Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(VI. 28.) rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól. - A 6/2007. (III.29.) RENDELETE MÓDOSÍTÁSAIVAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2007. ÁPRILIS 1-TŐL HATÁLYOS SZÖVEG –
Téglás Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ /1/ bekezdésében, 78-80. §-aiban, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik … feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ /1/ bekezdés j/ pontjában és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108.§ /1/ és /2/ bekezdéseiben foglaltak alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1.§ /1/ E rendelet alanyi hatálya kiterjed Téglás Városi Önkormányzat Képviselőtestületére, az önkormányzat Polgármesteri Hivatalára, valamint az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézményeire. /2/ A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a számviteli előírások szerint összeállított vagyonmérlegben szereplő valamennyi eszközre és a források között nyilván-tartott kötelezettségekre. A vagyonmérleg forrásoldalán kimutatott kötelezettségek levonásával állapítható meg az önkormányzat saját vagyona.
Az önkormányzat vagyona 2.§ /1/ Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. /2/ Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az e körbe tartozó vagyont törvényi előírások, illetve a helyi önkormányzat rendeletei határozzák meg. /3/ A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. /4/ Forgalomképtelen vagyontárgyaknak minősülnek a közterületek: a közutak, utcák, terek, parkok, árkok, csatornák, töltések, természetes és mesterséges vízfolyások, tavak és közcélú vízi létesítmények, valamint a köztemető valamennyi hozzájuk tartozó műtárgyaikkal együtt. 1
A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, az idetartozó vagyontárgyakat nem lehet apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni. /5/ Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek az önkormányzat fenntartásában működő közművek, intézmények és középületek, valamint a mű-emlékek, védett természeti területek és muzeális gyűjtemények ingatlanjai, továbbá a köztéri műalkotások. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról csak a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott korlátozó feltételek betartásával lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése vagy megterhelése csak a korlátozást elrendelő szervezet, illetve személy hozzájárulásával lehetséges. Törvényileg meghatározott korlátozó feltétel, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter, a műemlék ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti /régészeti/ emlékek tekintetében az illetékes miniszter, védművek és védelmi létesítmények esetében pedig az illetékes szerv hozzájárulása szükséges. Önkormányzatoknál a korlátozó feltételek meghatározása a Képviselő-testület jogköre. /6/ Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes vagyontárgyakkal vállalkozási tevékenység is folytatható, amennyiben az önkormányzat Képviselő-testülete e tevékenység gyakorlását a vagyont kezelő szerv részére a szerv alapító okiratában engedélyezte. /7/ Az előbbiekben felsorolt vagyoncsoportokba történő besorolásokat illetően a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt:
a.) az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes vagyon forgalomképtelenné vagy korlátozottan forgalomképessé, b.) korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképtelenné vagy forgalomképessé, c.) forgalomképtelen vagyon korlátozottan forgalomképessé vagy forgalom-képessé minősítése ügyében. Ezek a jogkörök nem vonatkoznak a törvényi előírások által forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonféleségekre. Vagyonnyilvántartás 3.§ /1/ Az önkormányzat vagyonáról a hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. 2
/2/ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/ 2000./XII.24./Korm. rendeletben előírt számviteli rendszerű nyilvántartást kell vezetni az önkormányzat kezelésében, illetőleg tulajdonában lévő vagyonállományról. /3/ A számviteli előírások szerint nyilvántartott vagyon értékéről évközi és év végi mérlegeket kell összeállítani és megküldeni a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, illetőleg az éves zárszámadások részeként az éves egyszerűsí-tett vagyonmérleg valódiságát az önkormányzat könyvvizsgálójával felül kell vizsgáltatni, ezt követően pedig a képviselő-testület részére is be kell mutatni a hivatkozott Korm. rendelet 44/A. §-ában részletesen meghatározott vagyonkimutatással együtt. A vagyonkimutatásban az egy éven át vagy azon túli időben használt befektetett eszközöket forgalomképességük szerint is részletezni kell. /4/ A számviteli rendszerű nyilvántartáson kívül az önkormányzat ingatlanállományáról a 147/1992./XI.6./ Korm. rendeletben meghatározott kataszteri rendszerű nyilvántartásokat kell vezetni és ennek adatairól éves szintű statisztikai be-számolót kell készíteni a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága részére. /5/ A számviteli rendszerű nyilvántartás vezetése az önállóan gazdálkodó Polgár-mesteri Hivatal és Városellátó Szervezet feladata. Az ingatlanvagyon kataszteri rendszerű nyilvántartásának vezetése a Polgármesteri Hivatal feladata. A tulajdonosi jogok gyakorlása 4.§ /1/ Az önkormányzatot- az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. /2/ A tulajdonost megillető jogokat – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – az önkormányzat Képviselő-testülete, egyes jogkörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. /3/ A Képviselő-testület, valamint a polgármester és az intézmények a kezelésükbe adott vagyontárgyakkal - a tevékenységi körükhöz tartozó kötelező és önként vállalt feladatok sérelme nélkül – a hatályos törvényi előírások és e rendelet keretei között gazdálkodhatnak. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik 5.§ /1/ A Képviselő-testület jogosult dönteni az ingatlanok (épületek, építmények, telkek és egyéb földterületek, erdők, vizek) adásvétele, cseréje, megterhelése, bér-beadása és egyéb ügyeinek eseteiben. 3
/2/ Testületi hatáskör az egymillió forint nettó értékhatár feletti ingóságokkal így az értékpapírok vételével – eladásával kapcsolatos döntések meghozatal is. /3/ A törzsvagyonrészek külső szervek részére üzemeltetésbe-kezelésbe történő átadásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet. /4/ A Magyar Köztársaság adott évi költségvetéséről szóló törvényben és az ehhez igazodó önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, vagy hasznosítani – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. /5/ Az előző bekezdésben meghatározott értékhatár alatti esetekben is dönthet az önkormányzat Képviselő-testülete nyilvános, vagy zártkörben meghirdetett versenytárgyalás útján történő lebonyolításáról. /6/ Önkormányzati vagyon tulajdonjogát és vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az önkormányzatot megillető követelésről lemondani csak akkor lehet, ha az alapfeladatok ellátásához nem szükséges vagyonféleségekről kell dönteni, illetve a követelésről történő lemondás az adott költségvetési évben nem jár együtt hitel felvételével. A polgármester hatáskörébe tartozik 6.§ /1/ A nettó egyszázezer és egymillió Ft közötti értékű ingóságok, így az értékpapírok adásvételével, cseréjével, megterhelésével és bérbeadásával, kapcsolatos döntések meghozatala az intézményvezetők javaslatai alapján. Az intézmények hatáskörébe tartozik 7.§ /1/ A kezelésükbe adott vagyontárgyak rendeltetésszerű használata, állagának megóvása; karbantartása, az esetleges felújítások igényének bejelentése a gazdálkodásukat összefogó és felügyelő Városellátó Szervezethez. /2/ Kezdeményezik a feladataik ellátásához nem szükséges ingatlanok és egyéb vagyonféleségek más szerveknél történő hasznosítását, illetve selejtezését is a Városellátó Szervezetnél. 8.§ /1/ Az intézmények jogosultak a kezelésükben lévő vagyon − ingyenes használatára, − hasznainak szedésére, − birtoklására, − hasznosítására, 4
− a százezer forint és egymillió forint közötti nettó értékű ingóságok elidegenítésére a polgármester előzetes döntésének kikérésével; egyszázezer forint alatt saját hatáskörben jogosultak eljárni. /2/ Az éves zárszámadás keretében be kell számolni az intézmények vezetőinek a kezelésükbe adott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak állapotáról. /3/ Az éves költségvetés előterjesztésekor illetőleg a zárszámadáskor a képviselőtestület részére tájékoztatásul be kell mutatni az önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását az 1-5 számú mellékletekben meghatározott tartalommal. Az intézmények gazdálkodására vonatkozó külön szabályok 9.§ /1/ Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzeszközeiket az OTP BANK Rt. pénzintézetnél nyitott bankszámlán kötelesek kezelni. /2/ Az intézmény az éves költségvetési rendeletben megállapított bevételi előirányzatán felüli többletbevételt szabadon felhasználhatják, az tőlük nem vonható el. /3/ A jóváhagyott pénzmaradvány bérmegtakarításból származó részét teljes egészében a tárgyév bérelőirányzatának növelésére lehet fordítani. 10. § /1/ Az intézmény éves – a bérmegtakarításból származó részével csökkentett – pénzmaradványa terhére a Képviselő-testület engedélyével támogathat alapítványt. /2/ A kérelem tartalmazza:
a.) a támogatni kívánt alapítvány céljának ismertetését, b.) az intézmény vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a támogatásra fordítandó összeg az intézmény gazdálkodását, feladatainak ellátását nem veszélyezteti, c.) a támogatás indoklását. 11. § /1/ Az intézmények – a Polgármesteri Hivatal kivételével – hitelt nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak. /2/ A Polgármesteri Hivatal által igénybe vehető hitel összegéről és annak felhasználási céljáról a Képviselő-testület dönt.
5
Az önkormányzat vállalkozása 12. § /1/ Az önkormányzat jelenleg nem folytat vállalkozási tevékenységet. A jövőbeni tevékenységet illetően az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amely kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyezteti és a-melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Ez utóbbi követelmény betartásának érdekében csak: a.) betéti társaság kültagjaként, b.) korlátolt felelősségű tagjaként, vagy c.) részvénytársaság tagjaként /részvényesként/ vehet részt vállalkozásokban. /2/ A vállalkozás lehetséges tevékenységi formái: a.) gazdasági társaság alapítása, vagy b.) működő gazdasági társaságban érdekeltség megszerzése részvény, üzlet-rész vásárlása útján. Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság alapítását, illetve a működő gazdasági társaságban történő részvétel lehetőségét, feltételeit, – a képviselők, a polgármester, a jegyző javaslata alapján – a Képviselő-testület tevékenységi kör szerint illetékes bizottsága vizsgálja meg, terjeszti elő a testület részére. A vállalkozásban való részvétellel egyidejűleg jelöli ki a Képviselő-testület az önkormányzat képviselőjét a vállalkozásban. Képviselőként a testület tagjai, a címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal megfelelő végzettséggel rendelkező dolgozói bízhatók meg. Nem kaphat megbízást az önkormányzat képviseletére az aki, illetve akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. § b) pont/ a gazdasági társaságban tulajdonos. Záró rendelkezések 13. § Az egybeszerkesztett rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 5/2006. (III.08.) rendelete a 8. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével hatályát veszti. Kiegészítés: Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Polgármesteri Hivatal az eszközeiről és az azokban bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, Téglás Város Önkormányzat Képviselő-testülete él a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 37. § (7) bekezdésben foglaltak szerinti lehetőséggel, engedélyezi a leltározás kétévenkénti végrehajtását. Téglás, 2006. június 27.
Csobán József polgármester
Vatai Imréné címzetes főjegyző
6
