, baktériumhordozók 29. A patogének behatolási kapui, átvitelük módjai 30. Epidémia, endémia, pandémia, morbiditás, mortalitás, incidencia és prevalencia 31. Az endotoxin 32. Az exotoxinok 33. A mikrobiális adhézió 34. A mikrobiális invázió 35. Enzimek, sziderofórok mint virulencia faktorok 36. A biofilm 37. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényezők, a sterilizálás és dezinficiálás hatásosságának mérése 38. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban, a fenol koefficiens 39. Folyadékok sterilizálása szűréssel 40. Sterilizálás száraz és nedves hővel 41. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 42. Dezinficiálás alkoholokkal, és alkiláló szerekkel 43. Dezinficiálás higany és ezüst sókkal, és halogénekkel 44. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 45. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 46. Liofilizálás és egyéb módszerek a baktériumok és szerobakteriológiai készítmények tartósítására 47. Az élelmiszertartósítás módszerei 48. A bőr és a kéz dezinficiálása 49. A fenolok és krezolok dezinficiens hatása 50. A pasteurizáció alkalmazása és korlátai 51. Antivirális hatású dezinficiensek 52. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 53. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése
44
54. Carbapenemek 55. Az anti-mikróbás szerek kombinálása 56. Sulphonamidok, Trimethoprim 57. Quinolonok, fluoroquinolonok 58. Penicillinek 59. Cephalosporinok 60. Béta-lactamase resistens anti-mikrobás szerek 61. Aminoglycosidok 62. Chloramphenicol és Tetracyclinek 63. Macrolide antibiotikumok 64. Polypeptide és glycopeptide antibiotikumok 65. Mukózális immunitás, sIgA , a limfocita homing jelentősége a mukózális immunitásban, BALT, GALT 66. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális immunitás 67. Természetes immunitás, természetes antitestek, az immunológiai homunculus 68. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs burst, oxigén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektusok) 69. A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az antigén felismerése a TCR által, T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes válasz jellemzői) 70. A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése, thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B kooperáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár) 71. Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást megkerülő stratégiái) 72. Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása, fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok) 73. Védekezés a paraziták ellen (makrofágok, limfociták, antitestek, IgE- eozinofil válasz, a paraziták immunitást megkerülő stratégiái) 74. A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában 75. Állati és humán savók, immunglobulin készítmények és monoklonális antitestek a passzív immunizációban 76. Aktív immunizálás, vakcinák, mint az aktív immunizálás antigénjei 77. A vakcinák osztályozása az antigén természete szerint (példákkal) 78. Adjuvánsok 79. Kötelező és ajánlott védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák 80. Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek 81. Citotoxikus reakciók, citotoxikus ellenanyagok kimutatása 82. Immun-komplex reakciók 83. Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékenység kimutatása 84. Imunológiai tolerancia, természetes és szerzett tolerancia, a tolerancia mechanizmusai (klonális elimináció, szupresszor sejtek, blokkoló antitestek, idiotípus hálózat, antigén katabolizmus) 85. A tolerancia biológiai jelentősége (vakcináció, deszenzitizálás, transzplantáció, tumorok) CD5+ B sejtek és természetes ellenanyagok, immunparalizis 86. Az autoimmunizálódás lehetséges útjai 87. Fertőzésekhez kapcsolódó autoantitestek és autoallergiás betegségek 88. Az immunológiai felismerés jelentősége a terhességben, a trofoblaszton való MHC kifejeződés szabályozása 89. Cytokin hálózat és immun-endokrin mechanizmusok a terhesség alatt 90. Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa 91. Neuro-immun interakciók, immunregulátorok az idegrendszerben 92. Neuropeptidek és neurotransmitterek mint immunoregulátorok 93. A vírus fogalma, a virion felépítés. 94. A vírusok szaporodása, tenyésztése és számuk meghatározása 95. Vírusmutánsok, defektív partikulumok, vírusok közötti kölcsönhatás fogalma és jelentősége 96. A vírusfertőzés átvitelének főbb módja 97. Immunválasz vírusfertőzésekben. A vírus és a gazdaszervezet kölcsönhatásának különböző típusai 98. A vírusfertőzések kemoterápiája és az interferon 99. Adenovírusok 100. Herpes simplex vírusok 101. Cytomegalovírus
45
102. Epstein-Barr vírus 103. Varicella-zoster vírus és a HHV-6 (Human herpesvirus típus 6) 104. Poxvírusok (Vaccinia és a Variola felszámolása) 105. Hepatitis vírusok I. (HAV és HEV) 106. Hepatitis vírusok II. (HBV, HDV, HCV, HGV) 107. Influenza vírus A, B és C 108. Mumps vírus 109. Kanyaró vírus 110. Rubeola vírus 111. Rotavírusok 112. Norwalk vírus és egyéb emésztőszervi infekciót okozó vírusok 113. Poliovírusok 114. Coxsackie és echo vírusok 115. Rabies vírus 116. Az un. "lassú vírus infekciók", prion betegségek 117. Daganatvírusok 118. Arbovírusok (sárgaláz, kullancs-encephalitisek) 119. Robovírusok (Hantaan vírus, Marburg és Ebola vírusok, Lassa és LCM vírus ) 120. Human parvovírus B19 120. Az AIDS virológiája és laboratóriumi diagnosztikája 122. Az AIDS epidemiológiája és terjedése 123. Congenitalis vírusinfekciók (Rubeola, CMV; diagnosztika, prevenció) 124. Immunszuppresszív állapotok, transplantáció és vírusfertőzések. Prevenció 125. Nosocomialis vírusfertőzések (légúti, enterális, haematológiai példák) 126. Az AIDS immunológiája II. félévi anyag: 127. Staphylococcus aureus fertőzések 128. Coagulase negative Staphylococcusok 129. Streptococcus pyogenes: pyogén fertőzések 130. Streptococcus pyogenes: skarlát, streptococcus-utóbetegségek 131. Streptococcus pneumoniae 132. A "Streptococcus viridans" csoport, szerepük a cariogenezisben 133. Endocarditis lenta és bakteriológiai diagnózisa 134. Streptococcus agalactiae, Enterococcus 135. Peptococcus és Peptostreptococcus 136. Neisseria gonorrhoeae 137. Neisseria meningitis 138. Enteropathogén (EPEC), Enterotoxikus (ETEC) és Enterohemorrágiás (EHEC) Escherichia coli 139. Bacilláris vérhas 140. Hastífuszt okozó Salmonellák 141. Salmonella gastroenteritis 142. Yersinia enterocolitica és Y. pseudotuberculosis 143. Yersinia pestis 144. Escherichia coli által okozott hugyuti fertőzések 145. Escherichia coli által okozott neonatalis meningitis és sepsis 146. Proteus, Providencia 147. Klebsiella, Enterobacter, Citrobacter 148. Campylobacter, Helicobacter 149. Vibrio és Aeromonas 150. Pseudomonas aeruginosa 151. Haemophilus influenzae, H. parainfluenzae 152. Bordetella pertussis, B. parapertussis, B. bronchiseptica 153. Brucella, Francisella 154. Legionella 155. Acinetobacter 156. Bacillus anthracis, B. cereus 157. Gázgangrénát okozó Clostridiumok 158. Clostridium tetani 159. Clostridium botulinum, C. difficile
46
160. Corynebacterium diphtheriae 161. Listeria, Erysipelothrix 162. Mycobacterium tuberculosis és M. bovis 163. Antituberculotikus kezelés 164. Mycobacterium leprae és egyéb Mycobactériumok 165. Treponema pallidum 166. Borrelia 167. Leptospira 168. Bacteroides, Fusobacterium és Veillonella fertőzések 169. Rickettsia 170. Coxiella, Bartonella 171. Chlamydia 172. Mycoplasma, Ureaplasma, 173. Az orvosi szempontból fontosabb gombák morfológiája, biológiája és osztályozása 174. Az orvosi mikológia diagnosztikus módszerei 175. Antimikotikus szerek 176. Trichophytiasis 177. Microsporiasis 178. Epidermophythiasis 179. Sporotrichosis 180. Candidiasis 181. Aspergillosis 182. Cryptococcosis 183. Histoplasmosis 184. Blastomycosis 185. Coccidioidomycosis 186. Az orvosi szempontból fontos protozoonok biológiája és osztályozása 187. Az orvosi protozoológia diagnosztikus módszerei 188. Entamoeba histolytica 189. Giardia lamblia 190. Cryptosporidium 191. Balantidium coli 192. Trichomonas vaginalis 193. Trypanosoma gambiense, T. rhodesiense, T. cruzii 194. Leishmania donovani, L. tropica, L. brasiliensis 195. Toxoplasma gondii 196. Pneumocystis carinii 197. Plasmodia 198. Az orvosi szempontból fontos férgek biológiája és osztályozása 199. Az orvosi helminthológia diagnosztikus módszerei 200. Trichuris trichiura 201. Ascaris lumbricoides 202. Enterobius vermicularis 203. Ancylostoma duodenale 204. Strongyloides stercoralis 205. Schistosoma haematobium, S. mansoni, S. japonicum 206. Fasciola hepatica 207. Taenia solium, T. saginata, Diphyllobotrium latum 208. Echinococcus granulosus, E. multilocularis 209. Trichinella spiralis 210. Toxocara canis, T. cati 211. Mikroszkópos morfológiai vizsgálatok a mikrobiológiai diagnosztikában 212. A mikrobák tenyésztése és identifikálása 213. Immunológiai és in vivo módszerek a mikrobák kimutatásában és azonosításában 214. A szerológiai módszerek szerepe a fertőző betegségek diagnosztikájában 215. Molekuláris biológiai módszerek a mikrobiológiai diagnosztikában
47
216. A járványtani mikrobiológia módszerei és szerepe a kórokozók azonosításában és terjedésének követésében 217. Az idegrendszer fertőzéseinek kórokozói, kimutatásuk 218. A húgyúti infekciók mikrobiológiája 219. Az ételmérgezések mikrobiológiája 220. A felső légúti infekciók kórokozói 221. Az alsó légúti infekciók kórokozói 222. Gennykeltő mikróbák altal okozott fertőzések diagnosztikája 223. Mélyebb lágyrészek fertőzéseinek diagnosztikája 224. A sexuális úton terjedő fertőzések mikrobiológiai diagnosztikája 225. A szepszis és ismeretlen eredetű láz mikrobiológiai diagnosztikája 226. Nosocomiális és iatrogén fertőzések (kórokozók, megelőzés, infekció kontrol) 227. Az immunhiányos beteg fertőzései, a megelőzés lehetőségei 228. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata 229. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia főbb mechanizmusai 230. Az antibiotikus kezelés tervezése 231. Antibiotikum politika 232. Antibotikum érzékenység változásának jelentősége
48
Pathológia 2. Pathológiai Intézet - Dr. Pajor László egyetemi tanár A tematika rövid leírása: általános és szervpathológia: a cardiovascularis rendszer pathológiája, haematológiai, pulmonológiai, gastroetnerológiai, pathológiás kórképek, a máj-epeút-pancreas pathológiája, a férfi genitáliák pathológiája és uropathológia, a női genitáliák pathológiája, neuropathológia, endocrinológia és lágyrészek pathológiája, nephrologiai pathológiás kórképek, bőr- és csontpathológia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a pathológia alapot biztosít a későbbi klinikai tanulmányokhoz, melynek során általános és szervpathológiai ismereteket tanít meg, magában foglalva a kórfolyamatok etiológiáját, pathomechanizmusát és a teljes pathológiai diagnosztikai vertikumot, a makroszkópiától a mikroszkópián keresztül speciális kiegészítő vizsgálatokig (ultrastruktúra, molekuláris pathológia). A két féléves tantárgy 2. féléve az első félévben tanult általános pathológiai alapokra építve foglalkozik a szervpathológiai területekkel, a klinikai területeken történő diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai munkára készítve fel a hallgatókat. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 8
előadás gyakorlat
szóbeli szigorlat szóbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPPA2 6. szemeszter csak tavaszi félévben OOPPA1
FOSZ
4 56 2 28 2 28 112
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Robbins Kumar: Pathológia Kelényi: Általános pathológia Kopper, Schaff: Pathológia Foglalkozások témája és oktatója: 14* 4 óra előadás I. CARDIOVASCULARIS RENDSZER (4 ÓRA) - Dr. Pajor László 1. Ischaemias szívbetegségek, hirtelen szívhalál 2. Szívbillyentyű betegségek, myocarditisek 3. Cardiomyopathiák, a sziv tumoros elváltozásai, a pericardium betegségei 4. Congenitalis szívbetegségek 5. Vasculitisek, vascularis eredetű tumorok, vénák és nyirokerek betegségei (A többi e szervrendszerrel kapcsolatos betegség tárgyalása az általános pathológia korábbi fejezeteiben történik.) II. HAEMATOLOGIA (5 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. A lymphoid sejtek ontogenesise: prekurzor és perifériás sejtpopuláció jellegzetességei, phenotípusa, genotípusa 2. A haemopoeticus és lymphoid szövet tumorainak WHO klasszifikációja: alapelvek, főbb csoportok 3. Non-Hodgkin-lymphomák
49
4. Hodgkin-lymphomák 5. Chronicus myeloproliferatív betegségek (CMPB) 6. Myelodysplasiás syndromák (MDS) 7. Acut myeloid leukaemiák 8. Lymphadenitisek és lymphadenopathiák III. PULMONOLÓGIA (6 ÓRA) Előadó: Dr. László Terézia 1. A légzőtractus anatómiája, védekező mechanizmusa. Felső légutak betegségei: gyulladások, necrotizáló gyulladások, orrüregi és pharyngealis tumorok 2. Gégeoedema, gége tumorok. Alsó légutak betegségei: Fejlődési rendellenességek, vasculáris eredetű betegségek (tüdő thromboembolia, infarctus, tüdő oedema, chronikus pangás, IRDS, ARDS, atelectasiák 3. Chronicus obstructív tüdőbetegségek klinikai jellemzői, morphológiai elváltozások. Tüdő infectiosus betegségei 4. Chronicus restrictív tüdőbetegségek általános jellemzői, kórformák 5. Tüdőtumorok 6. A pleura és a mediastinum betegségei IV. GASTROENTEROLOGIA (6 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. A szájüreg pathológiás elváltozásai és tumorai 2. Nyálmirigyek gyulladásos elváltozásai és tumorai 3. Nyelőcső congenitalis és szerzett betegségei valamint tumorai 4. A gyomor pathológiája 5. A vékonybél pathológiája 6. Colon és a rectum pathológiája V. MÁJ EPEÚT PANCREAS (6 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. Az epekiválasztás és elvezetés zavarai. A máj keringési rendellenességei. Nem viralis májgyulladások. Drog hepathopathiak 2. Acut vírus hepatitis 3. Chronicus vírus hepatitisek 4. Cirrhosis és májelégtelenség 5. Májtumorok 6. Az extrahepaticus epeutak és az exocrin pancreas pathológiaja VI. FÉRFI GENITALIÁK PATHOLÓGIÁJA ÉS UROPATHOLÓGIA (3 ÓRA) Előadó: Dr. Süle Norbert 1. Vesetumorok. Az ureter és a húgyhólyag fejlődési rendellenességei, gyulladásai és daganatai 2. A here és függelékeinek pathológiája 3. Prostata pathológiája 4. Penis pathológiája VII. NŐI GENITALIÁK PATHOLÓGIÁJA (7 ÓRA) Előadó: Dr. Kálmán Endre 1. Vulva és hüvely pathológiája. A női genitaliak gyulladásos elváltozásai és a sexuálisan transmittált betegségek 2. A méhnyak pathológiája 3. A méhtest pathológiája 4. Petefészkek pathológiája 5. A terhesség pathológiája. (Gestosis, trophoblastos tumorok) 6. Az emlők pathológiája VIII. NEUROPATHOLÓGIA (6 ÓRA) Előadó: Dr. Gömöri Éva 1. A KIR cellularis pathológiája. A KIR pathophysiológiás állapotai (agyi nyomásfokozódás, agyoedema, herniációk, hydrocephalus) 2. Az agy fejlődési rendellenességei
50
3. Cerebrovascularis megbetegedések (különösen ischaemiás encephalopathia, vérzések typusai, hypertensiv vascularis laesiók) 4. Degeneratív betegségek és demenciák (Alzheimer-kór, Pick betegség, Parkinson-kór) 5. Demyelinisatios betegségek, Sclerosis multiplex 6. A KIR gyulladásos betegségei (bacterialis infectiók, virális encephaltisek, opportunista infectiók, AIDS, gombás fertőzések) 7. Prion betegség 8. Az idegrendszer neuroepithelialis daganatai 9. Az idegrendszer meningealis daganatai. Idegrendszeri lymphomak és metastasisok IX. ENDOCRINOLÓGIA ÉS LÁGYRÉSZEK (5 ÓRA) Előadó: Dr. Tornóczky Tamás 1. A hypothalamo-hypophysealis rendszer betegségei 2. A pajzsmirigyek pathológiája.(fejlődési rendellenességek, hyperplasiak, thyreoiditisek) 3. A pajzsmirigy pathológiája (daganatok). A mellékpajzsmirigyek pathológiája 4. A mellékvesék pathológiája, MEN 5. A lágyrész tumorok pathogenesise, fibrosus tumorok, fibrohistiocytaer tumorok 6. A zsírszövet tumorai. A simaizom és harántcsíkolt izom tumorai 7. A synovialis tumorok, a peripheriás idegek tumorai X. NEPHROLOGIA (5 ÓRA) Előadó: Dr. Kereskai László 1. Veseelégtelenség 2. Glomerulonephritisek pathogenesise 3. Glomerulonephritisek osztályozása 4. Tubulointerstitialis és vascularis betegségek 5. A vese cystás betegségei. Vesekövesség XI. BŐR ÉS CSONT PATHOLÓGIA (3 ÓRA) Előadó: Dr. Pajor László 1. Benignus és malignus bőrtumorok, praecarcinomas állapotok 2. Naevus - melanoma malignum 3. Hereditaer, gyulladásos és metabolikus csontbetegségek 4. Benignus és malignus csonttumorok 14*2 óra gyakorlat, 14*2 óra szeminárium A heti 2 órás gyakorlati foglalkozásokon az alábbi készítményeket és metszeteket mutatjuk be. A heti 2 óra szeminárium alkalmával mód nyílik az elméleti előadásokon hallottak és a gyakorlati órákon bemutatottak megbeszélésére. A gyakorlatok és szemináriumok menete nagy vonalakban követi az előadásokét. KÉSZÍTMÉNYEK I. CARDIOVASCULARIS RENDSZER 1. Aneurysma thrombostisatum ventriculi sinistri cordis 2. Endocarditis septica - billentyűperforatio 3. Endocarditis chronica - mitralis stenosis 4. Löffler-féle endocarditis 5. Congestiv cardiomyopathia 6. Hypertrophias cardiomyopathia 7. Foramen ovale late apertum 8. Roger kór 9. Ductus Botalli persistens 10. Aneurysma dissecans aortae 11. Aortitis luetica 12. Haemangioma cavernosum hepatis II. HAEMATOLOGIA 13. Burkitt lymphoma – bél 14. Myeloma multiplex - koponyacsont, csigolya osteolyticus gócok 15. CML - extrém fokú splenomegalia 16. Polyposis lymphomatosa intestine tenuis et crassi
51
III. PULMONOLOGIA 17. Idegentest aspiratio 18. Carcinoma laryngis – supra- és subglotticus kiindulás (2 készítmény) 19. Tracheobronchitis diphtherica 20. Aspergilloma pulmonis 21. IRDS, corrosios készítmény 22. Carcinoma bronchi 23. Mesothelioma IV. GASTROENTEROLOGIA 24. Diverticulum oesophagi 25. Achalasia 26. Carcinoma oesophagi 27. Óriásredős - Menetrier gastritis 28. Ulcus chronicum penetrans ventriculi (pancreasba penetraló) 29. Exophyticusan növekvő gyomorcarcinoma 30. Carcinoma pylori 31. Crohn betegség 32. Diverticulosis coli 33. Colitis ulcerosa 34. Nyeles rectum polyp 35. Adenocarcinoma recti V. MÁJ-EPEÚT-PANCREAS 36. Polycystás máj és vese 37. Echinococcus cysta 38. Atrophia hepatis flava 39. Postnecroticus, macronodularis cirrhosis 40. Focalis nodularis hyperplasia 41. Hepatoma 42. Adenocarcinoma cholecystae multiplex májmetasztázisokkal 43. Carcinoma pancreatis VI. FÉRFI GENITÁLIÁK PATHOLÓGIÁJA 44. Világossejtes veserák 45. Oncocytoma 46. Wilms tumor 47. Carcinoma urotheliale vesicae urinariae 48. Adenocarcinoma prostatae 49. Epididymitis chronica. Hydrokele. Atrophia testis 50. Kevert csírasejtes tumor: Seminoma és teratoma 51. Carcinoma penis VII. NŐI GENITÁLIÁK PATHOLÓGIÁJA 52. Vulva carcinoma 53. Uterus bicornis 54. Cervicitis acuta 55. Carcinoma cervicis uteri 56. Polypus endometrii 57. Carcinoma corporis uteri 58. Tuboovarialis abscessus 59. Cystadenoma multiloculare mucinosum ovarii 60. Fibroma ovarii 61. Cysta dermoides 62. Dysgerminoma 63. Mola hydatidosa 64. Fibroadenoma mammae 65. Carcinoma mammae 66. Mastitis carcinomatosa 67. Paget kór 68. Adenocarcinoma papillare serosum tubae 69. Teratoma solidum ovarii
52
VIII. NEUROPATHOLÓGIA 70. Hydrocephalus internus, Ependymoblastoma 71. Purpura cerebri 72. Secunder hidvérzés, Haematocephalus 73. Meningeoma 74. Magas malignitású astrocytoma 75. Agytörzsi glioma 76. Glioblastoma 77. Medulloblastoma 78. Mulpiplex agyi metastasisok 79. Atrophia cerebri 80. Sclerosis multiplex IX. ENDOCRINOLOGIA ÉS LÁGYRÉSZEK 81. Craniopharyngeoma 82. Mellékvesekéreg adenoma 83. Cc. papillare glandulae thyroideae X. NEPHROPATHOLÓGIA 84. Ren polycysticum (újszülöttkori szivacsvese) 85. Ren polycysticum (felnőttkori típus) 86. Ren arcuatus 87. Pyelonephritis abscedens. Papilla necrosis 88. Pyelonephritis chronica 89. Nephrosclerosis 90. Hydronephrosis XI. BŐR ÉS CSONT PATHOLÓGIÁJA 91. Szem melanoma 92. Melanoma malignum áttétekkel (ism) 93. Turbán tumor 94. Osteogenesis imperfecta 95. Osteogen sarcoma 96. Chondrosarcoma 97. Osteogen sarcoma – rtg felvétel 98. Osteoclastoma – rtg felvétel METSZETEK I. CARDIOVASCULARIS RENDSZER 1. Acut rheumás myocarditis (HE) 2. Hypertrophias cardiomyopathia (HE) 3. Arteritis temporalis (HE) 4. Haemangioma cavernosum hepatis (HE) 5. Kaposi sarcoma (HE) II. HAEMATOLOGIA 1. Kisgócú epithelioid sejtes lymphadenitis (HE) 2. CLL, kenet (MG) 3. CLL, máj-infiltráció (HE) 4. Hodgkin kór, MC (HE) 5. Myeloma multiplex – vese (HE) 6. CML, CP, kenet (MG) 7. Malignus B-sejtes lymphoma tömeges Russel és Dutcher testtel (HE és PAS) III. PULMONOLOGIA 1. BOOP (HE) 2. Hyalin membran betegség (PAS) 3. Aspergillosis pulmonis (HE, PAS) 4. Pneumocystis carinii (Grocott) 5. Wegener granulomatosis (HE) 6. Carcinoma microcellulare pulmonum (HE) 7. Carcinoma planocellulare pulmonum (HE) 8. Bronchioloalveolaris carcinoma (HE)
53
IV. GASTROENTEROLOGIA 1. Pleiomorph adenoma (HE) 2. Helicobacter pylori infectio (Whartin-Starry) 3. Coeliakia – subtotalis/totalis villusatrophia (Marsh 3c) (HE) 4. Crohn betegség (HE) 5. Appendix carcinoid (HE) 6. Adenocarcinoma recti (HE) V. MÁJ-EPEÚT-PANCREAS 1. Fibropolycystás májlaesio (HE). 2. Centralis haemorrhagias májnecrózis (mock) (HE) 3. HBs-antigen pozitivitás (HE és Shikata) 4. Alcoholos hepatitis (HE) 5. Hepatocellularis carcinoma cirrhosis talaján (HE) VI. FÉRFI GENITÁLIÁK PATHOLÓGIÁJA ÉS UROPATHOLÓGIA 1. Világossejtes vesecarcinoma (HE) 2. Carcinoma urotheliale papillare, grade II (HE) 3. Adenocarcinoma prostatae (HE) 4. Seminoma (HE) 5. Kevert csírasejtes tumor: Embryonális carcinoma és Teratocarcinoma (HE) VII. NŐI GENITÁLIÁK PATHOLÓGIÁJA 1. Adenocarcinoma endometrii kaparék (HE) 2. Cystadenocarcinoma papillare serosum ovarii (HE) 3. Mola hydatidosa 4. Intraductalis papilloma (HE) 5. Paget kór (HE) 6. Carcinoma ductale invasivum (HE) 7. Carcinoma mucinosum (HE) VIII. NEUROPATHOLÓGIA 1. Prion betegség, spongioform encephalopathia 2. Meningeoma meningoendotheliosum (HE) 3. Ependymoma (HE) 4. Glioblastoma (HE ) 5. Senilis plaque-ok és neurofibrillaris degeneratio hippocampusban IX. ENDOCRINOLOGIA ÉS LÁGYRÉSZEK 1. Subacut granulomatosus thyreoiditis (De Quervain) (HE) 2. Pajzsmirigy papillaris carcinoma (HE) 3. Basedow-Graves betegség (HE) 4. Mellékpajzsmirígy adenoma (HE) 5. Phaeochromocytoma (HE) 6. Leiomyosarcoma (HE) 7. Myxoid liposarcoma (HE) 8. GIST (HE) X. NEPHROPATHOLÓGIA 1. Rapid progressiv GN félholdakkal (HE) 2. Hyalinos glomerulusok (HE) 3. Kimmelstiel Wilson syndroma (PAS) XI. BŐR ÉS CSONT PATHOLÓGIÁJA 1. Óriássejtes csonttumor (osteoclastoma) (HE) A félév elfogadásának kritériumai: a hisztopathológia és az autopsia gyakorlatok külön-külön több mint 15%-os mulasztása esetén a szemeszterben az index nem kerül aláírásra. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótgyakorlat elvégzése. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a pathológia oktatása során különös hangsúlyt helyezünk a klinikopathológiai szemléletre, azaz a klinikai tünetek, laboradatok, valamint a makroszkópos és mikroszkópos elváltozások közötti összefüggések tanítására. Ennek megfelelően az alap klinikopathológiai gondolkodásmód, differenciáldiagnosztikai képesség elvárt az év végére.
54
A második félév utolsó hetében klinikopathológiai versenyt rendezünk, amennyiben a jelentkezők száma a 70 főt meghaladja. A verseny kétfordulós. Az első forduló során teszt formájában a versenyzők elsősorban makroszkópos felismerésről adnak bizonyságot. A legjobb maximum 20 versenyző, aki legalább 50%-os teljesítményt elért, részt vehet a második fordulóban, melynek során metszetek értékelése a feladat. A verseny első 3 helyezettje jeles szigorlati jegyet kap, a 4-10. helyezettnek a szigorlaton csak elméleti kérdésekből kell számot adni. A második 10 versenyző mentesül a gyakorlati vizsga makroszkópos kérdése alól. Egy első és egy második féléves hisztopathológiai preparátum és egy-egy elméleti kérdés képezi a vizsgakövetelményt a szigorlaton. A makroszkópos morphologiai felismerési képesség, az alap klinikopathológiai, valamint a differenciáldiagnosztikai képességből gyakorlati jegy (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) kerül megállapításra a második félév utolsó (14.) hetében, a reguláris autopsiás gyakorlatokon. Aki ezen az értékelés során nem felel meg, a szigorlati vizsgán két készítményt kap, valamint automatikusan diszkvalifikálódik a klinikopathológiai versenyből. I. CARDIOVASCULARIS RENDSZER 1. Szívelégtelenség (jobb szívfél, bal szívfél) 2. Angina pectoris és chronicus ischemiás szivbetegség, hirtelen szivhalál 3. A billentyű betegségek (gyulladásos és degenerativ) pathológiája 4. Cardiomyopathiak, a sziv tumoros elváltozásai 5. Myocarditisek. A pericardium pathológiája 6. Congenitalis vitiumok 7. Arteriolosclerosis. Az aneurysmák típusai, klinikopathológiája 8. Vasculitisek pathogenesise, osztályozása és klinikopathológiai jellegzetességei. Vascularis tumorok II. HAEMATOLOGIA 9. A lymphoid sejtek ontogenesise, prekurzor és perifériás lymphoid populációk 10. A haemopoeticus és lymphoid szövet tumorainak WHO klasszifikációja: alapelvek és főbb csoportok 11. Nem Hodgkin B-sejtes lymphomák klinikopathológiája 12. Hodgkin lymphomák: pathogenesis, morphologia, klinikopathológia 13. T/NK-sejtes daganatok 14. Acut leukaemiák pathológiája 15. Chronicus myeloproliferatív betegségek. Chronicus myeloid leukaemia klinikopathológia és molekuláris pathogenesis 16. Myelodysplasiás syndromák (MDS) 17. Lymphadenitisek és lymphadenopathiák III. PULMONOLOGIA 18. Felső légutak nem tumoros betegségei. (Rhinitisek. Sinusitis. Rhinoscleroma. Necrotisáló gyulladások) 19. A felső légutak tumorosus elváltozásai 20. Gégeoedema. Gégegyulladások. Gége daganatok 21. A légutak fejlődési rendellenességei, atelectasiak 22. IRDS, ARDS 23. Chronicus obstructív tüdőbetegségek: általános jellemzői, típusai 24. Chronicus restriktív pulmonalis betegségek: általános jellemzők, etiológiai csoportosításuk 25. Ismeretlen etológiájú interstitialis tüdőbetegségek jellemzői, kórformák 26. Pneumoniak, Abscessus pulmonis 27. Tüdő granulomatosus betegségei 28. Tüdőtumorok általános jellemzése, osztályozása 29. A pleura és mediastinum betegségei IV. GASTROENTEROLOGIA 30. A szájnyálkahártya infectiosus és tumoros betegségei. Zománcszerv eredetű tumorok 31. A nyálmirigyek pathológiája 32. Oesophagus betegségek pathológiája 33. A gyomor gyulladásos és ulcerative betegségei 34. A gyomor jó és rosszindulatú daganatai 35. A vékonybél fejlődési rendellenességei. Malabsorptio. Vékonybél tumorok 36. Diverticulosis coli. Angiodysplasia coeci 37. Crohn betegség és colitis ulcerosa 38. A vastagbél polypok típusai és viszonyuk a malignus colon-rectum daganatokhoz 39. Az appendix és a peritoneum betegségei (appendicitis, mucocele, peritonitis, retroperitonealis sclerosis, pseudomyxoma)
55
V. MÁJ-EPEÚT-PANCREAS 40. Keringési zavarok okozta májelváltozások 41. A máj nem vírus indukálta gyulladásos megbetegedései és a drog hepatopathiak 42. Acut vírus hepatitis (etiológia, pathomorphologia, szövődményes formák) 43. Chronicus hepatitisek (etiológia, típusok, pathomorphologia és differenciáldiagnosztika, vírus asszociált antigének szöveti kimutatása és ezek jelentősége) 44. Cirrhosis hepatis (típusok, különös tekintettel az alkohol indukálta májelváltozásokra) 45. A máj daganatos betegségei (benignus és malignus tumorok) 46. A májelégtelenség pathológiája 47. Cholelithiasis (etiológia, szövődmények, biochemiai háttér) 48. Acut és chronicus pancreatitis. A pancreas tumoros betegségei VI. FÉRFI GENITÁLIÁK PATHOLÓGIÁJA ÉS UROPATHOLÓGIA 49. Vesetumorok (corticalis adenoma, juxtaglomerularis tumor, oncocytoma, világos sejtes veserák, papilláris carcinoma, nephroblastoma) 50. Cystitisek, hólyag és ureter tumorok, a vesemedence urothelialis carcinómája 51. Congenitalis és gyulladásos penis elváltozások, a penis daganatai 52. Prostatitisek. Hyperplasia prostatae, szövődmények 53. Prostata tumorok 54. A here fejlődési rendellenességei, gyulladásai 55. A here függelékeinek pathológiája (mellékhere, funiculus spermaticus) Gonad stroma tumorok és másodlagos daganatok 56. Csírasejtes heretumorok, felosztás, tumor markerek VII. NŐI GENITALIÁK PATHOLÓGIA 57. Vulvovaginitisek (Syphilis. Gonorrhoea. Lymphogranuloma venereum, HSV, HPV). PID 58. A vulva benignus hámelváltozásai. A vulva és hüvely tumorai 59. A méhnyak gyulladásai, daganatszerű elváltozásai és daganatai. A méhnyakrák (pathogenesis, pathológia, szűrés) 60. Adenomyosis és endometriosis. Dysfunctionalis méhvérzések. Hyperplasia endometrii. Endometritisek 61. A méhtest hám eredetű jó és rosszindulatú daganatai 62. A méhtest mesenchymalis daganatai. A méhkürt betegségei 63. A petefészkek cystái és tumorai (felszíni epitheliális, csírasejtes tumorok, sexcord-stromalis tumorok, metastasisok) 64. A terhesség pathológiája (A beágyazodás zavarai. Gestosis. Trophoblastos tumorok) 65. Mastitisek (lactatios, ductectasia, zsírnecrosis, galactokele), Mastopathiak (Fibrocystás elváltozások). Fibroepithelialis daganatok 66. Emlőcarcinoma. Pathogenezis, típusok, prognosis VIII. NEUROPATHOLÓGIA 67. A KIR cellularis pathológiája. A KIR pathophysiólógiás állapotai (agyi nyomásfokozódás, agyoedema, herniációk, hydrocephalus) 68. Az agy fejlődési rendellenességei 69. Cerebrovascularis megbetegedések I. (Focalis és globalis hypoxiás laesiok) 70. Cerebrovascularis megbetegedések II. (vérzések, hypertensiv laesiók) 71. Degeneratív elváltozások és demenciák, Alzheimer-kór, Pick betegség, Parkinson-kór 72. Demyelinisatios betegségek, Sclerosis multiplex 73. A KIR gyulladásos betegségei I. (bacterialis infectiók, agytályog, subduralis empyema) 74. A KIR gyulladásos betegségei II. (virális és gombás fertőzések) 75. Prion betegség 76. A KIR neuroepithelialis daganatai I. (glialis eredetű daganatok) 77. A KIR neuroepithelialis daganatai II. (neurogen, embrionális /medulloblastoma/ daganatok) 78. A meningeomák typusai, primer agyi lymphoma, metastasisok az agyban IX. ENDOCRINOLOGIA ÉS LÁGYRÉSZEK 79. A hypophysis elülső lebenyének tumorai és következményei. Hátsó lebeny syndromák 80. Hypopituitarismussal járó megbetegedések. (Sheehan syndroma, chromophob adenoma, „empty sella syndroma”, suprasellaris tumorok, egyéb okok) 81. Hyperplasiaval járó pajzsmirigy betegségek. (Basedow-Graves betegség, struma nodosa et diffusa colloides) 82. Thyreoiditisek (aethiologia, typusok, jellegzetességeik): Acut bacterialis thyreoiditis, Hashimoto thyreoiditis, De Quervain thyreoiditis, subacut lymphocytás thyreoiditis, postpartum thyreoiditis, Riedel struma 83. A pajzsmirigy malignus tumorai (jól és rosszul differenciált típusok, aethiologia, jellegzetességeik)
56
84. A parathyreoida pathológiája (hyperplasia, adenoma, a hypoparathyreoidismus okai) 85. A mellékvese kéreg hyperplasia, atrophia. Okok, klinikai következmények. A mellékvese kéreg tumorai (morphologia, klinikai syndromák) 86. A mellékvese kéreg elégtelenség okai. Multiplex endocrin neoplasiak. A mellékvese velő tumorai 87. A lágyrész tumorok pathogenesise, gyakorisága. Fibrosus tumorok és tumor-szerű lesiok (nodularis és proliferativ fasciitis, myositis ossificans, keloid), fibrosarcoma, fibromatosisok 88. Fibrohistiocytaer daganatok (dermatofibroma, dermatofibrosarcoma protuberans, MFH) 89. A zsírzsövet daganatai (lipoma, angiomyolipoma, liposarcoma, typusok) 90. A simaizom és a harántcsíkolt izom daganatai (leiomyoma, leiomyosarcoma, rhabdomyoma és rhabdomyosarcoma, typusok) 91. A synovia daganatai (synovialis sarcoma, benignus synovialis tumorok). A peripherias idegek tumorai (Schwannoma, neurofibroma, neurofibromatosis, MPNST) X. NEPHROLOGIA 92. Veseelégtelenség, uraemia 93. Glomerulonephritisek osztályozása a klinikai tünetek alapján. Glomerulonephritiseket kísérő szövettani elváltozások 94. Keringő immuncomplex glomerulonephritis. In situ immuncomplex glomerulonephritisek: Masugi nephritis és Heyman nephritis 95. Nephritis syndroma (acut poststreptococcalis glomerulonephritis). Rapidan progrediáló glomerulonephritis 96. Nephrosis syndroma I: minimal change, membranosus glomerulonephritis 97. Nephrosis syndroma II: focalis segmentalis glomerulosclerosis, membaranoproliferatív glomerulonephritis 98. IgA nephropathia, chronicus glomerulonephritis. Systemas betegségekhez kapcsolt glomerularis elváltozások (SLE, Henoch Schönlein-purpura, Wegener granulomatosis, amyloidosis) 99. Diabeteses nephropathia 100. Acut tubularis necrosis (ischemias és toxikus). Drog indukálta (hypersensitív) interstitialis nephritis, analgeticum nephropathia, urat nephropathia 101. Acut és chronicus pyelonephritis (pathogenesis, morphologia, következmények és klinikai lefolyás) 102. Benignus és malignus nephrosclerosis és diffus corticalis necrosis 103. Urolithiasis és obstructív uropathia 104. Congenitalis malformatiok és cystás betegségek a vesében XI. A CSONT ÉS A BŐR PATHOLÓGIÁJA 105. Benignus és malignus bőrtumorok, praecarcinomas állapotok 106. Naevus - melanoma malignum 107. Hereditaer, gyulladásos és metabolikus csontbetegségek 108. Benignus és malignus csonttumorok Megjegyzés: A vizsgakérdések minimális változtatásának jogát a Pathológiai Intézet fenntartja.
57
Sebészeti propedeutika Sebészeti Klinika - Dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár A tematika rövid leírása: alapvető műtősebészeti fogalmak, ismeretek, az általános sebészeti onkológiai és traumatológia, az elsősegélynyújtás, parenterális táplálás és shock therapia alapelvei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: hallgatók felkészítése a részletes sebészet tárgykörének megértéséhez. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kötelező preklinikai 2
előadás gyakorlat
írásbeli kollokvium szóbeli szóbeli
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
1 14 1 14 0 0 28
félévi Σ óraszám
ÁOSZ OOPSPR 6. szemeszter csak tavaszi félévben OOAEL2, OOANEA, OOPBPR
FOSZ
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gaál Csaba: Sebészet, Medicina Kiadó, 2002 Littmann Imre: Sebészeti műtéttan, Medicina Kiadó, 1988 Schwartz: Principles of Surgery, McGraw-Hill Book Company, N.Y., 1984. Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. hét: A sebészi kezelés alapelvei 2. hét: Sebészi fertőzések 3. hét: A betegek preoperatív előkészítése. A műtéti kockázat. Műtéti indikáció és ellenjavallat 4. hét: Postoperatív sebgyógyulási zavarok és egyéb szövődmények 5. hét: Antibiotikumok alkalmazása a sebészetben 6. hét: Termikus (égés, fagyás, elektromos) és vegyi sérülések ellátása 7. hét: Bevezetés a szívsebészetbe 8. hét: Haemostasis, vérzési rendellenességek a sebész gyakorlatában. Vérátömlesztés 9. hét: A szerv- és szövetátültetés alapelvei 10. hét: Általános sebészeti onkológia 11. hét: Mesterséges táplálás a sebészetben 12. hét: Általános traumatológia I. Acut sebellátás 13. hét: Általános traumatológia II. Törések és ficamok 14. hét: Regionális és általános érzéstelenítés 14*1 óra gyakorlat 1-2. hét: A sebészeti kötöző bemutatása; a műtéti sebek kötözése. Ambuláns kisműtétek 3-4. hét: A folyadék- és elektrolytpótlás módozatai. Gyakorlati transzfúziológia 5-6. hét: A sebészeti betegvizsgálat. A sebészetben használatos diagnosztikus módszerek bemutatása, a leletek tanulmányozása és értékelése 7-8. hét: A leggyakoribb műtéti behatolások és ezek demonstrációja. A behatolás helyének megválasztása, postoperatív sérvek.
58
9-10. hét:
A fájdalom, mint „vezető tünet”: fajtái és jelentőségük. Helyi infiltrációs érzéstelenítés; Oberst-féle vezetéses érzéstelenítés bemutatása. A hányás, hasmenés, szorulás értékelése. Nasogastricus szonda, hólyagkatéter behelyezése, rectalis digitalis vizsgálat végzése 11-12. hét: Sérültek acut ellátásáról. Elsősegélynyújtási alapismeretek 13-14. hét: Az osteosynthesis módozatainak, valamint a funkcionális töréskezelés bemutatása. Megjegyzés: A 11-14. hét gyakorlati oktatását a Baleseti Centrum (Pécs, Akác u. 1.) oktató orvosai végzik. A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: igazolt hiányzás esetén (max. 2 gyakorlat) a gyakorlat pótlása szükséges. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Kollokviumi vizsgakérdések 1. A tetanusz kóroktana, tünettana és kezelése 2. A gázoedema kóroktana, tünettana és kezelése 3. Injekciós tályogok és kezelésük 4. A műtéti sebek osztályozása a fertőzési szint függvényében (asepticus, vagy steril, feltételesen asepticus, kontaminált és súlyosan kontaminált műtéti sebek) 5. Leggyakoribb sebészi fertőzésformák (abcessus, phlegmone, lymphangitis, folliculitis, furunculus, carbunculus, erisypellas, benőtt köröm, stb.) 6. A műtét utáni sebgyógyulás zavarai 7. Égési sérülések. Égés betegség 8. A műtét előtti kézfertőtlenítés és bemosakodás 9. A preoperatív betegelőkészítésről általában 10. A műtéti kockázat 11. A műtéti javallat és ellenjavallat 12. A palliatív beavatkozásokról általában 13. Irresecabilitas és inoperabilitás fogalma 14. A daganatos betegek kezelési módozatai 15. Mit értünk R0, R1, R2 resectio alatt? 16. A daganatok terjedéséről 17. Daganatos betegségre utaló „intő” tünetek 18. Daganatok okozta tünetek 19. A perioperatív thrombosis prophylaxisról 20. A vérzéses és hypovolemiás shockról 21. A praecancerosis fogalma és fajtái 22. A rectalis digitalis vizsgálat kivitelezése és jelentősége 23. A helyi érzéstelenítésről 24. Haemotherapia a sebészetben (sürgős és masszív transzfúzió, autológ transzfúzió) 25. Lokális és szisztémás antibiotikus kezelés. AB-prophylaxis 26. Kombinált antibiotikum – kezelés 27. Az antibiotikumok mellékhatásai a sebész szemszögéből 28. A daganatok osztályozása 29. A metastasisok sebészete 30. Minimálisan invazív technikával végzett beavatkozások 31. A „kilökődési reakció” – ról 32. A szervdonációról 33. Primer és halasztott sebellátás 34. A töréskezelés alapelvei 35. Endoszkópos beavatkozások 36. Sebészeti sonographia (US) 37. Laparoszkópos beavatkozások értékelése 38. Embólia és thrombosis az arteriás és vénás rendszerben 39. A tüdőembólia kockázata 40. Hasi sebészi kórképek radiológiai jelei 41. A sárgaság oka és differenciáldiagnosztikai jelentősége
59
Belgyógyászat gyakorlat I-II-III. Belgyógyászati Klinika Dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár - Dr. Wittmann István egyetemi tanár – Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár A tematika rövid leírása: önálló gyakorlati belgyógyászati osztályon az osztályos tutor vezetésével. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgatók gyakorlatban sajátítsák el a belgyógyászati diagnosztikában tanult tananyag legfontosabb elemeit, szerezzenek gyakorlati biztonságot a betegekkel való bánásmódban közvetlenül a betegágy mellett. Tanulják meg a legfontosabb vizsgálatok tervezését és összegezzék a betegek problémáit és vizsgálati eredményeit epicrisis formájában. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:
ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)
kritérium követelmény kritérium követelmény 0
előadás gyakorlat
aláírás
szeminárium
heti félévi heti félévi heti félévi
félévi Σ óraszám ÁOSZ OORBEL 0. szemeszter csak tavaszi félévben OOPBPR
FOSZ
0 0 35 140 0 0 140
GYSZ
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Szarvas F., Csanády M.: A belgyógyászati fizikális diagnosztika alapjai, 3. kiadás, Semmelweis Kiadó, 2002 Szarvas F. (szerk.): Differenciál-diagnosztikai kalauz, Medicina, Budapest, 1997 Foglalkozások témája és oktatója: 1. betegfelvétel, betegdokumentáció vezetése, zárójelentés írás 2. vénás vérvétel, vénás, intramuscularis, subcutan injectioadás 3. EKG készítés 4. rectalis digitalis vizsgálat elvégzése 5. részvétel endoscopos vizsgálatok végzésénél 6. részvétel a beteg nonvasiv kardiológiai és egyéb eszközös vizsgálataiban 7. hagyományos kislabor vizsgálatok végzése 8. infusio összeállítása és bekötése, részvétel vértransfusio kivitelezésében 9. részvétel az osztályos viziteken, a betegek ellátásával foglalkozó megbeszéléseken A félév elfogadásának kritériumai: maximális hiányzás: 3 nap (15%) Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlásra nincs lehetőség. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk:
60