SZABOLCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2006.(V.26.) sz. rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terveinek megállapításáról (egységes szerkezetben a 7/2011. (VII.05.) önkormányzati rendelettel) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7. §. (3) bekezdés c.) pontjában foglalt felhatalmazás, valamint Szabolcs község képviselőtestületének 50/2006.(V.25.) sz. településszerkezeti terv megállapításáról szóló döntése értelmében Szabolcs község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terveiről az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. §. A rendelet hatálya és alkalmazása (1) A rendelet hatálya Szabolcs község teljes igazgatási területére terjed ki. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az Étv. alapján meghatározott, Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.). kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, illetve az S – 2/m jelű Külterületi szabályozási terv, az S-1/m jelű Belterületi szabályozási terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembe vételével lehet.* (3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező. *7/2011. (VII.05.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. 2. §. A településrendezés eszközei (1)Településfejlesztési koncepció. (2)Településszerkezeti terv. (3)Helyi Építési Szabályzat, Külterület és a Belterület Szabályozási tervei.
3. §. Tervi szabályozási elemek (1)A szabályozási terv kötelező elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza (2)Igazgatási és belterületi határ (3)Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa (4)Szabályozási vonal (5)Építési övezet - beépítési mód - telekterület (m2) - legnagyobb építménymagasság - legnagyobb beépítettség (a telek területének %-ában) (6)Építési vonal (7)Szintterület sűrűség (8)Megengedett legnagyobb beépítettség (9)Védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke (10)Előkert mérete (ahol nincs méret jelölve ott 5 m) (11)Nyomvonalas építmények építési területének szélessége (12)A területre, építményre természeti és egyéb védelmi elıírások (13)Kerékpárút (14)Közüzemi közművesítettség mértéke (15)Megszüntető jel 4. §. Építési engedélyezés szabályai (1) Építési hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ban meghatározottakon kívül a műemléki környezettel érintett területekre kiterjedően engedélyköteles építési munkákhoz sorolja - építmények felületképzése, színezése, - reklám elhelyezés 1,0 m2-nél kisebb méretű is. (2) Építési engedélykérelemhez a településközpont védendő területén utcaképi tervet kell készíteni két-két szomszédos épület feltüntetésével 1:200 méretarányban (3) Az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni a környezetbe illeszkedés igazolására minden olyan esetben, amikor az adott sajátos használat, építési övezet, illetőleg övezet területén nem annak elsődleges rendeltetése szerinti építmény épülne, továbbá a gazdasági, a mezőgazdasági – üzemi és a beépítésre nem szánt területeken a birtokközpont, vagy azzá alakítható építmények építéséhez, valamint a kivételesen elhelyezhető építmények esetében. (4) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket a rendelet csak azokra az épületekre terjeszt ki, amelyek a védett településszerkezet határán belül esnek, bruttó alapterületük meghaladja a 200 m2-t és típusukat tekintve igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi célt szolgálnak. (5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelyek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlen megközelítése biztosított. (6) Tájvédelmi előírásokra vonatkozóan az 1996. évi LIII. tv. 7. §. szerinti külterületi építési, engedélyezési eljárásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő, valamint a Felső-Tisza-vidéki Környezet- Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként működik közre.
(7) A helyi építészeti védelem alá vont épületeknél engedélyezési eljárás előtt felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait, fedélszékeinek felmérését is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. II. Fejezet TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 5. §. Településszerkezet, területfelhasználás, általános építési szabályok (1) A település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagozódik. beépítésre szánt terület és építési övezete - falusias lakóterület - településközpont vegyes terület
Lf Vt
gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató - egyéb nem zavaró hatású ipari - mezőgazdasági üzemi
Gk Ge Gm
üdülőterület - hétvégiházas
Ü-h
különleges terület - temető terület - kegyeleti park - szabadidős, sportolási - idegenforgalmi (kemping) - hulladéklerakó - kutatás-fejlesztés - vásárok, kiállítások
Kü-t Kü-kegy Kü-s Kü-i Kü-h Kü-k Kü-v
általános közlekedési területek - országos mellékút - települési gyűjtőút - fontosabb mg-i feltáró út - hagyományos kiszolgálóút - kerékpárút zöldterületek - közpark, zöldterület - védett erdő - véderdő - gazdasági erdő
Köu-m Köu-gy Köu-mg Köu-k
Z E-v Ev Eg
mezőgazdasági területek és építési övezeteik - általános mezőgazdasági területek - általános védett mezőgazdasági ter.
Má Mko
vízgazdálkodással összefüggő területek - a Tisza folyó medre és partja holtágak medre, morotvák
V
Megengedettmax.építménymagasságm
(2)A beépítésre szánt területek építési használatának mértéke
Legnagyobbbeépítettség%
Legkisebbzöldfelület%
Legkisebbszélességm
terület m2
Legkisebb
Beépítési mód
Építési övezetjele
Sajátoshasználatszerintiterület
Az építési telek
Falusias lakó
Lf
0
900
14
30
30
4,5
Vegyes terület
Vt
0
700
14
30
40
7,5
Kereskedelmi szolgáltató
Gk
Sz
1500
30
30
30
4,5
Ge
Sz
2000
40
30
30
7,5
Nem zavaró ipari Mezőgazdasági Üzem Különl.terület temető
Gm
Sz
2000
40
30
30
4,5
Kü-t
Sz
(K)
(K)
40
10
4,5
Sport Idegenforgalom
Kü-s Kü-i
Sz Sz
1500 5000
-
30 40
10 10
4,5 4,5
Üdülőházas
Ü-h
0
500
16
40
15
4,5
Kü-k
Sz
5000
-
30
10
7,5
Kü-v
Sz
1500
-
30
10
4,5
Kutatás, fejlesztés, megújuló energia Vásárok, kiállítások területe (K)kialakult telekviszonyok
6. §. Általános építési szabályok (1) Építési, engedélyezési eljárás előtt a terepmagasság, a domborzat függvényében kell a földszinti padlóvonalat meghatározni, úgy hogy a mértékadó árvízszint fölött+1,00 m-el legyen. (2) A terepmagasság néhány helyen a nyílt ártér jelleg miatt a mértékadó árvízszint alatti, ezért a meglévő épületek bevédésére helyenként nyúlgát építése szükséges. (3) A vízkárelhárítási terv településre vonatkozó előírásait az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni. (4)Az egyes területfelhasználási egységen belüli épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeti előírásai, építési övezetek előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad. (5) Az egyes építési övezetben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket lehet kialakítani. (6) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható. (7) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. (8) Meglévő korábban kialakított telek az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával beépíthető telekalakítási kényszer nélkül, ha azon legalább egy 6,0 m szélességű épület elhelyezhető. (9) Meglévő telek megosztásakor a megosztás által érintett telekmutatókra vonatkozóan is az előírást be kell tartani. A telekmutató mértéke ilyen esetben azonban legfeljebb az övezetre előírt 15 %-ával csökkenthető, ha más mód a telek megosztására nincs. (10) Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani, és attól 1,0 m-nél nagyobb mértékben – és csak lefelé – lehet eltérni. (11) Ha a telek szélessége meghaladja a 16 m-t, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 m széles csurgó távolság elhagyásával lehetséges. (12) Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 m-t, szabadonálló épületelhelyezés is lehetséges. (13) Az előkert mérete a beépült utcákon a kialakult (általában 3, vagy 5 méter) míg az új utcákon 5 méter. Az előkert vonala egyúttal kötelező építési vonal is. (14) Épületrész kinyúlása az építési helyen kívülre a saját telekrész fölé legfeljebb 60 cm lehet. Ez alól kivétel a már kialakult eresz, az előtető. (15) Épületrész közterület felé csak a Vt övezet telkein és csak ott nyúlhat, ahol az előkert mérete 0,0, a kinyúlás ekkor is legfeljebb 0,6 m lehet az egyéb érvényes előírások betartásával. (16) Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül az oldalkertek mérete min. 6 méter. Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és a telek szélessége miatt az épület 6 mes oldalkerti méretének betartása esetén nem építhető be racionálisan, és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült, vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, amely azonban nem lehet kevesebb 4,5 méternél, lakóépület esetén. (17) Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 m, illetve a kialakult. (18) Közművezeték fölött, vagy alatt új építési telek nem alakítható ki. (19) Állattartó épület építésének, engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati
rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. (20) Közterületen kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára épület, pavilon nem létesíthető. Köztárgyak elhelyezése az OTÉK 39. §-a szerint. (21) Közművesítési fokozatok az OTÉK 8. §. (2) bekezdés szerint, teljes, részleges, hiányos, közművesítetlen terület. Szabolcs község egész területén legalább részleges közművesítettség szükséges. Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki. Ahol szennyvízcsatorna van az utakon a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.
III. Fejezet Beépítésre szánt területek előírásai 7. §. A lakóterületre vonatkozó általános előírások (1) Szabolcs település lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusias lakóterületek (Lf). (2) A lakóterület elsősorban 4,5 m-es építmény magasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. (3) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el. (4) Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 m, illetve a kialakult. (5) Falusias lakóterületen (Lf) 600 m2 telekterület alatt állattartó épület nem helyezhető el. 600-800 m2 telekterületig csak baromfi 800 m2 feletti telekterületen sertés is tartható. (6) Lakóterületen belül, falusias lakóterületen minimum 2 lakóépület építhető. (7) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 6. §. (16) bekezdése szerinti eltérésekkel. (8) Előkert és oldalkert felöli megközelítéssel süllyesztett garázs nem létesíthető. (9) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
Lakóterület
A telek Legkisebb
Sajátos építési használat Falusias
Alkalmazható építési övezet (beépítési mód) Lf-0
Szélesség (m) 14
Terület (m2) 900
Legnagyobb Beépítettség % 30
Építmény magasság (m) 4,5
(10) A telek területének min. 40 %-át zöldterületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható. (11) A lakóterületen csak legalább részleges közművesítettséggel lehet lakást építeni. (12) Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél a HÉSZ-ben meghatározottak és a szakhatóságok előírásai alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés módosítása szerint. (13) Az utcai kerítéseket a helyi sajátosságokra is figyelemmel épített jelleggel, faszerkezettel vagy tömör falazott lábazattal kell kialakítani. A kerítésmezők kitöltéséhez elsősorban fa alkalmazható. A kerítés magassága max. 2,0 m lehet. Falusias lakóterületen elhelyezhetı: • lakóépület, • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, • szálláshely szolgáltató épület, • kézműipari építmény, • helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, • a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület) (14) A telek utcai építési sávjában a földszinti padló nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek előtti járdaszinttől. (15) Melléképületek a HÉSZ és az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerint építhetők. (16) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető: - közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktároló legfeljebb 2 m-es belmagasságú, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, terepszintnél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz, fürdőmedence, napkollektor, épített kerti tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldség verem, kerti szabadlépcső (tereplépcső, és lejtő). Szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék zászlótartó oszlop.
8.§. Településközpont vegyes terület
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatás, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. Az ilyen területen nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő. (2) Településközpont vegyes területen lakás esetén max. 4 rendeltetési egység helyezhető el. (3) Településközpont vegyes területen teljes közművesítettséget kell kialakítani. (4) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
Megengedettmax.építménymagasság(m)
Legnagyobbbeépítettség%
Legkisebbzöldfelület%
Legkisebbszélességm
terület (m 2 )
Legkisebb
Beépítési mód
Építési övezetjele
Sajátoshasználatszerintiterület
Az építési telek
Településközponti Vt
0
700
15
30
40
-7,5
Vegyes
(5) Közterület felől garázsbejárat nem nyílhat (de üzletbejárat és portál azonban több is). (6) Az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló csak a saját telken biztosítható. Oldalhatáron álló beépítési mód előírásai esetében az épületeket az építési helyen belül szabadonállóan és oldalhatáron állóan is el lehet helyezni akkor, ha az adott telek mérete azt szomszédos telek övezet szerinti előírt beépítését nem korlátozza, illetve a kialakult állapot az egyéb előírások betartása mellett is ezt lehetővé teszi. (8) Melléképületek közül minden építhető – az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével .
9. §. Gazdasági területek (1)
(2) (3)
(4)
A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi és szolgáltató (Gk), nem zavaró egyéb ipari, gazdasági (Ge), mezőgazdasági üzemi létesítmények (Gm) területei. A Gk jelű kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetők el az egyházi, egészségügyi és szociális épületek. A Ge jelő ipari területen nem helyezhető el jelentős mértékű zavaró hatású, illetıleg a jelentős mértékő zavaró hatású és különlegesen veszélyes (pl. tűz – robbanás – fertőzőveszélyes) bűzös, vagy szaggal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a településgazdálkodási és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek. A Gm jelő területen elsősorban a mezőgazdasági tároló üzemi létesítmények helyezhetők el. Ezek csak a környezeti hatásvizsgálat és hatástanulmány elkészítésére támaszkodó környezetvédelmi hatósági engedély birtokában és annak előírásai figyelembevételével építhetőek be. A területen az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
Alkalmazható
A telek Legkisebb
Legnagyobb Építménymagasság
Beépítettség
Zöldterület%
Területem 2
Mélységem
övezet jele
Sz
Gk
30 50
1500
30
30
4,5
Nem zavaró ipari Sz
Ge
40 50
2000
30
30
7,5*
Gm
40 50
2000
30
30
4,5*
Mezőgazdasági Üzem
Sz
M
mód
Kereskedelmi Szolgáltató
*
Szélesség
Beépítési Építési
Sz = Szabadonálló a technológiailag szükséges nagyobb építménymagasság, mint pl. siló, kémény … stb. az építmény magasságába nem számítandó be.
(5) A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtése és a lakóterület védelméhez szükséges környezeti hatás csökkentése érdekében a gazdasági övezetekben az előírt legkisebb zöldfelületet a terv szerint kijelölt helyen védőfásítással kell kialakítani, melynek fedettsége 80 %-os. Az egybefüggő zöldfelületet az építtetőnek kell megvalósítani legkésőbb a használatba vételi engedélyig. A Ge, Gm és a Gk övezet építési telkeit - saját telkén belül - legalább 10 m szélességű zöldfelülettel (védőfásítás) kell ellátni a telekhatárok mentén. A Gm övezet utcafrontján 20 m szélességű védőfásítást kell megvalósítani.* (6) A Ge és Gm övezetben történő építés esetén környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. (7) Szabolcs község gazdasági területein a lakóterületet jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki. *7/2011. (VII.05.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg.
10.§. Különleges területek
(1)A különleges területek sajátos használatuk szerint sportolási-szabadidős-kemping, rendezvényi célt szolgáló vásár kiállítási, és temető terület, kegyeleti park, a megújítható energiaforrások építmények területei (pl. szél és napenergia). Szabolcs településen a különleges területek sajátos használatuk szerint: működő temető területe lezárt temető területe sportpálya területe hulladéklerakó területe
Kü-t Kü-kegy Kü-s Kü-h
idegenforgalmi szabadidős, kemping terület kutatás-fejlesztés megújítandó energiaforrások, építmények területei vásárok, kiállítások területei
Kü-i Kü-k Kü-v
A különleges területen az alábbi építési övezeteket kell alkalmazni: a terv szerinti térbeli rendben*
Temető Lezárt temető Sport Hull.lerakó Idegenforg. szabadidős ter. Kutatás, fejlesztés megújítandó energia* Vásárok, kiállítások
Alkalmazható
A telek
Szabadonálló
Kü-t
10
3,5
20
K
Szabadonálló Szabadonálló Szabadonálló
Kü-kegy Kü-s Kü-h
0 10 0
0 4,5 0
100 60 30
K 1500 K
Szabadonálló
Kü-i
10
4,5
60
5000
Szabadonálló
Kü-k
10
7,5
60
5000
Szabadonálló
Kü-v
10
4,5
60
1500
A telekminimálisterületem
zöldterü- let%
A legkisebb
beépítettség%
2
Építési övezet jele
Legnagyobbépítm.mag.
Beépítési Mód
Legne-gyobb
Sajátos haszn.rend. szerint
* A technológiailag szükséges nagyobb építménymagasság nem számítandó be. „K”: kialakult telekméret.
*7/2011. (VII.05.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg.
11. §.
Üdülőterületek (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek és üdüléssel kapcsolatos sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az üdülőterület hétvégi házas, laza beépítésű. (3) A beépítésre szánt terület építési használatának mértéke.
500
16
15
4,5
A legkisebbzöldterület%
Legnagyobbbeépítettség%
Legkisebbszélességm
terület (m 2 )
Legkisebb 0
Megengedetmax.építmény-magasság(m)
Ü-h
Beépítési mód
Építési övezetjele
Sajáthasználatszerintiterület Üdülőterület
4,0
(4) A legkisebb telekszélesség 14 m alá nem csökkenhet oldalhatáron álló beépítésnél. (5) Az előkert mérete 5 m. (6) Az övezet építési telkein melléképítmények és épületek medence kivételével nem helyezhetők el. (7) Az üdülőterületet teljes közművesítéssel kell ellátni. (8) Állattartó épület az övezet telkein nem helyezhető el. (9) Közösségi, szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el az övezet telkein. (10) Új építések engedélyezésénél az épületek padlóvonalát a mértékadó árvízszint +1,00 m fölé kell vinni.
IV. FEJEZET 12. §. Közlekedési és közműterület A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók) járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, közműforgalom, vasutak, vízi és légi-közlekedés, továbbá közművek és hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál. (1)
A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.
(2)
Sajátos tagozódások szerint az alábbiak Neve
a.)
szabályozási szélesség országos mellékút
18 m
b.)
belterületi gyűjtőút
16 m
c.)
a település egyéb utcái, kiszolgáló utak
12 m
d.)
e.)
jelentősebb külterületi feltáró és mezőgazdasági utak
12 m
kerékpárutak
(3) A közlekedési területek szélességét a terv és a 4 sz. melléklet szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozottan az úthasználati értékét. Külterületen a közlekedési területek terv szerinti szélessége irányadó, amit úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az építési területek szélességét az engedélyezési tervükben kell pontosítani. (4) kell.
Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, ennek helyszükségletét biztosítani
(5)
A terv közlekedési és közműterületei közterületek.
(6) Közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történıő áthidalását.
13. §. Zöldterületek (1) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel. (2) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció közpark, övezete jele Z. A közpark területén pihenőhely, növényzet, utca és térbútorok helyezhetık el. 14.§. Erdőterületek (1) (2)
Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. A terv erdőterületi rendeltetésük szerint:
a.) védelmi erdők b.) gazdasági erdők c.) védett erdők (3) (4)
Ev övezeti jellel Eg övezeti jellel E-v övezeti jellel
A védelmi erdő övezetében épületet elhelyezni nem lehet. Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK 28.§. (4) bekezdése szerint lehet. (5) Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon végezhető. (6) A védett természeti területen lévő erdőben a kezelési tervben foglaltakkal összhangban kell
erdőnevelést, erdőfelújítást végezni. 15.§. Mezőgazdasági területek (1) A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozó és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagozódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni, az alábbiak szerint. MKo jelű növénytermesztésre szolgáló övezetben az állattenyésztés építményei sem helyezhetők el. (2) Mezőgazdasági általános övezetben (Má) az övezetbe a természetvédelem alatt nem álló, és máshová nem sorolt mezőgazdasági területek tartoznak. Az övezetbe eső telkeken növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint. A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2 %-ot, birtokközpont telkén 20 %-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 150 m2 építhető be. A 150 m2-t meghaladó beépített területű épület csak a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján engedélyezhető. Természetvédelmi és természeti területen új birtokközpont nem alakítható ki. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.
Gazdasági épület elhelyezésének feltételei: Szőlő-gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén, ha a termőkert legalább 1 hektár, Szántó kert, legelő (gyep) művelési ág esetén ha a telekterület legalább 5 hektár, Nádas, rét vízállásos művelési ág területén épület nem helyezhető el.
2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3.
Lakóépület elhelyezésének feltételei: Szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár, Szántó, kert legelő (gyep) művelési ág esetén, ha a telekterület legalább 15 hektár, Rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.
Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko.) (1) Az övezetbe jellemzően a természetvédelem által érintett különleges természet megőrzési területek területébe eső mezőgazdasági területek tartoznak. Külön jogszabályok alapján a védelem alatt álló természetvédelmi területen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kezelési területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szakhatóság előírásai szerint szabad. (2) Külterületen a parti sávban tilos olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza. (3)
A hullámtéri ingatlanok tulajdonosai a hullámtéren mezőgazdasági művelést csak saját
kockázatukra a környezetvédelmi, természetvédelmi előírások betartásával, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) Az országos ökológiai hálózat területén, illetőleg területrészen épület csak az illetékes szakhatóság és a természetvédelmi kezelő szervezet bevonásával helyezhető el. (5) A Natura 2000 területen a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges, telekalakítás, építési engedélyezéshez, talajfelszínen zajló technikai jellegő sporttevékenységhez, a termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz. Vízi munka, vízi létesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez a 275/2004. (X.8.) Korm. sz. rendelet előírásai szerint. (5)
Az övezet területén elhelyezhetőek:
5.1. 5.2. 5.3.
Nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között. A köztárgyak. A honvédelmet az árvíz és belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
(6) A Natura 2000 területekkel érintett földrészlet tulajdonosa, vagyonkezelője, használója köteles tűrni a védett természeti érték és a terület oltalma, tudományos megismerése érdekében végzett közérdekű tevékenységet, a természetvédelmi érték megközelítését, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését, úgy hogy az a gazdálkodást, és a területhasználatot ne akadályozza. 16. §. A vízgazdálkodási területek (1) A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei, holtágak a Tisza folyó medre és partja, hullámtere, a morotvák medre. (2) A hullámtéren – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes szakhatóság által engedélyezett a (3) bekezdésben foglalt építmények helyezhetők el. (3) A hullámtérben közösségi, vizisport és sporthorgászati építmények helyezhetők el. Magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (4) A hullámtérben építmény engedélyezésére illetékes és hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásában a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatóságként működik közre. (5) Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos olyan növényzetet (így pl. fák) ültetni, továbbá olyan tevékenység (pl. kerítés építése) amely a szakfeladatok ellátását akadályozza. (6) A parti sávban épületet, építményt csak kivételesen – a természetvédelmi törvény, az OTÉK, és az arra hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet a 21/ 2006(I.31) Korm. rendelet szerint.
(7) A hullámtér a Tisza mentén mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó része, természeti területként kezelendő.
V.FEJEZET ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM 17. §. (1) A HÉSZ mellékletei (1-3) tartalmazzák a közigazgatási területen lévő országos és helyi védelem alatt lévő építményeket, természeti értékeket, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket. (2) Régészeti értékek, melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 2. sz. mellékletében szerepelnek. Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatósági engedélyezési eljárást el kell végeztetni a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. (3) A régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő bármilyen földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkeresése szükséges.
Védett területek építési szabályai
(4)
Műemléki környezet, helyi védettségű műemlékek építési szabályai:
a.) A műemlékileg és helyileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóház, tűzcsapok, akna, fedlapok, gázvezetékek bekötései). A műemléki környezetben és helyi jelentőségű értékvédelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére. b.) A burkolt felületek kialakításához kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja. c.) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektura zöldfelületi kiviteli terveket, a közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegő pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen, hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetők. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák is a környezethez illő formában valósulhatnak meg. d.) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások). Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfelületek, melyek méretei az 1 métert meghaladják, sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak, és az esztétikai szempontnak az egyensúlya.
(5) A műemlékvédelmi környezetben és a helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni: a.) Építési anyaghasználat • Lábazatképzés: Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő. • Falfelületek: Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok, tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegő homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. • Tető A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, pala, eternit pala, nád (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként, illetve templomok esetén), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely. b.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme: • Térarányok, utcaképek A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat egyharmad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal. Fekvő tetőablak mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők. A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak, a helyi területi értékvédelemmel érintett területeken csak az utcai homlokzatokra. • Homlokzati arányrendszer védelme: A műemléki környezetben és helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor). A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinteken is a portálok esetében. A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyag használatában, tető felépítményeiben.
VI. FEJEZET Környezet és Természetvédelmi Előírások 18. §. Felszín alatti vizek, felszíni vizek, ivóvízbázisok
(1) Vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. (2) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. (3) Tilos a természetes és természetközeli állapotok vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 m-en belül a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése. (4) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtárgyat, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzárt szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. Természet és táj védelem (5) Meg kell akadályozni a természeti és a természetközeli területek túlhasználatát, szennyezését, terhelését. (6)
A természeti területek kezelési eljárásairól a HNP Igazgatóság gondoskodik.
(7) Az adventív, invazív fajok (akác, gyalogakác, keserűfű, selyemkóró) terjedésének megakadályozása, csak az őshonos fafajok telepítése (tölgy, hazai nyár, fűz, szil) engedélyezhető. (8) Természeti területen a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és a Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges: • termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újrahasznosításához, • földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, • vizekben a halászati ütemtervek jóváhagyásához. (9) Természeti területen egyes növényvédőszerek, vagy a talaj termıképességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának korlátozását a környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti. Zöldterületek
(10)
A szabályozási terven szereplő közpark területe nem csökkenthető.
(11) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell. (12) A földvár területén és környezetében csak a műemlékvédelmi hatóság által előírt növényzet telepíthető. Zajterhelés (13) A község területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM együttes rendelet előírásai szerinti határértéket. A levegőterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályokban a többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásait. Csendes övezet: a HNP. Ig. által védett területek, a temető, közpart, szabadidős területek. Átlagos érzékenységő övezet: minden más települési terület.
Állattartás (14) Az állattartásra szolgáló építmények elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. (15) Az igazgatási területen csak olyan állattartó telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott. (16) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. (17) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthetı és tárolható. (18) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepre szállításáról. (19) Levegőtisztaság – védelem szempontjából a külön jogszabályban a 21/2001. (II.14.) Korm. Sz. rendelet előírásait a kibocsátási határértékek vonatkozásában be kell tartani.
1. sz. melléklet
Szabolcs nyilvántartott régészeti lelőhelyei
Lelőhelyszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Azonosítatlan Azonosítatlan Azonosítatlan Azonosítatlan Azonosítatlan
Határnév Földvár Mudrány-kúria Kisfalud I. Kisfalud II. Magas-domb Holt-Tisza part I. Fecske-part Vontatópart Kis-Tisza mente Petőfi u. 3. Vontatópart II. Kisfalud-puszta Református templom-parókia Halász-part Kis Mély út Hidegoldal Bihari András telke Szatmári Bertalan telke Belterület-Cserged István főbíró kertje
2. sz. melléklet
Szabolcs területén az országos védelem alatt álló műemlékek
Honfoglalás kori földvár (egyedi tájérték) hrsz.: 1, 2, 3, 4, 5 Törzsszáma: 6183 Református templom -
hrsz.: 22 Törzsszáma: 8690
Volt Mudrány – kúria -
hrsz.: 83/1 Törzsszáma: 10003
Szabolcs területén helyi védelem alá vont épületek (55/1999. (VI.9.) sz. képviselőtestületi határozat alapján)
Tırös kúria
hrsz.:
76/5
Tomori kúria
hrsz.:
20/1
3. sz. melléklet
Szabolcs község természeti területei
239001 239001 239001 239001 239001 239001 239001 239001 239001 239001 239001 239001
Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs
031/1B 031/1F 031/1G 034/1 034/2 034/3 034/4 036/3A 036/3D 036/3B 036/4A 036/4B
Erdő Erdő Gyep Kivett Nádas Kivett Erdő Erdő Erdő Kivett Kivett Erdő
Helyi természetvédelmi terület /2/1996. (III.14.) Képviselőtestületi rendelet/. „Morotva” megnevezésű terület, valamint a Morotvát a Kerek tóval összekötő név és számjelöléssel nem rendelkező csatorna.
Földvár egyedi tájérték.
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek NATURA 2000 Különleges madárvédelmi területek
Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs
02 03/10 03/11 03/12 03/13 03/14 03/15 03/16 03/17 03/18 03/19 03/3 03/4 03/5 03/6 03/7 03/8 03/9 031/1 031/10 031/11 031/12 031/13 031/14 031/15 031/16 031/17
Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs
031/18 031/19 031/2 031/20 031/3 031/4 031/5
Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs Szabolcs
031/6 031/7 031/8 031/9 033 034/1 034/2 034/3 034/4 035 036/10 036/11 036/12 036/13 036/14 036/15 036/16 036/17 036/18 036/19 036/2 036/20 036/21 036/4 036/5 036/6 036/7 036/8 036/9 038 04/3 04/4
4. sz. melléklet Út- minta keresztszelvények
VII. FEJEZET A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények 19. §.
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények érvényesítése szükséges. 1.) Kisajátítás tervezett út területének biztosítására a 205/1, 138, 139, 141/1, 142,1, 145/3, 146, 147,5, 199, 201, 202, 205/1, 204/3 hrsz.-ú ingatlanok. 2.) Belterületbevonással érintett ingatlanok
VIII. FEJEZET
Záró rendelkezések
1.) Ez a rendelet 2006. augusztus 1.-én lép hatályba. 2.)
E rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
3.)
A terv kötelező szabályozási elemeitől eltérni csak a terv módosításával lehet.
Szabolcs, 2006. május hó 26. nap
…………………………… Lakatos Dénes Polgármester sk.
…………………………… Puskásné Dr. Zorgel Enikő Jegyző sk.